„ feldobott kő? ” tények és tendenciák a 21. században

Tóth István György Társadalomszerkezet és

gazdaságpolitika:

az állami védelem iránti kereslet meghatározói

(avagy: egy kis leltár arról, amit tudunk és arról, amit nem)

„Feldobott kő?” Tények és tendenciák a 21. századbanGazdaságpolitikai konferencia, Debrecen, 2011 április 15.

GOOGLE keresés: redistribution (redisztibúció, újraelosztás)

Redistribution:

Redisztribúció:

Újraelosztás:

Néhány „nagy” kutatási kérdés:

• Miért választanak jó politikusok rossz gazdaságpolitikákat?

• Miért választanak okosnak tűnő választók rossz politikusokat?

• Miért fulladnak kudarcba elméletileg jó irányba mutató reformok?

Lehetséges válaszok:- eseti (külső és belső) tényezők- személyi kompetenciák- társadalomszerkezeti, intézményi, kulturális meghatározottságok

Az előadó ez utóbbiakkal szeretne foglalkozni foglalkozni, de ebben az előadásban nem tud a fenti kérdésekre kielégítő választ adni

… ennek az előadásnak két (ezeknél kisebb) témája van:

• Az állami beavatkozás iránti kereslet meghatározói: elemzési tapasztalatok

• Mit tudunk (és mit nem) a magyar választók társadalmi összetételének változásáról?

Title: The Gathering of MannaYear: 1540-1555Artist: BacchiaccaPicture taken at: National Gallery of Art, Washington, D.C., USA

- Csontos L. Kornai J. Tóth. I. Gy 1998: Tax awareness and the reform of the welfare state. Hungarian Survey Results. Economics of Transition, vol. 6 (1998) no. 2. pp. 287-312.

-Tóth, I. G. 2008: The demand for redistribution. A test on Hungarian data Sociologický Casopis/Czech Sociological Review, 2008, Vol. 44, No. 6: 491.509

-Tóth, I. G. – T. Keller 2011 : Income distributions, inequality perceptions and redistributive claims in European societies Gini Discussion papers No. 7 http://www.gini-research.org/articles/papers

A redisztribúció iránti kereslet meghatározóiról: kutatási előzmények

Mottó (1) és dilemma (1)

Mottó: „ … az a gyerek, aki felett a szülők túlságosan gyámkodtak, passzívvá és önállótlanná válik. Megszokja, hogy helyette döntsenek, helyette küzdjék le a nehézségeket. A gazdasági életben is hasonló a paternalizmus magasabb fokozatainak ‘nevelő hatása’. Passzivitás, a nehézségek miatti siránkozás, kilincselés az állami segítségért a bajokkal való öntevékeny szembeszállás helyett – jól ismert, széles körben elterjedt jelenségek ezek. E jelensége okainak és következményeinek felismerése a decentralizálási reformok irányába tereli a közgondolkodást” (Kornai: A hiány, 1980, 581. oldal)

Dilemma: mitől lehet az, hogy a redisztribúció és az állami gyámkodás iránti kereslet, demokratikus körülmények között és piacgazdasági környezetben is ennyire masszívan fennáll??

Kiinduló feltételezések (a medián szavazó elmélete alapján):

1. Demokráciákban a redisztribúció nagyságát (és az adórátát) végső soron a szavazók döntik el.

2. Többségi szavazásra épülő reprezentatív demokráciákban az adóráta mértéke a medián szavazó preferenciája szerint alakul

Kérdés: mitől függ a medián szavazó preferenciája egy adott ország-kontextusban és miért tér el tartósan a különböző ország-kontextusok között?

Lehetséges válaszok (hipotézisek):1. Egyéni attribútumok (társadalmi-demográfiai változók ill. szubjektív várakozások)2. Eloszlás (egyenlőtlenségek, összetételhatás, stb)3. Általános kulturális beállítottságok4. Egyéb

Keret és kérdések

Probléma: ez empirikusan nem igazán igaz. A nemzetközi összehasonlítások tapasztalatai nagyon vegyesek!

ellenemellette Átlag

Medián (B)Medián (A)

tBtA

Meltzer & RichardMeltzer & Richard ( (19811981) előrejelzése: ) előrejelzése:

Sze

mél

yek

szám

a

Jövedelem (J)

Általános keret : Egyenlőtlenség választás állami újraelosztás

• t>0, ha j <M, egyébként t=0• t = f(-j)• M(A) t (A) ill M(B) t (B)

• Ha M(A) < M(B), t(A) > t(B)

(Egyenlőtlenebb országban nagyobb az újraelosztás)

A ország B ország

Közvetítő mechanizmusok (1): társadalmi-demográfiai változók és redisztribúciós attitűdök között

Mikro (motivációk):Érdekek PercepciókÉrtékek, attitűdök



EgyenlőtlenségEgyenlőtlenség

ÚjraelosztásÚjraelosztás

Közvetítő mechanizmusok (3): a politikák egyenlőtlenség-formáló hatása

Adók, támogatások, szabályozás, stb.



Közvetítő mechanizmusok (2): a redisztribúciós kereslettől a politikákig

Makro (politikai rendszer):Szereplők (pártok, bürokráciák, stb)Választási szabályok (többségi,

arányos rendszerek, stb)




Közvetítő mechanizmusok – módosító tényezők

Operacionalizálás: a magyarázandó változó képzése az egyes tanulmányokban

• RPI: redisztributív preferencia index• Állami szerepvállalással kapcsolatos elemi

attitűdkérdések (oktatás, egészségügy, foglalkoztatás, lakás, vertikális újraelosztás, segélyezés), ahol lehet, „beárazottan”

• Instrumentumok: HU: Tárki Monitor, Tárki Omnibuszok, EU: Eurobarometerek, ESS, ISP

• Változóképzés: kompozit indexek (PCA vagy z-score eljárással)

-0,8

-0,6

-0,4

-0,2

0,0

0,2

0,4

0,6

0,8

1,0

NL BE LT CZ DK SI SE UK FR LU AT DE EE FI EU SK PL PT RO IT MT IE LV ES BGHU CY GR

Redisztributív preferencia az EU országaiban, 2009 (Tóth-Keller, 2011)

Adatok: EB72.1.

Operacionalizálás: magyarázó változók

Egyéni szintű változók

• Demográfiai jellemzők (kor, nem, iskola, település, háztartásméret)

• Anyagi helyzet (jövedelem v depriváció, munkaerőpiaci helyzet)

• Szubjektív mobilitás (múltbeli tapasztalat, jövő-várakozás)

• Szegénység-oktulajdonítás (egyéni szinten)

• Egyenlőtlenség és konfliktus-percepció

• Egyenlőtlenség- averzió, kockázat-averzió

Ország- szintű (kontextuális) változók:• egyenlőtlenség- (társadalmi távolság-) változók • ország-dummyk

A becsült modellek alapszerkezete

RPI = a + bXRPI = a + bXijij + cZ + cZjj +U +U0j0j + E + Eijij

Ahol RPI-t egyéni attribútumokkal (X) és kontextuális változókkal (Z) magyarázzuk és

i = egyének száma az elemzésben (1 szint) j = országok száma (2 szint, ha van)a = konstansb and c = egyéni és országszintű együtthatók (csak kétszintű

elemzésben)Eij = reziduális (1. szint) U0j = reziduális (2. szint, ha van)

Gender:male -0.05***

Age: 18-30 0.05

Age: 31-40 0.06*

Age: 51-60 0.04

Age: 61-70 -0.05

Age: 71+ -0.03

Educ: max primary 0.08***

Educ: tertiary -0.12***

Locality: village -0.04

Locality: lrg town -0.02

Hsize 0.01

Lab. mark: selfemp -0.16***

Lab. mark: notwork 0.1***

Lab. mark: retired -0.01

Lab. mark: student -0.01

Mat. status -0.05***

Expects: gets better 0

Expects: gets worse 0.12**

Gets better × mat.status -0.02

Gets worser × mat.status -0.03

Why poor: person lazy -0.24***

Why poor: soc. unjust 0.23***

Why poor: byproduct of econ progress

-0.07**

Around: large povety 0.17***

Tension: rich-poor 0.11***

Tension: aged 0.01

Tension: man/work 0.06*

Tension: ethnic 0.01

Ineq: too large 0.38***

Dem

ogra

phy

Dem

ogra

phy

Mat

. int

. M

at. i

nt.

Exp

ecta

tions

Exp

ecta

tions

Fai

lure

Fai

lure

Val

ues

Val

ues

*** p<1%; ** p<5%,; * p<10

Reference categories: Female, Age 41-50, Secondary school, Small town, Employed, Future expectation: the same, Failure attribution: unluck.

Country dummies in the modelCountry dummies in the model

Egyéni szintű eredmények – többváltozós (OLS) kontextusban

Forrás: Tóth – Keller, 2011

Eredmények (egyéni szintű változók)

•Rosszabb anyagi helyzet lényegesen nagyobb redisztribúciós éhséggel párosul

•Az anyagi helyzet rosszabbodására számítók pozitívabban értékelik az állami újraelosztást (védelmet)

•Aki szerint a szegények maguk tehetnek a bajukról, kisebb mértékben szeretik az újraelosztást

•Akik szerint a szegénységnek társadalmi okai vannak, nagyobb RPI-t mutatnak

•Nagyobb fokú szegénység- és társadalmi feszültség-percepció erőteljesebb újraelosztás-pártisággal jár

Fő megállapítás: RPI-t befolyásolja az egyéni önérdek, de nem csak az

Egyéb, általunk nem vizsgált, de más szerzők által bemutatott, relevánsnak tűnő eredmények

- mobilitási várakozások (Benabou és Ok, 2001, Ravallion és Lokshin, 2000, Alesina és La Ferrara, 2005)

- mobilitási tapasztalatok (Picketty, 1995)

- az újraelosztás kedvezményezettjeinek (szegények) etnikai (Alesina, Glaeser és Sacerdote, 2001) vagy a dologtalansággal való azonosítása (Osberg és Smeeding, 2006, Fong, 2006)

- az egyenlőtlenségek felső régiónak (gazdagok) etnikai beazonosítása (ld pl Hirschman, 1973 gondolatmenete) -szocializáció, ideológiai indoktrináció, kultúra (Alesina és Fuchs-Sündeln, 2005, Suhrcke, 2001, Luttmer és Singhal, 2008, Alesina, Di Tella és MacCulloch, 2004 )

- nem egoista motivációk (Kelley és Zagorski, 2004, Fong, 2001, 2006, Corneo és Grüner, 2002)

- osztályhelyzet (Svallfors, 1997)

- társadalmi nemek (Kumlin és Svallfors, 2008)

UKSISE

PL

NL

LU

IT

IE

HU

GR

FI

ES

EE

DK

DE

BE

AT

R2 = 0.4806

-0.8

-0.6

-0.4

-0.2

0

0.2

0.4

0.6

0.8

1.9 2.1 2.3 2.5 2.7 2.9 3.1

P50/P5, (LIS wave V. and wave VI.)

Red

istr

ibu

tive

Pre

fere

nce

Ind

ex (

RP

I, fa

cto

r lo

adin

gs

fro

m P

CA

), E

B.7

2.1,

200

9.

UKSISE

PL

NL

LU

IT

IE

HU

GR

FI

ES

EE

DK

DE

BE

AT

R2 = 0.2331

-0.8

-0.6

-0.4

-0.2

0

0.2

0.4

0.6

0.8

1.5 2 2.5 3

P95/P50, (LIS wave V. and wave VI.)

Red

istr

ibu

tive

Pre

fere

nce

Ind

ex (

RP

I, fa

cto

r lo

adin

gs

fro

m P

CA

), E

B.7

2.1,

200

9.

Nagyobb egyenlőtlenség – nagyobb RPINagyobb egyenlőtlenség – nagyobb RPIRPIRPI jobban függ az eloszlás aljának (szegénység) mint tetejének jobban függ az eloszlás aljának (szegénység) mint tetejének (gazdagság) egyenlőtlenségétől(gazdagság) egyenlőtlenségétől

MaMakro elemzés: egyenlőtlenségek és redisztribúciós attitűdök – kro elemzés: egyenlőtlenségek és redisztribúciós attitűdök – nemzetközi összehasonlításban (Tóth-Keller, 2011)nemzetközi összehasonlításban (Tóth-Keller, 2011)

Adatok: EB72.1.+LIS V. és VI hullám

• Az egyenlőtlenségek szintjének országok közötti különbségei részben megmagyarázzák a redisztribúciós index országok közötti eltéréseit.

• Nagyobb egyenlőtlenségek nagyobb redisztributív igénnyel járnak együtt (az országok szintjén, átlagban)

• Azokban az országokban, ahol az aggregált egyenlőtlenségek nagyobbak, a szegények, a középosztályok és a gazdagok redisztribuciós elvárásai is magasabbak (egyéb tényezők változatlansága mellett)

• A gazdag- szegény attitűd-lejtő meredekebb a közepes egyenlőtlenségű országokban

Eredmények: kontextuális változók (Tóth-Keller, 2011) Eredmények: kontextuális változók (Tóth-Keller, 2011)

-.5

0.5

Pre

dict

ed R

PI

1 2 3 4 5 6Material status index

Low inequalities Middle inequalitiesHigh inequalities

Low inequalitiesLow inequalities: DK, NL, SE, FI: DK, NL, SE, FI / / Middle inequalitiesMiddle inequalities: SI, AT, BE, LU, DE, HU, IE: SI, AT, BE, LU, DE, HU, IE / / Large inequalitiesLarge inequalities: PL, UK, ES, GR, IT, EE: PL, UK, ES, GR, IT, EE

Véleménykülönbségek az egyenlőbb országokban

Véleménykülönbségek az egyenlőtlen országokban

Kérdés: különbözik-e az anyagi helyzet-változó hatása az egyes Kérdés: különbözik-e az anyagi helyzet-változó hatása az egyes egyenlőtlenségi rezsimekben? egyenlőtlenségi rezsimekben?

-0.05-0.05

-0.1***-0.1***

-0.02**-0.02**

*** p<1%; ** p<5%,; * p<10*** p<1%; ** p<5%,; * p<10

Illusztráció: a kontextuális változók hatásaIllusztráció: a kontextuális változók hatása





EgyenlőtlenségEgyenlőtlenség

ÚjraelosztásÚjraelosztás











Ne feledjük: csak ezt vizsgáltuk:

- Tóth I. Gy. 2006: Összetételi hatások a választói aktivitás és a politikai tagoltság elmozdulásai mögött. In: Angelusz Róbert – Tardos Róbert (szerk.): Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertani kérdése. Budapest, Demokrácia Kut. M. Közp. Alapítvány, 2006, p. 245-268.

- Fábián Z. Tóth I. G. 2008: Lófogók és csirkekötők. Pártpreferencia csoportok politikai azonosulása és attitűdjei in: Szivós P. – Tóth I. G. (szerk, 2008):Köz, teher, elosztás Tárki Monitor Jelentések 2008 pp 203-220

Előzmények: kutatások a társadalomszerkezet és a választói összetétel kapcsolatáról

Személyek megoszlása 1996-ban, 2005-ben és 2007-ben és 2009-ben az 1987-es decilis eloszlás mediánjövedelemre deflált töréspontjai által kijelölt jövedelmi sávokban, %

Polarizáció hosszú távon: a közép „kiürülése”

0

500000

1000000

1500000

2000000

2500000

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

s zemélyek dec ilis e i az 1987-es ekvivalens jövedelmek alapján

sze

mé

lye

k s

zám

a a

z a

do

tt é

vb

en

, fő

1996 2005 2007 2009

Bevezetés: az egyenlőtlenségek alakulása általában (jövedelmi polarizáció Magyarországon)

1000 2000 3000 4000

Jövedelmi osztályok, % medián

Személyek eloszlása a (medián százalékában vett) jövedelmi osztályok között, 1987-2009

1987

2009

-50

50-80

80-120

120-200

200+

-50

50-80

80-120

120-200

200+

Az egyes jövedelmi kategóriákba tartozó személyek megoszlása a háztartásfő életkora szerint 1987 és 2009

-34 35-59 60+

Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban:

aktív korúak polarizálódása, idősek középre tolódása

1987 2009

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

-50

50-80

80-120

120-200

200+

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

-50

50-80

80-120

120-200

200+

Amit tovább kutatni kellene: a (tényleges, a választásokon résztvevő) mediánszavazó életkora és az effektív nyugdíjba vonulási kor egymáshoz való viszonyának időbeli alakulása

Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő iskolai végzettsége szerint 1987 és 2009

alapfokú középfokúszakmunkás felsőfokú

Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: iskolázottsági szint emelkedése, erőteljes differenciálódás mellett

1987 2009

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

-50

50-80

80-120

120-200

200+

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

-50

50-80

80-120

120-200

200+

Amit tovább kutatni kellene: a különböző iskolázottságú csoportok eltérő preferenciái az újraelosztás különböző tételeit illetően (oktatás, egészségügy, nyugdíj, sdtb)

Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő foglalkoztatottsági státusa szerint

1987 és 2009

Foglalk., egyedül

Foglalk., más isInaktív/munkanélk.

Nyugdíjas, van fogl.

Nyugdíjas, nincs fogl


erőteljes foglalkoztatottsági polarizálódás

1987 2009

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

-50

50-80

80-120

120-200

200+

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

-50

50-80

80-120

120-200

200+

Amit tovább kutatni kellene: milyen szerepe van a (munkanélküliségi) kockázatnak és bizonytalanságnak az újraelosztási preferenciák alakulásában (a foglalkoztatottak esetében)

Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásban élő gyermekek száma szerint

1987 és 2009

0 1 2 3+

Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: kisebb átlagos gyermekszám, a sokgyermekesek pozícióromlása

1987 2009

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

-50

50-80

80-120

120-200

200+

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

-50

50-80

80-120

120-200

200+

Amit tovább kutatni kellene: milyen szerepe van a (munkanélküliségi) kockázatnak és bizonytalanságnak az újraelosztási preferenciák alakulásában (a foglalkoztatottak esetében)

Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő etnikai hovatartozása szerint 1992 és 2009

Nem roma Roma


romák leszakadása

1992 2009

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

-50

50-80

80-120

120-200

200+

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

-50

50-80

80-120

120-200

200+

Amit tovább kutatni kellene: erősödött-e a közvéleményben a szegénységhez kapcsolt etnikai oktulajdonítás? Ha igen, lesz-e ennek (negatív) hatása a segélyezési típusú jóléti kiadások lakossági támogatására?

A redisztribúciós index munkaerőpiaci aktivitás és politikai aktivitás szerint, 2003-ban és 2007-ben

A redisztribúciós index munkaerőpiaci aktivitás és politikai aktivitás szerint, 2003-ban és 2007-ben

-20

-15

-10

-5

0

5

10

15

20

25

30

35

vállalkozó,nem szavaz

vállalkozó,szavaz

alkalmazott,nem szavaz

alkalmazott,szavaz

egyéb, nemszavaz

egyéb, szavaz nyugdíjas,nem szavaz

nyugdíjas,szavaz

-20

-10

0

10

20

30

népesség arány redind2007 redind2003

A status quo ereje: állami újraelosztásból élők magasabb redisztributív elkötelezettsége

Forrás: Tárki Háztartás Monitor 2003 és 2007 alapján Fábián és Tóth, 2008

-15

-10

-5

0

5

10

15

20

25

30

szegény,nem szavaz

alsóközépréteg,nem szavaz

középréteg,nem szavaz

felsőközépréteg,nem szavaz

jómódú,nem szavaz

-15

-10

-5

0

5

10

15

20

25

30

népesség arány redisztribúciós index 2007 redisztribúciós index 2003

A redisztribúciós index jövedelmi helyzet és politikai aktivitás szerint, 2003-ban és 2007-ben

A redisztribúciós index jövedelmi helyzet és politikai aktivitás szerint, 2003-ban és 2007-ben

A status quo ereje: a redisztibúció mértékét alapvetően a középrétegek preferenciái döntik el

Tanulságok (a második részben): - a magyar társadalom (és a medián szavazó) idősebb, kisebb háztartásokban él és magasabb iskolázottságú, mint húsz éve … - és ugyanebben az időszakban az idősebbek, kisebb háztartások és magasabb iskolázottságúak helyzete javult …-ami viszont választóvonalat húz, az a foglalkoztatottsági polarizáció (és az etnikai elkülönülés)-Az állami újraelosztás a status quo hatás révén is megteremti a saját keresletét-… és, hát, … nagyon sok mindent nem tudunk …

Ez nem nagyon jó jel: a kapitalizmus elfogadottságának

változása néhány közép kelet-európai országban (2009)

-60

-40

-20

0

20

40

60

80

100

Hungary Lithuania Bulgaria Ukraine Poland CzechRep.

EastGermany

Russia Slovakia

1991

2009

Change

Forrás: Pew Global Attitudes Project, 2009

Ne meg persze ez sem: az emberek többségének helyzete a szocializmusban volt inkább jobb, vagy mostanában?

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Hungary Ukraine Bulgaria Lithuania Slovakia Russia Czech Rep. Poland

worse

same

better

A bemutatott kutatások dokumentációja:A bemutatott kutatások dokumentációja:

www.tarki.hu

www.gini-research.org

„ feldobott kő? ” tények és tendenciák a 21. században

Documents