· 3 a dél-alföldi régió általános jellemzése a dél-alföldi régió az ország legnagyobb...

Beszámoló

a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal illetékességi területén végzett

2006. évi

közigazgatási hivatali munkáról

Dél-alföldi régió

DDÉÉLL--AALLFFÖÖLLDDII RREEGGIIOONNÁÁLLIISS KKÖÖZZIIGGAAZZGGAATTÁÁSSII HHIIVVAATTAALL

3

A Dél-alföldi régió általános jellemzése A Dél-alföldi régió az ország legnagyobb kiterjedésű régiója, mely hazánk délkeleti és déli részén Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék területét foglalja magába. A régió északi, északnyugati területe az ország középső részéhez kapcsolódik, Békés és Bács-Kiskun megye egyes határ menti területei viszont az ország középpontjához képest meglehetősen periferikus helyzetet képeznek. A régió délen Szerbia-Montenegróval, keleten Romániával határos, területe 18339 km2, mely az ország összterületének 19,7%-a. Az ország lakosságának 13,4%-a él itt (valamivel több, mint 1,35 millió fő), a népsűrűség 74 fő/km2. Jelenleg a Dél-alföld demográfiailag az ország egyik legkedvezőtlenebb helyzetben lévő régiója. A születési ráta átlag körüli, a halálozási ráta ebben a régióban a legrosszabb, a természetes fogyás a központi régióval együtt a legnagyobb. A Dél-alföld természetesen demográfiailag nem homogén egység, annak ellenére, hogy a tendenciák a régió nagy részén azonosnak nevezhetők. Mint a korábbiakból kiderült, Bács-Kiskun megye helyzete több vonatkozásban kedvezőbb, mint Csongrádé és Békésé. Kistérségi és települési szinten pedig még jelentősebb különbségek vannak. A hivatalos munkanélküliségi adatok alapján Csongrád megye a munkanélküliség hazai megjelenésétől kezdve a megyék rangsorában az 5–7., Békés a 13–15., Bács-Kiskun pedig a 8–13. helyet foglalja el. Kelet-Magyarországon – Pest megyét leszámítva – Csongrád megye helyzete a legkedvezőbb (3–4.). Munkanélküliségi mutatói tehát enyhén rosszabbak az ország legfejlettebb területein jellemzőknél. Bács-Kiskun megye gyakorlatilag az alföldi átlagot hozza, Békés pedig a kiugróan rossz északkeleti és keleti megyék után közvetlenül következik. A régió tájjellegét az Alföld határozza meg, mely két nagy részre tagolható, a Tisza és mellékfolyói által feltöltött síkságra, valamint a Duna-Tisza közén található homokos, buckákkal tagolt térszínre. Itt húzódnak az ország legmélyebb fekvésű területei. A medencealjzat relatív kiemelkedéseihez kapcsolódó földtani csapdákban halmozódott fel hazánk legjelentősebb szénhidrogénkészlete (pl. Szank, Zsana, Szeged-Algyő, Pusztamérges, Kardoskút térségében). A porózus üledékek a szénhidrogéneken kívül igen nagy mennyiségű hévízkészletet is tárolnak. A régió ásványi nyersanyagai között említésre érdemes még a jelentős mennyiségű folyami homok, valamint az ipari célokra jól hasznosítható agyagféleségek (téglagyártás, fazekas ipar). A régió földterületének nagy része mezőgazdasági hasznosításra alkalmas, 71%-a mezőgazdasági terület. A mezőgazdaság súlyát mutatja továbbá, hogy a régióban az aktív keresők közül közel kétszer annyian dolgoznak az agráriumban, mint országosan. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy hazánkban a mezőgazdaságban dolgozó aktív keresők több mint egynegyede a Dél-alföldön él. Nemzetközileg is jelentős természeti értékek és védett területek találhatók a régióban: három nemzeti park (Körös-Maros NP, Kiskunsági NP, Duna-Dráva NP), melyek területe az összes hazai NP területének 21 %-át adják, és több országos jelentőségű

4

védett terület (a tájvédelmi körzetek 8, a természetvédelmi területek 13 %-a a régióban található). Alföldi jellegzetesség, az egymás szomszédságában fekvő, fontosabb közlekedési artériára felfűződő, többnyire tradicionális városok által kirajzolt viszonylag fejlett, urbanizált tengelyek megléte. Ilyennek tekinthető a régiót északon övező Gyomaendrőd–Szarvas–Szentes-Csongrád–Kiskunfélegyháza–Kecskemét–Lajosmizse, továbbá a Szeged–Hódmezővásárhely–Orosháza–Békéscsaba–Gyula sáv. Kiemelendőek a Dél-alföld településhálózatának leginkább karakterisztikus vonást adó, egyre nagyobb mértékben differenciálódó tanyák, amelyek szerves részét képezik számos falunak, de városnak is, s azoktól elválasztva semmiképp sem fejleszthetők.

A régiót 23 kistérség alkotja. Összes térségbeli városi rangú település 39. A régió összes önálló települése 256. A lakónépesség megyei jogú városokban 384 ezer fő, a többi városban 482 ezer fő, más községi településen 965 ezer fő. A tanyákon a térség lakosságának közel 1/10-e él.

A Dél-alföld több szempontból úttörő szerepet tölt be a hazai regionális szerveződések terén. 1997 június 19-én Ópusztaszeren alakult meg a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, amely az országban elsőként hozott létre önálló, állandó operatív munkaszervezetet (DARFT Kht.). A Phare Regionális Kísérleti Program elindítása egyrészt önmagában segítette a regionális összefogást, másrészt pénzügyi keretet és továbbvihető ismereteket biztosított a konkrét fejlesztési tevékenység számára. A Dél-alföld modellértékű új regionális szervezetei (DATTE, DAREK, DARIB) bizonyították, hogy a közös érdekek felismerése, a konszenzuskeresés, az együttműködés új perspektívákat nyithat az egész térség és annak kisebb részterületei számára is.

5

I. TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI, TÖRVÉNYESSÉGI

FELÜGYELETI MUNKA

1.1. A számszerű adatok értékelése A hivatalok törvényességi ellenőrzési tevékenysége 2006. évben a Kormányprogramban meghatározott célok, a Kormánynak az Európai Uniós tagságunkból eredő kötelezettségek alapján megalkotott munkaterve, jogalkotási terve, a Belügyminisztérium munkaprogramja, a Belügyminisztérium 2003-2006. évekre szóló Közigazgatási és Rendészeti Ágazati Stratégiája, és a Belügyminisztérium 2006. évi célkitűzéseit szem előtt tartó hivatali munkatervbe foglalt feladatok ellátása, az önkormányzatok törvényes működésének segítése, a törvényességi ellenőrzési munka minőségének javítása jegyében telt el. A képviselő-testületek, a bizottságok, a kisebbségi önkormányzatok, az önkormányzati társulások, komplex többcélú kistérségi társulások működésének és döntéshozatalának törvényességi ellenőrzésén túl Békés megye ellátta még a Magyarországi Románok Országos Kisebbségi Önkormányzatának törvényességi ellenőrzését is. A régióban összesen 256 önkormányzat működik. A körjegyzősek tekintetében Bács-Kiskun és Békés megyében történtek változások. Bács-Kiskun megyében január 1-től Nemesnádudvar – Érsekhalma, február 28-tól pedig Vaskút – Bátmonostor körjegyzőség kezdte meg működését. Összesen 14 körjegyzőség és egy társult képviselőtestület működött a megyében. Békés megyében 2006. évben Füzesgyarmat város és Kertészsziget község 2006. január 01. napjától, míg Kisdombegyház és Magyardombegyház községek 2006. december 30. napjával körjegyzőséget alakítottak. Hunya és Örménykút , valamint Csabaszabadi és Pusztaottlaka községek pedig 2006. december 31. napjával szüntette meg önálló polgármesteri hivatalát, amelyeknek jogutódja 2007. január 1. napjától az újonnan létrejövő körjegyzőség. Összesen 3 körjegyzőség működik Békés megyében. Csongrád megyében változatlanul 5 körjegyzőség működött. A jövőre nézve azonban több önkormányzatnál felmerült az igény új körjegyzőség alakítására, így például Nagytőke és Derekegyház, valamint Dóc részéről de partnert még nem találtak. Új körjegyzőség alakításáról pedig már 2006. évben döntött Nagylak, Királyhegyes, Kövegy önkormányzata, ahol a három település összefogásával kívánnak körjegyzőséget létesíteni 2007. évben a meglévő Királyhegyes-Kövegy körjegyzőség megszűntetését követően.

6

A körjegyzőségekkel kapcsolatos nagy ellenállás tekintetében tehát a korábbi évekhez képest lényeges fordulópont következett be. A helyi vezetők és képviselő-testületek felismerték, hogy településeik alapvető érdeke a körjegyzőségek létrehozása. 2006. évre egy területszervezési ügy befejeződése húzódott át 2005. évről, mivel a Csongrád megyei Mártélyhoz tartozó Barattyosi külterületi lakott rész Hódmezővásárhely részére történő átadásának ingatlannyilvántartási bejegyzésére csak 2006. júniusában került sor. Helyi népszavazást 2006. évben Bács-Kiskun megyében Tiszaalpáron tartottak decemberben arról, hogy helyben szervezzék-e meg az orvosi ügyeletet. Az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett a népszavazás. Népi kezdeményezés a Csongrád megyei Algyőn volt aziránt, hogy az önkormányzat vásárolja vissza a Tisza-híd körüli, két éve eladott területet. A testület a kérdést megtárgyalta, azonban nemleges döntést hozott. Valamennyi testület működőképes volt, a testületek létszáma a működőképesség alá nem csökkent, ezért időközi választás sem volt. A polgármesterek személyében - a választásokat nem számítva - a régióban két változás következett be. A Bács-Kiskun megyei Kerekegyházán a polgármester meghalt. Csongrád megyében Ópusztaszer polgármesterét jogerősen elítélte a megyei bíróság. Ennek következtében a polgármester tisztsége megszűnt, időközi választást azonban a helyi választási bizottság a helyi választások évére tekintettel nem tűzött ki. A helyi választásokig a polgármesteri tisztséget az alpolgármester látta el. A jegyzői állományt a régióban az alábbi változások jellemezték. Bács-Kiskun megyében folytatódott a generációváltás. Hat nyugállományba vonult jegyző helyett neveztek ki újat. Valamilyen jegyzői változás (betegség, szülés, átmeneti betöltetlenség stb.) összesen 20 települést érintett. Kinevezett jegyző 2 településen (Harkakötöny, Kéleshalom) nincs. A feladat ellátás ezeken a településeken helyettesítéssel történik. Békés megyében évek óta problémát jelentett a jegyzői állás betöltetlensége Kevermesen, Újszalontán, Dombiratoson, ugyanakkor Szabadkígyós településen sokszor és rövid idő alatt változott a jegyző személye. Mind a négy településen, bár a pályázatokat kiírták, s ezzel eleget tettek a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 10. § (11) bekezdésében előírt követelményeknek, azonban a pályázatokat rendre eredménytelennek minősítették, gyakorlatilag kijátszva a törvényt, így a jegyzői állások betöltésére nem került sor. A szóbeli észrevételek ellenére a helyzet nem változott ezért írásbeli észrevételeket kellett tenni. Viszonylag stabilnak mondható a jegyzői állomány Csongrád megyében, ahol ugyan 6 önkormányzatnál nincs kinevezett jegyző, de valamennyi önkormányzat gondoskodott

7

helyettes jegyző megbízásáról. A pályázatok kiírása folyamatosan megtörtént. Egy betöltetlen aljegyzői státusz van Kisteleken, ahol a pályázat kiírásra került. A 2006. évi októberi választásokat követően egyre markánsabban érzékelhető, hogy a hosszabb ideje jegyzői státuszt betöltő, megfelelő felkészültséggel, szakmai gyakorlattal rendelkezők irányában is nagyfokú bizalmatlanság alakult ki. Ez Békés megyében egyes településeken már a kiegyensúlyozott hivatali munkavégzést veszélyezteti. (pl.: Békés, Doboz, Békésszentandrás.) Hasonló a tapasztalat Csongrád megyében is, ahol három településen volt jegyzőváltás a választást követően a polgármester személyének változása következtében. A régióban alkotott rendeletek számában, a hozott testületi és bizottsági határozatok számában lényeges változás nem következett be az előző évhez képest. A képviselő-testületi ülések száma az előző évihez hasonlóan alakult. Békés megyében a rendkívüli testületi ülések ugrásszerű növekedését tapasztalták, mely elsősorban a helyhatósági választások előkészítésével, ill. a pályázatokhoz kapcsolódó döntések meghozatalával magyarázható. Bács-Kiskun és Békés megyében a törvényességi észrevételek számában további növekedés tapasztalható. Az írásbeli észrevételek száma kismértékben csökkent, de nőtt a szóbeli észrevételek aránya. Csongrád megyében a törvényességi észrevételek száma összességében csökkenést mutat az előző évhez képest, azonban az előző évi észrevételek száma kiugróan magas volt. 2006. évben két bírósági keresetet, továbbá egy Alkotmánybírósági indítványt kellett beterjeszteni. Ez a hivatalok és az önkormányzatok közötti jól működő kapcsolatnak és szoros együttműködésnek tudható be. A kisebbségi önkormányzatok megfelelően működtek 2006-ban is. A 2006. évi önkormányzati választásokat követően a régióhoz tartozó mindhárom megyében tovább nőtt a számuk. Jelenleg 197 kisebbségi önkormányzat működik. A régióban valamennyi önkormányzat többcélú kistérségi társuláson belüli együttműködésről tesz tanúságot. Több feladat került kistérségi szintre az előző évihez képest. 2006. évben a többcélú kistérségi társulások működése erősödött. Valamennyi kistérségben megfigyelhető volt az aktivitás fokozódása. Ez a beküldött jegyzőkönyvek tartalmában, valamint a hozott határozatok igényességében is megmutatkozott. A hivatal területfejlesztési felügyeleti munkája körében ellátta a kistérségi fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok, továbbá Bács-Kiskun megyében a Duna-Tisza Közi Hátsági és Ráckevei Soroksági Dunaág Térségi Fejlesztési Tanács, Csongrád megyében pedig a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács működésének és döntéshozatalának törvényességi felügyeletét.

8

A korábbi önkormányzati területfejlesztési társulások megszűnőben vannak, feladataikat a többcélú kistérségi társulások mint kistérségi fejlesztési tanácsok látják el.

1.2. Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogszabálysértési tendenciák bemutatása

1.2.1. A törvényességi működést befolyásoló tények, körülmények Az önkormányzatok számára 2006. évben jelentősebb jogalkotási feladatot a központi jogszabály módosítások közül a szociális törvény lépcsőzetesen hatályba léptetett rendelkezései, az azzal összefüggő hatásköri változások, a családtámogatási rendszer átalakítása okoztak. Különösen a szociális területeken érződött az a probléma, hogy nem tudtak a helyi jogalkotásban lépést tartani az önkormányzatok a központi szabályozással. A kisebbségi törvény átfogó módosítása, az önkormányzati képviselők tiszteletdíjára vonatkozó törvényi szigorítások és az őszi választások is befolyásolták az önkormányzati működést. A hivatali apparátusok jelentős kapacitását lekötötték a választási teendők. A helyi választásokra való felkészülés időszakában pedig érthetően és érezhetően csökkent az önkormányzati munka intenzitása. Az önkormányzatok felelős vezetés mellett erőteljesen koncentráltak a működőképesség megőrzésére. Az előző évvel szinte azonos számú önkormányzat részesült az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések támogatásában. Csongrád megyében továbbra is kirívóan magas volt az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települési önkormányzatok száma (a 60 település közül 40 település). Bács-Kiskun megyében 119 településből 32, Békés megyében 75 településből 40 került ebbe a kategóriába. Emellett azonban elmondhatjuk, hogy a régióban sem adósságrendezési eljárás nem indult, sem csőd közeli helyzetbe nem került egyetlen önkormányzat sem. A helyi testületi munka a választási ciklus utolsó évére állandósult, az ülések száma, jegyzőkönyvek felterjesztése, késedelme a korábbi évhez hasonló. A jegyzőkönyvek színvonala folyamatosan fejlődött, de egyes esetekben (kisebbség, bizottságok) hagy még kívánnivalót maga után. Valamennyi önkormányzat rendelkezik modern irodai elektronikus eszközökkel, számítógéppel és természetesen a hozzá tartozó irodai szoftverekkel, az informatikai fejlesztések az önkormányzatoknál folyamatosan megtörténnek. Természetesen a munkavégzés színvonalbeli különbségei így is megmaradtak, de ezek főleg a települések különböző nagyságából, illetve a polgármesteri hivatalok köztisztviselői leterheltségének, képzettségének, kapacitásának eltéréseiből adódtak.

9

Ennek ellenére ezen a téren nincs akut probléma, valamennyi jegyzőkönyv könnyen áttekinthető és elfogadható színvonalú úgy formailag, mint tartalmilag. A települések többségében megvalósult az önkormányzati rendeletek elektronikus rögzítettsége, folyamatos karbantartása, egységes szerkezetbe való foglalása és honlapjukon közzététele. A közmeghallgatások megtartásának az önkormányzatok eleget tettek, a kisebbségi önkormányzatoknál néhány esetben tapasztaltunk mulasztást. A hivatalok 2006. évben is kiemelt feladatként kezelték az állampolgárok igényeit központba helyező ügyfélközpontú korszerű közigazgatás megvalósítását. Ennek érdekében az önkormányzatok törvényes működését érintő lakossági panaszbejelentések gyors és szakszerű elintézésére törekedtek. A lakosság számítógépes ellátottságának köszönhetően előtérbe kerültek az elektronikus levelező rendszeren keresztül benyújtott panaszbeadványok. A beérkezett levelekre azonnali visszajelzést küldtek. Emellett igyekeztek a lehető legrövidebb időn belül a kért vizsgálatot lefolytatni és a teljes körű választ, valamint az intézkedést megtenni. 2006. évben a panaszok száma nőtt. A kampányok időszaka felerősítette a testületek és a polgármesterek irányába a kritikus hangvételt, mely következtében megnövekedtek a hivatalokhoz tett szóbeli és írásbeli bejelentések is. Ezeket minden esetben hatékonyan és gyorsan vizsgálták ki, szükség esetén rugalmasan megtéve az intézkedést annak érdekében, hogy a helyhatóságok működése viszonylag zökkenőmentes legyen. Az önkormányzatok törvényes működését jelentős mértékben befolyásolta a jegyzők munkája is. A régió jegyzőinek többsége sokéves tapasztalattal rendelkezik, azonban 2006. évben mégis sor került Csongrád megyében 2 esetben jegyző elleni fegyelmi eljárás megindítására, a jegyzőkönyvek késedelme, illetve jogszabályi kötelezettségek megsértése miatt.

1.2.2. Az alakuló ülések törvényességi tapasztalatai A helyi önkormányzati és települési kisebbségi önkormányzati választásokat követően 2006. évben az alábbi változások hatottak ki az önkormányzatok törvényes működésére. A helyhatósági választások eredményeként régiós szinten a képviselők több mint egyharmada kicserélődött. A polgármesterek személyében 88 helyen történt változás, ez a régióra vetítve szintén egyharmados arányt mutat. A megyei közgyűlések alakuló ülését követően a megyei közgyűlési elnökök személyében is mindhárom megye élén változás állt be. Így meglehetősen más személyi feltételekkel indult el az önkormányzati munka 2006. október 1-ét követően. Bács-Kiskun megyében nyolc, Békés megyében egy, Csongrád megyében két településen még nincs új alpolgármester. Több esetben írásos észrevétel megtételére

10

került sor, egyes településeken pedig folyamatosan napirenden van az alpolgármester választása. Az új polgármesterek részére a munkakör-átadások határidőben és zökkenőmentesen megtörténtek. Az alakuló ülések törvényes megtartása érdekében - a korábbi hagyományoknak megfelelően- mindhárom megyében szakmai útmutató kiadására került sor. A szakmai segédanyagok eredményesen segítették az alakuló ülések megtartását. Több jegyző köszönetét fejezte ki a törvényességi ellenőrzési munkatársaknak az előzetes és részletes szakmai segítségnyújtásért. Mindezek eredményeként, a képviselők, polgármesterek és jegyzők konstruktív együttműködésével, alapvetően törvényesen zajlottak le az alakuló ülések. Általánosságban megállapítható, hogy az alakuló üléseken csak kisebb súlyú (többségében működési) törvénysértések fordultak elő. A jegyzőkönyvek ellenőrzését nehezítette, hogy több jegyző késve terjesztette fel azokat. Az alakuló üléseket – elenyésző kivétellel - a törvényes határidőben, október 16-ig megtartották Néhány, a módszertani útmutatóban javasolt napirendet nem tárgyaltak a testületek. Ezek közül a legsúlyosabb jogsértés, amikor nem is tűzték napirendre az alpolgármester választást, egy ilyen eset Bács-Kiskun megyében fordult elő, ahol viszonylag nagy számú (12) volt az olyan település is, ahol az alakuló ülésen nem választották meg az alpolgármestert, 8 esetben erre év végéig sem került sor. Csongrád megyében 2 önkormányzatnál volt sikertelen az alpolgármester választás, a működőképességet veszélyeztető mulasztásos törvénysértés azóta is fennáll. Írásos törvényességi észrevételt kaptak a képviselő testületek. Békés megyében 3 önkormányzatnál nem volt sikeres az alpolgármester választás az alakuló ülésen, 2 esetben a tisztség az év végéig betöltésre került, egy választás januárra húzódott át. Az alpolgármester(ek) személyéről minden esetben a polgármester javaslatára, titkos szavazással döntöttek. Az alpolgármesterek választása során esetenként elmaradt a személyes érintettség törvénynek megfelelő kezelése. Az alpolgármesterek részére illetményt, illetve tiszteletdíjat állapítottak meg a testületek. A társadalmi megbízatású alpolgármesterek több helyen jelezték, hogy nem tartanak igényt a törvényi mértékű tiszteletdíjra vagy alacsonyabb összeget is elfogadnak. Ennek megfelelően a testület mellőzte a megállapítást, vagy alacsonyabb összeget határozott meg. Bács-Kiskun és Csongrád megyében előfordult olyan törvénysértés, hogy az alpolgármester nyilatkozatának hiányában állapítottak meg a törvényi minimumnál alacsonyabb összeget, emiatt törvényességi észrevételt kellett kiadni. Napirenden szerepelt minden alakuló ülésen a helyi választási bizottság tájékoztatója a választási eredményekről. Az üléseken megtörtént a megbízó levelek átadása. Néhány kivételtől eltekintve teljes létszámmal részt vettek a megválasztott képviselők az ülésen. Sor került a képviselők

11

és polgármesterek eskütételére, azt senki nem tagadta meg. Előfordult, hogy a polgármester előbb tette le az esküt, mint a képviselők. A polgármesteri program ismertetése a települési alakuló ülések döntő többségének napirendjén szerepelt. Azok eltérő mélységűek voltak, esetenként csak néhány mondatos bemutatkozásra szorítkozott. Az egyik Bács megyei településen vita alakult ki a napirendre vétellel kapcsolatban, de végül megszavazták azt. A polgármesterek illetményének, illetve tiszteletdíjának megállapítására szintén sor került. A napirendet jogszerűen nyilvános ülésen tárgyalták, a polgármesterek pedig jelezték személyes érintettségüket és nem vettek részt a döntéshozatalban. A díjazást a törvényes mértékben összegszerűen határozták meg. Egy Bács megyei települési önkormányzatnál fordult elő, hogy nem a korábban megállapított magasabb mértékű önkormányzati illetményalappal számoltak, hanem az alacsonyabb államigazgatásban érvényessel. A polgármesterek illetmény megállapításához kapcsolódva az önkormányzatok többsége már az alakuló ülésen döntött törvényi keretek között a költségátalány megállapításáról. Előfordult, hogy a polgármester kifejezett kérésére az illetmény 20%-ánál alacsonyabb összeget állapítottak meg. Két Bács megyei és két Békés megyei önkormányzatnál nem összegszerűen, hanem %-os mértékben állapították meg az általányt, Csongrád megyében pedig egy esetben a polgármester költségátalányát rendeletbe foglalták. Az önkormányzatok egy részénél a szervezeti struktúra átalakítása miatt már az alakuló ülésen sor került az SZMSZ módosítására. Erre több esetben azért volt szükség, mert meg kívánták változtatni a bizottságok elnevezését, létszámát. A SZMSZ- ek 6 hónapon belüli felülvizsgálatát a testületek nagyobb része elhatározta, feladatul adva az átvizsgálást az illetékes bizottságnak. A bizottságok elnökeinek, tagjainak megválasztásánál gyakran felmerült a személyes érintettség megfelelő kezelésének problémája, sok esetben elmaradt a nyilvános ülésen való tárgyalásról az érintettek nyilatkoztatása. Esetenként nem történt meg a választásról hozott döntések határozatba foglalása. Bács-Kiskun megyében több, Csongrád megyében egy önkormányzatnál merült fel az a helytelen törvény értelmezésből adódó jogszabálysértés, hogy a bizottságoknak csak a tagjait választották meg, az elnök megválasztását pedig a bizottsághoz utalták. Az Ötv. 24 § (1) bekezdés módosítása előírja, hogy a bizottságnak nem lehet elnöke és tagja a települési kisebbségi önkormányzat elnöke. Ennek ellenére több Bács-Kiskun megyei önkormányzatnál beválasztották a kisebbségi önkormányzat elnökét bizottságba. (Meg kell jegyezni, hogy erre a korábban tartott települési alakuló ülésen került sor, mert csak az ezt követően tartott települési kisebbségi önkormányzati alakuló ülésen választották meg az elnököt.)

12

Összeférhetetlenségi ügyek a választások után: A 2006. októberi helyhatósági választásokkal összefüggésben kevesebb esetben fordult elő összeférhetetlenség a régióban, mint az előző választáskor, illetve a fennálló összeférhetetlenségi helyzetek jogszerű megoldására törekedtek az érintettek. Néhány esetben még folyamatban van az eljárás, de az előzetes információk alapján az várható, hogy az előző választások utáni helyzethez képest csak egy-két esetben lesz szükség arra, hogy a hivatal kezdeményezze nem peres eljárással az összeférhetetlenség kimondását. Az összeférhetetlenségi helyzetek jogszerű kezelését és megoldását segítette, hogy a közigazgatási hivatalok figyelemfelhívó levelet, részletes szakmai segédletet küldtek a polgármestereknek a törvényes eljárások elősegítésére. Az alakuló ülés jegyzőkönyveiből megállapíthatóan a megválasztással bekövetkező összeférhetetlenségi esetek egy része mindhárom megyében már az alakuló üléseken felmerült. Az alpolgármesterek vonatkozásában merült fel több helyen az intézményvezetői, illetve a vállalkozó háziorvosi tevékenységgel kapcsolatos összeférhetetlenség. Néhány polgármester egyéni vállalkozó tevékenységet folytatott megválasztása előtt. Felmerült a polgármester (alpolgármester) őstermelői tevékenysége és tisztsége közötti összeférhetetlenség kérdése is. Ez a kialakított szakmai álláspont szerint nem jelent összeférhetetlenséget. Több esetben a képviselő-testület hozzájárult az 1990. évi LXV. törvény 33/A.§ (3) bekezdés b) pontja alapján az igazgatósági, felügyelő bizottsági tagsághoz.

1.2.3. A jellemző jogszabálysértési tendenciák bemutatása Általános törvényességi ellenőrzési tapasztalat, hogy igen széles sávon mozogtak a jogszabálysértések. A feltárt hiányosságok, törvénysértések nagy száma azt jelzi, hogy fokozni kell mind az ellenőrzés mind a szakmai segítségnyújtás hatékonyságát. Jelentős arányt képviseltek a szóbeli észrevételek. Ezek megtételére főként azokban az esetekben került sor, amikor a törvénysértés nyilvánvaló és szándék is van azok megszüntetésére. 2006. év kiemelt munkatervi feladata volt a Közigazgatási Hatósági Eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény ( a továbbiakban: Ket.) előírásai érvényesülésének vizsgálata az önkormányzati hatósági ügyek intézése során, továbbá ezen ügyekkel kapcsolatos döntéshozatali eljárás jogszerűségének ellenőrzése. Bács-Kiskun megyében a jegyzőkönyvek utólagos törvényességi ellenőrzése mellett 27 települési önkormányzatnál helyszíni vizsgálatokat is végeztek a Ket.

13

alkalmazásának elősegítése, a tapasztalatok megismerése érdekében. Emellett több rendeletalkotási tárgykörben célvizsgálatot végeztek. Békés megyében komplex vizsgálatok keretében négy településen végeztek átfogó helyszíni vizsgálatot az önkormányzat képviselő-testülete és szervei tevékenységét illetően, és több rendeletalkotási tárgykörben célvizsgálatot végeztek. Csongrád megyében az utólagos törvényességi ellenőrzése mellett – az elektronikus úton bekért, a megye valamennyi önkormányzatára kiterjedő - tárgykör szerinti témavizsgálatok történtek. A jogszabálysértések kiszűrésén túl kiemelt figyelmet kapott a Ket. harmonizációval összefüggő, valamint az Európai Uniós jogharmonizációval kapcsolatos törvénysértések feltárása, és azok külön nyilvántartásban történő felfektetése. Témavizsgálatok között szerepelt az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa Általános Helyettesének megkeresésére a közterület-használatra vonatkozó helyi rendeletek áttekintése, és a szociális rendeletekben biztosított ellátások hagyatéki teherként történő bejegyzése szabályozásának, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium megkeresésére a lakásrendeleteknek az áttekintése. A helyszíni-, komplex-, cél- és témavizsgálatok megállapításait annak sokrétűségére és terjedelmére tekintettel a hivatali beszámolók tartalmazzák.

1.2.4. Az önkormányzati rendeletek törvényessége 2006-ben az előző évhez képest az önkormányzatok kevesebb rendeletet alkottak, arányosan csökkent az észrevételek száma is. A rendeletek egységes szerkezetbe foglalása a hivatalok több éves ráhatása következtében javult. A rendeletek elektronikus úton történő beküldése rendszeressé vált. Az önkormányzatok többsége rendelkezik azzal a képességgel, hogy helyi rendeleteit elektronikus formában elkészítse és eljuttassa a hivatal számára. Jellemző jogszabálysértési tendenciaként jelentkeztek az alábbi általános jogalkotási hibák, mint:

• a szükséges mértéket meghaladó túlszabályozás, • jegyzők részére történő feladat- és hatáskör telepítés, • központi jogszabályok pontatlan átvétele, • kötelező felülvizsgálat elmulasztása, • visszaható hatály tilalmába ütköző díjmegállapítás, • szerkezeti pontatlanságok, • átfogó módosításnál a rendelet egységes szerkezetbe foglalása elmaradt, • hatálytalan központi jogszabályszövegek használata, • szabálysértési rendelkezések megfogalmazása pontatlan, magasabb szintű

jogszabályban meghatározott tényállást ismétel,

14

• jogbizonytalan jog fogalmak használata, • diszkrecionális hatáskör gyakorlásának kereteit nem szabályozzák.

Jellemző és alapvető jogszabály-szerkesztési hibák voltak:

• jelölés nem felel meg a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987 (XII.29.) IM rendeletnek,

• nem felel meg a szövegezés a nyelvi, érthetőségi szabályoknak, • nem helyezik hatályon kívül a korábbi, azonos tárgykörű rendelkezéseket, • kihirdetési záradék hiánya, • a rendeletet aláírása jogszabálysértő (hiányzott a jegyző aláírása), • hatályon kívül helyezett jogszabályra hivatkoztak. (Pl. Áe.), • a rendelet címében helytelenül szerepelt a kihirdetés dátuma, • a rendeletről hiányzott a hatálybalépés időpontja, • felhatalmazó rendelkezés hiánya.

2006. évben a rendeletekkel kapcsolatos jellemző jogszabálysértések tárgykörönként a következők voltak: Költségvetés - zárszámadás:

• az illetményalap összege, törvénysértő módon eltért a központilag meghatározott összegtől,

• hiányzó pénzügyi bizottsági vélemény, • hitelműveleti hatáskörökről nem rendelkeztek, • címrend meghatározásának elmulasztása, • sok esetben maradtak el az Áht. által meghatározott kötelező elemek (mérlegek,

több éves hatással járó kimutatások, előirányzat-felhasználási ütemterv stb.), • nem megfelelő az előirányzatok részletezettsége, • a módosítások esetében elmarad a főösszegek módosítása, • nem tartották be az önkormányzatok a költségvetési előterjesztések

szerkezetére, tartalmára vonatkozó előírásokat, nem határozták meg a költségvetés címrendjét és a címrend felépítésének elvét, nem mutatták be a jogszabályban előírt mérlegeket, kimutatásokat, nem tartalmazták a rendeletek az ellátottak pénzbeli juttatásit, a speciális célú támogatásokat, a létszámkereteket és a céltartalékokat,

• több önkormányzat nem a jóváhagyott költségvetési előirányzaton belül gazdálkodott, megsértette azt a törvényi előírást, amely szerint tárgyévi fizetési kötelezettség előirányzat nélkül nem vállalható,

• a költségvetési rendelet törvényi határidőn túli benyújtása, • nem megfelelő a hiány finanszírozás módjának szabályozása, • hitelfelvételi korlát túllépése, • zárszámadási rendelet törvényi határidőn túli megalkotása, • a zárszámadási rendelet a költségvetéssel nem összehasonlítható módon készült

el, • vagyonkimutatás csatolásának elmaradása,

15

• könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentés, könyvviteli mérleg csatolásának elmulasztása,

• a zárszámadási rendelettel egyidejűleg nem került beterjesztésre az előző évi összefoglaló belső ellenőri jelentés.

Ivóvízdíj:

• a rendeleti szabályozásban az szerepelt, hogy szolgáltatás díjának többszörösét számlázza ki a szolgáltató az illegális vízfogyasztóknak, szankciójelleggel,

• jegyzőnek hatósági hatáskör telepítés.

Lakás: • Lt.-vel ellentétes szabályozása a jogcím nélküli lakáshasználatnak, • lakbérek meghatározása nem volt összhangban az Lt. szabályaival, • a lakásbérlet jogcíme szerint differenciálták a lakbér mértékét, • lakásrendelet nem tartalmazott személyi hatályt.

Temetkezés rendje:

• kötelező felülvizsgálat elmulasztása, • jogsértő, túl általános szabálysértési tényállások rögzítése, • vállalkozások szabad versenyének közösségi jogi alapelv sérelme, • hamvasztásos temetési mód szabályozásának elmulasztása, • méltányosság elvének sérelme, • nyilvántartó könyv adatállományának nem jogkövető szabályozása, • sírhely méretének, megváltási időtartamának pontatlan meghatározása, • jogegyenlőség, emberi méltóság, tisztességes temetéshez való alkotmányos jog

megsértése, • hatáskör megállapítás a jegyző vagy a polgármesteri hivatal számára.

Szociális tárgykör:

• személyi hatály módosításának elmaradása, • értelmező rendelkezések nem szó szerinti átvétele, • jogbiztonság, méltányosság, igazságosság elvének sérelme, • az átfogó módosítás és az alaprendelet egységes szerkezetbe foglalása nem

történt meg, így a jogszabály áttekinthetetlen, • hagyatéki teherként való bejegyzés lehetőségének biztosítása a rendszeres

szociális segély esetén, • jogszabályi változások átemelésének elmulasztása, • ápolási díj megszüntetésének jogsértő meghatározása, • ápolási díj jogosultjaira vonatkozó törvényellenes szabályozás, • környezettanulmány szabályai Ket.-tel ellentétesek, • a szociális igazgatás területén okoz, hogy a szociális törvény módosítására éven

belül is több alkalommal kerül sor; a felhatalmazást adó jogszabály a rendeletalkotást, illetve módosítást határidőhöz köti, mely sok esetben nem tartható,

• hatáskör megállapítás a jegyző vagy a polgármesteri hivatal számára,

16

• nem került a rendeletben szabályozásra az Sztv. 37/D. § (5) bekezdése szerinti együttműködés eljárási szabályainak, illetve a beilleszkedési program típusainak rögzítése,

• a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra, azok igénybevételére, valamint a fizetendő térítési díjakra vonatkozó rendeletalkotási kötelezettség elmulasztása.

Adó:

• a Htv. szabályaitól eltérve határozta meg az adókötelezettséget, az adó alanyának fogalmát, illetve az ideiglenes iparűzési tevékenység fogalmát a rendelet,

• értelmező rendelkezések törvényből való nem szó szerinti átvétele, • adóhatóság számára állapított meg hatáskört a képviselő – testület, • idegenforgalmi adó mentességi esetének pontatlan átvétele a Htv.-ből • adóhatóság számára állapított meg méltányossági hatáskört a képviselő –

testület, • a záró rendelkezések között hatálytalan jogszabályra hivatkozás szerepelt, • adóalap törvénnyel ellentétes meghatározása, • értékövezetekre vonatkozó jogsértő szabályozás (luxusadó), • bevallás szabályai a törvénnyel ellentétesek, • Htv.-vel ellentétes mentesség, kedvezmény biztosítása, • vállalkozó fogalmának Htv.-vel ellentétes definiálása (vállalkozók kommunális

adója), • ideiglenes iparűzési adó mértékének Htv.-vel ellentétes, nem differenciált

szabályozása, • jogellenes csoport, illetve adókedvezményt rögzítettek a rendeletekben.

Talajterhelési díj: • személyi hatály jogszerűtlen meghatározása, • magasabb szintű rendelkezés pontatlan átvétele, • jegyző részére hatáskör megállapítása, • mentességi esetek jogbizonytalan szabályozása.

Hulladékgazdálkodás: • automatikusan minden jogi személyre és jogi személyiség nélküli szervezetre

kiterjesztette a rendelet hatályát a testület, • egységnyi díjtétel megállapítása nem jogszabálykövető, • adatkezelés szabályozásának elmulasztása, • visszaható hatály tilalmába ütköző díjemelés, • kéthetenkénti szemétszállítást tettek lehetővé, • a közszolgáltatási díj alapját jogszabálysértően a háztartások számához

kötötték, • ÁNTSZ-nek feladatot ad, • Btk.-ba ütköző magatartást szabálysértésként szankcionál,

17

• kizárólag egyféle űrtartalmú hulladékgyűjtő edény igénybevételét biztosította a lakosság számára a rendelet (szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányossága sérülhet),

• jogsértő, túl általános szabálysértési tényállások rögzítése, • hatáskör megállapítás a jegyző vagy a polgármesteri hivatal számára.

Vagyonrendelet:

• az önkormányzati vagyon hasznosításának szabályai nincsenek pontosan rögzítve a rendeletben,

• nem tartalmazzák a hatályos központi jogszabályok által előírt vagyonkezelési szabályokat, a vagyon elidegenítésére vonatkozó versenytárgyalás szabályait,

• a határozatlan fogalmak használata (kivételesen fontosnak ítélt, településpolitikai, vagy alapos gazdasági érdek, vagyon jellege indokolja) sérti a jogbiztonságot, diszkriminációra, szubjektív jogalkalmazásra adhat alkalmat, az egyedi mérlegelés pedig az esélyegyenlőség elvének esetleges sérelmét hordozza magában.

Állattartás:

• jegyzőre, polgármesteri hivatal ügyintézőjére hatáskör átruházása, • a tartható állatok számától történő eltérés felső határát a rendelet nem

szabályozta, • általános szabálysértési tényállások meghatározása, • az állattartás szabályozása általános, semmitmondó, ezért a kötelezetteken

többnyire nem számon kérhető, • méltányossági jogkör gyakorlásának keretei nem kerülnek meghatározásra.

SzMSz: • SZMSZ-ben nem rögzítettek hatáskör átruházási szabályokat.

Törvényi felhatalmazás nélküli rendeletalkotás: • féléves költségvetési beszámolóról, • közbeszerzési szabályzat elfogadásáról, • gépjárműadóról, • Közszolgálati Szabályzatról.

Egyéb:

• határozattal kerültek módosításra, illetve elfogadásra rendezési tervek, • képviselők költségtérítését rendeletben szabályozták, • polgármesternek lehetőséget adtak a tiszteletdíj összegének csökkentésére,

megvonására, de ennek eseteit nem rögzítették, • nem kerültek szabályozásra az önkormányzati követelésről való lemondás (Áht.

108. §) részletes feltételei, • mentesítik a pártokat a közterület használati díj, terembérleti díj megfizetése

alól a választási kampány idején.

18

A feltárt jogszabálysértések visszaszorítására a hivatalok írásbeli és szóbeli törvényességi észrevételekkel éltek. A rendeletekre tett törvényességi észrevételeket a képviselő-testületek többnyire elfogadták. Bács-Kiskun megyében egy AB indítvány készült Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének a zajvédelem és az üzletek nyitva tartása helyi szabályairól szóló –többször módosított- 58/2004. (XII.22.) számú rendeletére. A képviselő-testület helyi rendeletében szabályozta az újonnan létesítendő kereskedelmi egység nyitva tartásának idejét, amelytől történő eltérést a jegyző részére csak akkor engedélyezett, amennyiben a tevékenység helyétől mért 50 méteres körzeten belül a lakók 80%-a hozzájárult. Ezen túlmenően új diszkó üzemeltetésének engedélyezését csak akkor tette lehetővé a helyi norma, ha a 100 méteres körzetben lakók 80%-a hozzájárul a tevékenység megkezdéséhez. A helyi rendelet szabályozása nem felelt meg a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvényben, illetve az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Kormányrendeletben foglaltaknak. A képviselő-testület az észrevételben foglaltakat nem fogadta el, így indítványt terjesztettek elő az Alkotmánybírósághoz. Az indítvány benyújtását követően hatályba lépett a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, amely rendeletalkotási felhatalmazást tartalmaz az üzletek éjszakai nyitva tartása rendjének önkormányzati szabályozására. A képviselő-testület a felhatalmazásnak megfelelően módosította helyi rendeletét, így az indítvány visszavonásra került. Békés megyében Alkotmánybírósághoz benyújtott indítvány nem volt. Csongrád megyében alkotmánybírósági indítványt nem kellett benyújtani 2006. évben, ellenben 3 AB indítvány visszavonásra került, mivel az önkormányzatok időközben a törvénysértéseket megszüntették. Az egyik AB indítvány visszavonása a képviselők iskolarendszerű, diplomaszerző többéves tanulmányainak teljes önkormányzati anyagi finanszírozására vonatkozó rendelet ügyben történt. A másik két AB indítvány közterület használatról szóló rendeletek jogellenes szabályozása miatti alkotmányossági felülvizsgálatáról szólt, amelyben hatáskör telepítés történt Kft. részére, a szabályozásokat hatályon kívül helyezték. Jelenleg egy AB indítvány van folyamatban a korábbi évekből (Szeged-lakbérekről szóló rendelete).

1.2.5. Az önkormányzati határozatok törvényessége Az önkormányzati határozatok többségét- az előző évekhez hasonlóan- önkormányzati hatósági ügyben hozták. Ezek tartalmi vizsgálatára nem terjed ki a törvényességi ellenőrzés. A Ket. alapján folytatott eljárások egyes kérdéseit vizsgálták, mint ahogyan ezt a beszámoló előző része tartalmazza. A régióban a jogszabálysértő határozatok tekintetében az írásbeli észrevételek mellett, zömében és jóval nagyobb arányban szóbeli észrevételek megtételére került sor.

19

A választási időszakban Békés megyében előforduló törvénysértő döntés volt az előzetes figyelemfelhívás ellenére, hogy a pártoknak, kampány rendezvény céljából biztosítottak ingyenesen helyiségeket az önkormányzatok. Békés megyében egy olyan testületi döntés is volt, ahol törvénysértően, minden önkormányzati intézményi dolgozónak előírták, hogy iskolarendszerű képzésbe való részvételi szándékát előzetesen jeleznie kell a fenntartónak, hozzájárulás céljából. 2006. évben a határozatokkal kapcsolatos jellemző jogszabálysértések: Képviselő-testületi határozatok

• határozattal döntöttek rendeletalkotási tárgykörbe tartozó kérdésekben (vagyon kivonás törzsvagyon köréből, hulladékgazdálkodási terv elfogadása, képviselői tiszteletdíj megállapítása),

• intézményvezetői, közalkalmazotti kinevezés hiányos tartalommal, • intézményvezetői pályázat kiírása hiányos, illetve jogszabályitól eltérő

tartalommal, • ideiglenes bizottságba beválasztották a polgármestert, jegyzőt, • téves jogorvoslati fórum megjelölése a határozatban, • iskola alapító okiratát módosították a hatályba lépés időpontjának megjelölése

nélkül, • méltányossági közgyógyellátás megállapítása, jegyző hatáskörének elvonása, • a közszolgáltatások (szemétszállítás, kéményseprés) díjáról jogsértően

határozattal való döntés, • zárt ülést törvénnyel ellentétesen való tartása, • hitelfelvételről döntő határozatban nem jelölték meg a hitel fedezetét, • folyékony hulladékszállítás díját határozattal fogadta el a testület, • kéményseprő közszolgáltatási szerződés megkötése pályázati eljárás

mellőzésével, • díszpolgári cím adományozása nyilvános ülésen, • állásfoglalást igénylő személyi ügy került tárgyalásra nyilvános ülésen, azonban

az érintett erről szóló nyilatkozatának másolatát a jegyzőkönyvhöz nem csatolták,

• alpolgármester költségtérítését a törvénynél magasabb összegben állapították meg,

• víziközmű társulás helyett megállapította a testület a érdekeltségi hozzájárulást, • forgalomképtelen közterület értékesítéséről való döntés, • vállalkozó háziorvos támogatásánál a támogatásra vonatkozó közösségi

jogszabályok figyelmen kívül hagyása (túlkompenzáció), • ingatlan támogatásértékű kedvezményes használatba adásáról döntött a testület

az állami támogatás tilalmába ütköző módon, • körjegyzőség szervezeti és működési szabályzata nem tartalmazta az

államháztartás működési rendjéről szóló rendeletben előírtakat,

20

• közoktatási törvényben meghatározott átszervezés esetén nem kérték ki a törvényben előírt véleményeket,

• lakásbérletről önkormányzati hatósági ügyként döntött a testület, • polgármester, intézményvezető munkáltatói jogkörének elvonása, • külső szervek támogatása esetén hiányzott az elszámoltatási kötelezettség

előírása, illetve a rendeltetéstől eltérő felhasználás jogkövetkezményeire való felhívás,

• vagyont határozatban minősítettek át, és nem vezették át a vagyonrendeleten, • önkormányzati vagyon értékesítésekor nem folytattak le pályáztatási eljárást

annak ellenére, hogy az értékhatár meghaladta a jogszabály szerinti értéket, • határozattal önkormányzati hatáskört állapítottak meg a jegyzőnek, • hitelfedezetként törzsvagyont jelöltek meg, • költségvetési rendelet módosítása határozattal, • döntést hoztak intézménnyel kapcsolatban, de nem módosították az alapító

okiratot, • a képviselő-testület határozata nem tartalmazza a megjelölt feladat

megvalósításához felhasználható pontos összeget, és nem jelöli meg a fedezetéül szolgáló kiadási előirányzatot,

• a határozat szövegéből a döntés tartalma nem állapítható meg egyértelműen.

Bizottsági határozatok:

• nem került feltüntetésre az ülés zárt jellege, melynek következtében sérülhetett az állampolgárok személyes adatainak védelméhez fűződő joga,

• szociális bizottsági határozatoknál téves Ket. hivatkozás, • fellebbezés lehetőségének jogellenes kizárása, • a választást követően alakult bizottság saját maga választotta meg elnökét, ezzel

elvonta a testület át nem ruházható hatáskörét, • külső szervek támogatása esetén hiányzott az elszámoltatási kötelezettség

előírása, illetve a rendeltetéstől eltérő felhasználás jogkövetkezményeire való felhívás.

A határozatokra tett észrevételeket elfogadták. Bírósági keresetet Bács-Kiskun és Békés megyében nyújtottak be. Bács-Kiskun megyében egy keresetet indítottak 2006-ban a következők miatt: Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 30/2006. Kt. számú határozatával úgy döntött, hogy támogatja a Bácskai Víziközmű Építő és Szolgáltató Kft. megalakítását és abban tagként is részt vesz. Az önkormányzat a társaságban kisebbségi tulajdonnal rendelkezik, illetve olyan gazdasági társaságban vett részt, melyben többségi irányítást biztosító befolyással nem rendelkezett. A per megindításával párhuzamosan a Pénzügyminisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Főosztálya is megkeresésére került az Áht. 95.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmezésével kapcsolatban. A minisztérium véleménye szerint az Áht. hivatkozott rendelkezése az önkormányzatra nem terjed ki, melyből következően

21

az önkormányzat alapítóként részt vehet olyan gazdálkodó szervezetben, amelyben nem rendelkezik legalább többségi befolyással, illetve szerezhet gazdálkodó szervezetben úgy tulajdonrészt, hogy az nem biztosít többségi befolyást. A fentiek értelmében a bírósági keresettől elállt a hivatal. Békés megyében Dombegyház Nagyközség Gondozási Központ vezetőjét kinevező határozatot kifogásoló törvényességi észrevételt nem fogadta el Dombegyház Nagyközség Képviselő-testülete. A hivatal keresetét a bíróság már a helyhatósági választásokat követően megalakult új képviselő-testületnek küldte meg, amely a korábbi testület álláspontjával nem azonosult és az észrevétel elfogadásáról döntött. Ennek hatására a keresetet visszavonta a hivatal és a bíróság a pert megszüntette.

1.2.6. Működési illetve mulasztásos törvénysértések Az önkormányzatok működésében folyamatos javulás következett be. Ez nem csak a 2006-os évre szóló megállapítás, hanem a ciklus lezárásának értékelése is. A ciklus végére a települési képviselők elsajátították az alapvető jogi, és SZMSZ-beli szabályokat. Rálátásuk lett az önkormányzatok gazdasági helyzetére, valamint a törvényességi követelményekre. Felelősségre vonás kezdeményezése nem volt. Az önkormányzati munka törvényességének értékelése során a működési törvénysértések körébe azok a jogsértések tartoznak, amelyek a döntés érdemeire nincsenek kihatással. Idetartoznak az ülés összehívásával, a tanácskozás rendjével, menetével kapcsolatos kérdések, továbbá a személyes érintettség nem megfelelő kezelése valamint a zárt – nyílt ülés tartásának szabályszegései. A működési jogsértések körébe sorolható a jegyzőkönyvek késedelmes felterjesztése. Külön figyelmet érdemel, hogy az OTÉK alapú rendezési tervek elkészítésére – bár a határidőt 2007. végéig meghosszabbították – sok önkormányzat nem kezdte meg az előkészületeket. A környezetvédelmi program elfogadása sem történt meg. A szociális ellátás, hulladékgazdálkodás, temetők, temetkezés szabályozása terén vannak még szabályozási mulasztásban önkormányzatok. A döntéshozatalnál az eljárással kapcsolatos tipikus problémák akkor fordultak elő, ha az előterjesztések nem kerültek írásos formában a képviselő-testület elé, így a képviselők által tett módosító javaslatok sem követhetők pontosan, az ily módon megszavazott döntések többször vita tárgyát képezték. Működési, mulasztásos törvénysértésekkel kapcsolatos észrevételekre az alábbi tipikus esetekben került sor:

• a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnt és az azt követő harminc napon belül a pályázati kiírásnak nem tett eleget a testület,

• az alpolgármestereket megválasztották, de arról alakszerű testületi határozat nem született,

22

• alpolgármester tiszteletdíjának a törvényitől kevesebb összegben való megállapításakor nem csatolták a Pttv. szerinti nyilatkozatot,

• közoktatási intézmény térítési díjainak megállapítása rendelet helyett határozati formában,

• több önkormányzatnál nem alkottak a közoktatásról rendeletet, • jegyzőkönyvek felterjesztésének jelentős késedelme, • törvényességi észrevétel határidejének elmulasztása, • rendeletalkotás zárt ülésen, • kitüntetési ügy tárgyalása nyílt ülésen, • képviselő-testület nem választott alpolgármestert az alakuló ülésen, illetve az

azt követő ülésen sem, • önkormányzati hatósági ügy, személyi ügy tárgyalása nyilvános ülésen, • hiányzott a szavazati arány rögzítése, • nem szavazták meg a képviselők által előterjesztett módosító indítványokat, • a nyílt és zárt ülés nem különül el, nem készítettek külön jegyzőkönyvet, • napirendre vonatkozó döntéseket „hallgatólagosan fogadta el a testület, a

napirend módosítását nem szavaztatta meg a polgármester, • rendelet-tervezetet nem fogadta el a képviselő-testület, ennek ellenére

számozott rendeletet alkottak arról, hogy nem került elfogadásra a jogszabály, • a határozathozatalhoz szükséges szavazati arány nem volt jó, mégis határozatba

foglalták a döntést.

A bizottságok működésével, mulasztásával kapcsolatos jellemző jogszabálysértések: • bizottsági jegyzőkönyvek fel nem terjesztése, • a zárt ülésre vonatkozó törvényi szabályok figyelmen kívül hagyása, • jegyzőkönyvek felterjesztésének jelentős késedelme.

A mulasztások megelőzése, megszüntetése érdekében szerény eszközrendszer áll rendelkezésre. A közigazgatási hivatal szakmai segítség, felhívások, értekezlet tartás eszközeivel igyekszik segíteni az önkormányzatoknak.

1.2.7. A kisebbségi önkormányzatok törvényességi helyzete A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2006. évi általános választásával egy napon tartott települési kisebbségi önkormányzati választások kapcsán jelentős érdemi változás volt az, hogy Nek. tv. módosítása következtében a kisebbségi önkormányzatok elnevezése ’települési kisebbségi önkormányzat’ elnevezésre módosult. A jövőre nézve pedig a törvénymódosítás következtében valamennyi osztály, főosztály tekintetében kibővül a törvényességi ellenőrzés a 2007. március 4-én megválasztásra kerülő területi (megyei) kisebbségi önkormányzatok ellenőrzésével. A régióban a választásokat követően megnövekedett a települési kisebbségi önkormányzatok száma.

23

Bács-Kiskun megyében a 2006. október 1-i választásokig 68 közvetlen, 1 közvetett és 4 települési kisebbségi önkormányzat működött. A választásokat követően 87-re nőtt a számuk. Békés megyében 2006. évben 2 települési kisebbségi önkormányzat (Méhkerék, Csabaszabadi) és 62 közvetlenül megválasztott kisebbségi önkormányzat működött. Az előző ciklusban nem volt jellemző, hogy a létrejött kisebbségi önkormányzatok megszűntek volna. A 2006. évi önkormányzati választásokat követően összesen 72 települési kisebbségi önkormányzat jött létre. Csongrád megyében a 2006. október 1-ig 33 kisebbségi önkormányzat működött. A helyi kisebbségi önkormányzati választások eredményeként 21 településen összesen 38 települési kisebbségi önkormányzatot választottak meg. A megválasztott települési kisebbségi önkormányzatok megtartották alakuló üléseiket. Jogszerű megtartásuk érdekében módszertani útmutatók készültek és jegyzői értekezletek foglalkoztak e témával. Ehhez igazodva az ülések rendben, törvényesen lezajlottak. Megtörtént az üléseken az eskütétel, döntő többségben magyar nyelven. Minden önkormányzat választott elnököt és elnökhelyettest. Megkezdődött a szervezeti és működési szabályzatok előkészítése, felülvizsgálata. Az alakuló ülések során csekélyebb súlyú működési törvénysértések fordultak elő. Főleg a személyes érintettség bejelentése, illetve annak kezelése, valamint a zárt-nyílt ülés szabályozásának be nem tartása terén. Néhány önkormányzatnál a képviselők neve alapján arra lehet következtetni, hogy közeli hozzátartozói kapcsolatban vannak, ennek ellenére a személyes érintettség kezelése elmaradt. Több kisebbségi önkormányzat az alakuló ülésén nem 3 hónapot, hanem 6 hónapot határozott meg az SZMSZ felülvizsgálatára és elfogadására, a határozatok számozását az új kisebbségi önkormányzat megalakulását követően újra kezdték, a képviselő számára megállapított tiszteletdíj meghaladja a törvényben meghatározott mértéket, úgy tartottak titkos szavazást, személyi kérdésben, hogy annak szükségességéről előzőleg nem döntöttek. 2006. évben a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése a régióhoz tartozó megyékben közel azonos módon történt. Az ellenőrzés fő irányvonala mindhárom megyében az előzetes szakmai segítségnyújtás volt. Bács-Kiskun megyében a kisebbségi vezetők munkáját segítendő, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakmai koordinációjával júniusban értekezletet is tartottak, amelynek napirendjén a választási felkészülés mellett aktuális törvényességi, működési kérdésekről is tájékoztatást adtak. Csongrád megyében szakmai értekezlet keretében 2006. szeptember 13-án a Kisebbségi Házban tartottak tájékoztatást a kisebbségek képviselői, tisztségviselői részére a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényt jelentősen módosító a 2005. évi CXIV. törvény szabályairól, annak a gyakorlatban jelentkező hatásairól. Majd konzultációra is sor került. Békés megyében is jegyzői értekezlet keretében tartottak tájékoztatást. Békés megyében plusz feladatként jelentkezett a települési kisebbségi önkormányzatok

24

ellenőrzésén túlmenően a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának törvényességi ellenőrzése is. Ennek megállapításai 2006. évre vonatkozóan a következők: A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 2005. évi módosításával 2005. november 25-től az országos kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése is a megyei közigazgatási hivatalok hatáskörébe került. Békés megyében a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata működik, amelynek székhelye Gyula. Szervei a közgyűlés, az elnökség és a bizottságok: Pénzügyi, Gazdasági, Ellenőrző Bizottság; Ügyrendi és Jogi Bizottság; Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság; Kulturális és Egyházi Bizottság. A kapcsolatfelvételt követően segítséget nyújtottak az önkormányzatnak azzal, hogy a törvény módosításainak figyelembe vételével felülvizsgálták a már létező Szervezeti és Működési Szabályzatot (több mint negyven helyen tettek észrevételt, ill. javaslatot a hatályos joganyagnak való megfelelés érdekében). Az eltelt idő alatt két közgyűlés volt, 2005. decemberében és 2006. áprilisában. A 2005. évi jegyzőkönyv jelentős késedelemmel érkezett, az ülés időpontja 2005. december 17. volt, a dokumentum 2006. március 6-án került iktatásra. Az áprilisi jegyzőkönyv határozatai tartalmában kifogásolhatók, ugyanis mind a 2006. évi költségvetés, mind a 2005. évi zárszámadás nem felel meg az Áht-ban foglalt követelményeknek. Az elnökség a 2006. december 08-án megtartott ülésén is foglalkozott e kérdéssel, ugyanis 2006. nyarán az Állami Számvevőszék vizsgálatot folytatott az önkormányzatnál. Ekkor is felmerült az SZMSZ felülvizsgálatának a kérdése, összefüggésben a gazdálkodás megváltozásával (pl. zárszámadás, vagyonnyilatkozat stb.). Az elnökség többnyire kéthavonta ülésezik, a beérkezett jegyzőkönyvek száma: 5, a hozott határozatok száma: 31. A jegyzőkönyvek színvonala megfelelő, a kezdeti határidő túllépések a jegyzőkönyvek továbbításánál megszűntek. Problémaként jelentkezett, hogy a zárt ülésről nem készült külön jegyzőkönyv (2006. február 10., április 07.), ill. díj odaítéléséről nyílt ülésen döntöttek. A gazdálkodással kapcsolatos problémákat az elnökség is értékelte, a 8/2006. IV. 27.) számú határozatában kifejtette, hogy a támogatások kifizetésénél nincs minden esetben testületi döntés, egyes költségnemeknél túlköltekezés tapasztalható, pl.: üzemanyag felhasználás, telefonköltség. A vizsgált időszak alatt a Pénzügyi, Gazdasági, Ellenörző Bizottság 3 ülésen 9 határozatot, az Ügyrendi és Jogi Bizottság 4 ülésen 11 határozatot hozott, az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság egyszer ülésezett, ahol döntés nem született, a Kulturális és Egyházi Bizottságtól jegyzőkönyv nem érkezett. Ez az időszak az együttműködés kialakításának időszaka volt. A törvényességi ellenőrzés folyamata során régiós szinten az tapasztalható, hogy a kisebbségi önkormányzatok döntéseinek csak kis hányada születik az alapfeladatuknak tekinthető érdekérvényesítés és kulturális azonosság témakörében.

25

A kisebbségi önkormányzatok kötelező üléseiket megtartották. Ennek ellenőrzése azonban olykor nehézségbe ütközött, mert a jegyzőkönyveket nem terjesztették fel határidőben, valamint több kisebbségi önkormányzatnál a közmeghallgatások megtartása is elmaradt. A kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületi munkájukkal összefüggésben – a felterjesztett jegyzőkönyvek tanúsága szerint – nem használják anyanyelvüket, azokat magyar nyelven készítik el és annak anyanyelvükre lefordított példányát – amennyiben készül ilyen - sem csatolják. Néhány kisebbségi önkormányzat a testületi ülésekre szóló meghívókat anyanyelvén készíti el, illetve néhány kisebbségi önkormányzat hivatalos iratai fejlécében és bélyegzőjén is anyanyelvén szerepel az önkormányzat megjelölése. Néhány kisebbségi önkormányzatnak még mindig gondot okoz a testületi ülésekről szakszerű jegyzőkönyvek készítése, különösen a határozatok pontos, egyértelmű megfogalmazása. A törvénysértések több mint fele a jegyzőkönyvek tartalmi illetve formai hibáihoz kapcsolódott. A másik nagy része a törvénysértéseknek a költségvetéshez, zárszámadáshoz illetve a költségvetési tárgyú határozatokhoz kötődik. Kisebbségi önkormányzatok költségvetési és zárszámadási határozatainak törvényességi ellenőrzése alapján megállapítható, hogy a kisebbségi önkormányzatok költségvetési/zárszámadási határozatait tartalmazó jegyzőkönyvek késedelmes felterjesztése az elmúlt évihez képest lényegesen nagyobb számban fordult elő. Több esetben kellett írásbeli, illetve szóbeli törvényességi észrevételt tenni. A jegyzőkönyvek tipikus hibái a következőkben foglalhatók össze:

• nincs jóváhagyott napirend, vagy attól eltérő tárgykörök kerülnek megvitatásra, • nem tűnik ki a jegyzőkönyvből az előterjesztő személye, • az előterjesztések, a mellékletek nincsenek csatolva, • hiányzik a tanácskozás lényegének leírása, • a hozott döntéseket nem mindig foglalják határozatba, vagy azok nem

egyértelműek, • nem tüntetik fel a szavazati arányt, • általában nem készítenek írásos előterjesztést, illetve határozati javaslatot, • hiányzik a jegyzőkönyv mellől az írásos meghívó a meghirdetett napirenddel, • határozatok téves sorszámozása.

26

A kisebbségek működésével, mulasztásával kapcsolatos jellemző jogszabálysértések:

• a testületi ülésről készült jegyzőkönyvek hitelesítőjét a törvénnyel ellentétesen a testület helyett az elnök jelölte ki,

• döntést hozott a kisebbségi testület, azonban az nincs alakszerű határozatba foglalva,

• az évi négy ülést nem tartották meg, • az előírt közmeghallgatást nem tartották meg, • jegyzőkönyvek elkészítésének alaki és tartalmi törvényi kellékeinek a

jegyzőkönyvek adott esetben nem mindenben feleltek meg, • a törvényi határidőt túllépve kerültek megküldésre több esetben a testületi

ülések jegyzőkönyvei, • jegyzőkönyv-szerkesztési hiba miatt nem volt meg a minősített többség

kisebbségi elnök és helyettese megválasztásánál, • kötelezően zárt ülésen tárgyalandó naprendet nyilvános ülésen tárgyaltak,

illetve zárt ülésen tárgyaltak nyilvánosan tárgyalandó napirendet. A kisebbségi önkormányzatok egyéb határozataiban előforduló jellemző jogsértések:

• pénzügyi kötelezettségvállalással járó döntésekből a feladat megjelölése nem egyértelmű, hiányzik a megvalósításához felhasználható pontos összeg, valamint a forrás és a fedezet megjelölése; előfordul, hogy utólag döntenek a már kifizetett összegek jóváhagyásáról (Áht. 98. § (3) bekezdése),

• a kisebbségi képviselőknek költségátalányt állapítottak meg, • jutalmazták a testület tagjait, • zárszámadás az elfogadott költségvetéssel nem összehasonlítható módon

készült el, a költségvetés valamelyik elemének elhagyása, • a költségvetésről a települési önkormányzat költségvetési rendeletének

megalkotása után döntöttek, • szociális támogatást nyújtanak magánszemélyeknek törvényi felhatalmazás

nélkül. A kisebbségi önkormányzatok határozatainak nagyobb része a rendelkezésre álló anyagi források felosztásáról rendelkeznek. Tipikus hibái, hiányosságai is rendszeresen ismétlődnek a hivatal által közreadott iránymutatások mellett. A közigazgatási hivatal a törvényességi ellenőrzés során tanácsadással, segítségnyújtással, konfliktuskezeléssel szinte napi rendszerességgel vesz részt a kisebbségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok életében, együttműködésében. Összességében a régióban működő kisebbségi önkormányzatok megfelelően működtek 2006-ban.

27

1.2.8. A törvényességi felügyelet A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2004. szeptember 1-én hatályba lépett módosításával a hivatalok ellátják a kistérségi fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok, a térségi fejlesztési tanácsok és a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács törvényességi felügyeletét. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács törvényességi felügyeletét 2006. évben a Csongrád megyei közigazgatási hivatal látta el. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács és a megyei fejlesztési tanácsok az előző évihez képest kevesebb ülést tartottak és kevesebb döntést hoztak, a kistérségi fejlesztési tanácsok az előző évihez képest szintén kevesebb ülést tartottak és kevesebb határozatot hoztak. A csökkenés annak tudható be, hogy a területfejlesztés pénzügyi eszközrendszere átalakulóban van. A területfejlesztési támogatások súlypontja áthelyeződött. Nagyobb figyelmet kaptak az országos jelentőségű, és a több régiót érintő fejlesztési célok és programok, nő a területfejlesztési költségvetési előirányzat központi pénzügyi kerete. Ehhez párosul, hogy a regionális jelentőségű, és a több megyét érintő fejlesztési célok és programok támogatását a regionális fejlesztési tanácsok decentralizált pénzügyi keretei fogják szolgálni, a megyei decentralizált források pedig minimális szintre kerültek. A súlyponti változások hatása már a 2006. évben is érezhető volt. A területfejlesztési tanácsok működésének általános tapasztalatai A területfejlesztési tanácsok éves munkaterv alapján tartották meg üléseiket, melyekhez a hivatalok a szükséges szakmai segítséget a megfelelő mértékben biztosította. A felügyeleti ellenőrzés során a hivatalok szoros együttműködést alakítottak ki a tanácsokkal. Ez azt jelenti, hogy nem csupán az ülés jegyzőkönyveinek utólagos vizsgálata útján történik az ellenőrzés, hanem a tanácsok munkaszervezetével és tisztségviselőivel történő előzetes szakmai egyeztetés is általános gyakorlattá vált. A felügyeleti rendszer alapján eredményként értékelhető, hogy kisszámú írásbeli törvényességi felügyeleti intézkedés történik és a tanácsok törvényes működése stabilabbá vált. Ezt jól jellemzi az, hogy az előző évhez képest lényegesen kevesebb törvényességi felhívásra került sor. A törvénysértések megelőzését megkönnyítette az a jó munkakapcsolat, ami évek során kialakult a tanácsok elnökeivel, a munkaszervezetek vezetőivel, és munkatársaival. Problémásabb a többcélú társulások kistérségi fejlesztési tanácsként hozott döntéseinek törvényességi vizsgálata, hiszen eltérő működési szabályok vonatkoznak a többcélú társulásra, illetve a kistérségi fejlesztési tanácsra. De komoly törvénysértést ezen a területen sem volt.

28

A jogszabályokban kötelezően előírt napirendeken (költségvetés, költségvetési beszámoló) kívül a területfejlesztési tanácsok elmúlt évi tevékenységének zömét a decentralizált állami támogatások körében kiírt pályázatok elbírálása adta. A regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt előirányzatok terhére a települési önkormányzatok, önkormányzati társulások és többcélú kistérségi társulások a települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatásra, valamint a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújításának támogatására pályáztak. 2006. évben a vis maior támogatással kapcsolatos pályázatok kerültek előtérbe a Tisza tavaszi áradása és a belvíz okozta károk miatt, mely a megye településeink jelentős részét sújtotta. A vis maior támogatást az önkormányzati tulajdont sújtó, előre nem látható természeti vagy más károkból adódó esetek többletkiadásai részbeni vagy teljes támogatására- a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével - igényelhették a helyi önkormányzatok a megyei területfejlesztési tanácstól. A kistérségi fejlesztési tanácsok működése A kistérségi fejlesztési tanácsok működésének tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a kistérségekben a többcélú társulások által felvállalt fejlesztési tanácsi feladatok tekintetében a különböző törvények hatálya alá tartozó működés elhatárolása nehezen ment. A megfelelés a Tkt. és a Tftv. szabályainak nem ment mindig zökkenőmentesen. A kistérségi fejlesztési tanácsi jogkörben eljáró társulások döntéseiket az alábbi tárgykörökben hozták.

• Szervezeti működési kérdések • Költségvetési, zárszámadási ügyek • Pályázatok • Közbeszerezések • Kistérségi területfejlesztési koncepció, terv • Fejlesztési ügyek • Vidékfejlesztési menedzserrel kapcsolatos ügyek

A régió mindhárom megyéjében a kistérségi fejlesztési tanácsok feladatait a többcélú kistérségi társulások látják el, egy kivétellel. Bács-Kiskun megyében a beszámolási időszak egész tartalma alatt 9 többcélú kistérségi társulás működött. Egy kistérségben (Kiskunfélegyháza) nem alakult többcélú társulás. Kistérségi Fejlesztési Tanács megalakítására nem került sor. 2004. őszén, amikor a szervezési feladatokat végezték a kistérségek, mindegyik többcélú társulás, illetve területfejlesztési önkormányzati társulás vállalta a területfejlesztési tanácsi feladatok ellátását. A területfejlesztési tanácsi feladatot ellátó kistérségi társulások közül 6 helyen önálló munkaszervezetet hoztak létre. 4 kistérségben pedig a székhely település polgármesteri hivatala látja el a munkaszervezeti feladatokat.

29

Békés megyében 2005. január 1-jén a területfejlesztési feladatokat ellátó többcélú kistérségi társulások száma 7 volt, amely ellátta a fejlesztési tanács feladatát is. 2006. december 31-én Békés megye minden kistérségében megalakult a többcélú társulás, így összesen 8 működik, amely ellátja a fejlesztési tanács feladatát is. A Mezőkovácsházi Kistérségben alakult meg utoljára Battonya székhellyel, 2006. szeptember 15-i nappal, Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása néven, ami jogutódja a kistérségben korábban működő Dél-Békési Kistérség Területfejlesztési Társulásának. A megyében jelenleg a titkárság feladatait öt kistérségben a többcélú társulás önálló munkaszervezete végzi, egy településen folyamatban van az önálló munkaszervezet megalakítása, két kistérségben pedig a székhely település polgármesteri hivatala látja el a feladatokat, A tanácsok és társulások működésének elején a jegyzőkönyvek formai kialakítása is gondot okozott, vélhetően ebbe a munkakörben járatlan dolgozókat vettek fel a társuláshoz, ezért szinte minden ülés után két-három szóbeli észrevételt kellett tenni. Főleg az átalakulás időszakában volt jellemző, hogy az alapító okiratok, valamint a megállapodások szövegezésével kapcsolatban volt néhány telefonos kérdés a hivatal referenséhez. Továbbra is gondot okoz a kistérségi munkaszervezet dolgozói jogállásának tisztázatlansága, ezért nem egységes a kistérségi munkaszervezetek gyakorlata. Ez évben állásfoglalást is kértek Békés megye egyik kistérségéből írásban a munkaszervezet dolgozónak jogállásáról nemcsak a hivataltól, hanem az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól is. Csongrád megyében az elmúlt év elején a 7 kistérség közül 6-ban a kistérségi fejlesztési tanácsok a többcélú kistérségi társulások kereti között működtek, a hódmezővásárhelyi kistérségben pedig a hivatal kezdeményezésére 2004. évben létrejött Kistérségi Fejlesztési Tanács látta el a területfejlesztési feladatokat. A Hódmezővásárhelyi Kistérségi Fejlesztési Tanács mellett időközben (2005. október 14-én) létrejött a többcélú kistérségi társulás, így a tanács és a társulás párhuzamosan működött 2006. november 28-ig, amikor is jogutód nélkül megszűnt a Kistérségi Fejlesztési Tanács és feladatait a többcélú kistérségi társulás vette át. Ezzel létrejött Csongrád megyében az, az állapot, amikor valamennyi kistérségben (összesen: 7) a kistérségi fejlesztési tanács feladatait a többcélú kistérségi társulás látja el. A munkaszervezeti feladatokat a társulási megállapodások alapján minden kistérségben a polgármesteri hivatalok látják el. Speciális eset Szeged, ahol a polgármesteri hivatal szerződéssel tovább adta a munkaszervezeti feladatok ellátását közhasznú társaságnak, amely quasi önálló munkaszervezetként funkcionál. Az önkormányzati választásokat követően a korábban megválasztott kistérségi elnökök, mint polgármesterek személyében változás nem következett be, a posztjukon maradtak, de a kistérségi üléseken az elnöki megbízatások megerősítéséről a társulási tanácsok határozatot fogadtak el.

30

A kistérségi fejlesztési tanácsok működése általában törvényes, írásbeli és szóbeli intézkedésekre azonban szükség volt. A külön kategóriába tartozó, korábban létrejött önkormányzati területfejlesztési társulások száma folyamatosan csökken, a még meglévő társulások ténylegesen alig működnek. Megyénként kb. egy-két működő önkormányzati területfejlesztési társulás van. A korábbi társulások egy része megszűnt jogutódlással, és a feladataikat átvették a többcélú kistérségi társulások. A Megyei Területfejlesztési Tanácsok működése A megyei fejlesztési tanácsok a költségvetési, szervezeti és működési, valamint a pályázat kiírási döntéseken kívül zömében pályázatokat elbíráló döntéseket hoztak. A döntések témakörei 2006. évben: Területfejlesztési célelőirányzat támogatások és a területi kiegyenlítést szolgáló támogatások körében finanszírozási támogatások odaítélése, illetve szerződésmódosítás, szerződésszegés jogkövetkezményének megállapítása, támogatás visszavonása, a területfejlesztési célelőirányzat keretből vissza nem térítendő támogatás megállapítása, céljellegű decentralizált támogatások megállapítása, illetve döntés a beérkezett vis maior támogatási igényekről. A megítélt támogatások vizsgálata alapján megállapítható, hogy a pályázati aktivitás kissé növekvő tendenciát mutatott, viszont a támogatások megítélése a kisebb összegű pályázatok irányába mozdult el. A jelenség meghatározó oka az lehet, hogy a pályázati rendszer szélesedésével a nagyobb volumenű beruházások támogatása iránti igények a régiós, tárcaszintű, illetve uniós pályázatok felé terelődtek, amelyeknél viszont jellemzően az egy pályázatra eső minimális összköltséget, azaz a beruházási illetve támogatási nagyságrend alsó határát megkötik. A megyei területfejlesztési tanácsok folyamatosan, kiegyensúlyozottan, törvényesen működtek. Törvényességi felügyeleti intézkedésre a tanács működésével kapcsolatosan nem került sor. Bács-Kiskun megyében a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezeti feladatait KHT végzi. Békés és Csongrád megyében megyei területfejlesztési tanács munkaszervezeti feladatait a megyei közgyűlés hivatali szervezeti keretében működő munkacsoport látja el. Bács-Kiskun megyében 1 Térségfejlesztési tanács jött létre 2005. december 5-én „Duna-Tisza Közi Hátsági és Ráckevei Soroksári Dunaág Térségi Fejlesztési Tanács” elnevezéssel. A térségfejlesztési tanács 2006-ban nem küldött jegyzőkönyvet.

31

A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács működése A Tanács ülésezésének rendje, a kialakított döntéshozatali folyamatok és a megküldött jegyzőkönyvek is megfelelnek a jogszabályok és az SZMSZ rendelkezéseinek. A tanács határozatait alapvetően a támogatások megítélésével kapcsolatos döntések, illetve a támogatásokkal kapcsolatos módosítások képezték, de a DARFT szervi működésével kapcsolatos határozatok és egyéb tájékoztatások is szerepeltek a döntések között. A tanács taglétszámával kapcsolatos értelmezési problémát vetett fel a választások után létrejövő új kormányzati struktúrában szereplő minisztériumok listája és a Tftv. 17. § (6) b) pontja által szabályozott regionális fejlesztési tanács tagjainak helyzete, melyet a Tftv. és a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény összevetésével lehetett módosítani. Törvényességi felügyeleti intézkedésre 2006-ban egy esetben került sor. A tanács módosította szervezeti és működési szabályzatát, azonban azt nem a Tftv. szerinti minősített többséggel fogadta el. A tanács szervezeti és működési szabályzata szabályoz minősített eseteket, mely alatt az összes tag többségének szavazatát érti és az Szmsz módosításáról is ennek értelmében döntött. A törvényességi felhívásban indítványoztuk az Szmsz Tftv. szerinti újbóli elfogadását, illetve javasolták a törvény és az Szmsz szerinti minősített esetek megkülönböztetését, a kétféle értelmezés pontosítását. A területfejlesztési tanácsok működését a napirendek előkészítettsége, a döntések megalapozottsága jellemzi. Az előzetes konzultációknak köszönhetően javult a jogszerű működés színvonala. Ezen túlmenően minden tanács tekintetében a munkaszervezetekkel szoros és hatékony együttműködést alakult ki.

1.3. A törvényesség fenntartása érdekében alkalmazott eszközök, módszerek Az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését a hivatalok a területi beosztáson alapuló referensi rendszerben látják el változatlan létszámmal. A területi referensek egyben szakmai referensként is helyt álltak a fontosabb jogi szabályozási területeket felosztva, valamint ellátják a kisebbségek, többcélú kistérségi társulások törvényességi ellenőrzését, területfejlesztés intézményrendszerének törvényességi felügyeletét is. Az ellenőrzés során alkalmazott eszközök és módszerek tekintetében fő szempont volt a megelőzésre törekvés. A törvényességi ellenőrzésben, az önkormányzati munka támogatásában nagy hangsúlyt kapott a szakmai segítségnyújtás, előzetes konzultáció. Írásos szakmai tájékoztatók, jogszabály értelmezések és állásfoglalások kiadásával segítették az önkormányzatok törvényes működését, egységes jogalkalmazói gyakorlatát. A nyújtott szakmai segítség, a körlevelekben kiadott szakmai anyagok,

32

jogértelmezések, kiadott állásfoglalásaink jegyzékét részletesen a megyei hivatalok beszámolói tartalmazzák. A hivatalok nagy hangsúlyt fektettek a jogharmonizációs és jogalkotási munka színvonalának emelésére. 2006. évben is folytatódott a jogalkotási, jogalkalmazási ismeretek oktatása, annak keretében szakmai ismeretek átadása, gyakorlati példák, hibás rendeletek elemzésével történő szemléltetés, melyet a törvényességi főosztályok munkatársai prezentáltak. Ennek során nemcsak a megye jegyzői, hanem ügyintézői is kodifikációs ismeretekre tettek szert, melyet a Ket. és az uniós jogharmonizáció során egyaránt hasznosítani tudtak. A Ket. alkalmazásával kapcsolatosan a hivatalok az év során folyamatosan segítséget nyújtottak a helyi jogalkotási és jogalkalmazási feladatokhoz, személyes konzultációkkal, valamint e-mailes levelező rendszeren és telefonon keresztül a helyi önkormányzatok számára. A testületi önkormányzati hatósági ügyekben hozott és a bizottságokra átruházott önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatok tartalmi és formai elemeinek meghatározása, a jogorvoslati lehetőségek törvényes kialakításán volt a fő hangsúly. E témakörben a Ket. Szakértői Bizottság által kiadott állásfoglalásokat is nagymértékben hasznosítani lehetett. A települések kistérségi összefogását szakmai tanácsadással, minta anyagok átadásával, személyes tanácskozások sorozatával támogatták a hivatalok, melynek gyakorlati eredménye abban nyilvánult meg, hogy egyre több közszolgáltatási feladat ellátását vállalták fel, és e feladatokhoz jelentős pályázati forrásokat is nyertek. Átfogó témavizsgálatokat mindhárom megyében végeztek különböző rendeletalkotási tárgykörökben, melyekről jelentések készültek, és a tapasztalatokat, jellemző jogszabálysértéseket a jegyzőkkel írásban megismertették, illetőleg megyei jegyzői értekezleteken előadták. A jelentések megállapításait a hivatalok beszámolói tartalmazzák. A közigazgatási hivatalok részt vettek a pályázatok figyelésében, továbbításában. A honlapon közzétett tájékoztatókban, körlevelekben folyamatosan hívták fel az önkormányzatok figyelmét az aktuális pályázati lehetőségek elérhetőségére. A hivatalok internetes honlapjára rendszeresen készültek törvényességi ellenőrzési feladatkörben közérdekű tájékoztató anyagok. Több témakörben a jegyző értekezletek megtartásra is sor került. Így pl. az Állami Számvevőszék jelentései, szociális törvény, közoktatási törvény módosításai, alakuló ülések megtartása, az összeférhetetlenségi ügyek problematikája témakörökben, kisebbségek részére Nek. tv. tájékoztatása, a NATURA 2000 hálózat ismertetésével, és a TERKA programmal kapcsolatosan volt szervezett oktatás és konzultáció. A TERKA program alkalmazása mellett folyamatosan történt - országos koordinációs munkával - a TÖRV program javítása, fejlesztése is. Ennek eredményeként a TERKA jelentések többségét sikerült bedolgozni, látható eredménye a Nemzeti Rendelettárban

33

olvasható. A felkerült adatok, a helyi önkormányzati rendeletek az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Önkormányzati Rendeletek Tára Internet oldalon jelennek meg. 2006. évben a törzsadatok átvezetése a TÖRV nyilvántartásba nagyobb figyelmet, előkészületet igényelt. A helyhatósági választások eredményeként bekövetkezett változások feldolgozása megtörtént, és azóta is folyamatos, hiszen az SZMSZ módosítások miatt a szervezeti rendszer, a bizottsági tisztségviselők megválasztása még változóban van. A törzsadat-változások átvezetése naprakész. Ez biztosította a Minisztérium honlapján az adatok naprakészségét is. A hivatalok törvényességi ellenőrzési tevékenysége terén jelentős előrelépést tettek a törvénysértések megelőzésére, a korszerű és szolgáltató közigazgatás megvalósítására. A korszerű elektronikus munkamódszereknek köszönhetően ezen a területen is jó eredmények születtek, továbbá ezek alkalmazásával a hivatalok dologi eszközökkel való takarékosság is jobban érvényesült. Cél, jövőre nézve a hivatalok törvényességi ellenőrzési tevékenysége körében, hogy az elektronikus, szolgáltató közigazgatás jelleg erősödjön és a hivatali munka magas színvonalú, pártatlan, diszkriminációmentes, udvarias és gyors legyen.

34

II. A HATÓSÁGI MUNKA ÉRTÉKELÉSE

2.1. A jegyzői államigazgatási feladatellátás tapasztalatai A közigazgatási hivatalok tevékenységének egyik fontos pillére a helyi önkormányzatok jegyzői államigazgatási, hatósági feladatellátásának felügyelete, mely több területen, több szempontból is meghatározó a hivatalok működésében. A megyékben folyó jegyzői hatósági feladatellátásra nemcsak a hivatalokhoz érkezett fellebbezések, hanem a felügyeleti ellenőrzések, cél- és témavizsgálatok, a szükségessé vált felügyeleti intézkedések valamint a hivatalokhoz érkezett panaszügyek intézése révén is széles rálátás nyílik. Az önkormányzatiság kialakulásától a jogalkotók célja az volt, hogy minden hatáskört a jegyzőkhöz telepítsenek. A jegyzők tehát igen szerteágazó államigazgatási feladat- és hatáskört látnak el, azonban – az első fokú hatósági statisztikai adatok ismeretében - a régió mindhárom megyéjére igaz az az állítás, hogy eljárásuk, határozataik ellen az ügyfelek elenyésző százalékban élnek panasszal vagy kezdeményeznek jogorvoslati eljárást. Ugyancsak érzékelhető tendencia, hogy a jegyzők egyre inkább közigazgatási menedzserré válnak, energiáik döntő részét a testület kiszolgálása köti le. A beszámolási évben voltak az országgyűlési és az önkormányzati képviselő választások is. Ezek fontossága, majd a megalakuló testületek munkájának elősegítése az államigazgatási hatósági feladatokról a figyelmet elvonta. Ez főleg a kisebb lakosságszámú településeknél volt érzékelhető, ahol egy-egy ügyintéző munkaköréhez öt-hat hatósági hatáskör intézése is tartozhat. A hivatalok másodfokú hatósági jogkörüknek gyakorlásán túlmenően hangsúlyt helyeztek arra is, hogy szakmai értekezletek tartásával, jegyzői klubokon való részvétellel segítsék, a megyében egységesítsék az első fokú jegyzői joggyakorlatot. A legfontosabb ágazatok, melyekben felterjesztések érkeznek mindhárom megyei hivatalhoz másodfokú hatósági ügyintézésre, a következők: építéshatósági ügyek, helyi adó és gépjárműadó ügyek, illetékügyek, az ipar, kereskedelem ágazatába tartozó ügyek többféle csoportja, környezetvédelmi, természetvédelmi, tűzvédelmi ügyek, szabálysértési méltányossági ügyek, birtokvédelmi ügyek. Bács-Kiskun megyében az első fokú döntések elleni fellebbezések száma valamennyi ágazatban hasonlóan alakult a tavalyi évhez képest. Békés megyében az első fokú döntések elleni fellebbezések száma, a helyi adó, illetékügyi ágazatokban évről évre növekszik, építésügyi ágazatban csökkent, míg ipar, kereskedelem, szabálysértés, birtokvitás ágazatban stagnálás tapasztalható. Csongrád megyében az első fokú döntések elleni fellebbezések száma az építésügyi, helyi adó, illetékügyi ágazatokban folyamatosan növekszik, míg ipar, kereskedelem ágazatban majdnem a duplájára növekedett, holott az előző években mindig csökkenő tendencia volt megfigyelhető. Mindhárom megyére jellemző jelenség, hogy a szabálysértési méltányosság körében,

35

birtokvitás első fokú ügyintézésben stagnálás észlelhető, és a többi területen is – vagyis a környezetvédelmi, természet- és tűzvédelmi területeken lényegében évek óta szintén ugyanolyan mennyiségű és hasonló anyagi jogi, eljárási szabályokat kifogásolnak a fellebbezések, illetve a hivatalok intézkedéseinek a fő iránya is teljes hasonlóságot mutat. Az építésügyi hatósági eljárásokban a felterjesztésekből nyomon követhető az elsőfokú építésügyi hatósági munka teljes keresztmetszete. A hivatalok minden igyekezete ellenére az előző évihez képest sem emelkedett az elsőfokú építésügyi hatósági munka színvonala. Ennek egyik oka a jogalkalmazással, elsősorban a Ket. szabályainak alkalmazásával kapcsolatos bizonytalanság, a másik oka pedig a személyi és a tárgyi feltételekre vezethető vissza. Azokban a községekben, sőt, Bács-Kiskun, Békés megyékben a kisebb városokban, ahol kiemelt elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátnak, a személyi és tárgyi feltételek nem adottak. Ezek a települések egyetlen ügyintézőt alkalmaznak, akinek a településüzemeltetéssel kapcsolatos feladatai is vannak, sőt e faladatok nagyobb arányban szerepelnek a napi munka során, mint a hatósági feladatok, így a hatósági feladatellátás másodlagos, sablonos. Nem mindenhol jobb azonban a helyzet a nagyobb létszámú építésügyi hatóságoknál (pl. Szeged, Kecskemét) sem, mert megfigyelhető a magas fluktuáció; amikor is a hatósági munkát megismerve az új munkatársak vagy önként eltávoznak, vagy a munkáltató válik meg tőlük. Az elsőfokú építésügyi hatóságoknak nehéz olyan megfelelő szakembert találni, aki képesítése és egyénisége folytán alkalmas a feladatellátásra és a köztisztviselői illetményért vállalja a hatósági munkát és a vele járó felelősséget. Ami a fellebbezők oldaláról jellemzi ezt az ágazatot – és ez is régiós tapasztalat -, hogy a fellebbezők sok esetben nem az építési engedélyt tartalmazó határozat ellen tiltakoznak, fellebbezésük sokkal inkább a létesítendő épület működése, üzemeltetése során keletkező vélelmezett káros hatások kiküszöbölésére irányul. (Pl.: italbolt, műhely működéséből eredő káros hatások.) Fellebbezőket ezekről az eljárásokról (működési engedély, telephely engedély) a határozatok indokolási részében tájékoztatják a hivatalok. Tárgyi évben is jelentős volt a régióban az un. szomszédvitás ügyek száma, amelyek megnyugtató megoldása ellenérdekű ügyfelek közötti kompromisszumkészség hiánya miatt szinte lehetetlen. Helyi adó ügykörben a 2006. év egyik nagy szakmai kihívása volt a magyar helyi adóztatással foglalkozó hatóságok, így az első fokú adóhatóságok számára is, a helyi iparűzési adónem jogszerűségét, EU konformitását vitató adózói lépések megoldása. Ennek oka, hogy számos módját keresték az adózók annak, hogy vitassák az iparűzési adóalanyiságukat. A témának később történő kifejtése mellett elmondható, hogy ezen ügyekkel érintett jegyzők felvették a kapcsolatot a közigazgatási hivatalokkal, illetve kellő szakmaisággal kezelték ezeket az ügyeket. Mindhárom megyében emelkedett a fellebbezések száma ebben a tárgykörben. A PM Illetékek és Önkormányzati Adók Főosztályának köszönhetően nemcsak régiós, de országosan egységes gyakorlat alakult ki ezen a speciális területen.

36

Bács-Kiskun megyében továbbra is jelentős számot képviseltek a gépjárműadó ügyekben benyújtott fellebbezések. Az idegenforgalmi adónem vizsgálata 2005. év óta kiemelt vizsgálati cél a hivatalok főhatóságának döntése alapján. A Csongrád megyei hivatal felügyeleti jogkörben végzett téma-ellenőrzés keretében tett eleget ennek a feladatnak. Csongrád megyei sajátosság még, hogy ott tovább színesítették a hatósági munkát a Szeged Megyei Jogú Város Adóirodája által – a városszerte lefolytatott építményadó ellenőrzések kapcsán – megállapított adóhiány, adóbírság és késedelmi pótlék elleni fellebbezések - ezek szintén emelték ennek a megyei hivatalnak az ügyszámát. Az ipari, kereskedelmi ágazatban a fellebbezések, a panaszok kapcsán indult eljárások, valamint felügyeleti jogkörben tett intézkedések és az ellenőrzések az előző évek tapasztalatait erősítik meg. Minden megyében ugyanaz a jelenség érzékelhető, nevezetesen, hogy az üzletek működésével kapcsolatos hatósági tevékenység a közigazgatósági hatósági munka egyik bonyolult, összetett területe. A nehézségek elsősorban abból származnak, hogy ezen ügyek a gyakorlatban összefonódnak más jellegű problémákkal. Adott esetben ezért elhatárolásuk birtokvitás, szabálysértési, vagy egyéb általános igazgatási ügyektől gondot okozhat. Ezen túlmenően a tárgykör azért is árnyaltabb megközelítést igényel a jogalkalmazó részéről, mert az üzletek működése körében felmerülő problémák – számos esetben – csak vetületei valamilyen helyi viszonyokból táplálkozó személyes konfliktusoknak, ezért az ügy megítélése során fokozott jelentősége van a jogi szempontból releváns tények meghatározásának. A hivatalokhoz panasszal fordulók rendszerint a jegyző eljárását, vagy annak hiányát sérelmezték. Számos esetben az ügyfél már az elsőfokú eljárás előtt (ahelyett) közvetlenül a hivatalokhoz fordul. Gyakran előforduló probléma az is, hogy az adott ügyben ugyan már végrehajtható döntés született, de a hatóság – noha annak feltételei fennállnak – mégsem gondoskodott a végrehajtásáról, hanem ehelyett újból lefolytatta az alapeljárást. Mindenütt érzékelhetően nehezítette a jegyzői feladatellátást a Ket. hatálybalépése, illetve ezzel kapcsolatos számos jogértelmezési probléma. Üzletek működésének engedélyezésével összefüggő ügykörben a jelentős változást a Ket szakhatósági közreműködésére vonatkozó új szabálya, elsősorban a Ket 44. § (2) bekezdése szerinti azon rendelkezés jelentette, miszerint a szükséges szakhatóságokat a jegyző keresi meg. Az első fokú ügyintézők elmondása szerint az ügyfelek ezen változást inkább negatívan mint pozitívan értékelték, mivel ebben az eljárási idő elhúzódását érzékelik, főleg abban az esetben, ha a szakhatósági eljárásban hiánypótlás válik szükségessé. Problémát okoz a jogalkalmazás során az, hogy a vonatkozó rendelet 1. számú mellékletének 216. pontja szerint a „Diszkó” külön üzletkör, azonban nincs meghatározva, hogy milyen tevékenység minősül a Diszkó üzletkörnek. A rendelet 17. § (1) bekezdés szerint a vendéglátó üzletben zene rendezhető. A zenébe a diszkó, a techno zene is benne van, ezért nem lehet egyértelműen szétválasztani, hogy mikor van működési engedély köteles „Diszkó” üzletkörről szó és mikor csak diszkó zeneszolgáltatásról, ami külön nem működési engedély köteles. A telepengedélyezési eljárásban a Ket alkalmazása kapcsán az okozott problémát, hogy a telepengedélyezési eljárásban értelmezhető-e a 15.§ (2) bekezdés szerinti a hatásterület. Mivel a Ket. 172.§ e) pontja szerinti jogszabály nincs, ezért a probléma

37

áthidalására telepengedélyezési eljárásba Csongrád megyében nemcsak a közvetlen telekhatáros, hanem a telep közelében lakókat is ügyfélként minden esetben bevonták az eljárásba, Bács-Kiskun megyében viszont hajlamosak voltak az első fokú hatóságok, hogy a telep közvetlen környezetében élő többi személy érdekeit figyelmen kívül hagyják. A vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos fellebbezések mindhárom hivatalban közel ugyanolyan mennyiségben fordulnak elő, az első fokú eljárások tipikusan ugyanazon okból – az igazolvány adótartozás miatti visszavonása miatt – indulnak. Mindhárom megyében igen jó munkakapcsolat alakult ki az APEH illetékes szerveivel is. A közlekedési igazgatás területén sincs szignifikáns különbség a régiót alkotó megyei hivatalok szakmai gyakorlatában, ez azt mutatja, hogy az okmányirodai gyakorlat egységes, és jó, hiszen az első fokú ügyek számához viszonyítottan kevés fellebbezés érkezik a hivatalokba. Ezen belül a legtöbb fellebbezést járműigazgatási ügyben nyújtják be az ügyfelek. Általános tapasztalata a hivataloknak, hogy az okmányirodáknak, mint első fokú közlekedésigazgatási hatóságoknak a típusügyektől eltérő eljárások, a gyakori jogszabályváltozások okoznak nehézséget. Ezen a területen problémát jelent számukra a határozat-mintákhoz való ragaszkodás, illetve annak eldöntése, hogy a határozatok azonnali végrehajtását mikor lehet elrendelni. Évek óta először került sor lakóút céljára igénybevett ingatlanrészekért megállapított kártalanítás tárgyában hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés kapcsán másodfokú eljárásra Csongrád megyében két ügyben. Mindkét esetben megváltoztató határozat született a másodfokú eljárásba bevont ingatlanforgalmi szakértő szakvéleményének alapján. Bács-Kiskun megyében ugyancsak kettő ilyen ügy volt. Érdemes számba venni – amely területeken ez lehetséges – azt is, hogy földrajzilag a megyék mely területeiről, illetve mely települések első fokú döntései ellen érkeznek tipikusan a fellebbezések, illetve válnak szükségessé a felügyeleti intézkedések: Építésügyi igazgatásban mindhárom megyében, a kiemelt építéshatóságoktól évről évre mindig ugyanazon hatóságok döntései ellen érkeznek fellebbezések. Régiós tapasztalat, hogy helyi adó, gépjármű ügyekben tipikusan a városi adóhatóság döntéseit támadják az ügyfelek – lévén, hogy itt sokkal több ellenőrzést és végrehajtást folytatnak le az adóhatóságok, mint községekben, hiszen náluk jobb a szakember-ellátottság, mind számban, mind képzettségben. Ipar, kereskedelmi ágazatban is tipikusan városi jelenség az üzletek működését, telepengedélyezést elbíráló hatósági döntések elleni fellebbezések, illetve olyan községi jegyzői döntés elleni fellebbezések fordulnak elő kisebb számban, ahol ritkák az ilyen ügyek, így kisebb az első fokú hatóságok szakmai tapasztalata. Szabálysértési, illetve a birtokvita ügyintézésben szintén tipikusan városokból – elsősorban a megyei jogú városból érkezik a fellebbezések döntő többsége. E két ágazatban az első fokú hatósági munkára rálátása a hivataloknak elsősorban a felettes szervi ellenőrzések révén adódik, hiszen régi tendencia, hogy kis településeken kevés az első fokú ügyek száma. Csongrád megyében ezért is, és gazdaságossági okokból már 2005-ben Szentes környékén szabálysértési és birtokvita ügyintézésre hatósági

38

igazgatási társulás alakult 6 község részvételével. Az igazgatási társulás szakmai tevékenységét 2006-ban ellenőrzése alá vonta a hivatal. Sokat elmond az első fokú hatósági ügyintézésről annak számbavétele, ha megvizsgáljuk, hogy milyen tartalmú döntések születnek másodfokon a hivatalokban. Építésügyi igazgatásban a fellebbezések elbírálásának tükrében az első fokú hatósági munka színvonala nem javult számottevően az elmúlt évekhez képest, figyelembe véve különösen a következőkben kiemelt megállapításokat: Bács-Kiskun megyében változatlan probléma, hogy a felterjesztett iratok egy részét érdemi elbírálás nélkül kell az elsőfokú építésügyi hatóság részére visszaküldeni a szabálytalan, illetve nem teljeskörű kézbesítés miatt. Ebben a megyében feltűnően sok az olyan elsőfokú határozat, ahol vagy, ,,sablonszöveggel” indokolják a döntést, vagy a jogszabályi hivatkozás téves, esetleg jogszabálysértő. Van olyan építéshatósági határozat, ahol – érvényes helyi rendelettel rendelkező település esetén – még az érintett ingatlan övezeti besorolására sem tér ki az indoklás, nem hogy az adott övezetre vonatkozó helyi és országos előírások beidézésére. Csongrád megyében, míg 2005-ben az előző évihez képest jelentően csökkent az első fokú határozatot megsemmisítő és új eljárásra utasító másodfokú döntések száma, addig 2006-ban ez a szám ismét drasztikusan emelkedett, 52-ről 71-re. Addig, míg 2005-ben 72 esetben tudott a hatóság helybenhagyó döntést hozni, ez a szám 2006-ban 49-re csökkent. Nem jobb a helyzet Békés megyében sem. Itt a fellebbezéssel megtámadott I. fokú határozatok közel egyharmadát kellett megváltoztatni vagy megsemmisíteni és új eljárás lefolytatását elrendelni. Ez az arány a korábbi évekhez képest javult, mely betudható annak, hogy az I. fokú kiemelt építésügyi hatóságok döntésük meghozatala előtt a tényállás tisztázására (helyszíni szemle, jegyzőkönyvek felvétele stb.) nagyobb gondot fordítanak. A megsemmisítések és új eljárásra utasítások alapvető okai régiós szinten továbbra is, hogy a hatóságok még mindig nem fordítanak kellő alaposságot a tényállás kellő tisztázására az előzőekben foglaltak ellenére sem. Az I. fokú határozatok döntő részének indokolási része továbbra is sablonos, szűkszavú, jellemző hiányosságuk, hogy a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv előírásaira azok hatályosulására utalást sem tartalmaztak. Békés megyében a tárgyi évben jelentősen változott az eljárást megszüntető II. fokú döntéseink száma tekintettel arra, hogy fellebbezők a fellebbezés érdemi elbírálása előtt fellebbezésüket visszavonták. Helyi adó, gépjárműadó ügyintézésben a hivatalokban évek óta tipikusan első fokú határozatot helybenhagyó döntések születnek. Nem lenne ez másként 2006-ban sem, ha leszámítanánk az iparűzési adónem vitatása miatt hozott első fokú döntések eljárásjogi szempontból való jogszerűtlensége okozta új eljárásra utasító határozataink számának nagy mértékű növekedését. Régiós tapasztalat, hogy a kisebb településeken sokszor nincs megfelelően képzett munkaerő, kapcsolt pénzügyes munkakörben és csak a sok évtizedes adóban eltöltött gyakorlat alapján dolgoznak. Ezen az összefoglaló összképen az sem változtat, hogy régiós szinten viszonylag kevés a felügyeleti intézkedések száma (Bács-Kiskun, Csongrád megyékben 3-3 esetben

39

kellett felügyeleti intézkedést tenni). A feladatellátás tapasztalataira jelen beszámoló kereteiben még a felügyeleti ellenőrzéseknél is kitérnek a hivatalok, de itt kell megemlíteni, hogy a Bács-Kiskun megyei hivatal adóügyi ügyintézők számára tartott értekezlet szervezésével is igyekezett az ágazat szakmai munkájának színvonalát növelni. Az illeték ügyintézés speciális területet jelent, mert a tömeges első fokú döntéseknek csak elenyésző hányadát támadják meg az ügyfelek fellebbezéssel. Bács-Kiskun megyében az előző évihez hasonlóan alakult a felterjesztések száma, Békés megyében alig érzékelhetően növekedett az ügyszám (az őstermelők illetékmentességi feltételeinek változása folytán). Csongrád megyében viszont drasztikus változás következett be. Az előző években ehhez a hivatalhoz évente 100-as nagyságrendű felterjesztés érkezett, és csaknem ugyanennyi volt azon fellebbezések száma, melyeket az illetékhivatal saját hatáskörben bírál el felterjesztés nélkül. 2006-ban a helyzet gyökeresen megváltozott: 265 főszámon regisztrált ügy érkezett szemben az előző évi 127-hez képest. A megnövekedett felterjesztés-szám a megyei illetékhivatal vezetésében bekövetkezett változásnak tudható be, hiszen egy dinamikus, bevétel-orientált, a pénzügyi jogszabályokat megszorítóan értelmező vezetés természetszerűen kihat a hatóság döntéseinek tartalmára is. Ez pedig óhatatlanul tükröződött a felterjesztések számának alakulásában is. A felterjesztett ügyek mindegyike komoly szakmai felkészültséget igénylő, nagy horderejű, bonyolult ügy volt. A másodfokú határozatok közül a helybenhagyó, megváltoztató, megsemmisítő és új eljárásra utasító döntés aránya megközelítően azonos volt. Kirívó viszont, hogy Csongrád megyében 21 ügyben kellett felügyeleti intézkedést tenni, ami igen jelentős növekedés a tavalyi 2 darabhoz képest. Az első fokú döntésekhez viszonyított fellebbezések száma, valamint hivatal döntéseinek tartalma – még ha számba vesszük az év során megtett felügyeleti intézkedéseket is - egyértelműen azt a képet rajzolják meg az illetékhivatalok munkájáról, hogy azok az ügyfelek számára jó és szakmailag megfelelő módon végzik tevékenységüket. Ipari, kereskedelemi ágazaton belül az üzletek működésének engedélyezése körében csak Csongrád megyében nőtt jelentősen a fellebbezések száma, ez a Szeged Mars téri piac rekonstrukciójának a megindításával van összefüggésben, mivel a területen működő üzletek bérleti szerződésének a bérbeadó általi felmondása alapján a működési engedélyek visszavonásra kerültek. Mindhárom megyében az esetek 2/3-ában helybenhagyó másodfokú döntés születik a hivataloknál, ebből egyértelműen látható az első fokú hatósági feladatellátás színvonalának javulása. Telepengedélyezési ügyekben Bács-Kiskun megyében a legkevesebb a helybenhagyó döntések száma, és igen magas a megsemmisítő és új eljárásra utasító határozatok aránya. Csongrád megyében ugyanakkor az első fokú munka színvonalának az egyértelmű javulására következtethetünk abból a tényből, hogy az ügyek több mint a felében az első fokú döntést helyben hagyó döntés született, szemben az előző évek 1/3-os arányával. Felügyeleti intézkedést az ágazatban tenni nem kellett.

40

Környezetvédelmi, természet- és tűzvédelmi ágazatban speciális és viszonylag szűk első fokú feladat-és hatásköre van a jegyzőknek, melyet a jogszabályok megosztottan rendelnek gyakorolni a területi környezetvédelmi hatóságokkal. Ennek megfelelően ebben az ágazatban viszonylag kevés első fokú döntés születik, a megtámadott döntések viszont azt a képet rajzolják a hivatalok elé, hogy az első fokú hatóságoknál hiányzik a szakmai gyakorlat, nagy a jogalkalmazói bizonytalanság ezekben az ágazatokban. A bírói felülvizsgálat – bár nem szorosan a jegyzői államigazgatási feladatellátáshoz tartozik, de tekintettel arra, hogy hivatalok eljárásának szerves része – ezért ennek számba vétele itt indokolt. Megállapítható, hogy mindhárom hivatal valamennyi másodfokú ágazatában – ha a permegszüntetéseket is figyelembe vesszük - évek óta csaknem töretlen a pernyertességi arány. Ez jól mutatja a hivatalok – független, külső szerv által elismerten megalapozott – szakmai munkájának színvonalát. Ebbe az adatba természetesen nem számolhatók bele a helyi iparűzési adó vitatása miatti perek, melyek – csak úgy, mint az országban minden megyében – felfüggesztésre kerültek az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásnak befejezéséig. Szorosan a jegyzői államigazgatási feladatellátást érinti a hivatalok által az első fokú hatóságoknak szóló szakmai értekezletek tartása, illetve jegyzői klubokon való részvétel és azokon előadás tartása. A hivatalok hatáskörébe tartozik a sajátos nevelési igényű, tanköteles korú gyermekek tankötelezettsége teljesítésével kapcsolatos első fokú jegyzői határozatok elleni fellebbezések elbírálása. Ilyen típusú ügy Csongrád és Bács-Kiskun megyében volt. Ahhoz, hogy átfogó képet lehessen alkotni az első fokon folyó jegyzői munkáról, elengedhetetlenül szükségesek az évente ismétlődő felügyeleti, helyszíni ellenőrzések tapasztalatai is. Azonban még ezen felügyeleti ellenőrzések során sem kaphatnak áttekintést, ha ellenőrzéseik során nem vizsgálnák a jegyzői hatósági munka hátterét biztosító személyi, tárgyi feltételeket, melyek fejlesztését a BM ágazatpolitikai célkitűzései is megfogalmazták. A Csongrád megyei hivatal 2004-ben állított össze első ízben olyan komplex felügyeleti ellenőrzési szempontrendszert, melyben a BM ágazatpolitikai stratégiai célkitűzéseinek elemei is helyet kaptak, és vizsgálat tárgyát képezték, Bács-Kiskun megyében 1995-ben kidolgoztak egy szempontrendszer a személyi és tárgyi feltételek vizsgálatához. 2006-ra elmondható, hogy az előző évi tapasztalatokat is figyelembe véve kirajzolódik egy általános kép a régió első fokú hatósági feladatellátásának tárgyi, személyi feltételeiről is.

2.2. A közigazgatási hivatal igazgatási feladatai A hatósági munka értékelésének keretében a kisajátítási, bányaszolgalmi ügyintézés, korlátozási kártalanítási ügyek intézése, a külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése, valamint az építés-felügyeleti tevékenység, valamint a hatósági

41

nyilvántartások (felelős műszaki vezető, építési műszaki ellenőr, építés-felügyeleti) alakulásának elemzése kerül ismertetésre – túl azokon a témakörökön természetesen, amelyek ezeken felül a hivatalok tevékenységében meghatározók voltak az év során. Itt kell szót ejteni az anyakönyvi igazgatásról, illetve Békés és Csongrád megyék tekintetében a magyar,- diák-, pedagógus-, oktatói igazolványokkal kapcsolatos ügyintézés tapasztalatairól. Kisajátítási ügykörben a beszámolási időszakban Bács-Kiskun és Csongrád megyében a megyék földrajzi elhelyezkedésére tekintettel, egyaránt és hasonló módon jelennek meg valamely autópálya nyomvonalának kisajátítási ügyei. Bács-Kiskun megyei hivatal tevékenységében az alábbi tényezők voltak jellemzőek: ebben az évben is a korábbi kormányprogram kiemelt céljai között szereplő autópálya építések (a megyét érintő M5 és M8 autópálya) területigénye miatti kisajátítások domináltak. A rendkívül nagyszámú ügyfelet érintő alap kisajátítási eljárásokat jelen időtartam alatt az úgynevezett pót kisajátítási kérelmek váltották fel és eziránt nyújtott be kérelmeket a területszerzéssel megbízott budapesti ügyvédi iroda. Az ügyek száma ezen okból az előző évihez képest csökkent, azonban további kérelmek érkeztek önkormányzatoktól (2), magánszemélyektől (3), a DÉGÁZ Rt. megbízásából a GEOFOR Kft-től-től (8), illetve a Közúti Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Kht-tól (2). Békés megyében nem volt kiemelt kormányzati beruházás miatti kisajátítási kérelem, azonban így is 17 kérelmet nyújtottak be a hivatalhoz. Csongrád megyében 2 kérelem a Nemzeti Autópálya Kezelő Zrt.-től (az Állami Autópálya Kezelő Zrt. jogutódja) érkezett, 1 kérelem az Országos Közútkezelő kht.-tól, míg 9 kérelem önkormányzattól. 1-1 kérelem érkezett a VPOP-tól, az M5 autópálya mellett elhelyezkedő röszkei illetve szatymazi ingatlan tulajdonosától, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Hajózási Főosztályától, a MOL Nyrt-tól illetve a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulattól. Megállapítható, hogy a kérelmek indokaiként megjelölt közérdekű célok között a „közlekedés” (útépítés) volt a jellemző. A beszámolási időszakban Bács-Kiskun és Csongrád megyében előfordultak atipikus ügyek is, melyekről részletesen a mellékletekben adunk tájékoztatást. A kisajátítási ügykörben jellemzőek az előző évről áthúzódó ügyek, melyek 90%-ban az M5 autópálya területszerzésével voltak kapcsolatosak. A kisajátítási határozatok ellen – a kártalanítás tekintetében – gyakran élnek keresettel az ügyfelek. Ismeretes, hogy a hatályos jogszabályok a kártalanítás összegének meghatározására (sem az 1976. évi 24. tvr., sem egyéb jogszabály) egyértelmű szabályozást nem tartalmaz. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 4. számú állásfoglalása értelmében a kártalanításnak piaci értéken, azaz a helyben kialakult forgalmi értéken kell történnie. A kisajátításhoz szorosan hozzátartozik az olyan igazolások kiadása, melyek adó, illetve illetékmentességet igazolnak azokban az esetekben, amikor az adott ingatlan kisajátítást helyettesítő adásvétel útján került elidegenítésre. Míg 2005-ben az autópálya megépítéséhez szükséges terület felvásárlása kapcsán rekord mennyiségű igazolást adott ki a vétellel érintett ingatlanok tulajdonosai részére adó- és

42

illetékügyben történő felhasználás érdekében a Csongrád megyei hivatal, addig 2006-ban csupán néhány ilyen igazolás iránti kérelem érkezett a hivatalhoz. A bányaszolgalom alapítási ügyekben igen eltérőek voltak az egyes megyei hivatalok tapasztalatai: míg Csongrád megyében alig néhány ilyen kérelmet terjesztettek elő, addig Bács-Kiskun megyében és Békés megyében jóval 100 felett volt az ez irányú kérelmek száma a beszámolási időszakban. A bányaszolgalom alapítási ügyek, és az érintett ingatlanok száma csökkenő tendenciát mutat, ennek oka jogszabályváltozás, mely többirányú volt az elmúlt évben, és nemcsak a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. tv. és végrehajtási rendeletében a kérelem benyújtásra megállapított határidő változott, hanem változtak a hivatalok hatáskörei is. Igen csekély volt a hivataloknál a beszámolási időszakban a korlátozási kártalanítás megállapítása iránti kérelmek száma. A külföldiek ingatlanszerzése engedélyezése ügykörben Csongrád megyében 30%-al nőtt az elmúlt évihez képest a beadott kérelmek száma, számszerűen 138 db volt. Itt a szerb és a román állampolgárok vásárlási kedvének növekedése okozta első sorban a kérelmek számának növekedését. Csongrád megye két nem Eu-s állammal is határos (Románia, illetve Szerbia), - a tavalyihoz képes csökkenő tendenciát mutatva, de – mégis a kérelmek picit több mint fele az Eu-s tagállamból érkező kérelmezőktől érkezett. Bács-Kiskun megye jóval népszerűbb a külföldiek számára, itt csaknem 500 kérelmet regisztráltak, ez egy egészen csekély számú növekedést takar. A nemzetekhez tartozás aránya nem változott, zömmel német, osztrák, román, holland, szerb-montenegrói, svájci állampolgár a kérelmező. Békés megyében viszont kicsi a külföldiek vásárlókedve, itt száz alatti volt a kérelmek száma, ők túlnyomórészt román állampolgárok voltak. A Bács-Kiskun megyei hivatalban és Csongrád megyében, a kérelmek nagy száma, és annak ellenére, hogy az ügykört egy köztisztviselő osztott munkakörben, más ágazatok mellett látta el, az eljárási határidőt betartották, és az esetek nagyobb részében a polgármesterek is megadták nyilatkozataikat az előírt 15 napon belül. Mindhárom hivatal eleget tett az év folyamán a negyedéves statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének. A Ket. 2005. november 1. hatállyal történő bevezetése óta átláthatóbbá vált a hivatalok előtti eljárás menete és az ügyintézési határidők számítása is a kérelmezők előtt. Ennek oka, hogy a Ket. 32.§ (1) bekezdése értelmében - a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló, 7/1996.(I.18.) Korm. rendelet 1.§ (3) bekezdésében megjelölt, az engedély kiadásához szükséges - polgármesteri hozzájáruló nyilatkozat beszerzéséig a hivatal az eljárást végzéssel felfüggeszti, egyben tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a Ket. 33.§ (3) bek. e) pontja értelmében ezen időszak nem számít be az ügyintézési határidőbe. A Ket. 36. § (2) bekezdésére tekintettel módosult a Kormányrendelet 2.§ (2) bekezdése és beiktatásra került a 2.§ (3) bekezdése 2005. november 1. napjával. Ennek értelmében a megszerezni kívánt ingatlanra vonatkozó hiteles ingatlan-nyilvántartási adatokat a közigazgatási hivatal szerzi be. Az ügyintézés gyorsítása érdekében a polgármesteri nyilatkozatot és a tulajdoni lapot egy időben kérik meg, és ez a gyakorlat jól működik.

43

Gondot jelent ugyanakkor az ágazatban, hogy továbbra sem megnyugtató a letelepedettek ingatlanszerzésével kapcsolatos szabályozás, mert egyetlen jogszabály sem tartalmazza, hogy bevándorolton a továbbiakban a letelepedettet is érteni kell, a letelepedésről szóló jogszabály pedig lényegesen szűkebb körű jogosítványokat ad a letelepedetteknek, mint ami korábban a bevándoroltakat illette meg. A Földtv. 8/A. § (2) bekezdésének b) pontja pedig azt engedi sejtetni, hogy a letelepedési engedéllyel rendelkező tagállami állampolgár szintén más elbírálás alá esik. Komoly szankció hiányában továbbra sem volt lefordítható a gyakorlatra a hivatal vezetőjéhez telepített ellenőrzési hatáskör sem, amelynek keretében a települési önkormányzat jegyzőjével és a földhivatallal karöltve kellene megakadályoznia az elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlanként bejelentett – valójában azonban engedélyköteles – ingatlanszerzésekkel történő visszaéléseket. A hivatalok építés-felügyeleti tevékenysége több ágazatra bontható. Az építés-felügyeleti ellenőrzések Bács-Kiskun és Csongrád megyében az építés-felügyeleti ellenőrzési eljárásról szóló 48/1997. (XII. 29.) KTM rendelet szerint történtek, azaz előzetes kiértesítést követően a rendeletben meghatározott vizsgálati szempontok alapján jegyzőkönyv készült a szemle megállapításairól. Békés megyében nem végeztek építésfelügyeleti ellenőrzést a hivatal munkatársai. 2006. évben Bács-Kiskun és Csongrád megyében egyaránt 48-48 helyszínen folytattak vizsgálatot a hivatalok építés-felügyelői. A megyékben a tavalyi évhez képest számottevően nem változott a kivitelezési fegyelem, az ellenőrzések részletes megállapításait a mellékletek tartalmazzák. A kormány 100 lépés programjának részeként, a 2005. július 15-től hatályos 135/2005. (VII.14.) Korm. rendelet az építési munka megkezdésének bejelentési kötelezettségét megváltoztatta; a nettó 10.000.000.- millió forint kivitelezési értéket meghaladó, illetve a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építési tevékenységek megkezdését az elsőfokú építésügyi hatóságoknak kötelezettsége volt megküldeni az építés-felügyeletnek is, mely kötelezettséget az első fokok 2006. évben túlnyomó részben be is tartottak. Ez részben annak köszönhető, hogy számos tájékoztató körlevelet, bejelentési adatlapot tettek a hivatalok közzé. 2005 óta jelentősen változott az értékhatárt meghaladó kezdés-bejelentések tartalma is. A megküldött kezdés-bejelentésekről az építés-felügyeletek hatósági nyilvántartást vezettek. Az építésfelügyeleti ellenőrzésekhez szorosan hozzátartozik az építés-felügyelet új jogköre, az építés-felügyeleti bírságolás. Tekintettel azonban arra, hogy a 2005. decemberében hatályba lépett jogszabályban, a bírság alapjának meghatározása ténylegesen (épület bekerülési költsége, szerződéses összeg) nehezen végrehajtható, ezért a jogszabály 2007. évben várható módosításáig a bírság kiszabására csak kivételes esetben került sor. Bács-Kiskun megyében 36 építés-felügyeleti bírságot szabott ki a hivatal. Hat esetben konkrét helyszíni ellenőrzés kapcsán, a szakszerűtlen kivitelezés, illetve az építkezés tervezett kezdése előtti bejelentés elmulasztása miatt. Harminc ügyben a Korm. rendelet alapján az építés-felügyelethez továbbított munkakezdés bejelentésének vizsgálata alapján (építtetői mulasztás kivitelező és a felelős műszaki vezető jogosultságának hiánya miatt).

44

Másik kiemelt területe az építésfelügyeleti munkának a felelős műszaki vezetői névjegyzék és az építési műszaki ellenőrök névjegyzékének, mint hatósági nyilvántartásnak a vezetése. Jelen beszámoló szöveges melléklete részletesen tartalmazza a nyilvántartás pontos statisztikai adatait megyei bontásban. A felelős műszaki vezetők és építési műszaki ellenőrök névjegyzékének vezetése 2007 év január elsejétől a területileg illetékes kamarák hatáskörébe tartozik, ezért év végén mindhárom hivatalban plusz feladatként jelentkezett a névjegyzékek átadása. A hivatal igazgatási feladatai azonban nem merülnek ki a fentiekben ismertetett első fokú hatósági munkában. Ezek egy részének ismertetése ide kívánkozik, míg számos feladatellátás sokkal inkább az ágazatpolitikai célkitűzések közé sorolható, ezért azok leírása ott szerepel. Az eljáró hatóság kijelölési kérelmeket kiemelten kezelik a hivatalok akkor, amikor a kérelem tartalmából nyilvánvalóan kitűnt, hogy a kijelölés valamely EU-s pénzeszköz igénybevételét célzó pályázat benyújtásához (a szükséges dokumentáció elkészítéséhez) szükséges. Az eddig gyakorlatnak megfelelően, azonban azon túlmutatva ugyancsak kiemelten kezelik az EU-s pénzeszközök igénybevételével elkészült önkormányzati beruházásokkal kapcsolatosan, valamely oknál fogva másodfokú hatósági ügyintézésre került engedélyezési ügyeket, nemcsak a közérdekre tekintettel, hanem a felhasznált forrásokkal való pontos elszámolás érdekében, mely végső soron a Magyar Köztársaság tekintélyének és rangjának megszilárdítását, az EU-n belül elfoglalt helyét is erősíti.

2.3. A közigazgatási hivatalvezető és a hivatal önálló szakigazgatási szervei által ellátott hatósági tevékenység felügyeleti ellenőrzési megállapításai

2.3.1. A Közigazgatási Hivatalok által ellátott felügyeleti ellenőrzés megállapításai A régiót alkotó három megye hivatalvezetője eltérő részletezettséggel és különböző szempontok mentén készítette el a hivatalok felügyeleti ellenőrzéseiről szóló munkatervét. Közös azonban, hogy mindhárom hivatal vizsgálata kitért az első fokú hatóságok munkavégzésének körülményeire, a hatósági feladatellátás személyi és tárgyi feltételeire – hiszen részben ezen keresztül kaphattak képet a minisztérium ágazatpolitikai célkitűzéseinek helyi-területi érvényesüléséről. Mindhárom hivatal ellenőrizte az első fokú hatóságoknál az ügyiratkezelés rendjének érvényesülését is. A Bács-Kiskun megyei hivatalban kizárólag átfogó ellenőrzéseket végeztek, amin keresztül komplex rálátása nyílt a hivatalvezetőnek valamennyi első fokú hatósági feladatellátásra. A Csongrád megyei hivatal az átfogó vizsgálatokon kívül célellenőrzést is tartott ipar, kereskedelem ágazatban, szabálysértési körben, gépjármű és helyi adó ágazatban, illetve témaellenőrzésre került sor az idegenforgalmi adó adóztatási gyakorlatának vizsgálata tárgyába. Azonban ebben a megyében nem került sor valamennyi ágazat felügyeleti ellenőrzése, mert az év folyamán – más

45

ellenőrzésekkel együtt törölni kellett az építéshatósági célellenőrzést. A Békés megyei hivatal az anyakönyvi, adóigazgatási és szabálysértési ágazatban végzett komplex, illetve célvizsgálatot. Közös a három hivatal ellenőrzésében az, hogy mindenhol kiemelt hangsúlyt fektettek a Ket. szabályai érvényesülésének vizsgálatára, illetve az új jogszabályi rendelkezések hatályosulásának ellenőrzésére. Ugyanakkor az is látható, hogy az egyes ágazati jogszabályokon belül más-más területre helyezték az egyes hivatalok az ellenőrzési hangsúlyt, így a tipizálás csak igen árnyaltan fogalmazható meg régiós szinten. A vizsgálatok főbb megállapításai abban foglalhatók össze, hogy az egyes ágazatokban évről-évre tipikusan ugyanazok a jogszabály alkalmazási, ügyirat-kezelési hiányosságok tapasztalhatók mindhárom megye első fokú hatóságainak eljárásában. Ezt a tipizálható kört a Ket. alkalmazása tovább bővítette ugyan, bár az is megállapítható, hogy az első fokú hatóságok alapvetően megfelelően tudják alkalmazni az új eljárási szabályokat mindhárom megyében. Az egyes megyei ellenőrzések részletes felügyeleti ellenőrzési tapasztalatait – megyei bontásban a mellékletekben közöljük.

2.4. A közigazgatási hivatalt, valamint a polgármesteri hivatalokat érintő panaszok tapasztalatai - panaszügyek intézése A hivatalok gyakorlatában, valamint a felügyeleti ellenőrzések során már évek óta azt a szemléletet erősítjük az első fokú hatóságokban, hogy a panasz jellemzően nem az állampolgárok túlzott érzékenységéből, szélsőséges elvárásaiból, ellenállásaiból és vitatkozó, kételkedő hajlamából fakad, hanem természetes jelenség, melynek mélyén mindig a jogkövető magatartásra irányuló természetes emberi kívánalom, az igazságosság érvényre juttatása húzódik meg. A panaszügyek kezelése ahhoz segíti a közigazgatási szerveket, hogy az egyedi ügyre fókuszálva megtalálják eljárásukban azokat a javítani való elemeket, amelyeket feltárva, majd a tanulságokat levonva, a napi gyakorlatban, valamennyi ügyben hasznosítani tudják azokat, mégpedig a hatékonyabb, körültekintőbb, az állampolgárokat középpontba helyező ügyintézés érdekében. Éppen ezért a panaszok fogalmát a hivatal munkája során nem szűkíti le a 2004. évi XXIX törvény 141. §-ában megfogalmazottak szerint, hanem annál jóval szélesebben értelmezi azt - sokkal inkább úgy, ahogyan azt az állampolgárok is értelmezik, amikor valamely hatóság eljárását, vagy éppen annak hiányát kifogásolják. Így hivatalunk olykor egyedi ügyben felügyeleti ellenőrzést folytatott le, olykor eljárás folytatására utasított, illetve arra fókuszált, hogy az állampolgár – amikor hivatalunknak nem tarozik feladat- és hatáskörébe az adott bejelentés – a lehető legalaposabb kivizsgálás után teljes körű és gyors tájékoztatást kapjon – ennek érdekében bizonyos esetekben széleskörű tájékozódást végeztünk szolgáltató intézményeknél, polgármesteri hivataloknál, vagy éppen más államigazgatási szervnél. A közigazgatási hivatal igazgatási feladatellátása körében, a hivatal tevékenysége vagy mulasztása ellen érkezett panaszok eltérést mutatnak az egyes megyei hivatalok tekintetében, mert míg Békés megyében nem érkezett panasz, közérdekű bejelentés ebben a körben, addig Bács-Kiskun megyében két ügyfél az ügyét a hivatalnál intéző

46

építésügyi ügyintéző ellen nyújtott be panaszt, Csongrád megyében pedig egy magánszemély kezdeményezésre az OLÉH tartott vizsgálatot egy konkrét ügyben. Ugyanezt az ügyet, ugyanezen magánszemély kezdeményezésére vizsgálta még az ügyészi testület valamennyi szintje, az Állampolgári Jogok Országgyűlés Biztosa, a Belügyminisztérium és az Országos katasztrófavédelmi Igazgatóság is. Valamennyi szerv azt állapította meg, hogy a hivatal törvényesen látta el hatóági feladatait. A polgármesteri hivatalok tevékenységét érintő panaszokról, közérdekű bejelentésekről több csatornán szereznek tudomást a hivatalok: egyrészt az állampolgárok gyakran a főhatóságokhoz vagy hivatalunkhoz fordultak – ekkor hivatalunknak közvetlenül rálátása nyílik az ügy első fokon történő elintézésére, másrészt felügyeleti, felettes szervi ellenőrzéseink során kezeltük kiemelten annak vizsgálatát, hogy az első fokú hatóságok miképpen kezelik a panaszos ügyeket. Hatósági ágazatban a fentebb említett jogszabályi definíció szerinti panaszügy nem érkezett a hivatalhoz, ugyanakkor több ágazatban is előfordult olyan ügyféli kérés vizsgálat lefolytatására, mely a jegyzői intézkedés hiányát, illetve jogszabályellenes voltát panaszolta, illetve a hatóság intézkedésének jogszerűségét kérdőjelezte meg. Minden esetben soron kívül keresték meg a megyei hivatalok (Bács-Kiskun, Csongrád) a jegyzőt az ügy kivizsgálására és szükség esetén intézkedés megtételére, illetve arra, hogy megtett intézkedéséről tájékoztassa hivatalunkat. Általános tapasztalat, hogy sajnos az intézkedésre utasító levélben leírtak ellenére nem mindig a hivatal által célravezető és jogszerű intézkedések valósultak meg.

2.5. A hatósági jogalkalmazás mennyiben segítette az ágazatpolitikai célkitűzések érvényesülését Valamennyi megyei hivatal alapvetően azonos módon fogja fel és értelmezi az ágazatpolitikai célkitűzések érvényesülését, és a hangsúlyt a közigazgatás szolgáltató jellegére helyezi. Az egyes hivatalok által felhozott példák azonban azt is mutatják, hogy többféle módját találták meg a megyei hivatalok a hatósági jogalkalmazásban a közigazgatás szolgáltató jellegének megteremtésére. Valamennyi hivatal kiemelten kezeli az Európai Uniós pályázatokkal kapcsolatos hatósági ügyintézést, erre a jegyzők figyelmét is mindenütt felhívták. Az ügyfelekkel való szolgáltató jellegű, a széleskörű tájékoztatásra törekvő bánásmód a napi munkában már évek óta nemcsak célkitűzése a hivataloknak, hanem annak eleget is tesz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már nincsenek olyan területek, melyek még ne lennének fejleszthetők. Így kiemelést érdemel a hivatali honlap folyamatos feltöltése, szükség esetén aktualizált ügyfél tájékoztatók közzététele (a napi gyakorlatban nagyon népszerűnek bizonyult az ügyfelek körében a letölthető anyagok között lévő, a felelős műszaki vezetők, építési műszaki ellenőrök nyilvántartásba vételének meghosszabbítása iránti kérelem formanyomtatványa, illetve a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló ügyfél tájékoztató). A szolgáltató jellegű közigazgatás szemlélet azt is jelenti, hogy szükség esetén a hivatal felügyelete alá tartozó első fokú hatóságokat is ellátja a hivatal szakmai tájékoztatókkal, illetve a Megyei Államigazgatási Kollégiumok számára közlünk szakmai tájékoztatókat.

47

Az ügyfélközpontú közigazgatás megteremtésének másik fontos területe a mindenki számára akadálymentesen hozzáférhető környezet és közszolgáltatások megteremtéséhez szükséges intézkedések megtétele. Erre a területre a hivatalok az építésügyi ágazatban a hivatalhoz érkezett eljáró hatóság kijelölése iránti kérelmek révén látott rá, melynek nyomán megállapítható, hogy az önkormányzatok – anyagi forrásaik függvényében – komoly erőfeszítéséket tettek a középületeik akadálymentesítése érdekében. Ezen felül a hivatalok építéshatósága az önkormányzatok számára írásos tájékoztatót tett közzé körlevélben, valamint állandó jelleggel a hivatalok honlapján van az akadálymentesítés fogalmának értelmezéséről, a vonatkozó építési előírásokról szóló tájékoztatónk, mely segítséget nyújt az akadálymentesítés feladatainak szakszerű elvégzéséhez. Általánosan elmondható, hogy a hatósági jogalkalmazás révén igen széles lehetősége nyílik a közigazgatási hivatalnak a területi államigazgatási szervekkel való együttműködésre is. Ez a sokszor közös feladatellátás több módon is megvalósul, melyet segített a Megyei Államigazgatási Kollégiumok működése is.

48

III KOORDINÁCIÓS ÉS SZERVEZÉSI FELADATOK

3.1. A hivatalvezető koordinációs jogkörébe tartozó államigazgatási szervek szervezetének, személyzetének, költségvetésének alakulása a feladatkörök tükrében A közigazgatás folyamatos átszervezésének és fejlesztésének köszönhetően ma már általánossá vált az a tendencia, miszerint a területi államigazgatási szervek feladat- és hatáskörüket – gyakran illetékességi területüket – tekintve jelentősen és rendszeresen átalakulnak. A területi államigazgatási szervek vezetői és dolgozói részére a 2006-os év mindenképpen mérföldkőnek tekinthető. Az év elején ünnepeltük a területi államigazgatási szervek megalakulásának 15. éves évfordulóját, és a 2118/2006. (VI. 30.) Kormány határozattal a nyáron vált bizonyossá, hogy a Kormány egyértelmű célkitűzése a közigazgatás regionális átszervezése A hivatalvezetők koordinációs jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek száma évről évre csökken, viszont a feladatrendszerük ezzel ellentétben növekvő tendenciát mutat. A feladatnövekedés több összetevőre vezethető vissza. • Ezen összetevők közül elsősorban azt kell megemlíteni, hogy a területi szinten

olyan új társadalmi elvárások fogalmazódnak, illetve ellátandó feladatok, jelennek meg, amelyek mindenképpen tevékenységnövekedéssel járnak. Ezek a változások gyakorlatilag az államigazgatás minden ágazatában fellelhetők. (Pl.: parlagfű elleni védekezés, foglalkoztatási rendszerek változtatása, madárinfluenza megelőzése érdekében teendő intézkedések, autópálya-építés miatti kisajátítási eljárások, külterületi termőföldek osztatlan közös tulajdonának megszüntetése, stb.)

• Az újonnan jelentkező feladatok jelentős részben az európai uniós csatlakozásból fakadóan következnek be (például: környezetvédelem, agrártámogatások, EU támogatások lebonyolításából fakadó feladatok növekedése, foglalkoztatáspolitikai, munkaügyi feladatok, de a képzés, továbbképzés teendői is ide sorolhatók).

Az államigazgatási szervezetrendszer regionalizációja során 2006. év őszétől a fokozatos átszervezések és az ehhez kapcsolódó szervezeti, személyi és tárgyi feltételek képlékenysége volt a meghatározó. A 182/2006. (VIII. 28.) Kormányrendelet alapján a 2005-ben létrejött Zöldhatóságok szervezetében ismét változás történt. A bajai székhelyű Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, valamint a gyulai székhelyű Körös-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megszűnt, kirendeltségként működnek tovább. Az előbbi jogutódja a vagyoni jogok és kötelezettségek, valamint a hatósági intézkedések tekintetében 2006. szeptember 1-jei hatállyal a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és

49

Vízügyi Felügyelőség (Pécs) lett, míg az utóbbi jogutódja az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A Dél-alföldi régió tekintetében 2007. január 1-jétől szegedi székhellyel működik tovább az APEH, a rendőrség, az Egészség- és Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság. Békéscsabai központtal a munkaügyi központ, az ÁNTSZ, kecskemétivel pedig az államkincstár és a közlekedésfelügyelet regionális igazgatósága. Már 2006-tól Kecskemétről irányították a munkabiztonsági- és munkaügyi főfelügyelőséget, Szegedről pedig a KSH-t. Ettől eltérő, de legalább ilyen volumenű átszervezés következett be a megyei agrárigazgatási szervezetekben is, ugyanis megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok alakultak meg, amelyek a korábbi államigazgatási kollégiumi tagok közül a Megyei Földművelésügyi Hivatalt, az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomást és a Növény- és Talajvédelmi Szolgálatot egyesítették ez év január 1-jétől egy szervezetbe, de továbbra is megyei illetőséggel. A személyi állomány alakulását értelemszerűen főleg az átszervezési intézkedések befolyásolták. A régió viszonylatában a létszámkeretek általában teljesen kihasználtak. Általános az a vélemény, hogy a létszámleépítés célterülete már nem lehet a területi államigazgatás, hiszen az a szakmai munka színvonalának csökkenését eredményezné. Ha a létszámcsökkentés a feladatok változatlanul hagyása, esetleg bővülése mellett történik meg, akkor a megmaradó köztisztviselői állomány leterheltsége már a közigazgatási szolgáltatások minőségének romlásához is vezethet. Korrekt összesített adatok nem állnak a rendelkezésünkre, mert egyrészt nem minden területi szerv jelentett a megyei közigazgatási hivatalokba adatokat a KÖZIGTAD-ba, másrészt a létszámleépítések megvalósulása nagyrészt az utolsó negyedévben zajlott. Annyi mégis megállapítható, hogy az elmúlt négy évben állandósulni látszik az a tendencia, hogy az I. besorolási osztályban foglalkoztatottak száma (felsőfokú iskolai végzettségű) jelentősen meghaladja a II. besorolási osztályban lévők (középiskolai végzettségű köztisztviselő) számát. A régióban működő területi államigazgatási szervek költségvetési helyzete nem minden esetben egyeztethető össze a feladatellátáshoz szükséges forrásokkal. A számukra előírt bevételi előirányzatok – noha nem ritkán már a korábbi években is feszítőnek bizonyultak – folyamatosan növekszenek, amivel párhuzamosan jelentkezett a központi források szűkülése. A Dél-alföldi régióban működő államigazgatási szervek kapcsán megállapítható, hogy azok gazdálkodási jogkörtől függetlenül rendkívül eltérő költségvetési kondíciókkal rendelkeznek. Összességében elmondható, hogy a költségvetési helyzet vagy stagnál, vagy romlik az egyes szervezeteknél. A tendenciában megfigyelhető, hogy a költségvetési főösszegek nemhogy az infláció mértékével folyamatosan emelkednének, hanem azzal vagy azt meghaladó mértékben

50

jelentősen csökkennek, ami összefüggésben van a fokozatosan végrehajtott létszámcsökkentésekkel is. Összességében elmondható, hogy a dekoncentrált szervek kapcsán egyre inkább a feladatellátáshoz szükséges minimális feltételek színvonalára történő beállás válik jellemzővé. Pozitív vonás, hogy valamennyi szervezetnél sikerült fenntartani a működőképességet, strukturális, személyi, tárgyi és pénzügyi korlátozó intézkedések hatásai nem érződtek a szakmai munkán, és várhatóan a következő évben is érvényesíteni lehet a költségtakarékos, ugyanakkor hatékony, ügyfélbarát és az esélyegyenlőséget maximálisan figyelembe vevő közszolgáltató tevékenységgel szembeni követelményeket.

3.2. A területi államigazgatási szervek együttműködési készségének változása az évközi tájékoztatók elkészítése óta A Dél-alföldi régióban működő területi szervek együttműködésének szükségessége számos területen jelentkezik, ezért függetlenül attól, hogy melyik szerv milyen szervezeti változáson ment keresztül, illetve saját hatáskörrel rendelkezik-e, a területi koordináció szerepét a szervezetek egymásrautaltsága növelte. A Dél-alföldi régióban a területi államigazgatási szervek tevékenységére a jó és korrekt szakmai együttműködés a jellemző, amelyet jól reprezentál a Megyei Államigazgatási Kollégiumok működése is. Az évközi tájékoztatók elkészítése óta a kapcsolat változatlannak tekinthető, illetve egyértelmű sikerként értékelhető néhány Kollégiumi tag aktivizálódása, hajlandósága az együttműködésre. Minderre azonban némi „árnyékot vet” az a tény, hogy az év végi megkeresésekre nem mindegyik területi államigazgatási szerv szolgáltatott adatokat a megyei közigazgatási hivataloknak, azonban az adatszolgáltatási készség még ezzel együtt is jónak mondható. A visszajelzés hiánya talán betudható az év végén bekövetkezett szervezeti változásoknak, átszervezéseknek. Bács-Kiskun megyében a Közigazgatási Ügyfélszolgálati Karták bevezetését megelőző modellkísérlet új irányt és lendületet kapott. A programban résztvevő területi államigazgatási szervek (APEH BKM-i Igazgatósága, BKM-i Közlekedési Felügyelet, ADU-KTVF, BKM-i Közigazgatási Hivatal, BKM-i Munkaügyi Központ) minta - projektekben vettek részt. A szervek szakértők közreműködésével kompetencia alapú munkakör-értékelési rendszert, illetve ügyfél-elégedettségi felmérést vezettek be, alkalmaztak hivatalaikban. Mindazonáltal a Megyei Államigazgatási Kollégiumok ülésein előrelépésről lehet beszámolni. A Kollégiumok munkájában résztvevő szervek vezetőinek visszajelzése szerint a Kollégiumok ülései nagyban elősegítik tagjaik kapcsolattartását, egységes gondolkodását, ami a jogalkalmazás nehézségei közepette nagy előny.

51

A régióban az éves ülésterveknek megfelelően kerültek megtartásra a Kollégiumok ülései, amelyeken olyan munkatervet állítottak össze a tagok javaslatai alapján, amely számos témában szinte mindenkit érintett. Így a Dél-alföldi régió mindhárom megyéjében a megtárgyalandó témák között szerepeltek az alábbi napirendek: • a Ket. monitoring, • az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtása érdekében tett intézkedések,

különös tekintettel az akadálymentesítés terén elért eredményekre, • a köztisztviselői életpálya aktuális kérdései, • a parlagfű-mentesítés időszerű feladatai, • a katasztrófavédelem helyzete, • az e- közigazgatás. A Kollégiumok elmúlt évi munkáját egyrészt a már jól kialakult munkaformák és funkciók gyakorlása jellemezte, másrészt a Kollégiumok tevékenysége igazodott az aktualitásokhoz. A régióban élő kapcsolat alakult ki a hivatalok között a Ket. alkalmazására való felkészülés során is. A továbbképzéseken számos olyan jogalkalmazással kapcsolatos kérdés merült fel, amelyek közös tisztázása a mindennapi munkát segítette. A legszorosabb együttműködés a megyékben a hatósági igazgatás során a szakhatósági megkeresések kapcsán alakult ki. Ahol vagy a jogszabályok bonyolultsága, vagy a több államigazgatási szerv hatáskörét érintő eljárásokra tekintettel kellett az együttműködést optimalizálni. Konstruktív és egymást segítő napi kapcsolat tapasztalható hagyományosan a köztisztviselők továbbképzésének megszervezésében és lebonyolításában is. A Bács-Kiskun Megyei Államigazgatási Kollégium vezetője nagyon fontosnak tartotta, hogy az önkormányzatok újonnan megválasztott polgármesterei és államigazgatási szervek vezetői – mint a közélet állandó szereplői – az eredményes és aktív együttműködés érdekében személyesen is találkozzanak. Ezt a célt szolgálta a Megyei Államigazgatási Kollégium által megrendezett kötetlen tanácskozás, melyre a területi államigazgatási szervek vezetői, valamint az újonnan megválasztott önkormányzati vezetők is meghívást kaptak. A rendezvény első felében a megyei államigazgatási szervek vezetőinek rövid bemutatkozására került sor és a hivatal összeállított egy kiadványt is, mely valamennyi új polgármester ún. „névjegyét” tartalmazta (személyes adatok, szakmai-, politikai pályafutás stb.).

3.3. Az ügyfélszolgálati és információs rendszerek összehangoltsága, az elektronikus közigazgatás helyzete

3.3.1. Az ügyfélszolgálati és információs rendszerek összehangoltsága Mivel a közigazgatással szemben folyamatosan újfajta követelmények jelentkeznek, ezért az erre adandó stratégiai válaszokat is az új elvekre épülő szemléletmód szerint kell megfogalmazni.

52

Az eredményes stratégiát új működési filozófiára kell építeni. Ennek a filozófiának központi eleme: az ügyfélközpontúság és a minőségi működés. Az ügyfélközpontúsággal szorosan összefügg a minőségi kultúra, a minőséggel kapcsolatos gondolkodás. Az ügyfelek igényei akkor elégíthetőek ki minél magasabb szinten, ha a szervezeti szinten kialakított fejlett minőségi kultúrát az alkalmazottak megismerik és elsajátítják, továbbá munkájuk során igényesek és folyamatosan keresik a javítási, fejlesztési lehetőségeket. Éppen ezért fontos társadalmi igény, hogy a közigazgatási közszolgáltatást nyújtó szervezetek ügyfélfogadási rendje összehangolt legyen és alkalmazkodjon az állampolgárok igényeihez. A Dél-alföldi régiót alkotó három megye vonatkozásában az államigazgatási kollégiumokat alkotó területi államigazgatási szerveknél jelentős előrelépés történt az ügyfélszolgálati rendszerek összehangolása érdekében. Az ügyfélszolgálati idő egységesítése érdekében az elmúlt években felmérésekre került sor mindhárom megyében, illetve az államigazgatási kollégiumok többször is foglalkoztak az ügyfélfogadási rendszerek összehangolásával. Általánosságban megállapítható, hogy a területi államigazgatási szervek a saját és szerveik ügyfélszolgálati rendszerének kialakításánál figyelemmel voltak mind a közigazgatási hivatalok, mind pedig a társszervek és a helyi önkormányzatok ügyfélszolgálati rendszerére. Az ettől való eltérést az ellátott feladat jellege vagy a szervezeti hierarchia indokolja. A területi államigazgatási szervek kiemelt gondot fordítottak arra is, hogy az ügyfélfogadó helyiségek, az ügyfélhívás technikája is korszerű legyen, ami jelentős mértékben javítja az ügyfelek komfort érzetét, a várakozásra fordított időt. Összességében megállapítható, hogy a dekoncentrált szervek ügyfélfogadási ideje között az összehangolás tetten érhető, de megyétől és adott szervezetektől függően ez eltéréseket is mutathat. Sok szerv a hivatali időn kívül is tart fenn meghatározott ideig ügyfélszolgálati szolgáltatást, mely az állampolgárok számára különösen kedvező, hiszen dolgozó emberek révén legtöbben csak munkaidőn kívül tudják ügyeiket elintézni.

3.3.2. Az elektronikus közigazgatás helyzete Az elektronikus közigazgatás kialakításának alapvető feltétele az ügyfélszolgálati és információs rendszerek összehangolása. A fenti feladatot 2005 évben két fontosabb jogszabály gyorsította fel, egyrészt a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény másrészt az elektronikus információszabadságról szóló törvény. A törvények végrehajtási rendeletei 2005. év végén és 2006. év elején jelentek meg. A feladat végrehajtásához szükséges feltételek közül ugyanakkor csak a jogszabályi

53

háttér teremtődött meg, s ehhez kapcsolódó források sehol sem lettek beállítva a költségvetésbe. A feladatokról és a jogszabályi háttérről a Megyei Államigazgatási Kollégiumok és jegyzői értekezletek keretében több alkalommal tartottak eszmecserét a megyei közigazgatási hivatalok szervezésében. A pénzügyi feltételek hiánya következtében mindegyik közigazgatási hivatal, illetve a területi államigazgatási szervek azokat a lépéseket tették meg a 2006. évben, amelyek anyagi ráfordítás nélkül megtehetők voltak. Ezek szerint például létrehoztak az elektronikus beadvány fogadására szolgáló postafiókot, illetve a közigazgatási hivatalok a Ket-tel kapcsolatosan felmerült kérdések, tapasztalatok interaktív megbeszélésére honlapjaikon fórumot működtettek. A régióban működő területi államigazgatás információs rendszereinek kapcsán megállapítható volt, hogy továbbra sincs meg a teljes összhang az ágazatok között az informatikai fejlesztések, az informatikai beruházások tekintetében. Ez azt jelenti, hogy nincs egy egységes rendszer, amelynek segítségével az ügyfelek minden szervezetnél azonos szisztéma alapján tudnák az ügyeket intézni. A témakörben vizsgálat folyt 20 okmányirodát érintően, mivel ott az információs rendszerek napi gyakorlat szintjén szolgálják ki az ügyfélszolgálati munkát. Ráadásul e rendszerek illeszkednek az ügyfélkapun történő ügyindítási és időpont-foglalási modellhez, így egyfajta megvalósított példáját láthatjuk az elektronikus ügyintézésnek is. Összefoglalva a megállapításokat, elmondhatjuk, hogy bár az okmányirodai területen megvalósult az elektronikus ügyintézés lehetősége, mégis azt csak az ügyfelek szűk rétege használja ki. Remélhetőleg az internet használat és az információs kultúra terjedése a közeljövőben jótékony hatással lesz e területre. Az alapvető probléma az, hogy szinte minden ágazat kiépítette a maga elektronikus rendszerét, ezért azok alulról (megyei vagy régiós szinten) történő összehangolása csekély eredménnyel kecsegtet, mivel a területi államigazgatási szervek kevés önállósággal rendelkeznek az elektronikus infrastruktúra alakításában, az információs rendszerek összehangolásában, az elektronikus ügyintézés fejlesztésében. Azt is meg kell jegyezni, hogy több, a régióban működő területi szervnek még önálló honlapja sincs, ugyanakkor az ágazati minisztériumok honlapjai rendkívül csekély információt szolgáltatnak a területi szerveikről. A Megyei Munkaügyi Központoknál 2004. óta működik az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA), amely valódi elektronikus ügyintézést megvalósító országos rendszer. Az Államkincstár Megyei Igazgatóságai a központi illetményszámfejtésbe bevont intézményekkel és települési önkormányzatokkal elektronikusan tartanak kapcsolatot és így történik az adattovábbítás is. A Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak vonatkozásában az elektronikus közigazgatás megvalósításának folyamatában az OEP rendszerei által szolgáltatott adatok egy része

54

már hozzáférhető az ügyfélkapun keresztül is (betegút adatok, jogszabályokról, azok változásairól, valamint megtalálhatóak a különböző papíralapú nyomtatványok elektronikus változatai, amelyek szabadon letölthetőek, de egyenlőre csak papíron adhatóak be). A régióban található önkormányzatok közel fele rendelkezik saját honlappal, amelyen igyekeznek a lehető legtöbb információt megjeleníteni a világhálón: idegenforgalmi tájékoztatás, térképek, közlekedési tudnivalók, egészségügyi alapinformációk, önkormányzati-, turisztikai-, kereskedelmi-, környezetvédelmi-, vállalkozói-, kulturális-, oktatási és sport információk. A megyei kollégiumokat alkotó területi államigazgatási szervek fontos szerepet töltenek be a közigazgatási korszerűsítési feladatok kezdeményezésében és végrehajtásában is. Az elmúlt években rendszeresen szerepelt minden megye kollégiumi üléseinek napirendjeként a közigazgatás korszerűsítésének témaköre, a hatósági eljárás átalakítása, és az ezekből adódó feladatok meghatározása, áttekintése. A koordináció és az e-közigazgatás kiteljesítéseként mindhárom megyében a közigazgatási hivatalok saját honlapjuk mellett a MÁK honlapját is működtették már néhány éve. A honlapokon szereplő statikus adatok igyekeznek a lehető legnagyobb mennyiségű információval ellátni az érdeklődőket. Ilyen információk:

• a Kollégiumok feladatai; • a Kollégiumok tagjainak és meghívottjainak felsorolása; • a tagok és meghívottak tevékenységi körének részletes bemutatása, mely a

vezető nevétől, a telefonos, postai és elektronikus elérhetőségek mellett az ügyfélfogadási rendjüket is tartalmazza.

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése érdekében a régióban kézzelfogható az a törekvés, mely szerint a Kollégiumok tagjai illetve meghívottai kihasználva az elektronikus levelezés egyszerűségét és gyorsaságát, egyre inkább a hagyományos postai úton való levelezés helyett az elektronikus levelezést tekintik elsődlegesnek. 2006. évben is a közigazgatási hivatalok nemcsak az ülések meghívóit, hanem a jegyzőkönyveket, az ülésen elhangzott előadásokat is e-mail-en keresztül küldték meg a tagok és a meghívottak számára. Ügyfél-elégedettségi felmérések szerint ezen intézkedések tovább növelték a kommunikáció színvonalát az államigazgatási szervek között.

3.4. A Megyei Államigazgatási Kollégium szerepe a közigazgatási korszerűsítési feladatok kezdeményezésében és végrehajtásában Minden megyében részt vettek a területi államigazgatási szervek a közigazgatás korszerűsítési tevékenységben, hiszen az ágazati elképzelések kidolgozása jelentős részben a területi államigazgatási szervek által szolgáltatott adatokon, általuk elvégzett elemzéseken alapulnak.

55

A területi államigazgatási szervek egy része a korszerűsítési programban adatszolgáltató, szakmai véleményező tevékenységgel, míg mások a korszerűsítési programok kezdeményezésében és végrehajtásában aktív résztvevőként szerepeltek. Számos innovatív, új, és példaértékű kezdeményezést sikerül megvalósítani és továbbvinni ebben az évben is, ezek közül kiemelendő a Közigazgatási Ügyfélszolgálati Karták országos bevezetését megelőző megyei modellkísérlet, valamint az ún. Q-megye program megvalósítása. 2005. tavaszán zárult le a közel egy éven át zajló Bács-Kiskun megyei modellkísérlet, melynek célja a Közigazgatási Ügyfélszolgálati Karták országos bevezetésének megalapozása volt. A Program operatív irányításával és koordinálásával kapcsolatos teendőket a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal látta el, míg a kísérleti projekt szakmai felügyeletével összefüggő feladatokért a Belügyminisztérium Közszolgálati Főosztálya (Jelenleg MeH Közszolgálati Főosztály) felelt. A modellkísérletben öt önkormányzat és két rendvédelmi szerv mellett öt területi államigazgatási szerv is részt vett. A program lezárásakor 2005-ben lényeges eredmény volt a Karta 15 pontjának kidolgozása, valamint az, hogy a résztvevő hivatalok a központi támogatást felhasználva javították az ügyfélfogadás körülményeit, többek között bútorok, eligazító táblák, számítógép vásárlásával. A kísérlet nem kisebb dologra vállalkozott, mint arra, hogy az ügyintézés módját, az ügyintézők hozzáállását, szemléletét változtassa meg és hozzáigazítsa az új elvárásokhoz és követelményekhez. Éppen ezért volt fontos volt az a szemléletváltás, az ügyfeleket középpontba állító gondolkodásmód is, amely a résztvevő hivataloknál a program hatására felerősödött. A modellkísérleti program lezárását követően az Ügyfélszolgálati Karták országos bevezetésének első lépéseként született meg az 1052/2005. (V. 23.) Korm. határozat a közigazgatás teljesítményének növelését szolgáló rövid távú intézkedésekről és átalakításának középtávú feladatairól. A Kormány határozat I./1. pontja rögzíti, hogy meg kell teremteni a feltételeket a Közigazgatási Ügyfélszolgálati Karta országos elterjesztéséhez, és a modellkísérlet tapasztalataira támaszkodva kell meghatározni a javasolt menetrendet. Sajnálatos módon az Ügyfélszolgálati Karták bevezetésének országos meghirdetése nem valósult meg ebben az évben sem, azonban 2006. februárjában új feladatokkal és lendülettel tovább folytatódott a modellkísérlet a programot irányító Belügyminisztérium (jelenleg ÖTM) kérésének megfelelően. A 2006. június 30-áig tartó időszakban a résztvevők elkészítették saját hivatalukra „szabott” ügyfélszolgálati kartájukat, majd külső szakértők bevonásával további minőségügyi fejlesztéseket hajtottak végre. Elkészült a modellkísérlet internetes oldala, amelyet a résztvevő szervek adatokkal töltöttek fel, és célja, hogy a későbbiekben segítse, nyilvántartsa a karta programjához csatlakozó közigazgatási szerveket. A legfontosabb feladat az elmúlt időszakban a hivatalok által választott minőségfejlesztési projektek megvalósítása volt. CAF önértékeléshez, az ügyfélelégedettség-méréshez, illetve a kompetencia alapú munkakör-értékeléshez

56

módszertani támogatást, szakértői hátteret kaptak a szervek, mindenki a választott fejlesztésnek megfelelően. Az előírt feladatokat a hivatalok sikeresen teljesítették, bár a területi államigazgatási szervek átszervezése megnehezítette a kitűzött célok végrehajtását. Ugyancsak a Bács-Kiskun Megyei Államigazgatási Kollégium sikereként könyvelhető el a Q-megye projekt megvalósítása, melynek lényege, hogy 2006. februárjára (közel másfél éves munka után) saját erőforrásaira támaszkodva 11 Bács- Kiskun megyei területi államigazgatási szerv sikerrel vezette be hivatalában a CAF önértékelési rendszert (részletesebben a 7.5 pontban található információ). A Kollégiumok kezdeményező szerepe a közérdekű információk megjelenítésében is fontos volt. A koordináció és az e-közigazgatás kiteljesítéseként a megyei közigazgatási hivatalok a saját honlapjuk mellett a MÁK honlapját is működtették. A honlap elkészítésével az ügyfélcentrikus szolgáltató hivatali tevékenységen túl, a megyei közigazgatási hivatalok az átláthatóság és megbízhatóság kritériumainak is meg kívántak felelni. A visszacsatolások alapján úgy ítéljük meg, hogy a kívánt cél a régióban megvalósult. Az Európai Unió számos elvárást támaszt a nemzeti közigazgatásokkal szemben, többek között célkitűzés az ügyfélközpontú, ügyfélbarát közigazgatás megvalósítása. A hazai követelmények között is nagyon fontos szemponttá vált az ügyintézés határidejének csökkentése, esélyegyenlőség, költségtakarékosság. A BM ágazati stratégiájában (2003-2006) is kiemelt célként szerepel az ügyfélközpontúság, a minőségirányítás bevezetése, e tekintetben a régió hivatalai folyamatos ismeretterjesztő, koordináló munkát végeztek, és eredményeket is felmutattak az elmúlt időszakban. Ezen erőfeszítéseken túlmenően minden megyében a kollégiumi ülések ún. „egyebek” napirendi pontjában szinte minden alkalommal szóba került a közigazgatás korszerűsítés ismert és várható elképzeléseinek a bemutatása és megvitatása.

3.5. A Megyei Államigazgatási Kollégium működése A Dél-alföldi régióban a közigazgatási hivatalok koordinációs jogkörüket az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtásában a Megyei Államigazgatási Kollégiumok működtetésével látták el. A Megyei Államigazgatási Kollégiumok megalakulása óta eltelt mintegy 10 év tapasztalata alapján megállapítható, hogy a kollégiumok munkájában részt vevő területi államigazgatási szervekkel sikerült jó együttműködést megvalósítani, a kollégiumok képesek voltak érdemi, tartalmi munkát végezni.

57

A Kollégiumok – a meghatározott céloknak megfelelően – a szakmai együttműködésre helyezték a hangsúlyt. A már jól kialakult munkaformák és funkciók gyakorlása jellemzi a munkát. A Kollégiumok tevékenysége döntő mértékben igazodik az aktualitásokhoz, így jelentős részben képesek felmérni az adott megye társadalmi, gazdasági reálfolyamatait. A kollégiumi tagok fontosnak és szükségesnek tartják a kollégiumok tevékenységét kiemelten az alábbi területeken:

a megyékben működő közigazgatási szervek tevékenységének, feladatainak összehangolásában,

az új jogszabályok megfelelő értelmezésében, egységes joggyakorlat kialakításában,

a központi feladatok elvégzése során az egységes szemlélet kialakításában. A kollégiumi tagok összegzett véleménye szerint a megyei államigazgatási kollégiumok a területi államigazgatási szervek koordinációjának, a helyi- területi szintű horizontális együttműködésének egyik legfontosabb eszközei. A kollégiumok a különböző ágazatú és feladatkörű területi szervek feladatainak összehangolásával egyrészt lehetővé teszik az együttműködőbb és ezáltal hatékonyabb, gyorsabb hatósági ügyintézést és szolgáltatást, másrészt a helyi, térségi tapasztalatok összegzésével segíthetik és segítik a központi közigazgatás normaalkotó, feladat-meghatározó tevékenységét is. A rendelkezésére álló valamennyi eszközzel segítséget kapnak a régióban az önkormányzatok az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásához az akadály-mentesítési tevékenységben, így többek között a rendszeresen megtartott jegyzői értekezleteken, valamint a honlapokon kiadott elektronikus Tájékoztatóban kerülnek közreadásra a legfontosabb aktuális információk. Az építésigazgatási és építésfelügyelő munkatársak a jogszabályi háttérnek megfelelően járnak el. Bács-Kiskun Megyében létrehozták a Bűnmegelőzési Akadémiákat, melyek tevékenységében a Megyei Államigazgatási Kollégiumok tagjai és állandó meghívottai is aktív szerepet vállalnak. Újonnan jelentkező kiemelt koordinációs feladat volt a 2006-os évben a „Parlagfű-mentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság feladattervének részeként – a területközi kommunikáció kialakítása érdekében – a Megyei Államigazgatási Kollégiumokon belül egy parlagfű-mentesítési bizottság létrehozása, amely a helyi szereplőket koordinálja, és felméri a problémákat A bizottság tagjai voltak:

• Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, • Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat igazgatója, • Megyei Földhivatal vezetője, • ÁNTSZ Megyei Intézetének igazgatója, • Megyei Munkaügyi Központ igazgatója.

A bizottság munkájában állandó meghívottként vett részt a megyei önkormányzat képviselője.

58

Megállapítható, hogy az önkormányzatok a megelőző intézkedéseknek, a felkészülésnek nagy fontosságot tulajdonítottak. Az ingatlan tulajdonosokat különböző módokon, megfelelően tájékoztatták a parlagfű-mentesítés fontosságáról. Az idei és az elmúlt évek reklámkampánya tudatosította a lakosságban az önkéntes védekezés szükségességét, felismerve az allergén növények egészségre káros voltát és a média, sajtó által is hirdetett gyommentesítési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható bírság mértékének súlyát, mely a tavalyi évhez képest jelentősen megnőtt. A preventív intézkedések hatására az állampolgárok nagyobb figyelmet fordítottak egészségük védelmére és több településen nem került sor sem lakossági bejelentésre, sem hivatalból indított eljárásra, sem közérdekű védekezésre, sem növényvédelmi bírság kiszabására. A Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomások és az ÁNTSZ megyei Intézeteinek munkája a megyékben azonosított a H5N1 vírus miatt került az érdeklődés középpontjába. A vadvízi szárnyasok megbetegedését követően a házi szárnyasokra is átterjedt a megbetegedés, de a hatóságok összefogásának és az állattartók együttműködésének köszönhetően rövid idő alatt sikerült megállítani a vírus terjedését, és leküzdeni a kórt. Természetesen továbbra is feladatnak tekintendő az önkormányzatok Európai Uniós forrásokhoz való hozzáférésének és pályázataik eredményességének elősegítése érdekében a koordinációs feladatok ellátása A rendelkezésre álló adatok, tapasztalatok alapján megállapítható, hogy külön MÁK intézkedésre nincs szükség, a területi államigazgatási szervek és az önkormányzatok kapcsolata e témakörben is kiválónak mondható. A három megyében működő Államigazgatási Kollégiumok rendkívül fontos információs fórumok, ahol a kollégium tagjai kölcsönösen tájékozódhatnak egymás tevékenységéről, azokról a társadalmi problémákról, amelyek a területi államigazgatási szervek egy-egy szervezeti egységénél jelentkeznek. A kollégiumok ezen túl fontos szerepet töltenek be az államigazgatási szervek ellenőrzési, képzési és ügyfélszolgálati tevékenységének összehangolásában.

3.6. Közszolgálati ellenőrzés A közszolgálat ellenőrzések 2006. évi vizsgálati tárgyköreiről és a vizsgálat alá vont közigazgatási szervekről szóló 1001/2006. (I. 13.) Korm. határozat 3/b. pontja alapján folytatták le a közigazgatási hivatalok a vizsgálatokat. Az ellenőrzések helyszíni ellenőrzéssel, a BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Főosztály által kiadott módszertani útmutató vizsgálati szempont-rendszere alapján folytak le mindhárom megyében. Örvendetes tény, hogy a régióban az új alkalmazásoknál egyre több esetben kötöttek ki háromtól-hat hónapig terjedő próbaidőt. A vonatkozó törvényi szabályozást általában megtartják.

59

A kinevezési okiratok érvényességi kellékeinek vizsgálata során az került megállapításra, hogy a vizsgált időszakban a köztisztviselők és az ügykezelők kinevezése az arra jogosulttól, a munkáltatói jogokat gyakorló jegyzőtől származik. Az elfogadó nyilatkozatot a kinevezett köztisztviselők minden esetben aláírták. A régió polgármesteri hivatalai többségénél a közszolgálati jogviszonyban állók illetménye a vizsgált időszakban megfelelt az előmeneteli táblázat szerinti besorolásnak. Hibákat, hiányosságokat azonban e témakörben is tapasztaltak a vizsgálatok. Az ellenőrzés kapcsán az ellenőrzés tárgykörein felül is nagyon sok, a munkát javító kérdés, probléma megbeszélésére is sor került. Az előző évek tapasztalataihoz hasonlóan összességében úgy értékeljük, hogy a 2006 évi közszolgálati ellenőrzés szakmailag indokolt, és hasznos volt.

3.7. Iratkezeléssel kapcsolatos feladatok A Dél-alföldi régió mindhárom megyéjének közigazgatási hivatala a 335/2005 (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése alapján több település iratkezelési szabályzatát hagyta jóvá. A témában több jogszabálytervezet véleményezésére is sor került, mely a napi munkavégzésen kívül jelentős többletfeladatot rótt a közigazgatási hivatalokra. Ilyen volt pl. a helyi önkormányzatok irattári terveinek elkészítését segítő irattári mintaterv kiadásáról szóló ÖTM rendelettervezet, az elektronikus iratok levéltárba adásával és tárolásával kapcsolatos BM-IHM-NKÖM rendelet tervezet, illetve a Közigazgatási Hivatalok Egységes Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról szóló ÖTM rendelet tervezet többszöri véleményezése.

3.8. A KÖZIGTAD rendszer működtetése, a TARTINFO Minden évben nagy feladat az önkormányzatok és az államigazgatási szervek közszolgálati nyilvántartásában bekövetkezett változások feldolgozása. A változásokat a központi nyilvántartásba történő rögzítésére az illetékes megyei közigazgatási hivatalokban kell végezni. Az adatszolgáltatás a tárgy év szeptember elseje és az előző év szeptember 2-a közötti időszakban bekövetkezett változásokra vonatkozik. Ebben az évben annyival volt könnyebb a feldolgozás, hogy nem volt jogszabályváltozás, ennek következtében nem kerültek új adatlapok a nyilvántartásba és csak az előző időszak, valamint a mostani határidő közötti változásokat kellett rögzíteni, illetve továbbítani a BM központi nyilvántartásába. Az elmúlt évben nőtt a KÖZIGTAD adatszolgáltatást elektronikus adathordozón teljesítő közigazgatási szervek száma. A hivatal feladataként jelentkező megyei KÖZIGTAD feldolgozáshoz minden számítógépes adathordozón teljesítő

60

közigazgatási szervhez eljuttattuk a törvénymódosításból adódó módosított ellenőrző programot, és elvégeztük a felvitel előtti ellenőrzést. A közigazgatási hivatalok feladata a tartalékállományba helyezett köztisztviselők TARTINFO-ba történő rögzítése. Ebben az évben a jelentések számából azt a következtetést lehet levonni, hogy – az év végétől eltekintve – nem volt nagy mozgás sem az önkormányzatok, sem az államigazgatási szervek létszámát illetően.

61

IV. INFORMATIKAI FELADATOK

4.1. Az informatikai tevékenység feltételeinek alakulása Kiemelt feladat, hogy kialakítsa és működtesse a hivatal számítógépes informatikai rendszerét, végezze annak folyamatos karbantartását, illetve szükséges fejlesztését. A számítógépes rendszerek használóinak szükséges szakmai segítségnyújtása mellett közreműködjön az adatgyűjtési és tájékoztatási feladatok informatikai megvalósításában. A hivatalok számítógépes hálózata lefedi valamennyi szakmai területet, minden munkatárs számára biztosítja a központi szolgáltatások elérését, megfelelően szolgálja, támogatja a szakmai munkát. Szigorú házirend bevezetésével minimalizáltuk az illegális gép- és hálózathasználat lehetőségét. A régió egyes hivatalainak informatikai háttere a sok hasonlóság mellett több jelentős eltérést is mutat. Egységes a régióban, hogy minden hivatali dolgozó rendelkezik számítógéppel, azonban a géppark kora, minősége már az egyes hivatalokban eltérő. Bács-Kiskun megyében a hivatal informatikai hálózatának korszerűsítés óta a strukturált kábelezésű hálózat mindenkinek problémamentesen biztosítja a hivatal informatikai erőforrásaihoz történő hozzáférést. Az ily módon egységesen elérhető erőforrások közül kiemeljük a központi dokumentumtár és DVD jogtár, a központi nyomtatókra történő nyomtatás és a központi Internet szolgáltatás lehetőségét, amelyekkel konkrét megtakarítások és magasabb szintű szolgáltatások érhetők el, segítve a gyorsabb és pontosabb irodai munkát. A 2006-os évben a hivatal eszközparkja a rendelkezésre álló beruházási keret függvényében került fejlesztésre:

• 10 új asztali számítógép, • 10 elavult gép korszerűsítése, • 10 darab elavult monitort korszerű TFT-re cserélése, • 1 darab faxot beszerzése, • A központi adattárak helyszíni ellenőrzéskor történő lekérdezése és az ellenőrzési anyagok helyben történő megírása érdekében 2 darab kézi számítógép, 8 darab hordozható nyomtató és 3 darab digitális fényképezőgép lett vásárolva, • 3 darab HP1320-as nyomtató lett beszerezve és 2 darab HP900-es nyomtató került felújításra.

Békés megyében a számítógéppark 50%-a nullára leírt eszköz, mindennaposak voltak a használatban lévő számítógépek meghibásodásai. Az ilyen javítások legtöbbször csak a hibás alkatrészek cseréjével oldhatók meg. Ezekben az esetekben azonnali beszerzésre van szükség. A hivatal eszközparkját 30 db szemkímélő LCD monitorral és 20 db új számítógéppel bővítette. A hivatalban mindenki eléri a hivatali erőforrásokat: CD jogtár, nyomtatás, Internet, belső információk, elektronikus levelezés.

62

Csongrád megyében a hivatali kommunikáció segítésére az intraweb mellett belső üzenetküldést és levelezést vezettünk be, ezzel költségtakarékossá és egyszerűbbé tettük a tájékoztatást. A hivatali számítógépes hálózat, a hozzá kapcsolódó gépek berendezések folyamatos működését az év folyamán sikerült kisebb zökkenőkkel biztosítani. A gépek többségének magas kora következtében rendszeres az alkatrészek, winchesterek meghibásodása, ezek cseréjét sikerült a használaton kívül lévő, selejtezésre váró gépekkel megoldani. Ez csak átmeneti megoldás lehet, hiszen ezen „használt” alkatrészek élettartama ugyancsak véges, kiszámíthatatlan. Ez a 40 db Pentium III-as kategóriájú számítógépek lassan 7. évükbe lépnek, lassúságuk és gyakori meghibásodásuk indokolja a fejlesztést (memóriabővítés, winchester csere) vagy a teljes cserét. A hivatal szerver gépei egy kivételével megfelelően működnek, ugyanakkor további két gép meghibásodása várható, mivel 6 éve folyamatosan működnek. Az egyébként kifogástalan állapotú, fiatalnak mondható szerverekhez nincs semmilyen pótalkatrész (ventillátor, winchester), így esetleges nem várt meghibásodásuk a probléma ideiglenes megoldásáig (egy-két napra) gyakorlatilag működésképtelenné tenné a hivatalt. A géphiba következtében fellépő adatvesztés elkerülése érdekében mentési tervet dolgoztunk ki: napi, heti, és havi ütemezéssel automatikus mentés készül a fontos alkalmazások és állományok mappájáról. Az egyedi gépeken tárolt adatok mentésére nem sikerült automatizmust találni, itt a kritikus alkalmazások, adatok esetében a rendszeres „kézi” mentést alkalmazzuk. A HP9000-es hálózati nyomtatók karbantartását 2006. évben elvégezték, ugyanakkor a magas költség miatt folyamatosan gondot jelent a festékellátás, nem mindig használható mindkettő.

4.1.1. Alkalmazások Az ügyiratok nyilvántartása a három hivatalban kétféle programmal történik. A Bács-Kiskun és Békés megyei hivatal a minisztérium által preferált Lotus alapú iktatórendszert használja, míg Csongrád megye az IKTA programmal végzi az iktatást. Jelen formájában egyik program sem tudja az elektronikus ügyintézést kiszolgálni. 2008. január 1. utáni használatát a jogszabályok kizárják, cseréjét saját erőből nem látjuk megoldhatónak. A Csongrád megyei hivatal pénzügyi területen sikerrel bevezette - a főkönyvi modul nélkül – a Saldo Rt integrált rendszerét. A FORRÁS SQL központi bevezetésétől vártuk a pénzügyi folyamatok egységes kezelését, ez sajnos elmaradt. Mint minden új rendszer, az elektronikus adóbevallás bevezetése nehézségekkel jár, egy-egy üzenet kapcsán gyakran kell az Interneten, WEBKHR-en keresgélni, ha nem pontos az elérési útvonal megadása. A törvényességi nyilvántartás kiegészítéseként kifejlesztett TERKA alkalmazás bevezetése több lépcsőben történt. Folyamatos konzultáció, tapasztalatcsere alakult ki

63

az önként kísérletező önkormányzatokkal, FTP kapcsolaton érkeznek a jegyzőkönyvek. Hálózatbiztonsági okok miatt az FTP elérést szeretnénk e-maillel vagy webes feltöltéssel kiváltani. A TÖRF program folyamatos javítása, fejlesztése – melynek összehangolásában a Bács-Kiskun megyei hivatal külön szerepet vállalt - eredményeként a TERKA jelentések többségét sikerült bedolgozni, látható eredménye a Nemzeti Rendelettárban olvasható önkormányzati rendeletek. Még jelen lévő fontos hiányosság, hogy módosító rendelet átvételekor a TERKA-ban kitöltött módosított rendelet azonosítója nem kerül átvételre, utólag kell kézzel kitölteni. A törzsadatok átvezetése nagyobb figyelmet, előkészületet igényel, a helyhatósági választások eredményeként bekövetkezett változások feldolgozása folyamatos. A törzsadat-változások átvezetése naprakész, ezzel biztosítjuk a Minisztérium honlapján az adatok naprakészségét. A „10-es” hálózati címzésre történő átállás után nem sikerült megoldani egy központi Lotus szerver elérését, így használata csak a régi, „171-es” IP-címet is használó gépről lehetséges. Ez a probléma a hálózat bonyolultságát növeli, csökkenti a hálózatbiztonságot. Ismereteink szerint a kérdéses központi szervernek nincs gazdája, nincs karbantartására kijelölt személy - adatközlési kötelezettségünk viszont továbbra is megvan. - így erre jelenleg nem látunk megoldást. Békés megye „10” hálózati címre átállítása 2007. januárjában várható. A telefonköltségek jogszabályi határ alatt tartásához elengedhetetlen, hogy meg tudjuk határozni a városi és mobil hívások pillanatnyi költségeit. Csongrád megyében ezt a funkciót adatgyűjtés szintjén a hivatal telefonközpontja kifogástalanul ellátja, azonban a gyűjtött hívásadatoknak a megfelelő paraméterekkel (fővonalak száma, eltelt idő, percdíjak, hívott szám körzete, stb.) történő értékeléséhez egy költség-számoló program szükséges. Erre a feladatra a telefonközpontot 2003-ban szállító Műszertechnika ingyenesen rendelkezésünkre bocsátott egy akkor megfelelően működő programot, de már tavaly nem volt használható a megváltozott percdíjak, az időközben kialakított mobil-flotta és forgalmiadó-változás miatt. Jelenleg a program 2005-ös percdíjakkal, 25%-os ÁFÁ-val számol, valamint nem ismeri fel az egyébként általunk ingyenesen hívható mobilszámokat. Ahhoz, hogy a jogszabályi kötelezettségnek megfeleljünk, negyed éven belül be kellene szerezni egy általunk paraméterezhető költségszámoló programot. Bács-Kiskun és Békés megye önálló telefonközponttal nem rendelkezik, számukra a vonalas telefonszolgáltatást a megyei önkormányzat biztosítja. A Gyámhivatal működteti a gépkocsi vásárláshoz/átalakításhoz támogatást kérő mozgáskorlátozottak nyilvántartását. A korábbi évekhez hasonlóan hathatós segítséget nyújtottunk a határozatok elkészítéséhez, kipostázásához (borítékot, tértivevényt nyomtattunk a nyilvántartás adataiból, elkészítettük a postakönyvet). Ezzel töredékére csökkentettük a postázás idejét.

64

4.1.2. Egyéb elvégzett feladatok A régióban minden hivatalnál biztosított az ügyintézők e-mail postafiókkal történő ellátása. Csongrád megye saját levelezőszervert üzemeltet, mely saját internet kijáraton kommunikál a világhálóval. Az informatikai főosztály kezeli a Hivatal és a Hatósági Főosztály hivatalos elektronikus postafiókját. 2006-ban - a számtalan „szeméten” túl – az ezres nagyságrendet elérte a fogadott küldemények száma. Általánosan sok problémát okozott az év során a kéretlen levelek kezelése, mely a régió minden hivatalát érintette, akár központi (minisztériumi) szervert használ, akár sajátot. Az év során üzembe állított spam szűrők a problémát részlegesen orvosolták. Több esetben kérték az önkormányzatok törzsadatai egyeztetését, az önkormányzatok e-mail címváltozását negyedévenként jelentjük a Minisztériumnak. Mivel jelenleg a főhatóság különböző szervezeti egységei egymástól függetlenül folyamatosan kérik az adatokat, - amelyek TÖRV-rendszernek köszönhetően folyamatosan, naprakészen elérhetőek a http://nrt.bm.hu weboldalon - javasoljuk, hogy a Minisztérium dolgozza ki az adat-kinyerés módját, hogy naprakész törvényességi rendszer törzsadataiból az igényeket központilag lehessen kiszolgálni. A hivatalok más főosztályain működő számítógépes programcsomagok rendszergazdai tevékenységét is az informatikai főosztályok látták el, szakmai kapcsolatot tartva a fejlesztő és felhasználó között és elvégezve az adatbázisok és a programok aktuális frissítéseit: a belügyi szerveknél rendszeresített SZENYOR for Windows személyügyi adminisztrációt támogató program (SZENYOR), központi közszolgálati nyilvántartás (KÖZIGTAD), SALDO, központi illetmény-számfejtési rendszer (KIR).

4.2. Az informatikai tevékenység összehangolása érdekében tett intézkedések 4.2.1. Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer (ASZA) megyei bevezetésének feladatai Az Anyakönyvi Szolgáltató Rendszer (ASZA) éles indítását - az új biztonsági okmányok bevezetésével, valamint az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III.7.) BM rendelet módosulásának hatályba lépésével egyidejűleg - a BM Központi Hivatal 2006. március 1-jével rendelte el. Az ASZA rendszer éles indulásához a régióban az alábbi feladatokat végeztük el a múlt év során:

• Az induláshoz szükséges új anyakönyvi okmányok megrendelése az ASZA rendszerben.

• Számlázási adatbázis kialakítása a rendszerben, a pontos szállítási és számlázási címek karbantartásával.

• Körjegyzőségi változások átvezetése.

http://nrt.bm.hu/

65

• Mivel az ASZA rendszer 2006. március 1-jétől minden anyakönyvvezető számára kötelező, ezért az éles indulás előtt 2006. február 23-án országos próbán vettünk részt, amely kiterjedt a hálózati kapcsolat ellenőrzésére, az alkalmazás elérhetőségére, a rendszer terhelhetőségének vizsgálatára, a nyomtatások tesztelésére és lehetőséget nyújtott felhasználói gyakorlat megszerzésére is.

• Közvetlenül az indulás előtt elvégeztük a leszállított új anyakönyvi okmányok érkeztetését.

• Az anyakönyvi nyilvántartás felvezetése az ASZA rendszerbe: az utoljára használt régi típusú lezárt anyakönyvek rendszerbe történő felvitele és az új anyakönyvek hitelesítése, megnyitása.

• Folyamatosan igényeljük és aktualizáljuk az új anyakönyvvezetők részére az ASZÁ-s program használatához szükséges authentikációs kártyákat.

4.2.2. Területi és a helyi népesség-nyilvántartási rendszer Népesség-nyilvántartási alapfeladatunk az idei évben is az volt, hogy a folyamatosan üzemelő megyei adatbázisokat pontosan, naprakészen karbantartsuk és összhangba hozzuk a központi adatbázissal. (Települési statisztika, külterület-belterület, helyi kigyűjtések összeállítása az adatbázisból.)

• Teljesítettük az adatszolgáltatási kérelmeket és lekérdezéseket a

jogszabályi felhatalmazás szerint. • Szükség szerint újratelepítettük a programot és annak adatbázisait. • A helyi adatbázisok karbantartó állományait hetenként küldtük meg az

önkormányzatok részére e-mailben. • Elkészítettük a települések 2005. évi statisztikai adatait tartalmazó

listákat, valamint kiküldtük az adatokat tartalmazó állományokat a helyi népesség-nyilvántartási rendszert használó önkormányzatok részére.

• Szakmai tanácsadással segítettük a helyi ügyintézők munkáját. 4.2.3. Bel- és külterületi körzetesítés A Belügyminisztérium Önkormányzati és Gazdasági Főosztálya, valamint a BM Központi Hivatala együttes megkeresésére a helyi önkormányzatok támogatásáról szóló törvény alapján évente fel kell mérni a települések bel- és külterületi lakosságszámát. E feladat a települések közterületeinek belterületi, egyéb belterületi és külterületi kategóriákba való körzetesítését jelenti. Figyelemmel kísértük a kül-, és belterületi körzetek karbantartását és szükség esetén segítséget nyújtottunk a határidők pontos betartása érdekében. 4.2.4. Koordinációs tevékenység A hivatalok a Megyei Államigazgatási Kollégium számára Internetes megjelenést biztosítanak. Békés megye a saját honlapja részeként, Bács-Kiskun és Csongrád

66

megye önálló honlap biztosításával jelentette meg az Államigazgatási Kollégium működését. Csongrád megye az önálló megjelenésen túl a másodlagos domain regisztrációt is biztosította, ezzel a MÁK honlapja önállóan is elérhető. A jelenleg is üzemelő hivatali WEB lapok évek óta információforrásként és az ágazati honlapokhoz való kapcsolódási pontként stabilan megfelelnek, amellett, hogy egyre inkább jellemző és természetes, hogy az ágazatok saját internetes tartalmak segítségével oldják meg specifikus tartalmaik megjelentetését 2006-ban. Mindemellett Bács-Kiskun megyében a MÁK keretében Közigazgatás-korszerűsítési és Informatikai munkacsoport is működött, melynek általánosan megfogalmazott feladata, hogy vizsgálja a területi informatikai kapcsolatok összehangolt fejlesztésének lehetőségeit, a kormányzati elvárások és iránymutatások figyelembevételével. Véleményezze az egyes területi államigazgatási szervek ügyviteli, informatikai, és szervezetfejlesztési döntéseinek tervezeteit a MÁK összehangolt működésének és informatikai kapcsolódási rendjének biztosítása érdekében. Javaslatot dolgozzon ki a megvalósítható közös területi informatikai rendszerre vonatkozóan az ügyfélbarát szolgáltató közigazgatás megvalósítása érdekében. Feladata továbbá a közigazgatás korszerűsítésére irányuló kormányprogramból adódó megyei feladatok előkészítése, Kollégium elé terjesztése, a végrehajtás szervezése és értékelése.

4.2.5. Törvényességi Rendszer továbbfejlesztése 2006-ban az előző években megalkotott törvényességi rendszerünk egy új szakaszába lépett. A régió hivatalai által használt területi rendszer fejlesztési szakaszának lezárulásával megteremtődtek a feltételek az önkormányzati modul bevezetésének. Működtetése révén az önkormányzati törzsadatok, jegyzőkönyvek, valamint a rendeletek leíró adatai és csatolt állományaik elektronikus úton kerülnek megküldésre az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati törzsadattárába, valamint a szintén központi önkormányzati rendelettárba. Mindkét központi adattár az Internet nrt.bm.hu címén tekinthető meg. A rendszer alapjaiban készen áll arra, hogy a dokumentumok elektronikus aláírással ellátva közlekedjenek önkormányzati szinttől minisztériumi szintig. A Törvényességi Ellenőrzési Rendszer Kiegészítő Alkalmazásának oktatása a települések részére megtörtént és az önkormányzati választások után az alakuló ülések adatai már ezen az elektronikus rendszeren is megérkeztek a közigazgatási hivatalba. Az elektronikus küldés természetesen nem válthatja ki a jegyzőkönyvek papíron történő beküldését, ehhez számos további informatikai és igazgatási kérdést kell még megoldani.

4.2.6. Korszerű vizsgaszervezés (TEKTOR) 2006-ban a Magyar Közigazgatási Intézet által fejlesztett — vizsgaszervezést segítő — programot hivatalunk oktatásszervezési munkájában teljes körűen kihasználta. A rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, minden a vizsgaszervezéssel

67

kapcsolatos részcselekményt és eseményt a TEKTOR programmal tartunk nyílván, dokumentálunk le a jelentkezésektől a felkészítő- és vizsgaszervezésen át a bizonyítvány nyomtatásáig. Munkánk igazi gyümölcseként félévkor és évvégén a rendszer „gombnyomásra” szolgáltatta részünkre az egyébként igen összetett statisztikai táblákat. Ez évben megtörténtek a szervezési intézkedések arra, hogy a 2007-es évtől kezdődően Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó szervezési feladatok is a rendszer részét képezhessék.

4.3. A népszavazással, választással kapcsolatos feladatok informatikai tapasztalatai

4.3.1. A 2006. évi választások 2006-ban kiemelkedő fontosságú feladatunk volt az országgyűlési képviselők választása és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választása informatikai előkészítésében és választásnapi feladataiban való közreműködés. Az elmúlt választásokhoz hasonlóan a Területi Választási Iroda informatikai feladatainak jogszabályok szerinti ellátását végeztük az előkészítés és a végrehajtás során.

• A 2005-ben megkezdett körzetesítési feladatok lezárásaként a megyei a személyi adat-, és lakcímnyilvántartás (SZL) szinkronizálásra került a központi körzetállománnyal.

• A szavazati joggal nem rendelkezők (NESZA) jegyzékével aktualizált megyei SZL adatbázisból elkészítettük a Helyi Választási Irodák (HVI) részére –Bács-Kiskun megyében kivétel nélkül, Csongrád megyében 2 település kivételével (Szentes, Szegvár), Békés megyében 14 (főként város) település kivételével – a választáshoz szükséges névjegyzéket és értesítő szelvényeket, valamint az egyéb választási listákat.

• Csongrád megyében a hivatal mintegy 85.000 értesítő borítékolását is elvégezte.

• A Választási Ügyviteli Rendszer (VÜR) üzemeltetése, az informatikai rendszereket tesztelő főpróbák megszervezése, irányítása és felügyelete fontos része volt a választással kapcsolatos tevékenységünknek.

• Folyamatosan figyelemmel kísértük a külképviseleten szavazók nyilvántartását, valamint a VÜR név-, és címadatbázisának feltöltését.

• A választás előtti közvetlen feladatunk a NESZA változásjegyzék eljuttatása volt a HVI-k részére.

• A szavazásnapi adatbeviteli feladatok közül első ízben most került sor – a napközbeni jelentés és az előzetes adatokat tartalmazó adatlapok mellett – a jegyzőkönyvek települési szintű rögzítésére. Ezt a települések maguk végezték el az ASZÁ-s gépeken futó alkalmazásban. A siker

68

alapja volt a próbákon végzett eredményes együttműködésünk a HVI munkatársaival.

• A HVI-kkel együttműködve feldolgoztuk, lerögzítettük az igazolással szavazók ellenőrzéséhez szükséges „T” és „F” jegyzékeket.

• A kisebbségi önkormányzati képviselők választásának előkészítése során a kinyomtatott tájékoztatót - mely tartalmazta a kisebbségi választói jegyzékbe való felvétellel kapcsolatos tudnivalókat - és kérelemnyomtatványt megküldtük a HVI vezetője részére. A helyi népességnyilvántartó adatbázis és program frissítésével segítettük a kisebbségi névjegyzék géppel történő elkészítését és továbbvezetését.

• Az értesítők és ajánlószelvények kézbesítését követően a jelöltajánlás időszakában, működtettük a jelöltajánlás ellenőrző rendszerét. Természetesen a helyhatósági választás sok tekintetben el is tért a parlamenti választástól. Helyi választásról lévén szó jelöltajánlás-ellenőrzés szempontjából minden önkormányzatot meg kellett szólítani különböző felmérésekkel, valamint sokkal nagyobb hangsúlyt kellett fektetni a résztvevők képzésére. Akik igényelték azoknak biztosítani kellett az ellenőrző programok telepítését és betanítását. Eltérést mutat a szavazólapok imprimálása illetve elkészítése is, mely az önkormányzati választások alkalmával nem kötelezően központi előállítású. A választási lehetőségnek megfelelően Békés megyében a TVI vezetőjének döntése alapján megyei szinten készültek a szavazólapok, Bács-Kiskun és Csongrád megyében viszont a TVI vezető a központi előállítást választotta.

4.3.2. Időközi választások 2006-ban Bács-Kiskun megyében az alábbi időközi választáson működött közre a hivatal: Tiszaalpár helyi népszavazás az orvosi ügyeletről (2006. december 10. 4103 fő). Az anyagok nyomtatásán és a választás napján történő telefonos ügyelettartáson kívül az időközi választásokhoz nem kötődnek informatikai feladatok.

4.3.3. Felkészülés a 2007. évi területi és országos kisebbségi választásokra Az Országos Választási Bizottság 2007. március 4-re kitűzte a területi és országos kisebbségi képviselők általános választását. Megkezdtük a feladat végrehajtását, amely a feladattal összefüggő Elektori Választás Előkészítő Rendszer okmányirodai felhasználásának segítését jelenti.

69

VV.. KKÉÉPPZZÉÉSS ÉÉSS TTOOVVÁÁBBBBKKÉÉPPZZÉÉSS

5.1. Az egyes képzési formák mennyiben szolgálták a konkrét közigazgatási feladatok ellátását? A köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről szóló 199/1998. (XII. 4.) Kormányrendelet alapján elkészült a második középtávú terv, mely stratégiai célként fogalmazta meg, hogy olyan felkészültségű közigazgatási kar álljon rendelkezésre, amely az állampolgárok ügyeit és a közigazgatás egyéb feladatait megfelelő színvonalon, és a szolgáltató jellegű közigazgatás követelményeit figyelembe véve hatékonyan, eredményesen, szakszerűen és etikusan legyen képes ellátni. A hivatalok 2006-ban már a második évet zárták a Regionális Fejlesztés Operatív Program 3.1.1. komponensét képező „ Helyi közigazgatás korszerűsítése és kapacitásépítése képzési programok, tanácsadás és infrastrukturális fejlesztések révén” című központi program keretében folyó képzések megszervezésében. A közigazgatás működésének hatékonysága nagyban a rendelkezésre álló humán erőforrás minőségétől függ. A humán erőforrásokkal való gazdálkodásokban a képzésnek és a továbbképzésnek kulcsfontosságú szerepe van, mert így fejleszthetők azok a gyakorlati képességek, amelyeket a köztisztviselők előtt álló feladatok megvalósításai igényelnek. Fentiekre tekintettel a régió közigazgatási hivatalai 2006. évben is változatlanul kiemelkedő tevékenységnek tekintették a képzési, továbbképzési feladatok ellátását. A köztisztviselőkkel szemben támasztott egyre növekvő követelmények – a köztisztviselői továbbképzés tekintetében is – minőségileg más és nagyobb feladatok elé állította a hivatalokat. A képzési feladatokat azzal a létszámmal, azokkal a feltételekkel sikerült ellátni, mint az előző évben. E területen változás nem történt. A képzések közül vannak olyanok, amelyek elsősorban hosszabb távon hoznak eredményt, de a nagy részük azonnali minőségi javulást eredményez a köztisztviselők tevékenységében. Az azonnali eredményt generáló képzések közé elsősorban a köztisztviselői életpályához tartozó képzések, úgymint közigazgatási alapvizsga, szakvizsga és a kötelező vezetőképzések sorolhatók. Az oktatásra rendelkezésre álló tárgyi feltételek kielégítők, de ez évben nagy gondot okozott, hogy a folyamatos oktatások miatt előadótermeket kellett bérelniük a hivataloknak. A képzési programok nagy száma miatt egyre többször kényszerültek a hivatalok a hivataltól távol eső oktatótermet igénybe venni, amely növelte a szervezési munkát, az időszükségletet és adott esetben a költségeket is. Az oktatások színvonalas előkészítése és lebonyolítása rendkívül nagy humán erőforrás igénnyel járt (sokszorosítás, terem berendezés, stb.) amelyet az ügyintéző köztisztviselők tartósan folyamatosan már nem voltak képesek megoldani. Hivatali

70

összefogás is szükséges volt ahhoz, hogy minden képzésünk gördülékenyen és fennakadás nélkül valósuljon meg. Összességében megállapítható, hogy a képzési, továbbképzési tevékenység rendkívül sikeres, hiszen az ott szerzett ismereteket a köztisztviselők közvetlenül kamatoztatják a mindennapi jogalkalmazói tevékenységükben. Olyan társadalmilag hasznos tevékenységről van itt szó, amelynek eredményessége megjelenik a közigazgatási közszolgáltatások minőségében, és ezáltal közvetlen hatása van az társadalom tagjai számára. A Hivatalok képzési tevékenysége csúcsra járatott. A ROP 3.1.1. program lebonyolítása a szervezési és pénzügyi feladatokat ellátóknál, valamint a szervezeti egységek közötti párbeszédben, munkakapcsolatban újszerű módszerek alkalmazását, szemléletmód változást is eredményezett. Az új típusú feladat új együttműködési formák kialakítását, a szervezeti együttműködés erősödését eredményezte egy szervezeti tanulási folyamaton keresztül.

5.1.1 A közigazgatási alapvizsga és ügykezelői alapvizsga szervezésének megállapításai 2006. évben is a jogszabályi előírásnak megfelelően – január, március, május, szeptember és november hónapokban – szerveztük meg a közigazgatási és ügykezelői alapvizsgákat. Az év folyamán ügykezelői alapvizsgára nagyon alacsony számban érkezett jelentkezés. Az előző évekhez képest folytatódott 2005-2006. években is az a tendencia, mely azt mutatja, hogy jelentősen visszaesett az ügykezelői vizsgára jelentkezettek száma. Ez összhangban áll azzal a tényadattal, hogy folyamatosan csökken az ügykezelő besorolású köztisztviselők létszáma. A munkáltatók egy részénél továbbra is előfordult, hogy a vizsga letételére előírt határidő előtti utolsó vizsgaidőszakra jelentették be a köztisztviselőt vizsgára. A vizsgabizottságok összeállításánál külön figyelmet fordítottunk az összeférhetetlenségre (a vizsgabizottság és hallgatók viszonylatában), ezért fordult elő az, hogy az év folyamán egy munkatársunkat a Békés Megyei Közigazgatási Hivatalba küldtük vizsgázni. Figyeltünk arra is, hogy lehetőleg a saját munkatársainkat vonjuk be a vizsgáztatásba. A külső vizsgáztatók köre a jegyzőkre terjed ki. 2006-ban az összesen nyolc vizsgabizottság összeállításánál nem vettünk igénybe külső vizsgáztatókat. 2006-ban már az átdolgozott közigazgatási alapvizsga tananyagából történt a felkészítés és a vizsgáztatás. Annak ellenére, hogy az írásbeli feladatok értékelésénél az elérhető pontszám minimum határa lényegesen csökkent (61 pontról 51 pontra), a tananyag mennyisége is kevesebb, és az oktatók véleménye az új tananyagról jó, tanulhatóbb, érthetőbb a korábbinál, a vizsgázók eredményei ennek arányában nem javultak. Továbbra is magas a sikertelen vizsgázók száma. Ennek oka abban keresendő, hogy a munkáltatók jelentős része nem biztosít elegendő időt a felkészüléshez, illetve a köztisztviselők részéről sem tapasztalunk mindig megfelelő aktivitást.

71

A jelenleg forgalomban lévő ügykezelői tankönyv 1998-as kiadású. Átdolgozása a Magyar Közigazgatási Intézettől kapott tájékoztatás szerint hamarosan befejeződik, és kiadásra kerül az új tankönyv. Az alapvizsga felkészítőn és vizsgán megjelentek számában az elmúlt évhez képest nincs számottevő eltérés. Azok a köztisztviselők, akik sikeres alapvizsgát tettek, alkalmassá váltak a közigazgatási szervek rendszerében való eligazodásra, elsajátították a közigazgatás működésére vonatkozó alapvető szabályokat, ezáltal képesek lesznek a közigazgatási feladatok szakszerű és törvényes végrehajtásában való közreműködésre. Ebben az évben már teljes körűen használtuk a Magyar Közigazgatási Intézet által kifejlesztett TEKTOR vizsgaszervező programot az alap-, az ügykezelői és a szakvizsgaszervezés során is. A technikai problémák ellenére jelentős adminisztrációs tehertől mentesít a használata, azonban a további módosítások érdekében kapcsolatban állunk a fejlesztést végzőkkel.

5.1.2. A közigazgatási szakvizsga szervezésének megállapításai A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján minden I. besorolású köztisztviselőnek közigazgatási szakvizsgát kell tennie a kinevezését követően a törvényben meghatározott időn belül. A közigazgatási szakvizsgáról szóló 36/1998. (II. 27.) Kormányrendelet szabályozza a szakvizsgáztatás rendszerét, módszertanát. Ezen előírások, valamint a Magyar Közigazgatási Intézet által kiadott eljárásrend alapján szervezzük a szakvizsgákat. A statisztikai adatokból is kitűnik, hogy a jelentkezettek száma és a ténylegesen részt vevők száma jelentős eltérést mutat, ami abból következik, hogy nem kellő körültekintéssel jelentik be a munkáltatók a vizsgázókat, ezért munkaszervezési okokra hivatkozva jelentős a halasztási kérelmek száma. A választható tantárgyak esetében a jelentkezők túlnyomó többsége – a korábbi évekhez hasonlóan – a közigazgatási szerv jellegének megfelelően az Önkormányzati közigazgatást és az Államigazgatást választotta. Így ezekből tartottunk felkészítőt. Pénzügyi és költségvetési igazgatás tantárgyból valamint a „Közszolgáltatások szervezése és igazgatása” című tárgyból két – a régióba tartozó – megye kölcsönösen összehangolta a szakvizsga felkészítést. A felkészítő tanfolyamok minél magasabb színvonala érdekében az oktatók egyrészt a hivatali munkatársak közül, másrészt külső közigazgatási szervek illetve egyetemi oktatók közül kerültek ki. A Ktv. 2001. évi módosítása által előírt tömeges szakvizsga kötelezettségek teljesítését követően 2004. június 30. után jelentős létszámcsökkenés következett be, mely 2006-

72

ban a korábbi évek – a Ktv. módisítást megelőző időszak - szintjére esett vissza. A szakvizsgán megjelentek száma szintén csökkenő tendenciát mutat.

5.1.3. ROP 3.1.1. keretében megvalósuló közigazgatási kapacitásfejlesztési program Az első Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programja (ROP 3.1. intézkedés első komponense) keretében rendelkezésre álló forrás egyrészt a helyi-területi közigazgatásban dolgozó köztisztviselők továbbképzésére, másrészt a helyi közigazgatás modernizálását és a továbbképzéseket megalapozó tanácsadásra (tanulmányok, módszertani anyagok, szervezeti és működési megoldások kidolgozására) használható fel. A három évre tervezett, 2007-ben záruló, központi program keretében megvalósuló feladatok végrehajtását 2005 évben kezdtük meg. A program keretében 34 szakmai és 3 nyelvi, a helyi közigazgatás köztisztviselőinek felkészítését szolgáló – de más célcsoportok képzésére is felhasználandó – központi továbbképzési program került kifejlesztésre (pl. az új közigazgatási eljárási törvény alkalmazása, közbeszerzési ismeretek, az EU támogatási rendszeréhez kapcsolódó pályázati technikák, a helyi jogalkotás módszertana, terület- és településfejlesztési, illetve rendezési ismeretek, programozási és projektmenedzselési technikák, minőségirányítási megoldások). Az indító, 2005-ös évben viszonylag kevés program valósult meg, a képzési program turnusait nem tudtuk előkészíteni és megszervezni, mert a központi fejlesztésű tananyag nem, vagy olyan megkésve készült el, amely miatt már nem sikerült az első turnusok elindítása sem. A továbbképzések elősegítették, hogy a helyi közigazgatásban még általánosabbá váljon a modern vezetési és igazgatási módszerek alkalmazása. 2006. évben négyszeresére növekedett a lebonyolított programok száma. A képzések megszervezésével és lebonyolításával járó jelentős adminisztrációs tevékenység mellett (turnusbejelentő, jelenléti ív, turnuszáró, tanúsítvány, oktatói felkérés, terem igénylés) el kellett készíteni a programonkénti, valamint az összesített havi, negyedéves rendszeres jelentéseket. A honlapokon számoltunk be a már teljesített illetve a tervezett oktatásokról, azok célcsoportjáról és tematikájáról. A 2006-os év a választások jegyében telt, így természetesen az oktatások időpontjának meghatározásánál és a hallgatók turnusokba sorolásánál figyelemmel voltunk a köztisztviselők, elsősorban a jegyzők választási feladataira és leterheltségére. Ebben az évben érvényesült már az általános igény, hogy a jegyzők delegálják a képzés tematikájához kapcsolódó szakterületen dolgozó munkatársaikat az oktatásokra, így örvendetesen bővült a továbbképzésben részesülő köztisztviselői állomány. A programok elősegítették azt is, hogy a helyi-területi közigazgatás még nyitottabbá váljon a helyi civil társadalommal és a gazdaság szereplőivel való együttműködésre.

73

A 2007. november 30.-án záruló projekt teljesítése a régióban megközelíti a kétharmados szintet. Ez az országos helyzethez mérten igen jónak mondható, az ez évi feladatokat tekintve azonban még feszítettebb megvalósítást prognosztizál. A szervezők eredményességét objektív okok nehezítik, például a programok egy része még fejlesztés alatt áll, a központi tematika nem készült el. Az e-learning alapú nyelvi képzés eltér a többi programtól, mivel távoktatás keretében történik. E képzést angol és német nyelven indították be. A vártnál csekélyebb érdeklődés mutatkozott e képzés iránt annak ellenére, hogy többször is meghirdetésre került és tájékoztattuk a munkáltatókat a feltételekről és a lehetőségről. Információk szerint az internet hozzáférés hiánya, vagy korlátozott mértéke miatt kevés az érdeklődők aránya, a munkáltatók sem szívesen járulnak hozzá, hogy munkaidőn túl használják a köztisztviselők a technikai eszközöket.

5.1.4. A 2006. évi éves továbbképzési terv megvalósítása A megyék 2006. évi továbbképzési tervében, valamint a 2003-2006. közötti időszakot átfogó középtávú ciklusprogramban szereplő továbbképzések összeállítása során jelentős szerepet vállaltak az 1020/2003. (III. 27.) Kormányhatározatban megfogalmazott stratégiai célkitűzések végrehajtásában. A köztisztviselői továbbképzések prioritásai között szerepelt a Kormány továbbképzési főirányaihoz való igazodás, az EU-s követelmények folyamatos megismertetése, a vezetőképzés, az elektronikus kormányzásra való áttérés segítése, az idegen nyelvi képzés, valamint az ágazati továbbképzésben a hatékony munkaszervezés és a törvényességi követelmények érvényesítése. A megyék a megyei szintű 2006. évi Éves Továbbképzési Tervek összeállítása során is kiemelt figyelmet fordítottak a Kormány célkitűzéseivel egyező megyei középtávú továbbképzési tervkoncepció végrehajtására. A megyékben azonban a terveket nem sikerült maradéktalanul végrehajtani. A lemaradás alapvetően két okra vezethető vissza. Az egyik az, hogy a ROP-os képzések olyan tömege zúdult a köztisztviselőkre az elmúlt két évben, amely már időben vált a további (a nem kötelező) továbbképzések akadályozó tényezőjévé. A másik ok, hogy az EU-s forrásból biztosított támogatások nagy aránya miatt csökkent a Kormány továbbképzési célelőirányzatból nyújtott támogatásának összege, mely az önkormányzati erőforrások jelentősebb igénybevételét feltételezte. Az önkormányzatok köztudottan nehéz anyagi helyzete azonban jelentős akadályozó tényezőt jelentett a tanfolyami költségek saját finanszírozásának kérdésében. Ezzel meghiusítva több, korábban igényként jelzett program megvalósítását. Ugyanakkor a szervező közigazgatási hivatal képzési kapacitása (időbeli, tárgyi, financiális feltételek) sem elegendő azon programok lebonyolítására, melyeket

74

célszerű lenne megvalósítani, tekintettel a Kormány által meghatározott kiemelt továbbképzési főirányokra. A ciklusprogramokból is kitűnik, hogy e kiemelt képzéseket eredetileg dupla létszámmal állították be 2006. évre, azonban ez évi keretösszeg sem tette lehetővé csak a célként kitűzött létszám 50 %-ának képzését. Összességében az adatokból kitűnik, hogy jelentős lett azon köztisztviselők száma, akik képzésére nem kerülhetett sor ebben a formában. Ez évben is fontosnak tartjuk kiemelni, hogy ezen programok, továbbképzések tekintetében az önkormányzatok részéről jelentős igénnyel lehetne számolni ha a tervezett képzések támogatási összege magasabb volna. Alapelvünk továbbra is az, hogy elsősorban a kiemelt főirányhoz tartozó olyan képzések lebonyolítását részesítjük előnyben (vezetőképzés), melyekre központi program állt rendelkezésre:

• Nyelvi képzés: 2006 évben 12 fő képzésére került sor, első sorban azok részére akik 2005. évben is részt vettek a nyelvi alapképzésen.

• Az általános közigazgatási vezetési ismeretek (3 modulos) képzés keretében a 3. modul a Minőségfejlesztés a közigazgatásban a CAF önértékelési rendszer alapján c. képzést (az eddigi gyakorlattól eltérően csak fele összegű támogatás miatt) 30 fő részére szervezhettük meg.

A fenti képzések mellett változatlanul kiemelkedő szerepe volt az elmúlt évben is a „Közigazgatási eljárások” c. kötelező programok szervezésének. 2006. évben régiós szinten még mindig több, mint 1000 fő sajátította el a Ket. alkalmazását segítő ismereteket. Így összességében a két év alatt a köztisztviselők mintegy 70%-át érintette a képzés a három megyében.

5.1.5. Anyakönyvi szakvizsga szervezése Ugyancsak ebben az évben került sor anyakönyvi szakvizsga szervezésére is. Az önkormányzatoknál történt létszám-változások miatt lépett fel igény anyakönyvi szakvizsga szervezésére, melyen 10 fő köztisztviselő vett részt és tett sikeres vizsgát. Bács-Kiskun megye minden ében szervez anyakönyvi szakvizsgára előkészítő tanfolyamot és szakvizsgát. 2006-ban 18 köztisztviselő vett ezen részt és tett eredményes vizsgát.

5.1.6. Alkotmányos alapismeretek vizsga szervezése A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (Ápt.) 2005. évi XLVI. törvénnyel történt módosítása részben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében, részben a Kormány „Öt pontban a nemzeti

75

felelősségről” című programjában meghatározott elvek megvalósítása érdekében történt. A törvény módosítása maga után vonta a végrehajtási rendeletnek, a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendeletnek a 119/2005. (VI. 28.) Korm. rendelettel történt módosítását is. A jogszabályok módosítása az alkotmányos alapismeretek vizsgáztatással kapcsolatban a következő változásokat jelentette: 2006. január 1-jétől akik hitelesen igazolják, hogy magyar tannyelvű oktatási intézményben (Magyarországon, vagy a határon túl) alap-, közép- vagy felsőfokú végzettséget szereztek, nem kell vizsgát tenniük. A honosítási kérelemhez – amelyet a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnek kell beadni -a végzettséget igazoló okirat hiteles másolatát, illetve (amennyiben az nem magyar, vagy kétnyelvű dokumentum) a hiteles fordítását kell mellékelniük. A vizsga díja jelentősen csökkent 28 ezer forintról 5 ezer forintra. A 2006. január 1-től életbe lépett jogszabályi változás erősen éreztette hatását a vizsgára jelentkezők létszámát illetően, lényegesen kevesebb azoknak a köre, akik vizsgára kötelezettek. Ennek következtében 2006-ban mindössze néhány alkalommal szerveztünk számukra vizsgát. A konzultáció lehetőségét is biztosította a korábbi gyakorlatnak megfelelően a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal az állampolgársági vizsgára jelentkezők számára, de erre is igaz, úgy, mint a vizsgákra, hogy drasztikusan csökkent azok száma, akik élnek ezzel a lehetőséggel. Tapasztalataink szerint ez a jogszabályváltozás a határon túli magyar nemzetiségű ügyfelek széles körét érintette, melynek következményeként többen visszavonták a jelentkezésüket, illetve a jogszabályváltozásról való tájékoztatás után be sem nyújtották azt.

5.2. Összefüggés a közigazgatási munka színvonalának változása és a ráfordított képzési erőforrások közt A képzéseken alkalmazott mérési módszerek adatainak elemzésével alátámasztható, hogy az évek során kialakított stabil oktatói csoport magas színvonalon adja át a tematikában szereplő tudásanyagot. Naprakész, a legfrissebb szakmai eredményeket is közvetítő minősítést kaptak oktatóink. Általában elmondható, hogy a hosszú távú statisztikai adatok alapján a kapott értékelő adatok 4,6 pont felettiek. Az alaptevékenységi körbe tartozó képzési formák esetében a köztisztviselők egyébként is motiváltak, de megítélésük szerint, - mely összhangban áll a munkáltatók jelzéseivel – a megszerzett ismeretanyag segítette mindennapi munkavégzésüket, átfogóan adott kitekintést a közigazgatás egészéről. Azonban ez főleg az oktatók tevékenységének köszönhető, ugyanis a tananyag elavultságát egyre többen jelzik. A szakterületekre fókuszáló és a vezetői továbbképzések körébe tartozó képzési programokat a résztvevők és a munkáltatók egyhangúan hasznosnak, ismeretbővítőnek, szakmai

76

tudást elmélyítőnek tartják. Ezek napi munkafolyamatokban történő alkalmazása, beépítése ténylegesen megtörtént. A Hivatalok szervező tevékenységét minden esetben megfelelőnek, jó színvonalúnak tartják. A Hivatalok szakmai presztízsére jellemző, hogy számos egyetemista, többségében joghallgató töltötte itt nyári szakmai gyakorlatát, illetve Csongrád megyében több alkalommal került sor jogi asszisztensek képzésére is. A Hivatalok saját munkatársaik számára is biztosították a tevékenységi területük szerinti képzéseken való részvételt. Pl. Európai Uniós pályázatírói képzés, közbeszerzés, vezetői ismeretek fejlesztése, korrupció elleni küzdelem stb. Visszajelzéseik alapján ennek során olyan ismeretekre, képességekre, készségekre tettek szert – pályázatírás, projekt szemléletű gondolkodás, Európai Uniós ismeretek elsajátítása, komplex ágazati gondolkodás során – amit jól használhatnak a mindennapi szervező, koordináló munka során.

77

VVII.. AA HHIIVVAATTAALLOOKK SSZZEERRVVII ÉÉSS FFEENNNNTTAARRTTÓÓII ÉÉSS FFUUNNKKCCIIOONNÁÁLLIISS

TTEEVVÉÉKKEENNYYSSÉÉGGEE A forráshiányos gazdálkodás megkövetelte a pénzügyek megfelelő kezelését és irányítását, a költségtakarékos gazdálkodás fenntartását, a gazdálkodást segítő programok fejlesztését, a Hivatalok eszköz-állományának racionális felhasználását.

6.1. A működési feltételek alakulásának általános bemutatása A régió valamennyi hivatala a 2006. évi működését lényegesen nehezebb körülmények között kezdte meg, mint 2005. évben. Ez elsősorban az alulfinanszírozással és a működési kiadásokra biztosított eredeti előirányzat alacsony voltával magyarázható. A 2006. évi működési feltételek megteremtése komoly próbatétel elé állította a hivatalokat. A költségvetési módosítások, támogatáscsökkentés, illetményalap emelkedés fedezetének kigazdálkodási kötelezettsége forráshiányos költségvetést eredményezett. A felügyeleti szervünk a tervtárgyalások során elismerte, hogy valamennyi hivatal zavartalan működéséhez, a megfelelő színvonalú feladatellátáshoz több milliós hiány prognosztizálható. Csongrád megyében a tervezéskor számított hiány 65,5 MFt, Bács-Kiskun megyében 21 MFt, Békés megyében pedig 9 MFt, amit a költségvetési tárgyalásokon a felügyeleti szerv képviselői is megerősítettek és jegyzőkönyvben rögzítettek. Többek között komoly gondot jelentett a hivatalok számára a 2006. április 1-jével 5,1%-kal megemelt illetményalap biztosításának kigazdálkodása, mivel erre a felügyeleti szerv külön forrást nem biztosított. A hiány kigazdálkodására a költségvetési tárgyalásokon a felügyeleti szerv képviselői részéről a hivatalok felé ajánlásként fogalmazódott meg, hogy az üres álláshelyeket ne töltsék be. A feladatnövekedés a hivatalokat folyamatosan arra kényszerítette, hogy a meglévő munkaerőt még hatékonyabban használják ki. Ez állandó munkakör-változtatással és túlmunka-végzéssel járt. Ahhoz képest, hogy valamennyi hivatalban a működési kiadásokra tervezett eredeti előirányzat még kevesebb volt, mint 2005-ben (Csongrád megye 25,2 MFt, Bács-Kiskun megye 32,5 MFt, Békés megye 25,4 MFt), az év végére a központi támogatás, a támogatásértékű bevétel, valamint a nagyfokú takarékosság segítségével sikerült fenntartani a Hivatalok működőképességét. A forráshiány azonban végig kísérte a 2006-os évet. A Hivatalok többségében a dologi kiadás előirányzat csupán az első félév végéig biztosította a működési feltételeket. Az év további időszakában a likviditást úgy tudták megőrizni, hogy a felügyeleti szerv valamennyi hivatal részére pótlólagos forrást biztosított (Csongrád megye 36,5 MFt, Bács-Kiskun megye 10 MFt, Békés megye 6 MFt). A többi hiányt az előző évi

78

pénzmaradvány igénybevételével, a célfeladatra biztosított forrásokból, saját bevételi többletből és egyéb bevételekből sikerült pótolni. A fentieken túl az évek óta bevezetett takarékossági intézkedéseknek köszönhetően sikerült a hivatalok működőképességét biztosítani. A jogszabályban meghatározott feladataikat Csongrád megye 447 MFt, Bács-Kiskun megye 521,2 MFt, Békés megye 376,9 MFt összegekből finanszírozták. A fenti források biztosították, hogy valamennyi hivatal adósság nélkül zárta a 2006. évet. A beruházási előirányzat mértéke a hivataloknál a beszámolási időszakban különböző módon alakult. Csongrád megyében az eredeti előirányzat mindössze 0,8 MFt volt, de az évközi előirányzat-módosítások eredményeként 1,7 MFt-ra emelkedett. Bács-Kiskun megyében az eredeti 2 MFt, a módosított előirányzat pedig 13 MFt volt. Békés megyében az eredeti előirányzat 1,7 MFt, a módosított pedig 4,6 MFt. A fenti összegből a hivatalok informatikai és irodatechnikai eszközöket vásároltak. A rendelkezésre álló keretből Bács-Kiskun megyében személygépkocsi cserét valósítottak meg. Felújítási előirányzatot több éve nem tudnak a hivatalok képezni. Ez azt jelenti, hogy az elöregedett eszközállomány felújítására nincs lehetőség, továbbá az ingyenes használatban lévő irodahelyiségek felújítása sem megoldható.

6.2. A hivatali feladatokban időközben bekövetkezett változások következményeinek értékelése A beszámolási időszakban a hivatalok hatásköre számottevően nem bővült, azonban az ellátandó feladatok mennyisége megszaporodott. Az egész közigazgatás szempontjából kiemelt jelentőségű változást, kihívást jelentett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 2005. november 1-i hatályba lépése. Természetesen az ezzel kapcsolatos többletfeladatok a hivatalok munkaterhét megnövelték, ennek hatása 2006-ban egyrészt jelentős többletfeladatot, másrészt többletköltséget jelentettek (pl. eljárás megindításáról értesítés, szakhatósági állásfoglalások beszerzése, nemzetközi jogsegélyügyben a magyar és külföldi hatóság közvetlen kapcsolata, iratminták, ügymenetmodellek elkészítése, folyamatos karbantartása). A szociális és gyámhivataloknál a szociális intézmények kiemelt ellenőrzése, másodfokú hatásköri feladatok a települési önkormányzatok jegyzőjének hatáskörébe utalt szociális rászorultságtól függő pénzbeni ellátások hatósági ügyében, a bűnmegelőzésben többletfeladatot jelentettek.

79

Bővült a szociális és gyámhivatalok feladata 2006. július 1. napjától a közgyógyellátási, foglalkoztatási, engedélykiadási és a gázár-támogatási másodfokú feladatok ellátásával. Az elektronikus információszolgáltatásról szóló 2005. évi XC. törvényben foglalt önkormányzati kötelezettség sikeres teljesítése a hivatalok számára is többletfeladatot jelentett. A hivatalok munkatársaira hárult, hogy az önkormányzatok jegyzőit és munkatársait megismertesse a TERKA alkalmazás telepítésének és kezelésének legfontosabb kérdéseivel, a jelentések továbbításának módjával. 2005. március 1-jétől elindult a három éves Regionális Operatív Program (ROP), amely a magyar közigazgatási rendszer megerősítését célozta. A ROP végrehajtása megfontolt gazdálkodást igényelt a hivatalok likviditásának fenntartása érdekében, mivel a Program költségeit a hivataloknak kell megelőlegezni, annak megtérülése a havi elszámolás benyújtása után több hónappal történik. Jelentősen megnehezítette a hivatalok feladatait a „gördülő” finanszírozás, egyúttal jelentős többletfeladatot is okozott. A megszaporodott feladatokra tekintettel 2006. évben általános gyakorlattá vált, hogy egy-egy feladatot team munkában oldottunk meg. A munkatársak leterheltsége rendkívül megnövekedett. Gyakori volt a munkaidőn túli munkavégzés annak érdekében, hogy a feladatokat határidőben el tudjuk végezni.

6.3. A bér- és létszámgazdálkodás számszerű bemutatása, értékelése, a személyi juttatások alakulása Kedvező döntés volt a köztisztviselők számára, hogy az illetményalap 2006. április 1-jétől 35.000 Ft-ról 36.800 Ft-ra nőtt. A hivatalvezetés számára azonban komoly problémát jelentett az a tény, hogy a 2006. évre engedélyezett személyi juttatás előirányzat nem tartalmazott forrást az április 1-i illetményalap növekmény fedezetére. A hivatalok többsége az illetményalap-növekedés fedezetét úgy oldotta meg, hogy csökkentette a nem alanyi jogon járó juttatások mértékét, illetve üres álláshelyeit nem töltötte be. 2006. évben mindhárom megyében a 2005. évi engedélyezett létszámhoz képest csökkent a hivatalok létszáma. Tekintettel arra, hogy Csongrád megye lett a regionális közigazgatási hivatal központja, ezért ezen hivatalt a központi létszámcsökkentés csak az első ütemben érintette három fővel. Bács-Kiskun és Békés megyében a központi létszámcsökkentési intézkedés két ütemben módosította a hivatalok engedélyezett létszámát. A létszámcsökkentést nyugdíjazásokkal, közös megegyezésekkel, lemondással, illetve a Prémium évek program lehetőségének kihasználásával oldották meg a hivatalok. Bács-Kiskun és Békés megyében a létszámcsökkentést többek között az üres álláshelyek megszüntetésével valósították meg. A Bács-Kiskun és Békés megyei

80

Közigazgatási Hivatal a központi költségvetésből a felmerült többletköltségek finanszírozására támogatásban részesült. A hivatalok engedélyezett létszáma 2006. január és december hónapját tekintve az alábbiak szerint alakult: - Csongrád megye: 70 főről 67 főre módosult, - Bács-Kiskun megye: 76 főről 67 főre módosult, - Békés megye: 62 főről 53 főre módosult. Bács-Kiskun megyében három fő ösztöndíjast foglalkoztattak. A hivatalokban a beszámolási időszakban a fluktuáció viszonylag alacsony volt. A létszámcsökkentések miatt valamennyi megyében munkakör-módosításokra került sor annak érdekében, hogy a megcsappant létszám ellenére a megnövekedett feladatokat hatékonyan el tudják látni. Az üres álláshelyeken megtervezett illetmények, valamint a betegség miatti távollét is megtakarítást jelentett a személyi juttatás előirányzaton.

6.4. A hivatalok pénzügyi feltételeinek bemutatása, a ténylegesen befolyt bevételek és az azok terhére teljesített kiadások alakulása A hivatalok költségvetésére 2006. évben is az alulfinanszírozottság volt a jellemző. Ezzel tisztában volt a felügyeleti szervünk is, mert már a tervtárgyalásokat követően elismerte, hogy a dél-alföldi régióban a zavartalan működéshez, a megfelelő színvonalú feladatellátáshoz közel 100 MFt hiány prognosztizálható. Ezt figyelembe véve a hivatalok működőképességének biztosításához több ütemben nyújtott támogatást az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, összesen a három megyére vonatkozóan 52,5 MFt összegben. A hivatalok működésének pénzügyi feltételeit a felügyeleti szervtől kapott támogatás, a támogatásértékű bevételek és a saját bevételi forrás biztosította. A jogszabályban meghatározott feladatait Csongrád megye 447 MFt, Bács-Kiskun megye 521,2 MFt, Békés megye 377,2 MFt összegekből finanszírozták. A működési bevételek mindhárom hivatalban jól alakultak. Csongrád megyében a bevételi terv 40,2 MFt volt, a tényleges bevétel pedig 64,1 MFt lett, ebből 15 MFt összeget a felügyeleti szervtől bírságként kapott. A hatósági jogkörhöz köthető működési bevétel eredeti előirányzata 15 MFt volt, de a tényleges bevétel az ezen a tételen jelentkező bírság címén érkező támogatásnak köszönhetően 23,3 MFt lett. Valójában így hivatal saját bevétele 49,1 MFt, a tényleges többletbevétele pedig az eredeti előirányzathoz viszonyítva (40,2 MFt) 8,9 MFt volt a beszámolási időszakban.

81

A szolgáltatások ellenértékéből (vizsgák, konzultációk, választás) származó tervezett bevétel 25,2 MFt volt, míg a tényleges bevétel az országgyűlési, valamint helyi képviselőválasztásoknak köszönhetően 40,1 MFt lett. Bács-Kiskun megyében a működési bevételek teljesítése az eredeti előirányzatot 76 %-kal haladta meg. Ennek oka, hogy 2006. évtől a fogyasztóvédelmi bírságból a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőséget megillető 12,8 MFt működési bevételként kellett elszámolni (korábban átvett pénzeszköz volt), valamint a hiány csökkentésére juttatott forrás egy részének (6 MFt.) jogcíme is működési bevétel volt. Előzőeken túl a hivatal a kötelező képzéseken felül különböző képzések szervezésével 12,2 MFt többletbevételt realizált. A támogatásértékű bevételek - 3,5 MFt - állami forrásból származtak, a választásokban való közreműködés költségeit hivatottak finanszírozni. Az EU-ból származó pénzeszközök – 12,9 MFt - a ROP program lebonyolításának költségeit térítették meg. Év közben nevesített feladatok (éves képzési terv végrehajtása és a képzés személyi feltételeinek megerősítése 5,6 MFt, parlagfű mentesítés koordinálása 1 millió Ft., szociális intézmények fokozott ellenőrzése 3,6 MFt, ügyiratkezelés informatikai hátterének biztosítása 1,5 MFt, létszámcsökkentés többlet költsége 31,5 MFt, dologi hiány csökkentése 4 MFt, ösztöndíjasok foglalkoztatása 1,5 MFt, polgármesterek képzése 0,1 MFt.) finanszírozását pótlólagos költségvetési támogatás biztosította. Békés megyében az elmúlt évben a befolyt bevételek egy része meghatározott feladathoz kötődött, másik része a hivatal döntéséhez. Így 2006. évben a fogyasztóvédelmi bírságból befolyt bevétel 4,4 MFt volt, a szociális intézmények fokozott ellenőrzésére 6,6 MFt, a parlagfű mentesítésre 1 MFt támogatást kaptak. Választási előlegként 2,8 MFt került leutalásra. A MKI-tól a személyi feltételek megerősítésére 4,7 MFt-ot biztosítottak, a létszámcsökkentés költségeinek megtérítéséből 3,9 MFt folyt be. Építési bírságbevételből 2006. évben részesült a hivatal először - 3 MFt összegben. December hónap végén 6 MFt összegben egyszeri póttámogatást biztosított a felügyeleti szerv. Békés megyében a saját bevétel eredeti előirányzata 2006. évben 24 MFt volt. Az elmúlt évben először részesültek 3 MFt összegben az építési bírságbevételből, mely szintén hozzájárult a saját bevétel teljesítéséhez. A módosított előirányzat így 29,4 MFt-ra, a teljesítés 29,5 MFt-ra változott. Csongrád megyében az elmúlt évben a befolyt bevételek egy része meghatározott feladathoz kötődött, másik része a hivatal döntéséhez. Így 2006. évben a fogyasztóvédelmi bírságból befolyt bevétel 5,1 MFt , építési birságból 0,1 MFt volt. A szociális intézmények fokozott ellenőrzésére 2,7 MFt, a parlagfű mentesítésre 1 MFt,informatikai eszközök beszerzésére 1,5 MFt támogatást kaptak. Választási előlegként 2,9 MFt került leutalásra. A MKI-tól a személyi feltételek megerősítésére 4,8 MFt-ot biztosítottak. Építési bírságbevételből 2006. évben részesült a hivatal - 15 MFt összegben. Ingatlan értékesítésből 6,5 MFt összegben egyszeri póttámogatást biztosított a felügyeleti szerv.

82

2006. évben kiemelt céltámogatásokban is részesültek a hivatalok:

• EU forrásokból megvalósított köztisztviselői képzések (ROP program), • országgyűlési választás lebonyolításában közreműködés, • önkormányzati választás lebonyolításában közreműködés, • éves képzési terv végrehajtása és a képzés személyi feltételeinek

megerősítése, • polgármesterek képzése, • parlagfű-mentesítés koordinálása, • szociális intézmények fokozott ellenőrzése, • ügyiratkezelés informatikai hátterének megteremtése, • 2005. évi létszámcsökkentés áthúzódó költségei, • 2006. évi létszámcsökkentés többletköltségei, • ösztöndíjasok foglalkoztatása.

A kiemelt előirányzatok pénzügyi teljesítését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a személyi juttatás kiemelt előirányzaton belül elsődlegesen a kötelező jelleggel kifizetésre kerülő rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások fedezetét tervezték meg a hivatalok. A nem rendszeres személyi juttatás előirányzaton belül Csongrád megyében gondot jelentett, hogy 2006. decemberében nyugdíjazás miatt 4 fő távozott a hivataltól, amelyet az érintettek előre nem jelentettek be, így az őket megillető jubileumi jutalom összegét betervezni nem tudták. (Eredeti előirányzat: 5,8 MFt, teljesítés: 9,5 MFt.) A külső személyi juttatásokra történő tervezés eltérő volt a hivatalok között. Csongrád megye a szűkös keret miatt az oktatással kapcsolatos megbízási díjak fedezetét nem tudta megtervezni, azonban a tényleges kiadás 19,5 MFt volt. Bács-Kiskun megyében a tervezett összeget meghaladóan a teljesítés 16 MFt volt. Csongrád megyében a munkaadói járulék előirányzaton az eredeti előirányzat már a tervezés során kevésnek bizonyult, de a központi támogatásból és a többletbevételből sikerült biztosítani az év végén a járulékok fedezetét. Ezen az előirányzaton a pénzügyi helyzete akkor konszolidálódott, amikor az állammal szemben fennálló kötelezettsége teljesítésére központi támogatást kapott. A munkaadót terhelő járulékok fedezetét Bács-Kiskun megye sem tudta teljes egészében megtervezni, azonban az üres álláshelyekből származó megtakarításból, illetve bevételi többletből az év végére sikerült a hiányt kiküszöbölni. A dologi kiadás előirányzaton a régió valamennyi hivatala a szükséges összeg mintegy felét tudta csak megtervezni. Előirányzat átcsoportosításokkal, támogatásértékű bevételekkel, többletbevétellel és céltámogatásokkal sikerült megemelni az előirányzatot. A hivataloknak 2006-ban felújítási keret nem állt rendelkezésükre.

83

A felhalmozás előirányzat mértéke a hivataloknál különböző módon alakult 2006. évben. Az eredeti előirányzat összegét mindhárom hivatal előirányzat-átcsoportosítással tudta emelni. Csongrád megyében a dolgozók lakásépítés, -vásárlás munkáltatói támogatására a központi keretből 2,3 MFt, a törlesztésekből 0,3 MFt állt rendelkezésre. Ebből a beszámolási időszakban 2 fő részesült lakásépítési támogatásban, míg további 1 fő igényének kielégítése folyamatban van. Bács-Kiskun megyében a dolgozók lakásépítés, -vásárlás munkáltatói támogatására központi keretből 2,9 MFt, az előző évek kölcsöneinek megtérüléséből 0,9 MFt állt rendelkezésre, azonban 2006-ban a munkatársak támogatási igényt nem nyújtottak be. Békés megyében a lakásépítés, -vásárlás finanszírozására 1,4 MFt-ot fordítottak.

6.5. A tárgyi feltételek alakulásának bemutatása Csongrád megye a beszámolási időszakban minimális összeget költött a tárgyi feltételek javítására. Fénymásológépet, multifunkciós fax/színes nyomtatót, nyomtatót, projektort és telefonközponthoz vezérlőegységet vásárolt. A tárgyi feltételeket bizonyos mértékben javította az a tény, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból 8 db számítógépet és bútorokat kapott térítésmentesen. Bács-Kiskun megyében a munkavégzés feltételeit nagymértékben javította, hogy anyagi lehetőségeik függvényében a mindennapi munkához használt számítástechnikai eszközöket sikerült korszerűbbre cserélni (10 db számítógép, 5 db hordozható számítógép, 6 db hordozható nyomtató, 8 db irodai nyomtató, 32 db LCD monitor, 1 db fax). A postázási munka megkönnyítésére 1 db szoftvert vásároltak. Békés megyében a hivatal részére biztosított beruházási előirányzat terhére és a felügyeleti szerv által év végén nyújtott támogatás terhére összesen 20 db új számítógépet sikerült beszerezni. Ez azt jelenti, hogy az informatikai eszközök most már biztosítani tudják a zavartalan feladatellátást. Általánosságban elmondható, hogy a nagy teljesítményű nyomtatók, valamint a fénymásoló gépek Békés és Csongrád megyei hivatalban elavultak, nem költségtakarékosak, fenntartásuk jelentős kiadással jár. Csongrád megyében a hivatali feladatok ellátását nagymértékben nehezíti, hogy a gépjárműpark meglehetősen elöregedett, a hat gépkocsi közül kettő használhatatlanná vált, ezért azok értékesítésre kerültek (70 eFt). A Hivatal gépjárművei közül a legfiatalabb három éves, a legöregebb pedig tizenegy éves. Bács-Kiskun megyében a rendelkezésre álló gépjárművek összetétele és kora elfogadhatónak mondható. Életkorukat tekintve a legidősebb hat éves, a legfiatalabb 2006-os beszerzésű.

84

Békés megyében a gépjármű állomány nagyon elöregedett. A legfiatalabb öt éves, a legöregebb tizenhárom éves. Általánosságban elmondható, hogy az elöregedett gépkocsik üzemeltetése komoly problémát jelent a hivatalok számára. A következő időszakban a fenntartási költségek növekedésével számolni kell. Csongrád megyében a hivatal a Csongrád Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő irodaházban működik, mintegy 1.200 m2 területen. Az 58 irodát részben térítésmentesen, részben bérleti díj ellenében használja. A munkatársak elhelyezése többségében jónak mondható, a kollegák zöme külön irodában dolgozik. A szobák berendezése, a bútorok nagyon elavultak. Cseréjük évek óta nem megoldott. Bár a munkavédelmi szakértő az ellenőrzésénél megállapította, hogy a képernyős munkahelyek nem felelnek meg a jogszabály által előírt követelményeknek, de ezen munkaállomások kockázati tényezőit a beszámolási időszakban – pénzügyi fedezet híján – csak kismértékben sikerült kiküszöbölni. Bács-Kiskun megyében a hivatal elhelyezése a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tulajdonában álló irodaházban biztosított. A hivatal által használt terület közel 1.200 m2, 50 %-a ingyenes használati jogú, 50 %-át pedig bérli a hivatal. Az irodák száma 61 db. A munkatársak munkakörülménye, elhelyezése jónak mondható. Békés megyében a hivatal 700 m2 irodahelyiség használ. Az 53 fő 32 irodában dolgozik, ezáltal a munkakörülmények az irodabérletek takarékossági megfontolásból történő felmondása miatt rosszabbodtak. Az irodák egészségügyi szempontból is indokolt festését, mázolását forráshiány miatt évek óta nem tudják megoldani.

6.6. A hivatali szervezet működtetésében alkalmazott korszerű szervezési és vezetési módszerek alkalmazási tapasztalatai A stratégiai célok teljesülése érdekében a régió megyéinek hivatalvezetése rendszeres és teljes körű tájékoztatást ad azokról a feladatokról és lehetőségekről, valamint elképzelésekről, melyek a hivatalok jövőbeni működését és feladatellátását érinthetik. A kiemelt feladatokra építve kerül sor a dolgozói teljesítményfeladatok meghatározására. A teljesítés folyamatos nyomon követése, számonkérése a vezetés nélkülözhetetlen eszköze. A cél a teljesítményértékeléseken és az elvégzett feladatok hatáselemzésén alapuló teljesítményelvű működtetés megvalósítása. Az erőforrásokat úgy rendeljük a folyamatokhoz, hogy azok kielégítően segítsék a szervezet stratégiai céljainak elérését. Minden megyében a hivatali dolgozók által ismertek a kulcsfontosságú folyamatokhoz kapcsolódó teljesítménycélok és az azokhoz kapcsolódó egyéni teljesítmény-követelmények. Az elmúlt három év tudatos

85

vezetői intézkedéseinek eredményeként minden közigazgatási hivatali munkatárs a szakmai felkészültségének, tapasztalatának, képességeinek legmegfelelőbb munkakörben dolgozik, illetve lát el feladatot. Érvényesül és fokozatosan szélesedik, elmélyül a kommunikációra és párbeszédre épülő feladat-megoldás, a munkatársak ötleteinek, javaslatainak beépítése. Minden esetben a „nyitott ajtó” elvét alkalmazzuk. Az erős, cselekedni képes és tettre kész, hivatali szemléletmód megvalósulása már egy megkezdett folyamat része. Az a tapasztalatunk, hogy a meglévő humán erőforrás ésszerű munkakoordinációja lehetővé teszi az eredményesebb, magasabb szintű feladatellátást. A hatékonyság biztosítása érdekében tudatosan törekszünk a szervezeti és egyéni célok összehangolására. Az emberi erőforrás gazdálkodás módszerei közül kiemelten fontos a köztisztviselők szaktudásának felmérését, fejlesztését, hasznosítását, a hivatal emberi erőforrás-politikájának előrelátó tervezését, a munkatársak bevonását a folyamatokba. A közigazgatást is érintő egyre gyorsabb változások, az új típusú szervezeti formák, és az informatika gyors térnyerése előtérbe helyezi a csoportmunkát, a szakértői tevékenységet és az igen magas színvonalú ügyfélkiszolgálást. A napi feladatmegoldás szintjén – amennyiben az a feladat sajátosságaiból következik – elfogadott az a gondolkodásmód, hogy munkacsoportok állnak fel az érintett szervezeti egységek 1-1 felelős munkatársának bevonásával. Az együttműködés újszerűsége jótékonyan hatott a közös hivatali gondolkodásmód erősítésére és a résztvevők kreativitására, az innovatív ötletek, megoldási módok felszínre hozatalára. A hatékonyabb feladatellátás érdekében a rendszeresen vezetői értekezlek legfőbb célja a horizontális és vertikális információáramlás biztosítása. A tapasztalatok nagyon kedvezőek. A megbeszélések alkalmasak a problémafeltárásokra, és azok gyors és hatékony kezelésére is. Elengedhetetlen, hogy a szervezet struktúráját, működési rendjét rugalmasan hozzá alakítsuk a külső változásokhoz. Ugyanakkor naprakész belső szabályozással biztosítjuk a működési folyamatok stabilitását. A megyei szervezetek hatékonyabb irányítása érdekében a vezetők feladata, hogy a bekövetkező változások (akár személyi, akár feladaton alapuló változás) esetén a végrehajtást megtervezzék, és naprakész átlátható iránymutatást adjanak. A kollégákat rövid időn belül az újonnan jelentkező feladatok teljesítésére megfelelő módon felkészítsék. Csongrád megyében a nehéz költségvetési helyzet indokolttá tette a gazdasági folyamatok, a bevételek és a kiadások napi szintű elemzését. Ezzel kapcsolatosan új belső adatszolgáltatási formák születtek: a hivatal likviditási helyzetéről, a bevételek-

86

kiadások napi figyelemmel kíséréséről, ROP likviditás, oktatással kapcsolatos megbízási díjak, juttatások kimutatásáról. A korszerűbb módszereknek köszönhetően a belső adatszolgáltatás javult. A megyei hivatalokon belüli vezetői információs rendszer működtetése és állandó fejlesztése érzékelhetően javította a szervezetek működésének hatékonyságát. Ugyanakkor a továbblépés érdekében további tudatos értékelésekre, elemzésekre kell törekedni. A 2005-ben új feladatként megjelent FEUVE rendszer kialakítása és működtetése, az ellenőrzési nyomvonal megállapítása a megyei közigazgatási hivataloknál. Ennek során fontos szerepet kapott a kockázatok meghatározása, elemzése. A FEUVE rendszere (az elvek, eljárások, szabályzatok összessége) alkalmas arra, hogy a hivatalok a feladatok ellátása során az előirányzatokkal, a létszámmal, a vagyonával gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodjanak. Ez egyfajta kontroll a gazdálkodási folyamatok terén. A segítségével a hibák azonnal felismerhetők, jelezhetők és kiküszöbölhetők, illetve kijavíthatók. A hivatalokon belül kiemelt vezetői célként jelentkezett a kollégák részletes tájékoztatása a működéssel kapcsolatos valamennyi információról, illetve az egységes jogalkalmazás érdekében konzultációk szükség szerinti, de legalább havi rendszerességgel történt megtartása. Szintén kiemelkedő jelentőségű a nyugodt légkör, a kiszámíthatóság, a megfelelő fogadókészség biztosítása. Folyamatosan megtörtént az ügyfelek elégedettségének mérése, melynek során nemcsak a klasszikus értelemben vett ügyfelek, hanem az I. fokú gyámhatóságok, a tanfolyamok, az értekezletek résztvevői is minősítették a munkát. Az elért eredményeket objektív, számszerűsíthető formában is megjelenítik az évente készített és feldolgozott dolgozói elégedettségi kérdőívek, illetve a szintén évente kitöltött CAF kérdőívek. A régióban működő mindhárom megyei közigazgatási hivatal tervszerűen foglalkozik a minőségüggyel. Csongrád megyében 2003. évben, míg Bács-Kiskun és Békés megyében 2004. évben került bevezetésre a Általános Értékelési Keretrendszer (Common Assesment Framework – CAF), melynek során mindhárom megyében 2006. évben is sor került az önértékelésre a központi online rendszer segítségével. A minőségfejlesztési munka szakszerű végrehajtásának elismeréseként a mindhárom hivatal a korábbi kitöltésre vonatkozóan módszertani igazolást vehetett át. Szakmai sikert jelent, hogy hazánkat a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal képviselte az Európai Unió tagállamai között angol nyelvű publikációjával az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) CAF alkalmazások: jobb szolgáltatások az ügyfelek részére a CAF bevezetésével („CAF works – Better service for the citizens by using CAF”) címet viselő kiadványában.

87

Az önértékelések során az EU által kidolgozott szempontrendszer került alkalmazásra. Az értékelés eredményei szerint a hivatalokban általában tervezett és ellenőrzött módon valósulnak meg a folyamatok, az eredmények pedig folyamatosan javulnak. Az összehasonlíthatóság, valamint az egymástól való tanulás reményében a CAF dokumentumai egyelőre nem minden honlapon elérhető. A felmérések során felszínre került fejlesztendő területek alapulvételével megalkotott intézkedési tervek a régióban meglehetős hasonlóságot mutatnak, és a végrehajtásuknak már ma is tapasztalhatók az eredményei. Ezek az alábbiakban összegezhetők: • Előrelépés történt a köztisztviselők informáltsága és a hivatalok egészének

fejlesztését szolgáló feladatokhoz való hozzáállás tekintetében. • Gyakrabban kerül alkalmazásra a hivatali szintű feladatok végrehajtására a

munkacsoport módszert, amely lehetőséget ad egy-egy téma több szempontból történő áttekintésére, a részfeladatok differenciáltabb szétosztására, valamint a többdimenziós ellenőrzésre.

• A minőségközpontú szemlélet alapján folyamatosan felmérésre kerülnek az ügyfelek és partnerek elégedettsége munkánkkal kapcsolatosan. A felmérés eredményeinek összegzése alapján elmondható, hogy elismerően szólnak a közigazgatási hivatalokról. A megkérdezettek pozitívumként nevezték meg, hogy minden esetben kimerítő, azonnali, megbízható segítségnyújtásban van részük, a munkatársak jó szakmai felkészültséggel rendelkeznek, a szervezeti egységek munkája jó színvonalú.

A minőségügyi munka során bebizonyosodott, hogy a közigazgatási hivatalok vezetési módszereinek korszerűsítése elválaszthatatlan a dolgozók ösztönzési rendszerétől, ezért is nagy gondot fordítanak az éves teljesítménycélok reális kitűzésére. A cél az, hogy a megyékben mintaként szolgálva, vezető szerepet töltsenek be a közigazgatási hivatalok a minőségügy területén. A közigazgatás korszerűsítése során kiemelkedően fontos lépésének tartjuk a közigazgatási minőségfejlesztést, és az ehhez kapcsolódó szervezési, vezetési módszerek alkalmazását, mivel a közigazgatási szervek tevékenységének volumene, a közigazgatási szolgáltatások színvonala ez által emelhető. Összességében elmondhatjuk, hogy a CAF rendszer által segített menedzser-központú közigazgatási gondolkodásmód eredményeként meghozott intézkedésekkel tovább javítottuk munkatársaink, ügyfeleink és partnereink elégedettségét, illetve sikerült előrelépnünk a közigazgatási közszolgáltatások színvonalának javításában.

88

VII. AZ ÉV SORÁN KIEMELT FELADATOK, ILLETVE EZEK

VÉGREHAJTÁSA

7.1. A Ket. alkalmazásának tapasztalatai A hivatalok 2006. évi tevékenysége során kiemelt feladatként kezelték a Ket. alkalmazását, a napi joggyakorlatban történő hatályosulását. Ez a BM Ket. munkacsoporttal történő együttműködésen túl, nemcsak a hivatalok saját első- és másodfokú hatósági tevékenységében kapott kiemelt figyelmet, hanem a polgármesteri hivatalok felügyeleti ellenőrzésében is központi szerepet kapott. Hivatalok már 2005-ben felépítették saját helyi monitoring rendszerét: a hivatalvezetők kijelölték a monitoring működtetéséért felelős személyt, tájékoztatást adtak ennek létéről a megyei területi államigazgatási szervek vezetőinek, illetve a települési önkormányzatok jegyzőinek – mindkét irányban megjelölve azokat az elérhetőségi csatornákat (telefonszám, központi e-mail cím), melyeken keresztül fel lehetett tenni a jogértelmezési kérdéseket. A MÁK Ket-munkacsoport munkájának irányítása is megvalósult ezáltal. A kérdések többsége telefonon keresztül érkezett – ezek zömét sikerült szintén rövid úton, telefonon megválaszolni. A helyzetet könnyítette, hogy a hivatalok hatósági területén dolgozó valamennyi jogász kollégának lehetősége biztosított az 5 napos szakértői képzésen történő részvételre, de más főosztályokról és a szakigazgatási szervektől is igen jó aránnyal vettek részt a kollégák a képzésen. Az elméleti felkészülés tehát nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gyakorlatban mások számára is megpróbáltak érdemi segítséget nyújtani. A Bács-Kiskun megyei hivatal ezen felül előadást szervezett a Ket alkalmazásáról a hegybírók számára. Eleinte nem volt ritka a heti 4-5 kérdés kollégánként számolva. Nemcsak a települési önkormányzatoktól, hanem számos területi államigazgatási szervtől is kaptunk kérdéseket (pl. ÁNTSZ, munkaügyi központ, bevándorlási és állampolgársági hivatal, megyei földhivatal). A problémásabb esetekben írásos kérdésfeltevést kértek a hivatalok, melyeket szükség esetén tovább pontosítottunk, árnyaltunk. A munkacsoporttól kapott válaszokat, illetve a Szakértői Bizottság módszertani állásfoglalásait elektronikus körlevélben kapták meg a jegyzők, az érintett területi államigazgatási szervek vezetői, és szerkesztett formában a hivatalok honlapján is közzétételre kerültek. A saját első- és másodfokú hatósági feladatellátás során szerzett tapasztalatok: A hivatalok első fokú hatósági hatásköreiben zökkenőmentesnek volt mondható a Ket. alkalmazására történő áttérés. Tapasztalatunk szerint a Ket. szabályainak köszönhetően a kérelmezők számára átláthatóbbá vált a hivatal előtti eljárás menete, az ügyintézési határidők számítása.

89

A végzések tekintetében merült fel néhány jogértelmezési probléma, nevezetesen, hogy melyek azok az eljárás során eldöntendő egyéb kérdések, amelyek tekintetében végzést kell hozni, és melyek azok, amikor elégséges a levélforma. Ezeket a dilemmákat azonban a főhatóság által működtetett Ket. Munkacsoport és Szakértői Bizottság az év folyamán megválaszolta. A másod fokú hatósági hatáskörökbe tartozó ügykörökben már árnyaltabb a Ket alkalmazási tapasztalatairól kialakult kép. Ennek egyik oka, hogy a hivataloknak rálátása nyílt az első fokú hatóságok jogalkalmazási tevékenységére is, és emellett saját jogértelmezési dilemmáival is szembesülniük kellett. Ami az első fokú eljárásokat illeti, megállapítható, hogy zökkenőmentes volt a Ket. alkalmazására való átállás, a felmerülő jogértelmezési kérdések – bár lényeges elemeket érintettek -, de semmiképpen nem hátráltatták, vagy nehezítették az első fokú hatóságok ügyintézését. Ezért itt ágazati bontásban csak néhány első fokú jellegzetes problémakört emelünk ki: Eleinte eldöntendő volt, hogy mely ügyben kell az Áe. és melyekben a Ket. szabályai szerint eljárni. Igen sok kérdés érkezett az eljárás megindításának a szabályaival kapcsolatban, a kérelemhez csatolandó mellékletek tekintetében, a hatóság döntései elhatárolásáról (határozat, végzés, avagy egyszerű levél), a jogorvoslati tájékoztató pontos tartalmáról. Ezen felül regionális jelenség még, hogy az üzletek működésének engedélyezés körében problémát okozott, hogy az üzlet működési engedélye kiadásánál – elsősorban a vendéglátó üzletek esetében, mivel a tapasztalatok szerint ezek zajos működése okozza a legtöbb problémát – értelmezhető-e az ügyfél fogalmával összefüggésben a hatásterület. Tudomásunk szerint olyan ügy, melyben valamely üzlet nyitásával összefüggésben a környéken lakók közül valaki jelezte volna a működési engedély kiadása iránti eljárásában ügyfélként történő részvételi szándékát, nem volt. Az első fokú ügyek ügyintézésénél ezen ügykörben a jelentős változást a Ket szakhatósági közreműködésére vonatkozó új szabálya, elsősorban a Ket 44. § (2) bekezdése szerinti azon rendelkezés jelentette, miszerint a szükséges szakhatóságokat a jegyző keresi meg. Az első fokú ügyintézők elmondása szerint az ügyfelek ezen változást inkább negatívan értékelték, mivel ebben az eljárási idő elhúzódását érzékelik, főleg abban az esetben, ha a szakhatósági eljárásban hiánypótlás válik szükségessé. Telepengedélyezési eljárásban a Ket alkalmazása kapcsán problémát okozott, hogy értelmezhető-e a Ket. 15.§ (2) bekezdés szerint a hatásterület. Mivel a Ket. 172.§ e) pontja szerinti jogszabály nincs, ezért a probléma áthidalására telepengedélyezési eljárásba nemcsak a közvetlen telekhatáros, hanem a telep közelében lakókat is ügyfélként minden esetben bevonták az eljárásba. Az építésügyi ágazatban a Ket alkalmazása során a legtöbb problémát az Áe. hatálya alatt hozott kötelezésekkel összefüggő végrehajtások okozták; az elsőfokú építésügyi hatóságok hol a Ket., hol az Áe. alapján próbálták a végrehajtást lefolytatni. A Ket-el a határozat mellett megjelent a hatósági eljárásban a végzés intézménye is. Több esetben az elsőfokú építésügyi hatóságok a végzés helyett is határozatot hoztak. Az elsőfokú

90

építésügyi hatóságok közül többen - élve a jogszabály adta lehetőséggel -, a postázási költséget az ügyfél terhére megállapítják. Helyi adó-igazgatás, illeték-ügyintézés területén a gyakorlati alkalmazásban problémát a Ket. hatálybalépésével egyidejű, az Art. jelentős módosítása jelentette, különös tekintettel arra, hogy az Art. jogalkotója a Ket-hez képest eltérő tartalommal alkalmazta többek között az ügy, illetve az eljárás fogalmát. A hivatalok másodfokú eljárásában az alapvető problémát a másodfokú hatóságunk által, ám első fokúnak mondható végzések elleni pontos jogorvoslati fórumrendszer megállapítása jelentette, különös tekintettel arra, hogy a Ket. Szakértői Bizottság módszertani útmutatásától eltérő szakmai álláspont mellett tette le a voksot az ágazati főhatóság, illetve a bírói gyakorlat is bizonytalanságokat mutatott e téren. Felügyeleti ellenőrzései során kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a hivatalok a Ket. szabályai érvényesülésének ellenőrzésére. Erről részletesen a közigazgatási hivatalvezető és a hivatal önálló szakigazgatási szervei által ellátott hatósági tevékenység felügyeleti ellenőrzési megállapításai fejezetben beszámoltunk. A Ket. alkalmazásával függ össze a BM 7002/2006. (BK.6.) számú irányelve –a Ket. alkalmazása során lehetséges költségcsökkentő intézkedések - érvényesülése érdekében megtett intézkedések számbavétele. Az irányelvben felsorolt, a Ket szabályainak betartása mellett alkalmazható költségcsökkentő javaslatok alkalmazhatósága elsősorban az első fokú eljárásokhoz kapcsolható. Így a hivatalok első fokú eljárásaiban a hiánypótlási eljárásban tudtak költségcsökkentő módszert alkalmazni, különösen akkor, amikor a jogi képviselővel eljáró kérelmezők esetében adott az ügyvédek elérhetősége. Így lehetőség van hiánypótlás esetén a rövid utas megkeresésre, ami adott esetben nemcsak a telefonon történő megkeresést jelenti, hanem ahol lehetséges volt, ott az e-mail-t is. Azon kérelmezőket, akikkel az eljárás folyamán személyes kapcsolatba kerültek a hivatalok, tájékoztatták arról, hogy lehetőség van a döntés személyesen történő átvételére. Ez különösen a felelős műszaki vezetők, építési műszaki ellenőrök hatósági nyilvántartása tekintetében eredményezett jelentős költségtakarékosságot, lévén, hogy igen nagy számú ügy volt ezen a területen. A másodfokú eljárásban szintén minden esetben a lehetséges költségcsökkentési megoldásokra törekedve jártak el a hivatalok. A jobb és hatékonyabb ügyfél-tájékoztatás, és ezáltal az ügyintézés egyszerűsítésének reményében az ügykörökbe tartozó eljárási tudnivalókról az ügyfelek a honlapon találhatnak információkat, melyek szükség szerint frissítésre kerültek.

91

7.2. A megyében megalakult többcélú kistérségi társulások működésének tapasztalatai. A többcélú társulások megalakulása egyértelműen pozitív változást eredményezett a megye közigazgatásában. A hivatalok a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjához kapcsolódóan 2006. év feladatai között kiemelt hangsúlyt fektetettek a többcélú kistérségi társulások törvényes működésének előmozdítására és támogatására. Megállapítható, hogy a társulásban rejlő előnyöket, mint a költségtakarékosság, hatékonyság, magasabb szakmai színvonal, stb., a települési önkormányzatok felismerték. A kötelező és önként vállalt feladatok ellátását egyre szélesedő körben a közös cél érdekében összefogva valósítják meg. A társulási megállapodásokban korábban vállalt feladatok közül egyre többet látnak el ténylegesen kistérségi szinten. Az oktatási, szociális, gyermekvédelmi ellátások megszervezése kistérségi szintre helyeződik a preferáltabb normatív támogatás igénybevétele érdekében. A települések együttműködési szándékát alapvetően két tényező motiválja. Az egyik a velük szemben megfogalmazott társadalmi igény, ami az önkormányzatoktól korszerűbb, színvonalasabb közszolgáltatási tevékenységet követel. A másik, pedig a többcélú kistérségi társulások létrehozását és vállalt feladataik ellátását segítő többlettámogatások elnyerése, amely révén ezek a közszolgáltatások költségtakarékosabban valósíthatók meg. Az állami támogatások felhasználása során arra törekednek, hogy a többletforrások hatása a kistérség lakosai számára is érezhető legyen. Láthatóan elindult egy olyan folyamat, mely az állami támogatások és a pályázati rendszer hatására fokozatosan átrendezi az önkormányzati közszolgáltatásokat kistérségi szintre. A társulások igyekeztek a lehető legtöbb pályázati támogatást elnyerni tevékenységük ellátásához, melynek során elsősorban az egészségügy, az oktatás és a szociális közszolgáltatások terén nyílt mód arra, hogy az ellátások jelentős részét települési szintről kistérségi szintre helyezzék. Az év második felében a kistérségek jelentős részében a közszolgáltatásokat ellátó intézmények is átkerültek a települési önkormányzatoktól a kistérségi társulás fenntartásába. Jelenleg egyelőre még azt mondhatjuk, hogy a többcélú kistérségi társulásokon belüli közös önkormányzati feladatellátás kereteinek kidolgozása még nem zárult le. Folyamatos az önkormányzatok közötti egyeztetés, koordináció, és az együttműködési nehézségek felszámolása. Az önkormányzati intézmények átadása a társulás fenntartásába az év végére fokozódott, több kistérség is foglalkozott már a lehetőséggel. 2006-ban kiemelt feladat volt, hogy minden lehetséges szakmai segítséget megadjunk a többcélú társulások működésének hatékonyabbá tételéhez.

92

Az év során összegyűjtött tapasztalataink azt mutatják, hogy a többcélú kistérségi társulások a vonatkozó jogszabályok betartásával működnek. Működési rendjüket néhány hiányosságtól, határidő mulasztástól eltekintve, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően alakították ki és tevékenységüket ennek alapján végezték. A többcélú kistérségi társulások a Tftv. 10/G. §-a szerint a kistérségi fejlesztési tanács feladatait a Tftv.-ben meghatározott feladat és hatáskör, továbbá eljárási szabályok értelemszerű alkalmazásával látják el. E rendelkezés alapján a többcélú kistérségi társulások a kistérségi fejlesztési tanács feladatainak ellátása során olyan összetételben és olyan eljárási szabályok szerint járnak el, mintha kistérségi fejlesztési tanácsok lennének. A kistérségi társulások rendelkeznek Szervezeti és Működési Szabályzattal, amelynek elkészítésénél azonban problémát okozott a Tkt. és a Tftv. eltérő szabályozása. Ilyen eltérés például a kistérségi társulás költségvetésével összefüggő döntések meghozatala, amely Tkt. szerint minősített többséget, a Tftv. szerint, pedig egyhangú döntést igényel. A társulásnak egy költségvetése van, ezért nehézen különíthető el a fejlesztési és a működtetési, ezen belül területfejlesztési feladatokra vonatkozó költségvetés. A törvényességi ellenőrzés során a felmerülő problémák jellege, illetve a támogató együttműködés szóbeli észrevételek megtételét indokolták leginkább. Ezeket teljes mértékben elfogadták és igyekeztek a lehető legrövidebb határidőn belül a hiányosságok kijavításáról gondoskodni. A komplex kistérségi társulások működésével kapcsolatosan elmondható hogy a leggyakoribb hiányosság az, hogy a társulások üléseiről készült jegyzőkönyveket nagy késedelemmel küldték meg. Emellett még további problémát okozott, hogy a jegyzőkönyvekben nem pontosan foglalták bele a hozott döntéseket, nem rögzítették pontosan annak tartalmát, a költségvetések pedig tartalmi és szerkezeti hiányosságokat mutatnak. Ennek oka az, hogy a társulások többségében nem működik önálló munkaszervezet, valamint az, hogy a többnyire fiatal, pályakezdő ügyintézők nem rendelkeznek az ülések előkészítésével kapcsolatos elegendő tapasztalatokkal és jogi ismeretekkel. Ezt ellensúlyozandó a hivatalok folyamatosan együttműködtek a kistérségi munkaszervezetek tagjaival és a kapcsolattartás állandósult, szinte napi szinten működött. Mint ismeretes, ezek a társulások 2003-ban még az Ötv., valamint a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján szerveződtek. Ennek megfelelően készítették el társulási megállapodásukat és szervezeti és működési szabályzatukat, figyelemmel a területfejlesztési törvény 2004. évi LXXV. törvénnyel elfogadott módosítására is. A többcélú társulások szabályozásában a 2004. évi CVII. törvény teremtett új helyzetet. Megtörtént a megállapodások módosítása.

93

A társulási megállapodásokban a feladatellátás széles körét fogják át. A megállapodások sok konkrét együttműködést a mikro-térségi társulásokra utalnak. Ennek megfelelően az oktatás, a szociális és egészségügyi ellátás a belső ellenőrzés, könyvtári ellátás terén jöttek létre mikro-térségi társulások. A többcélú kistérségi társulási megállapodások és a szervezeti és működési szabályzatok a többcélú társulási törvénynek, illetve a területfejlesztési törvénynek megfelelően készültek. Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálathoz előzetes szakmai segítséget kaptak, csak néhány szóbeli észrevételt kellett tenni. A társulások létrejöttében, majd a megállapodások felülvizsgálatában mind az önkormányzatok között, mind pedig hivatalunk és az önkormányzatok között konstruktív együttműködés volt. A megállapodások szakmai színvonala, törvényessége megfelelő volt. További általános tapasztalat, hogy e területen is az előzetes szakmai segítségnyújtás, a nyugodt egyeztető munka a célravezető, és nem a törvényességi észrevételek, kifogások utólagos megtétele. A többcélú kistérségi társulásokban való együttműködés tapasztalatai közül kiemelést érdemel, hogy a területfejlesztésben valamennyi település részt vesz. A Dél-alföldi régióba összesen 25 kistérség tartozik, Bács-Kiskun megyében 10 kistérség, Békés megyében 8 kistérség, Csongrád megyében 7 kistérségi körzet került lehatárolásra. A többcélú kistérségi társulások tekintetében Békés és Csongrád megyében 100%-os a szervezettség. Bács-Kiskun megyében pedig még egy kistérségben nem jött létre a többcélú kistérségi társulás. A társulások működésének helyzetét 2006. év végével kistérségenként a megyei közigazgatási hivatalok beszámolói részletezik. Összességében megállapítható, hogy a régió többcélú kistérségi társulásai a közös feladatellátásra, a lehetséges kiegészítő források felhasználására koncentrálva eredményesen és jogszerűen működtek 2006. évben.

7.3. A 2006. évi választások lebonyolításának tapasztalatai A 2006-os év kiemelt és egyben legjelentősebb feladata az —április 9-én és 23-án tartott— kétfordulós országgyűlési képviselő, valamint az október 1-én tartott önkormányzati választásban való részvétel volt. Az előző választásokhoz hasonlóan, igen intenzív közreműködéssel, közel 4 hónapon keresztül végeztük a Területi Választási Irodák informatikai feladatait a hatályos jogszabályok, valamint az Országos és a Területi Választási Iroda vezetőinek utasításai szerint. 2006. évben mind a tavaszi parlamenti, mind az őszi önkormányzati képviselő és polgármester választáson azonos személyi és tárgyi feltételek álltak rendelkezésre. Az

94

erőforrások ésszerű felhasználása mellett a kitűzött feladatokat határidőben, pontosan végre lehetett hajtani. A személyi állomány a választások informatikai lebonyolításában nagy tapasztalattal rendelkezik, melynek köszönhetően a feladatok végrehajtása a sokszor szűkös határidők mellett is zökkenőmentesen megoldható volt. A választások jelenlegi informatikai hátterének megteremtése 2000 óta folyamatos. Először néhány alap infrastruktúra került kiépítésre, mint a hálózat, utána fokozatosan kerültek telepítésre az egyes hardware eszközök. Ezek egy része az okmányirodai rendszerben napi használatnak van kitéve. A folyamatosan használt eszközöket a KANYV Hivatal 3 évi használat után újakra cserélte. Az eszközparkról egyrészt kijelenthető, hogy egy stabilan működő rendszer részét képezi, másrészt olyan új eszközök kerültek munkába állításra, melyek a kor színvonalának teljesen megfelelnek, ezáltal a választások technikai hátterét megfelelően biztosítják. A 2006-os választások során új eszközökként jelentek meg az immár élesben és kötelezően használt ASZA rendszer elemei. Az előkészületek és próbák során sok probléma jelentkezett mind a sávszélességgel, mind a felhasználói oldallal, azonban az éles üzem idejére minden hiba elhárításra került, így az új rendszer is gyakorlatilag tökéletesre vizsgázott. A választásokat megelőző feladataink között elkészítettük és megküldtük a Helyi Választási Irodáknak (HVI) a szavazóköreik felülvizsgálatához szükséges segédlistákat és az igényelt módosításokat átvezettük a körzetek központi adatbázisán. Békés megyében a körzetesítés ONLINE rendszerben történik. A régió 3 megyéjében az értesítők és ajánlószelvények nyomtatása eltérő módon történt. Bács-Kiskun megyében valamennyi HVI vezetője a hivataltól rendelte meg a választói nyilvántartások —a névjegyzék, a szavazati joggal nem rendelkezők, az értesítők, és a szükséges egyéb listák— kinyomtatását. Békés megyében a nagyobb települések- szám szerint tizenöt, jellemzően a városok- a névjegyzéket és értesítőt önállóan készítik. A döntésük oka nem az, hogy nincsenek megelégedve a közigazgatási hivatal által készített névjegyzékek és értesítők minőségével, hanem egyértelműen a választási pénzügyi keret ily módon történő kiegészítése a cél. Az önálló települések természetesen csak a nyomtatási és expediálási munkák végrehajtásában jelentenek kevesebb feladatot. A feladat egésze során a tizenöt település informatikai támogatása véleményünk szerint inkább többletfeladatként jelentkezik. Csongrád megyében összesen két település gyártotta az értesítőt és névjegyzéket saját maga – Szentes, Szegvár-. Sajátos megoldás Csongrád megyében, hogy a hivatal mintegy 85.000 értesítő borítékolását is elvégezte. A választás előkészítése és a szavazásnapi feladatok során a legfontosabb feladatot az Országos Egyéni Választási Kerületekben (OEVK) folyó választás informatikai feladatok irányítása, a próbák előkészítése, valamint a folyamatos technikai és szakmai segítségnyújtás jelentette. Ezeket a feladatokat —irányításunk mellett— az OEVK-k saját, valamint a területükhöz tartozó okmányirodák és az ott dolgozó informatikai felelősök közreműködésével végezték. A választási feladatokat végigkísérte a „Választás Előkészítő Rendszer” üzemeltetése, melynek legfontosabb funkciója a képviselő jelöltek és a jelölő szervezetek

95

nyilvántartása volt. Vezetésének fokozott figyelemmel kísérése és a hibák, hiányosságok megszüntetése e rendszer állandó felügyeletét követelte, mert gyakorlatilag e rendszer adataira támaszkodott a többi választási alrendszer is:

• Internetes tájékoztató rendszer, amely óránkénti frissítéssel jelenítette meg a közérdekű adatokat,

• Nyomdai rendszer, amely az alapadatokból biztosította a szavazólapok gyártását,

• Logisztikai rendszer az igényelt és leszállított anyagok nyomon követésére, • Pénzügyi rendszer az elszámolásra, • Szavazatösszesítő és Internetes eredménymegjelenítő rendszer a tájékoztatásra,

valamint az eredmény megállapításának segítésére. Felügyeltük és érvényesítettük az informatikai biztonsági szabályzatokat az adatfeldolgozó helyszíneken, valamint megszerveztük a feldolgozások vészhelyszíneit. A Választás Ügyviteli Rendszer üzemeltetése, az informatikai rendszereket tesztelő főpróbák megszervezése, irányítása és felügyelete elengedhetetlen része volt választással kapcsolatos tevékenységnek. A helyhatósági választással kapcsolatos feladat természetesen sok egyezőséget mutat a parlamenti választással. Július hónapban lezajlott a körzetesítés és a választási irodák technikai eszközeinek felmérése. Az értesítők és ajánlószelvények kézbesítését követően a jelöltajánlás időszakában működtettük a jelöltajánlás ellenőrző rendszerét. Természetesen a helyhatósági választás sok tekintetben el is tért a parlamenti választástól. Helyi választásról lévén szó jelöltajánlás-ellenőrzés szempontjából minden önkormányzatot meg kellett szólítani különböző felmérésekkel, valamint sokkal nagyobb hangsúlyt kellett fektetni a résztvevők képzésére. Akik igényelték azoknak biztosítani kellett az ellenőrző programok telepítését és betanítását. Eltérést mutat a szavazólapok imprimálása illetve elkészítése is, mely az önkormányzati választások alkalmával nem kötelezően központi előállítású. A választási lehetőségnek megfelelően Békés megyében a TVI vezetőjének döntése alapján megyei szinten készültek a szavazólapok, Bács-Kiskun és Csongrád megyében viszont a TVI vezető a központi előállítást választotta. Összegzésként megállapítható, hogy a régióban az informatikai főosztályok személyi és szakmai összetétele a választási feladatokhoz ideálisnak mondható, hiszen abban megfelelő arányban képviseltetik magukat informatikai és népesség nyilvántartási szakemberek. Általános tapasztalatunk, hogy választási időszakban az okmányirodákban dolgozó informatikusok folyamatosan és fokozottan igénylik munkatársaink segítségét a szervezési feladatok és a választásszakmai kérdések megoldása során. Ez előrevetíti azonban, hogy az átszervezésnél a választási szempontokat fokozottan kell figyelembe venni.

96

7.4. Országos jelentőségű eseti feladatok

7.4.1. A területfejlesztési tanácsok megújítása, végrehajtásának, lebonyolításának sikeressége A 2006. évi helyhatósági választásokat követően a hivatal számára kiemelt feladatot jelentett a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Törvény több vonatkozó szabályára tekintettel a megyei területfejlesztési tanácsok, a regionális fejlesztési tanács, valamint a kistérségi fejlesztési tanácsok újjáalakítása, valamint a megyei és regionális fejlesztési tanácsok tagjainak delegálásával kapcsolatos kistérségi fórumok összehívásának kezdeményezése. A tisztújító ülések az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Önkormányzati és Lakásügyi Szakállamtitkárának szakmai irányításával, segítő közreműködésével és a közigazgatási hivatalok bevonásával kerültek megszervezésre. A kistérségi tisztújító üléseknek 2006. október 27-ig meg kellett történniük, ezt követően pedig 2006. november 6-ig a közigazgatási hivataloknak gondoskodniuk kellett arról, hogy a megyei kistérségi fórumok összehívása megtörténjen. A hivatalok személyes közreműködésének és szervező munkájának köszönhetően a kistérségi tisztújító ülések a régió valamennyi megyéjében határidőben és rendben lezajlottak, rendkívüli esemény, illetve megoldatlan probléma nem jelentkezett. A kistérségi tisztújító ülések napirendjeként szerepelt a Kormány által társadalmi vitára bocsátott Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódóan a Dél-alföldi Regionális Operatív Program véleményezése is a 184/1996. (XII. 11.) Kormányrendelet 6. § (2) bekezdésére tekintettel. A többcélú kistérségi társulásokról szóló 2004. évi CVII. tv-ből és a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tb-ből nem következik, hogy tisztújítást kell tartani a választásokat követően a társulásoknál. A polgármesterek személyében bekövetkezett változások következtében azonban sort kellett keríteni a választásra. Kisebb problémát jelentett, hogy eltérő választási szabályokat tartalmaz a két törvény. Ennek értelmezése, alkalmazása érdekében szakmai megbeszélést kellett tartani a munkaszervezetek vezetőivel, majd országos anyag felhasználásával szakmai segédletet kellett kiadni. Végül valamennyi kistérségben van törvényesen megválasztott elnök. Az Ámr. 29.§ (12) bekezdése alapján a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása költségvetési határozatának előkészítésére, a költségvetés szerkezetére és annak elfogadására a helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezések közül az Áht 65.§ (6) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni. A képviselő-testület hatáskörét a többcélú kistérségi társulás tanácsa gyakorolja, a polgármester részére

97

meghatározott feladatokat a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője látja el, a költségvetési rendelettervezeten a többcélú kistérségi társulás költségvetési határozatának a tervezetét kell érteni. A törvényességi ellenőrzés során az alábbiak vizsgálatára került sor:

• a költségvetési határozat-tervezet egyeztetése, ha a társulás intézmény fenntartója

• a tervezet benyújtásának határideje • a tervezet benyújtásakor az elnök előterjesztette-e azokat a tervezeteket, melyek

a javasolt előirányzatokat megalapozzák, bemutatta-e a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait

• a költségvetés szerkezete és tartalma az önkormányzatoknál vizsgált módon • a zárszámadás formai és tartalmi követelményei • az Ámr. 32.§ (3) bek alapján, ha a munkaszervezet feladatat a székhely

település polgármesteri hivatala látja el, szerepel-e a költségvetésben a működési célú pénzeszköz-átadás

Tekintettel arra, hogy a társulás önálló jogi személy, költségvetéséről a tagönkormányzatok költségvetési rendeletükben nem rendelkezhetnek. Először 2005. évben kellett alkalmazni az Áht. és az Ámr fenti rendelkezéseit. 2006. évben az első év járatlanságához képest nagyobb súllyal került sor a többcélú kistérségi társulások költségvetésének törvényességi ellenőrzésére. A társulások mindegyike határozatban megállapította a 2006. évre szóló költségvetését és határozott a 2005. évi költségvetés végrehajtásáról. A törvénysértések a helyi önkormányzatok költségvetési és zárszámadási rendeleteinél tapasztaltakkal egyező. A költségvetési intézményt fenntartó többcélú társulás üléséről készült jegyzőkönyvből nem állapítható meg, hogy a határozat-tervezet véleményeztetése megtörtént-e. A költségvetési határozat több esetben nem tartalmazta a címrendet, a bevételeket összegző táblát, kimutatást a gördülő költségvetésről, az előirányzat felhasználási ütemtervet, a bevételek Ámr. szerinti főbb jogcímcsoportjait, a cím nélküli- a munkaszervezet által ellátandó feladatokat. Egy esetben számszaki hiba is előfordult. A zárszámadási határozat-tervezetek benyújtásakor 3 esetben hiányzott a 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet 44/A § szerinti vagyonkimutatás. A területfejlesztési tanácsok újjáalakulásának utolsó fázisa a 2006. november 24-én Kecskeméten megtartott Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács újjáalakuló ülése volt, melyhez előzetesen a közigazgatási hivatal szakmai útmutatót készített, valamint írásban felhívta a DARFT még mandátummal rendelkező elnökének figyelmét a határidő pontos betartására. A tanácsülés napirendje között szerepelt az SZMSZ elfogadása, valamint a Dél-alföldi Regionális Operatív Program megvitatása és a társadalmi partnerek javaslataival, véleményeivel együtt történő elfogadása is. A közigazgatási hivatalok a fenti országos jelentőségű feladatot sikeresen lebonyolították, végrehajtották. Szakmai anyagokkal, tanácsadással és személyes közreműködéssel egyaránt hozzájárultak a területfejlesztés intézményrendszerének megújításához és működőképességének fenntartásához.

98

A 2006. évi önkormányzati választásokat követően a tanácsok újjáalakulása a jogszabályoknak megfelelően megtörtént és a szervezetre és működésre vonatkozó szabályzatokat aktualizálták.

7.4.2. Parlagfű- bizottságok munkája A felkérésnek megfelelően a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 191/1996. (XII.17.) Korm. rendelet 12.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján - a megyei közigazgatási hivatalok koordinálásával a koordinációs bizottságok határidőben rendben megalakultak. A bizottságok résztvevői azon államigazgatási, önkormányzati és civil szervezetek lettek, akik szakmai, pénzügyi, kommunikációs és egyéb segítséget tudtak nyújtani a parlagfű elleni védekezéshez a megyékben. A feladat végrehajtásához szükséges tevékenységekre, az adott megyében érintett hivatalok munkatársaik kijelölésével, azok delegálásával, munkacsoportot hoztak létre a bizottságok munkájának megalapozása, előkészítése érdekében. Az alapos előkészítő munkának köszönhetően a bizottságok hatékony, gyors és tettre kész ügyintézésre és információ áramoltatásra váltak alkalmassá. Az előkészítő szakasz lezárásaként a bizottságok a Dél-alföldi régióban egy jól átgondolt, jogilag, szakmailag jól megfogható, kezelhető programot dolgoztak ki. Az elfogadott tematika mentén ütemterv összeállítására került sor. 7.4.3. Eseti ad-hoc feladatok Hivatalok 2006. évben az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa Miniszterelnök úrnak írt levelével összefüggésben vizsgálatot végeztek a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletekben még esetlegesen hatályban lévő hagyatéki teher törvénysértő szabályozása tárgyában. A megkeresésben foglaltak teljes körűen kivizsgálásra kerültek, amelyről összegző tájékoztató készült és megküldésre került a Belügyminisztériumba. A Belügyminisztérium megkeresésére a közigazgatás racionalizálásáról szóló témához javaslatokat készítettünk. A Belügyminisztérium részére a Ket.-tel érintett rendeletalkotás kiemelt felülvizsgálatáról a törvényességi ellenőrzés során jelentést írtunk, melyben a mulasztásban lévő önkormányzatokról, és a mulasztás okairól is tájékoztatást adtunk, majd személyes konzultáció keretében sikeresen intézkedtünk az önkormányzatok felé. Az adatvédelmi biztos részéről a közigazgatási hivataloknak megküldött közalkalmazotti vagyonnyilatkozatra vonatkozó ajánlásáról a jegyzők kör e-mail-ben tájékoztatást kaptak.

99

A Roma Polgárjogi Alapítvány kérésére tájékoztatást adtunk a lakásrendeletekben az önkényes lakásfoglalók kizárásával összefüggő szabályozásokról. A VÁTI Kht. Részére a településrendezési tervkataszter aktualizálását végeztük el a 2005. április óta eltelt időszakot tekintve. Excel-táblázatokba foglalt adatokat továbbítottuk e-mailben. VÁTI kérésére tájékoztatót juttatunk el az önkormányzatok részére a köteles tervpéldányokkal kapcsolatban. A Belügyminisztérium megkeresésére a boncoló helyiségek szakmai feltételeinek felmérését elvégeztük a megye városi önkormányzataitól történő adatkérés útján. A Bács-Kiskun megyei és a Csongrád megyei hivatalok az építés-felügyelettel kapcsolatos feladatai ellátásának keretében, az ország összes építésfelügyelőjével együtt 2006. év májusában részt vettek az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal által a fővárosban szervezett összevont ellenőrzéseken. Az összevont ellenőrzés célja, az Étv. 46. § (5) bekezdése szerinti vizsgálati szempontok mellett az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet az építés-felügyeletre, a konkrét ellenőrzéseken és a médián keresztül megismertesse az építés-felügyelet jogintézményét, illetve az ellenőrzést az építtetőkkel, valamint a kivitelezés szereplőivel. Az összevont ellenőrzések során mintegy 30 ellenőrzést folytattak le kiscsoportokban az ország összes építésfelügyelőjével közösen, mely mindegyike nagyobb, általában társasházi vagy üzemi kivitelezésnél történt. Az ellenőrzések szinte minden esetben találtak a fentiekben már részletezett kisebb-nagyobb hibát, illetve hiányosságot, melyek minden esetben a kivitelező, illetve felelős műszaki vezetők nem vagy nem megfelelő feladatellátása miatt valósultak meg. Az összevont ellenőrzés tapasztalatairól épületeként is és összefoglaló értékelést készítettünk melyet, az ellenőrzéseket követően közösen kiértékeltünk.

7.5. A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjában való részvétel A régióhoz tartozó mindhárom közigazgatási hivatal 2006. évben is folytatta a korábbi években megkezdett közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjában való részvételt. Eredményként mutatjuk fel, hogy a települési önkormányzatok kistérségbe történő szervezését jórészt már a 2004. évben sikeresen megoldottuk. 2006. évben sikerült a folyamatot lezárni, és immár teljes körűen valamennyi kistérségi település többcélú kistérségi társulási formában működik. Személyes látogatásokkal, tanácskozások rendezésével ösztönöztük a települési önkormányzatok közötti együttműködés szorosabbra fonódását. Elmondhatjuk, hogy a közös feladatellátás során bővültek a települések lehetőségei és e szűkös gazdasági helyzetben is több beruházást és informatikai fejlesztést eredményesen megvalósítottak az összefogás eredményeként.

100

A közigazgatási közszolgáltatások eredményességének, hatékonyságának és minőségének javítását és hosszú távon történő biztosítását, elsősorban a polgárbarát közigazgatás megteremtésével a hivatalokban folyó közigazgatási eljárások egyszerűsítésével igyekeztünk megoldani. Mindhárom hivatal biztosítja a közszolgáltatások mindenki számára egyenlő eséllyel való hozzáférhetőségét, az elektronikus információszolgáltatás lehetőségét. A minisztérium felkérésére a hivatalok megyei szintű elemzést készítettek a végrehajtó szolgálat létrehozásának és működtetésének költségeiről, melyben kitértek az önkormányzatok jegyzőitől beérkezett adatok elemzésére is, rávilágítva ezzel az államigazgatási hatósági végrehajtás megyei helyzetére is. A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítésének egyik kiemelt szegmense volt 2006-ban a jegyzői államigazgatási hatósági feladatellátás kistérségi szinten történő megvalósításának vizsgálata. Ehhez a hivatalok kettő területen járultak hozzá: egyrészt vizsgálták a hatósági feladatellátás kistérségi szintre történő telepítésének költségvetési kihatásait, másrészt számba vették a kistérségi szintre telepíthető jegyzői feladat- és hatásköröket, illetve a megszüntethető, vagy más államigazgatási szervhez telepíthető hatásköröket. A vizsgálatokat komplex felmérés előzte meg, mely nemcsak a hatósági statisztikai adatokon, hanem egy átfogó költségkalkuláción is alapult. A BM ágazati stratégiájában (2003-2006) is kiemelt célként szerepel az ügyfélközpontúság, a minőségirányítás bevezetése, e tekintetben a Bács-kiskun megye kiváló eredményeket mutatott fel. A Bács-Kiskun Megyei Államigazgatási Kollégium tagjai 2004-ben az állásfoglalással nyilvánították ki azon szándékukat, hogy hivatalukban bevezetik a CAF minőségirányítási rendszert. A programot „Q-megye” (Quality=Minőségi-megye) kezdeményezésnek nevezték el, hisz a cél egy minőségfejlesztési folyamat elindítása volt a CAF önértékelési rendszer egységes alkalmazásával. A kezdeményezésben résztvevő hivatalok mind feladatkörükben, mind szervezeti felépítésükben, létszámukban nagyon eltérőek. Volt olyan hivatal, ahol központi, főhatósági együttműködés segítette a CAF bevezetését, de a legtöbb területi államigazgatási szerv az országban elsőként, úttörőként vett részt a projektben, és a jövőben mintaként szolgál a többi hivatal számára. 2006. februárjában egy rendhagyó MÁK ülés keretei között hozta nyilvánosságra a testület, hogy saját erőforrásaira támaszkodva 11 megyei területi államigazgatási szerv sikerrel vezette be hivatalában az önértékelési rendszert. A kezdeményezést, és sikeres megvalósítását Dr. Dudás Ferenc a BM Közigazgatási Államtitkára (jelenleg MeH szakállamtitkára) is méltatta és levélben tolmácsolta elismerését a Kollégiumnak. A minisztérium felkérésére a hivatalok munkatársai közreműködtek az államigazgatásban bevezetésre kerülő egységes ügyirat-kezelési rendszer kidolgozásának előkészítésében is, véleményezve a hatósági statisztikai adatszolgáltatás alapjául szolgáló egységes irattári terv első tervezetét, javaslatot téve egyúttal a hatósági statisztika jövőbeni súlyponti elemeire is.

101

7.6. A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések, a létszámleépítések tapasztalatai

A hatékonyság a közigazgatásban is azt jelenti, hogy a szakmai követelmények megtartásával, a lehető legkevesebb ráfordítással minél magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsunk az állampolgároknak. A hivatalok a szűkös költségvetés miatt már évek óta takarékos gazdálkodást folytatnak. A szigorú takarékossági intézkedések megfogalmazásával és következetes végrehajtásával ez a tendencia 2006. évben is folytatódott.

Továbbra is az a jellemző valamennyi hivatalban, hogy a jogszabály által adható juttatások (iskolakezdési támogatás, étkezési hozzájárulás, önkéntes kölcsönös kiegészítő nyugdíjpénztári támogatás) esetében a hivatalok csak a kötelezően meghatározott minimum összeget tudták téríteni a munkatársaiknak. Bács-Kiskun megyében megszüntették a szülési segély nyújtását, az iskolakezdési támogatást csak rászorultság alapján nyújtottak. Minden hivatal törekszik a meglévő gépjárműállomány optimális kihasználására. Ezt a gépkocsi-igények kielégítése során szigorú koordinációval oldották meg. A költségtakarékosság jegyében továbbra is előnyben részesítették a tömegközlekedési eszközök igénybevételét. Csongrád megyében a gépjármű fenntartás egyre emelkedő költségei miatt a gazdaságosan már nem üzemeltethető két Lada személygépkocsi értékesítésre került.

A beszerzéseket valamennyi hivatalban olyan mértékre korlátozták, hogy az még ne akadályozza a működést. A hivatalok által szervezett szakmai napok, rendezvények szervezéséért, azokon eladások megtartásáért saját dolgozónak megbízási díjat 2006-ban sem fizettek. A költségtakarékosság jegyében a munkatársak elsősorban a felügyeleti és más szerv által ingyenesen szervezett továbbképzéseken, rendezvényeken vettek részt, a hivatalok minimálisra korlátozták a térítéses képzéseken való részvételt. A hivatalokban a képzések, továbbképzések oktatóanyagainak, segédanyagainak többségét a munkatársak nyomtatják és másolják. Munkaszervezési intézkedésekkel igyekeztek kiváltani a helyettesítési díjak kifizetését. A szervezeten belüli kommunikáció szinte teljes mértékben elektronikus úton – nem nyomtatott formában- történik és a szervezeten kívülit is igyekeztek minél nagyobb mértékben elektronikus úton megoldani. A nyomtatandó anyag szükséges mértékűre való korlátozása érdekében rendszeresen mérik a hivatalok az egyes nyomtatóknál a munkatársak által végzett nyomtatások mennyiségét, Csongrád megyében pedig nyilvántartják a másolandó anyagok mennyiségét és megjelölését is. A szakmailag még elfogadható minimális mértékre kényszerültek csökkenteni a hivatalok a közlönyök, szakfolyóiratok számát. Valamennyi hivatal korlátozta, illetve

102

megszüntette a közigazgatási alap- és szakvizsgák lebonyolításával kapcsolatos reprezentációs kiadásokat.

Minden hivatalban törekednek a telefonköltségek csökkentésére. Ezt a hivatalok különböző módon oldják meg. Belső szabályzatban állapítják meg a mobil- és vonalas telefonok hivatal általi térítésének mértékét, a magánbeszélgetéseket kód alkalmazásával igyekeznek elkülöníteni.

Békés megyében a hivatal által fizetendő bérleti díj csökkentése érdekében irodabérleteket szüntettek meg (5 db irodahelyiség). További megtakarítást fog eredményezni a hivatal számára az a jogerős bírósági ítélet, amely szerint ingyenes használati jog illeti meg a hivatalt az általuk használt irodahelyiségek, tanácskozóterem és egy garázs tekintetében.

A hivatalok a likviditás fenntartása érdekében természetesen folyamatosan keresik a további megtakarítási lehetőségeket, a költségkímélő megoldásokat. Fontos szempont azonban, hogy ezek az intézkedések ne veszélyeztessék a hivatalok működését, a feladatok megfelelő ellátását.

Valamennyi hivatalt érintette a 2006-ban központilag elrendelt létszámcsökkentés. Csongrád megye kivételével a régióban ez két ütemben valósult meg.

Csongrád megyében augusztusban 3 fővel csökkent a létszám, amelyet természetes fluktuációval zökkenőmentesen sikerült megoldani A három munkatárs közül 2 fő közszolgálati jogviszonya nyugdíjazás következtében, 1 főé pedig közös megegyezéssel szűnt meg. A létszámcsökkentés eredményeként a 70 fős állomány 67 főre módosult.

Bács-Kiskun megyében a központi létszámcsökkentési intézkedés két ütemben érintette a hivatal engedélyezett létszámát.

• I. ütemben (augusztus hónapban) 4 fővel, ezt üres álláshelyek megszüntetésével hajtották végre,

• II. ütemben 5 fővel (december hónapban), 3 fő vezetői 2 fő ügyintézői munkakört érintett.

Év végére az engedélyezett létszám 76 főről 67 főre csökkent.

A Békés megyei hivatal 2006. évi engedélyezett költségvetési létszáma 62 fő volt, amely a létszámcsökkentés következtében 53 főre módosult. A 9 fős létszámcsökkentést két ütemben hajtották végre az alábbi módon:

• 2 fő nyugdíjba vonult, • 1 munkatárs lemondott a köztisztviselői jogviszonyáról, • 1 fő pedig igénybe vette a Prémium évek program lehetőségét, • további 5 létszámot pedig az üres álláshelyek terhére szüntettek meg.

103

A központi költségvetésből a hivatal két fő létszámcsökkentéssel kapcsolatos többletköltségre támogatást kért és kapott.

Mindhárom hivatalban a létszámleépítést követően a megmaradt állomány feszített munkatempóban és gyakran túlmunka árán tudja ellátni csökkentett létszámmal a megnövekedett feladatokat.

7.7. A költségvetési megszorító intézkedések hatása a közigazgatási hivatalok szervezetére, működésére Költségvetési megszorító intézkedések miatt szervezeti átalakítást nem kellett végrehajtani, mert a hivatalok szervezetében addig sem voltak felesleges vezetői szintek. Központi rendelkezés értelmében a létszám valamennyi hivatalban csökkent. A létszámleépítéssel kapcsolatok kiadások jelentősen megterhelték az amúgy is szűkre szabott költségvetéseket.

A munkatársak leterheltségét a statisztikai adatokon túlmenően mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egyre inkább gondot jelentett a hivatalokban a szabadságok kiadása. Egyes munkakörökben már rendszeres a jelentős mértékű túlmunka, melynek anyagi ellentételezésére nincs mód. A munkaerő átcsoportosításon kívül további javulást önerőből elérni nem lehet. Továbbképzésre, szakmai fejlődésre, a dolgozók anyagi elismerésére továbbra is minimális összeget tudtak a hivatalok fordítani, ami a munkatársak közérzetét rontotta. Az önképzéshez szükséges szakmai kiadványokat csak korlátozott számban tudnak a hivatalok beszerezni. Egyre súlyosabban éreztetik hatásukat a költségvetési megszorítások az eszközök állapotán is. Új beszerzések elvétve vannak, a régi eszközök megjavítása sokszor költséges. A dologi kiadásokat oly mértékre csökkentették a hivatalok, hogy az néha - időszakosan - már a működést is veszélyezteti.

Csongrád megyében komoly problémát jelentett a beszámolási időszakban, hogy a II. negyedévtől a költségvetési hiány miatt szinte valamennyi adónemben többnapos késéssel tudták csak teljesíteni az állammal szemben fennálló kötelezettségeiket. A felügyeleti szervtől decemberben kapott támogatásnak köszönhetően az év végén sikerült a tartozásaikat rendezni. Bács-Kiskun megye kivételével a hivatalok évek óta jelentős felhalmozási hiánnyal küzdenek, melynek eredményeképp gyakorlatilag minden technikai berendezés elavult, számuk sem elegendő. A felhalmozási előirányzaton évek óta jelentkező forráshiány miatt a Csongrád és Békés megyei hivatal a felügyeleti szerv segítsége nélkül nem tudja megoldani az időszerűvé vált gépjárműcseréket. Ez előbb-utóbb a feladatellátás hatékonyságát veszélyezteti.

104

Bács-Kiskun megye kivételével a felhalmozási kiadások hiánya a hivatalok irodatechnikai ellátottságára is rányomja bélyegét. Problémát jelent, hogy az elöregedett fénymásolók és nagyteljesítményű nyomtatók igen gyakran meghibásodnak, amely a feladatellátást nagymértékben megnehezíti. Szerencsére ezen a téren segítséget jelent, hogy a KANYV hivatal a választási célra telepített nyomtatókat a hivataloknál hagyja. Sajnos ezek a nyomtatók is túl vannak életciklusuk felén, így elengedhetetlen, hogy a hivatalok előbb-utóbb ne költsenek jelentősebb összegeket az irodatechnikai berendezések modernizálására, pótlására. Csongrád és Békés megyékben az irodák bútorállománya nagyon elavult, elhasználódott, így azok túlnyomó része nem felel meg a hatályos munkavédelmi előírásoknak. Bács-Kiskun megyében is a bútorok cserére szorulnak. A működési költségeik csökkentése érdekében a hivatalok szerződéseiket gazdaságossági szempontból átvizsgálták. Ennek eredményeként néhányat megszüntettek, vagy módosítottak (helyiségbérlet, karbantartás, takarítás).

Összességében megállapítható azonban, hogy a fenti intézkedésekkel azt a nagymértékű alulfinanszírozást, amely évek óta jellemző a hivatalok költségvetésére, nem tudják kompenzálni.

7.8. A hivatali munka teljesítmény elismerése, a hiányosságok, hibák megszüntetésére tett intézkedések, illetve esetleges fegyelmi intézkedések A régió közigazgatási hivatalaiban a munkatársak hivatali munkateljesítménye értékelésének alapjául a teljesítményértékelési rendszer szolgált az elmúlt évben is. Az év elején valamennyi köztisztviselő részére megállapításra kerültek – az adott közigazgatási hivatal kiemelt céljainak figyelembevételével – az egyéni teljesítménykövetelmények. Az év végi értékelések összességében igen pozitív eredménnyel zárultak, kiváló, illetve jó minősítésekkel. A leterheltségből adódóan volt tapasztalható néha figyelmetlenség, határidő mulasztás, amely soha nem érte el azt a szintet, mely munkáltatói intézkedést igényelt volna, de megerősíti a hatékony ellenőrzés szükségességét. A hangsúly mindegyik közigazgatási hivatalban az erkölcsi elismerésre helyeződik az ismert pénzügyi kondíciók miatt. Erre viszont további hangsúlyt, újabb megjelenési módokat kell találni, mert a munkatársak megfogalmazott igénye is ebbe az irányba vár karakteres elmozdulást. Összességében az egyéni teljesítmények kiegyensúlyozottan magas színvonalúak voltak. Az előlépési lehetőségek kapcsán a hivatalok elsősorban a hivatalon belüli előmenetel lehetőségét választották. S hogy választások jónak bizonyultak, ezt igazolja a hivatalokban kialakult stabil, a közös hivatali cél, stratégia mentén gondolkodó vezetői

105

csapat, a munkájuknak, példamutatásuknak is köszönhető őszinte, kiegyensúlyozott, jó munkahelyi légkör, és egységes hivatali szellem, amely lehetővé teszi a megsokszorozott feladatok jó színvonalon történő ellátását. Olyan közigazgatás kialakítását tűztük ki célul a régióban, amelyet elsősorban a magas minőségi színvonal, a költségérzékenység és a projektszemlélet jellemez. Ehhez kapcsolódóan az egyik legfontosabb terület a hivatalon belül a teljesítmények folyamatos értékelése, a fenntartható-fejlődésen belüli növelése, a lehetőségeken belüli elismerése. A munkaköri leírások érdemi és naprakész megfogalmazásával, valamint a személyre szabott teljesítményfeladatokkal igyekszünk növelni a dolgozók motiváltságát. Nagy hangsúlyt fektetünk a teljesítménykövetelmények egységes értékelésére, ezáltal a szakszerűség, átláthatóság, ellenőrizhetőség és hatékonyság kritériumainak érvényesülésére. A számos új jogszabály által előírt – létszám biztosítása nélküli – többletfeladatok ellátása időszakosan, vagy rendszeresen a köztisztviselőktől többlet- illetve túlmunkát igényelnek, amelyet a folyamatos intenzív munka igény következtében még szabadidő biztosításával sem volt mód kompenzálni (sok esetben a rendes szabadságot sem tudják igénybe venni). Ezen köztisztviselők, és mellettük számos kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselő elismerésére nyújt több lehetőséget a Ktv. (gyorsított elmenetel, alapilletmény eltérítés, címadományozás, jutalmazás) azonban szűkös anyagi helyzet miatt, ezen lehetőségekkel élni a régióban csak igen minimális mértékben, vagy többnyire nincs lehetőségünk. Az Önkormányzati és Területfejlesztési miniszter-asszony által biztosított miniszteri elismerések lehetőségével igyekeztek élni a közigazgatási hivatalok. A hosszú időn át végzett kiváló munka elismeréseként az elmúlt évben több megyei közigazgatási hivatali dolgozó részesült tárgyjutalomban vagy pénzjutalomban. Mindemellett folyamatosan szem előtt kell tartani a dolgozók munkakörülményeinek, biztonságos munkavégzésének a személyi és tárgyi feltételeknek a költségvetéssel arányban álló javítását, a foglalkozás-egészségügyi gondozást. A hivatalok anyagi helyzete miatt azonban ez is nehézségekbe ütközik. A Bács-Kiskun megyei hivatal a másik kettőhöz viszonyítva kiemelkedő arányban élt a szakmai főtanácsadói cím adományozásának lehetőségével.

7.9. A hivatal működésének körében felmerült egyéb országos jelentőségű ügyek, események, rendezvények A régió mindhárom hivatala megemlékezett 2006-ban a közigazgatási hivatalok fennállásának 15. évfordulójáról. A megemlékezés különböző módon történt, Bács-Kiskun megyében kiadvány készült ebből az alkalomból, Csongrád és Békés megyében hivatali rendezvényen került sor a megemlékezésre.

106

A hivatalok és a helyi sajtó kapcsolatára mindhárom megyében a korrekt kapcsolat volt a jellemző. Ez módot adott arra, hogy a lakosság naprakész és széles körű tájékoztatást kapjon a közérdeklődésre számot tartó eseményekről. Az érdeklődés középpontjában leggyakrabban a közigazgatás korszerűsítése, átalakítása állt. A 2006-os évben ki kell emelni a sajtó szerepét, aktív közreműködését a parlagfű elleni védekezés terén is. A Közigazgatási Ügyfélszolgálati Karták országos bevezetését az a Bács-Kiskun megyei modellkísérlet alapozta meg, amelyből adódóan a hivatalnak 2006-ban is adódtak feladatai. A Magyar Közigazgatási Intézet felkérésére egy közel 20 fős kazah közigazgatási delegáció fogadására és szakmai programjának lebonyolítására került sor, március hónapban. A kazah közigazgatás különböző szintjein (minisztérium, területi szerv) dolgozó szakemberek látogatásának célja az ügyfélszolgálati karta bevezetésének előkészítése, az ügyfélfogadás szervezése, ügyfél-elégedettség mérés tapasztalatainak megismerése, módszerek átvétele. Bács-Kiskun megyében a helyhatósági választások során, 38 településen új polgármestert választottak, a megyei közgyűlés elnöke személyében is változás történt. A Megyei Államigazgatási Kollégium vezetője úgy döntött, találkozóra, ismerkedésre hívja ezeket a vezetőket. A november elején lebonyolított rendezvényről a beszámoló 3.2.3. pontban tartalmaz részletes információkat. 2006-ban Bács-Kiskun megye, Kecskemét város adott otthont a XVII. Nemzetközi Közszolgálati Sportnap eseményeinek. A hivatal a korábbi években is képviseltette magát a más-más helyszíneken megrendezett versenyen, így történt ez a hazai rendezvényen is. A munkatársak nemcsak a versenyekben vettek részt, hanem ismerkedtek, barátkoztak a hasonló területen dolgozó, más megyékben élő, illetve Szlovákiából érkezett köztisztviselőkkel, közalkalmazottakkal. Békés megyében működik a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata, amelynek székhelye Gyula. Ez a tény a települési kisebbségi önkormányzatok ellenőrzésén túlmenő feladatot jelentett a hivatalnak. A törvényességi kontroll az országos önkormányzatok felett egy új jogintézmény, amelynek gyakorlása nagy együttműködési készséget feltételez mind a két fél részéről. Több rendezvényen igényelték részvételüket, segítségüket, tájékoztatásukat a magyar jogszabályokról, a kisebbség helyzetéről. A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége határon átnyúló kapcsolatot tart fenn 1997. év óta az Arad Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőséggel. A korábbi évek során általában évi három-négy alkalommal került sor közöttük találkozóra, tapasztalatcsere látogatásra, az elmúlt év során ez egy tapasztalatcserére korlátozódott.

107

A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal a korábbi éveknek megfelelően 2006-ban is folyamatos kapcsolatot tartott fenn a békéscsabai Szlovák Főkonzulátussal. Ennek keretében többször egyeztettek anyakönyvi, illetve kisebbségi önkormányzati ügyekben. Továbbá együtt vettek részt szlovák kisebbségi rendezvényeken. Az 1076/2004. (VII. 12.) Kormányhatározatban foglaltak szerint a regionális operatív programok társadalmi vitája keretében a Csongrád megyei Közigazgatási Hivatal vezetője részt vett a Dél-alföldi Regionális Operatív Programra meghirdetett széleskörű partnerségi találkozón, mely Szegeden, a Városháza Dísztermében került megszervezésre. A partnerségi találkozót dr. Lampert Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos is megtisztelte jelenlétével. A társadalmi vita eredményesen hozzájárult a Dél-alföldi Regionális Operatív Program elfogadásához, biztosítva ezáltal annak Kormányülésre való beterjesztését. 2006-ban építéshatóságunk vezető-főtanácsosa részt vett az Építéstudományi Egyesület regionális ülésén, ahol előadást tartott a Ket. alkalmazásáról az építésügyi jogszabályok tükrében és az építésügyi jogszabályok aktuális módosításairól. Ezen felül rendszeres kapcsolatot tart hatóságunk a szakmai kamarákkal, és aktív tisztviselője az Országos Építéshatósági Szakmai Kollégiumnak, melynek felkérésére több szakmai javaslatot nyújtott be a szakmai felügyeletet ellátó ÖTM felkérésére. Együttműködési megállapodás született a Rendészeti és Bűnmegelőzési Intézet és a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal között, valamint a Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatal pártfogóival már meglévő hatékony munkakapcsolat kibővült a 2006. január 1-én felállított Áldozatsegítő Szolgálat szakembereivel és azok tevékenységi körével. A Bűnmegelőzési Akadémiával való együttműködés keretében, - mint az Akadémia Dél-alföldi Regionális Központjának egyik szervezeti egysége, a Szegedi Tudományegyetem és a Csongrád Megyei Rendőr Főkapitányság mellett – harmadik alkalommal megrendezésre került a Bűnmegelőzési Szabadegyetemen belül „A közterületek biztonságáért” című képzés, amely az elmúlt évi Biztonság Stratégiai Szabadegyetem folytatása volt. Az előadássorozat a védőnői hálózatban, a szociális, továbbá a civil szférában dolgozó szakemberek számára lett meghirdetve, ahová az egyházak és a rendőrség képviselői is meghívást kaptak. A Csongrád megyei Közigazgatási Hivatal megállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetemmel gyakornokok képzésére. A képzés lehetőséget biztosít a joghallgatók számára napi szakmai tapasztalatok megszerzésére, tanulmányaik gyakorlatorientált kiegészítésére.

108

VVIIIIII.. AA FFOOGGYYAASSZZTTÓÓVVÉÉDDEELLMMII FFEELLÜÜGGYYEELLŐŐSSÉÉGG,, VVAALLAAMMIINNTT AA

SSZZOOCCIIÁÁLLIISS ÉÉSS GGYYÁÁMMHHIIVVAATTAALL TTEEVVÉÉKKEENNYYSSÉÉGGÉÉNNEEKK RRÖÖVVIIDD ÉÉRRTTÉÉKKEELLÉÉSSEE

8.1. A fogyasztóvédelmi felügyelőség, valamint a megyei szociális és gyámhivatal tevékenységének hatása a közigazgatási korszerűsítésre, valamint szerepe az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósításában 2006. évben a megyei szociális és gyámhivatalok tevékenységét az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által meghatározott stratégiai célok és kulcsterületek közül főként az ügyfélbarát- szolgáltató közigazgatás követelményének való megfelelés, a gyermeki jogok minél teljesebb érvényesülésének biztosítása, valamint a családon belüli erőszak megelőzése határozta meg.

8.1.1. Szociális és Gyámhivatal Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvény, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény többlet feladatokat adott a szociális és gyámhivatalok számára, amelyeknek egyenes következménye volt az iktatott ügyiratok és a hozott döntések számának 2006. évben történő jelentős emelkedése. Ezzel azonban nem járt együtt az ügyintézői létszám növekedése, amely azt eredményezte, hogy az új szociális hatáskörök ellátása a gyámhatósági tevékenység rovására volt csak elvégezhető. A települések számát, mind pedig a lakosság számát tekintve a legnagyobb megye Bács-Kiskun megye, ami az ügyiratok és határozatok számában is megmutatkozik. Békés megyében, annak ellenére, hogy rendkívül magas a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeit igénylők száma, ez nem tükröződik az iktatott ügyiratok mennyiségében, mert eltérő ügykezelési gyakorlatot alakítottak ki. A központi iktatásban csak azokat a kérelmeket iktatják főszámon, amelyek teljesítésére sor kerül, míg a többi kérelmet a mozgáskorlátozotti nyilvántartási programban - CAR-BIT – tartják nyilván. 8.1.1.1. Hatósági ügyintézés A gyámhatósági ügyintézést meghatározta a Ket. hatályba lépése, továbbá a külön eljárási jogszabály jelentős módosulása, ezen belül a végzés, mint új döntési forma megjelenése. A másodfokú gyámhatósági ügyintézésben rendkívül pozitív tendencia, hogy a korábbi évekhez képest a helybenhagyó határozatok száma lényegesen megemelkedett, míg az I. fokú hatóság döntését megsemmisítő és az I. fokú hatóságot új eljárásra utasító döntések száma jelentősen csökkent. Jellemző, hogy az egyes ügytípusok között

109

jelentős arányt képviselnek a kapcsolattartás szabályozása és végrehajtása tárgyában keletkezett ügyek, melyek közül Bács-Kiskun és Csongrád megyében a nagyszülői kapcsolattartás szabályozása, míg Békés megyében a kapcsolattartás végrehajtása ügyében keletkezett ügyek számában történt lényeges emelkedés. Problémát okozott viszont a kapcsolattartások esetében többféleképpen értelmezhető évközi jogszabályváltozás. Bács-Kiskun és Csongrád megyére is jellemző, hogy az összes ügyszámon belül megnövekedtek a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések, ezen belül az ideiglenes hatályú elhelyezés, valamint az átmeneti nevelésbe vétellel kapcsolatos ügyek. Kimondható, hogy a másodfokú gyámhatósági jogalkalmazói tevékenység csúcsát jelentik a kiskorúak és gondnokoltak vagyoni ügyei, tekintettel arra, hogy az ügyfelek legváltozatosabb, ugyanakkor jelentős értéket képviselő polgári jogi ügyletekhez kérték a gyámhatóságok jóváhagyását, melynek során sokszor a törvényes képviselővel szemben kellett a kiskorú, illetve gondnokolt érdekeit károkozás nélkül megvédeni. A II. fokú gyámügyi eljárásban a közigazgatási perek száma nem volt kiemelkedő, ami azzal magyarázható, hogy olyan jogszerű, részletesen megindokolt döntések születtek, melyet az ügyfelek még érdeksérelem esetén is elfogadtak. A megtámadott döntések esetében az elmúlt évben új eljárásra utasítás mellett csak egy-egy esetben helyezték hatályon kívül a megyei bíróságok a másodfokú döntéseket. Kizárólag Csongrád megyében fordult elő az, hogy az ügyfelek államigazgatási jogkörben okozott kár miatt indítottak 3 esetben keresetet. A perek elutasítással végződtek. I. fokú hatósági ügyintézés A súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsi szerzési támogatásával kapcsolatos kérelmek, illetve ezekhez viszonyítva a kérelemnek helyt adó döntések – biztosított utalványok - számát a melléklet tartalmazza. Többletfeladatot eredményezett viszont, hogy a jogszabály adta lehetőséggel élve az utalványban részesítettek mintegy 1/3-da élt az utalvány érvényességi idejének meghosszabbításával, továbbá a jogosultak kb. 10 %-a által visszaadott utalványok további új eljárásokat eredményeztek. Az ügyintézés során az ügyfelek magas száma, illetve a jelentős adminisztrációs teher, a dömpingszerű ügyintézés, továbbá a szűk határidők rendkívüli munkaterhet jelentettek. Nélkülözhetetlen segítséget nyújt azonban a régióban a CAR-BIT program használata. Kiemelt feladat a hivatal hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi alap- illetve szakellátási intézményrendszer működési engedélyezése, a működési engedélyek kiadása, módosítása, esetleges visszavonása. Csongrád megyében kiugróan magas a működési engedélyek száma; ez a külső férőhelyek nagy száma miatt jelentkezik, míg Bács-Kiskun és Békés megyében a működési engedélyek módosítása a jellemző.

110

A szociális működési engedélyezéssel kapcsolatos I. fokú ügyintézés tapasztalatait a 8.1.2. pontnál elemezzük. II. fokú szociális hatósági ügyintézés A gázár-támogatásra, a közgyógyellátásra, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása jelentős többletfeladatokat eredményezett. A részletes és kimerítő jogszabályi rendelkezések, a minisztériumi tájékoztatások, valamint a folyamatos szakmai konzultációk eredményeképpen a legtöbb ügyben az elsőfokú hatóságok döntése jogszerű volt. A személygépkocsi szerzési támogatásra való jogosultságot elutasító jegyzői I. fokú határozatok ellen csak elenyésző számban érkezett fellebbezés, melyekben kivétel nélkül helybenhagyó döntés született. A bírósági ügyek száma a teljes ügyforgalomhoz képest minimálisnak mondható. 8.1.1.2. A szakmai felügyeleti ellenőrzések megállapításai Az ellenőrzések száma az elmúlt évekhez képest a minisztérium által elrendelt teljes körű célvizsgálatok, továbbá a bentlakásos szociális intézményeket érintő Fokozott Ellenőrzési Programban való részvételre tekintettel jelentősen megnőtt, illetve Bács-Kiskun megyében további ellenőrzésekre került sor az engedély nélkül működő szociális szolgáltatások tekintetében. Általános tapasztalat, hogy a vizsgálatokba bevont intézmények és hatóságok igénylik az ellenőrzéseket, amelyeket szakmai konzultáció lehetőségének is tekintenek, de ettől függetlenül is gyakran keresték meg konkrét ügyekben vagy jogalkalmazási kérdésekben a szociális és gyámhivatalt. Gyámhatóságok ellenőrzése Az ellenőrzések a munka- és ellenőrzési tervben foglalt ütemezésnek megfelelően a minisztérium által megadott szempontok alapján folytak le. Kiemelt vizsgálati szempontként szerepelt a Ket. hatályosulása; a jegyzői hatáskör esetében a családon belüli erőszak kezelése, a gyermekjóléti szolgálatok és a jegyzői gyámhatóságok együttműködése a védelembe vételi eljárások során. Megállapításra került, hogy a jegyzői gyámhatósági ügyintézők általában kapcsolt munkakörben látják el feladatukat, ezért igénylik a szakmai segítségnyújtást. A régión belül ennek különböző módozatai alakultak ki: így pl. Bács-Kiskun megye szakmai továbbképzéssel és internetes honlapjáról letölthető iratminták kidolgozásával, Csongrád megye elektronikus levelezés útján eljuttatott szakmai segédanyagokkal segítette az egységes jogalkalmazói munkát. A Ket. hatályosulásával kapcsolatban – különösen az év második felében végzett vizsgálatok alapján – már megállapítható, hogy az új eljárási szabályokra való áttérés – néhány kisebb kivételtől eltekintve – sikeres volt. Békés megyében a végrehajtási bírság kiszabásával, Bács-Kiskun megyében az ügyféli tájékoztatással, míg Csongrád

111

megyében az Áe. és Ket. alkalmazásának elhatárolásával kapcsolatban mutatkozott jogértelmezési bizonytalanság. A városi gyámhivatalok vonatkozásában a szakminisztérium által, 3, különböző időpontban elrendelt célvizsgálat teljes körű lefolytatására került sor a kiskorúak, gondnokoltak vagyonának megterhelése, befektetése; a gyámi feladatokat ellátó nevelőszülők elszámoltatása; valamint a megyei gyermekvédelmi szakértői bizottságok javaslatának, továbbá a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok elhelyezési javaslatainak megjelenítése, illetve az esetleges eltérés okai a gyámhivatali döntések - tárgyában. A célvizsgálatokat Bács-Kiskun és Csongrád megye elvégezte. Az első két célvizsgálat tekintetében azonos megállapítások születtek, míg az egyéni elhelyezési tervek felülvizsgálata megállapításainál jobban megmutatkoztak a gyermekvédelmi szakellátó rendszer megyei sajátosságai. Békés megyében teljes körű célvizsgálat, Bács-Kiskun megyében pedig ütemezett témavizsgálat keretében került sor a Ket. hatályosulásának vizsgálatára a városi gyámhivatalok hatósági munkájában. Összességében pozitív kicsengésű megállapításokat lehetett tenni, az eljárások lefolytatása során kivétel nélkül jól alkalmazták a Ket. Áe-tól eltérő szabályait. Iratmintákat dolgoztak ki (vettek át) az ügyfelek értesítésére, idézésére stb. Bács-Kiskun megyében szinte minden vizsgált gyámhivatal alkalmazta a szociális és gyámhivatal által összeállított tájékoztatót az ügyfelek jogairól és kötelezettségeiről, amelyet meghallgatásuk alkalmával a jegyzőkönyv mellékleteként kaptak meg az ügyfelek. A döntések formái és a jogorvoslatok vonatkozásában volt tapasztalható csupán bizonytalanság különösen a kapcsolattartás végrehajtási ügyek esetén. Következtetésként levonható, hogy a Ket. bevezetését megelőző oktatások eredményesek voltak, a közigazgatási hivatal által közzétett segédanyagokat, iratmintákat alkalmazták az I. fokú hatóságok. Gyermekjóléti alapellátások ellenőrzésének tapasztalatai A bölcsődék és a gyermekjóléti szolgálatok ellenőrzése minden esetben a kijelölt módszertani intézmények bevonásával történt. Egységes gyakorlat alakult ki abban a vonatkozásban, hogy az ellenőrizendő intézmények vizsgálatára intézmény típusonként ellenőrzési szempontsor került kidolgozásra A gyermekjóléti szolgáltatás a legkisebb településen is elérhető, köszönhetően a feladatellátás - új típusú - társulásos formában történő ellátásának. Igaz az is, hogy a szolgáltatás színvonalát nem lehet egyformán mérni, hiszen igen sok településen a szolgáltatást kapcsolt munkakörben végzi a családgondozó, így több településen előfordul, hogy a gondozott gyermekek, illetve családok száma jelentősen meghaladja a jogszabályban meghatározott létszámot. A személyi feltételeket vizsgálva megállapítható, hogy régiós szinten a családgondozók rendelkeznek a szükséges képesítési feltételekkel. A korábbi

112

nagymértékű fluktuáció megszűnt, a képzettséget szerzett családgondozók pályaelhagyása megállt. Az elhelyezési és tárgyi feltételek tekintetében jelentős eltérések mutatkoznak. Sok helyen szűkösek az elhelyezési lehetőségek, a családsegítő- és a gyermekjóléti szolgálat egy helyiségben van elhelyezve. Sok településen hiányosak a technikai feltételek, így nem rendelkeznek számítógéppel, fénymásolóval, stb. Ezeken a településeken az önkormányzatok technikai eszközeit veszik igénybe. A szakmai munkában megállapítható, hogy az iratanyagok hiányosak, illetve aluldokumentáltak az ügyek. A települések többsége, (különösen a kis települések) jelentős anyagi nehézségekkel küzdenek, az ellenőrzéseken tapasztalt hiányosságok, problémák ennek tudhatók be. A helyettes szülői hálózatok, illetve az önálló helyettes szülők működése elsősorban a városokban és a nagyobb településeken megoldott. A kisebb településeken a helyettes szülői ellátásra nem mutatkozott igény. A meglévő helyettes szülői hálózatok, önálló helyettes szülők ellenőrzése során általános tapasztalat, hogy kihasználtságuk igen csekély mértékű, vannak olyanok, akik már több éve rendelkeznek működési engedéllyel, de a szolgáltatás igénybevételére mindeddig egyetlen alkalommal sem került sor. A gondozást nyújtó helyettes szülők ellenőrzése során megállapítható, hogy valamennyien rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel, az elhelyezési körülmények alkalmasak a náluk elhelyezett gyermekek ellátására. Az átmeneti gondozást nyújtó intézmények (gyermekek, családok átmeneti otthona) sokkal közismertebb intézményi ellátási forma, mint a helyettes szülői ellátás. Igen magas színvonalú szakmai munka tapasztalható. Az intézmények többségénél felújítására, renoválására, az elhasználódott bútorzat cseréjére az elmúlt évek során nem került sor, a fenntartók nem rendelkeznek a szükséges anyagi forrásokkal. Csongrád megyében évek óta visszatérő probléma volt a gyermekek zsebpénzének fizetése, a minisztériumtól kapott szakmai iránymutatást követően a fenntartók – azt megfogadva – megváltoztatták korábbi helytelen gyakorlatukat. Gyermekvédelmi szakellátás ellenőrzésének tapasztalatai Általánosságban elmondható, hogy a gyermekotthonok – az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézmények kivételével – rendelkeznek a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, de itt is igaz, hogy az elhelyezési és tárgyi feltételek egyes intézményeknél javításra szorulnak. Az utóbbi években jelentősen megváltozott a szakellátás struktúrája, nőtt a 14 év feletti, és a speciális szükséglettel bíró – kábítószerrel élő, bűnelkövető, pszichotikus problémákkal rendelkező -, illetve fogyatékosságuk, egészségkárosodásuk miatt különleges ellátásra szoruló bekerülő gyermekek száma. Továbbra is igen nagy probléma, hogy nem csak régiós, de országos szinten sem megoldott a súlyos neurotikus, illetve pszichotikus állapotú, a pszichoaktív szerek

113

rendszeres használóinak, a súlyos erőszakos cselekményeket elkövető gyermekek elhelyezése. Megfontolandó, hogy az előzetes igényfelmérések alapján akár több régió összevonásával, minisztériumi támogatással, az érintett régiók megyei önkormányzatainak együttműködési megállapodásával kerülhetnének létrehozásra ezek az intézmények. A régió 2 megyéjében, Bács-Kiskun, illetve Csongrád megyében jellemző a szakellátást fenntartó megyei önkormányzat integrációs törekvése, Békés megye pedig 2007-ben tervezi a szakellátó intézmény-hálózata átalakítását. Eredményként könyvelhető el, hogy a szakellátás területén egyre nő a nevelőszülői feladatokat vállaló személyek száma. Folyamatos emelkedés tapasztalható a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek számát tekintve. A többcélú intézmények kiváltása Bács-Kiskun és Csongrád megyében megkezdődött, a Gyvt-ben foglalt határidő további meghosszabbítása miatt befejezése későbbre halasztódik. 8.1.1.3 Bűnmegelőzés A gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátori tevékenység ellátása kapcsolt munkakörben történik, melynek indokoltsága a megnövekedett gyámügyi és szociális igazgatási feladatokból következik. Fontos kiemelni, hogy minden megyének van specifikuma. Bács-Kiskun és Békés megye az ágazati útmutatások mentén töltötte meg minőségi tartalommal koordinatív tevékenységét. Csongrád megye egy új típusú együttműködés elméletét dolgozta ki. Ugyanakkor mindhárom hivatal tevékenységére jellemző a bűnmegelőzés területén, hogy elsősorban az önkormányzatok bűnmegelőzési stratégiájának kidolgozását, helyi bűnmegelőzési programok indítását szorgalmazta, az ehhez igénybe vehető pályázatokról történő rendszeres figyelemfelhívás, továbbá a közigazgatási hivatalok havonta megjelenő tájékoztatója, a bűnmegelőzés megyei értékelése, illetve a máshol már eredménnyel lezajlott programok közvetítése útján. 8.1.1.4. Év közbeni feladatok Év közbeni feladatként jelentkezett a szociális nyári gyermekétkeztetés igénylésének lebonyolítása és koordinálása, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek járó kedvezmények biztosításával kapcsolatos felmérés, valamint a hatáskör-telepítés felülvizsgálatában való részvétel. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmények esetében a települési önkormányzatokat érintő reprezentatív felmérés lefolytatására került sor, melynek célja, annak megállapítása, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítetteknek miért csak töredéke vette igénybe a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt.

114

8.1.2. Fogyasztóvédelmi Felügyelőség A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség 2006. évi tevékenységét a 2002-2006. közötti időszakra megfogalmazott fogyasztóvédelmi politikai stratégia, valamint az éves Ellenőrzési és Vizsgálati Program határozta meg. A stratégia a fogyasztók bizalmának fokozása érdekében három középtávú célkitűzést fogalmaz meg. Egyrészt szükségesnek látja az egységes magas színvonalú fogyasztóvédelem kialakítását és biztosítását, másrészt a fogyasztóvédelmi szabályok hatékony végrehajtását, harmadrészt a fogyasztóvédelmi szervezetek fokozott bevonását az EU politikájának kialakításában. A célkitűzések végrehajtásával párhuzamosan nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy működési kereteink között magas színvonalú szolgáltatást nyújtsunk ügyfeleink számára. Az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósítása területén prioritásként kezeltük

• a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelmét, • az élelmiszeripari termékek forgalmazására vonatkozó szabályok

érvényesülését, • az alkoholtartalmú italok és a dohánytermékek reklámozására és

értékesítésére vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzését a gyermekkorúak és a fiatalkorúak védelmében,

• a reklámtevékenység jogszerűségét, • a civil szervezetek támogatását, • a fogyasztók tájékoztatását.

Szakszerű, átlátható és ellenőrizhető közigazgatás követelményeit szem előtt tartva folyamatosan arra törekedtünk, hogy az elmúlt években megszokott, magas színvonalú szakmai munkavégzést fenntartsuk. Ide tartozik az eljárási határidők maradéktalan betartása, a jogszabályoknak mindenben megfelelő döntések meghozatala. Ennek forrása a kollégák elhivatottsága, illetve szakmai felkészültsége, melynek eredményeképpen elenyésző számban adott helyt bíróság az ügyfél által benyújtott, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetnek. A dél-alföldi régió felügyelőségei az országos vizsgálati programok és helyi témavizsgálatok keretében 2006. évben összesen 4437 ellenőrzést végzett. A kifogásolási arány átlagosan 77 % volt. (Bács megyében 90 %; Békés megyében 69 %, Csongrád megyében 71 %)

115

Piacfelügyeleti tevékenység Piacfelügyeleti munkánkat a 2006. évben is a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának, gazdasági érdekeinek védelme határozta meg. Fő feladatunk volt a veszélyes termékek piacról való kiszűrése, a fogyasztók biztonságát és tájékoztatását szolgáló feliratok, jelölések pontosságának, megfelelősségének vizsgálata. Ellenőrzéseinket elsősorban a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vizsgálati terve és iránymutatásai alapján végeztük. Saját kezdeményezésű, helyi témavizsgálatainkat a régióban lévő megyék sajátosságainak figyelembe vételével indítottuk el. Egész évben, folyamatosan ellenőriztük a Brüsszelből és az FVF-től érkező riasztásokban szereplő veszélyes termékek forgalmazását. Az elmúlt évekhez képest nagyobb számban találtunk bolti eladásban ilyen jellegű árukat. Számos esetben került sor gyanúsnak vélt termékből minta vételre, melyek laboratóriumi bevizsgálása után kiderült, hogy valóban veszélyeztetik az emberek egészségét, testi épségét, életét, illetve nem felelnek meg a szabványok és jogszabályok előírásainak. Munkánk eredményességéhez hozzájárult a Főfelügyelőség munkatársaival kialakult jó együttműködés, a folyamatos kapcsolattartás és konzultáció. Az FVF által indított, országos témavizsgálatokban elsősorban a termékek (élelmiszerek, játékok, építési termékek, lámpatestek, stb.) forgalmazási körülményeit vizsgáltuk. Ellenőriztük a címkézéseket, jelöléseket, a biztosított dokumentációkat, melyek alapján a vásárlók információkat kapnak az adott termék tulajdonságairól, rendeltetésszerű felhasználásáról, beépítéséről. A 2006. év folyamán összesen 2.163 piacfelügyeleti ellenőrzést hajtottunk végre. A felelősségre vonás aránya magas, 97 %-os volt. Véleményünk szerint ez a számadat is azt mutatja, hogy a piac résztvevői számára még mindig a termékek eladhatósága az elsődleges szempont, az egyéb, jogszabályok által előírt kötelezettségeknek csak kevés esetben tesznek eleget maradéktalanul. A jogszabályok ismeretének hiánya természetesen minden területen általános jelenség, legyen szó akár az olcsóbb játékok, akár a nagyobb értékű bútorok forgalmazóiról. A képet tovább rontja az a tény, hogy a jogszabályi előírásokkal esetenként a gyártók illetve magyarországi importőrök, sincsenek tisztában. A folyamatos ismeretbővítés a mi munkánknak is szerves része, ezért a piacfelügyeleti munka hatékonyságának növelése érdekében valamennyi szakmai programon és konferencián részt vettünk. Az előadásokon elhangzottak nagymértékben hozzájárultak szakmai és elméleti ismereteink bővítéséhez, a piacfelügyelet területen végzett munkánk eredményeinek javításához. Fontosnak tartjuk a folyamatos, szakmai osztályok által szervezett gyakorlati és elméleti továbbképzést, tájékoztatást, segítve ezzel a piacfelügyeleti tevékenységet végzők felkészülését. A műszaki termékek körében elsődleges szempont a termékbiztonság ellenőrzése, a címkézési követelmények és a magyar nyelvű tájékoztatók meglétének vizsgálata.

116

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a megyei felügyelőségek 2006. május 1. és december 31. között részt vettek az Európai Unió által indított, LVD ADCO határokon átnyúló, piacfelügyeleti lámpatest projektben. A vizsgálat kizárólag az általános célú hordozható lámpatestekre (200-250 V névleges feszültségű izzólámpák működtetésére szolgáló, általános célú hordozható asztali és állólámpákra) vonatkozott. A projekt célja kettős volt. Egyrészt a nyilvántartásunkban szereplő, lámpatesteket gyártó és importáló cégekkel való kapcsolatfelvétel, másrészt a piacra helyezett termékeknek az Unió belső piacára gyakorolt mennyiségi hatásának, valamint az adott termékek magyarországi és Magyarországon kívüli Uniós piaci részesedésének meghatározása. Elmondható, hogy a projekt végrehajtása eredményes volt. A vizsgálat során feltérképeztük a régióban működő, általános célú hordozható lámpatestek gyártásával, importálásával és forgalmazásával foglalkozó cégeket. A velük való kapcsolatfelvétel további lehetőségeket biztosít számunkra a későbbi együttműködés megalapozására, a konstruktív kapcsolat kialakítására és fenntartására. Az élet- és vagyonbiztonság megteremtésének igénye az építőanyag előállítás és forgalmazás területén is megköveteli, hogy csak a vonatkozó előírásoknak, szabványoknak megfelelő minőségű termékek kerüljenek a vásárlókhoz. Ennek alapján – a Főfelügyelőség által elrendelt vizsgálat keretében –, május második felében végeztük el a cement, transzportbeton és mésztermékek piacfelügyeleti ellenőrzését. Az évek óta rendszeres ellenőrzések ellenére az általános kereskedelmi feltételek területén nem tapasztaltunk lényeges javulást. Továbbra is vannak, akik a szükséges engedélyek nélkül végzik tevékenységüket, nem megfelelő módon kezelik a vásárlók könyvét, a beszerzési bizonylataikat nem tartják a helyszínen, vagy hiányos az üzletben kihelyezett panaszfórum tájékoztatójuk. Az ellenőrzések alkalmával több millió forint értékű hazai és import-építési célú terméket vizsgáltunk meg. A termékcsoportok értékesítési körülményeit vizsgálva az egységek 100%-ában merült fel kifogás a megfelelőségi igazolások meglétének, tartalmának, a termékek jelöléseinek, valamint a forgalmazási feltételek hiányosságai következtében. A gyártói tevékenység feltérképezése kapcsán megállapítottuk, hogy alapvető gyártásellenőrzést szinte mindenhol végeznek, azonban gyártásellenőrzési kézikönyvet csak néhány helyen tudtak bemutatni. A 2006. év folyamán is folyamatosan ellenőriztük a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszeren érkező riasztásokban szereplő veszélyes termékek esetleges forgalmazását a régió területén működő kereskedelmi egységekben. A Brüsszelből érkező RAPEX-riasztások alapján 119 termék forgalmazását ellenőriztük. 2005-ben RAPEX riasztásban lévő terméket nem találtunk, 2006-ban azonban egy esetben egy RAPEX riasztásban szereplő halogén lámpából mintát vettünk, melynek laboratóriumi vizsgálata során bebizonyosodott, hogy a Magyarországon forgalmazott termék is áramütés-veszélyes. A KPIR riasztásokkal kapcsolatban összesen 39 vizsgálatot végeztünk, melyek során 45 termék esetében vizsgáltuk, hogy azok kereskedelmi forgalomban megtalálhatók-e.

117

2006 évben 17 esetben találtunk KPIR riasztásban szereplő, veszélyes, letiltott terméket. Élelmiszeripari termékek vizsgálata és ellenőrzése Az élelmiszerkereskedelemben folytatott ellenőrzéseink során kiemelt figyelmet fordítottunk a fogyasztók biztonságának vagyoni érdekeinek védelmét célzó szabályok maximális betartatására, valamint nagy hangsúllyal kezeltük a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó előírások teljesítését is. Az élelmiszeripari termékek ellenőrzése során az élelmiszer minőség fenntartása ez év során is változatlanul előtérben állt. A régióban működő felügyelőségek az év folyamán több, az élelmiszerek valamely körét érintő témavizsgálatban vett részt. Az Országos Vizsgálati Programban szereplő, az FVF által megjelölt témavizsgálatok keretében 2211 ellenőrzést végeztünk, amely során a kifogásolt üzletek aránya átlagosan 92 % volt. Az élelmiszer forgalmazás ellenőrzésének éves szintű felépítésére alapvetően jellemző, hogy valamennyi szezonális ünnepkörhöz kötődő élelmiszer-értékesítési roham köré kiemelt témavizsgálat, illetve nagyszámú ellenőrzés szerveződik. Mindenképpen hangsúlyos időszak e tekintetben a húsvétot és a karácsonyt megelőző terminus. A vendéglátás ellenőrzésére irányuló legfőbb vizsgálat jellemzően a jelentősebb forgalmat bonyolító nyári ciklusra korlátozódott, majd az év hátralevő részében ezen vizsgálat során kiadott határozatokban foglalt kötelezettségek teljesítésének utóellenőrzése zajlott. A vendéglátás ellenőrzése – a megelőző évhez hasonlatosan – kiegészült a kórházi és munkahelyi büfék, vendéglátóegységek ellenőrzésével. Az alkoholtartalmú italok és a dohánytermékek reklámozására és értékesítésére vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzése a gyermekkorúak, illetve a 18. életévét be nem töltött személyek védelmében téma vizsgálata kapcsán megállapítottuk, hogy az elmúlt évek tapasztalataihoz viszonyítva nem történt javulás a szeszesital és a dohányáru kiszolgálása terén. Megállapítható az is, hogy a városi, iskolák melletti, frekventált helyen lévő üzletekben hasonló arányú a szabálytalanság, mint a kisebb településeken. Idén több kereskedelmi és vendéglátó egységet ellenőriztünk, mint tavaly, és a szankcionálás üzletenként és összességében is magasabb összegű volt. A vizsgálatok gyakorlati tapasztalataként tehát levonható az a sajnálatos tény, hogy a fiatalkorúak a próbavásárlások helyszínén részben kiszolgálásra kerültek cigarettával és/vagy szeszesitallal. A vendéglátósok illetve kereskedők többsége nem figyel a vásárlók életkorára, sőt igyekeznek tudomást sem venni arról, hogy a pult túl oldalán az alkohol- vagy dohányterméket fiatalkorú személy fogja elfogyasztani. Egyes nyilatkozatok szerint ezzel a kívülálló magatartással a kiszolgálás megtagadása szituációból eredeztethető konfliktust próbálják elkerülni, továbbá a „mindenki a maga életéért felelős” elv alapján adják ki a vásárlónak a terméket függetlenül annak korától,

118

kizárólag a forgalmat és bevételt előtérbe helyezve, mely magyarázatok a jogsértés elkövetésének értékelése szempontjából természetesen nem mérvadóak. Pozitív változásként értékelhető azonban, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva szinte teljesen megszűntek a kereskedők részéről tanúsított felháborodott, goromba reakciók, ami a vizsgálattal összefüggő megfelelő kommunikációnak köszönhető. Reklámfelügyeleti tevékenység A mindennapi életünket behálózó gazdasági reklámtevékenység megyei jellegzetességeinek megfigyelése, tendenciáinak nyomon követése, a reklámozás ellenőrzése során 2006. évben, régióban 233 kifogásolt reklámtevékenységet észleltünk. A vizsgálatok a szabadtéri reklámok helyszínen tett ellenőrzésének lefolytatására, továbbá a régióban megjelent, kereskedelmi szempontból jelentőséggel rendelkező ingyenes kiadványokban és egyéb szóróanyagokban közzétett reklámok megfelelősségének vizsgálatára terjedt ki. Az éves vizsgálat egészét tekintve elmondható, hogy valójában a tavaly észlelt szabadtéri és sajtóban közzétett reklámok kifogásolási aránya idén fordulatot vett, miszerint a kültéri reklámokban tapasztalt jogsértések száma némileg megcsappant, a sajtóanyagokban fellelt jogsértő reklámok száma, pedig megemelkedett. A közterületen végzett vizsgálati eredményeink alapján javulás tapasztalható a kirakati akciós feliratok területén melyek egyre ritkábban helytelen tartalmúak. A dohánytermékek kihelyezésének tilalma lassanként evidenciává válik az üzemeltetők körében, azonban a gyártók további technikák bevetésével jutnak el a fogyasztókhoz, melynek kiszűrésével idén nagyarányú bírságösszeg kiszabására került sor. A korlátozással érintett 200 m-es övezeten belül közzétett alkoholreklám kihelyezését az üzletportálokon idén a tavalyival megegyező számban tártuk fel, így e téren fordulatról nem számolhatunk be. A sajtóban közzétett hirdetmények kapcsán ugyanakkor megállapítható egy bizonyos körben, hogy egyes kiadók, szerkesztőségek a hirdetések leadása során megadják a kellő tájékoztatást a reklámozóknak, ezzel igyekeznek kiszűrni a jogsértő tartalmú hirdetéseket, kiküszöbölni az esetleges hibázás lehetőségét. Intézkedések A vizsgálati eredmények alapján megállapításra került, hogy valamennyi bírságnem keretében kiadott szankciótételek összege a tárgyévben 238. 317. 530,- Ft-ot tesz ki. 2006. évben összes vizsgálat száma 4. 437, a kifogásolt egységek aránya átlagosan 77 %-os volt. Szabálysértési eljárás keretében 142 esetben jártunk el, 2.282.500,- Ft összegű pénzbírság kiszabásával, illetve 11 alkalommal figyelmeztetést alkalmazva.

119

Civil szervezetekkel való kapcsolat A nagyszámú témavizsgálat feldolgozása mellett 2006-ban is nagy hangsúlyt fektettünk a fogyasztók oktatására, tájékoztatására. E feladatunk teljesítésében nagy szerepet játszik az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesülettel (OFE) közösen működtetett Fogyasztókapcsolati Irodák, ahol az év során több száz fő kapott tájékoztatást, tanácsot, illetve nyert megoldást problémájára. Fő célunk egy olyan szemlélet kialakítása, magatartás elősegítése, amely hatóság közreműködése nélkül segíti a fogyasztót jogainak érvényesítésében. E célkitűzésünket szolgálja a Tudásház Közhasznú Egyesülettel kötött együttműködési megállapodásunk is, melynek keretében elsősorban kis településeken – az Egyesület és az Önkormányzatok megállapodása alapján – létrehozott fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák tájékoztató tevékenységéhez szakmai segítséget nyújtunk. Ez elsősorban elektronikus úton (e-mail-ben) nyújtott szakmai tanácsadásban nyilvánul meg. A régióban működő felügyelőségek és a Megyei Békéltető Testületek (továbbiakban BT) között a kezdetektől rendszeres, eredményes kapcsolat alakult ki. A BT az eljárások során meghozott határozatait minden alkalommal – a törvényi előírásoknak megfelelően – megküldi Felügyelőségünk részére, több ügyben éltünk a nyilvánosságra hozatali lehetőségünkkel is. A Békéltető Testület elnökének felkérésére több esetben tartottunk a tagok számára – konzultációs lehetőség biztosítása mellett – előadást a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogharmonizációs szabályokról. Működésüket a bírságkeret terhére anyagilag is támogattuk. Továbbra is szinte napi kapcsolatban vagyunk a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, s igény szerint a fogyasztóvédelmi követelmények megismerésében – akár előadás formájában is – segítséget nyújtunk a Kereskedelmi és Iparkamarán keresztül a gazdasági élet szereplői részére. Az év során is több ilyen tárgyú előadás megtartására kértek fel bennünket. Ügyfélforgalom, a fogyasztók tájékoztatása A felügyelőségeket összesen 9565 ügyfél kért tájékoztatást, vagy felvilágosítást. Volt, aki csak általánosságban a fogyasztót megillető jogokról érdeklődött, de az esetek döntő részében konkrét probléma megoldásához keresték meg a felügyelőségeket. Ezek nagy részét a Felügyelőségek munkatársai tájékoztatás, tanácsadás, személyes kapcsolatfelvétel útján rendezni tudják, így a személyes, vagy telefonon történő kérelmek, közérdekű bejelentések közül csupán a valóban hatósági intézkedést igénylő ügyek esetében kerül sor a jegyzőkönyv felvételére, az ügy iktatására. Ügyintézésünkben tehát az ügyfeleknek nyújtott felvilágosítás, jogi tanácsadás játssza az egyik legjelentősebb szerepet. A felügyelőségeken az írásos kérelmek, közérdekű bejelentések száma a tárgyidőszakban 2537 volt. A közérdekű bejelentések tartalmát tekintve ezek főleg az ártájékoztatást, élelmiszer jelölésének hiányosságait, rossz minőségű termékek

120

forgalmazását, fiatalkorúak alkohollal, dohánytermékkel történő kiszolgálását, általános kereskedelmi előírások betartását, valamint a tiltott reklámozást érintették. Szaporodnak a bejelentések az internetes vásárlásokkal, az ilyen szolgáltatást nyújtó web-lapok tartalmi hiányosságaival kapcsolatban. A Felügyelőségekhez érkezett fogyasztói kérelmek esetében igyekeztünk ügyfeleinknek részletes, kielégítő tájékoztatást adni a jogszabályi háttérről, és a jogérvényesítés lehetőségeiről, abban az esetben is, ha esetleg a kérelmét hatáskör, vagy bizonyítottság hiányában elutasítottuk. Ez gyakran nem az eljárást lezáró határozat részeként, hanem amellett, külön tájékoztató levél formájában valósult meg. Fentieken túlmenően a tájékoztatási kötelezettségünk teljesítésében nagy szerepet tölt be a sajtó. Az idei évben is folytatódott az a folyamat, amelynek során a fogyasztóvédelmi felügyelőség és a sajtó kapcsolatát a korrekt együttműködés jellemezte, valamint az a törekvés, hogy a rendszeres kapcsolattartás révén a lakosság naprakész, és minél szélesebb körű tájékoztatást kapjon felügyelőségünk munkájának eredményéről, a lezárt témavizsgálatokról, a jelentősebb jogszabály-módosításokról, veszélyes termékekről. Jellemző, hogy a fogyasztók problémájukkal, vagy kérdésükkel – hatáskörünkbe nem tartozó, vagy egyébként a fogyasztóvédelem témakörét nem is érintő kérdésben is – azért fordulnak hivatalunkhoz, mert egyébként nem tudják, kihez fordulhatnának. Ez a jelenség azt bizonyítja, hogy még él az a bizalom a fogyasztóvédelmi szervezet felé, amely megőrzése – figyelembe véve az egyre kedvezőtlenebb jogszabályi hátteret – a mindennapok egyik legnagyobb kihívását jelenti, és amelyet felismerve és arra alapozva – megszüntetve a hatásköri széttagoltságot, a mindennapi élet tényeihez közelebb álló normarendszert alkotva – el lehetne indulni egy hatékonyabb, a fogyasztói megelégedettséget inkább megteremtő fogyasztóvédelem felé. Az ügyfeleink által felvetett problémák jogi tekintetben természetesen a legtöbbször hatáskörünk határmezsgyéjén mozognak. Ezért a tájékoztatás nyújtása a legfontosabb feladatunk. A polgári jogi jogvita rendezésére irányuló kérelmek esetében a bejelentőknek felhívtuk a figyelmét a Békéltető Testületek előtti eljárás kezdeményezésének lehetőségére, tájékoztatást adtunk az ottani eljárás rendjéről. Mindezt összekötöttük minden esetben általános jogi tanácsadással, jogszabály ismertetéssel, egy esetleges polgári bíróság előtti eljárás bemutatásával is. Annak érdekében, hogy a hozzánk forduló fogyasztók problémájának megoldásában korlátozott lehetőségeink ellenére hathatósan tudjunk közreműködni – természetesen messzemenően betartva a Felügyelőségünk számára adott jogszabályi kereteket – igyekeztünk a legnagyobb fogyasztói tömegeket kiszolgáló gazdálkodó szervezetekkel közvetlenebb együttműködést kialakítani. Az így kiépített kapcsolatok keretében több ügyben sikerült a fogyasztók valódi problémáját – és nem csupán a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek korlátozott hatáskörébe tartozó, a fogyasztó számára kevésbé fontos, gyakran csak adminisztratív kötelezettséget jelentő kérdésben – Felügyelőségünk közreműködésével megoldást találni. Ez a fajta – ténylegesen a gondoskodó

121

közigazgatás felé mutató – tevékenységünk a fogyasztók körében igen pozitív visszhangra talál, hiszen ott, és abban kapnak – közvetett – támogatást, ahol és amely kérdésben valóban a segítséget várják. Munkánk során valódi elismerést és hálát ügyfeleinktől szinte kizárólag az ilyen segítő közreműködésünkért kapunk. Ebben az évben, a korábbihoz hasonlóan, egyre gyarapodó számú fogyasztói érdeklődés érkezett a jótállás, szavatosság keretében végzett javítások elhúzódó, esetleg több hónapos ideje, illetve az ezzel okozott kényelmetlenség miatt. A fogyasztók ezen a területen fokozottan érzik kiszolgáltatottságukat, mert a javításra szoruló terméket a szerviz, kereskedő birtokában van, és a sürgetésen kívül egyéb eszköz nem áll rendelkezésükre. A kereskedő ilyenkor ugyanis rendre elhárítja a cserére vonatkozó igényt, és gyakran a fogyasztók, sincsenek tudatában annak, hogy a javítás idejének elhúzódás alapot adhat a csere követelésére. Jellemző a szervizek oldalán az a hozzáállás, hogy a javítást akár hónapokig is jogukban áll végezni, és ennek során nem kell tekintettel lenni az ügyfél érdekeire. A 2003-ban bekövetkezett jogszabályváltozások ilyen kedvezőtlen hatása kifejezetten a fogyasztói jogok, garanciák csorbulását eredményezte. A jogszabályi fogyatékosság ezen a területen is többletfeladatot hárít a fogyasztóvédelmi felügyelőségekre, amelyet közvetítés, rábeszélés, tanácsadás formájában igyekszünk megoldani. Tevékenységünk nem csupán a fogyasztók ismereteinek bővítésére terjed ki, hanem egyre gyakrabban a gazdálkodó szervezetek is felvilágosításért fordulnak hozzánk. A jótállás, szavatosság jogi szabályozása, így a kereskedő kötelezettségei, lehetőségei területén számos alkalommal adunk tájékoztatást a fogyasztói szerződés másik oldalán álló félnek is. A minőségi kifogások rendezésének elvárható módja ugyancsak az érdeklődésre számot tartó témák, közé tartozik. Ezen alkalmakkor a jogszabályok ismertetésén felül azok szövegének átadásával is segítjük a mindkét oldal megelégedését eredményező jogkövető magatartás kialakítását. Az oktató-nevelő, ismeretterjesztő tevékenység – összhangban a szolgáltató közigazgatási kialakításának követelményével – a fogyasztói bejelentések terén fokozatosan bővülő szerepet kap, így a hatékonyság kérdése is fokozatosan átalakuló megítélés alá eshet. Intézkedés helyett felvilágosítás, tudatos fogyasztóvá nevelés, közvetítés jellemzi tevékenységünket.

8.2. A szakmai tevékenységet irányító főhatóságokkal való kapcsolat

8.2.1. Szociális és Gyámhivatal A szakmai felügyeletet az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICsSzEM, korábban EszCsM), illetve új nevén a Szociális és Munkaügyi Minisztérium látja el, ezen belül három főosztállyal - Gyermek- és

122

Ifjúságvédelmi, a Családi és Szociális Szolgáltatások, valamint a Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztály - van közvetlen kapcsolat. Több alkalommal került sor azonnali intézkedést igénylő ügyekben, illetve felmerülő jogalkalmazási kérdésekben konzultációra, melyek során minden lehetséges segítséget megkaptak. A főhatósággal való közvetlen kapcsolat megnyilvánulási formája a szociális és gyámhivatal vezetők értekezlete, melyre az év során 6 alkalommal került sor. Az értekezleteken megtárgyalt számtalan gyakorlati probléma kétirányú haszonnal jár, eligazodást nyújt a jogalkalmazók számára, elősegíti az egységes gyakorlat kialakítását, ugyanakkor a jogalkotásban résztvevő főhatóság felé közvetíti a gyakorlat problémáit. Az év elején a minisztérium illetve főosztálya létrehozott egy munkacsoportot a kapcsolattartás szabályainak áldolgozása és a jogalkalmazást segítő tájékoztató füzet kidolgozása érdekében, melybe 4 megye hivatalvezetője mellett a Bács-Kiskun megyei hivatal is meghívást kapott. Több jogszabály-tervezet véleményezését végeztük el, illetve eseti állásfoglalásokat is kértünk a minisztérium illetékes főosztályaitól.

8.2.2. Fogyasztóvédelem A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a szakmai irányítás keretében az év minden hónapjában értekezletet tart a területi felügyelőségek igazgatói részére, ahol általában az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium is képviselteti magát. Ez a fórum lehetőséget nyújt a mindenkori aktuális témák, jogszabályi változások megvitatására, valamint kiváló alkalom a területi felügyelőségek és a főfelügyelőség közötti információ- és tapasztalatcserére. Az éves Ellenőrzési és Vizsgálati Programunkat közösen állítjuk össze, amelyet a minisztérium hagy jóvá. A Főfelügyelőség minden országos vizsgálat megkezdése előtt eligazító értekezleteket tart a vizsgálatban részt vevő területi felügyelőségek részére, ahol a témafelelősök által kidolgozott vizsgálati szempontokat megvitatják, illetve ellenőrzési irányelveket fogalmaznak meg. A vizsgálatok tapasztalatiról a területi felügyelőségek jelentésben számolnak be, amelyek összegzése után a Főfelügyelőség elkészíti az összefoglaló jelentést. A piacfelügyeleti, fogyasztóvédelmi ellenőrzések során vett mintáinkat a Főfelügyelőség laboratóriumában megvizsgálják, s ennek eredményéről tájékoztatást adnak. A Főfelügyelőség rendszeresen szervez a fogyasztóvédelmi munkatársak részére szakmai konferenciákat, továbbképzéseket, amelyek, elősegítik a munkakapcsolat erősítését, illetve a fogyasztóvédelmi tevékenység alapjául szolgáló szakmai tudás, ismeret naprakészségét. A szakmai tevékenységünket irányító Főfelügyelőség, nagymértékben hozzájárul a munkánk eredményességéhez. Kapcsolatunk a vezetőkkel, szakosztályokkal kiváló.

123

8.3. Az ellátórendszer változásával kapcsolatos feladatok a szociális terület tekintetében

8.3.1. A szociális intézmények működési engedélyezése Mindhárom hivatal az éves munkatervében havi bontásban ütemezte a vizsgálatokat, azonban az ütemezést a Fokozott Ellenőrzési Programra való tekintettel – 2006 nyarán – módosítaniuk kellett. Bács-Kiskun megyében a szociális intézmények vizsgálata minden esetben magában foglalta a helyszínen a tárgyi és elhelyezési feltételek vizsgálatát, majd az egyéb szakmai dokumentációt végzéssel lefoglalták és azok vizsgálatára már a hivatalban került sor. Csongrád és Békés megyében a szociális intézmények vizsgálata során dokumentációk lefoglalására nem került sor, helyszíni szemle során történt a személyi, tárgyi és szakmai feltételek vizsgálata. Az előző évekhez hasonlóan a 2006. évben is többször módosult a szociális törvény és többször módosult a működési engedélyezésre vonatkozó kormányrendelet is, amely 5 kérdéskörben, különböző határidők megadásával tette kötelezővé a működési engedélyek módosítását, illetve ismételt kiadását. Ismételt engedélyezési eljárást kellett lefolytatni a hivataloknak az emelt szintű férőhellyel rendelkező intézmények, az integrált intézmények és a 2005. december 31-én lejáró ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézmények esetében, míg az ellátási szerződést kötött fenntartó esetében módosítani kellett a működési engedélyt. A feladatellátást mindhárom megyében rendkívül nehezítette, hogy a szociális intézményi rendszer állandó mozgásban van, az önkormányzatok anyagi lehetőségeiktől vagy a szociális normatívától függően szinte folyamatosan mozgatták, mozgatják az intézményeiket (pl. integrálás, társulásba tömörülés útján), amely minden esetben érintette a működési engedélyt, újabb és újabb eljárásokat generálva. Mindemellett a jogszabály-módosításokból adódóan a 2006. évben valamennyi integrált szervezeti formában működő intézmény működési engedélyének ismételt kiadásáról is gondoskodniuk kellett a hivataloknak. Az új működési engedély kiadása, vagy a már meglévő működési engedély módosítása iránti eljárásban törekedni kellett a soron kívüli ügyintézésre, szem előtt tartva, hogy az eljárás, illetve annak eredménye befolyásolja a fenntartó normatíva igénylését. Bács-Kiskun megyében csak egy esetben élt a hivatal a határidő-hosszabbítás lehetőségével, Békés és Csongrád megyében nem került sor erre. Mindhárom hivatal tehát a gyors, soron kívüli eljárásra törekszik. A fenntartók megkeresésére a hivatal részt vett az intézmények ésszerű, gazdaságos és jogszabályszerű működtetési koncepciójának átgondolásában is. Rövid határidő alatt véleményezték az önkormányzati ellátó rendszerek átalakítására vonatkozó javaslatokat.

124

8.3.2. A szociális intézmények szakmai ellenőrzése Az intézmények jogszabály szerint meghatározott évenkénti, kétévenkénti ellenőrzésén túl további többletfeladatot eredményezett a működési engedélyezési eljárás keretében végzett helyszíni vizsgálatok lebonyolítása. Az intézményfenntartók ellenőrzése mindhárom megyében azt a tényt támasztotta alá, hogy az elmúlt években a személyi és tárgyi feltételek megteremtése nem érte el a vonatkozó jogszabályokban előírtakat, továbbra is a finanszírozási nehézségek a jellemzőek. Általános gyakorlat, hogy az intézményellenőrzések során észlelt hiányosságok pótlására 120 napos határidőt kaptak a fenntartók. Mindhárom hivatal élt a működési engedélyek visszavonásának eszközével is, Csongrád megyében 2006. évben 3, korábban végleges működési engedéllyel rendelkező intézmény kapott ideiglenes működési engedélyt, Békés megyében 1 esetben történt engedély visszavonása, Bács-Kiskun megyében 4 intézmény esetében alkalmaztak ilyen szankciót, továbbá 1 alapszolgáltatás esetében is vissza kellett vonni a működési engedélyt. Ezekben az esetben az ideiglenes működési engedélyek – feltételek előírása melletti - kiadása szankciónak minősül, mivel a jelenleg hatályos szabályozás az ideiglenes működési engedély fogalmát az intézmény működésével kapcsolatban feltárt hiányosság megszüntetésének egyik eszközeként nevesíti. Hatósági szerződés megkötésére csak Bács-Kiskun megyében került sor, 3 intézmény esetében. Ennek lehetőségét írásban ajánlotta fel a hivatal a fenntartók részére és ők ezzel élve a hiányosságok felszámolására a maguk által meghatározott ütemezésben kérték a hatósági szerződés megkötését. Csongrád és Békés megyében nem került sor eljárásra engedély nélkül nyújtott szociális szolgáltatás ügyében, míg Bács-Kiskun megyében 3 alkalommal indult eljárás. Mindhárom esetben névtelen, írásos bejelentés érkezett az ÁNTSZ városi intézetéhez. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvény rendelkezett a nem állami fenntartású szociális intézmények normatíva felhasználásának fokozott ellenőrzéséről. A törvényben meghatározottak érvényre jutása érdekében a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztálya Fokozott Ellenőrzési Program kidolgozását és végrehajtását kezdte meg a szociális – és gyámhivatalok aktív közreműködésével. A program célja a nem állami és a 2006-ban megváltozott finanszírozású ellátásokat biztosító (elsősorban az emelt szintű ellátást nyújtó) szolgáltatók átfogó ellenőrzése, továbbá a szociális szolgáltatók összehangolt, egységes szemléletű, a szolgáltatások

125

hatékonyságának és minőségi színvonalának javítását elősegítő ellenőrzési rendszerének kialakítása volt. A Fokozott Ellenőrzési Program Bács-Kiskun megyében, 14, Békés megyében 33, míg Csongrád megyében 8 intézmény ellenőrzését érintette. Lebonyolítására külső szakértő közreműködésével került sor. Bács-Kiskun megyében három, Csongrád megyében pedig két esetben kötötte össze a hivatal a fokozott ellenőrzést az éves szakmai ellenőrzéssel. A fokozott ellenőrzési program keretében került sor a hatósági ellenőrzések országosan egységesen alkalmazott szempontrendszerének és eljárásrendjének kidolgozására. Az e célra létrehozott csoport munkájában az országból 15 fő szakember vett részt, köztük a Bács-Kiskun megyei hivatal egyik szakreferense. A hatósági ellenőrzési munkacsoport által elkészített szakmai anyagok véleményezését az un. regionálisan szervezett munkacsoportoknak kellett volna ellátniuk, melyekben az egyes megyei szociális és gyámhivatalok vezetői által delegált szakemberek vettek volna részt. Mindhárom hivatal delegált szakreferenseket erre a feladatra, azonban ennek a munkacsoportnak az összehívására a 2006. évben nem került sor.

8.4. Hazai és külföldi szakmai konferenciákon, programokon való részvétel tapasztalatai Fogyasztóvédelmi Felügyelőség munkatársai az alábbi szakmai programokon, konferenciákon vettek részt:

• A Magyar Energia Hivatal által szervezett szakmai nap – a rendezvény segítette az adott terület szakmai kérdéseinek jobb ismeretét, illetve a személyes kapcsolatfelvétel útján is elősegítette a két fogyasztóvédelmi feladatot ellátó hatóság közötti együttműködés fejlesztését, ezáltal az energiaszolgáltatás területén a hatékonyabb érdekvédelmet.

• Az ÉMI Kht. által szervezett szakmai nap – amely segítette az építőipari termékek forgalmazásának feltételeit meghatározó jogi szabályozás és szakmai előírások jobb átlátását, megértését.

• Az EOQ MNB szervezésében lebonyolított XV. Élelmiszer Minőségellenőrzési Tudományos Konferencia és az EU Közösségi Konferencia egymással párhuzamosan megszervezésre került nemzeti és közösségi programokon való részvétel során betekintést nyertünk az egyes élelmiszer-ellenőrző hatóságok éves ellenőrzési tapasztalataiba, rálátást kaptunk a hazai élelmiszer-előállítás szabályozási tárgykör aktuális kérdéseire, a számos élelmiszer analitikai- mikrobiológiai témával foglalkozó előadás által pedig az egyes szakmai területek mélységeibe pillantottunk be.

126

• A Pick Szeged Zrt. által szervezett „Minőségmenedzsment az élelmiszeriparban 2006” témájú szakmai konferencia. A rendezvény az élelmiszerszabályozás gyakorlati kérdéseivel, valamint az élelmiszerminőség, és annak ellenőrzésének problémáinak megtárgyalására adott alkalmat, amely aktualitása miatt különösen fontos téma az élelmiszerellenőrzést is végző hatóságok munkatársai számára.

• A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége és az Európai Fogyasztói Központ által szervezett „Fogyasztói vitarendezés itthon és határainkon túl” címmel szervezett konferencia. A rendezvény a határon átnyúló vitarendezés, a békéltető testületi eljárás problémáinak, illetve a fogyasztóvédelmet érintő jogszabályi változásoknak a megvitatására adott lehetőséget.

• A Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség által szervezett „Az egészségügy, mint szolgatatás, fogyasztói érdekek és egészségügy területén” témájú konferencia. A konferencia megvilágosította a közegészségügy és a fogyasztóvédelem lehetséges összefüggéseit, kapcsolódási pontjait, valamint megismertette az egészségügy terén az elmúlt időszakban bekövetkezett – fogyasztói szempontból jelentős – változásokat. A rendezvény hasznos tapasztalatcserét biztosított a szakemberek számára.

• A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által szervezett „Tudományos ülés” elnevezésű szakmai napon megismertük az FVF Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium, valamint a Mechanikai és Villamos Laboratórium vizsgálati tevékenységét, módszerfejlesztését.

• Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Debrecenben két napos konferenciát tartott “A fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési fóruma” címmel. A konferencián a Kereskedelmi és Iparkamarák mellett működő Békéltető Testületek elnökei mutatták be a Békéltető Testületek munkáját a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek vezetőinek és munkatársainak.

• A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség “A Békéltető Testületi határozatok nyilvánosságra hozatalának feltételei” címmel az adatvédelmi biztos és a fogyasztóvédelmi civil szervezetek képviselőinek közreműködésével konferenciát tartott.

A Felügyelőségek köztisztviselői 2006. évben külföldön szervezett szakmai konferencián nem vettek részt. 2006. évben is törekedtek a felügyelőségünk a fogyasztóvédelmi oktatásba való bekapcsolódásra. A Szegedi Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátóipar Gimnázium és Szakközépiskola felkérésére a logisztikai ügyintézők részére a fogyasztóvédelemről tartottak előadást, valamint ismeretterjesztő és tudásszint felmérő anyag összeállításával segítették az iskola fogyasztóvédelmi tárgyú oktatását.

127

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara Üzleti Tudományok Intézetének felkérésére – a Dél-alföldi Regionális Fogyasztóvédelmi Egyesület tagjainak bevonásával fogyasztóvédelmi előadássorozatot tartottak a 2006/2007-es szemeszterben. A Szegedi Tudományegyetemmel valamint a Szolnoki Főiskolával együttműködve 2006. évben 5 fő gyakornokot alkalmaztak 3-3 hónapos időtartamban. A gyakornokok diplomamunkáinak kidolgozásában szakmai konzulensként közreműködtek, továbbá részt vettek a diplomamunkák megvédésében. A gyakornoki képzésbe történő bekapcsolódást rendkívül hasznosnak ítéljük meg, mivel jelentősen hozzájárult az egyébként feszített ütemű vizsgálati program tartásához, egyben enyhített a Felügyelőség létszámgondjain, miközben elősegítette a gyakornok elméleti tudásának növekedését, kiegészítve azt a gyakorlati tapasztalatokkal.

128

TARTALOMJEGYZÉK

I. TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI, TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI MUNKA ..... 5 1.1. A számszerű adatok értékelése........................................................................................ 5 1.2. Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogszabálysértési tendenciák bemutatása ................................................................ 8

1.2.1. A törvényességi működést befolyásoló tények, körülmények ................................. 8 1.2.2. Az alakuló ülések törvényességi tapasztalatai ......................................................... 9 1.2.3. A jellemző jogszabálysértési tendenciák bemutatása............................................. 12 1.2.4. Az önkormányzati rendeletek ttöörrvvéénnyyeessssééggee......................................................... 13 1.2.5. Az önkormányzati határozatok törvényessége....................................................... 18 1.2.6. Működési illetve mulasztásos törvénysértések ...................................................... 21 1.2.7. A kisebbségi önkormányzatok törvényességi helyzete.......................................... 22 1.2.8. A törvényességi felügyelet ..................................................................................... 27

1.3. A törvényesség fenntartása érdekében alkalmazott eszközök, módszerek ................... 31 II. A HATÓSÁGI MUNKA ÉRTÉKELÉSE........................................................................... 34

2.1. A jegyzői államigazgatási feladatellátás tapasztalatai .................................................. 34 2.2. A közigazgatási hivatal igazgatási feladatai.................................................................. 40 2.3. A közigazgatási hivatalvezető és a hivatal önálló szakigazgatási szervei által ellátott hatósági tevékenység felügyeleti ellenőrzési megállapításai ............................................... 44

2.3.1. A Közigazgatási Hivatalok által ellátott felügyeleti ellenőrzés megállapításai ..... 44 2.4. A közigazgatási hivatalt, valamint a polgármesteri hivatalokat érintő panaszok tapasztalatai - panaszügyek intézése .................................................................................... 45 2.5. A hatósági jogalkalmazás mennyiben segítette az ágazatpolitikai célkitűzések érvényesülését ...................................................................................................................... 46

III KOORDINÁCIÓS ÉS SZERVEZÉSI FELADATOK ....................................................... 48 3.1. A hivatalvezető koordinációs jogkörébe tartozó államigazgatási szervek szervezetének, személyzetének, költségvetésének alakulása a feladatkörök tükrében ................................ 48 3.2. A területi államigazgatási szervek együttműködési készségének változása az évközi tájékoztatók elkészítése óta .................................................................................................. 50 3.3. Az ügyfélszolgálati és információs rendszerek összehangoltsága, az elektronikus közigazgatás helyzete........................................................................................................... 51

3.3.1. Az ügyfélszolgálati és információs rendszerek összehangoltsága ......................... 51 3.3.2. Az elektronikus közigazgatás helyzete .................................................................. 52

3.4. A Megyei Államigazgatási Kollégium szerepe a közigazgatási korszerűsítési feladatok kezdeményezésében és végrehajtásában .............................................................................. 54 3.5. A Megyei Államigazgatási Kollégium működése ........................................................ 56 3.6. Közszolgálati ellenőrzés................................................................................................ 58 3.7. Iratkezeléssel kapcsolatos feladatok.............................................................................. 59 3.8. A KÖZIGTAD rendszer működtetése, a TARTINFO .................................................. 59

IV. INFORMATIKAI FELADATOK ..................................................................................... 61 4.1. Az informatikai tevékenység feltételeinek alakulása .................................................... 61

4.1.1. Alkalmazások ......................................................................................................... 62 4.1.2. Egyéb elvégzett feladatok ...................................................................................... 64

4.2. Az informatikai tevékenység összehangolása érdekében tett intézkedések.................. 64 4.2.1. Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer (ASZA) megyei bevezetésének feladatai..... 64 4.2.2. Területi és a helyi népesség-nyilvántartási rendszer .............................................. 65 4.2.3. Bel- és külterületi körzetesítés ............................................................................... 65 4.2.4. Koordinációs tevékenység...................................................................................... 65 4.2.5. Törvényességi Rendszer továbbfejlesztése ............................................................ 66

129

4.2.6. Korszerű vizsgaszervezés (TEKTOR) ................................................................... 66 4.3. A népszavazással, választással kapcsolatos feladatok informatikai tapasztalatai......... 67

4.3.1. A 2006. évi választások.......................................................................................... 67 4.3.2. Időközi választások ................................................................................................ 68 4.3.3. Felkészülés a 2007. évi területi és országos kisebbségi választásokra .................. 68

V. KÉPZÉS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS ........................................................................................ 69 5.1. Az egyes képzési formák mennyiben szolgálták a konkrét közigazgatási feladatok ellátását? ............................................................................................................................... 69

5.1.1 A közigazgatási alapvizsga és ügykezelői alapvizsga szervezésének megállapításai.......................................................................................................................................... 70 5.1.2. A közigazgatási szakvizsga szervezésének megállapításai .................................... 71 5.1.3. ROP 3.1.1. keretében megvalósuló közigazgatási kapacitásfejlesztési program... 72 5.1.4. A 2006. évi éves továbbképzési terv megvalósítása .............................................. 73 5.1.5. Anyakönyvi szakvizsga szervezése........................................................................ 74 5.1.6. Alkotmányos alapismeretek vizsga szervezése...................................................... 74

5.2. Összefüggés a közigazgatási munka színvonalának változása és a ráfordított képzési erőforrások közt.................................................................................................................... 75

VI. A HIVATALOK SZERVI ÉS FENNTARTÓI ÉS FUNKCIONÁLIS TEVÉKENYSÉGE.................................................................................................................................................. 77

6.1. A működési feltételek alakulásának általános bemutatása............................................ 77 6.2. A hivatali feladatokban időközben bekövetkezett változások következményeinek értékelése.............................................................................................................................. 78 6.3. A bér- és létszámgazdálkodás számszerű bemutatása, értékelése, a személyi juttatások alakulása ............................................................................................................................... 79 6.4. A hivatalok pénzügyi feltételeinek bemutatása, a ténylegesen befolyt bevételek és az azok terhére teljesített kiadások alakulása ........................................................................... 80 6.5. A tárgyi feltételek alakulásának bemutatása ................................................................. 83 6.6. A hivatali szervezet működtetésében alkalmazott korszerű szervezési és vezetési módszerek alkalmazási tapasztalatai .................................................................................... 84

VII. AZ ÉV SORÁN KIEMELT FELADATOK, ILLETVE EZEK VÉGREHAJTÁSA....... 88 7.1. A Ket. alkalmazásának tapasztalatai ............................................................................. 88 7.2. A megyében megalakult többcélú kistérségi társulások működésének tapasztalatai.... 91 7.3. A 2006. évi választások lebonyolításának tapasztalatai................................................ 93 7.4. Országos jelentőségű eseti feladatok............................................................................. 96

7.4.1. A területfejlesztési tanácsok megújítása, végrehajtásának, lebonyolításának sikeressége........................................................................................................................ 96 7.4.2. Parlagfű- bizottságok munkája............................................................................... 98 7.4.3. Eseti ad-hoc feladatok ............................................................................................ 98

7.5. A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjában való részvétel ................ 99 7.6. A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések, a létszámleépítések tapasztalatai ........................................................................................... 101 7.7. A költségvetési megszorító intézkedések hatása a közigazgatási hivatalok szervezetére, működésére......................................................................................................................... 103 7.8. A hivatali munka teljesítmény elismerése, a hiányosságok, hibák megszüntetésére tett intézkedések, illetve esetleges fegyelmi intézkedések....................................................... 104 7.9. A hivatal működésének körében felmerült egyéb országos jelentőségű ügyek, események, rendezvények.................................................................................................. 105 VIII. A FOGYASZTÓVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG, VALAMINT A SZOCIÁLIS ÉS

GYÁMHIVATAL TEVÉKENYSÉGÉNEK RÖVID ÉRTÉKELÉSE.................................. 108

130

8.1. A fogyasztóvédelmi felügyelőség, valamint a megyei szociális és gyámhivatal tevékenységének hatása a közigazgatási korszerűsítésre, valamint szerepe az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósításában........................................................................................... 108

8.1.1. Szociális és Gyámhivatal ..................................................................................... 108 8.1.2. Fogyasztóvédelmi Felügyelőség .......................................................................... 114

8.2. A szakmai tevékenységet irányító főhatóságokkal való kapcsolat ............................. 121 8.2.1. Szociális és Gyámhivatal ..................................................................................... 121 8.2.2. Fogyasztóvédelem................................................................................................ 122

8.3. Az ellátórendszer változásával kapcsolatos feladatok a szociális terület tekintetében123 8.3.1. A szociális intézmények működési engedélyezése .............................................. 123 8.3.2. A szociális intézmények szakmai ellenőrzése...................................................... 124

8.4. Hazai és külföldi szakmai konferenciákon, programokon való részvétel tapasztalatai............................................................................................................................................ 125

131

város község összesen város község összesen város község összesen város község összesenÁllandó lakosok száma 356 651 190 808 547 459 276 057 115 522 391 579 314 703 111 873 426 576 947 411 418 203 1 365 614Lakónépesség 356 330 187 699 544 029 274 569 112 624 387 193 315 308 110 551 425 859 947 695 410 874 1 358 569

Lakosságszám a 2006. évi statisztika alapján

Dél-alföldi régióBács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye

Állandó lakosság számának megoszlása a 2006. évi statisztika alapján a Dél-alföldi régióban

391579; 29%

426576; 31% 547459; 40%

Bács-Kiskun megye

Békés megyeCsongrád megye

132

356 651

190 808

276 057

115 522 111 873

947 411

418 203

0

100 000

200 000

300 000

400 000

500 000

600 000

700 000

800 000

900 000

1 000 000

Bács-Kiskunmegye

Békés megye Csongrádmegye

Dél-alföldirégió

Városi-községi lakosságszám összehasonlítása 2006. évi statisztika alapján

városközség314703

133

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye


8 369 5 632 4 263 18 264

A régió területe km2-ben

A Dél-alföldi régió területi megoszlása

8 369 km2

46%

4 263 km2

23%

5 632 km2

31%Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye

134

Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád

megye Dél-alföldi

régiómegyei 1 1 1 3megyei jogú város 1 1 2 4város 19 17 7 43nagyközség 9 12 4 25község 90 45 47 182összesen 120 76 61 257

Az önkormányzatok típusai 2006. évben

Az önkorm ányzatok típusai 2006. évbenBács-Kiskun m egye

1%1% 16%

8%

74%

megyei

megyei jogú város

város

nagyközség

község

Az önkorm ányzatok típusai 2006. évbenBékés m egye

1%1%22%

16%60%

megyei

megyei jogú városváros

nagyközségközség

Az önkorm ányzatok típusai 2006. évbenCsongrád m egye

2%3% 11%7%

77%

megyei

megyei jogú város

város

nagyközség

község

Az önkorm ányzatok típusai 2006. évben Dél-alföldi régió

1%2% 17%

10%

70%

megyei

megyei jogú város

város

nagyközség

község

135

Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Dél-alföldi

régióbolgár 1 1cigány 44 32 17 93görög 2 2horvát 13 1 14lengyel 1 1 2német 25 8 2 35örmény 1 1román 13 5 18ruszin 0szerb 2 1 4 7szlovák 3 17 3 23szlovén 0ukrán 1 1Összesen 87 72 38 197

Kisebbségi önkormányzatok megoszlása nemzetiségenként 2006. évben

Kisebbségi önkormányzatok megoszlása nemzetiségenként Dél-alföldi régió 2006.

1%

46%

1%7%1%

17%

1%

9%

0%

4%12%

0%

1%bolgárcigánygöröghorvátlengyelnémetörményrománruszinszerbszlovákszlovénukrán

136


régió

polgármesteri hivatal 89 69 50 208

körjegyzőség 14 3 5 22

társult képviselőtestület hivatala

1 0 0 1

Hivatali forma szerinti megoszlás 2006. évben

Hivatali form a szerinti m egoszlás 2006. évbenBács-Kiskun m egye

86%

13% 1%polgármesteri hivatal

körjegyzőség

társult képviselőtestülethivatala

Hivatali form a szerinti m egoszlás 2006. évbenBékés m egye

96%

4%0%polgármesteri hivatal

körjegyzőség


Hivatali form a szerinti m egoszlás 2006. évbenCsongrád m egye

91%

9% 0%polgármesteri hivatal

körjegyzőség


Hivatali form a szerinti m egoszlás 2006. évbenDél-alföldi régió

90%

10% 0% polgármesteri hivatal

körjegyzőség


137

körjegyzőségek száma

körjegyzőséghez tartozó települések száma

körjegyzőségek számakörjegyzőséghez tartozó települések száma





14 28 3 6 5 10 22 44

Békés megye Csongrád megye Dél-alföldi régióBács-Kiskun megye

Körjegyzőségek száma a régióban

községi székhely társtelepülés városi székhelyű társtelepülés

Bácsborsód Katymár Bácsalmás MátételkeCsikéria Bácsszőlős Kiskunhalas ImrehegyFelsőszentiván Tataháza Lajosmizse FelsőlajosGara Bácsszentgyörgy Solt ÚjsoltGéderlak OrdasHomokmégy ÖregcsertőJászszentlászló MóricgátNemesnádudvar ÉrsekhalmaSzakmár ÚjtelekVaskút Bátmonostor

Körjegyzőségek Bács-Kiskun megye


Csabaszabadi Pusztaottlaka Füzesgyarmat KertészszigetKisdombegyház Magyardombegyház

Körjegyzőségek Békés megye


Ferencszállás KlárafalvaFöldeák ÓföldeákAmbrózfalva CsanádalbertiKirályhegyes KövegyEperjes Árpádhalom

Körjegyzőségek Csongrád megye

138


régió6 121 3 475 3 754 13 3501 877 1 361 1 521 4 759

36 87 142 265598 1 233 69 1 900634 1 320 211 2 132

49 654 28 372 36 706 114 73247 42 44 133

257 742 70 1 069304 784 114 1 09421 43 50 114

173 1 714 46 1 933194 1 757 96 2 047

1 1 0 21 0 3 4

86 22 42 150

Törvényességi ellenőrzési főosztály összefoglaló adatai 2006. évre

Alkotmánybírósági indítványok száma

Határozatokra tett észrevételek száma összesen

Rendeletekre tett észrevételek száma írásban

Rendeletekre tett észrevételek száma összesen

Működési, mulasztásos észrevételek szóbanMűködési, mulasztásos észrevételek összesenBírósági keresetek száma

Határozatokra tett észrevételek száma írásbanHatározatokra tett észrevételek száma szóban

Panaszok száma (önkormányzatokat érintő panaszok száma)

Működési, mulasztásos észrevételek írásban

Rendeletek száma

Rendeletekre tett észrevételek száma szóban

Határozatok száma

Jegyzőkönyvek száma

139

0

1 000

2 000

3 000

4 000

5 000

6 000

7 000

Jegyzőkönyvek száma

Rendeletek száma

Rendeletekre tett észrevételek száma összesen

Határozatok száma

Határozatokra tett észrevételek száma összesen

Működési, m

ulasztásos észrevételek összesen

Bírósági keresetek száma

Alkotmánybírósági indítványok száma

Törvényességi ellenőrzési főosztály összefoglaló adatai 2006. évre

Bács-Kiskun megyeBékés megyeCsongrád megye

140

49 654

28 37236 706

05 000

10 00015 00020 00025 00030 00035 00040 00045 00050 000

2006. évben törvényességi ellenőrzésre beérkezett határozatok száma


141


régióKépviselő-testület 2749 1572 1313 5634Bizottság 2595 1445 2156 6196Kisebbség 540 378 273 1191Egyéb 237 80 12 329Összesen 6121 3475 3754 13 350

2006. évben törvényességi ellenőrzésre beérkezett jegyzőkönyvek megoszlása

2749

13131572

2595

2156

1445

540273378

237 12 80

6121

37543475

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

Képviselő-testület Bizottság Kisebbség Egyéb Összesen

2006. évben törvényességi ellenőrzésre beérkezett jegyzőkönyvek megoszlása

Bács-Kiskun megyeCsongrád megyeBékés megye

143

Kistérségek kistérséghez tartozó települések száma Kistérségek kistérséghez tartozó

települések száma Kistérségek kistérséghez tartozó települések száma

Bajai 20 Békéscsabai 5 Csongrádi 4Bácsalmási 8 Békési 10 Hódmezővásárhelyi 4Jánoshalmi 4 Gyulai 6 Homokháti 9Kalocsai 20 Mezőkovácsházi 18 Kisteleki 6Kecskeméti 18 Orosházi 10 Makói 17Kiskőrösi 15 Sarkadi 11 Szegedi 12Kiskunfélegyházi * 11 Szarvasi 6 Szentesi 8Kiskunhalasi 9 Szeghalmi 9Kiskunmajsai 4Kunszentmiklósi 10

10 119 8 75 7 60* a kiskunfélegyházi kistérségben nem működik többcélú kistérségi társulás

Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye

Kistérségek a Dél-alföldi régióban 2006.

144


megye Dél-alföldi régió

Főszám 6311 5526 7322 19159Alszám 14022 15446 13930 43398Összesen 20 333 20 972 21 252 62 557

Hivatalok ügyiratforgalma 2006. évben

6311

14022

5526

15446

7322

13930

0

5000

10000

15000

20000

25000


Hivatalok ügyiratforgalma 2006. évben

AlszámFőszám

145

Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-alföldi régió

Főszám 3348 1594 2961 7903Alszám 5240 2102 3318 10660Összesen 8 588 3 696 6 279 18 563

Hatósági ügyiratforgalom 2006. évben

3348

5240

1594

21022961

33187903

10660

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

16000

18000

20000

Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-alföldi régió

Hatósági ügyiratforgalom 2006. évben

AlszámFőszám

146



Anyakönyv 201 363 317 881Bányaszolgalom 125 143 49 317Kisajátítás 29 21 179 229Külföldi ingatlanszerzés 468 72 254 794Építésfelügyelet 1411 6 395 1812Korlátozási kártalanítás 3 2 2 7Egyéb 9 573 39 621Összesen 2 246 1 180 1 235 4 661

I. fokú hatáskörben intézett ügyek száma 2006. évben

147

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

Anyakönyv

BányaszolgalomKisajátítás

Külföldi ingatlanszerzés

Építésfelügyelet

Korlátozási kártalanítás Egyéb

I. fokú hatáskörben intézett ügyek száma 2006. évben


148



Adóügyek 108 62 68 238Illetékügyek 496 108 276 880Birtokvita 49 3 27 79Építéshatósági ügyek 217 337 564 1118Ipar, kereskedelem, vállalkozás 34 22 44 100Közlekedésigazgatás 100 90 132 322Szabálysértés 10 31 116 157Telepengedélyezés 38 1 21 60Állattartás 20 5 25Környezetvédelmi igazgatás 4 2 1 7Egyéb 26 11 91 128Összesen 1 102 672 1 340 3114

II. fokú hatáskörben intézett ügyek száma 2006. évben

149

0

100

200

300

400

500

600

Adóügyek

Illetékügyek

Birtokvita

Építéshatósági ügyek

Ipar, kereskedelem, vállalkozás

Közlekedésigazgatás

Szabálysértés

TelepengedélyezésÁllattartás

Környezetvédelmi igazgatás Egyéb

II. fokú hatáskörben intézett ügyek száma 2006. évben


150



I. fokú határozat 1647 878 776 3301I. fokú végzés 514 450 247 1211II. fokú határozat 887 246 570 1768II. fokú végzés 65 6 12 83Összesen 3113 1580 1605 6363

Döntések száma 2006. évben

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

I. fokú határozat

I. fokú végzés

II. fokú határozat

II. fokú végzés

Döntések száma 2006. évben

Bács-Kiskun m egyeBékés m egyeCsongrád m egye

151

DöntéstBács-Kiskun

megye Békés megye Csongrád megye Dél-alföldi régió

- helybenhagyó 414 160 279 853 - megváltoztató 309 26 109 444 - megsemm. elj. megszünt. 75 29 53 157 - megsemm. és új eljárásra ut. 154 26 111 291

II. fokú eljárást megszűnt. 5 18 23Összesen 952 246 570 1768

II. fokú döntések eredménye 2006. évben

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

- helybenhagyó

- megváltoztató

- megsemm. elj. m

egszünt.

- megsemm. és új eljárásra ut.

II. fokú eljárást megszűnt.

II. fokú határozatok eredménye 2006. évben


152



Adóügyi ig. 8 10 9 27Építésügyi ig. 7 2 9Ipar és keseked. Vállalkozás 8 4 7 19Akvi, szemadat és lakcímnyilv. 24 8 27 59Okmányirodák 3 3Szociális és honvéd. 0Szabálysértés 5 8 6 19

Összesen 52 35 49 136

2006. évben hatósági és felügyeleti ellenőrzések során vizsgált települések száma

0

5

10

15

20

25

30

Adóügyi ig.

Építésügyi ig.

Ipar és keseked. Vállalkozás

Akvi, szemadat és lakcímnyilv.

Okmányirodák

Szociális és honvéd.

Szabálysértés

Hatósági és felügyeleti ellenőrzések során vizsgált települések számának alakulása 2006. évben


153



Magyarországi házasságkötések 133 88 170 391Apai elismerések 31 15 36 82Tanúsítványok 37 19 23 79Egyéb 37 105 142

Összesen 201 159 334 694

Anyakönyv 2006.

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

Magyarországi házasságkötések

Apai elismerések

TanúsítványokEgyéb

Anyakönyv 2006.


154



amerikai 12 2 3 17belga 4 2 6brit 6 1 2 9francia 4 1 5holland 61 1 1 63ír 5 1 3 9szerb 5 1 28 34német 164 7 22 193norvég 2 2 4olasz 6 1 6 13osztrák 49 1 4 54román 45 47 26 118spanyol 1 1svájci 25 3 28ukrán 9 2 11svéd 3 1 4egyéb: 68 3 3 74Összesen 468 65 110 643

Külföldi ingatlanszerzés iránti kérelmek megoszlása állampolgárság szerint

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

ameri

kaibelga

brit

francia

holland ír

szerb

német

norvégolas

z

osztrák

román

span

yol

svájc

iukrán

svéd

egyé

b:

Külföldi ingatlanszerzés iránti kérelmek megoszlása állampolgárság szerint


155

Külföldi ingatlanszerzés iránti kérelmek megoszlása a dél-alföldi régióban állampolgárság szerint

3%

1%

1%

1%

10%1%

5%

30%

1%

2%

8%

18%

0%

4%

2%

1%

12%

amerikaibelgabritfranciahollandírszerbnémetnorvégolaszosztrákrománspanyolsvájciukránsvédegyéb:

156



Kereset elutasítása 86 48 45 179Határozat megváltoztatása 16 2 2 20Hatályon kiv. helyezése 0Hatályon kiv. helyezése és új eljárásra köt. 5 4 1 10Eljárás megszűntetése 10 3 14 27Összesen 117 57 62 236

Közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata 2006. évben

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

Kereset elutasítása

Határozat megváltoztatása

Hatályon kiv. helyezése

Hatályon kiv. helyezése és új eljárásra köt.

Eljárás megszűntetése

Közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata 2006. éven


157



engedélynek megfelelő 45 6 39 90fel. műszaki vez. van 46 6 35 87szerkezeti hiba 7 2 9egyéb ok 8 8 16megfelelőségi ig. nincs 10 10kiviteki terv van 40 35 75kiviteli terv hiányzik 8 13 21kivitelezés leállítása 10 1 11saját intézkedés 10 1 11I. fok megkeresése 11 7 18folyamatban 2 1 3ellenőrzések száma 48 6 48 102

összesen 235 18 200 453

2006. évi építés-felügyeleti vizsgálatok összesítője

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

engedélynek megfelelő

fel. műszaki vez. van

szerkezeti hiba

egyéb ok

megfelelőségi ig. nincs

kiviteki terv van

kiviteli terv hiányzik

kivitelezés leállítása

saját intézkedés

I. fok megkeresése

folyamatban

ellenőrzések száma

2006. évi építés-felügyeleti vizsgálatok összesítője


158



Újrafelvett műszaki ellenőr 5 3 1 9Újrafelvett műszaki vezető 231 33 67 331Törölt műszaki ellenőr 1 2 3 6Törölt műszaki vezető 307 10 202 519Műszaki ellenőr hosszabbítás 14 10 12 36Műszaki vezető hosszabbítás 196 190 224 610Műszaki ellenőr felvétel 23 31 35 89Műszaki vezető felvétel 108 32 78 218Összesen 885 311 622 1818

Névjegyzék vezetése 2006. évben

0

50

100

150

200

250

300

350

Újrafelvett műszaki ellenőr

Újrafelvett műszaki vezető

Törölt műszaki ellenőr

Törölt műszaki vezető

Műszaki ellenőr hosszabbítás

Műszaki vezető hosszabbítás

Műszaki ellenőr felvétel

Műszaki vezető felvétel

Névjegyzék vezetés


159


megyeDél-alföldi

régióI. besorolási osztály 61 45 52 158II. besorolási osztály 2 6 7 15III. besorolási osztály 7 6 5 18Összesen 70 57 64 191

A Közigazgatási Hivatalban közszolgálati jogviszonyban állók összetétele besorolási osztály és fokozat szerint 2006.12.31-én


6145

52

158

2 6 715

7 6 518

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

Bács-Kiskunmegye



I. besorolási osztályII. besorolási osztályIII. besorolási osztály


83%

8%9%

I. besorolási osztály

II. besorolási osztály

III. besorolási osztály

160


megye Dél-alföldi

régióNő 58 41 50 149Férfi 12 16 14 42Összesen 70 57 64 191

A Közigazgatási Hivatalban közszolgálati jogviszonyban állók összetétele nemek szerint 2006.12.31-én


0

20

40

60

80

100

120

140

160

Bács-Kiskunmegye

Békés megye Csongrád megye Dél-alföldi régió

Nő

Férfi


78%

22%

Nő

Férf i

161


megye Dél-alföldi

régió30 év alatt 16 6 14 3631-40 év közötti 24 15 8 4741-50 év közötti 22 11 17 5050 felett 8 25 25 58Összesen 70 57 64 191

A Közigazgatási Hivatalban közszolgálati jogviszonyban állók összetétele életkor szerint 2006.12.31-én

16

24

22

8

6

15

11

25

14

8

17

25

0

5

10

15

20

25

30

30 év alatt 31-40 év közötti 41-50 év közötti 50 felett




19%

25%

26%

30%

30 év alatt31-40 év közötti41-50 év közötti50 felett

162

2004 2005 2006 2004 2005 2006 2004 2005 2006 2004 2005 2006Felsőfokú 4 4 4 1 1 1 5 5 5 10 10 10Középfokú 23 25 26 15 15 15 21 22 23 59 62 64Alapfokú 8 9 10 1 1 1 7 8 8 16 18 19Összesen 35 38 40 17 17 17 33 35 36 85 90 93

A Közigazgatási Hivatalban közszolgálati jogviszonyban állók nyelvvizsgáinak megoszlása fokozat szerint 2004-2006 évben

Dél-alföldi régióBács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye

11%

69%

20%

Felsőfokú

Középfokú

Alapfokú

Közszolgálati jogv iszonyban állók nye lvv izsgáinak megoszlása fokozat szerint 2006-ban

163


megye Dél-alföldi

régiónagyon elégedett 286 77 87 450elégedett 23 33 35 91kevésbé elégedett 0 3 6 9nem elégedett 0 2 3 5Összesen 309 115 131 555

A Közigazgatási Hivatal szakvizsgával kapcsolatos szolgálatatásainak elégedettségi mérése

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


A Közigazgatási Hivatal szakvizsgával kapcsolatos szolgálatatásainak elégedettségi mérése

nem elégedettkevésbé elégedettelégedettnagyon elégedett

164

Megyei Államigazgatási Kollégium tagjai (2006. december 31.) *

Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője Békés Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal

vezetője

APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága APEH Békés Megyei Igazgatósága APEH Csongrád Megyei Igazgatósága

ÁNTSZ Bács-Kiskun Megyei Intézete ÁNTSZ Békés Megyei Intézete ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete

Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás

Békés Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás

Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás

Bács-Kiskun Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal Békés Megyei Földhivatal Csongrád Megyei Földhivatal

Bács-Kiskun Megyei Közlekedési Felügyelet Békés Megyei Közlekedési Felügyelet Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet

Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Békés Megyei Munkaügyi Központ Csongrád Megyei Munkaügyi Központ

Bács-Kiskun Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat

Békés Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat

Csongrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat

Bács-Kiskun Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Békés Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosítási

Igazgatóság Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Területi Igazgatósága

Magyar Államkincstár Békés Megyei Területi Igazgatósága

Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Területi Igazgatósága

FVM Bács-Kiskun Megyei Földművelésügyi Hivatala FVM Békés Megyei Földművelésügyi Hivatala FVM Csongrád Megyei Földművelésügyi

Hivatala Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala

Békés Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala

Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala

Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége

Békés Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége

Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége

165

OMMF Dél-alföldi Munkabiztonsági Felügyelősége

Békés Megyei Felügyelősége Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal

Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Megyei Államigazgatási Kollégium tagjai (2006. december 31.) Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye

OMMF Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelősége Területi Műszaki Biztonsági Felügyelőség Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Igazgatóság (ATIKÖVIZIG)

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóság

Dél-alföldi Területi Főépítészi Iroda

Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága

Magyar Geológiai Szolgálat Dél-alföldi Területi Hivatala

Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Szegedi Igazgatóság

Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet

*Belső szervezeti egységek nélkül

166

település-szám

értesítők száma

település-szám

értesítők száma

település-szám

értesítők száma

település-szám

értesítők száma

önállóan 0 0 15 195 047 2 28 486 17 223 533KÖZIG 119 434 853 60 119 166 58 310 795 237 864 814önállóan 0 0 15 195 056 2 28 596 17 223 652KÖZIG 119 438 374 60 120 231 58 315 848 237 874 453

Névjegyzék és értesítők készítése a közigazgazási hivatalokban 2006.

2006-os országgyűlési választás

Békés megye Csongrád megye Dél-alföldi régió

2006-os önkormányzati választás

Bács-Kiskun megye

119

60 58

0

20

40

60

80

100

120

Települések száma

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye

Névjegyzék és értesítők készítése a közigazgazási hivatalokban 2006.

2006-os országgyűlésiválasztás

167

Helyi számítógépes népességes program működése 2006.

Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Dél-alföldi régió

összes település

száma

Regisztert használók

száma

összes település

száma


száma

összes település

száma


száma

összes település

száma


száma

Helyi számítógépes népességnyilvántartó program

119 100 75 52 60 60 254 212

100

19

52

23

60

0

254

42

0

50

100

150

200

250

300

Bács-Kiskunm egye

Békés m egye Csongrádm egye


Helyi számítógépes népességes programot használó települések megoszlása megyénként és régiós összesenben

nem használRegisztert használ

168

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye


Munkaállomás 96 51 79 226Notebook 29 21 23 73Szerver 6 2 5 13Összesen 131 74 107 312

A hivatal saját számítógép állománya 2006.

96

29

6

51

21

2

79

23

5226

73

13

0

50

100

150

200

250

300

350

Bács-Kiskunmegye


Dél-alföldirégió

A hivatalok saját tulajdonú számítógép állománya 2006.

SzerverNotebookMunkaállomás

169

rendezvény napok száma

résztvevők száma


résztvevők száma


résztvevők száma


résztvevők száma

1.Konzultációk 48 562 34 310 61 624 143 1 496

2.Vizsgák 29 695 18 397 26 714 73 1 806

3.

Éves terv szerinti továbbképzés + ROP 49 1 136 75 752 112 896 236 2 784

4.

Éves terven kívüli továbbképzés 13 1 249 1 13 14 1 262

5.

Jegyzői értekezeletek 5 494 4 202 5 258 14 954

6.Szakmai értekezletek 4 356 2 152 10 329 16 837

7.Egyéb 7 224 9 106 16 330

Összesen: 155 4 716 143 1 932 214 2 821 512 9 469

A közigazgatási hivatal által szervezett rendezvények összefoglaló táblája 2006.

Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Dél-alföldi régiós

A közigazgatási hivatal által szervezett rendezvények összefoglaló táblája 2006.

Dél-alföldi régiós összesítésben

143 73236

14 14 16 16

1 4961 806

2 784

1 262954 837

330

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

Konzultá

ciók

Vizsgák

Éves t

erv sz

erinti t

ovábbké

pzés +

ROP

Éves t

erven kí

vüli t

ovábbké

pzés

Jegyz

ői érte

keze

letek

Szakm

ai érte

kezle

tekEgyé

b

rendezvény napok szám arésztvevők szám a

170

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye


Államigazgatás 97 60 108 265

Önkormányzati közigazgatás 76 44 82 202

Pénzügyi és költségvetési igazgatás

18 15 15 48

Közszolgáltatások szervezési és igazgatása

32 32 3 67

Összesen 223 151 208 582

A közigazgatási szakvizsgára jelentkezők megoszlása választott tantárgy szerint 2006.

0

20

40

60

80

100

120

Államigazgatás

Önkormányzati közigazgatás

Pénzügyi és költségvetési igazgatás

Közszolgáltatások szervezési és igazgatása

A közigazgatási szakvizsgára jelentkezők megoszlása választott tantárgy szerint 2006.


171

rendezvény

napok száma

résztvevők

száma

rendezvény

napok száma

résztvevők

száma

rendezvény

napok száma

résztvevők

száma

rendezvény

napok száma

résztvevők

száma

1.

Az EU támogatási rendszerének joga és intézményrendszere

2 44 2 34 2 42 6 120

2.

Általános jogalkotási ismeretek 4 29 0 0 8 50 12 79

3.

A közbeszerzés általános ismeretei 6 84 4 50 6 89 16 223

4.

Projekt-tervezés és projekt-ciklus menedzsment ismeretek

4 32 4 30 4 40 12 102

5.

A partnerség elve a Strukturális Alapok felhasználásában

1 23 1 26 0 0 2 49

6.

A környezetvédelem szempontjainak érvényesítése a Strukturális Alapok

1 25 1 27 0 0 2 52

7.

A CAF alkalmazásának módszertana a közigazgatásban

4 48 2 29 4 48 10 125

8.

Hátrányos megkülönböztetés felismerése és kezelése

4 87 1 21 3 91 8 199

9.

A korrupció elleni küzdelem elvei és módszerei, a közszolgálati etika

4 42 0 0 0 0 4 42

10.

A közigazgatási szervek vezetési ismeretei

2 23 0 0 4 46 6 69

11.

E-learning alapú nyelvi képzés 4 72 6 46 2 51 12 169

12.

Bevezetés az Európai Unió támogatási rendszerének ismeretébe

8 40 8 40

13.

Közbeszerzési eljárás és technikák 3 5 3 5

14.

Az esélyegyenlőség a Struktuális Alapok felhasználásában

2 58 2 58

15.

Monitoring az EU támogatások felhasználásában

1 11 1 11

16.

Bevezetés a Kohéziós Alap ismereteibe 1 9 1 9

17.

Teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében

4 56 4 56

18.Pénzügyi ismeretek 6 60 6 60

19.

Terület- és településfejlesztési ismeretek

4 30 4 30

20.

Terület- és településrendezési ismeretek

4 31 4 31

Összesen: 36 509 21 263 66 757 123 1 529

Dél-alföldi régiós

2006. évi ROP 3.1.1. képzési program statisztikai adatai


172

Eredeti előirányzat

Módosított előirányzat Teljesítés Eredeti

előirányzatMódosított előirányzat Teljesítés Eredeti


előirányzatMódosított előirányzat Teljesítés

Működési bevétel 41 700 72 703 73 518 24 000 29 386 29 451 40 200 63 612 64 119 105 900 165 701 167 088

Előző évi saját maradvány 0 9 226 9 226 0 10 365 10 365 0 18 137 18 137 0 37 728 37 728

Előző évi maradvány átvétel 0 3 233 3 233 0 0 0 0 4 918 4 918 0 8 151 8 151

Felhalmozási bevétel 0 0 0 0 0 0 0 70 70 0 70 70

Támogatás értékű bevétel (ROP nélkül) 0 3 521 3 521 0 3 091 3 091 0 6 570 6 570 0 13 182 13 182

Támogatás értékű bevétel (ROP) 0 12 975 12 975 0 8 686 8 548 0 16 041 16 041 0 37 702 37 564

Áttvett pénzeszköz ÁH-on kívülről 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Költségvetési támogatás 370 200 418 659 418 659 300 600 324 715 324 715 310 400 337 215 337 215 981 200 1 080 589 1 080 589

Előző évek lakásvásárlási kölcsönéből visszatérült és újból

igénybevett0 0 0 0 980 980 0 0 0 0 980 980

Összesen 411 900 520 317 521 132 324 600 377 223 377 150 350 600 446 563 447 070 1 087 100 1 344 103 1 345 352

Bevételek összetétele (ezer Ft)

Csongrád megye Dél-alföldi régióBács-Kiskun megye Békés megye

173

Eredeti előirányzat

Módosított előirányzat Teljesítés Eredeti



előirányzatMódosított előirányzat Teljesítés

Személyi juttatás 283 200 322 829 318 200 224 700 247 374 245 304 266 500 284 010 283 335 774 400 854 213 846 839

Munkaadót terhelő járulékok 85 600 101 262 99 707 72 800 75 095 75 095 58 100 98 975 98 669 216 500 275 332 273 471

Dologi kiadások 32 600 72 946 71 936 25 400 48 741 44 424 25 200 59 528 57 649 83 200 181 215 174 009

Támogatás értékű kiadás 8 500 8 500 8 500 0 0 0 0 0 0 8 500 8 500 8 500

Átadott pénzeszközök 0 1 800 1 440 0 0 0 0 0 0 0 1 800 1 440

Intézményi beruházás 2 000 12 980 8 828 1 700 4 633 1 875 800 1 708 1 708 4 500 19 321 12 411

Lakásépítés, -vásárlás kölcsön 0 0 0 0 1 380 1 380 0 2 342 2 342 0 3 722 3 722

Összesen 411 900 520 317 508 611 324 600 377 223 368 078 350 600 446 563 443 703 1 087 100 1 344 103 1 320 392

Kiadások alakulása kiemelt előirányzatonként (ezer Ft)


174

0

100 000

200 000

300 000

400 000

500 000

600 000

Eredeti előirányzat Módosítottelőirányzat

Teljesítés

Bevételek összetétele (ezer Ft)


0

100 000

200 000

300 000

400 000

500 000

600 000

Eredeti előirányzat Módosítottelőirányzat

Teljesítés

Kiadások alakulása kiemelt előirányzatonként (ezer Ft)


175

Vizsgált "terület"

FVF által elrendelt vizsgálat

Helyi kezdeménye

zésű vizsgálat

ÖsszesenFVF által elrendelt vizsgálat

Helyi kezdemén

yezésű vizsgálat


Helyi kezdeménye

zésű vizsgálat


Helyi kezdemén

yezésű vizsgálat

Összesen

Élelmiszeripari termékek 280 36 316 244 29 273 227 195 422 751 260 1 011Műszaki termékek 25 2 27 34 0 34 36 16 52 95 18 113Könnyűipari termékek 200 36 236 41 0 41 107 46 153 348 82 430Játékok 69 0 69 0 0 0 0 5 5 69 5 74Háztartásvegyip. és kozmetikai termékek 64 5 69 63 0 63 6 0 6 133 5 138

Építőipari termékek 67 0 67 48 0 48 43 20 63 158 20 178Egyéb termékek 7 20 27 172 20 192 0 0 0 179 40 219 Összesen 712 99 811 602 49 651 419 282 701 1 733 430 2 163

Csongrád megye Dél-alföldi régió

TERMÉKELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK ADATAI 2006.

Bács-Kiskun megye Békés megye

176

050

100150200250300350400450

Élelmisz

eripari

term

ékek

Műsza

ki term

ékek

Könnyű

ipari term

ékek

Játékok

Háztart

ásvegy

ip. és kozm

etikai

termék

ek

Építőipari

term

ékek

Egyéb te

rmék

ek

Termékellenőrzések és vizsgálatok adatai2006.


Kötele-zésre Forgalma-zást megtiltó

Feltételhez kötő Kötele-zésre Forgalma-

zást megtiltóFeltételhez

kötő Kötele-zésre Forgalma-zást megtiltó

Feltételhez kötő Kötele-zésre Forgalma-

zást megtiltóFeltételhez

kötő

Élelmiszeripari termékek 157 77 129 12 1 16 19 7 129 188 85 274Műszaki termékek 11 3 0 6 0 19 23 2 0 40 5 19Könnyűipari termékek 185 0 0 22 0 0 61 0 0 268 0 0Játékok 59 5 0 0 0 0 0 1 0 59 6 0

Háztartásvegyipari és kozmetikai termékek 63 3 0 12 1 1 0 0 0 75 4 1Építőipari termékek 55 0 0 7 0 3 22 0 0 84 0 3Egyéb termékek 19 3 0 3 0 0 0 0 0 22 3 0Összesen 549 91 129 62 2 39 125 10 129 736 103 297

TERMÉKELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK SORÁN HOZOTT HATÁROZATOK ADATAI 2006.


177

Fogy.védelmi bírság száma összege (Ft) Minőségvéde

lmi bírság összege (Ft) Fogy.védelmi bírság száma összege (Ft) Minőségvédel

mi bírság összege (Ft) Fogy.védelmi bírság száma összege (Ft) Minőségvéde

lmi bírság összege (Ft) Fogy.védelmi bírság száma összege (Ft) Minőségvéde

lmi bírság összege (Ft)

Élelmiszeripari termékek 179 15 326 000 168 43 581 879 13 2 150 000 20 4 832 829 175 35 210 000 32 4 939 442 367 52 686 000 220 53354150Műszaki termékek 13 1 640 000 0 0 7 500 000 0 0 6 370 000 0 0 26 2 510 000 0 0Könnyűipari termékek 177 9 760 000 0 0 17 1 910 000 0 0 49 8 440 000 0 0 243 20 110 000 0 0Játékok 63 4 675 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 63 4 675 000 0 0

Háztartásvegyipari és kozmetikai termékek 51 7 650 000 0 0 12 610 000 0 0 0 0 0 0 63 8 260 000 0 0Építőipari termékek 43 2 650 000 0 0 7 520 000 0 0 18 1 540 000 0 0 68 4 710 000 0 0Egyéb termékek 21 2 540 000 0 0 2 120 000 0 0 0 0 0 0 23 2 660 000 0 0Összesen 547 44 241 000 168 43 581 879 58 5 810 000 20 4 832 829 248 45 560 000 32 4 939 442 853 95 611 000 220 53354150


TERMÉKELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK SORÁN HOZOTT, KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSBAN MEGTETT INTÉZKEDÉSEK ADATAI 2006.


178

Vizsgált "terület"

Pénzbírság és

helyszíni bírság

határozat

összege (Ft)Figyelmez

tetések száma

Pénzbírság és helyszíni

bírság határozat

összege (Ft)

Figyelmeztetések száma


bírság határozat

összege (Ft)Figyelmez

tetések száma


bírság határozat

összege (Ft)

Figyelmeztetések száma

Élelmiszeripari termékek 8 322 500 0 9 80 000 0 51 945 000 11 68 1 347 500 11Műszaki termékek 0 0 0 2 30 000 0 0 0 0 2 30 000 0Könnyűipari termékek 0 0 0 8 70 000 0 10 180 000 0 18 250 000 0Játékok 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0Háztartásvegyipari és kozmetikai termékek 0 0 0 15 147 000 0 2 15 000 0 17 162 000 0

Építőipari termékek 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0Egyéb termékek 0 0 0 1 15 000 0 0 0 0 1 15 000 0 Összesen 8 322 500 0 35 342 000 0 63 1 140 000 11 106 1 804 500 11

TERMÉKELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK ADATAI SZABÁLYSÉRTÉSI JOGKÖRBEN 2006.


Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye


4 734 2 569 2 262 9 565716 310 1 511 2 537

kivizsgált: 438 195 208 841folyamatban lévő: 88 6 10 104más hatósághoz áttett: 63 13 42 118tájékoztatást igénylő: 117 94 1 194 1 405elutasított: 10 2 57 69

Kérelmek és bejelentések adatai 2006.

Ügyfélforgalom a beszámolási időszakban: Kérelmek és bejelentések száma:Kérelmek és bejelentések megoszlása:

179

Vizsgálati terület

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye


596 243 294 1 13360 0 7 67

656 243 301 1 200603 145 292 1 040

36 945 12 042 1 176 50 16315 413 712 590 16 715

száma (db) 0 14 1 15termék száma (db) 0 335 10 345száma (db) 155 8 47 210termék száma (db) 1 481 106 89 1 676száma (db) 571 119 251 941termék száma (db) 14 263 271 0 14 534száma (db) 467 109 162 738

összege (Ft) 23 090 000 6 520 000 14 455 000 44 065 000száma (db) 129 8 41 178

összege (Ft) 10 850 000 650 000 440 000 11 940 000

száma (db) 25 2 0 27határozat száma (db) 0 1 7 8

összege (Ft) 0 25 000 300 000 325 000száma (db) 7 4 6 17

összege (Ft) 60 000 33 000 60 000 153 000száma (db) 0 0 0 0

Ellenőrzések számaFVF által elrendelt vizsgálat keretében

Összesen

VENDÉGLÁTÓHELYEK ELLENŐRZÉSÉNEK ADATAI 2006.

Kifogásolt termékek számaEllenőrzött/vizsgált termékek számaHiányosságokat feltárt ellenőrzések száma

Helyi kezdeményezésű vizsgálat keretében

FigyelmeztetésHelyszíni bírság

Szabálysértési felelősségre vonásPénzbírság

Áttételek Minőségvédelmi bírság

Fogyasztóvédelmi bírság

Közigazgatási jogkörben hozott intézkedés

Feltételhez kötő határozatok

Forgalmazást megtiltó határozatok

Kötelezésre szóló határozatok

180

Vizsgálati "terület"db Ft db Ft db Ft db Ft

Élelmiszeripari termékek 292 59 230 379 66 2 150 000 326 49 346 528 684 110 726 907Műszaki termékek 12 1 640 000 14 500 000 38 370 000 64 2 510 000Könnyűipari termékek 200 9 760 000 50 1 910 000 118 8 620 000 368 20 290 000Játékok 69 4 675 000 0 0 5 0 74 4 675 000Háztartásvegyipari és kozmetikai termékek 67 7 650 000 14 610 000 2 15 000 83 8 275 000

Építőipari termékek 67 2 650 000 15 520 000 46 1 540 000 128 4 710 000Egyéb termékek 26 2 540 000 1 120 000 0 0 27 2 660 000Vendéglátás 603 34 000 000 145 7 228 000 292 15 255 000 1 040 56 483 000Reklám 162 10 245 000 32 3 375 000 39 8 450 000 233 22 070 000Egyéb 226 3 727 623 0 0 31 2 190 000 257 5 917 623 Összesen 1 724 136 118 002 337 16 413 000 897 85 786 528 2 958 238 317 530

HIÁNYOSSÁGOKAT FELTÁRT ELLENŐRZÉSEK SZÁMA / KISZABOTT BÍRSÁGOK ÖSSZEGE 2006.


181

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye


13,5 4,7 5,2 23,4

Hivatalhoz befolyt (visszajuttatott) bírságok 2006. évben (millió Ft-ban)

13,5

4,7 5,2

0

2

4

6

8

10

12

14

Bács-Kiskun m egye Békés m egye Csongrád m egye

Hivatalhoz befolyt (visszajuttatott) bírságok 2006. évben (millió Ft-ban)


182



Főszám 3637 1671 1572 6880Alszám 5490 2888 2117 10495Összesen 9127 4559 3689 17375

Szociális és Gyámhivatal ügyiratratforgalmi adatai 2006. évben

3637

5490

1671

2888

1572

2117

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

10000


Szociális és Gyámhivatal ügyiratratforgalmi adatai 2006. évben

AlszámFőszám

183



I. fokú határozat 3233 1944 1418 6595I. fokú végzés 166 39 59 264II. fokú hat. 260 174 178 612II. fokú végzés 27 16 37 80Összesen 3686 2173 1692 7551

Döntések száma a Szociális és Gyámhivatalban 2006. évben

3233

1944

1418

16639 59

260 174 17827 16 37

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

I. fokúhatározat

I. fokú végzés II. fokú hat. II. fokú végzés

Döntések száma a Szociális és Gyámhivatalban 2006. évben


184

Határozatot Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád


határozatot helybenhagyó 86 43 68 197határozatot megváltoztató 23 4 11 38megsemm. elj. megszünt. 7 0 2 9megsemm. és új eljárásra ut. 17 4 5 26II.fokú eljárást megszünt. 11 0 1 12Összesen 144 51 87 282

II. fokú határozatok eredménye gyámügyben 2006. évben

86

43

68

23

411 7

0 2

174 5

11

0 1

0102030405060708090

határozatot helybenhagyó

határozatot megválto

ztató

megsemm. elj.

megszünt.

megsemm. és új e

ljárásra ut.

II.fokú e ljá

rást megszü

nt.

II. fokú határozatok eredménye gyámügyben 2006. évben


185

HatározatotBács-Kiskun

megye Békés megye Csongrád megye Dél-alföldi régió

határozatot helybenhagyó 115 93 83 291határozatot megváltoztató 10 0 4 14megsemm. elj. megszünt. 1 0 0 1megsemm. és új eljárásra ut. 3 6 0 9II.fokú eljárást megszünt. 13 0 2 15Összesen 142 99 89 330

II. fokú határozatok eredménye szociális ügyben 2006. évben

115

9383

100 4 1 0 0 3

60

13

02

0

20

40

60

80

100

120

határozatot helybenhagyó

határozatot megválto

ztató

megsemm. elj.

megszünt.

megsemm. és új e

ljárásra ut.

II.fokú e ljá

rást megszü

nt.

II. fokú határozatok eredménye szociális ügyben 2006. évben


186



Kereset elutasítása 15 6 14 35Határozat megváltoztatása 0 0 0 0Hatályon kiv. helyezése 0 1 1 2Hatályon kiv. helyezése és új eljárásra köt. 0 0 0 0Eljárás megszűntetése 2 0 6 8Összesen 17 7 21 45

Közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata a Szociális és Gyámhivatalban 2006. évben

15

6

14

0 0 0 01 1

00 0

2

0

6

0

2

4

6

8

10

12

14

16

Kereset e lutasítása

Határozat megváltoztatása

Hatályon kiv. helyezése

Hatályon kiv. helyezése és új eljárásra köt.

Eljárás megszűnte tése

Közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata a Szociális és Gyámhivatalban 2006. évben


187



Kérelmek száma 2512 3690 980 7182Helyt adó döntések száma 655 805 306 1766

Mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei 2006. évben

2512

655

3690

805 980

306

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

Bács-Kiskunm egye

Békés m egye Csongrád m egye

Mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei 2006. évben

Kére lm ek szám aHelyt adó döntések szám a

188



Gyámhivatalok 8 4 2 14Jegyzői hatáskör 43 7 5 55Gyermekvédelmi intézmény 60 71 132 263Szociális intézmény 109 127 49 285Összesen 220 209 188 617

Hatósági és felügyeleti ellenőrzések száma 2006. évben

84 2

43

7 5

60

71

132

109

127

49

0

20

40

60

80

100

120

140

Gyámhivatalok Jegyző i hatáskör Gyermekvédelmiintézmény

Szociálisintézmény

Hatósági és felügyeleti ellenőrzések száma 2006. évben


189



Új működési engedély 2 5 88 95Működési engedély módosítása 22 16 16 54Működési engedély visszavonása 1 5 4 10Kérelem elutasítása 0 0 1 1Összesen 25 26 109 160

Gyermekvédelmi intézmények működési engedélyezéseinek száma 2006. évben

2 5

88

22

16 16

15 4

0 0 1

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

Új működésiengedély

Működésiengedély

m ódosítása

Működésiengedély

visszavonása

Kére lemelutasítása

Gyermekvédelmi intézmények működési engedélyezéseinek száma 2006. évben


190



Új működési engedély 8 33 41 82Működési engedély ismételtkiadása 107 35 73 215Működési engedély módosítása 23 56 4 83Kérelem elutasítása 7 1 4 12Összesen 145 125 122 392

Szociális intézmények működési engedélyezéseinek száma 2006. évben

8

3341

107

35

73

23

56

4 7 1 4

0

20

40

60

80

100

120

Új működés iengedély

Működésiengedélyism éte ltk iadása

Működés iengedély

m ódosítása

Kére lemelutas ítása

Szociális intézmények működési engedélyezéseinek száma 2006. évben


· 3 a dél-alföldi régió általános jellemzése a dél-alföldi régió az ország legnagyobb...

Documents