ZRÍNYI MIKLÓS:

SZIGETI VESZEDELEM

(A mű eredeti címe Obsidio Szigetiana,

a Szigeti veszedelem címet Kazinczy

Ferenc adta neki.)

Műfaja: barokk eposz

Keletkezési ideje: 1645-46 telén

Írói szándéka: a szigetvári hősök önfeláldozásának

bemutatásával erkölcsi példát mutatni a magyarság

számára + magyar nyelvű eposz megteremtésének kísérlete.

Szerkezete: 15 énekből áll, melyek összesen 1566 négysoros +

1 ötsoros versszakot tartalmaznak. Zrínyi minden versszakot

megszámozott, kivéve az utolsó két ötsorosat, mivel így a

számozott versszakok száma megegyezik a szigetvári

ostrom évszámával (1566).

A barokk irodalom• A barokk hatás mindenek előtt a művek stílusán

és szerkezetén figyelhető meg.

• A barokk számára nélkülözhetetlen a meghökkentés, lenyűgöző hatás és a csodálkozásfelkeltése, ami leginkább formai külsőségekkel érhető el (virtuóz rímtechnika, merész gondolattársítás, újszerű költői képek, patetikus stílus, körmondatok, rokon értelmű szavak, drasztikusabb népiesség).

A barokk irodalomA barokk új műfajokat teremtett meg, fellazította a

hagyományos műformák kereteit, új formákat hozott létre: sok részletből felépülő epizódokból álló, monumentális szerkezet: eposz.

Általánossá vált az érzéki szerelem, víziók, misztikumok, látomások ábrázolása, mindez intellektuális köntösben (Szent Teréz látomásai).

Gyakori a szimbólum, embléma, jelkép használata.

A Szigeti veszedelem forrásai:

• históriás énekköltészet (Tinódi

Lantos Sebestyén)

• Vitézi költészet (Balassi Bálint, Rimay

János)

• Európai eposzköltészet (a műfaj

mintát ez szolgáltatja)

• Homérosz és Vergilius eposzai

• Odüsszeia, Iliász

• Tasso: megszabadított Jeruzsálem

c. eposz

A Szigeti veszedelem témájaSzigetvár 1566-os évi ostroma.

MAGYAROK

- a haza védelme -

hazaszeretet,

önfeláldozás,

bajtársiasság,

erkölcsi tisztaság.

erkölcsi győzelem

TÖRÖKÖK

- hódító háború -

széthúzó,

hiányzik belőlük az

önfeláldozás készsége,

hiányzik a bajtársiasság.

fizikai győzelem

A Szigeti veszedelem témája

Zrínyi, valamint

magyar, horvát

és szerb vitézei

életük árán

sem voltak

hajlandók

feladni a várat.

Az eposz embereszméje - Zrínyi Miklós

A kereszténység bajnoka (Krisztus katonája).

Kimagaslik a többiek közül, nagyszerű katona, kiváló erényekkel

rendelkező férfi.

A hazaszeretet és Isten követése, parancsa vezérli. Benne is

megvan az önfeláldozás készsége, a bajtársiasság, a

hazaszeretet. Méltó a vezér szerepe, ő a legkülönb az összes

magyar közt. Misztikus hős.

Szulejmán horvát királlyá tette volna Zrínyit, ha feladja a várat, de ő nem volt hajlandó elhagyni vitézeit, még a biztos halál

tudatában sem.

A mű szerkezete Zrínyi eposzának jellegzetességei:

– Történelmi múlt (a magyarság

bűnei)

– A szigetiek esküje (V. ének, a

humanista érvények kifejezésre

jutnak: keresztényhaza, család,

tisztesség)

– Főszereplők bemutatása (Zrínyi

pozitív, mert Krisztushoz imádkozik,

Szulimán negatív, mert alvilági

lényekkel kommunikál)

– Harcleírás

– Szerelmi motívum

(Delimán és Kumilla

szerelme, mely Delimán és

Rusztán párbajához vezet)

– Váratlan fordulat

(postagalamb)

– Zrínyi mártíromsága

(készül a halálra, mint

keresztény vértanú)

– A barokk látomások

A mű szerkezete A barokk eposz

jellegzetességei:

– In medias res kezdés

– Keresztény kérdéskör (a

magyarság bűnei miatt Isten

a török támadással bünteti a

magyarokat)

– Költői képek, halmozások,

zsúfolt körmondatok

– Patetikus megfogalmazás

– Mitológiai és alvilági

elemek

Hagyományos eposzi kellékek:– Propozíció (témamegjelölés)

„Fegyvert s vitézt éneklek”

– Invokáció (fohász) „Adj

pennámnak erőt, úgy írhassak, mint

volt”

– Enumeráció (seregszemle,

ellentétes erők felvonultatása,

mennyiségi, minőségi különbségek,

erkölcsi fölény)

– Állandó jelzők

– Isteni beavatkozás (angyali légió,

Mihály arkangyan, Alekto)

Csak a 7. énekben kezdődik a várostrom, a

főcselekmény jellemző a szerkezetre az eposzi

sajátosságok. A terjedelmes bevezetés célja:

hihetővé tenni azt, hogy a nagyszámú török sereg

mégis legyőzhető. A kisebb csatákban,

portyázásokban mindig a szigetváriak győznek.

– fohásszal indul (Szűz Máriához, a magyarok

védőszentjéhez).

– témamegjelölés: „fegyvert, s vitézt éneklek”.

– seregszemle: a török és a magyar tábor

bemutatása

Epizódok láncolatából áll a mű1. Szerelmi epizód: Delimán és Cumilla szerelme (török).

Deli Vid és Borbála szerelme (magyar) a hitvesi szerelem széppéldája.

2. Galamb – epizód: a mű szerkezetében fontos szerepet játszik.Zrínyi levélben kér segítséget, amit egy postagalambbal küld el,de a levél a törökök kezébe kerül, akik egy végső ostromraszánják el magukat.

A cselekmény három szálon indul:

a, Isteni rendelkezés az égben: a török

hódítás a magyarok büntetése az Úr fúriákért

küld a pokolba, látomásos kép.

b, Arszlán, budai pasa elhatározása (Szigetvár

ellen indul)

c, Zrínyi és a magyar védővárak bemutatása

(Zrínyi imája)

.

- A 15. ének a végső ostrombemutatása, Szulimán halála Zrínyikirohanása, harca a török ellen.- Isteni igazságszolgáltatás az eposzvégén: Zrínyinek és a szigetvárihősöknek a lelkét angyalok viszik amennyországba.

Szulimán

Az eposz barokk jellegét adja:

– zárt, monumentális szerkezet.– fény- árnyékhatás (ellentétek ábrázolása a műben).– a tárgyi világ élethű ábrázolása, a részletek realitása.– a mitikussá növelt hős: Zrínyi.– feszültség a téma és a költői szándék között: egy vesztes csata győzelmeként tűnik fel.Oka: a győzelem erkölcsi.

A mű nyelvezete

Göcsei nyelvjárásban íródott. Sok a török szó, kifejezés, vizuális ábrázolásmód, a halál eufemisztikus (körülírásos, megszépítő) leírása. A népi epika elemei is megtalálhatók a műben: közmondások, szólások, valamint sok költői eszköz: megszemélyesítés, hasonlat, metafora, jelző. Gazdag szókincs jellemzi.

Verselése: hangsúlyos négyütemű 12-es. Ezek a 12-es

sorok néha 11 vagy 13 szótagok – az egyhangúság

elkerülése.

Ragrímek, bokorrímek jellemzik.

A göcsei nyelvjárás (a nyugati nyelvjáráshoz tartozik)

Szakál István helytörténészt, nyugdíjas történelem és magyartanárt, aki

szótárat is készített Göcsej e fertályának tájnyelvéből (2017)

– Ugye zalaiak? – kapjuk a kérdést az ország más vidékén élőktől. –

Le sem tagadhatjuk, elárul bennünket a kiejtésünk, a köznyelvnél

zártabb és lágyabb tájnyelvünk – magyarázta a nyelvészetet

szívügyének tekintő tanár. – Kevesebb betűnek adunk hangot, nem

ejtünk dz, dzst, így lett például a madzagból mazzag”. Nem áll rá a

nyelvünk a hosszú magánhangzókra, a búza zalaiasan buza”,

gyakran meg is változtatjuk, így alakult ki a bürke”, az erüs”, az

izen”, a hosszi”. Egyes szavakat másként képezzük: ennyi”, innya”

(enni, inni), furán ragozzuk: eztet- eztetet”, aztat-aztatat”, lenek”,

fönek”.

Vannak olyan szavak, amelyeket régen is csak a mi vidékünkön értettek: tettek a tarisznyába egy gyür” kenyeret, egy üveg ákhegyit” és mentek kaszányi”. A gyür” kenyeret még csak sejtjük, hogy az egy vastagabb karéjt jelenthet, de az ákhegyiről” már csak szüleink, nagyszüleink tudták, hogy az alma és körtebort jelentett, kifejezve, hogy nem szőlőtőkén, hanem a faágak hegyén” termett. Nem kis gúnnyal mondták a gyümölcsbort huppanyó saszlának” is. Saját göcseji közmondás: “Életödbe aggyá, hóttodba haggyá”, e tájról származó hiedelem: halotte ámodtam, eső lössz”.

Hagyományőrző végvári vitézek a

450. évfordulón, Szigetváron

Hagyományőrző janicsár elsüti

a korhű mordályt

(mordály = régi, nehéz lőfegyver,

pisztoly vagy puska, amelynek csöve

elöl tölcsérszerűen kiszélesedik.

Zrínyi kirohanása Johann Peter Krafft 19. századi festményén

https://www.youtube.com/watch?v=8q8SuqTfBPM

Szigetvár ostroma 1566 – Történelmi animációs filmAz E-History – Történelmi Animációs Egyesület által készített animációs film,

Szigetvár ostromát mutatja, be modern animációs eszközökkel. Készítője

a Hyperion Interaktív Oktatásfejlesztő Kft.

SZIGETVÁR