HITKÖZSÉGI HÍRADÓ

A LAP ALAPÍTVA 5756-BAN

h́ ́ b166. SZÁM

2010. MÁRCIUS – ADAR I.-ADAR II. 5770. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA VIII. REG. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

NEM AZ A ZSIDÓ, AKINEK A SZÜLEI AZOK VOLTAK, HANEM AKINEK A GYERMEKE IS AZ LESZ! (Simon Peres)

Komáromban két kántor lép fel, akikkét generációt, sok tekintetben két vilá-got képviselnek és kötnek össze, többekközött ez teszi érdekessé első közös fel-lépésüket.

ZUCKER IMMANUEL, a budapestiNagyfuvaros utcai zsinagóga kántora.Kellemes, lágy, lírai tenorhangja melletta hivatásbeli elkötelezettség teszi jó kán-torrá. Rabbi édesapját, Zucker Istvántsajnos kisgyermekkorában elvesztette,de apjának szelleme, vallásos érzése,szeretete ma is követi minden lépését.Nem csak énekel, hanem imádságot tol-mácsol, érzéseket közvetít. Érti és tudja,hogy a kántor a közösség küldötte, akiIsten előtt képviseli híveit, felelős fohá-szaik igaz kifejezéséért. Immanuel a je-

len és a jövő kántora, ugyanakkor min-den megszólalása kötődik a hagyomá-nyokhoz, erős szálak fűzik a kántormű-vészet múltjához. Tanulmányai kiegé-szítésére Amerikába utazott, ahol Jo-seph Malovany kántornál tanult. Malo-vany az orthodox Hazzanut mestere,avatott megszólaltatója. Ebből a forrás-ból merített Zucker, amikor nála képeztemagát. Ez a szilárd alap ad erőt számá-ra a megújuláshoz, a kántorművészet, aszívből jövő imádkozás folytatásához.

SÁNDOR GYÖRGY (Giora Sharon)először jár Komáromban. Családjában akántorság generációkra mutat vissza.Évtizedek kántori működése áll mögötte,jelenleg az amerikai Indianapolis város-ban a Beth El Zedeck zsinagóga kánto-ra. Stílusában, beállítottságában ma márvalamelyest a Hazzanut tegnapját idézi,habár kántori repertoárján megtalálhatóka kortárs művek, a modernebb zeneiirányzatok. Ennek ellenére "régivágású"kántornak vallja magát. Mélyen hisz akántor eredeti küldetésében. Hitvallásáta nagyünnepekben elhangzó kántori fo-hász kezdőszavával összegezhetnénk:HINENI - itt vagyok! Ez az ima úgyfolytatódik: Hineni heoni mimaasz.... Ittvagyok mély alázattal.... A kántori hiva-tás lényegét abban látja, hogy alázattalés méltósággal szolgálja gyülekezetét.Jelen van mindenkor és minden tekin-tetben, amikor szükség van rá. Az örömés a bánat óráiban, a tanulás idején, azimádságok tolmácsolásában és azegyetemes zsidó élet minden megmoz-dulásában.

Öröm számomra, hogy Zucker Imma-nuel kollegámmal alkalmam nyílik együtt

szerepelni. Néhány kettős elénekléséveltöbbek közt azt is bizonyítjuk, hogy a ge-nerációs különbség nem elválasztó, ha-nem egyesítő tényező lehet két ember,két kollega között. Korban, generációbankettőnk között helyezkedik el kitűnő kísé-rőnk, Neumark Zoltán zongoraművész.

Remélem, hogy szép és kellemesdélutánnal ajándékozzuk meg a komá-romi közönséget. Koncertünkre feleke-zetre való tekintet nélkül mindenkit, sze-retettel várunk.

Támogatónk

Nyitott kapuk napjaA Komáromi Napok alkalmából idénis megrendezzük a nyitott kapuk nap-ját a Menházban.

Várunk minden érdeklődőt azsinagógába és a Schnitzer ÁrminMikromúzeumba 2010. május 2-ána koncert előtt.

Komáromi kántorkoncertA Komáromi Zsidó Hitközség ezúton hív meg minden érdeklődőt a 19. Ko-máromi Napok alkalmából rendezendő kántorkoncertre, amelyre 2010. május2-án 15:00-tól kerül a zsinagógában. Közreműködnek: Giora Sharon és Zuc-ker Immánuel kántorok. Zongorán kísér: Neumark Zoltán

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti (tá -mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Ko ro na és de vi za szám lák egy aránt!

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Kérjük a támogatását!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A HH-t, a Shalom klubot és aKZSH-t támogatták: Fleischmann To-mas (Vágsellye), Schwarz Miriam(Gárdony), Ing. Rubovic Dusan (Kas-sa) és anonimitásukat kérő adomá-nyozók. Köszönjük!

� Március 21-én Pozsonyban tartottasoros ülését a SZLOZSIHISZ elnök-sége. Először a Szlovák KöztársaságKormánya Kárpótlási Tanácsa Allo-kációs Bizottsága döntött az idei tá-mogatásokról, melyeket majd a ta-nács áprilisi ülése erősít meg. Délu-tán az idei gazdálkodás számai és azúj alapszabály tervezete volt a fő té-ma. A KZSH-t Pasternák Antal, elnökképviselte az eseményen.

� Időben megérkezett Péschara aKZSH által megrendelt több mint 100kg macesz, maceszliszt és kóser bor.A szétosztást Haas Judit irodavezetővégezte.

� Pályázati támogatásokból továbbbővült a Spitzer Béla Kiskönyvtár ál-lománya.

� Gregus Éva néni könyveket aján-lott fel a KZSH-nak. Köszönjük!

� Hagyatékból hűtőszekrényekhezés a fagyasztóhoz jutott a KZSH, me-lyeket jól tudunk majd használni ren-dezvényeink során. Köszönjük!

� Zev Stiefel pöstyéni rabbi a az idénis smire macesszal ajándékozta megközösségünket a Széder estére. Kö-szönjük!

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát a Ma -gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge (MAZSIHISZ) ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

2 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2010. mácius

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. Lapunk Önnek készült, kérjük ne dobja el! S finanènou podporouMinisterstva kultúry Slovenskej republiky – a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával.

�

Köszönet dr. Gabriela Mencerovának!Március végével befejezte tevékenységét a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Köz-ponti Szövetsége Szociális és Egészségügyi Központja élén dr. Gabriela Men-cerová. A Komáromi Zsidó Hitközség ezúton köszöni meg azt a sokéves mun-kát, melyet a vezető asszony a Holokauszt túlélőinek érdekében végzett. To-vábbi jó egészséget és boldog éveket kívánunk!

Meghosszabbították dr. Schőner Alfréd kinevezését

Az oktatási és kulturális miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök úr jó-váhagyásával vehette át Dr. Schőner Alfréd, az Országos Rabbiképző-ZsidóEgyetem rektora a következő négy évre szóló rektori megbiztatásának hivata-los okmányát, melyet Manherz Károly államtitkár az Oktatási és Kulturális Mi-nisztériumban nyújott át.

(forrás: www.mazsihisz.hu)

A Komáromi Zsidó Hitközség ezúton gratulál dr. Schőner Alfréd RektorÚrnak kinevezéséhez. Bízunk abban, hogy együttműködésünk a jövőbenis sikeres lesz és hamarosan viszontláthatjuk főrabbi urat városunkban.

2010. március HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 3

a komáromi zsinagóga hitéleti oldalaTRADÍCIÓ

Úgy számolják a napokat (és hete-ket), hogy naponta egy-egy kalászt fél-retesznek, s ha hét kalász összegyűlik,kévébe (héberül: ómer) fonják őket.Amikor a hét kéve összegyűlt, a követ-kező (az ötvenedik) napon tartják az újkenyér ünnepét (héber nyelven: sávuot.(jelentés: hetek ünnepe ,תועובש –

A számlálás egy esti áldás formájá-ban valósul meg.

„Áldott vagy Te, Örökkévaló Iste-nünk, a Világ Ura, ki megszentelt min-ket parancsolataival, s meghagyta ne-künk az omer számlálását!”

Az áldás után megemlítik a számoltnapok számát (és ugyanezt hetekkel).

A Lág báómer az ómerszámlálásharmincharmadik napja.

Az ómerszámlálás idején pestis

pusztított Akiba rabbi tanítványai kö-zött. A járvány huszonnégyezer áldo-zatára a pészah és sávuót közöttigyásszal emlékeznek. Ilyenkor nemtartanak esküvőt, nem vágatnak hajat,tilos a tánc és a zene. A gyász lág báó-merkor, az ómerszámlálás harminc-harmadik napján szünetel. Ezen a na-pon szünetelt a járvány, ezért ünnepettartanak. Ezen a napon nincs gyász azómerszámlálás időszakában. A rómaibirodalom elleni Bar Kochba-felkelés isokot ad a zsidóságnak az ünnepre, en-nek a felkelésnek a vezetője volt rabbiAkiba. Ebből a szemszögből nézve lo-gikusnak tűnik az örömtüzek gyújtása,mivel az ókorban a háborúkban gyak-ran használtak jelzőtüzeket. Ezen anapon emlékeznek a híres Rabbi Si-

mon bár Jocháj halálára is, aki a Kab-bala egyik legfontosabb műve, a Zóhárszerzőjeként ismert.

Az ünnep nevéből a második tag azómerszámlálásra utal. Az első tag nemigazi szó, hanem egy szám: a lág be-tűinek értéke 33 – גל (lág) => ל (lamed)= 30, és ג (gimel) = 3.

Lág báómerkor az ómerszámlálásgyászos napjait a tánc és az ének vált-ja fel. A családok kirándulni mennek ésjól érzik magukat. A tanulók tanáraikkala mezőkre mennek különböző játéko-kat játszani.

A Lág báómer a modern Izraelbeniskolaszünet. A gyerekek szüleikkel kismáglyákat raknak a városok nyílt terü-letein és ezek fénye bevilágítja azegész országot. Az egyetemek és kol-légiumok ilyenkor diáknapot tartanak.Házasságok százait kötik lág báómer-kor és ez ünnepi, vidám hangulatot köl-csönöz a napnak.

-p-

Az Ómer számlálása, Lág BáÓmer

A Komáromi Zsidó Hitközség ha-gyományait követve szépen terítettasztalok várták a Menházba érkező-ket a második széder estén. A kó-ser vacsora ezúttal is a budapestiKóser Laky Konyhából érkezett.

Megyes Pál rabbijelölt és PopovicsDávid ismertették az ünnep történetét,majd felolvastuk a Haggadát. Pali bő-

séges magyarázatot fűzött az egyesrészekhez.

Majd következett az ízletes vacso-ra. A menü tradicionálisan: macesz-gombóc leves sült csirke krumplival,céklával vagy kompóttal és macesz-tora volt. Közben elfogyasztottuk aZev Stiefel pöstyéni rabbi által küldöttsmire maceszt.

Az étkezés utáni áldás és az azt kö-

vető haggadai történetek már az estevégét jelezték. Hagyományosan ígyköszöntünk el: Jövőre Jeruzsálemben!

Köszönet mindenkinek, aki eljött ésvelünk együtt ünnepelt az idén. Ki kellemelnünk a segítőket Haas Juditot,Farkas Editet és Paszternákné KertészZsuzsannát! Külön köszönet SzántóGyörgynek a Camel kft. ügyvezetőigazgatójának.

Kivonultunk Egyiptomból – Széder este Komáromban

Az ókori Izraelben pészah (héber írással: חספ) második napján kezdődöttaz árpa aratása, ezen a napon kezdték el az ómerszámlálást, mely a hetekünnepén, sávuotkor ért véget.

Verdi TerezinbenDefiant Requiem – Lázadó Requiem

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és aBudapesti Zsidó Hitközség Idegenforgalmi és Kulturá-lis Központja 2010. május 9-re nagyszabású koncertetszervez, amelynek helyszíne a Vasúttörténeti MúzeumOrient Csarnoka lesz.

A koncerten Verdi Requiemje a program, amelyet rend-hagyó formában gondolt újra egy neves amerikai karmester,Murry Sidlin.

A történet röviden: A náci Németország által megszálltCsehországban, az akkori Theresienstadtban működött az

a koncertrációs tábor, amelyet kirakatként mutogattak a vi-lág felé. Az odahurcolt emberek amikor lehetőségük volt,színdarabokat, zeneműveket adtak elő, ezzel kapcsolódvavalamikori emberi mivoltukhoz. 1943-44-ben összesen 16alkalommal hangzott el a terezini gettóban Verdi Requiem-je a táborba deportált művészek előadásában.

A karmester, Rafael Schaechter és a művészek többségeAuschwitzban, gázkamrában végezte. Sokukat már a pró-bák folyamán elvitték. Az ő emlékükre született egy külön-leges, multimédiás produkció, amelyet Murry Sidlin amerikaikarmester a Theresienstadt-i koncentrációs tábor történeté-be ágyazva hozott létre.

További részletes információk a www.jewinform.hu/te-rezin oldalon találhatók.

4 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2010. március

Jövõnk, ami összeköt – a régió oldala

Dr. Vadas Vera, a ZSIKK igazgató-nőjének megnyitója után Zoltai Gusztáva MAZSIHISZ és a BZSH ügyvezetőigazgatója köszöntötte a megjelenteket,hangsúlyozva, hogy a program kísérő-rendezvénye az Európai Unió által a Kö-zép- magyarországi Regionális Opera-tív Program keretében támogatott Zsi-dónegyed kapuja és a Goldmark teremés a kapcsolódó helyiségek turisztikai

fejlesztése című programoknak, melyeka Dohány utcai Zsinagóga, a MagyarZsidó Múzeum és a Goldmark teremnagyarányú fejlesztését célozzák a2009-2011-es időszakban, új szolgálta-tásokat bevezetve.

Ezután országonként bevezető előa-dások hangzottak el a helyi kulturálisörökségről. Magyarországot Illés Andrásaz idegenvezető szemszögéből mutattabe. Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsi-dó Levéltár főlevéltárosa intézményegyűjteményének turizmusba való be-kapcsolódási lehetőségeit ismertettetöbbek között a 2011 tavaszán megnyí-ló levéltári látványraktáron és a Gyöke-rek családfakutató központon keresztül.

Vajda Márton ismertette a Jewin-form zsidó információs honlap (www.

jewinform.hu) céljait és szólt a zsina-góga árkádsorában aznap megnyíltJewinform iroda főbb feladatairól és te-vékenységéről.

A Szlovák Zsidó Örökség Központ ve-zetője dr. Maros Borsky, a PozsonyiZsidó Hitközség alelnöke részletesenszólt a Szlovák Zsidó Örökség Útjáról,megemlítve kiterjesztésének lehetősé-gét a többi visergrádi országra is, majdbemutatta az út frissen megjelent repre-zentatív katalógusát.

Lengyelország képviseletében a krak-kói Galicia Jewish Museumot két fiatalmunkatársa mutatta be Jakub Nowa-kowski vezetésével.

Csehországot a Prágai Zsidó Hitköz-ség elnöke Frantisek Bányai kérésérea budapesti Cseh Centrum igazgatója,Michal Černý képviselte.

Zárásként az idén XIII. alkalommal

megrendezésre kerülő, Bar Micva korbalépő magyarországi Zsidó Nyári Feszti-vál mutatkozott be, melynek idén Buda-pest mellett Európa Kulturális FővárosaPécs is kiemelt helyszíne lesz.

Az eseményen részt vettek a Ma-gyar Turizmus Zrt. és a Budapesti Tu-risztikai Hivatal szakemberei illetve atársintézmények közül a HolocaustEmlékközpont.

Az együttműködés első szakaszábana négy ország zsidó turisztikai szem-pontból érdekes látnivalóit közös füzetmutatja majd be. A Jewinform honlapjánmegjelennek a visegrádi országok infor-mációi is.

Érdekesség, hogy a Zsidónegyed ka-puja projekt keretében a Magyar ZsidóMúzeum állandó kiállítására készülő au-dio guide elérhető lesz cseh, szlovák éslengyel nyelveken is.

Bízunk abban, hogy a budapestikonferencia hosszútávú és gyümöl-csöző együttműködés elindítója volt,melyhez majd a jövőben minél többencsatlakoznak.

PT

Visgerádi turisztikai együttműködés

Nyitókonferencia Budapesten

Emléktábla MartosonMartos községben a helyi reformátusegyház kezdeményezésére emlék-táblát avatnak a Holokauszt áldoza-tainak 2010. április 25-én, vasár-nap 11:00-kor. Minden érdeklődőtszeretettel várnak.

Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Le-véltár főlevéltárosa

dr. Maros Borsky, a Szlovák ZsidóÖrökség Központ vezetője, a Pozso-nyi Zsidó Hitközség alelnöke

A Budapesti Zsidó Hitközség Zsidó Idegenforgalmi és Kulturális Központja(ZSIKK) kezdeményezésére március 23-án és 24-én Budapesten, a hitközségSíp utcai dísztermében találkoztak a visegrádi országok zsidó örökség turiz-mussal foglalkozó szervezeteinek meghívott képviselői. A Nemzetközi Vi-segrádi Alap támogatásával szervezett tanácskozás célja a hosszútávúegyüttműködés megkezdése, elsősorban a kulturális örökségre és az együtt-működésekre vonatkozóan.

2010. március HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 5

Erdélyben születtem, egy Zsil-völgyibányászvároskában, 1935-ben, ahon-nan 1941-ben az Antonescu kormányzsidótörvényei következményeként ki-lakoltattak. „Rövid” gettózás utánanyámmal Aradra költöztünk, ugyanisnagyszüleim családja odavalósi volt.

Édesapámat a „vasgárdisták” már elő-zőleg elhurcolták és a szebeni börtönbezárták, mint az akkori fasiszta rendszerelleni „felbujtót“. Nyolc évvel később akommunista kormány proletár diktatúrájatartóztatta le apámat, mint”földesurat”,ugyanis az Auschwitzba elhurcolt és ottmeggyilkolt családunk közös vagyonátkezelte fél évig Szatmáron. Jómagam„szégyenletes“ burzsuj származásomattakargatva elvégeztem egyetemi tanul-mányaimat, mérnök lettem, és egy vélet-len folytán Brassóba kerültem. Alig 21évesen kezdtem meg szakmai pályafutá-somat 1956-ban. Azóta folyamatosandolgozom, tehát 54 éve. Mindenféle be-osztásban működtem: voltam mester, vé-gül műszaki igazgatója egy 25000 dolgo-zót foglalkoztató autógyárnak, egyetemielőadó majd kutatóintézet vezetője. Arendszerváltáskor „maszek” lettem, azó-ta saját vállalataimat „menedzselem” -sok kudarccal, de pár sikerrel is, úgyhogya végeredmény pozitív.

Melyek voltak a brassói közösségéletének legfőbb állomásai?

Brassó, Erdély legszebb és legdélebbifekvésű városa. Lakossága 1/3 német,1/3 magyar, 1/3 román nemzetiségű, éskultúrájú volt századokon át. A zsidókat ateljhatalmú németek által vezetett helyikormányzat nem tekintette kívánatos pol-gároknak, főleg konkurenciális szem-pontok miatt, így az első zsidó letelepe-dők 1807-ben kaptak erre engedélyt. Ér-dekes megjegyezni, hogy az első zsidólakosok nem északról, Erdélyből vagyMagyarországról származtak, hanem el-lenkezőleg délről, Bukarestből menekül-tek az ott dúló pestisjárvány elől.

Az 1826-ban alakult hitközség első el-nöke, Áron Ben Jehuda 25 éven keresz-tül töltötte be ezt a tisztséget, majd hiva-talában, fia - Aronsohn Lobel követte.1877-ben megalakult egy ortodox hitköz-ség is, kevesebb hívővel.

Az ún. „kongresszusi” hitközség elsőrabbija Dr. Papp Lajos volt. A századfor-dulón, épült Baumhorn Lipót tervei alap-ján, a ma is működő kiválóan szép temp-lomunk. A két hitközségnek két temetője,

két temploma (az ortodox templom bárjóval később-1926-ban épült - de már ro-mos) és egy, 1868-ban alakított iskolájavolt.

Brassó nem volt nagy zsidó lakosságúváros, a 40-es évek végén kb 4000 zsidóélt a varosban, azóta ez a szám fokoza-tosan csökkent főként, a majdnem folyto-nos alija-zás következményeként. 1949-ig, amikor a kommunista kormány betil-totta a cionista szervezeteket, lelkes ifjú-sági mozgalmak készítettek elő a brassóifiatalokat az eljövendő

Izrael állam építésére és védelmére. Amai Brassó demográfiája teljesen meg-változott. A háborúk közötti kb. 50 ezerlakosú kis varosból egy közel 400 ezerlakosú nagyváros fejlődött, ebből 200 fő-nyi zsidó.

Mi jellemzi a mai hitközségi életet?Milyen eseményeket rendeznek?

Csekély számunk dacára, a hitközségaktív. Templomunkban rendszeresen vanszombaton Istentisztelet, minjan - és min-den ünnepet törvény szerint betartunk. Ahitközség alapszabályában 1906-ban el-fogadott egy pontot miszerint a SulhanAruch alapján működik, betartjuk, bár soknehézség árán. A mai zsidó élet parado-xonjaihoz tartozik, hogy bár a zsidók ma-gánéletükben aligha tartanak már be va-lamit a tradicionális zsidó vallás es élet-mód szabályaiból, a hitközségen belülmajdnem minden a halachikus törvényekbetartásával működik. A szombat, az ün-nepek, a kóser étkezés, a Chevra Kadi-sa, a barmicvók, a ritkán (de majdnemminden évben) előforduló chaszene.

Sokat tettünk az ingatlanok karbantar-tásáért. 2001-ben a templomunk százé-ves lett, ekkor teljesen felújítottuk. 2007-ben az első brassói zsidók letelepedésé-nek 200. évfordulójára emléktáblákat ál-lítottunk, nyitottunk egy nyári kerthelyisé-get, rendbehoztuk mindkét temetőnket,nyitottunk egy szép kéthelyiséges ifjúsá-gi klubot, számítógépekkel és audio fel-szereléssel, egy könyvtárat olvasóterem-mel és egy kis archívummal, a hitközségtörténelmével kapcsolatban. Szerkesz-tettünk és kiadtunk egy 300 oldalas mo-nográfiát a hitközség múltjáról és jelené-ről. A 200 éves jubileumra meghívtuk azIzraelben és másutt elő volt brassóiakat.Nagyon sokan jöttek és nagy örömmel.2008-2009-ben egy 150 ezer dollároskölcsönből berendeztünk és megnyitot-tunk egy szép, nívós, kóser vendéglőt -

az elsőt Romániában. Ebből szeretnénkfedezni a hitközség költségeinek egy ré-szét. Egyelőre még sajnos veszteséges,de reméljük, hogy túléljük a krízist.

Milyen a kapcsolatuk van a régiótöbbi közösségével?

A régió, hogyha ez alatt a Kárpát-me-dencét értjük, csak szórványosan jelenikmeg kapcsolatrendszerünkben. Termé-szetesen örömmel vettem részt a debre-ceni találkozókon, itt már “törzsvendé-geknek” számítunk és nagyra becsülöma Debreceni Hitközség szervezési ké-pességét, és ahogyan értékes tartalmatsikerült biztosítaniuk ezeknek az össze-jöveteleknek. Külön tiszteletet érdemelAscher Ehrenfeld főrabbi és Horovitz Ta-más elnök.

Néha (ha időben kapunk meghívót)nagy érdeklődéssel veszünk részt buda-pesti zsidó rendezvényeken.

Termesztésen a magyar nyelvi es kul-turális kapocs nagyon meglazult. A bras-sói és általában erdélyi „sorvadó” hitköz-ségekben, már alig van magyarul tudó.Ezért sokkal intenzívebb a többi romániaihitközséggel fennálló kapcsolat, valamintaz izraeli szervezetekkel. A brassói hit-község pl. kezdeményezte és hatéko-nyan közreműködött, Brassó és az izrae-li Rishon le Tzion közti testvérvárosi vi-szony kialakítását. Számos kultúrrendez-vényen veszünk reszt, országon belül eskivül. Van egy 25 tagú ifjúsági kórusunk(B’nei Milu), egy 6 tagú énekcsoportunk(Yahad) valamint egy 3 tagú KlezmerBand–ünk (Shalom). Nívós Hanukka ésPúrim rendezvényeket szervezünk, és si-keresen szerepelnek kultúrcsoportjainkzsidó muzsikával és zsidó tematikávalnem zsidó koncerteken, előadásokon.

Mesélne egy kicsit a közösség ösz-szetételéről. Mely generációk alkotjáka hitközséget, milyen programok irántvan érdeklődés Önöknél?

Fő gondunk az, hogy ne legyünk azutolsó generáció. Hogy legyen valaki utá-nunk, még, ha kevesen is - de maradjonvalaki.

(Folytatás a 8. oldalon)

Brassó bemutatkozikBeszélgetés Róth Tibor elnökkel

6 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2010. március

2010. március 25-én a budapesti Do-hány utcai Zsinagóga mellett működőMAZSIHISZ-Magyar Zsidó Múzeumbannyílt meg a komáromi születésű, izraelifestőművésznő, Miriam Neiger Fleisch-mann „Jeruzsálem – kanyarok az idő-ben” című kiállítása. Dr. Peremiczky Szil-via, a múzeum igazgatónőjének köszön-tő szavai után a tárlatot dr. SchőnerAlfréd, főrabbi, az Országos Rabbiképző– Zsidó Egyetem rektora nyitotta meg, aművészettörténész szemével elemezte akiállított festményeket és installációt. A

megnyitót Székelyhidi Hajnalka, operaé-nekes csodálatos előadása tette emlé-kezetesebbé. A dalok Pásztor Rajmundkíséretében csendültek fel. A művésznőmeghatódva szólt arról, mennyire fontosneki, hogy ez a kiállítás, létrejöhetett. AJeruzsálemet bemutató képek mellett alátogatókat egy installáció fogadta: mely-ben helyett kapott egy sírkőtöredék a ko-máromi temetőből, Miriam nagymamájá-nak pozbai sírjáról készült fénykép, gyer-tyatartó töredékek, a múlt emlékei. A tár-laton megtekinthettük a művész fia, Lior

Neiger kisfilmjét is. Meghatóak azok aképek, melyeken a jeruzsálemi tájbanegyszer csak feltűnik a komáromi nagy-kémény a kikötő daruival… A kiállítástRusznák Rita rendezte, köszönet érte. Abemutatott művekről katalógus is megje-lent. A tárlat 2010. május 25-ig tekinthe-tő meg.

Másnapján Miriam az először városunk-ba látogató fiával együtt kereste fel a Men-házat, ahol Pasternák Antal, a KZSH el-nöke kalauzolta.

PA

Miriam Neiger Fleischmann kiállítása a Magyar Zsidó Múzeumban

STETL – a Hitközségi Híradó kulturális oldalaAz oldal a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával jött létre!

Miriam Neiger Fleischmann, izraeli költő,festőművész Komáromban született, 1éves kora óra Jeruzsálemben él.

Vajon milyen távolságra van KomáromJeruzsálemtől?

Több ezer kilométer légvonalban. És lélekben? És érzelmekben? Mondjátok, milyen messze van Komá-

rom Jeruzsálemtől?Jeruzsálemben egy esztendőn keresz-

tül éltem.Komáromban nagyon sokszor tanítottam.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!A Duna két partján elterülő városban,

melynek egykor Klapka György volt a „fő-vezére”, nem is olyan régen egy holocaustmegemlékezésen beszélhettem a soátraumájáról.

A helyszín a komáromi temető volt. Belépve a sírkertbe, baloldalon egy lapi-

dárium vonzotta magára a tekintetet. Egy-másra boruló, úgymond egymást átölelő,

magányos sírkövek ezek. Közös bennükaz ősi héber nyelv komoly áhítata, a ke-gyelet emlékének kőbe vésett méltósága.

Sírkövek, sírok nélkül. A magányos, egymásra támaszkodó

sírkövek úgy tűntek a nyári esőben, mint-ha könnyük hullana alá.

Siratták a múltat és siratták a közép-ke-let-európai jelent.

Egy nehezen, szövegében alig olvasha-tó kicsinyke kődarab most itt Miriam Nei-ger Fleischmann kiállításán történelmi ta-núként van jelen.

Az első terem szemközti falán hatalmas,3x4 méteres textil kompozíció vonzza ma-gára a figyelmet. Centrumában az e ház-ból is jól ismert Herzl-portré. Körülötte szí-vek és szemek ölelkeznek. Érzékeltetve -az alkotás felső sávjában megörökített -örök értékű üzenetet, az izraeli himnusz jólismert mondatát: „Ajin leCion cofijá – Ci-onra vesd a tekinteted!”

Szemléletesen tükrözi az újjáépülő Je-ruzsálemet, az arannyal övezett – Jerusa-laim sel Zahav – az arany színnel, az estétis váró Jeruzsálemet.

E városban alkot Miriam, miközben mű-termet tart fent Komáromban is. Most ottalkot éppen, őrizve Közép-Kelet-Európaellentmondásos heroizmusát.

Komáromból is „látja” Jeruzsálemet. Aző Jeruzsálemét, a háromezer esztendősfővárost, a három monoteista vallás szenthelyét.

Mirjám elénk tárja a mindennapok urba-nisztikai robbanását.

Politikai villongásait.Vallási sokszínűségét.Néha feloldhatatlannak tűnő feszültségeit.

Elringató bölcsességét.A világ különböző tájáról odaérkezők fo-

hászát és áhítatát, múltját, jelenét és jövő-jét, lüktetését, ezer és egy színét, tanulását,tanítását, hívogató, olykor csábító báját.

Művészünk világlátott ember. Kompozí-cióit számtalan kiállításon csodálhattákmeg a látogatók.

Az itteni tárlaton persze – elsősorban -nem a figurativitás a jellemző. Felülnézet-ből, sztratoszférai magasságokból tekint aVárosra, és a koloritok megannyi díszével,a játékosan futó vonalak kavalkádjávalgondolatokat ébreszt, és érzelmekre apel-lál. Asszociációkra késztet.

Voltál már ott? Átélted-e már Jeruzsálem egyedi, intel-

lektuális vonzerejét, a bibliai kultúra meg-annyi örökét, a későbbi korok történelmitanulságát, s az utóbbi évtizedek valósrobbantásait?

A Becalel Akadémiát végzett és nagy iz-raeli, és más országok béli tárlatokon ésállandó kiállításokon szereplő művész vall-ja, hogy alkotásaiban az életről, az ősökrőlkíván beszélni, s a zsidó lét formáiról.Ahogy ő fogalmaz: a magyar-zsidó azo-nosság tudatról.

(Folytatás a 8. oldalon)

ÉGSZINKÉK ÉS BÍBORVÖRÖSMegnyitó Miriam Neiger Fleischmann budapesti kiállításán

dr. Schőner Alfréd, főrabbi és MiriamNeiger Fleischmann a kiállítás megnyi-tóján

Székelyhidi Hajnalka operaénekestPásztor Rajmund kísérte

2010. március HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 7

Mace sz Maci é s Sófár Süni kalandjai avagy az ifjúság o ldala

Szentföldi élmények LondonbanPár hete Londonban járva utunk a Golders Green metró állomásközelébe vezetett. Péntek délután volt, fekete kalapos, kipás fér-fiak tartottak hazafelé,… parókás, fejkendős asszonyok igyekez-tek gyermekeik kíséretében nagy táskákkal az ünnep előtti bevá-sárlásból… Mintha Jeruzsálemben lettünk volna. Egymás utánsorakoztak a kóser éttermek, élelmiszerboltok, héber könyves-boltok, … Mezüze, zsidó zenei CD-k, izraeli könyvek, filmek,gyertyatartók, taleszok, kegytárgyak, a kínálatukat bármelyikszentföldi bolt is megirigyelhette volna. Szemben egy közért, apolcokon az Izraelből ismerős termékek, humusz, kocka alakúsárga levesbetét, Osem kekszek,… a legfrissebb héber nyelvűsajtótermékek. Kicsit elidőztünk itt, boltról boltra jártunk… csupánaz utcán elhúzó piros emeletes buszok emlékeztettek minket ar-ra, hogy Londonban vagyunk… Lassan kiürült az utca, a boltokbezártak,… beköszöntött a Shabat.

London, 2010. januárPA

Szarvas 2010 Zsidóság újratöltve – idén nyáron a változásnak szenteljük magunkat(magyarországi olvasóink figyelmébe)

Minden állandó változásban van körülöttünk, de vajon mindig ígyvolt? A zsidóság az állandóság vagy a változás kultúrája? Vál-toztattunk a világon? És a zsidóságunkon? Melyek voltak a leg-nagyobb változások a zsidóságban és ki vitte véghez ezeket? Avilág változik körülöttünk. Mi mennyit tettünk azért, hogy ez így le-gyen? Mely változások jöttek a zsidóságból? Átéljük majd s meg-vitatjuk a nagy változásokat, találkozunk azokkal, akik megvál-toztatták a zsidóságot s olyan zsidókkal, akik a világot változtat-ták meg. Mi is változtathatunk. Gyere és légy részese a változás-nak! Az idei turnusok időpontjai (A turnusok 12 naposak, vasár-naptól péntekig tartanak.)

I. turnus: július 18 – július 30.II. turnus: augusztus 1 – 13.Részvételi díj: a tábor egy főre eső teljes költsége 150.000

Ft, de:– a JDC és a MAZS Alapítvány támogatásával a tábor csök-

kentett részvételi díja 44.000 Ft.– Az egy háztartásban élő máso-dik testvér 39.000 Ft-ért, további testvérek 34.000 Ft-ért vehetnekrészt a táborban.

– a busz (Budapest – Szarvas) költsége fejenként 3.000 Ft (abuszok légkondicionáltak).

– részvételi díj az Oroszországból érkező gyerekek számára:600 USD; az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában élő gye-rekek számára: 1400 USD; Nyugat Európából érkezőknek: 1000USD, Izraelben élő gyerekek számára: 1000 USD.

További információ és jelentkezés: www.szarvastabor.hu

(A szlovákiai csoportba történő jelentkezés feltételeirőla szlovák részben olvashatnak részletesen.)

Az oldal a Jewish Child´s day támogatásával jött létre!

Ádám világgá megy – bibliai mesék

Új könyv gyermekeknek

A sorozat elsőkötete ÁdámtólJákobig dolgoz-za fel a Biblia tör-téneteit, óvodás-és kisiskoláskorúgyermekek szá-mára. A mesék-ben a bibliai sze-replők minden-napjai elevened-nek meg a maigyermekek nyel-véhez és gondol-kodásmódjához

igazított formában. Amellett, hogy a legkisebbek megismerked-nek az Ószövetség fontosabb szereplőivel, többek között arra isfény derül, hogy mit ivott Noé a bárkán, megtalálta-e Sára Ábra-hám elveszett saruját és ki nyerte a jelmezversenyt Izsák állataiközül.

A sorozat új kötetei hamarosan megjelennek! Bővebb infor-máció a www.adamvilaggamegy.hu oldalon található. A könyvmegrendelhető a KZSH titkárságán és megtekinthető a SpitzerBéla Kiskönyvtárban.

8 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2010. március

Kile Kaleidoszkóp

Nyertes pályázatokA KZSH pályázati támogatásban részesült Komárom városától, a Szlovák Köztár-saság Kulturális Minisztériumától, a Pincus Foundationtól és az Európai Zsidó Alap-tól 2010. évi programjai megvalósításához.

A Menház felújításaFebruár második felében megkezdődött a Menház hom-lokzatának felújítása. Márciusban a tavaszi időjárás le-hetővé tette a munkálatok felgyorsítását. A munkások le-tisztították a téglákat és folyamatosan pótolják a hiányzógipszdíszeket. Megkezdődött a festés is. A felújítás aMűemlékvédelmi Hivatal felügyelete alatt zajlik. A Men-ház ugyan nem műemlék, de a város műemléki zónájá-ban található. Reméljük, hogy nyárra ismét Komárom bel-városának egyik kiemelkedően szép épülete lesz.

GratulációkA Komáromi Zsidó Hitközség ez-

úton gratulál Beata Leichtovának(Pozsony - Galánta) és Lubor Ka-salának kislányuk Hanka megszü-letése alkalmából.

�

Szintén Mazl Tovot kívánunk Ju-dita Färber-Rybárovának (Rima-szombat) és Tomáš Färbernek(Pozsony) kisfiuk Jakub születésealkalmából.

�

Májusi vendégünk Zucker Immá-nuel kántor úr és neje ZuckernéSzigeti Andrea kisfia Benjáminközvetlenül Pészach előtt születettBudapesten. Gratulálunk!

Temetői hírekMárcius elején az üzemeletető Boldi cég dolgozói elvégezték a sírkert teljes te-rületének tavaszi takarítását. A hátsó részekről is eltűnt a többméteres gaz. Re-méljük, hogy a rendszeres karbantartás eredményeként sokáig fenntartható a je-lenlegi állapot.

Égszínkék és bíborvörös(Folytatás a 6. oldalról)Nem véletlen, hogy doktori értekezésénektémája is Avigdor Hameiri, a 20. századiszépirodalom kimagasló személyisége.

Neiger Fleischman művészetének a do-minanciáját a t’chelet, azaz az égszínkékés az argaman, a bíborvörös szín és an-nak árnyalatai dominálják, uralják. A bár-sony anyagának használata a régi tórata-karók vagy tóraruhák emlékét idézi.

A budapesti kiállítást úgy álmodta meg,hogy a művészetek multifunkcionalitásátállítja mondandójának szolgálatába.

Egy döbbenetes fotó egyik ősének sírjá-ról, sírkövéről való. Mellette monumentálistáblákon héber, magyar és angol nyelvűváltozatban, Izrael egyik legnagyobb mo-dern költőjének, Jehuda Amihainak va-rázslatos verse, melynek címe héberül:P’cacat hazman hajehudit, A zsidó idő-bomba.

Hadd idézzek Schein Gábor műfordítá-sában néhány sort e költeményből:

„Az asztalomon egy kő, ámen van rá-vésve. Zsidó temetők összetört sírköveibőlegy darab, 100 ezerből egy túlélő.”

Egy gondolat erejéig hadd szóljak a kiál-lítás integráns részeként értékelhető film-montázs aktualitásáról, hiszen a kockákonMiriam gyermeke, a film rendezője, a múlt

történelmét, a család historia domus-át ésa költőnő, a festőművész ars poétikájátelegyíti ringató harmóniába.

Peremiczky Szilvia a művésznő mun-kásságát méltató tanulmányában, amely aSzínek és évezredek címet viseli, egy ba-bitsi idézetet választ mottójául. Szabadjone klasszikus sorokat idézni, s e sorokkalmegköszönni a jelenlévők megtisztelő fi-gyelmét.

Babits: A vihar, az ifjú király dala címűművében ír így:

„Mindenik embernek a lelkében dal van,És a saját lelkét hallja minden dalban,És akinek szép a lelkében az ének,Az hallja a mások énekét is szépnek”

Hölgyeim és Uraim!Hitem szerint Miriam Neiger Fleisch-

mann szavait szépnek, művészetét krea-tívnak, gondolatébresztőnek és élményt te-remtőnek találjuk. A lelkében szunnyadódal illő rezonanciával szólal meg itt, abbana házban, annak a háznak a helyén, ahola modern kor prófétája, Herzl Tivadar szü-letett.

Budapest, 2010. március 25.

Schőner Alfréd

Brassó bemutatkozik(Folytatás az 5. oldalról)

Még ha szépséghibái is vannak, hanem is tökéletesen halacha szerinti, delegyen benne zsidó szív és lélek, és azsidó szellemi és erkölcsi értékek isme-rete és szeretete. Ma már a generációkfogalma változóban van. Egy 65 évesszemély még nem idős, olyan értelem-ben hogy még alkotni képes és meg al-kotni vágyik, még tanulni képes, tehátvan még jövője is. Ma pláne a zsidó hit-községekben a 90 év nem ritkaság. Te-hát még van egy kevés időnk, hogykonszolidálni tudjuk az utánunk jövő ge-nerációt. Elgondolásom az, hogy a mo-dern kommunikációs technika által nyúj-tott lehetőségeket használjuk jobban fölnagyobb szervezeti kapcsolatok létre-hozására. Ne legyen egy hitközség egyvárosban, hanem egy tartománybanvagy egy régióban, hogy tudjunk egyszámottevő érdekcsoport maradni,hogy ne vesszünk ki egyedüllétünk mi-att.

Így próbálok jövőt látni a Brassói hit-községnek is.

Zsidó vagyok és hiszek a csodákban!

4 SPRAVODAJCA Marec 2010

Dňa 25. marca 2010 otvorili v Maďar-skom židovskom múzeu, ktoré je vedľasynagógy na ulici Dohány v Budapešti,výstavu Jeruzalem – zákruty v časeizraelskej akademickej maliarky, ro-dáčky z Komárna, Miriam Neiger Fleis-chmannovej. Po úvodných slovách ria-diteľky múzea Dr. Szilvie Peremiczkyvýstavu otvoril rektor Židovskej univer-zity, hlavný rabín dr. Alfréd Schőner,ktorý očami historika umenia analyzo-val vystavené obrazy a inštalácie.Operná speváčka Hajnalka Székelyhi-di, ktorú na klavíri doprevádzal Raj-mund Pásztor svojím vystúpením pri-speli k atmosfére celej výstavy. Akade-

mická maliarka dojato hovorila o tom,ako je pre ňu dôležité, že sa táto vý-stava mohla realizovať. Okrem obrazovznázorňujúcich Jeruzalem, návštevní-kov uvítala aj inštalácia, v ktorej okreminých umiestnili aj fragmenty z komár-ňanského cintorína. Je tam fotografiahrobu Miriaminej babičky z cintorína vPozbe, úlomok zo svietnika, pamiatkyminulosti. Na výstave je možnosť po-zrieť si aj krátky film, ktorý natočil synumelkyne - Lior Neiger. Dojímavé súobrázky, na ktorých sa zrazu v oblastiJeruzalema objaví veľký komín z Ko-

márna so zábermi prístavných žeria-vov... O vystavených dielach pripraviliaj katalóg. Výstava je otvorená do 25.mája 2010.

Na druhý deň prišla Miriam so svojímsynom do Komárna, navštívili Menház,kde ich doprevádzal predseda ŽNOAnton Pasternák.

PA

Výstava Miriam Neiger Fleischmannovej v Maďarskom židovskom múzeu

Marec 2010 SPRAVODAJCA 3

Od novembra ste vedúcim kance-lárie ÚZ ŽNO v SR. Aké sú vaše naj-dôležitejšie úlohy?

Do tejto pozície som nastúpil krátko potom, ako vo vedení ÚZ ŽNO došlo k vý-razným zmenám na miestach vedúcichpredstaviteľov našej organizácie. Novévedenie so sebou prinieslo nové pred-stavy a vízie riadenia tejto inštitúcie. Idecestou implementácie mladých ľudí dovýkonných pozícií ÚZ ŽNO, ŽNO a ŽNKna celom Slovensku, ktorí prevezmú odstarších generácií „štafetu“.

Mojou snahou je tieto predstavy reali-zovať v praxi. ÚZ ŽNO postupne pre-chádza a prejde reštrukturalizáciou svo-jej činnosti.

Prvoradým cieľom je stabilizovať aprofesionalizovať prácu samotnej kance-lárie ÚZ ŽNO. Našou snahou je, aby tá-to inštitúcia odvádzala profesionálnuprácu v prospech žijúcich ŽNO a ŽNK, čiuž ako riadiaci alebo poradný orgán.

Jednou z dôležitých úloh, ktorú vyko-návam, je komunikácia so zahraničný-mi organizáciami, Claims Conference aAJDC – Joint a ich predstaviteľmi. Tie-to inštitúcie sú pre nás najdôležitejšímipartnermi v plnení našich sociálnychprogramov.

Aké plány máte na najbližšie ob-dobie?

Naše najbližšie ciele spájame tak istos ľuďmi na našich obciach a komuni-tách. Ak som už spomenul sociálne pro-gramy, našim cieľom je, aby tieto pro-gramy mohli využívať aj ďalšie generácievo svoj prospech. Žiaľ, musíme konšta-tovať, že tzv. „preživších“ je v našich ra-doch čoraz menej. Hlavne pre nich bolivytvorené mnohé sociálne programy aprogramy s cieľom odškodniť obete ho-lokaustu. Život ide ďalej a my sa musímepostarať aj o našu druhú a ďalšie gene-rácie, alebo o tých členov, ktorí túto po-moc potrebujú. Nemôžeme sa spoliehaťlen na pomoc našich zahraničných part-nerov a inštitúcií, že nás oslovia s novým

programom, ponúknu nám pomocnú ru-ku. Aj zo strán týchto fondov sme vyzý-vaní k tomu, aby sme sami začali vytvá-rať nové programy a môžeme očakávať

ich odbornú, ale čiastočne aj finančnúpomoc. Preto pracujeme na tom, abysociálne programy kontinuálne pokračo-vali aj v budúcnosti.

Najdôležitejším, ale zároveň sa odvá-žim tvrdiť, aj najťažším cieľom, je oživiťčinnosť Slovenskej únie židovskej mlá-deže (SÚŽM) a vo všeobecnosti imple-mentovať mladšie generácie do židov-ského života na Slovensku.

Ako je možné podľa vás aktivizo-vať strednú a mladšiu generáciu vprospech našej komunity?

Ako som už povedal, najdôležitejšímcieľom je oživiť činnosť SÚŽM na Slo-vensku. Som z tej silnej generácie mla-dých ľudí, ktorí si ešte pamätajú veľmivydarené podujatia organizované podzáštitou SÚŽM. A nebolo to tak dávno.Kríza zasiahla mnohé sféry spoločen-ského života a mnohí vieme, že aj veľmiobľúbený letný tábor v Szarvasi má exis-tenčné problémy. Veľmi dúfame, žeSzarvas „prežije“, lebo viem z vlastnej

skúsenosti, že to bol veľmi dobrý odra-zový mostík do židovského života a jehotradícií. Bolo to tak isto miesto na spoz-návanie našej generácie z celého Slo-venska, s ktorými sme sa potom konti-nuálne stretávali na ďalších akciáchSÚŽM. Veľa si sľubujeme od spolupráces rabbi Zev Stiefelom z Piešťan, ktorí jetak isto mladým človekom a dúfam, žespolu s manželkou Binou dokážu mla-dým ľuďom priblížiť židovstvo z iného,pre nich nového pohľadu.

Intenzívne hľadáme človeka vo veku25-35 rokov, ktorý by mal centrálne za-strešovať aktivity spojené s mládežou vrámci SÚŽM, všetkých ŽNO a ŽNK.

V neposlednom rade je cieľom mla-dých ľudí motivovať k účasti na progra-moch, ktoré sú spojené hlavne so špor-tom. Na mysli mám hlavne zimnú a let-nú Makabiádu. Pokúsime sa skvalitne-ním týchto podujatí privábiť ďalšíchúčastníkov.

Veľmi zaujímavým podujatím je ČR-SR, stretnutie bývalých členov Českoslo-venskej únie židovskej mládeže, na kto-rého pokračovaní intenzívne pracujeme.

Aká je vaša vízia budúcnosti žido-vstva na Slovensku?

Som večný optimista. Ak židovstvo sa-motné prešlo takú dlhú, neľahkú cestu,prežije židovstvo aj na Slovensku. Ale jeveľmi dôležité uvedomiť si, že my samisa musíme pričiniť o to, aby židovstvoprežilo vo forme nových rodín, ďalšíchnarodených detí a nie len v spomienka avo forme nehnuteľností a cintorínov, kto-ré prežijú mnohé generácie. Na holo-kaust nemôžeme nikdy zabudnúť, musí-me si ho neustále pripomínať, pripomínaťho aj tým, ktorí by ho chceli zabudnúťalebo bagatelizovať. Musíme si uctiť na-šich rodičov a starých rodičov, ktorí sa onás po tom všetkom čo prežili, dokázalipostarať a vychovať nás.

Ale musíme tak isto hľadieť dopredu,nespoliehať sa len na myšlienku holo-kaustu a utláčaného národa, ale svojoušikovnosťou a aktivitou tvoriť našu pozi-tívnu budúcnosť. Je celkom možné, ženiektoré obce na Slovensku za pár de-siatok rokov zaniknú, alebo budú z nichlen komunity, ale je dôležité, aby stre-diská, kde je nás viac, boli aktívne a ne-ustále vyvolávali v nás mladých pocit ži-dovstva, výchovy a žitia v našich tradí-ciách. Vítame každého, komu aspoň zčasti tečie v žilách židovská krv. Dôleži-té je, aby mladí ľudia boli aktívni vo všet-kých obciach.

Nový vedúci kancelárie ÚZ ŽNO v SRRozhovor s Martinom Kornfeldom

Volám sa Martin Kornfeld, pochádzam z Dunajskej Stredy. Študoval somv Budapešti a na Univerzite Komenského v Bratislave, odbor Sociálna prá-ca. Po skončení štúdia som začal pôsobiť v súkromnej sfére, pracovalsom pre izraelskú developerskú spoločnosť pôsobiacu na Slovensku a vČechách. Postupom času som sa prepracoval na pozíciu vedúceho kan-celárie a konateľa spoločnosti, zameranej hlavne na rezidenčné a poly-funkčné investičné projekty.

2 SPRAVODAJCA Marec 2010

Žiadame Vašu podporuZmena ÈÍSLA ÚÈTU!

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO v Ko-márne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos plati osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Úèty sú v Sk aj v devízach!

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

Krátke správy� Spravodaj, klub Šalom a ŽNO pod-porili: Tomáš Fleischmann (Šaľa),Schwarz Miriam (Gárdony), Ing. Du-šan Rubovič (Košice) a ďalší darco-via, ktorí chcú zostať v anonymite. Ďa-kujeme!

� Dňa 21. marca zasadalo v Brati-slave prezídium ÚZ ŽNO. Na začiat-ku alokačná komisia Rady pre od-škodnenie obetí holokaustu rozhod-la o podporách, ktoré ešte potvrdízasadnutie rady na svojom aprílo-vom rokovaní. Poobede sa rokovaloo ročnom rozpočte a o návrhu no-vých stanov. Našu ŽNO zastupovalpredseda Anton Pasternák.

� Aj tento rok sme načas obdržaliobjednanú zásielku macesu, múky akóšer vína. Medzi členov obce ichrozdelila vedúca kancelárie JuditaHaasová.

� Vo verejnej súťaži sme získali pe-niaze na rozšírenie knižnice BéluSpitzera.

� Pani Eva Gregušová ponúkla kni-hy pre ŽNO, za čo jej ďakujeme!

� Z dedičstva sme obdržali pre ŽNOchladničku a mrazničku., ktoré bude-me môcť využiť na našich akciách.Ďakujeme!

Predĺžili vymenovanie rektora Dr. Alfréda Schőnera

Na základe návrhu ministra školstva a kultúry, so súhlasom prezidenta republiky,prevzal rektor Židovskej univerzity Dr. Alfréd Schőner z rúk štátneho tajomníka Mi-nisterstva školstva a kultúry Károlya Manherza oficiálne poverenie na ďalšie štyriroky vo funkcii rektora univerzity.

(zdroj: www.mazsihisz.hu)

ŽNO v Komárne touto cestou blahoželá pánu rektorovi Dr. Alfrédovi Schőne-rovi k vymenovaniu. Veríme, že naša spolupráca bude aj v budúcnosti úspeš-ná a zanedlho budeme môcť privítať pána rektora opäť v našom meste!

Ďakujeme dr. Gabriele Mencerovej!

Koncom marca ukončila svoju činnosť dr. Gabriela Mencerová, ktorá viedla Celo-slovenské stredisko zdravotnej a sociálnej pomoci. ŽNO v Komárne touto cestouďakuje za jej dlhoročnú prácu vykonanú v záujme tých, ktorí prežili holokaust. Pra-jeme jej veľa zdravia a šťastný život!

Pred Pesachom – Šmire macesRabín z Piešťan Zev Stiefel aj v tomto roku daroval našej komunite šmire maces naséderový večer. Ďakujeme pekne!

GratulácieŽNO v Komárne touto cestou blaho-

želá Beáte Leichtovej (Bratislava -Galanta) a Ľuborovi Kasalovi pri prí-ležitosti narodenia ich dcéry Hanky.

�

Tak isto veľké Mazl tov! prajeme Ju-dite Färber-Rybárovej (RimavskáSobota) a Tomášovi Färberovi (Bra-tislava) pri príležitosti narodenia synaJakuba.

�

Tesne pred Pésachom sa narodil vBudapešti Benjamin, syn nášho májo-vého hosťa, kantora Immánuela Zucke-ra a jeho manželky Andrei ZuckernéSzigeti. Blahoželáme!

h́ ́ b

ZALOžENÉ V ROKU 5756 MAREC 2010. – ADAR I.-ADAR II. 5770. MESAÈNÍK žNO V KOMÁRNE VIII. ROÈNÍK 3. ÈÍSLO

SPRAVODAJCA

Kandidát na rabína Pál Megyes a Dá-vid Popovics nás oboznámili z jednotli-vými časťami Hagady. Potom nasledo-vala vynikajúca večera., ktorej menu bo-lo tradičné: mäsová polievka s maceso-vými knedličkami, pečené kurča so ze-miakmi, cvikla, kompót a macesová tor-ta. Medzitým sme skonzumovali aj šmi-re maces, ktorý nám poslal piešťanskýrabín Zev Stiefel.

Po večeri nasledovali požehnania,

historky z Hagady nám pripomenuli, žesa blíži koniec sederu. Rozlúčili sme sas tradičným pozdravom: Na budúci rok vJeruzaleme!

Ďakujeme každému, kto prišiel a spo-lu s nami oslavoval. Tu musíme spome-núť naše pomocníčky: Juditu Haasovu,Editu Farkašovú, Zsuzsannu Paszter-nákné Kertész! Osobitná vďaka patrí ko-nateľovi firmy Carmel Kft. z Budapešti,Györgyovi Szántóvi.

Odišli sme z Egypta

Séderový večer v Komárne

Koncert kantorov

ŽNO v Komárne týmto srdečne po-zýva všetkých záujemcov na koncertkantorov, ktorý bude usporiadaný pripríležitosti Komárňanských dní 2.mája 2010 o 15.00 hod v miestnejsynagóge. Spievať budú kantori Gio-ra Sharon a Immánuel Zucker, naklavíri doprevádza Zoltán Neumark.

V marc i nám počas ieumožnilo pokračovať na fa-sáde Menházu. Robotníciočistili tehly a priebežne na-hrádzajú chýbajúce sadro-vé ozdoby. Začali sa aj ma-liarske práce. Rekonštruk-cia prebieha pod dozoromPamiatkového úradu. Men-ház nie je pamiatkovo chrá-nená budova, ale sa nachá-dza v chránenej mestskejzóne. Veríme, že v lete opäťbude patriť medzi význam-né a pekné stavby centraKomárna.

Obnova Menházu

Podľa tradícií našej ŽNO v druhý večer sederu čakali pekne prestreté stolyna tých, ktorí k nám prišli oslavovať. Kóšer večeru aj teraz dodali z Buda-pešti, z Kóšer Laky kuchyne.

Deň otvorenýchdverí

Pri príležitosti Komárňanských dní aj vtomto roku otvoríme bránu Menházupre záujemcov, ktorých očakávame vsynagóge a v našom Mikromúzeu Ár-mina Schnitzera dňa 2. mája 2010pred koncertom.