)

,

Desl n"iytörténett

m 2" sz.

tÉ'tee

I

tít6

Valami hilönös viszonybanvagyunk mi ketten: a város-háza meg én.Szeretem is meg nem is.

Túl szép, az az igazság. Mindig is az volt.Gazdag nyugati nag1wárosb a va|ő az

ilyen égretörő, cirkalmas, győzelmes, sok-ablakos épület. Nem mihozzánk. Egy kőz-ség száz évvel ezeIőtt túlálmodta magát _abbói |ett ez a fényes városháza egy kép-zelt, jóvőbeli város közepén. Csakhogy azaképzeLt, csodás város nem jött létre soha.A település fejlődése röviddel a városházafelépülte után megtorpant' ahogy az or-szágé is, s aztán, mire lassan kiheverte vol-

2007. júruius XIV. óafolya

rua az első háború, okozta sebeket, jótt amásodik, és hosszú időre maga alá temetteamerész neogótikus álmokat. Aztán újabbévazedekjöttek, s azok jószerivela ÍéIvá-fost maguk alá temették.

Igy állunk most. ott áll a büszke hi-vatal, uraiva messze a tereket maga körül,áII, magányosan, panelházak, piacbódék,kínai üzletek és hentesboltok között, egysosemvolt világ magányos hírnökeként,fejét felvewe dacosan, azt rcméIve, hogyegyszeÍ, talán megszűnik évszázadosmagánya.

Almodjunk végre egy igazi várostköréje! n Jolnai Andrlís

'..-.--J

I

Száz éve történt...^z UipesiKózlöny 1907 . második negyedévi

cikkeib ől idézünk

,,A, Mag5rat Kereskedelmi Hi-telszövetkezet [..'] a kózség.háza dísztermében tartottaalakuló kazg5ríil|ését [...] a szö-vetkezetbe való beléoésre 319

tag jelentkezett és 202I izletrészt jegyzett.

t...]. A közgsríi|és a szóvetkezet elnökévé 5 év-reLőly Ernőt [...] megválasztotta [...] szin-tén 5 éwe igazgatősági tagokká Develák Ká-rolyt a pesti magyar kereskedelmi bank ujpestifrókjának főnökét, Ehrenwald Lász|ő fakeres-kedőt, Fischer Bernátot, Fischer Teswérekczég tagját, Nasser Samut, Nasser Teswérekczég tagját, dr. Szabó Bé|a győgyszerészt, dt.Wolfner Jakab orvost.'' (április 7.)

,aA'z ujpesti állami polgári fiuiskola má-jus hó 27.én öt napos kirándulásra indul Dél-Mzgyarotszágra. Uirán1.uk Szeged, Temes-vát, B áziás, Orsova és Herkulesftirdő. A kirán-duláson 55 növendék és négy tanár lesz. A ta-nulók a kirándulás költségére 30 koronát fi-zetnek, amelyet az igazgatőság községs és álla-mi segélyekből pótol ki. Több szegénysorsutanuló a község nemeslelkii e|oljárósága 6ItaImegszavazott 400 korona segélyből teljeseningyen vesztészt a kiránduláson.,' (május 12.)

,,Ajándék a rk. Templomnak. AckertJános építőmester, egy üvegfestészet[i ablakotadományozott a katolikus templomnak. Azadomámyozó védőszentjét: Sz. János evangé-|istát ábrázoló diszes kivitelti üvegfestrnény,mely a templom hajójánakjobb oldali első ab-|akját fog|a|ja e|, Maybtihm Károly üvegfes-tészeti intézetébőI került ki.'' (május 12.)

,,A község képviselőtestülete f. évt má-jus hó 10-én rendkivüli kozgyűlést taftott[...]. Ráday Antal főjegyzőhelyettes előter-jesztette az e|ö|járőság javaslatát, melybenűjóIag a Schwarcz.Kírósi-féle teleknek ésháznak a megvásárlását javasolta 103.000 ko-ronáért azonhozzáadással, hogy a közoktatás-ügyi kormány a ház értéke fejében a hozzá-iárulási 200.000 koronából ó3.000 koronát

vissza fog a községnek tériteni és hogy a meg-vá,sár|andó két telek tertiletét (1016 !ö1) 2000trölig a község a FerenczJózsef térikőztérbőIki fogja egészíteni',, (május 19.)

,,Ujpest rendezett tanácsu város [...]ugy |átszlk ez az öröm kettős, mert nemcsakIJjpest örvend annak, hogy megszabadul a vá-czi főszolgabíró protektorátusságától, hanema vácziakis örvendenek. Erre va|| a Y áczi llir -

|ap 46, számánakközleménye, melyet sző sze-rint ideiktatunk: '>Ujpest rendezett tanácsuvárossá való átalakulására vonatkozó községiképviselőtestületi és a vármegye törvényható-sági bizotts ági határ ozatát a belüg'1.rniniszterjóváhagy,ta, A )őváhagyás most érkezett |e amegyéhez és jelenleg dr' Agorasztó Íőjegy-zőnéIvan, L1őváhagyástavármeg5,e f. hó 10-én tartandő közg'íi|ésén fogja jőváhag5ni,

egyidejűleg Ujpest is megteszi az áta|alculásiintézkedéseket. Hir szerint dr. IJgró Gy'ulaeddigi községi bírőt fogják polgármesterrévá|asztani s igy a váczi járás és az országleg-nagyobb községe rend. tan. várossá válik' Aváczi főszc:|gabírót hivatalban a beliigymi-niszter engedélye nagy örömet keltett, mert ahivatal eddig ugyszolván agyon volt terhelve a45.000 lakossu község ügyeinek intézésével.,,(június 1ó.)

,,M. kir. belüg1nniniszter, Szám: 5381/1907,III. Tárgy: Ujpest nagyközségnek ren-dezett tanácsu várossá való alakulása Pest_Pilis_So1t-Kis_Kun vármegye közönségénekBudapest. - Ujpest nagyközség képviselő-testületének 1,906. évi október |_én225. sz. a.hozott hatátozata, valamint a vármegyetörvényhatósági bizottsá,gának 190ó. évi no-vember hő 27 -én tartott rendes kőzg5íí|ésé_ben 32003/9085. 190ó. sz. a, hozott véghatá-rozata fo|y,tán lJjpest nagyközségnek rende-zett tanácsu várossá leendő áta|a|aiását az188ó. évi )oil. tc. 150. és 151.$-ai a|apjánezennel engedéIyezem.'' (június 3 0.)

(o ssze tíllította : Szöllősy M arianne)

Úi'xxn Múltidéző

Az lJjpesti HelytörténetiA|api*ány|apja

Alapító szerkesztő:KeoI-Bcor'rrs GÉze

A szerkesztőbizottság elnöke:Dn. Snos Lelos

A szerkesztőb izottság tagatzHlnuaxxLkn-óDn. Kónos AxonÁsNBr,rBr,o Gyoncu.ÉRoxó ANNeltÁnre

Szetkesz(ózRoxóAxweru{rue

Munkatársak:IvÁNrmÉ KoxtnÁl Gvurl'e.KŐnos Axu<óKnzsÁN SÁNoonDn. Sar,utJÁNosSzorr,ósy Merremro

Számunk szerzőizBERD/-J1,4iEF költő}ünmemN Ltszl-ó tanórIviiNu Jt{Nos oklea eles építőmémökIvÁNr.n\rÉ KoN-nito Gvr.'rte' 'oklea e les építőmérnii kJolsver Axoru$ író, szerkesztőJoznrre ANrel a e gl ószmémd kKonoulev Juotr u óros ép ít é szKullle Le1os az újpesti

fi ú giru,n ózium e ls ő i ga z gatoj aDn. K-nrsxn Gyoncy egetemiadjunktus (ELTE)Lónnvcz RÓnpnr térkepénSzolt-osy MARIAT\INEh e lytiittén e t i g íij t em é n1 -u e zi tőT.ruscHpn vaN DEN BoscH,ANNA Merre misszionóriw nőzlér

Szerkesztőség:1043 Budapest, Tavasz v 4.Tel.: 231-ó000, fax: 369-5351Kiadja: Ady Endre MíívelődésiKözpontLapterv: BaNce FBnp,NcMííszaki szerkesztő:Gn'r-lÉnr KerernvNyomdai kivitelezés:Necv És TÁnse.Felelős veze(ó: Szíjcs EnNó

. 2007. június XlV. éufo\am 2. sz. t

Jolsvar ANonÁs VároshózoMúiltl.dézőSzóz éae tijrtént',, Az Ujpesti Közlöny 1907. rnósodikne gt e déu i ci k k eib ől i dézünkOsszeállította szÓLLősY MARIANNETanulmányKonompeyJloIr A Szent Isndn térKözleményekIvÁNnJÁNoS Az önóllő újpexi rőrnai katolikas plébániarnegalakul/ísaKrnvm Le1os Miért épült kisebbnek a katolikas temphm?TeuscnBn vAN DEN BoscH, AlrNe MARrA A karruelitanőuér.ek érkezése Úipest,eSzor-lősv MenLmxn Az Újputi ZenedeLőnmcz RósBnr Térkép készül a Megteri ternetőrőlJoznrre ANrel Úipexi történetek, 2. r,észIvÁnrNÉ KoNnÁo Gtzr'tre' Ber.da Jőzsef Egt borpince

fe lirata k ént N ém eth I{ó lm ón é kna kDn. Knisxa GyÓncy Az újputi aizekben aalő für,dőzésbiolőgiai aeszélyeifIíres úipestiek

26 }fimnaNN Llrszró Gyiikiissy EndreInt.Íjú

29 Szorlósy Menrai.wB Eg naglközségről, arnelyik ilyenuóroshózót tad építeni.., Beszélgetés dr, Derce Tamóssa[2. rész

r

U ,n,*.*Ll

9

Í3I4

I7I92I23

24

Úium-i

A aórosbóza (részk)

32 Helwörténeti hírek

A Szent István tér*

Ujpest tétszerkezetére a városnyugati és a Deák Ferenc ut-cátó| északra eső részén a dél-nsrugat- északkeleti (Megyeririt, Baross, Attila utcák) és az

erre többé-kevésbé merőleges északn1rugat-délkeleti irányú, utcastruktún jelIemző. A'Deák Ferenc utcától déLre az ttcaháIőzatot azArpád űrhoz igazodő kelet-ny'ugatí és azészak-déli irány hatfu ozza meg. Itt az egyetlen,,ferde'' nyomvonal a ma m6r egy utcakéntnemigen érzékelhető Kemény Gusztáv _Má-dy Lajos - Bercsényi utcák vonala.

Az e|ső ,,ÍeÍd,e,, (dűlő)út a térségben aDunát klsérő ősi (váci) orczágítbőI|eágaző, amai Baross utca nyonwonala volt, melyet azl.katonai félmérés (1873) is ábrázo|. E nyom-vonal a délnyugat-északkelet irányban laposanelnyúló ún. Szent István ,,hegyet,, (egykorisző|őhegy) tárta ÍőI. Ezt követték a megtele-

Újpest uórw út- és térstru'ktúrtíja 1938-ban; jtít lóthattí a nabólyos koordintÍtóban az egetlen ferde út (alaptérkép: BTM)

KonoupAYJuDIT

pedés kezdeti idejébőI a mai Attila és Megyeriutak előbbivel párhuzamos nyomvon alai. Ezekazok a régi strukturális elemek, amelyekhezígazodva fejlődött Ujpest észala része, őrizvema is a korai területÍe|tárás koordinátáit.

gp"'t mintegy másfé|száz éves hallat-lan ütemíí fejlődéstörténete a 19. század 30-aséveiben kezdődott. Ekkor a szőIőhegyen bir-tokossá lett első telepeseknek csak a vincellér-jei, zse||&jei laktak a ,,hegyen,,, őket magukata területet birtokló Károlyi grőf a Duna-partiűt Nácj út) és aPaIotát a Dunával osszekötőút (Arpád űt) ta|á|kozá,sáná| telepítette le. Ittjött létre az e|ső néhány háztömb. A térségigazi Íej|ődését két tényező határc:zta meg'Károlyi Iswán gróf felismerése, miszerint ahomokos talajon a mezőgazdaság nem sok jó-

va! biztat, ezért iparosok, kereskedők letele-pítését szorgalmazta aIapítő levelével, vala-

mint a terület kedvező Duna-menti, Pesthez

uixx"i Tanulmón1

közeli' sőt az ország első vasúwonala (Pest_Yác;184ó) menti fekvése, mely a magyaror-szági tőkés termelés kezdeti lendületévelpárosult. Az e|ső bővülés a mai Arpád úttólésza|ca fekvő területeken indult meg. A tete-lepedés rendjét a,grófjelölte ki, ő szábta megazutcák- a mai Arpád úthoz igazodő _ szabá-lyos hálóját, a telkek nagyságát, ez utóbbit aközépkor őta áIta|ános városi telekméret sze-rinti 10 öl (kb. 19 m) szélességgelés többnyire30 öl (kb. 57 m) mélységgel' 18ó0-70-es évek-ben, a szokadanul nagy t&ségre kijelölt újstruktúra megjelenése idején, a korábbi erede-tíí ferde utak a Szent Iswán hegy feltárásán kí-vül csak összekötő szerepet játszottak. Azújonnan kijelölt struktúra területének térségé-ben egyeden korábbi ferde út volt, mely a maiArpád út felől közelítette me1 az urasági erdőnagy tömbjét. Ennek megtartása és a lendü-letes fejlődésnek induló település piacteréneke vonalon való kijelölése feltehetően Károlyigróf tudatos eIhatározása volt. A kor telepítésiszokásainak megfelelően, a szabá|yos derék-szögí3' űthá,|ózat elemei között néhány tömb-nyi terület szabadon hagyásáva|hoztáklétre atereket. A Palotai urasági erdóbe veze(ó, azúj

strukturális környezetben idegen ferde útmegtartása feltehetően a birtok-tulajdonosgrőf akaratánakszabá|yozás-erejíiérvényesí-tése volt' Nem egy településünk struktúra-fej-lődésében tetten érhető hasonló földesúri aka-rat (pl. Keszthely, Tata). Feltehetően a piactérnagyobb forgalmának, a gazdaság f.ellendíté-sének szándéka és reménye is közrejátszhatotta régi nyomvonal megtartáSában. Levé|tárikutatás tisztázhatrÁ ta|án az új koordinátájústruktúrában megmaradt korábbi Íerde veze-tésű nyomvonal pontosabb okát. A piactéreredetileg a korabeli tömbkiosztás rendje sze-rinti négy átlagos méretű tömb nagyságáttet-te ki, melyet négy oldala mentén _ a régs tér-képek tanúsága szerint - fasor díszített. A térésza|<l oldalán nagyobb, jómódú emeletes há-zak épültek. AZ 18ó0-70-es évekbő|, tehát atér kijelölését követő időkből származő házak-nak a földszintjén nem épült tizlet. Feltehe-tően a község virilista értelmisége, jobbmódúrétege építette fel itt az egyen|etesen 10 ölszéles teIkeken rangos |akőházatt. A tér délioldalán utólag' va|ószíníileg az IB8}-as évek-ben jelöltek ki és építettek be egy egy-telekmélységíí tömböt, amely miatt a tér szélessége

*f,''.'o " /{á* 7

*L

A tér szerkezeti ieylJe,, és a múlt sztízadfordulőra kialakult meghattíroző eglhózi (templom), tórsadalmi (ki;zségbóza) és gnz-aasa g (baulrsor) kozepu lefet

Úig-x'n 5Tanalmóny

230 méterrő| 170 méteresre csökkent. Ktilön-leges a keskeny tömb beépítése: a tér fe|é,melynek eleinte ez afe|e lehetett inkább a pia-cozásra használatos, üzleteikkel fordultak akis, akkori földszintes házak, azldvarra a rak-tárak és a lakások, a hátsó utcára (a maiJőzsefAttila utcára) a nagykapuk néztek. Ya|őszínű-leg kifejezetten a piaci árusítás miatt engedé-|yezték ezt a kis ,,üzletsort'': a |akőbáz fő|d-szing&ő|nfló üzletek csak bérháza|nál voltaklehetségesek, és a téren ekkor még csak sajáttulajdonosaik által használt |akőházak épültek.

Az új katolikus templomnak atágas piactérre töfténő telepí-tésével a ferde áwezető út el-vesztette kitiintetett teiepülés-szerkezeti szerepét. A mai

Liszt Ferenc utca fol1tatásának vonalátólészaLaa jelölte ki és adományozta Károlyigrőf a katolikus híveknek templomépítés cél-jára a tér közepén a mintegy 100xó0 méter(1ó00 nol) kiterjedésíí telket. A telken, annaktelies déli hosszán e|őszőr a földszintes, sa-roktornyos bazárépi|et épült meg a t& déIioldali üzletsoráva| szemben, a piac által első-sorban hasznáIt tétrész felé fordulva. Bevéte-lét a templom építésének forrásáu| szánták.Maga az I875-ben épült, egységes neogót ar-chitektűrájú,,Egek |aúIynője,, templom (ter-veztei Kauser lőzseÍ, oldalhajók 1880 Bach-mann Káro|y, torony: 1908 Zák Alajos) akiizépkori hagyomán1t követve keletelt elhe-Iyezésí, tőbejáratát a tér nyugati oldalán, kö-ze|egyldőbenépiiltplébániaépü|etbejfu atáva|pontosan szemben helyezték el. A már ekkorteÍvezett) de több mint 30 ér,'vel később meg-valósult toronnyal egytitt számított templom-hossz pontosan a tér hosszának a közepérekerült. EzzeI a templom saját telkén szabá|y-talanul helyezkedett el ugyan, de a térnekmeghatő,rozta a szewezési rendjét. Ehhez iga-zodon. a századÍordulón megépült komoly,emeletes, eklektikus kőzségháza épülete is(terveztq: Böhm Henrik, Hegedűs Armin),mely a templom hossztengelyében áll, de fő-bejfuatával, toronyhangsúlyos homlokzatávalaz egyÍe felértékelódő szerepű' Iswán út feléfordul. A tér és a templom fe|é néző nyugatihomlokzatrak a pilléreken álló emeleti szóno-ki erkély ad hangsúl1t. Településszerkezeiszempontból a községháza e|helyezése gya-

korlatilag kiiktatta a teret a település fő rend-szeftbő|, mivel a Íő szerkezeti tengellye válóIswán út felől eltakar1a a templomot, sőtrész-ben magát a teret is, csökkeníre ezzeI annakjelentőségét. A fenti középületekkel megma-radt a tér térbeli egysége, haszná|atát tekinweazonban a viszonylag tágas piactér ktilönbözőtér:részebre tagolódott. A mai Liszt Ferenc ut-ca folytatása nyomvona|átíI délre volt a piac-tér, a templom és p\ébániája között az I960-asévekvégéig a parkosított templom-tér. Jól le-olvasható tehát a korabeli tér-rend: a katolikustemplom, templomkert és plébánia zavartalankapcsolatáh oz _ bá,;r ennek az együttesnekrészben hátta| - csatlakozott a községhá,zaépülete, itt épültek a jobb módú házakés a re-formátus templom is. A parkos, ,,ünnepi''északj télr észtő| d élre elterülő köve zett t észenmííködött az ,,iüLzJreties,, piac a bazátsota|, adéli oldali üzletekkel, és a köztiik mííködősátras-bódés mobil árusokkal.

A következő közel fé| évszá-zad során meghatározó vá|to-zás a téten nem történt. Egy-egy kisebb ház he|yén maga-sabb épi.iit: a századfordulón

az űn, ,,ciklopház',, YaW a Mády Lajos utcasarkán a volt ,,AngyaI győgyszertáf, bérháza,majd az l920-as években a t& máig legna-gyobb, fontos városképi helyzetben lévó épü-|ete: az Iswán út sarkán á|Ió későszecessziósbétház. Véglil a harmincas évek modern,nagyablakos, erkélyes bérháza jelent meg azészalá térfal romantikus, koraeklekikus, ek-lektikus, szecessziós házai kózótt, földszintjei-ken már üzlettel, ami ekkor már e helyen ismegtérülő beruházás volt.

Jelentős vá|tozást ez:ltán csakaz 1950-es évek államosítása i hoztak, Az államosítássalnemcsak aházakat, de a köztertileteket is más-képp kezelték. Több okra is visszavezethető,hogy a templom és a p|ébánia összetartozóegységét megbonwa, közéiiik, az észa|a tér-részre ékelték be a piacépületet. Bizonyfuaszerepet játszott ebben a kor hangsúlyosanegyháze||enes hatalomgyakor|ása, és az is,hogy így a piaccal jár6 ,,zsibvásárt,, a kerületitanács épületétől a lehető legtávolabbra tehet-ték, Máig megoldatlan helyzetet idézett e|ő eza döntés. Annak, hogy a tér nem tud Ujpestigazi főterévé vá|ru, a legfőbb akadá|ya a piac

Úimx Tanulmány

helye és Íormája. Másodsorban lehet okolniazt az igénytelenséget, amit a piacépületek so-ra a történett építészetí hagyományokkal és atér funkcionális rendjével szemben tanúsít. Itta piaci fő- és melléképtileteknél az ipari épií-lethez és nem városrésznyi íótérhez illő épü-letkubusokra, anyaghas zná|atra, méretrendre,a szemé|y- és áruforgalom rendjére gondo-lunk. Az egykor térszervező erejű templollr. azúj beépítések következtében méltatlan hely-zetbe került: megszűnt a plébániával való vi-zvá|is és tartalmi kapcsolata, főbejárata a piacárufeltöltő kapui felé néz. Az 1980-as évekbena téralkat további beépítéssel módosult: a dé|-nyrrgati r észen virágszirom -a|aprajzú' centrálisiz|erház épült. A centrális építési mód a város-épitészet egyik kiemelt, igen hangsúlyos esz-köze, amely szoborczerűsége okán saját teretkövetel meg magának. Formavilága idegen apiaci funkciótól és érthetetlen egy nagy térsarkában, mivel egy önmagának teret igénylőépület nem képes e heIyen sem érvényesülni,sem a nagy tér részterekre osztását megfelelőtérfalakkal támogatrri. Az iparcsarnok-szerűmegjelenésíí piac és a virág-formájú' úzletház

Ujpest történeti főterén egy rr.ár letíínt korránkmaradt terhe.

A teret szegé|yező bérházak és magán-házak sem maradtak érintedenül a háborutkövető évtizedekben. Sorsukat az t950-es,60-as években az á||amosításon kíviil az is befo-lyásolta, hogy köz,vedenül a tanácsháza kör-nyezetében álltak. Ez a tény sajátságosan ked-vezőt|en helyzetet j elentett. Az IngatlankezelőYá|IaIat az l960-as években, a történeti építé-szet fuántt te|jes érzéketlenség idején ,,rendbe-hozta,, , tataÍozta a tér házait' Ez a sérült, varyhiányző vakolatplas zttkák megsemmisítéséteredményezte a legtöbb eklektikus házná|.Ennek a rohamnak esett áldozatul az emeletesIakőházakköztil pl. a 1 5. és 19 . számú', vagy ki-sebb mértékben a 2I. szám alatti romantikus-koraeklektikus egykori lakőház is. A piacmegépülésével ugyanakkot megszíínt a táv|at:ráIátás is az észal<t térfal jelentős részére, pedigaz irceni korábbi és értékesebb beépítés adta{ő|eg a tér sűIyát, a téren á1ló középületekméltó hátterét. Hogy a tér déIi oldalán állóföldszintes üzletsor architektrirájábó| mi ve-szett el ebben az időben, az ma már aligha

A fftér a ruúlt szózad'előn

Úinx*.iTanulmáryt

áI|apítható meg. A tér közepén az 1870-esévek eleje őta á|It saroktorony-hangsúlyos ba-zársort száz év múlva, az l970-es évekbenfémszetkezetíí pavilonsor váltotta föl. A mél-tatlan építrnény sokban hozzájáru|t a főtéranyags és erkölcsi leéptiléséhez. Néhány évelebontották.

Amíg egy határ ozott térfalakkal megfo-gott téren egy-egy jelentős (köz)épület áI|, ad-dig a tér egységében áttekinthető, mé|tóságátmegtartó marad, a középületek kittintetetthaszná|aít' és megjelenésíi ,,díszel,' a térnek.Az l970-80-as évekbeli piacépületekkel meg-szíint az eredeti tér áttekinthetősége, a térnyugati és észal<t részén valóságos utcák ala-kultak ki, ahonnan megszűnt a térre va|ő rá-látás. A Káro|yt és a Templom utca sarkánsemmilyen térérzetiink nincs, egyszeríí utca-kereszteződésben állunk. A tér,,beszűktilt'',eltorzult, elvesztette nagyvonalúságát és kti-lonboző hasznosítású és arculatú tér-részekre

esett szét (a gazdag növényállományűKáro|ytkertre' a V ár osháza melietti sivár parkol ő-tér -

re, a Trombitatétte, a templomkertre és a ko-moly térhatású faállományí:' központi nagyparkoló,-térre).

Ujpest közpongában a rég7 kisvárosiasparkosított Íőterct, egy,,IJjpest.ligetet'' lennejő isszaá||ítani, az arru érdemes házakat ahelyhez méltóan helyreállíwa, a silányakat le-bontva, helyiikön ideillőket, a déli oldalonmagasabb újakat épíwe, a szükséges parkoló-kat szint aIáh'elyezve, a tét jelentős tészét fá-síwa. A klasszikus piacnak a malhoz hasonlóléptékű főtéri elhelyezése ma már szinte el-képzelhetetlen lenne. Bontása esetén nagyva|ószíníiséggel inkább üzletközpont-j elleg{íépületet építene ide egy vá||a|koző, De ha apiac elhelyezését az 1970-es években minden-képp a főtéren kellett megoldani, akkoris fel-tehetően kedvezőbb _ bár módosult _ téralkatjött volna létre, ha az elhe|yezni kívánt hasz-nosítások olyan épületekben kaptak volna he-lyet, amelyek a teret amegIévővel párhuzamosúj nyugati térfallal sziíkítik be (a KeményGusztáv utca hegyesszögű saroképületéig)szabadon hagyva legalább aLiszt Ferenc utcavonalát, vary, az előbbi vonalon csak a vezér-szinti gyalogoskapcsolatot megadva, a p|ébá-nia és a templom f,óbejárataiközú sávot.Ezze|a tét. hatátozott., egységes jellege, áttekinthe-t6sége, méltósága részben megtartható lettvolna és jelentős, mííemlék-é rté|ű' kózéptiletei_ ew kiseLrb, de karakteres téren _ megkap-hatták volna az őket megillető hangsúlyt. Ha afunkció kitelepítésére ma sincs mód, akkorta|án ez lehetrre most is az az ílt, amely azerkölcsileg és fiz1kailag egyaránt igen arrrlt,terjengős, roszszul szervezett.) a szint alattilehetőségeket (raktározás, parkolás) nem ki-haszná|ó, nagytömegű, méltatlan megjelené-síí, parkolóforga|máva| a városi főtér emberar-cűhasználatátellehetet|enítőépületállományfelszámolásához vezerhetne és megnyttná azutat a tér lehetőségek szerinti valódi, átÍogő,méltó rehabilitálásához. J

*A tanulmány teljes szövege a centenáriumramegjelenő Ujpest. |907_2007. A 100 éves város címűkötetben olvasható.

Úirug**:iA katolikas templom az I970-es éaekben

TanuImóny

IvÁNn JÁNos^z önálló újpesti római katolikus p|ébőtnia

megalakulása*

Az Egek I{trá\ynéja UjpestiFőplébánia rejtett kincse az akézze| írott dokumentumkö-tet, amely azűjpesú római ka-tolikus közössés öná||óvá vá-

Iásának Ío|yamatát írja !e, miitegy HistoriaDomusként összegyűjtve az 18ó9. okt. 3.-1870. máj. 25. közötti röüd időszak iegy-zőkőnyw eit és levelezését.

A község katolikus híveinek egyre nö-vekvő száma arra ösztönzőttnéhány katolikuspolgárt, hogy 18ó9. október 3-ra népgyűlésthívjanak össze annak eldöntésére, szükséges-eönálló lelkipásztori szolgálat Ujpesten vagysem. Ebben azidőbenugyanis az újpesti kato-likus hívek lelki gondozását a fóti plébánoslátta el Villásy Iswán káp|án közreműködésé-vel, a katolikus iskola védnöke pedig az alapítőKárolyi Iswán gróf volt. A népgyíílés egyhan-gu igenlő döntését követóen harminchat tagúbizottság alakult, melylrrek tagjaiból hat tagúe|őkészítő bi zotts á got ho ztak l étre a le lkip ás z-tori szolgálat működésének kidolgozására. Abizottság - majd későbbiekb

"n ,í egyházta-

nács _ elnöke KurzbekJózse{ elnökhelyetteseaz eIső patikát a|apÍtő Szerényi Vince, jeg5rzőiVillásy István és Benitzky Antal lettek. A ta-gokközöttvolt SzentesJózsefés a község ak-koribírája, Panek Lőrinc is.

Peider Antal József váci püspök kedve-zően fogadta az egyháztanács kezdeményezé-sét. E kedvező fogadtatásban benne lehetettaz elnök ékesszólói tehetsége, amelyre csakudvarias v á|aszt l ehe tett a dni, me gfo ga|mazv abenne azokat a feltételeket és feladatokat,amelyek az önálr|ó egyházkozség műkódésé-nek alapját jelentették. Az 1869, novemberI8-án lezajlott püspöki fogadás után Peitlerközel három hónapra Rómába ntazott.) az (lj-pesti önállósodással kapcsolatos kérdésekbenme gbízottja Ba|Ia J őzsef apát-kanonok lett.

Az egyháztanácsnak nagy munkát kel-lett végeznie' mert a felekezeti iskola fenntar-

Közlemények

tása is az egyházközségre hánrlt' Mindenek-előtt biztosítani kellett az öná||ő lelkész java-dalmazását,lakásánakÍenntartását,továbbáaz- eddig a gróf á|ta| frzeten' _ évl 200 Ft ki-egészítést is. Az egyházközség á|dozarkészsé_géről ékesen tanúskodik az 1'869. decemberI6-i jegyzőkönyv: ,,Miután a katolikus közös-ség terheinek a megosztásával kapcsolatban, ésannak alkalmából, hogy egy fiiggeden, önállólelkipásztort kell fizetrri, valamint minden val-lásos szükségletet kivétel nélhil a jelenlegösszeírt 1055 hozzájáru|ásra képes katolikuscsaládnak 4000-né1 jóval több lélekszámmalkell fedezni ' megá||apításra került, hogy az itt.készült becslés a|apjá,n a tehetősebbeknek 3 Ft,a kevésbé tehetőseknek 2 Ft, a vagyontalanok-nak 1 Ft hozzájániást kellene évente fizesse-nek. Miután a stólapénzek és más hasonló' akatolikus kozcisség érdekét érintő ügyeketmegbeszélték, a következő döntéseket fogal-mazták meg egyhangulag és írták |e jegyző-könyvbe: 1. A gróf úr kijelenti, hog5r az adomá-nyozási összeget, az évt 200 Ft-t, amit az űj-pesti méltóságos káplán úrnak biztosított, visz-szavonja, amennyiben megváltozik az eddig1'viszony az újpesti katolikus közösség és a fiótiplébániahivatal kozött. 2. A grőf úr kijelenti,hogy a katolikus iskolára, a Fő utca 11'-ben,yonatkozó tulajdonjog át magának fenntartja,amennyiben az oktatási intézmény, a rómaikatolikus iskola elnevezésnek nem fos többéme gfel elni, v a gy e gy általán me gs zííniÉ Uj p es -ten. 3. Az ősszeg5íi|t Egyháztanács egyhangú-|ag e|határozza, hog5r a grőf űr által visszavontévi 200 Fttámogatási összeget a katolikus hit-község hozzájáru|ásábőI fogja helyettesíteni,úgy, hogy a terheket az összeírt katolikus csa-ládok kozott lelkiismeretesen e|osztják. 4. Azösszegyíílt Egyháztanács egyhangúlag elhatá-rozz1,hogy az eddig szokásban tartott kétsze-res stólapénzt 1870. január I-tő| még egy évigfenntartj a. Ennek az időnek az e|rnű|táv aI ezek-nek a stólapénzeknek a megtartásáró| vagy

Úiíl"qsj:i

csökkentéséről az uralkodó viszonyoknakmegfelelően fog megbeszéIést tartani és dön-teni. 5. Au összegyű|t Egyháztlrtács e gyhangú.Lag így dönt, hogy az önáIl'ő, fiiggetlen lelki-pásztornak az őt me$llető stólapénzeken kí-vül, évi 500 Ft bankvalutányi jövedelmet admég hozzá a befolyo templomi hozzájáru|á-sokból. 6. Az összegyíílt Egyháztanács egy-hangúlag e|hatÁrozza, hogy az ónál|ő, fiigget-len lelkipásztornak egy lehetőleg elktilöníten'előnyös kiilsejíí szálláshelyet biztosít, amely 3szobából, konyhából, pincéből és földtertilet-bőI á|I, valamint évi 6 öl kemény útziÍát szal-gáltat neki a katolikus hitközség bevételeiből,Ezen pontok felolvasását és ismételt egyhangújőváhagyását követően tegm. [éltóságosabb]Somhegyi plébános űr ragadta meg a szót, éskijelentette, hogF örül, hogy |6,ga,bogy a fele-kezeti iskola megőtzésétől és fennm aradásárő|gondoskodva vagyon' s ezért ő a jelenleg meg-mutatkozó körülmények kozött egy önálló ésftiggetlen lelkipásztor munkába á||ít6sáva|szemben nem tesz kifogást [..']''.

L jegyzőkönywekben szereplő templommég nem a Szent István téri épület, errnek épí-

tése csak 1875-ben kezdődött. Az újpesti ka-tolikus iskola a Fő utca (ma: Arpád út) 1l.-benvolt, itt eskiidtek feI az egyháztArLács tagsai. Atemplom hollétéről - a természetes dolgokmindenkor örökkévalónak tűntek _ a jegyző-könyvek nem tesznek említést. [Az épület apesti határ melletti temető közepén (nagy1ábó|a mai Városkapu metróállomás területén) volt.]

t869. december 5-i kel-tezésíi' az ,,Á|ta|ános lJtasít-vány aziljpesti katolikus egy-házközség felállította Egy-háztanács számár a,,, Eszerint

az egyháztanács a szűkebb és a teljes 9Wház-tanácsból áll. Erdekessége, hogy a szűkebb egy-háztanácsnakaz,,Utasíwány''szerintnemtagjasem a mindenkori lelkész, sem.''a felekezeti is-kolakatolikusegyházkőzségelfogadtatanáraí,,.(Véletlen, hogy a szűkebb egyháztanácsbanbenne van Villásy Iswán káp|án _ őt ugyanisjegyzőnekvá|asztonák és mint jegyző szerepela testületben.) Az,,Utasíwány,, meghatátozzaaz elnök, az elnökhelyettes' a jegyzők, az egy-háznagyok,apénztárnok,azegyháztanácstagokés a tanárok jogkorét és feladatait. Erdekesség,hogy - az akofipénzügyi viszonyok között, kb.4000 forintos éves költségvetés mellett _ az eI-nök saját hatáskörében 25 Ft-ról dönthetett, 25és 75 Ft közötti összegnél a szííkebb' e fölött atelj es egyhá ztanács határ ozatáta volt szükség.Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a lelkipász-tor intézkedéseinek csak a kántort rendelik alá,a felekezeti iskola tanárai minden vonatkozás-ban az elnök felügye|ete a|á taÍtoznak,

Az 1870. janaár 2-i iilésről készítettjegyzőkőnyv rész|etezi a stő|apénzeket (az egy.házi szertartásokért fizetendő díjakat, ami a be-vételek fő Íorrása volt), valamint az 1870. évtköltségvetést. Eszerint az eLőbb említett mint-egy 4000 forintryi kiadás úgy oszlik meg, hogya templomra (a lelkipásztor javadalmaivalegyutt) kb. 1400 Ft-ot, az iskolára |7 50 Ft-ot, azegyháztanács költségeire 200 Ft-ot, a meglévőtartozásokvisszafrzetésére400Ft-otkányoztakelő. Tekintettel arra, hogy az iskolaépítésselkapcsolatban az egyházközségnek tartozásaivoltak, de azo|<at határidőre kiegyenlíteni nemtudta volna,

"[...] hogy ne legyen az iskola az

eláwerczés veszélyének kitéve, és így a nevelésés okatás szent ügye ne szenvedjen hátrányt,meghatalmazták vagys megbízták az urakat:

Úixg"**:Az 1870-bm kémillt tertlphmleltór eg oldala

10 Közlent,énvek

KurzbekJózsef, Schimpl Iswán, Sukoviti Ven-ze|, Jáck Márton, Schindler Adolf és Wiesin-ger Lajos urakat, hogy a méltóságos váci szé-kes káptalantól 2000 Ft kölcsönt kérjenek. Eza kölcsön szóljon 10 év alatti részletekben tör-ténő kamatos kifizetésre és egyaránt felvételre.Schimpl Iswán és Sukoviti Yenze| úr önkéntvá|Ia|koztak arra, hogy kezesek legyenek, deemellett az ewes részletek és kamatok pontosvisszafizetésé&t a teljes Egyháztanács Íe|el'Végül még megsegyzésbe került, hogy a tarto-zásért mind az új, mind a rég1iskolaépületektelhikkel felelnek".

Sajnos akézirat a dokumen-nrmokat nem időrendi, ha-nem aktasorszám szerintisorrendben tartalmazza. F eI-tehetően ezért került a janu-

ári jegyzőkönywek közé az az 1870. októberló-i - már az új lelkipásztor, Illek Vince általaláírt _ Ie|tát, ami,,az 1 870-es év elején az űj-pesti római katolikus anyaegyház minden be-rendezési tárgyáró|,, készült, feltüntewe azokakkori. értékét és az elhasználtsá g fokát. Ebbőlcsak anynyit emeliink ki, hogy a ÍóoItár festettfábő| készn|t, és az oltárkép a Kereszt fe|á||í-tását ábtázo|ta (a szerző megnevezése nélktil),továbbá, hogy a templomot az aranyozott' ke-retben lévő kisméretíí stációkon kívül nyolcnagy és öwen kisebb festrnény díszítette. Atemplom nem lehetett nag:y' mert a |e|tár sze-rint összesen hét padja volt, de - Ujpest alap-vetően németajkú telepeseinek szo|gá|atára ís _német és magyar nyelvú evangéliumos kön1,w-vel is rendelkezett.

Miután az egyháztanács a szükségeselőkés ziileteket me gtett e, j e g5r zőkönyvt|e g azanyagi feltételeket biztosította, javasolta a püs-pökneb hog5r az eddigi lelkipásztort, VillásyIswánt hag5t1a meg immár önálló lelkésznek,hiszen ,,[...] Főtisztelendő Vllásy Iswán úr,aki elmúlt év októbere őtakáp|ánként köztünkvan, a fel|épő sztikségletek jó felismerésével,papi hivatásában kiemelt ügyességgel műkö-dött, és számos intrikával nem törődve az áIta_lános elismerést kivíwa folytatta Íár a dhatar}antevékenységét a templom és az iskola érdeké-ben. Nem kevesebb tettrekészséggel vett résztmindenkinek az egyes sztikségletei mértékeszerint az áIta|ános érdekekért való tevékeny-ségben az a|att. a rövid idő alan., amióta itt van,

Közlemények

és kivívta magának a méltóságos urak általánostiszteletét és minden hitteswér bizalmát. Kü-lönösen |avá!ő érdem, amit Villásy úr Újpestenszerzett) a hathatós közreműködés az egyház-tanács szeÍvezetének a megalapításában, ennekelveinek kialakításában, melyek szerint a val|á-sos és szociális képzést és művelődést meg kellerősíteni és javítani kell, és az egész egyházköz-ség javára á|ta|ában riem csak biztos alapot kellnyűjtani,hanemktilönösenése|őszeretefte|aztmeg kell tartani[J gondozni és fejleszteni kell afelekezeti iskolát, hogy képessé váljon más is-kolák konku r enciájaként mííködni [. . .]'''

A püspök az egybázközséget az a|ábbiokirattal vá|asztona le a fóti plébániár6|: ,,Pe-itler Antal JózseÍ,Isten irgalmasságábó| és azapostoli Szentszék kegyelméből váci püspök,őszentsége IX. Pius pápa udvari főpapja,I.Fe-renc Jőzsef császár rendjének lovagja, Biztosismereteket nyertem arról, hogy az újpesti hí-vek száma folyamatosan növekszik és ezzeI azönálló lelkipásztori e||átás feláI|ítása nem ha-logatható szükségszerűség letr, miután a neve-zett köZöSség, figyelembe véve azokat a híve-ket, akik hajlandónak mutatkoztak anyagi ere-jükhöz képest a lelkipás ztor j avadalm azásáhozhozzájáru|ni, nevezetesen 500 Ft-ot, ó öl ke-ményfa tiJ'zelrőt mint évi fizetséget oly módonbiztosítani, hogy a uze|ő a lelkipásztor|akásá-ba van száI|íwa és ott ölbe van rakva. ezenkír,rilmegígértek egy három szobábő|, egy kony-hából és egy pincéből á||ő |akást bérelni ésmeghagyják az eddig szokásos stólapénzt évvégéig, fenntartva a jogot, hogy beleegyezé-siinkkel ertő|{j szerződés köttessen. Miután őgrófi kegyelme Károlyi Iswán a lelkipásztor-nak élete végéig 200 Ft-ot ígért, ezze| ez azáI|ás |ehetőség szerint biztosíwa van. Elvá-lasztjuk az újpesti közösséget a fót: p|ébáruá-t6|, ahová eddig tattozott. és mint kápláni hely,parókiális jogokkal r,aházzuk fel. Ennek java-dalmazására a magunk részérő| 100 Ft-tal já-rulunk hozzá' és később űgy ezt az összegetmint az évi kamatot biztos helyen megfelelőtőkeként fogjuk elhelyezni. A Háromságbanegy Isten áIdása száI|jon szeretett hívein]ire ésmaradjon veliik, hogy ők abban megmaradja-nak, az egyetlen igaz katolikus hitben és a ke-resztényi erkölcsök gyakor|ásában szorgalma-sak legyenek, és így foldi és mennyei boldogsá-gukat elérhessék. Vác, 1870. 02.26. AntalJ6-

Úidr;m 11

zsef s. k.váapüspök. ó püspöki kegyelménekuasításáraMarkovics Lázár s, k Püspöki ilrJ<ar.,,

A püspök Ylllásy,Iswán helyett IllekVince káplánt rendelte Ujpestre, aki végtil 3 5évig szo|gá|ta a község katolikus híveit. Azegyházkőzség a döntést tudomásul vette, deVillásy Istvánt az egyháztanács tiszteletbelitagjává vá|asztotta.

L jegyzőkónyvekből úgy tíínik, hogy akéményseprő mesterséggel művészi ambíciókis egyiitt járnak. Ez a párhlzam hozta |étteSopronban a Storno-gyűjtemén1t, és ezt aha-gyományt kívánta megteremteni UjpestenMartin Freitag kéményseprőmester, egyház-tanács-tag, aki temetéseken énekesként műkö-dött közre. Az egyháztanács nem értette meg atehetséget, vag5r más okok játszhaftak kózre,hogy az 1870. április 10-i jegyzőkőnyv szerint

,i. . .) A, elnök ur az egész kat. közösség nevé-ben megköSzönte Freitag Márton úrnak a te-metés eken folytatott szo|gá|atait. E g5nlttal azta kérdést is feltette az egyháztan{csnak, vajonmegengedhető-e hogy egy egybáztanácsos te-metéseken énekesként közreműködjön? _ ami-re az egész iilés egyhangulag a >>nem<< váIasztadta. Erre fel megkérte az elnök úr a fent ne-Yezetturat, hogy mint énekes többé szívesked-jen ne részt venni [...]''.

Külön kiemeljük az egybáztanácsnak afelekezeti iskola megfelelő műkodese érdeké-ben tett erőÍeszítéseit. Ennek illwztráIására áII-jon itt a rőmai katolikus népiskola I. osztáIyá-nak tanterve. melvet Kurzbek József elnök uta-

A régi temető Budapex batíróban, az első wjpesti katoliktuteruplommal. (Az 1875-ben kéniilt térkép részlet)

sítására l(rupp Mátyás kántor, illewe SchmidtAlbin tanító állítotrak őssze az 1869/70. évben:I. osztáÍyz.}Jét{ó: Irás-olvasás-másolásKedd: A megtanult betűk alka|mazása

írásban. Számtan' Szóírás fejbő|Szerda: íás-olvasás-máso1ás'hittan, számtanCsütörtök: szabadPéntek Írás_olvasás-másolás. számtanSzombat: Írás-olvasás-másolás' számtan,

ének, hittanA tantervben számtanbő| ÍejszámoIás

egyszámjeg5,í3 számokkal, énekből iskolai ésegyházi énekek, hinanbóI kis katekizmus ésOtestamentum szerepeltek.II. osztály:H.étÍő: Természetismeret'németolvasás-

nyelvgyakor|ás, magyar olvasás-nyelvgyakorlás

Kedd: Német olvasás-nyelvgyakorlás,számtan, számtangy akorlás,maryat olvasás-nyelvgyakorlás

Szerda: Németolvasás-nyelvgyakorlás,számtan, számtangy akorlás

Csütörtök szabadPéntek Német, mawaÍolvasás-nyelvgya.

korlás, szárntan, számtangyakorlásSzombat: Német, mag1raÍ olvasás-nyelvgya-

korlás, ének, hittanA tantervben a nyelvoktatásban a me-

chanikus olvasás és átmenet az értelmes olva-sásra, nyelwan helyesírással és stilisztikávalösszekötve, számtanból a négy alapműveletegy- és többjegyű számokkal (fejben és szám-jegyekkel) szerepelt. Földrajzból a magyar á|-lamról, hazánk politikai beosztásáről, a ma-gyar és osztrák történelem néhány szemé|y-ségérő| oktattak általános ismereteket. Ter-mészetismeretből az emlősöket és madarakattanulták a gyerekek. Természetes volt, 'hogya nevezett tananyag német és magyar nyelvenis elő van adva, éspedig heti 22 tanórában,,.

A dokumenfimkötet még számos érde-kességet tarta|maz. A teljes anyag az UjpestiHelytörténeti GyűjteménÉen tauslmányoz-nato. u

*A cím és szerző nélktili, eredeti német nyelvííkézirat_dokumentumot Molnárné Aczél Anna és Mol-nár Péter fordította 200ó-ban

Úi,m*l 2 Kiizlemények

Krnne Leros

Miért épült kisebbnek a katolikus templom?*

Az időben pedig, hogy Ujpestkatoiikus hívei számában fö-lötte megsokasodtak, gondszáI|otta meg a jámbor egyháziat:Jákat' Pánek bíró úr és ve-

gyeskereskedő egyben merész tervet szőtt azegyházasJáWal (Kirchenvater), amely szerintúj temető és újtemplom létesítése céljából de-putációt kell Fótra, a grőÍ űrhoz meneszteni.A nemes grőf ír megadta, amit tőle kértek. AzIstván téren (a régi Kirchen platzon) hatalmas,kéttornyú templom s bazár építésére nagy te-rületet ajándékozott. De adornányozott ren-geteg mennyiségíi téglát is, hogy az Istennekis tetsző,.. buzgalmi hajlék minél előbb föl-épüljön. oram]mámorban úszott Újpest egésznépe. Ilyen bőkezíí' adomány bizony megérde-melte, hogy a nemes grófinak hozsannákatzengedezzenek városszerte. A daliás termetíí,örökké mosolygó, kék szemű plébános, IllekVince nyomban megindította az építkezést.Elsőben a plébánialakot emeltett e, hozzáépít-tette aZ ideiglenes kápolnát, amely későbbnagytiszteleúi Mády Lajos református lelkészigazgatása alatt elemi iskolává, utóbb katolikuskörré alakult. A kápolna fo|ytatását Szabó Ig-nác egyházfi lakása s a kántorlak képezte.Minthogy pedig a kápolnának tornya nem va-|a, áhítatsa mégis harangszőval kellett a híve-ket hívogatni, közel harminc méter magas ha-ranglábat emeltetett a piacon.

De megindult a nag1wonalúan tervezett'templomépítés is. oly nagyméretíínek indult,hogy a mai templom kényelmesen elfért volnaakazéphajőjában. A falak a két torony fa|aiva|együtt már három méter magasságban emel-kedtek |<l az aIapzatból. De aztán hirtelenmegtorpant. Megszűnt tovább nőni. A kőmíí,-vesek'szedték sátorfájukat , s magárahagy,ták acsonka templomépítményt. Mi történt? - kér-dezték eg.ymástól az emberek.Hátaz történt,hogy elfogyott az építkezési aprőpénz. ,,I3_sebb méretű templom is jó lesz nektek!'' _üZente a grőf _ és bizony sokáig félbemarad-tan állott a kéttornyos a|apzat. Nektink, ját-

Közlernények

szadoző gyermekeknek a romfalak kapóra jöt-tek. A falakon - mint várfokokon _ edzen.vé-dőket helyezttink el, akik fakarddal s fiitykösbuzo gányokkal vé gsőki g taÍtőztatták az')ost-romló törököket'', a Hád|iákot, a Mohót' aHoffrnannt s a többieket.Irtózatos várvédő sostromló' hazaflas küzdelmünket nap-napmellett megújítottuk, míg egy szép napon vadkocsisok erőszakának engedve elvonultunk afele j th ete tl e n v ártdr'k aIő|. Az történt u gyanis,hogy titokban maradt parancsra elhordták afa|aktég|áit - más helyekre, aho|házakat épí_tettek belőlük. Egy-kettőre eltűntek a falak stornyok a|apzatai. De a helyiiket meghag1ták.Idők múltán e hely megszorított keretén be-lü1, sok-sok verejték árán mégis fölépült azóhajtott templom, csakhogy sokkalta szeré-nyebb s szegényebb formában. n

*Anekdoták tJjpest múltjábóI, Ú jpest, 19 43 .

Rórnai katolikus tem,p hm

Úi'm*,r:iT3

A karmelita nővétek érkezése Ujpestre

,,[...] Alig voltunk négy heteaz országbar\, az újság ma-gyar volt, én alig tudtam né-hány magyar szót. Erősenbízva Isten segítségében,

szétnyitottam az űjságot, áttéztem a hir-detéseket, hirtelen megláttam, amit keres-tem. Egy hirdetést, amit így fordítottam le:>>Kertes há,z 12 szobáva|.. stb. Mintha elekt-romosság jártvolna át a nagy örömtől. Egynagy >rI.. jelet tettem, felkeltettem a nővére-ket lágy pihenésükb ő|, hisz örömöm akkoravolt, hogy közölnöm kellett. Mikor reggellett, útra kelttink dr. Bontához, ő voltugyanis, akinél érdeklődni kellett a házrő|.A legjobb németséggel elmondta, hogy aház atyősának a tulajdona. Kérte, jönnénkmásnap reggel 9 őtakot, elkísér bennünket aházhoz. Megvirradtahéúő, és mi egyikvil-lamos után a másikra szálltunk, majdneműry úirt, hogy más helységbe érkezttink.Több mint egy őrai ttazás után, egy falusiház e|őtt szálltunk le, miután százával h"gy-tunk el munkáslakásokat, szegénykunyhó-kat. A lakőház egy szép nagy kertben állt,árnyas fá|d<a| körülvéve, és egy kiilönálló

A karmelitók őuoilája és neaelőintézete 1926-ban épültfel Me-geren

TeuscHER vAN DEN BoscH. Ax-xe MARIA.

épülettel, amely nehink nagyon megfelelő-nek látszott napközi otthon céIjára. Mégegy naw játszőtér is tartozott hozzá, Dr.Bonta máris indult aház1k6hoz, mely a kertlegvégén volt, keskeny lépcső vezetett fel-felé. Mi követtiik, és egy kis erkélyen ta|áL-tuk magunkat. Fölnéztem és mit pillantot-tam meg? ott volt a folyam a ragyogó Íény-ben. A zölrd pat, a túlsó oldalon a távolbana magaslat, minden a legapróbb részletekig,pontosan' úgy ahogy elképzeltem. A csodá-latos láwányból csupán a pompás ív hiárry-zoft, me|y szivárványként összekapcsolja azegész tájat, (Bár ez is megvoLt ÍényLő, zö|dlevelekből, virágokból, mennyei pompával.)Úgy gondo|tam, ez az ív je|képesen mutatiaaz áIdást, melyet Isten jósága Magyarorszá-gon a Karmelita NővérekJézus Szíve Kong-regáciőjára átaszt. P. Soós István, a buda-pesti karmelita kolostor és templom alapí-tőja _ akinek hívásfua Mag:yarországra jöt.tünk _ alig talált szavakat csodá|kozásának|<lÍe1ezésére, hogy a birtok milyen gyönyöríífekvésű és nekiink mennyire megfelelő.

A berendezések beszerzését lassacs-kán megkezdttik. Megérkezett szeptember7-e, mindenki szentrrrisére ment, de nyolcielölttinket két nővérinkkel előrekiildtemutpestre.

Miasszonyrnk születésnapja 1907 -

ben számunkra örörnteljes ünnepnap volt,őszínte háIaimát ktildtem az égbe Istenhez.Úgy dínik, az öröm nem érzi magát nálamjó1', mert itt épp úgy, mint majdnem min-denütt máshol is, hamarosan keresztek,szenvedések váltották fel. Csak kevés napottöltöttíink napsugafas boldogságban, jött P.Soós a szomorú hírrel, hogy soha nem leszszentrnisénk. Elmondta, hogy beszélt az űj-pesti papokkal, ezek elmondták, hogy Me-g'yeren' aYáci út utáni városrészben, ahol akarmelita nővérek letelepiiltek, nem járká|-hat egy pap sem anélkiil, hogy az életét nekockáztatná. Röviddel eze|őtt az emberek, apapok és a szerzetesek iránti gyűlöletből,égy ferences barátot minden ktilönösebb ok

Úiurui.lI4 Közleménvek

nélhil agyon akartak ütrri. Menekiilését egyasszon1mak köszönheti, aki gyorsan kaputnyitott neki, és beengedte.

t...] A megfélemlítések miatt a leg-kevésbé sem Zavartattuk magunkat a meg-kezdett munkában. Mialatt néhányan a be-rendezéseken dolgoztunk, Mary nővér ésegy német fogadalmas nővér rendkívülinyelr,tehetséggel a gyermekek felé fordult.M"ry nővér olyan jőIbeszéIt, hogy a gyer-mekek''német-ma gyar nővét..-nek Í7evez-ték el. Egy magyar. jelölttel, Teréz nővérrelházrő|házra jártak, meglátogatták a megye-ri embereket,kérték, hogy ktildjék gyerme-keiket a napközi otthonba. Látogatásaikközben érdeklődtek a templomlátogatásután is. Ekkor tíínt ki, hogy a városrészbő|szinte senki sem játt szentmisére' Mikor anővér templomba járásta buzdított, nem rit-kán ezt a váIaszt kapta: ''Mit szólnának aszomszédok, ha én templomba mennék,amikor senki nem jár oda?.. A gyerekek kö-rében ís ez a szellem uralkodott. Mihelw

megpillantották a nővéreket, már messzirőla házakba menektiltek. A szeretet, a szívé-lyes barátság mindent legyőz; itt is ez tör-tént. Nem is kellett sokáig vární, a gyeÍ-mekszobák rr'ár tűIzsífoltak voltak. Nemcsupán a hat éven aluliak jottek, hanemneg1ruennél is több iskolás gyermek jelentmeg délelőtt. A nővér csodálkozvakérdezte,miért nem mennek iskolába? Mire aztvá|a-szolták: ''A nagysága _ a tanítónőt neveztékígy - elktild minket, mert rosszul vagyrnköltözve... Nagyon csodálkoztunk ilyenrendszer láttán. Ne tanuljanak meg ezek agyermekek soha írni, olvasni, ne legyen ré-szük vallási oktatásban. mert szüleik ron-g.yosan járatják őket? Napról napra mind-jobban tapaszta|atk, hogy a jó Isten mekko-ra missziós területre vezetett bennünket.Néhány hét múlva jött P. Soós az örömtelihírrel, hogy a megyeri lakosság hangulataegészen megvá|tozott. >>Csúfolódás és szi-dalmak helyett gyakran lehet azt hallani,hogy az emberek a kedves nővérekről be-

Az rÍjpesti karrnelita nőaérek óltal alapított Szent József és Szent Terézia otthon genzlekeinek egik csoportja

uig.txKiizlenlények 15

szélnek. A nép érzületének ekkora váItozásamiatt hamarosan már egy pap is el mer jön-ni onökhőz misézni... Milyen boldogokvoltunk, hogy nem hagytuk magunkatzavarni aházon és a kápolnánvégzett mun-kában! Xaveri Szent Ferenc ünnepén'december 3-án már fel |ehetett ''.''t.l''i 'kápolnát. Mennyi lélek volt jelen, akik taláneLső á|dozásuk vagy házasságkötésük ótaszentmisét nem hallgattak!

Közeledett atavasz) a jég olvadnikez-dett, így reménykedtiink, és Isten bizal-munkat nem hagyta cserben. Megemléke-zem jótevőinkről is. Első jótevőink a szom-széd, gyátosok voltak, mindannyian izradritavallásúak! ott voltunk mindenféle berende-zés nélktil' egyedtil nagylelkíí jótevőinkreutalva. Pénzbe kertilt a kápolna, a gyermek-szobák, a mi szegényes berendezésiink. Igyaztán'rLawvoltaz öröm, mikor a posta húszkoronát hozott. Egyszer, mikor a szükségmát a tetőte hágott, Rafaela nővér Kohlpüspökről hallott, aki a bíboros ő eminen-ciájának az adományosztogatőja volt. Fel iskereste mindjárt, elmondta neki újpesti ala-pításunkat. Nemcsak nyolcvan koronát ka-pott' amelyre éppen szükségünk volt,hanem ettől kezdve Kohl püspök ő exelen-ciája a Karmelita Nővérek Jézts SzíveKongre gác iőjának á|Iandő s e gítőj e lett.

Az idő g'yorsan telt, munkánk ren-geteg volt, előttünk állt karácsony tinnepe.

Nagyon szerettünk volna minden eg.yesgyermeknek valami örömet szereztti. A nő-vérek Budapestre mentek. Rafaela és Alfon-za nővére|<hez a karácsonyi úton, mindenÍe|szó|ítás nélkiil, egy szegény zsidó fiúcskacsatlakozott. o vezette őket üzletről üzletre.ahogy mondta, ''ahol jó emberek vannak<..Mielőtt Rafaela nővér kérését előadhattavolna, a gyermek már adományokat kért aszegény gyermekek részéte, sőthozzá még acsomagokat is vitte. Bárhogyan akartak,nem tudtak tőle megszabadulni. A holmikmiatti félelmük magasra hágott, mikor azegylk üzlet tulajdonosnője így szőIt: ,,Denővétek, kivel járnak? Ez a fiú csirkefogó!..Társunk ebben a pillanatban eltűnt a cso-magokkal együtt. Mikor aztán a nővétek akövetkező utcába befordultak, ott talá|ták afiűt az összes csomaggal. Yárta, és biztosí-totta őket, hogy ő becsületes, és csak segí-teni akar nekik, mivel ők.jdegenek, és olykeveset tudnak magyarul. O nem akar lopni.Amennyire lehetetlen volt a fiútól elszakad-niuk, épp oly lehetetlen lett volna a csoma-gokat egyedül vinniük, ezért óráró| őrfuavele vándoroltak. Este kincsekkel gazdagontértek haza. A' frű igazat mondott, e naponbecsületes volt, fizesse meg neki a jó Istenszázszotosan! Miután jó vacsorát kapott, ha-zamenl Mivel szeretem Iztae| népét, örül-tem a zsidó fiú szeretet-szolgáIatának' hilö-nösen karácsony estéjén. Segítsége nélkíilnem tudtuk volna a gyermekeket oly gazda-gon megajándékozni.

Karácsony elmúlt, kezdődött az űj-esztend,ó. Hálatelten gondoltunk vissza1907-te, amely Magyarországot hozta ne-ktink, ahol mindannyiunk örömére Karme-lita Nővérek Jézus Szíve Kongtegáciőja űjotthonra lelt." tl

*Tauscher van den Bosch, Anna Maria (MariaTeresa di San Giuseppe nővér) 1855-ben evangélikusszülők gyermekeként Lengyelországban s2ületett.1888-ban lett tagja a katolikus egyháznak' 1891-benmegalapította a Karmelita Nővérek Jézls SzíveKongregációját. 1938-ban Hollandiában halt meg.200ó' május t3-án a hollandiai Roermondban bol-doggá avatták. Az újpesti misszióról szóló visszaem-lékezést onéletírásából közöliük.Taascher aan den Boscb, Anna Maria

t6 ui*.x'* Közleménjlek

SzÜ-rőssy Meruexxn

ArUipesti Zenede

Az idén már 116, tanévét kez.do ujpesa Zeneiskolát egy he-lyi civil szeÍvezet a|apitotta. AzUj p e sti Zenemí3v e|ő E gyesület,a Conservatorium 1891. iúnius

22 -én tartotta alakuló kozgyí3|ését, aho| igazga-tónak Erkel Gyula karmestert és zeneszerzőtvá|asztották. Erkel Ferenc első szülött fia 1842,július 4-én látta meg a napvilágotBudán. Zon-gorázni édesapjától, zeneelméletet MosonyiMihálytól tanult. Már 14 éves korától a Nem-zetiSzínház és a Mátyás-templom zenekaránaküstdobosa volt. 18ó1-től két évig zenetanárkéntdolgozott, majd a Nemzeti Színház, később, kí-sebb megszakítással, az Openház karmesterevolt. 1 8 7 0 -ben kötött há zasságot elsó unokatest-vérével, Erkel Rózáva|. Házasságukból hatgyermek született: Sándor, Krisztina, Mátia,

Jenő, Sarolta és Róza, Krisztina két éves korá-ban meghalt, gyermekei közül Sándor karnagy,

J enő zeneszerző, Sarolt a zongot atánárnő, Rőzaénekesnő lett.

A művésztanár 1888-ban koltozcitt Új-pestre' A Deák Ferenc utca 13.-ban (akkor még7. számű ház) lakott Rőzaleánváva|.

Az Újpesti Zenemíive|ő Egyesület lét-rehozói között Erkel Gy'ula mellett Bartók Bé-la, Melles Béla, Szikla Adol{ dr. Nádaskay Bélanevét is megtaláljuk. Védnöhil gróf Zichy Gé-zát, az operaház akkori intendánsát kérték felaz a|apítők, Az a|apszabá|y szeint az egyesületcé|ja: ,,A zeneirodalom ének és zenekarra írt á|-landó becsíí műveinek ismertetése, mííködőtagjainak ének és zenekari oktatásban va|ő ré.szesítése, az egyházi zene ktilönböző ágaiban,valamint a zeneelméletben való alapos oktatá-sa,,, Az iskolai mrrnka vezére|vét a következők-ben fogalmazták meg: ,,Tanítsanak módszere-sen, alaposan, gondosan úgy, hogy a szeÍzetttudásra és ismeretekre felépíwe az o|y tanuló,akit ambíció ja a zenei pá|y6,ta visz, zenei tanul-mányait akadálytalanul folytathassa és ne kell-jen a felsőbb zenej oktatásban tanulmárryaitújrakezdenie.'' Költsé geike t a tagdíjakból, közsé giszubvenciób ó|, az a|apító tagok adományaiból,

Kiizleménvek

tandíjakból fedezték. A tandíj meglehetősenmagas' évi90, amagán-ének szakon 140 koronavolt, de tehetséges, nehéz sorsú gyermekek tan-díjmentességet kaphattak.

A tanítást egy három szobás lakásbankezdték me1 aZ Iswán tér 9'-ben, az e|ső tan-évben zorlgoÍ\ hegedíí, cselló, magánének,cimbalom szakon összesen 72 nővendék tanult.Az egyesület évente két-három növendék-hangversenyt, és négy-öt tanári koncertet szer-yezett. Az elsőt 1891. szeptember I2-én aReich.féle kávéház nag1termében, a Colosse-

í , , , ; ; ' , | őumban (ma: fupád űt23.) tartották. Szervezé-sükben itt hangversenyezett 189ó-ban FöldesAndor zongoramíívész és 1905. május 25-én avárosháza dísztermében Bartók Béla. A művészmíísorán Liszt, Beethoven, Chopin művekszerepeltek. A koncerteken a szólistákat áI|an-

.* *x' .lÓzsgp s'Ex${c I{:eÁLYj HERcaü l&NÖKsÉcaALATT í!1ÜKÖBÓ

Úlpxsn ZENEm{'vELl EGYEst}tET{co}'{sÉRvÁToKt{J-}'r}

Énrg$íT*;rAZ t,32l33 És tp:*::*,

EGYssÜtETI És rsrorA! ÉvsKRtL

XLIH. ÉwotYAM

ÖssÍÁrl"ffo??Al

szlKtÁ ÁDolsKiÁ.aÖÁTl

KIADJA Az t]JPEsn m{E$Ú\'ELÖ EaYESÜ1^ET {coNsfRvÁTofillÜl}ÜJ9FJT. szEi{t lslvÁj*TÉR ll.

Az Újpesti Zenemííuelő Egesület éttuítője

ui'Emn I7

dóan Erkel Gy'ula kísérte 1909-ben bekövet-kezetthalálráig,

1909-ó| az igazgatói tisztséget SzikiaAdolf vette át, s v ezette az iskolát 1 9 3 8 -ban be-következett ha|á|áig. Az 18ó8. július 1-jén Bécs-ben született zenemíívész a császáwáros kon-zervatóriumában zongorát és zeneszetzést ta-nult. Gróf Zichy Géza gyermekeinek házitan-tőia, majd az Operaház karmestere lett. 1902-től a Nemzen Zenede [ma: Liszt Ferenc Zene-m(tv észei Főiskola] zeneszer zés tanár a, ké sőbba tanszak Yezetője vo|t.

Az iskola I900-r9I2 között a városhá-zán, I9I2. augusztus I.tő| a Lő*y utca 1.-benműködött, majd 1918-ban költözött véglegeshelyere a Szent Iswán tér 2l.-be. Az 1927/28-as tanévben I48, I933/34-ben 120 növendékevolt, még az I940/4I-es háborus esztendőben is92 zenészpalántát oktattak az intézményb en,

Az operaházza| Íenntartott folyamatoskapcsolatrrak köszönhetően magas színvonalúkoncerteket szeweztek. 1928-ban DohnányiErnő 30 éves miívészi jubileuma alkalmábólkétszer szerepelt itt, ugyanebben az évbenSchubert ha|á|ának 100. ér,{ordulóján lépett fel,majd 1930-banMozart-estet adott a Melles-vo-nósnégyes Ujpesten.

Zichy Géza grőf ha|á|a után, Í924-tő|JőzseÍ Ferenc királyi herceg vá||a|ta az újpestiegyesület védnöki szerepét. Az egyestilet tagsaisorában sok ismert vá|Ia|koző, orvos' ügywéd,városi képviselő és tisztviselő nevét olvashatjuk.Tiszteletbeli tagok között dr. Ugró Gyula, dr.Semsey Nadár, dr. Héderváry F;rnő és Komá-romy Sándor hangszerk észítő szerepe|.

1933-ban elhunyt dr. Nádaskay Béla or-vos, állatorvos az egyesiilet utolsó a|apító tagja. A

Conservatórium évkönyve nekrológban emléke-zett.meg róla' AVillasor (ma: Vécsey utca) 120.-ban az őslakos családok közé számítottak. Ná-daskay a szi|őiházban zenei jndíttatást is kapott.Gyermekként ismerkedett meg Liszt Ferenccel,mert egyik nővére a mester tanítványa volt, stöbbször vendégeskedett is náluk. Az egyestilettársadalmi elnöki úsztérőIl922-ben 31 évi mun-ka után mondottle. Működése alatt4} iótékony-sági hangversenyt szervezett, egyben magáneá-berként erkölcsi és anyagi támogatást is nÉjtotta arcaságnak. Halála után örökös tiszteletbelielnöknek vá|asztona a tagság. Utódjául a köz-gyíílés 1934. április I7-én dr. Sándor Iswánt, aI(írolyikőrházigazgatő-f őorvosátváIasztotta.

Az iskola igazgatői tisztére Szikla Adolfha|áIa után Karácsonyi Iswánt, az operaházkarnagyát kérték fe|, Az l940/41'-es tanévbennyolc hangversen}t rendeztek az egyesület épü-letében, a Katolikus Körben és a Corso [ké-sőbb: Alkotrnány] frImszínház épületében. Afe|jegyzések szerint e|d<or az iskola hangszer-tára a következőkkel rendelkezett: öt zongora,három nagybőgő, két mélyhegedű, négy hege-dű', négy gordonka, két vadászhirt, e9Í szárny-ktirt, egy pár üstdob, egy nagydob, esI kisdob,egy pár réztányér. A hangszereket az évek soránadományokbó|g'Ííijtötték,illewevásárolták.

1945 algasztusában a vá|asztmány Vas-vá,ry Zo|tántvá|asztona igazgatónak, és 99 nö-vendékkel' 5 tanáwa| kezdték me1 az oktatást.Az államosítások során a civil szewezetek fe|-számo|ása az egyesületet is elérte. I948-tő| á||a-mivá lett zenedében a beiratkozott diáI,Jétszám700 főre emelkedett a minimális tandíjnak kö-szönhetően

t952-tő| Dán Andrásné igazgatja a W-XV. kerületi körzeti zeneiskolává alakult intéz-ményt, I960-tő|pedig Eőry Ede váltja őt széké-ben. 19ó8-tól a decentra|izáciő keretében ket-téválik az iskolra, ismét csak újpesti diákokszámára működik. 1'970-tő| Hannig Pá|né,maid 1'974-tő| Hara Lászlőné vezetésével és600 Íőtmeghaladó létszámmal folyik az oktatás.

A fendszerváltás után, I990-ben 1022növendék 65 tanfu otthona az iskola, melyfennáI|ásának 100. évében felveszi az a|apítőErkel Gyrrla nevét.

1992 -tő| Eisenbache r Zo|tán ir ányga aziskolát. Lz idei tanévben 69 tanár 893növendéket képzett az intézményben. !Dr. Nódaskay Béla

18 uiTm Közlemények

LónrNcz Rógpnr

Térkép készül a Megyeri temetőtő|

A Megyeri temetőben az e|sőtemetés 1921. április 11-éntörtént. Korábban a város azApponyi, Tél és Diófa utca' avillamos vonal és a vasúti töltés

áLta| hatfu o|t tertileten lévő, 1 8 9 0 -ben me gnyi -

tott, úg1mevezett Magdolnavárosi temetőthaszná|ta, amely az l9t}-es évekre telítődött,ezértűj terület kijelölésére volt szükség.

, AMegyeri temető 27 hektaros területétUjpest város önkormányzata grőf Kfuo|ytLász|ótó| vásáro|ta. A halottak bűcsítztatásaeleinte a Megyeri út melletti ravata|ozőban tör-tént; a ma basznáLatos épület az I940-es évekelején épült meg. Ma már talán érdekességnekszámit, hogy a temetőben I922-tő| kertészetműködött, amelynek dolgozói fafritéses nö-vényházbannevelték a pa|ánt6kat. A temetőbenelhelyezett virágokon túl, a városi közparkokdtszítéséhez is innen szá||ítonáka palántákat. Akertészet az t980-as évek végén megszíínt, he-lyén két parcellát nyitottak hagyományos éshamvasztásos temetésekre.

Az elmúlt nyolcvanhat év alatt az egy-kori kisvárosi temető Budapest negyedik leg-nagyobb sírkertjévé fejlődött és számos újpestiés országosan ismert személyiség végső nyug-helyévé vá|t. Az Ujpesti Helytörténeti Alapít.vány 2005 legelején nekilátott a teme(ó részle.tes átwzsgálásának. A kiindulási alapot a Kad-lecovits Géza he|ytörténet-kutató áItaJ átadottsírlista nyújtotta. A továbbiakban nagy segít-séget jelentett a ,,Budapest Bank Budapestért''Alapíwán1'rr á| megpáIyázott és elnyert tamo ga-tási osszeg, valamint további sírlisták beszer-zése az Ujpesti Yárosvédő Egyesület, és arrnakvezetőie, dr. Kovács Ivánné révén. A temetődo|gozői a régi temetési jegrzőkönyvek alapjánbeazonosítonÁk az addig ,,tejtőzködő'' sírokpontos helyet. Ezen közben elkészült a temetőtérképe is, mel5mek alapjfut' a Budapesti Te-metkezési Intézet által megjelentetett térkép-váz|at szo|gá|t. A megfelelő méretarányra fel-nagyított temetőrajz már alkalmas volt egy1991-ben Ujpestről készült légifelvétel-soro-zatban szercp|ő, a sírkertet ábrázo|ő fotókkaltótténő összevetésre. Az ezá|tal pontosított tér-képre kerülnek rá az azonosíton sírolg a ben.niik nyugvó személyek fontosabb adataival,valamint a síremlékek fényképeive|. Az íry e|-

S ems ey AlafuÍr sír ern lé k e Ugrő Qula síremléke

Úip"xnKözlemőnyek 1.9

készülő térkép lehetővé teszi, hogy segítségé-vel bárki egy séta alkalmával könnyen felkeres-hesse Qpest és az ország egykori hírességeinekMe gyeri temetőben ta|áLhatő nyrrghelyé t.

A főbejárattő| a ravata|ozőhoz vezetőúton található a központi kereszt, más néven aMindenki keresztje, ahol a látogatók |eróhatjákkegyelettiket, megemléke zve távolnyrrgvó hoz-zátartozóLkól. A sírkertben megtekinthetjüktöbbek között a város egykori polgármesterei,Ugró Gyula és Semsey Aladár síremlékeit. Ittn1rrgszik Eber Nándor iljság1tő, Garibaldi dan-dárparancsnoka, Klima Lajos tanár, Qpest elsőgimnáziumán ak alapitó igazgatőja, LazicziusGyula akadémikus, Kossuth-díjas nyelvész,Török Endre Széchenyi-díjas irodalomtörté-nész, egyetemi tanár, id. Kőrös Endre, azMTA'rendes tagja, Pécsi Sebestyén Liszt-díjas orgo-namíiv ész, S zabó Miklós Liszt- díjas operaéne -kes, Dobsa Sándor zongoramíivész és az egy-kori legendás rock-gitáros Radics Béla. Tiszte-leghettink Ujpest díszpolgára, Gyökössy Endrereformátus lelkész, továbbá Dobándi Káro|yszobtászmíivész, a kassai Rákőczi mellszoboralkotójának síremléke előtt is. Itt alussza öröká|mátPá||yaCe1esztinf estőmíivész,akiÚjpest

díszpo|gára volt. Sportolóink kriztil a legendásújpesti labdarúgó Fogl-fivérek, a nemrég el-ho.'yt Szusza Ferenc és a szintén díszpolgárBene Ferenc, azEurőpa-bajnok birkőző BenceLajos vagy az olimpiai és Európa-bajnokwzi-|abdázó és úsző, városi tanácsos Halassy Olivérsírjait is könnyen fellelhetjük. Lebsttick Mária48-as huszárlőhadnagy síremléke a bejárathozközeli díszhelyen ta|á|ható, a temető rejtettzugában bujik meg a szintén 48-as, vorössipkíshonvéd, Ujpest legidősebb polgáraként száz|<t-lenc éves korában elhunytMészáros Gábor sír-ja' 1956 á|dozatai elszóran fekszenek a temetőterületén, nevüket a ravata|oző falán emlékáb-la örökíti meg. Közüliik dr. Rajki Márton ügy-véd, az Ujpesti Forradalmi Bizottság első elnö-kének a sírja a 46-os parcella sarkán található.Egy temetőkutató szerint a síremléken ugyanszerepel dr. Rajki Márton neve, ő ma1a ̂ Zon-ban a mai napig azUjKöztemető 301-eS par-cel|ájában ny'ugszik. Ezt az információt mégellenőrizni kell.

Az Ujpesti Hel}történeti Alapíwány -

az anyags források előteremtése után _ a temetőpontosított térképét a nagyközőnség számárameg I<lvánja jelentetni. l

20 Úiux'l:A Fogl fiaérek sírja Halassy oliaér sírja

Közlemények

Joznrrn ANrer

Uipesti történetek, 2. tész

Nagyon nehezen viselttikaz ostromot. A háború ide-jén kereszt anyáméLd<al lak-tunk együtt, az ő pincéjük-ben egy utcával távolabb.

Nagyon kevés vo|t az ennivalónk.1945 :után a Blaha Lrjza utca is kez-

dett átalakulni. A Magyat Pamut Ipar Rt'nagy építkezésbe kezdett, velünk szembenfelhúzott egy kétemeletes lakóépületet agyár dolgozői részére. Az épület mellett,ahol egy-két ér,wel korábban még óriásibomba- és aknagránát-tölcsérek éktelen-kedtek, megnyitották az ország legszebbfiivíí futballpáIyáját. Ez a pá|ya nekem azértis emlékezetes marad' mert itt repítettiikkötött-pályás repülőmodelljeinket a mérkő-zések sziineteiben és utána is. A stadion na-g.yon sokszor megtelt' mert egyrészt a ,,Pa-muütak'' NB II-es csapata volt, másodszortöbbször 1átszottítt edző meccset az Lrany-csápat is. A Pamutiparnak országos híríimodellező köre volt, és nekem, ha már nemrepülhettem, legalább a kis gépek építése ésrepítése maradt vtgaszta|ásul. Gépeim egé-szen az Ezüst Koszorús jelvényig üttek. Ezaz eIső osztáIyú' sportolói címnek telelt meg.

Lassan tovább épi|t az utca. Eltíínteka lankás dombok, eltííntek a kis libák és abárányok is. Felépült a VákuumtechnikaiGépgyár.

Nekem új iskolát kellett választani. AKönyves mellett döntöttiink. Dr. SzarkaGyula bácsi volt az, al<t e|őszőr beírta a ne-vemet a Könyves diákok közé. Büszke gim-nazistalettem volna. ha időközben nem tör-tént volna egy ,,iskolai reform''. Lz á|talánosiskola 5. osztá|yába kerültem, igaz a Köny-vesbe. A Kön1ves tanárai tanítottak és gon-dolom a tanterv is egyelőre maradt az, amikorábban is a gimnázium első osztáIyalbanvolt. Latint is tanultunk, talán csak a görögmaradt el.

Az e|ső évbő| illewe ötven éwel ké-sőbbről egy érdekes emlékem maradt' Né-

Közleménvek

hány héttel a kezdés után két új fiút kap-tunk. Ikrek voltak és akkor iöttek hazaAuschwitzból. ők voltak atis Brichták. Né-hány hét után kivándoroltak lzrae|be. lóöwen ér,'vel később ta|á|koztam csak űjra azegyikkel, Károllyal. Nézegettiik egymást,beszélgeori kezdttink, és ekkor derült ki,hogy azért van éppen Magyarországon,mert Joel A]on néven ő Iztae| állam ma-g5rar or szág1 na gykövete.

A Könyves már nem olyan volt, mintaz Erzsébet utcai iskola. Itt sokkal többetkellett tanulni. Szerencsénkre csodálatos ta-náraink voltak. Mindegyikre naw szeretet-tel emlékszem vissza. Még azokra is, akiknem tanítottak, de ottvoltak és együtt adták,,a Könywest''. F:[a ktilön kiemelek néhárryat,az csak azért van, mert ők talán a jobbanszív emhez nőtt tár g5r akat tanították.

Kalavszky Iswán tanár ít még a töb-biektől is ktilonbozött. Nála, amikor még aMikszáth KáImán utcában lakott, nagygombfoci csatákat lehetett játszani az őfiásinagy ebédlő asztalán. A teljes NB I felsora-kozott. Könyveket lehetem nyerni. Ezenki-vtil nagyon szigorít, de nagyon jó magyartanár volt' Nála kezdtem megszeretni averseket.

Ezek az évek az általános iskola kez-detei voltak. Itt még a Könywesbe jártunk.Ezután ,,áttelepítettek'' minket a tér túlsóolda|ára, az Aprilis 4. (ma Tanoda) tériáltalános iskolába. A versek szeretetét ittMolnerits tanárnő erősítette tovább. Ittkezdtiink tanulni veg}'tant is - akkor ígyhívták_ amitÁcsné ai. rtitop l{lfuatanátnőtanított. F;zt _ gondolom, még a puskapo-rok korábbi ,,fe1hasznáIása,, miatt is _ na-gyon megszerettem. Otthon is volt egy kisudvari ,,1aboratóriumom'', ahol tovább lehe-tett iátszani ktilonboző veszéIyes anyagok-kal. Lehet, hogy akkor kötöttem örök barát-ságot a kémiával.

Ez a két év azért is érdekes volt ne-ktink, mert meg'vá|tozott aZ osztá|yzás.

Úigss*.i2T

}Ietes volt a legjobb és egyes a legrosszabb.Ez a széthűzott sor a kevésbé jó tanulóknakkedvezett, mert lehetett a rosszabb jegyet is,jő,,-nak értékelni. Azwtán a gimnáziumbanmár csak öt felé lehetett osztani a jegyeket,de a sorrend azétt megváItozott. A tök azegyes lett.

Itt kezdtünk újra tanulni rujzot ésmértani rajzot a mindenki á|ta| nagyon sze-retett Dió bácsitól. Dienes Lász|ő tanárúrtól. Ez a tárgy maradt második örök sze-relmem. Dienes tanár űrral később több-ször is talá|koztam a Nemzeti Galériában.ahol csodás képeket másolt. Ekkor _ bár na-gyon szerettem rajzolni _ még nem gondol-tam, hogy később a festészet nagyobb sze-relmem lesz, mint a kémia. Jó barátok vol-tunk Balázs Dinivel, az osztá|y legjobb raj-zolőjáva|. ő' 5 6-b^n tényleges kaőnai szoi-gáIatát teljesítette és hősi halált halt.

Nyáron legalább egy hónapot dol-goztunk valamelyik újpesti gyárban, aztánminden nap ki a Tungsram strandra vagyahogy mi mondtuk a Tungira. Aztán va|a-mit tanulni is kellett, meg modelleket épí-teni és repíteni azokat. Erdekes, de akkormindenre volt időm.

Általános hetedikesek voltunk, ami-kor Szabó Picinek eszébe jutott, hogy kel-lene nekiink .gy jelvény. El is készü|t. Zij|dfehér színekb ő1 a|atta e g5r Zr ínyt j elmondat-tal, ami miatt az osztáIytmajdnem kicsaptákaz iskolából. A jelmondat ű.g5r hangzott,hogy ,Jó Szerencse' semmi más.'' TaIán azmentette me9 az osztáIs,t, hogy a jelvényrecsak a latin Sors bona nihil aliud rövidítése

A Kiinyaes l(ólmán Gimnóziuru épülete a mósodik uilígbó-boni előtt

az S.B.N.A fértrá.És igazgatő úr, aki akkorSzabő LászIő volt, megkísérelte csillapítaniaz őriási felhordtilést.

Új tanárok jöttek. Többen nem ön-szántukból, hanem a negyvenes-ötvenes sö-tét évek kényszeréból. Ilyen nag.yon kedvestanárunk volt dr. Kulin György, aki a Ma-gyar Csillagászatt Egyesület igyvezető e|-nöke volt' Szegény Gyurka bácsi, nag'yonösszetört volt' amikor Szabó Lász|ő igaz-

1atő űr e|őször behozta őt az osztályba ésbemutatta, mint leendő matematika taná-runkat. Mintha csak megéreztük volna szo-morúságát, óráin mindig rendesek voltunk.Tanultunk is. Es ő kezdett megszeretniminket. Különösen Baranyai Miki lett akedvence, a|<t az osztá|y legjobb tanulójavolt és még Miklós nevét is az iránta va|őtiszteletból Györgyre váItoztatta. SzegényMiki-Gyurkából országos hítű' szemész-professzor és 1990 :után az MDF színekbenképviselő is iett. Es egyszer csakúsztázaúankörülmények között ,,átesett'' eg'y magas er-kélykorláton. 1950-ben került a Köny'vesbeés lett mag'rartanárunk dr. Kicsi Sándor, aKelet-Európai Tudományos Intézet és Bi-bó István egykori munkatársa, aki későbbegy csodálatos, három ktitetes ErdélyKönyruel is gazdag1totta a mawat köny'v-kiadást. Izes magyar beszéde nekem felejt-hetetlen marad. o és még korábban dr.Fecske András vo|t az, aki tanításával ésé|eqéIdájával szerettette meg veltink a ver-seket és a rrrawat irodalmat. Csak azt sajná-lom, hogy akkor nektink nem tanítottakmíívészettörténetet' és az ő könyve is csakkésőbb készült el. halála után került kezem-be. Fia' a|<l rrríiv észenőrténész lett, dedikál-ta nekem.

Egy nagyon ,,vagány,, tanárt is kap-tunk, aki alig volt idősebb, mint mi é; ha-mar össze is meleged ett az osztáIlyal. o

""-l.dr. Borsi Sándor és mi neki a fiúkák. Essajnos már csak ő az egyed'en, aki részt tudvenni érettségi ta|áIkozőinkon. En azért|<i-lön is boldog vagyok, hogy néha még kiál-lításomra is eljön mint,,kolléga',.Ugyanis őtanította a kémiát, és én nagyon sokat kö-szönhettem neki, hogy vegyész lettem.

Lassan tovább épült a Blaha Lujzaut-ca is. Eltűnt a gyerekkor. @olytatjuk...)

Úitix*";22 Kiizlernények

Berda Jőzsefi Egy borpiÍrce feliratakéntNémeth I(álmánéknak

Teremj en testtink-lelkiinkörömére valót a te szerényszöllőbirtokocskád, hogy állandóir ágzásban élhessünk itallaltelt hordóid á|dása által. Csakígy nevetlretiük ki végül a fenyegetőgonosz haláltl

A fenti verset Németh Kál-mán pincegádotának előte-rében, amí3vész egykori mű-helyeben álló hordó előlap-ján olvashatiuk, ,,fába vésve''.

Berda gyak'ran járt Némethék fóti (kisalagi)otthonában, mely ma a Németlr Kálmán Em-Ié|Ááz.

Németh Kálmán 1903-ban születettPodolinban (ma: Szlovákia). Iskoláit Iglón vé-gezte, ahonnan t920-ban a cseh megszá|Iásmiatt családjávaI Ceglédre menektilt. 1922-ben vásárolták Fóton azt a k.js Wtiát, ahol amíivész háIálráig é|t. Az ismert régész és tör-ténész Lász|ő Gyula áIta| ,,Kiszcusfaragó''-nak nevezett Íaszobrász t926-ban lett a Kép-zőmíiv észen Akadémia haI|gatója. S zobr ásza-tot Sidló Ferencnél tanult. Kézügyességének,,köszönhetően,, I939-től a katonai térképé-szetnél szo|gá|t, megtapaszta|va a háboru és ahadifogság minden borza|mát. Hazatéréseután a Szépmíivészeti Múzeum középkori ésbarokk szobrainak restaurátora lett. Nevéhezftződ|k a gatamszentbenedeki úrkoporsó, aza|aszentgróti és a toporci Madonna, valaminta nfrbátori minorita templom Krucsay-ol-tárának megmentése. t947-tő| néhány évigUjpesten a Fa- és Fémipari Szakiskolában(ma: Ujpesti Két Tanítási Nyelvíí MíiszakjSzakkazépiskola és Gimnázium) tanított.

A szülőföld jét ő| eIűzótt,,$fökér nélkti-li'' művész rokonszenwel fordult a társadalomperiÍériájára szorult autotidakta költő felé.Mindenképpen közös bennük az epigrammáktömörségébe sűrített gondolat, ami NémethKáImánná| a fába vésett rovást. Berdánál a ki-

Közlemónyek

IvÁNrrNÉ KoNnÁo Gzprre

tépea irkalapra írt, néhány tintával vágy ce-ruzáva| odavetett sort jelentette.

A megalkuvást nem ismerő ÍaÍaragónem volt ,,felkapott'' mí3vész. A néhány erő-teljes, de rendkíviili,,vésőcsapássa1'' fiiggőle.ges elrend ezésíi Utolsó vacsorát teremtőKris ztusfaragó ember le gj elentősebb kiállítása19ó5 novemberében vo|t az IparmíívészetiMúzeumban. E gyííjteményes kiállítás ven-dégkönyvének első oldalára Berda az a|ábbiaján|ástírta:

Egy kiváló Íaszobtászunkhoz

Te Íába faragod értelmed, étzeImed,S a meghalt fakezed á|a|űjra é|ed,Ne csüggedj, higgy hited szerint; e nélktil nemElhet, nem loboghat e földön a lélek!

Németh Ká|mán víszonozta a köszön-tést. Ennek kézze| fogható darabja az a fábőLfarugoft, fekvő kutyával díszített Íejfa, ame|y-nek felirata: ,,Itt nyugszik Berda Jóska, á|mátőrzi egy kóbor korcs kutya 1902-1966"

Berdáról Íarugott emléktáblája, melyena költő egy |ócán ül, kezében boroskancsó éspohár, a |őca a|att. az elmaradhatatlan korcskoty" _ eltűnt, csak fénykép maradt róla. Atáb|a te|irata: ,,Berda Jóska itt pihent, ivotteg'yet' s továbbment 1902-19ő6,,, n

/u;'.-"Ll4.,e..^.",Állz 4'{'" *r"*i^íEüíí:),-,ix,./,")o í ^,ÍaÉr*4bga:lÁ/&! ,i* r.?..1.

,u, *i1*7,,Ls47 d;*) g*;t,, Át*' ,a"* i/tk,'ar^ Za1,l"*" V; b 'a {*&4 !

./f/ ían-e^&r 4,ta- ^ *l-

/ JL-^,u3

Berda aerse a zlendégkiinya első old'aLín

ili''#ss; 23

Dn. Krusxe GyÓncy

M űipesti vizekben való fiirdőzésbiológiai ves zé|yei

Ujpesten és környékén ista|á|ható számos termé.szetes és mesterséges ere-detíí' áram|ő- és á||óvíz,amelyek sajnos főként bio-

Ió giai okok miatt e gyáIta|án nem alkalmasakfúrdőzésre.

Az áramlő vizek közül elsőként említ-hetnénk Magyarors zág legnagyobb fo|yőját,a Dunát, amely nem csak g.yors sodrása és|<tszámíthatatlan örvényei, hanem erótelj esszennyezettsége miatt is veszélyt jelent affudőzőWe. Budapest óriási mennyiségííszennyvízének tulnyo m6 t észe tisztítatlanulömlik a folyóba. A várost bebáIózó csator-narendszer segítségéve| összeffijtött kom-munális és ipari szennyáradat kőtokozőbaktériumokat és az egészségre ártalmas,gy akr an r áWe|tő kémi ai ve gyületeke t tartal-maz igen nagy koncentrációban. A vízben|ezaj|ó biológiai folyamatok révén a bejutónagy mennyiségíí baktériumtömeg egy ré-szét a folyó lebegő éIőIényei, mint pé|dád akerekesférgek szíírik ki és fogyaszgák el, denagyon fontosak a helÉezkötött kagylók ésmohaáliatok is ebben a természetes tisztítófolyamatban. A baktériumok többnyire abomló szervesanya grészek felszínén szapo-rodnak, amely bőségesen el|átja telepeiketaz osztődásukhoz szükséges tápanyagokkal.A szerves tápanyagok szinte kimeríthetetlenbősége mellett viszont az ezeklebontásáhozszükséges oxigén csak korlátozott mennyi-ségben áll rendelkezésre, A légköri levegő2t térfogatszázaIéka á1l oxigénb őI, míg a gázcsekély vízo|dbatősága miatt a vizek csaknéhány száza|ék oxigént tartfamaznak. En-nek az oxigénmennfségnek kell biztosíta-nia a fo|yő teljes állawilágának, a halaknakés alsórendí1 táp|á|ékállatainak a szükségle-teit, és a szennyezésként bejutott szerves-anyagok lebontásához is ezt Íogyaszgák abaktériumok.Ez a készlet azonbanvéges, és

-f- a zorr. i^w.nS. z.oa24 urn.Fjil

a kiwlről bejutó antropogén eredetíí szer-ves szennyezőanyagok, például feká|ia,konyhai hulladékok nagy tömege miatt,amelyek telj es lebon tásáh'oz nagy mennyisé-gű oxigénre lenne szükség, a fo|yő mélyebbrétegeiben gyakran el is fogy. Ilyenkor avíztest ezen részein már csak az oxigénhiá-nyos környe zetben is életképes, ú,gynevezettanaerob baktériumok képesek fennmaradni,amelyek csak részleges szefvesanyag lebon-tást végeznek, amel1mek eredményekénterősen mérgező, gyakran ráWeltő vegyüle-teket állítanak eIő nag.y mennyiségben.Ilyen anaerob folyamatok során keletkezik azáptojásszazu kénhidrogén gáz is, amelyerőteljes szagával je|zi,hogy valami nincsenrendben a víz anyagfor galmávaI.

A Duna mellett az lljpesten keresztiilfolyó patakok is elsősorban a beléjiik veze-tett kommunális és ipari szennyvizek k6r-okoző bakériumtartalma miatt alkalmatla-nok fiirdésre, de riár az is komoiy fertőzés-veszétyt jelenthet, ha valaki csupán kutyájátfiirdeti meg a vízben, és az áIIat szőrérőIke_rÍil néhány csepp a gazda szájába, szemébe afertőzóttwzbő|.

A nagy melegben, amikor a legna-gyobb a késztetés avízbenvaIó fardőzéste,legnagyobb a megfertőződésveszé|ye is, hi-szen a meleg kedvez a baktériumok elszapo-rodásának, és a magasabb hőfokú úzbenker.esebb oxigén képes feloldódni, ami lehe-tővé teszi a káros anaerob folyamatok meg-valósulását.

De vajon milyen biológiai veszé|ye-ket rejthetlrek a látsző|ag ttsztavízíi kavtcs-bányatavak, amelyekbe nem ömlik kommu-nális és ipari szennyvíz, ezek vajon miértnem alkalmasak a frjrdőzésre? Az Ujpestkörnyéki kavicsbány atavak, amelyek koráb-ban kedvelt Ífudőzőhelyek voltak, ma márhorgásztavakként működnek. Vizükbe te-herautókkal szá|Iígák rendszeresen az újabb

Közleruények

és újabb halszállítmányokat, amiket a frzetőhorgászok fognak |<t a vadvtzi horgászatacsak nyomaiban emlékeztető körülményekközött. A halak Íenntartására a vízbe jutta-tott tápok nagy tésze a víz szervesanyagszennyezését növeli, ami a bomló szerves-anyagokon elszaporodó baktériumok révénhasonló eredményhezvezet, mint a fennti-ekben az áramlő vtzek esetében már láttuk.A gyorsan felmeleged ő, horgásztavacskák-ban a Szervesanyagokat lebontó baktériu-mok mellett megjelennek a fényenergiát azöld növényekhez hasonlóan fotoszintézis-sel hasznosító kékbaktériumok, vag5, rnásnéven kékalgák is, amelyek tömeges elsza-porodásukka| az ú'gynevezett vtzvirágzástokozzák. A kékbaktériumok igen ősi szefve-zetek, mintegy 2,5 milliárd éve jelentek mega Fold<;n. Az első olyan élőlények voltak ak-koriban, amelyek a mai zöld növényekhezhasonló fotoszintézissel képesek voltak oxi-gén előá|Etására, s ez lehetővé tette a mai-hoz hasonló oxigéntartalmú légkör kialaku-Iását, a földi életet védő őzonréteg létrejöt-tét és a szárazfö|di élet megjelenését. A kék-baktériumok most is fontosak a légkörioxigén termelésébert' a légköri nitrogén

mint növényi tápanyag megkötésében,eg.yes tengeri fa)alkat emberi és állati táplá-|éId<tegészítőként is felhaszn áiják. Az á||ő-vizekben vaIó tű|szaporodásukkal viszonthalpusztulást és jelentős mértékíí vízminő-ségromlást válthatrrak ki. A halpusztulásegyrészt arra vezethető vissza, hogy a kék-baktériumok éjje|, fény hiányában nem ter-melnek oxigént, hanem ők is hozzájárulnaka víz oxigéntartalmának csökkentéséhez,amimár öimagában is okozhatja a halak tö-meges pusztulását, mástészt egyes fajalkerős, a l<tgyőmérgeknél többszörösen mér-gezőbb toxinokat termelnek. Ezeka kékalgatoxinok a vtzi állatoknál és a vtzbőI itatottteheneknél ,I<utyáknáIakár pusztu|ást, míg aÍfu dőz6 embereknél bőrallergiát válthatnakki, ahogy azt korábban a katasztrőÍáIis vtz-csökkenéssel súitott Velencei-tó esetében istapasztalhatnrk.

osszefoglalva tehát elmondhatjuk,hogy a természetes vizekben val6 firdőzésesetén cé|szeríí mindig betartanunk a hiva-talos szervek e|őírásait még akkor is, ha azizzasztő rnelegben legszívesebben már az eL-ső adandó alkalommal belevetnénk magun-kat ahíisítő habokba. tr

Ké k algík Új p e st a iz e ib en

Úigs:**-iKözlemények z5

HrmnexrN Lnszrő

Gyökössy Endre

Ujp.'t kerwárosban áll egykis református imaház. AzAttila és a Tiirr Iswán utcákker esztező désének kö zelébenfelépült templom a létét Gyö-

kössy Endrének köszönheti. Bandi bácsi -ahogyan tisztelői szóIították - azonban nemcsupán épületet, hanem az ahhozkötődő, (óIeel nem vá|aszthatő gyülekezetet is teremtett'

. Rákospalotán született, 1913-ban.Edesapja, akinek keresztnevét is örökölte, jo-gász vo|t, Felelős beosztást töltött be, a Ma-gyar Allamvasutaknál igazgatóhe|yettes, kor-mányf őtanács o s volt. Fel es é gével, Süve g gyár-tő Nojziávil^ hívő református szellemiségbennevelték fiukat. Ifabb Gyökössy Endre a Vi-ola utcai elemi iskolát követően a KönywesKálmán Gimnáziumban érettsé sizett. Szelle-mi és frzikai épüléséhez hozzqánilt a Í98.Evangéliumi Pál Cserkészcsapat, amel1mekv ezetője az édesapja volt. Eletre szóIő barátsá-

got kötött a csapat egytktagával, a később ne-ves orvosként mííködő Ujszászy Lász|óval. omaga a 943. sz. Gróf Tisza Iswán cserkész-csapat tagja volt. Gimnáziumi tanulmányaitkövetően útja Nagykörösre vezetett, aholI934-ben tanítői oklevelet szeÍZett. Mivelé|etcé|ja a lelkigondozás és ahitélet terjesztésevo|t, ezért e|végezte a Budapesti ReformátusTeológiai Akadémiát is. 1939-ben szenteltéklelkésszé. Tudásra szomjas fiatalemberkénttovábbi ismeretekre vágyott. Svájcba vtazott,ahol a nagyhírű, baseli református eg.yetemha||gatőja lett. Karl Barth és Emil Brunnerprofesszorok keze a|att egyházjogot és pasz-toralpszicho|ő$át tanult. Svájcból nem csu-pán újabb diplomával tért|taza, Magáva|hoz-ta feleségét, Ruck professzor Reinhilde nerrűIeányátis, akit 1941-ben Baselban vezetett ol-tár eIé, Házasságukbó| az évek során öt gyer-mek született.

I942-ben, az űjpesu református hívekszámának gyarapodása miatt új gyülekezetethoztak létre, Ujpest-Megyer_Kerwárosi Egy-ház néven. Ravasz LászIó püspök javas|atáta aközösség lelkészévé Gyökössy Endrét váIasz-tották. Miveltemplomuk még nem vo|t, ezéfikezdetben istentiizteleteiket a Megyeri ÚtiÁltalános Iskola alagsorában tartották. A syü-lekezett legelső presbiteri ülésén, melyen afrissen kinevezett lelkész elnökölt, úgy dön-töttek, hog5, az éppeq hogy csak megalakultegyházkózség nevét lJjpest-Ujvárosi Refor-mátus Egyházta vá|toztagák. Gyííjtésbe kezd-tek, hogy saját templomot és gfi|ekezeúházatépíttethessenek. Pár év a|att közel egymilliópengő gyűlt össze erre a célra, de a másodikvilágháboru miatt aZ építkezés nem indulha-toft meg. A harcok idején a gyülekezet és lel-I<tpásztora kiterjedt karitatív tevékenységetfolytatott. Adományokból ingyenkonyhát mű-ködtettek, szegénysorú gyerekeket menekítet-tek vidékre, hogy megkíméljék őket a háboruborzalmaitól.

A fiatal lelkész eközben tovább gyarapí-totta ismereteit. Debrecenben tanult. aholCryi;kösry Endre

Úirugssi26 Híres rijpexiek

I946-ban summa cum laude minősítéssel apszichoped agőgsa doktorává avanák.

Az öná||ó templom építése a háborútkövetően sem valósulhatott meg. Az erre acé|ra összeg5íijtött összeg a pengő inflálódásamiatt értékét veszítette. Szerencsére az egytkgyülekezeti tag végrendeletében az Attila utca1 1 8. szám alatti lakóhá zát a g5,llekezet e Ltag5r -ta., így az épiilet átalakjtásávaI Í947 -re meg-születhetett a ma is álló református templom.

Gyökössy Endre ptédlkÁciói, hitéleti te-vékenysége pedig lehetővé tették, hogy az épiJ-let falai között igazi gyülekezetszeÍveződjön. Alelkész mindent megtett' hogy mindjobban fel-vétteződjön azokkal az ismeretekkel, amelyekavatott lelkigondozóvá tehették. 1950-ben aBudapesti Református Teológiai Akadémiánpedagógia-pszichológiai és valláspszichológiaimagántanári oklevelet szefzeft. Mindössze kétévet taníthatott. A kommunista rezsim sziileitkitelepítette, őt magát- részben felesége wájciszármazása miatt - osztályidegennek nyilvání-totta. Tudományos páIyafitása egy időre meg-torpant' de lelkészi szolgá|atáttovábbra is ellát-hatta. Csalá djáva|együtt a kertvárosi Dessewffyutcában élt. Kiterjedt kapcsolatrendszere révénrengeteg ismeretségre teff szert' bárki fordul-hatott hozzá lelki problémáva|.

1956 Gyökössy Endre életében iskulcsfontosságú dátum. A forradalom általmegteremtett gondolati és hitéleti szabadságjegyében űt1ára indította a Reformáciő címí3'lapot, melynek Íőszerkesztője lett. A bemutat-koz6 pé|d6ny noíember 4-én jelent meg. Saj-nos a szabadságharcot leverő szovjet támadásés a kommunista rendszer helyreállítása miattazűjság mindössze egy számot élt meg'

Gvökössv Endre 1980-is töltötte be azUjpest-Ujvárosi Reformáfus Egyház |eI-készének tisztségét. Az &,tizedek során orszá-gos ismertségre tett szert. Sorra jelentek megkönyvei, többek között a Magunkról ma-gunknak, azEgyitt a szeretetben és a Nem jóaz embernek egyediil címíí. Rengeteg ember-nek segített lelki problémák kezelésében, idő-vel a mindenki által szeretett és tisztelt Bandibácsivá vált. 1980-ban hivatalosan ny'ugál-lományba vonult. Hiwallásának megfelelően- miszerint nyugdíjas lelkész nincs - életevégéig gyülekezetének szellemi vezetője ma-radt.

Híres rijpestiek

1'987 -tőI kutatóprofesszorként dolgo-zcstt., |e|készek továbbké pzését végezte a lelki-gondozői szemináriumban. A Magyar Pszi-chiátriai Társaság tagja|ett, telefonos lelki se-gé|y szo|gáIatot v égzett a D anubius Rádióban.

Elete vége felé az elismerések sem ma-radtak el. 1990-ben a Budapesti ReformátusTeológiai Akadémia díszdoktorívá vá|asztot-ták. Ugyanebben az esztendőben részesiilt azAd honorem Ujpest 1840-1990 kittintetésben.I992-ben a budapesti Pro Urbe díjat vehetteát, majd t993-ban Ujpest díszpo|gára lett ésmegkapta a Magyar Kőztársaság;l' Erdemrendtisztikeresztjét.

Szeretetben megélt és szeretet hirdetőföldi pályafutása 1997. november 20-án értvéget. Sír1át a Megyeri úti temetőben tisztelőiés hívei azótaisviráeokkal borítiák el.

Életének alap-gondola ta eW bibliai idé-zet volt: ,,Szenvedjétek el egymást szeretet-ben'' (Kol.3.13). Erről ewszet ezt íttal ,,Lé-nyegem és szolgá|atom alapdal|ama ez az ige.Tulajdonképpen ezt kellene ráírni a síromra,ha egyszer meghalok."

Gyökössy Endre em|ékét ma általánostisztelet övezi Ujpesten, de Ujpest határainkívül is. Nevét a Károli Gáspár ReformátusEgyetem lelkigondozói és szupervtzori inté-zete viseli.

Úi'rurm.: 27Az Újaórai Reformótus @iilekezet templorua az AniJa utcóban

Basel lótképe

Basel, ahol Gyökössy Endreéletének egyik legmeghatá-rozőbb szakaszát töltötte'Svájc egyik legjelentősebbvárosa. a Basel nevet viselő

kanton székhelye. Helyén egykor az i. e. 44-ben alapított római Basilia nevű település állt.A Rajna folyő kanyarulatának két partján ki-alalult város régműIt századok emlékeit őrzi.Basel az ország egyetlen kikotője, a folyónakazon a pontj án fekszik, ahol az hajőzhatóvá vá-lik. A 7. századtőIfrank uralom a|att á|It, majda kialakuló Német-Római Császárság fenn-hatősága alá került. Első püspökét, Rudolfot akalandozó magyarok ölték meg. Erre porglá-zó eleink 917 körül megostromolták és meg-sarcolták a várost. A középkorban Basel a ke-Íesztény kultúra egyik feilegvára lett. A '}.-gati egyházszakadás idej én zsinatot szerv eztekitt, egyeteme a kor legkiválóbb szellemeitvonzotta, Itt született, itt tanított RotterdamiErasmus. és bár sorsa később Németalföldresodorta kora egyik legjelentősebb filozófusát,ma itt is alussza örök álmát. A város ódon

- rJ. lN |' JÚiB W' e{' 2' e'.28 U,P'ssÍJ

belvárosára ma is a szíik utcák, a ze9zugosterek jellemzőek. Terebélyesedésével kiala-kult a Rajna ba|pargán a Petit-Bále, míg jobbpargán a Grand.Bále nevű városrész. A refor-máciő terjedéséve| a káIvtruzmus egyik köz-pontia |ett. Az 1532 körül keletkezett, úgy-nevezett Baseli Hiwallás a htttljítás egyik leg-fontosabb dokumentum ává vá|t. A kereskede-lem feilődése az úikorban további távlatokatnyitott a város szátnára. A Í9. század másodikfelében a vasút megépítése lendítette feI azitteni gazdaságot olyannvta, hogy Svájc ktil-kereskedelmi forgalmának közel harmada Ba-selen keresztiil bonyolódott le. Iparvárossánövekedett, nemzetközi munkáskongresszu-sokat is rendeztek Ía|ai közőtt, A város gaz-dagságát képtára je|képezi, ahol többek közöttHolbein és Dürer képeit láthatóak.

A telepiilés ennek ellenére megőrizteegyetemi város jellegét. Gyökössy Endre,amellett, hogy kiváló egyetemi professzoroke|őadásait hallgatta a városban, gyakorta ki-rándult Svájc hegyet között, Eletre sző|ő é|-ményekkel térthaza lJjpestre. !

a

Kitekintés

SzorlŐsv MenreNtvp

Eg1' nagykö zségrő|,amelyik ilyen városházát tud építeni....

Beszélgetés dr. Derce Tanással, 2. tész

Dr. Derce Tamás polgármes-ter úr immár minden cikluselején és végén az IJjpestiKözművelődési Kör vendége.2007 . janaár 27 -én Ujpest

várossá nytlvánításának centenáriuma kiilön isjelentőséget adott a beszélgetésnek.

- Az 1840-ben kelt alapítóleaél szerint I8í-rolyi Isnón g,óf a felparcellózott birtokón minden-kinek biztosította a letelepedés, az iparűzés és o ke-reskedés jogÍt fajra, nerrt're és cébbe tartozóxől fiig-getleniil. A Budapat kiizelében épülő község majdnagkiizség alnzzttű az iparosokat, főleg a dunoiaízi atat kihaszndlő asztalosipart és a folyó aizét fel-basznólő bőr"ipart' Az itt letelepiülők 1Í-20%-azsidő uallósú uolt' Az 1930-as éuek uégén a zsidő-töruények korllítozták előbb a zsidő aallásúak, utőbba zsid,ő ősökkel rendclkezők hiuatalabelését, r"ész-uételét uz ipnr és keresked,elem irónyítdsdbnn, majdkötelezték az érintetteket a ,,sdrga csillag,, abelé-sére, Később gettóba terelték az órtatlanokat. Azsidőttirvéryek 17 ezer újpestit érintettek.

_ Edesany.ám mesélte, hogyan vitték azsidókat a járdán, amikor megpillantottá a sor-ban a barátnőjét. oda akart menni hozzá, aI<kotvalaki visszafogta, azt mondta, Zsuzslka öri|-jön, hogy itt van' mert ha maga bemegy a sorba,akkor biztos, hogy magát is elviszik. Azt hi-szem, hogy az ember, rendkivüli helyzetekbenképes a legnagyobb fokú aljasságra.Eztnem tu-dom, hogyan lehet feldolgozni, biztos nevelte-tés és mentalitás kérdése is. Ezt azonban nemlehet elfelejteni. Erre gondolva javasoltam2004-ben, hogy az újpesti közintézményekminden év július 11-én tegyék|<t a fekete zász-Iőt, azol<ra emlékezve, akik a vészkorszak áldo-zatai vo|tak. Szüleinkről, nagysziileinkről vagyszomszédainkról van szó, akiket elvittek. Ab-szurd dolog, hogy embereket a származásuk,Yagy a vallásuk miatt elvigyenek és legyilkolja-nak. Nekem ez valahol a háromszázezer éwel

Interjú

eze|őttl korszakot idézi, amikor az emberekmég egymásra is vadásztak élelem megszeruéseérdekében.

_ Úiput na'gJln sokat kösziinbet az itt meg-te lep e dett, szorgahnas munk óu al a ű,gl ,nt szevzettzsidő p o l gÍrtórsainknak,

- Rengeteget. Ujpest nagyvái|a|kozőiközül sokan, például a Wolfner család tagjai'fuchner Lipót, a mai városházával szemben lé-vő Brichta cipőiz|et.ulajdonosai zsidók voltak.Rengeteget tettek Ujpestért. Közülük én csakBrichta Károl1t ismerhettem, aki néhány ér,welezelőttJoel Alon név en Izr ae| nags,követe voltMag5rarorczágon. Ö elég sok mindent meséltnekem ezekrő|azévefuő|, Nem tudom, hogyanlehet mindezt feldolgozni. Egy tény, emlékeznimaszáj. A nyrrgat-európai országok városaibólátlagosan 100.200 embert vittek el, közülükelpusztultak a halá|táborokban hűszan vagy öt-venen' mindenhol őrzikaz emlékiiket. A tizen-hétezer elhurcolt újpesti polgártársaink közülhazajott néhány ezer, lu elpusztult polgártár-sainkra emlékezniink kell. De emlékezntink kellminden népirtásra. Nem felejthetjtik el, hogy!945 tltán Tito partizániai |emészároltak többmint negyveÍezer máwarl- .

_ 194t nem kímélte Ujpestet. Januórban aszoujet badsereg elérte a aárost, februárban bor,-zasztó drllíz pusztítory Ujpexen' A jega Dana fel-jött a Vóci.útig, az Arpód út uégéig.

- onmagában már az is ,,kellemes'' do-1og volt, hogy itt voltak az e|vtársak, és itt ma-radtak! A parancsnokság egyébként a másiknagyapámházábanvolt. ott lakott e|ősz& ané-met városparancsnok, aztán meg ott |akott azorosz is.

- Mennyi ideig aobak ox?- Nem sokáig, azthiszem ta|án fé| éig,

és utána elmentek. Az itteni városparancsnoktöbb nyelvetbeszé|ő tanárember volt. A Íaw-anyám szerint ,,echte úriember''-ként visel-

tiitiru-i 2e

kedett. De így emlékezett rá édesapám és azédesany.ám is. Akkor, amikor a szüleim esktivőjevolt, május I9-én, már nem lakott ott.

_ Polgórruater rir nég éuuel később, 1949.mójus 24-én született. Hogtan beszéltek a szülei ké-sőbb az 194' és az 1950 közötti időről?

- Miután a másik nagyapám is jó módúember volt, a háboru előtt szüleim az akkon jőmódú kőzéposztá|y életét élték. Édesany.ám és anagynéném nagyon jó| zongorázott. Az édes-atyám zongoramíívésznek is készült. Mindkétnagyapámtől elvették, amijük volt, az eg5nktőI agombüzemet, a másiktól a kötöttárugyfuat, Anagyszüleim soha nem beszéltek erről a kor-szakról. Az édesapám, aki nem dolgozhátott adiplomájának megfelelő munkakörben, ezek-b:naz években abányagépgyárban volt lakatos.o vissíafógottan beszéIt ezel<rő| az éveklő|, azédesanyám meg a nag1méném kevésbé. Atroci-tások ktilönösebben nern érték a családot. Azapai nagyszüleimet Hortobágyr a akartákkitele-píteni, a másik nagyapám intézte el, hogy Hor-tobágy helyett végül is csak Dunakeszire tele-pítették ki őket. Az édesapám nagybáry1át 19 48.ban azza| a felkiáltással, hogy gyerekeket vertmint katona, e|őszot halá|ra ítélték, aztán a

nagyapám közreműködésével a halálos íté|etbőllett két év. ok tudomásulvették azt,hogy avi-Iág megváItozott. Apám mindig azt mondta,ezenmár úgysem lehetvá|toztatni, és megpró-bá|t a maga módján élni. o ,57-,58-ig masze-kolt. Az édesanyám pedig, amikor a nagyobbikbáqám megsziiletett, már otthon volt. Egészenaddig nem dolgozott, amíg mind a hárman felnem nőttiink. akkor ment el tolmácsnak.

_ Nebéz és feldolgozandő kor ez az 1945-50 köztitti id,őszak, Hiszen rmgetegféleképpen em-lékeznek ró.

- 1991-ben bejött hozzám egy úr. Felhá-borodva mondta, hogy mégis csak sok, ő meg-Yett a tanácstól a Deák utcában egy házat, és ottrossz volt a csatorna' eddig nem szólt, de mostmár nem tudia tovább tűrni, rengeteg pénzt fr'-zetett ki a házért, és azt csináltassa meg az őn-kormány zat' Megkér deztem, melyik házr óI v ansző, és mennyiért vette meg. Azt mondta, aházaDeákutca 20. és 110-120 ezer forintértvásá-rolta nem tudom, hány évi részletre. IJram,mondtam a feldtihödött embernek. az a|táz tl-lajdonképpen engem illetrre meg a testvéreim-mel, mert én abban a házban szi|ettem, az anagyapámé volt, ehhez képest sok sikert kívá-

Dr. Deree Tamós szüleinek aküuQe 1945-ben, a Deák Ferenc utca 29-ben. Apja m.ellett anyai naglapja

Úyti***.i30 Interjú

nok az esőcsatorna megjavításához. Ugyanígynem tartottunk igényt a Deák utca ?8.-ra sem,ahol most az lpartesttilet műkodik. Es nem kér-ttink kárpótlási jegyet sem. Azt mondtulq akár-pótlási jeggyel nem lehet visszahozni azt, amivolt. Nem vettiik komolyan, hogy mi volt a csa-ládunké, messze volt, rég volt, gyerekekvoltunk,amikor elvették, eltelt rengeteg idő. Azt hiszem,a szüleim is ugyanígy voltak a régmúlt idővel.

_ Ebbez basonlőan aélekeden atörténtekről dr. Dombai Khír,a,aki ariszto krata családb ől szdrrua-zltL s a kiilügyminisztériambandolgozott 1945 előtt. Mindenüket

ehették. ot a keresztanyia Deók utcai házóbonkitelepítették a flís sufniba, abol nt.ég a ,80-as éuek-ben is 5 forintért adott angolőrókat. Dr, DombaiKJóra a magtínbeszélgetésben azt is bozzótette: fele-lőség terheli ű magar arisztokrdciót is,

_ A magyar arisztokráciának volt olyanrésze, ame|yket súlyos bűnök terheltek. Desommásan nem lehet azt mondani, hogy a ma-gyat arisztol<rácta mint társadalmi csoport meg-érdemelte a teljes vagyonelkobzást, a kitelepítést, ellehetetlenítést. Voltak és vannak, akikbennem hegedtek be a sebek. Pedig kőkeményenszembe kell nézni a múltunkkal, nem feledve,hogy nem vag1'rrnk egformák, mindent végigkell tárgyalni. Az apósom, aki végigharcolta a II.világháborut az első vonalban, és karcolás nélhilmegúszta, mindig az}mondta, a jó Isten akezéta fejemen tartotta. o sem volt hajlandó a múlt-ról beszélni. De amikor haldoklott, akkor a há-borus élményeiről voltak a szavai, Addig magá-ba zárta a történelmét. Jobb lett volna, ha ,,kibe-széIi,, a félelmeket. Igaz ez napjainkra is. Poli-tikai életijnk olpn, hogy nem teszi lehetővé maSem a dolgok,,kibeszélését,,. Í990 óta eltelt 17év, és ma is skizofrén az egész ország. Nem be-szélnek az e|őpriv atizáció történetér ő|, ho gyanszülettek Mag5rarországon hihetetlen vagyonok.Számtalan olyan kérdése van a huszadik századmagyaÍ történelmének, akár 1920-tő| kezdő-dően, amit ta|án végig kellene beszélniink, ésakkor talán nem lennének ennyire zaIáatottak,sértődöttek az emberek. Ehhez azonban aztke|-lene feltételezni a másikról, hogyneki nincseneksötét dolgai. És jó lerrne' hava|'őjábannem len-nének sötét pontjai senkinek.,

_ 19t0, janadr l-jén Ujput a főaóros IV'ker"ülete lett. Ennek 57 éue. Hogan alakul Ujpest

Inte(ú

jöuője? Megmarad kerületnek? Kisebbek lesznekjogwítaónyai? A párizsi előaórosokboz hasonlíanküliin atíros lesz? Alaőaóros lesz?

_ Magyarországon a városi fejlődés abbaaz irányba megry' hogy nemsokára szinte azegész orczág egyetlen óriási város lesz. Buda-pest lényegében már túllépte a jelenlegi köz-igazgatási határait. Budapest észak Íe|é márgyakorlatilag egybenőtt Yácca|. Aki végigmegy a 2-es úton, alig-alig lát üres területeket.Ott, aholnem lát házakata 2-es mellett, egyki-csivel beljebb megy azűttő| a keleti oldal felé,ott összenőtttink már Dunakeszivel, több he.lyen összenőtttink Káposztásmegyerrel is. Du-nakeszi gyakorlatilag hátul összenőtt Göddel,Göd Sződligettel, SződligetYácca|. Es ugyan-ezafo|yamat játsződikle délen, keleten és nyu-gaton is. Budapest olyan város lesz, aminek ahatára valahol Yácná| lesz, de ott nem fogmegállni egész biztos' mert az é|et nem arról

szól, hogy valahol megáll a növekedés. Teháttovább fogunk nőni. Ekkora településhalmaztazonban nem lehet működtetni. AmikorDemszlq' Gábor azt mondta,vá|janak le a hil-ső kerületek, ez nekem nagyon szimpatikusvolt, csak éppen nem volt é|etszeríi, Szerintemegy olyan közigazgatási rendszerben kell míí-

ködni, ahol bizonyos dolgokat a,;,központ,, fe|-vá||a|. Fővárosi hatáskörbe kellene vonni a vá-rosrendezést, más dolgokat az e|ővárosoknakkell meghagyni. De nem működik az a köz-igazgatási rendszer, ami most van, hogy a fő-

várost listás jelölések alapján a pártok vezetik.A jövő az|esz,hogy az egyes települések általdelegáltaknak kell ezt az egész agglomerá-fiImot irányítani.Ez a mai rendszer már réges-régen túlélte magát. Ha letttink volna olyanbölcsek, mint amilyenek nem voltunk, akkor1990-ben kellett volna látnunk azt,hogy azá|-tal, hogy a szocia|izmusból átmegyünk egyilyen szabadrablásos kapitalista, fél feudális, félkapitalista rendszerbe, ezzel hihetetlen mozgásfog bekövetkezni. Azonnal kellett volna a városÍej|ődésére gondolni. Ha ezt most Sem fogjukmegtenni, és rövid időn belül nem ennek amintának megfelelően fogjuk kialakítani a{óváros igazgatási rendszerét, akkor hihetetlenkáosz|esz,

_ Reméljiik nem íg lesz. Bíznunk kell ab-ban, hogt belótható időn belül racionólis rendszel"beérünk maid. l

ui'nx-*31

Könyvek Ujpestről

Vietnámi Piroská-nak ismerik az űj-pesti tanárnőt, négygyermek édesanfát,akinek a közelmúlt-ban megjelent líraikötetét a NapSzigetaMűvészetekért Ala-píwány jelentettemeg. A versek ésnovellák öné|etrajzi

ihletésűek, életigenlő, érzelemteljes vallomá-sok Ujpestrő|, Káposztásmegyerről. Koránelvesztett édesanya, külföldi édesapa és az á|-lami gondozás, sok egyéni tagédia elevenedikmeg a lapokon, mégis egy kedves szeretettel-jes éIetutat követhettink végig. A novellák pil-lanatképei ew-egy élethelyzetet, boldog-szomorú momentumokat állítanak elénk. Ho-gyan keres boldogulást a Vietnámból ideköl-töző rokon, tapaszta|atok, élmények a piacon,atazás közben, beszélgetés egy sorsjegyárus-sal, a lakótelepi hétköznapok vi|ága. Mindaz,amit egy embertársait szerető, minden pil-lanatban segíteni kész tanátnő észrevesz, meg_jegyez rohanó, elmagányosodott élettinkből.

lakók életrn ó djának vá|tozását. Mezőhék szo -cioló giai, szo cio gr áfrai vtzs gá|ata harmincné gyéven át tartott. Az elkészült filmekben PaulusAlajos részletes és hiteles társadalmi látleletettár elénk.

flonismereti versenvAz Ujpesti Gyermek ts Ifúsági Ház _ ^,TJypesti Diáknapok rendezv énysorozatkeretében- április 17 -én honismereti versen}t szerve-zett. A 100 éves Ujpest címíi, terepismeretetigény|ő játék győztese aZ Ujpesti Kéttannyel-ví3' Míisza|<t Szakazépiskola és Gimnáziumlett. A második helyen a Bródy Imre Gimná-zium, a harmadikon aKárolyt Iswán 12 évfo-lyamos Gimnázium csapata végzett.

HajÓval ahíd' a|attN,Iájw 5-énaz Ujpesti Városvédő Egyesület azUjpest határában feWő Látoeató Központbatett kirándulást, hogy megtekintse az M0-sk&ffiíi észab Duna-hídjának munkálatait.A csoportot Windisch LászI6, a Hídépítő ésStrabag alkotta konzorcium vezetőie fogadta.A vetített képes e|őaóást követően, az egyesü-let tagjai egy kishajóról közvetlen közelről isme gtekinte tték az építkezést.

Ismét tiszta a forrásMájus 1'9-én Sallai János vezetéséve| börzsö-nyi kirándulást szervezett. az Ujpesti Város-védő Egyesüiet. A, ntázők felkeresték ésmegtisztítonák az Ujpest-forrást és környe-két. A közelben ta|á|hatő Ujpest-kunyhónakma már csak a romjai láthatók. A városvédőktervei szerint a helyszínen esőbeállót építe-nek, amely tanusítja, hogy az újpestiek védik atermészetet és őrzik elődeik alkotásait.

$épeslapok ÚjpestrőtUjpest várossá nytlvánitásának centenáriu-mára négy{éle képes |eve|ező|apot jelentetme1 az Ujpesti Helytörténeti Alapíwány. Aszínes képeslapokhoz algasznJs végétől jut-hatrrak az érdekJődők.

Júniusi számunkban az L., 11,, I4., .l'5., 17 ., 18.és 2ó. oldalon táthatő fotókat az Ujpesti HelytörténetiGyűjtemény bocsátotta rendelkezésiinkre.

P4ls Á|qis

A MÁoYÁa FALU'MrzlÍráK KÜZDrLMEA MEaMÁnADÁsÉRT

í791b200ó)

&.}iÉ<,

&

Az Újpesten élő Pau-lus Alajos Mezőhé_ken forgatott szo-ciografikus filmsoro-Zata több mint har-minc év történetétfoglalja össze. A kö-tet első részében ar-ról olvashatunk. ho-gyan lett a jogászbő|

l filmes, majd több ie-lentős feszivá|díjjal kittintetett dokumentum-filmrendező . Az 19 5 6-ban politikailag,,komp-romittálódoü', szetző a Budapest Filmstú-diónál világosítóként találta meg helyét. Ké-sőbb a forgatókönyvíró és rendező e|ső igazisikere az Oberhauseni FilmÍesztlváIra va|őmeghívása volt. Ez után kapott lehetőséget aTisza szabá|yozásának történetét feldolgozófilmtervének megvalósítására. I972-ben aKiskörei vtztároző és a kapcsolódó csatornákhaszná|atba vétele apropóján vizsgá|ta az oft.

Úirc-x32 Helyttirténeti hírek