KÖZPÉNZ-GAZDÁLKODÁSI TANÁCSADÓ

TARTALOM

2017. áprilisIII. évfolyam 4. szám

AKTUÁLIS • Az államháztartás szervezeteinek szabályzatai, azok elkészítésére

és aktualizálására vonatkozó előírások

• Mérlegjelentés-készítési kötelezettség az államháztartás szervezetei számára

A HÓNAP TÉMÁJA • A szociális hozzájárulási adó változásai

OLVASÓINK KÉRDEZTÉK - MI VÁLASZOLUNK!

elektronikus szakmai folyóirat

Az aktuális lapszám szerzői:Kovácsné Horváth Mónika, okl. adószakértő, költségvetési belső ellenőrSzentirmainé Holi Gabriella, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatójaA www.kozpenz-gazdalkodas.hu weboldalról a laphoz kapcsolódó szerkeszthető segédleteket tölthet le.A kézirat lezárásának dátuma: 2017. április 3.

AKTUÁLISAz államháztartás szervezeteinek szabályzatai, azok elkészítésére és aktualizálására vonatkozó előírások

Írta: Szentirmainé Holi GabriellaA Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója

Az államháztartást érintő szabályzatokat legalább két csoportba sorolhatjuk, ha a számvitelben meghatáro-zott előírásokat és az államháztartás sajátos jogszabályi előírásait vizsgáljuk. A mostani cikkünkben erről két területről gyűjtöttük össze a legfontosabb és legaktuá-lisabb információkat.

Számviteli szabályzatok

Az Áhsz. szerint Számviteli politikát és a számviteli törvényben szabályozott 4 szabályzatot a számviteli politika keretében vagy külön el kell készíteni minden szervezetnek. A számviteli törvényben meghatározot-tak szerint a számviteli politika keretében írásban rög-zíteni kell – többek között – azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, ame-lyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, kivé-teles nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költség-nek, ráfordításnak továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetősé-gek közül melyeket, milyen feltételek fennállása ese-tén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.A számviteli politikában ezeken túlmenően az Áhsz. speciális előírásaként rögzíteni kell az általános költsé-gek, valamint az általános kiadások és bevételek tevé-kenységekre történő felosztásának módját, a felosztás-hoz alkalmazott mutatókat, vetítési alapokat.

A számviteli politika keretében ajánlott elkülöníteni egy általános részt, amelyben bemutatjuk a költségve-tési szervet, a szervezet sajátosságait. A bemutatást kö-vetően kitérünk minden jogszabályban meghatározott kérésre, vagyis rögzítjük a költségvetési és a pénzügyi számvitel alkalmazásával kapcsolatos sajátos szabályo-kat, előírásokat, módszereket.

A Számviteli politika alapvető célja, hogy meghatároz-za a költségvetési szervezetnél alkalmazott számviteli rendszer szabályait, az előírásokat, eljárásokat, mód-szereket, melyek hozzájárulnak az éves költségvetési beszámoló, az időközi beszámolók és egyéb pénzügyi adatszolgáltatások elkészítéséhez, ezenkívül informá-ciós rendszert jelent a vezetői döntések számára. A jogszabály által felkínált választási lehetőségek alkal-mazásával elősegíti a kontrollrendszer és a folyamatba épített, valamint vezetői ellenőrzés működését.

Számlarend

Az Áhsz. rendelkezik a számlarend-készítési kötele-zettségről is. A költségvetési szerveknek az egységes számlakeret alapján számlarendet kell készíteni. A számlarend az Szt. 161. §-a szerinti tartalommal ké-szül. A részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilván-tartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésé-nek rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni.

Pénzkezelési szabályzat

A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszkö-zök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a kész-pénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabá-lyokról.

A számviteli politika keretében el kell készíteni:

a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltá-rozási szabályzatát;

b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső

szabályzatot;d) a pénzkezelési szabályzatot.

2

3

Az Szt. 14. § (8) bekezdése szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét úgy kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hó-naponként számított napi átlaga ne haladja meg a mó-dosított kiadási előirányzatok főösszegének 1,2%-át. Ha a módosított kiadási előirányzatok főösszegének 1,2%-a nem éri el az ötszázezer forintot, a napi kész-pénz záró állomány maximális mértéke ötszázezer fo-rint. A napi készpénz záró állomány maximális mérté-kének meghatározása során figyelmen kívül kell hagy-ni a készpénzletétek, valamint a külpolitikáért felelős miniszter és az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium esetén a külképviseleteknél tárolt készpénz összegét.

Önköltség-számítási szabályzat

Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső sza-bályzatot rendszeresen végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás – ideértve az adómentes termékér-tékesítést, szolgáltatásnyújtást, továbbá eszközök saját előállítását is – esetén kell elkészíteni. Nem kell elkészítenie az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot a saját konyhát üzemel-tető költségvetési szervnek, ha az étkeztetésre normá-kat állapít meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyag-kiszabást készít, és ennek önköltségét a normák és a tevékenységet terhelő általános költségek figyelembe-vételével állapítja meg.Az állami felsőoktatási intézmény önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatának rendelkeznie kell az oktatási tevékenység, a kutatási tevékenység, a gyógyító-megelőző ellátás, és az egyéb tevékenységek költségeinek elkülönítéséről. Az oktatási tevékenység önköltségének meghatározása során szakonként, kép-zési szintenként, munkarend szerint meg kell határoz-ni félévente az egy hallgatóra jutó önköltség összegét.Az Infotv. 29. § (5) szerint a közérdekű adatok költ-ségtérítés mértékének meghatározása során az alábbi költségelemek vehetők figyelembe:

a) az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó költ-sége,

b)  az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó az igénylő részére történő kézbesítésének költsége, valamint

c) ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevéte-lével jár, az adatigénylés teljesítésével összefüggő

munkaerő-ráfordítás költsége.A közfeladatot ellátó szervnek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatot kell készítenie.

Eszközök és források értékelési szabályzata

Az eszközök és források értékelésének szabályzatá-ban rögzíteni kell a követelések értékelésének elveit, szempontjait, követeléstípusonként a kis összegű kö-vetelések év végi meghatározásának elveit, dokumen-tálásának szabályait, az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések besorolásának elveit, dokumen-tálásának szabályait, és a tulajdonosnak, tulajdonosi joggyakorló szervezetnek a vagyonkezelésbe adott esz-közök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálásának szabálya-it, felelőseit.

Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata

A leltár olyan tételes kimutatás, amely a költségveté-si szervezet eszközeinek és forrásainak valóságban is meglévő állományát – mennyiségét és értékét – egy meghatározott időpontra vonatkozóan tartalmazza.

A könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítésé-hez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellen-őrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat mennyiségben és értékben.

Ennek megvalósítására a szabályzatban meghatározot-tak szerint kell leltárfelvételt végrehajtani úgy, hogy legalább háromévente a valóságban meglévő, mennyi-ségfelvétellel alátámasztott leltárt állít össze a szerve-zet. A szabályzatokat az Áhsz. hatálybalépését követően kellett elkészíteni az új szabályok figyelembevételével és a változások miatt módosítani. A számviteli politika elkészítésére a számviteli törvény 14. § (11) bekezdését kell alkalmazni:az újonnan alakuló gazdálkodó a számviteli politikát, az elkészítendő szabályzatokat a megalakulás időpont-jától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatály-balépését követő 90 napon belül kell a számviteli po-litikán keresztülvezetni minden érintett szervezetnek.

4

A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzata tartalmazza

• a költségvetési szerv alapításáról szóló jogsza-bály teljes megjelölését, ha a költségvetési szerv alapításáról jogszabály rendelkezett,

• a költségvetési szerv alapító okiratának keltét, számát, az alapítás időpontját,

• az ellátandó, és a kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellá-tott vállalkozási tevékenységek megjelölését,

• azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolá-sát, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogo-kat gyakorol,

• a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek – ezen belül a gazdasági szer-vezet – megnevezését, feladatait, a költségvetési szerv szervezeti ábráját,

• azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek vezetői a költségvetési szerv képviselő-jeként járhatnak el,

• a szervezeti és működési szabályzatban nevesí-tett munkakörökhöz tartozó feladat- és hatás-köröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét (ideértve – a költségvetési szerv vezetőjének és gazdasági vezetőjének aka-dályoztatása esetén, vagy ha a tisztség ideigle-nesen nincs betöltve – az általános helyettesítés rendjét), az ezekhez kapcsolódó felelősségi sza-bályokat,

• jogszabályban meghatározott kivétellel a mun-káltatói jogok gyakorlásának – ideértve az átru-házott munkáltatói jogokat is – rendjét, és

• azoknak a költségvetési szerveknek a felsorolá-sát, amelyek tekintetében a költségvetési szerv az Áht. 10. § (4a) és (4b) bekezdése alapján a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatokat ellátja.

A szabályzatok elkészítésének felelőse a költségvetési szerv vezetője.

Egyéb szabályzatok

Egyéb, a gazdálkodással összefüggő szabályzatkészítési kötelezettséget az Ávr. határozza meg.

A költségvetési szerv szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a szerveze-ti egység vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét, a helyettesítés rendjét, továbbá a szerve-zeti egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját, szabályait – ha azokról a szervezeti és működési szabályzat vagy a költségvetési szerv más szabályzata nem rendelkezik – a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza.A költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban ren-dezi a működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen

a) a tervezéssel, gazdálkodással – így különösen a kö-telezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjá-val, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével –, az ellenőrzési, adatszolgáltatási és be-számolási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket,

b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárás-rendet,

c) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket,

d) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politi-kában nem szabályozott kérdéseit,

e) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesí-tésének és elszámolásának szabályait,

f ) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét,

g) a vezetékes- és mobiltelefonok használatát,

h)  a közérdekű adatok megismerésére irányuló ké-relmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéte-endő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét.

Új szabály szabályzatokkal összefüggésben, hogy az újonnan alapított költségvetési szerv, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, térsé-gi fejlesztési tanács a fenti szabályzatokat a meg-alakulás időpontjától számított harminc napon belül köteles elkészíteni. Jogszabály-módosítás esetén a szükséges változásokat a jogszabály ha-tálybalépését követő harminc napon belül kell a szabályzatokon átvezetni.

5

A szabályzatokat oly módon kell elkészíteni, hogy azokból megállapíthatóak legyenek a felelősségi kö-rök, a javaslattételi, engedélyezési, jóváhagyási, kont-roll- és beszámoltatási eljárások.

Mérlegjelentés-készítési kötelezettség az államháztartás szervezetei számára

Változatlanul feladat negyedévente a mérlegjelentés elkészítése. A mérlegjelentés-készítési kötelezettséget az államháztartásról szóló törvény (Áht.) 108. § (1) bekezdés b) pontja, és az államháztartási törvény vég-rehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rende-let (Ávr.) 170. §-a írja elő. Az időközi mérlegjelentés a központi költségvetési szervek, az elkülönített állami pénzalapok, a társa-dalombiztosítás pénzügyi alapjai, a fejezeti kezelésű előirányzatok, a központi kezelésű előirányzatok, a tulajdonosi joggyakorló szervezetek, valamint a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a társulások, a térségi fejlesztési tanácsok és az irányítá-suk alá tartozó költségvetési szervek kettős könyvve-zetési kötelezettsége alapján készül és az eszközök és a források évközi alakulásának áttekintését biztosítja. Az adatokat a Kincstár által üzemeltetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe (KGR K11 rendszer) kell feltölteni.

Az időközi mérlegjelentés hét űrlapból áll:01-R-A űrlap: Az eszközök és a források alakulása

01-R-B űrlap: A részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulása

01-R-C űrlap: A mérlegfolytonosság bemutatása

01-R-D űrlap: Tájékoztató adatok

01-R-E űrlap: Adósság adatok

01-R-F űrlap: A devizaalapú adósság összetétele01-R-G űrlap: A Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti,

naptári éven túli futamidejű adósságot keletkez-tető ügyletek.

A kitöltésnél figyelembe kell venni a számviteli tör-vény előírásait, az Áhsz. által vezetett főkönyvi köny-velés és részletező nyilvántartások adatait. Az űrlapokon a tárgyév január 1-jei nyitó állományt, a január 1-je és a tárgynegyedév utolsó napja közötti időszak teljes (halmozott) forgalmat, valamint a tárgy-időszak utolsó napján kimutatott záró állományt kell

szerepeltetni. Az űrlap kitöltése a negyedéves főkönyvi kivonat adatai alapján történik.

Az eszközök és a források alakulása

Az eszközök és források alakulása tábla a mérleg szer-kezete szerint veszi sorra az egyes mérlegtételeket, azonban tartalmazza azon eszközök és kötelezettségek adatait is, amelyeknek év végén egyenlege nem lehet. Például éven belüli lejáratú bankbetétek, pénzeszkö-zök átvezetései, azonosítás alatt álló tételek, költség-vetési évben esedékes kötelezettségek likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztésére pénzügyi vállalkozás-

A kitöltést megelőzően az Áhsz. 53.  § (6) bekez-désében nevesített feladatokat kell elvégezni, vagyis

• a havi zárási feladatokat,

• az immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek állományváltozásainak – így különösen saját elő-állítás, anyagfelhasználás, selejtezés, hasznosít-ható hulladék készletre vétele, aktiválás, térítés nélküli átadás, átvétel – elszámolását, ide nem értve az átsorolást, a követelések, kötelezettségek fejében történő átadást, átvételt,

• a befektetett eszközök és a forgóeszközök téves besorolásának helyesbítését,

• a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés elszámolását,

• az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont köve-telések esetén az értékvesztés és annak visszaírása elszámolását az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon,

• az előző évek éves költségvetési beszámolói eset-leges helyesbítésének elszámolását,

• az adók és járulékok esetében a negyedéves be-vallások tekintetében a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötele-zettségek egyeztetését az adófolyószámlával,

• a 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlán nyilvántartott kiadások, valamint a 005. Bevé-telek nyilvántartási ellenszámlán nyilvántartott bevételek felosztását,

• a főkönyvi kivonat alapján a könyvelés helyessé-gének ellenőrzését.

6

nak. Ezért a mérleg és a mérlegjelentés sorszámozása a 46. sortól kezdve eltér.

A tárgyidőszak elején meglévő állományt a következők befolyásolják, melyeket számszerűen ki kell mutatni:

• Állományváltozás pénzforgalmi tranzakciók miatt• Állományváltozás nem pénzforgalmi tranzakciók

miatt• Egyéb volumenváltozás• Értékelés

Az Állomány a tárgyidőszak végén oszlop adata az esz-közöknek és forrásoknak az adatszolgáltatás tárgyidő-szakának (tárgy negyedévének) utolsó napján kimu-tatott állományát tartalmazza be, amely számszakilag megegyezik a tárgyév első napján kimutatott állo-mányban a tárgyidőszakban a négy állományváltozási jogcímen kimutatott együttes (+/–) változás eredmé-nyeként adódó záró állománnyal, illetve az éves beszá-moló mérlegének megfelelő adataival.

A részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulása

Az űrlapot azon szervezetek töltik ki, akik rendelkez-nek részesedésekkel. Az adatokat a könyvvezetés és a hozzájuk kapcsolódóan vezetett részletező nyilvántar-tások, valamint az adatszolgáltató rendelkezésére bo-csátott jelentésekből, évközi beszámolókból, tulajdo-nolt által elfogadott, auditált éves beszámoló alapján kell összeállítani.

Az űrlap oszlopai a gazdasági társaságokban és nem-zetközi szervezetekben fennálló, a tartós részesedé-sek között kimutatott részesedéseket (részvényeket, üzletrészeket, stb.) azok jogi szabályozási szintje és a jövedelemtulajdonosi szektor szerinti hovatartozása szerint tartalmazza. A társulásokban fennálló részese-déseket nem kell az űrlapon kimutatni.

• Törvény alapján tartós állami részesedések nem-pénzügyi vállalkozásokban

• Törvény alapján tartós állami részesedések pénz-ügyi vállalkozásokban

• Részesedések saját alapítású gazdasági társaságok-ban

• Részesedések saját alapítású nonprofit gazdasági

társaságokban• Egyéb részesedések• Részesedések nemzetközi szervezetekben

Az űrlap tartalmazza az előző évi záró állomány (tárgy-évi nyitó állomány) változásait növekedési és csökke-nési jogcímek szerint:

A mérlegfolytonosság bemutatása

Az átalakulások esetei közül a beolvadás és jogutód nél-küli megszűnés során a vagyont átvevő szervezet – a mérlegfolytonosság biztosítása érdekében – a megszűnt szervezet vagyonát a folyó könyvelésben veszi át. Ezért államháztartás egészében a megszűnt szervezet vagyona a nyitó adatokban hiányozni fog, mert a már megszűnt szervezet a nyitó időszakra nem ad adatszolgáltatást.

Az űrlap ennek kiküszöbölésére az államháztartás egészé-re összesített adatok záró- és nyitó értékei közötti eltéré-sek levezetésére szolgál az említett szervezeti körben. Az űrlap szerkezete megegyezik a 01-R-A űrlapéval.

Tájékoztató adatok

Az űrlap a lejárt követelések és lejárt kötelezettségek kimutatására szolgál. Oszlop szerkezete megegyezik az Eszközök és források űrlapnál megismert struktúrával, vagyis • Állományváltozás pénzforgalmi tranzakciók miatt• Állományváltozás nem pénzforgalmi tranzakciók

miatt

Növekedések

alapítástőkeemelés

vásárlásalapítás apporttal

tőkeemelés eszközátadássalbeszerzés kárpótlási jegy ellenében

térítésmentes átvétel

Csökkenések

értékesítéstőkekivonás

értékesítés kárpótlási jeggyeltérítésmentes átadás

felszámolás, végelszámolás miatti kivezetés

7

• Egyéb volumenváltozás• Értékelés

Adósságadatok

Az űrlapok az adósságot keletkeztető ügyletek és az államadóssággal kapcsolatos követelések, valamint a devizában fennálló ilyen tételek devizanemenkénti ér-tékének közlésére szolgálnak.

Az adatszolgáltatás a megelőző év végén fennállt, a tárgynegyedév végi, valamint a tárgyév végi várható adósságot keletkeztető ügyletek és követelések értékét tartalmazza, külön szerepeltetve a forintban és a kü-lönböző devizanemekben fennálló tartozásokat, köve-teléseket.

Az Áht. 41. § (4) és (5) bekezdése alapján a költség-vetési szerv, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és a társadalombizto-sítás pénzügyi alapjait kezelő szervei ezek forrásai ter-hére adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen nem köthetnek, így ezen szervezetek az űrlapokat nem tölt-hetik ki.

A HÓNAP TÉMÁJAA szociális hozzájárulási adó változásai

Írta: Kovácsné Horváth Mónika, okl. adószakértő, költségvetési belső ellenőr

A szociális hozzájárulási adót a 2011. évi CLVI. tör-vény IX. fejezete szabályozza. A törvény szerint ezt az adót „a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt a törvény külön rendelkezése alapján, a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzá-járulás kötelezettségének megfelelően terhelő, százalé-kos mértékű fizetési kötelezettség”. Ezt az adónemet a jogalkotó azért hozta létre, hogy államháztartási for-rásokat biztosíthassanak egyes szociális ellátások fede-zetéhez, valamint az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásához.

Az adó alapja alapvetően a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jö-

vedelem, azonban 2017. január 1-jétől a kifizető által fizetendő adó alapjául szolgál a rendvédelmi egészség-károsodási járadék és a honvédelmi egészségkárosodá-si járadék is. A kifizetőt terhelő adónak nem alapja az olyan személynek juttatott bevétel, akire a társada-lombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosul-takról, és ezen szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki.

Az adó alanya lehet a kifizető, az egyéni vállalkozó, vagy a mezőgazdasági őstermelő. Kifizető a 454. § (2) szerint a természetes személlyel adófizetési kötelezett-séget eredményező jogviszonyban álló másik személy.

A kifizető a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, a nem eva adóalany egyéni vál-lalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának külö-nös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja, illetőleg az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás fog-lalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rend-szerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

Az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében, az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt, a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni. Amennyiben azonban ezek a körülmények a naptári hónap egészében nem állnak fenn, akkor egy-egy naptári napra az adófizetési kötelezettség kiszámí-tásánál az adóalap harmincad részét kell figyelembe venni.

Az adó mértéke 2017. január 1-jétől a korábbi 27%-ról 22%-ra csökkent. A fizetendő adó az adóalap után számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezett törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmé-nyek összegével [459. § (1).]

A számított adót csökkentik:• a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozá-

sok adókedvezménye,• a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adó-

kedvezmény,• a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen hely-

zetű társadalmi csoportok, valamint a munkaerő-piactól tartósan távollévők foglalkoztatása, ver-

8

senyképességük kiegyenlítése és a pályakezdő fiata-lok tapasztalatszerzésének megkönnyítése céljából érvényesíthető adókedvezmény,

• a szakképzettséget nem igénylő munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény,

• a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvez-mény.

Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön ki-számított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 11%-os adómér-tékkel megállapított összeggel. [461. § (2).]Adókedvezmény érvényesíthető a 25 év alatti, legfel-jebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakez-dő esetében.

Az adókedvezmény az adóhivatal igazolása alapján érvényesíthető, amelyet a foglalkoztatott személy ké-relmére állítanak ki. A munkáltató az igazolás birto-kában érvényesítheti a szociális hozzájárulási adóked-vezményt, azonban a 15 napnál régebbi igazolást nem lehet elfogadni.

A kérelmet mielőbb javasolt beadni, mivel az adóhi-vatal a kérelem beérkezésekor vizsgálja a 180 nap biz-tosítási kötelezettséggel járó munkaviszony fennállását is. A részkedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 22%-os adómérték-kel megállapított összeggel a foglalkoztatás első két évében.

Szakképzettséget nem igénylő munkakörben a fog-lalkoztatottak után kedvezmény igényelhető (461. §). A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 11%-ával csökkenthető az adó (azaz 11 000 forinttal). Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem foglalkoztatta, vagy nem kizárólag a szakképzettséget nem igénylő munkakörben történt a foglalkoztatás, akkor a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan a foglalkoz-tató részkedvezményt nem érvényesíthet. (461. §)

A Karrier Híd Program esetében az adókedvezmény hatósági bizonyítványban foglaltakon alapul. A ha-tósági bizonyítványt az állami foglalkoztatási szerv

adja ki az ügyfél 2017. augusztus 31-éig benyújtott kérelme alapján. Fontos, hogy ugyanazon ügyfél ké-relmére csak egy alkalommal állítja ki az állami fog-lalkoztatási szerv a hatósági bizonyítványt, és annak egyetlen eredeti példányát adja át az ügyfél részére. Több példányt nem adnak ki. A hatósági bizonyít-vány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes, amelyet a hatósági bizonyítványon is feltüntetnek. A szociális hozzájárulási adókedvezményt a mun-káltató a bizonyítvány birtokában érvényesítheti. A szociális hozzájárulási adó bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 11%-ával csökkenthető (azaz legfeljebb 28 050 forinttal). (462. §)

Megváltozott munkaképességű személyek esetén a szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból, valamint a közkereseti társaságot, a betéti tár-saságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vál-lalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, valamint az egyéni céget.

Ez a részkedvezmény a társaság a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból vehető igénybe, abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó, vagy tag 2011. dec-ember 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rok-kantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban ré-szesül. A kedvezmény megilleti akkor is, ha az egyéni vállalkozó, vagy a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

Amennyiben a kedvezményt igénybe kívánják venni, akkor a munkaviszonyban foglalkoztatott megválto-zott munkaképességű személy kérelmére a kormány-hivatal rehabilitációs hatósága gondoskodik a rehabi-litációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megin-dításáról.

Az eljárás keretében a hatóság adatot szolgál-tat az adóhivatal részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról. Az adókedvezmény

9

igénybevételéhez szükséges jogosultságot igazo-ló rehabilitációs kártyát az adatszolgáltatást kö-vetően az adóhivatal állítja ki. A kedvezményt a munkáltató a kártya birtokában érvényesítheti.

Amennyiben a rehabilitációs kártyára való jogosult-ság megszűnik, akkor az állami adóhatóság a kártyát visszavonja, és értesíti a rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkáltató az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult a szociális hozzájárulási adókedvezményt igénybe venni, a kártyát az állami adóhatóságnak vissza kell juttatni.

A kedvezmény mértéke a bruttó munkabér, egyéni vállalkozó által saját maga, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimál-bér kétszeresének (azaz 255  000 forintnak) 22%-a (azaz legfeljebb 56 100 forint). (462/A. §)

A huszonöt év alatti (kivéve pályakezdő), valamint az ötvenöt év feletti munkavállaló esetén a részkedvez-mény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 11%-os adómértékkel megállapí-tott összeggel. Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési köte-lezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként álla-pítja meg. A részkedvezmény az egész hónap tekinte-tében megilleti a kifizetőt azokban a hónapokban is, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti, vagy amelyben a 2 éves időtartam véget ér. (462/B. §)

A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthe-tő adókedvezmény is változott. A kedvezmény feltéte-le, hogy az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 185 napon ke-resztül álláskeresőként tartsa nyilván a munkavállalót.

Amennyiben ez a feltétel fennáll, úgy azt az állami foglalkoztatási szervnek kell igazolnia az állást kereső személy kérelmére. A kifizető az adókedvezmény ösz-szegét havonta, az adott hónapban fennálló adófizeté-si kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összege-ként állapítja meg.

A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természe-tes személyt az adómegállapítási időszakra megillető,

az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonások-kal nem csökkentett bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 22%-os adómértékkel megál-lapított összeggel a foglalkoztatás első két évében, de legfeljebb 100 ezer forint után a 11%-os adómérték-kel megállapított összeggel a foglalkoztatás harmadik évében. (462/C. §)

Gyermekgondozást segítő ellátás (gyes), valamint a gyermeknevelési támogatás (gyet) folyósítását, illetve annak megszűnését a családtámogatási feladatokat el-látó kormányhivatal járási vagy fővárosi kerületi hi-vatala, illetve a családtámogatási kifizetőhely igazolja.

A gyermekgondozási díj (gyed) folyósítását, valamint annak megszűnését a kormányhivatal egészségbizto-sítási szervének járási vagy fővárosi kerületi hivatala, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely igazolja. Az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki az igazolásokat.

A kedvezményt a kifizető csak az ellátásokról szóló iga-zolás birtokában érvényesítheti. Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fenn-álló adófizetési kötelezettséget eredményező munka-viszonyonként külön-külön kiszámított részkedvez-mények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 22%-os adómértékkel megállapított ösz-szeggel a foglalkoztatás első két évében, és 100 ezer forint után a 11%-os adómértékkel megállapított ösz-szeggel a foglalkoztatás harmadik évében. (462/D. §)

Amennyiben a szülő minimum három gyermekre te-kintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyer-mekgondozási díjban, illetve gyermekgondozást segí-tő ellátásban részesült, akkor szükséges továbbá még annak az igazolása is, hogy minimum három gyermek után a szülőnek jár a családi pótlék, amelyet a családtá-mogatási feladatokat ellátó kormányhivatal járási vagy fővárosi kerületi hivatala igazol. Az igazolásokat ebben az esetben is az ellátásban részesülő személy kérelmé-re állítják ki. A kedvezményt kizárólag az ellátásokról szóló igazolások birtokában érvényesítheti a kifizető.

A részkedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de leg-feljebb 100 ezer forint után a 22%-os adómértékkel

10

megállapított összeggel a foglalkoztatás első három évében, és 100 ezer forint után a 11%-os adómérték-kel megállapított összeggel a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében. Amennyiben a foglalkoztatott mi-nimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy ré-szesül, a családok támogatásáról szóló törvény szerint, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy ré-szesül.

Amennyiben a foglalkoztatott gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és a gyermek-gondozási szabadság alatt csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, vagy gyermek-gondozási díjban részesült, és a szabadság alatt, vagy azt követően egy másik munkavállalót is foglalkoztat-tak heti 20-20 órás munkaidőben, akkor a két sze-mély bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimál-bér kétszeresének a 7%-ával (azaz 17 850 forinttal) csökkenthető a szociális hozzájárulási adó legfeljebb 3 évig.

A szabad vállalkozási zónákban működő vállalko-zások esetében adókedvezmény érvényesíthető. Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló kedvezménnyel érintett munkavi-szonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmé-nyek összegeként állapítja meg.

A részkedvezmény az új munkavállalóval létesített munkaviszony esetében vehető igénybe a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 22%-os adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoz-tatás első két évében, 100 ezer forint után a 11%-os adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoztatás harmadik évében. (462/E. §)

Mezőgazdasági munkakörben, azaz a (FEOR-08) a 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás esetében, amennyiben a fog-lalkoztatott munkavállalók kora 25 év feletti és 55 év alatti, akkor utánuk adókedvezmény érvényesíthető. Az szociális hozzájárulási adó ebben az esetben a brut-tó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 11%-ával (azaz legfeljebb 11 000 forinttal) csökkenthető. (462/G. §)

A Kutatásfejlesztési tevékenység után érvényesíthető kedvezmény esetében a szociális hozzájárulási adó a Társasági adótörvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alap-ján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként keletkező negatív adóalap 50%-ának 19%-ával csök-kenthető. Ez az összeg azonban nem haladhatja meg a kutatásfejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek vonatkozásában, egyéb érvé-nyesített szociális hozzájárulási adókedvezmény után fennmaradó havi szociális hozzájárulási adókötelezett-ség összegét. (462/H. §)

A kutatók, illetve a fejlesztők után szintén érvé-nyesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény. Amennyiben a foglalkoztatott munkavállaló Doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, vagy fejlesztő és a foglalkoztató vállalkozásként működő kutatóhelynek minősül, akkor a kifizető által igénybe vehető a kedvezmény.

A bruttó munkabér, de legfeljebb 500 000 Ft 22%-ával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó ebben az esetben. Amennyiben a foglalkoztatott munkavál-laló még nem rendelkezik doktori fokozattal, de a Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint dok-tori képzésben vesz részt, mint hallgató vagy doktorje-lölt, akkor a kifizető által igénybe vehető kedvezmény szerint az adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 200 000 Ft 11%-ával (legfeljebb 22 000 forinttal) csök-kenthető. (462/F. §)

Közfoglalkoztatás esetén szintén igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény. A bruttó köz-foglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130%-ának 11%-ával csökkenthető az adó.

11

Olvasóink kérdezték - mi válaszolunk!Aki válaszol: Szentirmainé Holi Gabriella, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója

Kérdés

Az OBR felületen a beszámoló feladásával kapcsolatosan szeretném a következőt kérdezni:- a törvényes képviselő adatai rendben- a könyvelő adatai rendben,de a beszámolót beküldő adatai választási lehetőségénél nem találom a törvényes képv.(ügyvezető ) lehetőséget ( a régi Ányk-n ez működött), lehet, hogy félreértem. Ha viszont nem lehet az ügyvezető, de neki van ügyfélkapus lehetősége, én mint könyvelő nem vagyok felhatalmazva (eddig az ügyvezető adott fel mindent), én nem voltam bejelentve, akkor nekem kell, hogy meghatalmazást ad-jon az ügyvezető, ezt be kell jelenteni az adott nyom-tatványon a NAV-nak és úgy tudom csak én feladni a beszámolót. Vagyis én felelek az ügyvezető helyett? Előre is köszönöm válaszát.

Válasz

2016. december 1-től a Cégszolgálat részére történő letétbehelyezés és közzététel jelentősen megváltozott. Online Beszámoló és Űrlapkitöltő rendszeren (OBR) keresztül lehet teljesíteni a számviteli törvényben sze-replő kötelezettségeket a vállalkozásoknak.

A https://e-beszamolo.im.gov.hu/ebekuldes honlapon lehet tájékozódni a kitöltés menetéről.A rendszer eléréséhez és a beszámoló kitöltéséhez ügy-félkapus hozzáférés szükséges. Az ügyfélkapu hozzáfé-rés a megszokott https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu honlapon érhető el.A bejelentkezést követően lehetővé válik a felület hasz-nálata. A BEADVÁNY KITÖLTÉSE menüpontnál találjuk a következő lehetőséget: Beszámolók, mérlegek beadása

Ezt kiválasztva a következő felületet érjük el:

FEDŐLAPA cég cégbíróságon bejegyzett hatályos adataiBeszámoló adatokBenyújtóval kapcsolatos adatok34. Bejelentkezett ügyfélkapu adatai35. Beadvány megküldő

szervezetszemély

Itt választható: beszámoló aláírására jogosult első sze-méllyel megegyező

képviselet minősége

Itt választható több opcióból: társaság törvényes kép-viseletét ellátó személy

A lehetőségek szerint elküldheti a könyvelő a saját ügyfélkapus hozzáférésével a beszámolót, de akkor az ő felelőssége mellett.És továbbra is elküldheti az első számú, képviseletre jogosult vezető a beszámolót, az ő ügyfélkapus hozzá-férésével, és az ő felelősségével.A kettőt nem lehet összekeverni.

A válasz kelte: 2017. március 28.

Közpénz-gazdálkodási tanácsadó III. évfolyam, negyedik szám, 2017. áprilisKiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgatóSzerkesztő: György Orsolya HU ISSN 2416-1527Előfizethető a kiadónál.Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: https://www.forum-media.hu/kozpenz-gazdalkodasTördelés és grafika: Prime Rate Kft.

Munkajog a közszférában

Tisztelt Intézményvezető!

A köznevelési intézményekben dolgozókra vonatkozó speciális munkajogi szabályok követése eddig sem volt könnyű feladat. Ennek döntő oka az, hogy számos jogszabályt – így az Mt.-t, a Kjt.-t, azok végreghajtási rendeleteit és a speciális köznevelési ágazati jogszabályokat – egyszerre, együttesen kell értelmezni. A legutóbbi módosítások tovább bonyolították a dolgokat, a változások többek között érintették a közalkalmazotti jogviszony létesítésére és megszűnésére, a kompenzáló pihenőidőre, az illetmény elszámolására, illetve a kiküldött munkavállalókra vonatkozó előírásokat is.

Miben segíti Önt a folyóirat?

• Az Mt. és a Kjt. mellett bemutatjuk a speciális oktatási ágazati előírásokat, így az oktatási intézmények közalkalmazottaira irányadó külön rendelkezéseket.

• Olvasóink a teljes előfizetési év alatt korlátlanul igénybe vehetik ingyenes szaktanácsadói szolgáltatásunkat.

• Szerkeszthető, online formában letölthető iratmintatárral segítjük munkáját – például a jogviszony létesítéséhez és megszüntetéséhez kapcsolódó iratokkal, munkaköri leírásokkal stb.

• Konkrét bírósági jogeseteken keresztül mutatjuk be a legtöbb problémát okozó kérdéseket, mint például a szabadság kiadása vagy a jogviszony jogszerű megszüntetése.

Szerző:Dr. Gáspárné dr. Szokol Márta, több mint 25 éves szakmai gyakorlattal rendelkező ügyvéd; a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság Csongrád Megyei tagozatának választott bírája. Kiemelt szakterülete a közszféra munkajogi előírásai.

A lap évente 10 lapszámmal jelenik meg, előfizetési díja 26 900 Ft + áfa.

Ízelítő a tartalomból: » Az Mt. és a Kjt. változásai 2017-ben. Munkaidő és

pihenőidő » Közalkalmazotti jogviszony létrejötte, módosítása

és megszüntetése » A felelősség kérdései. Előmeneteli és

illetményrendszer » A magasabb vezetői és a vezetői beosztásra

vonatkozó speciális előírások » Teljesítmény-értékelés, minősítés » Gyesre, gyed-re vonulással kapcsolatos munkáltatói

feladatok » Mellékfoglalkozás. Adatkezelés

Előfizetne? Honlapunkon keresztül megteheti!

Előfizetek