1

2010. évi változások2010. évi változások

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló

1997. évi LXXX. törvény , valamint az egészségügyi hozzájárulásról 1997. évi LXXX. törvény , valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény változásaiszóló 1998. évi LXVI. törvény változásai

2

Módosító jogszabályok :

• a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény (Krtv.)

• az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Tbj-t pl. az egyéni vállalkozás nyilvántartásba vétel jogintézménye és az egyéni vállalkozás szüneteltetésének lehetősége kapcsán érinti)

• az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény (ez részben az anyagi adójogszabályokat módosítja, részben a Krtv-t, így vannak olyan jogszabályhelyek melyek nem a Krtv. Alapján lépnek hatályba: pl. tevékenység piaci értéke helyett tevékenységre jellemző kereset)

• a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény Pl. : érinti :Szja tv-t: hallgatói munkadíj adóterhet nem viselő járandóság értékhatárának változása, Tbj.: hallgatói ösztöndíj és hallgatói munkadíj kikerült a járulékalap fogalmából, megszűnt biztosítottnak lenni a hallgatói ösztöndíjasként foglalkoztatott Art. 20/A § start kártyás érvényességi időtartamának változása Art. 20/A § (2)

bekezdés da) pontja szerint felsőfokú végzettséggel rendelkező: érvényesség 1 év).• A Tny-t módosító 2009. CXXVII. tv megváltoztatta az „éves keretösszeg” nagyságát

(tizenkétszeres→tizennyolcszoros)• 2009. évi CLII. Törvény (Egyszerűsített foglalkoztatásról) 24. § (1) bek a):24. § (1) A Tbj.• a) 4. §-a k) pontjának 2. alpontjában a szerződésben meghatározott díj szövegrész helyébe a

szerződésben meghatározott díj; az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj szöveg lép,

3

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

szóló szóló 1997. évi LXXX. törvény1997. évi LXXX. törvény

változásaiváltozásai

4

Értelmező rendelkezések: (1)Értelmező rendelkezések: (1)

Foglalkoztató: a Tbj. 4. § a) pont 8. pontja – központi illetményszámfejtő - hatályon kívül, a 6. pontjában szereplő kincstár fogalma bővül: ….valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, az e törvényben és az Art.-ben előírt kötelezettségek tekintetében a kincstár. Ez funkció bővülést eredményez.(Igazodik ehhez a Tbj. 56/B § új szakasza)

Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik. [4. § h) pont] 2009. december 31-éig hatályos Tbj.: magyar állampolgár és harmadik országbeli foglalkoztató közötti jogviszonyra a külföldi állam jogát alkalmazzák, ezt követően, ha a Magyar Köztársaság területén végzik, a biztosítási jogviszonyt el kell bírálni, járulékfizetési kötelezettséget meg kell állapítani (Tbj. 56/A §!)

5

Értelmező rendelkezések (2):

A 2009. évi CXV. törvény hatására:4. § - b) egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozásról és egyéni cégről

szóló tv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy (az egyéni vállalkozói igazolvány nem kötelező, csak kérhető)

- c) társas vállalkozás: ….13. egyéni cég

- d) társas vállalkozó: 4. egyéni cég tagja

- g) segítő családtag: egyéni cég közeli hozzátartozója is.- q) Tevékenységre jellemző kereset: a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás– kapcsolat Szja tv-nyel.

4. § l) l) Járulék: a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, a társadalombiztosítási

járulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény- biztosítási járulék. (Flt. Munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulék megszűnik.)

6

Értelmező rendelkezések (3) megnő a 4. § k) 2. pontjának Értelmező rendelkezések (3) megnő a 4. § k) 2. pontjának jelentősége az Szja tv. ÚJ ADÓELŐLEG szabálya miatt!jelentősége az Szja tv. ÚJ ADÓELŐLEG szabálya miatt!

„Járulékalapot képező jövedelem: „adóelőleg számításánál jövedelemként” helyébe: adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem” kerül a Szja tv. módosításából következően.

Emlékeztetőül: A Szja tv-ben jövedelem-megállapítás elve változatlan, az adót azonban az adóalap kiegészítéssel növelt összeg után kell fizetni.Szja tv. 29. § (1) „Az összevont adóalap az adóévben …. önálló, nem önálló ….egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén …. bevételből az átalányban megállapított jövedelem és a (3)-(4) bekezdés szerinti adóalap-növelő összeg. …. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették), a (3)-(4) bekezdés alkalmazásában jövedelemnek a megállapított jövedelem 78 százalékát kell figyelembe venni.Az adóalap-kiegészítés (adóalap-korrekciós tényező) a munkáltatói tb-járulék, kifizetői EHO.A járulékokat tehát nem az adóalap-kiegészítéssel növelt összeg után kell megfizetni.

7

Értelmező rendelkezések(4):

• A 69. § „adóköteles természetbeni juttatás része továbbra is a járulékalap fogalmának, de a Szja tv-ben az ezzel kapcsolatos változások jelentősek! (A 70-71. § szerinti kedvezményes természetbeni juttatások nem képezik járulék alapját. Generális szabály, hogy az értékhatár feletti vagy feltételnek meg nem felelő természetbeni juttatás adóköteles természetbeni juttatássá válik, így az 54 %-os mértékű adó terheli a munkáltatót/kifizetőt. Bizonyos esetekben kell azt a szabályt alkalmazni, hogy az adókötelezettséget a juttató és juttatott személy közötti jogviszony alapján kell megállapítani. Erre a járulékkötelezettség szempontjából fontos nagyon figyelni!) Továbbra sem járulékalap a reprezentáció és üzleti ajándék.

• Kikerül a hallgatói munkadíj és az ösztöndíjas foglalkoztatás kapcsán kifizetett ösztöndíj a 4. § k) 1.al pontjából, de bekerül a 4. § k) 2.alpontjába, és az 5. § (1) bekezdés a) pontjába szintén

• Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony biztosított (2009. évi CLII. Tv. 24. §), ugyanakkor a hallgató munkadíjjal foglalkoztatott nem←”Tbj. 5. § (1) bek „biztosított a) …ide nem értve a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt.”

8

Értelmező rendelkezések (5):

4. § q) Tevékenységre jellemző kereset: a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás. (Ekhos-ra nem vonatkozik)

Kapcsolat Szja tv-nyel (3. § 9. és a 16. § (5)-(9) e. v. és 25. § (5)-(7) társas v.):3. § 9. szokásos piaci érték.e) személyes közreműködői, egyéni vállalkozói tevékenység esetében választható továbbáea) az az ellenérték, amely - a személyes közreműködő, az egyéni vállalkozó képzettségét, szakmai

gyakorlatát, tevékenységének többféleségét, fő-, kiegészítő- vagy másodállás jellegét, a ráfordított vagy kieső időt (pl. betegség, hatósági intézkedés miatt) stb. figyelembe véve - a tevékenység folytatásának adott térségében, adott körülményei között, hasonló munkakörben az adott színvonalú, terjedelmű tevékenységet folytató munkavállalót megilleti vagy megilletné;

vagyeb) a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k)

díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, a szokásos vállalkozói haszon levonásával meghatározott összeg és az ea) pontban említett körülmények figyelembevételével megállapított járandóság,

vagyec) a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k)

díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek levonásával meghatározott összeg 80 százaléka és az ea) pontban említett körülmények figyelembevételével megállapított járandóság,azzal, hogy szokásos vállalkozói haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, figyelembe véve a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó piaci helyzetét, kockázatait, versenyképességét, eredményességét, működési feltételeit (kezdés, szünetelés, megszűnés, elemi kár, hatósági intézkedés stb.).

9

Bővül a „szünetel a biztosítás” lehetősége az egyéni vállalkozás esetében figyelemmel a 2009. CXV. törvény (Evtv.) alapján:

8. § d) „az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.”Szünetelés csak az Evtv. alapján lehetséges, azaz pl. magán-állatorvos NEM, továbbá azok esetében akik eddig is szüneteltethették – megmaradt a lehetőség: pl. egyéni ügyvéd, stb.)Szünetelés időtartama: legalább 1hó , legfeljebb 5 év.Szünetelés ideje alatt, mint egyéni vállalkozónak nincs járulék fizetési kötelezettsége [Tbj. 29. § (4) bek d)], de ezért a Tbj. 39. § (2) bekezdés alapján köteles 2010. január 1-jétől 4 950 forintot/hó (165 Ft/nap) fizetni.Nyugdíjas egyéni vállalkozó is élhet ezzel a lehetőséggel: Ő nem köteles ezen idő alatt a 37. § szerinti 4 950 forint megfizetésére: 37/A. § Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozód) egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.

10. § (1) Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége:a) az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig,(2) A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:a) …. egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,

10

Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályokJárulékfizetésre vonatkozó általános szabályok

Megszűnik a munkaadó és munkavállalói, valamint a vállalkozói járulék, Helyette: munkaerő-piaci járulékot kell fizetni, levonni. Az foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő tb. járulék mértéke

27 %, ebből: A nyugdíj-biztosítási járulék 24 %, Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 %, melyből:

A természetbeni eb. járulék 1,5 % A pénzbeli eb. járulék 0,5 % A munkaerő-piaci járulék 1 %

11

Egyéni járulékokEgyéni járulékok

A változatlan nyugdíjjárulék mellett a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 %, melyből A természetbeni eb. járulék 4 % A pénzbeli eb. járulék 2 % A munkaerő-piaci járulék 1,5 %

A 2010. január 10-ig történő kifizetések tekintetében mind a tb. járulék (foglalkoztató/egyéni vállalkozó), mind az egyéni járulékok esetében a 2009. december 31-én hatályos mértékek érvényesek.

12

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló

1997. évi LXXX. törvény változásai1997. évi LXXX. törvény változásai

A Tbj. 20. § (1)-(2) bekezdése változatlan, A Tbj. 20. § (1)-(2) bekezdése változatlan,

azaz a foglalkoztató a jelenleg hatályos járulékalap azaz a foglalkoztató a jelenleg hatályos járulékalap figyelembevételével azaz általa kifizetett járulékalap után, de fő figyelembevételével azaz általa kifizetett járulékalap után, de fő szabály szerint havonta legalább a minimálbér kétszerese után fizeti szabály szerint havonta legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.meg a társadalombiztosítási járulékot.

Változatlanul van lehetőség, hogy amennyiben nem a főszabály Változatlanul van lehetőség, hogy amennyiben nem a főszabály szerint teljesíti kötelezettségét, erről a foglalkoztató nyilatkozhat – a szerint teljesíti kötelezettségét, erről a foglalkoztató nyilatkozhat – a nyilatkozatot havi adó- és járulékbevallásában (’08) teheti meg.nyilatkozatot havi adó- és járulékbevallásában (’08) teheti meg.

13

A Tbj. 21. § felsorolásából hatályát veszti a b) pont:

„„b) az Szja tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti foglalkoztató által az b) az Szja tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a tag javára havonta fizetett tagdíjnak, illetve hozzájárulásnak az a intézménybe a tag javára havonta fizetett tagdíjnak, illetve hozzájárulásnak az a része, amelyet az Szja tv. 7. § (1) bekezdésének k) pontja értelmében a jövedelem része, amelyet az Szja tv. 7. § (1) bekezdésének k) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [havonta fizetett tagdíjnak minősül az Szja kiszámításánál nem kell figyelembe venni [havonta fizetett tagdíjnak minősül az Szja tv. 7. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint tagdíjként jóváírt összeg is],”tv. 7. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint tagdíjként jóváírt összeg is],”

Magyarázat: a Szja tv. változása eredményezte:2010. január 1-jétől a 70. §-ban került Magyarázat: a Szja tv. változása eredményezte:2010. január 1-jétől a 70. §-ban került nevesítésre, annak (5) bekezdése tartalmazza némileg módosult szöveggel. nevesítésre, annak (5) bekezdése tartalmazza némileg módosult szöveggel. Így az, ha az megfelel összegében és a juttatás módja alapján a 25 %-os kulcsú Így az, ha az megfelel összegében és a juttatás módja alapján a 25 %-os kulcsú természetbeni juttatásnak, nem része a Tbj. 4. § k) 1. pont szerinti járulékalapnak. természetbeni juttatásnak, nem része a Tbj. 4. § k) 1. pont szerinti járulékalapnak.

Ugyanakkor megerősítésképpen a Tbj. 21. § b) pontjába új meghatározásként Ugyanakkor megerősítésképpen a Tbj. 21. § b) pontjába új meghatározásként bekerült: bekerült: „„Járulékalapot nem képező jövedelem:Járulékalapot nem képező jövedelem:……b) b) az Szja.tv. 70. §-ában említett juttatások azon része, amely 25 százalékos b) b) az Szja.tv. 70. §-ában említett juttatások azon része, amely 25 százalékos adókulccsal adózik,…”adókulccsal adózik,…”

14

Nem fizet munkaerő-piaci járulékot új szakaszként került be a 25/A §:Nem fizet munkaerő-piaci járulékot új szakaszként került be a 25/A §:

a) a Tbj. 5. § (1) bek. b-d), g-i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott személy – ide nem értve az iskolaszövetkezetnek nem minősülő szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közreműködő szövetkezeti tag,

b) Az egyén és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal rendelkezik,

c) Az a foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjas vagy a tb. nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

b)-c) mint Flt-ben vállalkozói járulék alól mentesülők. (De R. 5/G nem minősül munkaviszonyban állónak a fiz. nélküli szabadságon lévő munkaválalló)

Tehát míg a foglalkoztató már nemcsak munkaszerződéssel foglalkoztatott után fizeti a munkaerő-piaci járulékot, hanem pl. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott után is, ha az a biztosított, addig az egyén megbízási jogviszony, segítő családtag, alapítvány, stb választott tisztségviselője esetében nem fizet. Őstermelő nem fizet munkaerő-piaci járulékot: a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja az őstermelő, másrészt a 30/A § -őstermelő fizetési kötelezettsége tételesen tartalmazza, hogy milyen járulékokat kell fizetnie: munkaerő-piaci nincs felsorolva.

(5. § (1) bek. b) szöv. tagja, c) tanulószerződéses tanuló, d) álláskeresési támogatásban részesülő, g) megbízási díj, stb., h) egyházi szolgálatot teljesítő, i) mg. Őstermelő, (2) bek: pl. alapítvány, társadalmi szervezet választott tisztségvisleője, stb.) A Tbj. 5. § (3) bekezdésben szereplő magánszemély –maga köteles biztosítási kötelezettségét teljesíteni a 30. § alapján FIZET mind „kvázi” foglalkoztatóként is, mind biztosítottként is.

15

A társas vállalkozás, a társas vállalkozó, valamint az egyéni vállalkozó A társas vállalkozás, a társas vállalkozó, valamint az egyéni vállalkozó járulékfizetésejárulékfizetése (új járulékfizetési alsó határ):

Tevékenység jellemző keresete fogalom bevezetése „4. § q) Tevékenység jellemző keresete a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás.”

Legalább havi átlagban a tevékenység jellemző keresete utáni járulékfizetés Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenység jellemző keresetét, bejelentés

tehető, hogy a tb. járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizetik.

Az eva-s biztosított egyéni vállalkozó is a járulékot a tevékenység jellemző keresete után fizeti meg, de bejelentést tehet. (esetében is lehetséges a tényleges jövedelem után: az evás becsli a jövedelmét (közterhek, bizonylattal igazolt kiadás csökkentése)Bejelentés ebben az esetben is a ’08-as bevalláson tehető meg!Ekho alá tartozó egyéni és társas nem eszerint köteles!Kezdő egyéni vállalkozó esetében érdemes átgondolni:(7) A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó főszabály szerint járulékokat a minimálbér összege után fizeti meg….. Ha a tárgyhónapban a kezdő egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme meghaladja a minimálbért, akkor a járulékbevallásában nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetőleg az átalányban megállapított jövedelem alapulvételével fizeti meg.

16

Módosító törvény 223. § (3) bekezdése szerintMódosító törvény 223. § (3) bekezdése szerint

„A Tbj. 31. §-a (3)-(4) bekezdésének alkalmazásánál heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltató a válság megoldására indított program keretében, munkaidő-szervezési intézkedéssel csökkentett munkaidőben - átlagosan legalább heti 20 órában - foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel munkahelymegőrző támogatásban részesül.”A 2009. CXVI. tv. 127. §-a alapján ez visszamenőleg 2009. július 1-jétől alkalmazható.

Pontosításra került a Tbj. 31 § (4) bekezdése is,Pontosításra került a Tbj. 31 § (4) bekezdése is, egyértelművé válva így , hogy az az egyéni vállalkozó,és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére is kötelezett. Tételesen felsorolva!

Korkedvezményes járulékKorkedvezményes járulék foglalkoztatót terhelő mértéke 2010. január 1-jétől az eredeti tervezettnek megfelelően 75 %-ra növekszik, így a korkedvezményes járulék foglalkoztató által megfizetett mértéke (a 13 % 75 %-a) 9, 75 % lesz.

17

A Krtv. 120. §-a szerint a Tbj. az 53. §-t követően a következő 53/A. §-sal egészül ki (szükségességének oka a járulék fizetés adminisztrációs terhének csökkentése: egy számlaszámra történik az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék utalása): (ÚJ 188. adónem kód)

„53/A. § (1) A befizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékból az állami adóhatóság 76,19 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 23,81 százalékot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.(2) A Munkaerőpiaci Alapot megillető járulékot naponta kell átutalni a Munkaerőpiaci Alap számlájára.” A Krtv. 135. §-a szerint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 11/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:(1) A kincstár által az állami adóhatóság nevében vezetett számlákon elszámolt járulékbevételeket, ideértve az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékbevételeknek az Egészségbiztosítási Alapot külön törvény alapján megillető 76,19 százalékát, az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a folyamatos pénzellátás érdekében naponta utalja át az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv számlájára.Törvényváltozás 2010. január 1-jétől, de 2010. január 10-ig kifizetettekre: 2009. dec. 31-i hatályos alkalmazandó!

18

Egyéb változások:

• Járulékfizetés felső határa: 20 420 Ft/nap (7 453 300 forint),• Egészségügyi szolgáltatási járulék:

- nem biztosítottak által, valamint a nyugdíjas vállalkozók eü. szolg. Járulék fizetési kötelezettsége 10%-kal nő:

4 950 Ft/hó (165 Ft/nap),• Központi költségvetés által szolidaritási alapon jogosultak esetében:

9 300 Ft• Start kártyás felső fokú végzettséggel rendelkező érvényességi

ideje 1 év, ebből 9 hó – 10 %-os, 3 hó -20 %-os járulékkedvezmény (2005. évi CXXIII. tv. 4/A §).

Rehabilitációs hozzájárulás éves összege: 964 500 Ft/fő/év.

Számítás módja: 1 tizedesjegyre kerekítés, létszám munkaidő hosszától függetlenül egy fő!

19

Art. változás:A 2009. CXVI. Törvény 50. § módosítja: • (1) Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 3. pontja helyébe a következő

rendelkezés lép:„3. a magánszemély természetes személyazonosító adatairól (ideértve az előző nevet és a titulust is), neméről, állampolgárságáról,”

• (3) Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

24. a társas vállalkozóként biztosított, egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja Tbj. 31. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választásáról,

• (4) Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:26. a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó Tbj. 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választásáról,

Tny. változás NYENYI megszűnik, utoljára 2010-ben kell beadni a Tny. 97. §-a alapján. Hatályos 2011. január 1-jétől.

20

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi törvény módosításatörvény módosítása

21

• Tételes ehót a 2009. évi LXXVIII. törvény 44. §-a hatályon kívül helyezi, de a decemberi kifizetésekre vonatkozóan még a 2009. december 31-én hatályos szabályok szerint kell megfizetni.

22

2008. évi LXXXI. törvény két Eho tv-t érintő módosítása 2010. 2008. évi LXXXI. törvény két Eho tv-t érintő módosítása 2010. január 1-jén lép hatályba:január 1-jén lép hatályba:

I. Változás

3. § (3) A magánszemély az adóévben megszerzett KIMARAD : „BEVALLÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ ESŐ”

• a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],• b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],• c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap

[Szja tv. 49/C. §],• d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],• e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió

forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg• után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, ….

Azaz a 3. § (3) bekezdésében felsorolt jövedelmek után megmaradt a 14 % eho!• Jelentősége a változásnak a Szja tv. 11. § (3) bekezdés miatt van:

(3) A magánszemély nem köteles bevallani:d) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet, a vállalkozásból kivont jövedelmet, valamint - az osztalékra vonatkozó szabályok szerinti adókötelezettség esetén - az életjáradékból származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcím(ek)en megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 100 ezer forintot és az adót a kifizető levonta;

DE EHO EZEKET A JÖVEDELMEKET IS TERHELI!

23

E pont felső határánál figyelembe veendő tételek felsorolásánál megváltozik az első tétel: a Tbj. 19. § (1) bekezdésben meghatározott egészségbiztosítási mérték

jelentős csökkenése miatt (5%→ 2%) 2010. január 1-jétől a 19. § (3) bekezdését kell figyelembe venni, azaz a magánszemély által megfizetett természetben és pénbeli egészségbiztosítási járulékot: 6%.

Ebből következően a jövedelemhatár 9 millióról 7,5 millióra csökken)

24

Ehhez a ponthoz kapcsolódik 2009. CXVI. törvény 128. § Krtv-t módosító rendelkezése.

A) „128. § A Krtv. 224. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

(3) Ha a természetes személy a kifizetőnek nyilatkozatot tett arról, hogy az utána fizetendő egészségbiztosítási járulék várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, és 2009-ben a járulékalapja ténylegesen eléri vagy meghaladja a kilencmillió forintot (nyilatkozatkor még az 5 %-kal kalkuláltak) , 2009-re vonatkozóan nem kell az Eho. 11/A. § (2) bekezdése szerinti ehokülönbözetre jutó hat százalék ehot (téves nyilatkozat miatti „büntetés”) bevallania és megfizetnie.”

25

II. változás:

11/A § (4) Ha a magánszemély a 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy a (3) bekezdés szerint visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles bevallást benyújtani. Nem kell az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek bevallania, ha a kifizető az egészségügyi hozzájárulást levonta, és a magánszemély az Szja tv. vagy az Art. alapján nem köteles bevallás benyújtására.

2009. December 31-én hatályos törvényszöveg:• (4) Amennyiben a magánszemély a 3. § (3) bekezdésében foglaltak

szerint egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy a (3) bekezdés szerint visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről akkor is személyi jövedelemadó bevallást köteles benyújtani, ha az az Szja tv. előírásaiból nem következne.

26

Százalékos egészségügyi hozzájárulás (1) Százalékos egészségügyi hozzájárulás (1)

A 11 %-os mérték emelkedése 27 %-ra. (← ← - - tételes eho „ellentételezése”- Kapcsolat a Szja tv. új adóelőleg szabályával)

3. § (1) A kifizető - kifizető hiányában vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknéla) az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnél(önálló, nem önálló, egyéb jöv átalányban megállapított jövedelem)ab) a vállalkozói kivét és a kivétkiegészítés együttes összegének, illetve a személyes közreműködői díj és a személyes közreműködőidíj-kiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék alapját meghaladó része, EZ AZT JELENTI, HOGY A SZABÁLY VONATKOZIK A 36 ÓRÁS MUNKAVISZONY MELLETTI CSOPORTRA ÉS A KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGŰEKRE IS. Evás, átalányadós egyéni vállalkozóra és evás gazdasági társaság tagjára nem vonatkozik részben az Eva tv-ből, társas vállalkozó esetében a Szja tv. 25. § (5) bekezdéséből – személyes-közreműködői díj meghatározása- következően.

←

27

Százalékos eho (2)A 3. § (1) bekezdés ab) pontjához kapcsolódnak további új, 2010. januát 1-jétől

hatályos változások:

3. § (2) Több társas vállalkozásban is személyesen közreműködő tag esetén járulékalapként annál a társas vállalkozásnál bevallott járulékalapot kell figyelembe venni, amelynél a személyes közreműködői díj-kiegészítést meg kell állapítani. (Ez az Szja tv. szerint ott kötelezettség, ahol a tevékenység piaci értéke a legmagasabb.) A 3. § (1) bekezdésen meghatározott jövedelem után az eho-t nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.

3. § (4) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó, Szja tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított egészségügyihozzájárulás-alap nem lehet több, mint a Tbj.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott egészségügyihozzájárulás-alap együttes összegét (vagyis a tevékenység jellemző keresete).

28

Százalékos eho (3):

• Mentesül a 3. § (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott – azaz a díjkiegészítés utáni eho fizetése - alól a személyes közreműködői díj-kiegészítés azon része, amelynek megfelelő összeg után a megelőző adóév(ek)ben a (4) bekezdés szerint eho fizetés történt. (Eho tv. 3. § (6) bekezdés)

• Nem fizet a magánszemély 14 % egészségügyi hozzájárulást az osztalék azon része után, amelynek megfelelő összeg után a megelőző adóév(ek)ben a társas vállalkozás a 3 § (4) bekezdésben meghatározott egészségügyi hozzájárulást fizetett (azaz a „volna” után megfizetett rész után).

• A HÁROM UTÓBBI PONT (3. § (4), (6) és (7) bekezdések EGYÜTTESEN AZT EREDMÉNYEZI, HA A „VOLNA” KATEGÓRIA, azaz az osztalékként ki nem fizetett adózott eredmény UTÁN TÉNYLEGESEN MEGFIZETI a társas vállalkozás A 27 %-OT , A KÖVETKEZŐ ÉV(EK)BEN A TÉNYLEGESEN KIFIZETETT,az osztalékkal öszefüggésben felmerülő OSZTALÉKOT TERHELŐ 27 és 14 % ALAPJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁNÁL CSÖKKENTŐ TÉTELKÉNT KELL FIGYELEMBE VENNI!!

29

Példák:

1. Kiegészítő egyéni vállalkozó:

Költséget kivétként nem számol el.

Tevékenységre jellemző kereset: 500

Osztalékot fizet: 600

Mivel kivét: 0, a tevékenységre jellemző kereset: 500, át kell csoportosítania az osztalékból összevonás alá eső kivét-kiegészítésbe 500-at, s csak 100 után fizethet forrásadót.

Járulékkötelezettsége nem lesz: 0 kivét miatt a nyugdíj-járulék alap 0.

A kivét-kiegészítés – 500 - után 27 %-os ehót fizet az Eho tv. 3. § (1) bekezdés ab) alapján, az osztalék – 100 – után 14 % ehot, ez utóbbit az Eho tv. 3. § (3) bekezdése alapján.

30

2. Kezdő egyéni vállalkozó:

Minimálbér 2010. január 1-jétől 73 500 Ft/hó. →12 hó: 882 000.-

Tevékenyég jellemző kereset: 120 000 Ft. → 12 hóra: 1 440 000.-

Osztalék lehet 700 000.-

Ha nem nyilatkozik a magasabb járulékalapróL → A 882 000 forint után 27 % Tb-t fizet.

Az osztalékból: a tevékenység jellemző keresetére át kell csoportosítania: 1440 000-882 000=558 000 forintot.

558 000 forint után 27 % ehot fizet, s a maradék osztalék után:

700 000-558 000=142 000 után 14 % ehot fiizet.

31

3.Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja:

(Éves szinten számolva, mert a társas vállalkozás a kivét kiegészítésről 2010. december 31-ét követően 2011. február 15-ig adja ki az igazolást.)

A) eset:

Osztalék O.-

járulékalap. 900 e Ft.

Tevékenységre jellemző kereset: 1 500 e Ft.

Mivel ebben az esetben nincs osztalék, nincs mivel a személyes közreműködést díját kiegészíteni sz. k d.-nak kiegészítésével. Azaz a 900 e Ft után csak Tb járulékot fizet a társas vállalkozás.

32

B) Eset

Járulékalap: 900 e Ft. 27 % Tb járulék terheli.

Tevékenységre jellemző kereset: 1 500 e Ft.

Osztalékfizetés 500 e Ft.

Tev. jell. keresete-Járulékalap= 1 500 e-900 e= 600 e.

De osztalék: 500 e <tev. jell. keresete: 600 e, → 500 e Ft osztalék teljes egészében át kell, hogy alakuljon sz. k. díj kiegészítésére (Szja-ban összevonás alá eső lesz), 27 % eho fogja terhelni.

Év végén a társaság az Eho tv. 3. § (4) bekezdése alapján a „+” adózott eredmény után a tag részesdése arányában fizet 27 % ehot,

tevékenységre jellemző kereset

- ( Szem. Közr. Díj+díj kiegészítés)

Ha a különbözete 0-nál nagyobb.

a) eset : Nincs „+” adózott eredmény, nincs alapja a 3. § (4) bekezdés szerinti kötelezettségnek.

33

b) eset:200 ezer adózott eredmény, mely a tag részesedése arányában

megállapítható:Jár. Alap +sz. k. d. kieg= 900 e+500 e= 1 400 eTev. Jellemző kereset 1 500 e Ft >a (900 e+500 e)-nél, ezért a 200 e

adózott eredményből 100 e ft után a társaságnak meg kell a 27 % ehot fizetni. A másik 100 e után nincs kötelezettség.

Abban az évben amikor majd ténylegesen kifizetik, az Eho tv. 3. § (6) bekezdése alapján „mentesül a szem. közreműk. díj kiegészítés azon része a 27 % alól, mely után már az előzőek alapján [3. § (4) bek. „VOLNA”] már a 27 % ehot megfizette a társaság, a tag nem fizet 14 %-ot.

Ha a következő évben 200 e osztalék kifizetése történik -100 e a díj kiegészítésnél és osztaléknál mentes (a 27 és 14% alól), Másik 100 ezer után a társas vállalkozót 14 % eho terheli a 3. § (3)

bekezdése alapján.

34

Százalékos eho (4):

3. § (1) b) külön adózó jövedelmek közül:

- a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke,

- a kamatkedvezményből származó jövedelem,

- az egyösszegű járadékmegváltások,

- a kisösszegű kifizetések

után.

Nem kell megfizetni a 27 % ehot: az 5. § (1) bekezdés g) pontja alapján az Szja tv. 70. §-ában említett juttatások azon része, amely 25 százalékos adókulccsal adózik, azaz a kedvezményezett adókulcsú természetbeni juttatást sem járulék [Tbj. 21. § b) pontja alapján] sem eho nem terheli!!!

35

Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a törvény 5. § alapján az eddig menteseken túl:törvény 5. § alapján az eddig menteseken túl:

- Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány, (2010. január 1-jét követően szerzett jövedelmekre és eho kötelezettségre vonatkozik)

- Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény 51/C §-ában meghatározott szolgáltatás (2010. január 1-jét követően ….)után.

- g) az Szja tv. 70. §-ában említett juttatások azon része, amely 25 százalékos adókulccsal adózik.

- A kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli a 3. § (1) bekezdésében meghatározott eho fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után, ha a bérbeadó bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályokat alkalmazza. EZ a SZABÁLY 2008. január 1-jétől szerepel az Eho 3. § (1) bekezdés a) pontjában, most átkerül az 5. §-ba.

Ingatlan bérbeadás esetén tehát továbbra is csak az 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén van eho fizetési kötelezettség, melynek mértéke változatlanul 14 százalék, azaz 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén továbbra is az első forint után meg kell fizetni a 14 % ehot, figyelemmel a 450 ezer forintos értékhatárra, ez mind az összevonás alá eső típusúra (Szja tv. 16. §-a szerinti), mind a különadóval terheltre (Szja tv. 74. § szerinti) vonatkozik.

36

Kiegészül egy új ponttal a mentességeket tartalmazó 5. §, ezzel az ehonál is figyelembe lett véve az Uniós rendelet:

(3) A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni.

Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló

biztosítást tanúsító igazolással igazolja.

37

A Krtv. 224. § -a szerint szerint • (1) E törvénynek az Eho.-t módosító rendelkezéseit a

2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulásfizetési-kötelezettségre kell alkalmazni.

• (2) Az Eho. 3. §-ának e törvénnyel beiktatott (4) bekezdését a vállalkozás 2010. évi üzleti év mérleg szerinti eredménye alapján kell alkalmazni, a fizetési és bevallási kötelezettséget a beszámoló közzétételére előírt határidőt követő hónap 12-éig kell teljesíteni. Azaz a „volna” kategóriára eltérő üzleti évű esetében az alkalmazás késleltetett.

38

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!