Móra Ferenc Általános Iskola (OM 033425)

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Nyíregyháza, 2011

Tartalomjegyzék

1. Nevelési programunk 4

1.1. Intézményünkben folyó nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,

eljárásai, eszközei 4

1.2. Tanulóink személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink 23

1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 27

1.4. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladataink

megvalósulása 30

1.5. Személyiség- és közösségfejlesztést erősítő hagyományos, kulturális és ünnepi

rendezvényeink 33

1.6. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége 35

1.7. Az esélyegyenlőség biztosítása intézményünkben 38

1.7.1. Integrált nevelés 38

1.7.2. Képesség-kibontakoztató felkészítés 45

1.7.3. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink 46

1.7.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő

pedagógiai tevékenységek 51

1.7.5. Tanulási kudarc kialakulását megelőző tevékenységünk 53

1.7.6. Tehetséggondozás 57

1.8. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének

lehetőségei 60

1.9. Környezeti nevelési program 71

1.10.Egészségnevelési, egészségfejlesztési program 84

Mindennapos testedzés 92

A tanulók fizikai állóképességének egységes mérése 93

2. A Móra Ferenc Általános Iskola helyi tanterve 103

2.1. Képzési rendünk 103

2.1.1. Heti időkeretünk 103

2.1.2. Tantárgyi struktúránk 103

2.1.3. A pedagógiai képzésünk belső szakaszai 110

2.1.4. Képzési specialitások, irányok 111

3. A Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézményének helyi tanterve 117

2

3.1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai

foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények 117

3.1.1. Tantervek 117

3.1.2. Óraterv 117

3.1.3. Műveltségterületek lefedése a tantárgyi rendszerrel 120

3.1.4. Az egyes évfolyamok heti óraszámai 125

3.1.5. Tantárgyi rendszerek és óraszámok 126

3.1.6. Követelmények 127

3.1.7. Választható (nem kötelező) tanítási órák 127

4. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának programja a helyi

tanterveinkhez kapcsolódva 128

5. Értékelési rendszerünk 139

5.1.

Tanulmányi munka értékelése 140

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje 140

Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészülés és a feladatok

meghatározásának elvei, korlátjai 141

A magasabb évfolyamra lépés feltételei 146

5.2. A

tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése 147

5.3.

Kompetencia-alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben

A TÁMOP 3.1.4./08/02 pályázat céljainak és feladatainak intézményi

implementációja 150

5.4. Feladataink a tanulói kompetenciák fejlesztéséhez 158

5.5. Tankönyvkiválasztás elvei, taneszközfejlesztés 165

6. Pedagógiai programunk érvényességével, módosításával és nyilvánosságra

hozatalával kapcsolatos feladataink 167

Mellékletek

3

1. Nevelési programunk

1.1. Intézményünkben folyó nevelő – oktató munkánk pedagógiai alapelvei,

céljai, feladatai, eljárásai, eszközei

„ Te és én olyan kapcsolatban vagyunk, amit nagyon értékelek és meg akarok tartani. De mi két személy vagyunk, saját igényekkel, amiket jogunk van kielégíteni. Így egészséges kapcsolat alakul ki köztünk, amiben mindketten megvalósíthatjuk önmagunkat, és amit kölcsönös tiszteletben, szeretetben és békében folytathatunk.”

( Dr. Thomas Gordon)

„A szeretet az élet”

(Móra Ferenc)

Alapelveink megfogalmazásakor abból az emberképből indulunk ki, amely az európai

gondolkodásnak több ezer éve sajátja. Ennek az embereszménynek alapvető vonása, hogy az

ember individuum és kollektív lény egyszerre.

Minden egyes ember meg nem ismételhető, pótolhatatlan, senki mással nem helyettesíthető

személyiség, akit ezért a minőségéért megillet a tisztelet és a megbecsülés.

Az ember biológiai és szellemi lény.

Szellemisége individualitásában és abban gyökerezik, hogy szabadságra hivatott.

4

Helyzetkép

2011. augusztus 1-jétől a Petőfi Sándor Általános Iskola a Móra Ferenc Általános iskola

tagintézménye lett. Arra törekszünk, hogy egységes intézményként mindketten megtartsuk

sajátos arculatunkat.

A Móra Ferenc Általános Iskola helye, története

Az egykori 21. Sz. Általános Iskola – ma Móra Ferenc Általános Iskola – Nyíregyházán, a

Fazekas János tér 8. szám alatt található. Iskolánk Örökösföld lakótelepének 1984-ben

megépült intézménye, mely egyidős a városrésszel, és annak szerves része. 1984. szeptember

1-jén 318 diák és 31 nevelő kezdte meg az első tanévet.

Az épületben 24 tanterem, 7 napközis terem, 2 technikaterem, könyvtár, ebédlő,

befejezőkonyha, tornacsarnok szabvány méretű kézilabdapályával és 1100 m-es sportudvar

szolgálja a gyermekek szellemi és testi fejlődését.

Az 1984-85-ös tanévben iskolánk adott otthont az átépítésre szoruló 4. Sz. általános Iskola

felső tagozatos tanulóinak, valamint a tantestületük egy részének. 2 évig óvodai csoporttal is

együtt dolgoztunk az épületben.

A lakótelep folyamatos bővülésével a gyerekek száma közel négyszeresére nőtt. Ezért 1987-

1990 között a 3. és 4. évfolyam tanulói a belvárosi 3. Sz. Általános Iskolában folytatták

tanulmányaikat. A tanulólétszám fokozatos növekedésének enyhítésére 1990-ben átadták a

23. Sz. (később Hunyadi Mátyás) Általános Iskolát, ahol 530 tanulónk tanulhatott tovább.

2005. szeptember 1-jéig két általános iskola működött Örökösföldön, a 2005/2006-os tanévtől

a Hunyadi Mátyás Általános Iskola megszűnt, és intézményünk tagiskolájaként működött

tovább a Semmelweis utcai telephelyen. A 2009/2010-es tanévben a Hunyadi Tagiskola

megszűnik, a hetedikes, nyolcadikos diákok iskolánkban tanulnak tovább.

Iskolánkban jelenleg 892 diák tanul. A nevelő-oktató munkát 66 pedagógus végzi és 20 nem

pedagógus dolgozó segíti.

Jelenlegi tevékenysége, működése

Iskolánk hagyományos 8 osztályos általános iskola. Évfolyamonként 4 tanulócsoportban

folyik az oktatás. Az 1-4. évfolyamon iskolaotthon működik. Az emelt szintű testnevelés

5

osztály 1. évfolyamtól, a speciális angol nyelvi, informatikai osztályok 3. évfolyamtól

szerveződnek.

A 7-8. évfolyamon magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából sávos oktatási

forma keretében segítjük diákjainkat a tehetséggondozás és felzárkóztatás terén.

Iskolaotthonos osztályaink saját osztályteremmel rendelkeznek, az 5-8. évfolyam

szaktantermi rendszerben tanul. A 32 tanulócsoport elhelyezését tudjuk biztosítani.

Intézményünkben az utóbbi években felújításra kerültek a vizesblokkok, a világításrendszer,

az aulák, folyosók burkolatának javítása. A tánc és dráma modul tanításához tánctermet

alakítottunk ki, és az iskolai sportudvaron felújításra került a futópálya, kézilabdapálya. A

tárgyi eszközfejlesztésünk a pedagógiai programunkhoz kapcsolódik. A képzési

specialitásunknak megfelelően előtérbe került az idegen nyelvi tárgyi eszközök fejlesztése,

valamint a számítástechnika-informatikai hardver és szoftver állomány bővítése. Jelenleg két

digitális táblával és 29 tanulói laptoppal rendelkezünk. Az iskolai bútorok cseréje folyamatos.

Tantestületünk szakos ellátottsága 100%-os. Az oktató-nevelő munkát egy mentálhigiénés

szakember, egy iskolapszichológus, két gyógypedagógus, két inkluzív pedagógus hat fejlesztő

pedagógus és egy drámapedagógus segíti.

Nevelőtestületünk tagjai jól képzett, gyakorlott pedagógusok, akiknek színvonalas

munkavégzése komoly vonzerőt jelent az iskolaválasztók számára. Az alapkészségek

differenciált fejlesztésében, a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek

fejlesztésében is jelentős szerepet vállalunk. Élünk a személyiségfejlesztés minden

lehetőségével, ezért gazdag, színes szabadidős programokat tervezünk. A korszerű általános

műveltség megalapozásában, az intézményi specialitásaink fejlesztésében, megerősítésében és

a továbbtanulásra való felkészítésben élen járunk, növeljük iskolánk elismertségét,

sikerességét.

Az itt folyó eredményes nevelő-oktató munka elismeréseként 2007-ben a Szabolcs- Szatmár-

Bereg Megyei Közoktatás Közalapítvány az „Oktatás-nevelés Eredményességéért Díj”-at

adományozta iskolánknak.

Intézményünk csatlakozott a HEFOP 3.1.4. projekthez, amely iskolánk belső megújulását

segíti, és lehetővé teszi, hogy a mindennapi munkánkba egyre fokozottabban beépítsük a

korszerű pedagógiai módszereket, eszközöket.

Intézményünk 2009 júniusában hét nyíregyházi oktatási intézménnyel együtt megkezdte a

TÁMOP 3.1.4. Kompetencia-alapú oktatás fejlesztése Nyíregyházán című projekt

megvalósítását. Négy alsó és négy felső tagozatos tanulócsoportban nyolc bevont pedagógus

részvételével indítottuk el a projektet magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv és

6

természetismeret tantárgyak keretében. A projektbe való bekapcsolódásunk célja, hogy a

kompetencia alapú tanítás módszertanát és eszközeit minél szélesebb körben elterjesszük, a

tanulók képességeit és kulcskompetenciáit egyénre szabottan, új, eddig még kevésbé ismert

taneszközök segítségével fejlesszük és megerősítsük.

Pedagógusaink nyitottak és felkészültek arra, hogy tudásukat átadják más intézményeknek is,

készek vagyunk a disszeminációra, a projekt eredményeinek terjesztésére. Három jó

gyakorlatot töltöttünk fel az Educatio országos rendszerébe: Óvoda-iskola átmenetet segítő

„Aranykapu - program”, „Halloween” projekt, „Power point alkalmazása a betűtanításban, a

szövegértés –szövegalkotás fejlesztésében.”.

Elindult a referencia intézménnyé válásunk folyamata. Az előminősítési eljárás során kiválóan

megfelelt minősítést kapott iskolánk. „ A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot

átfogóan, mintaadóan alkalmazó intézmény, referenciahely” referencia-területen az

előminősítési feltételeknek megfeleltünk.

Elkészült az intézményi fejlesztési tervünk, mely a referencia szolgáltatások ellátására való

felkészülést jelenti. Ennek feltétele a TÁMOP 3.1.7. pályázat sikeres megírása.

Sikerünkhöz hozzájárul a szülők támogató együttműködése, az, hogy elismerik nevelő-oktató

munkánk eredményeit, és annak ők is részesei.

A jövőnknek is van egy útja, melyet végig kell járnunk.

Ezt úgy kell végigjárnunk, hogy mindannyian bátran mondhassuk:

„ Szeretném, ha ember lenne belőled, gyermekem.”

(Móra Ferenc)

7

A Petőfi Sándor Általános Iskola Nyíregyháza déli részén, Borbányán található.

Tagintézményünk helye, története

A település első népiskolája 1911-ben kezdte meg működését a Kállói úton egyetlen

tanteremben. Ezt az oktatási formát 1948-ban váltotta fel a nyolc osztályos általános iskola.

1955/56-tól önálló, osztott iskolaként 10. Számú Általános Iskola néven működött tovább.

Folyamatos fejlődéssel 1986-ra 14 tanterem, 1 technika terem, 1 tornaszoba szolgálta az

oktatást. A folyamatos bővítés következménye, hogy az épületek különböző életkorúak. Az

első épületrész 96 éves. 1987. szeptember 1-jén átadásra kerül az Alma úti nyolc tantermes

épület. 1997-től az intézmény neve: Petőfi Sándor Általános Iskola.

1987 után két helyszínen folyt az oktatás. 2005. augusztus 1-től közgyűlési határozat alapján a

volt Móricz Zsigmond Tagiskola a Petőfi Sándor Általános Iskola Tagiskolája lett, így ettől

fogva 3 helyen működtünk.

2011. augusztus 1-jétől a Móra Ferenc Általános Iskola tagintézménye, neve: Móra Ferenc

Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézmény.

Megközelíthetősége

A tagintézmény elérése több irányból és több helyi járatú (2, 2Y, 13, 15, 16) busszal, illetve

gépkocsival megoldott.

Jelenlegi tevékenysége, működése

Az Alma úti épületben 15 tanterem, egy számítástechnika terem, egy tornaterem, egy

könyvtár és két pálya biztosítja az oktatási feltételeket. Az épület átadása óta teljes körű

felújítás nem történt.

Az Alma úti épület három tanterem bővítésével – 2011/2012-es tanév – megoldja az

elhelyezési gondokat.

A gyermeklétszám csökkenésének következményeként folyamatos a tanulócsoportok

zárolása. Jelenleg a székhelyiskolában 15 tanulócsoport tanul. Távlati céljainkat figyelembe

véve valószínűsíthető, hogy 16 lesz a tanulócsoport száma.

Az épületek megjelenését lehetőségeinkhez mérten igyekszünk vonzóbbá tenni. Az iskolai

alapítványunk segítségével, szülői támogatással és a gazdálkodási keret felhasználásával

történik a fejlesztés.

Ősszel és tavasszal parkosítjuk az iskola környékét, egynyári virágokat, cserjéket, fákat

ültetünk. Az épületben is törekszünk a virágos iskola megvalósítására.

8

Az iskolába betérőket nyugodt légkör fogadja. Intézményünk belső képén, esztétikáján

tükröződik iskolánk szellemisége, a gyermekközpontúság. Kiállítások, eredményeket, kupákat

jelző tárló, faliújság, virágos környezet várja az érkezőt. A komfortérzetet javító fejlesztések

szembetűnőek. Saját kivitelezésben megújult a tároló szekrények jó része, az iskolai bútorzat

cseréje folyamatos.

Nyertes pályázatok tették lehetővé a tornaterem felszerelésének megújítását, folyamatos

cseréjét. Az iskola hangosításának technikai fejlesztését is így értük el. Audiovizuális

eszközök szintén pályázattal kerültek a napközis csoport tulajdonába. A TÁMOP pályázat

lehetőségét kihasználva tovább fejlesztettük technikai parkunkat. Az iskolai alapítvánnyal

közösen korszerű fénymásolót, televízió készülékeket, videó lejátszókat, DVD-ket

vásárolhattunk. Így történt az iskolai számítógépes hálózat kiépítése, klíma került a

számítástechnika termekbe. A tárgyi fejlesztések mellett törekszünk arra, hogy a városban és

szakmai körökben mind ismertebbé váljunk. Ennek érdekében évről évre a Petőfi-napok

keretében megrendezzük a nagy érdeklődésre számot tartó megyei szintű:

angol nyelvi

versmondó

matematika feladatmegoldó

rajzverseny

Az országos és megyei szaknapok, konferenciák, nyitott iskolai napok, bemutató tanítások

tapasztalatát igyekszünk kamatoztatni iskolánkban is.

A Petőfi Sándor Általános Iskolába járó tanulók Borbányán, Nyírjesen és Nagyszálláson

élnek. Tanulóink között sok a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű és az sajátos

nevelési igényű gyerekek száma. A szülők megváltozott életmódja, a kereső foglalkozás

kényszere, vagy éppen a munkanélküliség nyomasztó szorítása az iskolai

személyiségformálást felruházta a családi nevelés hiányosságait pótlandó reszocializációs,

korrekciós feladatokkal is. Törekszünk arra, hogy az itt tanuló gyerekek lelkének titkát

felfedezzük, úgy bontakoztassuk ki őket, hogy önmaguk lehessenek.

Iskolánk alapvető célkitűzése, hogy az oktatás és nevelés valamennyi területén és szintjén a

kor követelményeinek megfelelő, konvertálható általános ismereteket nyújtson, melyeket

tanulóink – a középfokú oktatásban továbbfejlesztve – leendő munkájukban hasznosítani

tudjanak. A nevelés területén célunk, hogy nyitott, kapcsolatteremtésre alkalmas, káros

szenvedélyektől mentes, kiegyensúlyozott, testben és lélekben ép, a munka értékét ismerő és

elismerő, az emberi értékekre igényes, aktív, öntudatos, toleráns ifjúságot neveljünk.

9

A Petőfi Sándor Általános Iskola nevelői szakmailag felkészültek, pedagógiai megújulásra

törekszenek, fejlesztő légkörben végzik munkájukat. Nem a család helyett, hanem a szülőkkel

munkaszövetségben akarják megoldani az adódó napi problémákat. Szülői értekezletek,

fogadóórák, nyílt nap, közös sportrendezvény, ünnepi műsoraink, közös kirándulások segítik

a kapcsolatépítést, valamint a szülők önkéntes anyagi támogatása megvalósul a „Tettre kész

alapítvány a gyermekekért” civil szervezeten keresztül.

Nevelőmunkánk partnere a városrészen működő két óvoda is. Részt veszünk egymás

rendezvényén, szülői értekezletén, nyílt napokon. Működési lehetőséget kapott a két alapfokú

művészeti iskola is.

Hitvallásunk segítségével, az elért sikerek örömével merítünk erőt ahhoz, hogy

hagyományainkat, erősségeinket megőrizzük és megújítsuk, emberséget és tudást adjunk a

Borbányán élő gyermekeknek:

,, Tiétek lesz a végtelen jövő! ’’

(Petőfi Sándor)

10

Alapelveink: Olyan általános, lényeges, normatív jellegű irányelvek, melyek a nevelés

minden területére, formájára, érvényes törvényszerűségekre és a nevelési tapasztalatokra

alapozódva biztosítják a nevelés hatékonyságát. Iránymutatóul szolgálnak a nevelésnek,

illetve a nevelés komplex folyamatának.

Céljaink: Azok az önmagunkkal szemben megfogalmazott elvárások, melyekben kitűzzük,

hogy mit szeretnénk elérni a folyamat során, illetve a végére.

A cél elérése a tevékenység „jutalma”.

Feladataink: Azok a konkrét feladatok, tennivalók, amelyek elvégzésével elérhetővé válnak a

célok, illetve érvényesülnek az alapelvek.

Eljárásaink: Azon folyamatok, módszerek, melyeket alkalmazunk annak érdekében, hogy a

vállalt feladatok elvégzése sikerrel járjon.

Eszközeink: Olyan tényezők, eljárások vagy tárgyi technikai kellékek, melyek

felhasználásával nevelő hatást fejtünk ki.

11

Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink EszközeinkI. A komplexitás elve.Annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk.

A különbözőséget természetes állapotnak tartjuk. Figyelembe vesszük, hogy az iskolában mindenki és minden esemény, történés, tárgy, eszköz, épület stb. nevel.

A tanítási-tanulási folyamat közvetítsen strukturált tudást: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és a magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával.Alakítsuk ki azokat a szociális készségeket, melyek képessé teszik tanulóinkat arra, hogy szociálisan elfogadhatóak legyenek, és érdekeiket érvényesítsék, s az ne mások kárára történjék.

Iskolánkba lépő kisgyermekekben óvjuk és fejlesztjük a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.

Megtervezzük iskolánkban a „látens” hatásokat, őszinte, harmonikus emberi kapcsolatokat, példaértékű életviteli és viselkedési szokásokat alakítunk ki.

Fokozatosan átvezetjük gyermekeinket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe iskolaotthonos szervezeti formában.

Minden gyermek számára biztosítjuk a megfelelő szociális és tanulási környezetet. Megismerjük az egyes gyerekek személyiségét, s ennek megfelelően alkalmazzuk a pedagógiai módszereket a személyiség egészének fejlesztése érdekében.

Minden gyermek számára biztosítunk képességeinek, érdeklődésének, távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat.

II. Munkánkat a feltétel nélküli gyermekszeretet hatja át.Intézményünk minden dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi jogait, méltóságát, a sajátjától eltérő nézeteket. A gyermek és a pedagógus egyenrangú félként vesz részt a nevelési-oktatási folyamatban.

Fejlesszük tanulóink fogékonyságát az emberi kapcsolatokra: találják meg egyéni boldogságukat, boldogulásukat, szolgálják szűkebb és tágabb közösségük javát a tanulási tevékenységek közben.

Olyan intellektuális és erkölcsi értékek kialakítása, melyek képessé teszik gyermekeinket saját sorsuk irányítására, felelősségvállalásra, helytállásra közösségeikben.

A szocializációs folyamatok segítése.Az alkotó pedagógiai klíma megteremtése.Igényesség, a tanuló jogainak tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, méltányosság, titoktartás.

Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Olyan oktatási környezetet teremtünk, amelyben módjukban áll, hogy képességeik és tehetségük alapján fontoljanak meg választási lehetőségeket és hozzanak döntéseket.

12

Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink EszközeinkIII. A közösségek biztosítanak terepet tanulóink önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

Célunk, hogy tanulóink szabad felnőttekké, autonóm személyiségekké váljanak. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.

Be kell vonnunk a gyerekeket saját életük megszervezésébe.Segítenünk kell a szocializációs folyamatok fejlesztését.

A gyerekek, fiatalok és csoportjaik összekapcsolása. Problematikus élethelyzetek megelőzését, javítását szolgáló helyes magatartásformák megismertetése, gyakoroltatása.

Nevelési célzatú csoportfoglalkozások a problémák kezelésére. Demokratikus fórumok a szabad véleménynyilvánításra.A diákönkormányzat önszerveződésének segítése. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, a konfliktusok kezelésére, gyakorlás és tréningek beiktatásával.

IV. A harmonikus személyiség kibontakoztatása érdekében fejlesztjük a gondolkodási képességeket, az érzelmi-akarati tényezőket, a testi és lelki egészséget.Megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és az egészséges életmód készségét.Szoros együttműködés a családdal a gyermek széles körű személyiségfejlesztése során.

Minden egyes gyermekben lássuk meg és láttassuk meg, valamint fejlesszük tovább személyiségének értékeit.Alakítsuk ki tanulóinkban a reális önértékelés képességét, az egészséges teljesítmény- és sikerorientált beállítódást, az egészséges önbizalom és kockázatvállalás bátorságát.

A kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált munka során ki kell fejlesztenünk a felelősségtudatot, a kitartás képességét, érzelemviláguk gazdagodását. Adjunk teret a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának, segítve természetes fejlődésüket, érésüket.Olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra és technikákra vonatkozó – ismeretekeket közöljünk,

A megszerzett tudás alkalmazása valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében. A döntésképesség érvényesítése szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben.

Témahetek,témanapok, osztályfőnöki órák, heti értékelések,diákönkormányzat,kirándulások,erdei iskola,táborok.

13

Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeinkmelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

V. Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási/ pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést.

Pozitív életkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdöket), motívumokat.

A pedagógusok elsajátítják és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési eljárásokat és módszereket. Kialakítjuk tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll, az önmagunkért vállalt felelősség, önállóság, az önfejlesztés igényét és képességét.

A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérési-ellenőrzési-minőségbiztosítási programjának megfelelően.

Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása.Az eljárások alkalmazásában szükséges professzionális tudás megszerzése.

VI. Korunk követelményeinek megfelelő erkölcsi és emberi tulajdonságok kialakítása szabad, otthonos légkörben.

Tudatosítsuk gyermekeinkben a környezetből megismerhető erkölcsi értékeket /humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat/. Alakítsunk ki szeretetteljes emberi kapcsolatokat a tanulók, nevelők és szülők között.

Fogékonnyá tesszük tanulóinkat saját környezetük, a természet, társas kapcsolataik, a tágabb társadalom értékei iránt. Ezen értékek:- a biológiai lét értékei,- a társadalmi

eredményességre vonatkozó értékek,

- a tudással, a műveltséggel kapcsolatos értékek,

- az „én” harmóniájára vonatkozó értékek,

- a társas kapcsolatok értékei,

Alakítjuk tanítványaink önismeretét, fejlesztjük önértékelési képességeiket, tudatosítjuk az együttműködés értékét a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.Megláttatjuk a bensőséges emberi viszonyok: a barátság, a szeretet értékeit.Kialakítjuk a társakról való gondoskodás igényét.Erősítjük a család szerepének fontosságát az esetleges negatív példák ellenére is.

Pozitív szokások, minták közvetítése különböző élethelyzetekben, irodalmi művekben, filmekben, történelmi eseményekben.Értékvizsgálatok.Mérések.

14

Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeink- humanizált társadalom

értékei (a szűkebb és tágabb hazára, a nemzetre, a világra vonatkozó értékek).

Tanulóink számíthatnak a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájukban és életük egyéb problémáiban.Titoktartás.

VII. Méltányos oktatási környezet biztosítása minden tanuló számára. Felkészítjük tanulóinkat az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Biztosítjuk az önmegvalósítás lehetőségét. Olyan oktatásszervezési keret létrehozása, amely tudatosan építi ki az előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas együttműködő, elfogadó környezetet.Támogatást adunk a tanulási kudarc és a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélylehetőség megteremtéséhez. A kiemelkedő tanulóknak lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.

A nevelő készítse fel tanulóinkat képességüknek, tehetségüknek megfelelően a továbbtanulásra, a társadalomba történő majdani beilleszkedésre.Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. Váljon elérhetővé minden tanuló számára a tanulás tanulása, és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása.

Segítenünk kell, hogy megfelelő mennyiségű tananyagot megfelelő időben sajátíthassanak el diákjaink. Meg kell ismertetnünk a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várhatunk el tőlük. Fel kell vérteznünk őket olyan tudással, ami használható, előhívható Együttműködünk velük a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában.A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napköziotthonos ellátással, tanulószobai foglalkoztatással. A tehetséges gyerekeket valós szükségleteik szerint segítjük a saját önfejlesztő stratégiáinak kialakításában és megvalósításában.Elsajátíttatjuk a tanulási stratégiákat és módszereket.

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az egyéni képességek figyelembevétele, a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, az érési folyamatok követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát.Heurisztikus tanulási helyzeteket is kínálunk tanulóinknak, eljuttatva őket a megismerés, a tudás öröméhez.

Emberléptékű követelménytámasztás, az önmegvalósítás lehetőségeinek biztosítása.Az indulási hátrányok feltérképezése és csökkentése.Egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése.Felzárkóztató órák. Tehetséggondozó szakkörök. A szülők, a családok életvezetési gondjainak segítése.Egyéni különbségekre figyelő, egyénre szabott pedagógiai eszközök és mérőrendszerek alkalmazása.

15

Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink EszközeinkA mérések a képességfejlesztés alapelemei, nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. A tanulók folyamatos visszajelzést kapnak a teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről.

A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket, differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulás-tanítási technikákat és módszereket a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel.

VIII. Minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait.A személyiség kibontakoztatása érdekében fejlesztjük a kialakítandó, megerősítendő kulcskompetenciákat. Azokat, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és

Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban:- az anyanyelvi kommunikáció,

- az idegen nyelvi kommunikáció,

- a matematikai-logikai,- a természettudományos,- a digitális,- a hatékony, önálló tanulási,

- a szociális (állampolgári) életviteli és környezeti,

Fejlesztjük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat, ismereteket, önfejlesztő tevékenységeket, képességeket és attitűdöket.

A modern személyiségközpontú interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.A tanulás tervezésében és szervezésében a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt.

Az egyes kompetencia- területekre készült tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, programcsomagok.

16

Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeinkfejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez, a munkához.

- a kezdeményezőképes-ség és vállalkozói,

az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetenciákat.

konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére.

IX. Az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése.Kiemelten fontosnak tartjuk a produktív nyelvi tevékenységek: a beszéd, a beszéd- és szövegértés, az olvasás és az írásbeli szövegalkotás fejlesztését.

A beszédfejlesztés fő céljai: - interakció és az összefüggő beszéd.Ennek érdekében fejlesszük tanulóink tudatos nyelvhasználatát, beszédbátorságát. Dramatikus tevékenységek alkalmazásával segítsük tanulóink kommunikációs és metakommunikációs készségeinek kialakulását. Legyenek képesek a köznyelvi beszéd megértésére, a legfontosabb információk kiszűrésére, részletesebb instrukciók követésére. Növeljük tanulóink kreatív íráskészségét.

A tanulók tudjanak egyszerű közléseket, tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni.

Írjanak a tantervi követelményeknek megfelelő szövegműfajokat. Szövegeket hallva, olvasva információkat keressenek és értsenek meg.

Betanult szerepek eljátszása.Csoportos, páros felkészülés után interakcióban való részvétel. Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása.Nyelvi tevékenységek végzése. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával is kívánjuk megvalósítani.

Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása,gyakorlás,differenciálás,kooperatív technikák.

X. Az idegen nyelvi kulcskompetencia fejlesztése. Iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával.

Keltsük fel az idegen nyelvek tanulása iránti igényt tanulóinkban.Fejlesszük interkulturális kompetenciájukat. Alakítsuk ki kommunikatív nyelvhasználati képességüket.

A tanulók idegen nyelv –használati képességének fejlesztése:

- a beszéd, a beszédértés,- az írásbeli szövegalkotás,

- a szövegértés fejlesztése.

Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiákkal, a programokkal /taneszközökkel segítjük az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek

A modern nyelvoktatási kooperatív technikák, módszerek (projekt és témahét) alkalmazása, az IKT-eszközök használata. Portfóliók készítése.Autentikus nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása.

17

Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeinkfigyelembe vételével. Saját és más kultúrák megismerése, összevetése. Értékeik megláttatása, tisztelete.

Szerepjátékok. Székhelyünkön 3. osztálytól emelt szintű angol nyelvi képzést nyújtunk

XI. A matematikai kulcskompetencia fejlesztése. A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematikai műveltség, a matematika-specifikus készségek, képességek és attitűdök fejlesztése.

Biztosítsuk az alkalmazható tudást.Juttassuk el tanulóinkat a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez.

Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése.Az alapvető matematikai ismeretek, készségek alkalmazásának fejlesztése az ismeretszerzésben, a problémák megoldásában, a mindennapokban. A matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása. Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása.

Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.Hatékony tanulási módszerek megismertetése.

Mérőlapok, feladatlapok, kooperatív technikák, differenciálás.A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása, szituációs játékok.

XII. A természettudományos kulcskompetencia fejlesztése. Az ember és természeti – társadalmi környezete viszonyának megalapozása.

Tanulóink gondolkodjanak globálisan és cselekedjenek lokálisan a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében.

Elemi természettudományos műveltség, gondolkodásmód megalapozása. Környezettudatos magatartás fejlesztése.

Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki órák és modulok (ember és társadalomismeret, etika, egészségtan, hon- és népismeret,

Az életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenykedtető kooperatív módszerekkel dolgozunk. Alkalmazzuk a programcsomagok elemeit, felhasználjuk a tantárgytömbösítés adta lehetőségeket (epochák).

18

Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeinkmodulprogramok) tematikáját. Bekapcsolódás környezetünk értékeinek megőrzésébe (témanapok, témahét).

XIII. A digitális kulcskompetencia fejlesztése. Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal.

Az informatika alkalmazása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához.A tanuló értse és alaposan ismerje meg az információs társadalom technológiájának szerepét és lehetőségét személyes és társadalmi életében. Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére.

Adaptív tanulásszervezéssel hasznosítjuk a számítógépet, s az info-kommunikációs technikákat.A főbb számítógépes alkalmazások használata a szabadidő, az információmegosztás, a tanulás és a kutatás terén.

Az információk megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása; kritikus alkalmazása, a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetése. A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését.

Infokommunikációs technológia alkalmazása. Székhelyünkön 3. osztálytól iskolánk profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk.A tagiskolában 1 és 2. évfolyamon szakköri formában történik.

XIV. A hatékony, önálló tanulás kulcskompetenciájának fejlesztése. Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.

Minden kollega helyezzen hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!Alakítsuk ki a tudás megszerzéséhez és megújításához, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükséges kompetenciákat.

Differenciált nehézségű feladatokkal, testre szabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni tanulási stratégia és haladási ütem kialakítására.

Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez (múzeum- és színházlátogatás; egyéb kiállítások).

Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre felkészítő – tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését.Tanulásmódszertani programunk beépítése tantárgyi struktúránkba (pl. portfóliók készítése).

19

Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink EszközeinkXV. A szociális és állampolgári kulcskompetencia fejlesztése, a hagyományok ápolása, tisztelete.A kommunikációs- és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Diákjainkat a haza szeretetére, elődeink és kortársaink munkájának, hűségének megbecsülésére és követésére neveljük.A hazánkban élő kisebbségek, nemzetiségek, valamint más nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása: multikulturális nevelés biztosítása.Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete.Az emberek egyenlőségének elismerése.A szolidaritás és a tolerancia értékei a tanítási-tanulási folyamatokban. Nevelésünk során értékként fogadjuk el

A tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára is hasznosítani tudják. Fejlesszük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, melyek a környezettel és egymással való harmonikus, konstruktív kapcsolatukhoz szükségesek.Ismerjék meg tanulóink a világ és európai kultúra, szűkebb és tágabb szülőföldünk értékeit, névadóink, Móra Ferenc, Petőfi Sándor életét, munkásságát, emberi példáját.Neveljük arra diákjainkat, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudásukat felhasználva aktívan vegyenek részt a közügyekben.

Az értelmi intelligencia mellett az érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása.A kommunikációs kultúra gyakorlatainak elsajátíttatására tréningek, terepgyakorlatok végzése. Az egyetemes kultúra és hazánk, valamint megyénk hagyományainak, nagyjainak, történetének és jelenének városunk múltjának és jelenének, városrészeink, Örökösföld és Borbánya, Nyírjes és Nagyszállás történeti hagyományainak megismertetése. Móra Ferenc és Petőfi Sándor életének, munkásságának megismerése.Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése.

A helyes társas magatartásformák elsajátíttatása, gyakoroltatása.A szocializációs folyamatok elősegítése.Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, anyagrendezés).

Multikulturális tartalmak feldolgozása.

Testi és lelki egészségvédelem megismertetése.

A konstruktív életvezetés szociálisan értékes, egyénileg eredményes nevelési értékének elsajátíttatása. Az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátíttatása.

Személyes példamutatás, a mentális képességek tudatos fejlesztése.Osztályfőnöki órák, szakkörök,sportkörök,diákönkormányzat és rendezvényei,témanapok,témahetek.

Helytörténeti és helyismereti órák tudatos tervezése a tanmenetekben.Tanórai és tanórán kívüli fejlesztés (pl. érdeklődési körök, szakkörök).Modulok.Más népek és hazánk ünnepei.

Előadások, szerepvállalások, kirándulások.

20

Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeinkgyermekeink világnézeti, lelkiismereti, vallási hovatartozását. Vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalunk állást, semlegesek maradunk.

Tanulóink legyenek tudatában saját értékeiknek. A közös munka során tanulják meg a toleranciát, mások tiszteletét, szeretetét.Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.

Biztosítanunk kell az ismeretek, a vallási, világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését.

A vallások erkölcsi és művészettörténeti tartalmának tárgyszerű, elfogulatlan ismertetése.

Minden tanuló számára – aki kéri – biztosítjuk a szabad vallásgyakorlást, a hitoktatáson való részvételt. A szociális képességek működtetése: együttműködés, segítés, versengés, vezetés, vita, érvelés, meggyőzés, kommunikáció.

XVI. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kulcskompetencia fejlesztése; fogyasztóvédelem.

Tanulóink ismerjék meg tágabb környezetüket, és legyenek képesek a kínálkozó lehetőségek megragadására.Ismerjék meg a fogyasztással kapcsolatos jogaikat.

A kezdeményezőképesség fejlesztése, az újításra való beállítódás megalapozása.Tudatos fogyasztói magatartás kialakítása.

Kooperatív technikák révén a tervezés, szervezés, irányítás, kockázatfelmérés; a tapasztalatok értékelése, reflexió és önreflexió.

Páros-, csoport- és projektmunka. Egyéni feladatvállalás.

XVII. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetenciájának fejlesztése.

Fejlesszük tanulóink esztétikai érzékenységét, kifejezőképességét, egyetemes és európai kulturális örökségeink iránti fogékonyságát.

A művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzésének fejlesztése, saját nézőpont összevetése mások véleményével.

Műelemzési gyakorlatok. A művészetek nyelvének megismerése. Identitástudatunk erősítése.

Színházlátogatás, képtárak, kiállítások, könyvtár, média.

21

Nevelő – oktató munkánkat akkor tekinthetjük sikeresnek, ha végzős diákjaink 90

százaléka az általános iskola befejezésekor

- a kerettantervben meghatározott továbbhaladási feltételeknek minden tantárgyból

megfelelt,

- tanulóink többsége egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten felel meg az

iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek,

- továbbtanulás során érdeklődésének, képességének megfelelően választ középiskolát

és nyer felvételt,

- biztos ismeretekkel és olyan tanulási technikákkal, kompetenciákkal rendelkezik,

melyek segítségével a későbbiekben a középiskolai követelményeknek megfelel,

- ismeri és alkalmazza a családban, a társadalmi közösségekben, természeti

környezetben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

- saját jövőjét tekintve alapértéknek tekinti a munkát, szabadságot és szeretetet.

22

1.2. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink

- érvényesülés a közösségben a közösséggel -

Iskolánk nevelő - oktató munkájának alapvető feladata, hogy megismerjük minden egyes

tanulónk legfontosabb személyiségjegyeit, értékeit, családját, szociokulturális hátterét. A

tanulók hozott értékeire építve, a szülőkkel együttműködve szervezzük meg a különböző

tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket, egyéb (érdeklődési körüket érintő)

tevékenységeket. Válasszunk olyan, az esélyegyenlőséget javító, egyénre szabott, hatékony,

differenciált pedagógiai módszereket, melyekkel hozzájárulunk ahhoz, hogy tanulóink a

különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, spontán tapasztalataikkal

összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

Mindezt az ismeretek több szintű elsajátíttatásával, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez

méretezett tananyag – kiválasztással, elrendezéssel, a tanulói képességek mind magasabb

szintre való fejlesztésével, a megtanultakhoz való viszony formálásával segítjük.

E munkánk során a konstruktív életvezetés megalapozására törekszünk, mely olyan életvitelt

jelent, amely szociálisan értékes és az egyén szempontjából is eredményes. Felkészítjük

tanulóinkat magasrendű szociális funkciók ellátására, meghatározott minőségű társadalmi

aktivitásra.

A konstruktív életvezetés megalapozásához képessé kell tennünk tanulóinkat arra, hogy a

konstruktív magatartás- és tevékenységformák beépüljenek személyiségükbe. Ezért

igyekszünk megismerni tanítványaink személyiségszerkezetét, igényeit, motivációs bázisát.

Kognitív kompetencia

Kompetencia-alapú nevelés-oktatásunk alapja a képességek, készségek fejlesztése, az

alkalmazásképes tudás középpontba helyezése, a tanulás megszerettetése, az ismeretszerzéssel

kapcsolatos pozitív viszonyulás kialakítása.

Tanulóinkat igyekszünk nyitottá tenni a tanulás, az ismeretek bővítése és megújítása iránt,

hogy majd fejlett ismeretrendszerükre támaszkodva sikeresen tudják megoldani a folyton

változó élethelyzetekből adódó feladatokat és problémákat.

Ezt a célt, a nevelés-oktatási folyamat megfelelő szervezésével érjük el: problémaközpontú

tanítással, a cselekvésből kiinduló logikus gondolkodásra neveléssel, a felfedeztető tanítás –

tanulással, a megértésen és a tevékenységen alapuló fejlesztéssel. Változatos feladatokkal

fejlesztjük a tanulók összehasonlítási, megkülönböztetési, észlelési képességét. Kialakítjuk

23

tanulóinkban az információkezelés képességét, mely magába foglalja az információk

összegyűjtésének, rendszerezésének és feldolgozásának a képességét.

Fejlesztjük tanulóink problémakezelési képességét, és képessé tesszük tanulóinkat a

hatékony problémamegoldásra a különböző helyzetekben.

Kialakítjuk tanulóinkban a kreativitás, rugalmasság és a nyitottság képességét. Kreatív az

az egyén, aki létrehoz a társadalom számára hasznos, újszerű és hiteles produktumot.

Rugalmas az, aki jól alkalmazkodik az új helyzetekhez kognitív téren és a szociális viselkedés

szempontjából is. Tanulóink akkor lesznek nyitottak, ha képesek az újszerű gondolatokra,

ötletekre, érzésekre és értékekre válaszolni.

Tudatosítjuk az órák, foglalkozások elérendő célját, csoport, pár és egyéni munkaformákat

alkalmazunk, kiaknázzuk a projektmunka kínálta motivációs lehetőségeket, gyakran

alkalmazunk differenciált tevékenységi formákat. Fontos tényezője nevelésünknek a

megalapozott sikervisszajelzés az egyes kompetenciák részösszetevőinek fejlődéséről.

A tanulás megszerettetése, a kíváncsiság felkeltése, majd megőrzése kisiskolás kortól kezdve

kiemelt feladatunk. Gyermekeink nagy része iskolaéretten kerül az első osztályba, hatalmas

kíváncsisággal, érdeklődéssel, ami számukra egy új motivációs rendszert jelent.

Alaptevékenységükké a játék mellett a tanulás válik. A legtöbb újat a rendszeres tanulás

hozza a gyermekek személyiségfejlődésében.

Szociális kompetencia

A társas kölcsönhatások szervezője, megvalósítója, melyet feladathelyzetekben

gyakoroltatunk tanulóinkkal.

Kiemelt szerepet kap a kommunikáció a kapcsolatteremtés, a konfliktuskezelés, a

tolerancia és az empátia kialakítása és gyakorlása során. A szociális érdekérvényesítés, azaz

a segítés, együttműködés, vezetés, versengés gyakorlásával lehetőséget nyújtunk tanulóinknak

gondolataik differenciált kifejezésére, a logikus érvelésre és következtetésre, valamint a

vitakultúra erősítésére is.

Kialakítjuk tanulóinkban a szabálykövető, alkalmazkodó képességet. Megtanítjuk őket,

hogy a szabályokat segítségként, és ne kényszerként éljék meg.

A szabályok kialakításába bevonjuk tanulóinkat, hiszen a szabály követésének képessége

könnyebben alakul ki, ha az egyén aktív résztvevője kialakításának.

Fontos, hogy diákjaink a közösen létrehozott szabályokat nélkülözhetetlen együttélési

normaként interiorizálják, tegyék belsővé.

24

Drámatechnikákkal, szerepjátékokkal, kooperatív tanulási formákkal, modellnyújtással és

pozitív megerősítéssel tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát,

együttműködési képességét.

Tanulóinkkal megismertetjük és elsajátíttatjuk a szociális viselkedés alapvető szabályait,

kialakítjuk bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség

összhangját, a társak iránti kompromisszumkészségüket.

Fontos, hogy tanulóink rendelkezzenek fejlett képzelőerővel, esztétikai érzékenységgel,

megértsék és elfogadják a különböző értékeket valló embereket.

Személyes kompetencia

A személy testi, lelki egészsége, a szervezet optimális működése, az egészség védelme, az

életkörülmények javítása.

A személyes tudat kialakítását és fejlődését szolgáljuk az önállóság, önkiszolgálás,

önvédelem, érdekérvényesítés, önismeret, önfejlesztés képességeinek gyakoroltatásával.

Fejlesztjük tanulóink testi képességeit, felkeltjük a testmozgás iránti igényüket. Tudatosítjuk

az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát, kialakítjuk az egészséges életmód

iránti igényüket, az ember önmagáért való felelősségvállalását.

Megismertetjük tanulóinkat a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású

társas viszonyok, káros szenvedélyek, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód).

Felébresztjük tanulóinkban az igényt az önismeretre, saját személyiségük kibontakoztatására.

Kitartásra, szorgalomra, céltudatosságra, elkötelezettségre nevelünk.

Megtanítjuk tanulóinkat az érzelmek – sikerek, kudarcok – helyes kezelésére. Önismereti

feladatokkal, kérdőívekkel segítjük tanulóinkat a reális önértékelés, az egészséges

önbizalom kialakításában.

Megismertetjük tanulóinkat a szülőhely, a haza múltjával és jelenével, nemzeti

hagyományainkkal, a nemzet kultúrájával. Annak tiszteletére, ápolására, megbecsülésére

neveljük őket. Kialakítjuk, erősítjük a hazaszeretet érzését.

Megismertetjük tanulóinkat alapvető állampolgári jogaikkal és kötelességeikkel. Felkeltjük

érdeklődésüket a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Kialakítjuk igényüket a közösségi

tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

Speciális kompetencia

25

Sajátos tevékenységek eredményes hatékony ellátása, az alkotóképesség fejlesztése, a

tehetséggondozás.

Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságuk, képességük és tehetségük

felismerésével segítjük tanulóinkat megtalálni erősségeiket. Indirekt módon segítjük a saját

önfejlesztő stratégiáik kialakítását.

Iskolánkban tanulóink érdeklődésük és képességük szerint angol, számítástechnika -

informatika és speciális testnevelés osztályokban tanulhatnak. E területek valamelyikén

gyermekeink megtalálhatják azt a lehetőséget, ahol képességüket legjobban

kibontakoztathatják, ezáltal is fejlődik személyiségük.

Sajátos nevelési igényű tanulóinkat fejlesztő, korrekciós és kompenzáló foglalkozásokkal

segítjük.

Szakköreink, sportköreink, iskolánkban működő alapfokú művészeti iskolák foglalkozásai

alkalmat biztosítanak tanulóinknak a zenei, vizuális, esztétikai befogadás és megismerés

lehetőségéhez, az önkifejezésre.

Gyermekeinket szellemi, kulturális és természeti értékeink védelmére neveljük. Manuális és

intellektuális foglalkozásainkon, szakköreinken orientáljuk tanulóinkat az alkotó tevékenység,

az értékteremtés irányába, megelőzvén ezzel az értékromboló beállítódás kialakulását. Ezáltal

lehetővé tesszük az alkotás örömének átélését, és ennek az élménynek a folyamatos

keresésére ösztönözzük őket.

A környezeti esztétikum megteremtése nélkülözhetetlen elem nevelési folyamatunkban. Az

esztétikus környezetnek modellközvetítő funkciója van, ezért olyan esztétikus

megoldásmódok alternatíváit ismertetjük meg tanulóinkkal, amelyeket saját életükben és

környezetükben ők is alkalmazhatnak. Az esztétikus, rendezett környezetnek pozitív hatása

van a gyermekek magatartására, gátolja az oda nem illő, nemkívánatos viselkedésformákat.

Gyermekeink tapasztalatot szerezhetnek a közvetlen iskolai környezet szépítésében, az

esztétikus környezet élvezetének élményében. Az osztályközösségek együtt díszítik saját

termeiket, felügyelnek tisztaságára, ízlésességére. Az osztályok között tisztasági versenyt

szervezünk. Közvetlen környezetünket, iskolánk környékét is tisztán tartjuk, szépítjük,

rendezzük.

26

1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Közösségi nevelésünk fő feladata, hogy iskolánkban jól funkcionáló közösségek alakuljanak,

és azokban eredményesen tevékenykedő, közösségi tulajdonságokkal rendelkező, jól

szocializált személyiségek nevelkedjenek.

A közösségfejlesztésünk magában foglalja mind az egyénnel, mind a csoporttal való

foglalkozást, mely során gazdagítjuk gyermekeinket olyan tulajdonságokkal, értékekkel

képességekkel, melyek személyiségük kiteljesedését biztosítják, ugyanakkor gazdagítjuk a

közösséget is.

Gyermekeink személyisége döntően az iskolai közösségeinkben formálódik. E közösségek

közvetítésével veszik át tanulóink a társadalmi értékrendet, és követik az elfogadott

viselkedésmintákat.

Az iskolai közösségek között a tanulók alapközösségének elsősorban osztályközösségeinket

tartjuk. Az iskolai osztály a társas kapcsolatok szerveződésének színtere, tagjai sokrétű

kapcsolatot alakíthatnak ki.

Székhelyünkön a 3. évfolyamtól kezdve a szülőkkel egyeztetve emelt szintű osztályokat

hozunk létre.

E közösségekben a –személyiségfejlesztés mellett- a közös érdeklődésnek, feladatoknak,

programoknak, versenyhelyzeteknek még nagyobb közösségformáló, kohéziós erejük van.

A közösségfejlesztő munkánk során nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy az

osztályban vagy más tanulóközösségben kisebb csoportok, informális közösségek alakulnak.

Ezek fontos szerepet játszanak a személyiség fejlődésében, lehetnek rá pozitív, de negatív

hatással is.

Törekszünk arra, hogy az osztályban tanító nevelők munkájukat összehangolva segítsék e

csoportokat, a felmerülő problémákat közösen oldják meg. Különös figyelmet fordítunk a

nehezen kötődő gyermekeink csoportintegrálására, kezeljük az esetleges egyéniségvesztési

jelenségeket.

A szülőkkel jó kapcsolatot tartunk, ami segít az iskolai csoportok kezelésében.

Nevelésünk során arra törekszünk, hogy e csoportok fejlődése a közösséggé válás irányába

haladjon. Ennek érdekében gazdagítjuk a közös tevékenységi formákat: tanítási órán kívüli

27

foglalkozásokat, klubdélutánokat, kirándulásokat, üzemlátogatásokat szervezünk. Kialakítjuk

gyermekeinkben a tudatos empátiát, fejlesztjük szociabilitásukat.

Mindennapi tevékenységünk szerves eleme az iskolai közösségeink alakítása és

működtetésének gyakorlata. A közösségi tevékenység megszervezését, valamint a

közösségen belüli kölcsönhatásokat indirekt nevelési módszerekkel irányítjuk.

A közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenység megszervezésének módszereiIrányítjuk:

a tanulmányi feladatok megszervezését,

az önkormányzati feladatok megszervezését;

a fizikai munkafeladatok megszervezését.

Mindhárom formában a tanulókat kooperációs és interaktív feladatok szervezésével,

valamint a közös cél, feladat, norma alapján folyó tevékenység szervezésével kapcsoljuk be

a közösség- és önfejlesztő tevékenységbe.

A közösség tevékenységét olyan módon irányítjuk, hogy az alkalmas legyen a követelmények

közvetítésére minden tanuló számára. Világosan érzékelhetővé tesszük magatartásuk pozitív

és negatív következményeit, valamint társaikkal szembeni kölcsönös függőségüket és

felelősségüket. Mindezt a tanulók közötti szoros munka- és tevékenységbeli kapcsolatok

létesítésével biztosítjuk.

A kölcsönhatásrendszer irányításának módszereiIrányítjuk:

a perspektívák megszervezését,

a hagyományok kialakítását,

az egymással szemben támasztott követelést,

az egymás ösztönzését, ellenőrzését,

az információ kölcsönös áramlását.

Részt veszünk személyesen is a közösségi tevékenységben.

Kiemeljük a pozitív egyéni és csoportos mintákat.

Segítjük a kommunikációs kultúra képességének kialakítását–véleménynyilvánítás, -formálás,

mások meggyőzése, megnyerése, érvek kifejtése, kihívás vitára.

28

A személyiség- és közösségfejlesztő munkánk során olyan gyermeket kívánunk nevelni,

aki

- szuverén egyéniség, életkorának megfelelő önálló gondolkodással,

véleményalkotással, ítélőképességgel rendelkezik;

- szociális személyiség, a társas kapcsolatok igényével és kialakításának képességével

rendelkezik, személyiségét nem mások elnyomásával érvényesíti, adottságait és

képességeit a közösség javára kamatoztatja, egyéni érdekeit összhangba tudja hozni a

közösség érdekeivel.

A különböző életkori szakaszokban a személyiségfejlesztés részletezett feladatait és a

közösségfejlesztés korcsoportokra lebontott, a műveltségi területek közös követelményeire

épülő feladatait a 1.4-es táblázat tartalmazza.

29

1.4. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósulása a különböző tartalmi és szerkezeti szakaszokban

A TARTALMI SZAKASZOK FELADATAI A SZERKEZETI SZAKASZOK FELADATAI

I.6 –9. év

II.

9-12. év

Az erre a korra legjellemzőbb természetes kíváncsiság megőrzése, fejlesztése.

A szokásrendszerük kialakítása, fejlesztése. Gyermekeink aktivitására való tudatos támaszkodás. Tanulóink irányítása a helyes énkép kialakításában,

önértékelésükben, erkölcsi ítéletalkotásukban (A tanító mint modell).

Egészséges testi, lelki, szellemi fejlődésük biztosítása (mozgásigényük kielégítése a játékosság megőrzésével).

Iskolai hagyományaink, szokásaink megismertetése és ápolása.

Iskolai értékrendünk fokozatos elfogadtatása az életkorra jellemző tanítóhoz való erős kötődés segítségével.

A fegyelem fejlesztése a közösségi aktivitás ösztönzésével.

Az együttérzésen alapuló segítést a közösségi szemlélet tudatosításával fejlesztjük.

A formális és informális csoportképzés, -képződés irányítása, támogatása.

A szűkebb környezethez, az osztályközösséghez való alkalmazkodás képességének kialakítása, az osztálytársak közötti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A szocializálódást segítő készségek fejlesztése.

Az alapvető viselkedési normák, szokások kialakítása, megtartása.

Tanulóink személyiségének megismerésén keresztül

1-2. évf.bevezető szakasz

3-4. évf.kezdő szakasz

A kommunikációs képességek fejlesztése: olvasás, írás, beszédművelés.

A tudatos nyelvhasználat képességének kialakítása.

Ismeretszerzés közvetlen tapasztalatszerzés útján. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges

kíváncsiság és érdeklődés ébrentartása. A matematikai gondolkodás alapelemeinek

megszerzése. A tanulási nehézségeket okozó hátrányos helyzet

kompenzálása, felzárkóztatás. A korai szelekció elkerülése.

Hatékony tanulási technikák elsajátíttatása. Taneszközeinken kívüli más ismeretforrások

beépítése a tanulásba (TV, rádió, újság, könyvtár stb.).

A konkréttól az absztrakt gondolkodás felé haladás.

A tankönyvön kívüli olvasás szorgalmazása. A természettudományi ismeretek bővítése. Az idegennyelv tanulása iránti érdeklődés

felkeltése, a kisiskoláskori idegennyelv-tanulás differenciált bevezetése, szerepjátékon alapuló az emlékezőképesség fejlesztését elősegítő nyelvtanulás.

Tehetségfelismerés, -azonosítás, -gondozás (tanórán és tanórán kívül).

Szóbeli feleletek szorgalmazása.

30

III.

13-14. év

érzelmi életük egyensúlyban tartása. Sikereik, kudarcaik egészséges feldolgozásának

segítése. Önbecsülésére, tisztességes becsvágyra nevelés.

A pozitív, reális énkép megerősítése. Egészségük, teljes testi, lelki és szociális harmóniájuk

megalapozása. A legfontosabb egészségmegőrző szokások

megalapozása. A rendszeres mozgás iránti igényük kiépítése, a

megnövekedett mozgásigény kielégítése. Tanulóinkat a természetes és az épített környezettel

való tudatos, harmonikus együttélésre neveljük. Felkeltjük igényüket a tiszta, egészséges környezet kialakítására, megóvására.

Nyitottá tesszük tanulóinkat a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Fogadják el a másságot. A beteg, sérült embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása.

Elősegítjük azoknak a közösségi összetartó erőknek a kialakulását és növekedését, melyek erősítik tanulóink kötődését a nemzethez, a haza szeretetét.

Feladatunk, hogy helyes mederbe tereljük a felnőttektől egyre függetlenedő erkölcsi felfogásukat, kételkedéseiket, vélemény-nyilvánításaikat.

A serdülők érzelmi hangulati labilitásából adódó nehézségek kezelése, problémáik megoldásában segítségnyújtás.

Annak felismertetése, hogy a stresszhelyzetek mindannyiunk által átélt szituációk, kezelésük, egészséges megoldásuk megtanulható. Konfliktuskezelési és stresszfeloldó technikák

5-6. évf.alapozó szakasz

7-8. évf.fejlesztő szakasz

Felzárkóztatás.

Kreatív gondolkodásra, probléma-érzékenységre, alkotókészségre, szellemi igényességre, az értelmes munka örömére, kötelességtudatra, kitartásra nevelés.

A szaktárgyi ismeretekre, sikerélményre épülő tudatos, alkotó tevékenység biztosítása.

Fejlesztjük tanulóink érdeklődését a világ dolgai iránt.

Kialakítjuk az önművelés igényét, megszerettetjük az olvasást, fejlesztjük kommunikációs készségüket.

Az 1-4. évfolyamon felismert kiemelkedő egyéni adottságok és képességek gondozása.

A különböző tantárgyakban a számítástechnika-informatika által nyújtott lehetőségek felhasználása.

Környezeti nevelés és tudatformálás, a környezettel és környezetben való harmonikus együttélésért.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak egyéni felzárkóztatással történő kompenzálása.

A reális önismeret és önértékelés fejlesztése a pályaválasztásban.

Életpálya-építés. A választott továbbtanulási irányra, iskolatípusra,

az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés. Képességvizsgálat. A pályaalkalmasság egészségügyi feltételeinek

megismertetése.

31

megismertetése, alkalmazása. A családról való leválásból adódó problémák

kezelése, a tanulók önállósodásának irányítása. A kortársak pozitív befolyásoló szerepének

hangsúlyozása, figyelemfelhívás a negatív hatás formáira. A megfelelő ellenállókészség kialakítása.

Az egyéniséget károsító dohányzás, alkohol- és kábítószerfogyasztás veszélyeinek felismertetése, a visszautasítási készség fejlesztése.

A szenvedélybetegségek kialakulása hátterében álló egyéni és közösségi befolyásoló tényezők felismertetése. A szervezett segítségnyújtás lehetőségeinek igénybevétele.

A nemi szerepek, a másik nemhez való viszonyulás életkori sajátosságainak és e viszony változásainak megismertetése.

A családi életre nevelésben felkészítjük tanulóinkat a felelősségteljes döntés képességére, amely később a párválasztáshoz, a házassághoz, a szülői feladatvállaláshoz szükséges.

32

1.5. Közösség- és személyiségfejlesztést erősítő hagyományos, kulturális és ünnepi rendezvényeink

Iskolánk egész életét átfogják és hozzájárulnak gyermekeink személyiségének formálásához,

az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részét alkotják.

Rendezvényeink

Névadóinkra emlékezünk tavasszal, a Móra-hét és a Petőfi-napok rendezvénysorozattal.Ezek programjai:

a székhelyen a tagintézményben

A Móra dombormű koszorúzása Kitárul a világ megyei angol(4-8. évfolyam) nyelvi verseny

Kincskereső megyei prózamondó verseny Szavalóverseny (1-8. évf.)(óvoda, 1-8. évfolyam)

Móra- matematika verseny Matematikaverseny (4-6. évf.)(1-4. évfolyam)

Gyémántcserép rajzverseny Rajzverseny (1-8. évf.)(óvoda, 1-4. évfolyam)

Cinegekirály megyei természetismereti verseny Petőfi labdarúgó kupa (2-5. évfolyam) (felső tagozat)

Móra-kupa megyei meghívásos sakk verseny

Móra-kupa kispályás labdarúgó torna meghívással

Megyei angol nyelvi akadályverseny(7-8.évfolyam)

Megyei német nyelvi akadályverseny(7-8. évfolyam)

Regionális Gyermek Szóló Néptánc Találkozó

Egyéb iskolai rendezvények

„Tisztítsuk meg a Földet” akció

Egészségmegőrző hét Egészség nap

Körtemuzsika énekverseny Ki mit tud?

33

Aprók meséi

Télapójárás, disco

Karácsonyi játszóház Karácsonyi forgatag

Karácsonyi ünnepi műsor

Farsang

Színházlátogatás

Föld napjaMadarak és fák napja Madarak, fák és méhek napja

Gyermeknap

DÖK nap

Kulturális gála kétévente Olvasni jó- irodalmi vetélkedőFordított nap

Papír-és hulladékgyűjtési akció

Kirándulások, táborok, erdei iskolaCsibeavató

Ünnepeink, megemlékezéseink

Tanévnyitó ünnepségAz aradi vértanúkra emlékezésOktóber 23.Március 15. iskolai ünnepségek

Megemlékezéseink a költészet napjáról, a magyar kultúra, a magyar tudomány napjáról, valamint a nemzeti összetartozás napjáról. zenei világnap

PedagógusnapBallagásTanévzáró ünnepély

34

1.6. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége

Intézményünk speciális gyermekvédelmi feladatokat lát el. A gyermekvédelem területén

preventív és korrekciós tevékenységet végzünk.

Ebben a munkában részt vesz valamennyi nevelő, különösen kiemelt feladatot lát el az

osztályfőnök, koordináló tevékenységet pedig a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végez.

A preventív és korrekciós tevékenységünk kiterjed a

tanulási nehézséggel,

magatartási zavarokkal küzdő,

hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra.

Valamennyi nevelő feladata:

ha a tanórán vagy tanórán túl bármilyen rendellenességet, zavart tapasztal

tanítványainál, jelzi az osztályfőnöknek,

a sajátos nevelési igényű tanulókat egyéni foglalkozással, differenciált óravezetéssel

vagy egyéb módon segíti,

ha szükséges, kapcsolatba lép az iskolánk logopédusával, pszichológusával,

a megszerzett információkat bizalmasan megőrzi a törvényi előírásoknak megfelelően

(titoktartás).

Az osztályfőnök feladata:

megállapítja, hogy kik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek,

családlátogatás, a mikrokörnyezet felmérése, beszélgetés a szülőkkel, a gyermekkel,

környezettanulmány készítése,

kapcsolattartás az osztályát tanító valamennyi nevelővel,

a problémák megbeszélése osztályával ill. az egyes tanulókkal,

az ártalmak forrásainak feltárása,

korrekciós tevékenység,

kapcsolattartás a szakszolgálatokkal

habilitációs, rehabilitációs törzslap vezetése.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata:

ismerje az alkotmányos rendelkezéseket, alapvető jogszabályokat,

35

tájékoztassa a szülőket, pedagógusokat és tanulókat azokról a lehetőségekről,

személyekről, intézményekről, ahová problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

dolgozzon ki a nevelők, osztályfőnökök észrevételei, tapasztalatai alapján stratégiát,

döntsön a szülőkkel és az osztályfőnökkel közösen a tennivalókról:

- a gyerekre,

- a tanuló kortársaira,

- a családjára,

- a családi környezetére vonatkozóan,

tartson kapcsolatot:

- a polgármesteri hivatallal,

- a gyermekjóléti szolgálattal,

- a családsegítő központtal,

- a szakszolgálatokkal,

- a gyermekorvossal,

- az iskolai pszichológussal, logopédussal és a védőnővel,

- a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal,

alapítványokkal,

szervezzen előadásokat,

tartsa nyilván a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket,

értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, ha a szülő elmulasztja teljesíteni gyermeknevelési

kötelességét, s ezáltal veszélyezteti gyermeke fejlődését.

Preventív, megelőző tevékenységünk

Alapelveinkkel összhangban elfogadjuk a másságot, ami elengedhetetlen feltétele megelőző,

segítő munkánknak.

Gyermekvédelmi stratégiánk, mely valamennyiünkre nézve kötelező:

ismerjük meg tanulóinkat, a rájuk ható környezeti hatásokat, tényezőket,

adjunk konstruktív életvezetési mintát tanítványainknak,

előzzük meg segítő magatartásunkkal a konfliktusok, lelki sérülések tartóssá válását,

csökkentsük a tanulók indulási hátrányait differenciált oktatás és képességfejlesztés

biztosításával,

segítsük tanulóinkat továbbtanulásukban, a pályaválasztásban,

szervezzünk egészségvédelmi, mentálhigiénés illetve a szenvedélybetegség kialakulását

megelőző programokat,

36

tartsuk fontosnak a családi életre való felkészítést,

járjunk el a tanulók szociális helyzetének javítása érdekében.

Preventív tevékenységünk során figyelemmel kísérjük, és pozitív irányba befolyásoljuk

tanulóinkat.

Fontosnak tartjuk:

a szülőkkel való együttműködést,

a tanulóinkkal a naprakész kapcsolattartást,

a kortárs-csoportok figyelemmel kísérését,

a gyermekek és a felnőttek viszonyának követését.

Korrekciós tevékenységünk

A preventív gyermekvédelmen túl intézményünk keretein belül a következő korrekciós

tevékenységeket végezzük:

gondozó nevelés

Ez a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre és családjukra terjed ki. Munkánk a szülői

magatartás befolyásolását is célozza.

pótló nevelés

A hátrányos és veszélyeztető környezeti hatás következményeként a gyerekek

szocializációja, személyiségfejlődése lelassul. Ezért valamennyi nevelő feladata a

társadalmi együttéléshez szükséges ismeretek, szokások elsajátíttatása. Ez természetesen

csak közösségben valósítható meg. Legfontosabb teendőnk a gyereket megnyerni, s csak

utána formálni.

korrigáló nevelés

Pozitív mintával szembesítjük a gyermek viselkedését, megtapasztaltatjuk a

viselkedésmódok következményeit.

Játékban, szituációs gyakorlatokban, sajátíttatjuk el a kívánt magatartásformákat,

gyakoroltatjuk a szabályok betartását.

helyettesítő nevelés

Ennek során a sérült gyermek számára vonzó, társadalmilag értékelt modellt nyújtunk.

37

Sikerként könyvelhetjük el, ha tanulóink ismerik, ezért óvakodnak a

szenvedélybetegségek kialakulására alkalmas szerek használatától.

Mindezek segítségével bízhatunk abban, hogy javul a gyermekek eddigi életfelfogása,

viselkedése; kinyílnak, érzelmileg fejlődnek.

1.7. Az esélyegyenlőség biztosítása intézményünkben

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata esélyegyenlőségi tervében az alábbi

irányelveket tartja kiemelten fontosnak:

megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód elve,

az emberi méltóság tiszteletben tartása,

a szolidaritás erősítése,

méltányosság, rugalmasság.

Iskolánk ezekhez igazodva az alábbi célokat kívánja szem előtt tartani.

1.7.1. Integrált nevelés

„Segíts, hogy önmagam csinálhassam”

A tanulás nemcsak a társadalmilag hasznos ismeretek elsajátítása, hanem interakciókban

megtapasztalt biztonság, kölcsönösség, az elfogadás és elfogadottság élményének

megtanulása, a sokféle ember sokféle módon történő együttélése.

A különbözőség az emberi lét megnyilvánulásának természetes állapota. A tanulók eltérő

szociális környezete, családi háttere, a különféle kultúrák, vallások, értékrendek, a más-más

szintű képességek, kompetenciák vagy ezek hiánya, a különleges nevelési, gondozási igények

teremtik meg a tapasztalati tanulás és az egymástól tanulás alapját.

Az integrált nevelés a kompenzáló, felzárkóztató, pótló nevelés helyett a

kompetenciaorientált szemléletet helyezi előtérbe, a sokféleség pedagógiája, vagyis

pedagógia mindenki számára.

38

Az eredményes együttneveléshez iskolánknak át kell alakulnia, inkluzívvá, befogadóvá kell

válnia. Igazodnunk kell minden egyes gyermek nevelési szükségletéhez, szociális, nevelési és

oktatási szempontból.

Kiemelten foglalkozunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel. Évente elkészítjük

az IPR stratégiát, valamint működik az IPR menedzsment, amely koordinálja a programhoz

kapcsolódó feladatokat.

Az alkalmazás feltételei

Integrációs stratégiánk célja, hogy minél több HH/HHH-s gyermek tanuljon saját családjában

nevelkedve lakóhelyéhez közeli többségi általános iskolában, ahol ha szükséges, különleges

gondozásban is részesülhet. Iskolánk feladata, hogy készítse fel gyermekeinket a

továbbtanulásra, segítse a társadalmi beilleszkedésüket. Juttassa tanulóinkat a

munkaerőpiacon keresett és értékelt kompetenciákhoz, segítse a kulcskompetenciák

fejlődését.

Az integráció egyben eszköze is a másság elfogadtatásának, az előítéletektől mentes

gondoskodás, segítségnyújtás, az önellátás, öntevékenység, függetlenség megtapasztalásának.

Az ép gyermekek megtanulják megérteni, hogy mit jelent előítéleteknek kitéve,

akadályozottan élni.

A sérült/más kultúrán nevelkedett gyermek megtanul másságával együtt élni anélkül, hogy

rokkanttá, megbélyegzetté válna.

Beiskolázási terv

- Folyamatos, élő kapcsolatot tartunk a környékbeli óvodákkal, óvodapedagógusokkal, akik

tájékoztatnak a különleges gondozási igényű gyermekekről. Csoportlátogatáson,

bemutató foglalkozáson, nyílt napokon megismerkedünk ezekkel az óvodásokkal.

- A beiratkozás előtti szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket integrációs

célkitűzéseinkről, lehetőségeinkről.

- Nyílt napokat tartunk, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a szülők betekintést

nyerjenek az iskolában folyó munkába.

- Beiratkozás után felvesszük a kapcsolatot a gyermek családjával, a gyermek fejlesztését

addig irányító szakemberrel.

- Körültekintően járunk el az osztályba sorolás terén, a HHH-s gyerekek aránya ne haladja

meg a törvény által előírt 25 %-ot.

39

- Folyamatosan figyelemmel kísérjük lakókörzetünk demográfiai adatainak tendenciáját, a

beiskolázási körzethatárok módosulását, integrációs feltételeink fejlődését. Ezek

ismeretében évente felülvizsgáljuk iskolai integrációs lehetőségeinket, felkészülünk a

körzetünkben élő különleges gondozást igénylő gyermekek fogadására.

Szervezetfejlesztési terv

Csoport- vagy osztálytársak, iskolaközösség

Az integrálandó gyermek személyisége könnyítheti, illetve nehezítheti az integráció összetett

folyamatát. Könnyíti a beilleszkedést a nyitottabb személyiség, a másokkal könnyebben

kapcsolatot teremtő gyermek.

Fogyatékos gyermekek esetében nincs feltétlen kapcsolat a fogyatékosság mértéke és az

együttnevelhetőség között.

A testi és érzékszervi fogyatékosok együttnevelése esetén meg kell ismertetni a tanulókkal a

fogyatékosság mibenlétét. A korlátokat „meg is élhetik”, például csukott szemmel való

közlekedés, mankóval járás során.

Minél fiatalabbak a gyermekek, annál természetesebben fogadják a tőlük valamiben

különböző társakat. Idősebb tanulóknál sem jelent gondot a másság elfogadása különösen, ha

pedagógusaiktól, szüleiktől kellő információt kapnak. A csoport- és osztálytársak

személyisége gazdagodik, ha fogyatékos társuk van. Megismerik erősségeit, amit korábban

nem is feltételeztek. Megtanulják a segítségnyújtás lehetőségeit, azok helyes mértékét.

Az IPR munkatervnek megfelelően intézményünk a multikulturális tartalmakat megjeleníti a

nevelési-oktatási folyamatban, hogy tanulóink megismerjék az eltérő szociokultúrákat, a

különféle hagyományokat, azok összetartó erejét a közösségben.

A fogadó pedagógus feladata:

- egyéni képességekhez igazodó módszerek széles körű ismerete,

- együttműködés a szülőkkel, gyermekcsoportokkal, szakszolgálatokkal,

- az iskolában jelenlévő kultúrák megismerése, elfogadása,

- információnyújtás a következő iskolafokon tanító nevelők számára,

- a tanuló életének nyomon követése.

A gyógypedagógus feladata:

- tájékozódás az iskola anyagi lehetőségeiről, személyi ellátottságáról, arról, hogy adott

esetben mire tudja/kívánja fordítani a megemelt normatív támogatást,

40

- megismerkedik a fogadó pedagógussal, gyermekcsoporttal, szülőkkel,

- tájékoztat a gyermek erős és gyenge oldalairól, a szülőktől várható segítségről, a maga

segítő szerepéről,

- felhívja a figyelmet a beszerezhető szakirodalomra,

- tájékoztatást ad az iskola többi pedagógusának,

- rendszeresen hospitál az adott osztályban,

- folyamatosan konzultál a pedagógussal, a szülővel, nyomon követi a gyermek

fejlődését,

- közvetlenül foglalkozik a gyermekkel,

- koordinálja a rehabilitációs foglalkozásokban részt vevő más szakemberek munkáját.

Az iskolapszichológus feladata:

- pszichometriai tevékenység,

- gyerekekkel vagy gyerekcsoporttal való közvetlen foglalkozás, azaz korrekciós,

tanácsadási vagy terápiás tevékenység,

- hospitálás: a pedagógusok és a diákok közös munkájának, együttműködésének

megfigyelése,

- csoportfoglalkozások tartása,

- az iskolánk szervezetpszichológiai szempontú segítése.

A pszichoterápiás tevékenységhez a szupervíziót az Egységes Pedagógiai Szolgálat biztosítja.

Együttműködés – partnerségi kapcsolatok kiépítése

Kapcsolataink alapját legfontosabb partnereink, a tanulók képezik. Megsegítésüknek

sokszínű helyzetleíráshoz kell illeszkednie, mindenkinél külön – külön mérlegelve az

eljárásokat, mert egyénenként mást-mást jelent az azonos eredmény/eredménytelenség.

Kapcsolataink a szülői házzal:

- Iskolán kívüli kapcsolataink közül legfontosabb a szülői háttér, a család megismerése,

megnyerése az együttnevelés érdekében.

- Rendkívül fontos szerepet játszik a szülő a beilleszkedési folyamat sikerességében:

napi kapcsolatot tart a nevelőkkel,

információt nyújt a pedagógusoknak,

segít megoldani a problémákat,

a gyermeket önkiszolgálásra, önálló tanulásra ösztönzi, szoktatja.

41

Sajátos igényekhez illeszkedő, egyéni képességek kibontakoztatását segítő

együttműködési terveket készítünk a Gyermekjóléti Központtal és a szakszolgálatokkal,

egyházakkal, alapítványokkal, más közoktatási és kulturális intézményekkel, kisebbségi

önkormányzattal.

A pedagógiai rendszer tartalmi elemei

A Közoktatási Törvény az alábbi többletszolgáltatásokat biztosítja a különleges gondozás

terén:

- A HHH-s tanulók számára évente egyéni fejlesztési terv készítése, fejlődésük nyomon

követése.

- Sajátos nevelési igényű és lassabban haladó tanulók részére 1. évfolyam tananyagának

elsajátítására egy tanévnél hosszabb idő is meghatározható a helyi tantervben.

- Az átlagos létszám számításakor a fogyatékos tanulót – a fogyatékosság típusától függően

– 2 vagy 3 főként kell figyelembe venni.

- Fogyatékos tanulók számára rehabilitációs tanórai foglalkozást kell szervezni.

- A tanulót az igazgató – a szakszolgálatok javaslatára – az egyes tantárgyakból,

tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól felmentheti.

- Mentesítés esetén a tanulók fejlesztését, felzárkóztatását egyéni fejlesztési terv alapján

egyéni foglalkoztatással kell biztosítani.

Tanterv

A NAT a kerettantervvel és helyi tantervvel kiegészülve biztosítja a nevelés-oktatás tartalmi

egységét, korszerűségét, rugalmasságát. A miniszteri rendeletben kiadott irányelvek

szolgálják a fogyatékos gyermek különleges gondozásához való jogának érvényesülését.

Tananyag

A fogadó pedagógus feladata, hogy a tanulók számára a tanterv hozzáférhetőségét biztosítsa,

individualizálja.

Elemei: Elhagyás, például gyengébb képességű gyerekeknél meghatározott anyagrészek

elhagyása, vagy későbbi időszakra való eltolása.

Változtatás, például számítógépbe írt felelet szóbeli helyett.

Kompenzálás, például tapasztalati tanulás lexikális anyagrészek helyett.

Kiváltás, például szóbeli anyag írott helyett.

42

Módszerek

Motiválás – a tanítás, tanulás érdekes, változatos feldolgozása, mely átlátható,

megtapasztalt ismeretekből indul ki.

Differenciálás:

- a tananyag tartalma, felosztása, szintje,

- az óra szervezése,

- az egyes tanulóval való közvetlen foglalkozás,

- a tanulási ütem,

- az alkalmazott módszerek,

- a számonkérés típusa,

- az értékelés szempontjából.

Kooperációs technikák a szociális képességek kialakítására, a társakkal való együttes

tanulásra (pármunka, csoportmunka), a tapasztalatok megosztásának ösztönzésére.

Alkalmazási lehetőségek biztosítása (témanap, témahét, projekt módszerek).

Elvárható eredmények

Iskolánktól

Integrációnk akkor sikeres, ha

- iskolánkra a nyitott, kooperatív vezetés/szemlélet jellemző,

- az érintettek feladatának meghatározása világos, elfogadott,

- együttműködési formáink a közös tervezés, közös elemzés, szupervízió,

- egész nevelőtestületünk támogatja az integrációt,

- részletesen és rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket az integrált nevelést

megelőzően és az egész folyamat során,

- az integrált nevelést vállaló pedagógusaink szervezett formában készülnek fel a

változásra, munkájukhoz folyamatos segítséget kapnak,

- pedagógiai teljesítményeinket értékeljük, díjazzuk, elkerüljük a túlterhelést.

Az integrált nevelésben részesülő tanulóktól:

- beilleszkedik közösségébe, kapcsolatokat alakít ki,

- motivált a tanulásban, együttműködésben,

- tapasztalatait, ismereteit megosztja társaival,

- elfogadja, igényli a segítségnyújtást,

43

- ismeri erősségeit, gyengeségeit,

- önértékelése fejlődik, erőfeszítései nem vesznek el,

- a számára meghatározott időszak alatt képes elsajátítani az adott tananyagot,

magasabb iskolafokra lép,

- iskolái elvégzése után beilleszkedik a társadalomba.

44

1.7.2. Képesség-kibontakoztató felkészítés

A képesség-kibontakoztató felkészítés célja hogy:

csökkenjen az évfolyamvesztés és lemorzsolódás a HHH-s tanulók körében,

a 250 órán túli hiányzás visszaszorítása,

a HHH-s tanulók kompetencia -felmérésének eredményei javuljanak,

a HHH-s tanulók nagyobb arányban tanuljanak az érettségit adó középiskolákban,

a HHH-s tanulók minél magasabb arányban vegyenek részt a tanórán kívüli

foglalkozásokon, szakkörökön, művészeti iskolák foglalkozásain.

Feladataink:

A HHH-s tanulók egyéni képességeihez igazodó fejlesztő nevelő-oktató környezetet

biztosítása.

Azoknak a lehetőségeknek a felkutatása, feltárása, amelyek igénybe vétele segíti a

gyermekeket és szüleiket hátrányos helyzetük csökkentésében/felszámolásában.

Az érintettek köre:

A képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevők körét a Közoktatási tv. valamint a

hatályos Miniszteri rendelet határozza meg.

A képesség-kibontakoztató felkészítés tartalma

A felkészítés tartalmi részét a NAT és a ráépülő kerettanterv, az individualizált helyi tanterv

valamint a pedagógiai programban rögzített értékelő rendszer biztosítja.

Olyan eljárásokat alkalmazunk, amelyek igazodnak a tanulók egyéni képességeihez, a

tananyag tapasztalaton alapuló elsajátításához. Nevelőmunkánk során kiemelten törekszünk a

pedagógiai programunkban megfogalmazott személyiség- és közösségfejlesztéssel

kapcsolatos céljaink megvalósítására, a tanulók szüleivel való hatékony együttműködésre.

A képesség-kibontakoztató felkészítés rendje

Felmérjük a HHH-s tanulókat szülői nyilatkozatok alapján.

Szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket a képességfejlesztés rendjéről.

Diagnosztizáló eljárással, környezettanulmánnyal megkeressük a támogatási

lehetőségeket.

A tanulók képesség-kibontakoztatásához egyéni ütemtervet készítünk, mely tartalmazza:

- a legfontosabb megfigyeléseket,

45

- rövid pedagógiai véleményt,

- a tanuló osztályközösségbe való beilleszkedését segítő eljárásokat,

- a fejlesztendő kompetencia-területeket,

- az értékelő konzultációk gyakoriságát, eredményét.

A tanórán kívüli tevékenységek rendszerét (iskolaotthonos, napköziotthonos

foglalkozások, szervezett szabadidős tevékenységek), melyben a tanulók megismerhetik a

közösségi értékeket, gyakorolhatják az alapvető kultúrtechnikákat.

Értékelés

A képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulókat – a pedagógiai programban

rögzített értékelő rendszerünknek megfelelően rendszeresen értékeljük.

3 havonta az osztályfőnök, a tanuló felkészítésében résztvevő nevelők – szükség esetén a

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szakszolgálatok szakemberei – közös értékelésre,

konzultációra hívják a tanuló szüleit, és írásban is elkészítik egyéni értékelésüket.

Az értékelés célja:

- a tényfeltárás,

- a tanuló haladásának biztosítása,

- a fejlődést akadályozó okok, körülmények tisztázása,

- a továbblépési lehetőségek megkeresése,

- az iskolai és otthoni tanulást segítő eszközök, módszerek megismertetése, biztosítása,

- a gyermek interperszonális kapcsolatainak segítése

és az, hogy a tanulók és szüleik megkapjanak minden segítséget ahhoz, hogy nevelési

kötelezettségeiket teljesíteni tudják.

1.7.3. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink

„Csupán két dolog van, amit tanítványainknak, gyermekeinknek adhatunk: a gyökerek és a

szárnyak.”

A családi életfeltételek jelentős mértékben befolyásolják a felnövekvő gyermek biológiai

fejlődését.

A család a gyermek érzelmi és értelmi szocializációjának kiindulópontja. Itt alakulnak ki a

gyermek későbbi magatartásának alapvető meghatározói, amelyek őt a felnőtté válás útján

vezetik.

46

A családi szocializáció alakítja ki a gyermek belső világát, képességét, tudását,

iskolakészültségét, iskolához való viszonyát és alapvető beállítottságát mindahhoz, amit az

iskola képvisel és amit az iskolázás révén el lehet érni.

A család kulturális szintje, légköre a domináns tényező a gyermek iskolai tanulmányi

eredményessége szempontjából.

A családi környezet és az iskola világa egy időben, egymás hatásait gyengítve vagy

felerősítve együttesen hozzák létre a gyermek szocializációját.

Az a gyerek válik hátrányos helyzetűvé, akit az otthoni környezetében ért hatások nem

erősítenek, illetve ezek nincsenek összhangban az iskola fejlesztő hatásaival.

Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akit a jegyző védelembe vett, vagy rendszeres

gyermekvédelmi támogatásban részesül és az őt nevelő szülő(k) legmagasabb iskolai

végzettsége a nyolc általánost nem haladja meg.

Az adottság és a szűkebb környezet adta egyenlőtlenségek korrigálására, enyhítésére a

következő feltételeket kell biztosítanunk:

olyan tartalmi szabályozást – a helyi tantervben -, amely lehetővé teszi, hogy a

teljesítményi kritériumok eléréséhez eltérő utak álljanak rendelkezésre,

a sokoldalú, nyitott, speciális feladatokat ellátó nevelők képzését,

az iskolai esélyteremtő differenciálási eljárásokat a gyermekekre szabottan kell

alkalmaznunk,

méltányos oktatási környezet biztosításával csökkentsük az eltérő társadalmi

rétegekből, családi közösségekből, különböző késztetésekkel és ambíciókkal induló

gyerekek esélykülönbségeit.

Céljaink:

Előzzük meg az iskolában jelentkező / kialakuló hátrányos helyzetet.

Biztosítsuk a kulcskompetenciák fejlődését.

Csökkentsük az eltérő társadalmi rétegekből, családi közösségekből, különböző

késztetésekkel és ambíciókkal induló gyerekek esélykülönbségeit.

Szüntessük meg a HHH-s tanulók koncentrációját, elkülönítését.

Kövessük nyomon a HHH-s tanulók középiskolai továbbtanulását.

Feladataink:

47

A gyermeki személyiség árnyaltabb megismerése. A hátrányt kiváltó okok felderítése.

Az individuális és általános hátrányok csökkentésére egyéni bánásmód biztosítása.

A változó viszonyokhoz, egyedi helyzetekhez való alkalmazkodás fejlesztése.

Konkrét problémákhoz konkrét segítség nyújtása.

Kedvező iskolai körülmények biztosítása tanulóink számára.

Az 1-4. évfolyamos gyermekeknek a tanítást és a tanulást egyesítő iskolaotthonos

szervezeti forma, az 5-8. évfolyamon a napköziotthon, illetve a tanulószoba

biztosítása.

A tananyag differenciálására épülő tanulás – szervezési eljárások biztosítása.

A szociális hátrányok csökkentését szolgálják

Iskolai kapcsolattartási formáink:

Szülői értekezletek során a szülők általános tájékoztatást kapnak

- a szociális juttatásokról:

- diákétkeztetésről,

- tankönyvtámogatás lehetőségeiről, igénylésének módjairól, feltételeiről,

- a térítés nélkül igénybe vehető szolgáltatásokról:

- fejlesztő foglalkozásokról,

- felzárkóztató órákról,

- napköziotthonról,

- tanulószobáról,

- iskolai könyvtárról,

- az iskola más létesítményeinek egyéni vagy csoportos használatáról,

- a szakszolgálatok munkájáról.

A családlátogatás teszi lehetővé a szociokulturális környezet, a család művelődési

lehetőségeinek felmérését; az egyéni, sajátos problémák feltárását, orvoslásának módjait és

lehetőségeit is.

Fogadóórákon lehetőség nyílik a szülők és nevelők együttes gondolkodására.

Segítséget nyújtó szervezeteink

48

Az SZMK javaslattevő és véleményezési jogköre által nyújt segítséget az iskola keretein

belül, pl.: meghatározhatja a nem ingyenes szolgáltatásokhoz kérhető legmagasabb összeget, a

differenciálás elveit.

Az Örökösföld Tanulóiért Alapítványunk és a Tettrekész alapítvány a gyerekekért évek

óta segíti a rászoruló gyermekeket.

A Polgármesteri Hivatal, Gyermekjóléti Központ – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

az osztályfőnök kezdeményezésére felveszi a kapcsolatot e szolgálat munkatársaival annak

érdekében, hogy a szociálisan hátrányban lévő tanulók minél hamarabb segítségben

részesüljenek.

A hátrányok enyhítését szolgáló szervezeti formák és tevékenységek iskolánk szocializációs

folyamatában

A tanítási órák a differenciált tanulásszervezéssel az egyéni képességek fejlesztését

szolgálják.

Iskolánk tantárgyi hagyományrendszerével az esélylehetőségek javulását szolgálja.

Szűkebb, tágabb környezetünk kultúráját közvetíti és a szabadidő eltöltésének,

mintaadásának lehetőségeit, módját is hordozza.

Azok a tanulók, akik lassabban haladnak a tanulásban vagy lemaradnak valamilyen ok

miatt, korrekciós foglalkozásokon vesznek részt. E foglalkozások léte elsősorban

eszköztudás - jellegű, tehát a tanulást segítő kultúrtechnikák és a kommunikációs

képességek körében indokolt (fejlesztő foglalkozások, logopédiai foglalkozások, tantárgyi

korrepetálások).

A kompenzálás során a hátrányos helyzetnek a tanulás-szempontú feloldása, javítása

történik. Mindezek egyszerre szolgálják a szociális, illetve kulturális eredetű hátrányos

helyzet javítását.

Kompenzáló munkánkban iskolai könyvtárunk, napközi otthonos és tanulószobai

foglalkozásaink fontos szerepet töltenek be.

Különös gondot fordítunk arra, hogy hátrányos helyzetű tanulóinkat bevonjuk szakköri

foglalkozásainkba, ahol az érdeklődésnek, képességnek megfelelően a tehetséggondozást

végezzük.

49

E kompenzáló programjainkkal a tanulás iránti motiváció kialakítását, a tanulás

fontosságának felismertetését, tanulási szokásaik kialakítását segítjük.

Segítjük őket abban, hogy részt vehessenek a nem ingyenes kirándulásainkon, nyári

táborozásainkon.

Alapítványaink lehetőség szerint a táborozási költségek egy részét átvállalják a szülőktől.

A szaktáboraink az évközi szakköri tevékenységet folytatva a képesség- és

tehetséggondozást nyáron is biztosítják.

Prevenciós munkánk a tanulók körében

Az egészséges életmódra nevelés, a családi életre felkészítés az osztályfőnöki és

biológiaórákon történik. Célunk, hogy az így szerzett ismeretek, az így megismert értékek

követendő példaként épüljenek be tanulóink személyiségébe.

A drog- és bűnmegelőzési programjaink is a megelőzést szolgálják (a rendkívüli

osztályfőnöki órákon meghívott előadókkal illetve külső helyszínen).

A pályaválasztás előkészítése

A pályaorientáció valamennyi nevelő feladata.

Az osztálytanítók és osztályfőnökök figyelemmel kísérik tanítványaik kíváncsiságát,

érdeklődését. Az egyéni képességek, helyzetek figyelembevételével – a szülőkkel

együttműködve – javaslatot tesznek a gyermek fejlesztését szolgáló foglalkozásokra (fejlesztő

csoportok, tehetséggondozó szakkörök). Nevelőink a pályaismeret és önismeret

kibontakoztatására nagy hangsúlyt helyeznek a megfelelő továbbtanulás és pályaválasztás

érdekében.

Munkánkat akkor tartjuk eredményesnek, ha eljárásaink, szolgáltatásaink, az iskolai

környezet, segítő szervezeteink biztosítják tanulóink részére, hogy megkapjanak minden

segítséget szociális hátrányaik leküzdéséhez, ha szociális helyzetük miatt nem kerülnek

ki a családból, ha szociális hátrányuk miatt nem sodródnak ki a többségi oktatásból.

1.7.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Viselkedészavaron azt értjük, amikor a viselkedéselvárások és a bizonyos feltételek között

megnyilvánuló viselkedések között eltérés van. Ezt nem a gyerek tulajdonságaként, nem a

50

környezet által rásütött stigmaként, hanem az adott szituációra adott reakciójaként

értelmezhetjük.

Dimenziói: neurózis, agresszivitás, indulati élet, önérvényesítési törekvések,

kapcsolatteremtési és kapcsolatmegtartási nehézségek, kritikátlanság.

Az alkalmazkodó képesség zavara speciális folyamatban jön létre.

Ezért a kialakulás bármelyik fázisában kompenzálható vagy megállítható. A kedvezőtlen

személyiségfejlődés viselkedészavarokat indukálhat, mely nehezíti a közösségbe való

beilleszkedést.

Kezelésükben az osztályfőnököknek, szülőknek, osztálytársaknak vagy más bármely

mikroközösségnek meghatározó szerepe lehet.

Feladataink:

(valamennyi osztályfőnök feladata képzett szakembereink vezetésével)

Meg kell ismernünk a gyermekek kapcsolatait, érzelmi kötődéseit, különös tekintettel a

HH/HHH-s tanulókra.

Fel kell tárnunk, milyen sajátos nevelési igénnyel rendelkeznek a nevelés - oktatás

(egészségügyi, mentálhigiénés, szociális stb.) terén.

Tünetleltárt (problémaprofilt) kell készítenünk, amely tartalmazza:

- a szomatikus,

- az intellektuális állapotot,

- a klinikai jellegű tüneteket,

- a családi, környezeti jellegű problémákat,

- a közösség ellen irányuló viselkedéseket.

Kijelöljük az elsődlegesen fejlesztendő, korrigálandó területeket, a fejlesztések

illetékességi körét.

Szükség esetén az illetékes szakszolgálat véleményét kérjük.

Megállapítjuk, hogy

az adott gyermek mely problémája igényel egyéni korrekciót / terápiát,

melyik oldható meg csoportos foglalkozás keretében,

milyen segítő módszereket kell alkalmaznunk a gyermek iskolai osztályában,

családjában.

51

Ki kell tűznünk a kontroll időpontokat. Legyen az értékelésünk, a diagnosztizálásunk és

visszacsatolásunk folyamatos.

A figyelem- és cselekvésszervezési nehézségek esetén is ezeket az eljárásokat követjük.

Figyelemzavar tünetei:

- a tanuló nem figyel a részletekre, iskolai feladataiban figyelmetlenségre utaló hibákat vét,

- nehezére esik figyelmét fenntartani mind a feladatainál, mind a játéknál,

- gyakran nem veszi észre, ha beszélnek hozzá,

- gyakran nem követi az utasításokat, nem fejezi be az iskolai feladatokat,

- nehézségei vannak feladatainak megszervezésében,

- nem szereti, kikerüli, megtagadja azoknak a feladatoknak az elvégzését, amelyek tartós

szellemi erőfeszítést követelnek,

- gyakran elveszíti iskolai felszereléseit (pl.: ceruza, füzet stb.),

- figyelme külső ingerekre könnyen elterelődik,

- napi tevékenységében gyakran feledékeny.

Hiperaktivitás tünetei:

- a gyermek matat, fészkelődik a székén,

- gyakran felugrál helyéről,

- össze-vissza rohangál olyan helyzetekben, ahol annak nincs semmi értelme,

- szabadidejében nem tud csendesen játszani,

- állandó mozgásban van,

- sokat beszél.

Impulzivitás tünetei:

- a gyermek hamarabb válaszol, mint ahogy a kérdés elhangzik,

- nem bírja kivárni sorát,

- gyakran félbeszakít másokat.

Agresszivitás:

Az agresszív gyerekek rosszul ismerik fel a különböző szociális helyzeteket, ok-okozati,

előzmény-következmény összefüggéseket. Problémamegoldó képességük szegényes. Úgy

52

érzik, hogy a világ összeesküdött ellenük, nem fogadja be őket. Ezért támadólag lépnek fel az

őket segíteni kívánókkal szemben is.

Az agresszív gyerek nevelésében a következő úton érhetünk el sikereket:

- játékban, munkában olyan cselekvést választunk, melyben elfogadható

bizonyos fokú agresszió (pl. küzdősport) ill. annak levezetése,

- csökkentjük a negatív hatásokat, az okokat, melyek agressziót váltanak ki,

- fejlesztjük a gyerek egyéb, pozitív készségeit (pl. empátiáját, nagylelkűségét),

- rajzterápiával, zenével segíthetjük az indulatok feldolgozását,

- jól megválasztott történetek, mesék eljátszásával erősíthetjük az elfogadás

érzését.

Ezek a gyermekek a fejlődés potenciális lehetőségével rendelkeznek, tehát munkánkat

akkor tartjuk sikeresnek, ha szakszerű foglalkozásaink segítségével lemaradásuk

csökken, teljesítményük emelkedik, közösségükben tudnak kapcsolatokat teremteni.

1.7.5. Tanulási kudarc kialakulását megelőző tevékenységünk

„A gyökerek persze nem látszanak, de tudod, azok tartják a fát”

A tanulásra való képesség, tanult képesség, amelynek kialakulása és működése

személyiségbeli előfeltételektől függ, és tanulás közben végzett gyakorlás során, tapasztalatok

szerzése és feldolgozása közben jön létre.

A tanulási képességnek nincs befejezett állapota, de van minőségi különbsége.

A tanulók hátrányos helyzetének, sajátos igényeinek korai felismerését és megsegítését az

eredményes iskolai pályafutás, a sikeres életút biztosítása érdekében elengedhetetlennek

tartjuk. Ezzel sok gyermeket megóvhatunk a lemorzsolódástól, és olyan kiemelkedő

képességű, tehetségű tanulók kerülhetnek figyelmünk központjába, akiknek fejlődését

biztosítanunk kell.

Ha a tanulási képesség átmenetileg vagy tartósan megsérül, fejlődésében lelassul, olyan

zavarok következnek be, amelyek a tanulás eredményességét csökkentik, és iskolai tanulási

problémákhoz, teljesítményzavarokhoz vezetnek. A tanulási képesség zavarát részben

megfelelő neveléssel, részben a biológiai, pszichológiai, szociális feltételek biztosításával /

megváltoztatásával igyekszünk csökkenteni.

A tanulási nehézségek típusai:

- Tanulási gyengeség:

53

Tünetei a kultúrtechnikák nehezített megtanulásában, feltűnő és problémát okozó tanulási

és szociális viselkedésben, az iskolai munka eredménytelenségében mutatkoznak meg.

Mindezt preventív intézkedésekkel, kompenzáló neveléssel, fejlesztéssel kedvezően

tudjuk befolyásolni.

Ezek az eljárások, valamint az osztálytanítók és szülők együttműködése sokat segít,

esetenként meg is szünteti a tanulási problémát.

- Tanulási zavar:

Tünetei a tanulás egyes részterületein jelennek meg, különösen az olvasás, írás, helyesírás

vagy számolás területén. Egyéb tanulási területeken jó eredmények érhetők el. E zavarok

időtartama különböző.

Fejlesztő foglalkozások alkalmazása szükséges.

A szülővel együttműködő osztálytanító munkáját más szakemberek is segítik

(gyógypedagógus, pszichológus, gyógytestnevelő stb.).

- Tanulási akadályozottság:

Tünetei generalizáltan, a tanulás minden területén átfogóan, súlyosan és tartósan

jelentkeznek.

Hosszantartó, szakemberek által irányított fejlesztő intézkedésekre van szükség.

Fejlesztő munkánk szakaszai

Általános tájékozódás a gyermekek iskolakészültségéről:

Kapcsolatot tartunk körzeteink óvodáival, folyamatos a konzultáció.

Célunk a két intézménytípus elvárásainak, igényeinek közelítése.

Csoportlátogatáson, bemutató foglalkozásokon, nyílt tanítási órákon veszünk

részt.

A beiratkozást megelőzően tájékozódunk a leendő első osztályosokról.

Beiratkozás

A szülők elképzeléseinek megismerése után a beiskolázás a Nevelési Tanácsadó

szakvéleményét is figyelembe véve történik.

Pedagógiai megfigyelések

Az előkészítő időszakban az osztályban és az évfolyamon tanító nevelők tudatos

és spontán megfigyeléseinek összevetése.

Területei: beszédhibák, oldaliság (lateritás), ceruzafogás, feladatértés, magatartás,

mozgáskoordináció, társas viszony stb. terén.

54

Diagnosztizálás

Célunk, hogy

sokoldalú ismeretet szerezzünk tanulóink személyiségéről, iskolakészültségéről,

tervezzük meg optimálisan a tanítási – tanulási folyamatot, annak hatékonyságát

növeljük.

Eszközei: az adott életkorhoz igazodó megfigyelések, mérések.

Területei:

- beszéd,

- hallás,

- látás,

- emlékezet,

- bőrérzékelés (taktilis érzékelés),

- egyensúlyozás,

- mozgás (nagy és finom),

- ritmusérzék, pszichomotoros koordináció.

Feladathelyzetben:

motiválhatóság,

koncentráció,

munkatempó,

kitartás megfigyelése.

Végzik: osztálytanítók, logopédus.

A fejlesztő csoportok kialakítása

Tájékoztatjuk a szülőket a megfigyelések és mérések eredményeiről.

Közösen igyekszünk megoldást keresni, szükség szerint megoldásjavaslatot teszünk.

Szülői beleegyezéssel szakértők segítségét kérjük (Egységes Pedagógiai Szakszolgálat,

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és

Képzési Intézete 1.sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs

Bizottság, pszichológus stb.).

55

A kiadott szakvélemény alapján az iskola igazgatója felmentést adhat bizonyos

tantárgyak értékelése alól. Meghatározhatja a minősítés, értékelés módját, a fejlesztő

felkészítés rendjét.

A szülők, a tanácsadó munkatársak és pedagógusaink folyamatosan kapcsolatot tartanak,

megbeszélik a teendőket.

Az azonos képességterületen elmaradó vagy hasonló problémájú tanulókat homogén, kis

létszámú csoportokba szervezzük.

Fejlesztési terveket dolgozunk ki az egyedi képességek kibontakoztatására.

Rögzítjük a rövid és hosszabb távon várható eredményeket.

Folyamatosan végezzük a diagnosztizálást, az értékelést és a visszacsatolást az eredeti

célhoz.

Szükség esetén más, a tanuló képességeihez, haladásához jobban illeszkedő módszereket,

eljárásokat alkalmazunk, egyéni fejlesztési tervet készítünk.

Kiemelt figyelemmel kísérjük a teljesítményváltozásokat.

Nem vonhatunk le életre szóló következtetéseket. A legkisebb fejlődést is pozitívan

értékeljük, megerősítjük.

Alkalmazása:

- tanítási órán differenciálással,

- képesség szerinti kiscsoportos foglalkozásokon,

- egyéni foglalkozásokon – melynek időkeretét a törvény biztosítja,

- párhuzamosan szervezett csoportfoglalkozások keretében.

Feltétele: vizsgálóeszközök, tesztek, feladatlapok, fejlesztő játékok, ez irányú szakmai

ismeretek.

A tartósan beteg, hosszabb ideig hiányzó tanulók (ha a törvényben meghatározott tanítási

óraszámot nem éri el a mulasztás) az osztálytanítók, és szaktanárok által vezetett, egyénre

szabott felzárkóztató programok segítségével kerülhetik el a társaiktól való elmaradást,

alulteljesítést.

Az osztályismétlő tanulók számára egyéni foglalkozásokon biztosítjuk a fejlesztő

felkészítésen való részvételt.

56

Méltányos oktatási környezetet biztosítunk, hogy ne tegyük ki tanulóinkat tanulási

kudarcnak, ezzel megelőzzük a viselkedési zavarok kialakulását.

1.7.6. Tehetséggondozás

Az átlagtól lemaradó, tanulási, beilleszkedési gondokkal küszködő tanulók korrekciós és

kompenzáló pedagógiai tevékenysége mellett, vele párhuzamosan, iskolánkban az átlagot

meghaladó fejlődésre képes gyermekek fejlesztésére is nagy gondot fordítunk, különösen

figyelünk a HHH-s tanulóink tehetség – kibontakoztatására.

Tanulóink egy része valamilyen területen, tevékenységben, tevékenységkomplexumban az

átlagosnál magasabb szintű teljesítményre képes.

A tehetségek megjelenése, területei

A tudományos tehetség kategóriájába azokat a tanulóinkat soroljuk, akik egy vagy több

természet-, illetve társadalomtudományi tantárgyban kiemelkedő képességeket mutatnak.

A vezetői tehetség csoportjába azon tanulóink tartoznak, akik társaik irányításában

emelkednek ki (demokratikusan működő osztályközösségekben, diákönkormányzati

munkában).

A pszichomotoros tehetség kategóriájába elsősorban a sport, illetve a

mozgásművészet(tánc) terén kiemelkedő képességekkel rendelkező tanulóinkat soroljuk.

A művészi tehetségek közé elsősorban a képző-és zeneművészetek terén kiemelkedő

képességű tanulóink tartoznak.

E gyerekek szellemi képességeikkel, fizikai tulajdonságukkal, személyiségükkel tűnnek ki

társaik közül. E tehetséges gyermekek viszonylag már korai életkorban kiemelkedő

képességet és odaadást mutatnak.

Célunk, hogy biztosítsuk számukra - a komplex személyiségfejlesztés részeként – a minél

nagyobb teljesítőképesség kialakulását.

Az átlagot meghaladó fejlődésre képes tanulók fejlesztésében feladataink:

Elsődleges feladatunk a tehetség időben történő felismerése, azonosítása, kiválasztása.

Fontos nevelői teendő a kevésbé motivált tanulóban felkelteni az adottságok

fejlesztésének személyes indítékait.

A tehetséges tanulók azonosítása, rátermettségének szűrése négy területen történik:

- az általános intelligencia,

57

- a specifikus képességek,

- a kreativitás,

- az elkötelezettség szintjén.

E négy terület mérése folyamatos, a teljes iskolai periódusra kiterjedő tevékenységünk.

A tanulói programok – egyéni tanmenetek – készítése, amelyek az egyéni előrehaladást

biztosítják.

A kiemelkedő képességű és tehetséges tanulók versenyekre való eljutása, a lehetőségek

biztosítása.

Pályaválasztásuk segítése.

A kiemelkedő képességű és tehetséges tanulók speciális képzéséhez munkacsoport

létrehozása, amely a nevelők ilyen irányú továbbképzésével, felkészítésével foglalkozik.

Speciális tehetséggondozás az iskolán kívül.

Bekapcsolódás a városi, illetve megyei szintű tehetséggondozó munkába.

A tehetséggondozás folyamata iskolánkban

A kiemelkedő képességű, tehetségű tanulók felismerését, azonosítását szolgálják:

tanítási óráink,

szakköri, diáksportköri foglalkozásaink, ahol tanulóink egyéni érdeklődésük és nevelőjük

javaslata alapján vesznek részt,

iskolánkban működő művészeti iskolák foglalkozásai,

a nyári szünidőben a speciális táborok foglalkozásai.

székhelyünkön:

az 1. évfolyamtól működő testnevelés osztályaink testnevelés órái,

a 3. évfolyamtól működő angol és számítástechnika-informatika emelt szintű

osztályok tanítási órái,

az 1. évfolyam 2. félévétől bevezetett évfolyamszintű sávos szabadidős

foglalkozások,

A tehetségek fejlesztése

A kiemelkedő képességű, tehetséges tanulók felismerését, azonosítását követően tanulóink

speciális foglalkozást igényelnek.

Gondozásuk, fejlesztésük, személyiségük, képességeik, tulajdonságaik, érdeklődésük alapján

a következő területeken történik:

58

E tanulók fejlesztése tanítási órákon az egyéni különbségeket, képességeket figyelembe

vevő differenciált tanulásszervezéssel valósul meg. A tanítás munkaformái közül a

csoportmunka és az egyéni tanulás kínálja a legtöbb és leghatékonyabb lehetőséget. A

legnagyobb esélyt az egyéni fejlesztésre a személyre szabott tanulásirányítás biztosítja.

Székhelyünkön 7-8. osztályos tanulóink magyar nyelv és irodalom, matematika

tantárgyakból, a tagintézményben angol nyelvből sávos szervezeti formában csoportokat

alkotnak. E homogén összetételű csoportokban folyó fejlesztés a tehetséggondozás részét

is képezi. A képességek megfelelő kibontakoztatását, az egyéni fejlesztést szolgálják.

A tehetséges gyermekeknek mennyiségi és minőségi szempontból mást és másképpen

nyújtunk. A gazdagítás, dúsítás lehetőségét kínáljuk székhelyünkön emelt szintű

osztályainkban.

A tanórán kívüli iskolai tevékenységek szintén sok lehetőséget kínálnak tanulóinknak.

Ezek egyik formája a szakkör, mely a képességfejlesztést és a tehetséggondozást

szolgálja. Ezek létrejöhetnek az érdeklődés felkeltése, tanulóink sajátos képességeinek a

felismertetése céljából, illetve a tehetséges tanulók fejlesztésére.

A szakkörök összetétele a tanulók képessége szempontjából homogén, és a fokozatokban

való emelkedés ütemében egyre homogénebbé válik. Ugyanakkor életkori szempontból

heterogén is lehet.

E csoportokon túl érdeklődési körök és diákkörök is szerveződnek iskolánkban.

A tehetséggondozás iskolán kívül is folytatódik. Külső tanárok, szakemberek is speciális

program alapján foglalkoznak nevelőink által javasolt tanítványainkkal.

Az egy - egy tantárgyban kiemelkedő teljesítményt nyújtó gyerekek városi, megyei,

országos versenyeken is részt vesznek. E versenyekkel az egészséges versenyszellem

kialakítása és ápolása speciális munkánk része. Megmérettetésük terepei a tanulók reális

énképének kialakításában is nagy szerepet játszanak. Ugyanakkor az önérvényesítésre, a

siker és kudarc elviselésére is nevelnek. Az országos és megyei döntők győztesei

továbbtanulási esélykínálatban is részesülnek.

Az iskolai tanórákon és tehetséggondozó foglalkozásokon túl esetenként a nyári

szünidőben is folytatódik a tehetséggondozás tábori keretek között. Ezekre igyekszünk

minél több HHH-s tanulót is eljuttatni.

A tehetséggondozó program része tanulóink pályaválasztásának segítése. Továbbtanulási

tanácsadással nyújtunk segítséget gyermeknek, szülőnek a középiskolai tanulmányok

megkezdéséhez a tanuló adottságainak, képességeinek, irányultságának ismeretében. E

tanácsadás egy hosszú közös fejlesztő munka egyik szakaszának lezárását is képezi.

59

Tehetséggondozásunk eredményességét az mutatja, ha a tehetséges tanulóink

önértékelése fejlődik, az adott területen eredményeket érnek el, helyes önismeret mellett

elismerésben részesülnek. Tehetségük kamatoztatása, sikereik öröme hozzájárul

harmonikus személyiségük kialakulásához, szociális kapcsolataik gazdagításához.

1.8. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

"A gyereknek joga van demokratikus szervezetet létrehozni jogai tiszteletben

tartása és érdekei védelme céljából." (A gyerekek alapvető jogainak és

szükségleteinek chartája)

Az iskolai önkormányzati munka az iskola fejlettségének, közösségi állapotának kifejezője.

Jelenti az állampolgári jogok gyakorlását, valamennyi pedagógus és tanuló érdekeinek

kifejeződését, s az iskola különböző közösségeinek szervező, önszervező, egyénre irányuló,

átfogó tevékenységét.

A tanulói "jogosítványokat" a tanulók és a nevelőtestület megegyezése alapján, a tanulók és a

nevelők közös testülete, az önkormányzati tanács gyakorolja.

Az önkormányzat szervezeti felépítése

Tagjai:

az iskola tanulói, tanulóközösségei,

az iskola nevelői,

a patronáló szülők.

Szakágai:

ügyelet,

kulturális tevékenység,

a szabadidő szervezése,

tanulmányi versenyek.

Diáktanács:

az osztályokat képviselő tanulók,

a szakági vezetők,

segítő tanárok.

60

A diákönkormáyzatot pedagógus segíti székhelyünkön és tagintézményünkben is. Az

önkormányzati tevékenységért az igazgató, az iskolavezetés és a nevelőtestület egyaránt

felelős.

A diákönkormányzat

Ellátja a tanulói érdekképviseletet. Segíti, hogy a gyerekek jogaikat a közösségi fórumokon

gyakorolhassák.

Lehetőséget ad egy sokszínű tevékenységi struktúra megteremtésére.

Megszervezi az évfolyam és iskolai szintű rendezvényeket.

Segíti a testvérosztály-kapcsolatok létrejöttét.

Önálló szerepeket biztosít a közösség tagjainak.

Kidolgozza a különböző iskolai és iskolán kívüli közösségek kapcsolatainak tartalmát,

eljárásait és módszereit.

Módot ad arra is, hogy vezetői feladatokat gyakorolhassanak tanulóink.

Elfogadja a Szervezeti és Működési Szabályzatot, amit a nevelőtestület hagy jóvá, s

felügyeleti jogot is gyakorol felette.

A diákönkormányzat jogai:

A diákönkormányzat hatásköre kiterjed az iskolai élet valamennyi területére, véleményező,

javaslattevő, egyetértési és döntési jogokkal rendelkezik.

Véleményezési, egyetértési jogkör:

az iskolai rend, fegyelem kialakításának segítése,

közösségi akciók, iskolai versenyek, szemlék, pályázatok meghirdetése, szervezésének

segítése,

iskolai szabadidős tevékenységek kialakítása, művészeti, sportkörök létrehozásának

kezdeményezése,

a tanítás nélküli munkanapok felhasználása, a Móra-hét, Petőfi-napok, és a DÖK-nap

programjainak kialakítása,

iskolai kirándulások, az iskolai ügyelet szervezése,

jutalmazás, kitüntetés,

iskolarádió, iskolaújság működési elvének meghatározása, a végzett munka értékelése,

a tanulói szabályzatok kialakítása,

az önkormányzati tanács hatáskörének, működési elvének megfogalmazása,

61

tisztségviselők választása, beszámoltatása,

a tanulókat érintő pénzeszközök felhasználása,

az osztályközösségek és az önkormányzati szervek összekapcsolása,

igények, kívánságok megfogalmazása az iskola belső életével, a tanítással, a tanórán kívüli

foglalkozásokkal kapcsolatban,

javaslattétel a hibás eljárások korrigálására,

dicséretek és büntetések véleményezése.

Az önkormányzati tanács rendszeresen, meghatározott időközönként beszámol a végzett

munkáról.

A szülők részvétele az iskola életében

A legfontosabb nevelőtárs a szülő. Pedagógiai munkánk eredményessége nagymértékben függ

attól, hogy milyen kontaktust tudunk kialakítani a ránk bízott gyermekek szüleivel. A

pedagógusok és a szülők viszonya legyen az egyenrangú nevelőtársak felelős kapcsolata. A

gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell

teremtenünk a közös cél érdekében.

Iskolánk gondot fordít arra, hogy a szülők időben informálódjanak intézményünk életéről,

működéséről. Ennek érdekében tájékoztatjuk a szülőket iskolánk nevelési céljairól,

feladatairól, az alkalmazott módszerekről. Ugyanakkor mindezekről összegyűjtjük a szülők

véleményét, és ezekkel összhangban tervezzük a további feladatokat. Alkalmat biztosítunk a

szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek.

Szülői részvételi és képviseleti fórumaink:

a szülői munkaközösségek,

alapítványaink kuratóriumai.

Szülői munkaközösség

Iskolánkban a szülők a törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük

teljesítése érdekében munkaközösséget hoztak létre. Ez a fórum jár el az iskola valamennyi

szülőjének képviseletében.

A szülői munkaközösség kezdeményezési, javaslattevő és véleményezési jogköre által

részesévé válik az iskolánkban folyó munkának. E fórum intézményünk megalakulása óta

működik, és hatékonyan segíti a pedagógusok tevékenységét.

62

Az osztályok szülőközösségei rendszeresen részt vesznek, segítséget nyújtanak a

gyermekközösség szervezett életének programjaiban. Élettapasztalatuk és szakirányú szakmai

műveltségük még értékesebbé teszi a tanítási órán kívüli tevékenységeket. Évről évre

segítséget nyújtanak az osztálykirándulások, nyári táborozások szervezésében.

A közös iskolai ünnepi előkészületek alkalmával a szülők és a nevelők jobban megismerhetik

egymást, iskolánkat. A szülők segítenek a társadalmi munkákban, az iskola felszerelésének

kiegészítésében, az iskola szebbé, otthonosabbá tételében.

Az Örökösföld Tanulóiért Alapítvány és a Tettrekész alapítvány a gyerekekért

Céljaikat az alapító okiratokban rögzítették.

Az alapítványok tőkéjét a kuratóriumok kezelik.

A közvetlen információcsere formái a szülők és az iskola között

Az iskolai nevelés csak a családdal együtt teljes, ezért a szülőkkel maximális

együttműködésre törekszünk, megpróbálunk minden segítséget megadni a gyermekük helyes

neveléséhez.

A szülő joga, hogy:

- megismerje intézményünk foglalkozási- ill. pedagógiai programját, házirendjét,

- érdemi rendszeres tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről,

tanulmányi előmeneteléről. neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,

- az intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,

- részt vegyen az iskolaszék megválasztásában mint választó és megválasztható személy,

- kezdeményezze a szülői munkaközösség létrehozását és közreműködjön annak

tevékenységében.

A szülő kötelessége, hogy:

- rendszeresen kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal,

- elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, a közösségi élet

magatartási szabályainak elsajátítását.

A pedagógus kötelessége (feladataink):

63

a szülőket és a tanulókat rendszeresen tájékoztassa az őket érintő kérdésekről,

figyelmeztesse a szülőt, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése

érdekében intézkedést tart szükségesnek,

érdemi választ adjon a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire,

a pedagógiai programot nyilvánosságra hozza, a szülőket a megelőző tanév végén

tájékoztassa azokról a tankönyvekről és felszerelésekről, amelyekre a nevelő- oktató

munkához szükség van,

együttgondolkodás a gyermekek nevelésében (az otthoni tanulás irányítása, ellenőrzése, a

szabadidő hasznos eltöltése, egészséges életmódra nevelés stb.),

rendszeres közös tevékenységek a tanulók személyiségének fejlesztéséért.

A szülők és nevelők együttműködésének hagyományos szóbeli formái iskolánkban:

A szülői értekezlet lehetőséget ad arra, hogy a szülő információt kapjon iskolánk életéről

és/vagy beleszóljon abba.

Leggyakoribb formái:

- tájékoztató, információs jellegű,

- vitajellegű.

Feladata:

a szülők és a nevelők közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

a szülők kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az

iskola igazgatójának.

Témái lehetnek:

tanulmányi kérdések,

az osztály magatartása,

az iskola házirendjének megbeszélése,

közös programok szervezése,

tanulmányi kirándulások előkészítése,

tájékoztatás a pályaválasztásról, diákkörökről, szakkörökről, táborozási lehetőségekről,

kapcsolatteremtés iskola – szülő, szülő – szülő között.

Fajtái lehetnek:

64

az iskola munkatervében ütemezett szülői értekezletek, évente kétszer,

"réteg" szülői értekezletek (a leendő első osztályosok, a nyolcadikosok, a táborozó

gyerekek stb. szüleinek).

A fogadóóra célja, hogy a szülők közvetlen információt kapjanak gyermekük tanulmányi

előmeneteléről, magatartásának alakulásáról.

Lehetőség a tanárok számára, hogy egyénileg párbeszédet, konzultációt folytassanak a

szülőkkel, közösen találjanak megoldást pedagógiai, családi, egyéb problémákra.

A családlátogatás:

- a tanulók megismerésének egyik legjobb módja,

- közvetlen képet kapunk a tanulók otthoni tanulási lehetőségeiről, a szülők nevelési

eszközeiről, a szülők- gyerekek- testvérek kapcsolatáról,

- jobban megismerhetjük a tanuló egészségi állapotát, személyiség- fejlődésének eddigi

útját, szabadidős tevékenységeit, iskolán kívüli elfoglaltságait, otthoni feladatait,

részvételét a családi munkamegosztásban,

- egyeztetnünk kell a szülőkkel a látogatás időpontját,

- a látogatás csak annyi időt vegyen igénybe, amennyi feltétlenül szükséges,

- először a legnehezebb körülmények között élő veszélyeztetett tanulókat látogatjuk, hogy

azonnal segítséget nyújthassunk (a napközis hely biztosítása, korrepetálás, segélykérő lap

kitöltése).

- az évek során a családlátogatást szükség szerint megismételjük.

A nyílt óra/nap lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szülőket az iskolai nevelő munka

tényleges támogatására megnyerjük. Jó, ha tisztában vannak a tanuló egésznapi terhelésével,

ezért érdemes nyílt nap/órákat tartani a napközis, illetve az iskolaotthonos foglalkozásokon is.

Így bepillantást nyerhetnek iskolánk nevelő-oktató munkájába, a tanítási órákba,

tájékozódhatnak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. Különösen

fontos ez az első osztályos gyermekek szüleinek.

A szülők tájékoztatásának iskolánkban kialakult írásbeli formái:

üzenő, tájékoztató füzet, ellenőrző könyv,

iskolai hirdetőtábla,

tájékoztató szórólapok,

65

iskolai kiadványok,

média,

levél (ajánlott)

iskolai és tagiskolai honlap.

Nevelésünk és oktatásunk során a szülő és az iskola kapcsolatában elsődleges célunk a

gyermek testi-lelki fejlesztése, jelene és jövője. Közösen valljuk, hogy a gyermek érdeke

megelőz minden más érdeket.

Hogyan segíthetünk a szülőknek az iskolaválasztásban?

Eljuttatjuk az iskolánkat bemutató kiadványainkat az iskola vonzáskörzetében működő

óvodákba.

Szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket nevelő - oktató munkánk sokszínűségéről.

Bemutatjuk nyílt tanítási napon azokat a pedagógusokat, akikre a szülők gyerekeiket

bízzák.

A leendő elsősök látogatást tesznek iskolánkban, tagintézményünkben, s itt

megismerkedhetnek majdani környezetükkel, tanítójukkal. Székhelyünkön az Aranykapu-

program, a tagiskolában Iskolacsalogató program segíti a választást.

Óvodásoknak szervezett vetélkedőkön, játékos foglalkozásokon ismertetjük meg

iskolánkat, tagintézményünket.

Hogyan segíthetjük a szülőket gyermekük helyes pályaválasztásában?

Pályaválasztási tanácsok szülői értekezleteken.

A 8. évfolyamosok pályaválasztási szülői értekezletén.

Érdeklődés-, irányultságvizsgálat a 7. évfolyam tanulói körében, és ennek közös

értékelése a szülőkkel.

Pályaorientáció az osztályfőnöki órákon.

Kiadványok, szórólapok eljuttatása a szülőknek.

Hogyan kapcsolódhat be a szülő az iskolai közéletbe?

A szülő mint a szolgáltatás megrendelője kérheti:

az emelt szintű programban való részvétel lehetőségét székhelyünkön,

az idegen nyelv megválasztását lehetőségeinken belül,

a képesség-kibontakoztató felkészítést,

a logopédus, mentálhigiénés szakember, iskolapszichológus segítségét,

66

a napköziotthoni ellátást, a tanulószobai lehetőségeket,

az étkezési térítési díj csökkentését,

a nem kötelező tanítási órán kívüli foglalkozások szervezését.

A szülő az alábbi módon segítheti nevelési – oktatási folyamatunkat

alapítványaink támogatásában,

az iskola eszközparkjának gazdagításában,

az iskola esztétikai arculatának kialakításában,

a diákönkormányzat, a DSE segítésében,

a turisztikai feltételek javításában (pl. kirándulás).

Formái:

pénzadomány,

tárgyi támogatás,

szellemi és társadalmi munka.

Az iskola belső kommunikációs rendszere

Nevelőtestületünk szervezetei

Azok az iskolánkban működő szakmai munkaközösségek, melyek tevékenységét a

Közoktatási törvény és az iskolai SZMSZ határozza meg.

Az iskolánkban működő ideiglenes közösségek eseti feladatok megoldására.

- a nagyszabású versenyeket előkészítő, szervező közösségek,

(Kincskereső prózamondó verseny, Móra-kupa, Móra-matek verseny, Aprók

meséi és a Petőfi-napok rendezvényei, stb.),

- műsorok szervezését vállaló közösségek,

- - a Föld napja és az egészségvédelmi hét rendezvényeit vállaló közösség,

- a pedagógiai program megírására és a helyi tantervek adaptálására létrejött

közösségek.

Szóbeli információ-áramlás

Iskolavezetői értekezletek és kibővített vezetői értekezletek.

Munkaközösség-vezetői megbeszélések.

Szakmai munkaközösségi értekezletek.

67

Nevelőtestületi munkaértekezletek.

Szakmai csoportok megbeszélései.

Osztályozó értekezletek.

Félévi és év végi osztályozó értekezletek.

Tanévnyitó és tanévzáró értekezletek.

Írásbeli információ-áramlás

Iskolai éves munkaterv és munkaközösségi munkatervek.

Az iskola pedagógiai munkájával kapcsolatos írásos előterjesztések.

Információs faliújság.

Évfolyamfüzetek.

Honlap és e-mail.

A felnőttek és a gyerekek közötti kapcsolattartás

Az aulában elhelyezett falitáblák, melyeken a gyerekeknek szánt felhívások, hirdetések,

pályázatok, programok, versenyek eredményei jelennek meg.

Az osztályokban elhelyezett faliújságok az osztályközösségek mindennapi életével

foglalkoznak, aktualitásokat tartalmaznak.

Iskolarádió

Honlap, e-mail

Petőfi hírmondó.

68

A település és iskolánk kapcsolata

Rendszeres és aktív résztvevői vagyunk a városi és városkörnyéki kulturális és

sportversenyeknek, tanulmányi versenyeknek.

A város iskolái által meghirdetett, a névadókhoz kapcsolódó rendezvénysorozatok.

Városi és megyei szervezésű tanulmányi versenyek.

Idegennyelvi, helyesírási, sportversenyek stb.

Iskolánk rendezi évenként a Móra-hét és a Petőfi-napok versenyeit a város és a megye

tanulói számára.

Osztályaink, irodalmi szakköröseink, néptáncosaink műsort adnak gyermekotthonban,

szociális otthonban, a környék óvodáiban.

Iskolánk sok tanulója rendelkezik színház- és hangversenybérlettel.

Az iskolánk külső kapcsolatai

Iskolánk tevékenységét, nevelő - oktató munkáját sokoldalúan támogatják a közművelődési és

közoktatási intézmények, szervezetek.

A Nyíregyháza Megyei Jogú Város Oktatási, Kulturális és Sport Osztály irányítja, segíti

pedagógiai, szakmai munkánkat.

A tanulók beiskolázását, továbbtanulását segítő kapcsolatok:

Nyíregyháza óvodái, alap- és középfokú oktatási intézményei,

Gyermekjóléti Központ,

Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és

Képzési Intézete 1. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs

Bizottság.

A nevelőtestület szakmai továbbképzését, önképzését segítő kapcsolatok:

Nyíregyházi Főiskola,

Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete,

szakmai előadások felkérése,

továbbképzések, előadások szervezése,

együttműködés a szaktanácsadókkal,

vetélkedők, tanulmányi versenyek szervezése,

pályázatok.

69

Nyíregyháza város általános iskoláival, óvodáival kialakított kapcsolatok:

szakmai, nyílt tanítási napok szervezése,

módszertani előadások,

tanulmányi, sport, kulturális versenyek szervezése, lebonyolítása.

A közművelődést segítő kapcsolatok:

Garabonciás Művészeti Alapiskola,

Mandala Dalszínház,

Muzsika Művészeti Alapiskola,

Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár,

Móricz Zsigmond Színház,

Jósa András Múzeum és Sóstói Falumúzeum,

Váci Mihály Megyei Városi Művelődési Központ,

Vikár Sándor Zeneiskola

Borbánya Művelődési Ház.

Ezen kapcsolatok továbbfejlesztési lehetőségei – a minőségbiztosítás garanciájaként – a 4

évente elvégzett elégedettségi vizsgálataink lesznek közvetlen és közvetett partnereink

körében.

70

1.9. Környezeti nevelési program

„Ha a Föld csak néhány méteres lenne, valahol lebegne egy mező felett, az emberek eljönnének, és csodálkozva bámulnának rá… Szeretnék, és életük árán is védelmeznék, valahonnan sejtenék, hogy életük semmivé lenne nélküle.”

A környezeti nevelés komplex és integrált nevelési terület. A személyiségformálás olyan

összetevőit és folyamatait jelenti, melyek a személyek illetve közösségek környezeti

identitásának kialakulását és elmélyülését segítik magatartás- és tevékenységrepertoárjuk

ökológiai szemléletű gazdagítása által. A környezeti nevelés nem magáról a természeti vagy

humán környezetről szól, hanem az ember és környezete kapcsolatáról.

A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet, a környezet

óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről, mivel az ember maga is a

természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak

vissza saját szervezete működésére.

1.9.1. Alapelvek

„Senki sem követhet el nagyobb hibát, mint az, aki azért nem tesz semmit, mert csak keveset tudna tenni.” (Burke)

Napjainkban a nemzetközi és országos szinten megfogalmazott és sürgető igényként

jelentkező környezeti nevelés tartalma a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének

biztosítására irányul.

Hisszük és valljuk, hogy a világméretű környezeti problémák megoldásában lehetőségeink

korlátozottak, s hogy nem várható el tőlünk, hogy mi magunk oldjuk meg ezeket a

problémákat. Hirdetnünk és tudatosítanunk kell azonban, hogy ezeket a problémákat nekünk,

embereknek kell megoldanunk, s ennek érdekében a legtöbbet közvetlen környezetünkben

kell tennünk.

Környezeti nevelésünk ennek szellemében a személyiség egészére kíván hatni: a tudatra

ismeretekkel, az érzelmekre élményekkel, az akaratra célratörő tevékenységekkel. Meg kell

alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét,

formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös

felelősségtudat alapján.

71

Hitvallásunk alapján céljaink eléréséért környezeti nevelésünk:

a fenntarthatóság pedagógiájára épül,

élményalapú,

holisztikus szemléletet formáló,

problémaközpontú,

ismeret- és tevékenységorientált,

személyiség- és közösségformáló,

attitűdformáló,

értékközvetítő, értékteremtő,

pozitív jövőképet kialakító,

az egész életen át tartó tanulást megalapozó folyamat.

1.9.2. A környezeti nevelés kompetencia-alapú távlati céljai

„Környezeti nevelésünk átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos

magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék

képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő

természet fennmaradását, fenntarthatóságát.” (NAT)

Ennek megfelelően: Terjessze ki a tanulók környezetét időtávlatban a múlt és jövő felé egyaránt; térben a

belső világuktól közvetlen környezetükön át a globális történésekig; méretekben az

aprótól az átfogóig. A környezeti tudatosság középpontjában a rövid távú profit- és

növekedésközpontú gondolkodás helyett a hosszú távú fenntarthatóság gondolata van.

Ennek kialakítását célzó pedagógia középpontjában az ún. TÉT koncepció áll.

Segítse a tanulók számára az ember és természet függőségének megértését. Az ember

és természet kölcsönös függőségének megértése annak elfogadását jelenti, hogy az

ember nem élhet úgy, mintha a természet erőforrásai korlátlanok lennének, s tettei

során – saját maga hosszú távú érdekében is – mindig mérlegelnie kell, miként hatnak

tettei a természeti környezetre.

Adjon tényszerű és alkalmazható ismereteket, és közvetítsen ökológiai alapokon

nyugvó szemléletet a természeti és a létesített környezetre vonatkozó felelős

személyes és kollektív döntések meghozatalához.

Alapozza meg a környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges tudást. E tudás

középpontjában egy ökológiai ismeretrendszer áll, amelynek központi elemei a

különböző szervezetek közötti energia- és anyagszállításra, az energia- és anyagcsere

72

folyamataira, valamint az élőhelyekre vonatkozó ismeretek. Ugyancsak alapvető ebből

a szempontból annak ismerete, hogy milyen helyet foglal el az ember az ökológiai

rendszerben, s milyen hatással van az emberi tevékenység a természetben évezredek

alatt kialakult egyensúlyokra.

Alakítsa ki tevékenykedtetéssel a környezetért felelős magatartásformákat. A

környezeti tudatosság cselekvésben megnyilvánuló formája a környezettudatos

magatartás, amelynek vezérlő elve a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” ma

már széles körben elfogadott gondolata. Az iskolai programok jelentős mértékben

hozzájárulhatnak olyan apró, de a magatartásba szervesen beépülő, felelősséget

kifejező környezetkímélő szokásoknak a kialakításához, amelyek döntőek lehetnek a

felnőttkori viselkedést átható környezettudatos szemlélet kialakulása szempontjából.

Tegye képessé és késztesse is a tanulóinkat környezetet jobbító cselekvésre, a

szükségtelen környezeti terheléssel járó tevékenységek felismerésére és az ezektől

való tartózkodásra, a szándékos környezetrontás elutasítására.

Alakítsa ki a tanulók kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódját, fejlessze az

önálló ismeretszerzés képességét, megalapozva az egész életen át tartó tanulást.

Mutassa meg a természet és az épített környezet értékeit, esztétikumát, az ember és

környezetének harmonikus kapcsolatát, és törekedjen arra, hogy mindez

örömforrásként élvezhető is legyen.

1.9.3. A környezeti nevelés rövid távú céljai, feladatai

„Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!”Konkrét céljaink Feladataink Tanulóink sajátítsanak el

ökológiai ismereteket. Tanulóink értsék meg a kulcsfontosságú fogalmakat.

Ismerjék és értsék meg a természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségét.

Biztosítanunk kell az egymásra épülő ismeretszerzést.Fokozatosan kell haladnunk a helyi környezettől a globálisig. Össze kell hangolnunk az analitikus és a holisztikus megismerést.

Meg kell teremtenünk a természettudományos tantárgyak integrációját, a tantárgyközi témák, környezeti tartalmak feldolgozásával.

Tanulóink legyenek képesek a környezet sajátosságainak, változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére.

A tanulók személyiségének fejlesztése érdekében a környezeti nevelés az alsó tagozatban a személyes tapasztalatszerzésre, tanulási élményekre épüljön. A cselekedtető tanulásuk során kíváncsiságukra, a cselekvési mintákat adó utánzásokra, feladat- és szabálytudatukra. kell építenünk A felső tagozatos gyerekek esetében a személyes és csoportos sikerek iránti igényükből fakadó együttműködésekre, a kooperatív tanulásra kell építenünk.

Alakuljon ki tanulóink környezettudatos értékrendje,

Mutassuk meg a környezeti értékeket, hogy ismerjék és becsüljék azokat, önmaguk is képesek legyenek azok létrehozására.

73

jöjjön létre bennük késztetés környezetük értékeinek megőrzésére, új környezeti értékek megteremtésére.

Alakuljon ki tanulóink környezetadekvát szemlélete, vonzó jövőképe.

Fejlesztenünk kell a tanulók környezeti magatartását, attitűdjét.

Tanulóink ismerjék és őrizzék meg a környezetük természeti és emberalkotta értékeit.

Lássák meg a környezet esztétikumát, az ember és környezetének harmonikus kapcsolatát.

Meg kell ismertetnünk tanulóinkat lakóhelyünk, régiónk műemlékeivel, az ősi népi mesterségekkel, ápoljuk együtt hagyományainkat.

Kialakítjuk tanulóinkban az érzelmi kötődést lakóhelyükhöz.

Tanulóink váljanak érzékennyé környeztük állapota iránt, s váljanak képessé a környezetet jobbító cselekvésre, a természettel való gyöngéd bánásmódra.

Ismerjék meg a helyi értékeket és problémákat.

A tanulókat aktívan bevonjuk az életüket meghatározó környezeti feltételek javításába.Az iskolaudvar, az iskola környezetének óvása, ápolása.A Bujtos és Borbánya, Nyírjes, Nagyszállás természetes élőhely megismerése, élővilágának vizsgálata.Védnökségi területek kialakítása közvetlen környezetünkben.

Alakuljon ki tanulóinkban a természetet, az épített és társadalmi környezetet – s az embert szolgáló szokásrendszer.

A környezet-harmonikus szokásrendszer, értelmi, érzelmi, esztétikai, erkölcsi megalapozása. Igényes környezeti kultúra kialakítása közvetlen környezetünkben (pl. tisztasági verseny, környezetvédő járőrszolgálat).A mindennapos tevékenység során az energia-, anyagtakarékos, környezetkímélő fogyasztás kialakítása.A védnökségi területeken környezetvédő járőrszolgálat.

Tanulóink vegyék észre a környeztükben lezajló kedvező és kedvezőtlen folyamatokat.

Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók vizsgálják, tanulmányozzák a helyi környezeti problémákat. Segítjük tanulóinkat, hogy bekapcsolódjanak a lakóhely környezetvédelmi programjaiba (pl. szelektív hulladékgyűjtés).

Alakuljon ki környezetszempontú szemléletük az egyéni és csoportos cselekvő tanulási folyamatokon keresztül.

Tanulóink legyenek felkészülve a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok megoldására, azok kezelésében együtt tudjanak működni, s legyenek képesek környezettudatos döntések meghozatalára.

Döntési helyzetek, a környezeti problémák által kialakult konfliktushelyzetek megoldása. Kialakítjuk és fejlesztjük az ehhez kapcsolódó képességeket, kompetenciákat tanulóinkban:

egyéni és szociális képességek,együttműködési és társas képességek,kommunikációs készségek,problémamegoldó készség,konflituskezelési készség, tolerancia,alternatív gondolkodás,kreativitás,döntésképesség,megfigyelőképesség,szervezőkészség.

Ismerjék meg a létminőséghez szükséges értékeket, és

Az iskolai büfé kínálatának befolyásolása az egészséges táplálkozás szempontjainak figyelembe vételével.

74

alakuljanak ki annak megfelelő viselkedési normáik.

Alakítjuk tanulóink fogyasztói szokásait ennek megfelelően.Az egészséges életmódra nevelést szem előtt tartva bevonjuk tanulóinkat a tömegsport foglalkozásokba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésébe. A fogyasztás helyébe az életminőség helyezése.

Az itt megfogalmazott célok és feladatok a mindenkori éves iskolai és munkaközösségi

munkatervekben realizálódnak, s a tanulásszervezés különböző színterein konkretizálódnak.

1.9.4. A környezeti nevelés tartalma

A környezeti nevelés tartalma arra irányul, hogy tanulóinknak ökológiai ismereteket

nyújtsunk, képességeiket, készségeiket fejlesszük, környezetadekvát szemléletüket

megalapozzuk, hogy tetteiket, magatartásukat ne csak saját pillanatnyi érdekeik vezéreljék,

hanem a fenntartható fejlődés érdekében cselekedjenek.

A környezeti nevelés tartalmának főbb elemei:

Az egyedi és általános természeti fogalmak, tárgyak, élőlények, jelenségek,

folyamatok, összefüggések bemutatása.

Az ember és környezete kapcsolatának bemutatása tér- és időszemlélettel, a helyitől a

globálisig.

A különböző technológiáknak, mindennapi életünk környezetre gyakorolt hatásának, a

környezeti problémáknak a feltárása, vizsgálata.

A felelősségvállaló, környezettudatos állampolgári magatartás, a környezeti erkölcs

megalapozása, az ember és környezete viszonyának történetiségében való vizsgálata.

A természeti és épített környezetünk szépségének, esztétikumának, harmóniájának

közvetítése, a környezettel kapcsolatos kommunikációs képességek és az ezekkel

kapcsolatos személyes érzelmek és attitűdök fejlesztése.

Környezettudatos szemléletformálás.

A környezeti nevelés tartalma részletesen az intézmény helyi tanterveiben, a tantárgyi

tartalmakban, követelményekben jelenik meg.

A környezeti nevelés tartalmának megjelenési formái

75

A környezetről szóló nevelés-oktatás, mely a környezetre vonatkozó alapvető

ismereteket, tudást közvetíti.

A környezetért folyó nevelés-oktatás, a környezet érdekében, annak megóvására,

védelmére irányul. Az erre irányuló tevékenységek közben a tanulók magatartása,

attitűdje fejlődik.

A környezetben folyó nevelő-oktató munka során eszközként használjuk a

környezetet, különös hangsúlyt helyezve a kutatási, vizsgálódási munkára, a tanulók

közvetlen tapasztalatszerzésére, környezettudatos tevékenységére.

1.9.5. A környezeti nevelés színterei

Hagyományos szervezésű tanórák

Ahhoz, hogy tanulóink védeni tudják a környezetet, meg kell ismerniük azt. A környezetről

szóló nevelés-oktatás az alsó tagozaton a konkrét, szemléletes, képi gondolkodáshoz

igazítottan, a felső tagozaton a tárgyi-cselekvéses, valamint az elvont gondolkodásra építve,

az analitikus, tantárgyi ismeretszerzés szintjén valósul meg.

Minden tantárgy, modul tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi

tanterv szerint a tanmenetekben a tantárgyi programokat, a környezeti nevelési tartalmakat,

azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. A specialitásainkat

figyelembe véve törekednünk kell a természettudományos tantárgyak körében, valamint a

természet- és társadalomtudományos tantárgyak közötti környezeti nevelési tartalmak

összehangolására székhelyünkön és a tagintézményben egyaránt.

Nem hagyományos szervezésű tanórai lehetőségek (projektek)

A környezetben, a környezetről és a környezetért folyó nevelés és oktatás színterei lehetőséget

biztosítanak a különböző tantárgyak környezeti neveléshez kapcsolódó tartalmainak

integrálására, holisztikus megismerésére. Ezen programok során a gyermekek közvetlenül

kerülnek kapcsolatba az őket körülvevő környezettel. Biztosítják a tananyag gyakorlatban

történő elsajátítását, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását. A tanulók érzékelik,

megfigyelik, megtapasztalják a természetben végbemenő folyamatokat, megismerik az

élővilág életét. A környezettel való ismerkedés egyszerre kínál feladatokat, jelenít meg

problémákat és kínál örömforrást, értéket, pl.: a tagintézményben a virágos iskoláért projekt,

illetve egy fa, bokor örökbefogadása.

76

Témanap, témahét

Valamilyen valós probléma vagy élethelyzet megoldása köré szervezett tanulás. Ehhez

kapcsolódó tevékenységek: előzetes kutatómunkák (könyvtár, internet), vetélkedők,

akadályverseny, kiállítás, beszámolók, előadások. Évente egy alkalommal rendezünk játékos

formában, melynek során tudatosan ösztönözzük tanulóinkat korszerű, környezetvédelmi

szemlélet kialakítására. A témahét aktuális tartalmát az éves munkatervben határozzuk meg.

Terepgyakorlatok

A terepgyakorlat a környezet valóságában megszerezhető ismeretszerzésre összpontosít adott

megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek elvégzésével.

Formái lehetnek:

- megfigyelések, növényhatározás, vízmintavételezés, talajvizsgálat a madárbarát

udvarokban, a Bujtoson, a Sóstói erdőben, Borbányán, Nyírjes, Nagyszállás,

- tanulmányi séta a lakótelepen, a belvárosban, a Sóstói erdőben, az Állatparkban,

- az épített és természeti környezet vizsgálata - tájolási, tájékozódási gyakorlatokkal

(Múzeumfalu, belváros, túrák).

Erdei iskola (témahét)

A környezeti nevelés leghatékonyabb színtere, ahol a tanulók osztálykeretben vesznek részt a

tananyaghoz kapcsolódó szakmai programokon. Alsó tagozatban a néphagyományokhoz,

népművészethez kapcsolódó kézműves és játékfoglalkozások adják a projekt alapját. Felső

tagozatban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természeti és emberalkotta értékeivel

ismerkednek meg a tanulók. Választható program az évfolyamok azon osztályai számára, ahol

a tanulók (szülők) vállalják az anyagi terheket. Azoknak a tanulóknak, akik anyagi okok miatt

nem tudnak a programban részt venni, helyben szervezzük meg. A pedagógusok pályázatok

beadásával segítik az erdei iskola megszervezését, a költségek csökkentését. Célunk, hogy

tanulóink az általános iskolában legalább egyszer vegyenek részt erdei iskolai programon.

Könyvtárhasználat

Ismeretszerzésre szolgál, illetve az ismeretek bővítésére az iskolai, a megyei és azok

fiókkönyvtáraiban.

Tanórán kívüli tevékenységek

A környezetről és környezetért folyó nevelés-oktatás színterei:

77

A napközi, az iskolaotthon szabadidős foglalkozásai

Az életviteli, magatartási döntések színtere, a környezettudatosság, a pozitív életviteli minták

gyakorlóterepe.

A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolódó programok (témanapok, témahét)

Iskolarádión keresztül szervezett műsorok, különböző akciók, tevékenységek szervezése,

melyek a mindenkori éves rendezvénytervben konkretizálódnak (pl. takarítási világnap, Föld

napja, madarak fák és méhek napja, a víz világnapja).

Hulladékgyűjtés

Évente több alkalommal papírgyűjtési akciót szervezünk.

Tájékoztatjuk tanulóinkat a veszélyes hulladék megfelelő kezeléséről, a városban működő

hulladékudvarokról.

Szelektív hulladékgyűjtés

Bekapcsolódunk a városban működő szelektív hulladékgyűjtésbe Borbányán és

Örökösföldön.

Környezetszépítő tevékenységek

Iskolaudvar fásítása, sövények gondozása.

Tantermek zöldesítése.

Madáretetők kihelyezése a madárbarát udvarokban.

Tisztasági versenyek

Folyamatosan megszervezzük az évfolyamszintű tisztasági versenyeket.

Vetélkedők, versenyek

Tanulóink részt vesznek a különböző szintű, formájú környezetismereti, környezetvédelmi

versenyeken.

Minden évben megszervezzük a Cinegekirály természetismereti vetélkedőt megyénk tanulói

számára a Móra-hét keretében. Környezetvédelmi vetélkedőt tartunk a Petőfi-napok során.

Szakkörök

78

Alsó és felső tagozatban az érdeklődő tanulók számára különböző típusú szakköröket

indítunk, melyek a megszerzett tudást mélyítik, a képességeket fejlesztik, s a

tehetséggondozást szolgálják.

Osztálykirándulások, nyári táborok

Az egy vagy több napos osztálykirándulások, valamint a nyári táborok megyénk, hazánk

tájainak természeti és épített környezetének megismerésére, hagyományőrzésre irányulnak.

1.9.6. Módszerek, eljárások

A környezeti nevelés során a fenntarthatóság pedagógiáját megvalósító, cselekvésorientált,

élményalapú, érzékenyítő, interaktív módszereket alkalmazunk, amelyek aktivizálják,

tevékenységre ösztönzik tanulóinkat.

Az alsó tagozatban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen

funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési

megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb

eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie az emocionális

ráhatásnak, a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a

céltudatosan kiválasztott tevékenységnek.

A felső tagozatban a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi

gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások

fejlesztése a cél. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a

manipulációs és a képi szint is. Az érzelmi ráhatás mellett nagyobb hangsúlyt kap az

értelmi nevelés.

Ismeretelsajátítást segítő módszerek:1. tanulás tanítása,2. kooperatív, együttműködő

tanulás,3. interaktív technikák.

Játékok: szituációs, memóriafejlesztő, kombinációs, érzékelést fejlesztő, ráhangolást segítő, bizalomerősítő, kapcsolatteremtést segítő, drámapedagógia.

Modellezés

hatásvizsgálatok, rendszermodellezés, előrejelző, működő modellek készítése,

elemzése.

Riport módszer: kérdőíves felmérés, direkt riportok, fotóriport,

Projekt módszer: analízis – akció projektek.

Terepgyakorlati módszerek: terepgyakorlatok,

79

táborok, térképkészítés, egyszerű megfigyelések, célzott megfigyelések,

mérések.

Aktív, kreatív munka: természetvédelmi és

fenntartási munkák, rekonstrukciós munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, rend és tisztasági verseny.

Közösségépítés: csoportszervezés a

környezeti nevelés érdekében,

döntéstechnikák, konfliktuskezelő

módszerek.

Művészi kifejezés: vizuális művészet a

környezeti nevelésben, irodalmi alkotások, zeneművészet, fotóművészet, táncművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és

élmény fejlesztése, a tanulók önkifejezése a

művészetek nyelvén.

1.9.7. Taneszközök A helyi tantervben meghatározott elvek szerint kiválasztott tankönyvek,

segédanyagok.

Nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek,

játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek,

diasorozatok, plakátok.

Játékokhoz szükséges felszerelések.

Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez.

Különböző színtereken az ismeretszerzésre, vizsgálódásra, megfigyelésre,

kísérletezésre alkalmas eszközök, melyek listáját a melléklet tartalmazza.

1.9.8. Kommunikáció, kapcsolataink

Belső, közvetlen kapcsolatok munkaközösségek,

DÖK,

SZMK,

80

Örökösföld Tanulóiért Alapítvány, Tettrekész alapítvány a gyerekekért,

iskolai könyvtár,

konyha,

iskolabüfé,

technikai, illetve adminisztratív dolgozók.

Külső, közvetett kapcsolataink Városüzemeltetési KHT,

E-misszió Természet- és Környezetvédő Egyesület,

Nyíregyházi Főiskola,

A város közművelődési intézményei, iskolái,

Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet,

Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság,

Múzeumfalu,

Nyíregyházi Állatpark,

Botanikus kert.

A kapcsolattartás formái:

előadások, megbeszélések,

iskolarádió,

információs fal, faliújságok, szórólapok,

rendezvények, iskolagyűlések

Honlapok.

1.9.9. Minőségfejlesztés

Értékelés

A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az

sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének. Az

iskolai környezeti nevelés során az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra, a

gyermek teljes személyiségének fejlesztésére vállalkozunk.

A fejlődés folyamatos követése, és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői

kötelesség.

A tanulók környezeti tudatosságának, neveltségi szintjének és beállítódásának alakulását

tevékenységeik változásán, ismereteik bővülésén mérhetjük.

81

Értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként és dicséretek formájában jelenik meg.

Eredményvizsgálatunk értékelési szempontjai egyes tanulók esetében:

az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása,

a szociális képességek alakulása,

a beállítódások és értékorientáció fejlődése,

a csoporthelyzet megismerése,

a konfliktuskezelés módjai,

megtanult, alkalmazásképes ismeret,

csoportos tevékenységben való együttműködő, aktív részvétel,

a produktum eredménye, sikere.

Értékelés az osztályközösségek esetében:

a csoportviszonyok alakulására,

a közvélemény, a morális gondolkodás változására,

az informális kapcsolatrendszer működésére,

és a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul.

Eredményvizsgálati módszereink:

folyamatkövető megfigyelés,

célzott megfigyelés,

helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat),

tevékenységelemzés,

egyéni és csoportos megbeszélés, interjú.

A nevelői követelmények teljesítéséről az Intézményi Minőségirányítási Program részletes

előírásokat tartalmaz.

Választott módszereink lehetnek:

a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése,

spontán és irányított személyes beszélgetések,

írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat,

nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése,

a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata.

82

Sikerkritériumok

Munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha a környezeti nevelés-oktatás során iskolánk

tanulói közelebb kerülnek az őket körülvevő környezethez, képesek lesznek megérteni a

környezet sajátos problémáit, értékelni produktumait, és óvó viszonyulásmódot

kialakítani az állapotával kapcsolatosan.

Ennek eredménye:

a társas kapcsolatok fejlődése,

részvétel a programokban,

tantervi követelmények teljesítése,

a programban megjelölt feladatok teljesítése,

a morális gondolkodás fejlődése,

a pedagógus-kompetenciák fejlődése, pozitív alakulása.

83

1.10. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program

Egészségfejlesztési tevékenységünk során lehetőséget kell teremtenünk a gyermekeinknek

arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett. Törődjenek többet

egészségükkel, mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel.

Ezáltal váljanak képessé egészségük javítására, alakítására.

A társadalmi elvárásoknak megfelelően a család mellett az iskola vállal kiemelkedő szerepet

az egészségnevelés terén.

Tanulóink még olyan fejlődési periódusban vannak, amelyek során érdemi hatást lehet elérni

a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában.

Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs üzenetként

fogható fel, melyben tükröződik az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonylatok

minősége.

Az iskola a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb

életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.

Iskola-egészségügy

Feladata:

az egészségvédelem és egészségfejlesztés,

őrködjön az oktatási-nevelési intézmény környezetének biztonsága felett, segítse

elő, hogy az minél inkább az egészséget támogatóvá váljék.

Feltételeink:

A rendszeres egészségügyi felügyeletet és annak ellátását

az iskolaorvos,

az iskolai védőnő,

az iskolafogász biztosítja.

Tevékenységük elsősorban megelőző jellegű:

betegségek megelőzése (gondozás, oltás),

szűrővizsgálatok (melyek kiterjednek a gyerekek egészségi állapotára, személyi

higiéniájára, testi, mozgás, mentális és szociális fejlődésére),

iskolai környezet rendszeres ellenőrzése,

a testnevelési csoport-beosztást megelőző vizsgálatok (könnyített,

gyógytestnevelés, felmentett),

84

a pályaválasztást, üdülést, táborozást megelőző vizsgálatok,

sportolási, versenyzési alkalmasság véleményezése céljából végzett vizsgálatok,

kapcsolattartás pedagógusokkal, szülőkkel.

Az iskola-egészségügyi feladatok, tevékenységek ütemezése:

Szűrővizsgálatok az iskolai védőnő munkaterve alapján.

Csoportos fogászati szűrés (évente két alkalommal) az iskolát ellátó fogorvos és

az iskolatitkár beosztása alapján.

A további kezelésre, szakorvosi vizsgálatra szorulók az iskolafogász, a védőnő és

a szülőkkel való egyeztetés után kerülnek ellátásra a pedagógusok

közreműködésével.

Az iskola pedagógusai segítséget nyújtanak a szűrővizsgálatok megszervezésében, a

szülőkkel való kapcsolattartásban (további szűrővizsgálatokra, szakrendelésekre irányítás,

ezek eredményeinek visszajuttatása az iskola védőnőjéhez). Jelzik a védőnőnek, ha a

gyermekek testi fejlődésével, teherbíró képességével, magatartásával, látásával kapcsolatos

vagy egyéb problémát észlelnek.

Közétkeztetés

Gyermekkorban alakulnak ki a későbbi ízlést meghatározó étkezési szokások, melyek

kialakulásában fontos szerepe van a környezetnek, a kultúrának, a gyerekek meggyőzésének,

a szoktatásnak. Az intézményi közétkeztetés - mely a gyermekek napi étkezésének a gerincét

adja - nagyon fontos minta. Ezért arra törekszünk, hogy az iskolaotthonos és napközis tanulók

az intézményen belüli háromszori, a felsős tanulók pedig az iskolai ebédelést válasszák. Az

étlap összeállítása szakember - az élelmezésvezető – feladata az év eleji tanulói igény

felmérése és az előírt szabályok alapján. Az iskolai étkeztetést a Start az Elamen vállalatok

végzik. A speciális étkezési szükségletű gyermekek igényeit is ki tudja elégíteni

(ételallergiás, cukorbeteg stb.). Intézményünk konyhája, étterme megfelel az előírásoknak. A

közétkeztetés ellenőrzése az ÁNTSZ, az iskolaorvos és védőnő, valamint a belső ellenőrzési

bizottság feladata. Felügyeletét az intézmény pedagógusai végzik (iskolaotthonban tanítók,

napközis és ügyeletes nevelők).

A csoportos étkezések során a következő szempontokra figyelünk:

az étkezési turnusok beosztása,

az étkezésre elegendő idő biztosítása,

85

az étkezés tisztasága, esztétikuma,

az egészséges ételek megkedveltetése,

a megfelelő folyadékbevitel,

az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretátadás,

a konyha, a pedagógusok, a szülők, a diákönkormányzat kapcsolattartása

visszajelzések alapján,

a szociálisan rászoruló tanulók étkezési díjának kedvezménye,

a korszerű táplálkozásnak megfelelő termékek árusítása az iskolai büfében.

Munkavédelem, baleset-megelőzés

A munkavédelemmel, baleset-megelőzéssel kapcsolatos feladataink irányítását a

munkavédelmi, tűz- és balesetvédelmi felelős és a belső ellenőrzési bizottság látja el.

Rendkívüli események, balesetek során felmerülő teendők szabályzatát az iskola

Szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

A nevelőtestület tagjai évenkénti rendszerességgel tűz- és munkavédelmi oktatáson

vesznek részt.

Tanulóinkkal a tanév első napján az osztályfőnökök ismertetik és megbeszélik az

intézmény Házirendjét, mely a tanulói jogokon, kötelességeken túl tartalmazza a

munkarendet, a tantermek rendjét, az ügyeleti rendszert, a tűz- és balesetvédelmi

előírásokat.

A Házirend összeállítása és időszakonkénti felülvizsgálata a nevelőtestület és a

diákönkormányzat feladata a szülői szervezetek egyeztetésével.

Az egyes szaktárgyak esetében a balesetek megelőzéséhez szükséges ismereteket

tanulóink a tanév első óráján sajátíthatják el (testnevelés, kémia, fizika, technika,

számítástechnika). A különleges alkalmakhoz kapcsolódó információkat

(osztálykirándulás, üzemlátogatás) a kísérő tanártól kapják meg gyermekeink.

A munka- és balesetvédelmi előírások betartása és betartatása a tanítók és szaktanárok

feladata, szünetekben az ügyeletes nevelők az ügyeletes tanulók segítségével vigyáznak a

rendre, a balesetek megelőzésére.

A közlekedési balesetek megelőzése érdekében előadásokkal és kiadványokkal hívjuk fel

tanulóink figyelmét a veszélyekre.

1.10.1. Céljaink

86

Egészségtudatosság kialakítása

- Az egészség és az életminőség kapcsolatának felismerése, egyre tudatosabb

egészségmegőrző életmód.

- Az egészség fogalmának sokoldalú értelmezése, a test és a lélek összhangjának

felismerése.

- Az egészségi állapotot befolyásoló hatások ismerete, ezekkel kapcsolatos

mindennapi döntések meghozatala.

Egységes, primer prevenciós szemlélet kialakítása.

Testileg, lelkileg és szociálisan egészséges tanulók nevelése.

A testedzés, a mozgásgazdag életmód, a helyes testtartás kialakítása.

A család mellett az iskola váljon az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé.

Mentális betegségek megelőzése, a tanulók lelki egészségi állapotának és

életminőségének javítása, az egészségtudat fejlesztése.

Az esélyegyenlőség elvének érvényesítése a mindennapi élet szinterein az egészség, az

egészségfejlesztés tekintetében.

A szabadidő hasznos eltöltése.

Drogtagadás, az egészségre káros szokások mellőzésének segítése, erősítése.

Tanulóink tudatosan hozzanak döntéseket, felelősen éljék meg emberi kapcsolataikat,

értékként tiszteljék a testileg, lelkileg harmonikus életet.

Közösségi akciók erősítése az egészségfejlesztés érdekében.

Az egyéni képességek fejlesztése az egyén saját egészsége szempontjából kedvező

alternatívák választásának gyakorlásával.

Az egészséges, teljes, hosszú élet igényének kialakítása.

A fogyatékkal élők, a másság elfogadása.

Megfelelő szexuális felvilágosítás-nevelés, családtervezési ismeretek elsajátíttatása.

1.10.2. Feladataink

Az egészséges környezet, az egészséget segítő környezeti feltételek, a természethez

való megfelelő viszony kialakítása.

Az egészséges élet egyéni készségeinek, magatartásmintáinak kialakítása,

begyakorlása.

87

A tanulók ismerjék meg önmagukat és egymást, legyenek közösségük és saját

személyiségük tudatos formálói.

Helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteik,

választásaik, személyközi kapcsolataik minőségének függvénye.

Tanulóink érezzenek felelősséget a természeti, társadalmi és emberi környezetükért,

legyenek annak aktív alakítói, formálói.

Az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása, primer prevenció.

Az aktív testmozgás minél szélesebb körű elterjesztése, a mindennapos testmozgás

biztosítása.

Egészséges táplálkozási szokások kialakítása.

A lelki egészségvédelem megerősítése.

Személyi higiéné helyes szokásrendszerének kialakítása.

A mozgásszervi betegségek és az abból eredő szövődmények csökkentése.

A dohányzás visszaszorítása. A hozzászokás veszélye, elkerülése akarati tényezők,

motiváció, környezetünk iránti felelősség kialakítása.

Alkohol- és drogprevenció.

A szabadidő hasznos eltöltése érdekében minél több tanórán kívüli szabadidős

program szervezése.

Stresszmentes munkahely, légkör megteremtése.

A szülőkkel való kapcsolattartás erősítése, új formák és alkalmak keresése.

A sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás

kialakítása.

Családi életre nevelés, a felelős, örömteli párkapcsolatra való felkészítés.

Tanulóink szociális érzékenységének, toleranciájának, az életkoruknak megfelelő

problémák iránti empatikus képességének fejlesztése.

1.10.3. Módszereink

Egészségnevelési programunk megvalósítása során élményalapú, tevékenységközpontú,

érzékenyítő, interaktív módszereket alkalmazunk.

Hagyományos felvilágosítás

88

Felhívjuk tanulóink figyelmét az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire - általában

elrettentő üzenetek révén - majd megoldásként kínáljuk a helyesnek vélt egészségmagatartást,

magatartásformákat.

Iskolai felvilágosító előadások helyi és külső előadók bevonásával.

Különböző témájú kiadványok, brosúrák eljuttatása a tanulókhoz, szülőkhöz.

Filmvetítések.

Rizikócsoportos megelőzés

Az iskolai szűrések eredményeként feltárt egészségi problémákkal és sajátos

háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében megelőző tevékenységet folytatunk (pl.

túlsúlyos gyerekek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei).

Az egészségügyi szűrés és a prevenciós tevékenység összekapcsolásaként

életmód-változtató programokat indítunk ezen tanulók számára.

A másodlagos prevenció keretein belül a gyerekek életkorához kötött kötelező

szűrővizsgálatok alapján kiszűrjük a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával

küzdő tanulókat, számukra speciális táplálkozási tanácsadást és differenciált testi

nevelést biztosítunk.

A mentális zavarok szűrése után és a tanulók további folyamatos gondozásban

részesülhetnek.

Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást segítő eljárásaink

Az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának

gyengeségei húzódnak meg. Ezért egészségfejlesztési törekvésünkben a társas, érzelmi

készségek fejlesztését tűztük ki célul.

Az önismeret fejlődésétől reméljük, hogy a diákok egészségesebben fognak élni, ellenállnak a

dohányzásnak vagy a droghasználatnak. Tanulóinkat nemcsak arra készítjük fel, hogy

tudjanak nemet mondani a káros szenvedélyekre, hanem arra is, hogy igent tudjanak mondani

az egészséges életre.

Társas kommunikációs készségek fejlesztése.

Önismereti csoportfoglalkozások.

Serdülőkori problémák kezelését szolgáló foglalkozások.

Beszélgetés, vita, élménycsere, kiselőadások.

Élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése.

Kérdőíves felmérések, direkt riportok.

89

Játékok: szituációs, ráhangolást segítő, kapcsolatteremést segítő stb.

Kamaszpanasz - kérésláda.

Attitűd- vizsgálatok.

Kortárssegítők bevonása

A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a

kortárs, akinek véleményformáló hatása sokkal erőteljesebb. Főleg a 7-8. évfolyamon képzett

kortárssegítők direkt és indirekt módon hathatnak tanulóinkra.

Közösségi alapú komplex személyiségfejlesztő programok

- felhívások, pályázatok,

- akciók, sportrendezvények,

- témanapok, témahetek.

1.10.4. Testi nevelés

A rendszeres mozgás, és az ehhez tartozó terhelés nemcsak lehetőség, hanem szükséglet a

megfelelő növekedés, a szervezet edzése, ellenálló-képességének javítása, a személyiség

értékes vonásainak gyarapítása érdekében.

Egyre általánosabb a gyermekkori elhízás, a magas vérnyomás, az asztma. Nő a

gerincbetegségek száma, a tanulók nagy százaléka tartáshibás. Ezért nagyon fontos, hogy

iskolánkban biztosítani tudjuk a mindennapos egészségfejlesztő testmozgást minden tanuló

számára. Olyan körülményeket teremtünk, olyan módszereket alkalmazunk, amelyek képesek

befolyásolni, javítani a jövő generációjának életmódját.

Az iskolai testnevelési órák keretében tartásjavító tornát iktatunk be a Gerincorvosi

Társaság által kidolgozott program szerint.

A testnevelési, testedzési feladatok megoldására iskolánkban két lehetőség kínálkozik az 5.

évfolyamtól: az órarendbe beiktatott 2,5 testnevelés óra (emelt szintű osztályokban 5

testnevelés óra), valamint a tanórán kívüli sporttevékenység és testedzés.

A szabadidős tevékenységek, a mindennapos testnevelés szervezésére iskolánkban mind két

telephelyünkön diáksport-egyesület (DSE) működik.

Az iskola tanulói beiratkozáskor diáksportköri taggá válhatnak.

Az évenkénti tagsági díj befizetése kötelező.

Az összeg megállapítása az SZMK jóváhagyásával történik.

Az iskola tanulói a sportszereket, valamint a tornatermet díjmentesen vehetik igénybe.

90

Iskolánkban a testnevelő szakos kollégák irányítják a tanórán kívüli foglalkozásokat, és

versenyeztetik a városi, megyei, országos bajnokságokon tanulóinkat.

A játék, a sport, a testedzés meghatározó színterei iskolánkban:

atlétika,

labdarúgás,

sakk és lövészet,

asztalitenisz,

labdarúgás,

minden évfolyamon tömegsport-foglalkozás,

ügyesség-bátorság,

külső helyszínen úszásoktatás,

diáksport-nap rendezése,

házibajnokságok szervezése,

a székhelyen gyógytestnevelés.

A sportolási lehetőségek bővítése érdekében iskolánk együttműködései:

a Nyírsulival (atlétika, labdarúgás szakosztály),

az NYVSC egyes szakosztályaival,

a Góliát SC labdarúgó egyesülettel,

a városban működő egyéb más szervezetekkel.

Grund Foci Egyesület

Mindennapos testedzés

A tanulók egészségmegőrzésével kapcsolatos feladataink végrehajtása során egyik

legfontosabb feladatunk a minél több testmozgás lehetőségének és feltételeinek

megteremtése. Munkánk során szem előtt tartjuk, hogy a mindennapos testedzés távol tartja

vagy csökkenti az egészségkárosító ingereket, szilárdabbá teszi a szervezet funkcionális

egyensúlyát fizikai és pszichés vonatkozásban egyaránt (iskolaotthonban kiemelten).

A tanórán kívüli testedzéssel kapcsolatos foglalkozások tervezése az alsós munkaközösségek

oktatásszervezési és módszertani feladata.

Mottónk:

91

„A játékossággal visszaadhatunk valamit abból a gyermekvarázsból, amelyből az élet rideg

követelményei elvesznek…, ha nem tanítjuk meg értelmesen és szépen játszani gyermekeinket,

nem tanítjuk meg őket értelmesen és szépen élni sem.”

Céljaink

- Szerettessük meg a mozgást játékkal és versenyfeladatokkal,- Javítsuk mozgáskoordinációs és kondíciós képességeiket (erő, gyorsaság, ügyesség, állóképesség, lazítás, ritmusérzék).- Váljon igénnyé a rendszeres mozgás, az egészséges élet, az optimális testi, lelki és szociális fejlődés szempontjából.- Használjuk fel a mozgás fejlesztő szerepét a tanítás-tanulás folyamatának hatékonyságában.– Segítsünk a szabadidejüket hasznosan eltölteni..

A megvalósítás színterei 1-4. évfolyam

- Testnevelés órák heti 2.5 órában a délelőtti időszakban (emelt szintű testnevelési osztályban heti 5 óra).- „Mozgás-játék” foglalkozás beépítése a délelőtti napirendbe az iskolaotthon szabadidős időkeretének felhasználásával,1-2. évfolyamon a második óra után (30 perc),3-4. évfolyamon a harmadik óra után (30 perc).- A székhely iskolában néptáncórák 1-2. évfolyamon havonta, 3-4. évfolyamon hetente egy alkalommal.

- Tömegsport foglalkozások 1-4. évfolyamon.

- Ebéd utáni szabad levegőn töltött játék.

Tartalma, tevékenységek

A helyi tanterv anyaga, fejlesztési feladatai, testnevelési játékok.

Népi testnevelési, tantermi játékok, ügyességi feladatok, vetélkedők, gyermekjátékok, szabadidős játékok (tollas- zsinórlabda, fejelés, lábtenisz).Külön foglalkozási terv szerint játékgyűjtemény felhasználásával.

Népi játékok, néphagyományok, szokások, ünnepek mozgásos megjelenítése.

Sportjátékok, sorversenyek, vetélkedők.

Játék önszerveződő formában.

Gyógytestnevelés

Azoknak a tanulóinknak, akiknek egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi vagy

szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelés foglalkozásokat

biztosítunk a székhelyen, a tagintézményben külső ellátást veszünk igénybe. A szülő feladata,

hogy lehetőség szerint még szeptember hónapban bemutassa az erre irányuló szakorvosi

véleményeket. A gyógytestnevelés órákat iskolánkban szervezzük meg.

Vannak olyan tanulóink, akik egészségi állapotváltozásuk miatt az egészségügyi

intézményekben történő ellátáson (gyógytornán) vesznek részt, így az iskolai testnevelés alól

átmenetileg vagy végleg felmentést kapnak (a törvényi szabályozásnak megfelelően).

92

A tanulók fizikai állóképességének egységes mérése

Alsó tagozatban (1-4. évfolyam) „Mini Hungarofitt” vizsgálati módszerrel.

Felső tagozatban (5-8. évfolyamon) „Hungarofitt” vizsgálati módszerrel.

Ezek az egyszerű módszerek mérik a tanulók aerob alap-állóképességét, dinamikus erő-

állóképességét és dinamikus dobóerejét.

A tanulókat az elért ponteredmények alapján hét minősítő kategóriába soroljuk (igen gyenge,

gyenge, kifogásolható, közepes, jó, kiváló, extra).

A testnevelő által elvégzendő feladatok:

- Egységes minőségellenőrzés

Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz a tanév elején és a tanév végén mérjük a fizikai

állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért

eredmények pontértékei alapján elvégezzük az értékelést és a minősítést.

- Egységes minőségfejlesztés

A mért eredmények alapján feltárjuk az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális

képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált

terheléssel törekszünk azok mielőbbi felszámolására.

- Folyamatos visszacsatolás

Elemezzük a tanulók aktív közreműködésével a megtervezett foglalkozások keretében végzett

rendszeres testedzés hatását. Az elért változás nyomon követésének lehetőségét biztosítjuk a

diákok és a szülők számára. Fejlesztjük a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során

a tanulók önismeretét, tárgyilagos önértékelését, akaratát és önbecsülését.

A mérések során a kiugró teljesítménnyel rendelkező tanulóinkat - a lehetőségeket figyelembe

véve - a versenysport, az élsport felé irányítjuk.

A mérési eredményeket nemcsak az országos központba küldjük tovább, hanem adatainkat az

iskola-egészségügyhöz is továbbítjuk.

93

Vizsgálati módszerek a fizikai erőnlét mérésére

DIMENZIÓ „MINI HUNGAROFIT”

1+4 motorikus próba értékelésével1-4 évfolyam

„HUNGAROFIT”

1+6 motorikus próba értékelésével5-8 évfolyam

Személyi adatok Név, életkor, nem Név, életkor, nem

Alapmérések az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez

Megjegyzés:A dinamikus erő-állóképességet mérő próbákat folyamatosan kell végezni, kifáradásig.Egyes próbákban a max. pontszám eléréséhez kb. 3-4 perc szükséges.

1. Aerob vagy alap-állóképesség mérése:

- Cooper-teszt

Izomerő méréseDinamikus ugróerő mérése1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése:- helyből távolugrás páros lábbal.(a dinamikus dobóerőt nem méri).

Dinamikus erő- állóképesség

2. A vállövi- és a karizmok erő-állóképességének mérése:- mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig.

3. A csípőhajlító- és a hasizom erő-állóképességének mérése - hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig.

4. A hátizmok erőálló-képességének mérése- Hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan, kifáradásig

1. Aerob vagy alap- állóképesség mérése:- Cooper-teszt

Izomerő méréseDinamikus ugróerő mérése1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése:- helyből távolugrás páros lábbal.- Dinamikus dobóerő

2. A kar-, törzs-, és a láb-izmok együttes dinamikus erejének mérése:- kétkezes dobás hátra, fej fölött tömött labdával

3. A kar-, törzs-, és a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése:- Egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával

Dinamikus erő- állóképesség

4. A vállövi- és a karizmok erő-állóképességének mérése:- mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig.

5. A csípőhajlító- és a hasizom erő-állóképességének mérése - hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig.

6. A hátizmok erőálló-képességének mérése- Hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan, kifáradásig

94

1.10.5. Mentálhigiénés tevékenységünk

Az iskolánkban folyó egészségnevelés része a gyerekek mentális, lelki egészségvédelme,

gondozása is. Elsődleges feladatunk a prevenció, azaz a lelki eredetű betegségek

kialakulásának megelőzése, elhárítása. Az időben felismert problémák kezelésével komolyabb

nehézségektől mentesíthetjük gyerekeinket, a szülőket és saját magunkat is. Fontos területei:

az önfejlesztés, a konfliktuskezelés, a megfelelő értékközvetítés, a modellnyújtás a

pedagógus részéről.

A problémák, zavarok korai felfedezésének kedvező adottságai vannak az iskolában. A

gyermekekkel hosszú időn keresztül naponta találkozik a pedagógus, jól megismerheti őket és

a tanuló viselkedésváltozásait is közvetlenül észlelheti. Éppen ezért a tanulók

személyiségfejlődésének, változásainak követése mindannyiunk, de leginkább az

osztályfőnökök feladata. Munkájukat segíti, kiegészíti a mentálhigiénés szakember.

Iskolánkban folyó mentálhigiénés szolgáltatás módszerei elsősorban:

szűrés,

tanácsadás,

készségfejlesztés.

A segítségnyújtás formái:

egyéni beszélgetések, csoportos foglalkozások,

lazító, feszültségoldó mozgásgyakorlatok,

előadások, családlátogatás, egy-egy osztályfőnöki óra tartása,

fogadóóra,

szakirodalmak, cikkek ajánlása.

Célunk, hogy tanulóink olyan egészséges felnőttekké váljanak, akik a társadalmi normáknak

meg tudnak felelni, miközben belső harmóniában élnek önmagukkal és környezetükkel.

Ennek érdekében mindent meg kell tennünk, hiszen az iskola jó terep a feladatok

elvégzéséhez.

95

1.10.6. Egészségnevelés a tanórákon

Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő

tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség-ismereteinek

bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató

jellegének erősítésére. Nevelő-oktató tevékenységünkben törekszünk a személyiségközpontú

megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében.

A gyerekek több pedagógustól, több tantárgy keretében, különböző megközelítésben jutnak

hozzá az ismeretekhez.

Célunk, hogy pozitív eredménye legyen a változatos módszereknek /gyűjtőmunka, audio-

vizuális eszközök, vizsgálatok, gyakorlatok, tesztek, mérések, érzelmi ráhatás, mintaadás,

játékos elemek, viselkedési követelmény/.

Helyi tantervünkben az egyes tantárgyakban nagyon sok és sokféle egészséggel kapcsolatos

vonatkozást tartalmaz: kiemelten a környezetismeret, a természetismeret, biológia,

technika, osztályfőnöki és testnevelés órákon, valamint az egészségtan modulban (6.

évfolyam).

Ezeken az órákon az egészségnevelési tartalom értelmi és érzelmi vonatkozásban is jelen van.

Olyan cselekedtető módszereket alkalmazunk, melyek elősegítik a tanulóink együttműködő,

kooperatív tanulását, a problémamegoldásban való közös együttműködést.

Az egészséges magatartásmódok (életmód) kialakítása érdekében az alábbi ismereteket

közvetítjük:

humánbiológiai,

személyi higiénés,

az ember és környezete kölcsönhatása,

az egészséges táplálkozás,

a rendszeres testmozgás,

a partnerkapcsolatok nem- és korspecifikus alakulása,

szexualitás, fogamzásgátlás, fogamzás, terhesség, nemi betegségek,

egészség – betegség fogalma (testi, lelki változások).

Az egészségkárosító magatartásmódok megelőzése érdekében eljárásaink:

az alkohol, a dohányzás, a bódulatkeltő anyagokkal szemben elutasító magatartás

kialakítása,

balesetmegelőző alapvető ápolási ismeretek átadása,

96

erőszakos magatartásmódok elutasítására való motiválás.

1.10.7. Egészségnevelés a tanórán kívül

Az egészségneveléshez kapcsolódó napok programjai témanapok keretében:

- idősek világnapja, dohányzásmentes világnap, AIDS ellenes világnap,

beszélgetés kortárssegítőkkel,

szakemberek előadásai,

filmvetítések.

A témahét programjai, amelynek keretében kiemelt figyelmet kap a mozgás, a sport, a

korszerű táplálkozás, személyi higiénia, káros szenvedélyek.

Egészséghetünk célja: tudatosítani a gyerekekben, hogy az egészséges táplálkozásban

milyen ételfajtákat és alapanyagokat részesítsünk előnyben. Célunk, hogy tisztában

legyenek a mozgás élettani hatásaival.

Feladatunk: az egészség valamennyi – testi, lelki, szociális – dimenziójával kapcsolatos

ismeretek megtanítása.

aktív programok,

rajzkiállítások,

játékos vetélkedők,

egészségnap a Petőfiben.

Különböző intézmények, vállalatok által meghirdetett egészségügyi pályázatokhoz,

akciókhoz való kapcsolódás.

Projektmódszer segítségével felkelthetjük a diákok érdeklődését beindítva vagy éppen

fokozva intellektuális kíváncsiságukat, ösztönözhetjük önálló felelősségvállalásra őket.

Egészségvédő szokások kialakítása a szülői házzal való együttműködése, előadások

szervezése, valamint a méréseink eredményeinek ismertetése szülői értekezleteken, szülői

fórumokon.

Az iskolaotthon, napköziotthon: következetes nevelőmunkával, érzelmi ráhatással

helyes higiénés és étkezési szokások kialakítása, közösségi szerepek, közösségi

magatartás formálása. A környezet szépítése, tisztán tartása. A napközi kiváló helye a

játékoknak, játékos foglalkozásoknak („Tiszta, rendes osztály” akció).

Nyári táborok, kirándulások, túrák, erdei iskola, sportnapok.

Pedagógus-kompetenciák fejlesztése, részvétel továbbképzéseken (életvitel,

mentálhigiénia).

Szakmai tanácskozások, tréningek.

97

Kapcsolódás más szervezetek, intézmények egészségnevelési programjaihoz.

1.10.8. Stratégiánk a dohányzás, a drog- és alkoholfogyasztás megelőzésére

A mindennapi pedagógiai munkában nem hagyhatjuk figyelmen kívül a veszélyeztető

hatásokat. A drogprobléma teljes körű kezelésében (felvilágosító, prevenció, kezelés,

gondozás, bűnmegelőzés) az eddiginél jóval komolyabb és felelősségteljesebb feladat hárul az

iskolákra.

Ezért pedagógusainknak ismerniük kell:

tanítványaik családi hátterét, személyiségük sajátosságait,

a gyermeki szükséglet hierarchikus rendszerét, a gyermek tanulékonyságát,

a gyermek különféle szituációkban várható reakcióit,

konfliktuskezelési módszereket,

a gyermek és környezete interakciójának sokféle hatását.

Céljaink:

Munkánk legfontosabb célja nem az elrettentés, hanem a hatékony prevenció.

Akadályozzuk meg, hogy a gyermek olyan helyzetbe kerüljön, hogy akár

tudatlanságból, akár megoldatlan probléma miatt drogokhoz forduljon.

A tanulók személyiségének a test-, szellem, lélek egysége szemléletében való

fejlesztése, a helyes arányok biztosításával.

Alapozzuk meg tanulóink társadalmi felkészültségét, hogy megfelelő ismerettel

rendelkezzenek ahhoz, hogy az őket ért hatásokat kellőképpen értelmezni tudják.

Alakítsuk ki azokat a képességeket, amelyekkel megóvják személyiségüket,

identitásukat a környezet káros fizikai és szellemi hatásaival szemben.

Feladataink:

Biztosítjuk továbbképzési lehetőségeket nevelőink számára. Ebbe szükség esetén

bevonjuk szakembereket: pszichológust, szociálpedagógust, családterapeutát,

mentálhigiéniai szakembert.

Olyan alkalmak szervezése, ahol új, hatékony módszerekkel ismerkedhetünk meg.

A témával kapcsolatos szakirodalom beszerzése, lehetőség biztosítása az önművelésre.

Szemléletformálás, a megfelelő attitűdök kialakítása, az igényesség saját

egészségünkkel, környezetünkkel szemben.

98

A szigorúan vett drogprevenciós tevékenység főleg a felső tagozatos korosztályt érinti.

Alapja a lelki egyészség gondozása. Ezért az életkori sajátosságokkal együttjáró

problémák figyelembevételével, önismeretfejlesztő, akaraterő növelő, önkifejezési

lehetőséget biztosító foglalkozásokat szervezünk.

Reális ismeretek nyújtása a legális és illegális drogokról, a káros szenvedélyek

egészségkárosító, személyiségromboló hatásairól, az élvezeti szerek használata és a

drogozás közötti összefüggésről.

A szülőkkel való kapcsolattartás erősítése.

Tevékenységeink:

A nevelők körében tájékozódás az ismeretekről, érdeklődésről, igényekről.

Tájékozódás a tanulók drogfogyasztással kapcsolatos beállítottságáról, érintettségéről.

Ismeretterjesztő programok megtervezése, kortárssegítők, külső előadók bevonásával.

Szabadidős tevékenységek, kulturális rendezvények szervezése.

Rendkívüli órák, közös filmvetítések.

1.10.9. Munkánkat segítő kapcsolatok színterei, kapcsolódási pontok

Szülők (család)

A szülő, a család a legfontosabb partner a tanulók érdekében végzett munkánkban. A szülők a

megfelelő tájékoztatás, információátadás után aktív részvételükkel segítik az iskola

egészségfejlesztési programját.

Szülői munkaközösség

Programunk kidolgozásába bevonjuk a szülői szervezeteket. Így a szülők lehetőségükhöz

mérten minden területen segítik iskolai programjaink megvalósítását.

Egészségügyi szakemberek

Iskolaorvos, háziorvos, védőnő, iskolafogász, gyógytornász.

Közreműködnek a közegészség- járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás-

egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában.

Az ÁNTSZ megyei intézete és más egészségügyi szervezetek

Ezen intézetek egészségfejlesztési szakemberei konkrét segítséget nyújtanak előadásaikkal,

bemutató foglalkozásaikkal, videofilmekkel és egyéb kiadványokkal.

Iskolapszichológus, mentálhigiénikus

99

Szakmai ismeretei révén olyan területeken adhat folyamatos segítséget a diákoknak,

tanároknak, a hozzá forduló szülőknek, amelyek kezelése speciális szakértelmet igényel.

Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók

A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben nyújtanak

segítséget (gyermekjóléti szolgálat, az önkormányzat szociális irodája, gyámhatóság).

Rendvédelmi szervek

A Városi Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi és bűnmegelőzési szakemberei rendszeresen

előadásokat tartanak a nevelők és a diákok számára ifjúságvédelmi, rendészeti és közlekedési

témákban.

Egyéb iskolai szervezetek

Diákönkormányzat, Örökösföld Tanulóiért Alapítvány, Tettrekész alapítvány a gyerekekért,

iskolai diáksport egyesületek.

1.10.10. A mérés, ellenőrzés területei

Közegészségügyi szabályok, feltételek biztosítása és betartása.

Nevelési-oktatási tevékenységek egészségügyi normáinak betartása/ tanulók terhelése,

szabadidő-igény, mindennapos testmozgás/.

Az iskolaorvos és védőnő jelzései.

A tanulók táplálkozási szokásainak megfigyelése.

Fizikai erőnlétmérés ősszel és tavasszal.

Felmérés a káros szenvedélyekről.

Gyermekviselkedési kérdőív, mentális zavarok szűrése, attitűdvizsgálatok.

Akkor sikeres a munkánk, ha

Az adott tanévben a tavaszi Hungarofitt mérés eredményei javulást mutatnak az őszi

méréshez képest.

Iskolaotthonos és napközis tanulóink nagyobb számban veszik igénybe az iskolai

étkezést.

A 10-14 éves korosztály tanulóinak többsége visszautasítja a dohányzást, az alkoholt;

és mindannyian mondjanak nemet a drogok bármilyen formájára.

Egyre több tanuló veszi igénybe a napközis és tanulószobai foglalkozásokat és vesz

részt az iskolai szervezésű programokon.

Csökken az iskolai balesetek száma.

100

Nevelőink aktívan részt vesznek az egészségneveléssel kapcsolatos továbbképzéseken,

mérések végzésében.

A tanulók személyiségében pozitív irányú változás következik be.

101

2. A Móra Ferenc Általános Iskola helyi tanterve

2.1. Képzési rendünk

Képzési rendünk kialakításának alapja a Közoktatási törvény, a Nemzeti Alaptanterv, a

kerettanterv és a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közoktatási Intézkedési Terve.

2.1.1. Heti időkeretünk

A mindenkori tanév heti időkeretét a fenntartóval történő évenkénti egyeztetések során

határozzuk meg, amely megfelel a Közoktatási törvény 52.§ (3.), (7), (11/c), a 124.§ (24.), a

30 § (9.), a 71 § (4.) fejezeteiben előírtaknak.

2.1.2. Tantárgyi struktúránk

Iskolánk a 2004/2005-ös tanévtől első évfolyamon, azt követően felmenő rendszerben a

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és

Képzési Intézetének akkreditált "Nyíregyházi Tantervcsalád" a nevelőtestület által adaptált

helyi tantervét, tantárgyi rendszerét alkalmazza.

Intézményünk profiljainak, képzési specialitásainknak megfelelően a nem kötelező tanórai

foglalkozások keretéből emelt szintű angol, számítástechnika – informatika és testnevelés osztályokban az alábbiak szerint alakul a tantárgyak heti óraszáma:

Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Emelt szintű angol nyelv - - 2 3,5 5 5 5 5

Emelt szintű informatika-

számítástechnika- - 1 1 2 2,5 3 3

Emelt szintű testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5

A heti időkeretünk nem kötelező tanórai foglalkozásokra biztosított órakeretből a kötelező

tanórai foglalkozásokon túl az alábbiakat kívánjuk biztosítani:

Emelt szintű angol nyelv tanítása csoportbontással.

Emelt szintű informatika – számítástechnika tanítása, csoportbontása.

Testnevelési osztályok testnevelés órái 1-8. évfolyamig.

Idegen nyelv tanítása csoportbontásban 4-8. évfolyamig.

Technika és életvitel tantárgy csoportbontása 5-8. évfolyamig.

Testnevelés órák.

102

Szakkörök, diákkörök, diáksportkörök működtetése.

Felzárkóztató foglalkozások, fejlesztő csoportok, sávos oktatás.

A 1. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

Tantárgy általános tantervű testnevelési osztály

kötelezőnem

kötelezőnem

kötelező kötelező

Magyar nyelv és irodalom 8   8  Idegen nyelv        Matematika 4   4  Környezetismeret 1   1  Ének - zene 1   1  Rajz 1,5   1,5  Technika és életvitel 1   1  

Testnevelés és sport 3,5   3,5 1,5Összesen 20   20 1,5

20 21,5

A 2. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

Tantárgy általános tantervű testnevelési osztály

kötelező nem kötelező nem kötelező kötelező

Magyar nyelv és irodalom 8   8  Idegen nyelv        Matematika 4   4  Környezetismeret 1,5   1,5  Ének - zene 1   1  Rajz 1,5   1,5  Technika és életvitel 1   1  Testnevelés és sport 3   3 2Összesen 20   20 2

20 22

A 3. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

103

Tantárgy általános tantervű

informatikai osztály

testnevelési osztály

angol nyelvi osztály

kötelező nem kötelező nem kötelező nem kötelező nem kötelező kötelező kötelező kötelező

Magyar nyelv és irodalom 7,5   7,5   7,5   7,5  Idegen nyelv               2Informatika       1        Matematika 4   4   4   4  Környezetismeret 1,5   1,5   1,5   1,5  Ének - zene 1,5   1,5   1,5   1,5  Rajz 1,5   1,5   1,5   1,5  Technika és életvitel 1   1   1   1  Testnevelés és sport 3   3   3 2 3  Összesen 20   20 1 20 2 20 2

20 21 22 22

A 4. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

Tantárgy általános tantervű

informatikai osztály testnevelési osztály

angol nyelvi osztály

kötelező nem kötelező nem kötelező nem kötelező nem kötelező kötelező kötelező kötelező

Magyar nyelv és irodalom 7   7   7   7  Idegen nyelv 3   3   3   3,5  Informatika       1        Matematika 3,5   3,5   3,5   3,5  Környezetismeret 2   2   2   2  Ének - zene 1,5   1,5   1,5   1,5  Rajz 1,5   1,5   1,5   1,5  Technika és életvitel 1   1   1   1  Testnevelés és sport 3   3   3 2 2,5 0,5Összesen 22,5   22,5 1 22,5 2 22,5 0,5

22,5 23,5 24,5 23

104

Az 5. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

Tantárgy

általános tantervű informatikai osztály testnevelési osztály angol nyelvi

osztály

  nem   nem   nem   nem

kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező

Magyar nyelv 2 0,5 2 0,5 2 0,5 2 0,5

Magyar irodalom 2 0,5 2 0,5 2 0,5 2 0,5

Történelem és

állampolgári 1,5 1,5 1,5 1,5

Ismeretek

Idegen nyelv 3 3 3 3 2

Matematika 3,5 1 3,5 1 3,5 1 3,5 1

Informatika 1 1 1 1 1

Természetismeret 2 2 2 2

Fizika

Biológia

Kémia

Földrajz

Ének - zene 1 1 1 1

Rajz 1 1 1 1

Technika és 1 1 1 1

Életvitel

Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Tantárgyi modulok

Tánc és dráma 0,5 0,5 0,5 0,5

Hon- és népismeret 0,5 0,5 0,5 0,5

InformatikaEmber és társadalomism.Etika

Mozgókép- és

médiaismeret

Egészségtan

Összesen 22,5 2 22,5 3 22,5 4,5 22,5 4

  24,5 25,5 27 26,5

105

A 6. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

Tantárgy általános tantervű informatikai osztály testnevelési osztály

angol nyelvi osztály

  nem   nem   Nem   nem

kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező Kötelező kötelező kötelező

Magyar nyelv 2 0,5 2 0,5 2 0,5 2 0,5

Magyar irodalom 2 0,5 2 0,5 2 0,5 2 0,5

Történelem és

állampolgári 1,5 1,5 1,5 1,5

Ismeretek

Idegen nyelv 3 3 3 3 2

Matematika 3,5 1 3,5 1 3,5 1 3,5 1

Informatika 1 1 1,5 1 1

Természetismeret 2 2 2 2

Fizika

Biológia

Kémia

Földrajz

Ének - zene 1 1 1 1

Rajz 1 1 1 1

Technika és 1 1 1 1

Életvitel

Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5

Tantárgyi modulok

Tánc és dráma 0,5 0,5 0,5 0,5

Hon- és népismeret 0,5 0,5 0,5 0,5

InformatikaEmber és társadalomism.Etika

Mozgókép- és

médiaismeret

Egészségtan 0,5 0,5 0,5 0,5

Összesen 22,5 2 22,5 3,5 22,5 4,5 22,5 4

  24,5 26 27 26,5

2012/2013-as tanévtől érvényes.

106

A 7. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

Tantárgyáltalános tantervű informatikai

osztályTestnevelési

osztályangol nyelvi

osztály  nem   nem   Nem   nem

kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező

Magyar nyelv 2   2   2   2  

Magyar irodalom 2   2   2   2  

Történelem és                állampolgári 1,5   1,5   1,5   1,5  Ismeretek                

Idegen nyelv 3   3   3   3 2

Matematika 3,5   3,5   3,5   3,5  

Informatika 1   1 2 1   1  

Fizika 1,5   1,5   1,5   1,5  

Biológia 1,5   1,5   1,5   1,5  

Kémia 1,5   1,5   1,5   1,5  

Földrajz 1,5   1,5   1,5   1,5  

Ének – zene 1   1   1   1  

Rajz 1   1   1   1  

Technika és                

Életvitel 1   1   1   1  Testnevelés és sport 2 0,5 2 0,5 2 3 2 0,5

Osztályfőnöki   0,5   0,5   0,5   0,5

Tantárgyi modulok                

Tánc és dráma                

Hon- és népismeret                

Informatika                Ember és társadalomism.Etika 1 1 1 1  

Mozgókép- és                

Médiaismeret                

Egészségtan                

Összesen 25 1 25 3 25 3,5 25 3

  26 28 28,5 28

107

A 8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

Tantárgyáltalános tantervű informatikai

osztálytestnevelési

osztály angol nyelvi osztály  nem   nem   nem   nem

kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező

Magyar nyelv 2   2   2   2  

Magyar irodalom 2   2   2   2  

Történelem és                

állampolgári 2   2   2   2  

ismeretek                

Idegen nyelv 3   3   3   3 2

Matematika 3,5   3,5   3,5   3,5  

Informatika 1   1 2 1   1  

Fizika 1,5   1,5   1,5   1,5  

Biológia 1,5   1,5   1,5   1,5  

Kémia 1,5   1,5   1,5   1,5  

Földrajz 1,5   1,5   1,5   1,5  

Ének - zene 1   1   1   1  

Rajz 1   1   1   1  

Technika és 1   1   1   1  

Életvitel                

Testnevelés és sport 2 0,5 2 0,5 2 3 2 0,5

Osztályfőnöki   0,5   0,5   0,5   0,5

Tantárgyi modulok                

Tánc és dráma                

Hon- és népismeret                

Informatika                Ember és társadalomism.Etika                

Mozgókép- és 0,5   0,5   0,5   0,5  

médiaismeret                

Egészségtan                

Összesen 25 1 25 3 25 3,5 25 3

  26 28 28,5 28

108

2.1.3. Pedagógiai képzésünk belső szakaszai

A gyermek fejlődési, életkori szakaszainak megfelelően az iskolánkban a képzés tartalmában

három, szerkezetében négy fő szakaszra tagozódik.

Tartalmi szakaszok

I. kisiskoláskor 6 - 9 év

II. prepubertás kor 9 - 12 év

III. serdülőkor 13 - 14 év

Szerkezeti szakaszok

1-2. évfolyam – bevezető szakasz

3-4. évfolyam – kezdő szakasz

5-6. évfolyam – alapozó szakasz

7-8. évfolyam – fejlesztő szakaszA szakaszok lineárisan épülnek egymásra, részben fedik, részben metszik egymást.

A csoportképzés elvei

A csoportképzés elveit iskolánkban a következők határozzák meg:

Az iskolahasználók igénye, a tanulók érdeklődése.

A fenntartói igények, elvárások.

Az iskola hagyományai.

Személyi feltételeink.

Tárgyi feltételeink.

Az 1. évfolyamon a testnevelési osztály kivételével - ahol a válogatás az óvodában képesség

alapján történik -, heterogén csoportok képződnek.

Az iskolahasználói igényektől és a gyermekek érdeklődésétől függően az 1. évfolyam 2.

félévétől sávos rendszerű foglalkozásokat biztosítunk a szabadidőben. Ezekben a

csoportokban játékos formában ismerkedhetnek meg tanulóink az élő idegen nyelvek, az

informatika, a népi hagyományok alapjaival.

109

A 3-4. évfolyamon homogén és heterogén csoportok képződnek. Ennek alapja az emelt

szintű osztályokba történő jelentkezéskor végzett képességvizsgálat és nevelői véleményezés

az angol nyelv és számítástechnika tantárgyakban. A sajátos nevelési igényű tanulók

esetében körültekintően járunk el az emelt szintű osztályokba soroláskor. A gyermekek

érdeklődése alapján hagyományőrző foglalkozásokat is indítunk.

Az 5-6. évfolyamon a már kialakult homogén és heterogén csoportokban folyik tovább az

oktatás. Amennyiben a mindenkori tanév időkerete engedi, a 7-8. évfolyamon sávos oktatási

formában tanítunk egyes tantárgyakat a választott továbbtanulási irányra, iskolatípusra való

felkészítés céljából.

Ezen homogén, heterogén osztályok, csoportok, sávok szervezésének személyi feltételei

iskolánkban adottak.

Az egyes képességcsoportokhoz a tanítókat, tanárokat a diplomájuk és a munkaközösségek

javaslata alapján az intézmény vezetője rendeli.

2.1.4. Képzési specialitások, irányok

Iskolánk képzési, tevékenységi formáit a Közoktatási törvény és a pedagógiai programunkban

megfogalmazott alapelvek határozzák meg.

Az eddig alkalmazott, hagyományainknak megfelelő képzési formák kiegészítését az

intézményi profil változása teszi lehetővé, melyet Nyíregyháza Megyei Jogú Város

Közoktatási Intézkedési Terve (2000-2007) alapján a fenntartó elfogadott.

Az iskolai profilra alapuló speciális osztályok:

emelt szintű angol nyelvi osztály,

emelt szintű számítástechnika - informatika osztály.

A nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretéből biztosított specialitás

hagyományunknak, alapelveinknek, értékeinknek megfelelően osztálykeretben –

testnevelési osztály.

A nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretéből biztosított órák, nem

osztálykeretben történő tevékenységek:

csoportbontással történő képességfejlesztő foglalkozások (technika és életvitel,

idegen nyelv, informatika),

110

sávos oktatási forma az alapkészségek fejlesztéséért és a tehetséggondozásért

(magyar nyelv és irodalom: 7-8. évfolyam),

művészeti, zenei csoportok (énekkar, színjátszás, furulya),

népi hagyományőrző szakkörök (néptánc, kézműves),

környezetvédelmi foglalkozások,

sportkörök és egyéb diákkörök (lövész, katasztrófa- polgárvédelem, sakk, foci,

röplabda, atlétika),

egyéni foglalkozások és csoportterápia sajátos nevelési igényű tanulók részére

szakember segítségével,

tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységi formák (tanulmányi

versenyekre való felkészítés, pályaorientációt segítő felvételi előkészítő tanfolyamok,

szakkörök),

Az emelt szintű angol osztályaink

Célja:

A tudásalapú társadalomban nélkülözhetetlen az egyén számára az idegen nyelvi kompetencia

birtoklása, amely segíti a gyermek önmegvalósítását, fejlődését, társadalmi beilleszkedését.

Tanulóinkban az idegen nyelvi kompetencia olyan szintjének kell kialakulnia, amelyet

későbbi tanulmányaik során fejleszteni, frissíteni képesek.

Az angol nyelv ismerete arra teremt lehetőséget, hogy a világ és Európa vérkeringésébe

nagyobb eséllyel tudjunk bekapcsolódni. Késedelem nélkül kell tanulóinkat az általános

iskolában az elérhető legmagasabb tudásra ösztönözni, hiszen pályájukat akadálytalanul

ennek a nyelvnek a birtokában kezdhetik el.

Megfelelő szintű angol nyelvtudás birtokában a gyerekek számára elérhetővé válik egy

teljesebb szakmai előmenetel, szélesebb munkavállalási lehetőség, a lakóhely rugalmasabb

megválasztása. Erős önbizalmú felnőtté válhat az a tanuló, aki már gyerekkorában

felépítette egy nyelv tartópilléreit.

Szélesebb lehetőségek tárulnak majd tanulóink elé a tudomány és a kultúra értékeinek

megismerésében, a gazdasági életben, a nemzetközi érintkezésben.

Két párhuzamos, azonos szintű csoportot alakítunk ki a harmadik évfolyamon a nem kötelező

tanórai foglalkozások időkeretéből. Ötödik osztályban év végén angol nyelvből szintfelmérést

végzünk. Ennek alapján, ahol indokoltnak látjuk, a csoportok újraelosztására kerül sor, a

gyerekek képességei szerint.

111

Munkánkat akkor tartjuk eredményesnek, ha a speciális osztályokban tanuló

gyermekeink nagy része, a nyolcadik évfolyam végére (a szülők anyagi

hozzájárulásával) megszerzi az alapfokú nyelvvizsgát, eredményesen felvételizik a város

angol tagozatos középiskoláiba. Gyermekeink használható és továbbfejleszthető angol

nyelvtudással rendelkeznek, vagyis birtokában vannak az alapvető kommunikatív,

nyelvi kompetenciáknak. Az európai hatfokú skálán (KER) a A2 szintet elérik.

A felvétel feltételei: a magyar nyelv és irodalom felmérésének eredménye a 2. évfolyam végén,

az osztálytanító véleménye,

szülői hozzájárulás.

A döntés a felvételi munkabizottság jogkörébe tartozik.

A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon:

szülő kérése,

szintfelmérés angol nyelvből.

A továbbhaladás kritériumai:

Az emelt szintű angol nyelvi osztályokban a továbbhaladást kizáró tényezők:

egyéni kérelem,

elégtelen osztályzat bármely tantárgyból,

angol nyelvből elégséges osztályzat év végén.

Bármelyik tényező megléte esetén a tanuló átirányítására kerülhet sor nyelvből lassabban

haladó csoportba.

Az emelt szintű számítástechnika – informatika osztályok

Célja:

A digitális kompetencia megszerzése, azaz az információs társadalom technológiáinak

magabiztos és kritikus használata a munka, a szórakozás és a kommunikáció terén.

A digitális kompetencia magában foglalja a fő számítógépes alkalmazásokat, mint például a

szövegszerkesztést, adattáblázatokat, információtárolást- és kezelést, valamint az Internet által

112

kínált lehetőségek megértését és az elektronikus média útján történő kommunikációt a

tanulás, az információ megosztása, a szabadidő számára.

E területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanulók

informatikai ismeretei folyamatosan megújuljanak. Megjelentek az informatikai eszközökkel

jelentősen átszőtt média (interaktív-digitális TV, digitális fényképezés stb.), melyek értő

használata informatikai tudást is feltételez.

Az internet felhasználásával kétféle tevékenységet végezhetünk: az egyikben információt

közlünk, a másikban kommunikálunk másokkal. Lényeges tehát az információ tudatos

elrendezése, a későbbi felhasználás elősegítése érdekében, valamint a hatékony

információszerzési technikák kidolgozása.

A minél szélesebb körű internet elterjedés érdekében minimális feltételként jelentkezik, hogy

ezek a tanulók a mindennapi életük során könnyen és megfelelő szinten használni tudják a

világhálót. Változik az iskola szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a

könyvtárhoz hasonlóan a számítógépteremben is lehetővé kell tenni az eszközökhöz való

hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is.

A felvétel feltételei:

- a magyar nyelv és irodalom, a matematika felmérésének eredménye a 2. évfolyam

végén,

- szülői hozzájárulás,

- az osztálytanító véleménye,

A döntés a felvételi munkabizottság jogkörébe tartozik.

A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon:

- a tanuló megfelelő tanulmányi eredménye,

- szintfelmérés informatikából.

A továbbhaladás kritériumai:

Az emelt szintű számítástechnika – informatika osztályokban a továbbhaladást kizáró

tényezők:

- egyéni kérelem,

- elégtelen osztályzat,

- informatika tantárgyból elégséges osztályzat a tanév végén.

113

Akkor tekintjük sikeresnek a speciális informatikai osztály működését, ha tanulóink

eredményesen vesznek részt a tantárgyi versenyeken, ha (a szülők anyagi

hozzájárulásával) a nyolcadik tanév végén minél többen szerzik meg az ECDL Start

bizonyítványt.

Eredményesen felvételiznek azokba a középiskolákba, ahol nem alapszinten kezdik az

informatika tanulását.

A testnevelési osztályaink

Célja:

A testnevelés, a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséget adunk

tanulóinknak, mely későbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat

megalapozza.

A felvétel feltételei:

Az iskolába lépés előtt előzetes alkalmassági felmérés játékos formában, mely kiterjed:

a mozgáskoordinációra,

a motorikus képességekre,

a labda- és gömbérzékre,

az egyensúlyérzékre,

a helyzetfelismerésre.

Szülői hozzájárulás.

A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon

- a szintfelmérés és a testnevelő tanár véleménye,

- a szülő igénye alapján.

A testnevelési osztályba nem nyerhet felvételt bármilyen tartós egészségügyi problémával

rendelkező gyermek.

A testnevelési osztályokban a továbbhaladást kizáró kritériumok:

egészségügyi okok,

szaktanár véleménye.

Bármelyik tényező megléte esetén a tanuló másik osztályba történő átirányítására kerülhet

sor.

114

Munkánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha tanítványaink fizikai erőnléte az ősszel mért

állapothoz képest tavaszra javulást mutat.

A városi, megyei, országos versenyeken folyamatosan és eredményesen képviselik

iskolánkat. A legtehetségesebb tanulóink a város sportéletének is résztvevői, aktív tagjai.

Amennyiben testnevelés tagozatos középiskolába jelentkeznek, oda felvételt nyernek.

115

3. A Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézményének helyi

tanterve

3.1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai

foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

3.1.1. Tantervek

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tanterv alapján folyik az

oktatás:

H2004: a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az

Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített / adaptált

Nyíregyházi Tantervcsalád / 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

A módosított Pedagógiai Program alapján az egyes műveltségterületek és tantárgyak

helyi tanterveit a nevelőtestület tagjai a nyíregyházi tantervcsalád tantárgyi

struktúrájának (tartalom, követelmény, módszertan) átdolgozását 2008. augusztus 31-ig

végezték el.

TanévÉvfolyam

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz

2010-

2011 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2008 HK2003

2011-

2012 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004

3.1.2. Óraterv

A tanterv főbb jellemzői:

Tantárgystruktúrában megtalálható az integrált tantárgy.

Tantárgy Évfolyam Mely műveltségterületet, -illetve egy részét- integrálja

Magyar nyelv és 1-4. Magyar nyelv és irodalom

116

irodalom Ember és társadalomMagyar nyelv és irodalom

7-8. Magyar nyelv és irodalomInformatika (könyvtár)

Környezetismeret 3-4. Ember a természetben Ember és társadalom

Természetismeret 5-6. Ember a természetbenFöldünk-környezetünk

Osztályfőnöki tantárgyat is tartalmaz mely szintén integrált.

Tantárgy Évfolyam Mely műveltségterületet, -illetve egy részét- integrálja

Osztályfőnöki 5-6. Ember a természetben Életvitel és gyakorlati ismeretek

Az idegen nyelvek közül angol és német nyelvre készültek tantervek.

A tánc és dráma, hon és népismeret, mozgókép és médiaismeret területek önálló modulként

kerültek megtervezésre, mivel eredményes tanításuk speciális az aktív pedagógusok

többségének képzésében még nem szereplő kompetenciákat igényel. Így az iskolák önállóan

dönthetik el, melyik tantárgy keretében tudják megvalósítani.

Modul Évfolyam Mely műveltségterületet, -illetve egy részét- integrálja

Tánc és dráma 5-6. Magyar nyelv és irodalomMűvészetek

Hon és népismeret 5-6. Magyar nyelv és irodalomMűvészetek

Mozgókép és médiaismeret

8. Magyar nyelv és irodalomMűvészetek

Nyíregyházi tantervcsalád órakerete

Az órakeretek megállapításánál figyelembe vettük az évfolyamonkénti maximális

óraszámokat, a NAT műveltségterületenként pedagógiai szakaszokra meghatározott

minimális és maximális %-os arányait.

A NAT által meghatározott minimális és maximális, valamint a törvény szerinti maximális

óraszámok szakaszonként a következők:

117

1-4.

évfolyam

5-6.

évfolyam

7-8.

évfolyam

NAT szerinti minimum 74,25 40,50 45,00

NAT szerinti maximum 113,85 62,55 71,50

Törvényi maximum 82,50 45,00 50,00

A törvényi maximumtól való százalékos eltérések:

1-4.

évfolyam

5-6.

évfolyam

7-8.

évfolyam

NAT szerinti minimum - 10 % - 10 % - 10 %

NAT szerinti maximum + 38 % + 39 % + 43 %

Törvényi maximum 100 % 100 % 100 %

A fenti táblázatok elemzése után az órakeretek kialakításánál viszonyítási alapként a NAT

által meghatározott minimális %-os arányokat tekintettük, mivel az eltérés a megengedett

legnagyobb óraszámtól ennek a határnak a kisebb.

Az alábbi táblázatok azt mutatják be, hogy a tanterv milyen tantárgyakon, illetve modulokon

keresztül fedi le az egyes műveltségterületeket. Ehhez meghatároztuk az egyes

műveltségterületek NAT-ban megadott százalékos arányainak megfelelő óraszámokat, az

egyes évfolyamok maximális óraszámait figyelembe véve, majd a tantárgyak óraszámai

mellett feltüntettük a NAT minimális arányához való százalékos értékét is. Így sikerült

biztosítani, hogy ne lépjük túl a maximális óraterhelést, és eleget tegyünk a NAT-ban

megfogalmazott arányoknak is. Így alakult ki a tantárgyi struktúra.

118

3.1.3. Műveltségterületek lefedése a tantárgyi rendszerrel

Magyar nyelv és irodalom műveltségterület

1-4 évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam

Törvény szerinti óraszámok

Minimum Maximum Minimum Maximum Minimum Maximum

Heti összes óraszámból százalékosan

32,00 42,00 17,00 24,00 10,00 15,00

A százaléknak megfelelő óraszám

26,40 34,65 7,65 10,80 5,00 7,50

Nyíregyházi Tanterv szerinti óraszámok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Tan

tárg

y,

Mod

ul

Magyar nyelv és irodalom

7,50 7,00 7,00 7,00 Magyar nyelv és irodalom

4,50 4,00 Magyar nyelv és irodalom

3,75 3,75

Tánc és dráma 0,25 0,25 Mozgókép és média ismeret

0,25

Hon és népismeret

0,25 0,25

1-4. évfolyamon

Összes óra

Minimum óraszám

%-a

5-6. évfolyamon

Összes óra

Minimum óraszám

%-a

7-8. évfolyamon

Összes óra

Minimum óraszám

%-a28,50 107,95 9,50 124,18 7,75 155,00

Élő idegen nyelv műveltségterület1-4 évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam

Törvény szerinti óraszámokMinimum Maximum Minimum Maximum Minimum Maximum

Heti összes óraszámból százalékosan

2,00 6,00 12,00 20,00 12,00 20,00

A százaléknak megfelelő óraszám

1,65 4,95 5,40 9,00 6,00 10,00

Nyíregyházi Tanterv szerinti óraszámok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Tan

tárg

y Angol nyelv / német nyelv

2,00 Angol nyelv / német nyelv

2,50 3,00 Angol nyelv / német nyelv

3,00 3,00

1-4. évfolyamo

n

Összes óra

Minimum óraszám %-a

5-6. évfolyamon

Összes óra

Minimum óraszám %-

a

7-8. évfolyamon

Összes óra

Minimum óraszám

%-a2,00 121,21 5,50 101,85 6,00 100,00

119

Matematika műveltségterület

1-4 évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam

Törvény szerinti óraszámok

Minimum Maximum Minimum Maximum Minimum Maximum

Heti összes óraszámból százalékosan

17,00 23,00 15,00 20,00 10,00 15,00

A százaléknak megfelelő óraszám

14,03 18,98 6,75 9,00 5,00 7,50

Nyíregyházi Tanterv szerinti óraszámok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Tan

tárg

y

Matematika

4,00

4,00 4,00 4,00 Matematika 4,00 3,00 Matematika 3,00 3,00

1-4. évfolyamon

Összes óra

Minimum

óraszám %-a

5-6. évfolyamon

Összes óra

Minimum

óraszám %-a

7-8. évfolyamon

Összes óra

Minimum

óraszám %-a

16,00 114,08 7,00 103,70 6,00 120,00

Ember és társadalom műveltségterület

1-4 évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam

Törvény szerinti óraszámok

Minimum Maximum Minimum Maximum Minimum Maximum

Heti összes óraszámból százalékosan

4,00 8,00 4,00 8,00 10,00 15,00

A százaléknak megfelelő óraszám

3,30 6,60 1,80 3,60 5,00 7,50

Nyíregyházi Tanterv szerinti óraszámok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Tan

tárg

y

Magyar nyelv és irodalom

0,50

1,00 0,50 0,50 Történelem 1,00 1,50 Történelem 3,00 2,00

Környezetismeret

0,5 0,5

1-4. évfolyamon Összes óra

Minimum

5-6. évfolyamo

Összes óra

Minimum

7-8. évfolyamo

Összes óra

Minimum

120

óraszám %-a

n óraszám %-a

n óraszám %-a

3,50 106,06 2,50 138,89 5,00 100,00

Ember a természetben műveltségterület1-4 évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam

Törvény szerinti óraszámok

Minimum Maximum Minimum Maximum Minimum Maximum

Heti összes óraszámból százalékosan

4,00 8,00 7,00 11,00 15,00 20,00

A százaléknak megfelelő óraszám

3,30 6,60 3,15 4,95 7,50 10,00

Nyíregyházi Tanterv szerinti óraszámok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Tan

tárg

y

Környezetismeret 1,0 1,50 1,0 0,75 Fizika 1,00 Fizika 1,00 1,50Természetismeret 1,00 1,00 Biológia 1,00 1,00Osztályfőnöki 0,30 0,30 Kémia 1,50 1,50

Osztályfőnöki 0,30 0,30

1-4. évfolyamon Összes óra

Minimum óraszám

%-a

5-6. évfolyamon Összes óra

Minimum óraszám

%-a

7-8. évfolyamon

Összes óra

Minimum óraszám

%-a4,25 128,79 3,60 114,29 8,10 108,00

Földünk és környezetünk műveltségterület

1-4 évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam

Törvény szerinti óraszámok

Minimum Maximum Minimum Maximum Minimum Maximum

Heti összes óraszámból százalékosan

4,00 8,00 4,00 8,00

A százaléknak megfelelő óraszám

1,80 3,60 2,00 4,00

Nyíregyházi Tanterv szerinti óraszámok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Tan

tárg

y

Természetismeret 1,00 1,00 Földrajz 1,00 1,00

1-4. évfolyamon

Összes óra

Minimum óraszám

%-a

5-6. évfolyamon

Összes óra

Minimum óraszám

%-a

7-8. évfolyamon

Összes óra

Minimum óraszám %-a

121

2,00 111,11 2,00 100,00

Művészetek műveltségterület

1-4 évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyamTörvény szerinti óraszámok

Minimum Maximum Minimum Maximum Minimum Maximum

Heti összes óraszámból százalékosan

10,00 18,00 12,00 16,00 8,00 15,00

A százaléknak megfelelő óraszám

8,25 14,85 5,40 7,20 4,00 7,50

Nyíregyházi Tanterv szerinti óraszámok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Tan

tárg

y,

Mod

ul

Ének 1,00 1,00 1,00 1,00 Ének 1,00 1,00 Ének 1,00 1,00Vizuális kultúra

1,50 1,50 1,50 1,50 Vizuális kultúra

1,50 1,00 Vizuális kultúra

1,00 1,00

Tánc és dráma 0,25 0,25 Mozgókép és média ismeret

0,25

Hon és népismeret

0,25 0,25

1-4. évfolyamon

Összes óra

Minimum

óraszám %-a

5-6. évfolyamon

Összes óra

Minimum óraszám

%-a

7-8. évfolyamon

Összes óra

Minimum

óraszám %-a

10,00 121,21 5,50 101,85 4,25 106,25

Informatika műveltségterület

1-4 évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam

Törvény szerinti óraszámok

Minimum Maximum Minimum Maximum Minimum Maximum

Heti összes óraszámból százalékosan

2,00 5,00 4,00 8,00 6,00 10,00

A százaléknak megfelelő óraszám

1,65 4,13 1,80 3,60 3,00 5,00

Nyíregyházi Tanterv szerinti óraszámok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Tan

tárg

y Informatika 0,50 1,25 Informatika 1,00 1,00 Informatika 1,00 1,50Magyar nyelv és irodalom

0,25 0,25

122

1-4. évfolyamon

Összes óra

Minimum óraszám

%-a

5-6. évfolyamon

Összes óra

Minimum óraszám

%-a

7-8. évfolyamon

Összes óra

Minimum óraszám

%-a1,75 106,06 2,00 111,11 3,00 100,00

Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület1-4 évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam

Törvény szerinti óraszámok

Minimum Maximum Minimum Maximum Minimum Maximum

Heti összes óraszámból százalékosan

4,00 8,00 4,00 9,00 5,00 10,00

A százaléknak megfelelő óraszám

3,30 6,60 1,80 4,05 2,50 5,00

Nyíregyházi Tanterv szerinti óraszámok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Tan

tárg

y

Technika és életvitel

1,00 1,00 1,00 1,00 Technika és életvitel

1,00 1,00 Technika és életvitel

1,50 1,00

Osztályfőnöki 0,20 0,20 Osztályfőnöki 0,20 0,20

1-4. évfolyamon

Összes óra

Minimum

óraszám %-a

5-6. évfolyamon

Összes óra

Minimum

óraszám %-a

7-8. évfolyamon

Összes óra

Minimum

óraszám %-a

4,00 121,21 2,40 133,33 2,90 116,00

Testnevelés és sport műveltségterület1-4 évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam

Törvény szerinti óraszámokMinimum Maximum Minimum Maximum Minimum Maximum

Heti összes óraszámból százalékosan

15,00 20,00 11,00 15,00 10,00 15,00

A százaléknak megfelelő óraszám

12,38 16,50 4,95 6,75 5,00 7,50

Nyíregyházi Tanterv szerinti óraszámok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Tan

tárg

y

Testnevelés és sport

3,50

3,00 3,00 3,00 Testnevelés és sport

2,50 2,50 Testnevelés és sport

2,50 2,50

123

1-4. évfolyamon

Összes óra

Minimum

óraszám %-a

5-6. évfolyamon

Összes óra

Minimum

óraszám %-a

7-8. évfolyamon

Összes óra

Minimum

óraszám %-a

12,50 101,10 5,00 101,10 5,00 100,00

A Nyíregyházi Tantervcsalád tantárgyi rendszere és heti óraszáma

Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.Magyar nyelv és irodalom 8 8 7,5 7,5 4,5 4 4 4Történelem 1 1,5 3 2Angol nyelv / német nyelv 2 2,5 3 3 3Matematika 4 4 4 4 4 3 3 3Informatika 0,5 1,25 1 1 1 1,5Környezetismeret 1 1,5 1,5 1,25Természetismeret 2 2Fizika 1 1 1,5Biológia 1 1Kémia 1,5 1,5Földrajz 1 1Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1Vizuális kultúra 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1,5 1Testnevelés és sport 3,5 3 3 3 2,5 2,5 2,5 2,5Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5Tánc és dráma (modul) 0,5 0,5Hon és népismeret (modul) 0,5 0,5Mozgókép és médiaismeret (modul)

0,5

Kötelező óraszám a törvény alapján

20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

3.1.4. Az iskola egyes évfolyamainak heti óraszámai

Évfolyam1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

124

3.1.5. Tantárgyi rendszerek és óraszámok

TantárgyÉvfolyam

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv 4 4 3 3 2 2 2 2

Magyar irodalom 4 4 4,5 4,5 2,5 2 2 2

Magyar nyelv és irodalom

8 8 7,5 7,5 4,5 4

Történelem 1 1,5 3 2

Angol / német nyelv 2 2,5 3 3 3

Matematika 4 4 4 4 4 3 3 3

Informatika 0,5 1,25 1 1 1 1,5

Környezetismeret 1 1,5 1,5 1,25

Természetismeret 2 2

Fizika 1 1 1,5

Biológia 1 1

Kémia 1,5 1,5

Földrajz 1 1

Ének – zene 1 1 1 1 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1

Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1,5 1

Testnevelés és sport 3,5 3 3 3 2,5 2,5 2,5 2,5

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5

Tánc és dráma

(modul)

0,5 0,5

Hon- és népismeret

(modul)

0,5 0,5

Mozgókép és média 0,5

125

ismeret (modul)

Kötelező óraszám 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

3.1.6. Követelmények

Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai

és követelményei teljes egészében megegyeznek a Nyíregyházi Tantervcsaládban

meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

3.1.7. Választható (nem kötelező) tanítási órák

Iskolánk a nem kötelező (választható) tanítási órákon az alábbi tantárgyak tanulását biztosítja

a tanulók számára.

1.a 1.b 2.a 2.b 3.a 4.a 4.b 4.c

Angol 2 2 2 2 2

Testnevelés 1 1 1 1 1

Soroban 1 1

5.a 5.b 6.a 6.b 7.a 7.b 8.a 8.b

Matematika 1 1

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

A választható tantárgyak órakeretét az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokra fordítjuk.

- 1. évfolyam differenciált képességfejlesztés

- 2. évfolyam differenciált képességfejlesztés

- 3. évfolyam élő idegen nyelv, Sorobán matematika, differenciált

képességfejlesztés, drámajáték, sportkör, informatika

126

- 4. évfolyam Sorobán matematika, differenciált képességfejlesztés, sportkör,

drámajáték, informatika

- 5. évfolyam élő idegen nyelv, tehetséggondozó szakkörök, felzárkóztató

foglalkozások, sportkör, informatika

- 6. évfolyam élő idegen nyelv ( 2.nyelv ), tehetséggondozó szakkörök,

felzárkóztató foglalkozások, informatika, sportkör

- 7. évfolyam élő idegen élő idegen nyelv ( 2.nyelv ), tehetséggondozó szakkörök,

felzárkóztató foglalkozások, sportkör

- 8. évfolyam élő idegen nyelv, tehetséggondozó szakkörök, felzárkóztató

foglalkozások, sportkör, középiskolai előkészítő.

4. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának programja a helyi

tanterveinkhez kapcsolódva

Iskolánk speciális feladata, – biológiai-pszichológiai és/vagy környezeti okokra

visszavezethető – a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását biztosító integrált

képzés.

Pedagógiai programunkban alapul vesszük, hogy a fogyatékos gyermek minden más

gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a kultúrában,

emberi közösségben, társadalomban él. Ezért egészséges személyiségfejlődésük

megalapozásához, fejlesztéséhez, biztosítjuk a nevelésükhöz, oktatásukhoz nélkülözhetetlen

speciális szükségleteiket. Különös hangsúlyt fektetünk az elsajátítható tudás, a kialakítandó

képességek alapozására.

Készek vagyunk fogadni enyhén érzékszervi fogyatékos: látás-, halláscsökkenés, enyhén

magatartászavaros, és egyéb részképességzavaros tanulókat.

Alapelveink

Kialakítjuk a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékelő, másságát

elfogadó környezetet.

Előtérbe helyezzük a sajátos értelmi képességéhez és személyiség-állapotához igazodó

nevelést, oktatást.

Biztosítjuk a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásához szükséges

többletszolgáltatásokat: fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs pedagógiai

ellátást.

127

Intézményünk helyi tanterveihez igazodva a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai

oktatásának irányelveiben foglaltakat figyelembe véve szervezzük nevelő-oktató

munkánkat.

Céljaink

Bontakoztassuk ki képességeiket a fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzésére,

csökkentésére, kompenzálására.

A fejlesztés során valósuljon meg a számukra megfelelő tartalmak közvetítése; segítse

a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való beilleszkedést.

Igazodjon a fejlődés lehetséges üteméhez az iskolai fejlesztés (tartalmak,

követelmények).

Ne terhelje túl a tanulót a nevelés, oktatás, a fejlesztés.

Legyen individualizált a fejlesztésünk, nyújtsunk támaszt az egyéni, csoportos, tanórai

foglalkozásokon is.

Feladataink

Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermek számára speciális pedagógiai

segítségnyújtás, a fejlesztés tervezése tanórai keretek között - közreműködve a

szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanárral -, iránymutatásait,

javaslatait beépítve a pedagógiai folyamatokba.

A tematikus tervekben, a fejlesztési naplókban (negyedévente) a fejlesztésre

vonatkozó célok, feladatok kijelölése, tapasztalatok, az értékelés megfogalmazása.

Az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs,

rehabilitációs tevékenység tervezése. Emellett külön rehabilitációs foglalkozások

szervezése is szükségszerű, melyek individuális jelleggel egyéni vagy kiscsoportos

formában valósulnak meg, egyéni fejlesztési terv alapján (gyógypedagógusi

kompetencia).

A tantárgyi tartalmak, a feladatok megvalósításához szükség esetén hosszabb idősávot,

időkeretet biztosítunk.

Szükség esetén - a tananyagtartalmak megfelelő átalakításával (individualizálásával), a

követelmények kialakításával - igazodunk a fejlődés üteméhez. Számba vesszük a

tartalmak kijelölésekor az egyes területek módosulásának lehetőségeit: elhagyás,

egyszerűsítés, új területek bevonása.

128

A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása: speciális tankönyvek, tanulási

segédletek, tanulást segítő eszközök.

Kompetencia-alapú oktatással, differenciált, nyitott, egyéni, és kiscsoportos

tanulásszervezéssel segítjük elő, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el.

A tanuló érdeklődését, motiváltságát segítjük: a feladatok választhatóságával,

megoldási lehetőségek keresésével, önálló tanulási technikák gyakoroltatásával.

A személyiség- és közösségfejlesztés segítségével járulunk hozzá a sni tanulók egyéni

képességeinek kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyeinek

növeléséhez.

Együttműködést, team munkát valósítunk meg a többségi pedagógusok, a

gyógypedagógus és a pedagógiai szakszolgálat között.

Az esetmegbeszélés kiterjed a sérült tanuló megfigyelésének, fejlesztésének,

lehetőségeinek, korlátainak értelmezésére, a diagnózis értelmezésére, a tanuláshoz

szükséges eszközök, módszerek kiválasztására, a részeredmények értékelésére.

A tanulók értékelésének alapja a tanuló önmagához mért fejlődése. Kiemelt hangsúlyt

kap a motiváló célú értékelés, mely a megerősítést szolgálja, valamint a fejlesztő

értékelés a tanulási folyamatban. Az értékelés során figyelembe kell venni az egyéni

fejlesztési terv követelményeit.

Kiemelt figyelmet fordítunk a szülőkkel való kapcsolattartásra: szülők bevonásával,

tanácsadással, segítségnyújtással a családi neveléshez, a tanuló fejlődésének,

eredményeinek meghatározásával.

Enyhén látássérült tanulók (gyengénlátók)

Azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény.

Célunk, hogy az általános, korszerű alapműveltséget elsajátíthassák. Segítjük a

gyengénlátásból adódó hátrányok leküzdését. A fejlesztési feladatok tervezésénél figyelembe

kell venni, hogy a gyermek ismeretszerzésének jellemzői módosulnak. Fontos az ép

érzékszervek fejlesztése, a meglévő látás használatának tanítása. A gyengénlátás nemcsak a

tanulás terén okoz eltéréseket, hanem a mindennapi élet tevékenységei közben is

(tájékozódás, közlekedés, önkiszolgálás). Mindez pszichésen megterhelő, emiatt személyiség-

és szocializációs zavar is kialakulhat bennük (önállótlanság, lassú reakciókészség, passzivitás,

önbizalomhiány, vagy túlzott önérvényesítő magatartás).

A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire

vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével

129

érvényesíthetők. A tanítási-tanulási folyamatban azonban biztosítanunk kell a speciális

módszerek, technikák és eszközök, a kompenzációs lehetőségek használatát.

Enyhén látássérült tanulók fejlesztése

Tanulási és egyéb kognitív képességek, készségek fejlesztése: önálló tanulásban

használható eljárások, lényegkiemelés, emlékezet növelése, szóbeli kifejezőképesség

gazdagítása, vizuális megfigyelőképesség fejlesztése.

Grafomotoros képességek, vizuális differenciálás fejlesztése.

Mozgás-látás koordinációjának fejlesztése.

Énkép, önismeret, önbizalom fejlesztése.

A virtuális csatornákon keresztüli ismeretszerzés használatának megtanítása

(láthatóság biztosítása, hallható információk használata).

Kiemelt figyelmet kell fordítani az optikai segédeszközök (szemüveg, nagyító)

használatának megtanítására, hogy a láthatóság feltételeit önállóan is megteremthessék

maguknak.

Képessé kell tenni a tanulókat a helyes higiénés szabályok elsajátítására, a szem

óvására, a látáskímélő előírások betartására. Fel kell készíteni őket arra, hogy miként

viszonyuljanak szembetegségükhöz, továbbá a fokozott baleseti veszélyekre, azok

megelőzésére.

Az önálló életvitelhez szükséges ismereteket, szokásokat folyamatosan kell

kiépítenünk. A tanulók segítése, hogy tisztában legyenek a pályaválasztási,

családalapítási lehetőségeikkel.

Enyhén látássérült tanulók támogatása

Fontos ügyelni a bemutatott tárgyak, tárgyképek méretére, a megvilágításra, és arra az

időtartamra, míg megfigyelheti azokat. A megfigyeléseket, kísérleteket tanári

magyarázattal kísérjük.

Olvasás-írástanuláshoz magasabb óraszámot biztosítunk.

Az ismeretanyag elsajátításához rövidebb terjedelmű szövegeket választunk ki.

Szükség esetén a tanuló saját adottságainak megfelelő szemléltetést, taneszközöket

biztosítunk (megfelelő betűméret, vonalazás, speciális vonalzó).

Fejlett kommunikációs készség kialakítása az idegen nyelv használatában, mely a

társadalomba való beilleszkedést, a hátránykompenzálást, az esélyegyenlőséget

célozza meg.

130

A mérési, szerkesztési feladatoknál a pontosság terén engedményeket kell tennünk.

Különösen fontos a művészetek személyiségkorrekciós hatása a gyengénlátó tanulóra.

A dráma és tánc a tanuló térbeni biztonságának, mozgásuk harmóniájának

kialakításában, ön- és társismeretük kialakításában, kommunikációjuk fejlesztésében

kiemelt szerepet kap. A rajz tanításában a síkbeli ábrázolás mellett a hangsúly a

térbeli, plasztikus megjelenítésre helyeződik.

A testnevelés során figyelembe kell vennünk a látásteljesítmény kihatásait a mozgásos

tevékenységekre, állapotuknak megfelelő mozgásos fejlesztésre. Egyedül jól ismert

térben mozognak biztonságosan. Párban játszva, futva szorongásuk csökken,

biztonságérzetük nő.

Az információszerzés hiányossága következtében hiányos fogalmak tartalmi

gazdagítására fontos törekednünk.

Enyhén látássérült tanulók rehabilitációja

Látásnevelés (a látási funkciók fejlesztése, optikai segédeszközök használata).

Mozgáskorrekció (finommozgás, nagymozgás).

Olvasási készség fejlesztése.

Tájékozódásra nevelés, téri orientáció fejlesztése térben, síkban.

Személyiségkorrekció.

Szükség esetén diszlexia-, diszgráfia-, diszkalkulia- terápia, logopédiai ellátás,

gyógytestnevelés.

Enyhén hallássérült tanulók

Azok a tanulók, akiknél fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Nyelvi fejlődésük

gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását a hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai

habilitációs és rehabilitációs, valamint azzal párhuzamosan az audiológiai gondozás

eredményezi. A fejlesztés stratégiájának alapja döntően a beszédhallásra alapozott módszerek

alkalmazása. A szövegértés, hangzó beszéd produkciójának fejlődése hasonlóságot mutat az

ép hallásúak beszédfejlődésével. A fejlesztés kívánatos színtere az ép hallásúak

környezetében van, de integrációjukra a pedagógiai diagnózist követően kerülhet sor. A

szakszerű pedagógiai munka végzéséhez szükséges a rendszeresen végzett mérési-, speciális

pedagógiai vizsgálati-, megfigyelési eredmények figyelembevétele, az audiológus

szakorvossal történő folyamatos kapcsolat, valamint elemi technikai tudnivalók

(hallókészülék kezelésében való jártasság).

131

A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire

vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével

érvényesíthetők. A tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai

módszerrel és eszközzel irányított.

Enyhén hallássérült tanulók fejlesztése

A beszédhallás folyamatos fejlesztése valamennyi szakasz kiemelt feladata.

A gyermek iskolakészültsége indokolhatja, hogy a bevezető szakasz hosszabb

idősávban szerveződjön.

A bevezető és kezdő szakaszban a nyelvi kommunikációs készségek kialakítása,

fejlesztése domináljon. Elemei: a szókincsfejlesztés, a köznapi nyelv elemeinek

elsajátítása, a beszédérthetőség fejlesztése, a nyelvi különbségek kezelése, a nyelvi-

szociális érintkezési formák kialakítása.

Az alapozó szakasz végére a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége

elérheti az azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét, mely alapja a további

tudás megszerzésének.

A fejlesztő szakaszban a nyelvi rendszer további finomítása a fejlesztés feladata:

nyelvi-kommunikációs szint emelése, olvasás-írás eszközszintű használata, a nyelvi

érintkezés formáinak bővítése.

Külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon

hallássérüléséből, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájából, fogalmi

gondolkodásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének

leküzdéséhez.

Az ismeretszerzésben fontos szerepe van a vizuális csatornának. Törekedni kell arra,

hogy ezen az úton szerzett ismereteknek valósághű tartalma legyen, az ismeretanyag a

fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze.

Fejleszteni szükséges az összefüggések felismerésének képességét. A szókincs,

fogalmak bővítése, a nonverbális úton szerzett ismeretek fontos részét képezik az

egyéni szükségletekhez igazított fejlesztésnek.

A beszéd, a ritmus, a mozgás koordinálásának fejlesztése.

Szükséges a társadalmi kapcsolatépítés, kapcsolattartás formáinak elsajátítása,

gyakorlása.

Az információs kommunikációs technológiák megismertetése kiemelt pedagógiai

feladat, mert ezáltal gazdagodnak a tanulók információszerzésének lehetőségei.

132

Életmódjuk, életvitelük alakításában hangsúlyos szerepe van a komplex

kommunikációs lehetőségeik fejlesztésének (hallásmaradvány kihasználása, szájról

olvasás).

Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése.

Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a

megkeresése és működtetése, amelyek a tanuló életének minden színterén az önálló

életvitel kialakítását segítik, gyakorolhatják.

Alapvető fontosságú feladat mindazon személyiségjegyek feltárása, melyek a tanulók

további sorsának döntő befolyásoló tényezői lehetnek (kézügyesség, megfigyelés stb.).

Ezek fejlesztése jó esélyt adhat arra, hogy pályaválasztásuk sikeres legyen. Reálisan

kell felmérniük, feldolgozniuk a hallássérülésükből következő akadályozó tényezőket.

Enyhén hallássérült tanulók támogatása

Komplex egyéni anyanyelvi nevelés biztosítása, nyelvi korrekció a beszédérthetőség

javítására.

A tanítási módszerek és a tartalom megválasztásakor figyelemmel kell lenni a

hallásállapotra, a nyelvhasználat nehezítettségére.

Az ének-zene fejlesztési feladatait speciális módon kell kialakítani, melynek célja a

hallóképesség fejlesztése (Ezek a tanulók szívesen használnak ritmushangszereket).

Számukra olyan helyet válasszunk a teremben, mely a tanár diák kommunikációt

megkönnyíti.

A tanuláshoz sok vizuálisan érzékelhető élményre van szükségük.

Törekedni kell merev gondolkodásuk rugalmasabbá tételére, absztrakt, fogalmi

gondolkodásuk fejlesztésére. Különösen fontos a tér- és időbeli viszonyok

érzékelésének fejlesztése, magyarázata.

A drámajátéknak, táncnak kitüntetett szerepe, terápiás hatása lehet valamennyi sajátos

nevelési igényű tanuló fejlődésének támogatásában. Észlelési korlátaikból következő

hátrányaik látványosan csökkenhetnek, mozgásbiztonságuk fejlődhet, énképük

pozitívín alakul, társas kapcsolataik javulhatnak.

Az ismeretszerzés tevékenykedtetéssel segíthető meg.

Enyhén hallássérült tanulók rehabilitációja

Mentálhigiénés, pszichológiai gondozás.

Beszéd-, nyelvtanulási és egyéb tanulási zavar tüneteit mutató tanulók korrekciója.

133

Az érintkezés, kapcsolattartás, együttlét formáinak kialakítása, fejlesztése.

Pályairányítás, pályaválasztás, az ezzel kapcsolatos ismeretek, tevékenységek végzése.

A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók

A tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség-zavarok, kóros

hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények

eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy ezek

halmozott előfordulása áll fenn.

Részképességzavar: az iskolai teljesítmények – elsősorban az alapvető eszköztudás, az

alapkultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás) elsajátításának nehézségei. A tanulóknál

intelligenciaszintjüknek ellentmondó teljesítménybeli elmaradás mutatkozik. Általános

jellemzőjük a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség,

amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, s ez a tanulással kapcsolatos

tevékenységek (írás, olvasás, számolás) elutasításában is kifejeződhet.

Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig

tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási

helyzetet igényel.

Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a

zajokat, a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre.

Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető

szabályokat.

A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók

fejlesztése

Kiemelt feladat az iskolai nevelés-oktatás során:

egészséges énkép és önbizalom kialakítása,

szociális képességek fejlesztése,

a kudarctűrő képesség növelése,

önállóságra nevelés.

Diszlexia, diszgráfia:

A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független

olvasási, helyesírási gyengeség. Hátterében idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési

134

késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti okok, illetve ezek kombinációi

állhatnak.

Ezeknek a tanulóknak differenciálatlan az aktív szókincse, és gyenge az emlékezet. Nehezen

alakul ki a beszédhang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során. Nehéz a

figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok

olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés.

Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni, helytelen az íróeszköz fogása is. Az írómozgás

egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. Lassú az írás megtanulásának

folyamata.

A fejlesztés feladatai, a tanulók támogatása:

A kérések, kérdések, a feladatadások legyenek számukra rövidek, egyértelműek,

kerüljük a halmozott, összetett utasításokat. Az új ismeretek elsajátításában fontos a

megfigyelés.

A pszichikus fejlődés zavara miatt kialakulhat nyelvi zavar, gyenge verbális

emlékezet, így a tananyaghoz kapcsolódó szókincs használata nehezített számukra. A

nehézség leküzdése érdekében sok manipulációval, közvetlen tapasztalatok

nyújtásával, sok konkrét érzékeltetéssel biztosíthatjuk a fogalmak kialakulását.

A vizuális közlésnek kiemelt jelentősége van a segítségnyújtásban.

Kooperatív munkába való részvételüket szorgalmazzuk.

Látás, hallás, mozgás koordinálása.

Testséma biztonságának kialakítása.

Téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten.

Az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítás) lassított tempójú, nyújtott ütemű,

hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel.

Az olvasás írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai

pályafutása alatt.

Beszédészlelés, beszédmegértés, olvasásértés, a figyelem, az emlékezet folyamatos

fejlesztése.

A beszélgetőkörben, drámajátékban való részvétel számukra különösen fontos.

Kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során.

Az idegen nyelv tanítása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel.

A művészetek területén kiemelt szerepe van a művészeti terápia, a drámapedagógia,

akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének.

135

Diszkalkulia:

A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok

megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket

szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Nehezítetté válik a szimbólumok

felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a

fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor-és szabályalkotás, a téri és síkbeli

viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem.

Ezeknél a tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus

számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Elmaradásaik vannak a matematikai nyelv

használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.

A fejlesztés feladatai, a tanulók támogatása:

A pszichikus fejlődés zavara miatt kialakulhat nyelvi zavar, gyenge verbális

emlékezet, így a tananyaghoz kapcsolódó szókincs használata nehezített számukra. A

nehézség leküzdése érdekében sok manipulációval, közvetlen tapasztalatok

nyújtásával, sok konkrét érzékeltetéssel biztosíthatjuk a fogalmak kialakulását.

Egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása,

alkalmazása.

Kooperatív munkába való bevonásuk.

Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd

összehangolt, intenzív fejlesztése.

Testséma kialakítása.

Téri- idői relációk fejlesztése.

A matematikai nyelv tudatosítása.

Segítő, kompenzáló eszközök használata.

A megfigyelés, megértés érdekében a manipuláció előtérbe helyezése, eszközök

használata, képi, vizuális megerősítés (fogalmak, szám-és műveletfogalmak

kialakításakor).

A művészetek területén belül a művészeti terápia, a drámapedagógia, akusztikus és

vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van.

Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar

136

Hyperkinetikus zavarok:

Már kisgyermekkorban kialakulnak, tünetei a csapongás, figyelmetlenség, nagyfokú

impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal,

megfontolatlanság. Gyakori a kognitív működés zavara, illetve a nyelvi és motoros

képességek fejlődésének késése.

Magatartási zavarok:

Jellemzői a disszociális, agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális

elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni

durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás.

A fejlesztés feladatai, a tanulók támogatása:

A tanuló optimális helyének megválasztása az osztályban a pedagógus

kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére, a gyermek motivációjának,

figyelmének minél további fenntartása érdekében.

Korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése.

A tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése.

Együttműködés a családdal és más szakemberrel.

A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

Feladattudat kialakítása.

Az önismeret, reális önértékelés kialakítása.

Kommunikáció fejlesztése.

A tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók rehabilitációja

gyógypedagógus/pszichológus által vezetett egyéni foglalkozások,

képességfejlesztő programok, korrekció,

reedukáció (újratanítás)

A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő tanulók

A BTM-es tanulók fejlesztése egyénre szabottan történik a Nevelési Tanácsadó

szakvéleményében foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek a

fejlesztésben részt vevő szakemberek (fejlesztőpedagógus). Az egyéni bánásmód, az

integráció teljesülése érdekében, a fejlesztésük alapelvei, céljai, feladatai megegyeznek a

program elején megfogalmazottakkal.

137

5. Értékelési rendszerünk

Alapelveink

Az értékelés első fázisa az objektív tényfeltárás a pedagógiai folyamatról, melynek

eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel

objektíven összehasonlíthatóvá válik.

Azok a kutató és gyakorlati eljárások, amelyek lehetővé teszik iskolai életünk, nevelési-

oktatási folyamatunk eredményességének mérését.

Az értékeléshez kapcsolódó méréseinkben betartjuk a mérésmetodika alapelveit: az

érvényességet(validitást), a megbízhatóságot(reliabilitást), az objektivitást.

Az értékelés második fázisa a szervezett visszajelentés, amelynek során az elért

eredményeket vetjük össze a kitűzött célokkal.

Az értékelés során „értéket” állapítunk meg, amely minősítheti az elért eredményeket, és így

megerősítheti tevékenységünk helyességét.

Értékelésünk kiterjed az iskolai élet számos területére, a motiváció egy eszköze.

Céljaink

Értékelésünk legyen:

kompatibilis a közoktatás egészével,

egységes, egyszerű, áttekinthető,

személyre szóló, személyiségfejlesztő,

ösztönző hatású, önértékelési képességet fejlesztő,

szakszerű, következetes,

folyamatos és kiszámítható,

céljaiban és következményiben a tanulók számára előre ismert,

előremutató azzal, hogy jelezze az adott területen elért eredményeket,

hiányosságokat, a hiánypótlás módját, eszközeit.

Biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés helyes arányát, az önálló tanulásra való képesség

és igény kialakítását.

Ösztönözzön a hibajavításra, segítse elő a tanulás tanulását.

138

A nevelő kapjon megerősítést a pedagógiai folyamat helyességéről, az esetleges hibákról,

hiányosságokról, a tanulás tanításáról.

Feladataink

Visszacsatolási mechanizmusok, visszajelzési körök kiépítése, melyek segítik a célok és

eredmények összhangjának megteremtését.

Az iskolában folyó nevelő – oktató munkánk eredményeinek elemzése, összevetése a

pedagógiai programunkban megfogalmazott célokkal.

Értékelésünknek be kell töltenie a pedagógiai folyamat helyességét megerősítő, illetve

kritikai szerepét.

5.1. A tanulmányi munka értékelése

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje

Iskolánkban a beszámoltatás és számonkérés alábbi formáit alkalmazzuk:

- év eleji mérés,

- félévi és év végi mérés,

- témazáró dolgozatok,

- írásbeli feleletek,

- szóbeli feleletek,

- tantárgyi tesztek, feladatlapok,

- gyakorlati számonkérések.

A tanulók jogainak figyelembe vételével az alábbi beszámoltatási rendet határoztuk

meg:

- Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk.

- A hét első tanítási napján a magasabb óraszámú (kettőnél több) tantárgyak

esetében kerüljük a témazáró dolgozat íratását.

- A témazáró dolgozatok íratásának idejét úgy hozzuk a tanulók tudomására, hogy

lehetőségük legyen a megfelelő felkészülésre.

- Rövidített órák esetén a dolgozat megírását a következő tanítási órára halasztjuk.

- Tantárgyanként tanulóinkat az első és második félév során legalább 3-3

érdemjeggyel értékeljük.

- Az egyes témakörökben íratott témazárók érdemjegye nagyobb súllyal szerepel a

félévi és a tanév végi értékeléskor.

139

Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészülés és a feladatok meghatározásának elvei,

korlátai

- A heti szorgalmi idő hétfőtől péntekig tart (5 nap). A felkészüléshez adott házi feladatokat

e napokra tervezzük.

- A tanítási szünetekben esetleg csak szorgalmi feladatot adhatunk tanulóinknak.

- Az 1-4. évfolyam tanulói minden tantárgyból az iskolaotthon önálló foglalkozásain

készülnek fel.

- Optimális feladatadást alkalmazunk, figyelünk a szóbeli és írásbeli feladatok helyes

arányára.

- Segítjük a házi feladatok adásával a személyre szóló differenciálást. Ezzel is támogatjuk a

felzárkóztatást, a tehetséggondozást, tanulóink kognitív kompetenciáinak fejlődését.

Az értékelés viszonyítási területei:

Nyilvánvalóvá kell tenni a viszonyítási pontokat az értékelésben érintettek számára, ami lehet:

- kritériumorientált (a tanuló teljesítményének a követelményekhez viszonyított értékelése),

- normaorientált (a tanuló teljesítményének az osztály vagy más vizsgált minta

teljesítményéhez viszonyított értékelés),

- a tanuló fejlődésének viszonyítása önmagához képest.

Intézményünkben nagyobb hangsúlyt igyekszünk fektetni a tanuló önmagához viszonyított

fejlődését tükröző értékelésre.

A tanulók értékelésének fajtái:

- diagnosztizáló,

- formatív,

- szummatív.

Iskolánkban az értékelésnek már meglévő hagyományai vannak. Alapját mérési rendszerünk

képezi. Egységes követelményrendszer alapján összeállított feladatsorral év eleji

diagnosztizáló méréseket végzünk. Azt a meglévő tudást állapítjuk meg, amire építhetünk.

Azt, hogy tanulóink mennyire rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, készségekkel,

képességekkel, amelyekre a tantárgy tanításának megkezdésekor támaszkodhatunk. Ezzel

feltárhatjuk tanulási problémáikat, hatékonyabbá tehetjük munkánkat.

140

A tanulási– tanítási folyamat pszichológiai szempontból legfontosabb mozzanata a

megerősítés.

Ezt a célt szolgálják a tanulást, tanítást segítő formatív méréseink. Ezzel a fejlesztő,

megerősítő, korrigáló értékeléssel érhetjük el, hogy pedagógusainknak információjuk legyen

arról, hogy a tananyagot mennyire hatékonyan tanították meg. Tanulóinknak pedig arról, hogy

azt milyen mértékben sajátították el.

Félévkor és év végén szummatív méréseket végzünk. Ekkor globális képet kapunk a

tanulókról, arról hogy hogyan tettek eleget a tantárgyi követelményeknek. Így biztosítjuk az

iskolák közti átjárhatóságot és az évfolyamok átlépéséhez szükséges megfelelő szint

megállapítását. A szummatív mérésekhez igyekszünk külső mérőeszközt alkalmazni.

Törekszünk arra, hogy értékelésünkben az életkori sajátosságokra építsünk; hogy a

személyiségfejlesztés, az önálló tanulásra való képesség és igény kialakuljon, az önértékelési

képesség fejlődjék.

Alapelveink

Értékelésünk tükrözi az értéket a magatartásban, teljesítményben, a szabályok

betartásában, az önértékelés fejlesztésében.

Törekszünk értékelésünk sokoldalúságára, változatos értékelési formákra.

Céljaink

Legyen a tanulók és szülők számára egyértelműen megfogalmazott értékelési rendszerünk

(A tantárgy iránti érdeklődést, tudást tükrözze.).

Értékelési rendszerünk pozitívan befolyásolja a tanuló egész személyiségét.

A pedagógus értékelése legyen a tanuló fejlettségi szintjének megfelelő, tükrözze

képességei, eredményei elmozdulását.

Tárja fel a tanulóban lévő készségeket, képességeket, hogy azt differenciáltan

fejleszthesse.

Alakítsa ki az igényt az önértékelésre, fejlessze az önálló tanulásra való képességet.

Segítse a pályaválasztást.

Feladataink

Tervezetten alkalmazzuk a nevelő – oktató munkában az értékelés három alapfunkcióját:

diagnosztizáló, formatív, szummatív értékelést.

141

Megteremtjük a szóbeli és írásbeli értékelés helyes arányát.

A tanulók értékelésének formái:

- Személyes, szóbeli értékelés

A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van; jellege korrigáló, segítő, tanácsadó,

orientáló.

- A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő – minden pillanatban

megjelenő szabályozó megnyilvánulások.

- Tudatos, rendszeres.

- Hosszabb beszélgetés, helyzetfeltárás gyerekkel, szülővel.

- Írásbeli szöveges értékelés

- A tanulók mindennapi munkájához részletes megjegyzéseket, kiegészítéseket fűzünk.

- Év közben a tantárgyi témakörök végén témazáró dolgozatokat íratunk, melyeknek

szimbólumokkal, százalékos vagy érdemjeggyel történő értékelését a naplóban és a

tájékoztató füzetben rögzítjük. A tagintézményben havonta a haladási naplóba minden

tanulóról szöveges értékelések rövidítései kerülnek tantárgyanként (kiváló: k, jól

teljesített: j, megfelelően teljesített: m, felzárkóztatásra szorul: fsz).

- A gyerekek fejlődéséről az egyes osztályokban tanító pedagógusok közös

megbeszélést tartanak, melyről tájékoztatják a szülőket.

- A bevezető szakasz 1. évfolyamán félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyam

félévekor minden tantárgyból szöveges értékelést adunk a tanulók teljesítményéről.

Félévkor értesítőt és év végén bizonyítványt kapnak a gyerekek, amelyek tükrözik a

tanulóknak az év folyamán önmagához viszonyított fejlődését és a tantárgyi

követelmények teljesítését.

Az értesítőbe és bizonyítványba kerülő szöveges értékelés:

- kiválóan teljesített vagy,

- jól teljesített,

- megfelelően teljesített,

- felzárkóztatásra szorul.

Az írásbeli szöveges értékelés lehetséges formái közül félévkor az előre meghatározott

nyomtatott skála szerinti értékelést választottuk. Ennél a formánál több értékelési

142

kategória közül a pedagógus megjelöli, aláhúzza, kiegészíti a felsoroltak közül azt, ami a

tanuló teljesítményére érvényes. Év végén pedig összefüggő szöveges értékelést

alkalmazunk. Olyan rendszert alakítottunk ki, amely a tanévek során használható és

továbbfejleszthető munkaeszköz a tanító kezében ahhoz, hogy konstruktív visszajelzést

adhasson a gyerek fejlődéséről, önmaguk épüléséhez, szüleik tájékoztatásához. Szöveges

értékelés mondatbank mellékletben.

- Értékelés a 2. évfolyam második félévétől – érdemjegyeink, osztályzataink rendszere

A 2 – 8. évfolyamon az érdemjegyek rendszere:

A tanulók teljesítményének értékelése tanév közben 1-től 5-ig terjedő érdemjegyekkel,

félévkor és a tanév végén jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), és elégtelen (1)

osztályzatokkal történik a minősítés.

A tanév során:

Az érdemjegyekhez szóbeli értékelést társítunk.

A szóbeli és írásbeli feleletek értékelésekor figyelembe vesszük a nyelvi

kifejezőkészséget, a tanítási órai aktivitást is.

Portfólió típusú értékelésre törekszünk, mely tartalmazza a tanulók otthon végzett

munkáját is.

Tantárgyanként, modulonként legalább három érdemjeggyel értékelünk félévente.

A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük.

A félévi osztályzat az ellenőrzőbe, az év végi a bizonyítványba kerül. Tantárgyi osztályzat

beírása az ellenőrzőbe félévkor számmal, év végén a bizonyítványba betűvel történik.

Második évfolyam végétől kezdve a hagyományos osztályzattal történő értékelést

alkalmazzuk.

A belépő új tantárgyak esetén is osztályzatot kapnak tanulóink.

A félév és tanév zárása előtt legkevesebb egy hónappal írásban értesítjük a kritikus

teljesítményt nyújtó tanulók szüleit gyermekük előmeneteléről.

Iskolaváltás vagy egyéb ok miatt szöveges értékelésre átváltás az alábbiak szerint történik:

Osztályzat Szöveges értékelésre váltás

jeles(5) kiválóan teljesített

143

jó(4) jól teljesített

közepes(3) megfelelően teljesített

elégséges(2) felzárkóztatásra szorul

Osztályzataink:

Jeles: a gyermek tudása megfelel a helyi tanterveinkben megfogalmazott követelményeknek,

minderről önállóan képes számot adni. Szerzett ismereteit képes aktívan alkalmazni.

Félévi és év végi minősítéskor: ha a tanulónak a csoporthoz képest kiemelkedő a

teljesítménye, akkor dicséretes (a naplóban: d). A bizonyítványban, törzslapon kitűnő a

bejegyzés, ha a gyermek az adott tantárgyból dicséretet kapott.

Jó: a gyermek tudása megfelel a helyi tanterveink követelményszintjének.

Tanári rávezető kérdéssel képes önállóan megnyilvánulni. Válaszadása kisebb

pontatlanságokat is tartalmazhat.

Közepes: tudása néhány fontos hiányossággal felel meg a követelményeknek. Rávezető

kérdések alapján válaszai értékelhetőek, de bizonytalanok.

Elégséges: a tudás elegendő arra, hogy a dokumentumainkban meghatározott

követelményszintet a továbbfejlődés feltételeként biztosítsa.

Ismeretei hiányosak, számottevőek. Befogadási képessége gyenge, érdeklődése nem

megfelelő. A követelményeket alig teljesítő tanulóknál figyelmeztető kettes (2f) jelölést

alkalmazunk

Elégtelen: Az előírt követelményeket nem teljesíti. Ismeretei alapvetően hiányosak vagy

nincsenek. Befogadási készsége rossz.

Érdemjegyeik elbírálásakor figyelembe vesszük a különböző tantárgyak sajátosságait.

A modulok értékelése a székhelyiskolában

- A hon- és népismeret, az egészségtan (6. évfolyamon) modulok értékelése osztályzattal

történik.

- A tánc és dráma, a mozgókép- és médiaismeret modulokat szövegesen értékeljük.

Értékelési kategóriáink félévkor és év végén:

kiválóan teljesített (5d = kitűnőnek; 5 = jelesnek megfelelően),

megfelelően teljesített (4 = jónak; 3 = közepesnek megfelelően),

144

gyengén teljesített (2 = elégségesnek megfelelően).

A modulok szöveges értékelésének rövidítése a törzslapba, bizonyítványba a következő

módon történik: kiváló, megfelelő, gyenge

- A 7. évfolyamon az ember- és társadalomismeret, etika modul a történelem tantárgyba, a

8. évfolyamon az egészségtan modul a biológia tantárgyba integrálódott. A tagiskolában

az egészségtan modul a természetismeret tantárgyba integrálódott.

A modulok értékelése a tagintézményben

- A tagintézményben a modulok értékelése szövegesen történik.

- kiválóan teljesített vagy, ( kiv.)

- jól teljesített, (j.telj.)

- megfelelően teljesített (megf.telj.)

- felzárkóztatásra szorul ( f. sz. )

A magasabb évfolyamra lépés feltételei:

Az 1. évfolyamon a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba,

ha a tanév során 250 óránál többet mulasztott.

A 2. évfolyamtól a tanuló magasabb évfolyamra akkor léphet, ha sikeresen teljesítette

az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket. Minden tantárgyból legalább

elégséges osztályzatot kapott.

A tanuló évismétlésre utasítását meg kell előznie az előírt eljárásoknak.

A tanulók javító- vagy osztályozó vizsgát tehetnek a törvényi és a helyi

szabályozásoknak megfelelően.

5.2. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése

A magatartás és szorgalom havonkénti, félévi és év végi értékelésekor figyelembe vesszük a

nevelők értékelését, valamint a tanulók önértékelését. A közös vélemény kialakítása

érdekében az osztályfőnök kikéri szóban, vagy írásban, az osztályban tanító nevelők

véleményét. Ennek szempontjai a következők:

Magatartás

Közösségi munkában való részvétel

145

Hatása a közösségre.

Kapcsolata a felnőttekkel, társaival

Normák, szabályok betartása

Viselkedés, hangnem

Szorgalom

Tanulmányi munkája

Tanuláshoz való hozzáállása

Felszerelés

Tantárgyi és önálló munkavégzés

Önellenőrzés

A bevezető szakasz első évfolyamán félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyam első

félévekor: a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésekor a minősítés mellett

szöveges értékelést is adunk.

Az írásbeli szöveges értékelés lehetséges formái közül félévkor az előre meghatározott

nyomtatott skála szerinti értékelést választottuk. Ennél a formánál több értékelési kategória

közül a pedagógus megjelöli, aláhúzza, kiegészíti a felsoroltak közül azt, ami a tanuló

magatartására, szorgalmára érvényes. Év végén pedig összefüggő szöveges értékelést

alkalmazunk.

Tanév során havonta a minősítéseknek megfelelő szimbólumokkal értékeljük tanulóink

magatartását, szorgalmát.

A 2. évfolyam második félévétől havonta az érdemjeggyel történő értékelést alkalmazzuk,

félévkor és év végén pedig a törvényi előírásoknak megfelelő minősítéseket használjuk.

A tanuló minősítésének fokozatai 1.-8. évfolyamon

Magatartás:

Példás az a tanuló, aki

- a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének

megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre

ösztönzi,

- szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne,

- a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi,

146

- nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,

- fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész.

Jó az a tanuló, aki

- részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli

viselkedése ellen általában nincs kifogás,

- a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait betartja,

- nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,

- fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos.

Változó az a tanuló, aki

- a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással,

- viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni,

- a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt állandó figyelmeztetéssel tartja

be,

- nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem mindig udvarias és nem tisztelettudó,

- társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít,

- fegyelme ingadozó, munkája pontatlan.

Rossz az a tanuló, aki

- munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével

rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be,

- közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek,

- a Házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem,

- nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle,

- fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik,

- tíz órát igazolatlanul mulasztott.

Szorgalom

Példás:

- igényli tudása bővítését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját,

- munkavégzése pontos, megbízható,

- minden tantárgyban elvégzi feladatait,

- önálló a munkában, önellenőrzése pontos,

- tudja a kötelességét, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel,

érdeklődik,

147

- érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed,

- egyes tárgyakban a tananyagon túl is teljesít.

Jó:

- figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi,

- az órákra lelkiismeretesen felkészül, rendszeresen és megbízhatóan dolgozik,

- ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát,

- általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat a tantárgy iránt,

- érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.

Változó:

- munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan,

- önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát,

- teljesítménye változó,

- szétszórtság jellemzi.

Hanyag

- figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el,

- nem hajlandó munkavégzésre,

- nem törődik kötelességeivel,

- érdektelenség, teljes közöny jellemzi.

148

5.3.Kompetencia alapú oktatás – egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben

A TÁMOP 3.1.4./08/2. pályázat céljainak és feladatainak intézményi

implementációja

A kompetencia alapú oktatás bevezetésének szükségessége azért vált időszerűvé napjainkban,

mert a társadalmi környezet változásai – az információrobbanás, a globalizáció és a

demokratizálódási folyamat – szükségessé tették az iskola szerepének újraértelmezését. A ma

iskolájának feladata egyre inkább az, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező

diákokat képezzen.

Az Európai Unió oktatáspolitikai irányelveinek megfelelően nevelő-oktató munkánk legfőbb

célkitűzése az, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás megalapozásához

szükséges képességeket, ami a későbbiekben lehetővé teszi majd a megfelelő pályaválasztást

és munkaerő piaci alkalmazkodást.

Célunk:

A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás

megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és a kompetencia-alapú oktatás bevezetése,

meghonosítása iskolánkban.

Ennek érdekében a kompetencia-alapú oktatás módszertanának és eszközeinek elterjesztését

célozzuk meg, valamint a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók

képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a

rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és

esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével.

A kompetencia-alapú oktatás, a pedagógiai gyakorlat során arra törekszünk, hogy minél

hatékonyabb legyen az ismeretek több szintű elsajátítása (ismeret, megértés, alkalmazás,

komplex műveleti szintű alkalmazás). Ezáltal a tanulói képességeket magas szintre

fejlesztjük, s a tágan értelmezett tudáson (készség) túl a megtanulásukhoz való viszonyt

(attitűd) is formáljuk.

A kompetencia-alapú oktatás bevezetésével azt szeretnénk elérni, hogy a gyermekek a

mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek. Természetesen nem mondunk le

az ismeretek elsajátításáról, vagyis az „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés”

149

megvalósításáról sem. Tanítványaink kompetencia-alapú fejlesztésén a készségek, képességek

fejlesztését értjük oly módon, hogy az alkalmazásképes tudás birtokába jussanak.

A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztése:

A kooperatív tanulási-tanítási technikák alkalmazása, a projektpedagógia és moduláris

oktatás bevezetése.

A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése:

IKT eszközök, drámapedagógiai módszerek alkalmazása, mérési-értékelési rendszerek

használata, a tanulás tanításáról szerzett ismeretek bővítése, a személyiségfejlesztés,

valamint a csoportalakítás módszereinek megismerése.

A tanulói kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztése:

A tanulói képességek felmérése, egyéni tanulási stratégiák kidolgozása, tanórai

differenciálás.

Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása:

A heterogén szociokulturális hátterű gyermekek nevelésében és oktatásában a

hátránykompenzáció megvalósítása, saját, kisebbségi kultúrájuk ápolása, bemutatása.

Az információs és kommunikációs technológiák használata, az informatikai képesség

fejlesztése.

A motiváció erősítése.

Feladatok:

A Nat szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások

alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja.

A kompetencia-alapú oktatás elterjesztése a (ehhez szükséges újszerű tanulásszervezési

eljárások bevezetése – pl. projektalapú oktatás, kompetencia-alapú tananyagok, taneszközök,

egységes oktatási programok alkalmazásának meghonosítása).

Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (oktatási integráció, befogadó

pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, lemorzsolódás csökkentése,

differenciálás). A hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyerekek,

tanulók többségi óvodákban, iskolákban való integrálását elősegítő programok intézményi

alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása

150

A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása (a TIOP

pályázatok keretében beszerzett eszközök pedagógiai, szakmai használatára való felkészítés,

IKT-eszközökkel támogatott tanórák módszertani támogatása).

A tananyag feldolgozása úgy történik, hogy az ismeretek elsajátítása mellett szolgálja az

önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés

fejlesztését.

A tevékenység-központú oktatási szemlélet gyakorlati megvalósítása.

A tantárgyi széttagoltság csökkentése, tantárgyak integrálása.

A programcsomagokat bevezető kollégák részt vesznek a kompetencia alapú és módszertani

továbbképzéseken.

A kollégák fejlesztő munkájának segítése, mentorálás.

Szakmai konzultációk, műhelymunkák, tapasztalatcserék megszervezése.

A „jó tanuló” hagyományos jellemzőit kiegészítő személyiségjegyek erősítése: az önállóság, a

belső kontroll, az önszabályozó tanulási készség, a nyitottság, rugalmasság, kreativitás, a

toleráns attitűd, az együttműködési készség fejlesztése.

A tanulók erősségének visszaigazolása a társaik által.

A készségek, képességek kiépüléséhez szükséges – egyénenként különböző hosszúságú –

fejlesztő időszak biztosítása.

A frontális oktatás túlsúlyát csökkentő, az egyéni különbségek figyelembevételére alkalmas

differenciált tanulásirányítási módok és haladási tempó alkalmazása.

A kooperatív tanulási technikák és a dráma segítségével a gyerekek közötti információcsere

elősegítése.

Heterogén tanulói csoportok kialakítása, az integrált nevelés feltételeinek megteremtése.

Fejlesztéseink általános alapelvei:

Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás

A programban prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél

önállóban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben,

a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A

hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a

műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia.

151

A tudás-és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása

Képességeket fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben

mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai

vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani.

A tantervi programok, modulok adaptálásakor, kidolgozásakor arra törekszünk, hogy a

képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt

alkalmazzuk.

Képesség- és személyiségfejlesztés

A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelten fontosnak

tartjuk a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális

és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a társadalmi érzékenység, a nyitott befogadó és

empatikus személyiség kialakítása, a társas aktivitás.

Új típusú tanári attitűd

Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt

igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust.

Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása

Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek során – az életkori

sajátosságoknak megfelelő szinten – élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók

tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és

összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, a korábbi tapasztalataikat, ismereteiket

és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák az

egyéni és csoportosan kialakított véleményüket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alá tudják

támasztani és képesek megvédeni.

Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség

Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a

tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és

érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok

együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban

kialakuljon az igény arra, hogy – egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével –

egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket.

152

Fokozatosság és folyamatosság

Előnyben részesítjük azokat a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek,

amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg. Számolnak a tanulók különböző

ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó

fejlődési folyamatával.

Valóságos tanulási környezet

Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen

és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás hozzásegíti a

tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a

megközelítéseket úgy választjuk meg, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is

megtapasztalják.

Integrációs elv

A hatékony kompetenciafejlesztés érdekében olyan programokat, modulokat kell alkalmazni,

amelyek a műveltségi terület egyéb tartalmi egységeivel, más műveltségterületekkel (az

alaptanterv közös követelményeivel) való kapcsolatának megteremtését, erősítését lehetővé

teszik. Nemcsak tantárgyi, hanem képességterületi és nevelési integrációs lehetőségeket is

biztosítanak.

Alapelveink és céljaink érvényesítése érdekében a suliNova Közoktatás-fejlesztési és

Pedagógus-továbbképzési Kht, az Országos Közoktatási Intézet és az Educatio Kht.

konzorciumi együttműködésében kifejlesztett kompetencia-alapú oktatási

programcsomagokat vezetjük be.

Megvalósítandó feladatok és tevékenységek a székhelyen

A Nat szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások

alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja:

A „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai

lefedettséget biztosító kompetencia-alapú „A” típusú oktatási programcsomag bevezetése,

alkalmazása, legalább három tanulócsoportban. Célcsoportok: alsó tagozatban két

tanulócsoport, felső tagozatban legalább egy tanulócsoport. A tantárgy neve: magyar nyelv és

153

irodalom. Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettantervét és

programtantervét alkalmazza helyi tantervként.

A „Matematika” kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító „A”

típusú” kompetencia-alapú oktatási programcsomag bevezetése, alkalmazása, legalább három

tanulócsoportban. Célcsoportok: alsó tagozatban két tanulócsoport, felső tagozatban legalább

egy tanulócsoport. Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettantervét és

programtantervét alkalmazza helyi tantervként.

Az „Idegen nyelvi kommunikáció” kulcskompetencia területen kompetencia-alapú

oktatási programcsomag bevezetése, alkalmazása angol nyelvből. A modulok felhasználását,

az adaptált tanterv tartalmazza, 30%-os lefedettséggel. Célcsoport: legalább egy tanulócsoport

a felső tagozatban.

Célunk a kompetencia- területek fejlesztését biztosító programcsomagok minél teljesebb körű

adaptációja, és felmenő rendszerben való alkalmazása.

Lehetőséget biztosítunk a tantárgytömbösített tanulásszervezésre a szakrendszerű

oktatásban. A tantárgytömbösített módszertannal szervezett tanórákat a következő

műveltségterületeken, tantárgyakban preferáljuk: művészetek, ember a természetben, életvitel

és gyakorlati ismeretek, természetismeret.

Biztosítjuk a magyar nyelv és irodalom műveltségterület tantárgyi bontás nélküli

oktatását, a szövegértés- szövegalkotás kompetenciaterület bevezetésével.

Megteremtjük a lehetőséget az újszerű tanulásszervezési technikák alkalmazását segítő, a

kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazását

alapelveinknek, céljainknak megfelelően.

A tevékenység közben megvalósítjuk a következő elemeket:

Projekt:

Három hetet meghaladó „Aki nem hiszi, járjon utána! – Móra nyomában” könyvtári

projekt megszervezése.

Témahét:

„Christmas” angol nyelvi témahét, „Egészségmegőrző” témahét, erdei iskola témahét

megszervezése.

Moduláris oktatási program:

Természetismeret műveltségterületen tantárgytömbösítéssel, a matematika „B”. típusú

moduláris oktatási program beillesztése, alkalmazása tanórákon.

154

A tanulás tanulása moduláris oktatási program (saját innovációnk) beépítése,

alkalmazása tanórákon a felső tagozatban.

IKT eszközök alkalmazása:

Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális

készségek fejlesztése. A programba bevont tanulócsoportok implementációban

érintett tanóráinak 25%-a IKT eszközzel támogatott tanóraként valósul meg.

Intézményi innovációs programok működtetése:

Együttnevelés – mentorálás program.

Mozgás – játék – képességfejlesztés program.

Mérés, értékelés

A modulok értékelési alapelvei

Az értékelés ne minősítsen, hanem fejlődési, fejlettségi állapotról számoljon be.

Az értékelés individuumra orientált legyen. Az értékelés jelenítse meg, hogy a tanuló

saját lehetőségéhez mérten mennyit fejlődött, s hogy ezekkel, a saját lehetőségekkel

mennyire élt (vagy, a tanuló egyéni fejlődésének, fejleszthetőségének jellemzőit)

Az értékelés alapja a viszonyítás – a tanuló korábbi teljesítményéhez – és az

értékkeresés legyen. A meglévő teljesítményt, és ne annak hiányát értékeljük.

Az értékelés korrekciós funkciója alapján adjon útmutatást a továbbhaladásra.

Lehetőséget kell adni nemcsak az egyéni, hanem a csoport munkájának értékelésére,

és az önértékelésre is. A csoportmunka sikerességét meghatározó érzelmi, akarati,

erkölcsi tényezők, viszonyulások megfogalmazása is kulcsfontosságú legyen.

A kerettantervben, a modulleírásokban szereplő értékelési szempontokat

(teljesítményszinteket) figyelembe véve adjon információt arról, hogy a tanulóknak a

modulokban megjelölt célokat (a tanulási folyamatban elvárható tanulási

eredményeket) milyen szinten sikerült elérniük.

Az érékelési módok közül kiemelt szerep jusson a formatív értékelésnek.

A diákok továbbhaladása saját fejlődési ívük mentén folyamatos, a továbblépés belső

lépcsőfokai a kompetenciaterület alrendszeriben leírt tevékenységek egymásra épülő,

hierarchikus fejlettségi szintjeiben jelennek meg. Így a teljesítés nem mesterségesen,

kívülről ütemezett, hanem a tanuló személyiségfejlődésének belső feltételeitől függően

egyéni meghatározottságú.

Az értékelés célja

155

A tanulási motiváltság fenntartása

A gyermek egyéni fejlődéséhez igazodó pedagógiai munka megvalósítása

Folyamatos visszajelzés a tanítási-tanulási folyamatról.

Reális önértékelés, énkép kialakulása.

Az értékelés feladata

Differenciált visszajelzés.

Megerősítés, folyamatkövetés.

Önreflexióra, korrekcióra késztetés.

Területei

A tanulás szempontjából: tanulási tevékenységek, tanulási eredmények (ismeret-és

készségszintek), produktumok.

A társas kapcsolatok szempontjából: együttműködés, feladatmegosztás,

konfliktuskezelés, feladat vállalása, egymás segítése.

Az önálló tanulás képessége szempontjából: nyitottság az új problémák iránt,

megoldás keresése, információk rendszerezése, kognitív funkciók működése,

ellenőrzés, hibajavítás, véleményalkotás…

Egyéni-, páros-, csoport-, projektmunka.

Alkalmazott mérőeszközök:

A programcsomagokhoz készült mérőeszközök.

Saját készítésű kompetencia-alapú mérések.

Az évfolyammérések nem vonatkoznak ezekre a tanulócsoportokra.

Az értékelés módja:

Szöveges értékelés:

o Szóbeli és írásbeli szöveges értékelés a tanulási-tanítási folyamatban: egyén,

csoport, projekt, produktum értékelésekor.

o Írásbeli szöveges értékelés: 1. évfolyamon félévkor és tanév végén, és 2.

évfolyam félévekor.

Értékelés osztályzattal: 2. tanév vége – 8. évfolyam.

A szövegértés-szövegalkotás kompetencia alapú oktatásban a tantárgy neve: magyar

nyelv és irodalom, az értékelés egy osztályzattal történik 2. évfolyam végétől.

156

A továbbhaladás feltételei a 2. évfolyam végétől:

Azok a kiemelten fontos területek, amelyek nélkülözhetetlenek a továbbhaladáshoz.

Ezeket minden tanuló fejlesztéséhez biztosítanunk kell. Ezen ismereteket, készségeket,

képességeket, attitűdöket alapszinten minden tanulótól el kell várnunk.

A kompetencia-alapú oktatáshoz szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és

felszerelések

A programcsomaghoz készült eszközi elemek:

Programtanterv.

Modulleírások, tanári útmutatók.

Tanulói munkafüzetek, feladatlapok, eszközök.

Tanulói teljesítmény mérésére szolgáló feladatlapok, mérőlapok.

A megvalósítást segítő eszközök:

Interaktív tábla, projektor, laptop, számítógépek.

Magnók, televízió, DVD lejátszó.

Oktatószoftverek, interaktív oktatócsomagok.

Internet hozzáférés.

5.4. Feladataink a tanulói kompetenciák fejlesztéséhez

A tudás megszerzéséhez és megújításához, valamint a személyes önmegvalósításhoz

szükséges tanulói kompetenciák:

1. anyanyelvi kommunikáció

2. idegen nyelvi kommunikáció

3. matematikai kompetencia

4. természettudományos kompetenciák

5. digitális kompetencia

6. tanulás tanulása (hatékony önálló tanulás)

7. szociális és állampolgári kompetenciák

8. kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák

9. esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája.

157

Sok kompetencia fedi egymást, a műveltségi területek, tantárgyak fejlesztési feladatai a

kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg, tartalmazzák a kompetenciák

fejlesztését.

Az alapvető képességek, készségek, attitűdök fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz, ezért

tantárgyanként többféle kompetenciaterület fejlesztése valósítható meg. A hatás

valószínűségét növeli, ha ugyanazoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése

egyszerre több tantárgyban, párhuzamosan folyik.

Módszertani ajánlások

1. A pedagógusok attitűdjének, pedagógiai kultúrájának megújulása, fejlesztése, a tanár

személyiségét, felkészültségét segítő programok, képzések.

2. Személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítása:

óvoda-iskola átmenet biztosítása,

hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás,

inkluzív nevelés, egyéni különbségek figyelembevétele,

multikulturális tartalmak beépítése,

tanórai és tanórán kívüli differenciálás.

3. A gyermekek életkorának megfelelő, támogató, facilitáló pedagógusszerep kialakítása.

4. Integratív és a tantárgyközi tantervi szemlélet.

5. Tanulói értékelési formák gazdagítása.

6. A tanulásszervezési eljárások, módszerek gazdagítása, melyek előmozdítják a tanulás

belső motivációját, a tanulók aktivitását, tevékenykedtetését, önállóságát,

problémamegoldását, alkotóképességét. Igazodnak a tanulók egyéni sajátosságaihoz:

páros munka

csoportmunka

játék

drámapedagógia módszerei

tevékenységközpontú pedagógiák

kooperatív technikák

projekt módszer

vita, interjú

kutató-felfedező módszer

portfólió készítése

158

differenciálás

részben és teljesen egyéni, individualizált oktatás

tantárgytömbösítés, epochális oktatás.

műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

A megvalósítás lehetséges eszközei

Olyan képességfejlesztő programcsomagok alkalmazása, amelyek mind a műveltségterületi,

mind a kereszttantervi kompetenciafejlesztési lehetőségeket lefedik.

A horizontális és keresztirányú kompetenciamezők alapján elkészített csomagok jól

használható támogatást nyújtanak a pedagógusok számára. A pedagógusok választása alapján

a kompetencia-alapú oktatási programcsomag teljes vagy egyes moduljainak adaptálása,

megvalósítása, beépítése a tematikus tervekbe.

„A” típus

Az adott kompetenciaterülethez tartalmilag legközelebb álló műveltségterülethez

kapcsolódó, azt teljes egészében lefedő (A1) műveltségterületi programcsomagok,

illetve az adott kompetenciaterülethez tartalmilag kapcsolódó több műveltségterületet

átfogó, részben fedő (A2) programcsomagok.

„B” típus

Kereszttantervi programcsomagok, amelyek az adott kompetenciát eltérő

műveltségterületek tananyagába ágyazottan fejlesztik.

„C” típus

A tanórán kívül, de iskolai keretek között felhasználható programcsomagok.

Az „A.” típusú modulokhoz kapcsolódó „Fejlesztési keresztmodulok a tanulási

nehézséggel küzdő tanulók számára.

Az információs és kommunikációs technika, a számítógép, digitális tananyag

felhasználása, gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító

tanulásszervezés számára.

Megvalósítandó feladatok és tevékenységek a Petőfi Sándor Tagintézményben

159

Szövegértés-szövegalkotás

A program legmarkánsabb új vonása, hogy a kompetenciaterület fejlesztési feladatait, illetve

azok megvalósulását nem tanévekben, hanem folyamatban jelöli meg. Ezzel reális esélyt

teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó

különbözőségek kezelésére, minőségi elmozdulást hozhat a lényegesen hatékonyabb alapozás

tekintetében, illetve megelőzhető a lemorzsolódás.

„A” típusú oktatási programcsomag: Olyan eredeti, integrált nyelvi-irodalmi programot

kínál, amelynek középpontjában a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll. A programok

alapfokon és középfokon az évi teljes óraszámot lefedik. Bevezetése és fenntartása legalább

egy tanulócsoportban.

„B” típusú oktatási programcsomag: Az e területre készülő programtanterv az egyes

műveltségterületek tartalmait és képességfejlesztési céljait veszi figyelembe, ezeket tekinti

alapmoduloknak, amelyek további modulokra bonthatók. Bevezetése legalább egy

tanulócsoportban.

Célcsoport: alsó tagozat.

Matematika

A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematikaspecifikus

készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és

attitűdök együttese”.

„A” típusú programcsomag a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedi.

Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a

tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a

matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan.

A játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív

tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra,

hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A

matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik

feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. Bevezetése és fenntartása legalább

egy tanulócsoportban.

Célcsoport: alsó tagozat.

160

Életpálya-építés

Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő tanulók

tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos

elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani

életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy

életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek

legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a

krízishelyzeteket elkerülni.

„A” vagy „B” típusú programcsomag

Tanórai keretek: a programcsomag alapján.Célcsoport: alsó tagozat.

„C” típusú programcsomag

Tanórán kívüli keretek: szakkörök

Célcsoport: felső tagozat.

Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül

A mindenkori 5. évfolyam nem tanul külön magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyat,

hanem együtt tanulja ezeket. Magyar irodalomból és nyelvtanból félévkor és a tanév végén

egy jegyet kapnak. Ez az oktatási és osztályozási forma megkönnyíti az átmenetet az alsó és a

felső tagozat között.

Célcsoport: 5. vagy 6. évfolyam.

Tanulói laptop program

Cél: olyan oktatási környezet kialakítása, amelyben minden tanuló rendelkezésére áll egy

hordozható számítógép a célcsoportokban.

Célcsoport: két tanuló csoport.

A tevékenység közben az alábbi elemeket valósítjuk meg:

Projekt:

Három hetet meghaladó projekt szervezése: A tél hagyományos eseményei és ünnepei

Témahét:

Petőfi – hét megszervezése

Moduláris oktatási program:

161

A Petőfi-hét programhoz kapcsolódva Petőfi modul, valamint az Egészségnaphoz

kapcsolódva Egészségtan modul. Mindkettő az alsó tagozatban valósul meg.

IKT eszközök alkalmazása:

Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális

készségek fejlesztése. A programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett

tanóráinak 25%-a IKT-eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg!

Intézményi innovációs programok működtetése:

„Olvasni jó” – Jókai Mór: A kőszívű ember fiai olvasmány feldolgozása, évfolyam

vetélkedő a regény és a film alapján a hetedik osztályosoknak.

A kompetencia alapú oktatás során bevezetett programok:

Szövegértés-szövegalkotás

„A” típusú oktatási programcsomag bevezetése és fenntartása legalább egy alsó tagozatos

tanulócsoportban, évente kiválasztva. A tantárgy neve: Magyar nyelv és irodalom.

„B” típusú oktatási programcsomag bevezetése legalább egy tanulócsoportban.

Célcsoport: alsó tagozat, tanévenként kiválasztva.

Matematika

„A” típusú programcsomag bevezetése és fenntartása legalább egy tanulócsoportban.

Célcsoport: alsó tagozat, tanévenként kiválasztva.

Életpálya-építés

„A” vagy „B” típusú programcsomag

Tanórai keretekben a programcsomag alapján.Célcsoport: alsó tagozat, tanévenként kiválasztva.

„C” típusú programcsomag

Tanórán kívüli keretek: saját tematikával rendelkező szakkörök

Célcsoport: felső tagozat, tanévenként kiválasztva.

Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül

A tantárgy neve: Magyar nyelv és irodalom

Értékelés: A tanuló félévkor és tanév végén egy osztályzatot kap.

162

Célcsoport: 5. vagy 6. évfolyam, évenként kiválasztva.

A kompetencia alapú oktatás programcsomagjait a melléklet tartalmazza.

A kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése

Célok,

indikátormutatók

Implementáció éve

Fenntarthatósága

2009/2010. 2010/

2011.

2011/

2012.

2012/

2013.

2013/

2014.

2014/

2015.

Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

+ + + + + +

Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag

+ + + + + +

Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül

+ + + + + +

Digitális tartalmak, taneszközök használata

25% 25% 25% 25% 25% 25%

A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása

+ + + + + +

Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése

+ + + + + +

Önálló intézményi innováció megvalósítása

+ + + + + +

Jó gyakorlatok átvétele +

163

5.5.Tankönyvkiválasztás elvei, taneszközfejlesztés

5.5.1. Tankönyvkiválasztásunk pedagógiai és szakmai elvei

Igazodjék a helyi tanterveink követelményeihez.

Tükrözze a NAT szellemiségét, támogassa a kompetencia-alapú oktatást, vagyis azokat a

tankönyveket, amelyek a 2008. február 8-án OKH rendelettel kihirdetett, jóváhagyott

kerettanterv alapján kerültek kifejlesztésre és akkreditálásra, illetve 2008. május 16-át

követően kapott tankönyvvé nyilvánítási határozatot.

Részesítse előnyben a TÁMOP-os osztályokban -lehetőség szerint- a kompetencia-alapú

oktatási programcsomagokhoz készült taneszközöket.

Fejlessze a tanulók kulcskompetenciáit, biztosítsa az egyéni fejlesztés lehetőségeit.

Adjon lehetőséget az interaktív, a cselekvéses tanulásra.

Legyen gyermekközpontú.

Igazodjék a pedagógus személyiségéhez és a gyermekközösséghez.

Közvetítsen pedagógiai és szakmai értékeket.

Legyen motiváló hatású.

Nyújtson segítséget a differenciált képességfejlesztésben.

Segítse az otthoni tanulást, tanulni is tanítson.

Legyen jó minőségű és esztétikus kivitelű, megfizethető árú.

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni,

amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból

egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az intézményi könyvtárak számára. Ezeket

a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

5.5.2. Taneszközfejlesztésünk

Munkánk hatékonyságát, eredményességünket a jól megválasztott szemléltető taneszköz

növelheti. Mindig törekszünk arra, hogy a tanítási tartalmakat a legmegfelelőbb eszközkészlet

segítse. Ezek beszerzésében az anyagai erőforrások hiánya esetenként visszavetett minket. Így

alakult ki az a helyzet, hogy egyfelől régi, kevésbé jó minőségű lemezjátszók, magnók,

írásvetítők, másfelől pedig a korszerű tartalmú taneszközök, a fénymásolók, a videomagnók,

kamerák és a legújabb számítógépek állnak rendelkezésünkre.

164

Fontossá vált, hogy a Pedagógiai programunkban megfogalmazott célok, feladatok

megvalósításáért a taneszköz állomány fejlesztése a munkaközösségek által is tervezett

legyen.

A taneszköz beszerzési terv készítésekor taneszköz kiválasztásunk elveként törekedtünk

arra, hogy az emelt szintű angol nyelv és az emelt szintű informatika – számítástechnika

tanítása és az iskola prioritási rendjébe tartozó műveltségi területek a fejlesztéskor

elsődlegességet élvezzenek. A kompetencia-alapú oktatáshoz szükséges taneszközök, a

kompetencia-alapú oktatási programcsomagok és taneszközök beszerzése, valamint a

pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő IKT infrastruktúra (digitális tábla, tanulói laptop,

szavazógép, interaktív tananyagok) megteremtése, fejlesztése kiemelt fontosságúak.

A Pedagógiai programunk 1. számú melléklete tartalmazza a Nevelő-oktató munkát segítő

eszközök és felszerelések jegyzékét.

165

6. Pedagógiai programunk érvényességével, módosításával és

nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos feladataink

A nevelőtestület 1998 óta a pedagógiai programunkat évről évre fölülvizsgálta. Ugyanez a

feladat vár a közösségre az elkövetkező években is.

A nevelőtestület 2004. április 30-án hozott határozata szerint elfogadta iskolánk

pedagógiai programját, annak részét képező nevelési programot és helyi tantervet.

Érvényessége

Iskolánk 2004. szeptember 1-jétől pedagógiai programunk alapján szervezi nevelő-oktató

munkáját.

A pedagógiai programunk nyolc tanévre szól.

Értékelése, felülvizsgálata

A megfogalmazott céljaink és feladataink megvalósulását nevelőtestületünk tanévenként

vizsgálja, elemzi, értékeli, és ennek megfelelően végzi el korrekcióját.

A pedagógiai programunk módosítására a nevelőtestület bármely tagja, a szülői szervezetek

(Iskolaszék, SZMK) és az iskolánk fenntartója tehet javaslatot.

A nevelőtestület 2011. augusztus 15-én hozott határozata szerint elfogadta iskolánk

pedagógiai programjának módosítását.

Nyilvánosságra hozatala

Pedagógiai programunk minden érdeklődő számára nyilvános, egy-egy példánya az iskola

irattárában, könyvtárában, nevelői szobájában van elhelyezve.

Ezen kívül megtekinthető az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél is, valamint

intézményünk honlapján.

166

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet – A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

2. számú melléklet – Iskolaotthonos szervezeti forma

3. számú melléklet – A diákönkormányzat, szülői szervezetek nyilatkozatai és a nevelőtestület határozata a pedagógiai program módosításának (2010. május) elfogadásáról

4. számú melléklet – A helyi tanterveink CD melléklete

5. számú melléklet - A diákönkormányzat, a szülői szervezetek nyilatkozatai és a nevelőtestület határozata a pedagógiai program módosításának (2010. október) elfogadásáról

6.a. számú melléklet- A nem szakrendszerű oktatás megszervezése a 6. évfolyamon a 2011/2012-es tanévben a székhelyen

6.b számú melléklet – A nem szakrendszerű oktatás felmenő rendszerben történő megszüntetése a tagintézményben

7. számú melléklet - A diákönkormányzat, a szülői szervezetek nyilatkozatai és a nevelőtestület határozata a pedagógiai program módosításának (2011. május) elfogadásáról

8. számú melléklet - A diákönkormányzat, a szülői szervezetek nyilatkozatai és a nevelőtestület határozata a pedagógiai program módosításának (2011. augusztus) elfogadásáról

167