0jpestÍ HelytörténetÍ2 ,őb"x\

Értesítő $- i\Q.:::z

1997. július IV. évfolyam 4. szám

A Diamant.hóz eredeti homlokzata 1926-ban

(Fotó: Erdélyi Mór)

Ujpesti He|ytörténeti Ertesítő 1997. július

Berkovits György:*

Uipest történeti szociog rátiáia(1 935-1 868)

Ujpest keletkezése nenr vész el a torténelenr lromá-lyában, lriszen a település még szÍtzötven évet semszámlál. Feudális tarsadalmi rrrú|t híj an, kialakulásanakelső ér'tizedeiben tisztán példázhatia, hogyan indul-hatott meg a rendiség méhében a polgári társadalomkÖzép -ke let-európai v litozatár a j el lerrrző iparo sodás é svárosodás. Mert Ujpest a tradicionál is múlttal iSrendelkező. de még polgárosuló nagyváros _ mintgazdasági és szellemi kozpont - és a reformpárti, demég hűbéri vidék - mint a politikai lratalom birtokosa _

találkozási pontjánál kezd kiformálódni ' Az énnézőpontom szerint Ujpest megtestesítt azt a magyarmodern-urbanizációs folyanratot, amely mindigtársadalmi feszültségeket keltett s tápláI ma is.

n..Óstennészet, vadregényes -. ilyen a kép, amely a

források alapján kialakult bennenr az l830-as évekKáposztásmeg-Yer pusztájának Pest északi határ-vidékével és a Dunával Ölelkező területéről.

Ugyanis a föld sovány erre, még legelőnek is, anagybirtok gazdáia. id' gróf Karoly István ráftzetne,haműveltetné. Szemlélete az okszerűség gazdálkodóföldesúré, ezért komolyan mérlegeli a gazdaságostermelés lehetoségét. Ennek az akkoriban még nemmagától értetődő szernléletnek _ a majorságigazdá|kodásénak - a jegyében birtokának egy részétparlagon hagyja. De az uradalom vezetőségét azéssze nísített meződazdá|kodas logik áj a arra i s ös ztÖnzi.hogy a parlagot se hagyja haszontalanul. lgy támadhataz az ötlret'Jk, hogy hasznot nem hozi parcellakat bérbeadjanak

1834.ben id. gróf Karolyi Istvan egy zsidó gyarmatmegteremtés ét határozza el hazlrelyek parcellázásával _

birtokának Pesttel és a Dunával találkozó részén.FÖlismeri ugyanis, hogyan állíthatná saját érdekei

szolgálatába a zsidóság érdekeit. Ha arra gondolok,hogy már régota van tapasztalatuk és gyakorlatuk a

nagybirtokosoknak abban' hogy a zsidóság érdekeithogyan egyeztessék a sajátjukéval, akkor azt kellhinnem lrogy' a zsidó gyarmat otletét nem nehézkitalálni a fóti uradalom gazdájának' Mert nagy-

birtokosok védőszárnyai a|att zsidók régóta élnek azországban. akik lra szolgáljak az uraságokat ritkasag-értékii tevékenységeikkel - nag1'bani kereskedeletnmel,a kivitel és a behozatal lebonyolításával, pénzkölcsön.

zésse1 és váltóügyletekkel, a hiányzo iparcikkelelőállításával, fÓlde súri j ogok bérletének kamato z.tatásával -, akkor cserébe kicsikarhatják tőlük abiztonságot, az anyagi gyarapodást. a megkülönböz-tetések egy részének folf i iggesztését. Nem kétel-kedhetek abban senr, lrogy az uradalom vezetőséget.isztában van azzaL.. ha akadnak iparosok és kereskedők,akik csak törvén1telenül íizhetik foglakozásukat - mertpéldául céhekbe nem kerülhetnek -, ha akad a városiéletforámhoz kötődő közösség, amelynek tagjai csakk ivéte lesen ' személyre szó ló kegyként lehetnek

városlakók - mert a városokból kitiltjak őket -, akkor,lrogy nagyobb számban letelepedjenek, ahhoz ott megkell teremteni az ípar és a forgalom szabadságát, s ottfont kell á||niaavárosi gazdaságba való bekapcsolódaslehetőségének.

Mivel az uradalom ftlparcellázásra szánt foldjeilratárosak _ isnrétlem _ egy várossal, mégpedig azza| aPesttel, arnely az ország szíve. így ez a terület helyzetienerigája révén alkalmasnak vizon1nrl arra, hogy itt egyzsidó - illetr'e egy ipari és kereskedelmi jellegű - telepkiformalódhasson.

A grof nem habozik, hogy olyan szerződéseketkössön a parcellabérlőkkel - azokkal. akik kötele-zettséget vallalnak házépítésre _, amelyekben lefekteti,hogy szabadon alapíthatnak bármilyen vállalkozást,tizemet, műhel},t, üzletet, s hogy szabadon bérbe isadhatják, át is orÖkíthetik. A házhely .'Örök időkre''bére lhető , aház tu la jdonjoga a bért lő t i1 let i ' Apéldátlanul kedvező lehetőség urabír, osztönöz a céhesés városkényszeres gazdasági élet keretein kívülre

* A szerző (oroshá'za 1940) írtí, szociológus. Ez a tanulmány a Yalósúg c. folyóiratban 1981-ben jelent meg.

1997. július Uj pesti He|ytórténeti Ertesítő

szorított elemeket - zsidókat, de nem zsidókat is -'

lrogy szerencsét próbáljanak itt.Bár a legelső idetelepedők ugyan zsidók, de rrrégsern

zsidó gyarmat keletkezik.Az e lső zs idó csa lád * Lóvy lzsák és Bernát

famíliája - l835-ben érkezik ide a felvidéki Nagy-surányból. a népes Károlyi család egy másik áginakuradalmi kozpontjából. Nern r''életlen, hogy Lőv-vék azelsők, nrert ,,házi zsidók'' a Károlyiaknak, személyeskapcsolatban állnak a fóti uradalom vezető tisztség-viselőivel is. S hogy miért választják Káposztasmegyerpusztát? Lővy Bernát _ é|etrajziroja szerint _ ezt igyokolja meg: ,,Ez a hely, amely Szorosan a Duna és apest-váci főútvonal mellett fekszik, azonkívül afővárostil alig felórányira van távol, nem alkalmas-eteljesen szándékainkra? Ígaz. nagyon sivár, derÖvidesen nag)lon sok enrbert fogunk idelrívni, hogynálunk ál lást találjanak, akiket jó bánásrrróddalbizonyára nragunkhoz tudunk majd kötni.'' A Lőr'yTestvérek - bár régi talpbőrgyártó és bőrkereskedő cég_ hiába kísérletezik évekig, lrogy Pestre kerülhessen.mert a Íbvárosi bóros célr, a törvényekre lril'atkozva' eztmegakadalyozza. ezért kényszerülnek a központi városhelyett annak határába. A tehetős Lóvyék kőből építikftl nagy házukat _ a serfőzés- és kocsmajogot azuradalomtól már régebben bérlő Mildenberger Mártonbina és serfőzdéje közelében, tehát a második |akőhinat- és mellé az első manufaktúrat. a Lőv.v Dá'''id és Fiaibőrüzemét és bőrkereskedést (k özvet lenü l Pesthatárában, a Duna mentén, a Gyáli patak torkolatatá1in).

A nrásodik rnanufaktúrát ug1,ancsak 1835-ben agazdag fakereskedő és fafe ldo lgozó cég. a tobblerakattal rendelkezo Neusclrloss Izsak és Fiai alapítjameg * Lővyék bőrüzenrélrezköze| (a mai Árpád út.Váci út, József Atti la utca határolta területen). ANeuschloss család - patinás cég a fásszakrnában _szintén egv felr'idéki uradalmi központból, Vágr'ecsérőlteszi át ide székhelvét.

A kovetkező esztendőben. 1836-ban rrregalakul azsidi hitközség -, s mert ehlrez vallási előírások miattlegalább tiz férft szükséges, nem nelréz arra kÖvet-keztetnem, hogy tehát több zsidó család is megtelep-szik" kÖvetve, fóleg Nagysuranyból és Vágvecséről. akét tekintélyes manufaktúratulaj donos családot. Háromévvel később ft lépül a zsinagóga - egy ft ldesúrajándékozta telken -, a telep első templonra. amel-vbenpesti rabbik is végeznek szertatást, s ahol sok pestiilletőségű izraelita pár kÓt házasságot. állítólag évente

százat is. Mindez Szoros kapcsolatra va|| a fővárosiltitközséggel, bizonyítva, hogy személyes kÖlcsÖnos-ségek révén kialakul a Pesttel va|o gazd,asági Össze.köttetés. (A felekezeti iskolák kÖzül is az ,,iztae|itanemzeti ' ' iskolát szervezik meg elsőnek l842-ben,amely l867-ig lassan és fokozatosan fejlődik négy-osÍályossá - keresztény diákok is látogatják.)

A Wolfner család hozza létre a lrarmadik manu-faktúrát, a Wolfner.Neckert Gyapjúmosó és Bőrgyarat,1845-ben. A céget alapító Wolfner Gyula - egykorúforrás szerint _ ezt ny1|atkozza.. ,,Pesten vásárolomnyersterményeinket, úgytnint nyersbőrt, gyapjút stb., ...vaw aZ orszltg külonbÖző részeiből Pestre hozatjuk el,és ismét kiszállítjuk azokaÍ. Újpestre kidolgozas végett,ahol bőrgyárunk létezik..., mihelyt azok a gyárunkbankidolgozottak, ismét Pestre, üzleti telepünkre vagyraktárunkba hozzuk.,,

De rnár 1838-as adatokból kiderül, hogy a lakossagtöbbsége nem zsidó: a szÍtmba Vett negyven ferfi két-lrarmada nem tartozik a zsidósághoz. Az 1840.es évekelső felében a lakosság Ótven százalékban katolikus,negyven száza|ékban izrae|ita, Ót száza|ékban evan-gélikus - öt sztaa|ékáról nem tudható a vallás.

Viszont az is kitiinik, hogy a lakosság többsége nernmagyar: az l842-ben összeszámlá|t I29 ide telepedettcsaládból _ pontosabban családÍöből vagy egyedülállóférfiból - csupán 1l lenne amagyar,48 a zsidó, s amaradék 70 nem is magyar, nem is zsidi - milyenetnikumhoz, nemzethez tartozlk vajon? Ftiltehetem úgyis a kérdést: honnan szirmaznak el a nem magyarcsaládok - a zsidókkal együtt osszesen i18-an -,

lronnan kerülnek telepünkre? A I29 családból 28hazbirtokos, a tÓbbi lráznincstelen - kérdésemre csak aházat épiteni nem tudó többség származási adataialapján válaszolhatok, mert csak az áll rendelke.zésemre: a I0| \táznincstelen családÍö közül 97 nemmagyar, ez utóbbiak két csoportra oszthatók, azokra,akiknek első rnagyarországi lakóhelye telepünk, sazokfa, akiknek nem az első.

Kozvetlenül külftldről vandorol be, és egyenesentelepünkre költözik 44 hianincstelen család - 17 Cseh.Morvaországból' 14 Németországból, 8 Ausztriából, 3Szlovéniából, s l.l Galíciából, illetve Lengyelországból-' tehát első magyarországi lakóhelye Káposztásmegyerpusáa' 53 zsellércsalad már régebben beköltozött, vagy- ha nem is olyan régen - előszÖr máshol telepedettrneg, S onnan - legtobb a Nyugat.Felvidékről, majdsorrendben Pestről, a főváros környékérő|, azután aDunantul' majd a Délvidék és a Keleti-Felvidék keres-

Újpesti He|ytörténeti Értesítíí 1997. július

kedelmi je l legű uradalnr i kozpont ja ib i l , i l le tveidegenekkel betelepített falvaiból _ érkezik ide.

Származásuk szerint a nem magyarok többsége tehátnémet, osztrák. cseh.morva s - mint tudjuk - zsidó. (Afrissen bevándorolt zsidok is az elóbb enrlített orszá-gokból kerülnek hozzánk, illetr'e a már Magyar.országon lakók egy része nemzetiségi vidékről koltöziktelepünkre.)

Miért vandoroltak és vándorolnak Magyarországra aszomszédos vag.v közeli országokból? A vá|aszt akozép -ke let-európai népek -nenrzetek polgári fej lődé sé -

nek kezdeti saj áto sságaiban vé ltenr nregtalálni.Tudjuk' hog-v abban a történelmi folvarrratban.

amel.vben a kiformálódó piacgazdaság lassanként folla-zítjaa rerrdi társadalonr szigoru és hagyorrrányokon ala-puló kotot tségei t - a korabel i Németországban'Ausztriában, Cselr-Morvaországban lranrarabb, minthazÍtnkban -. nrozgásba jön az addig jobbára mozdu-latlan társadalom, térségiinkben _ nrivel a tokét a lrűbérinagybirtok elszír,'ja a városok e|ő|, ezért - úgl: lrogy ar,árosokban hannadik rendbeli iparosok, kereskedőkeg-v része tönkrernegy, kihullik rendjéból, munkanél-külivé, szegénnyé süll5,ed: hog-y vidéken jobbágy'.parasztok vesztik el telkeiket-fÖldjeiket. lrűbéresj ogaikat, időszakosan foglalkoztatott nrunkaero-tarta-lékká, nincstelenné válnak' A városi szegényeknek. ar'idéki nincsteleneknek vándorbotot kell fogniuk, hogy'megélhetés uÍánnézzenek. így a kezdeti szabad Versenylratasára rrreginduló társadalnrr átrende ződé s e l sosorbana területi - fo |dr a1 zi lrel.vzetváltoáalás fonrrái á1 vesz i fol. amel1,tartalnrában azt tükrÖzi. hog1' az ',eredeti tőke-fellralmozódás,' kárval lottj ai tornege sen el sze gén-vednekés tradicionális kozosségüktől elszakadnak _ a korabeliKozép-Kelet-Európában. Ugvanakkor az iparban és akereskedelemben tovább élnek a céhes gazdasági életrugalrnatlan rendi kötöttségei. amelyek gátolják a bőr'í-tett újratermelés és a tóke-fel lralrnozódás kibon-takozasát. ezitlta| akadáIyozzÍk. hogy a vidékről a r'áro-sokba árarr,rló ttrrreg megéllretést találjon. s ug-vanakkora mezógazdaságban megszilárdul. bár tokés fonrráiá-ban, a hűbéri nagybirtok' amelv lelretetlenné teszi, lrog1,megteremtődjék az Önálló, áruterrrrelő paraszti birto.kosok szárnotter'ő rétege. s lrogy megszer\'eződjék avidéki ipar - s a kÖr bezárul. A kényszeriien fölkere-kedő, lrelyét kereső torrreg - arrrelyet igencsak folduz.zaszt rÍndásul. hogv térségünk éppen ebben a korszak-ban demográfiai forradalrrrat é1 át. így a robbanás-szerÍíen megszaporodó népesség - egy tetemes részeselrol sent talállratja meg szarnítását saját országában.

Németek, cseh-morvák, osztrákok kénytelenek hazátváltoztatni, SzerencSét próbáli kiborlásuk kozbentalálnak telepünkre - de sokkal tÖbben Pest-Budára éskÖrnyékére, Amerikáról nem is beszélve -, mert odaszivárognak. ahol szabad munkaerej üket. szakk épzett-ségtiket, nrindenre vállalkozó készségüket rnegélhetésrevalthatjak.

De ftlrrrerül bennem egy újabb kérdés: vajon amagyar, még szilárd rendi társadalom _ amelyben csakkésőbb bontakoznak ki a hasonló jellegű polgárosulaskezdeményei, folyamatai - tdr6n képes beépíteni arendiségtől fokozatosan szabaduló társadalmakkitaszított. nálunk idegen elemeit? Válaszom csaktagadó lehet. Akkor lrog1.an lehetséges. hogy az ider,etődő idegenek többsége le tud telepedni nálunk?

Éppen azért,. mert a korabeli mag.var társadalom méga rendiség hagyonrányőrző mozdu|atlansagában é1, ígvelegendő tarsadalmi nrozgas híján kevés olyan nragyarelenr akad' amely a * főleg technikai változásokkol'etkeztében - bonyolódó munkanregosztás újabb ésújabb szerepeire vállalkozhatna. tehát szükség vanolyan akár nem magyar e lemekre is , anre lyek arrragvarok hel.vett e lláthatnak feladatokat. Próbáltamnrár elenrezni' lrog-v ezért gondolt a Károlyi uradalonrr'ezetősége is zsido gyarmat létrehozására' De azt is

tapasztalhattuk. a magyar társadalom elfogadta, hogy

bizon1'os gazdasági - frbkópp polgári' városi jellegű -

szerepkoröket tradicionálisan nem magyarok toltenekbe (hiszen már a lrarrnadik rend. a városi polgárság

tÖbbsége is nérnet), lrogy a más nenzetiség, etikunregyúttal munkaj elleg-csoportot is jelöl, lrog-v léteznekfoglakozások * kereskedés, pénzügr.letek, némelyiparok -. amelyek ,,nem valóak'' magyaroknak, hogy -

nrindennek eredmén-veképpen - bizon-vos társadalmi.gazdasági státusok idegenek a rnagyarság társada]onr-testében. Íg1' telepünk. anreh' etnikai. nemzetiségi,részben r'allási és foglalkozási szempontból - jogá||á.

sáról nem is beszélr,e - küIönbozik kornyezetétől 'idegen marad. nern épülhet be szervesen a magyartársadalomba. hanenr szervetlenül, nre11érendelvekapcsolódik hozzá.

Ráadásul - rrr int látni fogjuk - ezeknek azidegeneknek az életnródja' értékrendszere is elüt arnagyarokétól. pontosabban a lragvományőrző hűbéritársadalom él etrnódj ától, é rtékrendszerétól (í g.v azoktóla nem rnagyarokétól is. akik még a rendiség viszonyaiközott élnek). Egyszóval telepünk - lakiinak menta-litása. habitusa, modora stb. - más. Ebben a rnásságbanlrasonlít a settókhoz. Gettószení elkülonülése azonban

1997. július Ujpesti l{e|ytörténeti Ertesítő

nem teljes' mert szoros gazdasági kapcsolatban él apest-budai társadalorn bozzá életmód és értékrendszerszennt foltűnően hasonlító - szintén idegen - tagjaival.De nagy a ktiltnbség is kÖzottük, hiszen Pest-Budatorténelmi hagyornányainál és nagyságánál fogva isrendkívül lreterogén szerkezetű, telepünk azonbanlromogén _ idegenségében, masságában is.

Az a vélerrrényem telepünkről - habár valóiábannenr zsidó gyarmat -, hogy társadalrrr i-kulturál isszempontból és a kömyező. hagyomÍtnyőrző társadalomrnegítélése szerint mégis ,'zsidó gyarmat''. Mert a nemzsidó idegenek is - a tradícióban élő' külső szemlélő. amagyarság nézopontjából külonÖsen - mást képvisel-nek, de ugyanazt' mint a zsidóság' a polgári társadalorrr.szerződés élveit és gyakorlatát : a szabad nrunkaerőt' ai,állalkozói készséget. a tőke forgatását. A korabeliországban még nem lronosodott rneg a polgán eszme éséletmód, még idegen a rnagyarság szernléletétő| _ ezértiS kÖltozik ide olyan kevés nlagyar. Településünkiskolapéldája annak - anri annyiszor Íblemlítődott már-, lrogy a magyar polgárosuláS nem rnagyar elerrrekkelindul meg.

A polgári társadalomszerveződés elveit képviselőtelepünk akkor kezd kiformálódni. anrikor még apolgári életmód és értékrendszer a magyar társadalonrmargőjira szorul' ahol idegenek teszik niagukér,á.Telepünk tehát rrrarginális. Ezért nyugodtan használon,tennek a marginális telepnek a jellemzésére a gyannatkifejezést, amely eg-vrészt a Károlyi uradalom kapitali-zá|ő d'ásáto|. rn ásré s zt Pe st. Bu da m ode rn -urb anizá-cióiától való fuggést takartja.

Az uradalom l840-ig csupán 8 holdat parce|laz fol.általában 300 négyszogoles lrázlrelvekké - eg1' 'éniszerződéseket kit a parcellabérlókkel, akiknek kotelezoházat épiteni. Akik a házépítés követelrrrén.vének nerntehetnek eleget. telket sem berelhetnek. s azokkalszerzodéses r'iszon\'ra serrr lép a gróf.

Az uradalonr - terméketlen foldjeiból a jor'edelrrret

ner.n hozó urasági jogok átengedéséből - biztos ésrendszeres pénzforráshoz jut (például l840-ben l095pengőforinthoz).

l840-ben az egyént szerzodések helyett az uraságáltalános jogi szabál1.ozást vezet be. kiadja alapító-levelét. anrely a gyalmat minden _ jelenlegi és leendo -

lakosának szolő szerződés. s arnellyel kin1.ilvánítja'lrogy létezik egv - eleinte Ujmegvemek. Kismeg-vemek,Káposztasrrregyeri Uj Gyamatnak nevezett - új (akkor223 lelket és 23 lakóházat számlá|ő) település, anely azuradalnri kozség iogállására érdenres. Az Alapítólevél

átveszí az egyéni szerződések liberális szemléletét.Barki előtt elvileg nyitva á|| az ift ahhoz, hogy haz-

birtokos, illetve vállalkozó legyen - gyakorlatilag csakaz e|őtt. aki tehetősebb, ugyanis -, ahogy az Alapito-levél szÖvegezi: ,,Minden vallalkozó koteles azUraság-nak azonnal 100 forintot ezüst pénzben Cautio képpenelőre lefizetni és a felvállalt telkén avá||a|kozás idejétőlszárrrítandó egy esztendő a|att az építendo házinaklegalább a falrtt felépíteni, ellenkező esetben a leftzetettCautiója... elvesztése mellett felvállalt telke tettlegmasnak fog adatni".

Gyarmatunkon a szabad vállalkozás akadáLyai,szÖges ellentétben a korabeli tirvényekkel és szoká-sokkal, lebontatnak - például: itt zsidó tulajdonos nemzsidó alkalmazoItat is fTlfogadhat, nem nemes vállal-kozónak (hiába műkÖdik célren és városon kívül)robotolnia nem kell. Az Alapítólevél inkább azt hang-s,ű|,*.ozza.. senkit sem akadályozhat meg nemzetisége,vallása, egyszóval szám.nzása abban, hogy olyan Önállóvállalkozástroz fogjon, anrihez kedve és tőkéje van.

Egyértelműen kiderül az a|apszerzódésből' hogy azuradalonr célja eg1. olyan telep létrelrozása, amel1.neklakói kimondottan az iparbő| és a forgalomból élnek -

persze nem öncélbó l , hanem hogy az uradalomlefolözlresse a csábító lelretőségek kihasználásábólszátmaző lraszon egy részét -. kifejezetten tiltja is anezőgazdiikodást, erre alkalmas területet bérelni nern\3Jis lelret. a házlrelylrez ugyanis ,,Semminetn1i px15$i'I;'

illetőségek nem adhatnak'', a bérelhető terület ugyaniscsak ,'belsőség''.

Az Alapítólevé| azt is kinyilvánítja, lrogy a telepeseklelretőséget és jogot alkotnak az onkornrányzathoz, asaját tig-vintézéshez s az ehhez szükséges tisztségviselőkés testület megválasztásálroz - tehát a gróf megalapítjaa kozséget'

A kozségi Önkormányzat azonban _ gyarnratunkuradalr.rri község lévén = nern bizonyrlhat teljesnek ésr'alódinak, hiszen az uraság megvétózhatja a bíró és atanács dÖntéseit, s mert az eloljáróság önállóan csakkisebb és magánjellegíí ügyekben határozhat, a nagyobbhorderejű kérdésekben az iriszék illetékes _ a grófkülon Úriszéket tart a gyarmat kornrányzására -, akozségi tanácsüléseken pedig az uradalmi ügyészelnokÖl. Közigazgatási szempontból is gyarnratnaknrutatkozik telepünk.

Az e1ol járóság legs ikeresebb tevékenysége akozlekedés megszervezése, mivel a fővárossal valógazdasági Összek ö t tetés ny i lvánr 'a l i érdek, nemvéletlen, hogy ftlismerik' meg kell indítani a Pesttel

Ú.ipesti HeIyttirténeti Értesítíí 1997. július

való állandó kozlekedést. Már 1844.ben tamogatjék azta zsidó fuvarost, aki elhatározza,hogy lovaskocsijávalnaponta előre meghatározott időkben fuvarozszemélyeket Pestre és vissza - a menetrendet azeloljáróság szerkeszti meg, s betartására kotelezi afuvarost. 1846-ban már két fuvaros három lovas-kocsival bonyolítja le a megnövekedett forgalmat - ínreaz ,,e|ővárosi'' kozlekedés kezdetei. (S ne felejtsük el,hogy kozben épül az ország első vasútvonala Pest ésVác kozott, amelynek állonrása |esz a szomszédos'szintén a foti uradalomhoz tartozo Rakospalotan.)

Gyarmatunkon 1842-ben az iparuzők arénya 73%o, akereskedelemmel foglalkozóké 22% (a többi házicseléd és ismeretlen foglalkozású).

Az lparuzők 44 szakmában tevékenykednek - aforrások említette 69 iparos kÖzül -: 9 asztalos - afaipar őshonosságát bizonyítja -, 2 susáer, 2 timár,2cipész, 2 csizmadia. 1-1 nyerges. bőrfestő. bőrkészítő,kesztyűs - a sz intén őshonos bőr iparra s annakváltozatosságára mutat - ' 8 szabó. 2 takács, i- lgombkotő. kordovánfestő , papucsos, nrasamód.kalapos, - a ruhiuati ipar fejlett munkamegosztása isarra vall, hogy (a bőr- és a faiparral eg1,titt) elsősorbannenr egyedi megrendelésre és nem a lrelyi piacradolgoznak -. 5 ács, 3 kőműves, l üveges - az építkezésikonjunktúrát 1e|z i _ , 3 mészáros. l -1 hentes,kenyérsütő, sütő, molnár, ecetfőzó - affa utal, lrogyélelrrriszerből a lakossag nerrr Önellátó -. 3 bádogos. 2lakatos, l-1 kovács. bognár. árendás, esztergál-vos'pintér rézműves - az uradalom, az uradalnri községekés a hel1,i iparosok eszköz-, szerszárn-szükségletérőlárulkodik _, a ritkaságértékű cikkeknek Pest-Budan jópiaca lehet.

A legielentősebb iparág - a negv\,enes ér'ekben (afoglalkoztatottak aránya szerint) - a ktr'etkezők. afaipar 2l%o.ban (a famanufaktúra nern szakképzettmunkásait is szánrítva), a ruhÍvatí ipar 26Yo-ban, azélelnrezési ipar l3oÁ-ban abőnpar l0%.ban'

A kereskedők kÖztil 8-an - 6 fiíszerkereskedő. 2fakereskedő * valószínűleg mind. üzlethelviséggel ésalkalrnazottakkal is bírnak, 6-an pedig házalo kalmárok.S 7 kocsmáros vehető számba (akik a kocsmajogot azuraságtil bérlik).

Ennek az iparos- és kereskedotelepnek a lakossága _jogállása és tulajdonviszonya szerint - két alapvetőrétegbe sorolhati: a taksások és a zsellérek rétegébe.(Létezik még egy külon csoport' a zsellériogokat isnélkülöző házi cselédeké.) Gyarmatunk taksásai észsellérei a rendi társadalonr lrasvonránvos réteeei kÖzé

csak látszólag illeszkednek, mert valójában nem igazitaksások, és nem igazi zse||érek - s nem is csupánszocio-kulturális szempontból nem azok, hanem éppen,mert jogál lásuk és tulajdonviszonyaik felemásanértelmezhetók. Miért állítom ezt?

Mert a taksások - akik 1ogilag orÖkhaszonbéresbérlők, tehát az uraság hűbéresei közé tartoznak _

tulajdonképpen a majorsági jobbágyok stílusábanléteznek, ugyanakkor s ugyancsak jogilag is az onállóvállalkozók, iparosok, kereskedők, rnanufaktúra - ésháztulajdonosok rétegébe sorolhatók, tehát a polgárokpozícióját töltik be, így _ a jobbágyi státust és a polgáripoziciőt eg}.tltt és egyszerre képr,iselik. amely önellent-mondás. Tulajdonviszonyai is aa bizonyítják, hogyegyrésá jobbágyok, mert telek birtokjogár'al nem - aza|apszerződés szerint sohasem - rendelkezhetnek,másrészt polgárok, mert házat és vállalkozast bittokol-hatnak, értékesíthetnek' bérbe adhatnak, örÓkölhetnek.Ráadásul, ha jovedelmuk az ingatlanból származ1k,akkor - nem a telepból. arnely az uraság szilmara, azingatlanjövedelrrrezóség vidéki módjan, lranem - csak aházb o|, a fo lé pítnr ényből, az ingatlanjöve de lrne ző s é gvárosi módján lroz hasznot. Ezért városi polgároknakkell őket tekinteni' S azt is lrangsúl.voznom kell, hogyrrrint városi polgárok, nem a lrarmadik rendlrez tartoz.nak - lriszen tudjuk. hogy a rendi r.árosokból és acéhekből kitaszítódtak. illetve azokba nem is kerÍil-lrettek _. hanem a szabad r,állalkozásra való lehető-ségük kör,etkeztében a ,szabad Verseny'' polgárságottestesíti rrreg' Városi polgárok, akik a csíráiában is méga|ig létezó tőkés viszon-vok piaci polgárságánakpozícióját kon,ona|azzák, s akik egyúttal a rnajorságijobbágyok státusát is betoltik. Társadalmi helyzetükegvnrást kizárő Összetevőkre, egyrészt elő1ogra,másrészt tokére alapozódik. A taksás-polgár akkorisrnertetlreti el léte egyik bizonyítókát' a tőkét, lra ehhezaz e\őjogaí révén folotte hatalmas gyakorló uradalomItozzájárul - ha nern iárul hozzá. s ezt bármikornregteheti, akkor a taksás.polgár kén1'telen a másikmir.oltában. a j obbágyiban mutatkozni.

Telepünk házbirtokosai, önálló vállalkozói Sem arendi, Sem a tőkés polgárságot nem képviselhetikegyértelniien, így 1akóhe15'ük sern lehet még hosszúé veki g i gazi önko rnány zatta| rend el ke ző, fu ggetl enurbánus kÖzÖsség - csak gyarmat'

A zsellérek pedig jogilag - mivel nem képesek telketbérelni. nem birtokolhatnak (mert nem építhetnek)hinat, ezért (ahogy az Alapítólevél fogalmazza'.) ,^kézinrestersésnél és művészetnél esvebet csak akkor

1997. július U ipesti He|ytiirténeti Ertesítő

folytathatnak, ha a házbirtokosok abbeli jussukatezeknek engednék át,,, igy - a taksások hűbéresei,jogallasuk a nincstelen jobbagyokéval rokon' De mint -

saját vál lalkozással nem bíri _ iparosok, iparoslegények, kézművesek, házal i kereskedők, manu-faktúra.munkások. mint az önálló vállalkozók -

polgárok - alkalmazottai, lakásbérlői, tehát tulajdon-viszonyaik szerint munkasok a szó proletar értelmében,hiszen munkaerejüket, szakértelmüket szabadonértékesíthetik, s ezt meg is teszik. S proletároknaktekinthetők azért is, mert szakemberként nem tartoznakmunkaadójukkal egy szakmai testületbe, példáulcéhekbe - ha oda tartoznának, nem adhatnák elszabadon munkaerej üket.

A proletar pozíció és a zsellér státus azonban nemfér tssze, a zsellér-munkás helyzete - mind a rendi,mind a tőkés tarsadalom-szerveződés szempontjábil -

felemás' margóra szorított. Például munkaerejük'szakértelmük szabad áruba bocsájtása csak akkortörvényesedik, ha ennek lehetőségét külon elismeri ésmegengedi a velük szemben előjogokat évező taksás-polgár és a földesir _ a megbízhatiság, a bizonyít-várryok, az elbocsátó levelek ellenőrzésével. (Raadasula zselléradik is - amit a taksas szed be tőlük - fizetniükkell, proletárként is, az uradalomnak.) Egyszerrenyomjak őket a rendi alávetettség és a szabad VeÍsenyeskizsakmanyoltsag terhei.

(A hazi cselédek szolgai minőségben tengődnek, azAlapítólevél kinyilvanítja' hogy se ipart, se kereskédéstnem folytathatnak., még alkalmazottként Sem, ahazbirtokosok nekik semmiféle ,jusst'' nem adhatnakbérbe.)

A gyarmat belső társadalmi tagozódásában, belsóértékrendszerében, lakóinak onismerete szerint azonbana taksások és a zsel lérek nem jobbágyok és nemharmadik rendbeli polgárok _ magukat világosan ésegyértelműen szabad polgárnak, i l letve szabadmunkásnak taÍtják Mas kérdés, hogy ktilső tarsadalmitényezók a gyarmatosok önbesorolását, ontudatátelfogadjak.e Vagy sem. A külső megítélés - amit erősenbefolyásol a szocio-kulturalis másság _ mind a taksas-polgárokat, mind a zsel lérmunkásokat az idegenetnikum vagy vallás szubkulturajához sorolja, a telepetpedig kontár iparosok és kereskedők e lkü l önü l tlakihelyének, gettinak foga flol.

Tiz év a|att, a negyvenes évtizedben a gyarmatnépességének gyarapodása 300%-oS - a lélekszámi840-ben 223, I842-ben 355. 1845-ben 555, 1848-ban638, 1850-ben 673 -, természetesen a folyamatos

bevándorlásnak köszonhetően, illetve a vándorlásiktilÖnbozetből adódóan.

A taksás-polgár családok száma, pontosabban aházbirtokos családfok szitma28 _ (a mar említett 129családfőből) _ 1842-ben' Származásuk szerint ígyoszlanak meg: zsidó 9, német 7, magyar 7, egyébkii l f ö ldi - főleg cseh-morva és (Szentendrérőlideszármaző) délszláv - 5 család'

1850-ben 37 hiabirtokos családfrbt vesznek számba(47 bénat mondhatnak magukénak), tehát miközben alakosság csaknem kétszeresére szaporodik , ahazbirtokosok száma csak 40%-ka1 novekszik, arányukjelentősen csökken _ de származási összetételüklényegesen nem valtozik.

A házbirtokosok arra torekednek, hogy minél tÓbblakast építsenek hazukba' telkükre' hogy annyi lakónakadhassák ki, amennyinek csak tudjak. S mivel ahéuakszáma _ a házbirtokosok arényszimiú.toz hasonlóan _

lassabban novekszik, mint az ossznépességé, ezért alakások egyre zsúfoltabbá válnak, viszont a hiu;tulaj-donosok egyre tÖbb háznincstelentől szedhetneklakbért' Aházak többségét úgy építik, hogy legalább 3.6 zsellércsaládnak kiadhassák, de akad 5 hi|z, amelybe6-12 család is összezsúfolódik, sőt egy házban 2Icsalád hűzzameg magát - ezbérhén a javából.

Akadnak háztulajdonosok, akik csupán lakásaikkiadásából - illetve önálló vál|a|kozói ,jussuk''bérbeadásából - élnek, kÖztük olyanok is vannak, akiknem is itt laknak helyben.

A házbirtokosok tÖbbsége persze Önálló vállal-kozasba is kezd.

A lakosság egyre nagyobb hányadén teszi ki azsel lér-munkásság - pontosabban a háznincstelencsaládok. számuk (már említettük) 1842-ben 101, del850.ben már 209 -, s tÖbbségtik továbbra is idegen.

Amíg 1842-ben a zsel lér-háznincstelen csoporttúlnyomó többsége _ a 101 csaladfo köZül 86 iparos, 7kereskedő, 1 tanuló, 1 hivatalnok _ vaw szakmájábandolgozik' vagy szakemberként van nyilvántartva (s mintlátjuk, lehet tanult embe1 hivatalnok is), addig 1850-ben már a statisztika azt tarta|mazz\ hogy - a 209zsel lér családfő vagy egyedülá1l i férfiból 1 1 1rendelkezik szakmáva| (70 iparos, 26 kereskedő, 15fuvarozó), 98 csak egyszerűen ,,zsellérként'', Szakmaimegnevezés nélkül van föltüntetve - tehát csaknem afelének nincs szakmája, vagy abban nem tud elhelyez-kedni. Mindebből nemcsak arra kell következtetnem,hogy nem jut nekik allandó munka és jövedelem, hogy amunkanélküIiség, az elszegényedés terjed, hanem azt is

Új pesti Helyttirténeti Értesítő 1997. július

feltételeznem kell - bár még zsellérként szerepelnek azösszeírásokban, tehát fizetik a zselléradót -, hogy egyreszaporodnak, akik a zselléradó kiegyenlítésére vagynem képesek, vagy nem hajlandók, mert értelmét nem|atjÍrk, hiszen nincstelen lévén úgysem bérelhetnek

,jusst'' -, és kilrullanak a zsellérek rétegéból, s ezá|ta|teljesen jogfosztottá válnak, l850-ben még csak 22zselléradót nem fizető háznincstelen családról tudunk,de egy ér,tized múlva már tÖbb szinrő|.

(A hilzi cselédek aránya is állandóan növekszik,1s40-ből még csak 2-4-rő|.1850-ben már 53 szolgárilés 20 szolgálólányról tudunk.)

Azt kel l látnom az adatokból, hogy aszakmanélküliek csoportja nemcsak a bevándorlásrévén, hanem a szakértelemmel bírók munkanélkülivé,alkalmi munkássá sül lyedése révén is fÖltűnőenszaporodik. Hogy iparosok vagy kereskedők ezentúlcsak szabad munkaerőként szánrítanak, ez fokozzakiszolgáltatottságukat és elszegényedésüket.

A korabeli külső szemlélő a gyaÍmat társadalmát,életét botranyo snak, e rkolcste lennek, gyöké rtelennektartja A dunakeszi plébanos szerint: ,'ott szüntelencívódas, perpatvar uralkodik oly nép kÖzt, mely nrásuttsem volt megelégedve, hol jobb ernberek kozt lakott'Csomó szerencsevadász| ez a képe és tükre egyamerikai szabados státusnak, melyben minden van,csak rend nincs..."

A tradíciókat őrzó vármegye nem is fogadja e| igaziközségnek ezt a , 'pionír' ' települést, a vármegyeiÖsszeírásokban ezután is pusztaként szerepel, hogymegszerzi az uradalmi kozség jogállását. Bebizonyo-sodik, hogy a település tÖrvényes elismerése' akárkorlátozott autonómiáva| is, az uradalom nyilvános.ságának szintjén túl nem érvényesülhet. A vármegyenem veszi tudomásul, számára telepünknek nincsonálló létjogosultsága_ ezért is gyarmat'

2"Úipest népessége rendkívül gyorsan szaporodik az

l848-49-es forradalom és szabadságharc bukásátkövetően is: az ötvenes években lélekszanra több mintharomszorosára emelkedik, 1860-ban e\éf' az l830 fot.

De a hatvanas évek első hét esztendejében tÖbbelgyarapodik, mint az ezt megelőző egész 25 évesidőszakában * 1867-ben a te lep létszáma mármeghaladja a 3800-at.

A lakosság i lyen nagyarányú növekedéséttermészetesen csak az erőtelies és állandóarr fokozódó

bevandorlás _ illetve a vandorlási külÖnbozet pozitiv

mérlege - okozhatja továbbra is. Bizonyítj a ezt egykezembe került _ bár csupán a katolikus házasságianyakÖnyvek ftldolgo zásán alapuló - statisztikaielemzés.

Az 1851-65 közÖtti években összeházasodó 114

katol ikus pár 228 tagjából csak 4-en születnek

Újpesten, 119-en belftldről - foképpen Pest.Budáról,

ahonnan 26-an, és Pest kimyékéről, ahonnan 33.an -

kerü lnek ide. 105.en kü l fT ldrő l , ebbő l 84.en a

Habsburg-h ázho z tartoző te rületekről - C sehországbil

4 1.en, Ausztri ából 37 - en. SziIéziábol illetve Galíciából

3-3.an - szarmaznak el' s 2I-en KÓzép-Kelet-EurópaHabsburg.birodalmon kívüli térségeiből - Lengyel-

orszagból l3-an, Németorszagból 8-an _ kolttznek ide.(A bevándorlók között fokozatosan csökken a

Habsburg-dinasztia fennható sagan kívül i orszagokból -

fóleg Németországból - e|szitrmazók aranya.)A gyarmatunkra vándorlók többsége, legyen belfoldi

vagy külfoldi, továbbra sem magyar - például maguk a

Pest környékiek és pest-budaiak nagy része Sem magyar

nemzetiségű, s foleg nem magyarok kozülük azok, akik

a .,rnasságával'' jellemezhető Ujpestre vándorolnak. A

lakossag csaknem ,70%-iLt kitevő katolikusok mellett a

zsidók képviselik a legszámosabb közosséget, hiszen

bekoltozésük folyamato s, bár arálryszámuk fokozato san

csokken - a hatvanas évek végére 20oÁ-ra -, de

lélekszárir-novekedésük az országost meghaladó

mértékű, fTltűnően ti|szírny alj a gyarmatunkon a

korabeli 4oÁ.os országos mutatot.Úipestnek robbanásszení növekedésében nem akad

egyetlen társa sem * pontosabban egy azért akad,gyorsan le is kel l szogeznem, hogy Pest-Buda. A

Főváros 1akossága 1850-69 kozott százezetreI

szaporodik, s 27O ezres nagYvárossá fejlődik' kezd

fi|zárkőzni a jelentősebb európai fóvárosokhoz' Azt is

tudatosítanom kell tehát, hogy az újpesti népesség-

robbanás - ame11' re latív - Pest-Buda abszo lút

mértékben sokkal jelentősebb népességrobbanásábólkövetkezik. Pest-Buda is a bevándorlók gyííjtőhelye, a

Íbvarosba és az Újpestre települők - száÍnosan mindkét

helyen szerencsét próbálnak - kísértetiesen hason-

lítanak - (tobbségükben nem magyarok az iparosok,

kereskedőfélék vagy munkanélküliek' vállalkozási

lehetőségre, munkaalkalomra lesnek) -, azonosítja őket

származasuk, törekvéstik, életmódj uk és bevandorlásuk(már tárgyalt) oka. Azt is mondhatnám, hogy akiket

Pest-Buda nem tud befogadni, azok Ujpesten keresik

boldogulasukat.

1997. július Úipesti l{e|ytörténeti Értesítő

Pe st-Buda j elentékeny vándo rmozgalmat táp|á|óereje nélkül a fóti uradalom hiába parcelláena, Újpestcsupán néhány lelket szám|á|ő _ lehetséges, hogyvalóban csak ,,zsidó gyarmattá,,- településsé fejlódne, segyedül az uradalom gyarmata lenne. De hogy a Íbvárosmegindul a modem városodas útjan, annyira, hogy markorunkban átlép kÖzigazgatási határán - s hogyátléphet' ahhoz persze a fóti uradalom telekspekulációjaés liberális Alapítólevele nélktilozhetetlen _, ezértÚipest gyarmata Pest-Budanak is.

Ebben a korszakban Újpest még az egyetlen afővárost Övezó települések kÖzül - bár sokkal kisebbmértékben Sorokság és Rákospalota is _, ame|y azátlagosnál sokkal nagyobb, bevándorlásból adódónépe ssé g-szaporodást mutat.

Pest-Buda pedig mar a modem-urbanizitcio kezdetiszakaszába lép, s nÖvekedési pólussá formálidik.

De adós Vagyon annak magyarázatával, hogy Pest-Budáéhoz v iszonyítható abszo lút és Ujpestéhezhasonlítható relatív mértékű népességrobbanás miértnem kÖvetkezik be selrol másho| az országban.

Azért teremtődik meg Magyarország hatarain belülcsupán egyetlen növekedési pólus - amelynek peremekezdetben csak Ú jpest (s most nem is mindenösszefiiggést, csak a perem szenrpontjából fontosakatszámba véve) -, mert a magyaÍ technikai fonadalom amodern gépi közlekedésben, szállításban - a vasút, aközút' a gőzhajozlts megteremtésében -, a mesterségeskozlekedésben bontakozik ki elsosorban' S - a perem ésa kozpont kÖzÖtt (mint azt látni fogjuk) az elővárosiszervezet. közlekedés is bámulatosan hamar jön létre,így Újpesttel együtt _ Pest-Buda ennek a mesterségesközlekedésnek a metszési kozéppontjába kerül, azorszétg vérkeringésének szíveként műkodik - az egyikidefutó artéiaútjában pedig Ujpest a]l: s mert a magyartőkés gazdaság - a polgári nemzeti közÖsségmegterenrtéséért vívott harc leverése utan - a kapitalistatársadalomszen,eződést a maga képére alakító abszolútmonarchia révén formálódik ki' amelynek a közpon-tosított úi raelosztását me gvalisíti hatalmi szervei Pe st-Budát székhelyüknek választják' így - mivel acentralizáció logikája az egyet|en központ elvét tudjamagáénak _ az egyet|en központ, a nenrzeti jövedelemösszegyÍijtésének és elosztásanak centrumE az egylk, atőkés hatalmi pólus Pest-Buda |esz, ezze| megváltoz-tatja az újraelosztas arányut a saját maga s _ a Íbvárositőkével szovetségre lépő _ az abszolút monarchia masikhatalmi pólusa. a továbbra is előjogokat évező nagy-birtok (tehat például a fóti uradalom) javára; s mert a

magy aÍ mo de rn -urb anizáciő fo lyamatai c sup án abb anaz egyet|en városban bontakozhatnak ki, Pest-Budán,ahol a tőke egyedül halmozódhat ftil _ s ahová a többivaros eiől elszívódik _, hiszen törvényszeríí, miszerinte gy város népes ség-s zaporu|atának, tehát váro so -

dásának üteme egyenes arányosságot mutat hitel-szewezetei, tőkéjének növekedésével, így Pest-Buda amunkaerő-vonzás kizárólagos színtere, az egy etlen,amelyben népességrobbanas jatszódhat le, az egyet|en,amely határai mentén elővárosokat hozhat létre markoran _ kezdetben még csak Úipestet megteremtve, afoti uradalom kozreműködésével.

Pest-Buda (és Újpest) novekedési pólusként' atőkésvarosfej lódés kizárólagos képviselőiként, egyik napról amasikra átlépnek a rendi tarsadalomból a - közép-kelet-európai _ polgáriba, mikÖzben - mert amagyar nemzetikozösség nem va]ik fiiggetlené és igazén polgárivá - atÖbbi térség és város polgárosuláSa, modern urbani-záciő1a el sem kezdődik. Ezze|pedig létrqÖn az ama.gyaÍ _ bár Közép-Kelet-Európában máshol sem isme.retlen - modern-urbanizációs modell' amelyben azegyetlen megszerveződő központ könnyedén elszívhatj aminden más terület elől a tőkét, a tobbletterméket, amunkaerőt, a szellemi javakat, s amely centrum egyúttala modem városi társadalmat is megtestesíti a vidékkelazonosítható tradicionális társadalommal szemben,amelyet a - korszakunkban a magyar rendek autonó-miáját autoritását védő _ vármegyei hatalom szimbo-lizál. Elkülonül egymástól a város (tulajdonképpen aZegyetlen központi város) és a vidék (az Összes tÓbbitelepülés és térség)' két kül önboző társadalom.szerveződést képviselnek, szemben is állarrak, kÖzttik,az abszolutisztikus á11am hatalmi érdekeinekmegfelelően, újraelosáas-politikájával egyensúlyoz.

De f,rgyelmeáetnem kell magam, hogy ne felejtsemel. Újpest az űjito központ urbanussaga és hagyomany-órző vármegye vidékisége kozött, mindkét tényezőkizreműkÖdésével születik meg.

Éppen ezért nem kell csodalkoznom azon _ miután apolgári fonadalom elbukik antidemokratikus, Önrendel-kezésétől részben megfosztott, feudálkapital istaszerkezetu nemzet születik -, hogy Újpest polgárijellegű fejlődése mégsem akad meg. Mi lehet ennek azoka? Véleményem szerint az,hogy gyarmatunk: még apolgári forradalmat megelőzve formálidik ki, polgáriszerkezetet - bár felemás midon _ megvalósitva _

új rae lo s ztás -p o l itikáj a álta| támo gatott nagybi rtokérdeke, raadasul az egyetlen - a ,,modernizárciő,, űtjáralépő - növekedési pólus része.

t0 Új pesti He|ytörténeti Értesítíí 1997. július

Az újpestiek természetesen a függetlenségi lrarcoldalán állanak * pénzt adornányoznak, katonákatszállásolnak el' jelentkeznek a honvédseregbe is néhá-nyan (holott a besorozott újpesti i{ak kozül egyik senrtud magyanrl) -. persze a vármegye, amely a nenrzetifuggetlenséget pártolja, erre külon is felszólítja őket.

Hogy egy évvel a szabadságharc elvesáése után márújra megindul a parcellázás, azt Pest-Buda városfejlő-désének átrnenet i v isszaesése okozza - mert azönkényuralom a város gazdasági életét adminisztratívj ellegű megszorításokkal békly őzza (példétul isnrét nenrtelepedhet meg akárki ott) -, és az serkenti. hogy azuradalomnak rendkívül nagy pénzösszegeket kel lelőteremtenie, nevezetesen a váltságdíjat a szabadság-harcban résá vevő, ,,rebellis'' urak szabadon bocsátásaérdekében.

l850-ben nrég csak 4 holdat, de két ér,vel későbbmár 50 holdat oszt ki az uradalom házlrelynek. Agyarmat egyszerre 200 új telekkel gyarapodik - azeddigi 80-90-hez képest -. bekör'etkezIk az első igaziterületrobbanas is.

De az uradalom mlnden házlrelyére mégsem jut

bérlő, mert a társadalmi nrozgás hozzánk érkező éshazai hulláma egyaránt megtÖrik az abszolutizmusgátjaiban és Pest-Buda - városodásának visszaeséseellenére is _ munkaerot elszívó hatásában' s ntertnincstelenek tÖmege árarnlik gyarmatunkra, akik telketbérelni, házat épiteni nem képesek.

A telkek több mint a fele üresen marad. bár az I850-ben összeírt 4,7 lakőház 1860-ra 12'5-re szaporodik. demár 18.52-ben - emlékszünk - 200 házhelyről adlratunkszámot. Beépítetlen a település, a házak üres telkekkelváltakozrrak. Bár a házépítés állandó és folyantatos -

különosen a lratvanas években a kiegr.ezés felé lraladr,a.amikor kibontakozhat eg-_v szabadabb. nagvobbtársadalmi mozgás -, l868-ra 2.29-re emelkedik a|akőhiaak száma. De a beépítetlenség mégsem csokken.mert minduntalan újabb és újabb területeket parcellázfo l az uradalom, 1864-ben például 178 te lket . sugyancsak ebben az évben csatolják Ujpesthez az 1831-ben szőlőbé rleti szer ződé s sel alapított he gykozsé get,Istvanhegyet, s később az 1843-ban szintén bérletkéntkialakult úg1mevezett díszkertes Övezetet' mert rnind-kettőt körbeveszi telopünk' 1867-ben pedig újabb 137holdat osztanak fol házhel1nek.

A tertiletrobbanas tehát megallíthatatlan. a hatvanasévek végére mfu 200-250 holdat mondhat nragáénak agyarmat. S kirajzolidik egy nagy területű, esetlegesenés |azén beépített telep.

Es tovább rrrélytil a gyarmati kiszolgáltatottság egyigencsak rneglepó intézkedéssel is. 18.55-től az újpesti.eknek ugyanolyan adikulcs szerint kell Íizetniük ahánadőt, mint a városokban. de anélkül' hogy nregkap-nak új házaík után a városi háztulajdonosoknak járő 25évi hazadónrentességet - s a kifogás az. ami nem jön

szárnításba a városi adókulcs kivetésénél. htszen Ujpestnenr város' Gyarmatunk tehát a hátran1-okat halmozza,házadozils szempontjából város. házadómentességszernpontjából kozség _ Örokhaszonbéresként pedigjobbágyfalu. Gondoljuk meg: jobbág1falu. amelyvárosként adőzík.

Holott szoIgá|tatásaiban nagyon is szegényes,feiletlen még hosszú ideig.

Úipest saját közigazgatása _ mikozben az uradalomfonnhatóságát, a rebellis uraság elleni megtorlasul" fol-függesztik _ rendkívül kevés és szűk korű feladatotr,állalhat csak magára,bar a községi szervezet ú1abb ésújabb feladatokkal bővül, 1 849-ben negszerveződl,k azonkéntes tűzo l tóság, 1852-ben k inevez ik az e|sőhatósági orvoSt, áIlatfelügyelői teendőkkel (,,marha-vi zsgálás sal,, ) bíznak me g három hazbi rtoko st' ko zsé gt

ügyr,édet a|ka|maznak" 1 8 5 3 -tól úgynevezett szállás-mestert rendsze resítenek (aki a katona.beszit l lét.solásokat intézi), kisbíró kinevezésével sem késleked.nek, s két kÖzségi éjjeliőrt is fizetnek.

De a kozség jÖvedelme még ezeknek a szűk kÖrtí -

és uradalrni jellegű - ,,szo|gá|tatásoknak'' a fedezéséresem e legendő, egyrészt mert - ahogy a k özségielÖliáróság egyik jelentésében meg|egyzi - .,a kivetettadók egy része behajthatatlan az időközben elszegé-nyedó eg.-vének fizetésképtelensége miatt''. másrésztmert innen az uradalom, a l'ármegve és az állam csakelvon. de vissza nem juttat semmit.

A telep ktzts jar.ainak hián1.a kor'etkeztében ag).armat lngatlan és ingó \.ag\.ona roppant szerénv -

például 186.5. augusztus l-jén vagyoni á||apota akol'etkező: ..Ingatlanban: Községháza, osko|a ház,Ingóságokban.' 4. azaz négy pad, 12, azaz tizenkét szék,o császári és kir. apost. felsége arcképe aranyozottkeretben. 2. azaz két tintatartó fehércserép edényból, 2,azazkét almánum puha fából, |, azaz egy falióra, 1'azaz egy fekete t!tb|a, I, aZaZ e7y iromány allvany' l,azaz egy Fényes Elek statisztikája, |. azaz egy bélyeg-tÖrvény, I, azaz egy telekkonyvi utasítás, l85O-tőlegész 1853. évig kormánylap, 1., azaz egy pénz|ád'afaból.,'

A korabeli {dpesten csak azok a közösségi javak all-nak rendelkezésre' amelyeket a saiátos magyar tech-

1997. július Újpesti lle|ytörténeti Értesítő t t

nikai fonadalom teremt meg, illetve arnelyek gyorsanmegtérülnek _ S eZ a kozlekedés" szállítas.

1864-ben. Újpesten kozlekedési társaság alakul.amelyrek elnÖke a foti uradalonr örokose. gróf KárolyiSándor. Engedélyt kérnek, lrogy Pestre lóvasutatépítlressenek és rnűkodtetlressenek. Miután megkapjákaz engedélyt. nvomban átalakulnak részvénytársasággá,Kozúti Vaspál1'a Társaság néven. ll00 darab. 200pengőforintos névértékű részvényt bocsátanak ki, arészvényesek kÓzött akad újpesti. de zonrmel a fővárosigazd'asági és közélet ismert képviseloi találhatóak.Ezze|, a 220.000 pengőforintos tőkével kezdenek hozzÍtegy 10,5 kilométer hosszúságú sínpálya rnegépítésélrez'anrely a Széna tér (Kálvin tér), az országút (aKisk ö rút) , a Vác i út vonalán Ujpest ig tar t . egyvágánnyal, de kitérőkkel. 1866. augusáus i-jén adjákát. A lóvasút kocsijai 37 perc alatt teszik meg aZ utat (sazt lr iszem , ezt a rekordot talán csak az Ú1pestreten.ezett metró dÖnti majd meg valamikor). A kocsikelső, nrasod- és harmadosztál1úak, n1'itottak és zártak _

a nyitottakban 22, a fedettekben 38 utas fér el. Ez márigazi e|ővárosi kozlekedés. a lrarmadik - Koppenhágaés Bécs után - Európában. Még hamarabb kapcsolódhatbe Ujpest a dunai vízi forgalornba. l85-S-ben kezdiképíteni az újpest i k ikÖtőt ' részvények és bér letsegítségével. 1863-ra elkészül - Clark Adánr (!) ten'eiszerint - a paÍt és a Népsziget kozötti Duna-ágban.Kezdetben a Dunagőzlrajőzási Társaság. rrrajd a MagyarFo11'am- és Tengerlrajózási Rt. személylrajóibon1'olítjak le Pesttel a forgalmat. Az első gőzhajót márl859-ben fogadhatjak az újpestiek. de a iáratok akkormég csak alkalomszeníen érintik telepünket. l86l-bentÖbb házbirtokos is kéri a hajózási társaságot. lrogr.rendszeresítse a j áratokat. Egr. ilven nag}. - 3 2 hektáros.600 hajó befogadására alkalmas - kikotó azonbanmeghaladja a kozség szüksé91ete i t . ezért nem ismaradhat Üipesté. 1855-ben az ál larrrkincstár ki issajátítja. ntegváltja az uradalorntól _ de az újpestirészvényesek és kikötőbérlők senrmil..ven kártérítéstnem kapnak, pedig az a|apszetződésben is bennefoglaltatik a szabad' kikÖtoi hasznáIat, de enől sem aZuradalom, sem a kincstár nem akar tudni' s a taksás-polgárság nem orvosolhatja selrol baját.

Az Ötvenes évtizedben _ az Önkényuralomnak agazdaságí é l etet me ste rs é ge sen akadiúy oző admi ni sz -tratív intézkedései miatt - csupán egy új rrranufaktúrakeletkezik, a negyedik, a Weisz Ármin és Fia Bőrgyár1856-ban (ahol juhbőr.kikészítéssel és kristályszóda-gyártással foglalkoznak) A Wolfner cég pedig 1855-

ben áta lakul (be lép Wol fner Lajos ' ak i je lentősszemélyiség lesz Újpesten), létrejon a Wolfner Gyula ésTsa Kozkereseti Társaság (amelyben főleg birkabőrcserzésére, kikészítésére és gyapjú mosására rendez-kednek be).

Miután az Önkényuralom gazdaságpolitikája ahatvanas évek elején megbukik _ például visszavonjáka zsidók elleni megkülonböztető intézkedéseket' s ezgyarmatunkon jelentőséggel bír - ' előkerülnek akedr,ezőbb viszonyokra váro tőkék (annak kovet.keztében is, hogv létrejön az elővárosi kozlekedés): arégebbi manufaktúrákat modernizá|ják, és ot újatalapítanak.

A Neuschloss cég 1860.ban - nrajd a Lőr,y cég is'amely fumért, lemezeket, fiírészelt faanyagot állít elő -

bevezeti a parkettagyártas' s elnevezi az üzemet ElsőMagyar Parkettagyámak' út- és vasútépítési munkakatis vállal, majd áttelepszik Pestre, a parkettagyárat pedigEhrenrvald Sinron fanagykereskedo veszi át.

Az ország elsó nagyüzemi enyvgyárát gyarmatunkonhozzák létre, 1860-ban: a Leiner Testvérek Enyv-gyárában bőrenyvet és csontszenet készítenek. 1862-ben kezd termelni a Stern Ignác Szesz- és Szesz-finonrító Gyár, amelyben denaturált szeszt, mellék-termékéből szárított moslékot gyártanak, s eztdisznólrizlalda felállításával hasznosítjak. Hamarosan,l864-ben egv másik enyvgyár is létrejön, a LeinerFülÖp és Fiai En1,vgyára. amely bőrenyvet és zselatintternrel. l867-ben két hajógyárat a|apitanak, egykisebbet: a Hartnrann József Hajógyirát, ahol gozÖst ésuszál-vt építenek. és egy nagyobbat: a Pest-FiumeiHajigyár Rt' Újpesti Gyárát, malomtulajdonosok ésnag-.vblrtokosok fektetik belé pénzüket, ebbengőzosöket. uszályokat' csavargózÖst, motorost, kotró-gépet állítanak eló'

Gvarmatunkon már 9 manufaktúra működik: 3 abőrgvártásban, 3 a faiparban _ ebbol 2 a kozlekedésigépgyártásban is _, 2 a vegyiparban, a bőr- és afaüzemeklrez kapcso lódva, s I az éle lmiszer-alapanyaggyártásban (szesz)'

Ezeket az ijrzemeket azért nevezem lnanu-faktúráknak. mert nem nagyok - kezdetben 8-l0munkással dolgoznak, korszakunkban később serntöbbel, mint 20-3O-as létszámmal _, S ezért, mert ugyangépeket is alkalmaznak (Neuschlosséknál gőzfúrészvan, s már 1862-ben 4 gőzgép dolgozik az üzemekben),de még a kézi munka uralkodik bennük, bár amunkaszeryezé s már územs zeru, s gyártmányaikbilsokat állítanak eló.

t2 Új pesti Helytörténeti Értesítíí 1997. jú|ius

Nyolc manufaktúratulajdonos (s néhány nagy.kereskedő is) - a k i lencediknek t öbb nem hely irészvényes a birtokosa -, egy kivételével, aki németeredetű, a zsidóság köréből kerül ki, ők a nag1polgárok.aburzsoázia helyi képviselói. A korabeli Magyar.országon, atőkével rendelkező elemek kozül elsősorbarta zsidóság életmódját jel lemzi. mégpedig hagyo-mányosan, a vállalkozii magatartás, így amint errelehetőség nyíl ik, ők fektetnek be először a nag)'-üzemszerűen szervezett iparba (a német vállalkozókkalegyiitt) ' mikozben elsőként használják ki (a

kapita|izálódó nagybi rtok tul aj d ono sai me l lett) ahitelekben rejlő lehetőségeket is.

A gyarmat kisipara azonban - egyrészt szintén ahelyi. őshonos iparágazatokban, másrészt rengeteg féleolyan szakmában, ahol hiánvzik a manufaktúra -

túlszámyalja a nagyipart, például nrunkáslétszámban. Aki svállalkozások tulaj donképpen úgy te ri e dnek, ahog..v ahazak sokasodnak, mert a házbirtokosok egyúttal onállóműhelyt. illetve üzletet is nyitnak.

Becslésem szerint a kisiparosok és kiskereskedokszáma a hatvanas évek végére rrreghaladja a százat, salkalmazottakkal eg1utt a kisvállalkozás 3-400 családottartlrat el. Ujpest a kisműlrelyek' a szatócsboltok. akocsrrrák fészke lesz. A kispolgár boldogulásánakszínhelye.

A hatr,anas évek végére csökken - 5-I}oÁ-ra _ akispolgárok aránya, mert az idevándorlik tomegéhezv iszonyítva egyre kevesebben képesek oná l1óvállalkozásba beruházni - tudjuk, ehhez kauciira.telekbérletre. házépítésre is szükség van.

A betelepülők túlnyorrró tobbsége haznincstelen éscsupán munkaerejével rendelkező rrrunkás.

o lvasom ugyanis . l rog\ ' az t8.56-65 kÖzott iesztendokben a foti katolikus plébánián megkeresztelt740 újpesti újszülott apja kozül: 383 ,,plebeius'', 210kézmiives, 7 napszámos. 54 szolga, 43 ismeretlenfoglalkozasú, S csak 17 iparos - molnár 9, asztalos 3,cipész, ács kosárkészítő, lakatos, kőnrűves 1-l -' 2kereskedő, 3 lrajós (tehát osszesen 22 jelenti az Ónitl'Lopozíciit), l0 vincellér (lriszen az istvárrhegyi sző|óketgyarmatunkhoz csato|ák), 3 béres' 2lovitsz (uradalmicselédek)' 2 elbocsátott katona s 1.1 kántor. lrajdú,legény s ajegyző.

A munkások a gyarmat népességének legalább 80százalékilt képvi se l ik, hi szen e gyaránt munkásp ozí ciótjelent a ,,p1ebeius'', a kézműVes. a napszánros. mertmunkaerejükon kívü l nrássa l nem - legfe l tebbszakérte lemmel - rendelkeznek. s azt szabadon

értékesíthetik' ha tudjak, ha szükség van rajuk.A munkásság még egyetlen más korabeli magyar

településen sincs túlsúlyban, s sehol sem határozzamegalapvetően a helyi társadalom szerkezetlét, ahogy azUjpesten - még Pest-Budán sem.

A zse l lér-nrunkásság négy csoportra osz l ik: aműhel1'bérlő iparosra, a kéanűvesre, a mesterlegényre,a napszámosra - abban mindnyájan megegveznek, hogysem házza|' sem Önálló vállalkozással nem rendel-keznek.

A munkások mindegyik csoportja - már említettem- az, ,eredet i tokefe lha lmozódás ' ' kárr 'a l lot t ja ,lén-ve gében a tradicionális társadalom Szempontj ábóllecsúszott elem, a tőkés társadalom szenrpontjábilpedig nincstelen. kiszolgaltatott.

Es mit takarhat vajon az ,'ismeretlen foglalkozású''nregner.ezés? Arányuk föltűnően nagynak, 6-8%-nakmutatkozik. Gondolom, hogy belőlük kerülnek ki akétes elerrrek, akikről nehezen rnegállapítható' hogymi l .e l i s fog la lkoznak. T öbbségük sokszorosannrunkanélküli' elesett, aki nráról lrolnapra tengodik,nrinduntalan a t örr 'énnyel kerül összeütkozésbe'K isebbségűk nem is haj landó munkát vá l la ln i '

üg1'eskedő. aki mellékutakon, a mások rovásara minden

áron én'én-vesülni akarók kényes üzleteinek szo|gá|atátr.álialja. a bűnozés árán is'

Az ..ismeretlen foglalkozásúak'' mindkét csoport1a,az elesettek és ügyeskedők szintén a szabad versenylecsúszott vagy folemelkedni nem tudó vesztesei' Ezek

a \ 'eSZteSek ' ak ik a modern-urbanizác ió kezdet i

szakaszának jellegzetes elemei, mind szegények. városi

szegények - a pauperek,Ebben a korszakban Ujpesten a lakosság csaknem

90%-il' képviselő városi szegények - a kán.allottak, a

vesztesek - állanak szemben az önáI|ó r.állalkozókkal -

a kedveznrényezettekkel. a .,sikeremberekkel''.A lakosság t öbbségének. a szegényeknek a

tulajdonában még Összesen i00 pengófonnt érték semgyílik össze - s 8-10 pengőfonnt tartozlst sem képesek

visszaÍizetni Egy átlagos újpesti szegény vagyonát a

ra1ta lévő rulra jelképezi.Például: egy lengyel szirmazásu^ 41 ér,es napsziimos

téglavető halála után semmi ingóság sem marad; egy 38ér,es bognár hagyatéka néhány Íozoga bútordarab skevés ágynemű: eg-v zsido hiua|ő 37 éves feleségénekVagyona 4 vankos, 1 dunyha, l lepedő, 3 felsőruha; egyfelső.ausztriai zsidó napszámos az égv||Ítgon semmitsem lragv maga után; egy asztaloslegény hagyatéka: 1pulrafa festetlen asztal,1 nyoszolya s 8 pengőforintot

1997. július Újpesti Il eIyttirténeti ÉrtesíÍő 13

érő agpemű és felsőruha; egy morva asztaloslegény 28pengőforint értékű ingósággal bír, de adóssága 38pengő fo rint ; egy Trencsénybő l származó s zolgáló lányutén 2 pengőforint marad.

A lakosság nem egészen |O%o-ának. a vál lal-kozóknak a vagyona azonbarr jelentős.

Például a nagyvállalkozó - aLóvy, Neusclrloss,Wolfner - családi cégek könyveléséből kidertil, hogy200-3 00 ezer pengőforinttal rendelkeznek.

A kisvállalkozók Sem panaszkodhatnak - példáulMarkovics János hentes, kocsmáros és fö ldbérlő'valamint háromszoros bíró (ő járul fele részben hozzá aközségháza építési költségeihez). aki halála után akovetkező ingatlanokat és ingóságokat hagyja lrátra: kétház |600, illetve l800 pengőforint értékben, 27 holdszánti és rét Rákospalotán, 180 pengőforint értékűállampapír, 9000 pengőforint készpénz,20 pesti mérőrozs, 2 vaseke, 1-1 kocs i ' szekér, 100 akó bor , 2kocsisló. 2 jármos Ökör. l tehén. i borjú, 400 zsúpsza|ma, rengeteg bútor, edény, ruhafele.

3,A gyarmat lakiinak életmódja elsősorban azért

szokatlan és új, mert az ember minóségi egyen-rangúsagának elvére alapozódik, szemben az uradalomés a vármegye többi települése népességének élet.módjáva l , amely rendi e lő jogokon, kasztszerűmegkülonboztetéseken nyugszik.

Ujpesten l'iszont nem alakul ki rendi hagyományok,patri archál i s szokások iúta| szab á|yozott kapc so lat -rendszer házbirtokos és lakója. mester és legény.nranufaktúra.tulajdonos és munkása kozott - nem élnekcsa lád ias v iszonyban, mint például a céhekben'Kapcsolatukat ridegen a gazdasági egvenlőtlenség ésérvényesülés határozza meg: a vá||alkozó teljesenkizsigerel i a|ka|mazottját önkénYeSen kiszabottmunkaidővel, vasámapi munkával' bér nem fizetessel'uzsorakamatokkal, az a|kalmazott pedig azza) tör|eszt,hogy nem Íizeti vissza az uzsorakolcsÖnt, nem végzi ela rá kiszabott munkát, nem fizeti ki a lakbért' Becsapjaegyik a másikát' igyekeznek egynas eszén túljárni - sez egyá|ta|án nem ellenkezik a minden áron valószerzés, a ,,gründolás'' moráljával -, összevesznek atettlegességig, civakodnak, pereskednek.

A gyarmatosok életmódj ának a|fé$a és omegája azállandó helyváltoztatás, a föltorekvés - a területi éstarsadalmi mozgás. Ha például a házbirtokos nem fizetaz urasagnak, akkor nyoma vész,ha a lakó nem fizet a

tulajdonosnak' nem lelhető fol sehol, a pervesztes, azelárverezendő, a csődbejutott, atÖrvénysértő, az ügyes-kedő' a boldogulni nem tudó, a kisemmizett elszökik'elvándorol, ahogy idejott - az elkoltözés is óriásiméreteket ö lt (hatósági ki- és bejelentkezésikÖtelezettség még nincs).

Gyarmatunk belsó életében tehat megvalósulhat azújító polgárság néhány a|apvető eszménye: a tÖrvényelőtt i egyenlőség, a gazdasági érvényesülés elvilehetósége - s a helyi nyilvanosság intézményrendszere.

A polgári nyi lvánosság tagjai kezdetben éselsősorban irodalmi jelenségeken vitatkoznak, s ezzelproblematikussá vá|tozta\ák az addig nem proble.matikus művészetet és kultúrát, kicserélik vélemé-nyüket a sajtóról' a színházrol, az irodalmi művekről(például gyarmatunk első olvasókörében, amely 1860-ban jön létre, és négy évig míÍködik, és a másodikban,amely 1865-ben szerveződ1k meg; vagy kö lcsön-konyvtár, révén, amelyet 1867-ben egy pesti konyv-kereskedő nyit meg; a szinház pedig Pesten elérhetővéválik, a Nefelejts című fővárosi lap 1866-ban art irja,hogy a Nemzeti Színház előadásai után ,,több Vagonköz lekedik Pest és Ujpest k öz ö t t a k öz önségkérelmére''; de már l858-ban a Hölgy{rrtar jelenti, hogyaz újpestiek ,,komor borongó öszi estében se unjákmagukat, a Fortuna teremben _kávéházi kÍilÖnteremben- zeneestélyeket tartanak'', Sőt _ amint a Nefelejts enőll865-ben hírt ad _, mulatóhelyet akarnak emelni,bálteremmel' nyári szinházza|, föld alatti látványos-ságokkal, flrrdóvel Stb.'', s erre adódna lehetóség, mertegy újpesti kerttulajdonos e célból folajanlanátelkét, sőtjelentékeny pénzösszeget is; a következő évben pedigazt i4a ez az ujság,hogy az újpesti kikötőszigetet ,,nagynépker|té aka{ák alakítani, közepén nagy üvegteremmelés kioszkkal ' '; és már helyi iró is akad: a jegyzókisebbik fia, aki Tiindérffy Kálmán kalarrdjai címenregény't ír és előfizetési íveket küld szét'

A kultúrán gondolkodo, vitatkozó közonségesősorban egymas otthonát |átogatj4 ahol külÖn tér álla vendégsereg rendelkezésére _ persze két kezemenmegszámolhatom, hogy hol, kinek ahánában: ott, ahol acsaládi élet magánéletté szervezódhet, tehát elválik aközélettől -, s ez a magánélet, az intimszférakivé-telével nyilvanos szerepléssé is kiterjesáhető. A polgarinyilvánosság a magánélethez tartozik, a családtagokmagánemberként vesznek részt benne, hogy eztmegtehessék, tehetősnek és műveltnek kell lenniük' AkÖzönséget, a nyilvánosságot tehát csak a nagypolgáricsaládok alkothatják korszakunkban Újpesten, ők

l4 Újpesti Helytörténeti Értesítő 1997. július

hozhatják \étre azt a polgári lakásmódot, amely

szerkezeteben tükrözi, hogy a maganélet - a citoyen és

tere -, valamint a közélet - a burzsoá és tere -

egymastól elkülöntil.A polgári individualizmus és a közélettől elvált

magánélet megtestesítőjeként - már Újpesten is -

kiformálódó polgári kiscsalád otthonának tehát két

egymástil eltérő feladatot kell teljesítenie, de egy

térben, így két részre tagolódik a lakás, az egyikbe a

műhely, az izem, az ftoda, az iz|et - a tulajdon és amunka világa' a közélet tere - helyeződik, a masikba a

családi (pszichológiailag is motivált) bensőségességv||!rya, a magánélet tere kerül, amelyet a háló- ésgyerekszoba (a |eggazdagabbnal a családtagok részérekülonszobák) rneg az ebédlő jelképez, i l letve az

intim s zféra me gh o s s zabitásaként a fo gadó s zob a(nappali vagy szalon formájában) testesít meg, a

tarsasagi élet, a nyilvanossag színtereként'A polgári lakásmód gyarmatunkon néhány manu-

faktúratulajdonos és nagykereskedő otthonátjellemezheti csak. (Nézzük meg például NeuschlossékhtlziLt, amelyet 16 ezer pengőforintra becsülnek 1855-

ben, 1800 négyszÖgÖles, tehát ,'hatszoros'' telken i3

szobábó1, 3 konyhábó l , 3 kamrábó l , i s tá l l óbó l ,

szekérál lásokbó1, műhelyekb ő|, raktárakból ál l .Kitíínhet, hogy legalább 3 külön hátwrtásra tervezték- egyt!.tt él két.három generáció, a zsidik hagyo.

marryos nagycsaladi szewezete tehát kezd felbomlani apolgárosodássa l k iscsa ládokra . és mindegyikháztartáshoz |egalább négy szoba tartozik, s a

fönnmaradó egy szoba az egész ház fogadószobájavagyszalonja.)

S mivel a nag1polgárok gyarmatunkon a zsidóság

koréből kerülnek ki, ők teremthetik meg Ujpesten is azt

a polgári lakásmódot, amely a nyilvárrosság színterét ismagába foglatja, tehát ők az első alanyai a kulturan is

szocializalódó közonségnek' A magyar polgári kulturátgyarmatunkon tehát .nem magyarok képvisel ikkezdetben, ezéft ez a kultúra idegennek hat.

Az olvasókir' a kölcsonkÖnyr4á1 a szittház, a zenei

estélyek'.a bálok vagy a regény-előfizetés kozonségeazonban tágabb, bővebb, mint az előbb említett sztíknagypolgári nyi lvánosságé, amelyet .,elsődlegeS' 'kÖzönségnek is nevezlretünk. A nyilvánosság azértbővülhet ki, mert a magánéletre való életmódbelilehetőség a kozéleürek nemcsak a termelési szférétjában,hanem a politikai és a iogi szférájában is eldől. Ezértpotenciálisan a közonség tagiai lehetnek: azok, akik akÖzségi politika alakításában - mint választók r,agv

megválasztottak - jogokkal rendelkeznek (amely

legalább 200 hazbirtokos családot érint 1868-ban)' akik

va lami lyen szeruődés révén jog i személykéntszerepelnek (ez lemérhető aperek sokasagán: annyi per,

mint Ujpesten, az uradalom vagy a l'ármegye egyetlen

telepúlésén sem zajlik, már |842-46 kÖzttt az uradalmi

ügyész előtt lefolyt perek 40%-a újpesti ügy, s ez az

ar iny az ötvene s-hatvanas években növekszik).De ők - lényegében a kispolgarok - már egy mas

minőségű,,,másodlagos'' közÖnséget alkotnak, amely

ugyan az ,,elsőd1eges'' kÖzÖnségen kíiiil reked. viszont

összefog|a a polgárság szélesebb rétegeit. akézmu-

veseket, a mesterlegényeket, a szatócsokat is. akik fbleg

a helyi eseményeket vitatják meg _ nem kell tehátműveltnek lenniük Sem _ ezzel kialakul egl-politikaijellegii nyilvánosság, amelynek legfontosabb színhelye

akávéhiu - s Újpesten nem is eg1-kávéhaz működik

már ebben az időben.A kávéttáz az ,,elsődleges.' ktzosség tag1ainak a

fogadószoba ,'meghosszabbítasát.. jelenti - de csak a

családfő, a ferfi részére -, a ..másodlagos'' közÖnség

szitmárapedig a fogadiszobat hel1.ettesitt.A kávéhiu - legyen elegáns r.agr. ke'l.ésbé az - a

polgári szellemiséget, ízlést. életmódot n-v-ilvánosan

képviseli (pé\dázzuk ezt az ízlést. stílust a korabeli

legnagyobb újpesti kávéház berendezesél el: első

termében 24 bőrhuzatú szék. 8 nádfonat,Ú szék, 4

borhuzatú kanapé, 10 asztal, 5 aran1.rámás tükör

díszekkel, sirgaréz lámpák, sárgaréz fogasok, 20

ab l akfü gg Ö ny, p énztár trafiktartói. al . s z i l- argyúj ti

lámpa, 3 újságtartó, képek, mosdótai r.íztartór.al, 1-1

teke- és bi l iárdaszta| I4 dákor'al: tnnen az e|ső

teremből üvegezett duplaajtó vezet a r.endégszobába,

hol a hasonló bútorzat mellett szintén aranyrámás

tükrok és 4 vöris Íüggonr'díszeleg. s klrakv.a a vendég

Szeme elé, metszett likőrös ül'egek és poharak, pezsgos-

és sorÖspoharak, s ami még kell egy ilyen elegáns

helyre, a kávéházak tobbsége persze ennél sokkal

szegényebb).De ez a ,,másodlagos'' kÖzönség csak akkor valhat

valóban a polgári nr'ih.ánoss€,'e1sődleges', részév é, ha

tagai jelentőSebb tőkére tesznek szert, S ha megszerzik

a műveltekre jellemző habitust - mert akkor teremthetikmeg csak a polgári életmódot. Viszont azt kell látnom

az adatokból, hogy az életmód legfontosabb anyagi

tényezője, a lakas nem felelhet meg a polgari életvitel

igényeinek. A hazingatlanok tobbsége ugyanis rgppant

értéktelen. mert 1000.6000 pengőforintra taksálható

csupán, ilyen hazakb an az igazi polgári lakásmid terét

t-

Újpesti He|ytörténeti ÉrtesíÍő 151997. július

lehetetlen kialakítani. (A házak a legalacsonyabb

adóosáályokba tartoznak * 1850-ben a 47 bÍnből36 _,

értük 30 krajcártól 2 pengőforintig kell adózni egyévben. De még a,jobb'' hi,zak is csak annyira jók, hogy

6-8 pengőforintra rug az évi adijtrk - egyetlen héa akadekkoriban, amelyért 25 pengóforintot kell adózni -, s

ezekben több szoba csak azért épül, hogy kiadhassaklakóknak.)

Még értékesebb házakat is inkább megélhetésre,

kiadasra tervezrek _ s ezekben a hazbirüokos altalában

csak két szobát lakik, ugyanannyit, mint legtehetósebb

lakói' (Például egy 1852-ben épült' 600 négyszögöles,

tehát ,,dupla'' telken, két udvarral rendelkező értékes -

15.700 pengőforintra becsült - sarokházban akövetkezó lakásokat alakítják ki az első udvarban 3

darab utcara nézőkét szoba-konyhas (kamras) lakást és

egy hozzá csatlakozó, udvarra néző melléképületben 1

darab szoba.konyhás (kamrás) lakást, a pincében 3

darab szoba-konyhas lakást, a második udvarban, egy

kisebb htéuban 2 darab szoba.konyhás (kamrás) lakást

találhatunk a szekérállás és az istálló kozelében.Mindegyik lakáshoz - tehát 8.hoz _ külön fáskamra

tartozik. Kert is van, 200 nemesített gyümolcsfával s400 szőlőtővel. Tulajdonképpen egy nyolclakásos

b,rhiuatmutattam be.)A máig je l legzetes Ú jpest i építkezési mód és

lakásmód tulajdonképpen már ekkor' a múlt század

ötvenes éveiben kialakul: s ez egyfelől a kispolgári

lakásmód, másfelől a proletár lakásmód, mindkettó

ugyanabban abázban-udvarban formálódik ki éskiilonül el, az egyik feltételezi a masikat. A tulajdonos a

' saját lakasát - mellé míihelyét vagy üzletét - az utcafe|é, a zsellér-munkasok számára kiadasra Szant tobbi _

szoba-konyhás' illetve egyhelyiséges - lakast azadvufelé építi föl' (A házak általában magas kőalaponállanak' fa|azatllk kővel kevert tégla vagy vályog' ha

kell ' a dunai ár hullámainak is el lenál l janak;tetőszerkezetük deszkából vagy fazsindelyből készül,emiatt atúzveszé|y igen nagy, elhárítasa komoly gondot

okoz. A bázaktÖbbségét alápincézik, hogy a tulajdonosa ral<táréú, a borospincéjét [ha bora van] elhelyezhesse.Az udvarra istallókat és szekérállást is folhúznak, ha

sziikségtik van rá.)A }<ispolgári lakásmó d kizárja nyilvánosságot

teréből - fogadószoba hijan - hiszen a miíhelyből vagy

tizletből és az át|agosan két szobából - háliból,ebédlőből - álló lakás e|zárja a magtttté|etet anyilvánosság elől, az intimszféra azonban még semigazin zárt - elsősorban lélektanilag -' hiszen a halót a

szülők megosztják a gyerekekkel. A kispolgár nem

része az,,e1sődleges'' közonségnek, mert - tőkeszegény,

s ezért híjan van a művelt habitus megszerzésére valókésztetésnek _, magánéletenek nincs nyilvanos szféré$a.

Akik pedig a polgari nyilvanossag mindkét formájan

kívül rekednek - a tulajdonnal nem rendelkezók, a

munkások. a műveletlenek, a lecsúszottak -, azok a

varosi szegénység életmodjanak megfelelő lakasmódot

követhetik: a proletar lakásmidot, amely gyarmatunkon

a túlnyomó többség otthonát jel lemzi. A zsel lér.

proletárok nem saját tulajdonban, hanem lakóként,

bérelt lakásokban élnek (háztulajdonnal a családok

négyötöde nem rendelkezik a hatvanas évek végén)'jovedelmtik kicsi, ezért csak szoba-konyhát vwy ew

helyiséget bérelhetnek (egy szobára áltagosan négy

személy jut, de a proletaroknái az itt|agúi rosszabb a

laksűrűség), ilyen korülmények közÖtt természetesenmaganéletiik nem szerveződhet meg - ennek megfelelő

terük nincs (a szegénység életmódj ára az intimszféra

hiánya jellemző) _, tehát a közéletben sem vehetnek

részt' A proletár lakásmód sem a magánélet, sem a

kozélet színtere nem lehet' egyszerűen csupan ftzLkai-

biológiai védelmet nyújt, s ezt is t ökéletlenül. A

proletár lakásmód is ismeretlen, hagyománytalan _

csupán Pest-Budán formálódik ki még _, mert az

őstermelők és parasztok a hagyomanyos népi kulturanak

megfelelő organikus lakásmód - S nem a városi

szegénység - viszonyai kizött élnek, ha nincstelenek is

(kivéve az agrárproletárokat)' A pauperizálidott

csoportok tarsas együttlétének színhelye egyrészt ahiu

udvara. másrésá a kocsma (ahová miért is jarhatnanak

masért, mint lerészegedni és verekedni, s gyarmatunkon

mindennaposak a kozbotranyokozasok).A f irssen kiformálódó * polgári és proletár -

kiscsalád' mivel nélkülÖzi a hagyományok, szokások

védelmét' igencsak sebezhető (persze ebben nagyok a

külonbségek vallási, etnikai, származási, vagyoni

köriilményektől függően), hiszen a polgárok intim-

szféri$a elzárt, a szegényeknél pedig nem létezik, ezért

a családi élet tradicionális kötöttségét, erkÖlcsiségét

nem szívesen vállalják, de az új polgári familiáris

szemlélet még cseppfolyós állapotban létezik csakgyarmatunkon. (Például hazasságot általában később

kötnek _ a ferjek kétharmad4 a feleségek fele csak 26

éves kora fÓlöttí{ sokszor az asszonyok idősebbek

fe1eiknél -, fiatalabb korban nem családalapitÍs jár az

eszükben, s az idősebb nők tehetősebbek, tehátgyanítható, hogy bevett az érdekházassátg, Ezutén

feltűnően sok a koraszülés és az abortálás meg a

1ó Ujpesti He|ytörténeti Ertesítő 1997. július

hazasságon kívül született gyerek, akiknek egy részétugyan vál lalja az apa _ az ágyastársi viszonytgyakorlatilag itt házasságnak tekintik -, de a házasságszent kÓtelékét nem tartja fontosnak. Sok a leanyanya is_ például az 1840-44 kozott született csecsemőknegyedrésze anyja nevét kapja -, mert számos azegyedülálló nó és férfi, aki (korabeli forrás szerint),,erkölcstelen életmódot folytat''.)

A polgári nyilvánosság azonban csak ott lehet teljes,ahol a polgári státus valódi s ahol a település városijogál lású, ezért az újpesti nyi lvánosság részleges.EgyarÍtnt ki van szolgáltatva a főváros valódi polgárinyilvánosságának és az uradalonr várnregye rendireprezentatív nyi lvánosságanak.

Azt is hozzit kell tennem mindehhez, hogy a helyinyilvanosság létrejÓttéVel, ha ez részleges is, tulajdon-képpen szellemileg várossá avatódik gyarmatunk -megkezdődik tehát a szellemi infrastruktúra kiépülése,arrrely azt erednrényezi' hogy létrejÖhet a nyilvanosságfórumai számára néhány városi komfortot tükroző,,otthon'' Q<ávéhÍa, olvasókör, külÖnterenr). De mivel eza szellemi infrastruktúra felemas értelemben polgári ésgyarmati módon kiszolgáltatott, ezért az anyagiinfrastruktúra legfontosabb területe _ a közigazgatasonkivül _' a lakásépítkezés rendkívül elmaradott, s ezmár a lakásmódban is ttikröződött' valamint a település-tervezés, anrely nem létezik'

Ez a zártsoros. kisvárosias település spontán jonlétre _ az egyéni tehetősség, íz|és, szándék, amegszokás és utánzás révén - és így terjeszkedik.Epítési szabÍfly7a1v sincs még, csak annyi a kötöttség,amennyi az A|apitolevélben így fogalmazódik, hogy:,,semminetnű dísztelen és jó ízléssel ellenkező épületekne tétessenek...''

Gyarmatunkon nem tervezik meg aZ utcákat Sem' aZutcahá|ozat, ha egyáltalan kiformálódik, a parcellázásesetleges cikcakkjait kén1telen követni. A lakóhazakközé műhelyek, üzemek, raktárak települnek' ürestelkek akadiúyozzÍk' a kozlekedést, áthaladást. A telepZavaros' rendezetlen, , 'pionír' ' stílusú (ha stílustegyáltalán emlegethetünk). Amikor a gyarmatmegszületik, átmeneti, ideiglenes jellegét természe-tesnek ke l l tar tanom. De korszakunk végére *előrebocsátom, hogy azon túI is - ez a ,,pionír'' stílusállandósul, sőt a településmódban és az építkezésimódban szerkezetalakító tényezőként marad font.

A rossz minőségű. silán5' és csúnya, stílustalanházak, lakások elszaporodásának tobb oka van,mégpedig a kovetkezők: hogy a telek bérelt' nem a

házbirtokos tulajdona, soha nem tudhatja, mikorfosztjak meg bérletétő|, s ezze| e$,utt háüátő| is - bár aház ftlött ,,szabadon'' rendelkezhet, de kétséges, lrogyérvényesüIhet ez, ha v iszont a te1ek fo lot t nemrendelkezik szabadon; hog1,' tőkebefektetés, i1letvemegélhetés céljából épitkeznek. tehát minél kevesebbkerül, annal hamarabb ftzetődk ki és hoz hasznot; hogynemcsak bázadot, de telekbérletet is ftzeÍni kell (nembeszélve a kaucióról) - tudjuk. hogr' az uraságnak,fiiggetlenül az épú|et nag-vságától. minőségétől' attól,hogy melyik adóosztályba soroltatik. egr-ségesen 25pengőforintot kell bérletbe fizetnr 300 nég.v-szÖgo-lenként. tebát az állarrri lrazbérado tobbszorösét - s ezaz aritn1talanul nagy adóteher ftlemeszti a tőke és amegélhetés nagy részét; hog}' raadásul az épitkezéscsak vagy készpénzbol vagy uzsorabol ttrténhet, mertorÓkhaszonbéresek ielzálogkolcsÖnt nem i.ehetnek fol.Ismét bebizonyosodik, hogy az orÓkhaszonbéres taksásstátus kÖvetkeztében a házbirtokos -r.al lalko zó polgárokminduntalan j obbágyi pozícióba szorulnak'

Ezért a lrázbirtokosok érdeke az. hog1. ktuzsorfpzélkbérelt telküket - például azza|, hog1,. a telek mindentalpalatnyi helyét igyekezzenek beépíteni kradasra szárrtsok és kis lakással, hogy minél tobb lakbérjtr.edelmethúzhassanak -, igy maradhat csak nvereségük az adókkifizetése utarr.

Mivel a lakosság gyorsabban szaporodrk. mint ahazak és a lakasok - 1840.68 kozott a ielekszám kilencés félszeresére, alakoházak nr-olcszorosára nőnek -,

tehát a szűk lakáspiac. a iakáshián-v miatt, a lakbérmagas: 12-l80 pengőfonnt közott mozog egy évben.Ezek az összegek uzsorának számítanak - még alegalacsonyabb is. mert azért csak egy kis sotét kanrrátadnak.

A lakbéruzsora- ameh' édestestvére a lakasínségnek- annak' hogr. a lakásépítés nem tart lépést a lakás-szükséglettel _. egr-idős gyarmatunkkal, végigkísériminden korszakát. sohasem szűnik meg.

A k iuzsorázott te lek és a lakbéruzsora azteredménr'ezi egr-iitt és egymást erősítve -, hogy azépítkezési mód gyÖkértelen, elmaradott' szegényes,átmeneti jellegű. Mer| sem a hagyomanyos magyitÍ, sema hagr 'ománvos kÖzép-ke let-európa i urbánuste lepü lésmód egy ik k ikr is tá lyosodott s tÍ1usát 'szemléletét sem vehetik át vagy formálhatják sajátképükre: idegenek |évén, a magyart nem ismerik vagynem tartják magukénak, telekspekuláció lévén, asaját jukat nem képesek meghonosítani , ígykiszolgáltatottságuk miatt csak nyerészkedé sre vagy

1997. július Uj pesti He|yttirténeti Ertesítő 17

ideiglenes, olcsó megoldásokra tÖrekedhetnek. Azújpesti po|gárházak a kozép-euripai - dél-német,osztrák. cseh - polgári házformát lerontott minőségbenmintÁzzik'.. a telek utcavonalát végigépítik, a bejáratot,amit a teto alá vesznek, középre tervezik; az udvartteljes egészében elválasztjaazutcátő| az épület. (Eztazudr.art korbeépítik lassanként melléképületekkel, szoba-kon1-hákkal, egy helyiségekkel. hogy kiadják - de ezmár nem a hagyományokkal, hanem a lakásínséggelfiigg ossze.)

Ig'v- keletkezik nálunk az iparí kisvárosokra is

iellemzővé váli települési mód, amely a kispolgáriéletrnód anyagi lehetőségét és szellemiségét keretezi.

Az ide ig lenes szerkezetű te lepü lésmid és alakasnyomor Uj pe st társadalmi saj átos ságaiban rej lik.

A házbirtokos polgárok örokhaszonbéres taksásjogállása azután sem változik meg, ltogy 1853-banmindenhol nregszűnik a lrűbéres jellegű jogviszony,pontosabban a jobbágyi függőség A jobbágyokmegr'althatjak telkeiket, de az újpesti taksások _ amintnagy megrÖkönyÖdésemre kiderül _ nem veheti megeg.vszer és mindenkorra házhelyeiket, azért, mert.jobbágyi

kotelezettségeik nincsenek, nem jobbágyok' smert nem mezőgazdálkodásra használt telekre amegváltás nern terjesáhető ki. A házbirtokos-taksások aj oggyako rlat sze rint kedve zőtlenebb hel-vzetb e kerülnek.mint a teljes jobbágyok, hiszen nem szabadulhatnakmeg az orÖkhaszonbéres státustól (a haznincstelenek azsellérségtől, ha a logikai levezetés útján kor'etkezik), shogy így legyen, errő| az uradalom is gondoskodik.Amikor mindenhol az országban ftlszánrolidik ajobbágyi helyzet. gyarmatunkon fÓnn nrarad - de facto.legf ö l jebb de jure nem (ahogy eddig is vo l t ) . Skonzerválódik egy rendi fuggés, éppen aszabad Versen-vméhében. Ujpest kivételes" egyedülálló viszonyaira nemtalálnak megfelelő jogi paragrafust, eZ persze senkineksem kozvetlen érdeke, a lakosság kivételével * atelepülés gyarmati j ellege rnegszilárdul.

Ki kezdi fÓlépíteni ezt a várost - anrely márgyarmati korszakában is valódi VároS' rnert telkeinekjovedelmezőségét csak a folépítmény biztosítja eg1'edul(szemben a falvakkal és az uradalommal, ahol a telekmaga)? Kinek a bélyegét viseli magan ez a zártsorosföldszinti házakbő|, kisipari nrűhelyekből' kisebbbol tokbó l á l l ó te lepü lés, az udvarok mélvénnyomorlakásokkal - amelyet csak színez a néhánymanufaktúra te lep e é s tulai d ono s aiknak v 1||u zeru háza'|

Azt hiszem, nem tévedek, ha megállapítom: a kis-vállatkozók bélyegét viseli magán Ujpest' hiszen mint

házbirtokosok, ők építik fÓl saját maguknak, illetvenincstelen lakóiknak. A kispolgárra azonban nema|apozodhat a modern urbanizáció - rossz szemmel isnézi a bevándorlást, a manufaktúrákat, a művelteknyilvánosságát; szerinte is ,,gründolnak'' a nagy-polgárok, és ,,lumpenizá|ődnak,, a munkások -, mertnem képviselheti a modern polgári-nemzeti ideológiatársadalmi -gazdasági alapjait: az iparosodást, atőkefelhalmaződást, a ne nemzeti és szabad piacot, aparlamentális demokráciát, a nemzeti fiiggetlenséget.Mindezt Pest-Buda mint nÖvekedési pólus és a fótiuradalom képviselik, vagyis - a modern urbanizáciiideológiáját és gyakor|atát - Úipest társadalmiszerkezetéhez képest külső erők' amelyek révéntelepülésünk megszületik: gyarmatként.

(Rövidített vtútozat)

IRODALOM

- Ug r ó Gyu l a : Ú j p e s t ( 1 s 3 i - 1 930 ) . Magya r o r s z á g i v á r o s o k

rnonográfiája, XI. Budapest, 1932.'Ujpest története, szerkesztette: Bokor László (IV.ker. tanács vb'

1 9ó9. sokszorosítvány.)- Kub iny i András : Adatok Ú jpes t l848 e lo t t i t ö r ténetéhez .

Tanrrlmányok Budapest múltjáról. XI. 1956._ Kubin,vi András: Ujpest községgé alakulása. 1831-1849_In: Ujpesttörténete. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1977_ Csabai Imre: (Jjpest: krizség _ nagykozség _ város, 1850.1918.In:

Újpest törtérreteKözgazdasági és Jogi Kiad6,1977 '

Szerényi Antalné: A magyar társadalmi struktúra vá|tozása

Üjpesten, 1 850-i 865. (Kézirat.)

Brrdapest torténete. IV. (Szerkesztette: Vörös Károly) Akadémia

K iadó ' 1978.- Magyarország törtérlete 1848-1891' (Fószerkesztő): Kovács Endre

. sze rkeszto: Katus László,) Akadémiai Kiadő, 19,79 '_ Bo r o v s z k y S amu : P e s t - P i l i s - S o l t . K i s k un V á rmegye , I I .

(Magyarország vármegyéi és városai.)- Makkaí Lász|ő : A magyar vá ros fe j l ődés és városépítés

történetének v áz|ata: Tankönyvkiadó. 1 963'- Tóth Tanrás: A nagyváros-el lenesség ideológia.t örténetéhez.

Magyar FilozóÍiai Szemle, 19.79. 2,sz.- Léderer Erllnm: Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon,

Szikra Kiadó, 1952- Max Weber: A nenr legitim uralom (A városok tipológiája. In:

Állanl politika' trrdonrány.) Kazgazdasági és Jogi Kiadó, 1970.' Bibó István: A kelet-európai kisá|lamok nyomorúsága. Yá|asz,!

1 91 6 .Bibó István: A rnagyar társadalomfejlődés és az 1945. évi vá|tozás

értelnre. Y á|asz. |94.7 .- Erdei Ferenc: Magyar város Akadémiai Kiadó, 1974. Hasonmás

kiadás.

Szelényi Iván: Regionális irányítás és társadalmi osztályok Kelet-

Európában: (Kézir at, 197 6.)- Jürgen Habertlas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása:

Gondolat Kiadó 1971'

Újpesti Helytörténeti Ertesítő 1997. július

Opauszki Viktoria:"

Uipest bőriparaA címben je|zett két szó sokáig elválasztha-

tat|an volt egymástól, Újpestről nem lehetett be-

szélni a bőripar nélkül - a magyar bőriparról pedig

Ujpest említése nélkÚl.A teleptilést két iparág tette naggyá: a bőr és a

faipar.Amíg a bőrgyártás és -feldolgozás kézműipari

tevékenység volt, Magyarors zágon hagyományo-

san fejlett volt ez az ágazat. Ujpest helyzete ebből

a szempontból is rendhagyó, itt a település mére-

Iéhez, lélekszámához és iparszerkez etéhez viszo-

nyítva jelentős volt a bőripar Szerepe. Ezért, hogy a

későbbiekben leírtak érthetőek legyenek, szüksé-

ges néhány fontos tény rögzítése:_ Úipest mai teruletére 1831-ben ko|tozott az

első polgár Mildenberger Márton személyében.

Ettő l az évtő l kezdjük számoln i a te lepü lés

történetét._ a tenilet birtokosa gr. Károlyi István 1840-ben

adta ki az akkor mindössze 101 fős település

alapító levelét, ez időtő| beszélhetünk Üjpest

közjogi létezéséről , Ez az alapítólevé| tarta|maz

egy, abban az időben különösen fontos rendel-

kezést ,,...hogy a gyárak, mesterségek és a keres-

kedelem minél előbb virágozhassanak, a megtele-

pedni kívánóaknak előre is alá kell magokat vetni

azon szabályoknak (statutum), melynél fogva

magok közott sent czéheket.forrualni, sem az ipart

megszorító kirekesztő kivaltsagos leveleket

(ex c lu sivunt pr iv i I e gium) s z e r e zni n em fo gnak -. ."- azza|, hogy a reformokat támogató Károlyi

gróf megtiltotta a céhek a|apításÍtt két rendkívüli

előnyre tett szert az új település. Először, aziparo-

sok akik más városokban - így Pesten _ nem

űzhette mesterségét a szigoru céh-szabályok miatt,

örömmel telepedett Úi pest.e. Másodszoq szabadon

letelepedhettek a.tőkeerós zsidó családok is, akik.

nek szabad ipanizését Magyarországon akkor nem

csak a céhek nehezítették.

_ nem hagyható figyelmen kivú| az a tény sem,

hogy Ujpest természeti fekvése, a Duna közelsége

rendkívtil előnyös volt, mert olcsó szállítási útvo-

nalat és tpart vizibíuist is jelentett. Pest közelsége

gazdaságllag segítette a fejlődést' mert jelentős

felvevő pi acot biztosított.A felsorolt körülményeknek ktszönhető az a

nagyvonalú vá|tozás, amit Ugró Gyula 1930-ban

,,amerikai módon történt'' fej1ődésnek nevezett.

Tény, hogy Újpest 1868-ban már nagyktzség,

1907-ben rt. város' és 1914-ben Budapest, Pozsony

és Temesvár után az ország neryedik legjelentő-

sebb ipari városa, a trianoni békeszerződést köve-

tően a második helyen á||t az akkor még ..csak'' 80

éves település.Történelmi tény, hogy a bőripar ,,v|Íagzása,,

korszakáb an, az újpesti bőrgyártás rendkívül

fontos és jelentős volt. Örommel irnék városunk

és a bőr ipar t ö ret len fe j lődésérö l . de sajnos a

,,dicső múlt'' után csak az újpesti bőripar lassú

elhalásáról tudok számot adni. Még néhány év és

Úipest és a bőripar nem osszei l lő fogalompárt

fognak alkotni...Lássuk hát, mi történt és hogyan az elmúlt tobb

mint 160 esztendőben? Lz első Ujpestre koltoző

telepes kozott meglepően sok volt a timár. 1834-

ben Lőwy lzsák, 1836-ban Neuschloss Bernát,

1840-ben Julius Wolfner telepedett ide. Kedvezó

volt számukra az a körulmény, hogy ez a teri|et

viszonylag távol esett lakott helyektól és így nem

vo|t zavaró a tímárműhelyekre jellemző kelle-

metlen szag.

1840-41-ben Lőwy és a Neuschloss cégek

súlyos csődbe kerültek' ennek ellenére az ipar

fennmaradt. 1 840-ben az a|apitólevél kiadásakor

15 vállalkozás foglalkozott valamilyen formában

bőrrel. Néhány kis üzem hamarosan gyárként

működott a gyors fejlődés eredményeként és a

századfordulón _ t öbb kisebb üzem mellett _

l ' -

* A szerzö tanór, helytörténeti kutató.

1997. július Uj pesti He|ytörténeti Ertesítő Í9

három nagy bőrgyár volt Újpesten. A bőriparivállalkozások száma a lakosság számának gyarapo-dásáva l együtt nőt t és megf igye lhető , hogy amunkaképes lakosság többféle bőripari szakmakozott oszlik mes.

Irrnrág megnevezóse Iparosok számaI Rdn l q r o I A1n

bör{rváros o t obi}röndtjs l 5l l i!rfestö I 4btirkereskedő o l 8csizrnadia 3 tt lctoesz 5 69 4 i lclpogyar 0

ciniikereskedíi 4 22kes'n}'űs b

kor<lr;ván [estoszí igvártó 8szórtisztító a

sz"őrmegvár zs?.ítcstílr}ár 3 L7össz€sen: t 5 ?-13 54ó

A XX. század elejétől abőrgyárak fokozatosankiszorították a tímárságokat és a hagyományosbőrős szakmák mellett újak jelennek meg. IlyenVolt pl. a bőrÖndös Szakma' ami a VasútkÖzlekedésés az utasok számának növekedéséből adódó piacilehetőségeket használja ki. A bőrgyárak fejlődéseegyre tobb újpesti polgárnak adott kenyeret éscsaládok több generáciőja dolgozott egy-egy híresújpesti gyárban. Végül is a tímárságoka a halálosítéletet az a könilmény jelentette, hogy a készít-mények iránt megnőtt kereslet, azimport bőrökkelcsak a nagyipar vehette fel a versenyt, így a kistímánizemek fokozatosan megszűntek. 1920-1938kozott az alábbl tí márságok műkodtek Uj pesten :

Most pedig lássuk a híressé vált újpesti bőr-gyárakat.

Wol.fner Gyula és TcÍrsa Bőr., Cipő- ésGépszíigy tir Részvénytársaság. Újpest, KárolyiIstvún utctt I-l5.

A morvaországi eredetű Wolfner család elsőÚjpestre települő tagja Wolfner Gyula (Jul iusWolfner) volt, aki gyapjúmosó vállalkozásba fogotta Duna partján, nagyjából ugyanott, ahol a későbbiWolfner-gyár felépült. Engedélye 1840. február 24-ikeltezésű. (Társa volt a vá|Ia|kozitsban AlbertNecker). 1845-ben már 8-10 fővel termeltek ésgyapj úmosás m el l ett tímárs ággal i s fogl ak oztak.Ekkor csatlakozott hozzájuk Wolfner Lajos, Gyulatestvére is és létrehozták a Wolfner Gyula és Tsa.Közkereseti Társaságot

Első termékük a birkabőrből készített szattyán-bőr volt. Az űj gyár nagyon gyorsan fejlődött,fokozatosan az egész országra kiterjedtek üzletikapcsolataik, sőt l869-ben már saját hajójuk szá||i-totta a nyersanyagokat és késztermékeket a Dunánés bevezették gyárukba a lóvasút iparvágányát is.

A kÖvetkező évtizedekben külföldön is te{esz-tették termékeiket s így hamarosan München,Frankfurt sőt London is mesismerhette a Wolfnermárkanevet.

i873-ban a tonkrement Első Magyar BőrgyárRt. megvásárlásával a legnagyobb bőrgyár |ett azországban.

A rohamosan fejlődő izem irányitÍtsában fontosszerep jutott Wolfner Lajos fiainak (József, Nándor,Tivadar és Gyula) mivel Wolfner Gyulának nemvoltak gyerekei.

Fontos évszám a gyár életében 1884, amikorelnyerték a magyar állami címer használatánakjogát, majd 1898, amikortól a ,'Magyar KirályiHonvédség Egyetlen Bőr- Hadfelszerelési Gyára,,néven termeltek.

Lz uzem elsőszámú terméke a talpbőr volt,ebből szállítottak sokat a hadseregnek is. A század-fordulón a gyár kb. 1000 embert foglalkoztatott.Ujabb és újabb modern gépeket vásáro l tak,Újpesten elsőként vasúti iparvágányt létesítettek,sőt még az l894-ben bekövetkezett tuzvész sem

Grár neve Teleohel Gvórtmánvok}ótniivel Rt. Váci íú 7ó'80 gépszíi' texti|techhnikai börőt'' ÍaIp.

áru. krómos íe|söbőr. díszrnűáru'vintcrnitz BóÍwár Horánszky u' 5.7 nubukbór, lósevró' borjúboxbór. an"

tilooMr(cs(h l-crcnc ol impla BöIsáÍ BaÍoss u- 52.5ó aIpbór. r ixos ÍeIsóbör/ inc rc í .n l ö } ] . l r i i ze rn Kisfá l ld i Ú- l 8 uh. kecskebőr. ruháati bör;chnc||e. .hlzsef Mefcur Bórgyám Rákmzi t4- r6 Krómos puhabör, ÜubÚkbör' spoft-

bórökiztarilI Bórsr'ár i i sa u . 14 . (rónlo5 pÜhabóíuchs BörgyÁr váci út 76.E0 Mlósbór |ó*VÍó tÁ|nhőr

(aulbr Bórgyár I l n m l u l x krórnos felsöbór. krórnos céoszíi,{Ul ik Bó|g}áÍ {ndrási u'

,] ruháatiffirőki}erger Ado|Í Bőriizem ljrzsébet u' ] ''Edil'' borjúbox, juhbórök, talpbé

lés. lalobórichlvarz |1inornbór i izem Arpád út | 8. fekete és szines dísarűbőr. bélés

Mr- bori|i. és tehónhórN|essrí Bőrijzenl Rákczi u. i 8-20 boxbórök. músaki börökitcÍn ]-estréf ek lJó'iirente Telnesvári u. 8 kÍó|rcsÍzésú feIsóMrök.ardos Bóriizem {ókrczi u. 30. kabátbórök

ichwarz BórüZenr Rákmzi u ?2 kon|. és diszmúbórök(er Bórcyár AtÍ|la u. ö4. cseres és kómos Mrök

Újpesti He|ytörténeti Ertesítő 1997. július

tudta hátráltatni a fejlődést' A kb. 1 millió forintnyi

kárt a blztosító megtérítette' s a gyorsan újjáéptilő

üzem modernebb volt' mint valaha. Kozben egyre

szélesebb |ett az alapanyagok és a késztermékek

listája'Az 1896-os millenniumi kiállításon aranyérmet

nyert a cég. tvék volt a teljes magyar bőrexport

30.40oÁ-a.(1901 -ben az angol hadseregtő l i s kaptak

megrendelést.)A fejlódést az udvar is elismerte, 1904-ben a

Wolfner család ,,újpesti'' előnevet és nemesi címet

kapott Ferenc József csiszárÍő|, hamarosan Úipest

diszp o| gár ává i s m e gv áias ztották Wol fn er L aj o s t.

A cég fejlődése töretlen a balkáni háboru majd

azI. vt|ágháboru alatt. Ekkor csak hadfelszerelést

gyártottak több mint 2000 ember foglakoztatásáva|

és újabb üzemrészeket építettek.A világháboru után újabb gyártmányok (króm-

bőr, lakkbőr), újabb gépek, s egy újabb túz (T920)

utáni újabb újjáépítés jellemzi a húszas éveket.

A társadalmi el ismerés is utoléri a családot:

1 9 1 6-ban a háborus szo|gá|tatások elismeréseként

bárói rangot kapnak.Az első világháborunak ,,koszÖnhető'' a cipő-

gy ártás megindítás a is, az el s ő termék ek ktzárő|ag

bakancsok illetve csizmák voltak'

I927-ben kezdték meg korszeru technológiával

(ragasztott és flexivarrott talpú) a cipogyártást. A

gyár terme|ése az 193O-as években volt a leg-

nagyobb, amikor 650 fő foglalkoztatásával 2000

pár polgári cipőt és 1000 pár katonai bakancsot

gyártottak évente. Ez a teljesen elkülönült épület-

ben műkodő cípőgyár, a későbbi Duna Cipőgyár

elődje.A termelés a maximumát 1935.37 között érte el.

Lz uzem termékeik kozul 1egjelentősebbek a

talpbőr és a gépszíj. 7000 tonna talpbőr és 3000

tonna felsőbőr az ország termelésének 35aÁ-ajelentette.

Vlágmárka volt ez időben a Wolfner gépszíj.

1937-ben a kÖzke rese t i t á r saságo t R t . - vé

alakították. (Alaptóke 9 mill. pengó:)

A második világháboru előtti utolsó békeévben,

1938-ban összesen 1402 munkást' ezen belül 1119

férrlt és 283 nőt foglalkoztatott a gyár.

A II. világháború már nem volt jó hatással a

cégre, gond volt a nyersanyagellátással és az ener-

giaellátással is' 1943-tól csökkent a termelés, majd

a gy árb ő| j el entős kés zl eteket nyu gatra hurcoltak.

1944. végén a termelés leállt.

Mauthner Testvérek és TtÍrsai Rt. Újpest, Váci

írt 40,A' gyárat alapító Mauthner család igazi ,,bőr-

dinasztia' ' . Korábban bőrkereskedéssel foglal-

koztak, ezért ez a gyár nem a szokásos fejlődési

utat 1árta be (tímárság_+bőrgyár), hanem bőr-

nagykereskedők kezdtek el',me11ékesen'' bőrgyár-

tással foglalkozni , Lz alapitás éve 1887, Mauthner

Mihály és Lipót voltak az a|apítok. az úz|et-

vezetésben azonban mindvégig Mihály Szerepe

volt a jelentősebb. Mivel abőrgyártás jobban jöve-

de lmeze t t , 1887-ben s zakí to t tak a b ó rke res -

kedelemmel és megvették a Jordán Károly-féle

bőrgyárat a Váci úton.Hamarosan az ország egyik jelentős vállalata

lett a Mauthner-gyár és a millenniumi kiállításon

ezüstérmet nyertek a gyár termékei (fénybőr,

talpbőr, talpkrupon, gépszíjbőr). 1902-ben ebbe a

gyárba is eljutottak a vasút iparvágányai. |921-tő|

a bőr továbbfeldolgozásával is foglalkoztak: létre-

jött a MATU Cipőgyár (MAuthner+7Urul). Napi

1000 pár lábbelit állítottak elő!

1921-ben áta lakítot ták a gyárat részvény-

társasággá, melynek a család mellett Wiegner

Antal igyvezető igazgatő is tulajdonosa iett.

A harmincas években beszüntették a 1ábbelik

gyártását, ehelyett még több gépszí1at állítottak elő.

Újdonság volt tg3:.ban, hogy a Balkánról vásárolt

1uhbőrből kesztyűbőr gyártását kezdték meg, majd

kész kesztyűket is készítettek. E ket utóbbi termék-

ből jelentős volt a gyár exportja is. (Anglia' Svéd-

orszag, Hollandia, Japán, Kína, Norvégia).

Ez volt a termelés szerkezete a második világ-

háboruig.(Erdekessé g : Wi egner Antal ügyv ezető tgazgatő

szarmazása miatt 1939-ben az USA.ba emigrált'

ahol fia, Jenő, Nobel-díjas atomfizikus lett.)

1997. július Ujpesti He|ytörténeti Ertesítő 2l

Hirsch A. Jakab Bőrgár. Tínódi L. S. utca 22.

A Hirsch család a XIX. sz. közepétől bőrkeres-

kedelemmel foglakozott Pesten, a Belvárosban.

Hirsch Jakab fia, Gyorgy kezdett bőrgyártásba

Uj pesten, miután felhagyott a bőrkereskedelemmel.

Kezdetben 10-12 emberrel és leselejtezett gépekkel

gyártottak kesztyű- és díszműbőröket.A világvál ság a gyártmányszerkezet átalakí-

tására kényszerítette az üzemet, főleg juh- és kecs-

kebőrből készült díszmű- kabát- és bélésbőroketgyártottak. Újpesten fokozatosan terjeszkedtek, új

épületeket emeltek. Igazi gyárnak 1940-től nevez-hetjük, amikor is egy háromemeletes épületben már

ahazai kecskebórök 65%-íLt dolgozták fel. Közbenműkodött saját bőráruházuk a Károly k0rut 24. sz.alatt.

A gyár a II. világháborut kisebb sérülésekkelátvészelte'

Csitlag Tíbor és Tsa Kt Újpest, Gtírdi J. u. 13.

Csillag Tibor és Gáspár Ignác 1928-ban hoztáklétre üzemüket, azza| a céllal, hogy Magyar-

országon addig nem gyártott bőrfajtákat gyárt-

s an ak, fől e g n ém e tor szági tap as zta| atok al apj án.Alapanyagként lóbőrt (később szamárbőrt is)

használtak, mellyel a drágább kecskebőrt helyette-

sítették. A fokozatosan gyárrá fejlődő üzem 1940-től emeletes épületben állította elő speciális, diva-tos, ezért keresett termékeit. (Pl litografált bőrök,gyík és kroko utánzat.)

A II. világháború véget vetett a divatcikkekgyártásának és a hadsereg számara kellett termelni-ük. Vszonylag kis séniléseket szenvedett a gyár.

Ú1pesten 1945. január 10-én ért véget a háboru.Ezt kÖvetően gyorsan újraindult a terme|és azújpesti bőrgyárak mindegyikében, természetesen aháborús sérulésektől függően, eltérő mértékben.Kezdetben foleg szovjet megrendelésre dolgoztak agy ár ak, Ös szeszűkült term éks k á| áv a|, de gyors annÖvekedett a termelés és bőlult a választék' gond

volt viszont a nyersanyagbeszerzés, ezért a terme-lés növekedése nem volt egyenletes.

1948. március 26-án államosítottítk az újpestibőrgyárakat, a tulajdonosok többsége külftldretávozott. Az államosítás néwáltoztatással is együtt

járt, igy lett a Wolfner Bőrgyárbó| Táncsics

Bőrgyar, a rő|a leválasztott cipőgyttrbő| Duna

Cipőgyár, a Mautner Bőrgyárbó| Újpesti Bőrg,lar,

a Hirsch Bőrgyárbó| Díszmúbőrgyar, a Csillag

Bőrgyárból pedig Finombőrtk Gyára.A Táncsics Bőrgyá,r megszokott termelési

struktúrájával műkodött tovább, mígnem egy 1952-

es súlyos ttizvészt követően felújították. 1958-ban

új gépeket vásároltak, 1960-as években főleg

krómos, puha felsőbőröket és talpbőrÖket állítottak

elő.Az Újpesti Bőrgyúrban főleg keményárut:

szegeskrupont, varrókrupont, ágótalpkrupont,

nyaktalpbőrt á||itottak elő, majd ez kiegészült

külÖnbiző cipőipari és ruhaipari puhabőrökkel.

1950-től napi 15 tonna nyersbőrt - I957-tő| napi

20 tonnát dolgoztak fel.

A Dísznúíbőrgyárban' ahol eddig meglehetősen

sok munkát végeztek kézműves módon, megkez-

dődött a gépesítés. Elkezdték a sertésbőrok feldol-

gozását, l egeredményesebb en el adható termékei k

egyike lett a sertéshasszél kesztyűbőr.

A Díszműb őrgyárhoz néhány kisebb gyáregy-

ségethozzácsatoltak, íry a Hamerli váci Bőrgyárat,

Horváth Lajos Tímárságát, a Stern Testvérek Bőr-

gyárátés az Apróbórkészítő Vállalatot (Tata). Így a

gyár tevékenysége túlnőtt Újpest határain.

A Finombőrök Gyárábun a termelés fokozato-

san nőtt' a gyárak kozotti szakosodásnak megfele-

lően a marhabőr feldolgozását megsztjLntették,

helyette apróbőroket készítettek ki.

I961-tő| a gyár legkeresettebb terméke az

ural kodó div atir ány zatoknak megfel el ően a l akkb őr

lett.Lz 1963-as esztendő fordulópontot jelentett a

gyárak életében:július l-jén létrehozták a BőripariVállalatot. Ez a váL|a|at az ország legnagyobbjaitfoglalta magÍtba, összesen 8 gyáregységet, 4üzemet, 11 kirendeltséget és 51 begyűjtő telepet,valamint egy központi irányító részleget, Ez aforma nem műkodott túl sokáig, mert a hatalmasv idéki gyárak (Pécs i Bőrgyár , S imontornya iBőrgyár) lováltak. Igy |97I' január 1-jén létrejött aBudapesti Bőripari Vatlatat, amely a Duna

Cipőgyár kivételével a rendszerváltási g műkÖdtette

Újpesti He|yttirténeti Ertesítő 1997. július

az újpest i bőrgyárakat . Létrehoztak egy

BIVIMPEX nevű vállalatot is, ame,ly a Budapesti

Bőripari Vállalat export és import tevékenységét

bonyolította le.Miként a bór- és cipőiparra országosan" az

újpesti bőriparra is az volt jellemző, hogy a KGST

keretén beltil a termelőkapacitást a hazai igények

sokszorosára novelték. A KGST-n beluli szako-

sodás következtében a magyaÍ cipőipart óriásira

híz|a|tÍk. 1980-85-ben kb. 40 mil l ió pár cipőt

állítottak elő. A gyártmányok tobbsége szovjet

exportra kerult, S ogy, a bőriparban ismert anekdota

szer int , ha egy vagonban csak ba l lábas c ipók

voltak' azt is átvették. Így a cipóipar óriási szériák

gyártására rendezkedett be, amelyhez természe-

tesen rengeteg nyersanyag kellett.

A Budapesti Bőripari Vál1alat egységeiben

fokozatosan n öve l ték a termelést . A kezdet i

fejlesztések arra irárryultak, hogy a gyáregységeket

kb. azonos fejlettségi szintre hozzák, majd bank-

hitelek felvételével (a 80-as években) a fejlesztések

vil ágszínvonalú termékek el őállítását cél ozták.

A legnagyobb beruházást a Táncsics Bőrgyár-

ban hajtották végre, ahol is 1976 július 15-én

beruházási hite|-szerződést kotottek az MNB-vel

azért, hogy a világpiacon eladható termékeket tud-janak gyártani. A cél a bútorbőrgyártás beindítása

volt' ehhez azonban speciális gépeke volt szükség,

mivel a bútorbőr egészbőr formában készül, ezért

sokkal szélesebb gépeket igényel. (Atlagosan 4,5-

6,4 négyzetméter/db.) A szükséges beruházások

megtörténte után pedig kerestek egy olyan tőkeerős

nyugati céget, amely hajlandó volt átadni a techno-

lógiát és beindítani a gyártás.

1978. március 10-én kototték meg a szerződést

1981. december 31- ig a nyugatnémet L indgens

céggel, 300.000 $ értékben.A Budapesti Bőripari Vál lalat műkodésének

időszakában a négy gyárban a következő termelési

szerkezetiott létre:

Gyáregység AlapanyagIáncsics Bőrgyár marha nyersbór

Késztermékmuszaki borcipóipari fe|sóbirbÚtorbőrhasítékve|ÚrborbeIesbór

Finombőrök Gyára sertés nyersbor ruházati bőrborjú nyersbor exk|uzív cipóipari borkecske nYersbór díszműbór

A hatalmas gyártókapacitást a hazat nyersbőr-

bázis nem tudta kielégíteni, ezért magas volt az

importanyagok részarány a. (60%).

A kezdeti gyártőkapacitás 16o0 tonna kemény

és 6 millió négyzetméter puhabőr gyártását tette

lehetővé' A 80-as években megÍigyelhető voIt az a

törekvés, hogy nem a teljeskorű kihasználtságra,

hanem a nemesebb és így jobban eladható termé-

kek eladását tűztékki célul.

A gyártmányok minoségi szempontból igen

eltérőek voltak. A marha színfelsőbőrok közepes, a

sertés ruházati- és kesáyűbőrök jók, míg a sertés

ruházati velúrbőr és a bútorbőr kiváló minőségű

volt. A minőségnek megt.elelően alakult az export-

tevékenység is, főleg Észak- és Nyugat-Európa'

valamint az USA és Ausztrália piacain jelentek

meg az újpesti termékek'

A Budapesti Bőripari Vállalat mellen az újpesti

kisipar maradványalből l95?-ben létrejott és 1996-

ig műkÖdött a Tímliripari Szijvetkezet (Yáci lt 64-

72.) A szövetkezet megalakulásakor 9 telephelyen

mtíkodött, majd I976-ban úgy határoztak, hory egy

kozponti telephelyet hoznak létre' Ennek építésével

párhuzamosan a kis résziegeket fokozatosan fel-

számolták. A Váci úti beruhazás 1982-ben befeje-

ződött, a beruhazáshoz szükséges tőkét állami

támogatásból, b ankhitelből valamint a Szovetkeze-

tek Szövetségének támogatásából teremtették el ő.

A szövetkezet a bőrgyártás mellett munka-

védelmi termékek, e lsősorban munkavédelmi

kesztyűk gyártásával is foglalkozott. A beérkezett

sertés nyersbórmarha nyersbőr

Díszntibőrgyár sertés nyersbórjuh nYersboregyéb nyersbor

cipóipari felsóborruházati bórmunkavéde|mi bórIabdabór

ruházati borkesztytibórbé|ésbormosobor

1997. július Uipesti t{ eIyttirténeti Ertesítő

nyersbőrből (sertés, birka) a 80-as évek végén kb.évi 300 ezer négyzetméter bőrt és 1 millió pármunkavédelmi kesztyút gyártottak 260 munkással.Problémát jelentett viszont, hogy a szükségesberuházások elmaradtak.

Kapcsolódik Újpest bőriparához aDuna Cipő-gyár tevékenysége is' amelyet a Wolfner Bőrgyár-ró1 választottak le és tettek Önálló gyÍttrá. (1949.szeptember). Kezdetben azzal, hogy tobb kisebbcipőgyárat is beolvasztottak a Duna Cipőgyárba,rohamosan nőtt a termelés, a KGST-n belüli lehe-tőségek hatására pedig fej1esztették az izemtechnológiáját is. Így pl az országban elsőkéntáttértek a ragasztott technológiára (ami sokkalgyorsabb eljárás) valamint bevezették a poliuretántechnológiát.

Az l960-as években a Duna Cipőgyár Európanagy cipőgyáratkÓzé tartozott. (Pl 1968-ban aFö ldön poliuretán technológiáva| e|őál lított 1millió pár cipőből 100 ezer párat a Duna Cipőgyárál|ított elő.)

1967-ben oroszlányban' 1970-ben pedig Hat-vanban hoztak létre új termelőegységet' ami azza|járt egyútt, hogy az új beruházások finans zírozásamellett nem maradt pénz a technológia fejlesz-tésére.

A gyár 1970-es Összeállító kapacitása nagyobbvolt, mint amennyi felsőrész elő tudtak állítani,ezért importáltak is felsőrészt. I979.ben a magyarcipóiparban elsőként bevezették a számitőgépír iny itotta term el és i rends zert.

Az 1988-89-ben bek övetkezett po l i t ika i ésgazdasági változások alapjaiban rendítették meg amagyar gazdaságot, s benne nagyon súlyosan abőr- és cipőipart. Nemcsak a túlméretezettkapact-tás veszítette el gyakorlatilag teljes krilfoldi piacát,hanem a belftldi fizetőképes kereslet is jelentósen

visszaesett. Míg régebben általában évi 4 pár cipőtvásárolt egy magyar ál lampolgár, 89-ben jó haegyet.

A bő r i pa rban te l j e s sé vá l t a káosz . ABIVIMPEX megszűnt, a gyárak egyre több bér-munkával próbálták meg fenntartani önmagukat,ami gyakorlati lag a saját export megszűnésétielentette.

A teljes bőripari struktúra átalakult. A korábbinagyvá||alatok helyett tÖbb kisebb szervezetiegység termelt kevesebb készterméket, bfr azüzemek egy része banki és külftldi (I0%) tulaj-donba kenilt, jelentősebb tőkebevonás az utóbbi 4-5 évben nem tortént

A Budapesti Bőripari Vál lalat ,,haldoklása' 'némileg megelőzte a rendszerváltást és az ebbőladódó gazdasági változásokat. 1985-ben levált aHajdúsági Bőrgyár és a csepeli gyáregység, amelyc s erzőany ag- gy ártÍtss al fo gl ak ozott. 1 9 8 6-b anpedig az addigi gyáregységek Önálló gyárakká a|a-kultak vissza. Ekkor az Ujpesti Bőrgyár megszűnt,tel ephelyét azőta is a l egkülÖnfélébb vállalkozásokbérlik, amelynek semmi közük sincs a bőriparhoz.

A Díszműbőrgyár beolvadt a F inombőr ökCryárába, a Táncsics Bőrgyár műkodött tovább, eztk ö ve t ően 1988-ban a Táncs i c s Bő rgyá r és aFinombőrok Gyára részvenytársasággá alakult.(Táncsics Bőrgyár Rt. és Finombőr5'ár Rt.)

Az űjpest i bőr ipar legnagyobb gyára inakszervezeti átalakulásaít a 25. oldalon |évő ábraszemlélteti.

A Táncsics Bőrgyár Rt. 1988-ban lett bejegyez-ve, bankok tulajdonába kerult kb. 430 mil l ió Ftnévértékben Az Rt. termékei kozott legjelentősebbhelyet a bérmunkában készített bútorbőr, valaminta cipőfelsórész-bőr foglalta el.

A 80.as években a termelés kb. 650-700 ezernégyzetméter/év volt, a termelés évről évre csök-kent évi 2000 négyzetméterig.

1995-ben azrt. megszunt, abőrgyár tobb kft.-véalakult. Ezek.

- Táncsics Bőrgyár Termelő Kft.- Táncsics Vagyonkezelő Kft.- Wet Blue Kft.A szervezeti elkülonültség ellenére a bőrgyári

termelő tevékenység vá|tozat|anul működik és atulajdonosok tervezik a majdani újjáalakítást. Ajelen legnagyobb problémája a piac szabá|yozat-lansága valamint az őriási kapacitás. Magyar-országnak e lég lenne két bőrgyár ' de mindenmeglévő gyár knzd a fennmaradásért.

A jelenleg érvényes szabá|yozők értelmében amagyar gyáraknak minőségi tanúsítványt és

Újpesti Helytörténeti Értesítő 1997. július

garanciat kell adniuk termékükről. A külfildről

úehozott bőröket semmiféle minőségtanúsítványi

kötelezettség nem terheli, igy az import bőrok ára

kb. 3-3,5 ezer Ftlnégyzetméter. Ezze| a Táncsics

Bőrgyár nem tudja felvenni a versenyt. Gondot

jelent továbbá a nyersanyagbeszerzés is, hiszen az

emlitett piaci hely zet mtatt a hazat nyersbőr-

kereskedók inkább lnilföldön adják el áruikat.

Báró Wolfuer Tít,ctdar @ kép bul széIén) 1915-ben

Súlyos probléma a jelenlegi elmaradottságunk a

világ bőrkikészítési kultűrájától. Míg a szazad-

fordulót kovetoen vi lágszínvonalú termékeket

ál lított elő a Wolfner gyár, ma a Táncsics erre

képtelen. A Táncsics Bőrgyár munkáslétszáma a

k övetkezőképpen a lakul t : 1984-1989. . 475 fő ,

|g8g.. 425 fó. 1990: 352 fő, 1991' 2"'I2 fő, 1992.

195 fő, 1993. 152 fő, Igg4, 141 fő, 1995. 22 fő.

A Finombőrgyár Rt. 1988. december 30-án lett

bejegyezve 342 millió Ft alaptőkével, amiból 30%

volt a ktilföldi tulajdonhányad. A foglalkoztatottak

|etszama265 fő volt.

A. gyÍr három gyáregységből állt: a Tinódi utcal,

a caJi J. utcai illetve a tatai gyáregységekből. A

Tinódiutcaiésatatatüzemetakörnyezetvédelmielőírások szigorítása miatt be kellett zarni,jelenleg

csak a Gárdi J. utcai územműkodik.

A gyár alapanyaga leginkább sertésnyersbőr. A

késztermékek palettája. cipő felsőbőr" bélésbőr,

kesztvtíbór . ruházati bőr. A gyár termelése a 80-as

( F ur kas I,p ún gy íÍj t emény éb ríl)

évek végétől fokozatosan lefelé esik, akár az egész

*ugyu, bőriparé. Súlyos problémát jelent a cipő-

ipar szovjet export jának megszűnése' h iszen

jsőszámú vásárlójukat veszítették el. .A cipőipar

jelenleg főleg bérmunkában dolgozik, s a bérmun-

kához az a|apanyagot is a munkaad ő hozza. A gyár

jelenlegi termeléséről adatokat nem adtak'

A Tímáripari SzÖvetkezet az I992-tó1 törlesz-

tendő adóssággal kezdte a rendszerváltás éveit. A

szov1et export megszűntével beálló piacvesztés óket

i, ,úlyosan érintette, ráadásul az altd.uk használt

technológ a sem tette versenyképessé termékeiket.

1997. július Ujpesti He|ytörténeti Ertesítő ,.\

Wolfner Bőrgyár Mauthner Bőrgyár

Táncsics Bőrgyár Qpesti Bőrgyár

1948. államosítás

1963. júl ius 1.

Csillag BőrgyárHirsch Bőrgyár

Finombőrök GvaraDíszműbőrgyár

Bőripari Vállalat

|971. január | .

Budapesti BőripariVállalat

DíszműbőrryárBeolvadt a

Finombőrok GyárábaFinombőrok GyáraTáncsics Bőrgyár

Ujpesti BőrgyárJogutód nélkül

megszűnt

Táncsics Bőrgyár Rt. Finombőrgyár Rt.

Újpesti Helytörténeti Értesítő 1997. július

Bőrgyártásuk 300 ezeÍ négyzetméterről 1 995-re

20 ezer négyzetméterre csökkent, az 1 millió pár

munkavédelmi kesztyű pedig 4o ezer párra. Az

eryre csökkenő eladási adatok miatt természetesen

hozzá sem tudtak kezdeni a hitelek törlesáéséhez.

A fenti helyzetben a munkáslétszám is fokozatosan

csökkent. 260-rő| 4? főre,

Megpróbáltak kiutat keresni a válságból, pl'

exportálni vagy külfoldi vevót találni a szövet-

kezetre. 1994-96 kÖzÖtt sikerült félkész állapotú

bőröket eladni olaszországban, ez azonban nem

jelentette a válság megoldását, a ktilftldi cégek

pedig - ismerve a szövetkezet szorult anyagi

helyzetét - vagy túl keveset akartak fizetni' vagy

elálltak az iz|ettő|' látva az elavult technológiai

berendezéseket. A környezetvédelmi előírások

szigorítása sok magyar bőripari üzem leállítását

jelentette, hiszen az ágazat többféle vegyszerrel

dolgozik és a gyártás végén távoző mérgező

anyagok némelyike lebonthatatlan. A Tímáripari

SzÖvetkezet 1996. december 4. őta felszámolás

alatt all. azőta atermelési érték nulla.

A Duna Cipőgyár mindhárom gyáregysége

(Budapest, Hatvan, oroszlány) 1992-ig, bír

csökkent termeléssel, de műkÖdik.

1992 elején a gyárból kivált három kft., ame-

lyek azóta is működnek. Ezek: a- Dunafitt Kft. Újpest- Mono Hatvan Cipő Kft.- SZINT Cipő Kft. oroszlány

A Duna Cipőgyárban megkezdődött a felszá-

molási procedúra bonyolult ügymenete' amely ma

is tart. Jelenlegi munkáslétszáma 5-6 fő. Megpró-

bálják értékesíteni a gyár épületeit, gépeit, alap-

anyagait.A Dunafitt Kft. i992-ben tulajdonképpen állami

tulajdonban maradt, hiszen tulajdonosai a Duna

Cipőgyár és a Bőrker Rt. voltak.1996. áprilisában

történt meg az tgazi prtvatizilciő, amikor egy

pénzügyi befektető cSoport mindhárom kft.-t

megvásárolta.A Duna Cipőgyár maximális termelése idején

évi 5 millió pár cipot állított elő, amiből közel

6)oÁ-ot a Szovjetunióba exportált. Mindezt átlag

4000 fő munkáslétszámmal érte el\ I992-ben, a

felszámolás kezdetén évi 1.2 mil l ió pár volt a

termelés' Jelenleg a Dunafitt Kft. kb. 300 ezer pár

c i pő t tud e l ő á l l í t an i , ame lynek nagy része

bérmunka' (Je len leg hol land cégekkel á1 lnak

kapcsolatban). A bérmunkához a mesÍendelőtőI

kapják az a|apanyagot is, ez lecsökkentette a

magyarors zÍryi b őrv ásárl ásaikat. hol ott korább an

sokat vásároltak mind a Táncsics. mind az Ujpesti

Bőrgyártól is.

Ime az új pesti b őri p ar agóni áj rin ak ttrténete.

IRODALOM

- Ugró Gytrla: Ujpest 1831-1931 Budapest, l932

_ A Budapseti Bóripari Vállalat es Grárainak története Budapest,

1984. Műszaki Könyr'kiadó_ Újpesti Helytör1érreti Értesitö l99J 1. es 1995i4. szám

' Statisztikai évkörryv 198+l995.- Bőr. és Cipótechnikai c. tbl1'oira 1992-1996. ér.fol'vamai' 199.7 11''

2. száttt_ Újpest. Írások a település törteneteb'öl [jpest. 1993

J*

1997. július Újpesti He|ytörténeti Értesítő , 1

/

Az tíjpesti ,I/árosvédő Í_svesület hírei

} Az előre jelzett programnak megfelelően

május 3-án látogatást szerveztünk a Nemzeti

Ga]rértába, Ennek során bemutatásra kenilt Józsefnádor családi sírboltja' az MS mester műveiből

rendezett kiállítás' a kozépkori gótikus szárnyas

o l t á rok . Kedves meg lepe tés vo l t a Ga lér i a

vezetősége részérő|, hogy bemutatták a Szinyei

Merse Pá l l eg je l en t ő sebb műve i t bemuta t ókiállítást. Nary tetszést aratott a magyar történelmifestés zet l egszebb al kotás ait b emut ató tár| at.

} Május 24.én szombaton a tavaszi esemény-

s orozat zár ásaként Kal ocsára l átogattak tagj ai nk.

Az érseki könyvtár, kincstár és a székesegyház

bemutatása után színvonalas orgonakoncertenvettek részt. Ezt kovetően a Yárosháza disz-

termében Romsics Imre múzeumigazgatő , a

Kalocsai Városvédő Egyesület elnoke beszélt a

he ly i városvédó tervekrő l és eredményekrő l .Hazafe|é megállt a csoport Szalkszentmártonban,

ahol a Petőfi-ház értékeit és a református

templomot ismerték meg tag|aink.

} Ezúton is ttt1éhoztatjuk Tagtársainkat, hogy

az őszi programsoÍozatot szeptember kozepén

kezdjük. A véglegesített rende zv énynaptárt

augusztus végéig mindenkinek postán megkuldjtik.

Jó pihenést és kikapcsolódást kívánunk!

> Az Újpesti Önkormányzat Városfejlesáési és

Tervezési Bizottsága felkérte egyesül etünket, hogy

delegá l junk képvise|őt a b izpt tságba ' Ennek

megfelelően Iványi János tagtársunk - aki okl'

építőmérnök - segíti tanácsaival a Várofejlesztési

Bizottságot. Sok sikert és jó munkát kívánunk

Iványi úrnak!

A megújuló Vúroshdzaépiilete l946-ban

f

28 Újpesti He|ytörténeti Értesítő 1997. július

f{e J.y.ü'ör téla'e ü'i h' í ret<...e Dr. NAGY PETER PAL főigazgatő űr

levélben értesítette alapítványunkat, hogy az Arpádkőrház raktárában még két emléktáblát őriznekazon kívül, amiről az Értesítő májusi szőmábanmár hírt adtunk. A két tábla szövese a következő:

,,E kórház szerény elődjét a Lőrincz utcai

Újpesti Szegény Gyermekkórhazat nemes lelkíiHEIL lÓzsnplrÉ ahpínanyábót 1906 évben Dr.FUCHS IGNÁC a kórház első igazgató főorvosaIétesÍtette, aki érdemdús kr;zremúkadésével leraktaalapjat ennek a gyógyitltézetnek, melyet Dr.FoNYo ZoLTÁN igazgató főort,os, továbba

WURMB ELEMER Kórhaz EgyesüIet elnrjk

faradhatatlan munkássaga gyümÓlcseként ]929évben adtak at emberbarati rendeltetésének.Hirdesse ez a márvanytabla a kórhaz hervad-hatatlan érdemeket szerzett aldozatos szívíi

iótevőinek emlékét. A szabadsag év centenáriumánaz Újpesti Korhaz Eglesület.,,

,,A korhaz újjaépítésében páratlan érdemeketszerzett néhai Dr, BANETT ALADÁR főorvosemlékét hirdesse ez a marványtabla, aki 25 éven átkorhazunk hííséges dolgozója és ]947-évtől annakigazgatója volt.

I949. június hó Újpesti Kórhá: Eglesiilet,,,

A fenti hirhez tartozik, hogy a főigazgatő irrendelkezésére mindhárom emléktábla elhelye-zésre kerul akőrház főépületének bejárati főfalán.Alapítványunk, valamennyi újpesti lokálpatrióta

nevében ezúton is köszöni e példamutatő intéz-kedést!

e Alapítványunk az a|ábbi sírok védelmét

iavasolja az Önkormányzatnak,, Negyedi SZABOBÉLA újságíró, Dr. SANDoR ISTVAN kőrházifőorvos, MADY LAJOS ref.esperes, PALLYACELESZTIN festőművész, LEBSTUCK MARIAfőhadnagy, HALASSY OLIVÉR városi tanácsos,sportoló, Dr. SEMSEY ALADAR polgármester,FOGL testvérek UTE labdarúgók, Dr. UGRoGYULA polgármester, Dr. SZALAY SANDoRpolgármester, KLIMA LAJOS gimn. tgazgatő,Égrn NANDoR újságíró, katonatiszt' KRISZTLAJOS főszámvevő, JAHODA KAROLYgépgyáros, antifasiszta e||enálló, KELEMENGYULA ál lammini szter, pol i t ikus, LENKEIL^sZLo tanácselnök, LEVELEKI GYULAiparos, politikus, PILLER GYULA sportvezető,POVAZSAI GYÖRGY antifasis zta e|IenáI1,ó' Dr.SERES L^sZLo ügyvéd, SZEKELY ERNoszakszervezet i vezetó, SZIGETI GYORGYakadémikus, ILLEK VINCE róm. kat. plébános,Dr. POF{L SANDOR polgármester, BACHMANNKÁROLY épitész. A felsoro1takon kíwl védelemrejavasoljuk a Megyeri úti temetőben lévő tomegsírt,ami az ú.n. Tregtemető megszűnése után létesült,az orosz katonai temetőparcellát valamint a II.világháborúban és 1956-ban hősi halált haltaksírjait. Az tnkormányzat részére a szükségeselőteri esztés elkészrilt.

Az alapÍlvány támogatói:ASCHNER LIPóT AI,APÍTVÁNY, ÉPORG RT.,

IIÁNZLIK PÁL, HoLLŐsl cyÖncy,IVANYINÉ KoNTúD GIZELL A,

IYÁNYI JÁNos, DR. KAP0LYI LÁSZLó,Ú.rpnsr oxxonutNYZATA, RICoPY KFT.,

szoc. DEN,{. p.q.nr ir.rpusr,TLINGSRA N|.SCHRÉD ER RT.,

Ú"rr,rsr.r xÖzossÚcl TELEVi ZIó(r.rpnstt VA G Y oNKE ZEL,ő RT .

Kiatlja: az Ljpesti He|1 tiirténeti A|apítvany

E|nök: Dr' Sipos LajosSzerlresztő : KadIecor'its Géza

Szerlresztőség: 10{7 Bród1. Imre u. 1. Te|.: 160-5369Tipo grália: \\.agncr AttilaKészítette: a Spácium Bt.

Fe|e|ős: Kttós Gábor