A területfejlesztés: a térhasználat tudatos irányítása.- munkahelyteremtés, egyenlőtlenségek csökkentése, válságkezelés- kiegyensúlyozott területi fejlődés- versenyképesség- területfejlesztési politika (állami feladat).- a problémára való behatás (szűkebb értelemben)- tudatosság: tudatosan tervezett fejlődés, spontán fejlődésAlapvetően a területi dimenzióval – azaz a térszerkezettel, és a területi folyamatokkal – foglalkozik, azok kedvező befolyásolására, „fejlesztésére” törekszik.A tudatos fejlesztés szükségessége:- változatos földrajzi – gazdasági – társadalmi adottságú térségek.- Az egyes területek között nagy különbségek (társadalmi feszültségek) → számos térség/település saját erőből képtelen a megújulásra → szükséges külső segítség.- CÉL: a kiegyensúlyozott, harmonikus és fenntartható területi fejlődés.- Az eredményt mérni kell – objektív mutatóA területi (társadalmi-gazdasági) fejlődés alapjai, törvényszerűségei:→A területi rendszerek elemei:1.Természeti elemek: nyersanyag, talajminőség, növényzet, éghajlat.2.Művi elemek: ember hozta létre. lakóhelyek ~ épített környezet, iparvidék infrastruktúrája.3.Társadalmi elemek: emberek, munkaerő: ~ gazdasági szempontból.Ez a 3 elem koncentráltan jelenik meg, a 3 összefüggA koncentráltság területi egyenlőtlenséget hordoz magával – kisfalvak elnéptelenedéseBelső-külső kapcsolatok (mert nyitott a rendszer, szükség van külső kapcsolatokra, imputra).→A rendszerszemlélet: Rendszer általános jellemzői:- a rendszer elemei szoros kapcsolatban állnak egymással- bármely elem megváltoztatása maga után vonja az összes többi elem megváltozását- imputot fogad be és outputot bocsát ki, miközben belső állapota megváltozik- hierarchikus felépítésű, különböző fokozatú elemekből áll.A területi kohézió:Célja: ennek eredményeként a harmonikus, kiegyenlített társadalmi-, gazdasági-, környezeti- és területi-fejlődés bekövetkezzen.Alapeleme a területi alapú („place-based”) szemlélet és a decentralizáció (a területi szereplők döntési jogkörének meghagyása).Figyelembe veszi az egyes térségek közötti és a térségen belüli különbségeket, azok kapacitásait és fejlődési potenciáljait.Ösztönzi a belső erőforrások feltárását, a versenyképesség feltételeinek kialakítását és fenntartását. ≠ elmaradott térségek felzárkóztatása.Versenyképesség: térségek közöt is megjelenik, Amerika-Ázsia-EurópaTerületfejlesztés - Az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi-, gazdasági- és környezeti- területi folyamatok figyelése, értékelése.- Szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, valamint- a rövid közép- és hosszútávú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása, és- érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben. – területhasználat, több ágazat összehangolt harmonikus fejlesztése, az egyes ágazatok megjelenítése a területfejlesztési körben→ „tág” értelmezése:- a társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok komplex kezelése (nem csak gazdaságfejlesztés!)- a tervezés, programozás, a végrehajtás, a monitoring és az értékelés teljes folyamata (nem csak egyedi beavatkozások!)- az egész országra, illetve az ország valamennyi térségére vonatkozik (nem csak az elmaradott térségekre!)- területfejlesztési célok, szempontok érvényesítése az ágazati döntésekben (nem egy „ágazat”, hanem ágazatok közötti koordináció).Hazai fogalomértelmezésekTerületfejlesztési politika (törvény alapján): az ország és az egyes térségek területi fejlődése fő irányainak, fejlesztési stratégiai céljainak és ezek elérését segítő legfontosabb eszközöknek hosszabb időtávra szóló meghatározása és érvényesítése. A politika hosszabb idősíkra szóló célok meghatározása és magvalósítása.Vidékfejlesztési politika: vidéki térségek fejlesztését szolgáló integrált szakpolitika. (integrált: munkahelyteremtés, turizmus, földművelés-fejlesztés. Szakpolitika: hosszabb távra meghatározza az ágazat fejlődését)Területfejlesztési értelemben: a helyi adottságokra és kezdeményezésekre fokozottan építő kisléptékű térségfejlesztés. Ad az ott lakók ötleteire, véleményére.Agrárpolitikai értelemben: agrár-vidékfejlesztés, az agrár-ágazat támogatáspolitikája.Területrendezés: A területfelhasználás rendje, a területhasználat szabályainak megállapítása. Területpolitika: A térszerkezetet, területi fejlődést közvetlenül befolyásoló szakpolitikák összessége.A területfejlesztés szereplői- Kormányzati, önkormányzati döntéshozó szervezetek- Magánszektor (vállalkozások): az ország GDP fejlesztésében is részt vesznek- Önkéntes és közösségi szektor (civilek): fogyatékkal élők, elesettek segítésében vállalnak szerepet, az életminőség javításában

- Kormányzati ügynökségek és dekoncentrált szervei: pályázati benyújtésok és elbírálások- Fejlesztési ügynökségek- Szakmai szervezetek- Európai Uniós szervezetekA területfejlesztési feladatokat összehangoltan, egymással együttműködve látják el az állami szervek, az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek, az érdekvédelmi szervezetek, és más intézmények.Kiemelten állami feladat:- Elmaradott térségek felzárkóztatása- Szerkezetátalakítás térségeinek fejlesztése – munkahelyteremtés, új ágazatok hasznosítása az egyes térségeken- Közszolgáltatásokban meglévő területi különbségek mérséklése – közlekedés, internet- Európai integrációs, innovációs területfejlesztési feladatok támogatása, a térségi területfelhasználási célok megvalósításának elősegítése.Regionális fejlesztéspolitikai irányzatok:1. Hagyományos fejlesztési modell jellemzői:- Cél a kiegyenlítés, segélyezés, osztogató, patronális (rövid távú gondolkodás, kampány) felfogás, klientúra építés- Infrastruktúrák építése- Tervekben alig találni utalást új piaci igények feltérképezésére- Rövid távú érdekeltség motiválja a hosszabb időre szóló tervezést- A tervezés alapvetően még a központi, kormányzati irányítás alapjain működik.- A kutatás-fejlesztés intézményeinek szerepe és hatása a regionális tervekben alig fedezhető fel2. Az innováció-orientált vagy helyi regionális kezdeményezések fejlesztési modellek:- Versenyképesség javítása, a helyi szereplők bevonása- Piaci igények figyelembe vétele- Tudatos fejlesztés: stratégiai célok és hosszú távú tervezés érvényesítése- Endogén fejlesztési potenciál erősítése- Piacképes termékek, ipari-mezőgazdasági szolgáltatások kialakítása, illetve megújítása- Szakmai és befektetői tőke tudatos integrációja- Rendelkezésre álló fejlesztési kapacitások összehangolásaTerületi irányítás, modelltípusokTerületi irányítás vizsgálata: A területfejlesztésben résztvevő szervezetek, intézmények és közöttük fennálló kapcsolatMeghatározó szerepe van: tulajdonviszonyok, gazdasági irányítás, társadalmi viszonyok, tradíciók1. Centralizált modell:- A legfontosabb mechanizmusokat a központi szervek határozzák meg- Központi újraelosztás van- A vállalatok önállósága csaknem teljesen hiányzik- A beruházások telephelyét központilag határozzák meg- Az alsó szintű döntési kompetenciákat is centralizálja2. Decentralizált (piaci) modell:- A gazdasági folyamatok általános szabályozója a piac- Alapja a magántulajdon- A gazdaság szereplői között horizontális kapcsolat van- Az eszközöket és a kompetenciákat is alsóbb szintekre delegálja3. Vegyes irányítási modell:- Keverednek benne a centralizált és a piaci mechanizmus elemei (pl. a jövedelmek egy része, mint az adók, központosításra és újraelosztásra kerül)A területi irányítás feladattípusai- Az anyagi termelés és szolgáltatás területi elhelyezkedésének befolyásolása- A népesség területi elhelyezkedésének szabályozása- A hálózati infrastruktúra területi elhelyezkedésének ellenőrzése- A lakossági infrastruktúra (intézmények) területi elhelyezkedése

A területfejlesztés eszközei- Jogi szabályozó eszközök – törvények, rendeletek- Pénzügyi eszközök – ösztönző elemek, pályázatok, kamattámogatás, egy idő után visszatérítendő támogatás- Egyéb egyedi eszközök (pl.: közszféra által menedzselt programok, területfelajánlás, ipari parkok lehatárolása)- (Vissza nem térítendő támogatás - pályázatok)

Az EU történeteEurópai Egyesült Államok gondolata Viktor Hugo 1849 Churchill 1946Föderalizmus: Az az elv, amely szerint valamely államszövetségben a tagállamok nm adják föl minden hatáskörüket1949 – Európa Tanács létrehozása (Council of Europe)- 10 állam írta alá: Benelux, Dán, Fr., Ír, UK, Norv., Olasz, Svéd- Célja az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megóvása és támogatása1951 – Párizs: Európai Szén és Acél Közösség (ESZAK/Montánunio)

- European Coal and Steel Community – ECSC (fegyveralapanyag!)- 6 állam írta alá: Benelux, Fr., NSZK, Olasz,- A szén- és acélipar központi ellenőrzése:- nem marad felügyelet nélkül a fegyverkezés- szűkös erőforrások elosztása- gazdaságilag is jóCélja: 1.Integrációs folyamat gazdi. együttműködésre alapozva2.Ellenőrzés alatt tartja az acél- és szénipart3.biztonsági szempontok, az erőforrás hasznos felhasználásaBiztonságpolitikai indokból indult, de gazdasági célokra épült!1957 – Római szerződések1.Európai Gazdasági Közösség (EGK/Közös piac)(European Economik Community – EEC)Lakosság életszínvonaljavítása a cél hosszú távon2.Európai Atomenergiai Közösség (Euroatom)(European Atomic Energy Community)Kutatás és az atomenergia békés felhasználása- Politikai stratégiai szövetség- Elkötelezettség a gazdi. együttműködésre → egységes belső piac → áru, szolgáltatás, tőke és munkaerő szabad áramlása a közösségen belülElső 15 év- gyors belső integráció jegyében zajlott1968-ra megvalósult a közös piac- Vámunió: Egymás közt eltörölték a vámokat és a mennyiségi korlátokat, viszont külső államokkal szemben egységes vámrendszert használtak1962 → döntés a közös agrárpolitikáról- mezőgazdi. támogatások → megjelent a túltermelés- közös ellenőrzés alatt az élelmiszertermelés1973: liberalizálták a kereskedelmetNemzetállami szerepet kezd betölteni → Jövedelem begyűjtése és újraelosztása’60-as évek: intézményi reform → külön jogalanyiság, de egységes intézményi rendszer1958 – Parlamenti Közgyűlés- Európai Bíróság- Európai Beruházási BankEurópai integráció – az EU tagállamainak egyre szorosabb gazdi. és politikai együttműködése1986 – Európai Egységokmány→1993-ra megvalósul az egységes (belső) piac1992 – Maastrichti Szerződés → európai politikai és gazdi. társulás megalapozása ►alapvető változásokat hozott az integrációban- EGK→EK – Európai Közöség (European Community)- Közösség ↔Közösségek (A 3 szerződés együtt)Ha nincs egyértelmű utalás az egykori közös piacra- gazdasági-, monetáris unió és politikai unióAz Európai Uniónak nincs önálló jogalanyisága. A 3 szerződés közösségét nem váltotta föl az EU. Inkább politikai fogalom, egy együttműködési forma.3 pillérEurópai Közösségek: EK, Euroatom, ESZAK (2002-ig→50évre írták alá)1.Közös kül- és biztonságpolitika2.Rendőrségi és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben (korábban bel- és igazságügyi együttműk.)Szubszidiaritás elve!!! (a problémákat mindig a legalacsonyabb szinten kell megoldani. Az EU nem avatkozik bele minden problémába, hagyja, hogy a helyi közösségek oldják meg. Csak akkor lép közbe, ha a közös fellépés hatékonyabbnak bizonyul.)1993 - Európai Unió (12 csillag)1995 – Schengeni EgyezményEU belső határain nem kell személyi ellenőrzésBenelux, Fr., No., Port., Spanyol1997 – Amsterdami Szerződés – intézményi reformEredmények: közös kül- és biztonságpolitika- bel- és igazságügyi együttműködés (közösségi szintre emelése))- foglalkoztatáspolitikai együttműködés további erősítése- Európai Parlament jogainak a kiszélesítése„amsterdami maradékok” ► kudarcok, intézményrendszer korszerűsítés és bővítésSzükség volt intézményi reformra + bővítés (volt K-Európa országai)→ 15 tagállamra már nem az áll, mint 6-ra!2000 – Nizzai csúcstalálkozóAgenda 2000 + bővítés 27 tagállamra, bővítéshez kapcsolódó pénzügyi keretet szabályoztaA 10 várakozó ország GDP-je alacsony – támogatási rendszer átalakításaAz Unió 7 évre tervez ktgvetést, a Magyar Állam csak 1-reDöntéshozatal átalakításaA tagállamok számának bővítése volt a cél, nem a hatáskörök bővítése2002 - € bevezetése2004 – bővítés („Európa újraegyesítése”)I. Európai Unió kibővítése

1972 – UK, Dánia, Írország1981 – Görögország1986 - Portugália, Spanyolország1990 – Németország egyesítésével a volt NDK1995 – Ausztria, Finnország, Svédország2004 – Ciprus, Cseho., Észto., Lengyelo., Letto., Litvánia, Mo., Málta, Szlovákia, Szlovénia2007 – Bulgária, RomániaII. Integrációs formákSzabadkereskedelmi térség – saját gazdaság védése. Mennyiségi vám, a gazdasági tényezőkben megállapodásokat kötnek – külső és belső vámok -,a kereskedelmet liberalizálta a tagországok között, a külső országoknál pedig korlátoztaVámunió (a kereskedelem liberalizált) → Római Szerződés, nincs vám, nincs mennyiségi előírás, áruk szabad áramlása, egységes külső vám, közös kereskedelempolitikaKözös Piac (már a termelési tényezők is szabadon áramolhatnak) → Római Szerződés, áruk, szolgáltatások szabad áramlása, termelési tényezők szabad áramlása (munka, tőke)Egységes (belső) piac – Eddigi eredményeket továbbfolytatva a fizikai (határformalitások, határellenőrzés), pü-i (költségvetési, adózási szabályokegységesítése) és technikai (európai jogszabályok, szabványok, nemzeti előírások egységesítése) különbségek felszámolása → Egységes Európai OkmányGazdasági Unió – Nemzeti Gazdaságpolitikák összehangolása → Maastrichti Szerződés, Amsterdami Szerződés (foglalkoztatáspolitika)Politikai Monetáris Unió – legfontosabb eleme a közös valuta + közös külpolitika, valamint a bel- és igazságügy közös szintre emelése a politikai unió más részeivel → Maastrichti Szerződés (közös kül és belpolitika, biztonságpolitika), Amsterdami Szerződés (kül és biztonságpolitika megvalósítása)III. Miből gazdálkodik az Európai Unió?Bevételek- Hagyományos saját források: vámok, mg-i támogatások, cukorilleték (15%)- Hozzáadottérték-adó: ÁFA (15%)- Tagállamok befizetései: GNI – Bruttó nemzeti jövedelem (1,24%-a)- Egyéb bevételek (1%) – pl. bírságokKiadások- Fenntartható növekedés (versenyképességi és kohéziós alfejezetek, felzárkóztatás, kiegyenlítés)- Természeti erőforrások (mezőgazdaság, vidékfejlesztés, környezetvédelem)- Uniós állampolgárság – ennek megvalósítása (oktatás, fogyasztóvédelem, egészségügy, kultúra, ifjúsági programok)- EU, mint globális szereplő (előcsatlakoztatási alap, azon országok számára, akik még várnak a csatlakozásra)- Igazgatási, azaz adminisztratív kiadások- Új tagállamokra elkülönített kiadások

IV. Európai Unió IntézményrendszereEurópai Unió egyedülálló „képződmény”, fogalom a nemzetközi jogbanMűködésében a kormányközi és nemzetek feletti (szupranacionális) jegyek keverednekAz EU döntéshozatali és működési mechanizmusának intézményeiEURÓPAI BIZOTTSÁGEurópai Bizottság az Európai Unió kormányszerűen működő döntés-előkészítő, javaslattevő, ellenőrző képviseleti és bizonyos kivételes esetekben döntéshozó végrehajtó feladatokkal is felruházott szerve.A Bizottság szupranacionális szervként határozható meg, mivel nem közvetlenül a tagállamokat, hanem az Unió egészét szolgálja, a közösségi érdekeket igyekszik figyelembe venni és képviselni. Határozatokat csak tagjainak többségi szavazatával hozhat.A bizottsági tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy feladataik teljesítése során a nemzeti kormányoktól és a Tanácstól egyaránt függetlenül tevékenykednek. A bizottsági tagok a miniszterekhez hasonló tárcákkal rendelkeznek.A bizottság elnökét és tagjait a tagállamok kormányainak közös megállapodásával, az EurópaiParlament hozzájárulásával jelölik ki. Megbízásuk megújítható újabb 5 éves hivatali időszakra.- Székhelye: Brüsszel- DE! korlátozott végrehajtó és jogalkotó hatáskörök- Az Európai Unióban egyedül a Bizottságnak van joga törvénytervezetek előterjesztéséhezFeladatai:- új jogalkotási javaslatok előterjesztése- az EU politikájának és ktgvetésének végrehajtása- az európai jog érvényesítése- az Unió képviselete nemzetközi szinten ► külkapcsolatok!EURÓPAI UNIÓ TANÁCSAAz Európai Unió Tanácsa, amelynek székhelye szintén Brüsszelben van, az Európai Unió fő döntéshozó szerve, a jogalkotás elsődleges, de nem kizárólagos felelőse, mivel számos kérdésben az Európai Parlamenttel közösen dönt.Kormányközi alapon működő testület, ülésein a tagállamok kormányainak képviselői – általában miniszterei - vesznek részt. A Tanácsot ezért Miniszterek Tanácsának is nevezik. Mivel összetétele a napirend és a megoldandó problémák szerint alakul

A Tanácsban a tagországok rotációs alapon fél évig elnökölnek. A határozatokat minősített többséggel hozzák meg, kivéve, ha az adott ügyben teljes egyhangúság vagy egyszerű többség van előírva. A szavazati súlyok eloszlása az adott állam lakosságának számával függ össze.- Tagállamok kormányai képviseltetik magukat- Kormányközi szerv, nemzeti érdekek találkoznak- Mindhárom pillérben döntéshozó szerv.- Csökkenő szerepe van a Parlamenttel szemben- COREPER és tanácsi munkacsoport (fórumokon egyeztetnek)- Soros elnökség intézményrendszere – minden félévben más tagállam tölti beFeladatai:- jogalkotás- tagállamok politikájának összehangolása- nemzetközi megállapodások- uniós döntések jóváhagyása- közös kül. és biztonságpolitika- szabadság, biztonság és jog érvényesüléseRésze a Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa:- a tagállamok gazdi és püminisztereiből áll- havonta üléseznek- egyik legfontosabb feladata: a hétéves uniós ktgvetés keretei között, a Parlament egyetértésével meghatározza az éves sarokszámokat- a gazdi együttműködés fejlesztésével, a pénzpiacokkal, a tőkemozgással és a harmadik országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatokkal kapcsolatos ügyekben tárgyal EURÓPAI TANÁCSAz Európai Tanács székhelye Brüsszel, ez a szervezet az Európai Unió állam- és kormányfőinek testülete, amelyet az EU csúcsszervének is neveznek.Az Európai Tanács lényegében az Unió legfelső döntéshozó testületének tekinthető, ennek megfelelően kizárólag nagy horderejű, többnyire stratégiai kérdésekben dönt, például az EU bővítéséről.Meghatározza az EU számára az általános politikai irányelveket, az alapvető reformokat is.Összetételéből fakadóan a tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének fő színtere, ezért konszenzussal dönt.- Évente legalább kétszer üléseznek- Nem jogalkotó szerv.- Többnyire kétnapos ülései vannak, melyek nem nyilvánosak, döntéseit zárónyilatkozatban teszi közzé- Nem összekeverendő az Európai Unió Tanácsával!Feladatai: - stratégiai döntések meghozatala ► dönt az Európai Uniót érintő legfontosabb kérdésekben (külpolitikai irányvonalak, bővítési politika)EURÓPAI PARLAMENTAz EU demokratikus legitimációját biztosító szerve. Fő feladata az Unió polgárai érdekeinek képviselete.Az EP elnökét többségi szavazással választják két és fél éves időszakra.- Az unió polgárai által közvetlenül választott képviselőtestület (Mo-nak 22 képviselője van a 736 fős Parlamentben)- Fő feladata az unió állampolgárainak érdekeit képviselje a döntéshozatalbanFő funkciója:- európai jogszabályok elfogadása- demokratikus felügyelet gyakorlása az uniós intézmények felett- jóváhagyási jogkör- EU-s ktgvetés végleges jóváhagyásaEURÓPAI (KÖZÖSSÉGEK) BÍRÓSÁGA- Felállítása a közösségi jog létrehozásában gyökeredzik- Az Európai Unió legfelsőbb jogértelmező fóruma- Székhelye: LuxemburgFeladatai:- közösségi jog betartásának felügyelete- a többi közösségi szerv. munkájának törvényességi ellenőrzése- a jogi viták elrendezése az Európai Közösségeket létrehozó Szerződések, valamint a hatáskörrel rendelkező közösségi intézmények rendelkezéseinek értelmezése és alkalmazása soránEURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉKEzen intézmény vizsgálja meg a Közösségek, valamint az általuk felállított összes szervezet minden bevételéről és kiadásáról szóló számadásokat. Feladata annak ellenőrzése, hogy az Európai Unió, költségvetési szabályainak és a kitűzött céloknak megfelelően - adófizetőinek érdekében - költi-e el a rábízott pénzt.A 15 tagú testületbe minden tagállam egy főt delegál. A számvevőket - a Parlamenttel való konzultáció után - az Európai Unió Tanácsa nevezi ki megújítható 6 éves időtartamra. ASzámvevőszék tagjai maguk közül választanak elnököt, akinek mandátuma megújítható 3 éves időszakra szól.- Intézményi rangú önálló felülvizsgálati és ellenőrző testületFő feladatai:- a közös ktgvetés végrehajtásának ellenőrzése és felügyelete- az EU könyvvitel átvizsgálása, valamint bármely intézményről éves jelentés készítése

- véleményalkotás ill. tanácsadás, az EU pénzügyeinek felülvizsgálata, a ktgvetési szabályok ellenőrzéseGAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGMűködésének célja, hogy az Unió különböző gazdasági és szociális érdekcsoportjainak véleményét az EU döntéshozó szervei megismerjék, illetve döntéseiknél figyelembe vehessék. Konzultatív szervként fejti ki véleményét a Tanács, a Bizottság és a Parlament számára az illetékességébe tartozó kérdésekben.- Tanácsadó jellegű testület, konzultatív szerv.- A munkaadók és munkavállalók (tehát szakszervezetek) és egyéb szervezetek érdekvédelmi szervek csoportjából áll, melyeket számos gazdi és szociális érdekvédelmi szervezetek delegálnakFeladatai:- gazdi és szociális érdekcsoportok bevonása a közösségi döntések előkészítése- tanácsokat adjon az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak gazdi, szociális és foglalkoztatási ügyekben- véleményt nyilváníthat a közösségi jogalkotás bármely kérdésébenRÉGIÓK BIZOTTSÁGACélja, hogy a helyi és regionális szervek véleményét a rájuk is vonatkozó döntések meghozatala előtt megismerhessék az EU döntéshozó szervei.A brüsszeli székhelyű testületnek 222 tagja van, akik a regionális hatóságokat képviselik, azaz többnyire polgármesterek, önkormányzati, tartományi vezetők, de csak olyanok lehetnek, akiket közvetlenül választottak. Négyéves megbízatásuk van.A Maastrichti Szerződés rendelkezéseinek értelmében kötelező kikérni a testület véleményét az oktatást, kultúrát, közegészségügyet, transzeurópai hálózatokat, gazdasági és szociális kohéziót érintő területeken. Az Amszterdami Szerződés további öt területen tette kötelezővé a Régiók Bizottságával való konzultációt:. Foglalkoztatás, szociálpolitika, környezetvédelem, szakképzés, közlekedés kérdéseiben.A testület emellett saját kezdeményezése alapján is megvizsgálhat egyéb kérdéseket, amelyek- A Tanács és a Bizottság felé tanácsadó szervként működik- Kötelező konzultáció a régiókat és a helyi önkormányzatokat érintő kérdésekben- Véleménye azonban nem kötelező erejű- A Régiók Bizottsága 6 szakbizottságban dolgozik- Évente 5 alkalommal plenáris ülést tartFeladatai:- véleményalkotás- érdekképviseletEURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKA luxemburgi székhelyű fejlesztési bank elsődleges célja, hogy tőkeberuházások finanszírozásával elősegítse a Közösségek kiegyensúlyozott gazdasági fejlődését.- Létrehozásáról a Római Szerződés döntött- Célja: tőkeberuházások finanszírozásával elősegítse a tagállamok kiegyensúlyozott gazdi. fejlődését- Pénzügyileg teljesen független szerv.- Tulajdonosai/részvényesei az EU27-ekTevékenysége, hatásköre: kialakítja a hitelpolitika általános irányelveit, megtárgyalja és elbírálja az EIB éves jelentéseit, dönt a tőkeemelésről, kinevezi az igazgatókat, az igazgatóság tagjait és a felügyelő-bizottságot.EURÓPAI KÖZPONTI BANKAz Európai Központi Bank (ECB) az EU frankfurti székhelyű, a tagállami kormányoktól teljesen független jegybankja, amely a monetáris unió és a közös pénz működtetésének elsődleges felelőse. Az Európai Központi Bank legfőbb feladata az euró menedzselése és stabilitásának megőrzése.elsődleges célkitűzése az árstabilitás fenntartása, amelyre alapozva látja el a következő fő feladatait:a Közösség monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása,a devizaügyletek irányítása,a tagállamok hivatalos devizatartalékainak megőrzése és kezelése,a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása,az uniós közös pénz, az európai közös pénzegységet (ECU) 1999. január 1-jétől felváltó euró árfolyamának meghatározása- Létrehozásáról a Maastrichti Szerződés döntött (Gazdasági és Monetáris Unió)- EU „jegybankja”- Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) = tagállamok jegybankjai + Európai Központi Bank- KBER fő célkitűzése: az árstabilitás megőrzése + a Közösségi Monetáris politikájának meghatározása, végrehajtásaEURÓPAI OMBUDSMANOKFeladata azoknak a beérkezett panaszoknak a kivizsgálása, amelyek a közösség intézmények vagy testületeinek működését kifogásoljákAz Európai Parlament választja a Parlament mandátumával azonos időszakra, öt évre. Az Ombudsman feladata, hogy kivizsgálja a közösségi intézmények tevékenységében megnyilvánuló méltánytalan eljárásokra vonatkozó azon panaszokat, amelyeket az EU állampolgárai, valamint az Unió területén bejelentett irodával rendelkező társadalmi szervezetek és vállalatok vélt sérelmeik esetén jelentenek be.

Az EU regionális politikájaCélja a területi különbségek mérséklése (Római Szerződésben még csak a tagok harmonikus fejlődésének követelményei)Regionális politika (1970-es évek) → Strukturális politika (1990-es évek) → Kohéziós politika (2007 után)Gyakran a területfejlesztési politika szinonimájaként használják.A II. világháború befejezése után az újjáépítési időszakot követően a jelentős gazdaságifellendülés Európa különböző adottságú területein egymástól eltérő folyamatokat indított el. Ennek részeként a tradicionális ipari központok modernizálódtak, viszont a hátrányos helyzetű térségek lemaradása tovább növekedett, ami a lakosság gyors városba áramlásához vezetett.Ez a sajátos fejlődési pálya azt eredményezte, hogy a regionális politika szerepét már az Európai Gazdasági Közösség alapító tagjai is kiemelten kezelték. A Közösséget létrehozó Római Szerződés is tartalmazza ennek szükségességét’60-as évek: kevésbé fejlett régiók közösségi szintű támogatásaEurópai Beruházási Bank kedvezményes hiteleiA szervezet fő feladata egyrészt, hogy kölcsönökkel segítse a közösség fejletlenebb országainak felzárkózását, másrészt, hogy támogassa az országok közötti kapcsolatokat javító infrastrukturális fejlesztéseket.Agrártámogatási politikaTámogatási alapok ekkor:Európai Szociális Alap (ESZA) – 1960- feladata: a közösségi szocilálpolitika céljainak támogatása- cél: európai munkavállalók szakmai és térbeli mobilitás növeléseEz az eszköz a foglalkoztatási átrétegződés támogatása mellett az 1970-es évektől kiemelt figyelmet fordított a fiatalok munkához jutásának támogatására.Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) – 1962- cél: mgi. szerkezetátalakítás segítése, vidékfejlesztésA közös vidékfejlesztési politika kialakítását indokolta, hogy az elmaradott, kisüzemi dominanciájú mezőgazdaság termelési költségei lényegesen meghaladták az extenzív nagyüzemi mezőgazdasági termelést folytató tengerentúli országokétól.A Közösség országainak versenyképességét tovább rontotta, hogy az interkontinentális szállítási lehetőségek bővülése miatt a piaci verseny is éleződött.A mezőgazdaság versenyképességének közösségi fenntartását több tényező indokolta:1. Az önellátás stratégiai szemponttá vált.2. Politikai célokAz 1960-as évek első felében ez az ágazat foglalkoztatta a választók 20-25%-át, érdekeiketfigyelembe kellett venni.3. Az agrárium válsága további kedvezőtlen következményekkel járhatott volna, vagyis azesetleges válság miatti urbanizációs hullám költségei lényegesen nagyobbak lehettek volna, mint a mezőgazdaság fenntartásához szükséges támogatások.A közös agrárpolitika keretében a Közösség több támogatási módszert dolgozott ki:A belkereskedelemben a magas piaci árak fenntartását állami beavatkozással biztosították,ennek keretében az állam csökkenő piaci árak esetén felvásárolta a felesleget, ezzel a termelők elérhették a kívánt profitot.A nemzetközi kereskedelemben a szubvencionálást helyezték előtérbe, vagyis a termelők megkapták a magas termelői ár és az alacsony világpiaci ár közötti különbözetet.A Közösség beavatkozott a mezőgazdasági importba is, mégpedig importilleték bevezetésével. Ez azt jelentette, hogy a magasabb termelői és alacsonyabb világpiaci ár közötti különbséget az importőrnek be kellett fizetnie a közösség kasszájába.A mezőgazdaság támogatását szolgáló EAGGF két részből áll:1. A Garancia Alap feladata az ártámogatás;2. az Orientációs Alapé az öntözés-fejlesztés, a farm-modernizáció, az átképzés és az árvízvédelem támogatása.- A két alap csak közvetve szolgálja a regionális fejlesztést’70-es évek: Közös Agrár Politika → kompenzáció, a hanyatló ipari régiók támogatásaA Közösség fejlődésében a 70-es évek közepére olyan változások következtek be, amelyek a regionális politika továbbfejlesztését indokolták.Ezek közül a legfontosabb: a közösség kilenctagúra bővült (Nagy-Britannia, Írország és Dánia csatlakozásával), a régi és az új tagok ipari válságterületei és válságba került bányavidékei sürgették a közös fellépést, illetve jelentősen növekedtek a regionális fejlettségi különbségek.- 1972 első bővítés EGK9 – Íro., Nagybritannia, Dánia- 1972-73 olajválság – általános recesszió és gazdi. válság- Werner-terv – A monetáris unió először jelenik meg célként- Nagy regionális különbségek → társadalmi feszültségek → kevésbé tartós gazdi. fejlődés → piac optimálisnál rosszabb kihasználása → közvetlen regionális politika szükségességeBeavatkozási területek:- infrastruktúrális beruházások- endogén potenciál fejlesztése (helyi erőforrás)- oktatás és egészségügyi beruházások- technikai segítségnyújtásRegionális politika:- Különböző szempontok szerint (természetföldrajzi, gazdi., társi., kulturális) csoportosít

- Földrajzilag körülhatárolható területegységek (régiók) közötti fejlettségi különbségek mérséklésére koncentráló szakpolitikaTámogatási alapok:Európai Regionális Fejlesztési AlapFeladata: a közösségen belüli regionális gazdasági és szociális különbségek csökkentéseStrukturális intézkedéseken keresztül megvalósuló szerkezetátalakítás támogatásaCél: fejlettségi különbségek mérsékléseBeavatkozási területek: infrastrukturális, termelő, oktatás és egészségügyi beruházások, endogén potenciál fejlesztése, technikai segítségnyújtás’80-as évek: mediterrán országok csatlakozása → nagymértékben nő a tagállamok közti gazdi. KülönbségA 80-as évek közepétől az újabb csatlakozó országok miatt a regionális politika reformja szükségessé vált.Fő célja a négy alapvető szabadság megteremtése volt (1993-ig): az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának feltételeit.- Az alapok egymás mellett léteztek, egymás hatását erősíteni nem tudták → AZ ALAPOK ELSŐ REFORMJA (J. DELORS)- 1987 – Egységes Európai Okmány – benne van a mai regionális politika eszközrendszere is- 1988 – összehangolták a 3 alap működését → Strukturális Alapok elnevezése (ESZA, EMOGA, ERFA) – egységes célrendszer programorientált megközelítés- 1988 – a regionális területi dimenziója – NUTS rendszer bevezetése- 1989. január elsejével életbelépett a Strukturális Alapok új rendszere.- megkétszerezték a Strukturális Alapok keretében kiosztható támogatásokat,- RÉGIÓ: A közösségi regionális politika támogatási rendszerének alapja. Ha a lakosok száma és a terület nagysága közel azonos, akkor a két terület összehasonlítható.- NUTS → területi statisztikai egységek (1988) – Területek 1-5-ig meghatározva- NUTS 5: települési szint- NUTS 4: helyi szinten meghatározott körzetek (nálunk kistérség)- NUTS 3: nagyobb közigazgatási terület + ezekhez intézményrendszer (nálunk megyerendszer)- NUTS 2: regionális támogatások alapja (régió)- NUTS 1 : Európai régiók és közösségek szintjeTERVEZÉSI STATISZTIKAI RÉGIÓKKözép Mo. – Pest megye, Bp. - BudapestKözép Dunántúl – Fejér, Komárom - Esztergom, Veszprém - VeszprémNyugat Dunántúl – Győr – Moson – Sopron, Vas, Zala - GyőrDél Dunántúl – Tolna, Somogy, Baranya - PécsÉszak Mo. – Borsod – Abaúj – Zemplén, Nógrád, Heves - MiskolcÉszak Alföld – Szabolcs – Szatmár – Bereg, Hajdu – Bihar, Jász – Nagykun – Szolnok - DebrecenDél Alföld – Csongrád, Bács – Kiskun, Békés - Szeged’90-es évek: - 1989 PHARE előcsatlakozási alapok (2000-től ISPA és Sapard)- 1992 Maastrichti szerződés – monetáris unió és kohézió – Kohéziós Alap létrehozása (3. alap)- 1993 SA kiegészül Halászati Orientációs Püi Eszköz (HOPE) (4. alap)-- feladata a halászat regionális fejlesztése, modernizáció-- halászatból élő területek revitalizációja, tógazdaságok fejlesztése- 1993 Kohéziós Alap – függetlenül működik a strukturális alapoktól, cél és felhasználás módja is különbözik-- cél: a gazdaságilag elmaradott országok felkészítése a monetáris unióra (GDP 90% alatt)-- árstabilitás-- ktgvetési helyzet-- kamatkonvergencia-- árfolyam-politikaStrukturális politika:- Nem csupán a fejlettségi különbségek mérséklését henem egyéb térségi szinten megjelenő strukt. problémák kezelését (pl. munkanélküliség, egyoldalú ágazati szerkezet, a vidéki ill. nagyvárosi térségek speciális problémái)- A reg. együttműködést is szolgáló uniós szintű szakpolitikaEU pénzügyi alapjai: 2006-ig (strukturális alapok): ERFA, ESZA, EMOGA, HOPE - Egyéb uniós fejlesztési eszközök:- Kohéziós Alap- Vidékfejlesztés- Előcsatlakozási Alapok – ez ma már nem él!a csatlakozni kívánó országok számára 3 előcsatlakozási program:- PHARE (Lengyelo. és Mo.)1990 óta hazánkban – közszolgálati szféra, jogharmonizációs infrastruktúra – a strukturális alapok előfutára- ISPA – csatlakozás előtti struktúra p. eszköze-- centrális támogatási forrás volt, csak nagy projektekre-- környezetvédelmi/közlekedési-- a kohéziós alapok előfutára- SAPARD – decentralizált → mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások-- Speciális csatlakozási program, ami a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés számára ad segítséget

-- Mezőgazdasági alapok előfutára- Közösségi Kezdeményezések- Európai Beruházási Bank

Közösségi strukt. politikai célok1993-1999Regionális politika: 70-es évekFöldrajzilag körülhatátolható területegységek közötti fejlettségi különbségek mérséklésére koncentráló szakpolitikaStrukturális politika: 90-es évekNem csupán fejlettségi különbségek mérséklését, hanem egyén térségi szinten megjelenő strukturális problémák kezelését (munkanélküliség, egyoldalú ágazati szerkezet, vidéki, ill. nagyvárosi térségek speciális problémái) a regionális együttműködést is szolgáló uniós szintű szakpolitika.Kohéziós politika: 2007 utánStrukturális műveletekMeghatároztak öt alapelvet, amelyeket kiemelten vesznek figyelembe a támogatások odaítélésénél (koncentráció, programközpontúság, partnerség, addicionalitás, szubszidiaritás).1989-93 közötti időszakra öt célkitűzést határoztak meg és ezekhez rendelték a különbözőAlapokat.A célkitűzések1. NUTS 2 Az első célkitűzés feladata azoknak a fejletlen NUTS II. szintű régióknak a támogatása volt, amelyekben az egy főre jutó GDP értéke alacsonyabb, mint a közösségi átlag 75%-a. 2. NUTS3 A második célkitűzés a hagyományos iparágak válsága miatt hanyatló régiók szerkezetátalakítását támogatta. Azok a régiók részesülhettek ebből a támogatásból, amelyekben:- a munkanélküliség a megelőző három évben magasabb volt, mint a közösségi átlag;- az iparban foglalkoztatottak aránya a megelőző tizenöt év bármelyikében magasabb, mint a közösségi átlag, illetve- az ipari foglalkoztatás jelentősen csökken.3. A harmadik célkitűzés célja a hosszú távú munkanélküliség csökkentése volt.4. A negyedik célkitűzés feladata a 25 év alatti fiatalok munkához jutásának elősegítése volt. A munkavállalók alkalmazkodásának segítése az ipari szerkezetátalakuláshoz.5. Az ötödik célkitűzés egyik része (5a) a mezőgazdasági struktúrák korszerűsítését, mezőgazdasági és halászati termékek termelési, feldolgozási és értékesítési szerkezetének átalakítása, másik része (5b) a vidéki térségek fejlesztését célozta.A közösség nem csak a célkitűzések feladatait határozta meg, hanem az egyes alapokból nyújtott minimális és maximális támogatás értékét is.Konvergencia régió = ami az EU átlagot nem éri el (75%)- kivezető támogatás – elérhetővé válik a célkitűzés (statisztikailag)- Magyarországon 6 konvergencia régió van, Budapest e fölött van.2000-2006: Új programozási időszak:- Új körülmény: Bővítés – Viták a „Hogyan tovább?”-ról, különös tekintettel a bővítésre- Elmúlt időszak értékelése- Agenda 2000 – összevonták a célokat:1. célkitűzés: az elmaradott területek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása (70%). Az első célkitűzésben nem történt változás2. célkitűzés: strukturális nehézségekkel küzdő régiók gazdi és társi átalakulásának támogatása (18-20%). Az új második célkitűzés feladata a gazdasági és társadalmi szerkezetváltás által érintett régiók támogatása, amely négy fő területet érint: Az első a gazdasági válságterületek, a második a hanyatló mezőgazdasági térségek, a harmadik a halászattól függő és válsággal sújtott térségek, a negyedik pedig a városi válságterületek.3. célkitűzés: oktatási, szakképzési rendszerek és politikák modernizációja, valamint adaptációs képessége javításának támogatása (10-12%) A harmadik célkitűzés 2000-től a munkaerőpiac modernizálására koncentrál, kiemelten kezelve a gazdasági és társadalmi változások nyomon követését, a társadalmi kirekesztés mérséklését, az aktív munkaerőpiaci politikát, illetve az élethosszig tartó tanulást.Az EU kohéziós politikájának eszközrendszere (2000-2006):Előcsatlakozási Alap: PHARE, ISPA, SAPARDStrukturális Alapok: Európai Regionális Fejlettségi Alap, Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia AlapKözösségi Kezdeményezések: Interreg III., Urban II., Leader + EqualKohéziós AlapAz EU regionális politikájának története:Lisszaboni csúcs – 2000. március- Lisszaboni Stratégia: A globalizáció – fokozódó verseny – hogyan növelheti az Unió versenyképességét + megőrizni az európai jóléti állam értékeit- Célkitűzése: Az EU-t 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává tegyékLisszaboni folyamat félidei felülvizsgálata (2005)- Az Unió versenyképessége nem javul- Sőt! Egyre távolabb az a cél, ha az EU a világ legversenyképesebb régiójává váljon!Legfontosabb változás: Beismerte a célok teljesíthetetlenségét → már nem kívánja elérni, hogy az EU gazdasága legyen a legversenyképesebb a világon

Feladat: az EU és tagállamai nagyobb mértékben és gyakorlatias módon járulnat hozzá a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz

A kohéziós politika új célkitűzései:2000-20061.Célkitűzés: a fejlődésben elmaradt régiók2.Célkitűzés: a gazdi és szoc. átalakulás alatt álló régiók3.Célkitűzés: képzési rendszerek és a foglalkoztatottság előmozdítása2007-2013Konvergencia: a legkevésbé fejlett régiók és tagállamok felzárkóztatása NUTS 2Reg. versenyképesség és foglalkoztatás: a legkevésbé fejlett régiókon kívüli területekre vonatkozik, elsősorban a Lisszaboni stratégia megvalósításaEurópai területi együttműködés: határmenti, transznacionális szintenAz EU regionális politikájának helye a szakpolitikák között:„alkotmányozó”: Tagállami szuverenitást is érint, Pl.: Külpolitika, Kül- és belbiztonság„elosztó”: Szabályoz és finanszíroz, Pl.: Agrárpolitika„újraelosztó”: Csak finanszírozott, Pl.: Reg. pol.„szabályozó”: Csak szabályozott, Pl.: Környezetvédelem, Versenyszabályozás

Az EU támogatási politikájaA kohéziós politika jelene – Az új kohéziós politika keretei 2007-2013Az egész EU kihívások elé néz:- globalizáció- kereskedelem megnyitás- tudásalapú gazdaság és társadalom fejlődése- idősödő társadalom- növekvő bevándorlás- felgyorsuló szerkezetátalakulás- csökkent az EU gazdi növekedése- az unió számos területén nő a munkanélküliségLényeges új vonások:- Kohézió erősítése, minden eddiginél fontosabb (← bőbítés)- „Kohéziós éa versenyképességi politika”Reg. pol. 1970Strukt. pol 1990Kohéziós pol. 2007 után- Egységes piac megteremtése → alapkritériumok- Európai szintű Szoc. és Gazdi. kohézió erősítése, valamint az EU versenyképességét szolgáltató szakpolitikák összessége ide tartozik- Környezetvédelmi, közlekedési alap/beruházások – kohéziós alap- Egy célt egy támogatási alaphoz vonnak- Támogatási politika: kohézió erősítése, strukturális alapok reformja- Felzárkóztatás, városok erősítése2007-2013:Konvergencia célkitűzés: programok és pénzügyi eszközök: regionális és nemzeti programok, kohéziós alapTámogathatóság: statisztikai hatás, az EU átlagának 75% alatti GDP/főt mutató régiók, az EU átlagának 90%-a alatti GNI/fő mutatójú tagállamokPrioritások: innováció, környezetvédelem, elérhetőség, infrastruktúrák, emberi erőforrások, közigazgatási kapacitások, közlekedésRegionális Versenyképesség és Foglalkoztatás célkitűzés: programok és pénzügyi eszközök: regionális és nemzeti programokTámogathatóság: tagállamok javasolják a régiók listáját, fokozatos bevezetésPrioritások: innováció, környezetvédelem, elérhetőség, európai foglalkoztatási stratégiaEurópai Területi Együttműködés célkitűzésphasing in – phasing outÁtmeneti támogatásban részesülő NUTS 2 szintű területek. E célkitűzés keretében fokozatosan csökkenő, kivezető támogatásra az un. phasing-in területek jogosultak. E régiók GDP/fő értéke a 15 tagú EU-ban is meghaladná az uniós átlag 75%-át – tényleges gazdi fejlettségi szintjük növekedése miatt, így nem a statisztikai hatás miatt estek ki az első prioritásbólÁtmeneti támogatásra jogosultak az un. phasing-out régiók. E célkitűzés keretében a „kieső” régiók kaphatnak támogatást. Statisztikai hatása alatt kerülnek ki a támogatható körből.Támogatási Alapelvek 2007-2013:- Koncentráció, programozás (adott időszakra előre elkészítve, közös tervezési szakasz), szubszidiaritás (EU és tagállamok kapcsolata)- Addicionalitás – társfinanszírozást követel, nemzetállami finanszírozás, EU-tól kapott források- Partnerség – együttműködés, tagállamok, tagállami intézmények közötti partnerség, közösségi célok, pl.: Parlament, BizottságNyilvánosság és átláthatóság – közösségpolitikai célHirdetőtábla, emlékeztető tábla, plakát, kedvezményezettek értesítése, tájékoztató és komm. Anyag, tájékoztató eseménynek

Tervezési dokumentumok az EU-s támogatások eléréséhezA reg.pol. megvalósítását szolgáló alapdokumentumok. Az EU reg.politikájának megvalósítása meghatározott eljárásrendhez kötődik.Lépései:1.A támogatásra jogosult földrajzi területek meghatározása2.A tagállamonkénti indikatív támogatási keretek meghatározása3.A támogatások felhasználásának kereteit és a programok prioritásait rögzítő dokumentumok összeállításaNemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK)Célja: Az alapok a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokkal (CSG), valamint a nemzeti reformokkal összhangban való felhasználásának biztosításaTartalma: - Egy rövid stratégiai leírás és a programozást előkészítő referencia- A kohéziós pol. végrehajtásának koordinációjára vonatkozó rendelkezésekAz Új Magyar Fejlesztési Tervtől a projektekig1.Közösségi Stratégiai Irányelv- EU tagállamokkal közösen dolgozzák ki- konzultáció, 7 éves iránymutatás2.ÚMFT- a tagállam dolgozza ki EU bizottsággal konzultálva- operatív programokra bomlik (ágazati, területi megközelítés Brüsszel)3.Operatív Programok- 7 éves, tagállam dolgozza ki, Brüsszeli jóváhagyás kell- gördülő tervezés 2 évre- akciótervek ismerete- támogatási intenzitás4.Akcióterv- az operatív programokat bontják ki és részletezik időszakokra5.Műveletek- elképzelések megvalósításaA fejlesztés területei, prioritásokFejlesztési területek Foglalkoztatás és növekedésHumán: szociális, egészség, foglalkoztatás, oktatás - TÁMOP, TIOPKörny. és Energia - KEOPÁllami reform - ÁROP, EKOPRégiók - ROPGazdaság - GOPKözlekedés - KÖZOPA konferenciarégiók ROP-jának illeszkedése az ÚMFT-hez:ÚMFT-ben kiemelt cél a fejlettség területi különbségeinek csökkentéseROP-ok célkitűzései:- A régiók helyi adottságokhoz illeszkedő fejlesztése, felzárkóztatása- Reg. adottságokhoz illeszkedő, a fejlődést elősegítő infrastruktúra megteremtéseLehatárolások az ágazati és a reg. operatív programok között:Közlekedés- nemzetközi és országos jelentőségű útvonalak fejl. – KÖZOP- un. „ráhordó útvonalak” – ROP-nakGazdaságfejlesztés.- régión túlmutató, országos v. nemzetközi hatáskörű műveletek – GOP- helyi, térségi jelentőségű műveletek – ROP-okOktatásfejlesztés- közoktatás infrastruktúrája ROP-ok- felsőoktatás TIOPKörnyezetvédelmi fejlesztés- országos jelentőségű fejl. – KEOP- helyi v. regionális jelentőségű fejl. – ROP-okEgészségügyi fejlesztés- járóbeteg szakellátás, egészségügyi alapellátás – ROP-ok- regionális járóbeteg szakellátó hálózat - TIOP

Tervezési dokumentumok az EU-s támogatások eléréséhez és végrehajtási intézményrendszerOperatív programok- Az ÚMFT/NSRK-ban foglalt fejlesztési politikai célkitűzések végrehajtását szolgálják, prioritások szerint meghatározva a konkrét többéves intézkedéseket- Társfinanszírozásban megvalósítandó programokat tartalmaznak- Regionális vagy horizontális ágazati megközelítésekRészei:- a prioritások meghatározása- az intézkedések leírása

- pénzügyi terv (EU-s és közpénzek)- végrehajtás rendje (Brüsszelben el kell fogadnia a Tanácsnak)Akciótervek- Részleteiben is kibontja az operatív program szakmai tartalmát, ill. rögzíti a végrehajtás konkrét lépéseit- Tartalmazza a kiírásra kerülő pályázatok paramétereit- 2 éves idősíkot fednek le, évente történő felülvizsgálattal un. gördülő tervezésű dokumentumTartalma:- prioritások bemutatása: tartalma, célkitűzései, ütemezése- támogatási konstrukciók összefoglaló adatai- a konstrukciók megvalósításával kapcsolatos kockázatok és a kockázatok kezelésének módja- a nagy és kiemelt projektek indukatív projektlistája- támogatási konstrukciók bemutatása:- indokoltsága, alátámasztottsága (szolgáltatás kibővítése, TDM)- támogatható tevékenységek köre (elszámolható költségek)- támogatás célja röviden- támogatási konstrukció célértékei (magasabb kategóriába léphet)- támogatandó projektek kiválasztásának szempontrendszere- támogatási konstrukciók várható indításának és zárásának dátumaTámogatási típusok – Projekt – kiválasztási eljárások:Akcióterv (korm. döntés)- Nagyprojekt (Brüsszeli jóváhagyás) közlekedési és környezetvédelmi beruházások- Kiemelt projekt (kikerül a pályázati rendszerből. nincs versenytárs, egyedisége miatt kiemelkedik, Regionális fejlesztési tanács dönt dönt)- 2 fordulós pályázat = előprojekt (kiválasztási szakasz, szakmai irányok megjelölése, 2 fordulóra kell részletes terveket benyújtani, mérnöki, műszaki tervek, stb.)- 1 fordulós pályázat (egyszerre érkeznek be, teljes pályázat kell, eldől, hogy kap e támogatást)- Közvetett támogatás: Kisprojekt alap, Mikrohitel, Tőkealap, Garanciaalap

Projekt – kiválasztási eljárások célja:Olyan projektek kerüljenek kiválasztásra amelyek:- megvalósulása hozzájárul az ÚMFT és az operatív p. ill. az adott prioritás társ.i – gazdi céljaihoz- egyértelmű, mérhető és elérhető célokkal rendelkeznek- ktg. hatékonyak- pénzügyileg és szervezetileg fenntarthatók- hozzájárulnak a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség érvényesítéséhez- megvalósulásának feltételei biztosítottak

A Strukt. Alap támogatások felhasználásához kapcsolódó hazai intézményrendszerKözösségi szabályozás szerinti intézményrendszer:Nemzeti Fejlesztési TanácsFejlesztéspolitikai Irányító Testületközreműködő szervezetekmonitoring bizottságokPü. Minisztérium, mint ellenőrző és igazoló hatóságNemzeti Fejlesztési Ügynökség:- központi koordináció- valamennyi irányító hatóságAlkotmány munkáját segítő testületekNemzeti Fejlesztési Tanács (NFT)Elnöke: miniszterelnökFeladata: fejlesztéspol. felügyeleti értékelése, koordináció- nyomon követi és értékeli a fejlesztéspolitikai célok megvalósulását- javaslatot tehet a Kormány részére fejlesztési tervek módosítására.Tagjai: regionális fejlesztési tanácsok képviselői, a Gazdasági és Szociális Tanács delegáltjai, valamint a miniszterelnök által felkért szakértők, Meghívottak: miniszterek, FIT tagjaiFejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT)Elnöke: miniszterelnökFeladata: összehangolja az EU-s és a hazai fejlesztéseket, véleményezi a dokumentumokat- összehangolja az európai uniós és a hazai forrásokból megvalósítanitervezett fejlesztéseket- véleményezi a Kormány számára az ország fejlesztéspolitikai stratégiáját- véleményezi az operatív programok végrehajtására vonatkozó akcióterveket- véleményezi a kiemelt fejlesztések körét- véleményezi a nagyprojekteket- nyomon követi az operatív programok és az akciótervek végrehajtásátKiemelt miniszterek- fejlesztéspolitikáért felelős miniszter (jelenleg NFM min.)- államháztartásért felelős min. (jelenleg pü. min)- ellenőrzési és igazgatósági feladatokat látnak elSzakminiszterek: szakpolitika érvényesítése a programtervezetben

2007-2013 - Nemzeti Fejlesztési Min.NFÜ – Koordinációs ill. FőosztályProgramok: Gazd. fejlesztési, Közlekedési, Közigazgatási Reform, Humán Erőforrás, Környezetvédelem, Reg, Fejl.Közreműködő szerv.→ KedvezményezettekNFÜ, Közreműködő szervek (KSZ), Monitoring Bizottság (MB), Ellenőrző Hatóság, Igazgató Hatóság végrehajtási intézményrendszerNemzeti Fejlesztési Ügynökségaz UMFT és az OP-ok tervezésének és megvalósításának intézményrendszerét összefogó, koordinációs irányító szervbiztosítja az SA és a KA felhasználásának összehangolását az egyes OP-k között, valamint az EMVA és az E. Hálózati Alap forrásaivalA Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az érintett minisztériumokkal és a fejlesztési régiókkal együttműködésben felel az Új Magyarország Fejlesztési Terv egészének tervezéséért, végrehajtásáért, valamint valamennyi operatív program irányító hatósági funkcióinak ellátásáért.A források felhasználásának koordinációja tekintettel van a magyar ágazati, regionális és városi fejlesztéspolitikákraFeladatai:- az Új Magyarország Fejlesztési Terv elkészítésével és végrehajtásával összefüggő stratégiai tervezési és programozási feladatok összehangolása- a végrehajtást támogató informatikai rendszer fejlesztése és működtetése;- a Kormány és az Európai Bizottság folyamatos tájékoztatása a strukturális alapok és a Kohéziós Alap forrásainak felhasználásáról;- az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásának nyomon követése- az Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégia kidolgozása és szükséges módosításaIrányító HatóságokEgyes OP-hez nyújtott támogatások szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásáért az OP Irányító Hatósága a felelősFeladatai:- koordinálja az OP-k és a kapcsolódó dok. tervezését- jóváhagyja a pályázati kiírásokat és a támogatási szerződésmintákat, projektjavaslatokról szóló döntéseket- feladatait részben a közreműködő szervezetekre delegálja- Működteti az operatív program monitoring bizottságát és biztosítja az ehhez szükséges dokumentumokat- Felel az éves és záró végrehajtási jelentések elkészítéséért- Ellenőrzi az operatív program végrehajtására vonatkozó akcióterv(ek) formai és módszertani követelményeinek teljesítését- Az operatív program végrehajtását folyamatosan nyomon követi- Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a KSz-ek (Közreműködő szervezetek) tevékenységét.Közreműködő –SzervezetekOP-k lebonyolításához kapcsolódó feladatok jelentős részét a KSZ-ek látják elKIVÁLASZTÁSA: minőségi eljárás keretében (NFÜ+Szakmai felügyelet)FŐSZABÁLY: egy-egy prioritás teljes végrehajtási folyamatának lebonyolítása egyetlen közreműködő szervezet feladatkörébe tartozik – az egyértelműség és számon kérhetőség érdekébenFeladata:- az OP-k végrehajtásának folyamatos nyomon követése- központi projektek lebonyolítása;• pályázatok érkeztetése, értékelése, döntés-előkészítés;• szerződéskötés, - módosítás; nyomonkövetés;• adatok folyamatos rögzítése az informatikai rendszerben;• ellenőrzés (első szint), szabálytalanságok jelentése;• elszámolások és kifizetés, illetve az azokhoz kapcsolódó feladatok;• projektzárás; ügyfélszolgálat, tájékoztatás;• beszámolók készítése az IH-nak.az IH és a MB együttesen szavatolja az OP végrehajtásának minőségétéves munkatervet készít, amely tartalmazza a pályázatok meghirdetésének és beadási határidejének tervezett dátumait, a megvalósításról pedig negyedévente beszámol az irányító hatóságnaknegyedévente beszámol az akciótervek végrehajtásában történt előrehaladásról.Monitoring bizottságokAz operatív programok felügyeletéről a monitoring bizottságok (MB) gondoskodnak. A monitoring bizottság az operatív program átfogó koordinációs és döntéshozó testületeFeladatai:- megvizsgálja és jóváhagyja a finanszírozott műveletek kiválasztási kritériumait- rendszeresen felméri a támogatás célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előmenetelt;- áttekinti a megvalósítás eredményeit- áttekinti és jóváhagyja az éves és végső megvalósítási jelentéseketEllenőrző Hatóság2007.01.01. óta kötelező minden tagállamban

az ellenőrzési hatóság valamennyi OP esetében a pü. min. irányítása alá tartozó Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI)Feladata- az uniós támogatással foglalkozó intézmények irányítási és ellenőrzési rendszerének ellenőrzése- nemzeti szinten teremti meg az EB-al való ellenőrzési együttműködés egyetlen csatornáját- biztosítja, hogy az ellenőrzések országosan, illetve a tagállam és az EU viszonylatában is koordinált módon történjenek- záradékkal látja el az éves ellenőrzési jelentéseketIgazgató HatóságPü. min irányítása alatt működik (Korábbi neve: Kifizető Hatóság)Feladata: - elszámolás az E. Bizottsággal- a támogatások lehívása előtti végső ellenőrzés- az IH-tól beérkező fizetési igények felülvizsgálata és továbbítása- egy olyan pénzügyi rendszer kialakítása, amely képes a támogatásokat a lehető leggyorsabban a kedvezményezettekhez továbbítani- az Európai Bizottságtól érkező átutalások fogadása

Területi tervek, területi tervezés, tervezési dokumentumokTerületi tervek, tervezés- magánszféra feladatai: profitszerzés, befektetett tőke kamatoztatása- közszféra feladata:- civil szerv. feladata: segítő feladatok ellátása, fogyatékosok ellátása- állampolgárok elvárása: jó életkörülmények között élniTervezés: a jövő tudatos alakításának eszköze, olyan jövőorientált gondolkodásmód, melynek során a tervezők tudományos és módszertani ismeretek alapján szervezik meg a cselekvéseket és a megvalósítást- EU-s csatlakozásunkat követően meghatározóak az uniós tervek – a támogatások felhasználásra kerültekTerületi tervezés: a tervezésen belül – sajátossága a térbeni dimenzió megjelenéserészei: regionális tervezés és településtervezésA tervezés folyamatatervezési ciklus- helyzetfelismerés (ami van) – valós kép mutatása, reálisnak kell lennie- jövőképalkotás (legyen) – kedvezőbb állapot, munkahelyteremtés, versenyképesség megvalósítása- cél és prioritás meghatározása – mik határozzák meg a célok megvalósítását- stratégiai és operatív tervezési lépések- visszacsatolás, ellenőrzés – jó volt-e a tervezés, valóban megvalsítható-e, újratervezés lehetősége- értékelés, monitoring (számszerűsíthető adatok, a jelen állapothoz képest hogyan érünk el változást)A területi politika koncepcionális eszközeországoscélja: - a területi adottságok feltárása, értékelése- hozzájárulás a kiegyensúlyozott területi folyamatok feltételeinek megteremtéséhez- az ország regionális sajátosságainak feltárásának értékeihezegyes területekre vonatkozóFontos szerepet töltenek be:- regionális politikai célok megfogalmazásában- területi politika eszköze- a társadalmi és gazdi. területi folyamatok irányításábanOrszágos koncepció célja:- területi adottságok feltárása, értékelése- hozzájárulás a kiegyensúlyozott területi folyamatok (társadalmi, gazdasági) feltételeinek megteremtéséhez- az ország regionális sajátosságainak feltárása, értékeléseA kidolgozás célja határozza meg a…tartalmátfeltárandó, bemutatandó kérdések körét – Ezek:- természeti erőforrások regionális elhelyezkedésének sajátosságai- társadalom és gazdaság területi szerkezete- a népesség területi és ellátottsági viszonyai- a nemzetközi munkamegosztásból és integrációs folyamatokból következő területi összefüggések, kapcsolatokKészülhet…- az ország egyes nagyobb, különböző okoknál fogva egységes kezelést, beavatkozást igénylő területeire pl: válságövezet- elmaradott, halmozottan hátrányos helyzetű térségre- azon fejlettebb területekre, ahol az innovatív átalakulás ösztönzése, támogatása kiemelt feladat lehetKészítésének célja:

Kidolgozni olyan fejlesztési irányokat, melyekkel mérsékelhető a válsághelyzet nyomán kialakult súlyos következmények, és melyekkel megteremthetők a talpra állás, a strukturális átalakulás feltételei.Fejlesztési koncepció, mint területi pol. stratégiai jellegű eszköze:1.elsődlegesen fejlesztési tartalmat határoz meg2.javaslatot tesz a beavatkozások köréreA fejlettebb területek adottságainak teljesebb körű kihasználása, a strukturális átalakulás, a fejlődés dinamizálása, innovációIdősíkjai:- Hosszú táv: 7-10 év, 5 év- Rövidtáv: 3-5 év

A területfejlesztés hazai intézményrendszereTervfajták:- területfejlesztési koncepció: az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára.- területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programokra épül.- területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek nagytávlatú műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét.

Koncepció→Program→stratégiai és Op (cselekvési terv)A stratégia a terv megvalósulásához szükségesAlap a koncepció+programHazai stratégiák és koncepciók: OTK, OFKEU str. és koncepciók: Területi Agenda, Zöld könyv, ESDP, CSG

Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK)97/2005 (dec. 25.) Ogy határozatSzoros együttműködésben készült az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval célja: - közép és hosszú távú fejlesztési célkitűzések meghat. különböző területtípusokon és gazdi. szakpolitikában- megadja a nemzeti fejlesztési tervezés területi kereteitA területei politika érvényesülésének pillérei:1.központi területfejlesztési beavatkozások2.területileg összehangolt szakpolitikák, országos fejlseztési stratégiák, programok3.területrendezés4.regionális, megyei, kistérségi és egyéb tre. fejl. pol.5.vidékfejl.6.város és falu fejl.A területfejlesztési politika funkciói és alapelvei:- ország területfejlesztési politikáját tartalmazza, melyet minden szakpolitikának szem előtt kell tartania- fő funkciója az ország területileg harmonikus és hatékony működésének, kiegyensúlyozott területi fejlődésének megteremtése, a területi leszakadás mérsékléseÁltalános fejlesztéspolitikai alapelvek- szubszidiaritás és decentralizáció- területi szemlélet- rendszerszemlélet, programozás- hatékonyság és koncentráció- fenntarthatóság, biztonság- nyilvánosság, partnerség- átláthatóság, monitoring és értékelésFelépítése:- helyzetértékelésből kiindulva 2020-ra meghatározza a jövőképet- bemutatja az átfogó területpolitikai célkiűzéseket meghatározó területi célokat- ezekhez kapcsolódó ágazati ajánlások- intézményi és eszközrendszeri feltételek- rögzíti a régiók saját és központilag támogatott területfejlesztési céljait (szubszidiaritás, dekoncentrralizáció)OTK hosszú távú célok1.Versenyképesség2.Területi felzárkózás3.Fenntarthatóság4.Integráció5.Decentralizáció és regionalizmusOTK helye a fejlesztéspol. tervezési rendszerében:OFK→Középtávú országos fejl. stratégia

Területi Információs Rendszer (TEIR)szabályozza: 112/1997. (VI.27) korm. rendeletcélja: adatszolgáltatásszintjei: országos és regionális (megyei)feladatai: a térségek helyzetére jellemző meglévő adatok átvétele, feldolgozása, rendszerezése, értékelése, tárolása és továbbítása a területfejlesztési- és rendezési tevékenységet végző szervezetek számáraadattartalma:- természeti környezet (környezet állapota, védelme, élővilág)- humánerőforrás (oktatás, kultúra, lakáskörülmények)- infrastruktúra hálózatok, létesítmények és ellátottsági mutatói- területhasználati térképi vetületi és jellemző adatai- területfejlesztés eszköz- és intézményrendszereTelepülési önkormányzatterületfejlesztés. alapszintje – NUTS5 – LAU2- fejlesztési. igények megfogalmazódnak- a tényleges fejl. megvalósulfejlesztési tervek elkészítéséhez- összegzi a település helyi adottságait és értékeit- megalapozza a jövőt – világossá teszi a fejlesztés célszerű arányát, célokat, feladatokat- meghatározza a helyi eszköz- és intézményrendszertTerületfejlesztési önkormányzati társulása terfejl. első szintje – NUTS4 – LAU1települések összehangolt fejlesztéseközös területfejlesztési programok kialakításafejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozásafunkcionális együttműködések: települési önkormányzatok szabadsága, több kistérséghez is tartozott némelyik, vmelyik meg sehovastatisztikai kistérségek: egy települési önkormányzat csak 1 kistérséghez tartozhat. OGY határozat, 2004. Nem számolta fel a funkcionális együttműködéseket

Megyei önkormányzatterfejl. második szintje – NUTS3meghatározó feladata a megye területére, vagy meghatározott térségre vonatkozó területrendezési terv készítéseMegyei területi tanács- megyei szinten kötelezően létrehozott testület (Kivétel a Fővárosi Közgyűlés)- a megyei területfejl.i feladatok összehangolásának legfőbb szerve (jogi személy!)- elnök: megyei közgyűlés elnöke- A megyei területfejlesztési tanács a megye területén összehangolja a kormányzat, a kistérségi fejlesztési tanácsok, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit- vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait- koordinálja a kistérségekben folyó fejlesztések megyei szintű előkészítését- megállapítja költségvetését, gondoskodik annak végrehajtásárólNUTS2 – Magyarországon. a régiók szintjefelette áll a megyei szintnek, a megyék veszítettek hatáskörükből, de döntéseket együtt hoznaktervezési statisztikai régió:nem bontja meg a régiót alkotó megyék közigazgatási határát. Munkaszervezete: Regionális Fejlesztési Ügynökség. Fejlesztési irányok, irányelvek meghatározása. Uniós források területi lehatárolásaFejlesztési régiók: átszeli a megyehatárokat – fejlesztési, együttműködési témák megvalósulására hozták létre pl. Balaton régió és vízgyűjtő területe.Szabad szerveződés, önálló régiók, megyék, kistérségek kezdeményezik (Duna kanyar)Országos Felügyeleti Tanács (8§)- érdekegyeztetés, érdekképviselet és érdekérvényesítés magas szintű fóruma- területfejl. 4. szintje – döntés-előkészítő, javaslattevő, véleményező testület koordinációs feladat- és hatáskörökkel- célja: hatással legyen az országos terfejl.i és reg.pol folyamataira, összehangolja a politikai és szakmai érveket- elnöke: a területfejlesztésért felelős miniszter- részt vesz a területfejlesztési politika kialakításában és érvényesítésében- közreműködik az országos és a térségi fejlesztési programok, a központi, ágazati és a térségi elképzelések összehangolásában- véleményezi a lényeges területi hatásokkal járó ágazati fejlesztési koncepciókat- javaslatot tesz az egyes, megyehatáron túlterjedő területfejlesztési feladatok közös ellátásáraKormány és minisztereka Kormány a területfejl.i pol. legfőbb operatív irányítójafeladata és hatásköre - összehangolja a különböző területfejlesztési célokat szolgáló állami pénzeszközöket- elősegíti és támogatja az ország határmenti térségeinek a szomszédos országokkal való együttműködését, az európai regionális együttműködést- meghatározza a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközök, az igénybe vehető kedvezmények felhasználási szabályaitA területfejl. felelős miniszter a Kormány, vagy az Ogy. döntéseinek előkészítőjeként, ill. végrehajtójaként jelenik meg

feladatai és hatásköre- kidolgozza az országos területfejlesztési koncepciót- összehangolja a közigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét- koordinálja a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül és közvetve szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati úton történő felhasználásátmás minisztereknek is vannak a terfejl.-el kapcsolatos feladataik és jogosítványaik (Ágazati miniszterek)Feladata:- évente tájékoztatják a Kormányt a feladatkörükben végzett fejlesztések főbb mutatóiról; - közreműködnek a megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanácsok munkájábanOrszággyűlés az ország egész területére kiterjedően dönt a területfejl.-re vonatkozó, meghatározó, hosszú távú szabályokról, elvekrőlfeladata: Országos Területfejlesztési koncepció elfogadása (célok, prioritások, területfejlesztési politikát meghatározó irányelvek)hatásköre: terfejl. eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályozásaA területfejlesztés központi szereplői a területfejlesztési törvény alapján:- országgyűlés – stratégiai irányítás- Kormány – operatív irányítás- Országos Területfejlesztési Tanács – a kormányzati feladatok ellátásában való közreműködés- Területfejlesztésért felelős miniszter – az országgyűlés és a kormány döntéseinek előkészítése, végrehajtása- A területfejlesztési intézményrendszer szakmai irányítása- Más miniszterekTerületfejlesztés Intézményrendszere Települési önkormányzat Területfejlesztési önkormányzati társulások Megyei szint – megyei jogú város Regionális és Térségi terfejl, tanácsok Országos szint Kormány OrszággyűlésDecentralizáció: az állam az egyes hatásköreinek gyakorlásáról lemond és átadja azt az önkormányzati szférának (a hatáskör gyakorlása alacsonyabb szinten történő ellátást jelent, de az a meghatározó, hogy kikerül az állam közvetlen befolyásolási köréből)Dekoncentráció: az ügy intézése megmarad az állam befolyásolási körében, ám alacsonyabb szintű államigazgatási szerv gyakorolja a hatáskört.