2014. augusztus 14

2023. ápr. 22.2023. ápr. 22. "GY & GY" PERFEKT Audit Kft. 1

Az államháztartás új számvitele

Balatonföldvár 2013. november 29-30.Készítette: Győrffi Dezső

2023. ápr. 22.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR• A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

• Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (módosította: az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet

• Az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet

• az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet

2023. ápr. 22. "GY & GY" PERFEKT Audit Kft. 2

2023. ápr. 22.

Hatályát vesztő jogszabályok• az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési

kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet,

• A kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet

• A Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeiről szóló 347/2010. (XII. 28.) Korm. Rendelet

• A Nemzeti Földalapba tartozó rábízott vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló- készítési és könyvvezetési kötelezettségről szóló 34/2011. (III.17.) Korm. rendelet


2023. ápr. 22.

A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai

Az Európai Uniós Tanácsa 2011-ben fogadta el a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU irányelvet, amelyet a tagállamoknak 2013. december 31-ig kell a nemzeti jogrendjükbe átültetni.

Az irányelv előírja többek között:

• az állami számvitel teljes kormányzati szektor általi lefedettségét,

• az államháztartás pénzforgalmi adatainak havi, illetve – az önkormányzati alrendszer tekintetében negyedéves – közzétételét,

• a pénzforgalmi adatok eredményszemléletű adatokká történő átalakítására vonatkozó módszertan (átvezetési tábla) kidolgozását,

• a jövőbeni döntésekre hatással járó függő kötelezettségek gyűjtését,

• a főbb bevételi és kiadási jogcímek szerinti bontásban a bevételek és kiadások előrejelzését, valamint

• középtávú (három éves) előrejelzések, célok készítését, amelyekkel az éves költségvetéseknek összhangban kell lenniük.


2023. ápr. 22.

A költségvetési reform kerete

"GY & GY" PERFEKT Audit Kft.

Alapelvek Célok Eszközök A fiskális döntések

időtávjának növelése. A tényleges döntési helyzet

megteremtése. A közpolitikai prioritásokra

koncentrálás az átláthatóság növelésével és a döntési pontok számosságának csökkentésével.

Erőforrások helyett az eredményekre összpontosítás.

Az erőforrások szabadabb felhasználása mellett a teljesítmények számonkérése.

Papír helyett informatikai támogatás.

A FISKÁLIS FEGYELEM FENNTARTÁSA

Az államadósság és a költségvetés főösszegét korlátozó szabályok kialakítása

HATÉKONY FISKÁLIS ALLOKÁCIÓ ELŐSEGÍTÉSE

Középtávú kiadási keret alkalmazása

A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK MŰKÖDÉSI HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA

Program alapú költségvetés a tervezésben és az eredményszemléletű pénzügyi számvitel felé történő elmozdulás a végrehajtásban

MODERN PÉNZÜGYI MENEDZSMENT

Új költségvetési és pénzügyi számviteli információs rendszer kialakítása

5

2023. ápr. 22.

Az új államháztartási számviteli kormányrendelet előkészítése során szem előtt tartott célok I.:

A bevételeket és a kiadásokat az államháztartásról szóló törvény szerint adminisztratív, közgazdasági és funkcionális osztályozás szerint kell nyilvántartani.

A jelenlegi osztályozási rendszerekben: ezek a szempontok keverednek, lényegében mindegyik osztályozásban vannak a másik két osztályozási rendszertől átvett, vagy oda nem való elemek;a közgazdasági és „funkcionális” mérés nem teljes körű, például a központi kezelésű előirányzatokra (nemzetgazdasági elszámolások) nem terjednek ki;

A javasolt változásokkal : megvalósul az egységes kiadás-bevétel osztályozás az államháztartás egésze szintjén;az elemi költségvetés tisztán közgazdasági szempontok szerint készül, azaz megszűnik a szakfeladatokra történő tervezés, továbbá jelentősen csökken a költségvetés sorainak száma.


Az elemi költségvetés sorainak száma 2011. év 2012. év 2013. év

Önkormányzati alrendszerben 1679 sor 1114 sor 189 sor

Központi költségvetési szervek elemi költségvetésében1427 sor 1004 sor 189 sor

6


Az új államháztartási számviteli kormányrendelet előkészítése során szem előtt tartott célok II.:

Alkalmazandó főkönyvi számlák száma 2012. év 2013. évi

Főkönyvi számlák száma 6110 db 820 db

A jelenlegi számviteli, elszámolási rendszer évről évre egyre több, bonyolultabb kimutatásokat kér az államháztartás egy bizonyos körére.

A célok között ezért szerepel a kevesebb, de megbízhatóbb információk nyilvántartásának elősegítése az államháztartás egészében.

A költségvetési, illetve pénzügyi számviteli rendszerben alkalmazandó főkönyvi számlák száma (melyből a költségvetési beszámolók, s a különböző statisztikai adatszolgáltatások előállíthatók):

2023. ápr. 22.

A költségvetési reform kerete


Alapelvek Célok Eszközök A fiskális döntések

időtávjának növelése. A tényleges döntési helyzet

megteremtése. A közpolitikai prioritásokra

koncentrálás az átláthatóság növelésével és a döntési pontok számosságának csökkentésével.

Erőforrások helyett az eredményekre összpontosítás.

Az erőforrások szabadabb felhasználása mellett a teljesítmények számonkérése.

Papír helyett informatikai támogatás.

A FISKÁLIS FEGYELEM FENNTARTÁSA

Az államadósság és a költségvetés főösszegét korlátozó szabályok kialakítása

HATÉKONY FISKÁLIS ALLOKÁCIÓ ELŐSEGÍTÉSE

Középtávú kiadási keret alkalmazása

A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK MŰKÖDÉSI HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA

Program alapú költségvetés a tervezésben és az eredményszemléletű pénzügyi számvitel felé történő elmozdulás a végrehajtásban

MODERN PÉNZÜGYI MENEDZSMENT

Új költségvetési és pénzügyi számviteli információs rendszer kialakítása

8

2023. ápr. 22.

A könyvvezetés I.• A könyvvezetés módja kettős könyvvitel, azonban elkülönülne :

– az ún. költségvetési számvitel, amely a klasszikus költségvetési adatokat (előirányzatok, pénzforgalom, kötelezettségvállalások, bevételi előírások)

– a pénzügyi számvitel, amely a vagyonra, önköltségre, jövedelmezőségre vonatkozó információkat méri.

• Költségvetési számvitel a 0-s számlaosztályba az egységes rovatrendhez igazodó nyilvántartási számlákon keresztül valósulna meg:

– ezeken rögzítenék az előirányzatokat, a kötelezettségvállalásokat, követelés előírásokat, azok változásait, a pénzügyi teljesítéseket, valamint a kiadások és bevételek alap vagy vállalkozási tevékenység szerinti jellegét;


2023. ápr. 22.

A könyvvezetés II.– a kötelezettségvállalás fedezetének vizsgálata nem központilag

szabályozatlan nyilvántartásokból, hanem a számvitelileg alátámasztott adatokon alapulna, hisz adott rovathoz tartozó nyilvántartási számlák egyenlegének vizsgálatával minden időpontban eldönthető, hogy rendelkezésre áll-e a szükséges szabad előirányzati fedezet vagy sem.

• A pénzügyi számvitelben

– a költségvetési számvitel adataiból kerülnének be a könyvviteli számlák közé a követelések keletkezésére, végleges kötelezettségekre, teljesített vagy más módon kivezetendő követelésekre és kötelezettségekre vonatkozó adatok;


2023. ápr. 22.

A könyvvezetés III.– lényegében a vállalkozásoknál alkalmazott elvek

érvényesülnének azzal, hogy

• a 6. és 7. számlaosztályban a költségeket,

• a 9-es számlaosztályon belül bizonyos – a költségekkel szembe állítható, így a finanszírozási döntések meghozatalát segítő – hozamokat kötelezően rögzíteni kell az 5. számlaosztály költségnemek szerinti tagolása mellett,

• az 1. és 2. számlaosztályban csak a nemzeti vagyon nyilvántartása történhetne meg, így

• a vállalkozásoknál befektetett pénzügyi eszköznek minősülő kölcsönök, tartós betétek a 3-as számlaosztályban jelennek meg.


2023. ápr. 22.

Az egységes számlakeret az alábbiak szerint szolgáltat adatot a kétféle számbavételi rendszernek:

Költségvetési számvitel Pénzügyi számvitel

Szemléletpénzforgalmi szemlélet (egyszeres

könyvvitelhez hasonló)módosított eredményszemlélet

Könyvvitel kettős kettős

Számlaosztályokcsak "0"-as számlaosztályban vezetett

nyilvántartás1-9. számlaosztály

Csoportosítás COFOG szerinti csoportosítás Szakfeladatrend szerinti csoportosítás

Tartalom

A 0-ás szálaosztályban könyvel00-ás nyilvántartási ellenszámlák

Nyilvántartási számlák, ezen belül függő és biztos (jövőbeni) követelések (03), függő kötelezettségek (04),

kiadási előirányzatok, kötelezettségek, teljesítés (05),

bevételi előirányzatok, követelések, teljesítés (09)

Befektetett eszközök (01), készletek (02),

nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök (1),nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök (2),

pénzeszközök, követelések, aktív időbeli elhatárolások (3), források (4),

költségnemek (5), általános költségek (6),

szakfeladatok költségei (7), elszámolt költségek és ráfordítások (8),

hozamok (9)

Beszámoló kapcsolódó részei

Költségvetési jelentés, maradványkimutatás

Mérleg, eredménykimutatás, költségkimutatás, kiegészítő melléklet


2023. ápr. 22.

A kormányrendelet tervezett hatályba lépése

• A kormányrendelet tervezett hatályba lépése 2014. január 1-je.

• Az új szabályok megtanulása, az informatikai rendszerek átállítása hosszabb időt vesz igénybe.

• A rendszer bevezetéséhez átmeneti szabályok társulnak, amelyek külön szabályozzák:

– a rendező mérleg elkészítéséhez és a könyvviteli számlák megnyitásához, rendezéséhez kapcsolódó főbb feladatokat, határidőket,

– az átmeneti időszakban az első negyedéves mérlegjelentés elkészítésének szabályait, valamint

– a költségvetési számvitel nyilvántartási számláinak megnyitását, adatokkal való feltöltését.


2023. ápr. 22.

A megvalósítás módjai I.•Minden államháztartási szervezetre kiterjed az új számvitel

•Nincs külön kormányrendelet:

–A nemzetgazdasági elszámolásokra,

–A tulajdonosi gyakorló szervezetekre (MNV Zrt., Gyemszi, stb.)

•Kétféle számvitel megkülönböztetése:

–Költségvetési számvitel (kiadások és bevételek közgazdasági és funkcionális osztályozás szerinti mérése kiegészül a követelések és kötelezettségvállalások hasonló szemléletű mérési folyamataival

–Pénzügyi számvitel (a vagyon és a tevékenységek költség-eredményesség szerinti mérése)


2023. ápr. 22.

A megvalósítás módjai II.• Konszolidáció módszertanának pontos meghatározása

• Egységes gyakorlat kialakítását segítő tényezők:

– Minimális eltérési lehetőség, kevés saját hatáskörű választási lehetőség van.

– A Sztv. Szabályokból csak azokat lehet alkalmazni, amelyeket az új Áhsz. Nevesít,

– Kötelező kontírozás NGM rendelet szerint,

– A mérleg rendezésre, átfordításra szintén NGM rendelet,– Az Áht-ban már kijelölésre kerültek azok a szabályok,

melyek az új Áhsz. bevezetéséhez szükségesek.


2023. ápr. 22.

Az új Áhsz. hatálya• A költségvetési szervekre• Központi kezelésű előirányzatokra• Fejezeti kezelésű előirányzatokra• Elkülönített állami pénzalapokra és kezelőire• TB alapokra és kezelő szerveire• Tulajdonosi joggyakorló szervezetekre• Helyi önkormányzatokra• Nemzetiségi önkormányzatokra• Önkormányzati társulásokra• Térségi fejlesztési tanácsokra• Magyar Államkincstárra


2023. ápr. 22.

Mi az a rovatrend?• A költségvetési számvitel tartalmazza, a 0-s számlák

mélységében kerülnek alábontásra

• K/B kezdőbetű + max. 4 számjegy hosszúságú kód– Pl. Kiadási oldalon: K1101 Törvény szerinti illetmények, munkabérek,

– Bevételi oldalon: B111 Helyi önkormányzatok működésének ált. tám.

• Mélyebb megbontású, mint a jelenlegi kiemelt előirányzatok rovatai, nagyjából a mostani pénzforgalmi űrlapok sorainak felel meg

• Felváltja a KTK-t az ERA Egységes Rovat Azonosító

• Kincstárban a pénzforgalom, az előirányzatok és kötelezettségvállalások nyilvántartására szolgál

,

17"GY & GY" PERFEKT Audit Kft.

2023. ápr. 22.

Mi az a COFOG ?• Classification of the Functions of Government

• OECD országok által kialakított nemzetközi osztályozás

• Összehasonlíthatóvá teszi a tagállamok terjedelmét, összetételét, egyéb adatait

• 4 fő kategória + 10 alkategória:

1. Állami működési funkciók: igazgatás, külügy, védelem, rend- és jogbiztonság, igazságszolgáltatás

2. Jóléti funkciók: kormányzat által szervezett vagy támogatott oktatási, egészségügyi, társadalombiztosítási, szociális és jóléti szolgáltatások, lakásügyek és egyéb szolgáltatások

3. Gazdasági funkciók: kormányzat által szervezett és támogatott gazdasági tevékenységek, azok fejlesztése (pl. energiaellátás, mezőgazdaság, közlekedés, távközlés)

4. Államadósság kezelés: az államadósság finanszírozásához kapcsolódó kamatkiadások


2023. ápr. 22.

A költségvetési számvitel lényege• Kiadások elszámolása a 05-ös számlacsoportban

• A bevételek elszámolása a 09-es számlacsoportban

• A számlák megbontása a rovatrend alapján történik:

– 05 + rovat= kiadási nyilvántartási számla

– 09 + rovat= bevételi nyilvántartási számla

• Minden számlának 3 alábontása van:

– 1-es végű: előirányzat

– 2-es végű: kötelezettségvállalás vagy követelés

– 3-as végű: teljesítés

• Minden gazdasági esemény 00-ás ellenszámlával szemben kerül könyvelésre:– Előirányzatok a 001 nyilvántartási ellenszámlával szemben

– Kötelezettségvállalások a 002 nyilvántartási ellenszámlával szemben

– Kiadások a 003 nyilvántartási ellenszámlával szemben

– Bevételek a 005 nyilvántartási ellenszámlával szemben


2023. ápr. 22.

A költségvetési számlatükör és a rovatrend kapcsolata

.

Rovat-tétel Főkönyvi számlaszám

K1 Személyi juttatások 051 Személyi juttatások

K1101 Törvény szerinti illetmények, munkabérek 051101 Törvény szerinti illetmények, munkabérek

0511011 Törvény szerinti illetmények, munkabérek előirányzata

0511012 Kötelezettségvállalás más fizetési kötelezettség törvény szerinti illetményekre, munkabérekre

0511013 Törvény szerinti illetmények, munkabérek teljesítése

K1102 Normatív jutalmak 051102 Normatív jutalmak

0511021 Normatív jutalmak előirányzata

0511022 Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség normatív jutalmakra

0511023 Normatív jutalmak teljesítése


2023. ápr. 22.

Értelmező rendelkezések I.1. Behajthatatlan követelés

a) végrehajtás során nincs fedezet, vagy ha a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, a nem fedezett rész,

b) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,

c) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

d) –a kis összegű követelések tekintetében – amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, vagy amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel, vagy

e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet.


2023. ápr. 22.

Értelmező rendelkezések II.2) Informatikai eszköz: (1. § (1) bekezdés 2. pont

3) Jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően megállapított hibák, hibahatások együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérlegfőösszegének 2%-át, vagy – ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a százmillió forintot – a százmillió forintot.

4) Kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök: a kettőszázezer forintot nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök,

Fontos új szabályok!!!

• Nincs választási lehetősség, az értékhatár meghatározó

• Választási lehetőség van az éven belüliségnél

• Figyelni kell az új érték bekerülési érték meghatározására.2023. ápr. 22. "GY & GY" PERFEKT Audit Kft. 22

2023. ápr. 22.

Értelmező rendelkezések III.

5) Kis összegű követelések: a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott követelés értékhatára.

6) Követelések: azok a jogszabályból, jogerős bírói ítéletből vagy hatósági határozatból, szerződésből – ide értve a vásárolt és a térítés nélkül átvett követeléseket is – jogszerűen eredő fizetési igények, amelyeket a kötelezett elismert és – ellenszolgáltatást is tartalmazó szerződés esetén – a másik fél már teljesített, ilyennek minősül a kötelezett bevallása által megállapított közhatalmi bevételre irányuló követelés, valamint az olyan követelés is, amelyet a kötelezett vitat, de jogszabály alapján azt a fellebbezésre vagy perindításra tekintet nélkül teljesítenie kell.


2023. ápr. 22.

Értelmező rendelkezések IV.7) Vételár, eladási ár:

• árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték,

• termék esetén ideértve a számlában foglalt szolgáltatások (szállítás, rakodás, üzembe helyezés)

• tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzéssel egyidőben történő beszerzése esetén,

• kamatozó értékpapír esetén ide nem értve a számvitelről szóló törvény 50. § (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot,

Fontos új szabály!!!• Nem kerül más bekerülési érték növelő/csökkentő tétel átvételre az Sztv.-ből

• ÁFA nem lehet része a bekerülési értéknek, függetlenül a levonhatóságtól.


2023. ápr. 22.

Értelmező rendelkezések V.8. Végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték

nélküli kifizetések:

• Minden olyan pénzeszköz melyhez nem kapcsolódik visszafizetési kötelezettség,

• Kivétel!!! jogosulatlan igénybevétel, felhasználás tekintetében visszafizetési kötelezettség terheli,

9. Végleges kötelezettség:

• számfejtett személyi juttatás,

• teljesítésigazolással ellátott számlázott termékértékesítésért vagy szolgáltatásnyújtásért fizetendő ellenérték,

• a felvett hitelek, kölcsönök,

• kapott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszafizetendő összege és annak kamatai.


2023. ápr. 22.

Értelmező rendelkezések VI.

Az új Áhsz.-ben használt fogalmakat • a számvitelről szóló 2000. évi C törvény • az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény• a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011.

évi CXCIV. törvény• és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

által használt fogalmak szerint kell érteni.


2023. ápr. 22.

Számviteli alapelvek I. A számviteli alapelveket az új Áhsz.-ben foglalt sajátosságokkal

kell alkalmazni. A Sztv. Előírásait ennél a témakörnél ott kell figyelembe venni, ahol az új Áhsz. Nem ír elő eltérő szabályozást.

A Sztv. szerinti előírásokat kell teljeskörűen alkalmazni:– A következetesség alapelvre,

– A folytonosság alapelvre,

– Tartalom elsődlegessége s formával szemben alapelv,

– Bruttó elszámolás alapelve,

– Lényegesség alapelve,

– Világosság alapelve,

– Valódiság alapelve.


2023. ápr. 22.

Számviteli alapelvek II.Eltéréssel kall alkalmazni a következő alapelveket:• A vállalkozás folytatásának elve oly módon érvényesül, hogy az éves

költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a beszámolással érintett időszakban bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat is.

• A teljesség elve oly módon érvényesül, hogy figyelembe kell venni azt, hogy a költségvetés naptári évre készül.

• Az óvatosság elve érvényesítésekor a céltartalék képzésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.

• Az összemérés elve oly módon érvényesül, hogy a költségvetési és a vállalkozási maradvány megállapításakor a ténylegesen teljesült bevételeket és kiadásokat kell figyelembe venni.

• Az egyedi értékelés elve sajátosan alkalmazható az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetében.

• Az időbeli elhatárolás elve a költségvetési számvitelben nem alkalmazható!!.

• A költség-haszon összevetésének elve nem alkalmazható azon információk előállításának tekintetében, amelyek előállítását, szolgáltatását jogszabály előírja.


2023. ápr. 22.

Az államháztartás számviteli rendszere


Költségvetési számvitel

Pénzügyi számvitel

2023. ápr. 22.

Beszámolási kötelezettségÉves költségvetési beszámolót kell készíteni a költségvetési év kezdetétől a mérleg fordulónapjáig terjedő időtartamra. Áhsz. 5. § és 7. §Kivétel, ha az Áhsz. a Szt. alkalmazását rendeli el.

Az éves beszámolót alá kell támasztani:• a könyvek zárását követően bizonylatokkal,

• analitikus nyilvántartásokkal,

• főkönyvi kivonattal

• leltárral.

A féléves beszámolási kötelezettség megszűnik!


2023. ápr. 22.

Éves költségvetési beszámoló részei I.

A/ A költségvetési számvitelből• A költségvetési jelentés

– az egységes rovatrend szerinti tagolásban az eredeti és módosított előirányzatokat, az azokra vonatkozó követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint az előirányzatok teljesítését, és a teljesített bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti megoszlását tartalmazza.

• A maradvány kimutatás (az Áhsz. a 3. melléklet szerinti formában) az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység bevételeit és kiadásait tartalmazza, továbbá bemutatja a kötelezettségvállalással terhelt maradványt, a szabad maradványt és a vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget

• A személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéréről szóló adatszolgáltatás

• A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások (Áhsz. 4. melléklet szerinti)

• Az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolásokat


2023. ápr. 22.

Éves költségvetési beszámoló részei II.

Avagyoni helyzet és az eredményszemléletű bevételek, költségek, ráfordítások alakulását, valamint a zárszámadás kiegészítő információinak elkészítését a pénzügyi számvitel biztosítja.

Részei:•mérleg,•eredménykimutatás,•költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás, és•kiegészítő melléklet.

A kiegészítő mellékletnek nincs szöveges része!2023. ápr. 22. "GY & GY" PERFEKT Audit Kft. 32

2023. ápr. 22.

Éves költségvetési beszámoló részei III.Mérleg

A mérleg tartalmát az Áhsz. 5. melléklete tartalmazza

Három oszlopos lesz: (fel kell tüntetni)• Előző év• Módosítások• Tárgyév

adatait


2023. ápr. 22.

Mérleg tagolása I.Eszközök

A) Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközökI. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

IV. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök

B) Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközökI. Készletek

II. Értékpapírok

C) PénzeszközökI. Hosszú lejáratú betétek

II. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek

III. Forintszámlák

IV. Devizaszámlák

V. Idegen pénzeszközök

D) KövetelésekI. Költségvetési évben esedékes követelések

II. Költségvetési évet követően esedékes követelések

III. Adott előlegek

E) Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások

F) Aktív időbeli elhatárolások


2023. ápr. 22.

Mérleg tagolása II.Források

G) Saját tőkeI. Nemzeti vagyon induláskori értéke

II. Nemzeti vagyon változásai

III. Egyéb eszközök induláskori értéke

IV. Felhalmozott eredmény

V. Eszközök értékhelyesbítésének forrása

VI. Mérleg szerinti eredmény

H) KötelezettségekI. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek

II. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek

III. Kapott előlegek

I) Egyéb sajátos forrásoldali elszámolások

J) Kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások

K) Passzív időbeli elhatárolások


2023. ápr. 22.

Mérleg tartalma I.

• A mérlegben minden tételnél fel kell tüntetni– Első oszlop: az előző mérleg megfelelő adatát.

– Második oszlop: ha az ellenőrzés az előző éves költségvetési beszámoló(k)ban elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, a - mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a mérleg minden tételénél az előző adatok mellett be kell mutatni. Ilyen esetben a mérlegben külön-külön oszlopban szerepelnek az előző mérleg adatai, a módosítások,

– Harmadik oszlop: a tárgyévi adatokat

FONTOS!

A megállapított jelentős összegű hibá(k) összegével az előző mérleg adatai nem módosíthatók.


2023. ápr. 22.

Mérleg tartalma II.• A mérlegben a nemzeti vagyont nemzeti vagyonba tartozó

befektetett eszközök és nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök bontásban kell kimutatni.

• Nem lehet a mérlegben kimutatni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. § (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti kulturális javakat és régészeti leleteket, ha azok bekerülési értéke nem állapítható meg. Nem tekinthető a bekerülési érték megállapíthatatlannak, ha 2014. január 1-jét követően a kulturális javak vásárlás vagy olyan térítés nélküli átvétel, csere útján váltak a nemzeti vagyon részévé, amely során az átadó annak nyilvántartási értékét közölte.


2023. ápr. 22.

Mérleg tartalma III.• Az éves költségvetési beszámoló mérlegében

– a költségvetési szerv,

– a helyi önkormányzat,

– nemzetiségi önkormányzat,

– társulás,

– térségi fejlesztési tanács

saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket, valamint az által végzett beruházások és felújítások értékét kell kimutatni.

Ha a tulajdonos a tulajdonában álló eszközre államháztartáson belüli szervezettel vagyonkezelői jogot létesített, az eszközt a mérlegében nem mutathatja ki.


2023. ápr. 22.

Mérleg tartalma IV.• A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközként olyan

eszközt lehet kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet tartósan, legalább egy éven - a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a mérleg fordulónapját követő költségvetési éven - túl szolgálja.

A beruházások, felújítások között kell kimutatni a mérlegben nem szerepeltethető eszközökön végzett beruházások,

felújítások értékét is.A mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök között kell

kimutatni – az immateriális javakat,

– a tárgyi eszközöket,

– a befektetett pénzügyi eszközöket és

– a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket.


2023. ápr. 22.

Mérleg tartalma V.• A mérlegben az immateriális javakon belül kell kimutatni az

Szt. 25. § (6), (7) és (10) bekezdésében foglaltakkal megegyező tartalommal – a vagyoni értékű jogokat,

– a szellemi termékeket, továbbá

– az immateriális javak értékhelyesbítését.

• A mérlegben a tárgyi eszközökön belül kell kimutatnia) az Szt. 26. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakkal megegyező

tartalommal az ingatlanokat és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokat,

b) az Szt. 26. § (4) bekezdés szerinti gépeket, berendezéseket, felszereléseket, járműveket,

c) az Szt. 26. § (5)-(7) bekezdés szerinti beruházásokat, felújításokat, és

d) a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.


2023. ápr. 22.

Mérleg tartalma VI.• A mérlegben a befektetett pénzügyi eszközökön belül

kell kimutatni – a tartós részesedéseket,

– a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és

– a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését.

A mérlegben a tartós részesedések között az olyan gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni, amelyeket abból a célból szereztek, hogy tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyenek szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjenek el.

Itt kell kell kimutatni továbbá az állam jegybankban, a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok társulásokban való részesedéseit, valamint a nem gazdasági társaságban lévő más tartós befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosító részesedéseket.


2023. ápr. 22.

Mérleg tartalma VII.• A mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök között a

tulajdonosnak - az állami vagyon esetén a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetnek - azokat a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és azok értékhelyesbítését kell kimutatnia, amelyek üzemeltetését államháztartáson kívüli szervezetnek, személynek koncessziós szerződéssel átadta, vagy amelyekre államháztartáson kívüli szervezettel, személlyel vagyonkezelői szerződést kötött.

Az átadáskor az eszköz bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, értékvesztését, értékhelyesbítését a

koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök közé kell átvezetni.

• A mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök között kell kimutatni – a készleteket és

– az értékpapírokat.


2023. ápr. 22.

Mérleg tartalma VIII.A mérlegben az eddig felsoroltakon kívül az eszközök között kell kimutatni a

–pénzeszközöket, –a követeléseket, –az Áhsz. 48. § (9) bekezdése szerinti egyéb sajátos eszközoldali elszámolásokat és az aktív időbeli elhatárolásokat.


2023. ápr. 22.

Mérleg tartalma IX.• A mérlegben a források között kell kimutatni

– a saját tőkét,

– a kötelezettségeket,

– az Áhsz. 48. § (11) bekezdése szerinti egyéb sajátos forrásoldali elszámolásokat, a kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolásokat és

– a passzív időbeli elhatárolásokat.

• A saját tőkén belül kell kimutatni – a nemzeti vagyon induláskori értékét,

– a nemzeti vagyon változásait,

– az egyéb eszközök induláskori értékét,

– a felhalmozott eredményt,

– az eszközök értékhelyesbítésének forrását és

– a mérleg szerinti eredményt.


2023. ápr. 22.

Mérleg tartalma X.• A nemzeti vagyon változásai között az alapítást követően

vagyonkezelésbe vett, továbbá a tulajdonosnak - az állami vagyon esetén a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetnek - államháztartáson belüli szervezet részére vagyonkezelésbe adott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök könyv szerinti értékét kell kimutatni.

• A felhalmozott eredményként az előző költségvetési évek felhalmozott eredményét kell kimutatni. A mérlegsor a mérlegben negatív előjellel is szerepelhet.

FONTOS! Az eszközök értékhelyesbítésének forrásaként az elszámolt értékhelyesbítés összegét kell kimutatni. Az eszközök értékhelyesbítése és az eszközök értékhelyesbítésének forrása kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat.


2023. ápr. 22.

Mérleg tartalma XI.• A kötelezettségek között az egységes rovatrend szerinti

rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott – végleges kötelezettségvállalásokat,

– más fizetési kötelezettségeket kell kimutatni

mindaddig, amíg azokat pénzügyileg ki nem egyenlítették, el nem engedték vagy egyéb módon nem rendezték.

• A kötelezettségeket – költségvetési évben esedékes kötelezettségek és

– költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek,

ezen belül a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és finanszírozási kiadások szerinti tagolásban kell kimutatni. A mérleg a kötelezettségek között tartalmazza az Áhsz. 48. § (10) bekezdése szerinti kapott előlegeket is. (vevőktől kapott előlegek)


2023. ápr. 22.

Mérleg tartalma XII.

• A passzív időbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását és a halasztott eredményszemléletű bevételeket.

• Az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtt befolyt, a pénzügyi számvitelben elszámolt olyan eredményszemléletű bevételeket kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapja utáni időszak eredményszemléletű bevételét képezik.

• A költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő olyan költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merülnek fel, kerülnek számlázásra.


2023. ápr. 22.

Értékcsökkenés elszámolása• Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terv szerinti

értékcsökkenést kell elszámolni.

• A kisértékű immateriális javak bekerülési értéke a beszerzéskor, a kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezéskor, használatba vételkor terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolandó.

• A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni.

• A huszonötmillió forint bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése megállapítása során nem lehet maradványértéket meghatározni.


2023. ápr. 22.

Leltár• Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséhez, a

mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérlegben szereplő eszközöket és forrásokat.

Leltározás 3 évenként kötelező!!!• A leltározás végrehajtását az Szt. 69. §-a szerint kell

végrehajtani azzal, hogy– a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a működtető,

vagyonkezelő által elkészített és hitelesített leltárral kell alátámasztani, és

– a használt, de a mérlegben értékkel nem szereplő immateriális javakat, tárgyi eszközöket, készleteket a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon kell leltározni.


2023. ápr. 22.

Eredmény-kimutatás• Az eredmény-kimutatást a Áhsz. 6. melléklet szerint kell

elkészíteni. Az eredmény-kimutatás – tételeinek további tagolása,

– a tételek összevonása,

– új tétel felvitele

nem megengedett.

Az eredmény-kimutatás a mérleghez hasonlóan három oszlopos.

• A mérleg szerinti eredmény – a szokásos eredményből és

– a rendkívüli eredményből

áll.



Köszönöm megtisztelő figyelmüket

és türelmüket!

V É G E

2014. augusztus 14

Documents