A Budapest V. Kerületi Váci Utcai

Ének-zenei Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzata

2013.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A szervezeti és működési szabályzat /SZMSZ/ célja, jogi alapja

A szervezeti és működési szabályzat célja az, hogy meghatározza a közoktatási intézmény /Budapest V. Kerületi Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskola/ szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszer tevékenységeinek, folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza.

2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya a.) Az SZMSZ és az egyéb belső szabályzatok, intézményvezetői utasítások

betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait.

b.) Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata.

Az SZMSZ tervezetét illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó a tervezet, vagy a módosítás benyújtásától számított harmincadik napot követően nem nyilatkozik.

- 2 -

II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

1. A közoktatási intézmény jellemzői

Neve: Budapest V. Kerületi Váci Utcai Ének-Zenei Általános Iskola Címe: 1056 Budapest, Váci utca 43. Típusa: nevelési-oktatási intézmény /8 évfolyamos általános iskola/ A fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szakmai alapdokumentumának száma: 276-5/2013/KIK/190 A szakmai alapdokumentum kelte: 2013.IX.01.

A működtető neve: Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi ÖnkormányzataAz intézmény utolsó alapító okirat módosításának száma: 387/2011.(X.13.)B.L.Ö.határozat

Az intézmény utolsó alapító okirat módosításánának kelte: Budapest, 2011.X.13.

2. Az intézmény tevékenységei

a/ Alaptevékenységek, feladatmutatók megnevezése és köre: TEÁOR száma, megnevezése: 852 Alapfokú oktatás Szakágazat száma, megnevezése: 8520 Alapfokú oktatás Ellátandó alaptevékenysége, szakfeladat számok:

85201 Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.évfolyam)852012 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4.évfolyam)

85202 Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)852022 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8.évfolyam)

85591 Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés

56291 Oktatásban, üdültetésben résztvevők, sportolók, dolgozók elkülönült étkeztetése

- 3 -

562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés

85601 Pedagógiai szakszolgáltatások856020 Pedagógiai szakmai szolgáltatások856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

Az intézmény részben ének-zenei programmal, részben gyakorló iskolai feladatokkal, valamint a fenntartó által mindenkor jóváhagyott pedagógiai program és helyi tanterv alapján működik.

Felvehető maximális tanulólétszám: 570 fő. Az alaptevékenységek forrásai:

- Az állami normatíva alapján biztosított költségvetési hozzájárulás- A fenntartó által biztosított költségvetési támogatás- Az intézmény saját bevételei- Átvett pénzeszközök

b/ Kiegészítő tevékenységek és forrásaik:- A fenntartó által a mindenkor jóváhagyott pedagógiai programban és a

helyi tantervben szereplő kiegészítő tevékenységek

A kiegészítő tevékenységek forrásai: - Fenntartói támogatás

- Átvett pénzeszközök

3. Az alap és a kiegészítő tevékenységeket meghatározó jogszabályok

- A 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről- A 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

és a köznevelési intézmények névhasználatáról- A Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény- A KJT végrehajtásáról szóló 138/1992.sz. Kormányrendelet- A mindenkori költségvetési törvény

4. A költségvetési szerv szervezeti felépítése

- A költségvetési szerv szervezeti felépítését és működésének rendeszerét az 1.sz. melléklet tartalmazza.

5. Az intézmény OM azonosítója: 034889

- 4 -

6. Az intézmény jogosítványai

A közoktatási intézmény jogállása, képviselete és gazdálkodási módja

a/ Az intézmény önálló jogi személyAlapítója: Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V.ker. Önkormányzat

Budapest, V.ker. Erzsébet tér 4. 1051Fenntartója és felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata:

Hosszú bélyegző: Budapest V. Kerületi Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskola

1056 Budapest, V.Váci u.43.

Körbélyegző: Budapest V. Kerületi Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskola

1056 Budapest, V.Váci u.43.

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, iskolatitkár

b/ A nevelési-oktatási intézmény képviselője: a nemzeti köznevelési törvény szerint megbízott intézményvezető. A képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházza át a felelős vezető: Betegség esetén: az általános igazgatóhelyettesre. Egyéb távollét esetén:

az ügyeletes igazgatóhelyettesre

c/ Az intézmény használati jogköre: Ingyenes használati jog.

Az előirányzatok feletti jogosultság gyakorlásának rendje: A mindenkori éves költségvetési rendelet szabályai szerint.

Az intézményi vagyon feletti rendelkezési jog: Budapest 152. tulajdoni lapszámú telekkönyvi betétben 23.879. hrsz. alatt felvett korlátozottan forgalomképes ingatlan használata, valamint vagyoni értékű jogok, tárgyi eszközök használata, eszközleltár szerint. A vagyon feletti rendelkezés jogát az Önkormányzat fenntartja magának.A 18/1995. /VII.14./B.-L.-Ö.-H. rendelet szerint szabályozott.

- 5 -

Az intézmény a székhelyén 20 tanteremmel, foglalkoztatókkal és egyéb kiegészítő helyiségekkel rendelkezik /könyvtár, ebédlő, 2 tornaszoba, kamaraterem/. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított, a fenntartó és a működtető által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartónak kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről.Az intézmény vezetője és vezető beosztású dolgozói vállalkozási feladatokban és más gazdálkodási szervezetben nem vesznek részt.

7. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei: a/Intézményünk belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek

meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul láthassa el a követelményeknek megfelelően, magas színvonalon.

b/ Az intézmény szervezeti egységei:1. felső tagozatos tanórai tevékenység, tanulószoba, gyakorlóiskolai

feladatok ellátása2. alsó tagozatos tanórai, szabadidős és alsó, felső tagozatos napközis

tevékenység3. pedagógiai feladatokat közvetlenül segítő munkatársak,

adminisztrációs tevékenység

Intézményünk szervezeti egységeinek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak: 1. és 3. Általános igazgatóhelyettes2. Igazgatóhelyettes I.

c/ A szervezeti egységek kapcsolattartási módjai és rendje:- A szervezeti egységek felelős vezetői iskolavezetőségi

értekezleten számolnak be az egységek működéséről.- A pedagógusok és az egyéb közalkalmazottak a mindennapi tevékenységek során a szükséges mértékű közvetlen kapcsolatot

tartják.

III. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE

- 6 -

1. Az intézményvezető és feladatköre

A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézmény vezetőjét a köznevelésért felelős államtitkár pályázat útján bízza meg. A vezető felett a munkáltatói jogkört a KLIK elnöke gyakorolja. 2. A vezetési feladatok megvalósítása

a/ Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai: a vezető helyettesek és az intézményi titkár közreműködésével látja el. A vezető helyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. Vezető helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat. Az intézményvezető-helyettesi megbízás magasabb vezető megbízásnak minősül, ezért e munkakör betöltése pályázathoz kötött. A pályázati eljárást a 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet 5.§-a szabályozza. Ennek bekezdései közül az intézményvezető-helyettesi munkakör meghirdetésekor a pályázati felhívásra és a pályázat benyújtásának határidejére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.A vezető helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. A munkaügyi és bérgazdálkodási feladatokat ellátó munkatárs (amennyiben van foglalkoztatott a munkakörben) és az intézményi titkár szakirányú képesítéssel rendelkező személyek. Hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük szerinti feladatokra.

b/ Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményi helyettesek és a közvetlen munkatársak az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Az intézmény vezetője köteles kétévente vagyonnyilatkozatot tenni az intézményt fenntartó felügyeleti szerv felé. A vezető helyettesek és a gazdasági vezető szintén kétévente kötelezett vagyonnyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója felé. A

- 7 -

vagyonnyilatkozat-tétel eljárására vonatkozólag a 2007. évi CLII. törvény rendelkezéseit kell betartani.

Az intézmény vezetői havonta tartanak vezetői megbeszéléseket. 3. A vezetők helyettesítési rendje

a) Az intézményvezetőt egy hétnél rövidebb hiányzása esetén általános helyettese helyettesíti.

Tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást.

b) A vezető helyettesek heti ügyeleti rendben dolgoznak. Az általános helyettest távollétében az igazgató, vagy a kijelölt helyettes helyettesíti. Az igazgatóhelyetteseket hosszabb távollét esetén a megbízott munkaközösség-vezetők helyettesítik.

4. Az intézmény vezetősége:

a.) Az intézmény vezetőinek munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző,értékelő tevékenységét a középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai.

b.) Az intézmény vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség rendszeresen, általában kéthavonta egyszer vezetőségi értekezletet tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül hívhat össze.

Az intézményi vezetőség tagjai:- szűkebb vezetőség: igazgató, helyettesek, SZB titkár, KT. vezetője- kibővített vezetőség: az intézményvezető, a vezető-helyettesek, a

szakmai munkaközösségek vezetői, az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője, a szakszervezeti titkár,a munkaügyi és bérgazdálkodó. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjük, kiemelkedő jelentőségű üggyel kapcsolatban az intézményvezető felé.

c.) Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösségek

választmányával, az iskolaszék és a diákönkormányzat képviselőivel.

- 8 -

d.) Az említett testületek a jogszabályokban meghatározott döntési, egyeztetési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkeznek. Működési rendjüket és munkaprogramjukat a testületek az intézmény SZMSZ-ével és munkatervével összhangban, önállóan, maguk határozzák meg az iskolavezetéssel folytatott előzetes egyeztetést követően.

IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE

IV/1. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK

1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai

a) Alkalmazotti közösség: - nevelőtestület, szakmai munkaközösségek - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége

b) Szülői közösségek: - szülői munkaközösségek - szülői választmány

c) A tanulók /gyermekek/ közösségei: - osztályközösségek, csoportok - diákönkormányzat

d) Egyéb közösségek:

Iskolaszék Közalkalmazotti Tanács Szakszervezetek

Intézményi Tanács

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze.A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, nyílt napok, fogadó órák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza.A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, (nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre) a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni. Nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

- 9 -

2. Az intézményi közösségek jogai

a) Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg.

b) Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját azokon a programokon, amelyekre meghívást kap.

c) Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségeit, a tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülőt, munkáltatót.

d) Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget. Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell.

e) Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért (hatályos jogszabályok).

f) A döntési joggal rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút ( 50 % + 1 ) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van.

3. Az alkalmazotti közösség:

Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. Közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázati felhívásban meg kell jelölni:

- a munkáltató és a betöltendő munkakör, vezetői megbízás megnevezését,

- a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatokat,

- a pályázat elnyerésének valamennyi feltételét,

- 10 -

- a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat, továbbá- a pályázat benyújtásának feltételeit és elbírálásának határidejét. A pályázati felhívást a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) internetes oldalán kell közzétenni. Emellett a fenntartó önkormányzat és a munkáltató a székhelyén a pályázatot a helyben szokásos módon köteles közzétenni. A pályáztatás egyéb feltételeiről a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. §-a rendelkezik.

a) A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt a jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

b) A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik.

c) Az intézmény nem pedagógus képesítésű közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat az általános igazgató helyettes fogja össze.

4. A szülői közösségek

A szülői munkaközösség és a szülői választmány.a) A köznevelési tv. 73.§-ának megfelelően a szülők jogaik érvényesítése,

kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről,

képviseletéről (Szülői Választmány).

b) A Szülői Választmányt az intézményvezető az éves munkatervben rögzített időpontokban, tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a Szülői Választmány elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot.

A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői munkaközösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői munkaközösségek véleményét, javaslatait a szülői munkaközösségek vezetői, vagy a választott SZMK elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez.

- 11 -

c) A szülői szervezet (közösség) jogai Az iskolában szülői szervezetként működő Szülői Választmányt a Szervezeti és Működési Szabályzat véleményezési joggal ruházza fel.

A Szülői Választmányt az alábbi dokumentumok véleményezésének joga illeti meg:

az iskola Pedagógiai Programja munkaterve házirendje az SZMSZ-nek a szülőkkel való kapcsolattartás módjáról szóló

rendelkezései

5. A tanulók közösségei

a) Osztályközösségek, tanulócsoportok: Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportokban látogatják.Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és küldötteket delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a tagozatvezető igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve, az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok értekezletének összehívására. Az osztályfőnököt feladatainak ellátásáért pótlék illeti meg.

b) A diákönkormányzat A Nemzeti köznevelési törvény 48.§-ának (3) pontja szerint a tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre.Jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesíthetik, a diákönkormányzatot segítő nevelő közreműködésével.

Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

- 12 -

c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,d) a házirend elfogadása előtt.Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll (Küldöttgyűlés). A diákközgyűlés az igazgató által, illetve diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. A küldöttgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. E közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat a tanulókat a diákönkormányzati faliújságon és az iskolarádión keresztül tájékoztatja.

6. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselőka) A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart a kijelölt

igazgatóhelyettes és a diákönkormányzat munkáját segítő tanár.

b) A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái: - a diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait az

iskola vezetősége, a nevelőtestület valamint az iskolaszék értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál,

- az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákjaik révén képviselik a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél,

- a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót.

- 13 -

7. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása

a) Az intézmény tanévenként megadott időpontban és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit.

b) Az iskolai költségvetés fedezi a diákönkormányzat működéséhez szükséges költségeket. A diákönkormányzat az iskolai helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe.

8. Az iskolaszék

A Nemzeti köznevelési törvény 73.§-ának (2) pontja szerint Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, azintézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék alakulhat. Az iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját, és megválasztja tisztségviselőit, képviselőjét.

a) Az intézményvezető és az iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként, az intézményi munkaterv és az iskola munkaprogramjának egyetértésével állapítják meg. Kapcsolatuk a feladatellátás függvényében folyamatos.

b) Az intézményvezető vagy megbízott helyettese tanévenként két alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről. Az iskolaszék elnöke tanévenként egy alkalommal tájékoztatja az intézmény nevelőtestületét saját működéséről, éves munkaprogramjáról.

c) Az iskolaszék képviselője iskolaszéki fogadóórát tart a szülők részére.

9. A Közalkamazotti Tanács és a szakszervezetek

a) A Közalkamazotti Tanács vezetője folyamatos munkakapcsolatot tart az iskola igazgatójával. Feladatuk a kölcsönös tájékoztatás és tájékozódás.

b) A reprezentatív szakszervezetek és az igazgató munkakapcsolatát a Kollektív Szerződés rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás a kijelölt igazgatóhelyettes feladata.

- 14 -

IV/2. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI

Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása

1. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató

segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján

valósul meg.

2. A kapcsolattartás fórumai:

az igazgatóság ülései,

az iskolavezetőség ülései,

a különböző értekezletek,

megbeszélések,

Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.

3. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári helyiségben elhelyezett

hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.

4. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó

pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,

az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait

közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.

5. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban

egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján

közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével és az iskolaszékkel.

A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása

1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos

együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői

felelősek.

2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének

összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett

feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:

- 15 -

a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,

iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,

iskolán kívüli továbbképzések,

a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és

sportversenyek.

3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács)

ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről,

aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések

eredményeiről.

Az intézményi tanács és az iskola közösségeinek kapcsolattartása

1. Az intézményi tanács az iskola közösségeivel az intézményi tanács teljes jogú

tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot.

2. Az intézményi tanács tagjai rendszeres időközönként – évente legalább két

alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az intézményi tanács

tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét,

javaslatait az intézményi tanács felé továbbítani.

3. Az intézmény működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az

iskola igazgatója félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak,

amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és

eljuttatja a fenntartó számára.

Az iskolaszék és az iskola közösségeinek kapcsolattartása

1. Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a

meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot.

2. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként – évente legalább egy alkalommal –

kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről,

valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az

iskolaszék felé továbbítani.

3. Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt:

az iskola igazgatója, (Ha nem tagja az iskolaszéknek.) 4. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az

- 16 -

iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább egy alkalommal – köteles

tájékoztatni az iskolaszéket.

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása

1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális

feladatokról

az igazgató

o a diákközgyűlésen évente legalább két alkalommal,

o az elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan,

az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják.

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a

szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell.

3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított

jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy

választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az

osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az

iskolaszékhez fordulhatnak.

4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg

vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola

igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

A nevelők és a szülők kapcsolattartása

1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális

feladatokról

az igazgató:

o a szülői szervezet (közösség) választmányi ülésén félévente,

o a portánál elhelyezett hirdető táblán keresztül,

o az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón és az iskola honlapján

keresztül folyamatosan

az osztályfőnökök:

o az osztályszülői értekezleten tájékoztatják.

- 17 -

2. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az

alábbi lehetőségek szolgálnak:

a családlátogatások,

a szülői értekezletek (évente 3 alkalom),

a nevelők fogadó órái (évente 6 alkalom),

a nyílt tanítási napok,

a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszélések,

írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, e-mailek.

3. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv

tartalmazza.

4. A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje

Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplóban vezetni, a tanuló tájékoztató füzetében aláírni, ellenőrizni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt a tanuló közbenjárásával kell pótoltatni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum három, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál havonta legalább egy érdemjegy alapján osztályozható a tanuló.

5. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső

szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy

írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola

igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola

nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.

6. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg

vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola

igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

7. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és

működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint

igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói,

- 18 -

igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

8. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és

házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek,

valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie.

9. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend

egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető

meg:

az iskola honlapján,

az iskola fenntartójánál,

az iskola irattárában,

az iskola könyvtárában,

az iskola nevelői szobájában,

az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél,

a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél,

10. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell

adni.

IV/3. Az iskola vezetésének és közösségének külső kapcsolatai

1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola

igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő

intézményekkel:

Az intézmény fenntartójának képviselőjével: KLIK Budapest V. Tankerülete

1051 Nádor utca 12.

Az intézmény működtetőjével: Belváros-Lipótváros Budapest

Főváros V. Kerületi Önkormányzata 1051 Budapest Erzsébet tér 4.

A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri

hivatallal: u.a.

A helyi pedagógiai intézettel: Budapest V. Kerületi Pedagógiai Intézet 1053

Budapest, Kálvin tér 3.

A területileg illetékes nevelési tanácsadóval vagy szakszolgálattal: Fővárosi

- 19 -

Pedagógiai Szakszolgálat V. Kerületi Tagintézménye 1052 Budapest,

Vármegye utca 11-13.

A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres

munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel,

gazdálkodókkal:

Az iskolát támogató Vácis Iskolai Alapítvány kuratóriumával.

Az alábbi közművelődési intézményekkel: Petőfi Irodalmi Múzeum, Aranytíz

Ifjúsági Ház, Ludwig Múzeum, Műcsarnok.

Az alábbi társadalmi egyesületekkel: Magyar Vöröskereszt, HEROSZ,

Egyesület a Belvárosi Nyugdíjasokért, KÓTA.

Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: Magyar Római Katolikus Egyház,

Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház.

3. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató felelős. Az

egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves

munkaterve rögzíti.

4. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága

rendszeres kapcsolatot tart fenn az ÁNTSZ Budapest V.-XIII. Kerületi

Intézetének és a BLESZ illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel

megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

5. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és

ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola rendszeres

kapcsolatot tart fenn a Belvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. A

munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős.

6. Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése

alapján térítésmentesen használhatják az alábbi egyesületek:

Vácis Torpedók Floorball DSE

- 20 -

7. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének

céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek közül az alábbiak

kapcsolódnak be a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába a

helyi pedagógiai intézeten keresztül:

angol munkaközösség,

magyar munkaközösség.

8. Közoktatási intézményünk az intézmény működése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola- és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezető vagy megbízottak útján.

a) Rendszeres munkakapcsolatot tart intézményünk: - a következő társintézményekkel:

az ELTE Pedagógiai-Pszichológiai Karralaz Általános Iskolai Igazgatók Kollégiumával,a Szabolcsi Bence Állami Zeneiskolával,az ének-zene tagozatos iskolák igazgatóival,a Gyámügyi Hivatallal.

A kapcsolattartás módja: szóban és írásban, az intézményekkel egyeztetett speciális formákban.

c) Az iskola dokumentumainak nyilvánossága:Az iskola SZMSZ-ét, Pedagógiai Programját és Házirendjét a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82.§-ában meghatározottak szerint közzéteszi a honlapján.

IV/4. A BELSŐ SZABÁLYZATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJE

A dokumentum neve

A megismertetés rendje

Tájékoztatás kérése

Hozzáférhető elhelyezés

SzMSz Írásos nyilvános-ságrahozatal ajóváhagyást követő második héten

A hivatali órákban (munkanapokon 8-16 óráig) előzetes egyeztetés alapján az igazgatótól és az igazgató-helyettesektől

igazgatói iroda,igazgazgató-

helyettesi iroda,tanári szoba,

könyvtár,honlap

Pedagógiai Írásos nyilvános- A hivatali órákban igazgatói iroda,

- 21 -

program ságrahozatal ajóváhagyást követő második héten

(munkanapokon 8-16 óráig) előzetes egyeztetés alapján az igazgatótól és az igazgató-helyettesektől, a munkaközösség-vezetőktől és a könyvtáros tanártól; rendkívüli esetben más időpontban is

igazgazgató-helyettesi iroda,

könyvtár,tanári szoba,

honlap

Házirend Írásos nyilvános-ságrahozatal ajóváhagyást követő második héten

A hivatali órákban (munkanapokon 8-16 óráig) előzetes egyeztetés alapján az igazgatótól és az igazgató-helyettesektől, a munkaközösség-vezetőktől és a könyvtárostól

igazgatói iroda,tanári szoba,

könyvtár, titkársághonlap

IMIP Írásos nyilvános-ságrahozatal azelfogadástkövető második héten

A minőségügyi felelőstől és a minőségi körök vezetőitől előzetes egyeztetés alapján

igazgatói iroda,igazgazgató-

helyettesi iroda,tanári,

könyvtár

Munkaterv Írásos nyilvános-ságrahozatal azelfogadást követő második héten

A hivatali órákban (munkanapokon 8-16 óráig) előzetes egyeztetés alapján az igazgatótól és az igazgató-helyettesektől

Igazgatói iroda,tanári szoba

V. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK

- 22 -

1. A nevelőtestület értekezletei

a) A nevelőtestület a tanév során rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló iskolaszék, illetőleg véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogot gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá.

b) Az intézmény nevelőtestülete a következő állandó értekezleteket tartja a tanév során:

- tanévnyitó-, félévi értékelő és tanévzáró értekezlet,- félévi és év végi osztályozó értekezlet,- őszi és tavaszi nevelési értekezlet.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 50 %-a, valamint a Közalkalmazotti Tanács, az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek tartja.

2. A nevelőtestület döntései, határozatai

A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt.A döntések, határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, külön füzetbe.

3. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje

a) "A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről,

- 23 -

amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alakalmazni a nevelési program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az intézményi minőségirányítási program elfogadásánál."

b) Az intézmény nevelőtestülete - feladatkörének részleges átadásával - a következő bizottságokat hozza létre, alkalmanként:

Fegyelmi Bizottság (fegyelmi vétség esetén)Felvételi Bizottság (első osztályosok meghallgatásakor az ének-zene emelt óraszámú osztályokba)

c) A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) neveltségi szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését, az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át (osztályfőnök, csoportvezető). A megbízott pedagógus - szükség esetén - a felelős vezető helyettes tudtával értekezletet hívhat össze, a közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok részvételével. Az ott elhangzottakról a nevelőtestületet tájékoztatja.

d) A nevelőtestület a köznevelési törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházza át a következő jogköreit: - a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése, - a foglalkoztatási és pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése, a munkaközösséghez tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződés kötéséhez javaslattétel,- helyi szakmai, módszertani programok összeállítása,- a munkaközösségek tagjainak jutalmazására, kitüntetésére javaslattétel.

A szakmai munkaközösségek vezetői az éves munkatervben rögzített rendes nevelőtestületi értekezleten számolnak be az átruházott hatáskörök gyakorlásáról.

4. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

a) A szakmai munkaközösség tagjai évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával.

b) Az intézmény szakmai munkaközösségei: - alsó tagozatos (1-2. osztály)- alsó tagozatos (3-4. osztály)- természettudományi

- 24 -

- társadalomtudományi- magyar- matematika- idegen nyelvi- ének-zene- osztályfőnöki- napközis

c) A szakmai munkaközösségek feladatai:

- javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktatómunka színvonalát, minőségét,

- fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására,

- szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát,

- javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására,

- támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget,

- az intézmény fejlesztése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhetnek, végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat,

- kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét,

- összeállítják az intézmény számára felvételi-, osztályozó, javító stb. vizsgák írásbeli és szóbeli feladatsorait, ezeket értékelik,

- végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését,

- a munkaközösségek vezetői az Intézményi Minőségirányítási Programnak megfelelően részt vesznek a pedagógusok teljesítményértékelésében.

- A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben.

d) Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje: Kapcsolattartás az iskolavezetéssel:

A szakmai munkaközösségekkel illetve azok vezetőivel való operatív kapcsolattartásért az igazgató és az igazgatóhelyettesek felelősek.A vezetők ennek megfelelően:

- 25 -

- részt vehetnek a munkaközösségek tanév elejei továbbá tanév végi értekezletén,

- jóváhagyják a munkaközösség- vezető által ellenőrzött tanmeneteket,- az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a

munkaközösség vezetők és munkaközösségi tagok teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat,

- gondoskodnak arról, hogy a munkaközösség-vezetőkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges. Ezeket az információkat a munkaközösség vezetők adják át az érintett szaktanároknak.

A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje- az éves munka tervezésében: az egyes munkaközösségek által

összeállított éves munkaterveiket a munkaközösség vezetők a tanévet előkészítő nevelőtestületi értekezleten ismertetik,

- a nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: a munkaközösségek közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a munkaközösség vezetők felelnek.Ennek érdekében a munkaközösség vezetők félévente legalább egy megbeszélést tartanak, melyen közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő, olyan oktatási, nevelési és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni iskolai szinten, például az iskolai belső szabályzatok, helyi tantervek felépítése, a tanulók beszámolási és értékelési rendszerének elvei.

- a féléves és az éves munka értékelésében: a tanévzáró elemző értekezleten a munkaközösség vezetők a nevelőtestület előtt beszámolhatnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését,

- koordinálják a tanulmányi és sportversenyek lebonyolítását,- összehangoltan szervezik az iskolai programokat.

VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

- 26 -

1. A tanév rendjea) A tanév általános rendjéről a művelődési és közoktatási miniszter évenként

rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 15-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben az SZMK, a Közalkalmazotti Tanács és a Diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével.

A tanév helyi rendjének elfogadása a tanévnyitó tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításáról, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról.

b) A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend és a balesetvédelmi előírásokat) az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni.

c) tanév helyi rendjében meghatározzuk: - az intézmény szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,- a tantestületi értekezletek témáit és időpontját, - a tanítás nélküli munkanapok programját - a miniszter által

meghatározott kereteken belül.

2. Az intézmény nyitva tartása

Az intézmény szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig 6,30 órától 20 óráig tart nyitva. Szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt - eseti kérelmek alapján, legkésőbb 21 óráig. Az intézmény hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon 8 órától 16 óráig tartja nyitva irodáit.

3. Az intézmény ügyeleti rendje

- 27 -

a) Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettesek a felelősek.

b) Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. A pedagógusi ügyeletet segítő tanulói ügyelet szabályai a házirendben találhatók.

c) Az intézmény munkanapokon az alábbi gyermekőrző felügyeletet tartja:

- a tanítási órák megkezdése előtt: 7 órától 7,45 óráig, du. 17,30 óráig.- A felügyeletet pedagógus, vagy pedagógiai asszisztens látja el.- Tanításmentes napokon napközis /szabadidős/ foglalkozást biztosítunk. - Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön

ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente egy alkalommal kell megszervezni.

4. A tanítási /foglalkozási/ órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama

a) Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők.

b) A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. Kivéve a 7-8. oszt. testnevelés óráit, amelyek legkorábban 7,15-kor kezdődnek. A kötelező tanítási órák 13,30 óráig tartanak, kivéve a 7.,8. osztályok összevont testnevelés óráit, melyeket 14,15 óráig, a napközisek és tanulószobások délutáni tanóráit, foglalkozásait, a szakköröket és az úszásoktatást pedig 16 óráig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető helyettesek tehetnek.

c) Az óraközi szünetek időtartama: 10 és 15 perc. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok felügyelik.

- 28 -

d) Az ebédeltetés, ebédelés rendjét, felügyeletét, a napközis munkaközösség javaslatát meghallgatva, az igazgatóhelyettes készíti el.

e) A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösségek ütemtervei rögzítik.

f) Egyéb rendelkezések: - Az utolsó tanítási óra után a tantermeket tisztán, rendben, lekapcsolt

villannyal kell hagyni. - A szaktanteremben az utolsó órát tartó pedagógus a szaktantermet

bezárja és a kulcsot a portára leküldi.

VII. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE

1. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje:

Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni.Ezért az intézmény vezetője, vagy kijelölt vezető helyettese ügyeleti beosztás alapján köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az intézményvezető jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

2. A belépés és benttartózkodás rendje

a) Iskolánkban beléptetési engedély nélkül csak az intézményben dolgozó közalkalmazottak, az iskolában tanuló diákok és a c/ pontban felsoroltak tartózkodhatnak.

b) Az intézménnyel jogviszonyban nem lévő külső látogatók csak igazgatói vagy igazgató helyettesi engedéllyel tartózkodhatnak az intézményben. Az engedélyezés a portás felé telefonon keresztül, illetve írásos engedéllyel történhet.

c) Nem szükséges külön engedély az első évfolyamon tanuló diákok szülei számára a tanév első hónapjában, de

legfeljebb október 1-ig, az iskola által meghirdetett programok csoportos látogatása esetén (pl.

csoportos óralátogatás, szakmai napok, vácis napok stb.), karbantartási munkákat végző dolgozók beléptetésekor, az iskola helyiségeinek kiadása kapcsán érkezők beléptetésekor.

- 29 -

Az utóbbi két esetben a karbantartási munkát irányító csoportvezető, illetve a helyiséget bérlő jogi személy felel az iskola rendjének megtartásáért.

3. Egyéb intézményi szabályok Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét

kötelező, alkalomhoz illő öltözékben. Pedagógus saját tanulóit magántanítványként nem taníthatja.

4. Az intézmény tanulóinak munkarendje

a) Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók iskolai munkarendjének, életének részletes szabályozását.

b) A házirend betartása a tanulók számára kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek.

VIII. A TANÓRÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI ÉS RENDJE

A tanórán kívüli, valamint a tanórákhoz kapcsolódó foglalkozások formáit az intézmény pedagógiai programja tartalmazza.

1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik, a törvényben rögzített csoportlészámok figyelembe vételével.A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet, a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy helyettese adhat engedélyt.

2. A napközis és a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei A napközi otthonba tanévenként előre, minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.

- 30 -

A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden jelentkezőt fel kell venni, mert a 16 óráig történő iskolai foglalkozásoknak ez ad keretet. A 16 óra előtti folyamatos eltávozás igényét szülői kérelem formájában lehet eljuttatni az igazgatóhoz.Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, akkor még egy csoportot kell indítani.

3. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés a tanév elején történik, és egy tanévre szól.

A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásban rögzíti. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket – a lehetőségek szerint – figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.

Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal, az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban, osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell.

Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei – az igazgató előzetes engedélyével - a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, erdei iskolákat, táborokat szervezhetnek.

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.

- 31 -

Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít.

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyházak által kijelölt hitoktatók végzik.

4. A) A mindennapi testnevelés formái

Az iskola a tanulók számára a mindennapi testnevelést a helyi tanterv óratervében meghatározott kötelező tanórai testnevelés órákon, táncórákon, valamint a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja.

A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.

Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait tanévenként a testnevelési munkaközösség munkatervében meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban, felnőtt vezető irányításával kell megszervezni.

A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy a sportudvar és a tornaszobák hétfőtől péntekig 14-16 óráig a testnevelő tanár felügyelete mellett a tanulók számára nyitva legyenek.

A tömegsport foglalkozások időkeretét tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

B) Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái

1. Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az

iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti.

2. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő képviseli az iskolai sportkört az

iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével folytatatott megbeszéléseken.

3. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő véleményét minden esetben ki

kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint

az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt.

4. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő az osztályokban, illetve az diák-

- 32 -

önkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a

tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás

megszervezését igénylik, és ez alapján – minden év május 31-éig – javaslatot

tesz az iskola igazgatójának az iskolai sportkör következő tanévi szakmai

programjára. A szakmai programra vonatkozó javaslatát az annak

megvalósításához szükséges, felhasználható időkeretet, valamint a

rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket

figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen

működő sportszervezet a szakmai program megvalósításába milyen

feltételekkel vonható be.

5. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi

munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai

munkaterv részeként kell elfogadni.

6. Az iskolai sportkör foglalkozásaihoz az iskola biztosítja az iskola

sportlétesítményeinek (sportudvar, tornaterem), valamint sport eszközeinek

használatát.

7. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az

iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja.

5. Az iskolai könyvtár működési rendje

Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz.

Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal:

- a kerületben lévő többi iskolai könyvtárral- az V. Kerületi Pedagógiai Intézet könyvtárával- a Pedagógus Könyvtár és Múzeummal- az Országos Széchenyi Könyvtárral.

- 33 -

Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár felelős. A könyvtáros tanár részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.

Az iskolai könyvtár teljes működési leírását, gyűjteményének gyarapítását a könyvtári SzMSz tartalmazza, mely jelen szervezeti és működési szabályzat 4. számú mellékletében található. A könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

6. A térítési díj és tandíj fizetésének rendje

a) Iskolánkban térítésmentesen biztosítjuk az alábbi köznevelési feladatokat:- tanórai foglalkozás,- a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás,

- az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás,

- tanulmányi verseny, szakkör, diáknap, énekkari foglalkozás, az iskola által szervezett művészeti tevékenység, iskolai sportkör, házibajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság,

- az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyelet reggel 7 órától délután 17 óra 30 percig,

- a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát,- a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés

miatt létesített vendégtanulói jogviszony,- az intézmény létesítményeinek, eszközeinek felügyelet melletti

használata, - az arra rászoruló tanulók számára fejlesztő pedagógiai foglalkozás és a

sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló esetén az állapotának megfelelő köznevelési intézményi ellátás.

- 34 -

b) Iskolánkban térítés ellenében biztosítjuk az alábbi szolgáltatásokat:- a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények

nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a 6. a) pontban meghatározott köznevelési feladatok, melyek térítési díjának összege az első félévben, a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 20 %-a. A második félévben az első félévi tanulmányi eredménytől függően, a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának:a) 10%-a, 3,5 tanulmányi átlag felett,b) 15%-a, 2,5–3,4 tanulmányi átlag,c) 25%-a, 2,5 tanulmányi átlag alatt,

- a független vizsga, - a 6. a) pontban meghatározottakon kívüli okból létesített vendégtanulói

jogviszony, melynek térítési díja a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 3 %-a,

- a tanuló az iskolai étkezésért térítési díjat fizet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint,

- a Szülői Választmány és a Diákönkormányzat 5 napos erdei iskola szervezése esetén 20.000 forintban határozta meg azt a legmagasabb összeget, amit nem lehet túllépni. Rövidebb időtartamú erdei iskola esetén ez az összeg napi 4000 forint. A térítési díj kizárólag az erdei iskola tanórán kívüli, nem pedagógiai jellegű tevékenységi körbe tartozó szolgáltatásainak költségeit fedezheti (útiköltség, szállásköltség, étkezés, belépődíj).

c) Tandíjfizetési kötelezettség- Iskolánkban a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és

oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás tandíjköteles, amelynek éves összege nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát.

d) Szociális kedvezmények a térítési díj és a tandíj fizetésének teljesítéséhez- A térítési díj és a tandíj csökkenthető a törvényes képviselő kérelmére.

A kérelmet a köznevelési intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki véleményezi, majd továbbítja a fenntartóhoz.

- 35 -

7. A tanuló által előállított termék vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

A tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozáson készített tanulói alkotások vagyoni jogával általában a diákok rendelkeznek. Kivételt képeznek ez alól a különösen értékes iskolai nyersanyagból készített termékek. Ezek tulajdonjogával az intézmény rendelkezik. Értékesítés esetén a díjazásról a DÖK és az iskolavezetés közösen dönt.

IX. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. Általános szabályok

Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:

biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;

segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;

segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt

szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai

(pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,

szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei:

1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni,

azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.

2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső

szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;

- 36 -

az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;

hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.

Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei:

1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban

észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.

2. Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a

jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.

Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.

Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.

Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek:o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó

figyelmét;o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.

A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató:

o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és

ügyviteli és technikai jellegű munkáját;o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását;o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves

ellenőrzési tervet;

- 37 -

o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.

Igazgatóhelyettesek:o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató

és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és

eredményességét; a pedagógiai asszisztensek munkáját, munkafegyelmét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.

Munkaközösség-vezetők:o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó

pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;o a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi

eredménymérésekkel).

Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva a folyamatba épített belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv és az IMIP részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően.

A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét.

Az intézményben folyó pénzügyi belső ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belső ellenőrzési kézikönyv szerint történik.

- 38 -

A független belső ellenőri tevékenységet az intézményben a fenntartó önkormányzat polgármesteri hivatalának belső ellenőrzése látja el.

2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje

A) A belső ellenőrzés céljaA belső ellenőrzés célja az intézményben folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának értékelése, mérése. A belső ellenőrzés során fel kell tárni azt, hogy mely területen kell erősíteni a pedagógiai munkát, mely területen kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, bővíteni.A belső ellenőrzés minden esetben jobbító szándékú, és a kölcsönös bizalmon alapszik. A látogatásokat és ellenőrzéseket általában előre jelzik az ellenőrzésre jogosultak, de szükség esetén az igazgató ettől eltérően is rendelkezhet.

B) A folyamatba épített belső ellenőrzésre jogosultak megnevezése a/ Az intézményvezetés tagjai a nevelő-oktató munka és az iskolai élet bármelyik területe felett ellenőrzési joggal rendelkeznek.A belső ellenőrzésre jogosultak: igazgató, az igazgató helyettesei, a munkaközösségek vezetői, az osztályfőnökök és a megbízás alapján feladatot ellátó pedagógusok.

b/ Az igazgató és az igazgatóhelyettesek általános ellenőrzési joggal rendelkeznek.

c/ A munkaközösségek vezetőinek joga és feladata a hatáskörükbe tartozó tanítási órák és tanórán kívüli foglalkozások látogatása, a tantervek tanmenetek betartásának ellenőrzése /segítő, tapasztalatszerző célzattal/. A munkaközösséget nem alkotó pedagógusok esetében ezt az igazgatóhelyettesek végzik el.Ha a látogatás során javítani valót, vagy hiányosságot észlelnek, arra felhívják a pedagógus figyelmét. A feltárt tanári, szakmai hiányosságokat jelzik az iskolavezetés felé, a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

d/ Az osztályfőnökök joga és feladata osztályuk tanítási óráinak és tanórán kívüli foglalkozásainak látogatása, az osztállyal kapcsolatos dokumentáció /napló, osztályzatok, tájékoztató füzetek, stb./ ellenőrzése.Hiányosságok észlelése esetén a c/ pontban részletezettek szerint kötelesek eljárni.

- 39 -

e/ A megbízás alapján feladatot ellátó pedagógusok az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatót vagy helyettesét kötelesek tájékoztatni.

f/ Az intézményi belső ellenőrzésre félévente ütemterv készül, amely az intézményi munkaterv mellékletét képezi. Az ellenrőzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt.

g/ Az ellenőrzésre jogosultak nevelőtestületi értekezleten, munkaközösségi foglalkozásokon számolnak be az ellenőrzés tapasztalatairól. Az ellenőrzést a naplóba be kell jegyezni.

h/ Az iskola igazgatója és helyettesei a pedagógiai munka hatékonyságát, a pedagógusok tevékenységét az osztályozó értekezleteken, valamint a félévi és év végi nevelőtestületi értekezleteken értékelik. Ha az érintett pedagógusnak az értékeléssel kapcsolatosan észrevétele van, azt jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A munkaközösségek vezetői évente egy alkalommal írásban értékelik a munkaközösségek munkáját.

C) A belső ellenőrzés leggyakoribb formái

a/ A pedagógiai munkában: óralátogatások és ezek tapasztalatainak megbeszélése beszámoltatás szóban vagy írásban, írásbeli dokumentumok /tanmenetek,

osztályfőnöki munkatervek, naplók, törzslapok, tájékoztató füzetek, írásbeli dolgozatok stb./ ellenőrzése

tanórán kívüli tevékenységek /szakkörök, napközi, tömegsport, egyéb rendezvények/ látogatása, ellenőrzése

ügyeleti munka, hiányzások, késések ellenőrzése az iskola tisztaságának, rendjének ellenőrzése /technikai munkatársak

tevékenysége/.

b/ Az igazgatási feladatokban: a tankötelezettségről szóló törvény érvényesülése tanulónyilvántartás továbbtanulás adminisztratív feladatok, okmányok

c/ Szervezési feladatokban: tanulmányi versenyek, kirándulások, erdei iskola, vizsgák helyettesítések, túlórák iskolai ünnepélyek, testületi értekezletek jegyzőkönyvei

- 40 -

X. A TANULÓI JOGVISZONY, A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI, HIÁNYZÁSUK

IGAZOLÁSA

1. A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei:

a) A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény részletesen szabályozza a tanuló jogviszony keletkezését és megszűnését. Az iskola tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bekerülni, amely jelentkezés alapján történik. Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A felvételről és átvételről az iskola igazgatója dönt a tankerületi igazgató egyetértésével.

b) Felvétel az ének-zene emelt óraszámú osztályba: Az iskola a felvételi követelményeket és az ének-zenei meghallgatások időpontját a beiratkozási tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben nyilvánosságra hozza. A zenei meghallgatást az iskola pedagógusaiból álló, az igazgató által kijelölt bizottság előtt kell tenni.

2. A tanuló jogai és kötelességei:

a) Az intézmény megteremti - a közoktatási törvényben biztosított - tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény házirendje tartalmazza.

b) A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek: Intézményünkben az alábbi helyi vizsgáztatás folyik:

- zenei meghallgatás (1.o.), osztályozó, javító, tantárgyi szintfelmérő és különbözeti vizsgák.

- A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melynek elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató aláírja.

3. A tanulók jutalmazásának elvei:

- 41 -

a) Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

b) Az iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki:- tanulmányi versenyt nyer,- eredményes kulturális tevékenységet folytat,- kimagasló sportteljesítményt ér el,- a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet, vagy- kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végzett.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egysé-ges helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

4. A jutalmazás formái:

a) Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellett a következő írásos dicséretek adhatók, melyeket a tájékoztató füzetbe be kell jegyezni:- szaktanári, napközi vezetői, osztályfőnöki, tanulóközösségi, igazgatói és

nevelőtestületi dicséret. Az osztályközösségben egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók

tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséreteit a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanuló a tanév végén könyvvel és oklevéllel, emlékjelvénnyel, emléktárggyal jutalmazhatók.

A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok, az osztályközösség és a diákönkormányzat javaslatának meghallgatása után - az osztályfőnök dönt.

b) Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen, az iskola közössége előtt, nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől.

c) Csoportos jutalmazási formák:Jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház vagy kiállítás látogatásához).

5. A) Fegyelmi intézkedések és büntetések

a) Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi

- 42 -

intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű,hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál, mint nevelési eszköz.

A fegyelmi intézkedések szóban és írásban a következők lehetnek:- szaktanári figyelmeztetés, szaktanári intés- osztályfőnöki figyelmeztetés- osztályfőnöki intés- igazgatói figyelmeztetés- igazgatói intés

Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe be kell írni. Fegyelmi intézkedésként a testi fenyítés semmilyen formája nem alkalmazható.

b) Fegyelmi büntetések: Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő.A tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 58-61.§-a szabályozza.

- 43 -

5. B) A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai

a) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség

elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján,

fegyelmi büntetésben részesíthető.

b) A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési

intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

rendelkezései alapján kell lefolytatni.

c) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a

kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint

ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló

közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető

eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló

szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért.

d) Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok

végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős.

e) Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz

javaslatot az érdekelt feleknek.

f) Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy

indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást.

g) A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola

igazgatója a felelős.

h) A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi

bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés

kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi

tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása.

i) A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a

jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy

a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje.

A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell.

- 44 -

j) A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló

kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak

akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet

különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola

által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó –

rendezvényen történt.

k) A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit

vétkesen és súlyosan szegje meg.

Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni.

Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét

is.

A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét

figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt

súlyos.

l) A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az

a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet

részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja

meg.

6. A tanulói hiányzás igazolása

a) A tanuló köteles a tanítás órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői, vagy orvosi írással igazolni (az igazolás módját a házirend tartalmazza). A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat, melyet a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet a tájékoztató füzetben. Az engedély meg-adásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

b) A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az igazolatlan órákat az osztályfőnök a tájékoztató füzetbe, és az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének

- 45 -

felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. Többszöri igazolatlan mulasztás fegyelmi eljárás indítását vonja maga után.

XI. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK

HASZNÁLATI RENDJE

1. Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok

a) Az iskola épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épület lobogózása a gondnok feladata. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, a felszereltség állagának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,- az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való

takarékoskodásért,- a tűz és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

Az iskola különböző helyiségeinek tanulókra vonatkozó használati rendjét a házirend szabályozza.

2. Az iskola közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok

a) Az iskola dolgozóinak joga, hogy az iskola valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használják, a nyitvatartási rendnek megfelelően. A szaktantermek használatához a helyiség felelősének engedélye szükséges.

b) Az intézmény tanulói az iskola létesítményeit, helységeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívül rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetében történő bejegyzés útján kéri, amit az osztályfőnök hagy jóvá.

c) Az intézmény egész területén tilos dohányozni!

3. Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok

a) Az intézmény felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ekkor a használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag felelős. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt, és a gyártási számot. Az

- 46 -

átvételi elismervényt 2 példányban kell elkészíteni, melynek egyik példánya az irattárba kerül, másik példánya az igazgatóhelyettesnél marad. Az eszköz visszaszolgáltatásakor kell megsemmisíteni a leadott példányt. Az irattári példányra rá kell vezetni az eszköz visszaadásának megtörténtét.

b) A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséről a szakmai munkaközösség, beszerzésükről az igazgatóhelyettes gondoskodik az igazgató engedélyezése után. A tanításhoz használt szemléltetőeszközök, anyagok, médiák órán való felhasználásának biztosítása a tanár feladata. Az eszközök, berendezések hibáját az igazgatóhelyettesnek jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni, a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell.

4. A helyiségek biztonságának rendszabályai

a) Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. A bezárt termek kulcsát a portára kell leadni. A tantermek zárásának ellenőrző felelőse az épületet záró gondnok, akinek gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról is.

b) A tantermek, szaktantermek és a tornaterem balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról, karbantartásáról a gondnok gondoskodik. A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról szintén. Oda tanulók csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre.

c) A számítástechnikai szaktanterem használati rendje a teremben, kifüggesztve található. Betartása mindenki számára kötelező!

d) Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az igazgatóhelyettes feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel-gondviselővel történő rendeztetése.

5. Az intézmények helységeinek bérbeadási rendje

a) Intézményünk a Közoktatási törvény alapján anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az iskola helyiségeinek,berendezéseinek bérbeadásáról, a bérbeadás feltételeiről ( ha az nem sérti az alapfeladatok

- 47 -

ellátását) az igazgatóhelyettes javaslatára és az érintett közösségek véleményének kikérésével - az igazgató dönt.

b) Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás és a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét. A bérbeadásból származó bevételeket az intézmény működési feltételeinek javítására kell fordítani.

6. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai

Az iskolában kizárólag a tanulók testi-lelki fejlődését segítő szolgáltatások reklámjai helyezhetők el. Amennyiben iskolán belüli program szervezését hirdeti, emeletenként egy plakát helyezhető el. Iskolán kívüli szervezés esetén egy, maximum A/3-as méretű plakát függeszthető ki a bejáratnál lévő üveges csapóajtó előtti faliújságra. Szórólapos reklámtevékenység csak úgy végezhető, hogy az osztályfőnökök teszik elérhetővé a tájékoztatókat azon diákok számára, akik igénylik. A reklámok kifüggesztésére illetve átadására az igazgató, annak távollétében az általános igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

7. Fakultatív hit- és vallásoktatás

Az iskola helyet biztosít fakultatív hit- és vallásoktatásra. A különböző felekezetek minden tekintetben egyenlő lehetőséget kapnak. Az oktatás gyakorisága és a terem nagysága az oktatást igénylő tanulók létszámától függ.

XII. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA

1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai

a) Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitástudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak.

A hagyományápolással kapcsolatos feladatainkat az intézmény pedagógiai programja tartalmazza.

2. A hagyományápolás külsőségei

- 48 -

Az intézmény emblémájának leírása: Hangjegyformájú gyermekkéz, amely egy ceruzát tart. Tanítványaink ezzel az emblémával ellátott trikót is viselhetnek iskolai felirattal.

Az intézmény zászlója: Nemzeti zászló selyemből, hímzett címerrel.

Iskolai ünnepségek, megemlékezések rendje

Iskolai ünnepeink: tanévnyitó, október 23., karácsonyi és évzáró hangverseny,március 15., tanévzáró. Az iskolai ünnepélyeken kötelező a fegyelmezett viselkedés, az osztályonként történő ünnepi öltözetben való megjelenés. Az iskolai ünnepélyeken a diákoknak fehér blúzt / inget, sötét szoknyát vagy nadrágot, a zenei osztályosoknak iskolai nyakkendőt kell viselni. Ezen felül osztálykeretben történő megemlékezést tartunk az aradi vértanúkról ( október 6.) Öt évente ünnepségsorozat keretében emlékezünk meg iskolánk alapításáról, tíz évente az ének-zene tagozat létrehozásáról.

c) Az iskola hagyományos sportfelszerelése:lányok: kék tornadressz, tornacipőfiúk: kék nadrág, fehér trikó, tornacipőA szülők anyagi helyzetük függvényében szerzik be a hagyományos sportfelszerelést.

XIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. Az iskola védő-óvó intézkedései

Ez a tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, és a hátrányos helyzetű gyerekek elviselhető életlehetősége felett.

A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai:A gyermekek elemi szükségleteinek kielégítése, egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör biztosítása a családon belül és azon kívül (élelem, ruházat, pihenés, tanszer).

- Egészségi állapotuk figyelemmel kísérése, rendszeres ellátásuk biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton és az iskolafogászati rendelésen

- 49 -

keresztül. - Intézményes ellátásuk (ügyelet, étkeztetés, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás/.

- A tanulók tanulmányi eredményének, rendszeres iskolába járásának ellenőrzése.

- Segítségnyújtás tanulmányaik befejezése, pályaválasztásuk, eredményes beiskolázásuk érdekében.

- A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett környezetben nevelkedő gyerekek otthoni életformájának, ellátásának folyamatos ellenőrzése, bekapcsolásuk az iskolai tevékenységekbe, és a szabadidő értelmes eltöltését szolgáló programokba (felzárkóztatás, tehetséggondozás, sport, táborozás, kulturális és egyéb programok).

- Figyelemmel kísérjük, hogy a tanulók milyen kortárscsoportokban vesznek részt, használnak-e egészségükre káros anyagokat, folytatnak-e korukra, egészségükre káros életmódot.

2. A gyermek- és ifjúságvédelmi munkát kijelölt pedagógus(ok) koordinálja.

- Tevékenysége során - a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - együttműködik az osztályfőnökökkel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével. - A felmerülő problémák megoldásában konkrét segítséget ad. - Szükség esetén konzultál az iskolaorvossal, az iskolapszichológussal, a fejlesztő pedagógussal, a Gyermekjóléti Szolgálat és a Gyámügyi Hivatal munkatársaival. - Tájékoztatja az osztályfőnököket, a szülőket és a tanulókat, hogy milyen problémákkal fordulhatnak hozzá, vagy milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel.

- Szociális, vagy anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, illetve tanácsot ad ezek igénylésével kapcsolatban.

- Pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező (pl. gyermekbántalmazás) észlelése esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot.

- A Gyermekjóléti Szolgálat kérésére esetmegbeszéléseken vesz részt. A tanév kezdetekor a tanulókat és szüleiket írásban tájékoztatja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, és arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.

- Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Ifjúsági Lelkisegély telefon) címét illetve telefonszámát.

3. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

- 50 -

a) A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt a BLESZ vezetőjével.

b) A megállapodásnak biztosítania kell: az iskolaorvos heti két alkalommal történő rendelését az iskolában

(tanévenként meghatározott napokon és időpontban), az iskolai védőnő heti három alkalommal történő rendelését az iskolában

(tanévenként meghatározott napokon és időpontban), a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi

területeken:o fogászat: évente egy alkalommal, o szemészet: évente egy alkalommalo általános szűrővizsgálat: évente egy alkalommal,

a tanulók fizikai állapotának mérését évente egy alkalommal, a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi

vizsgálatát, a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente egy alkalommal.

c) A szűrővizsgálatok idejére a tanulócsoportok mellé az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

d) A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentést a szakorvos írásos véleménye alapján csak az iskolaorvos adhat. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos a szakorvosi vélemény figyelembe vételével a tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásra utalhatja. A gyógytestnevelési foglalkozásokat az igazgatóhelyettes tartja nyilván.

e) Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja.

Az orvosi vizsgálatok időpontjáról az osztályfőnököket az iskolatitkár tájékoztatja. A hiányzó tanulók orvosi vizsgálatáról és oltásáról a védőnő gondoskodik.

f) Az iskola - lehetőségei szerint - biztosítja a magatartási zavarokkal, serdülőkori problémákkal küszködő tanulók pszichológiai vizsgálatát az iskolapszichológus segítségével. Az iskolapszichológus részt vesz az egészségügyi és mentálhigiénés megelőző munkában az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal együttműködve. Kapcsolatot tart a munkájához kapcsolódó egészségügyi és egyéb intézményekkel.

4. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésében illetve baleset után

- 51 -

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy baleset veszélye fennáll, vagy azt, hogy a tanuló balesetet szenvedett a szükséges intézkedéseket megtegye.4.1 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan:

a) Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit.

b) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.

c) A nevelők a tanórai és az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Különös figyelmet kell fordítani a folyosói korláton és a nyitott tantermi ablakokon való kihajolás megtiltásának.

d) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.

e) Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során

ismertetni kell:o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,o a házirend balesetvédelmi előírásait,o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti

katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,

o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók

figyelmét.f) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai

jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

g) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a

- 52 -

szükséges ismereteket.A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza.

h) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza.

4.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén:a) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset,

sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell

szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola

igazgatójának.E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni.

b) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

c) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

4.3 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján:a) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka

egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért.

b) A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek –

- 53 -

bevonásával.c) A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a

szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt.

d) A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani.

e) A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat.

f) A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

g) Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának.

h) A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

i) Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek

bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),

valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,

a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,

a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy

- 54 -

több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló

bénulását, vagy agyi károsodását okozza.j) Az iskolában lehetővé kell tenni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői

szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában.

k) Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

4.4 A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyéb feladatok

A tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az intézményben előforduló veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartási formákat a tanév megkezdésekor /az első tanítási napon/, valamint szükség szerint /kirándulás, erdei iskola, stb./ életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Ennek tényét és tartalmát az osztálynaplóban kell dokumentálni.

A tanév megkezdésekor /az első tanítási órán/ ismertetni kell a kémia, a fizika, a technika, a testnevelés, a számítástechnika foglalkozásokon előforduló veszélyforrásokat, munka- és egészségvédelmi előírásokat. Ugyanez a teendő új kísérlet, új munkadarab, új eszköz, új gyakorlat megkezdése előtt is.

Az intézményben csak a 10 évnél idősebb tanulók használhatják az alábbi gépeket tanári felügyelet mellett:

- villamos fúrógép, - barkácsgép /korong, vibrációs csiszoló, dekopírfürész, polírkorong/, - törpefeszültséggel működő forrasztópáka, - 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, pillanat forrasztópáka,- villamos háztartási gépek /tűzhely, kávéfőző, robotgép, varrógép/,- kerékpárszerelési anyagok.

A számítógépeket csak pedagógus felügyelete mellett szabad használni!

Ha a tanulót baleset éri, a felügyeletével megbízott pedagógusnak meg kell tenni a szükséges intézkedéseket / ellátás, irodában jelentés, elektronikus jegyzőkönyv felvétele stb./.

4. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

- 55 -

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül:

- a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés,árvíz, belvíz, stb.),

- a tűz, - robbantással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épüeltét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell

- az intézmény fenntartóját, - tűz esetén a tűzoltóságot,- robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,- személyi sérülés esetén a mentőket, - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő

rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató, vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására, az épületben tartózkodó személyeket megszakított csengőhanggal értesíteni kell. Haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékletében található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:

- Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!

- A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!

- A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.

- A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

- 56 -

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozó kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:

- a kiürítési terven szereplő kijáratok kinyitásáról,- a közmű vezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, - az elsősegélynyújtás megszervezéséről, - a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség,

tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófa-elhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:

- a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, - a veszélyeztetett épület jellemzőiről,- az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), - a közmű (víz, gáz, elektromos stb.)vezetékek helyéről, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófa-elhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani!A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni.A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgató utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a kijelölt igazgatóhelyettes a felelős. A tűriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:

- a földszinti portán, - az igazgatóhelyettesi irodában.

- 57 -

Tennivalók bombariadó esetén- Bombariadó esetén a Rendőrséget azonnal értesíteni kell. - Az épületet a legrövidebb időn belül teljesen ki kell üríteni. - Az épület átvizsgálása után a termeket újra birtokba lehet venni, a

tanítást /foglalkozást/ az órarendnek /munkarendnek/ megfelelően folytatni kell. A kieső tanítási órákat a kijelölt munkaszüneti napon /szombaton/ pótolni szükséges. Ennek időpontjáról a fenntartó Önkormányzat Jegyzőjét, a szülőket a tanulókat értesíteni kell.

5. Az iskolai tankönyvellátás rendje

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben:

- elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,- részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

- a felelős dolgozók feladatait,- a szükséges határidőket,- a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, - a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.

Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

- az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,- a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját

és mértékét,- a szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét.

A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről

– a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével:

- Tankönyvként csak az a könyv hozható forgalomba, amelyet külön jogszabályban meghatározott eljárás alapján tankönyvvé nyilvánítottak és szerepel a tankönyvjegyzékben.

- 58 -

- November 15-ig a nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre.

- A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelzik.

- Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen támogatást a normatív kedvezmények felett.

- November 30-ig a felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

- A költségvetési törvény megjelenésétől függően a nevelőtestület dönt a tankönyvtámogatás módjáról, és erről az iskola igazgatója írásban értesíti a szülőket.

- Az iskola február 15-ig elkészíti a tankönyvrendelést, figyelembe véve és megbecsülve az iskolába belépő új osztályok, tanulók várható létszámát.

- Az iskolának június 10-ig közzé kell tenni azoknak az ajánlott és kötelező tankönyveknek a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kölcsönözhetnek.

- Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.

- Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább 25 %-át tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül.

- Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja.

- 59 -

A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálása által okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni.

6. Az intézmény további rendelkezései:

A leltározás és selejtezés mikéntjét a Leltározási és Leltárkészítési Szabályzat tartalmazza. A leltározást és selejtezést a felelős igazgató helyettes készíti elő.

- 60 -

XIV. AZ SZMSZ FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ÉS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJE

1.Az SZMSZ felülvizsgálatának rendje

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát felül kell vizsgálni, ha a jogi szabályozás változásai megkövetelik; az intézmény igazgatója vagy dolgozóinak nagyobb csoportja kéri; az Iskolaszék és/vagy a Diákönkormányzat felülvizsgálati javaslattal él; fenntartói döntés indokolttá teszi.

Amennyiben a felülvizsgálat módosító javaslattal egészül ki, a módosításról véleményt kell kérni minden érintett, arra jogosult féltől.

2. Az SZMSZ nyilvánosságra hozatalának módja

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a jóváhagyástól számított két héten belül írásban nyilvánosságra kell hozni. Az SZMSZ-t legalább 5 példányban kell megjelentetni. A nyilvános elhelyezésről az igazgató gondoskodik az alábbi módon: egy-egy példány elhelyezése az igazgatói irodában, a titkárságon, az igazgatóhelyettesi irodában, a tanáriban és a könyvtárban.

- 61 -

XV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Jelen szervezeti és működési szabályzat /SZMSZ/ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák.

3. Szervezeti és Működési Szabályzat a következő mellékletekkel rendelkezik: 1. sz. Melléklet: Az intézmény szervezeti felépítése2. sz. Melléklet: A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 3. sz. Melléklet: Ellenőrzési nyomvonal4. sz. Melléklet: Az iskolai könyvtár SzMSz-e5. sz. Melléklet: A feladatellátás rendjének szabályzata6. sz. Melléklet: Adatkezelési szabályzat7. sz. Melléklet: Az elektronikus úton előállított, tárolt és hitelesített

iratok kezelése8. sz. Melléklet: Gyakornoki Szabályzat

4. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskolai diákönkormányzat 2013. május 22-én véleményezte és elfogadásra javasolta.

Budapest, 2013. május 22.

…………………………… az iskolai diákönkormányzat

vezetője

5. A Szervezeti és Működési Szabályztatot a Szülői Választmány 2013. május 23-án véleményezte és elfogadásra javasolta.

Budapest, 2013. május 23 .

………………………………. a Szülői Választmány elnöke

3 A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület 2013. május 21. napján elfogadta.

- 62 -

Budapest, 2013. május 24.

Tölgyszéki Papp Attila igazgató

- 63 -

Tartalomjegyzék

I. Általános rendelkezések 21. A szervezeti és működési szabályzat /SZMSZ/ célja,

jogi alapja 22. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli

hatálya 2

II. Az intézmény általános jellemzői 31. A közoktatási intézmény jellemzői 32. Az intézmény tevékenységei 33. Az alap és a kiegészítő tevékenységeket meghatározó

jogszabályok 44. A költségvetési szerv szervezeti felépítése 45. Az intézmény OM azonosítója 46. Az intézmény jogosítványai 57. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei 6

III. Az intézmény vezetése 71. Az intézményvezető és feladatköre 72. A vezetési feladatok megvalósítása 73. A vezetők helyettesítési rendje 8 4. Az intézmény vezetősége 8

IV. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartásformái és rendje 9

IV/1. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK 91. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás

általános módjai 92. Az intézményi közösségek jogai 103. Az alkalmazotti közösség 104. A szülői közösségek 115. A tanulók közösségei 12 6. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők 13 7. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek

biztosítása 148. Az iskolaszék 149. A Közalkalmazotti Tanács és a Szakszervezetek 14

IV/2. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 15IV/3. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGÉNEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI 19IV/4. A BELSŐ SZABÁLYZATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJE 21

- 64 -

V. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek 231. A nevelőtestület értekezletei 232. A nevelőtestület döntései, határozatai 233. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és

a beszámoltatás rendje 234. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 24

VI. Az intézmény működési rendje 271. A tanév rendje 272. Az intézmény nyitva tartása 273. Az intézmény ügyeleti rendje 284. A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi

szünetek rendje, időtartama 28

VII. Az intézmény munkarendje 291. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje 292. A belépés és benntartózkodás rendje 293. Egyéb intézményi szabályok 304. Az intézmény tanulóinak munkarendje 30

VIII. A tanórákhoz kapcsolódó és a tanórán kívüli foglalkozásokszervezeti formái és rendje 30

A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok 31

A napközis és a tanulószobai foglalkozásokra valófelvétel elvei 31

3. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok 31

4. A mindennapi testedzés formái 325. Az iskolai könyvtár működési rendje 336. A térítési díj és tandíj fizetésének rendje 34

7. A tanuló által előállított termék vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 36

IX. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok 36 1. Általános szabályok 36

2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje 39A/ A belső ellenőrzés célja 39B/ A belső ellenőrzésre jogosultak megnevezése 39C/ A belső ellenőrzés leggyakoribb formái 40

- 65 -

X. A tanulói jogviszony, a tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elvei és formái, hiányzások igazolása 41

1. A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei 412. A tanuló jogai és kötelességei 413. A tanulók jutalmazásának elvei 424. A jutalmazás formái 425.A Fegyelmi intézkedések és büntetések 435.B A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai 446. A tanulói hiányzás igazolása 45

XI. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 46

1. Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok 462. Az iskola közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó

rendszabályok 46Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó

rendszabályok 464. A helyiségek biztonságának rendszabályai 475. Az intézmény helységeinek bérbeadási rendje 476. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai 487. Fakultatív hit- és vallásoktatás 48

XII. Az intézményi hagyományok ápolása 481. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai 482. A hagyományápolás külsőségei 49

XIII. Egyéb rendelkezések 491. Az iskola védő-óvó intézkedései 492. A gyermek- és ifjúságvédelmi munkára kijelölt pedagógus 503. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 513. A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok 524. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 565. Az iskolai tankönyvellátás rendje 586. Az intézmény további rendelkezései 60

XIV. Az SZMSZ felülvizsgálatának és nyilvánosságra hozatalának rendje 61

1. Az SZMSZ felülvizsgálatának rendje 612. Az SZMSZ nyilvánosságra hozatalának módja 61

XV. Záró rendelkezések 62Mellékletek 1-8-ig 67-135

- 66 -

1.sz. Melléklet

A BUDAPEST V. KERÜLETI VÁCI UTCAI ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

IGAZGATÓÁltalános (pedagógiai)

igazgatóhelyettes

Alsó tagozatosigazgatóhelyettes

Osztályfőnöki mk.vezetője

Alsó tagozatos mk.vezetők

Magyar mk. vezetője Napközis mk.vezetője

Idegen nyelvi mk.vezetője

Matematika mk.vezetője

Természettudományosmk. vezetője

Társadalomtudományimk. vezetője

Ének-zene mk. vezetője Alsó tagozatostanítók,

fejlesztő pedagógus

Pedagógiai asszisztensek

Rendszergazda

Iskolatitkár

Osztályfőnökök,Vezetőtanárok,

Szaktanárokiskolapszichológus

- 67 -

2.sz. MellékletVáci Utcai Ének-Zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatához

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

Hatályos: 2005. június 1-től

P.H.

Páricsi Dezsőné igazgató

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. § (5) bekezdése alapján az intézményvezető köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről.

- 68 -

Az Intézménynél előforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni.

1. Szabálytalanság

A szabálytalanság, valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső szabályzattól, utasítástól

való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti.

A szabályok be nem tartása adódhat- nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból.

2. Jelen eljárásrend tekintetében a szabálytalanságok körének meghatározása

Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok a cselekmények, melyek mértékük alapján

- a büntető-, - szabálysértési, - kártérítési, illetve - fegyelmi eljárás megindítására adnak okot.

3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja

A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése.

A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen.

A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan elemeket határoz meg, mely olyan feladatokat ír elő, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozható kár mértékét.

- 69 -

4. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok kiemelt kezelése a szabálytalanságok megelőzése érdekében

Az intézménynél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok a következők:- a tervezési folyamatok egyes területei, - a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő

feladatnak, folyamatnak minősített területek.

4.1.A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:

- A korábbi évek tapasztalatai alapján, - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve, - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kényes területek, (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van);

- Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek, (pl.: tárgyi eszköz beszerzés) fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról.

- Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is.

4.2. A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:

- rendszeresen át kell tekinteti a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra,

- vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről.

5. Az intézményvezető értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében

Az intézményvezető a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja.

6. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén

A FEUVE rendszernek a következő feladatai lehetnek, ha működése során szabálytalanságot észlel:

- 70 -

a) amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során a korábban már meghatározott – szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az intézményvezetőt;

b) amennyiben az intézményvezető észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles erről a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetőjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról.

Szabálytalanságok esetén büntető, szabálysértési, kártérítési és fegyelmi eljárás indítható a jogszabályok által meghatározott módon.

- 71 -

3. sz. Melléklet A Váci Utcai Ének-Zenei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatához

Ellenőrzési nyomvonal

Hatályos 2005. június 1-től

P.H.

Páricsi Dezsőné igazgató

- 72 -

Ellenőrzési nyomvonal

Az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/ 1998. (XII. 30.)Kormányrendelet 145/B- § (2) bekezdése kimondja, hogy az ellenőrzési nyomvonatl a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. A jogszabályhelynek való megfelelés céljából az intézményvezető a következők szerint határozza meg az intézmény ellenrőzési nyomvonalát.

Az intézmény részben önálló gazdálkodó voltából következik, hogy az

Ellenőrzési nyomvonalhoz szükséges dokumentumok egy részét bocsátja rendelkezésre, az Önkormányzat Pénzügyi Osztálya.

1. Az ellenőrzési nyomvonal – a hivatkozott jogszabály alapján – az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra:

- tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal.- végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, valamint- az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala.

2. A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal.A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza az egyes tervezéshez kapcsolódó, annak részeként definiálható főtevékenység megnevezését, így az alábbi kiemelt területeket:

- közép, illetve hosszú-távú program,- költségvetési koncepciók,- elemi költségvetési tervezés.

A kiemelt fő tevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők:

- előzetes vezetői ellenőrzés- módja, eszköze,- feladatellátója,- határidők, illetve feladat-elleátási gyakoriság;

- munkafolyamatba épített ellenőrzés- módja, eszköze,- feladatellátója,- határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság;

- utólagos vezetői ellenrőzés- módja, eszköze,- feladatellátója,- határdők, illetve feladat-ellátási gyakoriság;

- 73 -

3. A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonalA végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározzza a végrehajtáshoz kapcsolódó, folyamatok, tevékenységek megnevezését így az alábbi kiemelt területeket:

- szabályzatok készítése, aktualizálása,- személyi juttatások és a létszám-előirányzat felhasználása, - dologi kiadások előirányzat felhasználása,- felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása,- saját bevételek előirányzat teljesítése,- házipénztári (ellátmány) pénzkezelési tevékenység,- leltározási tevékenység,- selejtezési tevékenység,- éves beszám,olási tevékenység.

A kiemelt, főtevékenységeketn belül munkafolyamatok kerületek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők:

- előzetes vezetői ellenőrzés- módja, eszköze,- feladatellátója,- határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság;

- munkafolyamatba épített ellenőrzés- -módja, eszköze,- feladatellátója,- fatáridők, illetve feladat-ellátási gyakoriság;

- utólagos vezetői ellenőrzés- módja, eszköze,- feladatellátója,- határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság.

4. Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza

- a tervezési folyamatokhoz, illetve- a végrehajtási folyamatokhoz

kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenőrzési folyamatokat.

- 74 -

4. sz. Melléklet

A BUDAPEST V. KERÜLETI VÁCI UTCAI ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA

 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK

4.sz. melléklete

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZATA

Budapest, 2013

- 75 -

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A Budapest V. Kerületi Váci Utcai Ének - Zenei Általános Iskola Könyvtára gyűjteményét, szolgáltatásait, működési rendjét az intézmény szükségleteinek és könyvtári környezetének megfelelően alakítja ki az igazgató irányításával és az iskola közösségei véleményének, javaslatainak figyelembevételével. Munkáját összehangolja az iskolai élet különböző területein végzett tevékenységekkel.

1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok

1.1 Azonosító adatok

A könyvtár elnevezése:        Budapest V. Kerületi Váci Utcai Ének - Zenei Általános Iskola Könyvtára

Székhelye, címe:                   1056 Budapest, Váci utca 43. Tel.: 872-7991

Létesítésének módja:            Az iskola létesítésével egy időben

Létesítésének ideje:               2009.09.10.

A könyvtár bélyegzője:

1.2 Szakmai követelmények

Az iskolai könyvtár az iskola központi, könnyen megközelíthető helyen működik, és megfelel a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 2. sz. mellékletében megfogalmazott szakmai követelményeknek:

        A könyvtárban az állomány szabadpolcos elhelyezése biztosított, ahol megoldott háromezer könyvtári dokumentum elhelyezése.

        Az ülőhelyek száma lehetővé teszi egy egész osztály tanulóinak könyvtári óra keretében történő foglalkoztatását.

        A könyvtárban megfelelő szakmai végzettséggel rendelkező könyvtáros tevékenykedik.

        A könyvtári állomány nagysága a rendelet értelmében  elegendő.

        A könyvtár Internet-kapcsolattal és két számítógéppel rendelkezik.

        A könyvtár egy városi telefonnal rendelkezik, mely közös vonallal is működtethető.

        A könyvtárban egy fénymásoló berendezés, egy televízió, egy CD lemezlejátszó üzemel.

Minden tanítási napon nyitva van, tanítási időben.

- 76 -

Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai:

• 1997. évi CXL. törvény (könyvtári törvény)

• 3/1975 évi MKM rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból történő törlésről szabályzat kiadásáról

• 3/2003. (V. 28.) Kormányrendelet az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerről

• 23/2004.(VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről – módosításaival

• 22/2005. (VII. 18.) sz. NKÖM-rendelet a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról

• 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről

• 2011. évi CLXXXVIII. évi törvény Magyarország 2012. évi költségvetéséről (továbbá a Magyar Köztársaság mindenkori éves költségvetéséről, valamint végrehajtásáról szóló törvény)

• 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (és későbbi módosításai)

• 2012. évi CXXIV. a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról

• 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről és az iskolai tankönyvellátásról

• 2012. évi CLII. törvény az 1997. évi CXL. törvény (a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről) módosításáról

• 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

• 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, alkalmazásáról

• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

- 77 -

• Az emberi erőforrások minisztere 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

• 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről

• 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

• 22/2013 (III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

- 78 -

1.3 Tárgyi és személyi feltételek

Az iskolai könyvtár elhelyezése önálló, egy légterű, 76 m2-es helyiségben történt. Az olvasóhelyek száma 24. Személyzete 1 fő teljes munkakörben foglalkoztatott könyvtáros, aki a könyvtárvezetői feladatokat is ellátja.

1.4 Az iskolai könyvtár fenntartása

Az iskolai könyvtár a Budapest V. Kerületi Váci Utcai Ének-Zenei Általános Iskola szervezetében működik. Fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az iskola költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető iskola és a fenntartó vállal felelősséget.

Az iskolai könyvtár felügyeletét és irányítását az iskola igazgatója, vagy általa kijelölt helyettese látja el a nevelőtestület, valamint a diákközösség véleményének, javaslatainak figyelembevételével.

Az iskolai könyvtár szakmai tevékenységét szakmai szolgáltatásokkal (szaktanácsadás, pedagógiai tájékoztatás, továbbképzés, módszertani útmutatás stb.) segíti a kerületi pedagógiai intézet szakmai munkaközössége, könyvtára.

Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos szakértői névjegyzéken szereplő szakember végezheti.

1.5 Szakmai szolgáltatások, az iskolai könyvtár kapcsolatai

Az iskolai könyvtár kapcsolatot tart a kerületben lévő többi iskolai könyvtárral, az V. Kerületi Pedagógiai Intézet könyvtárával, a Pedagógus Könyvtár és Múzeummal és az Országos Széchenyi Könyvtárral.

2. Az iskolai könyvtár gazdálkodása

A könyvtári működés költségtételei a könyvek, tankönyvek és egyéb, a gyűjtőköri szabályzatban megjelölt információhordozók beszerzéséből, a folyóirat rendelésből, a technikai eszközök és a nyomtatványok beszerzéséből állnak.

Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja. A fejlesztésre fordítandó összeg megállapításához szükséges az iskolai szintű tervezés, ezáltal a pedagógiai programban meghatározott dokumentumszükséglet financiális oldala összehangolható a könyvtári költségvetéssel.

Az iskolai könyvtár állományába csak a gyűjtőköri szabályzatban részletezett dokumentumok kerülhetnek.A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és

folyamatos beszerzés biztosítható legyen.Az iskola gazdasági vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről,

irodaszerekről és a szociális feltételekről.A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros feladata.A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros felelős. Ezért csak a beleegyezésével lehet a

könyvtár részére a könyvtári keretből dokumentumot vásárolni.

3. Az iskolai könyvtár feladata

Az iskola pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtárpedagógiai

- 79 -

tevékenységét koordináló szervezeti egység. Mint az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, gyűjtőköre igazodik a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez.

A szakszerűen fejlesztett gyűjtemény, az erre épülő saját és a más könyvtár(ak) által nyújtotta szolgáltatások biztosítják:

a nemzeti alaptanterv és a választott kerettantervek alapján készült iskolai helyi pedagógiai program megvalósíthatóságát,

a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét, az olvasásfejlesztéssel kapcsolatos intézményi célkitűzések megvalósíthatóságát, a könyvtárpedagógiai program megvalósíthatóságát.

Az iskolai könyvtár alap- és kiegészítő feladatai a 20/2012. évi EMMI rendelet szerint:

3.1 Az iskolai könyvtár alapfeladatai

lehetővé teszi, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok – részükre megfelelő időpontban – minden tanítási napon igénybe tudják venni,

gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, őrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja, kölcsönözhető és helyben használható állományát szabadpolcos rendszerben helyezi el, könyvtári dokumentumokat kölcsönöz, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését,

valamint a pedagógusok munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai

foglalkozásokat tart, biztosítja az egyéni és csoportos helyben használatot, tájékoztatást nyújt a dokumentumokról és szolgáltatásokról,

3.2 Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai

tanórán kívüli foglalkozásokat tart, számítógépes informatikai szolgáltatásokat biztosít, tájékoztatás nyújt az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó

intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,

más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérését biztosítja, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

   4. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre

Az állományalakítás szempontjait, kereteit a szervezeti és működési szabályzat rögzíti.

Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének meghatározásánál az iskola szerkezetéből, profiljából, valamint pedagógiai programjából kell kiindulni, és természetesen fel kell mérni a külső források használatának lehetőségét is. Az iskola lehetőségei és az iskolán kívüli források együttesen határozzák meg a könyvtár alap- és kiegészítő funkcióit.

A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatok megvalósítását segítő információhordozók tartoznak az állomány fő gyűjtőkörébe, míg a könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellék gyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik.

Az iskolai könyvtárak erősen válogatva gyűjtenek, ezért a gyűjtőköri szabályzatnak rögzítenie kell az egyes állományrészek speciális sajátosságait. A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása, ill. ennek megtervezése, megszervezése a könyvtáros tanár és a nevelőtestület együttműködését igényli.

Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata  az 1. sz. mellékletben található.

5. Gyűjteményszervezés

- 80 -

A folyamatosan és tervszerűen alakított állomány tükrözi az iskola  :nevelési és oktatási célkitűzéseit, pedagógiai folyamatának szellemiségét, tantárgyi rendszerét, pedagógiai irányzatait, módszereit, tanári-tanulói közösségét.  A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát.

5.1 A gyarapítás

5.1.1 A beszerzés forrásai

Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján a gyűjtőköri elveknek megfelelően gyarapodik.

A vásárlás történhet: jegyzéken történő megrendeléssel, csak átutalással, az intézményvezető és a gazdasági egység vezetőjének jóváhagyásával.

Az ajándék és a csere mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől.

Az intézmény számára szerzeményezett dokumentumokat (számla, kísérőjegyzék és a dokumentum alapján) könyvtári nyilvántartásba kell venni.

5.1.2 A gyarapítás nyilvántartásai

        rendelési nyilvántartás;

        desiderata (beszerzésre javasolt dokumentumok előzetes adatainak /szerző, cím, kiadási adatok, ár, stb./ nyilvántartása)

5.1.3 Számlanyilvántartás

A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és könyvelése, a gazdasági-pénzügyi iratok (megrendelőjegyzékek, számlák, bizonylatok, jegyzékek) továbbításra kerülnek. Az eredeti példány (fény)másolatát azonban a könyvtári irattárban is el kell helyezni.

A folyamatos és egyenletes gyarapítás érdekében a könyvtári keret felhasználásáról nyilvántartást kell vezetnie a könyvtárosnak.

5.1.4 A dokumentumok állományba vétele

A dokumentumok állományba vételéről a későbbiekben megjelölt rendelet és szabvány rendelkezik.

A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal (címlap, 17. oldal, utolsó szöveges oldal) és raktári jelzettel (előzéklap, gerinc).

5.1.4.1 Végleges nyilvántartás

- 81 -

Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt, hat napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. Ez a dokumentumok egyedi nyilvántartásba vételét is jelenti.

A végleges nyilvántartás formái iskolánkban: egyedi leltárkönyv (Exel-táblázat -nyomtatott formátumban is);  KisTéka integrált könyvtári rendszer

A számítógépes nyilvántartás, feldolgozás folyamatos, illetve visszamenőleges. Vezetésére az egyedi nyilvántartás követelményei vonatkoznak.

A végleges nyilvántartás bármely formája pénzügyi okmány, nem selejtezhető. A különböző dokumentumokról külön-külön leltári nyilvántartást vezet a könyvtár.

5.1.4.2. Időleges nyilvántartás

Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három évre) szerez be, valamint a periodikumok.

Az időleges nyilvántartás formái: kinyomtatott számítógépes formátum.

Az időszaki kiadványok minden egyes számát nyilvántartásba (kardex) kell venni.

A nevelői kézipéldányokról, gyorsan avuló kiadványokról összesített (brosúra) nyilvántartás vezethető.

Időleges megőrzésre minősíthetők a következő dokumentumok:

        brosúrák, alkalmi műsorfüzetek, propagandaanyagok;

        tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek;

        tervezési és oktatási segédletek;

        tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet- és utasításgyűjtemények, törvénykönyvek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok;

        kisnyomtatványok, szabványok, prospektusok;

        kötéstől függően ajánlott és házi olvasmányok, egyéb dokumentumok, melyek több éven át történő kötésbeli tartóssága nem biztosított.

5.2 Állományapasztás

Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető:

        tervszerű állományapasztás;

        természetes elhasználódás;

        hiány.

5.2.1 Tervszerű állományapasztás

- 82 -

Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált, és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentumokat.

5.2.1.1 Elavult dokumentum kivonása

A dokumentum értékelése alapján történhet, amennyiben azt tartalmi elavulás jellemzi.

5.2.1.2 Fölösleges dokumentumok kivonása

Fölöslegessé válik egy dokumentum, ha megcsappan iránta a szaktanári - tanulói igény az alábbiak miatt:

        megváltozik a tanterv;

        változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke;

        módosul az idegen nyelvek oktatása, az iskola profilja, szerkezete;

        a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket;

        csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt.

5.2.2 Természetes elhasználódás

Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek használat közben megrongálódtak. Kivonásukra az esztétikai nevelés érdekében is sort kell keríteni.

5.2.3 Hiány

Az állományból hiányzó dokumentumokat az alábbi címeken lehet kivezetni a nyilvántartásból:

        elháríthatatlan esemény (elemi csapás, bűncselekmény);

        A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok (behajthatatlan és megtérített követelés);

        állományellenőrzési hiány (megengedhető és normán felüli).

5.3 A törlés folyamata

A végleges nyilvántartásba vett dokumentum törlése a könyvtáros javaslata alapján az igazgató engedélyével történik.

Az ideiglenes megőrzésre szánt dokumentumok törlése a könyvtáros hatáskörébe tartozik, így nem kell engedélyt kérni a nyilvántartásból való kivezetésre.

- 83 -

5.4 A kivonás nyilvántartásai

5.4.1 Jegyzőkönyv

A végleges nyilvántartásba vett dokumentum kivezetése az egyedi leltárkönyvből az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát, a dokumentumok azonosító adatait a jegyzőkönyv mellékletei tartalmazzák.

5.4.2 Melléklet

        törlési jegyzék az egyedi nyilvántartású dokumentumokról (a dokumentumok tételes felsorolásával készül);

5.5 A könyvtári állomány védelme

A könyvtáros a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül felelős. Ezért (a fenti rendeletben) meghatározott időközönként meg kell győződnie a könyvtár hiánytalanságáról, a nyilvántartások pontosságáról.

5.5.1 Az állomány ellenőrzése (leltározása)

        Az iskolai könyvtár állományának ellenőrzését rendelet szabályozza (lásd lent). A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el , kivéve, ha személyi változás esetén az átvevő könyvtáros kezdeményezi az állományellenőrzést. A leltározás végrehajtásáért, annak személyi és tárgyi feltételei biztosításáért a gazdasági vezető, mint az iskola leltározási bizottságának vezetője a felelős.

        Az állományellenőrzés során a végleges nyilvántartásba vett dokumentumokat tételesen kell egyeztetni az egyedi nyilvántartással. Az időleges nyilvántartásba vett dokumentumok nem leltárkötelesek.

        A letéti állományt minden tanév végén ellenőrizni kell.

        A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel.

5.5.1.1 Az állományellenőrzés típusai

        jellege szerint: időszaki vagy soron kívüli;

        módja szerint: folyamatos vagy fordulónapi;

        mértéke szerint: teljes körű vagy részleges.

5.5.1.2 A leltározás lebonyolítása

- 84 -

Az állományellenőrzés történhet számítógépes program segítségével is, de mindenképpen legalább két személynek kell lebonyolítani. Egyszemélyes könyvtár esetén a leltározási bizottság vezetője köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart.

Az állományellenőrzés során kötelező a dokumentumok és az egyedi nyilvántartások összevetése.

5.5.1.3 Az ellenőrzés lezárása

A revízió befejezéseként  el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet, melyet engedélyezésre  át kell adni az igazgatónak.

A záró jegyzőkönyv mellékletei:

        a leltározás kezdeményezése;

        a jóváhagyott leltározási ütemterv;

        a hiányzó dokumentumok jegyzéke.

5.6 Az állomány jogi védelme

        A könyvtáros felel a gyűjtemény tervszerű gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumo(ka)t senki nem vásárolhat.

        Állományba vétel csak számla (kísérőjegyzék) és a dokumentum(ok)együttes megléte alapján történhet.

        A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy/és a technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért;

        A tanulók és a dolgozók munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kilépést intéző személyt terheli az anyagi felelősség;

        A letéti állományért a dokumentumokat  átvevő szaktanár anyagilag is felelős;

        A könyvtár biztonsági zárainak a kulcsai a könyvtárosnál  és az iskola portáján helyezendők el. A kulcsok csak indokolt esetben (vis maior, betegség) adhatók át az iskola igazgatójának. A könyvtáros hosszantartó betegsége esetén, helyettese részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

5.7  Az állomány fizikai védelme

        A könyvtárhelyiségben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. Tűz esetén tilos a vízzel oltás!

        A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára (takarítás, portalanítás, fertőtlenítés, féregtelenítés).

5.8 Az állományvédelem nyilvántartásai

- 85 -

5.8.1 Az állományellenőrzési nyilvántartások

        leltározási ütemterv;

        záró jegyzőkönyv és mellékletei.

5.8.2  Kölcsönzési nyilvántartások

A könyvtárunkban folyik a KisTéka integrált könyvtári rendszert kölcsönzési moduljának feltöltése, a megvalósulásig füzetes kölcsönzés történik.

5.8.3 A könyvtárhasználati szabályzat

A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata  (2.sz. melléklet) rögzíti. A dokumentumok visszaszolgáltatásának jogi biztosítéka ez.

5.8.4 A gyűjteményszervezés alapdokumentumai

        A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975(VIII.17.) KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról;

        a 3/ 1975.( VI. 17.) KM-PM együttes rendelethez kiadott irányelvek (Művelődési Közlöny, 1978/9.sz);

        MSZ 3448-78 szabvány.

6. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, letétek

A könyvtári állomány 90 %-ának elhelyezése szabadpolcon történik.

6.1 A könyvtári állomány egységei

        könyvállomány:                  - kézi és segédkönyvtár;

                                               - kölcsönözhető állomány;

raktári rendje: szépirodalom betűrendben, ismeretközlő irodalom szakrendben.

Ettől több esetben eltérünk: PL: tematikus elhelyezés – minden Magyarországgal kapcsolatos dokumentum egy helyen, illetve optimális helykihasználás miatt egyes dokumentumok polcmagasság szerint (pl. albumok) vannak elhelyezve.

További elrendezés: a kölcsönözhető állomány esetében külön-külön helyeztük el az alsó- és a felső tagozatosoknak szánt dokumentumokat. Pl. külön: kisiskolás kézikönyvek, gyermek versek, egyes sorozatok.

- 86 -

        oktatási segédletek (tankönyvek, tanári segédkönyvek, stb.)

raktári rendje: tantárgyanként, osztályonként;

        periodikák

raktári rendje: a  friss számok a könyvtárban a folyóirattartón, a megőrzésre szánt régebbiek külön állományegységként a könyvtár szekrényeiben;

      audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok

raktári rendje: tartalom szerint a galérián.

6.2 Letéti állományok

A letéti állományt a pedagógusok a tanév elején veszik át, és a tanév végén adják vissza, az átvett dokumentumokért anyagi felelősséggel tartoznak. A letétekről a könyvtár nyilvántartást készít. A könyvtárból kihelyezhetők letétek a tantermekbe, napközis termekbe, irodákba (hivatali segédkönyvtár).

7. A könyvtári állomány feltárása

Az iskolai könyvtár állományát feltárva kell a használók rendelkezésére bocsátani. Iskolánkban a hagyományos katalógusok továbbépítése nem folytatódik, helyette a könyvtári állomány elektronikus formában történő feldolgozása történik meg.

8. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai

        az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye gyűjteménye használatát;

        az iskola olvasás-és könyvtár-pedagógiai tevékenységében központi helyet tölt be, maga is részt vesz az informatikaoktatásban a könyvtárhasználati ismeretek terén;

        saját gyűjteménye, illetve lehetőségeitől függően más információs csatornák igénybevételével segítségével tájékoztatja a könyvtár használóit a pedagógiai folyamat során felmerült témakörökben;

        sajátos eszközeivel segíti az iskola felzárkóztató és tehetséggondozó programjának megvalósítását;

        a használók jogait és kötelességeit, nevezetesen: a használatra jogosultak körét, a használat módjait, a könyvtár szolgáltatásait, a könyvtár rendjét, a könyvtári házirendet a könyvtár használati szabályzata (2.sz. melléklet) rögzíti, melyet nyilvánosságra kell hozni.

9. Záró rendelkezések

Az iskolai könyvtár szabályzata az iskola szervezeti és működési szabályzatának melléklete, a benne nem említett valamennyi kérdésben az iskola szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni.

A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtárostanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek.

A szabályzat gondozása a könyvtárostanár feladata, aki köteles

- 87 -

a jogszabályok változása esetén, továbbá az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni.

Az iskolai könyvtár szabályzatát felül kell vizsgálni és át kell dolgozni, ha jogállásában, szervezeti felépítésében, feladataiban változások következnek be.

A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja.Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.

10. Az iskolai könyvtár működési szabályzatának mellékletei

1. sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat;

2. sz. melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat;

3. sz. melléklet: Katalógus-szerkesztési szabályzat;

4. sz. melléklet: Tankönyvtári szabályzat.

Budapest, 2013. március 25.

Készítette:

………………………………………… Faragóné Tartler Mónika

könyvtárosJóváhagyom:Budapest, 2013. március 25.

…………………………………………..Tölgyszéki-Papp Attilaigazgató

1. sz. melléklet

A BUDAPEST V. KERÜLETI VÁCI UTCAI ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

- 88 -

A Váci Utcai Ének-Zenei Általános Iskola könyvtári állományának gyűjtését, állományalakítását az alábbiak szerint kell végezni.

Az iskolai könyvtár gyűjtőköre a könyvtár funkciója szerint

A Váci Utcai Ének-Zenei Általános Iskola könyvtári állományának gyűjtőkörét a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg. A gyűjtőköri szabályzatnak megfeleltetett könyvtári állomány eszközül szolgál a pedagógiai program megvalósításához. A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása, ill. ennek megszervezése a könyvtáros és a tantestület együttműködésével történik.Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztésekor az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél és feladatrendszeréből indulunk ki, amely meghatározza a könyvtár alapfunkcióját.

1. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők

1.1 Az iskolai könyvtár tárgyi és személyi feltételeiA könyvtár jelenlegi alapterülete (76 m2) a gyűjteménnyel való gazdálkodás felelős tervezésére hívja fel a figyelmet. A gyűjtemény gyarapítását és apasztását megfelelő gondossággal kell végezni. A könyvtárat egy szakképzett könyvtáros látja el főállásban. A könyvtári munka segítésére számítógép, és könyvtárfeldolgozó program, a KÖZTÉKA áll rendelkezésre.

1.2 Az iskola alaptevékenysége, képzési rendje; sajátosságokAz Váci Utcai Ének-Zenei Általános Iskola 8 évfolyamos általános iskolai képzést folytat, melynek speciális vonásai az emelt szintű zenei oktatás, az idegen nyelvek, és a vizuális nevelés kiemelése.Az iskolai könyvtár szerepe és feladatai az iskola pedagógiai programjában és helyi tantervében megfogalmazott célok megvalósításában az alapképzés, valamint a kiemelt területek segítése a maga sajátos lehetőségeivel.

1.3 Iskolán kívüli forrásokA Király Pál utcai gyermekkönyvtár, a Molnár utcában lévő Idegennyelvű Könyvtár, és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szolgáltatásaival segíti az iskolai könyvtár munkáját. Lehetőség nyílik könyvtárhasználati órák megtartására, könyvtárközi kölcsönzés igénybevételére.A könyvtár internetes csatlakozási lehetőséggel rendelkezik.

2. Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési tevékenység

Az iskolai könyvtáros a folyamatos, tervszerű és arányos állománygyarapítást a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével végzi.

Az iskolai könyvtár állományába csak a gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel, ajándék útján is csak a gyűjtőkörébe tartozó információhordozók kerülhetnek be. A bevétel forrásai: vétel, ajándék, csere, egyéb.

A nemzeti alaptanterv alapján választott kerettanterv és az iskolai pedagógiai program teljesítéséhez szükséges dokumentumok beszerzése a legfontosabb. Szűkös anyagi lehetőségek esetén elsősorban a kézikönyvtárt gyarapítjuk.

Az oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti állományát:

- A gyűjtés köre, mélysége- A gyűjtés dokumentumtípusai- A gyűjtés nyelve

- 89 -

2.1 A gyűjtés köre, mélysége

Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskola nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van. A tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítését – saját gyűjteményén belül – csak részlegesen tudja vállalni.

A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyűjtőköri és mellékgyűjtőköri szempont szerint kell gyűjteni.

A könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatok megvalósításához szükséges dokumentumok az intézmény fő gyűjtőkörébe tartoznak, a másodlagos funkciójából fakadó szükségletek kielégítését szolgáló dokumentumok pedig a mellékgyűjtőkörbe.

A könyvtár fő gyűjtőkörébe tartoznak az alábbi könyvek, dokumentumok:

Szépirodalomátfogó lírai, prózai és drámai antológiák, válogatvaklasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei, válogatvanépköltészet, meseirodalom, azok gyűjteményes kötetei, teljességre törekvőentematikus antológiák, válogatvaregényes életrajzok, történelmi regények, erősen válogatvagyermek- és ifjúsági regények, elbeszélések, versek, válogatva

Kézikönyvekkis-, közép- és nagyméretű alap- és középszintű általános lexikonok, és általános enciklopédiák

teljességgel

Ismeretközlő irodaloma tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alap- és középszintű elméleti és történeti összefoglalói,

teljességre törekvően

a tananyagokhoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek,

válogatva

munkáltató eszközként használatos művekből - alapszintű ismeretközlő irodalom, - középszintű ismeretközlő irodalom

kiemelten teljességgelválogatva

az adott környezetre (Budapest V. kerülete, valamint Budapest egésze) vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok,

válogatva

az intézmény történetével, életével, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos anyagok, saját kiadványok (pl. diákújságok)

teljességgel

a helyi tantervekhez kapcsolódó házi és ajánlott olvasmányok, kiemelten a teljesség igényével

az iskolában tanított nyelvek oktatásához- a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalom- a tanításhoz felhasználható idegen nyelvű segédletek

válogatvaválogatva

Pedagógiai gyűjteményalapvető pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiákaz iskolában használt tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok,

teljességre törekvően

teljességgela pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom

teljességgel

a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszertani irodalma válogatvaa műveltségterületek módszertani segédkönyvei, segédletei teljességre törekvőena tanításon kívüli foglalkozások dokumentumai válogatvaaz oktatási intézmények tájékoztatói, pályaválasztási útmutatók válogatvaáltalános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok válogatva

A könyvtáros segédkönyvtáraaz iskolafokozatnak megfelelően a tájékoztató munkához szükséges kézi- és segédkönyvek

kiemelt teljességgel

az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások kiemelt teljességgel

- 90 -

könyvtárhasználati ismeretek tanításának módszertani segédletei kiemelt teljességgelaz iskolai könyvtárakra vonatkozó alapjegyzékek kiemelt teljességgelelsőfokú általános bibliográfiák, fontosabb másodfokú bibliográfiák, valamint szak- és tantárgyi bibliográfiák

válogatva

a könyvtári feldolgozó munka segédletei válogatva

Tankönyvek, segédkönyvekaz iskolában használatos tankönyvekaz iskolában használt tartós használatú vagy ingyenesen biztosított tankönyvekmunkáltató eszközként használatos művek

teljességgelteljességgel

válogatvaHivatali segédkönyvtároktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások, teljességgelcsaládjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye,

teljességgel

oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye, teljességgeltanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteménye

teljességgel

Kéziratokaz iskola tanárainak és tanulóinak az iskolával vagy az iskolai élettel kapcsolatos dokumentumai

teljességre törekvően

Kottagyűjteményaz oktatásban, az énekkari munkában felhasználható vagy ünnepekhez kapcsolódó énekes és hangszeres zeneművek kottái

válogatva

Periodikumaz oktatáshoz közvetlenül felhasználható, illetve a pedagógiai és a tantárgyaknak megfeleltethető szakmai folyóiratok

válogatva

Audiovizuális gyűjtemény, nem hagyományos dokumentumoka helyi tanterv oktatásához szükséges av-dokumentumok, számítógépes információhordozók, elektronikus tananyagok

válogatva

A mellékgyűjtőkörbe sorolandó területek (nyomtatott, av- és elektronikus dokumentumokra is kiterjesztve):- az iskola tanulói korcsoportjával foglalkozó, részletkérdéseket tárgyaló felsőfokú szakirodalom- az iskoláskor előtti képzés problémáival foglalkozó művek- a tanult tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást segítő

dokumentumok- a tanítási órákhoz közvetlenül vagy közvetve felhasználható információhordozók- a következő iskolafokozat (gimnáziumok, szakközépiskolák stb.) oktatási segédletei közül a

tanterv, feladatgyűjtemények, példatárak, tesztek, tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok- az egyéni művelődési, szórakozási igényeket kielégítő értékes szépirodalom

Az iskolai könyvtár gyűjtőköréből kizárt dokumentumok:- egyetemi és főiskolai jegyzetek, tankönyvek, kivéve: ha kézikönyvként is használhatók, vagy

ha a pedagógus-továbbképzést szolgálják- egy-egy szakma nem oktatott részterületét érintő szakirodalmi művek- irodalmi, esztétikai szempontból értéktelen, kizárólag szórakoztató olvasmányok- áltudományos művek- tartalmilag elavult dokumentumok- kizárólag szórakoztató av-dokumentumok

Megjegyzések:

Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységű, szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtésszintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása a pénzügyi és tárgyi, egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének (vagy a gazdasági

- 91 -

vezetőjének) írásbeli jóváhagyása alapján, abban az esetben, ha a könyvtáros részére átadott ellátmányi összeget a beszerzés meghaladja.

Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak ellátmányi összege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, kikérve a felettese szakmai véleményét.

Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. Ha a különböző forrásokból beszerzett dokumentumok nem kerülnek könyvtári nyilvántartásba, hozzáférhetetlenek maradnak a teljes használói kör számára. A különböző dokumentumok - jellegüktől függően – lehetnek időleges megőrzésű, összesített nyilvántartású könyvtári állományrészek, de szakmai és statisztikai szempontból is az egységes könyvtári állomány részét kell képezniük.

2.2 A gyűjtés dokumentum típusai

A könyvtár gyűjtőköre magában foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat:

a.) könyvek és könyvjellegű kiadványokb.) folyóirat jellegű kiadványok (periodikák)

- pedagógiai folyóiratok,- módszertani folyóiratok,- könyvtáros szakmai folyóiratok,- az idegen nyelvek oktatását segítő periodikák,- a tananyaghoz kapcsolódó, rendszeresen felhasználható szakfolyóiratok,- a helyi tantervben javasolt gyermek- és ifjúsági lapok,- pályázati figyelő

c.) egyéb dokumentumok- kéziratok: pályamunkák, helyi tantervek, segédanyagok, szakdolgozatok, stb.- iskola és az ifjúsági szervezetek életének dokumentumai,- előadások, szaktanácsadók anyagai, összegzései,- pedagógiai elemzések, értékelések, jelentések,- nyomtatványok, prospektusok, plakátok,- kartográfiai segédletek,- énekes és hangszerek zenei művek kottái

d.) audiovizuális ismerethordozók- képes dokumentumok: oktatófilmek, egyéb filmek, diafilmek, stb.,- hangzó dokumentumok: magnókazetták, CD-k, stb.,- számítástechnikai ismerethordozók: CD-ROM-ok, szoftverek, oktató programcsomagok,

elektronikus tananyagok, stb.

2.3 A gyűjtés nyelve

A gyűjtött dokumentumok döntően magyar nyelvűek.A könyvtár az iskolában folyó idegen nyelvű oktatáshoz a következő dokumentumokat gyűjti megfelelő példányszámban:

- Nyelvi szótárak,

- Az idegen nyelv oktatásához szükséges tanári kézikönyvek, nyelvtani útmutatók és tesztkönyvek, munkáltató eszközként használatos művek, av-dokumentumok, oktató programcsomagok, elektronikus tananyagok, tantárgypedagógiai periodikák.

2. sz. melléklet

- 92 -

A BUDAPEST V. KERÜLETI VÁCI UTCAI ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZATA

Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjtemény használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti, melyet nyilvánosságra kell hozni.

1. A könyvtár szolgáltatásai

- a könyvtár állományának egyéni és csoportos helyben használata,- könyvtárban tartott tanítási órák, csoportos foglalkozások,- tájékoztatás, irodalomjegyzék összeállítása,- könyvtári rendezvények szervezése és lebonyolítása,- kölcsönzés,- közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében.

2. A könyvtár használatára jogosultak köre

Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Külön megegyezés alapján az iskolában gyakorlatot töltő tanító- és tanárjelöltek is használhatják a szolgáltatásokat.Nem nyilvános könyvtár. Ez azt jelenti, hogy kívülállók által nem látogatható. Az iskolai könyvtárba a beiratkozás díjtalan. Iskolánk könyvtárát intézményünk azon dolgozói és tanulói használhatják, akik a használati szabályzatot betartják. A könyvtáros az állományvédelem érdekében (pl. a vissza nem hozott kikölcsönzött dokumentumok bekéréséhez, a kölcsönzési nyilvántartás rendezéséhez) használhatja a beiratkozott diákok, szüleik és az iskola dolgozóinak személyes adatait, amelyet az iskola titkárától kérhet. A használó köteles betartani a szabályokat, köteles rendezni tartozásait az iskolával történő jogviszony megszűnése előtt.

2.1. A könyvtár használóinak jogai

Nyitva tartási időben az iskola minden dolgozója és tanulója díjmentesen használhatja a könyvtár állományát. (Előzetes megbeszélés alapján a nyitva tartási időn túl is). Az iskola tanárai és tanulói javaslatot tehetnek a könyvtár fejlesztésére. Az olvasók kérhetik a könyvtáros segítségét a tájékozódásban.

2.2 A könyvtár használóinak kötelességei

- Be kell tartani a könyvtárhasználati szabályzatot. - Vigyázni kell a könyvtár rendjére, tisztaságára, állományának megóvására. - A könyvtárban dohányozni, valamint inni, étkezni lehet.

3. A könyvtárhasználat módjai és feltételei

3.1 Helyben használat

Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével, és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse.A kézikönyvtári állományrészt (pl. lexikonok enciklopédiák, adattárak stb.), audiovizuális eszközöket, folyóiratokat csak helyben használhatják olvasóink. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben (pl. versenyre való készülés) a könyvtár zárása és nyitása közötti időre a tanulók is kikölcsönözhetik. Esetenként a könyvtárhasználók az Interneten kereshetnek információt a számítógép segítségével.

- 93 -

3.2 A beiratkozás módja

A helyben használaton kívül más, egyéb szolgáltatások csak a könyvtárba való beiratkozás után vehetők igénybe. A beiratkozás ingyenes.A beiratkozáskor az alábbi adatokat kell felvenni könyvtárhasználóról:- név,- osztály, vagy munkakör,- beiratkozás dátuma.(a néven kívüli személyes adatokat az iskola nyilvántartása rögzíti)A könyvtár a személyes adatok védelméről az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni.A könyvtáros a beiratkozó adatait beiratkozási naplóban nyilvántartásba veszi.

3.3 Kölcsönzés

A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Az átvételt a kölcsönző aláírásával kell hitelesíteni.

Könyvtárunkban füzetes kölcsönzési módszert alkalmazunk. A kölcsönzéseket nyilvántartó füzetbe be kell írni a kölcsönzés időpontját, a dokumentumok leltári számat és címét. Az átvételt a kölcsönzők aláírásukkal igazolják. A beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására. A tanulók által kikölcsönzött dokumentumokért a szülők vállalnak anyagi felelősséget. A kölcsönzött dokumentum visszaszolgáltatását a könyvtáros az időpont beírásával igazolja a füzetben. A könyvtárban egyidejűleg maximum 3 db dokumentum kölcsönözhető 2 heti időtartamra. A tartós tankönyvek és a kötelező olvasmányok kölcsönzési ideje hosszabb: legkésőbb a tanév végéig várjuk vissza. Ha ezek megrongálódtak, kártérítést kell fizetni. Pedagógusok esetében a kikölcsönözhető dokumentumok számát, típusát nem korlátozzuk, de a kézikönyveket ők is csak az iskola területén belül használhatják, a kölcsönzési idő az ő esetükben az egész tanévre kiterjedhet, beleértve a tartós tankönyveket is. Lehetőség van hosszabbításra. Amennyiben a kikölcsönzött dokumentumra a kölcsönzési határidő lejártán túl is szükség van, lehet kérni a határidő meghosszabbítását. Ha a könyvtárban van a dokumentumból másik kikölcsönözhető példány vagy nem érkezett előjegyzés a könyvre, úgy meghosszabbítjuk a kölcsönzést. Ha másnak is szüksége van a könyvre, sajnos nem tudjuk tovább kölcsönözni, vissza kell hozni. Előjegyezhetőek az éppen kölcsönzésben lévő könyvek, dokumentumok. Indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzés útján elégíthető ki a kérés, melynek nincs költségvonzata. Az olvasónak a dokumentumokat gondosan kell kezelnie, mindenféle rongálás tilos. Az olvasónak a kölcsönzési határidő lejáratakor a kikölcsönzött dokumentumot vissza kell szolgáltatnia. Amennyiben nem hozza vissza határidőre, az osztályfőnökön keresztül figyelmeztetjük tartozása rendezésére. A kölcsönzés folyamán indokolatlanul sokat késő tanulók - akik egy éven belül többször is kapnak figyelmeztetést - a kölcsönzésben korlátozhatók: a kölcsönözhető kötetek száma háromról egyre csökken, illetve az ellenőrzőbe ragasztott felszólítás után már csak akkor kölcsönözhet, ha a felszólított dokumentumot visszahozta, vagy pótolta.Azok a gyermekek, akik az év végén nem számolnak el a könyvtári tartozásaikkal, a következő év elején mindaddig nem kölcsönözhetnek – és a tartós tankönyveiket sem kaphatják meg – amíg a tartozásukat nem rendezik.A könyvtárban késedelmi díj nincs.A könyvtárhasználó az elveszett, vagy megrongált dokumentumot köteles egy kifogástalan példánnyal pótolni, vagy a dokumentum mindenkori forgalmi értékét kell megtérítenie. A tanulói jogviszony, illetve a munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet.

- 94 -

3.4 Csoportos használat

A könyvtáros a helyi pedagógiai programban megnevezett könyvtárhasználati órákat, foglalkozásokat tart az osztályok, a tanulócsoportok részére. Az osztályok, csoportok, szakkörök részére a könyvtáros tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők, a napközis nevelők a könyvtárban szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A foglalkozások megtartásához a könyvtáros szakmai segítséget nyújt. A könyvtár helyisége órarendszerű tanítás vagy/és értekezlet számára csak nagyon indokolt esetben vehető igénybe, mert akadályozzák a könyvtár működését.A könyvtárat a könyvtáros jelenlétében lehet használni, a meghatározott nyitva tartási időben, illetve a könyvtárossal előre egyeztetett időpontban.

3.5 Másolatszolgáltatás

Az iskolai könyvtár a gyűjteményében megtalálható könyvekről az oktató-nevelő munkában való felhasználásra (kizárólag nevelők részére) másolatokat is készít. Teljes dokumentumokról a szerzői jogok miatt másolatkészítés nem lehetséges.

4. A kihelyezett letét kezelése

Az iskolai könyvtár letéti állományokat helyezhet el szaktantermekben, alsó tagozatos osztálytermekben.A letéti állományt tanév elején veszik át és a tanév végén adják vissza a megbízott nevelők, akik az átvett dokumentumokért anyagi felelősséggel is tartoznak.A letéti állomány kölcsönzéséről a letét felelőse maga dönt.A letétek folyamatos frissítéséről, kiegészítéséről a könyvtáros gondoskodik.

5. A könyvtár nyitvatartási rendje

A nyitva tartási rendet az igazgatóval történt megbeszélés alapján az érvényes jogszabályok figyelembevételével az éves munkaterv tartalmazza. Ennek meghatározása során figyelemmel van az iskolai könyvtár fő feladatára, hogy a tanítás ideje alatt is és a tanítási órán kívül is lehetővé tegye a gyűjtemény használatát. A heti nyitvatartási idő legalább 22 óra, a tanulók és a pedagógusok számára is megfelelő időpontban.

6. A könyvtár rendezvényei

A könyvtár a könyvet, a könyvtárhasználatot, az olvasást népszerűsítő rendezvényeket szervez.

- 95 -

3. sz. melléklet

A BUDAPEST V. KERÜLETI VÁCI UTCAI ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA

KATALÓGUS-SZERKESZTÉSI SZABÁLYZATA

1. A könyvtári állomány feltárása

A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentumleírás) és tartalmi feltárását, ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása.

Az adatok a KözTéka rendszerében tartalmazzák:

- a raktári jelzetet,- a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat,- és a tárgyszavakat.

a. A dokumentum leírás szabályai

A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok).A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrásamindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek.

A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:

- főcím : párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat- szerzőségi közlés- kiadás sorszáma, minősége- megjelenési hely : kiadó neve, megjelenés éve- oldalszám + mellékletek : illusztráció ; méret- (Sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám)- Megjegyzések- kötés : ár- ISBN-szám-

A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A besorolási adatokmegválasztását szabványok rögzítik.

Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:

- a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)- cím szerinti melléktétel- közreműködői melléktétel- tárgyi melléktétel

1.2. Tartalmi feltárásA könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze a tárgyszó.

1.3. Raktári jelzetek

- 96 -

A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmatCutter-számokkal, a szakirodalmat szakrendi jelzetekkel látjuk el. Ezen kívül feltüntetjük a lelőhelyet is:Kézikönyvtár, Ismeretterjesztő könyvek, albumok, sorozatok, Budapest-Belváros története, Magyarország (magyar vonatkozású könyvek), Öko polcok, Atlaszok, Kézműves könyvek, Ifjúsági szépirodalom, Gyermek versek, Gyermek lexikonok, Tankönyvek, Muzeális dokumentumok, Tanári állományA raktári és lelőhelyi jelzeteket feltüntetjük a dokumentumokon és az adatbázisban.

1.4. Az iskolai könyvtár katalógusa

Formája szerint:

- számítógépes (KözTéka program)

Keresésre az adatbázisban lehetőség van szerzőségi adatok, cím adatok, leltárszám, kiadó, megjelenés éve, lelőhely, ISBN, ISSN számok és tárgyszavak alapján.

A katalógus folyamatos gondozást igényel. A legfontosabb teendők:

- a katalógus folyamatos építése,- a katalógus építése közben észlelt hibák azonnal kijavítása,- a selejtezett, elveszett dokumentumok rekordjának haladéktalan törlése.

4. sz. melléklet

A BUDAPEST V. KERÜLETI VÁCI UTCAI ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZATA

A tanulók számára ingyenesen kiadott tankönyvek külön gyűjteményt alkotnak, ez a tankönyvtár. Ezek a könyvek összesített, ideiglenes könyvtári állományba kerülnek. Szintén a könyvtári állomány ezen részét képezik a tanárok részére munkaeszközként kiadott tankönyvek.

Nyilvántartásuk excel-fájlban történik. A nyilvántartás adatai: a csoportos nyilvántartás sorszáma; a bevételezés dátuma; módja; a dokumentum címe, szerzője, kiadói száma; az adathordozó típusa; darabszám; érték.

A tankönyvtár állományára vonatkozó adatokat az éves statisztikában szerepeltetni kell.A tankönyvtár állományáról és a kölcsönzési adatokról (név, osztály, tankönyv lebontásban) a

könyvtárostanár, aki egyben a tankönyvfelelős is, kérésre naprakész adatokat szolgáltat.A 16/2013. EMMI rendelet 29. §-a (6) alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola honlapján közzé

teszi a 23. §-ban meghatározottak szerint.

A tankönyvek kölcsönzése

A jogszabály alapján ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. A könyvtár állományába került dokumentumok csak könyvtári bélyegzés és nyilvántartásba vétel után kölcsönözhetők.

A tankönyvkölcsönzést a tanuló részére addig kell biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve, ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt.

A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje

- 97 -

- több évfolyamon használt tankönyvek esetén: legfeljebb négy év,- egy évfolyamon használt tankönyvek esetén: a tanév első és utolsó napja között.

Az ingyenes és tartós tankönyvek kölcsönzési nyilvántartása:A kölcsönzés nyilvántartása osztályonként vezetett excel-fájlban történik. Az átvételt év elején a szülő

aláírásával igazolja.Év végén a visszaadandó dokumentumokat a tanuló köteles időben visszaszolgáltatni a könyvtárnak. Ennek

segítésére szükség esetén az utolsó két tanítási napon a könyvtár rendkívüli, meghosszabbított nyitva tartási időben állhat rendelkezésre.

Az iskolával a jogviszonyt megszakító diák minden kölcsönzött dokumentummal köteles elszámolni.A 16/2013. EMMI rendelet 27. §-a szerint az iskolai könyvtárból kikölcsönözhető tankönyvek jegyzékét

minden év május 31-ig közzé teszi az iskola honlapján.

Kártérítés

A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:

- az első év végére legfeljebb 25 %-os- a második év végére legfeljebb 50 %-os- a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os- a negyedik év végére 100 %-os lehet.

A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

Kártérítés módjai

- ugyanolyan könyv beszerzése- anyagi kártérítés

Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az igazgató szava döntő.

Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie:

- az első év végén a tankönyv árának 75 %-át - a második év végén a tankönyv árának 50 %-át- a harmadik év végén a tankönyv árának 25 %-át

Ha a tanuló a használati idő letelte után ezen tankönyveket meg kívánja vásárolni, a vételár megállapításakor ugyanúgy kell eljárni, mint a kártérítés esetén.

A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre.

A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

Budapest, 2013. március 05.

……………………..………………………. ………………………………………………...Faragóné Tartler Mónika Tölgyszéki-Papp Attila

könyvtáros igazgató

- 98 -

A BUDAPEST V. KERÜLETI VÁCI UTCAI ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA

A KÖNYVTÁROS TANÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

Az iskolai könyvtárat könyvtáros és pedagógus főiskolai szakképzettséggel rendelkező könyvtárostanár vezeti, aki az iskola nevelőtestületének tagja. Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak.

A könyvtáros munkaideje 32 óra kötött munkaidő, melyből 22 óra a könyvtár nyitvatartási ideje, a fennmaradó 10 órából 7 óra könyvtári munka a könyvtár zárva tartása mellett, 3 óra iskolán kívüli könyvtári munka, kapcsolattartás.

A könyvtáros munkaideje a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelő.

1. A könyvtár vezetésével, ügyvitelével összefüggő feladatok

Az iskola igazgatójával és a nevelőtestületével közösen el kell készíteni a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztési tervét.

Éves munkatervet, tanévvégi beszámolót készít. Tájékoztatást ad a tantestületnek a tanulók könyvtárhasználatáról.

Jelentéseket készít a könyvtár fejlődésében bekövetkezett változásokról, könyvtári szükségletekről.Elkészíti a könyvtári statisztikát. Állományelemzést végez a gyűjtemény, a költségvetés és az olvasószolgálat

témakörében.Javaslatokat ad a költségvetés tervezéséhez. Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott

összegek tervszerű, gazdaságos felhasználását.Végzi a könyvtári iratok kezelését.Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken képviseli a könyvtárat.Részt vesz szakmai értekezleteken, továbbképzéseken. Szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja.

2. Állományalakítás, feltárás, állományvédelem

Végzi az állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását. A megrendelésekről, a beszerzési összegek felhasználásáról nyilvántartást vezet.

Végzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és a számítógépes állomány-nyilvántartást.

Az iskola oktatási-nevelési programját alapelvként alkalmazza a forrásanyagok értékelésénél és kiválasztásánál.

Ismeri kell a felhasználók oktatással kapcsolatos igényeit, biztosítja a különböző forráseszközök megfelelő választékát az oktatáshoz és a szabadidős tevékenységekhez.

Biztosítja az állomány bibliográfiai adatainak hozzáférhetőségét.A könyvtár katalógusait folyamatosan építi, gondozza, a feltárást az osztályozás és a dokumentum-leírás

szabályainak megfelelően végzi.Folyamatosan vonja ki az állományból az elhasználódott, elavult és fölösleges dokumentumokat.Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról.Feljegyzést készít, ha a vagyonvédelmi előírások betartását bárki akadályozza.Részt vesz a könyvtár átadásában, átvételében. Előkészíti és lebonyolítja az időszakos vagy a soron kívüli

leltározást, s elvégzi annak adminisztratív teendőit.Végzi a letétek kihelyezését, nyilvántartását, frissítését, gyarapítását, ellenőrzését.

- 99 -

3. Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolatok

Lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, végzi a kölcsönzést.Segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, ehhez szükséges ismeretek

elsajátításában.Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást, irodalomkutatást,

szükség szerint témafigyelést végez.Ajánló bibliográfiákat készít a műveltségterületek igényei szerint, tanulmányi versenyek, ünnepélyek

megtartásához.Segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát.Közvetítő szerepet vállal a könyvtári rendszer által nyújtott és az iskola szükségleteinek megfelelő

szolgáltatások felhasználásában.A könyvtár gyűjteményében nem található/igényelt dokumentumokat könyvtárközi kölcsönzés keretében

beszerzi, ösztönzi a külső források használatát.Vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat. Figyelemmel kíséri az előjegyzéseket és a kikölcsönzött

dokumentumok visszaszolgáltatását.A szakmai munkaközösség-vezetőkkel közösen összeállítja - a tantárgyi programok alapján - a könyvtári

foglalkozások, könyvtári órák éves tervét, elkészíti az intézmény könyvtárpedagógiai programját.

4. Könyvtárpedagógiai tevékenység

A nevelőtestülettel közösen elkészíti az iskola könyvtár-pedagógiai programját.Felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének megvalósításáért.Megtartja a tantervekben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat. A könyvtári órák megtartásokat

a tanítási órákra vonatkozó előírásokat alkalmazza.Részt vesz a műveltségterületek tanterveinek, tanmeneteinek tervezésében, kiegészítésében, módosításaiban.Biztosítja a szaktanároknak és tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, a

tájékoztató apparátusát és a különböző szolgáltatásait.A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanításán túl feladata még a könyvtárhasználatra épülő szakórák,

foglalkozások, szakkörök ütemezése, gondos előkészítése.

- 100 -

5.sz. melléklet A feladatellátás rendjének szabályzata

A szabályzat célja, hogy a – többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) Korm. Rendelet 10. § (5) bekezdése alapján szabályozza a szerv feladatellátásának (költségvetési kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok között tartását biztosító):a) feltétel- és követelményrendszerét,b) folyamatát, kapcsolatrendszerét,c) a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárását és dokumentumainak leírását.

1. A feladatellátás feltétel- és követelményrendszere

a) Feltételrendszer

1. Csak olyan feladatot lehet ellátni, mely a szerv tevékenységi körébe tartozik.

2. A feladatellátásnál mérlegelni kell a lehetséges feladat-megoldási módokat. Ha adott feladatot többféle módon (eszközzel) el lehet látni, vizsgálni kell annak:

- költségvetési bevételekre,- költségvetési kiadásokra,- illetve a bevételek és kiadások ütemezésére gyakorolt hatását.

Csak akkor lehet a korábbi feladat-ellátási módtól (eszköztől) eltérő feladat-ellátási módot (eszközt) választani, ha annak összességében több kedvezőbb hatása van, mint kedvezőtlen azaz:

- a költségvetési bevételeket:- növeli, - nem változtatja,- a kiadások csökkenésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben

csökkenti, - a költségvetési kiadásokat:

- csökkenti, - nem változtatja, - a bevételek növekedésével arányosan, vagy annál kisebb

mértékben növeli.- a bevétek és kiadások ütemezése:

- nem változik,- kedvezőbben alakul,- kedvezőtlenebben alakul, de úgy, hogy az összességében nem

befolyásolja hátrányosan a feladatellátást.

- 101 -

b) Követelményrendszer

1. A feladatellátást a teljesítmények oldaláról kell megközelíteni.

2. A feladatellátást a feladatellátással kapcsolatos bevételek és kiadások (azaz költségvetési) oldaláról, valamint az elért teljesítmények oldaláról évente legalább egy alkalommal, a költségvetési koncepció készítése időszakában vizsgálni kell.

3. A felügyeleti szerv által kezdeményezett vizsgálat során aktívan, segítőkészen közre kell működni.

A tartósan (3 éven túl) jelentős költségvetési kiadással, és az összehasonlítások alapján alacsonyabb, vagy közel azonos elért teljesítmények esetében az adott feladat esetében gondoskodni kell a kedvezőbb feladat-ellátási mód (eszköz/szervezet) felkutatásáról.A változást követően javulnia kell:- az adott feladattal kapcsolatos költségvetési kiadások és bevételek

arányának - az elért teljesítménynek.

2. A feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere

a) A feladatellátás folyamata

A feladatellátás folyamata a következő:- a feladat ellátásának szabályozása:

- alapító okiratban, - SZMSZ-ben,

- a feladatellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása:

- a feladatellátással kapcsolatos költségvetési kiadások tervezése, - a feladatellátással kapcsolatos költségvetési bevételek tervezése,

- a feladat ellátásáért felelős személy, személyek kijelölése,- a feladatellátás szervezése, irányítása, a gazdálkodás bonyolítása;

- a feladatellátás pénzügyi és teljesítmény ellenőrzése.

1. A feladatellátás érdekében meg kell szervezni, illetve folyamatosan biztosítani kell a szakmai és szervezeti hátteret.A költségvetés tervezés időszakában meg kell határozni:

- az eszköz (vagyontárgyak beszerzési, felújítási) szükségletet, - a működéshez szükséges dologi kiadásokat,

- 102 -

- a feladatellátás kapcsán felmerülő személyi kiadásokat, és a személyi juttatások utáni járulék kiadásokat,

- a feladatellátással kapcsolatban a szervet megillető bevételeket.

A feladatellátás érdekében a felelős vezetőknek gondoskodniuk kell a feladatellátás szervezéséről, irányításáról.

A feladatellátással kapcsolatos gazdálkodás bonyolítása során a költségvetési terv adatokra kell támaszkodni.

2. A feladatellátás során biztosítani kell a folyamatos, vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés működését.Az esetleges hibákat, helytelen mozzanatokat minél előbb meg kell szüntetni.

Amennyiben a feladatellátás nem az elvárt teljesítményt mutatja, vizsgálni kell az okokat, s ha szükséges, módosítani kell a feladatellátás pénzügyi hátterét és/vagy eszközeit.

b) A feladatellátás kapcsolatrendszere

A feladatellátás kapcsolatrendszerének fontosabb elemei:- a feladatellátás során költségvetési tervezéskor a feladatellátással

megbízott vezető felelős: - a javasolt előirányzatok részletes kidolgozásáért, - különös tekintettel a

feladat folyamatos, biztonságos ellátására;- a bevételek megalapozott tervezéséért, részletes indoklásáért,- a kiadások teljeskörű szerepeltetéséért.

A javasolt előirányzatok alapján kerül kidolgozásra a végleges terv.

A feladatellátás során a gazdasági vezető felelős a gazdálkodás előirányzatok között tartásáért ( elemi költségvetés, aktuális könyvelési adatok ismerete).Az előirányzatok szerinti gazdálkodáshoz használni kell a szervre lebontott előirányzat-felhasználási ütemterv adatait is.

A feladatellátást úgy kell megszervezni, hogy összességében hatékony és takarékos gazdálkodás történjen.

- 103 -

3. A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és annak dokumentumai

a)A tárgyévi kötelezettségvállalásokAdott feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek.Ezen túlmenően a kötelezettségvállalásnak illeszkednie kell a szervre, feladatra lebontott előirányzat-felhasználási ütemtervbe.

A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak tehát meg kell győződnie, arról, hogy:

- adott jogcímen van e tervezve előirányzat,- az adott előirányzat, az eddigi és a még várható teljesítést figyelembe

véve lehetőséget ad-e a szóban forgó kötelezettségvállalásra, - a kötelezettségvállalás dokumentumában a pénzügyi teljesítés időpontjai

és összegei összeegyeztethetőek-e az előirányzat-felhasználási ütemtervvel.

aa) A kötelezettségvállalásokat – amennyiben annak értéke nem éri el az 50.000 Ft-ot – nem kötelező írásban dokumentálni.A fenti eljárást azonban ezekben az esetekben is le kell folytatni.

Az ilyen kötelezettségvállalások alapján történő kifizetésekről nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a kötelezettségvállaló (kifizetést elrendelő) személy nevét.

ab) A kötelezettségvállalásokat – amennyiben annak értéke eléri az 50.000 Ft-ot – írásban kell dokumentálni.A kötelezettségvállalás dokumentumát nyilvántartásba kell venni.

Az írásbeli kötelezettségvállalások csak az ellenjegyző aláírásával érvényesek.A kötelezettségvállalás dokumentumai különösen:

- szerződések, - megállapodások.

b) A több éves kihatású kötelezettségvállalások

Több éves kihatású kötelezettségvállalás esetében, ha az eléri a szerv tárgyévi költségvetésének 5 %-át, vagy a 300 ezer forintot, akkor kötelezettséget vállalni csak akkor lehet, ha

a kötelezettségvállalásra a szerv vezetőjének külön felhatalmazása van.

- 104 -

Az ilyen kötelezettségvállalásokat szintén nyilvántartásba kell venni, ahol gondoskodni kell a kötelezettségvállalás pénzügyi kihatásainak évenkénti lebontásáról.

c) A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások

Az értékhatár alapján a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásoknál értelemszerűen az ott előírt eljárási rendet kell betartani.

d) A kötelezettségvállalásokra vonatkozó további szabályok

A kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az önkormányzat vagyonrendelete, illetve más, a vagyongazdálkodással, beruházásokkal foglalkozó rendelete, illetve a szerv belső szabályzata határozhat meg további részletes előírásokat.

4. A szabályzat hatálya

A szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépés napjától kell alkalmazni.

Budapest, 2005. június 1.

Páricsi Dezsőné igazgató

- 105 -

6.sz. Melléklet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény, valamint a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. Törvény előírásainak.

2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.

3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő:

papír alapú nyilvántartás, számítógépes (elektronikus) nyilvántartás.

4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon.

5. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan:

a) az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, iskolatitkár, személyzeti és bérügyi előadó

b) a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, iskolatitkár, osztályfőnökök, napközis nevelők, gyermek- és ifjúság védelmi felelős, iskolapszichológus

- 106 -

ügyviteli dolgozó

Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben:a) az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban

szereplő feladatokkal kapcsolatosan: igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, személyzeti és bérügyi előadó iskolatitkár,

b) a tanulók adatait továbbíthatja: fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat,

államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató;

a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;

a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár;

a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: ügyviteli dolgozó;

a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, középfokú intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett középfokú intézményhez adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök;

az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató;

a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, iskola pszichológus.

- 107 -

Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős.

a) A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni:

összesített tanulói nyilvántartás (Vezetéséért felelős: iskolatitkár),

törzskönyv (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),

bizonyítvány (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),

beírási napló (Vezetéséért felelős: iskolatitkár),

osztálynaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),

napközis és tanulószobai csoportnaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis nevelők, tanulószoba vezető),

diákigazolványok nyilvántartása (Vezetéséért felelős: ügyviteli dolgozó).

b) A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági vezetője a felelős.

Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.

- 108 -

7. sz. Melléklet

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt iratok kezelése

1. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat

ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. (Az elektronikus irat:

az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával

elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan

tárolt irat.)

2. Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az iskola

igazgatója, végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus

irat irattári példánya.

3. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus irat

hitelesítését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára

végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári

példánya.

4. Az elektronikus iratokat elektronikus formában alá kell írni. Az elektronikus

aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. (Elektronikusan aláírt irat: az

elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott,

fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat.)

5. Az elektronikus iratokat az iskola titkársága számítógépén elektronikus úton

meg kell őrizni.

6. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok

selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik.

7. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok

kezelésért az intézményi informatika tanár segítségével az iskolatitkár a felelős.

A szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépés napjától kell alkalmazni .

Budapest, 2013. június 1.

Tölgyszéki Papp Attila igazgató

- 109 -

8. sz. Melléklet

Gyakornoki szabályzat

A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. § (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Kormány rendelet 4/B. § (1) bekezdése szerint kiadom az alábbi szabályzatot, mely a meghatározott feladatok szakszerűbb és hatékonyabb végrehajtását szolgálja, a gyakornoki követelmények teljesítésével és teljesítmény mérésével, értékelésével összefüggő eljárásrendet rögzíti.

1. A gyakornoki szabályzat célja és hatálya

a.) A gyakornoki szabályzat célja, hogy meghatározza:

a gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai követelményeket, a gyakornok, a szakmai segítő, az intézményvezető és a többi munkatárs

feladatait, a gyakornoki követelmények teljesítményével és a teljesítmény mérésével

összefüggő eljárásrendet, a gyakornok számonkérésének feltételeit, a gyakornoki minősítés különös szabályait a jogszabályok által biztosított

keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.

b.) A gyakornoki szabályzat hatálya az intézmény vezetőire, és a pedagógus munkakörbe kinevezett közalkalmazottakra terjed ki.

c.) Jelen szabályzat 2008. január elsejétől visszavonásig érvényes.

d.) A szabályzatot módosítani kell, amennyiben a benne foglaltakat érintő jogszabályváltozás következik be, valamint amennyiben a nevelőtestület legalább fele írásban kéri ezt.

- 110 -

2. A gyakornok felkészítésének szakaszai

A gyakornoki időt a Kinevezésben kell kikötni. A gyakornoki idő az E fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén két év, az F-H fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén három év.A gyakornok felkészítésének lehetséges szakaszolása:

0 – 1 év „kezdő” 1- 2 év „haladó” 2 – 3 év „befejező”

3. A gyakornoki idővel kapcsolatos követelményrendszer

a.) Általános követelmények

A gyakornok ismerje meg:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt. A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII törvényt. A 138/1992.(X. 8.) kormányrendelet kapcsolódó szakaszait. Az intézmény dokumentumait. (nevelési, pedagógiai program, helyi tanterv, minőségirányítási program, SZMSZ, házirend, éves munkaterv, gyakornoki szabályzat) Az intézmény panaszkezelési eljárását. Az érdekképviseleti szerveinek működését, dokumentumait és

tisztségviselőit. A tanügy-igazgatási dokumentumokat. A munka - és balesetvédelmi szabályokat.

b.) Szakmai és munkakörhöz kapcsolódó követelmények

A gyakornok rendelkezzék a munkavégzéshez szükséges:

Személyes, szociális és társas kompetenciákkal. A tananyag szervezéséhez és a tanítási folyamat tervezéséhez, valamint a

tanítás-tanulás és nevelés különböző módszereinek alkalmazásához, és a tanulói teljesítményértékeléshez elengedhetetlen képességekkel.

A tanulók, tanítás és tanulás folyamatának és hatásrendszerének ismeretével.

Szakmai, műveltségterületi, tantárgyi és tantervi tudással. Az oktatás környezetét alapvetően meghatározó jogszabályok ismeretével.

- 111 -

A gyakornok mélyítse el ismereteit:

A tanított korosztály életkori sajátságai, pszichológiai fejlődése területén. Tanulói kompetenciák fejlesztése területen (szakmai, módszertani

fejlődés). A fejlesztésre orientált tanulási folyamat irányítása területén

(tanulásszervezés). Tehetséggondozás területén. Hátránykompenzálás területén. Az adott műveltségterület (tantárgy) módszertanában. Az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használata területén.

A gyakornok fejlessze képességeit:

A szociális tanulással kapcsolatosan. Az önálló tanulás képességének fejlesztése (élethosszig tartó tanulás)

terén. Kommunikációjában a tanulókkal, szülőkkel, munkatársakkal. Konfliktuskezelési technikák megszerzésében, fejlesztésében. Időgazdálkodásban, tervezésben, tudatosságban.

b.) Pedagógiai munkához kapcsolódó ügyviteli tevékenységek

A tanügy-igazgatási dokumentumok alkalmazása (napló, bizonyítvány, törzslap, téves bejegyzések javítása, mulasztások igazolása, érdemjegyek bejegyzése).

A tanítási órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátása (tanmenetek, óravázlatok, írásbeli dolgozatok, munka-és feladatlapok készítése, tanulók írásbeli munkájának kijavítása, értékelése).

4. A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai

A gyakornoki időt a Kinevezésben kell kikötni. A gyakornok heti teljes munkaideje 40 óra, kötelező órája a közoktatásról

szóló 2011. évi CXC. törvény melléklete által meghatározott. A gyakornok a kötelező órák teljesítésén túli feladatok közül csak a

nevelőtestület munkájában való részvételre, továbbá a munkaköréhez

- 112 -

kapcsolódó előkészítő és befejező munkákra kötelezhető. Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a gyakornok számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátás betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

A gyakornok osztályfőnöki megbízást csak írásbeli hozzájárulásával kaphat.

A kötelező óra és a heti teljes munkaidő közti időben a gyakornok órát látogat, konzultál a szakmai segítővel, szükség szerint az intézményvezetővel, egyéb munkatársakkal.

Óralátogatás: legalább heti egy óra (az azonos tantárgyat tanító pedagógus óráján, az általa tanított osztályokban más órán, a szakmai segítő óráján, tanórán kívüli foglakozáson).

Az óralátogatást rövid megbeszélésnek kell követnie. (az órát tartó pedagógussal)

Konzultáció: legalább heti két óra. (szakmai segítővel, egyéb pedagógussal, vezetővel, szakmai munkaközösség-vezetővel)

Az óralátogatást a gyakornok a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül.

A gyakornok és a szakmai vezető órarendjét úgy kell összeállítani, hogy legalább a hét egy napján azonos időben fejezzék be a tanítást, ily módon legyen lehetőség a konzultáció megtartására.

5. A gyakornoki programban érintettek feladatai

a.) Gyakornok

A gyakornok feladata, hogy a felkészítési tervben meghatározott rend szerint megismerje:

A követelményrendszerben leírt jogszabályokat, dokumentációt. A szervezet működési rendjét. A szolgálati utat. A vele szemben támasztott elvárásokat. Az iskolai viselkedési szabályokat. A gyakornoki programban megfogalmazott feladatait. A program által meghatározott adminisztrációt.

A szakmai vezető támogatásával felkészül:

Az iskola helyi tantervében a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésére és szakszerű alkalmazására.

- 113 -

A tanítási órák felépítésének, az alkalmazott módszerek, taneszközök, segédletek célszerű alkalmazására.

A tanítási órák előkészítésével, megtervezésével, és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására.

Ezen kívül a szakmai vezető irányításával:

Elvégzi az általános pedagógiai képességekre irányuló, valamint a szakterületéhez kapcsolódó feladatokat.

Óramegfigyeléseket, adatgyűjtést, elemzéseket végez, és ezeket szakszerűen dokumentálja.

Számot ad a felkészítési tervben meghatározottak teljesítéséről. Önértékelést végez meghatározza saját fejlődési területeit. Jelzi problémáit, kérdéseket tesz fel.

b.) Szakmai vezető

Szakterületenként a szakmai vezetőt az igazgató jelöli ki a legalább ötéves, a szakterületnek megfelelő pedagógus munkakörben eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkező, az intézményben kinevezett pedagógusok közül. A szakmai vezetőt a jogszabályban meghatározott díjazás illeti meg.

Feladatai:

Önfejlesztéssel felkészül a szakmai segítői szerep ellátására. A gyakornokkal egyeztetve elkészíti az éves tervet, melynek fontos

elemei; az együttműködés feltételeinek egyeztetése, az elvárások rögzítése.

Jóváhagyatja az éves tervet az intézményvezetővel. A gyakornok felkészítését segíti a tanévre szóló, szakterületére vonatkozó

terv szerint. Segíti a gyakornok intézménybe való beilleszkedését, munkahelyi

kapcsolatai kialakítását. Megismerteti a gyakornokkal a helyi szervezeti hagyományokat, szokások

elvárásokat. Felkészül a konzultációkra lebonyolítja a konzultációkat. Szükség szerint rendelkezésre áll a problémák megbeszéléséhez, a

kérdések megválaszolásához. Beszámol az intézményvezetőnek a gyakornoki program menetéről. Részt vesz a gyakornok minősítésében. Szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy

alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráit.

- 114 -

Feljegyzéseket készít a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráinak látogatásáról, szükség szerint a konzultációkról.

Rendelkezésre áll a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához.

Segíti a gyakornokot a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében.

Évente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok teljesítményét, ezzel megalapozza az új pedagógus további alkalmazásának meghosszabbításáról születendő döntést, a gyakornok minősítését.

Az értékelésbe bevonja mindazokat a pedagógusokat, akik adott időszakban részt vettek a gyakornok beilleszkedésének segítésében.

Értékelését minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével, és az intézményvezetővel egyeztetve meghatározza a gyakornok további teendőit, feladatait, a fejlesztési irányokat.

c.) Az intézmény vezetőjének feladatai

Megszervezi a belépési adminisztrációt. Rendelkezésre bocsátja a megismerendő jogszabályokat,

dokumentumokat. Kijelöli a szakmai segítőt és a gyakornok munkahelyét. Tájékoztatja a munkatársakat és bemutatja a gyakornokot. Tájékoztatja a gyakornokot a munkafeladatairól, a munkaköri

követelményekről, a munkarendről, a lehetséges szociális ellátásokról, a szervezet felépítéséről, a pedagógus értékelés rendszeréről, a gyakornoki rendszerről, a gyakornok értékelésének, minősítésnek speciális szabályairól, az egyéni ambíciók megvalósulásának lehetőségeiről, a továbbképzési rendszerről, a munkavédelmi ismeretekről.

Jóváhagyja a szakmai segítő által elkészített éves tervet. Rendelkezésre áll – szükség szerint – a problémák megbeszéléséhez, a

kérdések megválaszolásához. Nyomon követi a gyakornoki programot, legfőképp a szakmai segítő

beszámoltatása révén. Minősíti a gyakornokot.

d.) A többi munkatárs feladata

Együttműködés a szakmai segítővel a gyakornoki program végrehajtásában.

A gyakornok támogatása, óralátogatások lehetővé tétele. Lehetőség szerint a gyakornok óráinak látogatása (pl. saját osztályaikban). A gyakornok tájékoztatása a különleges bánásmódot igénylő tanulókról,

problémáik hátteréről.

- 115 -

A gyakornok segítése szakmai anyagokkal. A szakmai vezető kérésére a gyakornok munkájáról, teljesítményéről

vélemény formálása.

6. A gyakornoki követelmények teljesítésével összefüggő eljárásrend

a.) A szakmai követelmények teljesítésének biztosítására a szakmai vezető bevonásával a munkáltatói jogkör gyakorlója a gyakornoki időszakra felkészítési tervet készít, amely tartalmazza:

A szakmai követelmények teljesítését elősegítő, a gyakornok által elvégzendő feladatokat és tevékenységeket, azok időtartamát, határidejét.

A szakmai követelmények teljesítését elősegítő, szakmai vezető által elvégzendő feladatokat és tevékenységeket, különösen az általa ellátott pedagógus munkakörrel kapcsolatos tervező munkára való felkészítés módszereit, időtartamát, határidejét.

A teljesítés ellenőrzésének, értékelésének időpontját, módszereit, és felelőseit, a számonkéréssel kapcsolatos feladatokat.

b.) A szakmai vezető a felkészítési terv alapján a gyakornok bevonásával éves tervet készít, amely tartalmazza:

Az adott időszakban a felkészítés és felkészülés feladatait, azok teljesítésének időtartamát és határidejét.

A felkészítés módszereit. A rendszeres konzultációk időpontját, tárgyát. A gyakornok tanítás (foglalkozási) óráinak látogatási tervét. A gyakornoki követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével

összefüggő eljárási rendben meghatározott feladatokat, tevékenységeket és azok megvalósításának időpontját.

7. A teljesítményértékelésnek eljárásrendje

7.1. Az intézményvezető a szakmai vezető véleményét kikérve a tanévnyitó tantestületi értekezlet időpontjáig elkészíti a gyakornok munkaköri leírását, amelyben meghatározza a gyakornoknak a szakmai követelmények teljesítésével kapcsolatos tanévre szóló feladatait, a teljesítménycélokat.

7.2. Az intézményvezető és a szakmai vezető a tanév első napjáig ismerteti a gyakornokkal a munkaköri leírásban foglaltakat, a szakmai követelmények teljesítésével összefüggő feladatai, a teljesítménycélokat, a teljesítményértékelés eljárásrendjét.

- 116 -

7.3. A teljesítményértékeléshez a gyakornoki szabályzat 1./a és 1./b Mellékletében meghatározott értékelőlapokat és adatlapokat kell használni, melyek tartalmazzák az értékelési területeket, a követelményeken alapuló értékelési szempontokat, az értékelést megalapozó információk forrásait.7.4. A gyakornok fejlesztő értékelését minden tanév végén a szakmai segítő készíti el. Az értékelésbe bevonja a gyakornok felkészítésében részt vevő egyéb kollégákat is, valamint figyelembe veszi a gyakornok által készített önértékelést

7.5. Az értékelő megbeszélés lépései:

A gyakornok önértékelése A szakmai segítő értékelése Az eltérő vélemények megbeszélése A problémák feltárása, megbeszélése A következő időszak fejlesztési területeinek meghatározása A résztvevők feladatainak meghatározása Az értékelő lap kitöltése, aláírása

7.6. A teljesítmény értékelésekor, a gyakornok teljesítményének értékelésekor az alábbi kategóriákat alkalmazzuk:

Nem megfelelő Fejlesztésre szorul Jó Kiváló Kiemelkedő

7.7. A teljesítményértékelésnek megbízható és érvényes információkon kell alapulnia, így különösen:

a tanulók eredményein (tanulmányi átlagok, bukások, versenyeredmények, dolgozatok, stb.), az óralátogatások tapasztalatain, jegyzőkönyvein, belső és külső tantárgyi

tudásmérések eredményein, tantárgyi kötődésvizsgálatok eredményein, belső vizsgák eredményein, érettségi, szakmai vizsgák eredményein,

szakértői, szaktanácsadói véleményeken, a nevelő-oktató munkához a pedagógusok által elkészített

dokumentumokon (tanmenet, foglalkozási terv), a tanulók véleményén, az elégedettségük vizsgálatának eredményein, a szülők véleményén, az elégedettségük vizsgálatának eredményein,

- 117 -

a szakmai munkaközösségek véleményén, a számonkérés eredményein.

7.8. A szakmai vezető az adott tanév során folyamatosan gyűjti a gyakornok értékeléséhez szükséges információkat Az összegzett és rendszerezett információk alapján május 31-ig az éves értékelő lap felhasználásával, szövegesen értékeli a gyakornok teljesítményét.

7.9. Az intézményvezető és a szakmai vezető június 10-ig kialakítják egyeztetett véleményüket a gyakornok értékeléséről.

7.10. Az intézményvezető és a szakmai vezető június 30-ig értékelő megbeszélésen ismertetik a gyakornokkal az értéklelés eredményét. Az értékelő megbeszélésen közösen meghatározzák a soron következő gyakornoki év teljesítménycéljait, a szakmai követelmény teljesítésére vonatkozó feladatokat.

8. A gyakornok minősítése

A gyakornokot a gyakornoki idő lejártának hónapjában minősíteni kell. A minősítést a közalkalmazott közvetlen felettese javaslatának

meghallgatása után a munkáltatói jogkör gyakorlója készíti el. A munkáltatói jogkör gyakorlója a gyakornok közvetlen felettese mellett - ha személyük nem azonos a szakmai vezető(k) javaslatát is meghallgatja.

A minősítés a gyakornok személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhatja.

A minősítés szöveges, amelyben arra kell kitérni, hogy a gyakornok teljesítette-e a munkaköri leírásában meghatározott feladatait, s mennyire felelt meg a feladatai ellátásához előírt szakmai követelményeknek.

A minősítéshez a 2 / a 2/ b Mellékletben található minősítő lapot és annak kiegészítő táblázatát kell használni.

A minősítés eredményeként „megfelelt’ és „nem megfelelt” értékelés adható. A minősítés abban az esetben lehet „megfelelt”, ha a 2/a mellékletben megfogalmazott nyolc kritérium közül több mint négy ezt a minősítést kapta.

A minősítést a gyakornokkal a munkáltatói jogkör gyakorlója ismerteti a gyakornok közvetlen felettese - ha személyük nem azonos — és szakmai vezetője jelenlétében.

A megismerés tényét a gyakornok a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá a minősítésen feltűntetheti esetleges észrevételeit is.

- 118 -

Amennyiben a gyakornok nem megfelelő minősítést kap, a munkáltató a munkaviszonyát megszünteti.

9. Záró rendelkezések

A gyakornoki szabályzatot az intézményvezető az iskola honlapján teszi közzé.A gyakornoki szabályzatban foglaltakról a szakmai munkaközösségek és a közalkalmazotti tanács véleményt nyilvánítanak.A gyakornoki szabályzat a nevelőtestület véleményének kikérése után került kiadásra.

10. Záradék

A gyakornoki szabályzatot a nevelőtestület 2007. ……………… (hónap) ……… (nap) nevelőtestületi ülésén véleményezte.

Dátum............................................. ................................................... Aláírás

A szabályzat mellékletét képezik

1. 1./a számú melléklet: Éves értékelő lap 1/b. számú melléklet: Adatlap a gyakornoki követelmények teljesítésére

2. 2/a számú melléklet: Minősítő lap 2/b. számú melléklet: A minősítés területei

Dátum …………………………………………

……………………………intézményvezető

- 119 -

11. Mellékletek

1./a mellékletÉves értékelő lap

a.) Munkáltató

.

megnevezése:..........................................................................................................

................

címe:

............................................................................................................................

b.) Az értékelt személyi adatai

Név

:................................................................................................................................

.............

Születési hely, idő:.......................................................................................................................

Az értékelés időpontja:...............................................................................................................

Az értékelés megállapításai:.................................................................................................................................

.................................................................................................................................

.................................................................................................................................

.................................................................................................................................

.................................................................................................................................

.................................................................................................................................

.................................................................................................................................

.................................................................................................................................

.................................................................................................................................

- 120 -

.................................................................................................................................

.................................................................................................................................

...........................................................................................

Fejlesztendő területek:.................................................................................................................................

.................................................................................................................................

.................................................................................................................................

..................................................................

Javasolt célok, feladatok:.................................................................................................................................

.................................................................................................................................

.................................................................................................................................

..................................................................

Az értékelés során az alábbi kollégák véleményt nyilvánítottak:

.................................................................................................................................

.................................................................................................................................

.................................................................................................................................

..................................................................

- 121 -

Az értékelt észrevételei:

.................................................................................................................................

.................................................................................................................................

.................................................................................................................................

..................................................................

Dátum: ............................................

........................................................... ...................................................... értékelést végző értékelt szakmai segítő gyakornok

........................................................ intézményvezető

Ph.

- 122 -

1./ b melléklet

Adatlap a gyakornoki követelmények teljesítésére

KÖVETELMÉNY AZ INFORMÁCIÓ FORRÁSA

TELJESÍTMÉNY(A megfelelő szó,

vagy kifejezés aláhúzandó!)

Az általános követelményeknél leírt dokumentumok ismerete

Nem megfelelőFejlesztésre szorulJóKiválóKiemelkedő

A szakmai és munkakörhöz kapcsolódó követelményekben leírtak teljesítése

Nem megfelelőFejlesztésre szorulJóKiválóKiemelkedő

- 123 -

Személyes kompetenciákÉntudatosság: erősségeinek és korlátainak, adottságainak, képességeinek és értékeinek, ismerete, a visszajelzések pozitív hasznosítása munkájában.

Önszabályozás: belső állapotainak és erőforrásainak kezelése, megbízható, pontos, következetes, rugalmas a változások kezelésében, nyitott az új eljárásokkal és szakmai információkkal szemben, felelősségtudattal rendelkezik.

Szociális kompetenciák

Mások (tanulók, szülők,kollégák) érzelmeinek, véleményének, nézeteinekmegértése, a különbözőség elfogadása.Tanulói csoportok, közösségekalakulásának segítése, fejlesztése, a tanulóiközösségekben rejlő pedagógiai lehetőségekkihasználása, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítése, az együttműködés készségeinek fejlesztése.

- 124 -

Társas kompetenciákEgyüttműködése és kapcsolattartása a partnerekkel (különböző társadalmi rétegekhez, kulturális, nemzeti vagy etnikai csoportokhoz tartozó szülőkkel, tanulókkal, az osztályban tanító pedagógusokkal, a kollégákkal, a vezetőkkel)Kommunikációs képessége (rendelkezik a hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció készségeivel, információs-kommunikációs eszközök alkalmazása)Konfliktuskezelő képessége.

Csapatmunkára való hajlandósága, részvétele a nevelőtestületi munkában.

A tananyag szervezése és a tanítási folyamat tervezése

Tanmenetek készítése, tanulási egységek, tanítási órák tervezése, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók megválasztása.

- 125 -

Taneszközök kiválasztása, alkalmazása; a digitális tananyagok kezelése, a tanításfejlesztési céloknak megfelelő tartalmak kiválasztása és felhasználása.A tanulók irányítása különböző eszközök felhasználásával (p1. információs-kommunikációs technikákkal) végzett osztálytermi vagy azon kívüli önálló munka terén.

A tanulás szervezése, a tanítás-tanulás és a nevelés módszereinek alkalmazása

Hatékony tanulási környezet kialakítása, és kialakítására alkalmazott tanulásszervezési eljárások és tanítási módszerek.IKT alkalmazása a tanórán.A taneszközök, oktatási technológiák, a tanulásszervezési eljárások és a tanítási módszerek megválasztása és a tanítási egység (óra) céljainak, képességfejlesztés feladatainak, különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók életkorának, érdeklődésének történő megfeleltetése.Tanulásirányítás eredményessége: a figyelem fenntartása, motiválás, rend és fegyelem.

- 126 -

A tanuló teljesítményének ellenőrzése és értékelése

Az iskola helyi tantervének megfelelően:- az iskolai beszámoltatás és az ismeretek számonkérési követelményeinek és formáinak, - a tanulói magatartás és szorgalom értékelési, minősítési körülményeinek, - továbbá a tanulói teljesítmény minősítés formáinak ismerete és alkalmazása.A tanulók számára fejlődésükről, az önértékelést és önbecsülést elősegítő módon, rendszeres és alapos visszacsatolás biztosítása.Az iskola helyi tantervében meghatározott rendszerességgel, a tanulók teljesítményének érdemi jeggyel vagy szövegesen történő minősítése.A különböző értékelési eljárások ismerete és alkalmazása a tanulók teljesítményeinek, fejlődésének szisztematikus nyomon követésére és elemzésére.A diagnosztikus, a fejlesztő és a szummatív értékelés eljárásainak ismerete és rutinszerű alkalmazása.

- 127 -

A tanulók, a tanulás ás tanítás folyamatának és hatásrendszerének ismerete

Az egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek, a tanulói szervezetek működésének, az oktatási programok és módszerek hatékonyságának megismeréséhez szükséges, tudományosan megalapozott módszerek, technikák ismerete és alkalmazása.A tanítást és a tanulást, a tanulói tudás különböző formáinak, szerveződésének, a fogalomrendszerek, készségek és képességek fejlődési törvényszerűségeinek, valamint a tanulás különböző formáinak ismeretében történő tervezése, szervezése és irányítása.Differenciálás és adaptív tanulásszervezés alkalmazása tanulói teljesítményekre ható biológiai, pszichológiai, társadalmi és kulturális tényezők ismerete alapján.

Műveltségterületi, tantárgyi és tantervi tudás

A Nemzeti alaptanterv szabályozó szerepét, tartalmát és belső összefüggésrendszerének, szakterületének cél- és feladatrendszerének ismerete.

- 128 -

Az intézmény nevelési programjának, pedagógiai programjának, pedagógiai célkitűzéseinek, azok gyakorlati megvalósulásának ismerete.Az iskola helyi tantervében a szakterületére és a munkaköri feladataira vonatkozó előírások ismerete, azok helyesen értelmezése és szakszerűen történő alkalmazása a nevelő-oktató munkában.

Az oktatás környezetét alapvetően meghatározó (jog) szabályok ismerete

A munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelvek ismerete.A közoktatásról szóló törvény, valamint a nevelési-oktatási intézmények működésére vonatkozó legfontosabb jogszabályi előírások ismerete.Szakmai munkáját a pedagógusok - Kt-ban meghatározott - jogainak és kötelezettségeknek ismeretében végzi.Szakmai munkájának a tanulók, a szülők - Kt.ban meghatározott — jogainak és kötelezettségeinek ismertében és tiszteletben tartásával történő végzése.

- 129 -

Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának, házirendjének, minőségirányítási programjának, kollektív szerződésének, közalkalmazotti szabályzatának ismerete.

Az intézmény adatkezelési szabályainak ismerete és alkalmazása.

Pedagógiai munkához kapcsolódó ügyviteli tevékenységek

Nem megfelelőFejlesztésre szorulJóKiválóKiemelkedő

A tanügy-igazgatási dokumentumok alkalmazása

A nevelő-oktató munkához kapcsolódó tanügyi nyilvántartások (osztálynapló, bizonyítvány, törzslap) ismerete.A tanügyi nyilvántartások vezetésére vonatkozó előírások, különösen a téves bejegyzések javítására, a mulasztások igazolására, az érdemjegyek bejegyzésére vonatkozó szabályok ismerete és helyes alkalmazása.

- 130 -

A tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátása

Tanmenetek, óravázlatok szakszerű intézményi előírások szerinti elkészítése.Írásbeli dolgozatok (témazáró – év e1eji és év végi feladatlapok stb.) elkészítése.Munkalapok, feladatlapok készítése.A tanulók írásbeli munkáinak (füzetek, munkalapok, dolgozatok stb.) intézményi előírások szerinti kijavítása, értékelése.

- 131 -

2./a mellékletMinősítő lap

a.) Munkáltató

.megnevezése:.........................................................................................................

címe:

.................................................................................................................................

.

b.) A minősített személyi adatai

Név

:................................................................................................................................

.............

Születési hely,

idő:.......................................................................................................................

Az értékelés

időpontja:...............................................................................................................

A minősítés időpontja:

………………………………………………………………………. A minősítés megállapítása

Értékelési terület Megfelelt Nem felelt meg

Szakmai ismeretek alkalmazásaMódszertani tudásEmpátiaKommunikációFelelősségtudatProblémamegoldásKreativitás, innovációEgyüttműködés

A minősítés összegző megállapítása

Megfelelt Nem felelt meg

Indokolás: …………………………………………………………………………………….

A közalkalmazott tájékoztatása az estleges jogvita kezdeményezésének lehetőségéről megtörtént.

A minősített észrevételei:A minősítést elfogadom.A minősítésben foglaltakra a túloldalon részletezet észrevételeket teszem.

……………………………….. ………………………… minősítést végző minősített igazgató gyakornok …………………………….. szakmai segítő

Ph.

133

2./b melléklet

MINŐSÍTÉSI TERÜLET

MEGFELELT NEM FELELT MEG

Szakmai ismeretek alkalmazása

Megszerzett szakmai ismereteit a gyakorlatban hasznosítani tudja, az órái logikusak, a tanulók számára jól követhetőek, tanítványai motiváltak

Megszerzett ismereteit a gyakorlatban nem tudja hasznosítani, nem tudja átadni tudást, tanulók nem értik a magyarázatait

Módszertani tudás Megszerzett módszertani ismereteit a tanórákon az osztály szintjének, a tanuló képességeinek megfelelően hasznosítja, képes a differenciált oktatásra, az egyéni képességfejlesztésre

Módszertani ismereteit nem tudja alkalmazni

Empátia Képes a mások személyiségjegyeinek, igényeinek, problémáinak megértésére, szükség szerint megfelelő támogatást, segítséget nyújt, nyitott a másság elfogadására, megértésére

Nem képes figyelni mások személyiségjegyeire, igényeire, érzelmeire.Nem nyitott a másság elfogadására

Kommunikáció Gondolatait beszédben, írásban érthetően, logikusan képes közölni, megtalálja a megfelelő közlési módot mind a munkatársakkal, mind a tanulókkal, mind a szülőkkel

Gondolatait beszédben/írásban nem képes érthetően közölni, többször konfliktus forrása volt a nem megfelelő közlésmódja a munkatársak, tanulók szülők körében

Képes, kész cselekedetiért,

Nem vállalja cselekedetei, döntései

134

Felelősségtudat döntéseiért felelősséget vállalni, mindig felméri tettei következményeit

következményeit, a felelősséget külső körülményekre hárítja, nem képes előre felmérni tettei, döntései következményeit

Problémamegoldás Képes felismerni és megoldani a munkaköréhez kapcsolódó, gyakran jelentkező problémákat

A problémákat nem ismeri fel, hárít,

Kreativitás, innováció Ötletgazdag, lelkes, keresi az újszerű megoldásokat, de mindezt felelősséggel, a tanulás-tanítás hatékonyságának érdekében teszi

A bevált gyakorlattól nem mer eltérni, ha vannak is ötletei nem képes azok kivitelezésre

Együttműködés Képes beilleszkedni a szervezetbe, megtalálja helyét, a szervezeti célokat össze tudja egyeztetni az egyéni célokkal, csapatjátékos, aktívan vesz részt a csapatmunkában

Nem tudott a szervezetbe beilleszkedni, az egyéni céljait sokszor a szervezeti célok fölé helyezi

135

9. sz. Melléklet

A tanulóval szembeni fegyelmi eljárás szabályai

A szabályzat célja, hogy részletszabályokkal segítse az intézményben folyó fegyelmi ügyek intézését.

1. A fegyelmi szabályzat hatálya

A fegyelmi szabályzat:- személyi hatálya kiterjed:

- a fegyelmi eljárásban a fegyelmi jogkor gyakorlójára, - a kötelezettségszegéssel érintett nagykorú tanulóra, a kiskorú tanuló

szülőjére,- egyébként az eljárásba bevonandó személyekre,

- területi hatálya kiterjed minden olyan helyre, melyre vonatkozóan az intézmény SZMSZ-e, házirendje, egyéb belső dokumentuma a tanuló részére kötelezettséget

állapít meg.

2. A fegyelmi eljárás célja

A nevelési-oktatási intézményben folytatott:- tanulói fegyelmi eljárás és- a fegyelmi tárgyalás

pedagógiai célokat szolgál.

A fegyelmi eljárás, valamint a fegyelmi tárgyaláson meghatározott büntetések segítik elő a tanulók szabálykövetését, a nem megfelelő magatartás kezelését.

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

3. A fegyelmi jogkör gyakorlása

A fegyelmi jogkör eredeti gyakorlója a nevelőtestület.A nevelőtestület a fegyelmi jogkör gyakorlására bizottságot hoz létre.A bizottság 3 tagú, melynek elnökét a bizottság maga választja meg a tagjai közül.

A fegyelmi bizottságnak, mint a fegyelmi jogkör gyakorlójának feladata:- a fegyelmi eljárás megindítása feltételeinek vizsgálata,- az egyeztető eljárás sikeres lebonyolításának biztosítása,- a fegyelmi tárgyalás megtartására vonatkozó határidő betartása,- a fegyelmi eljárás megindítása érdekében az értesítések kiküldése,- a fegyelemi eljárás résztvevői számára:

- a tájékozódás,- véleménynyilvánítás, illetve

136

- a bizonyítási javaslat adásalehetőségének biztosítása,- a fegyelmi eljárás során a tényállás tisztázása, ennek érdekében eljárási cselekmények lefolytatása,- a fegyelmi tárgyalás lefolytatása,- közreműködés a fegyelmi büntetés végrehajtásában.

4. A fegyelmi eljárás megindításának feltételei

A fegyelmi eljárás megindításánál vizsgálni kell, hogy:- a fegyelmi eljárás megindítására lehetőség van-e, azaz az ügy nem évült-e el,

- a fegyelmi eljárás megindítása kötelező-e.

4.1. Elévülés

Nem indítható fegyelmi eljárás, ha:- a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt, - a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával). /Ez esetben az elévülési határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani./

4.2. Az eljárás megindításának kötelezősége:

A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha:- a nagykorú tanuló maga ellen, illetve- a kiskorú tanuló szülője a tanuló ellen

kéri.

5. Az egyeztető eljárás

Az egyeztető eljárást kell tartani, ha azt bármely érintett, kiskorú esetén a szülő 5 tanítási napon belül írásban kéri. Az egyeztető eljárás helyét és idejét az

intézményvezető jelöli ki a felekkel történő egyeztetést követően. Az egyeztető eljárást egy mindkét fél által elfogadott pedagógus vezetheti le. Az

egyeztető eljárás eredményét írásba kell foglalni. Ez lehet egy olyan megállapodás is, mely legfeljebb három hónapra felfüggeszti a fegyelmi eljárást. Az egyeztető eljáráson az érintett tanulóknak és szüleiknek, valamint az eljárást levezető pedagógusnak kell jelen lennie. Jelen lehet még az osztályfőnök, a DÖK elnök és a Szülői Választmány

elnöke is. Az egyeztető eljárásnak minden részében meg kell felelnie a 20/2012. (VIII.31.) EMMI

rendelet 53. és 54. §-ának és az iskola Házirendjében foglaltaknak.

137

6. Értesítés fegyelmi eljárás megindításáról

Általános szabályok

A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti.

Értesítés a fegyelmi eljárás megindításáról

A fegyelmi eljárás megindításáról értesíteni kell:- a tanulót, - a kiskorú tanuló szülőjét.

Az értesítésben fel kell tüntetni:- a kötelezettségszegés tartalmát, - ha ismert a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, - az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve, ha a szülője ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg.

Az első értesítést, - ha az egyben a fegyelmi tárgyalásra vonatkozó értesítés is - oly módon kell kiküldeni, hogy:

- azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja,- lehetőség legyen ismételt értesítés kiküldésére, ha az érintettek az első értesítésre nem jelennek meg.

7. Az eljárás résztvevőinek tájékozódása, véleménynyilvánítása, bizonyítási javaslata

Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.

A tájékozódás során az érintett felek:- betekinthetnek a fegyelmi ügyben addig keletkezett iratokba,- a megszerzett információk, valamint saját ismereteik alapján véleményt nyilváníthatnak különösen a fegyelmi eljárás során addig megállapított kötelezettségszegés tartalmával, körülményeivel kapcsolatban,- bizonyítási indítványt nyújthatnak be, valamely olyan ténnyel, körülménnyel összefüggésben, mely jelentős hatást gyakorol a fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés tartalmára.

A tájékozódás kérés során az érintettek az adatkezelési szabályzat alapján jogosultak a meglévő adatokat megtekintetni, azokról kivonatot, illetve másolatot igényelni.

A fegyelmi bizottság elnöke:- köteles írásbeli jegyzőkönyvet felvenni, ha az eljárásban érintett személy kéri, hogy véleményét, bizonyítási indítványát írásba foglalják,

138

- írásbeli jegyzőkönyvet, illetve feljegyzést készíthet akkor, ha az eljárásban érintett személy nem ragaszkodik az írásbeliséghez, de az ügy tisztázása érdekében az írásos formát indokoltnak tartja.

8. A fegyelmi eljárás során a tényállás tisztázása

A fegyelmi eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja.

A tényállás tisztázásának, mint eljárási cselekménysorozatnak a célja, hogy:- a tényállást oly módon tisztázza, hogy ne kelljen fegyelmi tárgyalást lefolytatni, illetve- a fegyelmi tárgyalás lefolytatását előkészítse, segítse (ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy ha a tényállás tisztázása fegyelmi tárgyaláson azért kell, mert egyéb körülmény indokolja.)

A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól.

9. A fegyelmi tárgyalás

Fegyelmi tárgyalást akkor kell tartani, ha:- a fegyelmi eljárás tárgyalás előtti szakaszában a tanuló nem ismeri el a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy- a tényállást a fegyelmi eljárás során még nem sikerült megfelelő módon tisztázni.

9.1. Értesítés a fegyelmi tárgyalásról

A fegyelmi tárgyalásról értesíteni kell még:- azokat, akiket a fegyelmi eljárás megindításáról értesíteni kellett, - a fegyelmi tárgyalás során meghallgatandó tanúkat, - a fegyelmi tárgyaláson meghallgatni kívánt szakértőt.

9.1.1. Általános szabályok

A fegyelmi tárgyalásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti.

A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti.

9.2. A fegyelmi tárgyalás menete

A fegyelmi tárgyalás menete:1. Meg kell állapítani, hogy a fegyelmi tárgyalásra meghívottak a tárgyaláson megjelentek-e, el kell végezni a szükséges személyazonosítást2. A tanulót figyelmeztetni kell jogaira,

139

3. Ismertetni kell a tanulóval a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat.4. Le kell folytatni a tárgyalást, melynek során sor kerülhet:

- a tanuló meghallgatására,- tanú meghallgatására,- szakértő bevonására a szakértő írásos véleményének ismertetésével, illetve a szakértő tárgyalás keretében történő meghallgatására,- helyet kell adni a vélemények, javaslatok kifejtésére.

5. A tényállás meghatározására, annak alapján a fegyelmi határozat, illetve a fegyelmi eljárás megszüntetésére vonatkozó határozat meghozatalára.6. Ha van ilyen kezdeményezés, a fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó döntés.7. A tárgyalás bezárása.

9.3. Jegyzőkönyv a fegyelmi tárgyalásról

A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság egyik tagja vezeti.

A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:- a tárgyalás helyét,- a tárgyalás idejét, - a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét,- az elhangzott tájékoztatásokat, a nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri,- a fegyelmi határozatot, illetve a fegyelmi eljárás megszüntetésére vonatkozó döntést,- a jegyzőkönyv hitelesítési kellékeit.

10. A fegyelmi határozat

10.1. A kiszabható fegyelmi büntetések

Tanköteles tanulóval szemben kiszabható fegyelmi büntetésekre vonatkozó szabályok

A fegyelmi büntetés lehet:a) megrovás,b) szigorú megrovás,c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,f) kizárás az iskolából.

Tanköteles tanulóval szemben az alábbi fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható:

- eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,

140

- kizárás az iskolából.

Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, az illetékes hatóság hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára.

Az áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást.Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló - választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt - osztályozó vizsgát tegyen.

10.2. A fegyelmi büntetések időbeli hatálya

A fegyelmi bizottságnak meg kell határozni a fegyelmi döntéssel egyidejűleg a fegyelmi büntetés időbeli hatályát.

Nincs időbeli hatálya:- a megrovásnak,- a szigorú megrovásnak.

A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb:a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál,b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál.

10.3. A fegyelmi büntetések megállapításánál figyelembe veendő szempontok

A fegyelmi büntetés megállapításánál figyelembe kell venni:- a tanuló életkorát, - a tanuló értelmi fejlettségét, - az elkövetett cselekmény súlyát,- a cselekmény egyszeri, vagy ismétlődő jellegét.

10.4. A döntéshozó és véleményező szervek

A fegyelmi büntetést a nevelőtestület nevében a fegyelmi bizottság hozza.

141

A fegyelmi eljárás során be kell szerezni a diákönkormányzat véleményét.

10.5. A fegyelmi határozat tartalma

A fegyelmi határozat részei:- rendelkező rész,- indoklás,- záró rész.

A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a következőket:- a határozatot hozó szerv megjelölését, - a határozat számát és tárgyát, - a tanuló személyi adatait, - a fegyelmi büntetést, - a büntetés időtartamát, - a büntetés felfüggesztését,- az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást.

A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza:- a kötelességszegés rövid leírását, - a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését,- a rendelkező részben foglalt döntés indokát,

elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát.

A fegyelmi határozat záró része tartalmazza:- a határozat meghozatalának helyét és idejét, - a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését.

Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja.

10.6. A fegyelmi büntetés felfüggesztése

A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti.

10.7. A fegyelmi határozat kihirdetése

A fegyelmi határozatot:- általában a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását,- ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.

142

A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek:

- tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek), - ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek.

Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott.

11. Jogorvoslat a fegyelmi határozat ellen

Az elsőfokú határozat ellen fellebbezést nyújthat be:- a nagykorú tanuló,- kiskorú tanuló esetén pedig a szülő.

A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani.

A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.

12. A fegyelmi eljárás megszüntetése

A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha:a) a tanuló nem követett el kötelességszegést,b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását,c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el,d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagye) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.

A fegyelmi eljárás megszüntetésére sor kerülhet a fegyelmi eljárás minden szakaszában.Az eljárás megszüntetéséről írásbeli határozatot kell hozni, és meg kell küldeni az érintett feleknek azaz azoknak az eljárás megindításáról szóló értesítést is meg kellett küldeni.

13. A fegyelmi büntetés végrehajtása

Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet.

Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

143

A határozatok jogerőre emelkedését a fegyelmi bizottság kíséri figyelemmel, és gondoskodik arról, hogy a jogerős határozatok végrehajtásra kerüljenek.

14. Egyéb eljárási szabályok

14.1. A fegyelmi eljárás lefolytatására rendelkezésre álló idő

A fegyelmi eljárást - a megindításától számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni.

A fegyelmi eljárás hatékony, eredményes lefolytatása érdekében a fegyelmi bizottság a fegyelmi ügyekről nyilvántartást vezet, melyben feltüntetni az ügyben végzett eljárási cselekményeket, ütemezi az ellátandó feladatokat.

14.2. Összeférhetetlenség

A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt:- a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá- az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett.

A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt:- a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, - az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett,- aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá - az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt.

A kizárási ok bejelentésére vonatkozó szabályok:- a kizárási ok bejelentésére köteles az, akivel szemben kizárási ok áll fenn, - a kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti.

A kizárási okot meg kell vizsgálni. A kizárási ok fenntartásáról:- az iskola igazgatója (kollégium igazgatója) dönt nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén- a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt egyéb személyek ellen bejelentett kizárási ok esetén.

A kivizsgálás eredményeként megállapítható a kizárásra vonatkozó bejelentés- jogossága,- illetve alaptalansága.

Amennyiben a kizárási bejelentés jogos, az eljárásba más személyt kell bevonni.

15. Károkozás az intézménynek, gyakorlati képzés szervezőjének

15.1. Károkozás intézménynek

144

Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles:- a károkozás körülményeit megvizsgálni,- az okozott kár nagyságát felmérni, és- lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani.

Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell.

A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg:a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát,b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öthavi összegét.

16. Hatályba léptető rendelkezések

Jelen szabályzatot 2014. szeptember 01-től kell alkalmazni.

Vácrátót, 2014. június 22.

P.H....................................................

intézményvezető

145

Melléklet

A fegyelmi bizottság tagjai és elnöke

A fegyelmi bizottság tagjai a nevelőtestület döntése alapján:1. ......................................................................................................................................2. ......................................................................................................................................3. ......................................................................................................................................

Összeférhetetlenség esetén a további póttagok:1. ......................................................................................................................................2. ......................................................................................................................................3. ......................................................................................................................................

A fegyelmi bizottság elnöke a bizottsági tagok döntése alapján: ...............................................

Kelt.: ...............................................

P.H.

..................................................intézményvezető

146