SZENT ISTVÁN EGYETEMGAZDASÁG – és TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR

ÜZEMTANI TANSZEK

TDK Dolgozat

A MS OFFICE HASZNÁLATA A TEJELŐ SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSBEN

Ms Office in dairy cattle husbandry

Konzulens: Kovács Attila egyetemi tanársegéd

Ph.D hallgatóKészítette: Beloszohov Ilja

GTK V / 3-as cs.

GÖDÖLLŐ

2001

Bevezetés 2Irodalom áttekintés 3

Információs rendszerekkel kapcsolatos alapfogalmak 3Az adatmodellek elemei 3A relációs adatbázis felépítése 4A táblázatkezelés főbb fogalmai 4

A szarvasmarha gazdasági szerepe és a tejtermelés jelenlegi helyzete 6A tejtermelés helyzete 7A termelők és a feldolgozók kapcsolata 9A tej termékpálya kormányzati szabályozása 10A tejtermelés szerepe a külkereskedelemben 11A tejfogyasztás 12

A tervezés alapfogalmai 13Döntés támogató rendszerek (DSS) 16

A kitűzött célok 18A felhasznált eszközök bemutatása 19

Az adatbázis kezelő rendszer 19A MS Access 20A MS Access alapelemei 21

Az alkalmazás kialakítása 23Adatbázis fejlesztése 23

Táblák kialakítása 24A tervezési alrendszer 26

Az adatátvitel megszervezése 26A tervezési rendszer felépítése 27Az állományváltozási terv 27A termelési és értékesítési terv 29A rációnok tervezése 29A takarmányozási terv 30Költség terv 31Eredmény terv 31

Összefoglalás 32Irodalom jegyzék 33

2

Bevezetés

Nap mint nap a világ gyorsított ütemben változik és új követelményeket állítja fel

magunk elé. A gyorsulás legjelentősebb kifejezője a megsokszorozódott

információáram. Az emberiség mindennapi tevékenységében már képtelen

operálni az információtömeggel hagyományos módszereket használva. Ezért a

mindennapi életünk és tevékenységünk elképzelhetetlen a számítógépek segítsége

nélkül. A mai gazdasági élet változása, a világ növekvő népessége, a globálizació

és eredményei igénylik a mezőgazdasági termelés fejlődését és lépéstartását a

változásokkal szemben. A mezőgazdasági termelés és azzal kapcsolatos

tevékenységek is igénylik a tudomány és technika által kidolgozott új módszerek

és eljárások bevezetését, sőt mindennapi használatát.

Biztos vagyok abban, hogy az információs rendszerek bevezetése és használata

nem csak a bankok és multinacionális vállalatok szükségszerűsége és joga, hanem

a mezőgazdaság sikeres és eredményes jövőjének egyik alappillére.

Ennek jegyében igyekeztem felmérni a magyarországi helyzetet a tejtermeléssel

foglalkozó vállalkozások esetében, ill. saját információs rendszeremen keresztül

igyekszem bemutatni azokat a követelményeket, melyeket figyelembe kell venni

egy ilyen rendszer kialakításakor.

3

Irodalom áttekintés

Információs rendszerekkel kapcsolatos alapfogalmak

Mivel a dolgozatom célja egy, tervezést is segítő, tejelő szarvasmarha

nyilvántartását végző információs rendszer kidolgozása, először tisztázni szeretnék

néhány alapfogalmat, amelyek használatára később kerül sor.

Adat: olyan tény vagy ismeret, amelynek egyedül a megléte nem határozza meg a

jelentőségét, használhatóságát.

Információ: olyan adat, amelyiket a vele rendelkező kapcsolatba hozhatja más

adatokkal és így értelmezheti.

Ezekből az következik, hogy nem minden adat tekinthető információnak az adott

személy vagy szervezet számára. Itt felvetődik az információs rendszerek egyik

kritikus pontja, amely szerint köteles tárolni és hozzáférhetővé tenni minél

nagyobb adattömeget, akkor is, ha a nagyobbik része nem is tekinthető

információnak.

Az adatmodellek elemei

Egyed: konkrét dolgok valamilyen nézőpontból tekintett, adott tulajdonságokkal

rendelkező halmaza.

Tulajdonság: Az egyedek jellemzőinek halmaza.

Adatkapcsolat: Egyedek és tulajdonságok közti viszony.

Adatmodell: Egyedek, tulajdonságaik és a közöttük lévő kapcsolatok sémája.

Az adatmodellek típusai:

Hálós adatmodell, az adatmodellt egy gráf segítségével adjuk meg,

amelyben csomópontok jelentik az egyedeket, a vonalak ábrázolják a

kapcsolatokat.

Hierarchikus adatmodell, egy gráf írja le a modellt alá- és fölérendeltségi

viszonyokat figyelembe véve.

4

Relációs adatmodell: Az adatmodellt matematikai értelemben vett relációk

segítségével írják le. A relációs adatmodellt E. F. Codd alkotta meg 1970-

ben. Az adatok tárolása táblázatokban történik, amelynek egy sora az egyed

egy konkrét előfordulásának attribútumait tartalmazza, és így a tábla egyes

oszlopai relációt alkotnak.

A tábla sorait rekordoknak, az oszlopait mezőknek is nevezik.

Adatbázis: Az adatmodell fizikai megvalósítása. Rendszerezett adatok valamely

logikai séma alapján történő tárolása olyan formában, hogy lehetővé tegye az

adatok időszérűsítését és egyszerű visszakeresését.

Adatbázis kezelő rendszer: Integrált programcsomag, amely lehetővé teszi

adatbázisok létrehozását, karbantartását, az adatok kezelését és a szükséges

információk visszakeresését.

A relációs adatbázis felépítése

Egy relációs adatbázis tartalmazza az adatmodellek valamennyi elemét: egyedeket,

tulajdonságokat és kapcsolatokat. Az egyedek és tulajdonságai egy táblázatban

rendezve kerülnek tárolásra. Kétfele kapcsolatról beszélhetünk a relációs adatbázist

említve: tulajdonságok között és táblázatok között.

Tulajdonságok közötti kapcsolatról már volt szó, a táblák közötti kapcsolatok

kapcsolómezőkkel jönnek létre.

Egyedi kulcs: egy vagy több tulajdonság, amely egyértelműen azonosít az

egyedhalmaz egy elemét.

Elsődleges kulcs: a tábla egy sorának egyedi azonosítója.

Idegen kulcs: kapcsolómező, amely egy másik tábla elsődleges kulcsára

vonatkozik.

A táblázatkezelés főbb fogalmai

Cella: a táblázat legkisebb része, a legelemibb egysége. Azonosítása a megfelelő

oszlop és sorcímkékkel történik.

5

Tartomány: a munkalap egy része, amelynek azonosítása általában a bal felső ill.

jobb alsó sarkában lévő cellákkal történik.

Táblázat: olyan tartomány, amelyben egymással összetartozó adatok vannak.

Munkalap: a tulajdonképpeni számolótáblák, amelyeknek 256 oszlopa és 65536

sora van.

Munkafüzet: több munkalapból álló fájl.

6

A szarvasmarha gazdasági szerepe és a tejtermelés jelenlegi helyzete

A tejelő szarvasmarha jelentősége az alábbi felsorolással jellemezhető: A megtermelt tej, mint az ágazat főterméke, továbbá az iker és mellék

termékek folyamatos árbevételt biztosítanak a vállalkozás számára és ezáltal

a vállalkozás likviditása javul, önfinanszírozásra képes lehet,

a technikai hatékonyság szintjén a szarvasmarha takarmány értékesítő

képessége a tejtermelésben messze meghaladja a többi állatfaj eredményeit

(a takarmány energia és fehérje tartalmát 36- ill. 43 %-os hatékonysággal

áttranszformálja a tej energia és fehérje tartalmává, 1. képlet szerint), így a

tejfehérje az egyik legolcsóbban előállítható fehérje (lásd 1. táblázat),

a friss tej és tejtermékek fontos emberi táplálékok,

a friss tej és tejtermékek a külkereskedelem fontos elemei,

a tejtermelés folyamatosságánál fogva fontos szerepe lehet a

foglalkoztatásban,

a nagy mennyiségben megtermelt szerves trágya jól használható a talaj

termőképességének fenntartásában és javításában.

1. képlet.

Energia értékesülési % =Állati termék energiája, MJ*100%

Elfogyasztott takarmány energiája MJ

1. táblázat: A takarmányok transzformációjának hatásfoka.

Állatfaj Energia FehérjeHasznosítása %

Tejtermelés(4500 l / tehén /év) 36 43Húsmarha 11 10Sertéshízlalás 30 20Pecsenyecsirke hízlalás 27 23Tojástermelés(250 tojás / év / tyúk) 30 25

Forrás: Kalmár-Keszi: „A szarvasmarha gazdasági szerepe”, Gazdálkodás, XLV. évfolyam 4. szám

7

A tejtermelés helyzete

A fogyasztói tej termelése a 90-es évek elejéhez képest az évtized végére

visszaesett, bár 1998-ra ismét kissé magasabb termelési volument figyelhettünk

meg, amely azonban még mindig nem éri el a korábbi szintet. A vaj, a sajt és a túró

termelése szintén csökkenő tendenciát mutatott az évtized vége felé.

A 2. táblázatban bemutatom a szarvasmarhaállomány alakulását Magyarországon.

2. táblázat: Állatállomány (év végén ), ezer db

Év Szarvasmarha,összesen Ebből tehén

1990 1571 6301991 1420 5591992 1159 4571993 999 4501994 910 4151995 928 4211996 909 4141997 871 4031998 873 4071999 857 3992000 805 3802000

április 1. 804 3801

1 ebből 355 a tej- ill. kettős hasznosítású.Forrás: KSH, 2000

Mezőgazdaság Statisztikái Évkönyv, 1999.A 3. táblázatban szeretnék bemutatni a tejtermelés és tejfogyasztás fontosabb

adatait.

8

3. táblázat

Év Tehéntej,millió l

Egy tehénre jutótejtermelés, l

1 főre jutótejfogyasztás, l

1990 2763 4935 169,91991 2417,6 4663 167,91992 2234,1 4737 159,71993 2019,5 4613 145,11994 1878,2 4660 141,11995 1919,6 4893 133,41996 1918,1 4846 1381997 1931,3 4985 158,41998 2045,2 5362 151,81999 2044,5 5310 -

Forrás: KSH, 2000.A 90-es években végbement strukturális átalakulás során számos állami gazdaság

és termelőszövetkezet felbomlott és/vagy mérete csökkent. Ez a rendkívül kis

üzemméret és a vele együtt járó tőkehiány nem teszi lehetővé a jó higiéniai

minőségű tej termelését. A tőkehiány és a hitelhez jutás nehézségei miatt csak

kevés termelő képes gazdaságosan folytatni a tejtermelést.

A 4. táblázat adatai szerint a vizsgált 8 évben a szarvasmarha ágazat két

termékének a jövedelmezősége ellentétesen alakult. A tejtermelés egy év

kivételével nyereséges volt, a hústermelés szintén egy év kivételével veszteséges.

4. táblázat: A tejtermelés gazdaságossága a mezőgazdasági társas

vállalkozásokban.

Mutató 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999Önköltség, Ft/l 16,54 19,04 23,17 27,05 33,71 40,38 44,84 52,23Jövedelem, Ft/l -0,28 1,08 2,77 4,32 2,73 5,53 13,55 9,31Ár, Ft/l 16,26 20,12 25,94 31,37 36,44 45,91 58,39 61,54Költségarányosjövedelmezőség, %

-1,7 5,7 11,9 16,0 8,1 13,7 30,2 17,8

Forrás: Kalmár-Keszi: „A szarvasmarha gazdasági szerepe”, Gazdálkodás, XLV. évfolyam 4. szám

9

A termelők és a feldolgozók kapcsolata

A vertikális koordináció a tejgazdaságban alapvetően az ármechanizmuson

keresztül valósul meg. Más termékekkel, illetve iparágakkal szemben ezt az teszi

lehetővé, hogy a tejiparnak az alapanyagtejjel szemben támasztott minőségi

igényei néhány pontosan mérhető paraméter segítségével jól leírhatók. Ilyenek:

A fizikai tisztaság,

a szomatikus sejt száma,

az összcsíraszám,

a tej fehérje- és zsírtartalma,

gátlóanyag-tartalma,

idegen víz tartalma.

Hasonlóan a nyugat-európai országokhoz ezek a paraméterek képezik a minőség és

beltartalom szerinti nyerstej-árfizetés alapját.

A felvásárolt tejmennyiség több mint 90%-át éves értékesítési szerződések alapján

szállítják a termelők a feldolgozó üzemekbe. A gyűjtőcsarnokokon keresztül

felvásárolt, több gazdától származó kistermelői tejre a csarnok üzemeltetője köt

szerződést a feldolgozóval.

A nyerstej felvásárlási ára szabad ár, eltekintve attól, hogy a feldolgozóknak az

Extra minőségű tej felvásárlása után nyújtott támogatás feltétele, hogy azok a tejért

legalább az évente rögzített irányárat kifizessék. Az árat 1997-től egységesen a

komplex higiéniai minősítési rendszer osztályai szerint kell meghatározni: Extra,

I., II., és III. osztályú, valamint osztályon kívüli tejre. A minőségi osztályok

szerinti jelenlegi árakat az 5. táblázat szemlélteti. Érdekes, hogy a minőségi

osztályok és azokhoz tartozó árak meghatározása gyakorlatilag (a tej átviteli

szerződések szerint) feleslegesnek mondható, ugyanis csak az Extra és I. osztályú

tej kerül átvitelre.

10

5. táblázat: A termelői nyerstej felvásárlási ára 2001-ben

2001. 06. 2001. 08.Menny. ezer

lÁtlagár (Ft/l)

Menny. ezer l

Átlagár (Ft/l)

Extra 38074 69,40 34709 69,56I.osztály 4187 64,78 5004 64,94II.osztály 1482 53,05 1895 52,81III.osztály 325 48,79 344 48,43Osztályon

kívüli 1141 44,09 1126 43,80

Minőségi osztály

összesen45209 67,65 43078 67,45

Forrás: www.akii.hu, Piaci jelentések.

A tej termékpálya kormányzati szabályozása

A tejágazat kormányzati szabályozásának eszközrendszere a 90-es évek folyamán

rövid távon is gyakran változott.

A 90-es évek elején a tejtermelés támogatását és az adminisztratív ármegállapítást

eltörölték. Néhány éves szünet után 1993 júniusában ismét bevezették a tejtermelés

támogatását. 1996-ban garantált árakat vezettek be az Extra és az I. osztályú

nyerstejre. Ezeket a piacon az ennél magasabb áron eladhatatlan tejért kell

kifizetni. A Tej Terméktanácsot 1992-ben alapították, és a kormányzat 1994-ben a

terméktanácsok közül elsőként ismerte el. A Terméktanács célja: a tejtermelés, -

feldolgozás és –értékesítés koordinációjának elősegítése. Kifejti véleményét az

ágazatot érintő kérdésekben, beleértve az Országgyűlés által hozott törvényeket,

miniszteri rendeleteket és az egyéb szabályozást is. A nyerstej termelési

kvótarendszert a termelői szervezetek nyomása eredményeképpen 1996-ban

vezették be. A termelők a kvótától a tej biztos értékesítését várták. Az 1,8 illetve az

1,9 milliárd literes országos kvótát sem 1997-ben, sem 1998-ban nem sikerült

kitölteni. Így a kvóta nem volt korlátozó hatású. A tejtermelés növelését nem a

kvóta, hanem a termelőkapacitás és a kereslet korlátozta.

11

A tejtermelés szerepe a külkereskedelemben

6. táblázat: Export alakulása

Termék megnevezés Mennyiség, tonna Érték, ezer USD

1999. I-X. hó

2000. I-X. hó

2000/1999,

%

1999. I-X. hó

2000. I-X. hó

2000/1999,

%Tej és tejszín nem sűrítve, édesítőszer hozzáadása nélkül 17790 59022 333,1 5176 15410 297,7

Tej és tejszín nem sűrítve, édesítőszer hozzáadásával is 7041 2933 41,7 7930 4314 54,4

Tejföl, joghurt, kefir édesítőszer, gyümölcs hozzáadásával is 8566 4925 57,5 5727 3309 57,8

Vaj és vajkrém 4565 1049 23,0 5959 1437 24,1Sajt és túró 10301 15287 148,4 24131 32106 133,0Forrás: www.akii.hu, Az élelmiszergazdaság külkereskedelme.

7. táblázat: Import alakulása

Termék megnevezés Mennyiség, tonna Érték, ezer USD

1999. I-X. hó

2000. I-X. hó

2000/1999,

%

1999. I-X. hó

2000. I-X. hó

2000/1999,

%Tej és tejszín nem sűrítve, édesítőszer hozzáadása nélkül 1547 1374 88,8 797 751 94,2

Tej és tejszín nem sűrítve, édesítőszer hozzáadásával is 4145 3211 77,5 5528 5142 93,0

Tejföl, joghurt, kefir édesítőszer, gyümölcs hozzáadásával is 4982 7628 153,1 4130 5228 126,6

Vaj és vajkrém 342 753 220,3 646 1220 188,7Sajt és túró 6199 9167 147,9 13148 18095 137,6Forrás: www.akii.hu, Az élelmiszergazdaság külkereskedelme.

12

A tejfogyasztás

8. táblázat: A tej és egyes tejtermékek fogyasztásának változása a háztartásokban

2000 január-szeptemberben, 1999 január-szeptemberhez képest, %-ban kifejezve.  

Termék Mennyiségben ÉrtékbenTej 0 +16

Sajt +1 +18

Gyümölcsjoghurt +8 +14

Tejföl -7 +10

Forrás: www.gfk.hu , GfK Piackutató Intézet

2000 első kilenc hónapjában a tej és sajt fogyasztása stagnál, a tejfölé csökken, a

gyümölcs joghurté pedig növekszik a háztartásokban, a tavalyi hasonló időszakhoz

képest. Értékben azonban mindegyik termékcsoport fogyasztása növekszik, 10-18

százalék között, idén január-szeptemberben a múlt év első kilenc hónapjához

képest. Sorrend szerint legnagyobb mértékben a sajt, majd a tej, gyümölcs joghurt

és tejföl fogyasztása nő, értékben mérve. A tej a legnagyobb forgalmú élelmiszer.

Fogyasztása a háztartásokban idén január-szeptemberben változatlan a tavalyi

hasonló időszakhoz képest, értékben viszont 16 százalékkal nőtt.

13

A tervezés alapfogalmai

„A tervezés általános értelemben véve valamilyen kívánatosnak tartott jövőbéli

állapot felvázolását, valamint az annak elérését lehetővé tevő utak és feltételek

meghatározását jelenti” ( Dr. Székely Csaba ).

Egy más definíciója: „az a menedzsment funkció, amely a szervezet jövőbeli

működésére vonatkozó célokat határozza meg, és dönt az elérésükhöz szükséges

tevékenységekkel és erőforrásokkal kapcsolatban arról, hogy kinek, mit, mikorra,

milyen sorrendben és hogyan kell megtennie” ( Dr. Pataki Béla ).

A jövőben bekövetkezhető események korlátlansága, a kitűzött célokhoz vezető

utak sokszínűsége azt sugallhatja számunkra , hogy a tervezés mindig egy vagy

több lehetőségből álló választás, tehát mint jövőre vonatkozó döntés

(döntéshalmaz) is értelmezhető ( vagyis a lehetséges variáció(k) kiválasztásával

megoldottuk egyben a tervezés feladatát is). A tervezés és a döntés kapcsolatának

vizsgálatakor Ackoff kimutatja, hogy éppen a bonyolult, egymással többszörösen

is összefüggő döntési problémák megjelenése teszi elengedhetetlenné a tudatos

tervezési tevékenységét.

Az ilyen módon megfogalmazott döntéssorozat sajátosságai:

a tervezés jól elhatárolhatóan megelőzi a döntést,

a tervezés, mint problémahalmaz nem bontható külön elemekre, így mindig

összevontan, együttesen kell kezelni a részterületeit,

a tervezés egységes döntési folyamatként, a döntések sorozataként

értelmezhető,

a kívánt eredmények bekövetkezése megfelelő cselekvés hiányában nem

várható.

A tervezés eredményeként olyan, a kívánt cél vagy állapot elérését segítő útmutatót

kapjuk, amelyet tervnek nevezzük. Tehát a terv a tervezési folyamat terméke. Itt

arra is szükségesnek tartom megemlíteni, hogy legtöbb esetben a terv csak a

cselekvés irányát, a jövőbéli tevékenységek egyik lehetséges sorrendjét

14

meghatározó útmutató, ami nem követeli szigorú betartását. Ebből természetesen

kivétel is lehet, amikor a terv szigorú betartása alapvető fontosságú. Másik oldalról

„tervezés nem öncélú tevékenység. Fő célja az, hogy rendelkezésre bocsássa a

szükséges vezérfonalat a szervezet egészében folyó létfontosságú döntési

tevékenység számára, a döntésekhez kidolgozva a jövőre vonatkozó tervcélokat,

feltételeket, mintegy keretül szolgálva az integrált döntési rendszer számára az

egész vállalat eredményességének maximálás céljából.”

A tervezés általános célkitűzései az alábbiak szerint lehet felsorolni:

a terv a működést és a fejlesztést elhatározó döntések alapja,

a működés alapja,

az ellenőrzés dokumentuma.

Ezeket figyelembe véve azt mondható, hogy a tervezési tevékenységeket a vezetés

alapvető funkcióiként tekinthetjük, mert a terv a vállalati irányítás alapjaként

értelmezhető.

Szükségesnek tartom említést tenni a tervezési szemleletek típusairól. A különböző

szemleletek alapjai a tervezés céljaiból, a rendelkezésre álló erőforrások vagy

éppen ezek hiányából, továbbra a tervezési módszer kiválasztásából erednek.

1. A kielégítő tervezés: jellemzője az elég jóra, de nem a legjobbra való

törekvés. Korlátot a megfogalmazott cél elérésében a természeti, technikai,

gazdasági vagy egyéb okok jelenthetnek oly módon, hogy a

legkívánatosabbnak tartott állapot egyszerűen nem érhető el.

2. Az optimalizáló tervezés: a lehető legjobb megoldás(ok) elérése a cél.

Elsődleges feltétele az alkalmazott modellek mennyiségi megfogalmazása.

Ennek megfelelően a tervezés eredményessége a modell helyességégétől és

pontosságától függ. Matematikai optimum csak olyan mértékben közelíti

meg a gazdasági optimumot, amilyen mértékben modell megközelíti a

gazdasági valóságot. A rendszer modelljének pontos kialakítása csak akkor

lehet eredményes, ha alaposan ismerjük a valós rendszert és összefüggéseit.

Az optimalizáló tervezés alkalmazásának körét a valósági gazdasági

15

rendszerek bonyolultsága és körülményéinek számszerűsíthetetlensége

szűkíti.

3. Az adaptív tervezés: összefoglaló tervezési felfogás. A szemlelet

megnevezése elsősorban a gazdasági szervezet alkalmazkodó képességére

koncentrál. Elsősorban arról szól, hogy a rendszer fejlesztése, a problémák

hatékonyabb megoldási mechanizmusának alkotása a központi kérdéssé

válik. „Fő következtetés, hogy a tervezés haszna nem elsősorban, illetve

nem csak maga a terv, hanem a tervkészítés folyamata, tehát az

alkalmazkodó képesség kialakítása” (Dr. Székely Csaba).

A vállalati menedzsment fontosabb funkciói az alábbiak:

Információ

gyűjtés

Információ

feldolgozás

Döntés

előkészítés

Ellenőrzés Végrehajtás Döntés

Mindezek a feladatok elvégzéséhez a menedzsereknek nagyon sok információra

van szükségük, amit a menedzsment vagy vezetői információs rendszer biztosít

számukra. A vállalatoknál több vezetési szint létezik: stratégiai, taktikai, operatív.

A szervezeti hierarchiában felfelé haladva a vezetők kevésbé részletezett, jobban

összesített információkat igényelnek.

Stratégiai tervezés szintjének szükséges információk köre:

Tervezett tevékenységek kockázatai, korlátai,

Új termékek piaci lehetőségei, versenytársak trendjei,

Tervezett beruházásokkal kapcsolatos adatai,

Technológiai fejlesztés adatai,

Pénzpiaci információk,

Törvényi, igázgatási és egyéb korlátok.

Taktikai tervezés információs környezete:

Részletes költségszámítások,

Tevékenységek és személyek pontos adatai,

16

Rövid távú tervezéshez szükséges adatok.

Operatív tervezés információs környezete:

Beszállítói információk,

Információk a készletszintekről,

Műveleti idők,

Gépek, munkaerő hozzárendelések,

Termelés ütemezés.

A Vezetői Információs Rendszerek (VIR) a szervezeti, menedzsment és stratégiai

tevékenységeket támogatják információellátással és információfeldolgozással.

Ezek a rendszerek egyidejűleg használnak információtechnológiát és modelleket

analízisre, tervezésre és döntéshozatalra, valamint nagymértékben támaszkodnak

adatbázisokra. A vállalatirányítási rendszerek, a vállalatoknál kialakult horizontális

és vertikális munkamegosztásnak megfelelően, funkcionális részekre oszlanak. A

vertikális vállalati munkamegosztásnak felel meg a vezetői információs és döntés-

támogató funkciókra, valamint a tranzakció-feldolgozási funkciókra történő

felosztás, míg a horizontális munkamegosztás követi a vállalatirányítási

információs rendszerek funkcionális modulokra történő felbontása, amikor is ezen

rendszereken belül pénzügyi-számviteli, kontrolling, tárgyi eszközgazdálkodási,

termelésirányítási, készletgazdálkodási, kereskedelmi, humánerőforrás-

gazdálkodási és egyéb modulokat különböztetünk meg.

Döntés támogató rendszerek (DSS)

Egy VIR strukturája mindig a szervezet strukturáján és tevékenységein alapul. A

szervezetek funkcionális területekre vannak osztva. Mindegyik funkcionális

területhez tartoznak alkalmazások. A VIR alrendszerei ezeknek az

alkalmazásoknak a halmazai. A stratégiai tervezés elemzések, döntések,

választások sorozata, melynek során a stratégiai menedzsmentnek elemezni kell a

környezetet, a szervezet erőforrásait, a stratégiai kapacitásokat. Ilyen feladatok

végrehajtásához rengeteg adatra, információra, mi lenne, ha típusú vizsgálatokra,

17

ill. ezek elvégzését támogató eszközökre van szükség. Ilyen elemzések elkészítését

támogató rendszereket vezetői döntés-támogató rendszernek nevezzük.

DSS definíció: DSS-ek azok a döntéshozatal folyamán használható számítógépes

rendszerek, amelyek a strukturált és kevéssé strukturált feladatok megoldásához is

segítséget nyújtanak a beépített döntési szabályok és modellek felhasználásával, és

ezeket a felhasználó is módosíthatja, vagy bővítheti.

A döntéstámogató rendszer fogalmat olyan rendszerek leírására használjuk,

amelyek támogatják, de nem helyettesítik a vezetőket döntéshozatali

tevékenységükben. Ezeket a rendszereket általában részben strukturált döntéseknél

használják, ahol emberi ítélet is szükséges. A jó döntéstámogató rendszert a nem

professzionális felhasználó is kezelni tudja, az adatok elég széles skálájához

biztosít hozzáférést, többféle modellezési és analizáló eszközzel rendelkezik. A

vezetői döntés-támogató rendszerek az alaprendszerből táplálkozó, gyors,

többdimenziós összesítésre képes, elemzést, tervezést, ellenőrzést programozás

nélkül támogató megoldások. Egyik legfontosabb jellemzőjük, választ tudnak adni

a „mi lenne, ha” típusú kérdésekre, amely kérdések a vezetői döntési folyamatban

állandóan felmerülnek.

18

A kitűzött célok

A dolgozatomban szeretnék bemutatni egy számítógépes alkalmazás

kifejlesztésének a tapasztalatait. Semmiféléképpen nem mondhatom, hogy a

bemutatásra kerülő alkalmazás egy kész, teljes körű információs rendszerrel

egyenrangú program. Itt elsősorban egy ilyen rendszer létrehozásának lehetőségeit

és alappilléreit szeretném bemutatni.

Végső célom egy olyan számítógépes rendszer létrehozása, melynek segítségével a

felhasználó gyakorlatilag bármilyen tömegű adatot képes nyilvántartásba venni, azt

tárolni és visszanyerni tetszőleges részletességgel. Bármilyen bonyolultságú

dokumentumot el tud készíteni segítségével, ill. rövid távú terveket is készíthet

anélkül, hogy rendelkezne a felhasználói szintnél magasabb számítástechnikai

ismeretekkel.

A fejlesztés alatt álló alkalmazás egy tejelő szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozó

üzem információs rendszereként is képes majd működni, mert kielégítheti annak

információs igényeit és lehetőséget ad az üzemméretű tervek kialakítására.

19

A felhasznált eszközök bemutatása

Az adatbázis kezelő rendszer

Egy relációs adatbázis-kezelő rendszer alkalmazását feltételeztem a kitűzött célok

elérésének érdekében. Ennek alátámasztására annak az alábbi előnyeit szeretnék

felsorolni:

1. A tervezési folyamatok szempontjából fontos információk nyilvántartását

legegyszerűbben egy relációs adatbázissal lehetséges megoldani,

2. egy információs rendszer által adta lehetőségek kihasználása mellett, a tárolt

adatok zömét a tervezési alrendszer is igényelheti, így nem szükséges a

többszöri adatbevitel,

3. a tervezési alrendszer „terméke” így legegyszerűbb és legtermészetesebb

módon kialakíthatja az információs rendszer ún. kontrolling funkciójának a

megvalósítási alapját (legegyszerűbb esetben a terv-tény összehasonlítás),

4. a relációs adatbázist kezelő programcsomag választéka óriási (MS Office-tól

Oracle-ig választhatunk),

5. SQL, mint relációs adatbázisokból való irányítható információnyerés

standardizált eszköze: egyszerű, nem igényel drága szakértelmet.

A következő lépésben tehát egy olyan adatbázis-kezelő rendszert kellett találni,

amely megfelel a felmerült és a várható igények kielégítésére:

Bármilyen mennyiségű, formátumú adat tárolására alkalmas,

Nem igényli különleges és drága hardver platformot,

Adatok visszanyerésének irányíthatósága (egyedi igényeket is kielégíthető

lekérdezések végrehajthatósága),

Beépített adatvédelmi eszközök,

Terjedtsége, ára,

Kezelése egyszerű (átlagos felhasználó is kezelhet) legyen,

20

Adjon lehetőségét a nagyszámú, bonyolultabb kalkulációk elvégzésére, ill.

tartalmazzon erre alkalmas eszközöket.

Különben a fejlesztési eszköz megválasztása saját elképzelésékre és preferenciákra

alapozódik. Az alkalmazásom fejlesztéséhez a MS Office programcsomagot

választottam. A fenti kritériumokat figyelembe véve elmondható, hogy:

MS Access, mint a csomag része kitűnően alkalmas a kitűzött céloknak

megfelelő feladatok megoldására,

Kiterjedtsége óriási,

Átlagos felhasználó is könnyen kezelheti,

MS Excel kitűnő eszközként alkalmazható a tervezési alrendszer

kifejlesztésére,

A programcsomag összefüggő, egymás adatait is könnyen felhasználható

részprogramokból áll, így adatátadás-átvitel az alkalmazások között könnyen

megvalósítható.

A MS Access

A MS Windows, és az Office programcsomag elterjedése nagyon gyorsan történt.

Nagy előnye ezeknek, hogy használatuk nem igényel magas tudást, és számos

probléma megoldására alkalmasak. A folyamatos fejlesztések eredményeképpen

pedig használhatóságuk egyre szélesebb. A MS Office programcsomag tagjaiként

legtöbben a MS Word-t, mint szövegszerkesztő programot, továbbra a MS Excel,

mint táblázat kezelőt ismerik. A MS Access kisebb mértékben ismert részprogram,

amit egyrészt a magasabb ár, másrészt pedig a program különösebb képességei

(amelyeket a mindennapi életünkben nem nagyon használjuk), határozzak meg.

Míg a MS Excel egy táblázatkezelő rendszerként (elsősorban a bonyolultabb

matematikai és statisztikai kalkulációk elvégzésére), a MS Access pedig egy

relációs adatbázis-kezelő rendszer, mely elsősorban az adattárolásra, megőrzésre,

visszanyerésre fejlesztették ki. Ennek megfelelően kezelése lényegesen magasabb

felkészültséget igényel olyan értelemben, hogy pl. egy megfelelő felhasználói

21

interfésszel rendelkező adatbázis létrehozása sokkal nagyobb és sokrétűbb

feladatként fogható fel. De ez egyáltalán nem jelenti a már meglévő adatbázis

mindennapi használatának különösebb nehézséget, mivel a felhasználói interfész

kialakításával leegyszerűsíthetjük a felhasználó életét, levezetve a rendszer

felhasználását a már megszokott Windows felhasználói interfészhez. Szerintem

mindezek a lehetőségek felhasználásával elkészíthetők olyan alkalmazások,

amelyek kielégíthetik a legtöbb kis- és közép vállalkozás információ feldolgozás

igényeit különös tekintettel a mezőgazdasági vállalkozásokra, amelyek nem

mindig képesek megszerezni egy komoly információs rendszert.

A MS Access alapelemei

Itt szükségesnek tartom bemutatni a MS Access alapelemeit, mivel ezek alapján

épül fel minden adatbázis. A fontosabb elemek a következők:

1. Tábla: az adattárolást végző elem. Ide kerülnek rögzítésre a nyilvántartandó

adatok. Egy tábla mezőkből, rekordokból és ezek tulajdonságainak ill.

formátumának leírásából épül fel. Egy tábla meghatározásához a címe szolgál,

ami nem ismétlődhet egy adatbázison belül. A mezők is el vannak látva saját

címekkel, amelyeknek szintén különbözniük kell egy táblán belül. A tábla

mindegyik mezőre meghatározhatunk a tárolandó adattípust, formátumát ill.

kötelező szereplését, továbbra tilthatjuk, hogy egy mezőn belül azonos adat

jelenjen meg. Ez az egyik eszköz az adatbevitel helyességének ellenőrzésére,

amely eléggé hatékonyan kiszűrheti a lehetséges hibákat. Az elsődleges kulcs

meghatározásával a tábla minden rekordját azonosíthatóvá tegyünk.

2. Lekérdezések: az adatbázisban tárolt adatok irányítható visszanyerésének

eszköze. A lekérdezések mindig a betárolt adatokra támaszkodnak és

megjeleníthetik azokat az előre meghatározott feltételek szerint. A táblák

összekapcsolásával összetettebb lekérdezéseket tervezhetünk, ami több táblából

való információ visszanyerésének lehetőségét adja. Így a MS Access adta

lehetőségeivel élve szinte bármilyen mélységű, bonyolultságú és részletességű

22

információt kaphatunk. A lekérdezések tervezésére több mód áll

rendelkezésünkre: Tervező mód, SQL mód, Lekérdezés Varázsló stb.

3. Űrlapok: egy alkalmazás felhasználói felületet meghatározó elemek. Ezeken

keresztül a felhasználó kommunikálja az adatbázisával az adatbázis-kezelő

rendszer közreműködésével. Itt jeleníthetők meg a különböző vezérlő elemek,

amelyek segítségével történik majd az adatbázis irányítása. A felhasználói

felület tetszés szerint kialakítható, ez a fejlesztő saját elképzelésein múlik csak.

4. Jelentések: előre elkészített dokumentum keretek, amelyek hozzákapcsolhatók

táblákhoz vagy lekérdezésekhez. Jelentőségük az, hogy meghatározhatjuk a

későbbiekben sokszor nyomtatandó dokumentumok megjelenítési formáját, és

ezzel megkönnyíthetjük a felhasználó munkáját.

5. Makrók: a MS Access beépített utasítások. Ezeket felhasználva

automatizálhatjuk az adatbázisunk működését ill. összekapcsolhatjuk az

adatbázis egyes elemeit. Egy fejlesztő számára szinte nélkülözhetetlen a

felhasználásuk, mert ezek segítségével teheti életképessé az adatbázisát.

Utasítássorozatként felhasználva szinte nagyon sok műveletautomatizmust

beépíthetjük az alkalmazásunkba.

6. Modulok: Visual Basic for Application programozási nyelv, amely beépített

formában jelen van a MS Office-ben. Olyan utasítások és műveletek

szerkeszthetők felhasználásával, amelyeket lehetetlen megvalósítani makrókat

használva. Használatuk feltételezi bizonyos programozási ismereteket de ezzel

az alkalmazásunk nagyobb funkcionalitását érhetünk el.

23

Az alkalmazás kialakítása

Adatbázis fejlesztése

Az alkalmazás kifejlesztése előtt fel kellett mérnem a tevékenység folytatásakor

felmerülhető adatok milyenségét, lényegét, származását és a közöttük meglévő

vagy létrejöhető kapcsolatok összességét. Ezt a feladatot az eddigi tanulmányaim

során és a nyári gyakorlatok folyamán megszerzett ismeretekre alapozva oldottam

meg. Itt szükségesnek tartom felhívni a figyelmet arra, hogy az egész alkalmazás

pusztán a meglévő állattenyésztési, vállalatgazdaságtani és számítástechnikai

ismereteimre alapozódik és sajnálatos módon jelenleg még nem kerültem hozzá

olyan adatokhoz amelyek nagy segítségét nyújthatnak az alkalmazás teszteléséhez

és továbbfejlesztéséhez ( elsősorban a telep mindennapi tevékenysége során

keletkező adattömeget értem ezalatt). A Józsefmajori Kísérleti és Tangazdaságban

2000 óta történik folyamatosan ilyen jellegű információgyűjtés, de az adattömeg

még nem elegendő mennyiségű a teszteléshez.

Így az első lépésem az volt, hogy megszerkesztem az ún. infológikus modellt,

amelyben kifejezésre kerültek a tejelő szarvasmarha tenyésztése és tartása során

felmerülhető adatok, adattípusok és a közöttük fennálló kapcsolatok.

Infológikus adatmodell „egyed-kapcsolat”: egy olyan adatmodell, amely a leírandó

tevékenység vagy jelenség vizsgálatával jöhet létre, amely során meghatározzuk

annak alapelemeit: egyedeket, azok tulajdonságait és a közöttük lévő

kapcsolatokat.

Ezt követően rendelkezésemre állt a tejelő szarvasmarha telep adatmodellje,

amelyet alapul véve hozzákezdhettem az adatbázis kialakításához.

24

Táblák kialakítása

Az előzőekben megtett lépések során nyert információk alapjául szolgáltak a

táblák és a közöttük fennálló kapcsolatrendszerének a kialakítására. Az összes

táblát Tervező nézetet használva alakítottam ki. Ekkor meghatároztam egy-egy

tábla mezőinek számát, címét, a bennük tárolásra kerülendő adatok formátumát és

a mező kötelező jellegét (szükség esetén). További lépésként kerültek

meghatározásra a rekordokra vonatkozó előírások: indexelési kötelezettség és

azonosság megengedése ill. tiltása. Az indexek használata ugyanis meggyorsítja a

lekérdezések végrehajtását, de lassíthatja a mezők frissítését. A rekordok

azonosságának megtiltásával pedig elkerülhető egy adat többszörös

előfordulásának a lehetősége. Egy tábla kialakításának végső lépéseként

meghatározásra kerültek az elsődleges kulcsot kialakító mező(k). Az elsődleges

kulcs meghatározásával egy tábla összes rekordja azonosíthatóvá és egyértelműen

meghatározhatóvá tehető, ami lehetőséget ad az adat visszanyerésének hibátlan

végrehajtására. Végső lépésként megadjuk a kialakított tábla címét, ami

egyértelműen meghatározhatóvá teszi a táblát az adatbázisban, mivel az adatbázis-

kezelő megtiltja az azonos táblacímeket. Ez a tulajdonság rendkívül fontos a táblák

összekapcsolásának és összetett lekérdezések szempontjából.

A táblák létrehozását követő lépés az azok közötti kapcsolatrendszer kialakítása

volt. Ugyanis egy adatbázis nem képzelhető el, mint egyetlen táblából álló

alkalmazás. A táblák közötti kapcsolatrendszer létrehozása két szempontból is

előnyös:

Egyetlen táblában is tudjuk tárolni az összes adatot, de ilyen módon

megszervezett adatbázis sok felesleges adatot is fog tárolni (az ún. redundanciát

tartalmazó), ami egyrészt igényelné a nagyobb kapacitásokat, másrészt az

adatok hibátlan visszanyerése elképzelhetetlenné válna,

Az ún. adatintegritás megőrzése elképzelhetetlenné válna, ami többszörös

adatbevitelt és ebből következő hibákat idézne elő. Adatintegritás: az adatok

25

érvényességét jelenti. Ez magában foglalja az adatok hitelességét,

megbízhatóságát, pontosságát, időszerűségét és ellentmondás-mentességét. Ha

megsértjük az adatintegritást belső inkonzisztenciát okozunk, ami viszont téves

információt eredményezhet.

A kapcsolatrendszer létrehozása után rendelkezésemre állt egy üres adatbázis,

amely már használható eszköz volt az adatbevitelre, adat visszanyerésre,

adatmegőrzésre és módosításra. A létrehozott adatbázis a 6. mellékletben látható.

Az adatbázis további fejlesztésének elsődleges feladataként a felhasználói interfész

létrehozását említeném meg. A felhasználói interfész jelentőségét az alábbiakban

próbálom kifejezni:

Egyrészt megkönnyíti a felhasználó kommunikációját az adatbázissal azáltal,

hogy leegyszerűsíti az alkalmazás futtatását az egyszerű kiválasztásos

feladatokra,

Másik oldalról elrejti a felhasználótól az alkalmazás tényleges felépítését és

nem hagyja beavatkozni az adatbázis működésébe, ami a megfelelő tudás

hiányában megzavarná az alkalmazás futtatását, vagy romboló jellegű

következményekhez is vezethet,

Színesebbé, kényelmesebbé és komfortosabbá teszi az alkalmazást.

Itt még egyszer felhívom a figyelmet arra, hogy a valóságos adatok hiányában csak

konceptuális adatmodellre épülő adatbázist tudtam létrehozni, továbbá nem vettem

be a számvitel alrendszerét, bár az alkalmazás nyitottságának köszönhetően erre a

későbbi fejlesztésekben kerülhet sor. Így az adatbázis lényegének kialakítása után

igazából nem tudtam semmiféle továbbfejlesztéshez hozzákezdeni, mert nem állt

rendelkezésemre sem az adatbázis feltöltéséhez szükséges adat, sem az adat

lekérdezések szembeni igények. Hiába voltak elképzeléseim a felhasználói

interfész lehetséges logikai és formai kialakításáról, a valóságos igények nélkül ez

időpazarlásnak tekinthető. A fentiek miatt hozzákezdtem a tervezői rendszer

létrehozásához.

26

A tervezési alrendszer

Az adatátvitel megszervezése

A kitűzött céloknak megfelelően létrehoztam egy üzemméretű tejelő szarvasmarha

tervező rendszert. A fő szempont az volt, hogy egy összefüggő alrendszerként

működjön, felhasználva a tervezési feladatok megoldására a MS Access program

segítségével kifejlesztett adatbázis adatait. Ilyen szereposztást azért alkalmaztam,

mert így szerintem mind a két program a jellegüknek legjobban megfelelő

feladatkört tudja ellátni: a MS Access futtatja az adatbázist , MS Excel végzi a

bonyolultabb számításokat, amelyek előfordulhatnak a tervezés során.

Természetesen van lehetőség arra, hogy a tervezést a MS Access környezetében

megszervezzük, bár ehhez nagyon magas szintű programozási ismeretekkel kell

rendelkezni. MS Excel pedig pont ilyen feladatok megoldására kifejlesztett

program, amely mind felépítésének, mind a beépített függvénytárnak, mind a

makrók szerkesztési és rögzítési lehetőségeinek köszönhetően kitűnően és eléggé

könnyen alkalmazható.

Az adatátvitelt több módon is végrehajthatjuk:

Felhasználhatjuk a MS Access beépített adatexportálási lehetőséget,

DAO (Data Access Object), lehetővé teszi egy programozási nyelv használatát

a helyi vagy távoli adatbázis adataihoz történő hozzáféréshez, valamint az

adatbázis és annak objektumai és szerkezete kezelésére,

MS Excelt beindítva, a MS Query adta lehetőségekkel élve elvégezhetjük az

adatimportálást előre megtervezett lekérdezésekkel.

Az adatátvitel elvégzésére a harmadik módszert alkalmaztam oly módón, hogy

makrórögzítést futtatva elvégeztem néhány lekérdezést, importálva a tervezéshez

szükséges adatokat. Ezt követően kiterjesztettem a rögzített makrók felhasználási

lehetőségeit, pl. a mai dátumtól visszaszámítva csak meghatározott dátum-

intervalumba eső adatokat importálunk. Így rendelkezésemre álltak bármilyen

pillanatban frissített adatokat importáló makrók, amelyeket beépítettem a tervező

27

rendszerbe hozzáfűzve azokat a vezérlő elemekhez. Ezzel megkönnyítettem a

lehetséges felhasználó feladatát, hiszen bármikor és bárki könnyen végezheti majd

az adatimportálást. A 3. mellékletben látható egy ilyen makró kódja.

A tervezési rendszer felépítése

A tervezési rendszert elsősorban a logikai következtetésekre alapozva, ill. rendszer

szimuláció eszközeit felhasználva alakítottam ki. A tervezési rendszer főbb elemei:

Állományváltozási terv: év eleji állatlétszám takarmányozási csoportként (a

jelenlegi laktáció fázisát is figyelembe vesszük),

Termelési és értékesítési terv: a tervezett állomány rotációt és jelenlegi

termelési szintet vesszük figyelembe,

Takarmányozási technológiák megtervezése: különböző élősúlyú, tejtermelési

szintű anyatehenek takarmányozási technológiájának megtervezése,

Takarmányozási terv: az állományváltozási, termelési terveket és a

megtervezett rációnokat figyelembe véve az év különböző időszakaiban

megtervezzük a különböző takarmányok szükségletét az egész tejtermelő

állatállományt figyelembe véve,

Termelési költségek terve: a fenti terveket figyelembe véve előkalkuláljuk a

változó és állandó költségeket az év különböző időszakáira,

Eredmény kiszámítása: a fenti adatokat figyelembe véve meghatározhatjuk a

várható TÉ-, FH ill. jövedelem alakulását. Majd lehetőségünk lesz a likviditási

terv kiszámítására.

Az állományváltozási terv

Az 7. mellékletben láthatjuk a tervezés kiinduló munkalapját, amely tartalmazza a

tervezés kiinduló adatait, az adatimportálást irányító vezérlő elemeket és a kiinduló

adatok kiszámítását irányító vezérlő elemeket. Itt a felhasználó eldöntheti, hogy

28

milyen változatú tervet készít majd, ill. megadhatja a kiinduló adatokat (mi lenne,

ha…, típusú tervezés).

A kiinduló adatok a következők:

Átlagos éves tehénlétszám,

Tehén selejtezési százalék,

Tehén elhullási százalék,

Két ellés közötti idő,

Ellési százalék,

Vemhesítési százalék,

Borjú selejtezési százalék,

Borjú elhullási százalék,

Üsző selejtezési százalék,

Üsző elhullási százalék.

Ezenkívül megadandó adat az üszők tenyésztésbe vételének kora, ami a további

számításokhoz nélkülözhetetlen. Az alapadatok kétféle módon határozhatóak meg:

magunk megadhatunk, ill. kiszámíthatók az adatbázisból importált adatok alapján.

Szerintem mind a két lehetőség, ill. ezek kombinációja hasznos lehet a tervezés

folyamán, ill. a tervváltozatok összehasonlításban. Az alapadatok kiszámítását

makrók megírásával oldottam meg, a 4. mellékletben látható pl. a két ellés közötti

időt kiszámító makró. Megadva, vagy kiszámítva a kiinduló adatok értékeit tovább

léphetünk az állományváltozási tervhez. Az állományváltozási tervet két

változatban kalkulálhatjuk: éves és három éves időszakra. Az éves

állományváltozási terv rövid távú tervként szerepel és havi bontásban,

részletesebben kalkulál várható állományforgást. A három éves terv inkább közép

távú tervként szerepel, és negyedéves bontásban, kisebb részletességgel kalkulál

várható állományforgást. A 8. melléklet bemutatja az éves állományváltozási terv

megjelenítését.

Az éves állományváltozási tervben kiszámíthatjuk az időszak egyes hónapjaiban

várható állomány létszámát korcsoportonként, ill. a laktáció időszakonként. Erre a

29

későbbi tervek kialakításakor lesz szükség. Itt az egyes adatokat a kiinduló

adatokból számíthatjuk ki: pl. tehenészet db számát és a várható selejtezések

számát. Az adatok másik csoportját: pl. a laktációs időszakokat és a születendő

borjak számát az importált adatokból makrókat használva számíthatjuk ki. Például

a májusban születendő borjak számát kiszámító makró kódját a 5. mellékletben

mutatom be.

A termelési és értékesítési terv

A termelési és értékesítési terv alapjául az állományváltózási tervet és a jelenlegi

termelési szintét veszzük figyelembe. A termelést hónapokra bontott időszak

egészére tervezhetjük. Itt arra is van lehetőségünk, hogy figyelembe vegyük az

egyes hónapokban felmerülhető értékesítési korlátokat. Természetesen ilyen

jellegű adatokat csak maga a felhasználó adhat meg, és akkor is csak egyéni

elképzelések alapján. De akkor is hasznos lehet ilyen típusú adatok megadása, mert

így vizsgálható pl. az üzem kockázatviselő képessége. A termelési és értékesítési

terv megjelenítési formáját a 9. mellékletben tekinthetünk meg. Itt is az adatok egy

részét az importált adatokból nyerjük ki. A másik részét közvetlenül számítjuk ki a

rendelkezésre álló információkból.

A rációnok tervezése

A rációnok tervezésére alkalmas eszközök összessége egy külön rendszerként is

fogható fel, mert a takarmányozási rendszer az állattenyésztés különösen fontos

eleme. Igaz, hogy egy tapasztalt szakember legtöbb esetben maga is ki tudja

számítani az egyes állatcsoportoknak szükséges takarmányok összetételét és

mennyiségét, de a számítógép segítsége ebben az esetben vitathatatlan. A rációnok

tervezésére szolgáló rész a megadott élősúlyú és tejtermelési szintű állatcsoport

számára a takarmány-adatbázisra támaszkodva elsősorban az adatátszámításokban

nyújt segítségét, ami viszont megkönnyítheti a végső rációnok meghatározását.

Természetesen lehetőség van a takarmány adatbázisának a kibővítésére és a már

30

megtervezett rációnok mentésre, ami viszont a takarmányozási terv kialakításakor

használható adatforrássá teszi azokat.

A takarmányozási terv

A takarmányozási tervben az állományváltozási, termelési terveket és a

megtervezett rációnokat figyelembe véve az év különböző időszakaira

megtervezzük a felhasznált takarmányok szükségletét az egész tejtermelő

állatállományt figyelembe véve. Külön-külön megtervezzük a tejtermelés és az

életfenntartás takarmány szükségleteket, mert így elvileg elkülöníthetők a

termelési költségek. A takarmányozási költségek az állattenyésztés sajátosságaként

két csoportra oszthatók:

az életfenntartó takarmányszükségletek állandó költségként vehetők figyelembe

(akkor is felmerülnek, ha nem termelünk),

a tejtermelés takarmányszükségletei pedig mindenképpen változó költségek

részeként jelennek meg: eltekintve a tejtermelő képesség genetikailag való

behatároltságától elmondható, hogy a tejtermelési színvonal egyenesen arányos

összefüggésben áll a feletetett takarmány mennyiségével és beltartalmi

értékével.

A különböző takarmányok szükségleteit mennyiségben és értékben is

megjelenítjük. Ilyen osztás alapot ad a későbbiekben ismertetendő költségterv

kialakításához. A takarmányozási terv megjelenítési formája a 10. mellékletben

tekinthető meg. Mivel még nem jutottam a hizlalás takarmányszükségleteinek

megtervezéséig, itt csak a tejtermelő állatállomány takarmányozásakor felmerülő

takarmány mennyiségeket veszem figyelembe.

Költség terv

A fenti tervezési lépéseket végigcsinálva hozzákezdhetjük a költség terv

kialakításához. Ez a terv egyrészt az előzőekben kalkulált adatokra épül, másrészt

felhasználja az adatbázisból importált és előzetesen feldolgozott adatokat. A

31

költség terv kialakításakor az irányadó gondolatom az volt, hogy az itt kiszámított

értékek különösebb átalakítás és átszámítás nélkül használhatóak legyenek az

eredmény kalkulációkor. Így nem törődtem sokat a különböző

költségcsoportosítások ( pl. költséghely, költségnem ill. költségviselő szerinti

csoportosítás) figyelembe vételével, és egyszerűen a változó ill. állandó költségek

kiszámításának szükségességet vettem alapul. Viszont megpróbáltam figyelembe

venni a költségfajtákat, és azok meghatározásából indulva eljutni a TKv ill. TKá

meghatározásához. Másik oldalról mind a költségek, mind az eredmény

kiszámításának helyességet csak konceptuálisan tudtam biztosítani, mivel nem

rendelkeztem tényleges termelési adatokkal. A költség terv megjelenítési formája a

11. mellékletben tekinthető meg.

Eredmény terv

Az eredmény terv inkább összesítő részletként fogható fel, mert kialakításakor

nincs szükség komolyabb kalkulációkra. Mint a 12. mellékletben látható csak a

legfontosabb bevétel-költség kategóriákat tartalmazza. De ilyen felépítésben is

lehetőséget ad a kialakított tervváltozatok értékelésére, és nem csak gazdasági

eredményt levezető összesítésként fogható fel, hanem bizonyos mértékben

lehetőséget ad egy vállalkozás likviditásának elemzésére is, hiszen bizonyos

egyszerűsítéseket elfogadva éves likviditási tervként is értelmezhető.

32

Összefoglalás

Sajnos nem volt lehetőségem befejezni az alkalmazás fejlesztését, egyrészről a

tényleges adatok hiányában, másik részről azért, mert túl sok elképzelésem van a

rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban, és túl nagy a feladatkör. Így igazából a

kialakítható alkalmazásnak csak egy alapmodelljét sikerült eddig meghatároznom,

és ebből egy jelentős részt megvalósítanom. Rengeteg elképzelésem van a rendszer

továbbfejlesztésével kapcsolatban, ezért itt csak a legfontosabbakat szeretnék

bemutatni:

Adatbázis rendszer felhasználói interfész kialakítása,

tényleges adatokra támaszkodó tesztelés végrehajtása,

optimalizáló eljárás(ok) beépítése a tervező alrendszerbe,

a tervezés során nyert információk az adatbázisba való visszacsatolási

mechanizmusának a kifejlesztése.

33

Irodalom jegyzék

1. Buzás Gyula – Nemessályi Zsolt – Székely Csaba (2000): Mezőgazdasági üzemtan I. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest

2. Csikós Miklósné – Dezső Ottó (2001): Számítástechnika II, Egyetemi jegyzet, Gödöllő

3. Dobos Károly (1995): Az állattenyésztési ágazatok szervezése és ökonómiája, Egyetemi jegyzet, Gödöllő

4. Dobay Péter (1997): Vállalati információ-menedzsment. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

5. Fogarassy Csaba (2001): Agrárgazdasági praktikum II, Kézirat, Gödöllő6. Hetyei József (1999): Vállalat-irányítási információs rendszerek

Magyarországon. Computer Books, Budapest7. Kalmár-Keszi (2000): A szarvasmarha gazdasági szerepe. Gazdálkodás,

XLV.évf./4. sz.8. Pitlik László (1997): Gazdasági informatika, Kézirat, Gödöllő9. Kovács Attila (2000): „Döntéstámogató rendszer állattenyésztésre alapozott

kisvállalkozások esetében” előadás anyaga10.Kovács Árpád Endre (2000): Vállalati menedzsment információs rendszerek.

Egyetemi jegyzet, Gödöllő11.KSH jelentés (2000)12.Magda Sándor (1998): Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája,

Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest13.Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv (1998)14.Podmaniczky László – Illés B. Csaba (1997): A számítógépes tervezés

lehetőségei a mezőgazdaságban, Gazdasági Szaktanácsok, 1997/ 12 sz., Gödöllő

15.Székely Csaba – Somogyi Sándor (1996): Vállalatgazdaságtan III, Egyetemi jegyzet, Gödöllő

16.Szénay László – Villányi László (2000): Agrárgazdaságtan. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest

17.Szilvássy Erika (1999):Üzletembereknek. A tájékozottságról. QUALIKA Külkereskedelmi Szaktanácsadó Bt.

18.Takácsné György Katalin (1999): Vállalati eszközgazdálkodás, Egyetemi jegyzet, Gödöllő

34

19.Teér György – Fekete Lajos (1989): Takarmányozátani gyakorlatok I, II. Egyetemi jegyzet, Gödöllő

Internet honlapok

www.akii.hu

www.agroservice.hu

www.agrarkamara.hu

www.gfk.hu

www.fn.hu

www.complex.hu

www.date.hu

www.msa.km.ru

www.atkft.hu

www.isv.hu

www.armentel.com

www.vlata.com

35