Szent István Egyetem

Gazdaság- és Társadalomtudományi KarRegionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

Érdemes-e Magyarországra hozni egy nemzetközi rendezvényt?

Belső konzulens: dr. Pitlik László

Intézeti igazgató: dr. Káposzta JózsefIgazgató

Készítette: Czúni Dánielv5mcf0Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök szakTerületfejlesztési szakirányLevelező tagozat

Gödöllő

2015

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés....................................................................................................42. Szakirodalmi áttekintés..............................................................................6

2.1. Vidékfejlesztés.......................................................................................62.1.1. Vidék, vidékiség....................................................................................62.1.2. Vidékfejlesztés jelentősége.................................................................102.1.3. A KAP II. pillére.................................................................................132.1.4. A LEADER PROGRAM.....................................................................17

2.1.4.1 A LEADER program célja, elvei..........................................172.1.5. A LEADER hazánkban.......................................................................202.1.6. Területfejlesztés, területi tervezés.......................................................22

2.1.6.1 Területfejlesztés....................................................................222.1.6.2 A területi tervezés és a terv dokumentumai..........................252.1.6.3 Stratégiatervezés - jövő kutatás............................................26

2.2. Módszertani ismeretek.........................................................................292.2.1. Adatbányászat.....................................................................................29

2.2.1.1 Adat, információ...................................................................302.2.1.2 Adatkezelés, adatbázis..........................................................312.2.1.3 Adatbázis kezelő, adatbázis kezelő rendszerek....................312.2.1.4 Adattárházak.........................................................................312.2.1.5 Adatbányászat, speciális ágai................................................322.2.1.6 Döntés automatizálása, adatbányászati modell.....................332.2.1.7 Gépi tanulás, öntanuló gép....................................................342.2.1.8 Adatbányászati modellek......................................................37

2.2.2. Információbróker.................................................................................382.2.3. Szakértői rendszerek, döntéstámogatás...............................................40

2.2.3.1 Szakértői rendszerek.............................................................402.2.3.2 Döntéstámogatás tervezési szintjei:......................................422.2.3.3 Hasonlóságelemezés - Benchmarking..................................43

2.2.4. SWOT..................................................................................................473. Adatvagyon...............................................................................................49

3.1. Adat, adatvagyon.................................................................................493.2. Nemzeti adatvagyon.............................................................................503.3. Saját adatvagyon, a Google Trends....................................................50

2

4. Saját munka..............................................................................................524.1. Bevezetés..............................................................................................554.2. Adatok...................................................................................................56

4.2.1. Az alternatív megoldás........................................................................574.3. Módszerek............................................................................................60

4.3.1. COCO..................................................................................................604.3.2. SWOT..................................................................................................60

4.4. Eredmény..............................................................................................624.5. Következtetés, vita...............................................................................634.6. Összegzés..............................................................................................644.7. A dolgozat rövid bemutatása...............................................................664.8. Irodalomjegyzék...................................................................................674.9. Elektronikus források...........................................................................684.10.Ábrák jegyzéke.....................................................................................704.11. Táblázatok jegyzéke............................................................................714.12.Rövidítések jegyzéke...........................................................................72

Mellékletek.....................................................................................................73

3

1. BEVEZETÉS

A XXI. század küszöbén az informatika/számítástechnika rohamos fejlődésének köszönhetően a videó játékok színvonalát/technikáját hatalmas változások jellemzik. A szinte életszerű játékok az emberek egyik kedvenc időtöltésévé váltak. Az egyik ilyen játék a FIWC, ez egy futball videó játék, mely olyan szintre fejlődött, hogy a FIFA hivatalosan elismerte, évenként interaktív Világkupát rendez. A selejtezők országonként online zajlanak, majd az öt elődöntő, és a döntő offline kerül megrendezésre különböző országokban.

Közösségi oldalak információiból tudom, hogy a nemzetközi szinten már elismert rendezvény a tíz éves fennállása alatt a folyamatos fejlődésének köszönhetően behálózza az egész világot, évről évre emelkedő tendenciát mutat a regisztrált játékosok száma. A verseny pénzdíjas, hatalmas reklám felületet biztosít, az élő futballhoz hasonlóan minden korosztály kedveli. Nekem is a kedvenc Playstation játékom már évek óta a FIWC, játék közben elgondolkodtam lehetséges/érdemes lenne-e hazánkban is megrendezni az elődöntők egy kvalifikációs fordulóját?

A kérdés maga a vidékfejlesztési aktivitások megalapozására szolgáló, nagymértékben általánosítható kérdés, mely operatív szinten képes támogatni az üzleti tervezést. A hatás/megvalósítási tanulmánykészítés, a COCO, a SWOT elemzés alapján segítve a területi tervezés folyamatait.

A válasz megtalálása érdekében egy komplex benchmarking elemzés készült, és kerül bemutatásra.

Az elemzés során célul tűztem, hogy hatékony/bizonyított felméréssel/elemzéssel/ hatástanulmánnyal bizonyítsam, hogy megalapozott döntés lenne az egyik elődöntő magyarországi helyszínének választása/megrendezése.

A hasznosság az alternatív ötlet megvalósítása, és a döntéstámogatás segítése a bemutatott modell alapján.

Az alternatív ötletet a vidékfejlesztéshez kapcsoltam, mint innovatív rendezvény lehetőségét.

A vidékfejlesztése a XXI. század nagy kihívása. A vidék előtérbe kerülése, funkcióinak változása, sokrétűsége már a vidékhez tartozó fogalomkör megalkotásakor is vitatott téma volt, ez csak tovább göngyölődött, és kihatott a vidék lehatárolására, a mutatók képzésére, a vidékfejlesztés egyéb területeire.

Nemzetközi és hazai szinten konszenzus ugyan van a vidéki fogalomkörben, de máig sincs egyértelmű vidék meghatározás.

A vidék, vidékfejlesztés körül kialakult anomáliák kerülnek feldolgozásra a szakirodalmi áttekintésben. A vidékfejlesztés az agrárpolitika része, az EGK céljainak eléréséhez Közösségi Kezdeményezés keretében 1963-n létrehozza a Közös Agrárpolitikát /KAP/, mely a mai napig is működik. A KAP történelmi útján haladva a fejlődéshez szükség volt reformok meghozatalára. A változó

4

nézetek/vélemények hatására az Agenda 2000 hozta meg a változást a vidékfejlesztés életében. A vidékfejlesztés beépült a KAP II. pillérébe, így elismerődött jelentősége. Új fejezet kezdődött a vidékfejlesztés dimenziójában. Napjainkra a további szemlélet változások hatására a vidékfejlesztési támogatások terület alapú támogatások, már csak a LEADER elvek alapján vehetők igénybe. Az elvek megismertetését a LEADER, mint program, alfejezet tartalmazza, kihangsúlyozva a követendő közösségi elveket, a területi fejlesztés fontosságát.

A LEADER kapcsán megemlítem hazánk LEADER lépcsőit, melyek kapcsolódnak a területfejlesztéshez. A terület alapú támogatások a területfejlesztés finanszírozását szolgálják. A területfejlesztés a vidékfejlesztés része, regionális fejlesztés, mely tervezett folyamat, a jövő irányítása. A tervezési szintjei a stratégiai-, operatív-, és az üzleti tervezés.

A Módszertani ismeretek fejezetben a tényszerű, objektív tervezéshez elengedhetetlenül szükséges módszereket ismertetem. A tervezés alapja az információ, az adat. A releváns adatok megtalálása az adatbányászat segítségével lehetséges. A félreértések elkerülése érdekében az adatbányászat nem az adatok megtalálása, hanem az adatok közötti kapcsolat feltárása. A kapcsolat feltárása különböző adatbányászati eszközökkel lehetséges. A tudás kinyerését, az életen át tanulást a mesterséges intelligenciák segítik. A megszerzett tudást az információbrókerek üzleti szolgáltatás keretében értékesítik a megrendelők felé.

Az információbróker naprakész információkkal a tervezés döntéstámogatás fázisában jelenik meg, de nem dönt, csak javasol.

A döntéstámogatás az információk modellezése a döntéshatékonyság növelése érdekében. A döntést a tervezés szintjeihez alkalmazkodó döntés támogató rendszerek segítik.

A hasonlóság elemzés-benchmarking szolgálja a leghatékonyabban a stratégiatervezést, döntéstámogatást, a COCO modell segítségével, - COCO folyamat ábra, HA- függvény, logikai minta.

A SWOT elemzés módszere csak szöveges elemzés, mely szembeállítja egymással az erősségeket, gyengeségeket, az előnyöket, hátrányokat, és ezek összehasonlítása alapján vonja le a logikai következtetéseket.

A harmadik fejezetben az adatvagyon fogalma kerül meghatározásra valamint, annak tárolása, felhasználása, a potenciális-, és nemzeti adatvagyon, az adatvédelmi törvény.

A kutatásom során a Google Trends adattárából dolgoztam, ennek kapcsán ismertetem a Google Trends szolgáltatását, használatát.

A negyedik fejezetben bemutatom a saját vizsgálatomat, mely arra a hipotézisre épül, hogy érdemes-e egy nemzetközileg elismert rendezvényt hazánkba hozni. Benchmarking elemzést végeztem. Az OAM felállításához az adatokat a Google Trends adatvagyonából szubjektíven kiszűrt adatok szolgáltatták, mely adatokat COCO Y0, majd SWOT elemzéssel vizsgáltam. A vizsgálat a hipotézisben feltett kérdésre pozitív válasszal szolgált, a válaszbizonyításra került.

5

2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

A szakirodalmi áttekintés során bemutatásra kerül a vidékfejlesztés, a vidék, vidékiség sokrétűsége, a KAP fejlődése, a vidékfejlesztés integrálódása, KAP II. pillére, a LEADER elvek, az EU csatlakozás, a LEADER hazánkban, területfejlesztés, tervezés, az üzleti tervezés. A tervezéshez szükséges módszertani ismeretek adatbányászat, az információbróker. A döntéstámogatás, a hasonlóságelemzés, és a SWOT analízis.

2.1. VIDÉKFEJLESZTÉS

Bemutatásra kerül a vidék, a vidék lehatárolásának probléma köre, majd a konszenzus. A KAP bemutatás, fejlődése, a KAP II. pillér kialakulása, a LEADER elvek, hazánk EU csatlakozása, a hazai LEADER programok, elvek, terület alapú támogatási rendszer, a területfejlesztés és tervezés, tervezési folyamatok.

2.1.1. Vidék, vidékiség

Új dimenzió, vidék fogalomkör, nem egyértelmű meghatározás, lehatárolás, mutatórendszer

A megváltozott gazdasági szerkezet a vidék új dimenzióját eredményezte, felértékelődött a vidék helyzete, megváltozott a funkciója. A vidék jelentősége, sokrétűsége végett nehéz feladat volt megfelelően definiálni fogalomkörét, mára szinte „lehetetlen”. A szakemberek állásfoglalásai alapján megpróbálom meghatározni a vidék jelentőségét, lehatárolását, így meghatározni a vidék fogalmát.

A XX. század trendje megváltoztatta a gazdaság szerkezetét, átértékelődött a vidék helyzete, a vidék – város kapcsolata. Előtérbe került, és növekszik a vidék jelentősége, mint az egészséges életmód terepe, a rekreáció helyszíne, míg a városi életre a zsúfoltság, a lég-, zajszennyezettség, a közlekedési csődök jellemzőek.

A szolgáltatások, a kultúra, az innováció, a modern oktatás színhelye a város volt, de a modern kommunikáció, az informatika lehetővé tette, hogy az eddig városinak számító szolgáltatások vidéken is elérhetők legyenek, így megváltozott a város funkciója, megszűnt a város –falu elmélet, de az viszont nyilvánvaló maradt, hogy a mezőgazdaság csak vidéki területeken létezhet.

A XXI. században igazán nehéz kellőképpen jó fogalmi meghatározást adni a vidék, vidékiség meghatározására. A vidék fogalmának meghatározása, a vidéki térségek lehatárolása számos vitát eredményezett már a témával foglalkozó szakemberek körében. A mai napig vitatott téma a hazai és a nemzetközi szakirodalomban a vidék

6

fogalma, és lehatárolása. A vidék sokszínűsége, komplexitása miatt nem meghatározható egyértelműen a fogalom.

A vidéki területek meghatározása ennek megfelelően különböző kritériumok szerint történhet, attól függően, hogy a ruralitást milyen oldalról vizsgáljuk: földrajzi, szociális, gazdasági, kulturális, környezetvédelmi stb. szemszögből, tehát a vidék interdiszciplináris. A vidék, a vidéki térség fogalmának meghatározása ugyanakkor nem csupán technikai vagy módszertani kérdés, hanem ezen múlik a vidékpolitika egész rendszere, céljai, módszerei, forrásai.

A vidékkel kapcsolatos gondolataimat, állásfoglalásomat a szakemberek véleménye megerősíti.

„A vidék nem egyértelműen és időt állóan meghatározható fogalom, ezért pontosan definiálni nagyon nehéz feladat, lehatárolására szinte lehetetlen megfelelő mutatókat találni”1 A szerző szemlélete a vidékről, miszerint a „mindenkori vidékfogalom, olyan társadalmi konstrukció, amely a diskurzusok jelentéskészletét, objektív tartalmakat és a fogalom legitimizáció elemeit hordozza.”2 A szerzők megállapításai is alátámasztják a vidék komplex fogalmát, tehát a vidékiséget komplex módon érdemes/kell kezelni ahhoz, hogy a jövőben a vidék az elvárásoknak megfelelően tudjon funkcionálni. Ehhez az szükséges, hogy a komplexitás elvét követve, tényszerűségre törekedve kellene/kell a vidék stratégiáját tervezni. A tervezéshez, a források felosztásához a legfontosabb tényező a vidék „számszerűsítése”, valamint lehatárolása, ebben egyetértenek a szakemberek. Vélemény különbségek szakirodalomból:

Fehér Alajos azt állítja: „… a vidék általános, inkább csak verbálisan megközelíthető fogalom. Kétségesnek tartjuk, hogy a különböző szakmák képviselőinek többsége által elfogadható módon meghatározható, lehatárolható- egyáltalán.”3

Dr. Márai Géza a vidéki térség fogalmát a következőképpen határozza meg: „az élő természettel és környezettel legnagyobb felületen érintkezik a térség, a fő gazdálkodási formák és e lehetőségek kapcsolódnak a mezőgazdasághoz és az élelmiszer-ágazathoz, megvannak a feltételei a fenntartható környezet- és gazdaságfejlesztésnek, a jelentősen jövedelemtermő agrárkörnyezet gazdálkodásnak, a tájkultúrának és a szociális biztonságnak, a térségben és a folyamatokban megvalósul a népi hagyományőrzés mellett a modern információs kultúra és mindezekkel együtt a környezet, az egészséges életvitel, a nemzeti érdekeket érvényesítő, értékteremtő életmód.”4

1 Kovács Tamás (2003): Vidékfejlesztési politika. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó2 Kis Krisztián (2011): A vidék és a vidéki térségek meghatározásának európai vonatkozásai in

Jelenkori Társadalmi és Gazdasági folyamatok 6 (1-2). pp. 105. phttp://publicatio.bibl.u-szeged.hu/1359/1/Kis_K_2011_A_vid%C3%A9k_%C3%A9s_s_vid%C3%A9ki_t%C3%A9rs%C3%A9gek..._cikk.pdf (2015.11.12)

3 Fehér Alajos (1998): A vidék fogalmáról és a vidéki területek lehatárolásáról. Gazdálkodás, XLII. évf. 5. sz.

4 Balcsók István, dr. (szerkesztő) (2011): Vidékfejlesztési alapismeretek. Jászberény, Jegyzet kézirathttp://vidfejl.blogspot.hu/2011/12/videkfejlesztes.html (2015.11.12.)

7

Márai vidék meghatározása szinte leíró jellegű, de komplex módon jól tükrözi a vidék sokrétűségét, figyelembe véve a vidékfejlesztési szakpolitika kritériumait, de ezzel együtt nemcsak a szakma számára érthető, de hiányolom belőle, hogy nem tér ki a vidék mérhetőségére.

A nemzetközi, és hazai vidék felfogásban nem vitatható tény, hogy az adott ország fejlettségi színvonala is erősen befolyásolja a vidék fogalomkör meghatározását, lehatárolását.

„Más-más jelzőkkel írható le a rurális tér a fejlett országokban és a fél periférikus országokban.”5. A szerző e ténnyel rávilágít arra, hogy a cselekvést, a tenni akarást, a vidékfejlesztés szándékát nagymértékben befolyásolja az, hogy hova, és mit is akarunk, hogy egyáltalán az adott körülmények között mit tudunk/tudhatunk megvalósítani.

Az EU szerint a vidék olyan térség, ahol a területet mezőgazdasági, erdészeti, halászati, kézműves tevékenységei mellett megjelennek pihenési, kikapcsolódási és szolgáltatási lehetőségek is. A rurális térségekre jellemző az alacsony népsűrűség, mely120 fő/ km² alatti, magas a mezőgazdasági szektorrészesedése, illetve az infrastruktúra viszonylagos ritkasága, és a II. és III. szektorban dolgozók aránya is alacsonyabb, mint a városokban6.

Ezeket a kritériumokat figyelembe véve történt meg az EU vidék lehatárolása. A lehatárolásra szolgál az EU egységes statisztikai rendszere a NUTS rendszer,

Mely öt szintre bontja a tagállamok országait, gazdasági, ökológiai, mind társadalmi szempontból.

Magyarországon a vidéki térségek lehatárolását 1995-ben az OECD ajánlásai alapján a KSH végezte el, az OECD számára összeállított „Vidékfejlesztés Magyarországon” című Ország Tanulmány szerint az ország területének 97,7% vidéki jellegű, a népesség 75,4% vidéki.

A szakemberek körében viták sorozatát váltotta ki a lehatárolás, és a hozzátartozó mutatók pontos meghatározása, mert ezek a legfontosabb szempontok, hisz ezek alapján lehet igénybe venni a támogatásokat, valamint a statisztikai, és a stratégiai tervezés alapjai, kiinduló pontjai.

Fehér (1998) vizsgálatai alapján megállapította, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által használt kistérségi vonzáskörzetekből a vidéki népesség aránya alapján nem képezhetők valós vidéki térségek.

Javasolja az OECD mutatórendszeréhez való visszatérést. Úgy véli, külön kellene választani és külön rendszerben kezelni a „vidéki területek lehatárolási alapmutatóit” és a „beavatkozási területek célmutatóit”.7

5 Bálint János, Nagy Géza (szerkesztők) (2007): Vidékfejlesztés. Debrecen, Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, 16 p

6 Kovács (2003)7 Fehér (1998)

8

Ezt a javaslatot erősíti meg az alábbi táblázat:

1. ábra: A vidéki térségek feltételeit és a változásuk irányait leíró alapmutatók

Népesség, népmozgás Társadalmi jólét, jogegyenlőség

NépsűrűségNépesség változásaNépesség összetételHáztartásokKözösségek

JövedelmekLakáskörülményekOktatásEgészségügyLétbiztonság

Gazdaság szerkezete, teljesítménye

Környezetgazdálkodás, fenntarthatóság

MunkaerőFoglalkoztatásNemzetgazdasági ágazatok megoszlásaTermelékenységBeruházások

Domborzat, éghajlatFöldhasználati változásokTermőhely és élővilágTalaj- és vízviszonyokLevegőminőség

Forrás: Fehér (1998) nyomán, OECD Rural Data Service (1998) Internet

1998-ban konszenzus született Kovács, Fehér, Dorgai vidék definiálásával kapcsolatos vitájában, melynek konzekvenciája: a vidék lehatárolásakor nem hagyható ki a hármas funkció – gazdasági, társadalmi, ökológiai-környezeti – kihangsúlyozása, figyelembevétele, az indikátorok ennek a három funkciónak megfelelő megosztása.

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. XXI. törvényben a főváros és a vidék megkülönböztetését találjuk.

A Nemzeti Agrárprogram (1997) alapján vidék az a terület, ahol mezőgazdasági tevékenység, a zöldfelület (erdő, természetes táj) dominál, és amelyet aprófalvas településszerkezet, alacsony beépítettség, illetve csekély népsűrűség jellemez. Vidéki településnek minősülnek mindazok, amelyek városi státusszal nem rendelkeznek.

A különböző állásfoglalások a vidék lehatárolása a következők szerint alakult:

„A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2000-ben elkészítette a SAPARD Program keretén belül Magyarországi Vidékfejlesztési Tervét, melyben a vidéki térségek lehatárolása a következő szempontok alapján történt: demográfiailag kedvezőtlen helyzet, elöregedés és tartós elvándorlás, gazdaságilag átlagos vagy elmaradott, infrastrukturálisan átlagos vagy elmaradott, dinamikában átlagos vagy elmaradott, általában (komplex mutató) átlagos vagy elmaradott.”8

A népsűrűség mutatót az EU-n is széles körben alkalmazták, és alkalmazzák ma is.

8 Balcsók (2011)

9

2.1.2. Vidékfejlesztés jelentősége

A vidékfejlesztés nem egyértelmű meghatározása, fogalom mátrixa, jelentősége, az EU közös vidékpolitikája, az országok szuverenitása, a LEADER elvszerűség.

A szakirodalmi feldolgozás az általam is képviselt irányvonalak mentén történt. A XXI. században egy élhetőbb, kiegyensúlyozott, színvonalas, és fejlett környezet mára nem cél, hanem elvárás; ez az, amit a vidékfejlesztési politika hivatott megvalósítani.

A vidékpolitika, a vidékfejlesztési politika meghatározása eredően a vidék nem egyértelmű megfogalmazásából szintén vitatott téma. A vidékfejlesztés komplexitása, ugyan más-más megközelítésben az egyik legfontosabb szempont a szakemberek körében.

Fehér (1998) a vidékfejlesztés bonyolult, szerteágazó rendszerét mutatja be az ágazati politikákhoz viszonyítva. azonban a kapcsolatok csak részleges lefedettséget mutatnak, de felfedezhető bennük tartalmi azonosság.

Véleménye szerint az agrárpolitika kapcsolódik a legszorosabban a vidékfejlesztéshez, ezért a két politika összehangolására kell törekedni.9

Kulcsár László a vidékfejlesztés jellemző területeinek /mezőgazdaság, infrastruktúra, foglalkoztatottság, stb./ bemutatásával fejezi ki a „vidéki fogalomkör” összetettségét.10

Laczkó a vidékfejlesztést egy új fejlődő diszciplínának tartja11, Kovács Tamás szerint ennek feladata feltárni a fejlődéshez szükséges intézkedéseket, technikákat, kidolgozni a megfelelő módszereket.12

A Nemzeti Agrárprogram (1997) megfogalmazásában a vidékfejlesztés mindazon tevékenységek fejlesztése, amelyek a vidéki településeken élő lakosság megélhetési körülményeinek, jövedelemszerzési lehetőségeinek - az életminőség - javítására irányulnak, továbbá amelyek a természeti erőforrások, a környezet megőrzését szolgálják, és amelyek a vidék társadalomban betöltött funkciói ellátását tartósan erősítik.

Jávor véleménye szerint a vidéki területek szociális, ökológiai és gazdasági teljesítőképességének megtartására, fejlesztésére irányuló komplex stratégiák megvalósítását nevezhetjük vidékfejlesztésnek. A vidék a stratégiák megvalósítása útján juthat el a kitűzött célokhoz.13

Nemessályi és társai szerint a vidék fejlesztése szorosan összefügg az ország gazdasági fejlettségével, felhívják a figyelmet, hogy ennek elhanyagolása az egész ország társadalmi és gazdasági fejlődését veszélyezteti.14

9 Fehér (1998)10 Kulcsár L. (1998): Vidékfejlesztés és vidékpolitika Magyarországon. A Falu. XIII. évf. 2. sz.11 Laczkó L. (1999): Vidék, vidékfejlesztés. Gazdálkodás. XLIII. évf. 1. szám. 66-67. p.12 Kovács Tamás (2000): Vidékfejlesztés és finanszírozás az Európai Unióban és Magyarországon.

Tér és Társadalom. XIV. évf. 1. sz.13 Jávor K. (2003): Rövid meditáció a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervről. A Falu. XVIII. évf. 3. sz. 14 Balcsók (2011)

10

A vidék, vidékiség, vidékfejlesztés vitatottságának tisztázására, a nézet különbségek mérséklésére készítették el a vidékfejlesztés fogalom mátrixát, mely hivatott a fogalomkör szakmai-tudományos lényegi meghatározására.

A mátrixban a 40 db lényegi elemhez, rendelődött a 105 db hivatkozott irodalom, ez alapján született meg az említési gyakoriság.

A mátrixban a kifejezések gyakoriságát tekintve alakult ki a sorrend: Mezőgazdasághoz való kötődés 15 Komplex jelleg 10 Elmaradottság/hátrányos helyzet 5 Vidéki területeknek való megfelelés 5 Város-falu település kapcsolat megközelítés 5

A mátrix eredménye alapján felállított sorrend azonban véleményem szerint csupán a fogalom általánosítására szolgál, amiben különben is egyetértés mutatkozik, nem megállapítható a komplex jellegbe mi sorolható a fent maradt lényegi elemekből.

Az amúgy is vitatott/nyitott kérdésekre nem ad megfelelő választ a mátrix, mert a fenn maradó 35 db lényegi elem kritériumai nem sorolódnak meghatározóan, a megoszlásából nem lehetséges egy esetleges fontossági sorrend felállítás. Az előfordulás/hivatkozott irodalom említési gyakorisága alapján 1/4 alacsony népsűrűség, 7/3 pl. területfejlesztés része, lemaradás felszámolása, 12/2 pl. EU területpolitika kiemelt része, sajátos kultúra, 15/1pl. agrárpolitika része, multifunkcionális, a tudomány területek együttműködése.

Az irodalmi áttekintésben idézett szakemberek véleménye és a saját megítélésem szerint a tervezés során fontosnak tartott kritériumok sajnos csak 1-2-3 gyakorisággal szerepelnek a mátrixban, ez a megállapítás alátámasztja a vidék fogalomkör sokrétűségét, így nehéz egyértelműsíteni, a pontos meghatározás tehát továbbra is vitatott.

A vidék meghatározás problémájából adódóan a vidékfejlesztés is tág, térbeli kiterjesztésű fogalom, mely magában foglalja a tanyák, falvak és kisvárosok fejlesztését, beleértve a vidéki térségekben folytatott gazdasági tevékenységeket, a foglalkoztatási és kereseti viszonyok javítását, a települési (lakossági) és termelő infrastruktúrát, a természeti és épített környezetet, értékeinek megóvását, a vidéki közösségek fejlesztését. Hazánkban a vidékfejlesztés így az ország területének mintegy 85%-át érinti.

A vidékfejlesztés jelentősége az utóbbi években került előtérbe. Köszönhetően annak, hogy megnőtt a vidék szerepe, megváltozott a vidéki területek funkciója, és nem utolsó sorban annak hatása, hogy az OECD és az EU is kiemelt fontosságot tulajdonít a vidéki természeti- társadalmi-közösségi értékek megőrzésének.

A vidékfejlesztési téma sokrétűségéből eredően napi szinten is fontos az EU tagországok, és hazánk számára is, hisz alapvetően egyformák a problémák.

11

A vidékfejlesztés fontosságát azonban még jobban tükrözi, hogy „A 27 európai uniós tagország lakosságának több mint 56%-a vidéki térségekben él, melyek együttesen az EU összterületének 91%-át alkotják. A vidékfejlesztés ezért kiemelten fontos szakpolitikai terület. ... Ezért az Unió egésze számára prioritást jelent az európai vidékfejlesztési politika megerősítése. ... Az európai vidéki tájak ugyanakkor fontos értékek hordozói. Nekik köszönhetjük legalapvetőbb nyersanyagainkat, és – ha óvjuk őket – nyugalmat, felüdülést és rengeteg természeti szépséget kínálnak mindnyájunk számára. Európa tüdejét is a vidéki térségek jelentik...”15

A vidékfejlesztés, a vidékpolitika és a vidékfejlesztési politika sajátos jelentés tartalommal bír. Minden kormány működtet vidékpolitikát, mely olyan célokat és intézkedéseket fogalmaz meg, melyek a vidéki életfeltételeket/életszínvonalat hivatottak javítani.

Az EU közös vidékfejlesztési politikát működtet meghagyva a tagországok önállóságát, szuverenitását. A mai globalizált világban azonban nélkülözhetetlen egy olyan szakpolitika, amely kiemelten foglalkozik a vidékfejlesztéssel, és célul tűzi ki a közös fellépést a vidék minőségbeli egyenlőtlenségeinek javítása érdekében, mely cél eléréséhez szükségesnek tartja a leginkább érintettek bevonását az összehangolt tevékenységbe a partnerség kapcsán, így felértékelve a humán értékeket, melyek alkalmasak mindenfajta erőforrás kiaknázására. A vidékfejlesztés gyakorlatában érvényesülő elv, „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan.”

Ezek az elvek épültek be az Európai Unió LEADER+ programjába is, mely program a sikeres vidékfejlesztési program, egy újfajta vidékfejlesztési szemléletmód, a vidékfejlesztés szimbóluma.

A vidékfejlesztéshez kapcsolódó intézkedések az egységes vidékfejlesztési rendeletben, illetve a LEADER-z kapcsolódóan a közösségi kezdeményezésekre vonatkozó rendeletben szerepelnek

A LEADER program olyan területeket támogat, melyeket a tagállamok fejlesztési tervei nem fednek le, viszont fejlesztésük az Unió érdekeit szolgálja.

A LEADER, mint programozási módszer hatékony eszköz arra, hogy a vidéki térségek élhetőbbé, szerethetőbbé váljanak.

A LEADER, egy elv, egy módszer, de leginkább egy közösségi kezdeményezés, a vidéki gazdaság fejlesztéséért. Alapja a partnerség, megvalósítása a KAP, II. pillér keretein belül történik.

15 Az Európai Bizottság Vidékfejlesztési politikája (2007-2013)http://ec.europa.eu/agriculture/rurdev/index_hu.htm (2015.11.12)

12

2.1.3. A KAP II. pillére

A II. Világháború után Európában megalakult közösségek, Közösségi Kezdeményezésként a KAP létrehozása, működése, reformjai finanszírozása, a KAP II. pillére.

A vidékfejlesztés lényegében a mezőgazdasági termelés szabályozásának eszközeként, az agrárpolitika „második pilléreként” vált közismertté.

Európára a II. világháborút követően jellemző volt az összefogás, a közösségek alakítása, az első ilyen közösség volt az OEEC, OECD.

A II. világháború után az USA átfogó amerikai segélyprogramot hirdetett minden olyan háború sújtotta európai ország számára, amely az újjáépítésben hajlandó volt együttműködni vele a Marshall terv megvalósításában. . A terv a szovjet érdekszférával szembenálló országokat támogató elvével elmélyítette és rögzítette a földrész megosztottságát

Az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet /OEEC/ 1948-ben alakult, meghatározott feladata a Marshall-terv végrehajtása volt, az anyagi támogatás folyósítása érdekében létrejött a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap. Az 1950-es évek végére úgy tűnt, hogy a Marshall-terv – és ezzel a szervezet – be is töltötte feladatát. A tagországok azonban felismerték, hogy az európai gazdasági és társadalmi struktúrák másfél évtizedes újjászervezése révén hatalmas tudás és szakértelem halmozódott fel. Ez a tudás további hasznosításra és továbbfejlesztésre érdemes, ezért 1961-ben Párizsban megalakították a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet /OECED/ tizennyolc európai ország, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada részvételével. A szervezethez később csatlakozott Új-Zéland, Ausztrália, Japán, és 1996-ban Magyarország is.16

Az OECD céljai közt szerepelt a gazdasági növekedés elősegítése, magas szintű foglalkoztatottság megteremtése, szabad kereskedelem segítése, pénzügyi stabilitás megőrzése, gazdasági kapcsolatok fejlesztése.17

Az OECD működésével Európa helyzete stabilizálódott, az 1957. évi Római Szerződés alapján 1958-ban megalakult az Európai Gazdasági Közösség, a Közös Piac.18

Az EGK-n szakítani kellett az országok mechanizmusával, mert közösségi szinten kellett létrehozni intervenciós mechanizmusokat, erre a célra alakították Közösségi Kezdeményezésként 1962-ben a Közös Agrárpolitikát /KAP/. A Római Szerződés 39. cikkelye fogalmazta meg a KAP céljait, a célok realizálására, az agrárpolitika finanszírozására létrehozták az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapot /EMOGA/, mely két részre oszlott, az egyik a Garancia Részleg, amely a piaci agrártámogatást szolgálta, a másik az Orientációs Részleg, mely a szerkezet átalakítást finanszírozta.

16 https://hu.wikipedia.org/wiki/Gazdas%C3%A1gi_Egy%C3%BCttm%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9si_%C3%A9s_Fejleszt%C3%A9si_Szervezet (2015.11.12)

17 http://ecopedia.hu/oecd (2015.11.12)18 https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3mai_szerz%C5%91d%C3%A9s (2015.11.12)

13

A támogatások teljes összegét gyakorlatilag teljes egészét, 95%-t a Garancia Részleg használta fel, így nem hagyva teret a szerkezetátalakítás támogatására. A közös KAP alapjai a Római Szerződés óta változatlanok, csak a döntéshozatali eljárásra vonatkozó szabályok módosultak a Lisszaboni Szerződés alapján, mely értelmében a KAP terén a „rendes jogalkotási eljárásként” alkalmazott konzultációs eljárás helyébe az ”együttdöntés lépett.”

Nagy lépés volt ez az EU életében, mert a tagországok állásfoglalásait figyelembe véve történik a döntés.19

Egy több évtizedes rendszer működéséről van szó, amely folyamatosan változik, és amelyet különböző reformok fémjeleznek.20

A Közös Agrárpolitika már több mint 50 éve folyamatosan fejlődik és 2013-ban történetének újabb szakasza zárult le. 2014. január 1-n ugyanis újabb hétéves költségvetési periódus vette kezdetét az Európai Unióban. A célok megvalósításához, a fejlődés eléréshez az évek során reformok bevezetésére volt szükséges.

Az 1960-as évek termelékenység-ösztönző politikája az 1990- s évtizedben már elavult, nem funkcionált tovább. A versenyképesség és fenntarthatóság irányába tendált a KAP.

A Ray McSharry nevével fémjelzett 1992-es reform alapvető változásokat hozott a közösségi agrárpolitikába, melyek közül talán a legnagyobb hatásúak a közvetlen támogatások bevezetése, és az ahhoz kapcsolódó ”szétválasztási” folyamat voltak. Az 1992-s reformintézkedések csökkentették a feleslegeket, és a költségvetést. A mezőgazdasági fejezet finanszírozásának összege egészen 2006-ig a Közösségi Költségvetés kétharmada volt, így megelőzve a Strukturális-, és Kohéziós Alap költségvetését. A célok megvalósításához azonban el kellet szigetelni az agrárpiacot a világpiactól. Ez a rendszer kisebb korrekciókkal 1992-g működött, de több súlyos probléma okozójává vált. A KAP támogatási rendszere a gazdagabb országoknak kedvezett, a nemzetközi megítélés is romlott a piacpolitika miatt, az Union belül is vesztett jelentőségéből, mert szigorúan csak az ágazati politikát képviselte.

Az 1992-s reform főirányvonala az ár-, és jövedelem politika szétválasztása, valamint a termelők jövedelem pozíciójának erősítése hozta meg a változást.

Az EU fenntarthatósági és vidékfejlesztési kezdeményezések több szálon egymástól elkülönülten haladtak hosszú éveken át, a vidékfejlesztés hosszú ideig nem jelent meg önálló politikában, mivel a Közös Agrárpolitika rendszerén keresztül, mintegy ágazati politikaként, a Strukturális Alapok felhasználása keretében megoldhatónak látszott.

Az 1996-s Cork-i Deklaráció mondta ki először, hogy a vidéki térségek fejlesztése legyen elsődleges szempont az Unió számára, fejlődnie kell a vidék politikának, hogy megfeleljen az új kihívásoknak.

19 https://hu.wikipedia.org/wiki/Lisszaboni_szerz%C5%91d%C3%A9s (2015.11.12)20 Kovács T. (2004): A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007-2013 között.

Tér és Társadalom, 18.évf., 4. sz.

14

Vidékfejlesztés témában 2003-ban a Salzburgi Konferencia a Cork-i Konferencia folytatása, ez azért is fontos, mert

ebben az időszakban készült a 3. Kohéziós jelentés, mely jelentés tartalma, eredménye befolyásolta a Konferencia előmenetelét.

A konferencia következtetéseiből, és a mérlegelendő főbb területei közül a vidékfejlesztés témához kapcsolódóan csak a partnerség elvét emelem ki, mely leszögezi, hogy követelmény a fejlesztések iránt aktívan érdeklődők bevonása a vidékfejlesztési intézkedések kidolgozásába, mert a jövőben a helyi partnerségen keresztül lehet csak igénybe venni az EU vidéknek nyújtott támogatását a LEADER megközelítéssel.

Az AGENDA 2000 elnevezésű dokumentum hozta meg végül a Közös Agrárpolitika szükséges reformjait. A XXI. századba lépő EU képét vázolja fel, melynek választ kell adnia több új kihívásra, mint a bővítés, a globalizáció, a versenyképesség, munkanélküliség csökkentése, negatív demográfiai hullám kezelése, külkapcsolati rendszer összehangolása. A reform elfogadott fő intézkedései között szerepel az integrált vidékfejlesztés, amely egy átfogó vidékfejlesztési politika, mint a KAP II. pillére jelenik meg, annak érdekében, hogy a mezőgazdasági kiadások a korábbiaknál jobban szolgálják a területfejlesztést, természetvédelmet.21 A korábbi intézkedések hatására megalkották az 1257/1999 EK egységes vidékfejlesztési rendeletet, mely megalapozza egy átfogó és következetes vidékpolitika alapjait. A vidékfejlesztési beavatkozásoknak két típusát különböztetjük meg, egyik a már említett rendelet intézkedései, a másikat pedig a LEADER+ programok képezik.

A KAP a reformot követően is az EU legellentmondásosabb területe maradt.

Az EU agrárpolitikai reformjának fontos lépése volt még, hogy létre hozta az ún. „Mezőgazdasági Modell”- t a fenn említett szempontok figyelembevételével.

2003 júniusában az EU mezőgazdasági miniszterei elfogadták a KAP újabb reformját, amely egy egészen más jellegű agrárpolitikát kívánt megvalósítani.

A reform legfontosabb elemei a következők: egységes farmtámogatási rendszer bevezetése, kötelező keresztmegfelelés alkalmazása, moduláció, pénzügyi fegyelem, a KAP piacpolitikai pillérének revíziója, a KAP második pillérének megerősítése.

Ez a reform tovább erősítette a vidékfejlesztés szerepét. A 2000-2006-s költségvetési időszak félidejű felülvizsgálatakor, a 2003.évi reform keretében létrehoztak egy pénzügyi fegyelmi mechanizmust, amelynek révén a közös költségvetés mezőgazdasági kiadásai 2007-2013 között nem emelkedtek, a vidékfejlesztési forrásokra ez nem vonatkozott. Továbbá lépcsőzetes formában csökkentették a közvetlen támogatások forrásait és az így megtakarított eszközöket átcsoportosítva a vidékfejlesztésre. A keletkezett többletforrások 80%-a viszont abban az országban maradt, ahol azt megtakarították, így a fennmaradó forrás 20%-t lehetett másik ország vidékfejlesztési problémáinak a megoldására fordítani.

21 Halmai P. (2004): A reform ökonómiája: EU közös agrárpolitika: fordulópont vagy kiigazítás. Budapest, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.

15

Négy új vidékfejlesztési intézkedés lépett életbe, az élelmiszer-minőségre vonatkozó az állatvédelem-tartási körülmények, EU-szabványoknak való megfelelés, a Natura 2000 bevezetéséhez adott támogatás.

Döntés született arról, hogy az EU vidékfejlesztési politikáját egyszerűsíteni kell, biztosítani kell az egységes programozási, finanszírozási, ellenőrzési lehetőségeket.

A közös agrárpolitika első pillérének 2003-ban és 2004-ben végrehajtott alapvető reformját követően a Mezőgazdasági Tanács 2005 áprilisában elfogadta a 2007-2013 közötti vidékfejlesztési politika alapvető reformját. A vidékfejlesztési politika alapját a következő három fontos jogi eszköz képezi: a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló tanácsi rendelet és a bizottsági végrehajtási rendelet.

A két új alap létrehozásáról 2007-re vonatkozik, mint a KAP egy-egy pillére:

1. pillér az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA)

2. pillér az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA).

Az 1290/2005 számú Tanácsi Rendelet által létrehozott egységes pénzügyi eszköz, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) 2007. január 1-jén kezdte meg működését.22

Az összevont támogatási alap elősegíti a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének növelését, a vidéki környezet és a termőföldek minőségének megőrzését, illetve a vidéki lakosság életminőségének javulását, a vidék gazdasági tevékenységének diverzifikálását. Ezek a 2007-2013 közti időszakra érvényes általános célok besorolhatók a Közös Agrárpolitika második pillére, a vidékfejlesztés alá. A vidékfejlesztési politika 2007-től tehát egységes programozási és finanszírozási keretbe illeszkedik, így javulhat annak koherenciája, átláthatósága.

Emellett a 2013. évi reform hatályon kívül helyezte az 1290/2005/EK és az 1698/2005/EK rendeletet, amelyek helyébe a KAP finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló 1306/2013/EU rendelet és az EMVA-l nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU rendelet lépett (HL L 347.).

A 2020. évre tervezett mezőgazdasági-vidékfejlesztési költségvetés 49 milliárd euró, azaz a teljes kötelezettségvállalás 34,9%, ami kevesebb, mint a pénzügyi keret elején a KAP számára meghatározott százalék. Bár a teljes összeg nem változik, a mezőgazdaságra vonatkozó többéves pénzügyi keret mégiscsak módosul 2015-ben, mivel a tagállamok a KAP két pillére közötti átcsoportosítások mellett döntöttek.

Megállapítható, hogy a költségvetésben a mezőgazdasági kiadások aránya csökkenő tendenciát mutat, a 2014-2020 közötti időszakban már csak 37,8%.

A KAP költségvetési költsége az EU bruttó hazai termékéhez (GDP) viszonyítva az 1990. évi 0,54%-ról a 2020-ra tervezett 0,34%-ra csökkent.

A sorozatos intézményközi megállapodások lehetővé tették az Európai Parlament számára, hogy valamelyest növelje befolyását a kötelező kiadások terén, hosszú 22 A Tanács 1290/2005/EK rendelete (2005. június 21.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2005:209:0001:0025:HU:PDF (2015.11.12)

16

tárgyalások eredményeként a Parlament módosítani tudta az Európa Tanács 2013. februári elvi megállapodását.

Az elért módosítások között szerepel az alfejezetek kezelésének nagyobb rugalmassága, a költségvetés egységének megerősítése, a 2013. évi költségvetés alapján folyósítandó előirányzatok tagállamok általi azonnali felhasználása és az 1. alfejezethez (versenyképesség) rendelt előirányzatok javulása.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság a maga részéről javította az új vidékfejlesztési politika egyes pénzügyi vonatkozásait. Ezek a változások lehetővé tették, az öt új rendelet megalkotását, melyet 2013. december 20-án tettek közzé.23

Az EMVA forrásai kiegészítik a nemzeti, regionális és helyi szintű fellépést, és hozzájárulnak a közösségi prioritások megvalósulásához, ez egy negyedik, ún. „LEADER tengely”. A tengely a LEADER közösségi kezdeményezések kapcsán szerzett tapasztalatokat kívánja kamatoztatni, a vidékfejlesztés célját szolgáló, alulról építkező helyi kezdeményezések megvalósítási lehetőségeit vázolja fel.

Megállapítható a KAP „rögös utakon” haladva jutott el a mostani fejlettségi szintjére.

2.1.4. A LEADER PROGRAM

Vidéki térségek felzárkóztatása, a program, működése az EU-n

2.1.4.1 A LEADER program célja, elvei

A program célja, partnerség elvei, jövőkép, Helyi Akciócsoport

A LEADER program azzal a céllal indult a 90-es évek elején az Európai Unió tagállamaiban, hogy az elszegényedő vidéki térségek további leszakadását megállítsa.

A LEADER + célja, a vidéki térségek olyan integrált, újszerű megoldásokat magukban foglaló stratégiák megvalósításának támogatását, amelyek biztosítják a térség fenntartható fejlődését, különös tekintettel:

A természeti és kulturális örökség megóvására A vidéki gazdaság megerősítésére, első sorban munkahelyek teremtését jelenti A helyi közösségek szervezeti feltételeinek javítására

A LEADER+ program azon az újfajta elképzelésen alapul, amely szerint a vidékfejlesztés csak akkor lehet sikeres, ha az ott élők, az ott működő szervezetek együttműködésével, partnerségével, tevékenységeik összehangolásával valósul meg.

23 http://www.europarl.europa.eu/atyourservice/hu/displayFtu.html?ftuId=FTU_5.2.2.html (2015.11.12)

17

A partnerség elvei: Részt venni a térség, a közösség ügyeiben, tagjává válni különböző szervezeteknek, vagy egy fontos ügy mögé állni. Aktívan közreműködni a közéleti döntéshozatali folyamatokban, abban felelősséget vállalni. Kiállni egy fontos ügyért, nyilvánosan elmondani vagy megvédeni a véleményt - Információt átadni, azt terjeszteni, kommunikálni, tapasztalatot cserélni.

Az együttműködés elsődleges célja az, hogy - egy hosszú távú fejlesztési elképzelés megvalósítása érdekében - képes legyen pozitívan befolyásolni az adott térségben élők életét, és ennek érdekében átalakítsa a térség intézményeinek működését.

A megfelelő fejlesztési elképzelés kimunkálásához, a kiegyensúlyozott jövőkép megalkotásához elengedhetetlen különféle, a térség társadalmát jól reprezentáló szereplők bevonása az együttműködésbe. A LEADER+ kedvezményezettjei a helyi vidékfejlesztési munkacsoportok, a Helyi Akciócsoport, amelyeknek a tagjai az adott térség gazdasági, önkormányzati és egyesületek képviselői.

A helyi vidékfejlesztési munkacsoportok döntés hozatali felelőssége a program kialakítása, illetve a végső kedvezményezettek kiválasztása során jelenik meg. A munkacsoportok működési felelőssége - azaz a számukra biztosított keretösszeggel kapcsolatos konkrét rendelkezés - az egyes tagállamokban eltérő lehet, mivel ez függ a munkacsoportok felkészültségétől, valamint az ország közigazgatási struktúrájától.

2.1.4.2 LEADER- program működése az Európai Unióban

LEADER+, LEADER II., AVOP, hét pillér, célok

Az 1991-ben kísérleti jelleggel indult a LEADER+ tapasztalatcsere, a térségek fejlesztése érdekében új szemléletet képviselt.

1994-1999 között a LEADER II. már a több forrással rendelkezett, feladat volt az új szemlélet népszerűsítése.

A 2000-tõl 2006-g a LEADER+ célját megerősíteni, pontosítani a korábban kidolgozott vidékfejlesztési módszert.

Az Európai Unió 2007 és 2013 közötti finanszírozási idejében, évente 9-10 milliárd forintnyi forrás használható fel az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program - LEADER+ alprogramja keretében településcsoportok együttes fejlesztésére.

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóság Pályázati Felhívásának az Európa terv "A vidék és a mezőgazdaság fejlesztéséért" részprogramja keretében került meghirdetésre a LEADER program Magyarországon.

A LEADER a vidékfejlesztés egy speciális eszköze, mely a vidék gazdaságának fejlesztését tűzi ki célul. Az egész LEADER program megvalósítása hét alappilléren

18

nyugszik. A hét alappillér képezi a fő irányvonalat a megvalósításnál. Ezek köré kell felépíteni az elképzeléseket.

A hét alappillér a következő:1. Területalapú megközelítés hatékonyan mozgósítja és értékesíti a helyi

kezdeményezéseket és erőforrásokat.

2. Alulról építkező megközelítés a helyi szereplők vesznek részt a program megvalósításában

3. Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek, önálló pénzügyi felelősség.

4. Háromoldalú partnerség (egyén, szervezetek és a közszféra)

5. A tevékenységek újító jellege, új ötletek, életképes megoldások.

6. A tevékenységek közti kapcsolatok- integrált, ágazatok közötti megközelítés

7. Hálózatépítés hazai és nemzetközi szinten egyaránt a LEADER csoportok között.

E hét alappillér mindegyike összefügg egymással, és kihatással van a LEADER sajátos köztes és hosszú távú célkitűzéseire.

A mai gazdasági környezetben létkérdés, hogy a mezőgazdaság mellett új, vagy kiegészítő megélhetési lehetőségeket találjanak

Az egyetemekkel kiépített kapcsolatok, azok kutatásai és fejlesztései projektjei stb. sikertörténetként épülnek be az EU regionális politikájába.

A LEADER+ térségi alapú, multiszektorális, integrált stratégiákkal a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosítása, az alulról jövő „botton-up”kezdeményezés. a LEADER újító jellege a helyi erőforrásokra támaszkodó, új ötleteken alapuló, változatosabb kereskedelem, ipar és szolgáltatások támogatását jelenti.

Átfogó célok:Az együttműködési képesség, partnerség és a helyi társadalom szervezettségének javítása, életképes vidéki közösségek kialakítása illetve támogatásának, fenntartható, új jövedelemszerzési lehetőségek teremtése, a munkalehetőségek javítása, munkahelyteremtés, a munkahelyek megőrzése a vidéki térségekben, a vidék minőségének javítása, a jólét növelése.

Konkrét célok:Vidéki gazdaság sokszínűségének, több-lábon állásának megteremtése.Sajátos helyi termékek kifejlesztése illetve a helyi termékek piacképességének javítása.A vidéken élők igényeihez igazodó új/vagy magasabb színvonalú szolgáltatások kialakítása, fejlesztése.A helyiek részvételének ösztönzése a fejlesztési folyamatokban a helyi kezdeményezések feltárása, kialakítása és megvalósítása érdekében.

19

Módszerek átadása és lehetőségek biztosítása a partnerség megerősítésére és a helyi társadalom szervezettségének javítására.24

A vidékfejlesztési támogatások nem járnak automatikusan, pályázni kell értük, önrészt kell biztosítani, és a támogatás felhasználásával el kell számolni.

2.1.5. A LEADER hazánkban

EU csatlakozás, Európa terv, Nemzeti Fejlesztési Terv

Magyarország 2004.05.01. csatlakozott az EU-z, a csatlakozással a Közös Agrárpolitika részese. A Strukturális Alap és Kohéziós Alap támogatásaira 2006-g lehetett pályázni. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóság Pályázati Felhívásának az Európa terv "A vidék és a mezőgazdaság fejlesztéséért" részprogramja keretében került meghirdetésre a LEADER program Magyarországon.

Azon országok, melyek nem érték el a GDP közösségi átlagának 75%-át Nemzeti Fejlesztési Tervet kellett készíteniük, melyben átfogó stratégiájukat, céljukat valamint prioritásukat fogalmazták meg. Magyarországon az NFT elkészítéséért a Magyar Köztársaság kormánya volt felelős. A kész tervet, az országok az Európai Bizottság elé kellett tárták. A NFT eredményeként készülhetett el a támogatások jogi keretét jelentő Közösségi Támogatási Keret (KTK) ennek alapján a támogatások felhasználása úgynevezett operatív programokon keresztül történt, öt Operatív program került megfogalmazásra, az AVOP program kapcsolódik leginkább a vidékfejlesztéshez.

Az AVOP 2004 - 2006 között 3 fő prioritása: a versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban, az élelmiszer feldolgozás modernizálása, vidéki térségek fejlesztése.

Az AVOP csak az EMOGA Orientációs részlegéből valamint a HOPE támogatható intézkedésekre terjed. Az AVOP vitte tovább a SAPARD célokat. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garanciarészlegéből finanszírozott vidékfejlesztési intézkedéseket tartalmazza. Meghatározza a rurális térségek fenntarthatóságát érintő 47 célt, kijelöli a megvalósításukat szolgáló intézkedéseket, valamint a támogatható tevékenységeket, 80-20% volt az EU/ nemzeti társfinanszírozás.

Az EU források már 2000. évtől érkeztek, finanszírozták a felkészülést segítő programokat. A PHARE 1990 óta működött hazánkban, mely az EU csatlakozás után megszűnt.

1990-1999 között a PHARE keretében, kapott források vissza nem térítendő támogatások voltak. A gazdaságfejlesztésre, szerkezet átalakításra, humánszférára, közigazgatásra valamint infrastruktúrára és környezetvédelemre.

2000-2006 között a támogatások 70%-a beruházásokra, 30-a pedig intézményfejlesztésre és a közigazgatás hatékonyságának növelésére szolgált.

24 Leader Hírlevél. 1. szám 2004

20

A SAPARD program 2000-ben indult, hogy előkészítse a 2. Pilléres vidékfejlesztési támogatási rendszer bevezetését, mellette bizonyos vidékfejlesztésre vonatkozó intézkedéseket anyagilag támogatott.

A SAPARD hét éves program volt, mely az EU csatlakozás után sikeresen lezárult, de néhány pénzügyi teljesítés 2007-ig „elhúzódott”.

A 2007-2013 Új Magyarország Fejlesztési Terv a Strukturális Alapok támogatásainak igénybevételét teremtette meg, további támogatást biztosított az EMVA, EHA. A tervek és programok társfinanszírozási rendszerben működnek. Ha az ÚMVP- t beilleszthetjük az EU vidékpolitikáját tartalmazó hierarchikus háromszögébe, ahol a csúcs az EMVA, követik a nemzeti stratégiák /ÚMVP/, majd a helyi vidékfejlesztési stratégiák végül az egyes projektek szintjei „zárják a sort”.

A hierarchikus háromszög jól szemlélteti a tervek egymásra épülését.

Az EMVA a tagállamokban különféle vidékfejlesztési programokon keresztül működik, hazánk az Európai mezőgazdasági modellt kívánta követni, melyben nagy szerepet játszik a környezetvédelem, és fenntarthatóság.

A stratégiák tengelyek szerint kerülnek megvalósításra, 4 tengelyre bontva, tengelyenként egy-egy intézkedés csomagot tartalmazva.

2. ábra - Az ÚMVP tengelyei

I. tengely: A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező- és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszer-feldolgozásban

II. tengely: A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembe vételével

III. tengely: A vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása

IV. tengely (LEADER):

Helyi közösségek fejlesztése

A területfejlesztéshez kapcsolódóan a LEADER tengely elemei: jól azonosított,a vidéki területre koncentráló helyi fejlesztési stratégiák, helyi akciócsoportok, alulról felfelé építkező megközelítése, helyi fejlesztési stratégiáik kidolgozása, a stratégia multiszektoriális végrehajtása, innovatív megközelítés, együttműködési projektek.

A Széchenyi 2020 a tervezés új dimenziója, alapja Partnerségi Megállapodás /PM/.

Magyarország 2014-2020 közötti uniós finanszírozású fejlesztési programjait meghatározó Partnerségi Megállapodás több szempontból is jelentős változást képvisel a korábbi uniós finanszírozású fejlesztési ciklusok alap dokumentumaihoz képest. Az eddigiekhez képest nagyobb fokú integrációt jelenít meg, egyaránt magában foglalja az EU Kohéziós Politikájának pénzügyi alapjait a Strukturális Alapok és Kohéziós Alap által finanszírozott operatív programokat, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) hazai felhasználásáról szóló Programokat. A PM összhangot teremt a magyar tagállami programok és az EU Európai Területi Együttműködési

21

programjai között is, és kitekint egyéb uniós forrásokra és kezdeményezésekre is. A PM azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait a 2014-2020 közötti időszakra. Az előző fejlesztési ciklusok tervezési alapdokumentumainak tükrében szintén újszerű jelenség, hogy a PM elsősorban nem az egyes tagállamok, így nem Magyarország nemzeti céljait hívatott bemutatni. Küldetése az, hogy ismertesse a tagállam hozzájárulását az EU 2020 céljaihoz. A PM az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium irányításával, a szaktárcák közreműködésével készül.

Az Európai Bizottság a Partnerségi Megállapodás keretében az uniós források az ESB alapok terhére 11 tematikus cél támogatását teszi lehetővé a 2014-2020-as tervezési időszakban.25

2.1.6. Területfejlesztés, területi tervezés

Területfejlesztés a terület politika része, vidékfejlesztési támogatások, területi tervezés, jövőkutatás

2.1.6.1 Területfejlesztés

Területfejlesztés, területrendezés, területrendezési törvény, konszenzus, NUTS, ÖTM, önkormányzat, területfejlesztés célja alapja a tervezése

A területi tervezés napjainkban főleg a területfejlesztés, vidékfejlesztés struktúra építéséhez és e folyamatok finanszírozásának megnövekedett feladataihoz kapcsolódó gazdaságpolitika megalapozása kapcsán került előtérbe. A területfejlesztési beavatkozások csak akkor lehetnek sikeresek, ha pontosan ismertek a területi fejlődési folyamatok, amelyekbe be kívánunk avatkozni.

A területfejlesztés a területi politika része. A területi politikán valamely térbeli egység – ország vagy annak része – fejlődése fő irányainak, stratégiai céljainak és a megvalósítást elősegítő legfontosabb eszközöknek általában hosszabb időtávra szóló politikai, illetve kormányzati szinten elfogadott és deklarált összefoglalása értendő. Alapja a hosszú távú, a környezet egyensúlyát biztosító fejlesztési koncepció, valamint a területfejlesztési stratégia.

Az EU vidékfejlesztési támogatásai terület alapon igényelhetők.

A területfejlesztés fogalomköre hasonlóan a vidék, vidékfejlesztés fogalomkör meghatározáshoz nem egyértelműsíthető.

Konszenzus azonban született a területrendezés és területfejlesztés fogalompárra, mely a következőket tartalmazza:

A területfejlesztés az országra és térségeire kiterjedően a 25 Bővebb információ: http://www.nth.gov.hu/pm/index.html

22

1. társadalmi, gazdasági, infrastrukturális és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges beavatkozási irányok meghatározása; 2. rövid és hosszú távú átfogó fejlesztési stratégiák, koncepciók és tervek meghatározása, a fejlesztési célok, programok összehangolása, a tervek megvalósítása. A területrendezés az országra és térségekre kiterjedően 1. erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetőségének meghatározása, előrejelzések készítése és értékelése; 2. a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki- fizikai rendszerének meghatározása, a fejlesztési célok összehangolása; 3. a távlati területi szerkezet, illetve a táj- és területhasználat módjának, szabályainak megállapítása.

A területfejlesztés fogalma az 1996. évi XXI. törvény szövege szerint: „a területfejlesztés az országra, valamint térségeire kiterjedő

A) társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása,

b) rövid-, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolás és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben.” 26

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény illeszkedik az EU regionális politikájához27.

Meghatározott fő célok a törvényben a következők:„az elmaradott térségek felzárkóztatásának elősegítése, a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség mérséklése, az innováció feltételeinek javítása, a befektetők számára vonzó vállalkozási környezet kialakítása.”28

A területfejlesztési törvény lehetővé teszi, hogy a megyék önkéntes elhatározása alapján fejlesztési régiókat hozzanak létre. Ugyanakkor az Európai Unióban a strukturális fejlesztési források hatékony felhasználása elképzelhetetlen anélkül, hogy egy adott terület (régió, kistérség) ne integrálódjon az ún. „nagyrégióknak” a gazdaságpolitikai intézményrendszerébe.

Beszélnünk kell még az ún. „programozás elvéről”, ami EU-ban azt a célt szolgálja, hogy „ne pusztán csak egy-egy projektet támogassanak, hanem olyan célkitűzéseket, amelyek az adott területi egység hosszú távú stratégiai fejlesztési céljait és érdekeit is szolgálja. A kis térségekből kiinduló fejlesztési elképzelések a térség, régió, majd az ország program részei lesznek”.29 26 1996. évi XXI. törvény27 Dorgai L.: A vidékfejlesztés támogatásának elvei és gyakorlata az Európai Unióban Budapest:

Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportja, 2002 27-28. o.28 1996. évi XXI. törvény29 Kovács D.: A terület- és vidékfejlesztés szabályozása és működtetése az Európai Unióban Szolnok:

23

A területrendszerhez szorosan kapcsolódik a területi tőke fogalom, amely az ezredforduló után jelenik meg területi politikával foglalkozó szakirodalomban.30

„Egy régió területi tőkéje különbözik minden más területétől, és sok tényező határozza meg: olyanok, mint a földrajzi fekvés, a nagyság, a természeti tényezőkkel való ellátottság, a klíma, a tradíciók, a természeti erőforrások, az élet minősége, vagy az ott lévő városok méretgazdaságossági előnyei. További ilyen tényezők lehetnek a „láthatatlan összefüggések”,

A törvény meghatározza a térség fogalmait is, 12 féle térség-, régió típust emleget. A törvény értelmében az EU kritériumoknak megfelelően az országot területi szintekre osztották, a szinteket az Eurostat fejlesztette ki,  az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rögzít. A területi szintek a NUTS rendszerben kerültek meghatározásra. Hazánk területi szintjei: NUTS1 3 országrész, Nuts2 7 régió, NUTS3 21 megye, LAU1 175 statisztikai kistérség, LAU2 3152 település. A területi szintek fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához különböző távú átfogó stratégiák, koncepciók, tervek meghatározása, összehangolása szükséges.

A területrendszerhez szorosan kapcsolódik a területi tőke fogalma, amely az ezredforduló tájékán már a szakirodalom is megjelenik, és a következőképp határozza meg a területi tőkét: „ Egy régió területi tőkéje különbözik minden más területétől, és sok tényező határozza meg: olyanok, mint a földrajzi fekvés, a nagyság, a természeti tényezőkkel való ellátottság, a klíma, a tradíciók, a természeti erőforrások, az élet minősége, vagy az ott lévő városok méretgazdaságossági előnyei. További ilyen tényezők lehetnek a „láthatatlan összefüggések”.31 (Illés 2009a). A területi tőke alapvetően meghatározza a területi fejlesztést.

A területfejlesztési tevékenység ellátásának színvonalát javíthatja a feladatok megoldásában érintett szervek, a területfejlesztési tanácsok és helyi önkormányzatok együttműködése. Ehhez hazánkban az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium nyújt segítséget az ennek megfelelően kidolgozott Módszertani Útmutatóval.

A területfejlesztés, a területi tervezés ugyan központilag irányított, legalsóbb szintje a településfejlesztés, mely önkormányzati hatáskör, ennek értelmében

„Elmondható, hogy a helyi önkormányzatoknak meg kell ismerniük az EU-ban létező pénzalapokhoz való hozzáférés közvetett lehetőségeit, a kistérségi és regionális együttműködések kialakítását. El kell érni, hogy a helyi önkormányzatok egyre több közös gazdaságfejlesztő tervet valósítanak meg. A programok sikeres megvalósítása érdekében vertikális és horizontális alapokon szervezett partnerkapcsolatokat kell kiépíteniük, a fejlesztési programok előkészítésénél be kell vonniuk az érintett szerveket”.32

A területfejlesztés és rendezés céljai, elvei, feladatai az alábbiak szerint fogalmazhatók meg: az ország térségeiben az összehangolt fejlődés elősegítése, az önfenntartó fejlődés feltételeinek megteremtése, kedvezőtlen területi különbségek

Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, 1998. 18. o.30 Illés, 2009a31 Illés, 2009a32 Gadócziné Fekete Éva: Bevezetés az alulról vezérelt (bottom-up) vidékfejlesztés elméletébe és

módszertanába Szolnok: Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, 1999. 12-14. o.

24

és folyamatok mérséklése. Regionális és helyi közösségek kezdeményezéseinek ösztönzése.

A területi fejlődés a területi politika, a tervezés központi fogalma. A területi politika a területrendszer, a társadalom, a gazdaság, a földrajzi helyzet, a természeti tényezők és az emberi erőforrások térben eltérő együtteséből alakul ki. Az elemek kombinációja nagyon sokféle lehet, de konkrét helyekhez kötődik, tehát felfogható területi tőkeként is.

2.1.6.2 A területi tervezés és a terv dokumentumai

Fogalma, prognózis, mely egy „mechanikus”előrelátás, Jövőkép, célrendszer alapján koncepció, forgatókönyv, valószínűség alapon bizonytalansági tényező, koncepció alkotás

Területi tervezés a közösségi beavatkozás azon módja, melyben egy területrendszer jövőbeli fejlődését meghatározzuk. A meghatározás tartalmazza az ezek eléréséhez szükséges cselekvéseket, valamint azok rendszerének felvázolásával, az elvi koncepciórendszer és a fejlődési modell érvényesítését. A modell a rendelkezésre álló információk, a szakértői rendszerek és tudományos feldolgozások alapján kerül kialakításra.

A területi tervezés legfontosabb sajátossága a kétirányú tervezés, állami és közösségi beavatkozást valósít meg. Több szintű, több szereplős, az értékek sokszínűségének egymás mellettiségének képviseletét szem előtt tartva a racionalitás elvét követve ösztönöz és korlátoz mindig a politika állásfoglalásnak megfelelően.

A területi tervezés lehet allokációs és stratégiatervezés.

A stratégiai tervezés, a tervezés folyamata kerül csak bemutatásra.

A stratégiai program az a cél meghatározói szint, amely a fejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok elérésére komplex programokat fogalmaz meg. Feladatorientáció szerint strukturált, átfogó program, amely már felvázolja a lehetséges faktorokat, pénzügyi forrásokat, az érintettek körét, a várható eredményeket és a program menedzsmentjét is. A lehetőségeknek megfelelően minimalizálja az ismeretlen, bizonytalansági tényezőket, amely meghiúsíthatja a megvalósítást. Tartalmazza a különböző célok és programok közötti hierarchiát.

Az operatív fejlesztési program a cselekvési terv, konkrét feladatok, akciók megfogalmazását szolgálja az eszközökkel, a végrehajtásért felelősökkel, határidőkkel együtt. Javaslatot tesz az eredmények mérésére is, ez már taktikai szint, következmény jellegű, mert a döntések ebben a fázisban már csak a konkrét megoldásokkal kapcsolatban vannak.

A terv már minden részletében kidolgozott, jóváhagyott fejlesztési program, a rendezési terv. A rendezési terv alapvetően területrendezési, és településfejlesztési terv.

25

2.1.6.3 Stratégiatervezés - jövő kutatás

Koncepció, stratégia, stratégiai tervezés fogalma, SWOT, PEST, PESTEL, a tervezés folyamata, jövőkutatás módjai

Az elkészült koncepció reális megvalósításához stratégiát kell alkotni, a stratégia alkotás eredménye a stratégiai terv, az operatív tervezés alapja.

A stratégia „a cselekvések egy hosszabb távú terve, egy bizonyos cél elérése érdekében, vagy egy probléma megoldása. A cselekvések, és azok végrehajtásához szükséges erőforrások biztosítását időben, kiterjedten gondolkodva tervezi meg.”33

A stratégia tervezés a fenntartható fejlődés alapja, hosszú távú jövőképet alkot.

3. ábra - A stratégiai tervezés modellje

A kiinduló pontok

Külső feltételekés belső adottságok A szervezet alapvető céljai Vezetői értékek

Stratégiai tervezés

Középtávú tervezés

Rövid távú tervezés

Szervezet a megvalósításhoz

Értékelés és visszacsatolás

4. ábra - A stratégia alkotás fő kérdései:

33 https://hu.wikipedia.org/wiki/Strat%C3%A9gia (2015.11.12)

26

Hol tartunk most?környezeti és szervezeti

elemzések

Hova akarunk eljutni?Célmeghatározás

Hogyan akarunk eljutni?Erőforrás felmérés, stratégiai

akciók és programok megfogalmazása

A középtávú tervezés az a stratégia tervre épül, általában négy, öt évre ad iránymutatást. A rövid távú, operatív tervezés egy évre szól, konkrét célt, konkrét megoldást képvisel.

A stratégia tervezés alapja a kiinduló pontok elemzése. Az elemzések alapján választ kapunk a stratégia alkotás fő kérdéseire.

Hol tartunk most? – erre a jelenlegi helyzet felmérése, a helyzetet befolyásoló tényezők a külső feltételek, és a belső adottságok tényszerű feltárása, feltérképezése adja meg a választ. A belső adottságok a fizikai, a pénzügyi, és az intellektuális /humán, szervezeti, kapcsolati/ tőke.

A belső adottságok állapotát, képességét a stratégia tervezés során a SWOT elemzés vizsgálja, ez az elemzés egy gyors helyzetkép megalkotására alkalmas, de megítélésem szerint eléggé felszínes. Követendően fontosnak tartanám a tényszerűség feltárásához, majd a jövő „tisztábban látásához” a SWOT kerülés előtt a kritériumok benchmarkingját.

A külső környezeti tényezők hatása a makrogazdaság vizsgálata a - négy dimenzió - a politika, a gazdaság, a technológia, és a társadalom a PEST elemzés segítségével kerül átvilágításra. Az elemzés egy adott szervezetre ható hosszabb távú környezeti tendenciákat vesz számba, és strukturálja ezeket, ezáltal kiemelhetővé válnak azok a fontosabb tényezők, amelyek befolyásolhatják a stratégiai döntéseket. Napjainkban a négy dimenzió mellett az egyik legmeghatározóbb tényező a környezettudatosság, ezért új faktorként szerepel a környezeti tényezők vizsgálata a PESTEL modellben. A modellbe a PEST analízis politikai tényezői közül kiemelve a jogi összetevők is beépülődtek, így már hat dimenzióval, megalapozottabban vizsgálhatók a külső környezeti tényezők. A terv előkészítés folyamatában nagyon fontos ezeknek a trendeknek az ismerete, számbavétele, mert ezek rizikó faktorok, rizikó faktor az időjárás is, melynek hatásai is befolyásolhatják majd a terv megvalósítását.

Mindezek figyelembevételével a cél, megtalálni a jelen és jövő fontos környezeti tényezőit, amelyek a tervezés szempontjából meghatározóak. A környezet változása jelentősen megváltoztathatja a mozgásteret, de megalapozott mozgásteret ad a stratégia kialakításához.

Hogyan akarunk eljutni? – az elkészült elemzések alapján fel kell mérni a belső erőforrásokban rejlő tartalékokat, kiaknázásuk lehetőségeit, módjait, a külső tényezők ezekre való hatását. Hatástanulmányok készítésével alternatívákat

27

állíthatunk fel. A hatásokra való érzékenységét érzékenységi-vizsgálatok követik, ezek alapján lehet kiválasztani, megalkotni a stratégia elképzeléseket, majd a fent említett szempontok alapján megkezdődhet a stratégiai tervezés, programozás.

Hová akarunk eljutni? – ebben a fázisban kell meghatároznunk az elérni kívánt célokat.

A stratégia tervezés hosszú távú jövő tervezés, kutatás. Az ideális, tényszerű jövőkép megalkotása. A jövőkutatása a jelenbeli döntések meghatározásához nyújt segítséget, „ha azt teszed, akkor ilyen következményekkel kell számolnod ”. Az előrejelzések nem azt mondják meg. hogy mi fog történni, hanem rámutatnak a cselekedetek következményire.

„A jövőkutatás új sajátosságokkal rendelkezik: a „mi alakul ki” helyett a „mit és hogyan ismerhetünk meg” kérdés válik fontossá; a predikció „átadja helyét” a jövő interpretációjának; a kreativitás szerepe növekszik; a bizonytalanság főleg a váratlanságból és a kreativitásból adódik; a racionális és az irracionális, a tudatos és a nem-tudatos elemek összekapcsolódnak. Az új helyzetben a jövőkutatás módszertana a környezeti feltételek és a várakozások, motivációk vizsgálatát helyezi a középpontba.”

„A jövőkutatásban alkalmazott technikák is megújultak. A matematizálható, ún. hard módszerek háttérbe szorultak, de néhány pl. a hosszú ciklusok, megatrendek vizsgálata, a káoszelmélet és káosz-számítás, az evolúciós modellezés, a mesterséges intelligencia kutatások, neurális hálók alkalmazása erőre kapott a jövőkutatásban. A laikusokat is bevonó, ún. soft módszerek között a szcenárió módszerek és a nem-szakértőkre szakszerűen épített, participatív módszerek, mint pl. a futures workshop technikák, a public Delphi módszer, a jövőkerék, az action research az elsődlegesek.”34

A jövőkutatatás a környezettudatosság, fenntarthatóság alapja. Olyan jövőképet kell alkotni, mely képes az egyensúlyt megtartani.

A jövő kutatással, két módon is foglalkozhatunk, megvizsgáljuk egy adott terület jövője milyen módon alakul, formálódik. Ekkor fontos irányelv, hogy a jelenben már létező kritikusan bizonytalan tényezőket keresve tárjuk fel a lehetséges jövőváltozatokat, így előrejelzés-sorozatot kapunk eredményként, nem pedig „egy legvalószínűbb jövőt”, ami prediktív /hozzárendelő/ .

A másik mód a „projekt alapon” történő megközelítés, itt a vizsgálatba bekapcsolható minden olyan területet, amely befolyásolhatja a folyamatot, ez a probléma-centrikus megközelítés, ilyenkor „ki kell nézni” a szűkebb szakterületből, hogy összefüggéseiben látható legyen a probléma kör, hogy komplexen kezelhető legyen.

Mind a két esetben a kutatásba bevont szakértőkön kívül az objektív eredmény eléréséhez megfelelő módszereket kell alkalmazni. Ilyen módszerek a matematikai-statisztikai, a kollektív szakértői, a robotszakértői, a modellezési, illetve egyéb alkalmazások. Az elérni kívánt eredményt fokozhatjuk a különböző módszerek

34 http://miau.gau.hu/miau/70/novaky.doc

28

kombinálásával. Így lehetővé válik, hogy ne csak a szűk témához kapcsolódó hatásokat kapcsoljuk be az elemzésbe, hanem a vizsgált területre ható, esetleg máshonnan származó információkat is figyelembe vegyük. Mindig a vizsgált terület jellegéből kell eldönteni, hogy melyik módszert válasszuk. A produkált eredményekből különbséget kell tennünk a lehetséges, a valószínű, az elfogadható, és a nem kívánatos jövőváltozatok között.

Sok minden elképzelhető, de a lehetséges alternatívákat le kell szűkíteni hétköznapi értelemben, és nem matematikai valószínűségekre alapozva, és még ennél is tovább menve, általában csak valószínű alternatívákban gondolkozzunk, és ezen a „ceteris paribus” azaz a következő jövőt értjük.

A kívánatos jövőképek húzóerővel bírnak a jelenben, a jövőformáló erő cselekvésre ösztönöz, de a cselekvéshez azonban látni kell azt is, hogy hogyan érhető el a kívánt jövő.

Stratégiát kell alkotni, fel kell építeni lépésről-lépésre a cselekvési tervet, ezt akkor is meg kell tenni, ha a kívánatos jövőkép helyett csak az elfogadható jövő koncepcióját tudjuk megalkotni. A jövőformáló erő mellet figyelembe kell venni a kertfeltételeket is, mert ezek leszűkítik a mozgási lehetőségeket.35

2.2. MÓDSZERTANI ISMERETEK

Adat, adatbázis, adattárházak, adatkezelő, adatbányászat módszerei, információbróker fogalma, feladata, döntéstámogatás, döntéstámogató rendszerek, hasonlóságelemzés, OAM, COCO analízis, SWOT elemzés

2.2.1. Adatbányászat

Adat, információ, adatbázis, adatkezelő, adattárházak,interdiszciplináris, empirikus körforgás, statisztika, SAS, SPSS, induktív-, gépi tanulás, felügyelt-, nem felügyelt tanulás, modell, „a jó” megtalálása, eredmény, döntéstámogatás.

2.2.1.1 Adat, információ

Fogalma, észlelés, feldolgozásaAz adat ismereteink megjelenési formája, hordozója. Az adat a tények, fogalmak formai megjelenése, mely alkalmas az ember, vagy automatikus eszközök által történő feldolgozásra, tehát a számítógép számára is kezelhető. Minden tárgy,

35 http://www.magharakademia.hu/hirek/jovokutatas-hirek/jovokutatas.html

29

fogalom – nevezzük objektumnak – különböző jellemzőkkel írható le. A jellemzők leírásra történhet betűkkel, számokkal, jelekkel, karakterekkel, ezek leírására adatot használunk, mely adatokat megfigyelésekből, mérésekből származnak. Az adat feldolgozásával információhoz jutunk. A feldolgozás során szükségünk van gondolkodásunkra, de mielőtt gondolkodnánk szükségünk van az észlelésre, Az észlelést pedig már a meglévő tudásunkhoz kötjük. Tudásbázisunk segítségével következtetéseket vonhatunk le, így új ismereteket szerzünk, ezek az információk. Az információ több mint adat, olyan ismeret, mely döntéshozásra képes.

Az információ olyan tájékoztatás, közlés, adat, ismeret, hír, stb.,amely alkalmas a bizonytalanság csökkentésére, a lehetséges alternatívák közötti döntés elősegítésére. (Számítástechnikai értelmező szótár)

Megállapítható, hogy az információ szorosan köthető az adathoz, a tudáshoz, és a gondolkodás képességéhez, de az emberek eltérő gondolkodásúak, ezért más-más következtetéseket vonhatnak le az információkból.

Az adatfeldolgozás során tényeket kezelünk, megfigyeljük, rögzítjük a körülöttünk lévő dolgokat, eseményeket. Az adatfeldolgozási tevékenység feladata ezeknek az adatoknak az összegyűjtése, egységesítése, sorrendbe rakása, rendszerezése, különféle számítások végzése, tárolása, visszanyerése. Erre képes egy számítógép. A számítógépes döntési folyamatban játszott szerepe szerint az adat, információ meghatározása a következő:

Az adat észlelt, de nem értelmezett szimbólum, jelminta, mintázat; nyers, jelentés nélküli, szintaktikai fogalom.

Az információ értelmezett adat, amelynek tehát jelentése is van; jelentéssel bíró, szemantikai fogalom.

Az információfeldolgozás az adatfeldolgozás során kapott adatokat elemzi, dolgozza fel, és von le következtetéseket, amelyek által új ismerethez jut, azaz információ keletkezik. Az információfeldolgozás egy olyan folyamat, amely az ember meglévő, vagy szerzett vonásaira támaszkodik (gondolkodási képesség, tudás).

Az információelmélet tudomány megalapozója Shannon elméletének a lényege, hogy az információt adatok, jelek hordozzák, szerinte minél kisebb egy jel előfordulásának valószínűsége, annál nagyobb lesz az információ értéke.

2.2.1.2 Adatkezelés, adatbázis

Fogalma, adatstruktúra, meta adat, adatbázisAz adatkezelés során az adatokkal dolgozunk, hogy feldolgozásuk után információvá váljanak. Az adatkezeléssel a meglévő ismereteinket eltároljuk, hogy később visszakereshetők legyenek a feldolgozás céljából. Az adatkezelés formái strukturált-, strukturálatlan-, és adatszerű. Az adatkezelést több területen alkalmazzák, ezért adatbázisokat hoznak létre.

30

Az adatbázis egy olyan integrált adatszerkezet, mely több különböző objektum előfordulási adatait adatmodell szerint szervezetten, tartósan fennálló módon tárolja a meta adatokkal együtt, ezek az adatok a hatékonyság, az összevonhatóság, az adatvédelem biztosítását szolgálják. Az adatbázis szó rövidítésére gyakran használják az angol rövidítését, a DB-t. Az adatbázisok elvileg tetszőleges méretűek lehetnek. Az elsődleges adatok száma nullától a végtelen értékig terjedhet, ezt a belső tárolási struktúra korlátozza. Az adatbázis, egy összetett adatstruktúrának tekinthető. Az adatstruktúra használatához kell egy algoritmus, egy program. Az adatbázis fogalma az adatokat kapcsolataikkal együtt való ábrázolását jelenti.

A világon az adatok kezelése szinte ugyanolyan módon, ugyanolyan funkciókkal zajlik. A szokásos funkciók közé tartozik az adatok felvitele, törlése, módosítása és lekérdezése, így lehetővé téve olyan keretrendszerek megalkotását, amelyek beépíthetők a legkülönbözőbb információs rendszerekbe az adatok karbantartására.

2.2.1.3 Adatbázis kezelő, adatbázis kezelő rendszerek

Az adatbázishoz kapcsolódnia kell egy kezelő programnak, ami az adatokat kezeli, ez az adatbázis kezelő, egy szoftver rendszer, amely az adatbázis műveleteket elvégzi, segítségével használhatók fel az adatok, életre kelthetők az információk.

Az adatbázis, az adatbázis kezelő rendszer, a segédprogramok összessége az adatbázisrendszer.Az adatbázisrendszer feladata az adatbázishoz történő hozzáférések biztosítása, az adatbázis belső karbantartási funkcióinak végrehajtása. Az adatbázis kezelő rendszer rövidítése az angol elnevezés alapján: DBMS

Az induktív tanulás lényege az indukció, az adatok információra való következtetése, majd erre alapozva modell építése az adatbázis alapján, elemzés, osztályba sorolás, majd az adaptív minta megállapítása

2.2.1.4 Adattárházak

Adatmennyiség, exponenciális adat növekedés, adatkoncentráció, kapcsolatok feltárása

A XXI. század elején hatalmasra duzzadt az exponenciálisan növekvő adatmennyiség, ezért fontos volt az egyre hatékonyabb hardver eszközök, és a letisztult adatbányászati módszertanok bevezetése. Ezek az eszközök és eljárások teremtették meg az adatbányászat széleskörű elterjedésének feltételeit. A nagyméretű adatkoncentráció irányította arra a figyelmet, hogy az eredeti adatfeldolgozási célokon kívül mit lehet még tenni az adattömeggel. Az információ a döntéshozatal erőforrása, a döntéshozatalt a szervezeti adatbázisokból kell felépíteni. Az információkat ezért adattárházba kell gyűjteni, melynek lényege, hogy a beérkező külső és belső forrásból származó nyers adatok integrálása egy olyan rendszerbe, mely egységes erőforrást képez, mely alkalmas ad hoc

31

lekérdezések, online elemzések készítésére, melyek a döntéshozatal elősegítését hivatottak szolgálni.

Az adattárház az adatok tényleges forrása. A vizsgált adatok együttese, a normál és meta adatokkal, a kapcsolatokkal és az integritási szabályokkal együtt. Az adatok tárolása sok esetben nem jelent fizikai szinten történő tartalmazást, ugyanis léteznek olyan tárházak is, melyek csak az adatok forrására utaló utalásokat, az adatok és kapcsolataik struktúráját tárolják. Maguk a tényleges adatok csak a forrásukban léteznek, nem kerülnek fizikailag át az adattárházba.

Az adattárházak lényegét az adja, hogy segítségével az explicit módon az adatok mögé nézünk, és így új ismereteket szerezhetünk, új információkat, összefüggéseket, mintázatokat, amelyek a gyakorlatban is hasznosíthatók. Felhasználja a tudomány több ágának eredményeit: matematikán belül a statisztikát, a számítástechnikai tudományból a mesterséges intelligenciát, valamint az információtechnológiát, de egy eszköz önmagában még nem ér semmit. Értékét az adja, mennyiben járul hozzá az alkotó ember céljainak megvalósításához. Ám ha a megfelelő eszközt választjuk, hamarabb érjük el célunkat. Ha az elemzés új ismeretek előállítását emeli ki, akkor ismeretkeresésről, adatbányászatról /KDD/ beszélünk.

2.2.1.5 Adatbányászat, speciális ágai

Adatbányászat, statisztika, induktív-, gépi tanulás

Az adatbányászat mára messze túlhaladta az adatelemzés hagyományos formáit. Az adatbányászat nem az adatok megkeresése, hanem az adatok között fellehető kapcsolatok feltárása a különböző tudományterületek „keresztezésével.”

Megállapítható, hogy az adatbányászat interdiszciplináris tudomány, az adatbázis elmélet mellett a három hangsúlyos területe az induktív-, és gépi tanulás, valamint a statisztika, de ezek a területek nem egyforma súllyal szerepelnek, a legnagyobb hangsúly a gépi tanulásra tevődött.36

Az induktív tanulás lényege az indukció, az adatok információra való következtetése, majd erre alapozva modell építése az adatbázis alapján, elemzés, osztályba sorolás, majd az adaptív minta megállapítása.

A statisztika szilárd elméleti tudomány, eredményeit bonyolult elemezni, az elemzést segítik a SAS, és az SPPS rendszerek. A statisztika és az adatbányászat kapcsolati rendszerében a kérdéseket az adatbányászati rendszer határozza meg.

Vannak olyan állásfoglalások is, melyek úgy értelmezik, hogy az adatbányászat a statisztika kibővítése mesterséges intelligenciákkal.

Az adatbányászatra szinte lehetetlen megállapítani mennyi módszert alkalmaznak, de a legelterjedtebb a gépi tanulás.

Az adatbányászat két speciális ága a szövegbányászat (text mining) és a web-bányászat (web mining). A szövegbányászat a strukturálatlan vagy kis mértékben 36 www.ksh.hu/statszemle archíve/1999/1999_05/1999_05/_350pdf

32

strukturált szöveges állományokból történő olyan ismeret kinyerését jelenti, amely a feldolgozás előtt csak indirekt módon, rejtve volt benne a dokumentum állományban. Az adatbányászat és a szövegbányászat fő különbsége abban rejlik, hogy míg az adatbányászat jól strukturált, számszerű adatokkal dolgozik, addig a szövegbányászatban strukturálatlan szöveges állományok képezik a kiindulási alapot. A web mining az internethez kapcsolódóan a nagy mennyiségű weboldalon található képi, szöveges és egyéb alakú adatok feldolgozhatóvá átalakításával foglalkozik. Az adatok átalakításának célja a felhasználó szempontjából értékes további adatok kinyerése.37

Az adatbányászat tárgykörébe soroljuk még az Adatminőség biztosítást is. Az adatminőség gyengeségét leginkább adatbányászati technikákkal lehet felfedni, melyek az adattisztítási folyamat támogatásában is jól használhatóak. 38

A célzott adatbányászat során az adatbányászok számára adottak az elemzés keretei, ekkor a részletekben bujkáló ördög megtalálása a feladat.

2.2.1.6 Döntés automatizálása, adatbányászati modell

SQL, hipotézis, feltárás, vizuális modell

Ha tudjuk, mit akarunk, akkor érdemes kifejleszteni egy döntés automatizáló adatbányászati modellt, mely az adott döntés meghozásához szükséges pontos módszer. Azért lehet célszerű a döntést ilyenkor az emberek helyett egy automatizmusra bízni, mert vagy rendkívül gyorsan, vagy igen sokszor kell dönteni.

Ha, tudjuk, mit akarunk keresni akkor a SQL lekérdezés során a feltett konkrét kérdésekre konkrét válaszokat kapunk, mégpedig az adott kérdésben megfogalmazott feltételeknek eleget tevő adathalmazt.

Azonban az adatbányászatban jellemzően olyan kérdésekre keressük a választ, amelyeket fel sem tudunk tenni, akkor alkalmazzuk a gépi tanulást. Ilyenkor az első lépés a hipotézisek felállítása, tesztelése, a második – a hipotézis alapján történő – tényleges adatfeltárás. „Ránézésre” feltevéseket, hipotéziseket állítunk fel, és megfelelő adatbányászati eszközökkel megpróbáljuk azokat igazolni.

A hipotéziskeresés és annak igazolása matematikai statisztikai módszerekkel és az adatbányászati eszközök által erősen támogatott különböző vizualizáló módszerek alkalmazásával történik. A kiindulási adathalmazt elő feldolgozásnak kell alávetni, ez az adatok megszűrését, tisztítását, kiválogatását, esetleges transzformációját jelenti, az alkalmazott adatbányászati technikáktól, eszközöktől függően.

Az igazolt hipotézis alapján következik a feltárás, melynek során a rendelkezésére szolgáló különböző algoritmusok felhasználásával az (első részben előkészített) adatbázisból jellemző mintákat, összefüggések kerülnek kiemelésre. A feltárás jellemzően a gépi tanulás módszereinek alkalmazásával történik a vizualizáló lehetőségek kihasználásával; az eredmény egy leíró, és táblázatokkal, grafikonokkal

37 http://www.sfact.com/fogalomtar/adatbanyaszat (2015.11.12)38 http://www.t-systems.hu/megoldasok/alkalmazasok/analitikus-alkalmazasok-es-uzleti-intelligencia/

adatbanyaszat (2015.11.12)

33

stb. vizuálisan megjeleníthető modell. Korszerű adatbányászati eszközök a magas szintű statisztikai, és egyéb elemzések, a vizuális-, következtető technikák, pl. fuzzy technikák, genetikus algoritmusok…

Egyre nehezebb megtalálni azokat az értelmes tényeket, melyekre kíváncsiak lennénk. Az információ növekedése leginkább a szöveges állományok mechanikus gyártásából ered. Nemzetközi szervezeteknél, az Interneten az adatmennyiség növekedése megállíthatatlan ez exponenciálisnövekedést eredményez, több adat kevesebb információ, pedig az információ napjainkra fontos termelési tényezővé vált. Ennek feldolgozására külön szakemberek kellenek.

A tanulásra képes rendszereket szembeállíthatjuk mindezekkel. A számítógépek is felhasználhatók új, értelmes információ felfedezésére. A tanulás az élőlények örökletes tulajdonsága. Ez a környezethez való alkalmazkodásnak elemi formája, az életen át tanulás. A tanulás az élet fontos jellemzője. Egy öntanuló gép képes arra, hogy saját maga állítson elő különböző programokat, és ezáltal lehetővé tegye, hogy új feladatokat is meg tudjon oldani.

Az adatbányászat alap feladatává vált, hogy adott egy adathalmazból (adatáruház) számítógépes tanulás útján új információt, új ismeretet, tudást kell előállítani. Olyan mintákat, kapcsolatokat, motívumokat, amelyekről előzően nem tudták, hogy léteznek, vagy csak nem voltak láthatóak. A tudás, ismeret egy döntési folyamat során felhasznált információ. A tudás nem más, mint megtanult és hasznosított, aktivizált információ. A feladatmegoldó ember/rendszer tudását a döntéshozatal során mozgósítja – miközben állandóan tanul, ill. korábbi tudását finomítja, továbbfejleszti.

2.2.1.7 Gépi tanulás, öntanuló gép

Nem felügyelt-, felügyelt tanulás

Egy öntanuló gép képes arra, hogy saját maga állítson elő különböző programokat, és ezáltal lehetővé tegye, hogy új feladatokat is meg tudjon oldani. Az automatikus modell-generálás a gépi tanulás A gépi tanulásnak felügyelt és nem-felügyelt változatai: a felügyelt tanulás, ez a prediktív vagy következtető, jósló elemzésnek manuálisan irányított tanulási folyamata, melynek során ismert adatokból új adatokat következtet ki, eredményül rendre egy új, „megjósolt” adatmező értékeit kapva. A felügyelt tanulás algoritmusai egy függvényt határoznak meg, ill. közelítik az általában minden x érték valamely objektum vagy esemény leírása az y értékek az x értékekből történő következtetéseket reprezentálják. Feltételezzük, hogy, a tanulás során az y értékeket a „felügyeletet ellátó” határozza meg. A bemenő adatok, azaz x értékei lehetnek számszerűen kategorizált, de lehetnek valamely elő feldolgozás eredményeként kapott értékek is. Ha az y-nak csak két lehetséges értéke van, akkor fogalmi tanulásról beszélünk, a két értéket diszjunkt részhalmazra lehet bontani: a pozitív és a negatív példák halmazára.

Egy jó tanuló algoritmust az jellemez, hogy az általa megtanult definíciók teljesek és konzisztensek. Egy fogalom definíciója akkor teljes, ha a definíció alapján fel

34

tudjuk ismerni a fogalom összes előfordulását. Konzisztens, ha a fogalom egyetlen negatív példáját sem.

A felügyelt tanulás során két feltételezéssel élünk: az f függvénnyel egyszerű számítógépes modellt tudunk adni, ha a tanító példahalmaz eléggé informatív az előbbi általánosítás elvégzéséhez. Az elemzés ezeknél az algoritmusoknál jellemzően nem pontos csak hipotézist kapunk, amelynél fontos kérdés a pontosság mértékének megállapítása. A módszerek között, hogy az új mező diszkrét vagy folytonos értékkel rendelkezik, megkülönböztetünk osztályozást, ill. regressziót. Jellemző osztályozó módszerek: döntési fákat generáló induktív módszerek, szabályhalmazok tanulása, tanulás neuronhálózatok felhasználásával. A regresszió esetében hasonló a helyzet, mint az osztályozásnál, azonban az új mező értéke nem diszkrét, hanem folytonos, ez nem mesterséges intelligencia.

A nem felügyelt tanulás gépi tanulás ilyen egyszerűbb, automatikusan alkalmazható módszerei a nem-felügyelt tanuló technológiák. Itt a fő cél az, hogy az adatbázisban korábban nem ismert mintákat, összefüggéseket találjuk meg.

Formálisan: az algoritmusok csak az xi értékeket kapják meg (i = 1… m), és azok elemzése révén szabályosságokat „fedeznek fel” e minta elemei között. A nem-felügyelt tanulásnak két jellemző módszere a csoportosítás és az asszociáció.

„A csoportosítás, vagy klaszterezés feladata az elemző adathalmazok homogén részhalmazokra bontása. A homogenitást ebben az esetben a csoport elemeinek hasonlóságára alapozzuk. Általánosítva a fentieket, a feladat nem egy függvény, hanem valamely homogenitási reláció definiálása. Ez a legegyszerűbben egy távolságmetrika segítségével oldható meg, vagyis egy csoportot homogénnek veszünk, ha bármely két eleme közt a távolság nem ér el egy küszöbszámot, ez a küszöbszám a rendelkezésre álló adatok alapján automatikusan is számolható. A definiált hasonlósági reláció nem kötelezően ekvivalencia reláció (abból hogy A hasonlít B-re, és hogy B hasonlít, C-re nem feltétlen következik, hogy A is hasonlít C-re), ezért nem alkalmas a homogén ekvivalencia-osztályok meghatározására, ahhoz hogy ekvivalencia relációt kapjunk osztályozási szabály kidolgozásával optimális részleges feladatot tudunk megoldani. A matematikai statisztika, operációkutatás, mesterséges intelligencia-kutatás és az adatbányászat, ill. a jövőkutatás, a szektormodellezés, a szimuláció, hasonlóságelemzés módszertani fejlődési vonulata alapvetően parciális problémák megoldására (pl. új módszerek kialakítása) koncentrált az elmúlt évtizedekben. Sem a szakirodalomban, s így a piacon kapható dobozolt szoftverekben sincs megoldás az alábbi (lényegében egyazon jelenség különböző oldalaira rávilágító) kérdésekre”39

Itt a hasonlóság mértékének meghatározása halmazfüggvények alkalmazásával történik. A módszer az adatok közötti rejtett összefüggések feltárásával hasonló karakterisztikájú csoportokba tudja rendezni az adatokat. Egy-egy csoporton belül esetleg már rá lehet érezni valamilyen heurisztikára – így alkalmazható lehet ott a felügyelt tanulás valamely módszere.

A nem-felügyelt tanulás fontos esete az asszociáció, az egyesítés, vagy összekapcsoló elemzés módszere. Ennek célja általában az, hogy az adatbázisból 39 vö. Pitlik et. al. 2000, ill. 2003a

35

kikeressék az összes olyan tranzakciót, amelyek nagy valószínűséggel ismétlődnek. Az asszociatív algoritmusok bővítik az SQL lehetőségeit – változó adatállomány és változó „viselkedés” figyelembevételével. Sokféle asszociációs technika áll rendelkezésre az egyes adatbányász eszközökben; ezeket mind az ipar, mind az üzleti folyamatok területén kiterjedten használják. Az asszociatív algoritmusokhoz hasonlóak a sorrendi minták, amelyek meghatározott időtartam szerint kigyűjtött adatokkal dolgoznak, és e történeti adatok elemzésének eredményeként megadják a legnagyobb valószínűséggel ismétlődő mintákat (mintaelemzés).

A sorrendi minták mellett a hasonló sorozatok technikáját is szokták alkalmazni az üzleti életben. Itt nem az események időbeli lefolyását elemzik (mint a sorrendi mintáknál), hanem az időbeli események sorrendjét. Példa: hasonló árképzéssel dolgozó kiskereskedelmi üzlet keresése

A nem-felügyelt tanulást deskriptív vagy leíró elemzés, egy olyan automatikus folyamat, melynek célja az adatbázisból új minták, összefüggések felfedezése.

A megfigyelések empirikus körforgása:Megfigyelés----elemzés----elmélet----előrejelzés----megfigyelés

Karl Popper igazolás asszimetriája:Egy általános törvény érvényességét sohasem lehet véges számú megfigyelés alapján ellenőrizni, viszont a cáfolathoz egy megfigyelés is elég lehet. Ezek igazak a gépi tanulásra is. Ha egy gépi tanuló program valamilyen mintát talál adatainkban, akkor az annak megfelelő szabályosság, elmélet sosem általános érvényű. Csak elméleteket kapunk, adott időben adott adatokra érvényesek. A gépi tanuló program eredményét statisztikai alapon ellenőrizzük.

2.2.1.8 Adatbányászati modellek

Jelsorozat, ok-okozat, modell eredmény, eset-alapú következtetés, idő-tér, érték, kontingencia - koefficiens /vészhelyzet együttható/.

„Egy modell a megvalósulás szempontjából nem más, mint egy jelsorozat, melyet egy számítógép egyértelműen kezelni képes, a modellt a megvalósulás ép logikájának megfelelően minden egyes jelentéssel bíró jel alkotja.”

A tények speciális csoportjai az esetek, melyek előzménysorozatokat és következménysorozatokat kapcsolnak egybe az ok-okozatiság látszatát keltve.

A modelleredmények (becslések) és a tények összevetése a számos módon praktizált tesztelési folyamathoz köthető, míg a modell megalkotásának keresésvezérléssel és keresési tér definícióval jellemezhető. A kettő együtt adja ki a tanulást, mely végpontja, vagyis az a kilépési feltétel nem ismert, mely éppen abban az állapotban

36

engedi befejezni a modellt jelentő karaktersorozatok kialakítását, melytől a jövőben a legtöbb „Jót” várjuk. A számos koefficiens egy olyan komplex célfüggvény elemeit jelenti, melyben az egyes komponensek ekvivalenciái (vagyis mennyit „ér” egy egységnyi hibanövekedés a kontingens koherencia-koefficiens esetén numerikus pontosságban kifejezve) nem ismertek”

„Az emberi agy alapvetően eset-alapú következtetésre képes, kivéve talán pl. az elméleti matematika, fizika speciális tudásfeltáró kapacitásait. A tények speciális esetei az idő- és tér-koordináták. A valóságról alkotott elsődleges képünk tehát mért/megfigyelt állapotok tér- és idő-koordinátákhoz kötött halmaza, vagyis az esetgyűjtemény, ill. adatbázis. Ennél több objektív erőforrás nem áll a modellezés rendelkezésére. Az értelmezett jelek alapján végtelen sok modell alkotható, melyek eltérő eséllyel képesek a jövőt előrevetíteni a töredékesen ismert múlt alapján.

Hogy milyen gyorsan vagyunk képesek az elvárásoknak megfelelő jelsorozatot megtalálni (vö. keresésvezérlés optimalizálása, ill. valósidejű problémamegoldás), addig nem is érdekes, míg a „jó- jobb-legjobb” matematikai fogalma nem létezik.

„A „Jó” fogalmának közelítése: A hatékonysági kérdés (keresésvezérlés) leválasztása után a továbbiakban érdemes a hatásosságra, vagyis az érték, a „Jó” fogalmának bevezetésére koncentrálni. Az a modell lenne a legjobb, amely mindig azt adná meg előre, amit utólag mérni tudunk. De mivel nem tudjuk, mit fogunk mérni, ill., ha tudnánk, akkor nem akarnák erre modellt építeni. Így csak azt tudjuk ellenőrizni, vajon azok az állapotok, melyekről tényszerű ismeretünk van, reprodukálhatók-e az ezeket megelőző állapotok és ezek között vélelmezett összefüggések alapján. Erre az összehasonlításra számos eljárás ismert: numerikus, ill. rangsor-korrelációk, kontingencia - koefficiensek.

Az érték fogalma tehát a hasonlóság és a hasonlóság alapjának fogalmához kötődik!

A számos koefficiens egy olyan komplex célfüggvény elemeit jelenti, melyben az egyes komponensek ekvivalenciái (vagyis mennyit „ér” egy egységnyi hibanövekedés a kontingencia - koefficiens esetén numerikus pontosságban kifejezve) nem ismertek. Áthidaló megoldásként a koefficiensek hierarchiája azonban meghatározható: vagyis nincs ekvivalencia, csak hierarchia! Egy modell először találja el minél többször minél pontosabban a várható változások irányát, csak adott kontingencia szinten belül számít a rangsor, ill. csak ezen belül a numerikus korreláció értéksora.

Ez a megoldás azonban nem veszi figyelembe a modellezés társadalmi, közgazdasági céljait, melyek lehetnek szubjektívek, vagyis bármely döntéshozó mondhatja: nekem többet ér, ha a változás irányát kevesebbszer találom el, de ha igen, akkor nagyon pontosan.”40

Az adatbányászati módszerek segítségével kinyert információk a vezetők döntéstámogatását segítik, de a probléma forrása, hogy a modellezés nem tudja figyelembe venni a társadalmi, gazdasági célokat, ezáltal a döntések szubjektíven történnek. A vezetők szubjektivitásából adódóan lehet, hogy hiába az objektív,

40 http://miau.gau.hu/miau/91/bulletin_hu.doc (2015.11.12)

37

tényszerű információ, ha szubjektivitás rossz irányba viszi a döntést. A szubjektivitás adódhat a politikai beállítottságból, gazdasági-, szociális-, egyéni érdekekből, azonban törekedni kell ilyen esetben is az egyensúly fenntarthatóságára. Mai világunkban a naprakész információkat az információbróker szolgáltatja, aki pártatlansága révén esetleg garantálhatja a vezetői döntések „mentális fenntarthatóságát”

2.2.2. Információbróker

Döntés előkészítés, információbróker, releváns információ, döntés előkészítés, etikai alapelvek

A döntéshozatal a vezetői funkciók legfontosabb, legnehezebb és legkockázatosabb része. A helytelen döntések helyrehozhatatlan következményekkel járhatnak. A rossz döntéseknek több oka lehet pl. hiba a döntési folyamatok rendszerében, a döntés-előkészítő tevékenységekben, másrészt magában a döntéshozók szemléletében. Az objektív döntés meghozatala előtt a tervezés döntés előkészítő szakaszában külső szakember segítségét veszik igénybe a döntés meghozói. Az információbróker az erre alkalmas személy, aki releváns információival segít, hogy a hibák meg se történhessenek, vagy ha már megtörténtek korrigálhatók legyenek.

Az információbróker a tudás piac új szereplője, információt kínáló szakember, „információt értékesít”.

Az internetnek köszönhetően rengeteg adat, információ halmozódott fel, szinte „Megfulladunk az információtól, miközben tudásra éhezünk” /John Naisbitt/. Az információ az adatokból kinyert hírek, ismeretek, amelyek a valóságra vonatkozó új tényeket és elképzeléseket közvetítenek számunkra.

A mai felgyorsult világban a naprakész információk az élet minden területén elengedhetetlenül szükségesek.

Az információbróker szolgáltatás átfogó képet nyújt, minden információt összegyűjt a megrendelő számára. „Az információs társadalom fejlődése a globális hálózatok kialakulása az információk és adatok egyre növekvő mennyiségének növekedését eredményezte, ezzel párhuzamosan nőtt a kereslet a professzionális információs menedzsment iránt.”

Elmondható, hogy mára az információ a negyedik termelési tényezővé vált, a munka, a tőke és a termelési eszköz mellett, ez a tény igazolja legjobban az információáramlás fontosságát.

„Az információbroking, ezzel párhuzamosan az információbróker fogalma az informatika gazdaságra gyakorolt robbanásszerű hatásának felismeréséből származik,” „a megfelelő, releváns információ beszerzése erőforrás igényes és speciális menedzsmentet, szakértelmet és felkészültséget igényel”

38

A gazdasági, politikai, tudományos információk szisztematikus megszerzését, feldolgozását, a célorientált kiértékelését és prezentálását jelenti, ez lehetővé teszi a döntéshozók számára a gyors orientációt, szükség esetén az irányváltást, illetve megalapozott stratégiai döntések megalkotását.41 Az információbróker a tervezés döntés előkészítés fázisában jelenik meg, információival segítve a vezetők döntését, így teremtve valódi értéket megbízói számára, hiszen a naprakész információk a megalapozott stratégiai döntések meghozatalát teszik lehetővé, amelyek üzleti sikereket eredményeznek.

Az információbróker munkája során követendő etikai alapelvek a tisztesség, titoktartás, üzleti etika, és a pártatlanság. Szolgáltatásának minőségét garantálja a helyes üzleti gyakorlat, a feltételek rögzítése, a díjszabás, a szakmai hozzáértés, a bizalmas ügykezelés, a felelősség, a reklám és verseny.42

A felsorolt kritériumok jól érzékeltetik, az információbróker sajátos felelősség teljes munkáját.

Az információbrókerek nem intuitív módon döntenek az információk fontosságáról, munkájukat elemzések, különböző szakértői döntéstámogató rendszerek segítik.

Mindezek ellenére az információbróker nem dönt, csak javasol. A vezetés feladata az alternatívák alapján a döntést meghozni, ami végül mégis is csak intuitív módon történik, de törekedni kell az objektivitásra.

2.2.3. Szakértői rendszerek, döntéstámogatás

Mesterséges intelligencia, hasonlóság elemzés, döntéstámogatás

2.2.3.1 Szakértői rendszerek

Emberi szakértelem, intuitív/kombinatorika, tudásbázisú/ismeret alapú, komplexitás, objektivitás, cél-eszköz, eset-alapú

„A szakértői rendszer a mesterséges intelligencia kutatás része, az emberi szakértelem forráskódba zárását, a szakértői tudás személytől, tértől, időtől független felhasználását célozza. Olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények intuitív/kombinatorikai, ill. hasonlóságelemzésre alapozó módon induktív/automatikus úton előállított összefüggés-rendszerének számítógépes 41 http://www.mfor.hu/cikkek/makro/Informaciobroker___az_informacio_szakiparosa.html (2015.11.12)42 http://www.mibeinfo.hu/tagsag/etikai-kodex/ (2015.11.12)

39

formában történő kezelését. A hasonlóság elemzés, ill. döntéstámogató rendszer a szakértői rendszer, CBR, CRM, abdukció, JOKER, COCO, indukció, WAM, tudásbázisú/ismeretalapú rendszer, benchmarking, BSC, fuzzy rendszer, neurális háló.”43

Nagy bizonytalansággal és komplexitással jellemezhető a XXI. század környezete az ismert társadalmi, gazdasági problémák miatt. Megnövekedett a döntés hozatali eljárás jelentősége, mert a gyors szakszerű döntések sorozata növeli a versenyképességet. A stratégia döntéshozók kitűzött célokban gondolkodnak, így alkotnak jövőképet, de tudni kell azt, hogy” Csak a jelen objektív és elfogulatlan tanulmányozása lebbentheti fel a fátylat a jövőről.” /John Naisbitt/, ez a gondolkodásmód azonban komplexitást igényel, melyből adódóan a döntéshozatal interdiszciplináris megközelítést igényel.

A stratégiai tervezéskor a cél-eszköz kapcsolat azonosításával operálnak a problémák megoldására. Először azt próbálják megválaszolni, hogy miért kell bizonyos lépéseket megtenniük, s ezzel jelölik ki a magasabb rendű céljaikat. Ezt követően foglalkoznak a hogyan kérdésével, és így generálják az alacsonyabb rendű célokat. A tervezés során a “miért” kérdésre adott válasz mutatja meg, hogy mit akarnak elérni a változtatással, és azt “hogyan” akarják elérni.

Az eset-alapú megközelítések azt célozzák, hogy feltevéseinket összevessük a tényekkel. a módszer lényege, hogy egy döntési helyzet lényeges jellemzőinek azonosításával felkészülünk arra, hogy más, hasonló helyzetben a vizsgált esettel megegyező megoldást válasszuk, a minden másként egyforma elv alapján. Megvalósításához az elérhető információk szisztematikus gyűjtésére és elrendezésére van szükség. A feltevésekhez közvetlenül kapcsolódik a valószínűség fogalma, a bizonytalan események kezelése, a „mi van, ha”? A sorozatos döntések meghozatala felelősség teljes feladat, egy rossz döntés évek múlva beláthatatlan következményekkel járhat. Mai világukban nem szabad már csak az intuitív döntésekre hagyatkozni. A döntések meghozatalát segítik a döntéstámogató rendszerek.

„A döntéstámogató rendszer egy interaktív, számítógép alapú rendszer mely adatbázisok és modellek felhasználásával segíti a döntéshozókat a nem jól strukturált problémák megoldásában, grafikonokat és egyéb adat vizualizációs objektumokat képes megjeleníteni. A döntéstámogató rendszer adatbázisához kapcsolódó alkalmazás.”44

Az adatbányászat a nem strukturált problémákra keresi a megoldást, ezzel háttérbe szorítva az eddig népszerű, a tervezés alapját szolgáló adattárházak, az OLAP adatbázis kezelő döntéstámogató rendszereket. Ennek oka, hogy azok strukturált adatokat tartalmaznak, és mára már egy általános célú döntés előkészítési, döntéstámogatási eszközként említjük őket.

A döntéstámogató rendszerek szoftverekből felépített számítógépes rendszerek. Saját tartalmilag, szerkezetileg megfelelően felépített adatbázissal rendelkeznek, csak a döntéstámogatáshoz szükséges információkat tárolják. Szerkezetük úgy van

43 https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer44 https://prezi.com/z-vqkcrgy-ca/dontestamogato-rendszerek/ (2015.11.12)

40

kialakítva, adatai úgy vannak elő feldolgozva, hogy a döntéstámogatáshoz, elemzéshez szükséges információkat nagyon könnyen és gyorsan el lehessen érni. Ez a kulcsa a döntéstámogató rendszer hatékony működésének. A döntéstámogató rendszerek nem szükségszerű a saját adatbázis, akkor, ha a döntéstámogatáshoz szükséges információk egy adattárházban a megfelelő módon előkészítve rendelkezésre állnak, ilyen esetben a döntéstámogató rendszer az adattárház adatbázisára épül. A modellező réteg feladata, hogy az adatból információt állítson elő, és ez az információképes legyen arra, hogy mutatókat tudjon generálni. Nem másra kell gondolni, mint az Excel statisztikai függvényeihez hasonló függvényekre, amelyek összegeznek, átlagolnak, jelenértéket számítanak stb., allokációs módszerekre, optimalizáló vagy adatbányászati modellekre. A lényeg az, hogy a döntéstámogató rendszerek kiegészülnek még egy olyan réteggel, ahol szabályokat tudunk definiálni és futtatni. A kontrollerek feladata a felületen keresztül futatott modellek esetleges módosítása, és ha kell, finomítani a terv modellt, a mutatószámokat, vagy éppen az adatbányász modelleket.

„A front - end alkalmazás, egy adott rendszer legfelsőbb, a felhasználóval vagy a csatlakoztatott további rendszerekkel a kapcsolatot tartó réteg. A front-end réteg feladata a rendszerből kijutó adatok prezentálása, illetve a bejövő adatok fogadása a felhasználó vagy a csatlakoztatott rendszer felől.”45

A döntéstámogató rendszerek is rendelkeznek front– end alkalmazással, amelyen keresztül prezentálhatjuk a döntéshozóknak az eredményeket, és amelyeken keresztül az elemzők, szakértők módosíthatják, futtathatják a modelleket. A futtatás során.

„Csak azt kellene tudni, milyen jegyekkel kell, hogy bírjon most, a kiválasztás pillanatában a legjobb modell? S ha ezt tudnánk, akkor legrosszabb esetben is véletlenszerűen rakosgatva egymás mellé és után a jeleket, már csak azt kell vizsgálni, vajon melyik modell-állapot (jelsorozat) felel meg az elvárásoknak. Hogy milyen gyorsan vagyunk képesek az elvárásoknak megfelelő jelsorozatot megtalálni (vö. keresésvezérlés optimalizálása, ill. valósidejű problémamegoldás), addig nem is érdekes, míg a „jó- jobb-legjobb” matematikai fogalma nem létezik.” Egy modell először találja el minél többször minél pontosabban a várható változások irányát, csak adott kontingencia szinten belül számít a rangsor, ill. csak ezen belül a numerikus korreláció értéksora.

Az a modell a megfelelő, amelytől „a legtöbb „Jót” várjuk. Ez a megoldás azonban nem veszi figyelembe a modellezés társadalmi, közgazdasági céljait, melyek lehetnek szubjektívek,”de a követendő fő szempont az egyensúly-teremtés és –megőrzés általános elve…”46

45 http://pcforum.hu/szotar/?term=front-end (2015.11.12)46 http://miau.gau.hu/miau/91/bulletin_hu.doc (2015.11.12)

41

„Az online döntéstámogatás lehetőségét (talán nem túlzás és nem tévedés), ha a menedzsment információs rendszerek (különös tekintettel a vállalati külső információs rendszerek) Linux-a ként értelmezzük. Az online megoldások esetén a nyílt forráskódúság minden előnyével számolhatunk, noha nem kényszerű a know- how felfedése.

Az online döntéstámogatás egyben az információs társadalom demokratizálódásának egyik eszköze is lehet, hiszen az adatokhoz és a feldolgozó módszerekhez való (korlátlan?) Hozzáférés egyben a (tovább) gondolkodás szabadságát is megadja a hálózati polgároknak, (ennek minden előnyével és várható konfliktusaival együtt.”47

A döntéstámogató rendszerek a tervezés minden szintjén igénybe vehetők, reálisan támogatva döntéshozók elképzeléseit.

2.2.3.2 Döntéstámogatás tervezési szintjei:

Adatbázis rendszer, operatív-, stratégiai tervezés, tudásalapú

A PPS rendszer a minden rendszer alapja, a magasabb szintű rendszerek adatbázisa, napi üzletmenettel kapcsolatos információkat gyűjt.

A MIS az operatív tervezést segíti, vezetői információs rendszer, előre definiált jelentések, rendszeres időközönként, mindennapi eseményeket felügyel.

A DSS a taktikai tervezés fázisában a vezetői döntéstámogatás eszköze, adott problémára koncentrál, interaktív, strukturálatlan, vagy félig strukturált.

A stratégiatervezést több rendszer segíti, az EIS a felső vezetést szolgálja, a legfontosabb tényezőkre fókuszál, nem dönt, csak informál a döntéssel kapcsolatban. A GDSS csoportos döntéstámogatási rendszer a DSS tovább fejlesztése, mely kibővül a kommunikációval. Az ESS a felső vezetés döntés támogató rendszere, bizonyos funkcióval kibővített EIS, tartalmaz még DSS, GDSS, és ES rendszereket.

Az ES rendszerek a szakértői rendszerek - a mesterséges intelligenciák speciális felhasználási területe - tényeket, szabályokat tárol, következtetéseket von le. A tervezés minden szintjén használható.48

A szakértői rendszerek, olyan tudásalapú rendszerek, programok, melyekbe be van építve bizonyos feladat specifikus tudás, és azok az analitikus képességek, melyekkel általában a szakértő emberek is rendelkeznek, és olyan képességei vannak, melyekkel látszólag logikusan érvelve vonnak le következtetéseket, így elősegítve a gyors hatékony döntések meghozatalát.

47 https://miau.gau.hu/miau/39/online.rtf (2015.11.12)48 http://ait.gtk.szie.hu/oktatas/pluginfile.php/32452/mod_folder/content/0/7._Dontestamogato_rendszerek.pdf

(2015.11.12)

42

2.2.3.3 Hasonlóságelemezés - Benchmarking

Alapok, hasonlóság elemzés, módszerek, COCO,

2.2.3.3.1 A hasonlóság elemzés alapjaiEmberi gondolkodás, közmondás, hasonlóság, hasonlóság elemzés „mi lett volna, ha”

Az emberi gondolkodás egyik legősibb, legtriviálisabb rétege a hasonlóságelemzés, erre utalóak a nyelvükben kialakult szó fordulatok pl. mi lenne, ha…, annak fényében olyan, mint a…, közmondások pl. szegény, mint…, és még sorolhatók lennének a hasonlatok.

Ezek a kérdések a hétköznapi élethelyzetekben tevődnek fel, amikor az emberek döntés előtt állnak, de döntéseik meghozására-segítségre szorulnak, de így van ez a gazdasági élet területein, a tervezés folyamán is, pl. erő-tér képzéskor használatos: milyen mutatószámok, mely országok, térségek, emberek, vállalkozások tekintetében térnek el az egyensúlyi állapottól?

A kérdéslista szinte korlátlanul bővíthető lenne, a kérdésekre a hasonlóságelemzés adja meg a választ, az előzményekre rámutatva ad választ a várható következményekre, ugyan nem egzakt módon, de alternatív megoldásként optimalizálható a válasz. Képesek a rész megoldásokat ellentmondás-mentesített, konzisztencia állapot felé terelni, de ismeri a „nem tudom” választ is.” A hasonlóságelemzés az eddig felismert matematikai apparátusok szűrlete, egyszerre matematikai statisztika (pl. regresszió-számítás), operációkutatás (pl. nLP), mesterséges neurális hálózat, döntési fa, szakértői rendszer”.49

A hasonlóságelemzés az emberi esetalapú következtetési logikák gépi változata, valamint az intuíció automatizálásának, az egyensúly objektív automatikus figyelésének lehetséges eszköze.

Minden szakértői rendszer egyidejűleg egy hasonlóságelemzés is, hiszen a szakértői rendszer lehetséges bemeneti jelvariációi egyben az el- és felismert típushelyzeteket jelentik meg, amelyhez már érdemes volt típusonként egységes következményeket rendelni.

A hasonlóságelemzés adatigényes, de jól tolerálja az adathiányt, az adathiány kezelése felveti az optimista és a pesszimista modell-alkotói attitűdök (f) elismerését is.

A hasonlóságelemzés keretében feltárható az, hogy a kísérletileg nem kezelhető jelenségek között, a „mi lett volna, ha…? - kérdés megválaszolására milyen típusú kölcsönhatás és a logika. az eredmény lehet egyenes-, fordított arány, optimum, polinom.

2.2.3.3.2 A hasonlóságelemzés módszere

49 http://businessmanagement.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=62&Itemid=14&lang=hu (2015.11.12)

43

XXI. századi technika, szakértői szint, COCO módszer

A hasonlóságelemzés nem lehet teljesen objektív, de a számítógép bővítésével kiegészíthető racionális, illetve szubjektív elemekkel is, pl. milyen tulajdonság, milyen mértékben határozhatja meg egy másik tulajdonság alakulását a többihez képest. A hasonlóságelemzés keretében vizsgálhatók egészen „bizarr” kérdések is.

A hasonlóságelemzés keretében üzleti szimulációs modellek is beépíthetők, melyek konkurens objektumok paraméterei alapján keresik a várható jövőt, s így képesek a versengő objektumok kölcsönhatásait leképezni.

A XXI. században már létezik olyan újszerű tudományos és technikai megközelítés, amely jól használható a hatékonyság növelésének és a költségek minimalizálásának érdekében.

„A már ma is meglévő, esetlegesen továbbfejleszthető adatvagyon adekvát matematikai módszerekkel (vö. hasonlóságelemzés, esetalapú következtetés), s a munkafolyamatokhoz illeszkedő (online) IT-megoldásokkal kiegészítheti a jelenlegi ember-ember interakciók kezelését.”50

A választ vagy az ember, vagy egy objektív módszer adhatja. Ha az ember hozza meg a döntést, akkor elmondhatjuk, hogy a maga szempontjából minden szakértőnek igaza van, de összességében kinek is van igaza? Tudva lévő dolog, hogy a válasz nehezen, vagy szinte sehogy sem számszerűsíthető, de a relatíve jól értékelhető változatot kell figyelembe venni. Mindenkor a gyors és szakértői szinten megalapozott, a szubjektumot minimális szinten tartó döntések szükségesek.

A hasonlóságelemzés a meg lévő adatbázisok adatvagyonára épülve igen jól alkalmazható az államigazgatási, hatósági, üzleti területeken, de a stratégiai tervezés során elengedhetetlenül szükséges.

A COCO módszer célja: az OAM (Objektum- Attribútum Mátrix) elemzésének automatizálása annak érdekében, hogy az elemzésre szánt idő minimális, a kijövő eredmény „hibátlan”, s ebből következően a maximálisan elvárható objektivitást biztosító legyen. A COCO módszer fajtái közül az általam is használt COCO Standard Y0 változat folyamata kerül bemutatásra.

Az alkalmazás előfeltétele egy adott Objektum, Attribútum Mátrix /OAM/, mely összeállításakor definiálásra kerülnek az objektumok és az attribútumok.

A COCO módszer folyamata:Az inputok a COCO inputja egy OAM, melynek sorai az objektumok oszlopai pedig az összes objektumra érvényes értékkel rendelkező attribútumok. „A primer megfigyelési, vagy mérési adatok alapján standardizálással előállítható az OAM mátrix, mely már rangsorolva tartalmazza az egyes objektumok értékelését attribútumonként, nem engedve a szubjektíven történő rangsorolást.”51

50 http://businessmanagement.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=62&Itemid=14&lang=hu (2015.11.12)

51 Pitlik, et.al. (2008)

44

Az oszlopokban levő értékek lehetnek naturálisak, illetve azok arányszámai (kg, ha, l, kg/ha), vagy éppen számviteli mértékegységek is (pl. Ft). Az oszlopokat két logikai csoportba kell osztani: X csoport (azaz magyarázó tényezők – legalább egy, illetve tetszőleges, egynél nagyobb elemszámú halmaz). Az Y attribútum, azaz magyarázandó tényező kötelezően 1 elemű halmaz. A COCO használatakor az attribútumok elnevezésének nincs jelentősége, csak a hatásmechanizmusoknak. Két, vagy több jelenség mindaddig egy hatásmechanizmusként értelmezendő, amíg eset szinten nincs eltérés közöttük.

Lépcsős függvényA lépcsős függvény a COCO alapja: a megoldást jelentő paraméterek összessége. A lépcsős függvény az objektumokhoz, az attribútumonként hozzárendelt számított paraméterértékek által meghatározott függvénye. A hasonlóságelemzés lényege a lépcsős függvény, amely az összehasonlítandó objektumok, összehasonlítást lehetővé tévő attribútumainak attribútumonkénti rangsorszámát az optimalizálás keretében olyan csereértékekkel tölti fel, amely csereértékek aggregációja a lépcsős függvény által kialakított modell célját a lehető legjobban megközelíti a megadott hibadefiníció keretében”.52

„Ki kell tudnunk szűrni a zavarokat (pl. hiányzó érték/attribútum, eredményező megoldást adhat, mivel nem csak lineáris közelítésre alkalmas. Ettől eltekintve a futtatás során kapott résztáblázatok felépítése megegyezik., valamint a lépcsőket konkretizálni kell.” látszatkorreláció) és ezek után meg kell tudnunk határozni a futtatás típusát „Az elemzés futtatásához három módszer érhető el jelenleg:

Tisztán Excel-alapú megoldás, amely az Excel SQL bővítményét használja, a megoldás némileg kisebb modellhibát eredményez.

My-X elemző modul: Viszonylag sok paraméterezést igénylő online elemző eszköz ▫ My-X „Fast Feed”: a leginkább felhasználóbarát online elemző eszköz”.53

„A módszer lényege, hogy olyan lépcsőket keres, amelyek egy része vagy monoton, vagy optimum jellegű, illetve ki tudja szűrni az esetleges zavaró változókat (zajokat)”54

A lépcsős függvény attribútumonként ceteris paribus szabályelvű akkor, ha a lépcsők a „ha, akkor” szakaszokkal való közelítését jelentik. A szakasz határok és az egyes szakaszok Y-a vetített szint különbségei optimalizáló, vagy egyéb közelítő eljárásokkal határozhatók meg.

A lépcső, mint fogalom azáltal nyer létjogosultságot, hogy minden attribútum lépcsőivel szemben elvárásként jelentkezik, hogy a jobb helyzethez, az alacsonyabb rangsorszámhoz, jobb helyezéshez tartozó lépcsőfok értéke nem lehet kisebb, mint egy nálánál rosszabb lépcsőfoké.

Célfüggvény Az elemzési célt leíró célfüggvény értelmezését kell elvégezni, a modell feladata az egyes objektumokra attribútumonként jellemző lépcső szintekhez megtalálni ezek 52 http://miau.gau.hu/temp/tananyag/ginf/coco_demo.pdf (2015.11.12)53 http://miau.gau.hu/temp/tananyag/ginf/coco_demo.pdf (2015.11.12)54 Pitlik (2008)

45

helyes csereértékét. Ahhoz, hogy a feladatot kezelni lehessen, szükség van egy célértékre, illetve az ezt számoló célfüggvényre. A célfüggvény készítése: egy adott objektum esetén, az attribútumonként már ismert lépcsőszintek értékeinek valamilyen jellegű összevonása során keletkező értékvektor. Az összevetése egy számoló célfüggvény. Követendő elv, hogy az eltérések eredője a valós Y vektor elemeihez képest objektumonként legyen minimális. Az egyes attribútumok összevonása lehetséges additív, multiplikatív, illetve tetszőleges módon. Az additivitás lényege: az egyes attribútumok egymástól független hatását feltételezi a modell, azaz becslés legyen egyenlő az attribútumok objektumok számával.

A bemenő adatok, a korlátozó feltételek és a célfüggvény megadása után a feladat egyszerűen technikai jellegű: meg kell találni a már használható szintű paraméter tömböt a SQL segítségével. A vizsgálat elvégezhető online futtatással is. Ez arra az esetre megoldás, ha a SQL méreti korlátaiba nem fér bele az adott input.

A COCO alapvetése az optimalizáló, a lehetséges kombinációk átlagában van az optimum pont, mivel logikusan, csak a meglevő adatokból tud kiindulni.

A lehetséges eredmények értékelésekor az egyensúlyi értéknél a tény-becsült érték nem, vagy csak minimális eltérést mutat. Az objektumok relatíve alul, illetve felülértékeltsége abban nyilvánul meg, hogy a tény és a becslés különbségeinek irányai pozitív, vagy negatív irányba mozdulnak el.

A futtatás eredményét illetően felmerülhet az a kérdés, hogy a kapott értékelés egy adott objektum felül/alul értékeltsége hitelesnek mondható-e. A hitelesség megerősítésére el kell készíteni a hitelesség vizsgálatot, egy „ellenpróbát”, ami a normál futtatásban a használthoz képest ellentétes irányú, inverz rangsorolásra alapul. Egy objektumra vonatkozó eredményt ezt követően akkor tekintünk hitelesnek, ha az inverz futtatás során kapott eredmény ellentétes a normál elemzésben szereplővel. Ezt lényegében a delta (becslés és tény különbsége) értékek előjelének összevetésével vizsgáljuk”55

A COCO módszer előnyei az objektivitás növelése, a költséghatékonyság, a minimális infrastruktúra szükséglete, az egyszerűség, széleskörű felhasználhatóság.

A COCO módszer hátrányai a korlátozott méretű mátrixok engedélyezése a SQL esetén, a szubjektív beavatkozási pontok pl. a mátrix összeállítása, a futtatás típusának kiválasztás.

2.2.4. SWOT

Elemzés elemei, az analízis, értékelés, Probléma-fa

„Az igazi kérdés nem az, mennyit javultál tegnapi önmagadhoz képest, hanem, hogy milyen jól teszed a dolgod versenytársaidhoz képest.”/Donald Kress/

55 http://miau.gau.hu/temp/tananyag/ginf/coco_demo.pdf (2015.11.12)

46

A versenyképességi elemzés során mára már általánosan alkalmazott a SWOT elemzés, mely megfontolásra érdemes néhány általános, szinte mindenütt felmerülő szempontot sorol fel, egy gyors helyzetértékelést ad.

SWOT analízis a klasszikus értelmezésében:

Erősségek- Gyengeségek tényezőpárosa a szervezet belső tényezőit

Lehetőségek- Veszélyek páros a külső tényezőket elemzi.

Ez az éles különbség tétel azonban nem minden esetben ennyire egyértelmű, hiszen egy-egy tényezőnek külső és belső aspektusai egyaránt lehetnek. Ugyancsak gyakran fordul elő, hogy ugyanaz a tényező egyaránt lehet erősség és gyengeség, vagy egyaránt rejlik benne lehetőség vagy rejtett veszély. A SWOT analízist ma már a legtöbb versenyképességi elemzés tartalmazza szinte kötelességszerűen, mechanikusan felsorolva az egyes tényezőket, gondosan a „megfelelő” oszlopba sorolva azokat. Az ebből fakadó teendőkre, a követendő versenystratégia átgondolására sajnos már kevesebb energiát fordítanak az elemzők.

Amiért érdemes használni a SWOT analízist:

Könnyen alkalmazható, gyorsan lehet vele helyzetképet alkotni, az EU-s elvárások között szerepel, a SWOT analízis használata elterjedt módszer, sokan ismerik, tiszta struktúrát adhat a helyzetértékeléshez, ha tényszerű adatok kerülnek bele. Az elkészített elemzés alapját képezheti a jövőbeli terveknek

A SWOT analízis alkalmazása során előforduló hibák/hiba lehetőségek:

Az adatok intuitív módon kerülnek kiválasztásra, öncélúan készül az analízis; az elkészült elemzés után nem foglalkoznak tovább az elemzés megállapításaival, vagy nem következetesen; puha módszernek tekintik, melynek nincsenek szigorú alkalmazási szabályai, megállapított gyengeségeket és erősségeket nem mindig vetik össze a lehetőségekkel és veszélyekkel nem születnek meg az elemezés eredményének megfelelő döntések/akciók.

A SWOT elemzésnek akkor van értelme, ha a feltárt ok-okozati összefüggések megtalálják a kiinduló problémát, melynek alapján világossá válik a probléma-hierarchia, az „Ok-okozat” algoritmus segítségével kirajzolódnak a kapcsolatok, melynek végeredménye a Probléma-fa, mely eredménye alapján tehetők meg a szükséges lépések.

Az analízis azonban szerintem csak akkor objektív, ha tényfeltáró, ha meghatározásra kerül a Probléma-fa, amely alapján készül el a tiszta, strukturált helyzetértékelés, mely valóban alapját képezheti a stratégiai tervezésnek.

47

3. ADATVAGYON

Adat/információ, adatvagyon, adatvagyon létrehozása, potenciális-, nemzeti adatvagyon

3.1. ADAT, ADATVAGYON

Filozófia megközelítés, ”Big Data”, tömörítés, kapcsolat - keresés, adatbázis tervezés, modell felállítása, eredmény, nemzeti adatvagyon

Filozófiai megközelítéssel az adat és az információ közös jellemzője az önálló lét pl. rögzíthetők, tárolhatók, törölhetők, mások számára hozzáférhetők stb. Az adathoz képest az információ egyrészt értelmezett, értékelt, valamiféle szellemi tevékenységet, szellemi többletet feltételez, másrészt „újat” tartalmaz, ami változást idéz elő a befogadó tudatában.

Az információt az újabb adatok és információk felülírják, újdonsága elvész, kiindulópont jellege megerősödik, egyre jobban „hasonlít” az adatra. Míg az adat és az információ „kézzelfogható”, a tudásra - az adatok és az információk kezelésének képességére – az jellemző, hogy nehéz egyértelművé tenni, rögzíteni, továbbadni.

Az adatok térbeli és időbeli elérhetősége alapvetően informatikai feladat; magában foglalja az adatok bizalmasságát, csak az arra jogosultak által megismerhetők, garantálja a sértetlenségét, védettségét és biztosítja a rendelkezésre állását. Az adat rengeteg, a „Big Data” az adatvagyonba tömörödik a különböző módszerek segítségével. A tömörülést, adatbázis létrehozását mindig az adatbázis tervezés előzi meg. Alapos tervezés nélkül ugyanis a rendszer átláthatatlanná válik, nagyon nehéz lesz később a módosítása.

Az adatbázis tervezése, az adatok jellegének vizsgálata és a köztük lévő kapcsolatok alapos elemzése után következhet az adatmodell létrehozása kritériumoknak megfelelően. A kielégítő modell átfogó, tartalmaz minden lehetséges adatot és minden lehetséges kapcsolatot tudnia kell ábrázolni és kezelni; le kell tudnia írni a valóság általános, lényeges és tartós összefüggéseit; redundancia mentesnek kell lennie, azaz minden adatot lehetőleg csak egyszer tartalmazzon; legyen következetes, legyen az alkalmazott hardverrel és szoftverrel összhangban tartalmazza az egyed, tulajdonság, kapcsolat elvet. Az adatbázisból egy ilyen modell segítségével létrehozható az adatvagyon.

Potenciális adatvagyonnal rendelkezik a gazdasági-, társadalmi-, és a magánszféra, nem térek ki ezek bővebb ismertetésére, de említést teszek a nemzeti adatvagyonról.

48

3.2. NEMZETI ADATVAGYON

Fogalma, adatvagyon törvény, államilag kezelhető

A nemzeti adatvagyon fogalma azon adatfajtákra terjed ki, amelyek hozzáférhetőségének védelméhez kiemelt közérdek fűződik, vagy azt, az "adatalanyok" alapjogainak védelme indokolja. Az Országgyűlés által 2010 decemberében elfogadott nemzeti adatvagyonról szóló törvény meghatározza a nemzeti adatvagyon fogalmát és a további visszaélések megakadályozása érdekében szűkíti az üzemeltetésre jogosultak körét, csak az állam, vagy az állam száz százalékos tulajdonában álló társaság kezelheti csak. A törvény által pont került az adat biznisz végére, az adatok törvényileg védetté váltak, csak állami érdekeltségben kezelhetők, a nem titkos adatvagyonokhoz harmadik félnek csak térítés ellenében van hozzáférési jogosultsága.56

3.3. SAJÁT ADATVAGYON, A GOOGLE TRENDS

Google szolgáltatás, a Trends jellemzői, fejlesztése, kereső kifejezések, új funkciók

A Google Trends egy Google szolgáltatás, ami a múltbéli Google keresési adatokat dolgozza fel, és készít belőlük kimutatásokat.

A Google Trends tetszőleges keresési kulcsszó esetében megmutatja, hogy alakult a keresések száma, és egy kis statisztikát is ad arról, hogy milyen országokban/milyen nyelveken kerestek a kifejezésre legtöbbet.

A Google 2006. május 10-i sajtótájékoztatóján mutatta be a szolgáltatást ezekkel a szavakkal: „a Google Trends a Google Zeitgeistot továbbfejlesztve az egész világ több évnyi Google keresési adatait nyitja meg ön előtt, betekintést engedve a jégkrém fogyasztási szokásoktól kezdve a politikusok népszerűségi adataiig.”57

2009-l magyar nyelven is elérhetővé tette az eddig Insights for Search néven ismert szolgáltatását, a Keresési Trendeket. A szolgáltatás segítségével megállapítható az egyes kereső kifejezések népszerűsége, a keresések időpontja és földrajzi eredete, sőt az is, hogy milyen más kifejezésekkel együtt gépelik be őket a felhasználók. Az ingyenesen, bárki által elérhető webes alkalmazás lehetőséget ad minden internetező számára, hogy megismerhesse az őt érdeklő téma aktuális trendjeit.

A Keresési Trendek számos új funkcióval bővültek. Ezek közül a legfontosabb, hogy bizonyos kifejezéseknél előre is képes jelezni a közeljövő várható trendjeit. Ráadásul mostantól az animált térkép segítségével vizuálisan követhetővé vált az is, hogyan változott a múltban az adott kifejezés iránt mutatott érdeklődés a különböző régiókban.

De nem csak a magyarok keresési szokásait ismerhetjük meg, a világ összes táján egyszerre vagy egyes régiókra szűrve is kereshetünk, sőt még akár egy távoli ország 56 http://www.etudasportal.gov.hu/pages/viewpage.action?pageId=18841701 (2015.11.12)57 https://hu.wikipedia.org/wiki/Google_Trends (2015.11.12)

49

még távolabbi régiójára, városára is szűkíthetjük a találatokat. Ezek persze speciális esetben hasznosak csak számunkra, de azért izgalmas a tudat, hogy ilyen információkat is meg lehet tudni. Például akár azt is, hogy Azerbajdzsánban ugyan annyian kereshetnek-e a Porsche szóra a képkeresőben, mint Belgiumból.58

58 http://www.guglisagok.hu/2009/08/18/google-keresesi-trendek-immar-magyarul-is/ (2015.11.12)

50

4. SAJÁT MUNKA

TARTALOMJEGYZÉK.....................................................................................524.1. Bevezetés..............................................................................................554.2. Adatok...................................................................................................56

4.2.1. Az alternatív megoldás........................................................................574.3. Módszerek............................................................................................60

4.3.1. COCO..................................................................................................604.3.2. SWOT..................................................................................................60

4.4. Eredmény..............................................................................................624.5. Következtetés, vita...............................................................................634.6. Összegzés..............................................................................................644.7. A dolgozat rövid bemutatása...............................................................664.8. Irodalomjegyzék...................................................................................674.9. Elektronikus források...........................................................................684.10.Ábrák jegyzéke.....................................................................................704.11. Táblázatok jegyzéke............................................................................714.12.Rövidítések jegyzéke...........................................................................72

Mellékletek.....................................................................................................73

51

Kivonat: A vizsgálat célja volt kideríteni, érdemes-e egy nemzetközi szinten már elismert rendezvényt vö. a FIFA World Cup elnevezésű Playstation játék egy kvalifikációs fordulóját Magyarországon megrendezni. A témához leginkább illeszkedő, és adatokkal lefedhető kifejezések népszerűségéből következtettem a játékszenvedély nagyságára, mely megmutatja mennyire népszerű az adott játék a szóban forgó országokban. Ez a következtetés azonban nem tükrözi a tényleges játékszenvedélyt. Vásárlási adatok, amelyekből a tényleges igény felmérhető lenne a játék iránt nem álltak rendelkezésemre.

A következtetésekből azonban csak becsülni tudtam a játékszenvedély nagyságát. 15 országot vizsgáltam. A vizsgált országok listája az elmúlt három évben döntőbe jutott személyek nemzetiségéből adódott. Az országok játékhoz való kötődését köszönhetően a Google Trends adatbázisa által feltárt érdeklődések mértékének, a különféle, nyelv-független szakszavak kapcsán, azok mérhető szintjei alapján lehetett közelítőleg becsülni. Sorszámokkal jelöltem az egyes hatás mértékeket, melyek megmutatják mennyire keresettek az adott kifejezések az adott országban, a többihez képest. Hasonlóság elemzéssel (COCO) számoltam ki, melyik államban a legnépszerűbb/legkeresettebb a rendezvény. Objektumként az országok, míg attribútumoknak a különböző kifejezések szolgáltak.

A minden ország másként egyforma elv alapján történt elemzés eredményeként megállapítható, hogy Magyarország a halmaz első harmadában végzett, azaz a 15 országból az 5. helyen. A helyezésből megállapítható, hogy csak 4 ország rendelkezik ideálisabb keret feltételekkel a kvalifikációs forduló megrendezéséhez. Amennyiben nem lenne idő, és pénz a kvalifikációs helyszínek meghatározására, a döntés előkészítésre, akkor a cikkben bemutatatott lépés sor, az intuitív döntés előkészítés robotizálása során a kvalifikációs forduló Magyarországon történő megrendezésének racionalitása mellett állna ki. Az eredmény alapján nem marad más, mint felvenni a kapcsolatot az illetékesekkel, továbbítani részükre a dokumentumot, várni visszajelzéseiket.

Kulcsszavak: FIWC, rendezvény, hasonlóság elemzés, COCO, Magyarország, Excel, objektum, attribútum.

52

Abstract: The aim of the study was to know if it was worth organizing an internationally respected qualification round of Playstation named FIFA world Cup in Hungary. I concluded the size of the passion of the game from the popularity of the most relevant and data covered expressions which show the popularity of the game in the given countries. However this conclusion does not reflect the real passion of game. Purchasing data, which can show the real demand, was not available for me. I was able to estimate the size of the passion only. I analysed fifteen countries. The list of the countries came from the nationality of the people who got into the runoff the last three years. Google Trends have surveys to analyse the size of the passion based on different expressions which are independent from languages. We can estimate the affection of the countries approximately based on measurable levels of these expressions. I marked the size of the effects with ordinal numbers, which shows the popularity of the expressions in the given country compared to the others. I counted with similarity analysis (COCO) where the event was the most popular/demanded.

Countries were the objects, expressions were the attributes. The analysis based on the principal that every country is the same in a different way, can be concluded that Hungary was in the first third of the set, namely Hungary was the 5th from fifteen countries. We can say from the setting that only four countries have better frame conditions to organize a qualification round. If there was no time and money to define the locations of the qualification, to prepare the decision then the steps defined in the article would be the following step. It will be worth organizing a qualification round in Hungary with robotization of preparing the decision. We do not have anything else concerning the results to get in contact with the competent people, to send the document them and wait for their feedback.

Keywords: FIWC, events, similarity analysis, COCO, Hungary, Excel, object, attributes.

53

4.1. BEVEZETÉS

A FIFA Interaktív Világkupa éves nemzetközi rendezvény/verseny, egy futball videojáték, mely a FIFA, az EA Sport, és a Sony Computer Európa partnerségének eredményeként valósul meg, és kerül megrendezésre az eSport keretén belül.Az eSport "Egyéni vagy társas sport, ami kontrollált fizikai cselekvést igényel elektronikus eszközökön, ahol az egyén, vagy csapat versenyez egymással." (Source – ProGamingTours.net). Az eSportokban a direkt szabályozás helyett a játékosok az elektronikus eszközökön keresztül közvetett módon vannak hatással a játékra. A klasszikus csapatsportokhoz hasonlóan a versenyzést, az önfejlesztést és a csapatmunkát helyezi előtérbe. Az eSport egy új világot nyitott a XXI. századra. A FIFA vizuális márka is folyamatosan fejlődött az egy évtizedes fennállása alatt. A versenyben résztvevő regisztrált versenyzők száma évről évre ugrásszerű emelkedést mutatat, a videó játékot 2010-n a FIFA hivatalosan elismerte, Világkupát rendez évenként. Ezek a tények arra engednek következtetni, hogy egyre népszerűbb ez a játék. Magyarországi népszerűségét bizonyítja, hogy a gyártó magyar nyelvre is lefordította a szoftvert, több rajongói oldal megjelent a közösségi portálokon, az ESL magyar szekciót működtet, a FIFA Hungary, az Esport Gear Magazin tudósít a hazai/nemzetközi eseményekről. A feladat elvégzésében motivált még, az ESPORTMILLA mozgalom közösségi felhívása, mely felhívás facebook oldalán gyűjti/regisztrálja a magyar rajongókat. A játék rajongói táborához tartozom megítélésem szerint az EA Sport nagy kihívás/ lehetőség, mely innovatív rendezvények hazánkba hozatalát eredményezheti.Kutatásom egyik célja volt bizonyítani az aggregált érdeklődés meglétét a játék iránt, mert vélelmezhetően már a kritikus tömeget meghaladó számú játékos lehet a magyar piacon. Ezzel a ténnyel alapot adva annak a lehetőségnek, hogy hazánk is elődöntő színhelyévé válhat.A másik cél, ezt a feltevést igazolni minél hatékonyabban, azaz minél kevesebb inputadat igénnyel, minél automatizáltabb elemzési hermeneutika alkalmazásával felmérni. A felmérés során megalkotni egy un. ország/játék népszerűségi indexet, és az index segítségével választ találni arra az üzleti tervezés során felvetődött kérdésre, lehetséges/érdemes-e országunkban megrendezni egy offline elődöntőt?A bizonyított érdeklődés után, mint információbróker célcsoportnak neveztem meg a Sonyt/Playstation gyártója, az EA/FIFA játékok gyártóját, az ESL magyarországi szekcióját, a FIFA Hungary - t, az Esport Gear Magazint. Az elemzésem a döntés előkészítés szakaszában próbál segítséget nyújtani, hogy ne ad hoc módon, intuitív döntésekkel történjen a rendezvény helyszínének megválasztása. A döntés legyen tudományos alapokra helyezve, mely garantálja a megrendezni kívánt elődöntő/rendezvény sikerességét.Emellett felhívom a figyelmet, hogy aki hasonló ötletek megvalósítását fontolgatja, és hatékonyan racionális szintre szeretné csökkenteni a döntés kockázatait, az az relatíve kevés idő alatt, relatíve kevés forrás bevonásával szeretné meghozni a döntést alkalmazza ezt a módszert.

54

4.2. ADATOK

Az elemzéshez a szükséges input adatokat adatbányászattal, a Google Trends adatbázis alkalmazásával határoztam meg: https://www.google.hu/trends/?hl=hu. A Google Trends adatbázisa megadja egy-egy keresési kifejezés iránt az elmúlt évtizedben megnyilvánult érdeklődés relatíve értékeit. A relatíve az önmagához képesti 0-100%-s arányszámát adja vissza az idősorban tapasztalható maximum és minimum érdeklődés alapján. Több ország esetén ország-függetlenül, a legnagyobb és a legkisebb érdeklődéshez képest kerülnek az arányszámok levezetésre.

Mivel az applikációban csak öt országot lehet vizsgálni maximálisan, Németországot jelöltem ki benchmarknak, mint a 2015-s FIWC döntő rendezőjét. Tehát Németország a központi ország az arányosítás szempontjából, majd ezt követően hozzá arányosítottam a többi országot.

Összesen hét olyan nyelv-független, azaz minden országban azonos írásmóddal kezelt keresési kifejezést találtam vö. Sony, Playstation, Playstation 4, FIFA, FIFA15, EA, EA Sports, melyre vonatkozóan sikeresen lehetett az adatbázisból adatokat kinyerni, az így kinyert adatok az attribútumok. Az objektumok, a 15 olyan ország, amely versenyzőket delegált már FIWC versenyekre.

Az így meghatározott adatokat egy táblázatba rendezve felállítottam az objektum - attribútum mátrixot, melyben tehát az országok az objektumok, a keresési kifejezések az attribútumok. Az idősoros érdeklődés adataiból a mindenkori legutolsó ismert 3 év átlagadat (jelen esetben 2012.június-2015. május) jellemző értéke áll az arányosítás attribútumonkénti elvégzése után:

1. táblázat Az alapadatok az arányosítás után

Forrás: saját számítások, ill. Google Trends, ahol az oszlopok neve felett látható nulla érték a minél nagyobb

annál jobb irányultságot fejezi ki az Excel sorszám () képletének utolsó paramétereként. Piros színnel jelöltem a központi országot (Németország) amihez a többit hasonlítottam.

(FIWC (10).xlsx: FIWC Alapadatok!A1:AJ18)

55

A számítás a Google Trends adatok alapján készült, ahol az oszlopok neve felett látható nulla érték a minél, nagyobb annál jobb irányultságot fejezi ki az Excel sorszám () képletének utolsó paramétereként.

Piros színnel jelöltem a központi országot Németország, amihez a többi országot hasonlítottam.

Az 1. táblázat tehát megmutatja melyik országban mennyire keresett az adott kifejezés. Annak érdekében, hogy könnyebben kiderüljön melyik kulcsszó melyik országban a legkedveltebb, sorszámoztam a %-os érdeklődési arányokat és a cellákat beszíneztem úgy, hogy minél pirosabb a sorszám, annál előkelőbb helyen áll az érdeklődés mértéke a többi objektumhoz képest.

2. Táblázat: Rangsor számok

Forrás: saját számítások, ahol a konstans 1000-t tartalmazó oszlopa minden ország másként egyformán ideális elvet fejezi ki az online optimalizálás keretében.

Különböző színekkel jelöltem az eltéréseket.Piros a legjobb és zöld a legrosszabb. (FIWC (10).xlsx: Adatok sorszámozása!A1:AB17)

A minden ország másként egyforma elv ideálisan kifejezi az online optimalizálás keretét. Különböző színekkel jelöltem az eltéréseket. A minél pirosabb a legjobb, a minél zöldebb a legrosszabb.

4.2.1. Az alternatív megoldás

Alternatív, (naiv) megoldás lehetne a 2. táblázat objektum sorainak sor irányú átlagolása, az átlagolás után keresve a legkisebb sorszámú objektumot – erre utal a 3. táblázat - így felállítva a rangsort. Az alternatív megoldás/átlagolás eredményeképpen Magyarország a rangsor 8. helyére került.

Ez a módszer (vö. iskolai jegyátlag-képzés, olimpiai pontozótábla, dekatlon értékelési rendszer) azonban nem veszi figyelembe azt, hogy nem mindegy, hogy valaki úgy ér el egy adott pl. jegyátlagot, hogy abból a tárgyból ő jobb, de mások is relatíve jók, vagy ő a legjobb és mások bukásra állnak.

56

3. Táblázat: Az átlagolás utáni értékek

Forrás: saját számítás, ami megmutatja átlagolás után az országok rangsorát. A 2. táblázat alapján alkalmaztam a színeket az adott táblázatban is.

(FIWC (10).xlsx: Adatok sorszámozása!A1:AE17)

A COCO Y0 modell minimalizálja a fent említett eltéréseket.

4. táblázat:Tény/Konstans eltérés mutató

Saját számítás

Forrás: http://miau.gau.hu/myx-free/coco/test/622132520150703101029.html, a sorok az országokat, míg az oszlopok a kifejezéseket helyettesítik. A delta oszlop mutatja meg a ténytől való eltérést.

A becslés oszlop mutatja meg a konstanstól (1000) való eltérést(FIWC (10).xlsx: Eredmény összevetés!A1:L17)

57

5.Táblázat:COCOeredmény

Forrás: saját számítások, az általunk vizsgált ország kiemelésével (sárga) mutatja a többihez képestvaló eltérését. Mutatja az átlagolást és a COCO analízis utáni értékeket.

Látjuk az utolsó számítás elvégzése után, hogy az általunk vizsgált ország az 5. a táblázatban(FIWC (10).xlsx: Eredmény összevetés!A1:P17)

A táblázat mutatja az átlagolás, és a COCO analízis utáni értékeket. Az Egyesült Királyságban mutatkozik a legnagyobb érdeklődés/ népszerűség a játék iránt, tehát a legkedvezőbb helyszíne lehetne a programnak. A vizsgált objektumok/országok közül citromsárga színnel kiemeltem Magyarországot - mint lehetséges helyszínt a játék népszerűsége alapján – hogy láthatóbbá váljon az eltérés. Az eltérés az Y0-z , a tény1000 egységhez képest a futtatás után 9,1 egység pozitív elmozdulást mutat. Magyarország a nyolcadik helyről az ötödik helyre ugrott az analízis elvégzése után, tehát az élmezőnyben végzett, esélyessé vált a rendezésre. Tíz nemzetet maga mögé utasított, olyan államokat is, melyek már rendeztek döntőt - Spanyolország, USA - elődöntőt - Franciaország, Írország. Az országunkat a rangsorban megelőző országok is voltak helyszínei számos FIWC eseménynek. Elképzelhető, ha figyelembe veszik a döntés előkésztés szakaszában az ország/játék népszerűsége alapján megszerzett 5. helyezésünk mellett azokat a tényeket, hogy nálunk még nem volt ilyen esemény, Budapest világváros növelhetik esélyeinket a döntés meghozatalánál. Az objektum országok és az utóbbi hat évben rendező országok felsorolás/összehasonlítás arra engednek következtetni, hogy a helyszínek megválasztása mostanáig nem volt feltétele az ország/játék népszerűsége. Azonban, ha a későbbiekben a döntéshozók figyelmébe vennék az országonkénti játék népszerűségét, ennek alapján születne meg a döntés, akkor az elemzések alapján bizonyítható, hogy lehetséges/ érdemes megrendezni a FIWC valamelyik eseményét hazánkban.

6. Táblázat

58

4.3. MÓDSZEREK

4.3.1. COCO

Hasonlóságelemzéssel számoltam ki, melyik ország mutatja a legideálisabb profilt. Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO vö. http://miau.gau.hu/myx-free/) modellt használtam a számításhoz ugyanis itt rendelkezésre áll a minden objektum másként egyforma elv tesztelésének lehetősége. Az elv lényege, hogy addig súlyozza és pontozza az optimalizáló eljárást az egyes attribútumok egyes rangsorszintjeit, míg a következményváltozó el nem éri minden ország esetén a konstanst (1000) értékét. Ha ez nem sikerül, s így kialakulnak 1000 jóságpont feletti és alatti, ill. a normát, vagyis az 1000 pontot elérő objektumok, akkor az így kapott ország-csoportok világosan kifejezik, mely objektumok ideálisabbak, mint a többi.

Az Y0-, vagyis az anti-diszkriminációs modulban adatmátrixhoz (http://miau.gau.hu/myx-free/coco/beker_y0.php) bemásoljuk a rangsor táblázatot sor- és oszlopfejlécek nélkül úgy, hogy az utolsó oszlopban feltüntetjük a konstans értékeket is.

4.3.2. SWOT

A SWOT összehasonlító elemzés, melybe az adatok intuitív módon kerülnek kiválasztásra, nem számszerűsíthetők, egy gyors helyzetértékelésre alkalmas puha módszer. Az adatok kiválasztása folyamán azonban törekedtem arra, hogy az Erősségek oszlopba a FIWC - l tényszerű, bizonyított adatok kerüljenek. A játék terjedését/népszerűségét igazolja a regisztrált versenyzők számának növekedése, valamint a tény, hogy eseményei világvárosokban kerültek megrendezésre./ 6. táblázat/

http://www.lol-hungary.hu/hirek/e-sport/vilagbajnoksag-osszefoglalo-elodontok_2015-10-29

http://www.esport-hungary.hu/ 2015.10.29-

Év Helyszínek Regisztrált versenyző2010. Barcelona 775 000 fő2011. Los Angeles 869 543 fő2012. Dubai 1 234 561 fő2013. Madrid 1 657 843 fő2014. Rió de Janeiro 1 912 343 fő2015. München 2 441 635 fő

59

SWOT analízis

Erősség:

a FIFA hivatalosan is elismerte 2010-n 2011- e bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, a legnagyobb szerencsejáték-bajnokság a földön az ESPN sportcsatorna közvetíti regisztrált játékos számának növekedése több generáció játszik vele reklám felület növekedése a játék/népszerűség index alapján 15 országból az 5. hely Budapest világváros

Gyengeség: számszerűen nem lehet mérni a tényleges játékosok számát nem állnak rendelkezésre pontos eladási, letöltési adatok az eSport nem megfelelő ismerete hazánkban az esetleges helyszín kiválasztása

Lehetőség: nemzetközileg elismert/nyereséges esemény rendezése marketing/reklám/szponzori bevételek növekedése turisztikai forgalom növekedése vendég éjszakák számának növekedése rendezvényszervezés, helyszínek jobb kihasználtsága vendéglátás forgalmának növekedése hazánk népszerűsítése szélesebb célközönségen keresztül egy olyan platform kialakítása amely

nagymértékben összefügg a következő generáció szurkolóival

Veszély: bizonytalan elbírálás az új esemény kapcsán hazánk részéről az ESL megítélése az országunkkal szemben

60

4.4. EREDMÉNY

A SWOT analízis alapján elkészített gyors helyzetértékelés is megerősíti a COCO modellel már bizonyított hipotézis/választ. A SWOT elemzésből határozottan, egyértelműen kitűnnek a megrendezésre váró Világkupa szinte fantasztikus erősségei/lehetőségei. Az erősségek/lehetőségekre alapozva, stratégia alkotásával a reklám/marketing tevékenység bevonásával, hatás -, megvalósíthatóság tanulmány, kockázat elemzés készítésével szerintem ideális, reális esély lehet a rendezvény megvalósítására.

Olyan stratégiát kell alkotni, mely képes kiküszöbölni/optimalizálni/ minimalizálni a felmerült veszélyeket, gyengeségeket, mely a megalapozott /tényszerű operatív tervezés alapja. A reális üzleti terv kiküszöbölheti a veszély/gyengeség forrásait, növeli az ország esélyeit a döntés meghozatalakor.

A döntés pozitív elbírálás esetén az innovatív rendezvény, az eSport keretében történő megrendezése egy új dimenziót nyitna a sportéletben, és a rendezvényszervezésben.

61

4.5. KÖVETKEZTETÉS, VITA

Az elemzések eredménye megválaszolta a hipotézist/kérdést: igen érdemes a FIWC egy kvalifikációs fordulóját Magyarországon megrendezni.

A benchmarking egy példán keresztül minél kevesebb input adattal, minél hatékonyabban tételes javaslatot tett a FIWC selejtező megrendezésnek eredményességéről. A felhasznált adatok, tudományos módszerek segítségével elvégzett vizsgálat során az eredményekből, következtetésekből megállapítható, lehetséges/érdemes egy rendezvényt Magyarországnak ítélni.

A SWOT is megerősíti ezt a feltevést/lehetőséget, ugyan más módszerrel, más megvilágításba helyezve a vizsgálandó feltevést, de az erősségek/lehetőségek olyan pozitív energiát sugároznak, hogy a veszély/gyengeség faktorok szinte eltörpülnek, és egy reális üzleti tervvel szinte elhanyagolhatók.

62

4.6. ÖSSZEGZÉS

Összegzésként elmondható, hogy a feltett kérdésünkre, miszerint érdemes-e egy nemzetközileg elismert eseményt hazánkban hozni a kutatás/elemzés alapján pozitív, bizonyított válasz született. Célom volt a kérdésre gyors, hatékony választ találni.

A felvetődött kérdés kapcsán nem álltak rendelkezésemre konkrét adatok, ezért a minden ország másként egyforma elv alapjára építettem fel a válaszhoz vezető utat. Felállítottam egy Objektum Attribútum Mátrixot. A mátrixba kerülő input adatokat a Google Trends adatbázisából bányásztam:

15 objektum/ország került kiválasztásra a FIWC fordulókra/selejtezőkre delegált versenyzők nemzetisége alapján. Azért 15 objektum, mert az applikációban csak öt országot lehetett vizsgálni maximálisan, így az objektumok három csoportba kerültek az elemzésbe. Németország - az utolsó döntő helyszíne - a központi ország, hozzá arányosítottam a többi országot.

Az attribútumok meghatározásához hét olyan nyelv-független, azaz minden országban azonos írásmóddal kezelt keresési kifejezést választottam, melyek a FIWC–z kapcsolódnak, a 15 országhoz egyaránt köthetők valamilyen gyakorisággal, az elmúlt év három év átlagában megnyilvánult érdeklődés relatíve értékei alapján. A relatíve az önmagához képesti 0-100%-s arányszámát adja vissza az idősorban tapasztalható maximum és minimum érdeklődés alapján. Több ország esetén ország-függetlenül, a legnagyobb és a legkisebb érdeklődéshez képest kerülnek az arányszámok levezetésre

Az input adatok kiválasztása után felállítottam a mátrixot, melynek oszlopa a 15 objektum/ország, a sorai a hét attribútum/keresési kifejezések, az idősoros érdeklődés adataiból a mindenkori legutolsó ismert 3 év átlagadata, melyek értéke, a minél nagyobb, annál jobb irányultságot fejezi ki az Excel sorszám () képletének utolsó paramétereként.

Az online optimalizálás ideálisan kifejezi a minden ország másként egyforma elv keretét. Különböző színekkel jelöltem az eltéréseket. A minél pirosabb a legjobb, a minél zöldebb a legrosszabb.

Alternatív megoldás lehetne az objektum sorainak sor irányú átlagolása, így keresve a legkisebb sorszámú objektumot, és így állítva fel a rangsort, Magyarország a 8. helyre került. Az alternatív megoldás azonban nem tükrözi a tényleges helyzetet, nem adott számomra megfelelő választ a feltett kérdésre. Az ideális, reálisabb válasz megtalálásához a COCO Y0 modellt használtam a számításhoz, ugyanis itt rendelkezésre áll a minden objektum másként egyforma elv tesztelésének lehetősége.

Az elv lehetősége/lényege, hogy addig súlyozza és pontozza az optimalizáló eljárást az egyes attribútumok egyes rangsorszintjeit, míg a következményváltozó el nem éri minden ország esetén a konstanst (1000) értékét. Ha ez nem sikerül, s így

63

kialakulnak 1000 jóságpont feletti és alatti, ill. a normát, vagyis az 1000 pontot elérő objektumok, akkor az így kapott ország-csoportok világosan kifejezik, mely objektumok ideálisabbak, mint a többi.

Az Y0-, vagyis az anti-diszkriminációs modulban az adatmátrixhoz bemásoljuk a rangsor táblázatot. Sor- és oszlop fejlécek nélkül úgy, hogy az utolsó oszlopban feltüntetjük a konstans értékeket is. Ezt tettem én is, és így a futtatás után a rangsorban országunk a 8. helyről az 5. helyre ugrott. Számomra ez a kedvező változás azt eredményezte, hogy a bevezetésben feltett kérdésre a válasz pozitív, és a modell segítségével ez a tény tudományosan bizonyítottá vált.

A feltevésemet megerősíti a SWOT analízis is, ugyan ez egy puha módszer, de az erősségek/lehetőségek annyi pozitívumot sugároznak, hogy egy reálisan megalapozott operatív/üzleti tervvel a veszélyek/gyengeségek minimális szintre redukálhatóak.

Összegzésként elmondható, hogy minden elemzést/tényezőt figyelembe véve a vizsgálat pozitív eredménnyel zárult, a hipotézis a COCO Y0 alkalmazásával tudományosan bizonyítottá vált.

64

4.7. A DOLGOZAT RÖVID BEMUTATÁSA

A dolgozat a címében feltett kérdésre adja meg a választ a vidékfejlesztés keretében. A szakirodalmi áttekintésben feldolgozásra kerültek a kérdés megválaszolása során felvetődő fogalmak/kifejezések/módszerek meghatározásai. Ezt követte a saját vizsgálat bemutatása, az input adatok, és forrásuk meghatározása, majd az alkalmazni kívánt módszerek kiválasztása, alkalmazása. Az alkalmazott módszerek/ elemzések alapján megtörtént a válaszadás/bizonyítás.Az xlxs letölthető: FIWC (10).xlsx

65

4.8. IRODALOMJEGYZÉK

Balcsók István, dr. (szerkesztő) (2011): Vidékfejlesztési alapismeretek. Jászberény, Jegyzet kézirat

Bálint János, Nagy Géza (szerkesztők) (2007): Vidékfejlesztés. Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar.

Dorgai L. (2002): A vidékfejlesztés támogatásának elvei és gyakorlata az Európai Unióban Budapest: Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportja,

Fehér Alajos (1998): A vidék fogalmáról és a vidéki területek lehatárolásáról. Gazdálkodás, XLII. évf. 5. sz.

Gadócziné Fekete Éva (1999): Bevezetés az alulról vezérelt (bottom-up) vidékfejlesztés elméletébe és módszertanába Szolnok: Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola,

Halmai P. (2004): A reform ökonómiája: EU közös agrárpolitika: fordulópont vagy kiigazítás. Budapest, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.

Jávor K. (2003): Rövid meditáció a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervről. A Falu. XVIII. évf. 3. sz.

Kis Krisztián (2011): A vidék és a vidéki térségek meghatározásának európai vonatkozásai in Jelenkori Társadalmi és Gazdasági folyamatok 6 (1-2). pp.

Kovács D. (1998): A terület- és vidékfejlesztés szabályozása és működtetése az Európai Unióban Szolnok: Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola

Kovács T. (2004): A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007-2013 között. Tér és Társadalom, XVIII.évf., 4. sz.

Kovács Tamás (2000): Vidékfejlesztés és finanszírozás az Európai Unióban és Magyarországon. Tér és Társadalom. XIV. évf. 1. sz.

Kovács Tamás (2003): Vidékfejlesztési politika. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó

Kulcsár L. (1998): Vidékfejlesztés és vidékpolitika Magyarországon. A Falu. XIII. évf. 2. sz.

Laczkó L. (1999): Vidék, vidékfejlesztés. Gazdálkodás. XLIII. évf. 1. szám.

Pitlik et. al. 2000

66

4.9. ELEKTRONIKUS FORRÁSOK

Adatbányászat (letöltve: 2015.11.12)http://www.sfact.com/fogalomtar/adatbanyaszat

Adatbányászat (letöltve: 2015.11.12)http://www.t-systems.hu/megoldasok/alkalmazasok/analitikus-alkalmazasok-es-uzleti-intelligencia/adatbanyaszat

Dr. Balcsók István: Vidékfejlesztési alapismeretek (letöltve: 2015.11.12)http://vidfejl.blogspot.hu/2011/12/videkfejlesztes.html

Döntéstámogató rendszerek (letöltve: 2015.11.12)http://ait.gtk.szie.hu/oktatas/pluginfile.php/32452/mod_folder/content/0/7._Dontestamogato_rendszerek.pdf

Döntéstámogató rendszerek (letöltve: 2015.11.12)https://prezi.com/z-vqkcrgy-ca/dontestamogato-rendszerek/

Etikai kódex (letöltve: 2015.11.12)http://www.mibeinfo.hu/tagsag/etikai-kodex

Front-end (letöltve: 2015.11.12)http://pcforum.hu/szotar/?term=front-end

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet - Wikipedia (letöltve: 2015.11.12)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gazdas%C3%A1gi_Egy%C3%BCttm%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9si_%C3%A9s_Fejleszt%C3%A9si_Szervezet

Google keresési trendek, immár magyarul is (letöltve: 2015.11.12)http://www.guglisagok.hu/2009/08/18/google-keresesi-trendek-immar-magyarul-is/

Google Trends – Wikipedia (letöltve: 2015.11.12)https://hu.wikipedia.org/wiki/Google_Trends

Hasonlóságelemzés COCO használatával (letöltve: 2015.11.12)http://miau.gau.hu/temp/tananyag/ginf/coco_demo.pdf

Hírek a hasonlóságelemzés világából (letöltve: 2015.11.12)http://miau.gau.hu/myx-free/

Információbróker - az információ szakiparosa (letöltve: 2015.11.12)http://www.mfor.hu/cikkek/makro/Informaciobroker___az_informacio_szakiparosa.html

A KAP finanszírozása (letöltve: 2015.11.12)http://www.europarl.europa.eu/atyourservice/hu/displayFtu.html?ftuId=FTU_5.2.2.html

67

Kis Krisztián: a vidék és a vidéki térségek meghatározásának Európai vonatkozásai (letöltve: 2015.11.12)

http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/1359/1/Kis_K_2011_A_vid%C3%A9k_%C3%A9s_s_vid%C3%A9ki_t%C3%A9rs%C3%A9gek..._cikk.pdf

Lisszaboni szerződés (letöltve: 2015.11.12)https://hu.wikipedia.org/wiki/Lisszaboni_szerz%C5%91d%C3%A9s

Meghatározták a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartásokat (letöltve: 2015.11.12)

http://www.etudasportal.gov.hu/pages/viewpage.action?pageId=18841701

OECD (letöltve: 2015.11.12)http://ecopedia.hu/oecd

Online döntéstámogató rendszerek tervezése (letöltve: 2015.11.12)http://businessmanagement.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=62&Itemid=14&lang=hu

Pitlik László, Pető István: A konzisztencia-vezérelt jövőmodellek szerepe a stratégiamenedzsmentben (letöltve: 2015.11.12)

http://miau.gau.hu/miau/91/bulletin_hu.doc

Dr. Pitlik L.-Pásztor M. Zs.-Popovics A.-Bunkóczi L.-Pető I.: Online és lokális döntéstámogatási modellek fejlesztési lehetőségei és várható hatásaik (letöltve: 2015.11.12)

https://miau.gau.hu/miau/39/online.rtf

Római szerződés (letöltve: 2015.11.12)https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3mai_szerz%C5%91d%C3%A9s

Statisztika (letöltve: 2015.11.12)www.ksh.hu/statszemle archíve/1999/1999_05/1999_05/_350pdf

Stratégia - Wikipedia (letöltve: 2015.11.12)https://hu.wikipedia.org/wiki/Strat%C3%A9gia

Szakértői rendszer - Wikipedia (letöltve: 2015.11.12)https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer

A tanács 1290/2005/ek rendelete (2005. június 21.) A közös agrárpolitika finanszírozásáról (letöltve: 2015.11.12)

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2005:209:0001:0025:HU:PDF

Társadalmi egyeztetésen a 2014-2020-as operatív programok (letöltve: 2015.11.12)

http://www.nth.gov.hu/pm/index.html

Vidékfejlesztési politika (2007–2013) (letöltve: 2015.11.12)http://ec.europa.eu/agriculture/rurdev/index_hu.htm

68

4.10.ÁBRÁK JEGYZÉKE

1. ábra: A vidéki térségek feltételeit és a változásuk irányait leíró alapmutatók..........9

2. ábra - Az ÚMVP tengelyei......................................................................................21

3. ábra - A stratégiai tervezés modellje.......................................................................26

4. ábra - A stratégia alkotás fő kérdései:.....................................................................27

69

4.11. TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

1. ábra: A vidéki térségek feltételeit és a változásuk irányait leíró alapmutatók..........9

2. ábra - Az ÚMVP tengelyei......................................................................................21

3. ábra - A stratégiai tervezés modellje.......................................................................26

4. ábra - A stratégia alkotás fő kérdései:.....................................................................27

70

4.12.RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

KAP: Közös Agrár Piac Politika EGK: Európai Gazdasági Közösség OEEC: Európa Gazdasági Együttműködési Szervezet (Organisation for

European Economic Co-operabon) OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

(Organization for Economic Cooperation and Development)

EMVA: Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap EMOGA: Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciális Alap AVOP: Agrár Vidékfejlesztési Operatív Program ETHA: Európa Tengerügyi és Halászati Alap GDP: Bruttó Hazai Össztermék (Gross Domestic Product) PM: Partneri Megállapodás ESB: Vállalati Szolgáltatás Sín (Enterprise Service Bus) NUTS: Statisztikai Célú Területi Egységek (Nomenclature des Unites

Territoriales Statistiques) ÖTM: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium KDD: Adatbázisokban végzett tudásfeltárás (Knowledge Discovery in

Databases) DB: Adatbázis (Data Base) DPMS: Megjelenítő üzem módszabályozó jelek (display power

management signaling) FIWC: Fifa Interactive Word Cup EA: Electronic Arts ESPORT: Electronic Sport EASPORT: Electronic Arts Sport

71

MELLÉKLETEK

72

Konzultációkon való részvétel igazolása

73

Nyilatkozat

74

Szakdolgozat rövid bemutatása

75