CélCsoportoK BEMUtAtÁsA

sZAKMAI ANYAGFoGlAlKoZÁsI tANÁCsADÓK résZérE

CélCsoportoK BEMUtAtÁsA

sZAKMAI ANYAG FoGlAlKoZÁsI tANÁCsADÓK résZérE

Szerzők:Dr. Harangozó Judit

Jásper ÉvaPántyaErika

Dr. Perlusz AndreaDr.PetkyFerenc

Simonné Janzsó TündeValiczkóÉva

Zalabai Péterné

Szakmailektorálástvégezte:Bela Szilvia

Dávid AndreaFehérIldikó

AkiadványaTÁMOP5.3.8-11/A1-2012-0001kódszámú„Rehabilitáció–Érték–Változás(RÉV):Megváltozottmunkaképességűszemélyekmunkaerő-piacihelyzeténekelősegítéseérdekébentörténőrendszerszintűképzésiésszolgáltatásfejlesztésimodellprogram”

kiemeltprojektkeretébenkészültaFogyatékosSzemélyekEsélyegyenlőségéértKözhasznúNonprofitKft.

megbízásából.

2014.

Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofi t Kft.

Cím:H-1071Budapest,Damjanichutca4.Telefon:(+361)4503230

www.fszk.huFelnőttképzésinyilvántartásiszám:01-0849-04IntézményiAkkreditációsLajstromszám:AL-2057

tartalomjegyzék

Előszó................................................................................................4

Hallássérültemberek ...........................................................................6

Beszédfogyatékosemberek ................................................................ 47

Mentálisésviselkedészavarralélőemberek ..........................................88

Mozgásszervibetegséggelküzdőemberek ......................................... 130

Szív-ésérrendszeribetegséggelküzdőemberek .................................147

Daganatosbetegséggelküzdőemberek ............................................. 162

Ajánlottirodalom,hasznoslinkek ...................................................... 182

4

Előszó

AzEgységesSzolgáltatásésazÁtvezetésszolgáltatásmód-szertanikiadványokelsősorbanolyanszakmaiútmutatók,amelyekaszolgáltatásokfolyamatával,céljaival,tartalmá-val foglalkoznak, valamint segítséget nyújtanak a foglal-kozásitanácsadókrészére,akikaszolgáltatástbiztosítjákamegváltozottmunkaképességűemberekrészére.

A módszertani kézikönyvekben az egyes szolgáltatásokcéljánál,tevékenységeknéléstartalmaknálaszakemberektalálhatnakinformációtaspeciáliscélcsoportokravonatko-zóan is.

Ezakiadványmélységébenahallássérült,beszédfogyaté-kos,mentálisésviselkedészavarosemberekkel, valamintaszív-ésérrendszeribetegséggel,mozgásszerviésdaga-natosbetegséggelküzdőemberekkelfoglalkozik.

Aspeciáliscélcsoportokkülön-különfejezetbenkerülnekbe-mutatásra.Aszakemberekelőszörazadottspeciáliscélcso-portmeghatározásáról,ehhezkapcsolódóbetegségtípusokról,szocio-demográfiaijellemzőikről,arányukrólamegváltozottmunkaképességűek csoportján belül, valamint munkaerő- piacihelyzetükrőlolvashatnak.Praktikustanácsokat,javas-latokatkapnakafoglalkozásitanácsadókazegyescélcsoportfoglalkozásirehabilitációjánakelősegítésérevonatkozóan.

Akönnyebbfelhasználásérdekébenesetekkel,példákilluszt-rálásávaltettükváltozatosabbáaszakmaianyagot.

A speciális célcsoporttal kapcsolatos részeket gyakorlottszakemberek,azadottterületszakorvosa,foglalkozásita-nácsadók és gyógypedagógusok írták. A felhasznált ese-tek,példákanapigyakorlatbólkerültekbeemelésre.

Akiadványvégénaszakemberekaspeciáliscélcsoportok-kalkapcsolatosajánlottirodalomjegyzéket,hasznoslinke-kettalálnak,amitovábbitájékozódásilehetőségetbiztosít.

6

Hallássérült emberek

I. A CÉLCSOPORT MEGHATÁROZÁSAA hallássérülésahallószervvalamelyrészénekveleszüle- tett vagy szerzett sérülése, illetve fejlődési rendellenes-sége,melyazéptőleltérőhallásteljesítményteredményez.

Hallássérülés esetén a hallásküszöb megemelkedik, a sze-mélycsakavalamilyenmértékbenerősebbhangokathalljameg,vagymegsemhalljaazokat.Minéljobbaneltérahallás- küszöbgörbéjea0dB-től,annálsúlyosabbahallássérülés.

Hallássérüléseseténakülönbözőfrekvenciájúhangokmeg-hallása különbözőmértékben károsodik. A hallásveszteségsok esetben nem egyenletes, vagyis nem azonos mérték-benjelentkezikmindenfrekvenciasávon(hangmagasságon).Amegemelkedetthallásgörbe lefutása ilyenkornemvízszin-tes,hanemlehetemelkedő(amélyebbhangoknálnagyobba hallásveszteség), eső (a magasabb hangok területén na-gyobbahallásveszteség),illetveingadozó.Haahallássérülésabeszédhangokterületétisérintiahangerőés/vagyafrek-venciákszempontjából,nehezítettéválikabeszédmeghallása,sabeszédfejlődés,nyelvelsajátításisrendellenesenalakul.

7

1. ábra: A fül szerkezete

Annakalapján,hogyahallássérülésahallószervmelyrészé-nekkárosodásaeredményeképpenjöttlétre,vezetéses,ide-gi,illetvekeverttípusúhallássérüléskülönböztethetőmeg.

Akülsőésaközépfül,vagyisahangvezetőrendszerkáro-sodásaún.vezetéseshallássérülésteredményez.Aveze­téses hallássérülésesetébenahallószervetérőrezgésekahallójárat,adobüregvagyahallócsontocskákműködé-sizavaraimiattnemjutnakakadálytalanulabelsőfülhöz.Ennek hátterében állhat a külső fülben felgyülemlett fül-zsír,a fülkagylóvagyahallójárat fejlődésirendellenessé-ge,afülkürtvagyaközépfülnyálkahártyájánakgyulladása,afolyadékfelszaporodása,adobhártyaperforációjavagyahallócsontláncolatsérülése,összenövése.

8

A vezetéses hallássérülés jellemzője: • ahallássérülésmértékeáltalábannemhaladjamega60dB-t;

• azaudiogramlefutásaáltalábanvízszintesjellegű; • azérintettszemélycsakhalkabban,denemtorzítvahalljaabeszédet;

• a legtöbbesetbenorvosilagkezelhető,szükségese-ténhallókészülékkeljólkorrigálható.

Ha a beszédhangok eléggé erősek, a vezetéses hallás- zavarbanszenvedőkmeghalljákabeszédet.

2. ábra: A vezetéses hallássérülés típusos görbéje

-100

102030405060708090

100110120130

125 250 500 1000 2000 4000 8000 Hz

Hal

lásc

sökk

enés

(dB)

Idegi jellegű ahallássérülés, ha a károsodás a belső fül-ben lévő csiga szőrsejtjeit vagy az agyhoz vezető ideg-rostokatéri.Azidegieredetűhallássérüléskórokaiközöttelsősorbanazöröklés,aszüléskörülioxigénhiány,egyesvírusfertőzések,agyhártyagyulladás,keringésizavarokésaszőrsejteketkárosítógyógyszerekszerepelnek.

9

Az idegi eredetű halláscsökkenés jellemzői: • azenyhehalláscsökkenéstőlasúlyoshallássérülésenátakárateljessiketségigterjedhet;

• elsősorbanamagasabbfrekvenciákmeghallásasérül; • hallókészülékkel, hallásneveléssel valamint műtétiútonis(lásd:cochleárisimplantáció)javítható.

Az idegieredetűhallássérültekkb.95százalékánálacsi-gakárosodásaokozzaahallásproblémát–ezacochleárishallássérülés.Atöbbiesetbenahallóidegkóroselváltozá-sa ahallászavar oka– ez az idegi eredetűhallássérülés.Az idegi eredetű hallásveszteségben szenvedőknél a be-szédhangerejéneknövelésenemjavítjakellőmértékbenabeszédértést, torzításokateredményez,ami továbbne-hezítiabeszédértést.

3. ábra: Az idegi eredetű hallássérülés görbéje

-100

102030405060708090

100110120130

125 250 500 1000 2000 4000 8000 Hz

Hal

lásc

sökk

enés

(dB)

10

A centrális (központi) hallászavar esetében az ingerületeljutugyanazagyhallásközpontjába,deahallássérültsze-mélymégsemképesfelismerni,értelmezniahallottakat.

Avezetésesésazidegieredetűhallássérülésközöttikülönb-ségleegyszerűsítveúgyjellemezhető,hogymígavezetéseshallássérüléscsakmennyiségikülönbségetjelent(abeszé-dethalkabbanhallja),addigazidegieredetűhallássérülés-nélazéphalláshozképestmennyiségiésminőségieltérés (abeszédethalkabbanéstorzítvahallja)istapasztalható.

Avalóságbanazonbanahallássérüléskéttípusagyakortakombinálódik,melykevert típusúhallássérülésteredmé-nyez,mivelakülönbözőkórokokaközépfületésabelsőfület,azidegiapparátustegyformánérintik.

Ahallássérültszemélyekegycsoportja–összhangbanafogya- tékkal élő személyek jogairól és esélyegyenlőségük bizto-sításáról szóló ENSZ Egyezménnyel – hallássérülését nemhiányként,anormálistólvalóeltéréskéntértelmezi,hanemaz ún. kulturális, illetve antropológiai értelmezés szerint: „a siketség egy olyan embercsoport létállapota, adottsága,amelytagjainakközösvonása,hogyavilágotelsődlegesenvizuálisan érzékelik, akiket közös kultúra, hasonló tapasz-talatok, viselkedési szokások jellemeznek, s legfőképpen,közös nyelvet, a jelnyelvet használják, amely elsődlegeskommunikációsésmegismerőszerepemellett–másnyelviközösségekhezhasonlóan–önazonosságukszimbólumais.” (http://www.sinosz.hu/?q=kozossegunk/siketseg-es-jelnyelv)

Ahallássérüléskórokáttekintvelehetveleszületett vagy szerzett.Azelsőesetbenahallássérülésmáraszületést

11

megelőzőenfellép,aszerzetthallássérüléspedigaszüle-téstőlkezdvebármelyéletkorbankialakulhat.

Aveleszületetthallássérüléskórokaiközöttelsősorbangene-tikaifaktorok(öröklés),azanyaésamagzatközöttfennállóvércsoport-összeférhetetlenség(Rh-inkompatibilitás),illetveamagzatiéletbenbekövetkezettfertőzésekszerepelnek.A szerzett hallássérülés leggyakrabban gyulladásosmeg-betegedések (pl. középfülgyulladás, agyhártyagyulladás)következtébenalakulki.

Jelentős,hogyahallássérülésabeszédmegtanulásaelőttiidőszakban,vagyisamásodikéletévelőtt(prelingválishal-lássérülés)vagyeztkövetően(postlingválishallássérülés)következett-ebe.Azelsőesetbenagyermeknekabeszé-det, illetve annakmeghallását teljes egészébenmeg kelltanulnia, az utóbbi esetben viszont inkább újratanulásról,a beszéd megtartásáról van szó.

Ahallássérülés kórokától függőenahallásromlás lehetát­meneti(pl.középfülgyulladás),illetvetartós, végleges(pl.örökletesbetegség),deismeretesekolyanmegbetegedésekis,amelyekfokozatosanromlóhallássérüléstokoznak.

A hallássérülések orvosi és pedagógiai szempontú csoportosítása

Ahallássérülésorvosiszempontúmeghatározásaagyógy-pedagógiaimegközelítésnéljóvaltágabb.Orvosi értelem­ben hallássérültnek tekinthetők mindazok, akiknek hallásteljesítménye az ép hallástól eltérést mutat.

12

Az egyoldali enyhe fokú hallásveszteség, a kétoldali kis-mértékűhallásveszteség,acsakazigenmagasfrekvenci-ákatérintőhallássérülés,azátmenetihallásromlás,illetveazidőskorihalláscsökkenésorvosiértelembenigen,azonbangyógypedagógiaiértelembennemtartozikahallásifogya- tékosságkörébe,mivelnemvagycsakkevésséérintiabe-szédértés,beszédelsajátításterületét.

„Ahallássérülésgyógypedagógiaifogalmaelsősorbanabe-szédértéshez szükséges hallásterületen közepes vagy an-nálsúlyosabbfokúnagyothallást,siketséggelhatárosvagysiketségnek diagnosztizált hallásveszteséget jelent. Másmegközelítésben a hallássérültek pedagógiája a hallássé-rültkifejezéstolyanhalláscsökkenésrealkalmazza,amely-nekkövetkezményeként abeszédfejlődésnem indulmeg,vagyabeszédolymértékbensérült,hogyabeszédmeg-indításához,korrekciójáhozspeciálisbeszédfejlesztőmód-szerekalkalmazásáravanszükség.”(Farkas,2000.)

A hangerő csökkent érzékelése szempontjából a kö­vetkező kategóriák állíthatók fel a főbb beszédfrek­venciákon mért átlagos hallásveszteséget alapul véve:

• enyhe nagyothallás:25–40dBhallásveszteség; • közepes nagyothallás:40–60dBhallásveszteség; • súlyos nagyothallás:60–90dBhallásveszteség; • átmenetisávasúlyosnagyothallásésasiketségkö-zött:90–110dBhallásveszteség;

• siketség:110dBfelett.

A frekvenciák szempontjából a nagyothalló típusú hallás-veszteségeseténahallássérültszemélyamagasabb,1000Hz

13

feletti frekvenciákat is meghallja, hallásmaradványos si-ketségeseténamagasabbhangokterületénmárnemmu-tathatókihallásmaradvány.Enyhe fokú nagyothalláseseténahallássérültszemély-nekatávoli,illetveigenhalkbeszédmegértésébenlehet-neknehézségei.Hallókészülékviselésea40dBkörülihal-lásveszteségeseténválikindokolttá.A közepes fokú nagyothallás a társalgó beszéd megérté-sétmárnehezíti,haahallássérültszemélynemlátjaabe-szélőszájátamondanivalópontosmegértésemárcsakkb.50%-os.Közepesfokúnagyothalláseseténmárszükségesahallókészülékviselése.Asúlyos nagyothalláscsakakö-zeli,nagyhangerejűbeszédfelfogását,illetveakörnyezetizajok, zörejek felismerését teszi lehetővé. A beszédmeg-értéséhez feltétlenül szükséges a hallókészülék viselése. Azátmenetisávbanelhelyezkedő,illetveasiket személyek márcsakegyesésigenerőshangokmeghallásáraképesek,inkábbvibrációtérzékelnek.Akommunikációsoránelsősor-banavizuáliscsatornára támaszkodnak.Amintaza fenti-ekbőlkitűnik,anagyothallószemélyek–ahallásveszteségfüggvényében – a beszédmegértés során nagymértékbentámaszkodnak megmaradt hallásukra. Hallókészülékkel,esetleg még anélkül is képesek a beszéd differenciálásá-ra, megértésére. A nagyothallók számára a szájról olva-sás a hallást kiegészítő információs forrás. Veleszületettnagyothallás esetén a nagyothalló kisgyermek beszédfej-lődésespontánmegindul,deahallásveszteségmértékétőlfüggően a beszédfejlődés késéstmutat. Megfelelő gyógy-pedagógiai fejlesztés nélkül a nagyothalló kisgyermek be-szédemindtartalmilag,mindalakilaghibásanalakul.Aké-sőbbiéletkorbanbekövetkező,nagyothallásteredményezőhallássérülés esetén a beszéd tartalmi oldala nem, alaki

14

oldalaazonbansérülhet,mivelanagyothallószemélysajátkiejtésétnemhalljatökéletesen.

A siket személyek még nagyteljesítményű hallókészülék-kel is csak zajok, zörejek, illetve a beszéd töredékes fel-fogására képesek. A veleszületett, illetve a beszédmeg-tanulásaelőttsikettévagyhallásmaradványossikettéváltkisgyermekek beszédfejlődése spontánmódon nem indulmeg. Esetükben a beszédmegértés, információfelvétel főcsatornájaaszájrólolvasás.A hallássérült személyek nagyfokú heterogenitástmutat-nakapreferáltkommunikációscsatornatekintetében.

Az, hogy a hallássérült személy a hangos beszédet vagy inkább a jelnyelven történő kommunikációt használja, számos tényezőtől függ:

• ahallássérülésbekövetkezésénekideje, • audiológiaiellátás,hallás-ésbeszédfejlesztés, • hallókészülékviselése, • tanulmányait speciális vagy többségi intézménybenvégzi,

• családi(hallóvagyhallássérült)háttér, • öndefiníció.

AA2009.éviCXXV.törvényamagyarjelnyelvrőlésama-gyarjelnyelvhasználatárólmeghatározásaszerint,hallás-sérültszemély:olyansiketvagynagyothallószemély,akikommunikációjasoránamagyarjelnyelvetvagyvalamelyspeciáliskommunikációsrendszerthasználja,illetve,siket- vakszemély:olyanegyidejűleghallás-és látássérültsze-mély,akikommunikációjasoránspeciáliskommunikációsrendszerthasznál.

15

Asiketszemélyekegycsoportjaönmagátnyelvikisebbség-kéntdefiniálja.Eztazönmeghatározásttámogatjaahallás- sérültszemélyekországosérdekvédelmiszervezete(Siketek ésNagyothallókOrszágosSzövetsége)is.Anyelviéskultu-rálissiketközösségjellemzője,hogytagjaiavilágotelsőd- legesen vizuálisan érzékelik, közös kultúrájuk van, bizo-nyos viselkedési szokások jellemezőek rájuk, valamintközös nyelvet, a jelnyelvet használják, amely elsődlegeskommunikációsésmegismerőszerepemellett–másnyelvi közösségekhezhasonlóan–önazonosságukszimbólumais.Asiketekésnagyothallókugyanakkorahalló társadalomegészében–hallásállapotukbóleredően– fogyatékosság-galélőszemélyeknekisminősülnek.

II. A HAllÁssérÜlt sZEMélYEK sZoCIo-DEMoGrÁFIAI JEllEMZŐI

A2011.évinépszámlálásiadatokszerintateljeslakosságkörébenahallássérültemberekszáma71585fő,közel12százalékuksiketember,afennmaradó88%pedignagyot-halló. A jelnyelvhasználók számára vonatkozóan a KSHnem közölt adatot. Az aktív korú hallássérült személyekszáma30ezerfőretehető.

Egybecsengenek ezzel a nemzetközi statisztikák,melyekszerintasúlyos fokúhallássérüléselőfordulásigyakorisá-gaszületéskor1ezrelékes,ezahazainépességrevetítvekörülbelül 10 000 főt jelent. Tartós hallássérülés a gyer-mekek kb. 1-1,5 százalékánál áll fenn. (Csányi, 1994.)Anagyothallókelőfordulásaasiketekhezképestkörülbelültízszeres.

16

1. táblázat: Népszámlálási adatok a hallássérült személyekről (2011.)

Év Na-gyot-halló

Siket, siket-néma,néma

Hallás-sérültekössze-sen

Száza-lékosarány

Fogya-tékosokösszesen

2011 63014 8571 71585 15,67% 456638

2001 44679 8886 53565 9,28% 577006

A táblázatból világosan látszik, hogy a korábbi népszám-lálási adatokhoz képest növekedett a magukat hallás- sérültként megjelölő személyek száma, azonban a növe-kedésanagyothallócsoportesetébenfigyelhetőmeg,mígasiketszemélyekesetébennémicsökkenésmutathatóki.Haahallássérültnépességéletkorijellemzőitvesszükfigye- lembe (2. számú táblázat), akkor megállapítható, hogyazéletkorelőrehaladtávalnőahallássérültekszáma,ahallás- sérültemberektöbbmint fele(60%-a)55évesvagy idő-sebb.A jelenségoka az időskori hallásromlás,melymára40.életévtőljelentkezik,smelyneknövekvőarányaösz-szefüggazátlagéletkoremelkedésével.Aközépkorú,illetve idősebb emberek esetében jelentős a zajártalom okoztahallássérüléselőfordulásigyakoriságais.

17

2. táblázat: A hallássérült emberek korcsoport szerinti megoszlása más

megváltozott munkaképességű célcsoportokhoz viszonyítva (2010, %)

Életkoricsoportok

Arányukahal-lássérült embe-rekkörében

Arányukahal-lássérüléssel nemrendelke-zőkkörében

Arányuka megváltozott munkaképes-ségűekköré-

ben

25alatt 0,6 1,2 1,2

25-34éves 4,2 4,2 4,2

35-44éves 6,0 11,7 11,2

45-54éves 29,3 32,2 31,9

55és felette

59,9 50,7 51,4

Összesen 100 100 100

Forrás: NCSSZI-TÁRKI 2010.

A hallássérült emberek aránya a megváltozott mun­kaképességű népesség közöttA3. számú táblázatahallássérült személyek iskolaivég-zettségszerintimegoszlásátmutatja.Azadatoktanúságaszerintahallássérültszemélyekelmaradnakaziskolázott-ság tekintetében a más megváltozott munkaképességűcsoportoktól,hiszennémiképpnagyobbaránybanvannak,akiklegfeljebbáltalánosiskolátvégeztek,éskevesebben,akikfelsőfokúvégzettséggelrendelkeznek.

18

3. táblázat: A hallássérült emberek iskolai végzettség szerinti megoszlása

más megváltozott munkaképességű csoportokhoz viszonyítva (2010, %)

Iskolaivégzettség kategóriái

Arányukahallássé-rültemberekkörében

Arányukahal-lássérüléssel nemrendelke-zőkkörében

Arányuka megválto-zottmunka-képességűekkörében

Kevesebbmint 8általános

8,4 4,8 5,1

Általánosiskola

31,7 30,6 30,7

Szakiskola/Szakmunkás-képző

39,5 38,8 38,8

Középfokúvégzettség/Érettségi

13,2 16,7 16,4

Technikusivégzettség

4,8 3,9 3,9

Felsőfokúszakképzett-ség

0 1,2 1,1

Felsőfokúvégzettség

2,4 4,1 3,9

Összesen 100 100 100

Forrás: NCSSZI-TÁRKI 2010.

Aziskolázottságiadatokértelmezésekornemtekinthetünkelazéletkorralvalóösszevetéstől,hiszena8általánosiskolátelnemvégzetteka60évesvagyannálidősebbkorcsoportból

19

kerülnek ki, napjainkbanaz alapfokú iskolai végzettségetminden hallássérült fiatalmegszerzi. Az aluliskolázottságtöbb tényezőre vezethető vissza: a hazai oktatás erőtel-jesentámaszkodikaverbalitásra,melyneksoránahallás- sérültgyermekek–különösenazok,akiknekahangzóbeszéd elsajátítása során nehézségeik vannak –, hátrányos hely-zetbekerülhetnek.Eltérőekaspeciálisésazintegráltokta- tásban részt vevő hallássérült gyermekek továbbtanulásiesélyei is, míg a speciális iskolákból többen szakiskolák-ban,szakközépiskolákbanéskevesebbengimnáziumokbantanulnaktovább,addigazintegráltoktatásbanrésztvevőhallássérültgyermekeknagyobbaránybantanulnaktovábbgimnáziumokbanés a felsőoktatásban.Ennekokait terje-delmikorlátokmiattittnemrészletezzük.Fontosszempontaz is,hogya szakiskolai képzésekegy részébenahallás- sérültfiatalokalacsonyabbvégzettségetnyújtó,amunka-erőpiaconkevésbéversenyképesszakmákattanulnak,vagyis nemtalálkozikamunkaerő-piacikeresletiéskínálatioldal. Ahallássérültfiatalokmunkaerő-piaciesélyeitrontjaazis,hogyazalap-ésközépfokúoktatássoránkishangsúllyalszerepelnekazokatémák,amelyekszükségeseklennénekamunkaerőpiaconvalójobbérvényesüléshez(pl.életpálya- építési kompetenciák, önismeret, pályaismeret, vállal-kozási kompetenciák stb.). A hallássérült fiatalok pálya- választási és továbbtanulási esélyeire jellemző továbbá,hogyahallássérülésmiatteleveszűkebblehetőségekközül választhatnak, maga a fogyatékosság ugyanis bizonyos szakmák tekintetében még ma is kizáró ok. Gyakran a pályaválasztás előtt álló fiatal nem lát elég sokféle modellt, előfordul, hogy maga a szülő is úgy választottszakmát, hogy a fogyatékossága miatt megalkuvásrakényszerült, illetve a speciális iskolai és diákotthoni elhe-

20

lyezés is csökkenti a követhetőmodellszemélyek számát. A kevesebb információ és a szűkebb kapcsolatrendszertehátnegatívanbefolyásolhatja az esélyeket. Egy frissenmegjelenttanulmányszerint(NagyS.–GrónaiÉ.–PerluszA. 2013.) /n=608 fő/ a tanulmányaikat integráltan végző hallássérült személyek szignifikánsan, ötször nagyobbeséllyelszereztekmagasabbiskolaivégzettséget(érettsé-gi,OKJ-szakma,felsőfokúvégzettség),mintahallássérül- tek speciális iskoláiban tanulmányaikat végzők. Továbbiszignifikáns összefüggés volt tapasztalható az életkor ésalakóhelyszerint;aBudapestenélőkésa18–30évközöt-tieknagyobbeséllyel szereztekmagasabb iskolaivégzett-séget.Azalacsonyabbiskolaivégzettségesetébenkétszernagyobb volt az esély a munkanélküliségre. A vizsgálateredményeiarraisrámutattak,hogyahallásjavítóeszköztviselő, tanulmányaikat integráltan végző, hangos beszédútján kommunikáló hallássérült személyek könnyebbenboldogulnakamunkábaállássorán,sikertelenség,kudarcesetén ennek okát kevésbé tulajdonítják a hallássérülés-nek,ésjobbanbeilleszkednekahallókközé.

III. A HAllÁssérÜlés KÖVEtKEZMéNYEI

III.1. A hallássérülés kihatása a beszédre

Ahallóemberekahallásukrévénveszikfelazinformációkjelentősrészét,azonbanahallássérültekinformációhozju-tásaahallássérüléskövetkeztébennehezített.Ugyanakkornyelvinehézségeikmiatthátránybakerülhetnekakommu-nikációsoránis.

21

Ahallássérültekesetébentapasztalhatónyelvinehézségekoka, hogy a beszédelsajátítás kisgyermekkorban nagy-résztahallásrévénmegyvégbe,melyfolyamatahallás-sérülteknél a hallásveszteség súlyosságának mértékévelarányosan nehezített. A hallássérülés tehát elsősorbananyelvifunkciókrahatki,érintvemindabeszédmegértés,mindanyelvimegnyilatkozások,azaktívbeszédterületét.Ugyanakkorhangsúlyoznikell,hogyahallássérüléskövet-kezményes jelenségeinemérintikaz intelligenciát,azér-telmiképességeket.Enyhefokúnagyothalláseseténahallássérültszemélyneka távoli, illetve igenhalk beszédmegértésében lehetneknehézségei. Hallókészülék viselése a 40 dB körüli hallás-veszteségeseténválikindokolttá.Aközepesfokúnagyothallásatársalgóbeszédmegértésétmárnehezíti,haahallássérültszemélynemlátjaabeszélőszáját,amondanivalópontosmegértésemárcsakkb.50százalékos.Közepesfokúnagyothalláseseténmárszüksé-gesahallókészülékviselése,valamintkiegészítőinformá-ciósforráskéntszolgálaszájrólolvasás.Asúlyosnagyothalláscsakaközeli,nagyhangerejűbeszédfelfogását,illetveakörnyezetizajok,zörejekfelismerésétteszilehetővé.Abeszédmegértéséhezfeltétlenülszüksé-gesahallókészülékviseléseésaszájrólolvasás.Azátme-neti sávban elhelyezkedő, illetve a siket személyekmégnagyteljesítményűhallókészülékkel iscsakegyesés igenerőshangok,zajok,zörejekmeghallásáraképesek,inkábbvibrációtérzékelnek.

A kommunikáció során elsősorban a vizuális csatornáratámaszkodnak.Esetükbenabeszédmegértés, információ-felvételfőcsatornájaaszájrólolvasás,illetveközülüktöb-

22

benhasználjákajelnyelvetkommunikációjuksorán.Ecso-portszámárais létezikazonbanegyolyanműtétieljárás,acochleárisimplantáció,melylehetőségetnyújtahallásra.Abeszédmeghallásaszempontjábólahallássérültekkb.75százalékatudjahallókészülékkeljólhasznosítanihallását.

A súlyos fokú hallássérülés nyelvi kihatásai leginkábbazartikuláció,agrammatikaésaszókincsterületétérintik.Az artikuláció(ahelyeskiejtés)hibáielsősorbanazokraa beszédhangokra terjednek ki, amelyeket a hallássérültszemélynemjólhallmeg.Minélsúlyosabbahallásveszte-ség,annáltöbbbeszédhangotérinthetahibásejtés.

A hallássérült személy beszédének érthetőségét nehezítiabeszédhangoktorzejtése,esetlegegyeshangokhiánya.Ugyancsakabeszédérthetőségminőségétrontjaaszupra- szegmentális elemek(hangsúly,hanglejtés,ritmus,tempó, dinamika stb.) hibája vagy hiánya. Ez szintén abból ered,hogyahallássérültszemélyneknincsvagycsekélymértékűavisszajelzésea sajátbeszédéről, illetvemásokbeszédé-bensemképesek felismerniaszupraszegmentáliselemekjellegzetességeit.Abeszéd jellemzője lehetadallamtalan-ság, a hibás hangsúlyozás, a lassabb beszédtempó, a rit-mustalanság.Sokszorazalaphangsemtiszta,rekedtesvagyfátyolos lehet. A kiejtési hibák, illetve a szupraszegmen- táliselemekhasználatábanfellépőnehézségekhallókészü-lék használatával, illetve speciális hallás-, beszédnevelésieljárásokalkalmazásávalcsökkentetők,korrigálhatók.

Grammatikai hibák is jellemezhetik ahallássérültekbe-szédét. Mivel a magyar nyelvben a toldalékok általábanhangsúlytalan, szóvégi helyzetben fordulnak elő, gyakori

23

lehetaragokelhagyása,inadekvátragokhasználata,azala-nyiésatárgyasragozáshibái,helytelenszórend,egyes-éstöbbesszámúegyeztetésihibákstb.Agrammatikaihibákszurdopedagógiaieljárásoksegítségévelszinténkorrigálha-tók,illetvearendszeresolvasásnyújthatsegítségetahibákkiküszöbölésében.

Azartikulációésagrammatikahibáisokszorahelyesírás hibáihoz isvezethetnek.Mivelahallógyermekekhallásukrévénelsősorbanspontánmódongyűjtikés tanuljákmeganyanyelvük szókészletét, ezért aveleszületett vagykoragyermekkorbanbekövetkezőhallássérülésaszókincsalaku-lásátkedvezőtlenülbefolyásolhatja.Aszókincshiányosságaiabeszédértés, illetveazolvasás (szövegértés) zavaraihozvezethetnek,annakellenére,hogyahallássérültekbizonyosgyakorlatotszereznekabban,hogyaszámukraismeretlenfogalmakat, jelentéseketkikövetkeztessék.Aszövegértésinehézségeketáltalábanazokozza,hogyahallássérültsze-mélynemismeriazadottszót,illetveaszavakszövegbenelőforduló szinonimáit. Hibás megértést, félreértést ered-ményezhetazis,hogyahallássérültszemélynemértimegabeszédben,illetveazírottszövegbenelőfordulóbonyolultmondatszerkezeteket, illetve az átvitt értelmű közléseket,szólásokat, kifejezéseket szó szerint értelmezheti. Előfor-dul,hogyritkábbanhasználtkifejezéseknekmásértelmettulajdonítanak, vagy a jelnyelvi tartalommal azonosítjákazadottkifejezést.Aszövegértésinehézségekhátterébenaszövegösszefüggésekfelismerésének,illetveaszövegbőlfakadókövetkeztetésekhelyeslevonásánakhiányaisállhat.Sokszornemelegendőaszövegmegértéséhezazegyesis-meretlenszavaktisztázása(pl.jellel),mivelazösszefüggé-sek,mondanivalómegértéséhezennéltöbbrevanszükség.

24

Ahallássérüléskihatásaként jelentkezőnyelvinehézségektermészetesenmindenhallássérültszemélyesetébenmásszinten,ésnemtörvényszerűenjellemzőek.Nagyonfontostényezőebbenatekintetbenahallássérüléssúlyosságántúlahallássérülésfellépésénekidejeis.

III.2. A hallássérült személy és a halló környezet alkalmazkodása

Amint az a fentiekből is kitűnik, a hallássérülés közvet-lenkövetkezményeielsősorbananyelvi funkciókatérintik.Ugyanakkorszámolnikellazzalaténnyelis,hogyasúlyoshallássérüléseredményekéntahallássérültszemélyekkör-nyezethezvalóalkalmazkodásaisnehezített.Ahallóemberviselkedését, a körülötte zajló eseményekre való reagá-lását az akusztikus ingerek nagymértékben befolyásolják.Azakusztikusinformációkgyakranirányítjákavizuálisész-lelést(pl.csöngetnek,kinézünkazablakon),illetveún.anti-cipatív,előrejelzőfunkcióttöltenekbeéletünkben(pl.lépé-sekzajáthalljuk,teháttudjuk,hogyjönvalaki).Ugyanakkorahalláspermanensingerközvetítő,akörülöttünkzajlóese-ményekről akaratunktól függetlenül is tájékoztat bennün-ket.Ahallóemberfelsemméri,hogyhallásarévénakör-nyezetébenzajlóeseményekrőlállandótájékoztatástkap.

Ahallássérültszemélyekhezazonbanmindezeninformációk csakcsökkentmértékben,esetlegegyáltalánnemjutnakel.Nemérvényesülahalláspermanensingerközvetítősze-repe,azakusztikus információkhiányábannemalakulkiaz anticipatívmagatartás, ezért a hallássérült személye-ketakörnyezetükbentörténőesemények, jelenségekvá-

25

ratlanul,felkészületlenülérhetik.Ennekhátterébenállhatazis,hogyajelenségeket,eseményeketgyakranmozaik- szerűen, az összefüggések felületes vagy hiányos felis-merésével, s nemmindiga lényegre irányultanélikmeg(a vizuális benyomás éppen a lényegestől vonja el a fi-gyelmet). Ennek kiküszöbölésére sokuknálmegfigyelhetőazún.tájékozódómagatartás(tekintgetés),illetveakülsőmegfigyelő számára indokolatlan bizalmatlanság, mellyelazakusztikusbenyomásokhiányátpróbáljákkompenzálni.

A fentebb említett nehézségek fokozottabban, illetvekomplexebbenjelentkezhetnekahalmozottanhallássérültszemélyeknél,akiknélahallássérülésmellémásproblémais társul. A halló környezet sok mindent tehet e nehéz-ségekcsökkentéseérdekében:amennyibenahallássérültszemélyabeszédmegértéssoránahallókészülékkelfelerő-sített hallásmaradványára és a szájról olvasásra támasz-kodik,úgyabeszélőügyeljenarra,hogymindigahallás- sérültszeméllyelszembefordulva,afényviszonyokraügyel-vebeszéljen,vagyisaszájanelegyenárnyékospozícióban,netakarjaelpéldáulakezével,könyvvel.Kerüljeatúlgyorsésatúl lassúbeszédet is, törekedjenatermészetesarti-kulációra.Atúlzottartikuláció,abeszédmozgásoklelassí- tása, a hangerő felemelése – a hiedelmekkel ellentét-ben–nemsegítiaszájrólolvasást.Azarckifejezésekésgesztusoktöbbletjelentéstadnakamondanivalónak,ezértis fontos, hogy a beszélő arca jól látható legyen. Minélközelebbről beszélünk a hallássérült személyhez, annáljobbanhallja a közléseket.Az ideális távolság20-30 cm. Ahallókészülékazajokatésahasznosjeleket(abeszédet)egyaránt felerősíti. Ezért zajban (pl. székek húzogatása,

26

csengőszó)rosszabbbeszédértésreszámíthatunk,ugyanez igaz,hatöbbenbeszélnekegyszerre.

Mivelahallássérültszemélyektőlahallásonésszájrólolva- sásonalapulóbeszédértésállandóodafigyeléstéskombi-nálástkövetelmeg,ezértszámolnikellakifáradással.Haelveszíti a közlés fonalát, nehezen tud visszakapcsolódniafolyamatba,ennekfőlegafolyamatos,hosszabbelőadás,értekezlet esetén van jelentősége. Vizuális szemléltetésegyidejűalkalmazásával(pl.kivetítés),afigyelemelterelőhatások lehetőség szerinti kiiktatásával, csökkentésévelsegíthetjükahallássérültszemélyekszámáraamegértést.

Azoknakahallássérültszemélyeknek,akikabeszédértéssoránelsődlegesennemahallásmaradványukraésaszájról olvasásratámaszkodnak,orálistolmácsvagyjelnyelvitol-mácsigénybevételérevanszükségükahallókkalvalókom-munikációsorán.

A tolmáccsal segített kommunikáció során a következőszempontokérdemelhetnekfigyelmet.

• A beszélő ne a tolmácshoz, hanem a hallgatóságra,illetveahallássérültszemélyrenézvebeszéljen!

• El kell kerülni abeszélőésa tolmácskétszemélyesbeszélgetését,mertebbenazesetbenahallássérültszemélykirekesztveérezhetimagát.

• Szükségesatolmácsolásraidőtbiztosítani,melynekkülönösen akkor van jelentősége, ha vita vagy pár-beszédfolyikarésztvevőkközött.

• A tolmácsok számára hasznos, ha a téma vázlatát,összefoglalójátelőremegkapják,ennekrévénátgon-dolhatjákafordításifeladatot.

27

A hallássérült személyekkel folytatott kommunikáció soránmégazokbanazesetekbeniselőfordulhatfélreértés,amikora környezetmindent elkövet, hogy igazodjonahallássérültszemélyspeciálisigényeihez.Aproblémahátterébenazállhat,hogyahallássérültszemélynemtudjakövetniaközléstvagyatöbbszereplőstársalgást, illetvenyelvihiányosságaimiattnem érti meg, félreérti az elhangzottakat. Ilyen problémaállhat elő a kétértelműségre, szójátékraépítő viccekeseté-benis.Sokszorakommunikációspartnerekválnaktürelmet-lenné,hamegkell ismételniükazelmondottakat.Előfordula „gyorsabban megcsinálom inkább, minthogy ismételges-sem”attitűdis,melybántóahallássérültszemélyszámára. A félreértés lehetősége különösen fennáll a közlések érzel-mi színezetének, a hanglejtésnek az értelmezésében,melyahallásállapotfüggvényébennehezített,ugyanakkorjelentéstmódosító hatása van. Ezmegnehezíti a hallássérültek tájé-kozódásátakörnyezetérzelmilégkörében,melyneknyománbizonytalanság érzése alakulhat ki. A félreértések nyománpedigzavar,kínoshelyzetekállhatnakelő.Ahallóembereksokszornemértikhallássérült társuk reakcióit,nemtudjákmegmagyarázni,hogymiváltottakiavisszahúzódást,elkülö-nülést.Gyakori,hogyhaahallássérültszemélynemértimegapoént,atöbbieknevetésébőlesetlegarragyanakszik,hogyrajta nevetnek. A korlátozott verbális kommunikáció, a be-szélő környezetben való kiszolgáltatottság érzése nyománalacsonyabbpszichésfeszültségtűrésalakulhatki,amelytúl-zott érzékenységben, indulatosságban, sértődékenységben,bizalmatlanságbanfejeződhetki.Mindezenhatásokkiküszö-böléséértsokat tehetnekabefogadóközösségek,olyanpo-zitív,elfogadólégkörtteremtésével,amelybenahallássérültszemélyekakadályozottkommunikációjukellenéreisképesekmagukategyenrangú,aktív,kompetensszereplőnekérezni.

28

IV. A HAllÁssérÜlt sZEMélYEK ÁltAl HAsZNÁlt sEGéDEsZKÖZÖK

IV.1. Gyógyászati segédeszközök, hallókészülékek, CI

Manapságatechnikafejlődésebeláthatatlanlehetőségeketkínálahallássérültszemélyek(re)habilitációjánakterületén,szintenincsolyantípusúéssúlyosságúhallássérülés,ame-lyetnelehetnerészbenvagyteljesenkorrigálni.Újtávlatoknyílnak a hallókészülékes ellátásban.Olyan súlyos esetek-ben,aholahallókészülékmárnembiztosítmegfelelőerősí-tést,mamárműtétieljárássalbiztosíthatóahallásélménye.

A hallókészülékek működésének lényege, hogy a hang- hullámokatelektromosrezgésekkéalakítjákát,ezeketfel-erősítik,majdvisszaalakítjákhanghullámokká.

Ahallókészülékekkelkapcsolatostechnológianapjainkbanrohamosan változik, évről évre új rendszerek jelennekmeg. Ezek olyan technikai megoldásokkal rendelkeznek,amelyekjelentősenmegkönnyítikhasználójukéletét.

A hallókészülékkel történő ellátás elsődleges célja, hogya készülék biztosítsa a beszéd meghallásához legmegfe-lelőbberősítést.Ahallókészülékekméreteigenváltozatos,a fülmögé helyezhető változattól egészen a hallójáratbamélyenbehelyezhetőkighozzáférhetőekanalógésdigitálisrendszerek is. A készülék kiválasztáskor mégis – termé-szetesen–azazelsődlegesszempont,hogyabeszédhalláscéljáramelyikazideális.

29

A kiválasztást szakemberek segítik, ideális esetben többhétenvagyakártöbbhónaponkeresztül.Azadotthallás-sérülésnekmegfelelőerősítésűkészülékekközülahallás-sérültszemélyválasztjakiaszámára legjobbhangzásút,majd tovább finomítják a készülék beállítását. A hallóké-szülékeket audiológiai állomásokon audiológus szakorvosírja fel. Ittkészítik felahallássérültszemélytakészülékviselésére,karbantartására.

Az analóg rendszerek mellett napjainkban egyre job-ban terjed az 1990-es évek legnagyobb vívmánya, a di-gitális technika felhasználása a hallókészülékekben. Azajszűréselveszerintműködődigitáliskészülékekképe-sek arra, hogy a bejövő jeleket frekvenciatulajdonságaikszerint (mély – közepes –magas frekvenciák) különbözőcsatornákonelemezzék,éshogyazajttartalmazócsatornátkevésbé,abeszédettartalmazócsatornátjobbanerősítsék.

A hallókészülékek az utóbbi években ugrásszerű-en fejlődtek. Számos felnőtt hallássérült fiatalkorában nem tudott hozzászokni a hallókészülék állandó vise-léséhez. Az analóg készülékeket nem lehetett olyanfinoman beállítani, hogy a beszédet jól, a zajo-kat pedig kevésbé erősítsék, így a viselő számáraidőszakosan kellemetlenül hangossá vált. Más esetben nemvoltelegendőazerősítésahhoz,hogyabeszédhan-gokatahallhatótartománybaerősítsék.

Ezeredményezteazt,hogyezekamamárfelnőttkorúhal-lássérült emberek elsősorban nem a hallásukra támasz-kodnak, hanem vizuális beállítottságúvá váltak. (Hallás-sérült szülők saját, illetve gyermekeik hallókészülékének

30

napiellenőrzésétisnehezentudjákelvégezni,hiszennemhalljákakészülékhangját,nem tudjákmegállapítani,haahibásanműködik,aztsemhallják,haagyermekfülébensípol a készülék.) A korszerű nagyteljesítményű hallóké-szülékekelterjedésénekköszönhetőenfokozatosanjelenikmegazageneráció,amelyikmársokkalnagyobbmérték-benviselikedvvel,eredményesenahallókészülékét.

A cochleáris implantáció azoknak a hallássérült sze-mélyekneknyújt lehetőségetahallásra,akiknélasúlyoshallásveszteség következtében nincs lehetőség a mara-déktalan hallókészülékes (re)habilitációra. A cochleárisimplantátum egy olyan összetett technikai eszköz, melyközvetlenül a hallóidegre küld elektromos impulzusokat,tehátugyanaztafeladatotvégziel,mintazéphallószervesetébenaszőrsejtek.Azazaz implantátumpótoljaasé-rült szőrsejteket.A cochleáris implantátumbeépítéséneklegfontosabbfeltétele,hogyahallóideg,vagyisabelsőfül-tőlazagykéregfelévezetőpályaéplegyen.

Acochleárisimplantátumtöbbelembőláll.Ezekegyrészéta hallássérült személy koponyájába operálják, közvetlenülafejbőralá, ill.abelsőfülbevezetik,másrészeitpedigkí-vül,atestükönviselik.Akülsőelemrészeiahangokatfelfo-gómikrofon,abeszédprocesszor,valamintazadókészülék,amelyajeleketabeültetettbelsőelemfelétovábbítja.Abel-sőelemrészeiafülmögöttakoponyábaültetettvevő-éssti-mulátoregység,valamintacsigajáratbahelyezettelektródák.

Azimplantációsműtétetkövetően,aprocesszorelsőbeállí-tásakor(melyaműtétutánlegalább4hétteltörténik)mégnem tapasztalható látványos változás. A beállítást végző

31

szakember(fizikusvagymérnök)elektródánkéntállítjabeaprocesszort,melybeállítástazeleintesűrűbbtalálkozásokalkalmávalfokozatosanerősít,finomít.

Hónapoknakkelleltelniükahhoz,hogy(különösenavele-születetthallássérültekesetében)azújonnanelnyerthallás, azaddigsohanemtapasztalthangélményekhatására,vala- mint amegfelelően biztosított közvetlen környezet segít-ségével ahallássérült személymegtanuljonérteni, tudjaértelmezniakörnyezetakusztikusbenyomásait.

Acochleárisimplantációsműtétsikerességesoktényezőtőlfügg.Azokesetében,akikhallásukatahangosbeszédkiala-kulásautánvesztettékel,szinte100százalékosbeszédértéstlehetelérniaszájrólolvasásteljeskizárásával,haasérüléstkövetőenminélhamarabbkerülsoraműtétre.Aveleszüle-tetthallássérülésnélakkorvárhatóalegjobberedmény,haagyermekműtétjéreminélfiatalabbéletkorbankerülsor.

Anagyothallószemélyek–akikabeszédfelfogásábanelső- sorban a hallásukra támaszkodnak – hatékony segédesz-közelehetazadó-vevőkészülék.Azadó-vevőegymikro-fonnalellátottadóból(melyetabeszélővisel),illetveegyvevőkészülékből (a hallássérült személy viseli, a hallóké-szülékhezcsatlakoztatható)áll.Akészülékalkalmasarra,hogycsakahasznosjelet(azadótviselőhangját)erősítsefel, ezáltal jobb hallási feltételeket biztosít. Előnye az is,hogyazadótviselőszájaésamikrofonközöttitávolságál-landóságamiattlényegtelennétesziabeszélőésahallás- sérült személy közötti távolságot. Különösen indokoltahasználataanagyobbelőadótermekbentörténőelőadá-soksorán,illetvemindenolyanalkalommal,amikorvalaki

32

hosszasanbeszél.Azadó-vevőkészülékszéleskörűelter-jedésétgátolja,hogyigenmagasáraellenéreazegészség- biztosításnemtámogatjaabeszerzését.

IV.2. életvitelt megkönnyítő segédeszközök

A hallássérült emberek információhoz való hozzájutása,tájékozódása a korábban leírtakmiatt nehezített. Amin-dennapiéletvitelhezahallóembereknélnagyobbszüksé-gük van olyan technikai segédeszközökre,melyek révénaz információkhoz egyenlő eséllyel férnek hozzá, illetvekommunikációshátrányaikcsökkenthetők.

1. Fény- és vibrációs jelzőberendezésekEzekasegédeszközökahangingereketalakítjákáttöbbnyi-refényingerekké,bizonyosesetekbenvibrációsrezgésekké.Az ajtócsengőhangját,azajtónyitódását,akisbaba sí­rását, a telefon csengését, az ébresztőóra csöngését és a riasztó vagy vészjelzőhangjátoptikaiingerré,azazfényjelzésséalakítják.Azébresztőórahangjátnemcsak fényjelzésekké,devib-rációsrezgésekkéisátlehetalakítani.Ezzelamódszerrelkészíthető ébresztőpárna (az alvó személy párnája aláelhelyezettvibrátoramegadottidőbenrezgésselébreszt)és személyhívó(írásosüzenetekközvetítője,amobiltele-fonkorszakaelőtt)is.

2. Hangerősítő eszközökAhallókészülékethasználóhallássérültszemélyekszámá-ra fejlesztették ki az indukciós hurok elnevezésű esz-közt,amelyazinduktívhangerősítéselvealapjánműködik.

33

Aberendezésegykisméretűerősítőbőlésegytetszőlegeshosszúságúvezetékből(hurok)áll.Ahurkotkilehethúzniegy egész teremben vagy akár csak egy-két szék körülis. Az erősítőt össze kell kapcsolni a helyiségben műkö-dő erősítőberendezéssel, televízióval, rádióval, és áramalá kell helyezni. A hallókészüléket viselő készülékét „T”állásba kell állítani, és a személynek a hurkon belül kellelhelyezkednie. Fontos a megfelelő erősítés beállítása.Azindukcióshurkokfőbbalkalmazásiterületeiaközösségihelyiségek – templom, színház,mozi, kultúrtermek, kon-ferencia-ésoktatási termek–,deegyénialkalmazása islehetséges,hiszennemcsakrögzített,hanemhordozható,mobilformábanishozzáférhető.

Atelefontishasználnitudónagyothallószemélyekszámá-rafejlesztettékkiazun.„nagymamatelefont”,amelyena hang felerősíthető. Az utcai készülékeken is találhatóegymikrofonábrávalellátottgomb,amelyneksegítségévelerősíthetőéshalkíthatóabeszélgetésihangerő.

A telefaxkészülékekszerepétnapjainkbanegyreinkábbát-vesziazelektronikuskommunikáció,aze-mail és skype,illetve az SMSüzemmódot,internethozzáféréstbiztosítómobiltelefonok. Az internet használatával friss, naprakészinformációkhoz juthat a hallássérült felhasználó, mindenkülső segítség nélkül. (Pl. a telefonálni nem tudó hallás- sérültszemélyazinternetenkeresztülfoglalhatvonatjegyet,mozijegyet, tájékozódhat programokról stb.) A különbözőlevelezőfórumok,chat-lehetőségekmindezttovábbtágítják.

Mivel a hallássérült személyek számára a vizuális csator-nánközvetítettinformációelőnytjelent,ígyaszámítógép

34

nyújtotta szolgáltatások kiemelt jelentőségűek. A helyes-írás-ellenőrzőprogramot,szótártstb.tartalmazószoftverekhasználatával a hallássérült személy számára könnyebbé válik az információkhoz való hozzájutás, illetve az írottanyagok ellenőrzése. Egyes szoftverek a hallássérült fel-használókszámáraaztisbiztosítják,hogyahibátahang-jelzéshelyettamonitorvillogásajelezze.Sokhallássérültemberszívesenhasználjaamárhazánkbanisforgalmazottkiejtésjavító,hallásfejlesztőésszájrólolvasásiképességetfejlesztőprogramokatis.

A televíziónkeresztül történő információ felvételtatele­text-hozzáférésbiztosíthatja.

A hallássérült emberek információszerzésében, tájékozó-dásában a vizuális információk igen hangsúlyos szerepetjátszanak. Ma már széleskörűen elterjedt a webkamerahasználata is, amellyelmegoldható úgy is az információ- átadásinternetkapcsolatonkeresztül,hogyakommunikáló felek lássák isegymást.Awebkamerahasználatávalese-tenkéntajeltolmácssegítségeisbevonható.

IV.3. Infokommunikációs akadálymentesítés

A hallássérült személyek tájékozódását és tájékozottsá-gátbefolyásolja,hogyafontosinformációkmilyenmódonhangoznak el. A csak akusztikus úton közölt információk(pl. a hangosbemondó információi) nehezen vagy egyál-talánnemhozzáférhetőkahallássérültszemélyszámára.A vizuális jelzőkészülékek a súlyos hallássérült emberekszámáraszükségesek,hogyképesek legyenekazonosítani

35

a környezet hangjait, és megfelelően reagáljanak rájuk.Ezekarendszerekmikrofonnalvagyelektromosútonérzé-kelikajeleket,ésvezetékesvagyvezetéknélkülikapcsolatsegítségével továbbítják, a hallássérült személyek által isfelismerhetőformáraalakítvaazokat.Ígypéldáulamikorva-lakibelépazajtón,vagybekapcsolatűzjelző,ezekazese-ményekfényjelzéssévagyrezgőkészülékké(hívásjelző)ala-kulnak át. Figyelemfelkeltés, vészjelzés céljára jól láthatófényjelzőketkellhasználni,amelyekpárhuzamosanműköd-tethetőkazakusztikusjelzőkkel.Fontosamellékhelyiségek,raktárakésmindenolyanhelyiségellátásaisfényjelzőbe-rendezéssel,aholahallássérültszemélymegfordulhat.

Az infokommunikációs akadálymentesítésben fontos sze-repet töltenek be az orális, illetve jelnyelvi tolmácsok,erre vonatkozóan jogszabály biztosítja, hogy a hallás- sérültemberekszámárabizonyoskeretekbefoglalt(évi120óra)térítésmentesjelnyelvitolmácsszolgáltatásállrendel-kezésre.Magyarországon többmint 20 jelnyelvi tolmács- szolgálat működik, ebből 12 szolgáltatást a Siketek ésNagyothallókOrszágos Szövetségeműködtet. A jelnyelvitolmácsok a megfelelő tolmácsolási módszerek alkalma-zásávalakadálymentesséteszikasiketekéshallókközöt-ti kommunikációt. A 120 órán felül további tolmácsolásiórákatvehetnekigénybeatanulmányaikatfolytatóhallás-sérült személyek, illetve a közszolgáltatási tevékenységeseténaszolgáltatástnyújtószervek,szervezetek, intéz-ményekfizetikatolmácsolást.

Ajelnyelvethasználóhallássérültszemélyeketazinformá-ciókközvetítésébenajelnyelvitolmácsokonkívülavideo-tolmács-szolgáltatás is segítheti.ASINOSZ2013márciu-

36

sábankezdteelkiépíteniazÚjSzéchenyiTervkeretébenkiírt TIOP 3.3.1 B-12/1-2012-0001 azonosító számú pá-lyázati projekt eredményeként a KONTAKT videó alapújelnyelvi tolmácsolás és szöveges operátori szolgáltatást,melynek keretében jelnyelvi tolmács vagy szöveges ope-rátortávoliközreműködésévelvalósulhatmegacélcsoporttagjainakakadálymenteskommunikációja.Aprojektered-ményeképpennemfeltétlenülszükségesatolmácsfizikaijelenléte, hanem egy tableten keresztül videoüzenetbentudjákakapcsolatottartani,éskommunikálni.Ezarend-szeraföldrajzikorlátokatisfelülírja.Aprojektcélja,hogyazországmindenpontjánazonoseséllyel,azonosszínvo-nalúanakadálymentesítettkommunikációsszolgáltatások-hozjussanakasiket,nagyothalló,siketvakésakommuni-kációjukbanegyébokbólakadályozottemberek.

AprojektalattkialakításrakerülőVRS(VideoRelaySwitching)/ VRI (Video Relay Interpreting) szolgáltatással az alábbitáv-tolmácsszolgáltatások nyújtása válik lehetővé: jelnyel-vikommunikációazügyfélésatolmácsközött−hangüze-nethagyásahallószemély telefonkészülékén−videoüzenetazügyfélszámára−írottszövegesüzenetküldéseazügyfélszámára.

A hallássérült személyek számára elengedhetetlenül fontos a környezet adaptálása, akadálymentesítése, melynek formáját a hallássérült személy szükségle­tei határozzák meg:

• veszélyjelzésefényjelekkel(ahangjelzéshelyett); • akusztikusanelhangzóinformációvizuálisútonvalómegjelenítése(pl.felirat,piktogram,futófény);

37

• lehetőség szerint a telekommunikációs eszközök vi-zuálisfajtái,jelnyelvvel ishasználhatóskype,video-tolmácsolás,e-mail,SMSstb.;

• optimálisfényviszonyokbiztosítása:abeszélő(szájról olvasás),illetőlegajelelő(jelnyelvitolmácsolásese-tében)mögöttnelegyenablakvagyfényforrás;

• számítógép által támogatott kommunikáció (pl. be-szédfelismerőszoftver);

• ülőhelyekolymódonvalóelhelyezése,hogyahallás- sérült munkavállaló ne üljön a bejáratnak vagyamunkatársaknakháttal;

• háttérzajok minimálása (hallókészülék használatá-valabeszédkiszűrésezajoskörnyezetbennehézkes lehet);

• tolmácsszolgáltatás igénybe vétele szükség szerint:tolmács, jegyzetelő/írótolmács (elektronikus vagykézi) vagy tolmács szájról olvasáshoz (lipspeaker) –kétóránálhosszabbülésekeseténajánlottkéttolmácsfogadása,hogyválthassákegymást20-30percenként;

• ismétlőrendszerek(loopsystem)felszerelése; • csipogók(pager)alkalmazása(pl.hogyazesetlegestűzveszélyrőlértesülhessenek);

• világítótestek elhelyezése ajtókra és falakra, annakérdekében,hogyalátásiránytjobbanmutassák,irá-nyítsák;

• kerek vagy ovális asztalok használata megbeszélé-seken;

• domborútükrökelhelyezése; • érzékenyítő tréningek szervezése a munkatársak,munkahelyi vezetők számára, amikor hallássérültszemélytalkalmazavállalat.

38

V. A CélCsoport MUNKAErŐ-pIACI HElYZEtKépE, prAKtIKUs IsMErEtEK,

JAVAslAtoK

A foglalkozási tanácsadók számára elsődlegesen fontosahallássérültcsoportheterogenitásának,egymástól igeneltérőszükségleteinekismerete.Mindenesetbenazegyénigényei,képességei,készségeihatározzákmeg,hogyszá-máramilyenkommunikációsmódra,környezetiadaptáció-raésképzésrevanszükség.

A hallássérült személlyel együttműködve választható kia személy számára legmegfelelőbb kommunikációs mód(jelnyelvi, illetve orális tolmács biztosítása, szájról olva-sási lehetőség, hangerősítés, vizuális szemléltetés stb.),illetvetisztázhatókazokahelyzetek,amelyeksoránahal-lássérültszemélynekspeciálisigényeivannak.

A hallássérült emberek munkavállalási lehetőségeitaz egyénmunkavégző képessége,munkával kapcsolatosmotivációjaisbefolyásolja.Pályaválasztásilehetőségeiketmeghatározzaahallássérülés,deazáltaluk isvégezhetőmunkakörökben munkaképességük, munkavégzésük in-tenzitása a hallókéval egyenértékű. „Azokon amunkahe-lyeken,amelyekennagyobblétszámbanéshosszabbidejefoglalkoztatnakhallássérülteket,megbizonyosodtakhelyt-állásukról,ottigénylikésfogadjákazutánpótlástis.Gondot jelentviszontelhelyezésükott,aholelsőízbenkerülnesoralkalmazásukra.”(Virághné,1985.52.p.)

A hallássérült munkavállalók esetében a hallássérülés el-sődlegeskihatásaival,illetveakövetkezményessajátossá-

39

gokkalkellszámolni.Ahalláscsökkenéskizáróokazokbana munkakörökben, amelyekhez teljes hallás szükséges.Siketek, olyan szakmában,mely részben hangingerekhezkötött,csakbalesetelhárításiszempontbólbiztosítottmun-kahelyen dolgozhatnak. Nem javasolható a hallás továb-biromlása,illetveamegemelkedettfájdalomküszöbmiattazajosmunkahely,illetveakedvezőtlenkörnyezetiténye-zőkközöttimunkavégzés.Ahallássérülteknyelviszintjének,kommunikációs képességének figyelembe vétele elsősor-banakommunikációt igénylőpályákonszükséges.Ugyan-akkor az új információs és kommunikációs technológiákalkalmazása – legalábbis részben – hozzájárulhat a hal-lássérült emberek foglalkoztathatóságának növeléshez. Atávmunkaésaszámítógéppeltámogatottmunkaeseté-benrugalmasabbmunkakörnyezetalakíthatóki,melyjob-banilleszkedikazegyesdolgozókkommunikációsképessé-geihez,stratégiáihoz,munkavégzésiképességeihez.

A hallássérült személyek alkalmazása esetében az egyiklegfontosabbszempontabeszédértésésaverbáliskommu-nikáció,tehát,hogyamunkavállalómennyiretudbeszélni,ésmegérti-eahozzáintézettkérdéseket,utasításokat.A hallássérültmunkavállalókkal kapcsolatos amunkaadókrészérőlmegjelenőlegfontosabbelőítélet,akommunikációképtelensége. Ha tudomást szereznek a hallássérülésről,nemmerikvállalniafoglalkoztatást,mertfélnekakommu-nikációs nehézségektől. Annak ellenére így van ez, hogyahallássérültekegyjelentőscsoportjánaknincsenekvagyenyhefokúakakommunikációsproblémái,ahallássérülésiskorrigálhatómamárkorszerűsegédeszközökrévén,illet-vejelnyelvitolmácsokisrésztvehetnekafolyamatban.

40

Csilla hallását felnőttkorában, 34 évesen veszítette el egydaganatos betegség következtében. Felépülését követőenkorábbimunkakörében nem tudott elhelyezkedni. Csilla is-mereteit, gyakorlati tapasztalatait még hallóként szerezte,akereskedelembendolgozott,többnyelvenbeszél.Abeteg-ségután számítógép-kezelői és irodai asszisztensi képzéstvégzett.Ilyenmunkakörbejelentkezettegykönyvelőirodába. Amunkakörifeladataihozazadatrögzítés,abeszerzés,postá-zásésesetenkéntazügyfelekkeltörténőszemélyeskapcsolat- tartástartozott.SikeresállásinterjúutánCsillátalkalmazták.Az irodavezetőjével történtmegállapodásszerintCsillánaknemkell a telefonosmegkeresésekreválaszolnia, azonbane-mailen, illetve SMS-ben fogad üzeneteket, és az abbanfoglaltfeladatokatelvégzi.Mivelaszemélyeskommunikáció–megfelelőlátásifeltételek,szájrólolvasásbiztosításamel-lett–azirodábanfőképpenkétszemélyeshelyzetekbentör-ténik,ígynemokozgondotamunkatársakszámáraakissé lassabbbeszédtempóésazesetlegesismétlés,haCsillanemért meg valamit.AzügyfelekkeltörténőszemélyeskapcsolattartásbanCsillacsak akkor vesz részt, ha az irodában nincsmás személy.AzügyfelekszámáraCsillajelezheti,haahallássérülésemi-attnehézségeadódikamegértéssorán.Ilyenkormegismét-likvagyleírjákazinformációkat.

Fontos tisztázni, hogy a munkavállaló és a munkahelykommunikációjábanmilyen információscsatornákműköd-nek,ezek folyamatosésakadálymenteselérhetőségénekbiztosítása garanciája lehet a problémamentes kommuni-kációnak.Azinformációkírottformábantörténőbiztosítá-sa(e-mail,honlapontörténőmegjelenítés,SMS)egyenlőesélyűhozzáféréstnyújtahallássérültszemélyszámárais.

41

Nagyonfontosamunkahelyenaszemélyreszabottkörül-ményekmegteremtése,úgymintafelszereltség(pl.induk-cióshurok, fényjelzők),afizikaikörnyezet(pl.akusztikaiés fényviszonyok), megfelelő technikai berendezések ésalkalmazott technológiák, személyi támasz és rugalmasmunkavállalás(Greve,2009.p.23).Amunkahelyikörnye-zet adaptációjához jó támpontokat adhat a hallássérültmunkavállaló maga, illetve az a lehetőség, ha a hallás- sérültszemélyekkipróbálhatjákmagukategyadottmunka- területen,mielőttmunkábaállnának.

Elsősorban az alulképzettség problémájának kezeléséreolyan képzési programokat kell biztosítani, amelyek illesz-kednek a hallássérült személyek speciális szükségleteihez,egyenlőeséllyelhozzáférhetők.Emellettszinténelengedhe-tetlen,hogyaképzéssoránelsajátítottszakmailleszkedjenegyrészt a célcsoport készségeihez, képességeihez, szük-ségleteihez,másrésztamunkaerőpiacigényeihez.Mindezek-kelnemcsakaképzéselvégzésénekvalószínűségenövelhető,hanemamunkaerőpiaconvalóelhelyezkedésiesélyeikis.

Sokhallássérültszemélyhátrányoshelyzetbenvanazállás- keresés szempontjából, hiszen az állásinterjúra történőidőpont-egyeztetés gyakran telefonon történik. Még haamunkakör betöltésének nem is feltétele, hogy a hallás- sérült személy tudjon telefonálni, gyakran ez szolgáltatalapotavisszautasításhoz.

Továbbinehézséget jelenthetazállásinterjúsoránameg-felelőkommunikációsszükségletekbiztosítása.Ajelnyelvethasználósiket személyazállásinterjúra jelnyelvi tolmács-csal érkezik. Ez esetben a tolmácsolás szabályai szerint

42

avállalatképviselőjeasiketszemélyhezbeszél,atolmácspedigfordítjaszámáraazinformációt,majdasiketszemélymondanivalóját visszafordítja hangos beszédre. Ebbenazesetbenarrakellszámítani,hogyazinterjúidőtartamamegnövekszik, illetvebiztosítanikell a tolmácsmegfelelőelhelyezkedését.Azoknálahallássérültszemélyeknél,akikazinterjúnhangosbeszéddelkommunikálnak,előfordulhat,hogyvalamitnemértenekmegjól,ésvisszakérdeznek.

Anyelvinehézségekmiattkülönfigyelmetérdemelahallás- sérült emberek munkavégző képessége mellett a munka-helyi beilleszkedéskérdése.A hallássérült embereknek nehézségeik lehetnek a közlések pontos megértésé­ben, amely zavart, kínos helyzeteket eredményezhet. Problémát okozhat a társalgásokba való bekapcsoló­dás egyrészt a beszélgetésben résztvevők követése, illetve az ebből fakadó kifáradás miatt, másrészt a nyelvi szint hiányosságai miatt. E beszélgetésekbőlahallássérültszemélysokszorakaratánkívülkimarad,melyvisszahúzódást a hallók tévesen unottságként, érdektelen-ségkéntértelmezhetik.Hasonlóproblémaállhatelőakétér-telműségre,szójátékraépítőviccekesetébenis,haahallás-sérültszemélynemértimegavicclényegét.Előfordul,hogyakörnyezetnevetésétahallássérült személy félreérti, aztgondolja,hogyőamulatságtárgya.Afélreértéslehetőségekülönösenfennállaközlésekérzelmiszínezetének,ahang-lejtésnekazértelmezésében.Ezmegnehezítiahallássérül-tektájékozódásátakörnyezetérzelmilégkörében,melyneknyománbizonytalanságérzésalakulhatkimindkétfélnél.

A közlési –megértési nehézségek, a fogyatékosság elfo-gadásánakhiányaönbizalomhiányt,alacsonyönértékelést

43

eredményezhetnek. Ennek nyomán a hallássérült embe-reka közösségbevalóbeilleszkedés során sokszorgátlá-sosak,elkülönülőek.Ugyanakkorvélhetőenigényüklenneatársaskapcsolatokra,hiszenamárkialakultszemélyköziviszonyokbanegyüttműködőek,önzéstőlmentesek.Abe-fogadó közösségek felelőssége abban áll, hogy kellő se-gítséget nyújtsanak a hallássérült embereknek önmagukelfogadásához, a hallókkal szembeni – sokszor negatív –előítéleteikmegszüntetéséhez, illetveahhoz,hogyakadá-lyozottkommunikációjukellenéreisképeseklegyenekma-gukat aktív, feladatukat ellátómunkatársaknak tekinteni,hiszenhallássérülésükebbennemkorlátozzaőket.

A már korábban idézett kutatás (Nagy S. – Grónai É. –PerluszA.2013.)eredményeiszerintahallássérültválasz-adókamunkahelyválasztásakoralegfontosabbnakaztte-kintették,hogyérdekeljeőket, amit csinálnak, jó legyenamunkahelyilégkör,kreativitástigénylőmunkalegyen,éslegkevésbévoltszámukrafontos,hogylegyenmáshallás-sérültkollégájuk.Avizsgálateredményeiarraisrámutat-tak,hogyahallássérültszemélyekszívesendolgoznak,deasikeresintegrációhozszükségessegítségetnemkielégí-tően kapják meg. Munkájuk végzéséhez nagyobb arány-ban lenne szükségük FM-rendszerekre (jelenleg az OEPáltal támogatott eszközök listáján nem szerepel), induk-ciós hurokra, amunkakörnyezetük akadálymentesítésére (pl. a háttérzaj csökkentése, amihez az FM-rendszeregyébként segítséget nyújthatna), az infokommunikációsakadálymentesítésreésamunkatársakmegértőhozzáállá- sára.Ezentényezőkrévénjelentősenjavulhatnaahallás- sérült személyek foglalkoztatottsági aránya, és ezzelegyüttéletminőségük.

44

Afoglalkoztatásitanácsadófelelősségeésszerepeabbanáll, hogy a munkahelyi környezetet felkészítse a hallás- sérültügyfélbe-éselfogadására,amunkahelyikörnyezetakadálymentesítésére.

Fontosahallássérültügyfélhallássérülésévelkapcsolatosinformációk átadása, a számára legmegfelelőbb, és a le-endő munkatársak által is elfogadható kommunikációs csatornák meghatározása, szükség esetén ezen eszkö-zökhasználatánakgyakoroltatása.Avezérelvetazegyénszükségletei,igényeijelentik.

Barnabás33éves,súlyosanhallásfogyatékos,asztalosszak-képesítéssel rendelkező ügyfél. A foglalkoztatási tanács- adóvalvalótalálkozásakormárrendelkezettmunkatapasz-talattal, melyet olyan védett munkahelyi környezetbenszerzett,aholtöbbhallásfogyatékosszemélyisdolgozott.Nyíltmunkahelyibeillesztéseviszontolyanmunkáltatónálvalósultmeg,aholezzelacélcsoporttalkapcsolatbanmégnemvoltamunkáltatónaktapasztalata.Afoglalkoztatásitanácsadóamunkatársakfelkészítésével,azügyfélspeciáliskommunikációssajátosságainak,avelevaló kapcsolatteremtés praktikumainak közös összegyűj-tésével segítette amunkahelyi beilleszkedést. Az ügyfélesetébenaz írásbelikommunikációkerültelőtérbe,mivelbeszédeagyakoriésrövidszavakkivételévelnemérthető.Ennekmegkönnyítéséhezjegyzettömbésíróeszközállandóhasználatakerültbevezetésre,melyetmindamunkatársak, mindpedigazügyféltartottmagánálafoglalkoztatáskez-detétől. A foglalkoztatási tanácsadó felhívta amunkatár-sak figyelmét továbbá a szájról olvasás megkönnyítéseérdekébenarra,hogymindignézzenek rá,amikorhozzá-

45

szólnak.Ügyeljenekarra,hogyhaközérdekűdolgotmon-danakvagyegyszerűencsakbeszélgetnek,őtsehagyjákki a lényeg közléséből,mégha ez egy ideig pluszt is kí-vántőlük.Fontosvolttovábbáannakanyomatékosításais,hogy mondanivalójuk leegyszerűsítése miatt ne essenekabbaahibába,hogynemamegfelelőhangnembenszólnakhozzá.Azillem,azemberiméltóságbetartásaesetükbenugyanisméginkábbfontos,mintéptársaikesetén.

AzügyfelekkeltörténőszemélyeskapcsolattartásbanCsilla csakakkorveszrészt,haazirodábannincsmásszemély.Azügyfelek számáraCsilla jelezheti, haahallássérülésemiattnehézségeadódikamegértéssorán.Ilyenkormeg-ismétlikvagyleírjákazinformációkat.

Akommunikációsnehézségek,illetveabefogadókörnyezethozzáállásamiattahallássérültszemélyekformálisbeillesz-kedése is előfordul. Ebben az esetben amunkavégzéshez,munkafolyamatokhozkötöttkommunikációntúlnemalakul- nakkikapcsolatokahallássérültmunkavállalóésamunka- helytöbbiszereplőjeközött.Mivelahallómunkatársaknin-csenek felkészülve a hallássérült személlyel való együtt-működésre, sokesetben türelmetlenebbekazokbanahely-zetekben, amikor hallássérült munkatársuknak meg kellismételniükegy-egyközlést.Az „inkábbmegcsinálom,mígelmagyarázom”típusúhozzáállásaláássaahallássérültsze-mélyönbecsülését,növelielszigetelődését,ezáltalaformálisjelenlététerősíti.

ASiketekésNagyothallókOrszágosSzövetségemegbízá-sábólkészültfelmérés(Abonyi,2000.)eredményeiszerint,melyben250hallássérültszemélyvettrésztaválaszadók

46

többsége (75%) segítőkésznek írta le a hallókat, ugyan-akkor voltak olyanok, akik türelmetlennek, közönyösnekjellemezték a hallók viselkedését. Különbségmutatkozotta megítélésben a hallássérülés súlyosságától függően,a hallók hozzáállásával inkább a siketek voltak elégedet-lenek,melynekhátterébenvélhetőenasúlyosabbkommu-nikációsnehézségekállnak.Ugyanakkor,mintarraUngár(2003.208.p.) rámutat:„A hallókkal szembeni attitűd alapjául nem pusztán az interakciós helyzetekben szerzett valós tapasztalatok szolgálhatnak, hanem az ingroup – outgroup dichotómiájára épülő érték- ítéletek, a másik csoporttal való azonosság vagy tá­volság érzete, illetve a sztereotípiák is.” Vagyis „a siketek nemcsak hallásállapotuk, hanem életvitelük, szokásaik, nyelvhasználatuk, egyszóval kultúrájuk tekintetében is távolabbinak érzik magukat a hallók­tól, mint a nagyothallók.”

47

BEsZéDFoGYAtéKos EMBErEK

I. A CélCsoport MEGHAtÁroZÁsA

Abeszédfogyatékosemberekolyanépfizikaihallássalbírógyermekek,fiatalokésfelnőttek,akiknélabeszédfejlődés(averbálisésgrafikusis)menetenemindulmeg,kórosankésik,vagyvalamelyterületénhibásanműködik.

Abeszédfogyatékosságlegjellemzőbbjegye,hogyakom-munikáció zavart, hiányzik vagy torzul a hangzó beszéd,annakfolyamatossága,ritmusa,azartikuláció,sérülabe-szédmegértése,jellegzeteshibákmutatkoznakazírásban.Abeszédhiánya–különösképpenakkor,ha,mintazesetektúlnyomórészében,mozgászavaristársulhozzá,teháthal-mozott, súlyos fogyatékosság részjelenségeként szerepel–alapvetőenbefolyásoljaakommunikációsképességeket.

Súlyos beszédzavarmiatt kialakuló kommunikációfogyaté-kosság esetében az augmentatív1 (= kiegészítő) és alter-natívkommunikáció (a továbbiakbanAAK)ad lehetőségetahelyzetjavítására.

A beszédképtelenség fokozatai és következményeiAbeszédképtelenségtágklinikaikategória,amelyateljesbeszédhiánytólatöbbé-kevésbéérthetőbeszédigterjed:

• nincsbeszéd,hangképzéssincs; • artikulálatlanhangok;

1 Errőlrészletesebbena70.oldalonolvashatnak.

• alig érthető szókezdemények, beszédtöredékek (sú-lyos diszartria, anartria2), amelyet csak az ért, akimegszokta/ismeri;

• súlyosdiszartria3mellett–főlegkörnyezetiésszituatívkulcsokbirtokában–többé-kevésbéérthetőbeszéd.

A beszédfogyatékos emberek csoportjában a gyógypeda-gógianégyterületetkülönítel:hangképzési(artikulációs)zavarok(pöszeség,rosszhangkiejtés);orrhangzósbeszéd,beszédritmus zavarok (dadogás, hadarás); részképesség-zavarok: diszlexia, diszgráfia, diszfázia (és súlyosabb for-májaazafázia).4

II. A BEsZéDFoGYAtéKos EMBErEK sZoCIo-DEMoGrÁFIAI JEllEMZŐI

„Anépszámlálásiadatokszerint2011-ben14528főtregiszt-ráltakbeszédhibásés10913főtbeszédfogyatékosember-kéntMagyarországon.Acélcsoport„rejtőzködését”,illetvea probléma széles spektrumát jól jelzi, hogy a szakértőkbecslései ennél jelentősen magasabbra teszik a beszéd- fogyatékosvagyvalamilyenbeszédhibávalrendelkezőem-berekszámát.Szerintükanépességnekkörülbelül1,5-2%-a (150-200 ezer fő) rendelkezik valamilyen beszédhibával.Ezen belül a dadogók és hadarók, valamint az afáziásokazok,akiketjelentősenhátráltatkommunikációsproblémá-

2Anyelvbénulásábóleredőszótagolásiképtelenség.

3Abeszédmozgásokkoordinációskivitelezésének,akiejtésnekazavara.

4Ezekrőlrészletesena55.oldalonolvashatnak.

49

jukatársaskapcsolatokban,atanulásban,pályaválasztás-ban,álláskeresésben,munkahelymegtalálásában.

Abeszédfogyatékosságoka megváltozott munkaképes­ségű emberek viszonylag szűk körét, kevesebb mint egytizedét (7,4%) érintik(NCSSZI-TÁRKI2010).

A célcsoport tagjainak körében kifejezetten magas aránybantalálunkférfiakat.Körükbenközel kétharmad (60,3%)azarányuk,mígamegváltozottmunkaképességűemberekteljescsoportjábanmindössze41,6%.

Abeszédfogyatékosemberekazaktívkorúegészségkáro-sodott népességnél kissé fiatalabbak:köztükafiatalfel-nőttek(25–34évesek)vannaka leginkábbeltérőennagyarányban.

1. táblázat: A beszédfogyatékos emberek korcsoportok szerinti megoszlása

más megváltozott munkaképességű célcsoportokhoz viszonyítva (2010, %)

Életkori csoportok

Arányuk abeszédfogya-tékosemberek

körében

Arányuk abeszédfogya-tékossággalnemrendelkezőkkörében

Arányukameg-változott mun-kaképességűek

körében

25alatt 1,3 1,2 1,2

25-34éves 11,9 3,5 4,2

35-44éves 9,3 11,4 11,2

45-54éves 34,4 31,7 31,9

55ésfelette 43 52,2 51,5

Összesen 100 100 100

Forrás: NCSSZI-TÁRKI 2010.

50

A beszédfogyatékos emberek személyisége, kommu­nikációs, pszichés jellemzőiAbeszédazemberemberhezvalóviszonyánakszintelegsze-mélyesebb,legfontosabbeszköze,azazonosnyelviközös- ségekazonostársadalmi,szellemiközege,híd,amelyenátazegyikemberamásikhozutattalál.Ahibásbeszédűembernemcsakattólalehetőségtőlvanmegfosztva,hogygondolatainakésérzéseinekamegfelelő formábanadjonkifejezést,hanemanormálisbeszédrejel-lemzőerővelsemképeshatnibeszélőtársára.Életeszegé-nyebbleszattól,hogyszóbelikapcsolataitmesterségesencsökkentenikényszerül.Abeszédfogyatékosegyénkapcsolatakörnyezetéveltehátnem harmonikus, az interperszonális kapcsolatok zavarapedigvisszahatössz-személyiségénekalakulására.Abeszédterületénmutatkozókárosodásokrendkívülbonyo-lultak,sokoldalúak,ésaszemélyiségregyakorolthatásuk sokrétűlehet:Adadogóemberéletmenetétabeszédtőlvalófélelemhat-jaát.Ellentétbenahadarókkal,adadogóktöbbségeintro- vertált, beszédhibájával nagyon is tisztában van. Mindenélethelyzetben,amelybeszédet igényel,súlyosanszorong.Ezzel függ össze a kisebb (család) és a nagyobb (iskola,munkahely) közösségébe való beilleszkedési nehézségükis.Aszociometriaivizsgálatokkimutatták,hogyadadogókaziskolaiosztályokban,amunkahelyekenperemhelyzetűek.Aközponti idegrendszerkárosodásaeseténabeszédhibaazegészállapotjárulékostünetekéntfoghatófel,ésasze-mélyiség formálódása a centrális sérülés jellege szerintalakul.Abeszédszervekperiférikuskárosodása(gégeexstirpáció,szájpadhasadék) – „amegjelöltség” érzetét is kelti, hisz

51

látszik„ránézésre”,ígykettőskárosítótényezőkéntfejtikihatását; beszédhiba és testi másság együttesen. Követ-kezményeaszemélyiségbelsődinamizmusának,életkorá-nak,életfeltételeinekafüggvénye.A pszichés tulajdonságoknak megfelelően a beszédzavarhallgatagsággal,bizalmatlansággal,bátortalansággal,zár-kózottsággal,negativizmussal, ingerlékenységgeléscsök-kentértékűségérzéséveljárhat.

A beszédfogyatékosság következményei a teljes személyi-ségre:

• kopnak az eredeti intellektuális képességek, és ko-molykognitívrészképességzavarokkalkellszámolni;

• érzelmi zavarok (agresszió, depresszió, apátia)lépnekfel;

• akialakulószociálisügyetlenségmiattszegregálódik,aWHOparticipációs5modelljeértelmébenképtelennéválikakornakmegfelelőtársadalmiaktivitásra;

• tanulási lehetőségek híján a fogyatékos személyekmunkavégző képessége és lehetősége is jelentősenkorlátozódik;

• sérülnekemberijogaiis,hiszenakommunikációnemegyszerűen alapvető és elvitathatatlan emberi jog,hanem egyben valamennyi egyéb jog realizálódásá-nakazeszközeis.

A beszédfogyatékosok intelligenciájaA beszédfogyatékosok értelmi képességeinek vizsgálata-korkülönkelltárgyalnunkadadogókésazartikulációsza-

5Aparticipációegyintézményesenbiztosítottrészvételilehetőségamunka-vállalókszámáraamunkavilágában.

52

vartmutatókat.Adadogókésazépértelműekintelligen-ciájának összehasonlításából az derül ki, hogy lényegeskülönbségnincsközöttük.Azextrémvariánsok–azigentehetségesésahatáresetjellegűek–valamivelmagasabbszámbanfordulnakelőnáluk,mintazátlagnépességnél.Azartikulációszavartmutató felnőtteknélviszonylagma-gas számban találunk értelmi fogyatékosságot is, mintahogyazértelmifogyatékosoknálisgyakoriabeszédhiba.Különlegesproblémátjelentazafáziásfelnőttekintelligenci-ájánakmegismerése.Beszédképtelenségeseténafeltétele-zettjóértelmiképességkimutatásasoknehézségetjelent.Abeszédhiányaugyanis–ameglévőjóképességekellenére–súlyosanbefolyásoljaazintellektuálisteljesítményt.

A beszédfogyatékosság egészségügyi és gyógypeda­gógiai ellátás szempontjábólMindorvosi,mindpediggyógypedagógiaiellátással,abe-szédfogyatékossággalélőembereknekcsakegybizonyoskörekerülkapcsolatba–ebbőladódóanvannakolyancél-csoporttagok,akikarendszerszámára„láthatatlanok”,ígynagyeséllyelellátatlanokmaradnak.

Az egészségügyi ellátásnakcsakakövetkezőbeszédfo-gyatékosemberekkelkapcsolatbanvanszerepe:

• azorrhangzósbeszéddelrendelkezők; • abeszédneurózissalküzdőemberek; • azafáziásemberek.

Azafáziásemberekenkívülabeszédfogyatékosemberektovábbi három csoportja (artikulációs zavarokkal, orr-hangzósbeszéddel,beszédritmuszavarokkal rendelkezők)agyakorlatbanagyógypedagógiaiellátáskörébetartozik.

53

Mivel ezeket az egészségkárosodásokat zömébengyerek-korbanmárdiagnosztizálják,ezértazérintettekjellemző-enhamarmegjelennekazellátórendszerben.Arészképes- ségzavarral küzdő fiatalok (diszlexiások, diszgráfiások)példáulnyilvántartottan,deintegráltanszerepelnekazok-tatási rendszerben.A beszédfogyatékossággal a logopédusok foglalkoznak.A logopédiai tevékenységabeszédfogyatékosembersze-mélyiségfejlődésére irányuló tevékenység, amely sohanem jelenti a személyiségfejlesztés egész folyamatábólkiemelt, körülhatárolt funkciógyakorlást, hanem mindigazegészszemélyiségetgyógyító-nevelőfolyamatszervesrészekéntvalósulhatmeg.Alogopédiai tevékenység fő feladata a normális beszéd kialakítása, a sérült beszédverbálisésgrafikus formáinakrendezése.Asérülés jelle- gétőléssúlyosságifokátólfüggőenadottesetbentartósanvagy átmenetileg sérülésspecifikus megoldásra is szük-séglehet(logopédiaiintézetiellátás,kórháziellátásstb.),máskor az általános feladatokkal párhuzamosan is meg-oldhatókezekafeladatok.

Alogopédiaimunkagyakorlatábansajnosnagyongyakran előfordulazeredménytelenség,avisszaesés.Ennekajelen- ségnekahátterébengyakranazáll,hogyabeszédfogyaté-kosemberkezelésenemsérülésspecifikusan,aproblémá-hoz igazodófejlesztőeljárássaltörtént, illetveabeszédsé-rültemberkörnyezete(család,barátikör,munkahelystb.)nemsegíti,sőthátráltatja,megnehezítiamunkát,aláássaasérültemberegyébkéntisgyengeönbizalmát.

54

Pedagógiai szempontból fontos, hogy • mely életkorban következett be a károsodás:

Marci18évesvolt,amikoregybalesetkövetkeztébenelve-szítetteabeszédképességét,mindentmegértett,dekép-telen volt beszélni. Mutogatva,majd később számítógépsegítségévelkommunikáltakörnyezetével.

Jenő52évesvolt,amikoragyvérzéstkapott.Ennekkövet-keztébenlebénultabaloldala,ésbeszédenehezenérthe-tővévált.Kiejtésekásás,bizonytalanlett,teliartikulációshibákkal.Nagyonzavarta,sokatkesergettrajta.Lányaéscsaládja néhány hét alatt „megszokta” sajátos kiejtését,és türelemmel, odafigyelésselmindentmegértettek, amitJenőmondott.

• a károsodás funkcionális vagy organikus jellegű:Máriafogainagyonmegromlottak.Sajnos,szinteazössze-setkikelletthúzniaafogorvosnak.Máriaműfogsoramégnemkészült el.Máriamost kicsit pöszén beszél, rosszulképziahangokat.Ezzavarjaisnagyon.Kezétaszájaelétéve, halkan beszél, de ha teheti, elkerüli az embereket.Máriaproblémájafunkcionálisjellegű,remélhetőenpárhé-tenbelülmegisoldódik.

Timi„farkastorokkal”született.Beszédeorrhangzós,szinte az összes hangot rosszul ejti. Problémája szervi (organi-kus) jellegű. A lágyszájpad-hasadék műtéti korrekciójautánmegkezdődhetalogopédiaifejlesztése.

55

• akárosodásmilyen súlyosságú:Levente 27 éves. Intelligens fiatalember, de sajnos haj-lamosa felső légútimegbetegedésekre. Ilyenkorhetekighónapokignáthás.Ezalattazidőszakalatta„t”hanghe-lyett „d” hangot ejt. A környezete pöszeségét elfogadja,munkájábanezahangképzésizavarcsakkisséhátráltatja.Azenyhesúlyosságúnakmondható.

Márk is 27 éves.Szinte az összes hangot rosszul képezi,amely egy nem igazán sikeres lágyszájpad-műtét követ-kezménye.Pöszeségesúlyos,alogopédiaifejlesztésnemhoztamegakívánteredményt.Márkotakörnyezetevisz-szahúzódó, mogorva fiatalembernek tartja, akinek a be-szédétnemlehetmegérteni.

A beszédfogyatékosok a logopédiai fejlesztéssel: • vagyteljesenrehabilitálhatók; • vagy tüneteik csökkenthetők, de maradéktalanulmegnemszüntethetők;

• vagynemérhetőelazállapotbanténylegesváltozás,ezesetbena feladatabeszédfogyatékosságelfogad-tatása,atársadalombavalóbeilleszkedéstámogatása.

III. A lEGGYAKorIBB BEsZéDFoGYAtéKossÁGI tÍpUsoK IsMErtEtésE

III.1. Hangképzési (artikulációs) zavarok

Ahangképzési (artikulációs)zavarokakülönbözőbeszéd-hangok,hangcsoportokszabálytalan,rendellenesképzése

56

következtébenjönneklétre.Azartikulációszavarokatösz-szefoglalóanpöszeségnekisszoktuknevezni.

Jó tudni:

Az anyanyelv beszédhangjainak következetesen helytelenkiejtésétpöszeségnek(artikulációszavarnak)nevezzük.

Apöszeségetsokfélemódon tudjukcsoportosítani.Csopor-tosíthatjukakiváltóokalapján.Ilyenkormegkülönböztetünkműködési (funkcionális) vagy szervi (organikus) alapokonnyugvó hangképzési zavart. Osztályozhatjuk a kiterjedésealapján.Ilyenkorbeszélünkáltalános(vagydiffúz)pöszeség-ről,illetverészleges(vagyparciális)pöszeségről.Haapösze-ségáltalános,akkorszintemindenhangrakiterjed,harész-leges,akkorcsakegyeshangcsoportoklesznekérintettek.Jellegeszerintmegkülönböztetünktorzítást(dyslalia),he-lyettesítést, felcserélést (paralália) és kihagyást (alália).Szerkezeteszerintlehetegyalakú(monomorf),illetvetöb-balakú(polimorf).

Pedagógiai szempontból a tünetek alapján beszélünk: • szigmatizmusról,amitmagyarosanselypességnekhí-vunk,ésasziszegőhangok(sz,z,s,zs,c,cs,)torzejtését jelenti, illetve paraszigmatizmusról, amelya sziszegő hangok helyett más hangok képzését (pl.t,d,v,f,)jelenti;

• rhotacizmus – az „r” hang torz ejtése – pararotha- cizmus–az„r”hanghelyettmáshangotejt(pl.j,l,)abeszédsérültember;

57

• lambdacizmus–az„l”hangtorzképzése–paralambda- cizmus az „l” hang helyett más hangot képez (pl.j,n,t,);

• kappacizmus-a„k”hangtorzképzése–parakappa- cizmusa„k”hanghelyettmáshangotképezazérin-tettember;

• gammacizmus„g”hangtorzképzése–paragamma- cizmusa„g”hanghelyettmáshangotképez.

Gyermekkori hangképzési zavarokA hangképzési zavarok már a gyermekkorban problémátjelentenek.A beszéd elsajátítását követően– kis türelmiidőután–aszülőkaproblémávallogopédushozfordulnak.Ha ezt elmulasztanák, az óvoda is szorgalmazza a prob-lémamegoldását.Acélaz,hogyaz iskolakezdésigrende-ződjön a pöszeség,mert az írás, olvasás elsajátításábannehézségetokozhat.

Optimális(családi,pedagógiai)feltételekmellettazenyhebeszédhibajavításarészlegespöszeségmellettkörülbelül½év,diffúzpöszeségmellettkörülbelül1év.Amennyiben szervi pöszeséggel állunk szemben, pl. száj-padhasadékállaproblémahátterében,úgyaműtétetkö-vetően kezdhető meg a logopédiai tevékenység. A lenőttnyelvféketagégésznekkellfelvágnia,majdindulhatalogo- pédiaikorrekció.Arendszertelenfognövésűgyermekprob-lémáitafogszabályozástkövetőenlehetlogopédiaifejlesz-téssel rendezni.Láthatjuk,hogyapöszeségtipikusanagyermekkorproblé-mája.Ennekellenérefelnőttkorbaniselőfordul,éspszichéskövetkezményegyakransúlyosabb,mintgyermekkorban.

58

Hangképzési zavarok felnőttkorbanFelnőttkori pöszeség egyik leggyakoribb oka a foghiány.A kor előrehaladtával és a fogak állapotának romlásávalegyütt jár, hogy még aktív korú felnőtteknek műfogsor-ravanszükségük.Asaját fogaikkihúzásaésaműfogsorhasználatbavételeközötti időszakbanjellemző,hogyarti- kulációsproblémáklépnekfel,amitegybeszédfélelemkí-sér.Ezalattazidőalattazegyénnemszívesenmegytársa-ságba,nemmermegszólalni,kínosanérzimagát.Önbizal-macsökken.Azújprotézisszinténsajátosanbefolyásoljabeszédkészséget.Szokatlansága,újszerűségegyakranne-hezenérthetőszóképzést,hangzótorzítástokoz.Azagyi sérülésekkövetkezményeként iselőfordulhatarti-kulációsnehézség,„kásás”beszéd,elmosódotthangzókép-zés, amely a beteg kommunikációját és a környezet szá-máraabeszédértéstmegnehezíti.Ennekhátterébenállhatazagybeszédközpontjánaksérülése(ahelyeshangzókép-zésértfelelősizmokbeidegzésenehezítettvagygátolt),delehetmozgásszervi probléma is (a beszédszervek, illetveaz arc izmainak bénulása vagy gyengesége) okozhatja. Aproblémalehetátmenetijellegű,desajnoshosszúideig,akáregészéletenátistarthat.

III.2. orrhangzós beszéd (rhinolalia)

Akeményésalágyszájpad,agaratésazorrüregrendelle-nesműködésekövetkeztében létrejövősajátos,dünnyögőbeszéd,amelytőlazegészbeszédnazálisszínezetűvéválik.

Változatai: • Nyílt(aperta)

59

• Zárt(clausa) • Vegyes(mixtra)

Azorrhangzósbeszédleggyakoribbokaafarkastorok,rit-kábban a lágyszájpad-bénulás vagy renyheség áll a hát-térben. A legsúlyosabb beszédhibák egyike, a nazalitás(orrhangzósság),amagyarban31beszédhangottorzít.Sike- resbeszédtanításcsakaműtétibeavatkozástkövetőenlehet- séges,aterápiájánaklényege,hogyazaddighasználatonkívülilágyszájpadotmunkábaállítsa.Afarkastorokfejlődésirendellenesség,ígymárkisgyermek- korbankiderül.Felnőttembereketmárcsakakkorérint,haaműtétvalamilyenokbólmeghiúsultvagysikertelenvolt.A lágyszájpad-bénulás vagy renyheség azonban felnőtt­korban is kialakulhat.Akoponya-,agysérülésekeseté-benfordulhatelő,azoknálabetegeknél,aholalágyszáj-pad beidegzése sérül.

III.3. A beszédritmus zavarai

Ittabeszédegészfolyamatának,összhangjánakafelbom-lásávalállunkszemben.

Típusai: • Hadarás • Dadogás

A hadarásfőtüneteafokozottbeszédkészség.Ahadaróembergyorsanbeszél,debeszédénekalapvetőkritériumaaváltozó,hullámzóritmus.Azembermásodpercenként10-12hangotejtki.Ahadaróemberáltalkiejtetthangokszámaennek2-3-szo-

60

rosa,kb.21-30hang.Ahadarástsúlyosbeszédneurózisnaktekintjük.Okaiközöttaleggyakoribbaközpontiidegrendszersérülése,arosszulbeszélőkörnyezet,illetvenevelésihibáktalál- hatóak.Ahadarássúlyosabbformáinálabeszédhangokeltorzulnak,aszavakegymásbafolynak,amondatokfelismerhetetlen-néválnak.Jellemzőazagrammatizmus(ahadaróvagyalig,vagynagyonsokhibávalragozzaaszavakat,mondatokat).

Prognózisaváltozó,súlyosabbformái,elhanyagolteseteine-hezenkorrigálhatók.Atapasztalatokszerintahadaróknaknincs „betegségtudatuk”, ritkán fordulnak a problémával szakemberhez.Szeretikaztgondolni–ésakülvilág feléiseztközvetítik–hogysokkalgyorsabbangondolkodnak,mintmások,ésafelgyorsultbeszédükennekakövetkez-ménye.Nincsbeszédfélelmük,szívesenéssokatbeszélnek.

A hadarás tünetei (Dr. Palotás Gábor rendszerezése alapján):

• agyorsaság–minélhosszabbaszó,annálfeltűnőbbagyorsítás.Abeszédérthetetlenlesztőle,aszavakfelismerhetetlenek;

• pontatlan artikuláció – a felgyorsult beszédtempónemteszilehetővéapontoskiejtést,artikulálást;

• szegényesszókincs; • szótagnyelés,szóismétlés; • magasabefejezetlenmondatokszáma; • ahallásifelfogóképességzavara; • monotónia; • légzésegyors,felületes,kapkodó,nincsidejehangsú-lyozásra,hanglejtésiszabályokbetartására,ahang- erő,hangmagasságérvényesítésére;

61

• pontatlanhelyesírás; • szétszórt,rendezetlenszemélyiség; • magatartása nyugtalan; ideges, hajszolt ember be-nyomását kelti. Állandóan izeg-mozog, indokolatlanmozgásokat végez. Hétköznapi nyelven azt monda-nánkrá,hogy„izgága”;

• nincsbetegségtudat,hadarásukatnemszégyellik,nemérzik problémának. Szívesen magyarázzák hadará- sukatagyorsgondolkodásitempójukkal.Szakembersegítségétritkánveszikigénybe.

A dadogást is súlyos beszédneurózisnak tekintjük.

A dadogás tünetei: • a beszédritmus zavara, amelyhez a folyamatos be-szédközbenfellépőgörcsösmegakadásoktársulnak.Agörcsidőtartalmaváltozó,átlagosan0,2sec.–12,6sec.-igingadozhat;

• beszédfélelem(logofóbia); • együttmozgások – a görcsös beszédmegszakításokpillanatábanatestbizonyosrészeinjelentkezik(arc,nyak,súlyosabbesetbenavállésakar,nagyonsú-lyos esetben akár a lábak is együtt mozoghatnak).Az együttmozgások önkéntelenek, akaratlagosannemszabályozhatóak;

• aritmia–jellemző,hogynemcsakabeszéd,deamoz-gásisritmustalan,rosszaritmusérzékük.

A görcs alapján kétféle dadogást különítünk el: • klónusos–aszavakkezdőhangjánakvagyszótagjá-nakazismételgetése;

62

• tónusos – a görcs fellépésekor beálló hangképzésiképtelenségjellemzi.

A megjelenés módja szerint megkülönböztetünk: • fiziológiásmegakadások

Jellemzői:általábangyermekkorban,a30.hónapésaz5évközöttfordulelő,abeszédfejlődésrésze.Agyermekszámá-ramárfontosaszavakmegválasztása,biztosfelhasználása,amihezmégnembeszélelégjól.Különösenakkorjellemző,haagyermekizgatott,gyorsanakarelmondanivalamit.

• kezdődődadogás

Jellemzői lehetnek:gyakoribbaklesznekahangismétlé-sek,többszöröződnekaszóelejiismétlések,azegyeshan-gokmegnyújtásahosszabb lesz, izomfeszülésmutatkozikazismétléseknél,aszünetekközbenerőlködésjeleilátsza-nak,agyermeknemszívesenbeszél,általánosvisszahú-zódás tapasztalhatóa társaskapcsolatoktól,afiziológiásmegakadások6hónapnáltovábbtartanak.

• krónikusdadogás

Jellemzői lehetnek:aszótag-vagyhangismétlésekegy-egyszóbanisfokozódnak,atempóazismétléseknélnövek- szik, a hangokmegnyújtása hosszabb lesz, a száj körüli,nyak és arcizmok feszessége, együttmozgások, a szem-kontaktusmegszakítása,beszédkerülőmagatartás(szavakpótlásadünnyögéssel,morgással),fokozódóhangmagasságés/vagy hangerő beszéd közben, zavartudat és félelemér-zet,önbizalomvesztésanemverbálisteljesítményekben.

63

A dadogás okai: • testiokok:szülésivagyszületésutánisérülés,káro-sodás,idegrendszertérintőbetegségek,hajlamosítótényezők:öröklődő,veleszületettbeszédgyengeség;

• lelkiokok:akut ijedtségélmény(életrehívjaameg-lévőhajlamot),krónikuskonfliktusok,akapcsolatfel-vételérzelmizavarai;

• adadogás,minttanultmagatartásakörnyezetkriti-kája(agyermek/felnőttmegtanulja,hogyődadog).

A dadogás következményei: • azérintettemberrosszabbuléskevesebbetbeszél; • kevésbébízikönmagában; • kevesebbetmesél; • kerüliazokatahelyzeteket,aholbeszélniekell; • általábanisvisszahúzódóbblesz.

III.4. Az afázia

Azaphasia(afázia)szómagyarulbeszédképtelenségetje-lent.Adysphasia(diszfázia)abeszédgyengeség.Gyermek-korban–különösenazafázia–szerencséreritka,felnőtt-korban viszont egyre gyakoribb. A keringési betegségekkövetkeztében kialakuló stroke gyakori következménye.Sajnos nagyon sok afázia agyvérzés, agylágyulás követ-kezménye, de nagyonmagas a balesetek következtébenkialakulóagysérülésbőladódóafáziásokszámais.

Az afázia bonyolult, összetett kórkép. A kialakult beszéd- zavara nagyon sokféle lehet. Gyakran csak korlátozottabeszédképesség–példáulahelyesszavakmegtalálásá-

64

ban–,deaz is lehet,hogyabeszédértésteljesenelvész.Amikorilyenbeteggeltalálkozunk,mindiggondolnunkkellarra,hogyabeszédnehezítettségemiattaténylegesintel-ligencianehezenmegítélhető,ésvalószínű,hogyazérintettszemélynekcsakabeszéde,nemagondolkodásaéstudásasérült. Az afáziás beteg nem szükségszerűen értelmi fo-gyatékos!Azérintettszemélyfelfogjaazösszefüggéseket,érzékelia realitást, lényegébencsakaközlésképességétvesztiel.Ezgyakrana„némákbörtöne”,amisokbánattalésszomorúsággaljár,hiszenegyébkéntgondolkodnak,ér-tenekésérzenek,csaknemtudjákaztmásokfeléközölni.

Az afázia típusaiÁtfogó (globális) afázia – a beszédzavar legsúlyosabb formájaEbben az esetben az agy egész beszédterülete súlyosansérült.Idetartozikaspontánbeszéd,abeszédértés,azol-vasásésazírás.Azérintettszemélygyakrankörülírássalfejezikimagát,vagyolyanhelyettesítőszavakathasznál,mintpl.aha,hüm,hümstb.Ezek a betegek nagyon nehezen beszélnek, a szavakatsokszornemamegfelelőhelyen,amegfelelőértelemmelhasználják.Kiejtésükgyakranelmosódott,kásás,nehezenérthető. Beszédértésük is esetleges: sok szónak nem is-merikatartalmát,soktárgynakpediganevét.Nagyon nehéz velük beszélgetni,mert bizonytalan, hogymiaz,amitmegértenek,ésmiaz,amitnem.Olvasási,írá-si,számolásiképességükisgyakransérült.

Erzsébetkórelőzményébenagyinfarktusszerepelt.Ezzel fe-küdtazideggyógyászatiosztályon,majdkerültátrehabilitá-ciósrészlegre.47évesvolt,ésegykisfalusióvodavezető

65

óvónője.Sajnosazagyinfarktuskövetkeztébensúlyos–át-fogójellegűaphasiaalakultkinála.Nagyonnehezenbeszélt,a szavakat sokszor nem a megfelelő helyen, a megfelelőértelemmel használta. Kiejtése elmosódott volt, kásás, ne-hezenérthető.Nemtudtaaszemélyesadatait,nemtudta megmondani hozzátartozói nevét, címét, foglalkozásu-katstb.,dekifogástalanul tudtaagyermekverseket,ahétnapjainak és a hónapoknak a felsorolását sorrendben. (amegtanult, ún. automatizmusokat az agy máshol tárol-ja, azok szükségszerűen a beszédkészséggel együtt nemsérülnek).Beszédértése isesetlegesvolt, sok szónaknemismerte a tartalmát, sok tárgynak pedig a nevét. Nagyonnehézvoltvelebeszélgetni,mertbizonytalanvolt,hogymiaz, amit megért, és mi az, amit nem. Olvasásképessége sérült,abetűketnemismertefel,deegyesszóképeketigen(pl.meglepővolt,defelismerteaztaszóképet,hogylóvasút,bableves,denem ismerte fel azt,hogymama).Számolásiképessége is sérült. Összeadni, szorozni a 20-as számkör-bentudott,kivonni,osztaninem.Apénzértékével,a20-asszámköröntúlimennyiségekkelnemvolttisztában.

Broca afáziaA beszédképesség viszonylag jól megmarad, az érintettszemély azonban sokszor nagyon lassan, akadozva ésnyelvtanilagnemtökéletesenbeszél.Pontosantudja,hogymitakarmondani,desokszorelcseréliaszavakat,pl.bir-kák–bárkik,kántor–kontárstb.Gyakranegészszavakvagy szótagok egyszerűen lemaradnak. Az érintett sze-mélynekmégabeszélgetésisfárasztólehet,mertasza-vakfeldolgozásanehézkes,ésígynemtudjaahallottakateléggyorsankövetni.

66

Balázs–21éves főiskolaihallgató–egyautóbalesetbenutaskéntnagyonsúlyossérüléseketszenvedett.Kéthétigvoltkómában.Beszédefokozatosan,lassanjöttvissza.Na-gyonnehezenésrosszulbeszélt.Lassan,akadozvatudtacsakelmondani,amitszeretettvolna,szavaibanahangoksorrendjeesetlegesvolt, a ragozáshiányos.A tárgykivá-lasztósfeladatnáltöbbszöriselkellettnekiismételni,hogymelyik tárgyat szeretném látni,demiután felfogtaahal-lottakat,azthibátlanulteljesítette.

(A tárgykiválasztós feladat célja a beszédértés vizsgála-ta.Egyszerűhasználati tárgyakat teszünkki abetegeléazasztalra–pl.kés,villa,kanál,gyufa,gomb,fésű,zseb-kendő, ceruza, olló stb., ésmegkérjük, hogy az általunkmegnevezetttárgyatemeljefel.)

Wernicke afáziaAzérintettszemélygyakransemmitsemtudabeszédza-varáról.Mindenproblémanélkülésfolyékonyanbeszél,deabeszédbennagyonsokszorkicsavartésmegcseréltsza-vakat használ. Gyakran új szavakat „talál” ki,mely akárazértelmetlenségigmehet,sígynagyonnehézamonda-nivalójánakmegértése.Őmagaahallottbeszédetnemértimegtökéletesen,abeszédértésnagymértékbensérült.

A rehabilitációs osztályra súlyos agyvérzés után az ideg- gyógyászati osztályról került át Ilona.Akórházi tartózko-dása idején töltötte be az 53. életévét. Cipőfelsőrész-ké-szítővoltaszakmája,ésacipőgyárbandolgozott26évig.Az agyvérzés következtében Wernicke-féle afáziája ala-kult ki.Beszéde folyamatosvolt, denéhaolyan szavakathasznált,amineknemvoltértelme,többszótisegymásba

67

mosott, és ezt nem vette észre. Kedvesen, derűsenmo-solyogva jött „beszélgetni”. A tárgykiválasztós feladatnálmegkértem, hogy emelje fel a kanalat, rövid ideig tartótétovázásutánfelemelteazollót,agyufát,kérveaceruza„akadt”akezeügyébe.

Amnéziás afázia Magaabeszédértés alig sérült, de abeteggyakorlatilagelfelejti a szavakat. A beszéd tartalmát ezértmás, lehe-tőlegegyszerűszavakkalfejeziki.Akeresettszóhelyett,mint pl. a töltőtoll, más szavakat, mint pl. a „tót” vagy„izét”mond. Vagy például egy olyan összetett szó eseté-ben,minta„telefonkönyv”csaka„könyv”szóthasználja.Gyakranelőfordulazis,hogyakeresettszótkörülírja,ésegymásik,hasonlószóvalpótolja.

Zsuzsa herpesencephalitisből gyógyulva került a rehabili-tációsosztályra.33évesvoltekkor,éseladókéntdolgozottegy élelmiszerboltban. A betegség következtében alakultkinálaa felejtésesaphasia.Voltakolyanszavak,amelye-ketelfelejtett,ésnemtudottkimondani.Ilyenvoltpéldáulazemeletszó,amelyhelyetta„magasfolyosó”szóössze-tételthasználta,aburgonya,amihelyetta„kolbászosfőze-lék”szóösszetételállandósult.Problémájamiattszorongott,mert attól rettegett, hogy idegenek előtt, az utcán vagyazóvodába,amikormegyakisfiáért,kerülolyanhelyzet-be,hogybeszélgetésközbenderülki,hogyvalamilyenszótnemismer,nemtudjakimondani,ésmásokezértbolond-nakvagybutánaknézik.

68

Az afázia mértéke • Enyhe

Diagnosztizálatlanmaradhat;abetegbenazonbantudato-sulhatazavar,melyakadályozhatjaamunkájában,ésígymásodlagosmentálisproblémákhozvezet.

• KözepesJelentősennehezítettnyelviműködés;abetegcsakkorlá-tozottanképeskifejeznimagát,ésfelfogniabeszédet.

• SúlyosValamennyinyelviműködéssúlyosankárosodott.

Az afázia terápiája, rehabilitációs eljárásokAzafáziaesetébenazidőnagyonfontostényező.Ezaztje-lenti,hogyamintabetegolyanfizikaiállapotbakerül,mégakórháziosztályonelkellkezdeniabeszédterápiát.Akezeléshosszúideigtart,amiaztjelenti,hogylegalábbegyévigvagymégtovábbkellabetegnekaterápiánrésztvennie,amelyhetente3-4órátveszigénybe.Agyógyulásméghatékonyabb,ha időnkénttöbbhetes in-tenzívterápiátisigénybevesznek.

A rehabilitáció célja a lehető legnagyobb mértékbenvisszaállítaniazelveszettképességeket(helyreállítóreha-bilitáció), gyakorolni a meglévő kommunikációs képessé-gekmaximáliskihasználását(kompenzációsrehabilitáció),elősegíteniabetegalkalmazkodásátafogyatékosságáhozésamegváltozottéletéhez.

A csoportos rehabilitáció a leghatékonyabb,mert a sors-társaksegítikahelyzetelfogadását,acsoportdinamikaifo-lyamatokfelerősítikaterápiahatékonyságát,ésacsoportmaga oldja a beteg elszigeteltségét. A csoportban a be-

69

tegszembesülazzal,hogynincsegyedülaproblémájával,és az elfogadó, támogató sorstárs közösségben oldódika szégyen, a beszédfélelem és a beszéddel kapcsolatosszorongásokésgátlások.

A rehabilitációhoz időre van szükség; optimális fejlődésérhető el az afázia kialakulását követő első évében. Ter-mészetesenminélenyhébbazafáziamértéke,annáljobba gyógyulás esélye.

A rehabilitáció módszerei • Enyhekárosodásesetébenakivizsgálástésa reha-bilitációt a logopédusés aneuropszichológusvégzi. Az intenzív és restitutiós6 rehabilitáció biztosítjaalegjobberedményt.

• Mérsékeltkárosodás–helyreállítóéskompenzációsrehabilitáció,amitlogopédusésfoglalkozásterapeutavégez7azzalacéllal,hogyelérjékazoptimáliskom-munikációsképességet.

• Súlyoskárosodás–logopédusésfoglalkozásterapeu-taáltalvégzettrehabilitációazzalacéllal,hogymeg-találjákakommunikációvalamilyenmódját;segítségésgyakorlásabetegkörnyezetébenlévőtovábbisze-mélynekazért,hogylétrehozzákapozitívkommuni-kációlehetőségét.

6Aszójelentése:helyreállító

7Afoglalkozásterápiacélja,hogyabetegetalapvetőönellátásra,hasznosmunkavégzésreésszabadidőstevékenységekfolytatásárategyeképes-sé.Mégazegyszerűfeladatokistöbbképességösszehangoltműködésétkívánjákmeg:megfelelőérzékeléstésmozgást(szenzomotorosképes-ség),tervezéstésvégrehajtást(kognitívképesség),afeladatvégrehaj-tásáhozszükséges

70

Az augmentatív8 és alternatív kommunikáció (AAK), mint terápiás eszköz„AzAAKcéljamegmutathatóvátenniakimondhatatlant.”Meghatározását tekintve az AAK az érthető beszéd hiá-nya következtében súlyosan károsodott kommunikációsfunkció átmeneti vagy tartós pótlására szolgáló kommu-nikációs rendszerek csoportja. Az augmentatív kommu-nikációs rendszereknekameglévőkifejezésieszköztáronkellalapulniuk,felhasználvamindenbeszédmaradványtéshangadást,ahagyományosésazattóleltérőgesztusokat,jeleket,jelzéseketis.Legjellemzőbb ráazegyedimegközelítés:mindenemberszámárakülön-különmegkelltalálniaztazAAK-fajtátésa használatnak azt amódját, amely a leghatékonyabbanszolgáljaazadottszemélykommunikációsigényeit.

Így egyénenként eltérő lehet: • azüzenethordozó fajtája:gesztus, fotó,grafika, jel-kép,betű,szó,konzervmondat;

• az üzenetkiválasztás módja: adott, előre elkészí-tettüzenethordozókközülvagyarendelkezésreállógesztustárbóltörténőválasztással;

• azüzenetközvetítésmódja:segédeszközökkel(pl.pa-píralapútáblákon,elektronikuseszközökkel)vagyazoknélkül(asajáttesttelprodukáltjelek,jelzésekútján).

8Azérthetőbeszédhiányakövetkeztébensúlyosankárosodottkommuniká-ciósfunkcióátmenetivagytartóspótlásáraszolgálókommunikációsrend-szerekcsoportja.Lényege,hogyhiányzóbeszédehelyettasérültszemélynonverbálisútonfejezikimagát,felhasználvamindaztalehetőséget,ame-lyetahangjelzések,gesztusok,manuálisrendszerek,jelnyelvstb.,és/vagyabetűket,rajzokat,jelképeket,fotókat,tárgyakatstb.tartalmazókommu-nikációstáblák,valamintahangadógépek(kommunikátorok)biztosítanak.

71

Nagyszerepetnyernekazeszközök:azadaptáltbillenty-űzetek, a kapcsolóval irányítható elektronikus játékok,amodifikáltszoftverek,aszámtalanegér(óriás,miniatűr,fej-,szem-,izom-stb.).Eterületenaszámítógépgyógyá-szatisegédeszközkéntszerepel!

Sajnos, ezzel amódszerrel semválik az afáziás betegekkommunikációja problémamentessé, mert a rendkívülimódon lelassult kommunikációs sebességet, a szándékotésa feladatelvégzéséigaszándékmegőrzésénekképes-ségét(lelkialkalmasság)azép–mindigsietős,mindigtü-relmetlen!–beszélőtársadalomigenrosszultolerálja.

AzAAKennekellenérekülönösenfontos,hiszen: • enyhítiakommunikációképtelenségkínjait; • megszüntetiazérzelmiéstársadalmiizolációt; • elősegítianyelvfejlődést; • erősítiabeszédutánzástésabeszédrevalómotivált-ságot;

• javítjaabeszédpercepciót; • oktathatóvátesziahasználóját; • javítjaazéletminőségetésatársadalmimegítélést; • smindemellett lehetővé tesziazemberiméltóságmegőrzésétésazönrendelkezéshezvalójoggyakor-lását.

A hosszú távú kilátások nagymértékben függenek attól, hogy a beteg képes-e alkalmazkodni a fogyatékosságaokozta változáshoz. A támogató hozzáállás, a szomorúhangulatbanbiztosítottösztönzés,adepresszióesetlegeskezelésemegoldástjelent.Nefelejtsükelsegíteni,képezni

72

acsaládtagokatsem.Abetegszervezetekbiztosítottaadap-tációsképzésishozzájárulahosszútávúeredményhez.AzeurópaiuniósgyakorlattalellentétbenMagyarországonmég nem működik a felnőtt beszédfogyatékos emberekrehabilitációja. Erre irányuló törekvésekmegfogalmazód-takaMagyarLogopédusokSzakmaiSzövetségeEgyesület(MLSZSZ), a Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete, az Afáziások Alapít-vány és az ELTE Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Karegyüttműködésében.

Ebből kiindulva, egy lehetséges stratégia a beszédfogya-tékosemberekszükségleteirevalóreagálássoránazuniósgyakorlatokhozhasonlótörvényiésfinanszírozásikeretekmegteremtése. A közoktatáson kívüli logopédiai terápiaműködtetésére, az oktatás és az egészségügyi rendszerközösfinanszírozási formájánakamegteremtésére lenneszükség.Egylehetségescélalogopédusokfeladatvállalásaa felnőtt járóbetegekellátásában,aközoktatás területén jólkiépítettellátórendszer,ésazottműködőlogopédusokrészt vállalhatnának a felnőtt járóbeteg-ellátásban, ame-lyetazegészségügyisfinanszírozhatna.

Vannak azonban Magyarországon is olyan törekvé­sek, melyeket jó gyakorlatokként említhetünk meg.

1.AMagyarországonműködőlogopédusok,ellátóhelyekésezen belül a felnőtt beszédfogyatékos emberek ellátásátvégzőintézményekkeresőprogrammalkiegészítettadatbá-zisánaklétrehozásáravállalkozottaDémoszthenészEgye-sület aMagyarGyógypedagógusokEgyesülete, aMagyarFonetikai,FoniátriaiésLogopédiaiTársasággalvalóegyütt-

73

működésben, 2005-ben. 430 helyszínt és 1391 beszéd- fogyatékossággalfoglalkozószakembertregisztráltak,kö-zülükazonbancsak37,5%kívántazadatbázisbannyilváno-sanmegjelenni.Biztatóazonban,hogyafelmérésmásodikhullámautánésazaztkövetőidőszakraazahozzáállásisjellemzővé vált, hogy a szervezetek maguk jelentkeztekönkénttagságra.

2.ModellkísérletiprogramSzékesfehérváronAprogramkeretébenháromhelyszínen20főrészére(6fő dadogó ember, 14 fő afáziás ember) nyújtottak pedagó-giai rehabilitációs szolgáltatásokat.A FejérMegyeiSzentGyörgyKórházneurológiaiosztályánSzékesfehérváron34afáziásbetegvizsgálatátvégeztékel.Alogopédiaivizsgá-latokrólszakvéleménytállítottösszealogopédus,valamintszakmai tanácsokatadott azápolószemélyzet ésazérin-tetthozzátartozóiszámára.Személyreszabottegyéniéscsoportos foglalkozásokat folytattak. A programeredmé-nyeképpen három dadogó ember képessé vált a beszéd- hibájávalvalószorongásnélküliegyüttélésre,néhánylazító technika alkalmazását is elsajátította, és különféle mód-szerekkelképesabeszédtudatosirányítására.Életmódjuk,szemléletmódjuk ismegváltozott.Kétafáziásemberese-tébenasúlyosságifokbanésazolvasásiteljesítménybenváltozáskövetkezettbe.

3.AphasiaCentrumKistarcsánInterneten, telefononés személyesenelérhető rehabilitá-ciós információnyújtással foglalkozik.Emellett rekreációs,klubtevékenységeket és kirándulásokat, sporttevékeny- ségeket,felvilágosítóésönismereti,illetveönbizalom-javító programokatisszerveztekacélcsoporttagokszámára.

74

IV. A CélCsoport MUNKAErŐ-pIACI HElYZEtKépE, prAKtIKUs JAVAslAtoK

A beszédfogyatékos embereknek mindössze 4,6 száza­léka dolgozik,ezazaránynagymértékbeneltérameg-változottmunkaképességűemberekkörébentapasztalttól(15,1%). Ez több okra is visszavezethető. Egyrészt isko­lázottsági helyzetük is meglehetősen kedvezőtlen. Többmint felük legfeljebbáltalános iskolaivégzettséggelrendelkezik,ésmindösszeegytizedüknekvanlegalábbkö-zépfokúvégzettsége.

2. táblázat: A beszédfogyatékos emberek iskolai végzettség szerinti

megoszlása más megváltozott munkaképességű célcsoportokhoz viszo-

nyítva (2010, %)

Iskolaivégzettségkategóriái

Arányukabe-szédfogyaté-kosemberekkörében

Arányukabe-szédfogyaté-kossággalnemrendelkezőkkörében

Arányuka megválto-zottmunka-képességűekkörében

Kevesebb,mint8általános 11,3 4,6 5,1

Általánosiskola 39,7 30,0 30,7

Szakiskola/Szak-mun-kásképző 37,1 39,0 38,8

75

Iskolaivégzettségkategóriái

Arányukabe-szédfogyaté-kosemberekkörében

Arányukabe-szédfogyaté-kossággalnemrendelkezőkkörében

Arányuka megválto-zottmunka-képességűekkörében

Középfokú végzettség/ Érettségi

7,3 17,2 16,5

Technikusi végzettség 2 4,1 3,9

Felsőfokú szakképzettség 0 1,2 1,1

Felsőfokú végzettség 2,6 4,0 3,9

Összesen 100 100 100

Forrás: NCSSZI-TÁRKI 2010.

Anemmegfelelőiskolaivégzettségetacélcsoportegyrésze (egynegyedük) szubjektíve is amunkavállalása akadálya-kéntérzékeli.Emellettazonbanszinténhangsúlyosazel­szigetelődés,illetveazezzelkapcsolatosfélelmek–vala-mintaz,hogynem találnak speciális szükségleteiknek megfelelő munkát.

76

3. táblázat: A beszédfogyatékos emberek megoszlása az inaktivitás oka

szerint, más megváltozott munkaképességű célcsoportokhoz viszonyítva

(2010, %)

Azinaktivitásoka Arányukabe-szédfogyaté-kosemberekkörében(az

„igen”válaszokaránya)

Arányukabe-szédfogyaté-kossággalnemrendelkezőem-berekkörében(az„igen”vála-szokaránya)

Arányukamegvál-

tozottmunka- képességűekkörében(az„igen”vála-szokaránya)

Nemismeraszük-ségleteinekmegfe-lelőállásokat,mun-kalehetősé-geket.

46,2 44,3 44,4

Acsaládjavagyba-rátai nem támogat-ják,vagylebeszélikarról,hogymunká-baálljon.

27,3 20,5 21,0

Úgyérzi,hogyiskolázottsága,képzettségenemmegfelelő.

24,5 18,8 19,2

Attóltart,hogymunkatársaielszi-getelnék,elkülöní-tenék.

23,8 8,3 9,6

Nincsmegfelelőközlekedésilehe-tőség.

21,8 16,6 17,0

Diszkriminációáldozata volt. 10,5 5,5 5,9

Forrás: NCSSZI-TÁRKI 2010.

77

Az adatok elemzéséből világosan látszik, hogy a beszéd-fogyatékos emberek célcsoportját a korlátozottságuk erős megélése jellemzi. A felnőttkorban is fennmaradóbeszédfogyatékosság befolyásolja az egyén viselkedésétés gondolkodásmódját. Önbizalomhiányt, érzelmi ki­egyensúlyozatlanságot, nehezített alkalmazkodóké­pességet, szorongást és passzivitásteredményezhet.Afelnőttkorú,beszédfogyatékkalélőemberek(elsősorbana dadogók, orrhangzósok és hadarók) a közvetlenül ér-zékelhetőkifejezésbelinehézségeketmeghaladómértékűkommunikációs nehézségekkel, kapcsolatteremtési gátlásokkal, pályaválasztási és pályamódosítási gon­dokkal küzdenek, személyes értékeik kibontakozá- sa, érvényesítése korlátokba ütközik – emiatt nem egyenlő esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon.

„A hang-, a beszéd- és a nyelvi zavarok, más szóval a kom-munikációs zavarok, hátrányos helyzetet, esélyegyenlőt-lenséget okoznak, amelynek következményeit az érintett beszédfogyatékosok nemcsak a mindennapi kommunikáci-ójuk során, de az egészségügy, az oktatás és a munkaerő-piac területén is megtapasztalhatják.”

A beszédfogyatékos emberekben kialakuló szorongástnyilván fokozza a környezet visszajelzése, a célcsoporttalszembeni sztereotípiákérzékeléseis.Atársadalomtagjai- ban–és ígyabeszédfogyatékosemberekkelkapcsolatbakerülőkben,pl.szolgáltatók,munkáltatókstb.–számostév- hit, téves tudás él a beszédfogyatékosságról, ami nyilvánminden színtéren hátrányosan érinti a célcsoport tagjait.Ahadarásesetébenegyéleselmétképzelnekel,adadogásmögépedigvalamiféletitkolózást,hazugságotvagyértelmi

78

fogyatékosságot. Az artikulációs zavarokkal kapcsolatbantéveselképzelés,hogyaki pösze, azbuta is. Emellett jel-lemzősztereotípiatovábbá,hogyazafáziávalküzdőembe-reketazértelmifogyatékosemberekkelazonosítják,pedigsokszorabeszédértésképességemegvan,csakabeszéd-képességnincs,ezértnemtudjákkifejeznimagukat.

A munkáltatók ritkán bíznak rájuk minőségi, nagy szak-tudástigénylőmunkát,kevésbébíznakaképességeikben.

A munkaerő-piaci elhelyezkedés tekintetében elsődle-gesspeciálisszükségletük,hogynemvagykevésbétudnakvégezniolyanmunkákat,amelyekhezszükségvanaverbáliskifejezésre (pl. portaszolgálat, kereskedelem, oktatás), in-kábbmegfelelőekszámukraafizikaivagymás,kézzelvégez-hetőmunkák.Sajnosazatapasztalat,hogyazokbaamunka-körökbesemvesznekfelszívesenbeszédfogyatékosembert,aholamunkanemkívánjamegaszóbelikommunikációt.

Az afáziás embereknek van a legkevesebb lehetősé­gük a munkaerőpiacon.Acélcsoporttagjaiazöndefiníciótekintetébenazonbansemmiképpennemtekintikmagukatfogyatékosnak,elutasítjákamegnevezést,ésszeretnénekintegrálódni.Azafáziásembereknekkezdetbentöbbnyire„beteg-identitásuk” van, amely a későbbiekben alakulhat„fogyatékosidentitássá”. Az afázia főleg az aktív korú fel-nőtteketérinti,ezértamunkaerő-piacire/integrációjukatnagymértékbenmegnehezíti.Azállapotkoponya-,agysé-rülések következményeként alakul ki (keringési betegsé-gek,agyvérzés,baleset).Számukfolyamatosanemelkedik,azonban nehezen becsülhető, hogy a problémamekkorakört érint. Lehet rá következtetni a koponya- és agysé-

79

rültekvagyabalesetesekszámából,azonbaneztazálla- potot nem mindig diagnosztizálják külön sérülésként.Egyesbecslésekszerintazéventemintegy40-50ezerújstroke-osbetegneknagyjából40százalékabeszédérintett.Ígyközel15ezerújafáziáskárosodásróllehetszóévente,akikközül10ezertekinthetőnagyonsúlyosnak.Agyógyu-lás nagyon hosszú folyamat. Szakértői becslések szerintmindössze 10 százalékuk vezethető vissza a munka­erőpiacramegfelelőrehabilitációesetén.

Mígazenyhe artikulációsnehézségekkelküzdőemberekáltalábananyíltmunkaerőpiaconmaguk,segítségnélkülpróbálnakelhelyezkedni,addigasúlyosabb artikulációs problémák esetébenmársegítségnélkülanyíltmunka-erőpiaconelhelyezkedninagyonnehéz,azérintettbeszéd- fogyatékos embernek szüksége van támogatóra, se­gítőre.

A foglalkozási tanácsadónak a célcsoporttal való munka során a következőket kell figyelembe vennie.

• Mindig tiszteletben kell tartani a beszédfogyatékosember emberiméltóságát.A tanácsadó semszóval,semnonverbáliseszközökkel(mimika,gesztus)nemhozhatja kellemetlen helyzetbe a beszédfogyatékosügyfelet,nemminősíthetiannakbeszédét,kiejtését,nemmosolyoghat rajta, nem ismételhetimeg hibá-sanazelhangzottakat.Apöszeembernemtudjahe-lyesenejteniahangokegyrészét,dehallja,hamá-sokrosszulejtikazt.

• Nemillikahelytelenülképzetthangokhallatánkíno-sanfélrenézni,aszemkontaktustmegszakítani.

80

• Nem a tanácsadó feladata a helyes kiejtés kialakí-tása.Amennyibenabeszélgetéssoránkiderül,hogyaz érintett rendszeresen járt logopédushoz, deaproblémamaradéktalanulnemjavult,akkorazttu-domásulkellvenni.Amennyibenazügyfélnem jártlogopédusnál,ésaproblémanemátmenetijellegű(afogászatikezelésnemtesziszükségesséalogopédiaikezelést,mertátmenetijellegűaproblémafennállá-sa),ottfellehethívniafigyelmétarra,hogyaszak-szerűlogopédiaikezelésjavíthatnaabeszédhibáján.

• Amennyiben olyan sok hangzóra kiterjedő artikulá-ciós zavarral állunk szemben, amely a beszédmeg-értését már súlyosan akadályozza, úgy elsődlegesfontosságúannakazellenőrzése,hogyjólértettük-eaz el elhangzottakat. Az ellenőrzéshez segítő kér-déseket teszünk fel, amelyből meggyőződünk arról,hogy az ügyfél is azt szerette volnamondani, smimindenthelyesenértettünk-e.

• Bizonytalanság esetén az írásbeli kommunikációt isigénybevehetjük.Mindenmegbeszélésen legyenel-érhető tábla, kréta, papír, ceruza vagy számítógépklaviatúrával.Amennyibenazartikulációszavaronkí-vülmozgásszervigyengeségisnehezítiamegértést,úgy ABC-tábla és mutatópálca vagy szájjal, illetvehomlokraerősítettpálcasegíthetiamegértést.

• Azügyféllelkommunikáljunk,neazőtkísérőszemély-lyel!Eznemjelentiazt,hogynembeszélhetünkkülönisazügyfélbeleegyezésévelazőtkísérőhozzátarto-zóval,deazttegyükkülön,neazügyféljelenlétében.

• Beszéljünkvilágosan,determészetesen! • Használjunk informális,mindennapi nyelvezetet; neemeljükfelahangunkat!

81

• Akérdéseketegyértelműentegyük fel (Ne így:„Do-hányzik-evagy iszik-ealkoholt,ésmennyit?”;Ehe-lyett:„Dohányzik?Mennyit?Iszikalkoholt?”stb.)!

• Egyszerreegytémárólessenszó;haszükséges,ismé-teljükmegmásszavakkal(másirányúmegközelítés segítiamegértést)!

• Nefeledkezzünkmegagesztusok,amimika,arajzo-lásstb.nyújtottalehetőségekről,melyekrészeiatel-jeskifejezőképességnek!

• Mindiglegyenelegendőidőnkazügyféllelvalókom-munikációra!

• Habeszél,egészfigyelmünketszenteljükneki! • Hallgassukvégigtürelmesenmegértéssel! • Hagyjunknekielégidőtaválaszmegfogalmazásáraésaválaszra!

• Mondjuk,meg,haabbanapillanatbannincsráidőnk,hogymikortudjukabeszélgetéstfolytatni!

• Teremtsünkkellemesatmoszférát! • Figyeljünkosztatlanfigyelemmelrá! • Neveszítsükelanyugalmunkatabeszélgetéssorán,-forduljunkfeléje!

• Nézzünkráabeszédelejétőlavégéig,ésnenézzünkfélre,hadadognikezd!

• Éreztessükvele,hogyaproblémája,mondanivalójaérdekelminket!

• Segítsük elő a beszédkontaktus igényét, hallgassukfigyelemmel!

• Fontosajóbeszédpélda,lassan,nyugodtan,jóhang-súlyokkal,beszéljünk!

• Hagyjuk, hogy elmondja a mondanivalóját, ne sza-kítsukállandóanfélbe,fogadjukelahibásbeszédet!

82

• A beszélgetés ne kikérdezés legyen! A gyors, el-döntendőkérdésekfeszültségetkeltenek,ésaszán-dékunk, hogy elkerüljük az ügyfél dadogását, nemválikbe.Úgyérzi,hogysürgetik,hogytürelmetlenekveleabeszédhibájamiatt.

• Súlyosdadogásesetébenlehetőlegmellőzzükaszóbeli –legyenazélőszóvagytelefonbeszélgetés–kommu-nikációt, helyette alternatív közlések alkalmazásáraadjunklehetőséget(pl.SMS,e-mail).

• Fontos, hogy külön szobát biztosítsunk a beszédfo-gyatékos ügyfél telefonbeszélgetéseinek, hogy ami-kortelefonál,egyedüllehessen,másnehallja,mertazszámárazavarólehet.

• Az afáziás ügyfeleknél gyakori lehet a depresszió,melynekoldásáraanyugodt,ellazultlégkörjóhatás-salvan,sakommunikációtismegkönnyíti.

• Legyünk tisztában azzal, hogy az afáziás emberekmegvannakfosztvaérzelmeik,félelmeik,kívánságaik megfogalmazásának lehetőségétől, szóbeli kifejezé- sétől, a különféle indulatok, frusztráció hatására ki-alakultdüh, szorongás levezetésétől, ezértbizonyoshelyzetekbenafelgyülemlőindulategydührohamfor-májábanvezetődikle.Ennekmegelőzéséreabeszéd- fogyatékos ügyfél munkahelyi beillesztésénél külö- nösgondotkellfordítani.Fontosfelismerniadühpoten- ciáliskiváltóokaitazügyfélesetében(pl.zaj,kezel-hetetlen ingerek, biztonságérzetet csökkentő hely-zetek, az afáziától szenvedő személyhez közelállószemélyekgyakori változása,másokáltal elkövetettverbális vagy nem verbális csipkelődés, fáradtság,olyan helyzetek, amelyek nem állnak összhangbananapirenddel,stressz,figyelemhiánya),ésmegtenni

83

mindentazelkerüléseérdekében.Adühkitörésekésaz agressziómegakadályozását célzómódokmegta-lálása jelentősen megkönnyítheti az afáziától szen-vedő személy rehabilitációját (az ingerek/kiváltó okmegszüntetésevagy fokozatoscsökkentése,afigye-lemelterelése a zavaró ingerről,megkönnyebbülésthozóbeszélgetés,nyugodthangvételésviselkedés).

• Általános tapasztalat, hogy a munkáltatók a legin-kább elfogadóbbak a beszédfogyatékos célcsoport- tal kapcsolatosan. Többnyire a fogyatékossági típu-sokközöttnemistartjákszámon,illetvenemfogya-tékosságnak, sokkal inkább adottságnak értelmezika beszéd bármely zavarát. A felvételre jelentkezőügyfél esetében hajlamosak elbagatellizálni a prob-lémát, kellő ismeret hiányában (pl. „én is jártamkiskoromban logopédushoz” stb.). Éppen ezért fon-tos, főleg a súlyosabb beszédfogyatékosság, afáziaeseténamunkáltatóésaközvetlenkollégákkorrekttájékoztatása az ügyfél állapotáról, a fogyatékossá-gánakjellemzőiről,avárhatónehézségekrőlésazokkezelésénektechnikáiról.

• Amunkábaálláselőtt,azügyfélprofilelkészítésekor,lehetőségszerint történjenmegazügyfél részletesképességfelmérése (kifejezetten munkaerő-piaciszempontú), melynek alapján pontosan meghatá-rozhatóváválik,hogyazadottcélcsoporttagmilyenmunkakörhözkapcsolódó feladatelvégzéséreképes,ésmilyenformában.

• Azügyfélmunkáltatóvalvalótalálkozásakorszükségésigényszerintlegyünkjelen,ésbiztosítsukazokatazeszközöket (papír, ceruzavagyszámítógépklavi-atúrával),amelyeksegíthetikahatékonymegértést.

84

• Nagyon fontos a célcsoport munkába történő beil-lesztésénél a munkakörillesztés – az adott munka-körrészletesmegismerésétkövetőenaverbalizációtigénylőfeladatkörökkiemelése,más,azügyféláltalelvégezhetőfeladatelemekkelvalópótlása.

• Az ügyfél utókövetéséhez és a vele való kapcsolat-tartáshozfeltétlenültisztázzukannakmódját,eszkö-zétamegbeszéltaktuálistalálkozásiidőpontontúlis(pl.hogyantudjelezniazügyfél,ill.atanácsadó,hahalaszthatatlanközölnivalójavan:e-mail,SMSstb.).

• Az ügyfél elhelyezkedését követően az utókövetéssorán ösztönözzük az ügyfelet arra, hogy ha prob-lémája merül föl, merjen segítséget kérni, bátranalkalmazzaaztazalternatívkommunikációseszközt,amelyszámáraalegmegfelelőbbforma,seddigiéle-tesoránbeválteszközvolt.Ezzelkapcsolatosanmin-denképpenkészítsük fel amunkahelyi kollégákat is,lehetőségszerintérjükel,hogyamunkáltatójelöljönkiolyanembertaközösségben,akifelvállaljaazügy-félsegítését,mentorálásátakezdetiidőszakban.

• Azutókövetési időszakhosszátazügyfélésamun-káltató igényéhez igazítsuk, a kapcsolat lezárása-kor isbiztosítsunk lehetőségetmindkét fél számáraamegkeresésünkre.

V. AZ AKADÁlYMENtEsÍtés EsZKÖZEI

A beszédfogyatékos emberek orvosi rehabilitációja utánkövetkezhetnekarehabilitációegyébformái(köztükafog-lalkozásirehabilitációis).Ebbenafolyamatbanalogopé­dusnak,agyógypedagógusnakvannakfontosfeladatai.

85

A beszédneurózissal küzdő emberek esetében szükségesa pszichológussalvalóegyüttműködésis.

Akülönfélebeszédfogyatékosságoknakakövetkező felnőtt-és időskori kórképei (a demencia, a dadogás, a hadarás,ahangképzésizavarokkülönbözőtípusai,azorrhangzósbe-széd, a pöszeség, a nyelés időskori zavarai, a hallás idős-kori zavarai)mind olyan kommunikációs zavarok, amelyeklogopédiai terápiás ellátást igényelnek. Magyarorszá-gonazonbancsupánnagyonkisszámú logopédusdolgozikaz egészségügyi rendszerben, így az ellátás kiterjesztése,azahhozvalóegyenlőesélyűhozzáférésmeglehetősenne-hézkes.Azállamnak–aszakértőkszerint–fontosszerepekellhogylegyenannakmegoldásában,hogyazoktatásiésegészségügyirendszerekbenmegjelenjenekolyanszereplők,amelyekafelnőttekneknyújtanánaklogopédiaisegítséget.

Természetesen a kommunikációs akadálymentesítés e célcsoportesetébenisfontos.Ennekmódszertanamégnemteljeskörű,snemelterjedt (ellentétbenpéldáulahallás- sérültemberekesetébenalkalmazottak).A főbbakadály-mentesítésielveketakövetkezőkbenfoglaljukössze.

• Számítógépésinternetáltaltámogatottkommunikáció. • Szóbeli – legyen az élőszó vagy telefonbeszélgetés–kommunikációmellőzése,(főkéntdadogóemberekesetében,haszámukraezkellemetlen),helyettealter- natív közlések alkalmazása (pl. SMS, e-mail); vagykülön szoba biztosítása beszédzavarral élő telefon-beszélgetéseinekesetére,hogyamikortelefonálnak,lehessenekegyedül.

• Diszpraxiásszemélyekintegrációjaeseténhasznosle-hethanganyagkészítéseatalálkozók,megbeszélések

86

alkalmával,azírástésjegyzeteléstjobbezzelamód-szerrelhelyettesíteni.Hasonlóképpenahangfelismerő programok (beszédből átiratot készít) használata ismeglehetősenpraktikus lehet.Rövidésvilágosösz-szefoglalókat ajánlott inkább készíteni a részletesjelentésekkel szemben. Amennyiben a beszédfo-gyatékos embert irodai munkakörben alkalmazzák,azirodaigépekhasználatánakavilágosleírásaisel-engedhetetlen.

• Személyesbeszélgetés,interjúelőnybenrészesítése. • Fontosabbtechnikaikörülmények:

- papír, írószer valamint törölhető táblák használa-tánaktámogatása;

- prediktívszövegbevitelttámogatószoftverekkeléshangzóbeszédkimenetelűszoftverekkelrendelkezőszámítógépekhasználatánakengedélyezése;

- augmentatív és alternatív kommunikációengedélyezése(AAC),azehhezszükségeseszközökbiztosítása, előreprogramozott szavak, illetőlegszövegrészekhasználatánaktámogatása;

- telefon használatának engedélyezése szövegestelefon (TTY)módban is,valamintakára tovább-fejlesztett, telefonvonal kiküszöbölésével használ-hatóTTYbiztosítása.

A munkahelyi akadálymentesség biztosítása elsősorbanamunkáltató feladata. Ennekmegvalósításához azonbanelső lépéskénta nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatók­nak nyitottabbá kellene válniuk a célcsoport – deáltalában amegváltozottmunkaképességűek csoportja –irányába.

87

A beszédfogyatékos emberek foglalkozási rehabilitációjaszempontjából speciális igényeik, szükségleteik megte-remtésébenazegyénszerepeelsősorbanabbanáll,hogyfel kell vállalnia a beszédhibáját, ésmotiváltnak kelllennieolyanmegoldásilehetőségekkeresésében,amelyekmunkahelyi integrációját segítik majd. A kommunikációsnehézségek sok esetben logopédiai terápiás ellátást igé-nyelnek.Magyarországonazonbancsupánnagyonkisszá-múlogopédusdolgozikazegészségügyirendszerben, ígyazellátáskiterjesztése,azahhozvalóegyenlőesélyűhoz-záférésmeglehetősennehézkes.Azállamnak–aszakér-tőkszerint–fontosszerepekellhogylegyenannakmegol-dásában,hogyazoktatásiésegészségügyirendszerekbenmegjelenjenek olyan szereplők, amelyek a felnőttekneknyújtanánaklogopédiaisegítséget.

88

MENtÁlIs és VIsElKEDésZAVArrAl élŐ EMBErEK

I. A CélCsoport MEGHAtÁroZÁsA

Amentális zavarok problémaegyüttesként valómeghatá-rozása történhetakörébe tartozóbetegségekmegjelölé-sével is. Mentális és viselkedészavarral élőnek tekinthe-tők,akikpl.szkizofréniában,hangulatzavarban,paranoidüldöztetéses zavarban, skizoaffektív pszichózisban (ún.nagykórképek) szenvednek. (A BNO-osztályozás alapján:F20-29,F31-33kódok.)Deecsoportbatartoznakpl.ade-presszióval,aszorongássalésegyébszemélyiségzavarok-kalélőkis(ún.kiskórképek).

Összességébenelmondható,hogybármilyentünetrőlisle-gyenszó,mentáliszavarrólakkorbeszélünk,haatünetekkorlátozzák,akadályozzák,zavarjákatünettelélőembertvagykörnyezetét.Ennekhangsúlyozásamárcsakazértiskülönösenfontos,mertapszichiátriaikórképekelsősorbantapasztalati, társadalmidöntéseket is tükrözőkonstrukci-ók,nemköthetőkolyanegyértelműenbiológiaisajátossá-gokhoz,mintatestibetegségek.

A mentális zavarok alapeseteiSzkizofréniaAszkizofréniaazelmeműködészavara,melyetakülönbö-zőpszichésműködések,mintpl.észrevevés,gondolkodás,

89

érzelmiélet,motiváció,valóságérzékelés,magatartáskó-roseltéréseijellemeznek,változatosmunkahelyiésszoci-álisműködésiproblémákkíséretében.

Bipoláris zavarA köznapi nevénmániás depresszió, a hangulatszabályo-zás megváltozásával járó lelki betegség, melyet emelke-detthangulatú,azazmániáséslehangolt(vagyisdepresz-sziós), illetveakettőkombinációjával járó,ún.hangulatiepizódokidőszakosmegjelenésejellemez.

DepresszióAdepresszióahangulatiélettartós,negatívirányúmegvál- tozásávaljáróbetegség,amelynekklinikaiképétapszicho- lógiai,gondolkodásbeli,testitünetekesetenkéntigenválto-zatoskombinációjaalkotja.Adepresszióorvosiértelemben vettbetegség,ésnemazonosanemkívánatoskülsőkör-nyezetitényezőkáltalokozottrosszegyéniéstársadalmiközérzettel.

AlkoholbetegségAlkoholbetegnektekintjükazokatazegészségügyiellátásraszoruló rendszerszeres italfogyasztókat, akik italfogyasz-tásukkövetkeztében személyiségi,magatartási, társadal-miéletformábansúlyosansérültek,azalkohollalpszichésfüggőségbekerültekés/vagytestilegiskárosodottak.

Szorongásos zavarok • Pánikbetegség • Agorafóbia • Szociálisfóbia • Kényszerbetegség

90

• Generalizáltszorongás • Poszttraumás stresszzavar Poszttraumásstresszzavartüneteithordozóbetegekéletét az aggodalom, az irracionális félelmek töltikki,melyekszorongásosvagypánikrohamoteredmé-nyezhetnek.

BorderlineAfőkéntahangulatszélsőségesingadozásával,önkárosítótünetekkel és kínzó érzelmi állapotokkal járó tünetegyüt-test,személyiségzavarthívjukborderlinebetegségnek.

II. A MENtÁlIs VIsElKEDésZAVArrAl élŐ EMBErEK sZoCIo-DEMoGrÁFIAI JEllEMZŐI

Aszakemberekáltalelfogadottbecslésekszerintateljesla-kosság60-70százalékaélszorongásosidőszakotlegalább egyszer élete folyamán. Azok, akiknél a mentális és vi-selkedészavar jelentős károsodással és fogyatékossággaltársul,nagyjábólalakosságegyszázalékátteszikki,azazszámuk100ezerfőkörülalakulhat.

Amentális és viselkedészavarral élők körébennagyobb arányban találunk nőket: bár a megváltozott munka- képességűekteljescsoportjábanisnagyobbaránybanvan-nakjelen,mintaférfiak(arányuk58,3%szemben41,7%-kal),amentálisésviselkedészavarokesetébenjelenlétükmégerőteljesebb,hiszenazeproblémávalélőkközelkét­harmadanő.

91

1. táblázat: A mentális és viselkedészavarral élő emberek nemek szerinti

megoszlása más megváltozott munkaképességű célcsoportokhoz viszo-

nyítva (2010, %)

Nem Arányukamen-tálisésviselke-dészavarralélők

körében

Arányukamen-tális és visel-kedészavarralnemrendelkezők

körében

Arányukameg-változott mun-kaképességűek

körében

Férfi 34,5 44,5 41,7

Nő 65,5 55,5 58,3

Összesen 100 100 100

Forrás: NCSSZI-TÁRKI 2010.

Amentálisésviselkedészavarralélőemberekátlagosan fiatalabbak, mint az egészségkárosodott népesség egésze. Elsősorban a középkorúak (34–54 évesek) fe-lülreprezentáltak körükben, az 55 évesek és idősebbekarányaközel7százalékponttalalacsonyabb,mintateljescsoportban. Ennek oka lehet, hogy a mentális és visel-kedészavarokkezelésérealkalmazottgyógyszerekkomolyegészségkárosítóhatássalbírnak,másfelőlokkéntjelenikmegazöngyilkosságis,illetvekezeletlenbetegségekese-tébenazállandófeszültség.

92

2. táblázat: A mentális és viselkedészavarral élő emberek korcsoport

szerinti megoszlása más megváltozott munkaképességű célcsoportok-

hoz viszonyítva (2010, %)

Életkoricsoportok

Arányukamen-tálisésviselke-dészavarralélők

körében

Arányukamen-tálisésviselke-

dészavarral nem rendelkezőkkörében

Arányukameg-változott mun-kaképességűek

körében

25alatt 1,6 1,0 1,2

25–34éves 4,0 4,3 4,2

35–44éves 13,4 10,4 11,2

45–54éves 36,3 30,3 32,0

55ésfe-lette 44,8 54,0 51,4

Összesen 100 100 100

Forrás: NCSSZI-TÁRKI 2010.

A mentális és viselkedészavarral élő emberek életé-ben a gazdasági-társadalmi tényezőkmellett kiemelkedőstresszforrás az emberi kapcsolatokból ered: a bizalom,a reményteli jövőkép és az értelmes életlehetőségek hi-ánya, valamint a kritikus, agresszív, bántalmazó vagyatúlzottanisbevonódott,aggódókommunikációegyarántigazoltan emeli a testi-lelki-addiktológiai betegség koc-kázatátesetükben.Különösen fontosazonhelyszínek(pl.amunkahely) légköre, ahol az ember a legtöbbet tartóz-kodik.Amegbélyegzésésmegkülönböztetéstovábbnöveliamentáliszavar,illetveannakromlásakockázatát.

93

„A lelki ‚nyomorból’ indultam, ‚amikor kijött rajtam’, nemnagyon volt kapcsolatom a külvilággal. A hosszú út egyébredéshez hasonlítható. Közben nagyon sok nehéz, fáj-dalmas érzésen mentem át, sokszor olyanokon, amiketelőttesosemtapasztaltam.Közbenmegkellettküzdenemamegbélyegzésselis,ésazzal,hogyacsaládommegértse, mitörténikvelem,neveszítsemelőket.Mindigazzalbiz-tattam magam, hogy ezen a sok fájdalmas rosszon (ér-zések, konfliktusok) át kell esni,meglesz az eredménye.Aszemélyiségemissokatváltozott.Voltöngyilkosságikí-sérletemis.Főlegadiagnózismiatt,ésamiezzeljárt.Min-den elsötétült előttem, úgy éreztem nincs remény, jövő.Kilátástalannaktaláltamazéletem.Azthittem,sose leszmunkám,megélhetésem(hajléktalanleszek)…”

Amentálisésviselkedészavarralélőemberekahelyzetükjavításátszolgálóellátórendszerbenkiszolgáltatottnakérzikmagukat.Azegészségügyi és szociális ellátásoknálgyak-ranvannakbántalmazóhatásokésméltánytalanbánásmód. A pszichiátriai gyakorlat nem biztosítja/finanszírozzaazemberközpontú,humánusszervezetikultúrafelépítését,monitorozását,valamintanembiológiaiterápiákatéseljá-rásokat,amelyekafelépülést,arehabilitációtsegíthetnék.Aza tapasztalat,hogyamentálisproblémávalélőembe-rekamegváltozottmunkaképességűekköztishátránybanvannak,ésgyakranküldikelmégmegalázóanalulkvalifi-káltmunkahelyekrőlisőket,hakiderüladiagnózisuk.A mentális és viselkedészavarral élők számának növeke-désenemválaszthatóelatársadalomcsökkenőtolerancia- szintjétől,hiszenecélcsoportolyangondolkodásizavarok-kal és egyéb téveszmékkel, viselkedészavarokkal, hallu-cinációkkal,érzékelési zavarokkalélőemberekcsoportja,

94

akika társadalomáltalelfogadottnormálműködésszint-jétőlkülönböznek.Asúlyosmentálisésaddiktológiaiproblémákkalélőkalakos- ságlegalábbegyszázalékátteszikki.Mintegy30ezerem-berállgondozásalattszkizofréniadiagnózissal.Ehhezké-pest a megváltozott munkaképességűként nyilvántartottmentálisésviselkedészavarosbetegekarányanemmagas.EnnekokaiaIII.fejezetbenkerülnekbemutatásra.

A2012.évbenazúj,megváltozottmunkaképességmegál-lapítására vonatkozó igénybejelentések közel egyhar­madát (31%)amentálisésviselkedészavarralélőembe-rekáltalbenyújtottaktettékki(6042fő).Köztükazösszesigénylőhözképestnémiképpkisebbaránybanvoltak,aki-ketnemjavasoltakrehabilitációra(62,6%akétharmadhozképest).Arehabilitálható(azazB1,C1)kategóriábasoroltmegváltozottmunkaképességűekközöttmindennegyedik(24,0%) ember esetében a mentális és viselkedészavarazegészségkárosodásoka,arehabilitációranemjavasoltérintettek körében pedig minden ötödik (18,7%) emberesetében(NRSZH2012).Összességébentehátegyigenki-terjedtproblémárólvanszó.

III. A lEGGYAKorIBB MENtÁlIs és VIsElKEDésZAVAr-tÍpUsoK IsMErtEtésE

III.1. A szkizofrénia

A szkizofrénia változatos lefolyású és változatos tünetek-kel jellemezhető mentális zavar, amely leggyakrabban

95

akamasz-ésfiatalfelnőttkorbankezdődik,kialakulásához(terhesség és szülés alatti komplikációk, gyermekkori ésserdülőkoritraumákéscsaládistresszek)ishozzájárulnak.Aszkizofénialegjellemzőbbjelenségeapszichotikusállapot,amikoravalósággalvalókapcsolatsúlyosansérül.Azelsőpszichotikus tünetekmegjelenhetnek lappangva vagy hir-telen, ezt téveszmék, hallucinációk, gondolkodászavarok,rendezetlenviselkedéséslelkiműködésjellemezhetik,dea tüneti kép minden betegnél egyedi. A pszichózis leg-többszörhatékonyankezelhető,dehosszabbtávongondotokozhatnak olyan, un. negatív tünetek, amelyek az önel-látás, a testi higiéné, a szociális kapcsolatok sérüléséveljárhatnak,abetegekérzelmilegvisszahúzódóaklehetnek.

Heni főiskolai tanulmányai során, a vizsgákra való felké-szülés stresszorai9 nyománprodukált először zavart gon-dolkodást. Intellektusaalapjána felkészülés, vizsgaszitu-ációkonvalómegfelelésnemjelenthetettvolnaproblémátszámára, de téveszméi, hallucináció azt sugallták, hogyaszellemekmegakadályozzákmindenerőfeszítését.Visz-szahúzódóvá,aközösségiélettőlteljesenelzárkózóvávált,szorongása állandósult, gyakori halálfélelemmel társult.Egyidőutánalakásukatsemakartaelhagyni.Abetegsé-gediagnosztizálásátkövetően,gyógyszereskezelésered-ményeképpen a lakás elhagyásáramár képessé vált, defőiskolai tanulmányait nem sikerült befejeznie. Amennyi-bendöntéstkellenemeghozniabármelysajátéletétérintőkérdésben, láthatóakaszorongásfokozódásánaktestitü-netei.Henigondnokságalákerült.

9Stresszoroknak a szervezetre ható külső erőket, körülményeket, vagyisazokatazingereketnevezzük,amelyekastresszválasztlétrehozzák.

96

Abetegeknagyobbrésze jókezelésselésrehabilitációvaltartósanjó,közelvagyteljesentünetmentesállapotbahoz-ható,kisebbrészüknéléletreszóló„fogyatékosság”alakulki,ésfolyamatosanisfennállhatnaktünetek.Tehátadiag-nózistényesemmitnemmondabetegségsúlyosságárólésvárhatókórlefolyásáról, továbbánincsolyantipikustünet,amelyegyedülkiemelhetőasokmástünetközül,éssegítiazazonnalifelismerést.

Tatyjana17éve,35évesenköltözöttMagyarországra.Atel-jeséletmódváltásidőszakábanjelentkeztekelsőszkizofréntünetei.Téveseszméiazüldöztetésselkapcsolatosak.Úgyérzi,amunkahelyénösszefogtakamunkatársai,hogyel-távolítsákonnan.Otthonegybeeséseketfigyeltmegazzalkapcsolatosan,amitéppencsinálésbeszélnekarádióban(pl.harántottátcsinálafiának,akkorarántottakészítésmódjátmondjákarádióban,hacipőttisztít,akkoracipőá-polásrólbeszélnek…),minthabelennekamerázvaalakása.Folyamatosanszorong,félelmeivannak.Gyógyszereiszedé-semellettisszétszórt.Többszörnemasajátlépcsőházukbamentbe,abuszrólleszállvanemtudtamerrekellelindulnia. Akoncentrációsnehézségek,azalvászavarokésajövőtőlvalófolyamatosrettegéseáthatottamunkavégzésétis.

Fontos megjegyezni, hogy a szkizofréniában tapasztal­ható funkcionális károsodás és készségcsökkenés nem csupán a betegséghez kapcsolódó folyamatokból fakad­hat. A biológiai kezelésekhez kapcsolódó mellékhatá­sok, a szociális izoláció, a hajléktalanság, a szegénység és a diagnózishoz kapcsolódó szociális stigma szintén hozzájárul a betegség funkcionális kimeneteléhez.

97

A szkizofréniát tradicionálisan úgy tekintik, mint élethosz-sziglan tartó, súlyos deteriorizációt, fogyatékosságot ered-ményezőkórképet,amelybőlnemlehetségesfelépülni.Ezzelszembenahosszútávúvizsgálatokaztmutatták,hogyabe-tegséghosszútávúkimenetelerendkívülváltozó,ésabetegek jelentőshányadaszámáraakimenetelkedvezőlehet.A20–40 éves utánkövetéses vizsgálatok szerint 20–65 százalékbana szkizofréniakimenetelehosszú távon jó,10–15 százalék-banpedigakárteljesfelépülésisvárható.Afelépüléstbefo-lyásoló faktorok egyelőreugyancsak kevéssé ismertek, defelépülésbármikorbekövetkezhet,akárévekutánis.Fontos megjegyezni azt is, hogy bár vannak olyan be­tegek, akik a teljes tünetmentességet sohasem érik el, mégis képesek megfelelő életminőséget fenntartani, felépülnek, megfelelő támogatás és segítség esetén.

AWHOszerintaszkizofréniaarokkantságotokozóleggya- koribb10betegségközöttszerepel.Ahalálozásiarányje-lentősenmagasabbazátlagnépességhezviszonyítva.Ebben amagasöngyilkosságiarány(abetegekközel10%-ahalálo-zikelszuicidiummiatt),agyakoribberőszakoshalálésafi-zikálisbetegségekmagasabbgyakoriságajátszikszerepet. Aszkizofréniábanszenvedőkesetébengyakoribbadohány-záshozköthetőtestibetegségekelőfordulása,azelhízásésacukorbetegség.Aszkizofréniávalösszefüggőstigmaazzalahiedelemmelfüggössze,hogyezabetegségmagaskrimináliskockázattaljáregyütt.Aszkizofréniávalösszefüggőkriminalitásnemsokkalmagasabbazátlagnépességadatainál,ésjóvalalacsonyabba drog- és alkoholfüggőséghez kapcsolódó kockázatnál. Aszkizofréniapszichotikusidőszakábanazokozhatveszélyt,hogyabetegnemhelyesenítélimegakörnyezetét.Azilyen

98

állapotban megjelenő kriminalitás esetében a beteg nemrosszszándékból,hanematévesészlelésekésítéletekmiatt válhat veszélyessé, ésagyógyításnyománezakockázattöbbnyiremegszűnik.Azoptimálisgondozásés rehabilitá-cióhozzájárulakrimináliskockázatcsökkentéséhezis.

III.2. A bipoláris zavar

Abipolárisbetegségenbelüljelentkeződepresszióapszichi- átriában a negyedik leggyakoribb kórkép. Kiemelt nép- egészségügyijelentőségétaláhúzzaazaWHO-adatis,mi-szerint1990-benavilágona leggyakrabbankeresőképte-lenségetokozóelsőtízbetegségközötttartottáknyilván.Abipolárisbetegségreakülönbözősúlyosságúdepressziósésmániás epizódok váltakozása jellemző, hosszabb-rövi-debbtünetmentesperiódusokközbeiktatódásával.

A betegséget amániás állapotok súlyossága alapján kétklinikaimegjelenésiformábasoroljuk:1. adepressziósésmániásállapotokváltakozásávaljáró

ún.bipolárisI;2. a depressziós és enyhemániás epizódok formájában

megnyilvánulóún.bipolárisIIcsoportba;3. amániásepizóddiagnózisaakkorállíthatófel,haalega-

lább1hétigtartó,abnormálisanemelkedettvagyinger- lékenyhangulatmellettazalábbi7tünetből legalábbhárom (ha a hangulat ingerlékeny, akkor legalábbnégy)fennáll:

4. fokozottönértékelés,5. csökkentalvásigény,6. fokozottbeszédkésztetés,

99

7. gondolatrohanás,8. szórtfigyelem,9. szokatlanulfelfokozottaktivitás,nyugtalanság,10.kritikátlan, meggondolatlan cselekedetek (anyagi és

szexuálistérenegyaránt).

Akórismefelállításáhozszükségesmégazis,hogyazálla-potelégsúlyoslegyenahhoz,hogyészrevehetőkárosodástokozzonamunkaképességben,ill.szociálistevékenységek-ben,éshogyatüneteknemkémiaianyagvagyismerttesti betegség (pl. pajzsmirigy-túlműködés) következményei.Jellemző tünetmég (bár nem kötelező) a betegségtudathiánya. Amániás epizód során gyakran a beteg kórházikezelésérevanszükség.Amániásállapototjólmutatjabepl.aMr.Jonescíműfilm,R.Gerefőszereplésével.A hipomániás szindróma a mániával szemben enyhébb állapot, amely nem okoz lényeges károsodást a mun-kaképességben és szociális alkalmazkodásban. Amániáséshipomániásepizódonkívülún.kevertfázissalis találkozunk, amikor a betegnélmániás és depresszióstünetekkeverednek.

Abipoláriszavarkezelésnélkülazesetektöbbmint90%-ábanvisszatérőenzajlóbetegség.Azepizódokgyakoriságanagyegyedikülönbségeketmutat,azesetekkb.10–15%-ábangyorsváltakozástmutatnakamániásésdepresszióstünetek.Anemkezelt bipoláris betegeknél a leggyakrab-ban észlelhető komplikációk a tartós munkaképtelenség,korairokkantosítás,másodlagosalkohol-,ill.drogbetegség,családokszéthullása, fokozott testibetegségkockázat,va-lamintazöngyilkosság.Abipolárisbetegekkb.egyharma-dánakvoltmárlegalábbegyszuicidkísérlete,ésabipoláris

100

betegekarányaabefejezett öngyilkosságotelkövetőkkö-zötttöbbminthússzorosanhaladjamegalakosságiátlagot.

Zsuzsanna 44 éves, elmondása szerint nem tud megma-radniegyetlenmunkahelyensem.Bipolárisaffektívzavaragyógyszeresen kezelt, amely eredményeképpen a mániásszakaszaikevésbészélsőségesek.Ebbenaz időszakbanér-zékelhetőagyorsbeszéd,akényszeres,felpörgöttmunka-keresés:mindenhirdetésrejelentkezéstadbe,ügyintézőjétnaponta 4-5-ször hívja, hogy megkérdezze a véleményétaz általa feltárt lehetőségekről. Folyamatosan jár az agya,a problémákat keresi, és a megoldásokat gyorsan elveti.Külsejérenagyonad.Akülsődlegesjegyekalapjánazügyin-tézőkfolyamatosanfélreértelmezikviselkedését:úgytűnikszámukra,hogynemmotiváltazelhelyezkedésre.Ezafajtakettősség,amegértéshiányaadepresszívtüneteiterősítik.Avégzettségéhezképestalacsonyabbszintűmunkakörök-benhelyezkedettel,védettszervezetikörülményekközött.

III.3. Depresszió

Adepressziómindelőfordulásigyakoriságát,mindegyéniéstársadalmijelentőségétilletőenapszichiátriaésazor-vostudomány egyik legfontosabb problémája. A súlyosdepressziós epizód kórisméje akkor állapítható meg, haaz alábbi kilenc tünet közül minimálisan öt legalább kéthétig fennáll; az első két tünet közül valamelyiknekmin-denképpenjelenkelllenni:1. indokolatlanulszomorúhangulat,2. azérdeklődés/örömkészségelvesztése,3. jelentősfogyásvagyhízás,

101

4. alvászavarvagytúlalvás,5. mozgásosnyugtalanságvagygátoltság,6. fáradtság,energiavesztés,7. értéktelenségérzése,önvád,bűntudat,8. csökkentgondolkodási,döntésiéskoncentrációs

képesség,9. öngyilkosságigondolatok,terv,kísérlet.

A közepes depresszió, ill. disztímia diagnózisánakmegál-lapításáhozazalábbihéttünetbőllegalábbháromnakkellteljesülni,ésazelsőtünetmindenképpenjelenkelllegyen:1. szomorúhangulat,2. étvágytalanságvagyfokozottétvágy,3. inszomniavagyhiperszomnia,4. fáradékonyság,anergia,5. csökkentönértékelés,6. csökkentkoncentrálásiésdöntésiképességek,7. reménytelenség.

Az unipoláris depresszió (major depresszió, ill.minor de-presszió/disztímia)diagnózisaakkorállítható fel,haa tü-netek nem magyarázhatók jobban gyászreakcióval, ill.egyébbetegséggel (pl.pajzsmirigy-alulműködés,pszicho-aktív szerhasználat)ésakórelőzménybennemszerepelmániásvagyhipomániásepizód(utóbbiesetbenbipoláris,tehátmániás-depressziósbetegségrőlvanszó).

III.4. Alkoholbetegség

Azalkoholbetegségmultifaktoriáliseredetűbetegség,amely-nek kialakulásában genetikai, biológiai, személyiségi és

102

szociokulturális tényezők egyaránt szerepelnek.Különbözőszemélyiségtényezők–hiperaktivitás,erőteljesemocionali-tás,gyengénfejlettszociálisadaptációskészség–predesz-tinálnak alkoholizmus kialakulására. Az alkoholbetegekengyakranfelismerhetőekadependensszemélyiségzavarjelei.Azáltalánosszociokulturálisadottságok,amikro-ésmakro- kulturális hatások, a gazdasági és társadalmi változások–abetegségkialakulásaszempontjából–jelentősek.Abetegektöbbségenemrendelkezikasúlyosalkoholfüg-gőség jeleivel, családi környezetben él,munkahelye van,rendezett a külseje. Elsősorban szomatikus panaszaikmiatt,mint gyomor-bél panaszok, vérnyomás-emelkedés,lábikragörcsök, az erőnlét csökkenése vagy pszichés pa-naszok (feledékenység,alvászavar, idegesség, rosszhan-gulat)keresikfelorvosukat,deezekalkoholfogyasztássalvalókapcsolatátelhallgatják,nemismerikel,tagadják.

Az alkohol károsít majdnem minden szervet és szerv-rendszert, így a központi és perifériás idegrendszert,a gyomor-bélrendszert, a vérképzőrendszert, a májatés a hasnyálmirigyet, a szívet és a keringési rendszert,azanyagcserekülönbözőösszetevőit.Krónikusalkoholhatásáragyakranalakulnakkipszichotikuszavarok. Az alkoholos hallucinosis nagymennyiségű alko-holfogyasztástalajánalakulki.Általábantudatzavarnélkülhirtelen, (akár az absztinencia, akár ittasság állapotában,általában megvonási tünetek nélkül) elsősorban akuszti-kus (de lehet vizuális, scénikus is), kellemetlen tartalmú,gyakranpárbeszédszerűhallucinációkjelentkeznek,melyekhangulatinyomottságot,pánikállapotigfokozódószorongástokoznak,smásodlagosantéveszmésalakulásrévénabetegmagatartásátnagymértékbenbefolyásolhatják.

103

III.5. szorongásos zavarok

PánikbetegségSpontán jelentkező szorongásos rohamok. A roham vi-szonylaggyakran,előzménynélküljelentkezik,súlyosszo-rongással, amely lezajlik 20-40 perc alatt. Sok testi pa-nasszal is együtt jár: pl.mellkasi fájdalom, nehézlégzés, zsibbadás, szédülés, izzadásstb.A rohamokközöttvára-kozásifélelemcsatlakozhathozzá.Asúlyosságolyanerőslehet, hogy szívrohamtól nehéz elkülöníteni, a beteg isilyenregondol,mentőthív.

AgorafóbiaFélelem zsúfolt terektől, tömegtől és/vagy zárt terektől,pl.lift.Együttjárelkerülőviselkedéssel,amimiattabetegakárteljesenéletképtelenislehet,otthonábólnemtudki-mozdulni.Afélelemtárgyapánikrohamotprovokál.

Szociális fóbiaFélelemfigyelemnekkitetthelyzetekben(pl.nyilvánoshe-lyen,vásárláskor,haelőadástkelltartani).Szinténelkerü-lőviselkedéssel,ezáltalkomolyfunkcióvesztésseljárhat.

KényszerbetegségIsmétlődőgondolatokéscselekvések,amelyekszorongás-sal járnak.Abetegnekolyangondolataivannak,és/vagyolyantevékenységeketkellismételnie,amelyekirracionali-tásátfelismeri:pl.sokszorellenőriznikell,bezárta-eazaj-tót,hosszankellmosakodnia,vagyolyankényszergondo-latokgyötrik,hogymegöliagyermekét (amitpedignemakar).Súlyosfogyatékossággaljárhat.

104

Generalizált szorongás Szinte folyamatos, általában enyhe-közepes szorongás,aggodalmaskodásjellemzi.

Poszttraumás stresszzavar Bántalmazottvagymássúlyos traumánátesettemberek-nél változatos szorongásos és hangulati tünetek lépnekfel,azátélteseményélénkemlékeújraésújraelőbukkan(flashback), és rémálmokban is visszatérhet. Elkerülő vi-selkedésseltársulhat.Komolyfogyatékosságotokozhat.

III.6. A borderline (más néven: érzelmileg labilis) személyiségzavar

Határeseti kórkép, amely gyakran gyermekkori traumák-kal függ össze. A személyiség labilitásával, végletes ér-zelmi állapotokkal, identitászavarral, változatos hangula-ti, disszociációs és paranoid tünetekkel, szerhasználattal,impulzív viselkedéssel, gyakori öngyilkossággal járhat.Aszemélynemviselielazegyedüllétet.Ezekközüla tü-netekközülnemmindegyikvan jelenáltalában.Az ilyenbetegnagyterhetjelentakörnyezetébenélőkszámárais,éslabilitásamiatt(is)nagyonsérülhetaműködőképesség.Aszemélyiségzavarokközüla legnagyobb jelentőségűezakórképamegváltozottmunkaképességszempontjából.

Veronika28éves,túlvanpárrosszpárkapcsolaton.Elmon- dásaszerintaférfiakrendszeresenerőszakosakvele,olyan„játékokra”kényszerítik,amelyetőnemakar.Afeltáróbe-szélgetés viszont a gyakori önkontrollvesztésről ad infor-mációkat: italhatására,denéhaanélkül is rendszeresen

105

kezdeményezidegenekkel,néhaegyszerretöbbpartnerreliskapcsolatot.Nemriasztjavisszaettőlazsem,haolyanrendezvényenvan, aholmegfelelőenkonszolidált viselke-désazildomos(esküvő,munkahelyiösszejövetel...).Képtelenegyedültartózkodniaszülőiházban,voltpróbál-kozásapárkapcsolatban,hogyapárjáhozköltözzön,deottsem tudott megmaradni egyedül.

IV. A CélCsoport MUNKAErŐ-pIACI HElYZEtKépE, prAKtIKUs IsMErEtEK,

JAVAslAtoK

Amentálisésviselkedészavarralküzdőemberekkörébenamunkátvégzőkaránya12,5százalék,ésezmindössze2,5százalékponttalmaradelamegváltozottmunkaképes-ségűszemélyekcsoportjában tapasztaltaránytól.Ugyan-akkor a munkavégzést kísérő szorongások kapcsán márnagyobbakazeltérések.

106

3. táblázat: A mentális és viselkedészavarral élő emberek korcsoport

szerinti megoszlása más megváltozott munkaképességű célcsoportok-

hoz viszonyítva (2010, %)

Életkoricsoportok

Arányukamen-tálisésviselke-dészavarralélők

körében

Arányukamen-tálisésviselke-

dészavarral nem rendelkezőkkörében

Arányukamegvál-tozottmunkaké-

pességűekkörében

25alatt 1,6 1,0 1,2

25–34éves 4,0 4,3 4,2

35–44éves 13,4 10,4 11,2

45–54éves 36,3 30,3 32,0

55és felette 44,8 54,0 51,4

Összesen 100 100 100

Forrás: NCSSZI-TÁRKI 2010.

Az elszigeteltségtől, elkülönítéstől való félelem a célcso-port 17,1 százalékára jellemző, ezzel szemben a teljescsoportbancsakaválaszadók9,5%-ára.Amentálisésvi-selkedészavarral élők esetében a foglalkoztatást elsődle-gesenés leginkábbavelükszembenmeglévőelőítéletekésfélelmekgátolják.

107

4. táblázat: A mentális és viselkedészavarral élő emberek megoszlása

a munkahelyen való elszigeteltségtől való félelem alapján más megvál-

tozott munkaképességű célcsoportokhoz viszonyítva (2010, %)

„Attóltart,hogymunkatársaielszigetelnék/ elkülönítenékÖnt.Igazez?”

Arányukamen-tális és visel-kedészavarralélőkkörében

Arányukamen-tális és visel-kedészavarralnemrendelke-zőkkörében

Arányukameg-változott mun-kaképességűek

körében

Igen 17,1 6,4 9,5

Nem 80,7 91,7 88,5

Nemtudja 2,2 1,9 2,0

Összesen 100 100 100

Forrás: NCSSZI-TÁRKI 2010.

Ugyancsak nagyobb félelmet fogalmaznakmeg a célcso-porttagjaiazzalkapcsolatosan,hogyaziskolai végzett­ségük megfelelő-e,miközbenamentálisésviselkedés- zavarral élő emberek csoportjában az iskolai végzettségszintjecsakelenyészőmértékbenmaradelamegváltozottmunkaképességűekteljescsoportjáhozképest.

108

5. táblázat: A mentális és viselkedészavarral élő emberek megoszlása

a végzettség megfelelőségének szubjektív megítélése alapján más meg-

változott munkaképességű célcsoportokhoz viszonyítva (2010, %)

„Úgyérzi,hogyiskolázottsága,képzettségenemmegfelelő.Igazez?”

Arányukamen-tális és visel-kedészavarralélőkkörében

Arányukamen-tális és visel-kedészavarralnemrendelke-zőkkörében

Arányukameg-változott mun-kaképességűek

körében

Igen 24,7 17,0 19,3

Nem 73,3 81,7 79,3

Nemtudja 2,0 1,2 1,4

Összesen 100 100 100

Forrás: NCSSZI-TÁRKI 2010.

Acélcsoporttagjainakegészségi állapotaegyértelműen rossz:ritka, hogy valakinek kizárólag mentális prob­lémája legyen. Ennek okai között megtaláljuk a házi-orvosi ellátás hiányosságait, a gyakoribb dohányzást ésalkoholfogyasztást, vagy a mentális probléma kezelésé-re alkalmazott gyógyszerekmellékhatásait,mint példáulacukorbetegség,azelhízásésapajzsmirigyműködésza-vara.Anemmegfelelőkezelés továbbszűkíthetiabetegkapcsolatrendszerét, ellehetetlenítheti munkavállalását,mégrosszabbanyagiésszociálishelyzetetidézveelő.

Amentálisésviselkedészavarralélőkszociális helyzete rendkívül rossz.Egyfelőlahátrányoshelyzetűemberekkörébenelevegyakrabbanjelenikmegavizsgáltprobléma,hiszenmindenpszichológiaiésszociálisstressz,abizony-

109

talanság,azegzisztenciálisszorongásnagyvalószínűséggel predesztinálja amentális és viselkedészavarok kialakulá-sát.Másfelől pedig a romlómentális állapotmég inkábbfelerősíthetiaszociálishelyzetromlásánakfolyamatát.

6. táblázat: A mentális és viselkedészavarral élő emberek iskolai vég-

zettség szerinti megoszlása más megváltozott munkaképességű célcso-

portokhoz viszonyítva (2010, %)

Iskolaivégzett-ség

Arányukamen-tális és visel-kedészavarralélőkkörében

Arányukamen-tális és visel-kedészavarralnemrendelke-zőkkörében

Arányukameg-változott mun-kaképességűek

körében

Kevesebbmint 8általános 6,1 4,7 5,1

Általánosiskola 32,6 30,0 30,7

Szakiskola/szakmunkás-képző

34,5 40,5 38,8

Középfokúvégzettség/érettségi

16,2 16,6 16,5

Technikusivég-zettség 5,4 3,4 3,9

Felsőfokúszak-képesítés 1,2 1,0 1,1

Felsőfokúvég-zettség 4,0 3,9 3,9

Összesen 100 100 100

Forrás: NCSSZI-TÁRKI 2010.

110

Korai életkorban megjelenő mentális és viselkedés- zavar esetében gyakori, hogy a betegségmegakadá­lyozza a tanulmányok befejezését, a szakmaszer­zést,amitovábbrontjaazelhelyezkedésiesélyeket.

A munkavállalás szempontjából további akadályt jelenta stigmatizáltság.Általánostapasztalat,hogyamunkál-tatóka megváltozott munkaképességűek csoportján belül legkevésbé a mentális és viselkedészavarral élőket foglalkoztatják.Amunkába állás nehézségeimiatt amentális és viselke-dészavarokkalküzdőkgyakortanemszereznekelégségesszolgálati időt ahhoz, hogy ellátást kapjanak. Ha mégismunkábatudnakállni,aszámukrafelkínáltlehetőségekjel-lemzőenalacsonyiskolaivégzettségetmegkívánómunkák. Hiábarendelkezikegycélcsoporttagakárfelsőfokúvégzett- séggel, ritka, hogy eredeti szakmájában tudjon elhelyez-kedni. A feketemunka is számos veszélyt rejt magában,mertgyakori,hogynemfizetikkiamunkavállalókat.

Amunkáltatókhozzáállásárajellemzőtovábbá,hogyhafelisvesznekmentálisésviselkedészavarralélőmunkatársat,akkormegállapodnakabban,hogynemjárbeamunkahe-lyére dolgozni, így a foglalkoztatás voltaképpen fiktív, éstovábbiizolációban,passzivitásbantartjaazérintettet.Gya-koriamunkáltatókesetébenazis,hogyinkábbmozgáskor-látozottmunkatársatalkalmaznak,akinekazegészségkáro-sodásajobbanlátható,ígya„marketingértéke„nagyobb.Amunkavállalás szempontjából speciális igényeket tekint-ve más megváltozott munkaképességű célcsoportokhozképest a mentális és viselkedészavarral élők esetébenaz egyik legalapvetőbb különbség, hogy állapotuk válto-

111

zékony, ezért nehéz felmérni képességeiket, illetve az ál-lapotukváltozásávalegyütt járó lehetségeskockázatokat.Nehezebbenmondhatómeg,ésnemegységesíthető,hogymilyen feltételekbiztosítása lenneszükségesamegfelelőmunkavégzéshez.Mindemellettecsoporttagjaiigensérü-lékenyek,ésazasszertivitásiskevésséjellemzőesetükben.

„Sajnosadiagnózis‚szkizofrénia’nagyonmegbélyegző,va-lamimisztikusdolgotsejtetakívülállókszámára,éselőíté- leteivannakazembereknekeállapotbanszenvedők felé.Azgondolják,bolondokazilyenemberek,pedigezcsakegymegváltozott tudatállapot, pontosabban Gondok Okozta ÁtmenetilegMegváltozottÁllapot,amitközösentaláltunkki(egysorstársiönsegítőcsoportban)a‚szkizofrénia’helyettatalálkozásokalkalmával,ésaminekarövidítéséténaján-lottam használni: GOÁMÁ. A problémák megszűnésével visszaállanormálisállapot.Magaamegbélyegzésnagyonérzékenyenérintia‚betegeket’.Értéktelennekérzikmagu-kat, számkivetettnek. Ezen felülmunkát is nehezen kap-nakediagnózissalélők.”

A mentális és viselkedészavarral élő emberek mun­kaerő-piaci (re)integrációjaA mentális és viselkedészavarral élő emberek speciálisjellemzőibőladódóegyediszükségleteirekomplexmódonszükséges reagálni a társadalom többszínterében (mun-káltatók,állam,egészségügy, szociálisellátórendszer, ci-vilszervezetek).

Amunkábaállíthatóságukjavításaérdekébenmindenkép-pen szükséges „felépülésszemléletű” közösségi pszichiát-riaitámogatásuk.Az„otthongondozásmódszertanán”ke-

112

resztül,az„emberkörüligondozásiterv”előkészítiabetegmunkahelyipszichoszociálisakadálymentesítését.

„A közösségi pszichiátria egy új utat mutatott meg ne-kem.Képesvagyokkézbentartaniazéletemet,márafel-ismerem,hogymikorjönegyesetlegesrosszullét,éssokeszközömvana kivédésére.Újra van önbizalmam.Aba-rátaimmalszabadonbeszélekaproblémáimrólis.Őkisse-gítenekazegyensúlyommegőrzésében.Szabadnakérzemmagam,ésazéletemazenyém.”

7. táblázat: A mentális és viselkedészavarral élő emberek speciális jellem-

zőiből adódó egyedi szükségletek a foglalkozási rehabilitáció szempont-

jából

Speciálisjellemző Ajellemzőbőladódószükséglet

Stigmatizáltság • Asztereotípiákésazelőítéletek csökkentése.

Izoláció

• Annakeléréseéstámogatása,hogyazérintettkimozduljonamegszokottéletéből.

• Aszociáliskompetenciákfejlesztése.

Szorongás

• Törekedniazeztkiváltóokokcsökkentésé-re,illetveamegfelelőkezelésre.

• Amegszokottnálhosszabbidőtartamúutókövetés.

Változékonyállapot• Munkáltatóirugalmasság.• Amegszokottnálhosszabbidőtartamúutókövetés.

A munkahellyel szemben támasztott legfőbb követel-mény, hogy képes legyen valóban elfogadó és bizton­ságos légkörtteremteniamentálisésviselkedészavarralélőmunkavállaló számára. Ezmár önmagában is rendkí-vülimegtartóerőt tudnaképviselni.Alapvető fontosságú

113

a munkáltatók nyitottabbá válása.Nemcsakazérzéke-nyítésükrekellenergiátfordítani,hanemarrais,hogyva­lós képet kapjanak a mentális és viselkedészavarral élő emberek csoportjáról.Fontoslennemegláttatniel-sősorban,hogye csoport nem homogén:nagyonsokfé-lebetegség,ésazoknaknagyonsokféletünetetapasztal-hatóacélcsoportkörében.Rákellenevilágítaniarra,hogymilyenpozitívhozadékaivannakamentálisésviselkedés- zavarralküzdőmunkavállalókalkalmazásának.Erreatevé- kenységre külön forrást is szükséges lenne biztosítani,ajelenlegiösztönzőrendszerfenntartásamellett.

A munkahelyi beilleszkedésben és a tartós munkábanmaradás szempontjából fontos a mentális és viselkedés- zavarralélőmunkavállalótámogatásaamunkafolyamatokmegtanulásában,amunkahelyiproblémákmegoldásában,amunkatársakközévalóbeilleszkedésben(akárazújmun-katársésamunkaadó,valamintakollégákközöttiközve-títésútján–tehátegyfajtamentoritevékenységrévén).

Amunkáltatókamunkahelyi lelki egészségprogramok kidolgozásával nemcsak hozzá tudnak járulni munkatár-saik megfelelő lelki egészségéhez, a mentális és visel-kedészavarral élő munkatársakkal szemben megjelenőstigmagyengítéséhez,megszüntetéséhez,hanemegybena termelékenységnöveléséhez is,hiszenaz ilyenprogra-mokmindenmunkatársteljesítményétjavítják,éssegítikegészségükmegőrzését.

Lehetővé kellene tenniük továbbá, hogy a célcsoport-ba tartozó megváltozott munkaképességű munkavállalómunkakörülményei rugalmasan, egyénre szabottan

114

legyenekalakíthatók,mindkét fél (alkalmazottésmunka-adó)igényeitfigyelembevéve.

8. táblázat: A mentális és viselkedészavarral élő emberek munkába állá-

sa szempontjából speciális szükségletei és azok lehetséges megoldásai

Speciális szükséglet

Megoldásilehetőségek

Jelenlét

• Rugalmasmunkahelyikörnyezet• Rugalmasidőbeosztás• Szünetek,elmehessentanácsadásra• Távmunka• Rendszereskapcsolattartásamunkavállaló

gondozóival

Koncentráció

• Astresszcsökkentése• Asszertívkommunikáció• Saját,különhelyamunkavégzésre• Azenehallgatásengedélyezése• Természetesfényvagynagyspektrumúfénybiztosítása

• Rugalmasmunkakörnyezet• Rugalmasidőbeosztás• Szünetek• Elmehessenkonzultációra• Távmunka• Anagyobbfeladatokkisebbekre,kisebbcélokraosztása

• Amunkaátstrukturálásaalapvető funkciókra,emlékeztetők

Érzelmek

• Stresszkezelőtechnikákalkalmazása• Asszertívkommunikáció• Segítőállatjelenléténekengedélyezése• Kapcsolatfelvételorvossal,egyébsegítőkkelmunkaidőbenis

• Rugalmasszünetek

115

Speciális szükséglet

Megoldásilehetőségek

Fáradtság

• Rugalmasmunkahelyikörnyezet• Rugalmasidőbeosztás• Szünetek• Elmehessentanácsadásra• Távmunka• Célorientáltmunkavégzés• Afizikaimegterhelésésamunkahelyistresszcsökkentése

• Ergonomikusmunkaállomás

Memória

•„Jobcoach”mentor• Néhánypercesmegbeszélések,tréningek• Hallásutánivagyírottanyagok• Emlékeztetők• Továbbiidőtréningre• Írott„checklist”• Színkódolás,afontosságisorrendbetartá-sánakelősegítésére

• Jegyzetek,szervezők,azinformációk rögzítésestb.

• Táblák

Szervezés

• Napi,heti,havifeladatlista• Naptár-kiemelveatalálkozókésahatár-idők+emlékeztető

• Elektronikusszervezőkvagymobileszközök• Kisebbfeladatokraéscélokravalófelosztás• Színkódokafontosságisorrendhez

Munkatársiinterakció

• Kiléphessenafrusztrálószituációbólvagykonfrontációból

• Elválasztókvagyzártajtókbiztosításaamagányosmunkavégzéshez–amennyi-benszükséges

• Amunkatársakfelkészítése,érzékenyítése

Pánikrohamok

• Szünet,elengednimegnyugtatóbbhelyre• Relaxációstechnikák• Kapcsolatfelvételtámogatószakemberrel• Akörnyezetikiváltóokokazonosításaéseltávolítása

• Támogatóállatjelenléténekengedélyezése

116

Speciális szükséglet

Megoldásilehetőségek

Alvászavarok

• Rugalmasmunkakezdés• Rövidszünetek,pihenőhelybiztosítása• Konzisztensidőbeosztásszerintdolgozzon• Figyelmeztetőjelzések• Napfényesvagytermészetesfénnyelellá-tottmunkaállomás

Stressz

• Munkahelyitámogatás• Kapcsolatfelvételatámogatószakemberek-kelakármunkaidőbenis

• Támogatóállatjelenléténekengedélyezése• Rugalmasmunkakörnyezet,rugalmasidő-

beosztás• Módosítottszünetbeosztás• Elmehessentanácsadásra• Távmunka• Hatékonyvezetőikultúra• Munkahelyiegészségprogramok• Asszertívkommunikációalkalmazása,elvá-rásaéstréningjeamunkahelyen

• Érzékenyítőtréningamunkatársaknak

Forrás: Job Accomodation Network, Office of Disability Employment Policy,

USA;

Ágnes 38 éves, gyermekvédelmi intézményben dolgozott, gyermekfelügyelői tevékenységet végzett, szkizofrénmeg-betegedése miatt szűnt meg a munkaviszonya. Beteg- ségeabbanazesetbenjólkezelt,amikorellenőrzöttkörül- mények között szedi a gyógyszereit. Súlyos anyagi nehézségei és lakhatási problémák miatt (munkás- szállón él) erősenmotivált az elhelyezkedésre. A szociális elszigetelődéséből,anyagiviszonyaiból,valamintabetegsé-gévelkapcsolatosstigmákmegélésébőladódótünetekkezelé-seérdekébenafoglalkozásitanácsadórehabilitációs,életve-zetésitanácsadásbavontaazügyfelet.Ágneselhelyezéséreatárgyalásokrévénegyáruházlánchipermarketjébenadó-

117

dottlehetőség.Azügyfélfogadásátaközvetlenmunkatársak,vezetőkérzékenyítőbeszélgetésbevonásamellettazáruház-láncsajátérzékenyítőtréningjeissegítette.SzavatosságiidőkontrollermunkakörbenalkalmaztákÁgnest,abetanulásiidő-szakbanafoglalkozásitanácsadójaismelletteállt,elkísérte. A biztonságos beilleszkedést követően amunkahelyimen-torralrendszereskapcsolattartástörtént,ennekkeretébenkerültek feltárásra a foglalkoztatást hátráltató további té-nyezők.Ágnesanyagiproblémákmiattnemmindenesetbenvásároltamegagyógyszerét, illetve rendszeresen cigaret-tát,illetvepénztkértkollégáitól,melyetelfelejtettmegtérí-teni.Szükségesvoltabeavatkozás.Ágnesselsegítőbeszél-getéskeretébenkerülttisztázásraaviselkedésemunkahelyibeilleszkedésére,elfogadóilégkörreirányulónegatívhatása.Amunkatársakkalistisztázásrakerült,hogyÁgnesviselke-dészavarai esetén hogyan szükséges reagálniuk. A gyógy-szerek rendszeres használata érdekében a munkahelyentörténőtárolásnyújtottsegítségetatovábbiakban.

Ahosszútávúmunkavállalásaalapjajelenleg,hogyamun-kahelyénmindkollégái,mindvezetőielfogadóak,toleránsakabetegségtünetekkelésavelükjáróspeciálisélethelyzetbőlfakadónehézségekkelszemben,hiszenÁgnesjómunkaerő-nekbizonyult.Hangulativáltozásesetén,viselkedésbelifur-csaságok észlelésekor nem a munkaviszony megszünteté-séngondolkoznak,hanemaproblémákkezelésén,ésennekérdekébenfolyamatosankapcsolatottartanakfennafoglal-kozásitanácsadóval.Ágnesjólérzimagátamunkahelyén.

Abbankell támogatniamentálisésviselkedészavarralélőembert, hogy visszanyerje reményét és hitét az életben,hogymegtaláljaidentitását,hogyképeslegyenastigmale-

118

küzdésére,azönsegítésre–azazvisszanyerjeemberimél-tóságát.Enneknemszükségesfeltételeatünetmentesség.

Heni, miután elfogadta a gondnokságba vételét, nagyonegyüttműködőnek bizonyult a segítőivel szemben, megé-rezte,hogymindannyianazőelőmenetelét,betegségele-küzdésének segítését szeretnék elérni.Méghosszú folya-matállelőtte,hogyanyíltmunkaerőpiaconmunkáttudjonvállalni.Elsőlépéskéntegyalapítványiműködtetésűkönyv-tárbanszervezettszámáraafoglalkozásitanácsadóahiva-talos önkéntes munkavégzési lehetőséget. Ennek kereté-benjelenlegakönyvtáriállománytkezeli:akölcsönzésbőlvisszahozott könyvek nyilvántartását és polcra visszahe-lyezésétvégzi.Amunkatársak,akönyvtárügyfeleinagyonszeretik, elfogadják őt. Ha egészségi állapota rosszabbtüneteket produkál, telefonon értesíti a könyvtárat, hogypárnapignemveszrésztazönkéntesmunkában.Mamármagasabbfelelősségűmunkákatisrábíznak:telefononfo-gadjaésintéziazkönyvtárolvasóinakhívását,illetverésztveszakönyvtárrendezvényeinekszervezésimunkáiban.

Henipártistaláltmagánakazutóbbihónapokban,ígyki-egyensúlyozottésvidám.

V. A HAtéKoNY FoGlAlKoZÁsI rEHABIlItÁCIÓt sEGÍtŐ téNYEZŐK

Szkizofrénia • Előnyök:Aterápiásanjólkarbantartott,astigmátle-győzniképesbetegekstabiléslojálismunkatársak.Sok-kaltöbbenvannakköztükmunkáraalkalmasemberek,

119

mint ahányan foglalkoztatottak, sikert jelenthetnekafoglalkoztatásszempontjából.

• Hátrányok:Hanincsjórehabilitáció,gondozás,akkorazállapot, illetveakezelésselösszefüggőmellékha-tások(pl.aluszékonyság,koncentrációszavar,reggeli felkelésnehézsége,fizikaifáradékonyság)megnehe-zíthetia foglalkoztatást.Hátrányaz is,hogyediag-nózishozkapcsolódikalegtöbbstigma.

• Egyéb munkát segítő tényezők: A szervezetben dol-gozók érzékenyítő tréningje, a stigma és diszkrimi-náció elkerülését szolgáló szervezeti kultúra, a jóstresszkezelés, és a kliens egyéni adottságaihozadaptált, önbizalmat adómunkavégzés (pl. későbbimunkakezdés, egyedül végezhető munka vagy éppcsapatban).Ezakliensszükségleteinekéscéljainakfelmérésenyománalakulhatki.Abetegségromlásátjelzőkoraitünetekmonitorozása,agondozókkalvalószoros kapcsolattartás, a stresszhelyzetek azonnalihatékonykezelése,apácienskörülitámogató,barátikapcsolatrendszersegítése,aszerhasználatmegelő-zésehatékonykörnyezetetjelentenek.

Bipoláris zavar • Előnyök: A bipoláris problémával élő emberek sok-szor kreatívak, enyhén felhangolt állapotban kifeje-zettenemelkedikamunkateljesítményük.Többnyire barátkozó, kommunikatív emberek. Jól kezelhetőa betegség, ami tartósan teljes tünetmentességgeljár, ígyteljesértékűmunkaerőkéntfoglalkoztathatóakliens.Anevesemberek,művészekköztkiemelke-dőenmagasabipolárisokaránya.

120

• Hátrányok: Változékony lehet a kliensek hangulata,amelypl.amunkaképességmegítélésébenisnehéz-séget okozhat. A depresszív időszakban többnyireromlikateljesítményük.

• Egyéb munkát segítő tényezők: A bipoláris emberekszámáranagyonelőnyösastabilnapirendtartása,ezértazállandómunkaidőésnapirendelőnyösszámukra.Jó,hatoleráljuk,hogyidőnkéntátlagfelettiszinten,más-korátmenetilegesetlegátlagalattiszintendolgoznak.Aszervezetbendolgozókérzékenyítőtréningje,astig-ma és diszkrimináció elkerülését szolgáló szervezetikultúra,ajóstresszkezeléssegít.Abetegségromlásátjelzőkoraitünetekmonitorozása,agondozókkalvalószoros kapcsolattartás, a stresszhelyzetek azonnalihatékonykezelése,apácienskörüli támogató,barátikapcsolatrendszer segítése, a szerhasználat megelő-zésehatékonykörnyezetetjelentenek.

Depresszió • Előnyök:Jólkezelhetőbetegség,tartóstünetmentes-séglehet,amiteljesértékűmunkaerőteredményez.Általábanlojális, lelkiismeretesemberekabetegségtüneteithordozószemélyek.

• Hátrányok:Adepressziósállapotrontjaamunkatel-jesítményt.Aklienskonfliktus,stresszhelyzeteseténkönnyebbenválikbűntudatossá,aggodalmaskodóvá.

• Egyéb munkát segítő tényezők: A depressziós embe-rekszámáraelőnyösastabilterhelés,atámogatólég-kör, az alacsony stresszterhelés, a biztatás. A szer-vezetbendolgozókérzékenyítőtréningje,astigmaésdiszkriminációelkerülésétszolgálószervezetikultúra,a jó stresszkezelés segít. A betegség romlását jelző

121

korai tünetekmonitorozása,agondozókkal való szo-roskapcsolattartás,astresszhelyzetekazonnalihaté-konykezelése,apácienskörülitámogató,barátikap-csolatrendszer segítése,a szerhasználatmegelőzésehatékonykörnyezetetjelentenek.

Alkoholbetegség • Előnyök: Jógondozássalsokszorérhetőeltartósabsz-tinencia,amiteljesértékűmunkaerőteredményez.

• Hátrányok: Gyakoriavisszaesés. • Egyéb munkát segítő tényezők: AA csoportba járás,a gondozókkal való kapcsolattartás. Előnyös a stabilterhelés,atámogatólégkör,azalacsonystresszterhe-lés,abiztatás,ugyanakkorahatárokésházirendbe-tartása,aproblémárólvalóőszintebeszélgetés,amelykerüli a minősítő, moralizáló stílust. A függőség le-győzésétamotiválássegíti.Fontosatisztelet,elfoga-dás,azösztönzés(akívánatosviselkedésdicsérete!),aráhangolódásakliensnézőpontjaira,atájékoztatás,önállódöntéshozatalsegítése,felelősségátadása.Elő-nyösazún.„rövid intervenció”egyszerűkommuniká-ciójátelsajátítani,amelyetmindenfüggőséggelélővel,mindenközegbenalkalmazhatunk.Aszervezetbendol-gozókérzékenyítőtréningje,astigmaésdiszkriminá-cióelkerülésétszolgálószervezetikultúra,ajóstressz- kezelés is segít, amely a kliens szükségleteinek éscéljainak felmérésenyománalakulhatki.Abetegségromlását jelző korai tünetekmonitorozása, a gondo-zókkalvalószoroskapcsolattartás,astresszhelyzetekazonnalihatékonykezelése,apácienskörüli támoga-tó,barátikapcsolatrendszersegítése,aszerhasználatmegelőzésehatékonykörnyezetetjelentenek.

122

A helyes segítő kommunikáció sajátosságai a függő­ségben élőkkel

• Örülök,hogybetudtatartani,amitvállalt. • Kisséaggódomazalkoholfogyasztásamiatt. • Szeretném,ha leülnénkmegbeszélni,hogyan tudnaváltoztatniezen?

• Biztosvagyokbenne,hogyÖnképestenniazegész-ségéértésamunkahelymegőrzéséért.

• Mitgondol,misegíthetneebbenaváltozásban? • Tehát akkor vállalja, hogy nem fogyaszt alkoholtamunkahelyen.Nagyonörülök.

• Ezzelsokatteszazegészségéértis. • Szeretném,haahétvégénújratalálkoznánk,ésmeg-beszélnénk,hogyansikerült.

• Örülök,hogyőszintevelemésönmagával,amikorel-mondja,hogynemsikerültavállalás.Beszéljükmeg,hogyantovább?Biztosvagyokbenne,hogysokatta-nultebből,ésegyjobbtervettudmajdkészíteni.

János50éves,10éveabsztinens.RendszeresenjáraKékKeresztsegítőcsoportba, illetve3éventeDömösönveszrésztrehabilitációsfoglalkozásokon.

Afoglalkozásitanácsadóközreműködésévelportaszolgála-tosmunkakörbensikerültazelhelyezkedése.Ahosszútávúfoglalkoztatásaérdekébenszükségesarendszeresutókö-vetés,amelykeretébenfeltárásraésrealizálásrakerülnekazokazügyféláltal feltételezett, felnagyítottmunkatársimegítélések,amelyekmiatt stressztélmeg.Azutóköve-tésésamegfelelőmunkahelyiodafigyelésmegtartóerejűszámára,háromévedolgozikajelenlegimunkahelyén.

123

Szorongásos zavarok • Előnyök: Jólkezelhetőbetegség,tartóstünetmentes-séglehet,amiteljesértékűmunkaerőteredményez.A szorongásos zavarokkal küzdők általában lojális,lelkiismeretesemberek.

• Hátrányok: A szorongás ronthatja a munkateljesít-ményt.

• Egyéb munkát segítő tényezők: A szorongó emberekszámáraelőnyösastabilterhelés,atámogatólégkör,az alacsony stresszterhelés, a biztatás, a munkávalkapcsolatosérzékenységekhezvalóalkalmazkodás(pl.zárt tértől vagy tömegtől való félelem stb.). A szer-vezetbendolgozókérzékenyítőtréningje,astigmaésdiszkrimináció elkerülését szolgáló szervezeti kultúra,ajóstresszkezeléssegít.Ezakliensszükségleteinekéscéljainakfelmérésenyománalakulhatki.Abetegségromlását jelző korai tünetekmonitorozása, a gondo-zókkalvalószoroskapcsolattartás,astresszhelyzetekazonnalihatékonykezelése,apácienskörüli támoga-tó,barátikapcsolatrendszersegítése,aszerhasználatmegelőzésehatékonykörnyezetetjelentenek.

Borderline • Előnyök:Nagyenergiák,képességek,kreativitásjel-lemziőket.Kihívásokatissokszorjólbírjákapácien-sek.Művészitehetséglehetközöttük.

• Hátrányok: Labilitás, szélsőségesmegnyilvánulások,váratlanviselkedésireakciók.

• Egyéb munkát segítő tényezők: A támoga-tó légkör, az alacsony stresszterhelés, a bizta-tás mellett fontos a határok pontos betartása. Aszervezetbendolgozókérzékenyítőtréningje,astig-

124

maésdiszkriminációelkerülését szolgáló szervezetikultúra,ajóstresszkezeléssegít.Ezakliensszükség-leteinekéscéljainak felmérésenyománalakulhatki. Abetegségromlásátjelzőkoraitünetekmonitorozása,agondozókkalvalókülönösenszoroskapcsolattartás,astresszhelyzetekazonnalihatékonykezelése,apá-cienskörülitámogató,baráti,demunkahelyihatárokközt mozgó kapcsolatrendszer segítése, a szerhasz-nálatmegelőzésehatékonykörnyezetetjelentenek.

Veronikakönyvelőirodábantaláltasegítőjerévénmunkale-hetőséget.Afolyamatosorvosikontrollésasegítőbeszélge-tésekrévénamunkahelyibeilleszkedéseproblémamentesvolt.Munkahelyénnemjelentkeznekegészségiállapotábóladódó viselkedészavarai. A rábízott feladatokat becsülete-senelvégzi,néhatúlzottmunkavégzésiritmusjellemzi,deekkorsemhibázik.Magánéleteterénmégnemsikerültren-deznieaproblémáit,dehajlandóújabbsegítőkelfogadásá-ra,hogyezenaterületeniseredményesebblehessen.

VI. ÁltAlÁNos tANÁCsoK

Amentálisésviselkedészavarralélőemberekspeciálisjel-lemzőiből adódó nehézségeire a foglalkozási tanácsadókszámárasokestbenajánlott,hogyneelszigetelten,másse-gítők,szakemberekbevonásanélkülreagáljanak.Nagyon fontos a foglalkozási rehabilitáció során a szakemberekkompetenciahatárainakmegtalálásaésbetartása.

Gyakori,hogyamentálisésviselkedészavarralélőembe-reksegítőiérzelmilegtúlzottanbevonódnakafolyamatba,

125

illetveakadsokpéldaarravonatkozóanis,hogyabeteg-ség tüneteire és nem amögöttük „megbújó” emberekrereagálvaafoglalkozási tanácsadókrejtettelőítéleteiakti-válódnak,anélkül,hogytudatosulnabennükelutasítóma-gatartásuk.A túlzott bevonódás amentális és viselkedé-szavarral élő emberek szociális nehézségei és egészségiállapotuksúlyossága,valamintatámogatottsághiányaér-zékelésébőléserrevalóérzékenységbőladódhat.Fontosmegérteniaproblémákat,megérezniabetegségbőladódóterheket,ugyanakkormegtalálniazokatapontokat,ame-lyekbena foglalkozási tanácsadó tud segítséget nyújtaniazelhelyezkedéstgátlótényezőkelhárításánakérdekében.

Afoglalkozásitanácsadó,haaztérzékeli,hogyazügyfélál-lapotaláthatóanrosszabbodik,akkorazügyfélbeleegyezé-sévelfelvehetiakapcsolatotakezelőorvossal,hogyjelzéstadjonszámáraatapasztaltakról.Azinterjúksoránszüksé-gesfeltárniazügyféltámogatóikörét:kikazokacsaládta-gok,közeli ismerősök,barátok,akikbevonhatóakafoglal-kozási rehabilitáció folyamatába. Pl. oda tudnak-efigyelniarra,hogyazügyfélszedi-eagyógyszereit,vagysegítsé-gettudnak-enyújtani,hogyidőbenfelkeljen,hogyodaérjenatanácsadásidőpontjára,amunkaidőkezdetére.

Súlyosszociálisproblémákésazokerőskihatásaamunká-bajárásképességéreszinténnemfeltétlenülafoglalkozásitanácsadókompetenciakörébetartozó,megoldandófeladat.Amennyibenvanaszociálisellátórendszerbenazügyfélnekkialakítottkapcsolata,akkorabeleegyezésévelottisszük-ségesakapcsolatfelvételafoglalkozásitanácsadórészéről.Sokesetbenviszontazistapasztalható,hogyazügyfélel-veszítette a hitét a segítésben, ésmár nem tart kapcso-

126

latot semmilyen civil vagy állami fenntartású szociális in-tézménnyel, illetve szégyelli helyzetét, önmagát vádolja,önbecsülése nagyon alacsony szintre került, és nemmerlépésekettenniannakérdekében,hogytámaszokra leljen.Ebben az esetben fontos, hogy az önbizalom-erősítésbenközreműködjön a tanácsadó. Az eddigi sikerek feltárása,asikerekbenvalószemélyesközreműködéstudatosításajóeszköznekbizonyulhat.Atanácsadásfolyamatasoránavi-selkedésében,megjelenésében,magabiztosságábanjelent-kező pozitív változások visszajelzése ugyanúgy kiemeltenfontosamentálisésviselkedészavarralélőemberekszámá-ra.Abizonytalanságáthidalásáraviszontnémelyesetbenszükségessé válhat azügyfél helyett szervezési feladatokátvállalásais:pl.orvossal,családsegítővel,közösségipszi-chiátriaigondozóvalelsőkapcsolatfelvétel.Felajánlhatjuk az ügyfél személyes elkísérését is a felso-roltszakemberekhez.

Amentálisésviselkedészavarralélőemberekesetébenabi-zalmi kapcsolat – amely alapfeltétele a további együttmű-ködésnek–kialakításahosszabbidőtveszigénybe.Fontos,hogyazegyüttműködéskezdeténrövidhatáridőkkeltörtén-jenazügyfélvisszahívása,illetveaszakemberkövetkezete-senviselkedjen,neígérjenolyansegítséget,amelynektelje-sítésebizonytalan,ésnemtartozikakompetenciaterületébe.

A munkahelyfeltárások, munkakör-átalakítási javas­latok során több szempontot érdemes a szakember­nek figyelembe vennie:

• nemajánlottbalesetveszélyesgépekkezelésétmen-tális-ésviselkedészavarralélőemberekmunkaköré-besorolni;

127

• a korai műszakkezdés a gyógyszerek hatása miattnemjavasolt;

• amennyiben lehetséges, az eltolt munkaidőkezdésalegideálisabbmegoldásesetükben;

• azéjszakaiműszak is rossz iránybabefolyásolhatjaazügyfelekegészségiállapotát,pihenésifázisátösz-szezavarhatja;

• kerülendőkazegészségesemberektűréshatárérintő,zajos,aszervezetremegterhelőmunkahelyistresszor- ok:túlerőshanghatás,fényhatás…;

• afeltártmunkakörtnagyonfontosolyanszempontokalapján is elemeznünk, hogy a „termelési” folyama-ton belül ne képviseljenmagas felelősségű,másokmunkájáraerőskihatásúfeladatsort,pozíciót;

• nemjavasoltamásmunkaköröktől,munkatársaktólteljesenelszigeteltmunkakörsem;

• sembetegségekkel,semspeciálisszemélyiségjegyek-renemtoleránsmunkahelyiközösségbenekényszerít-sükmentálisésviselkedészavarralélőmunkavállalót.

Amentálisésviselkedészavarralélőmunkahelykeresőkkelszemben a beilleszthetőség, elfogadás, munkatársi türe-lemcsakabbanazesetbenvalósíthatómeg,haagyógy-szereimegfelelőmódonvannakbeállítva,ésaterápiávalkapcsolatosösszesorvosi javaslatotbetartjaamegválto-zottmunkaképességűmunkavállaló.

Ahosszútávúmunkavállalásmásikalappilléreamunkahe-lyenbelülitámasz:mentormegtalálása,akifolyamatosanfigyelemmelkísériamegváltozottmunkaképességűalkal-mazottmunkáját,beilleszkedését,közösségiéletét.Visel-kedésbeli, hangulati változások esetén türelemmel segíti

128

amunkavállalót,illetvejelezafoglalkozásitanácsadószá-mára,hogyszükségesakülsőbeavatkozás.

Amentálisésviselkedészavarralélőmunkavállalóérkezé-seelőttszükségesséválhataleendőmunkatársi,vezetőifelkészítés arra vonatkozóan, hogy milyen módon kom-munikáljanak,közelítsenekazújkollégairányába.Hiszenesetükbennemelőnyösatúlzottérzelmibevonódás,atel-jeselzárkózás,aproblémákteljesfigyelmenkívülhagyása.Érzékenyítő beszélgetés vagy tréningmegvalósítása ese-tén előnyös „tapasztalati szakértő”, vagyis a betegségtü-netekkelmárkevésbéérintett,és jelenleg ismunkátvál-lalómentálisésviselkedészavarralélőszemélyrészvételeabeszélgetésen,tréningen.Azügyfél elsőmunkanapján– vele és amunkahelyi kör-nyezettelelőzetesenelfogadtatvaésegyeztetve–jómeg-oldásnakbizonyulhat,haafoglalkozásitanácsadóelkíséria munkavállalót, így a munkakörrel kapcsolatos továbbiváltoztatásijavaslatokatistapasztalatalapjántudjaacégvezetőségefeléjelezni,illetveahelyszínenfelmerülőkér-désekreazonnaltudreagálni.

Fontosarról is tájékoztatni,meggyőzniazügyfelet,hogyamunkavállalásával egy időben ne szüntessemeg a ko-rábbi,munkahelyenkívülműködő segítő kapcsolatait, hi-szen amunkavállalás nem egyenlő a gyógyulással, csaksegítségetnyújthatazállapotjavításhoz.Aközösségipszi-chiátriaigondozásban,azorvositerápiában,hasonlóbeteg- séggel küzdők közösségi programjaiban, csoportterápiá-jábanvaló részvételenagyon fontosannakérdekében is,hogyamunkahelyenfelmerülőnézeteltéréseketmegfelelőmódontudjaértelmezni,ventilálni.

129

A fokozatosság elvét érdemes mentális és viselkedés- zavarralélőemberekmunkavállalásávalszembenérvénye-síteni:előfordulhat,hogyahosszúmunkanélküliidőszakból először közösségi jellegű vagy önkéntes munkavégzésbe javasoltvonniazügyfelet,majdkésőbb,azönbizalommeg-erősítését követően szervezni számáramegfelelőmunka- lehetőséget. Az alacsonyabb szintű munkavégzést is fel-válthatjaanagyobb felelősségű feladatok felvállalása,haamunkahelyikörnyezetmegtartóerejűazügyfélszámára.

Ahosszútávúmunkavállalásmásikfontosalappillérepediga foglalkozási tanácsadó által az átlagnál jóval hosszabbidejű utókövetési folyamat biztosítása, ami egyéntől füg-gőenváltozóidőtartamúlehet.

130

MoZGÁssZErVI BEtEGséGGEl KÜZDŐ EMBErEK

I. A CélCsoport MEGHAtÁroZÁsA

Amozgásszervibetegségekcsoportjaigenszéleskörű,ma-gábanfoglaljaa csont, az izom és a kötőszövet káro-sodásainak, elváltozásainak számos formáját. Ezeket okozhatjakopás, ritkulás,gyulladás, idegi jellegűelválto-zás,balesetstb.

A mozgásszervi betegségek jelentkezhetnek veleszüle-tett vagy szerzett formában, valamilyen egészségkárosí-tóhatásvagykörülményhatására.Ezenkívülabetegségsúlyossága is eltérő lehet: előfordulhat átmeneti egész-ségkárosodás(akutbetegség), tartósegészségkárosodás(krónikusbetegség)vagymaradandóegészségkárosodás(fogyatékosság).

Közülük amozgásszervi rehabilitáció jellemzően a követ-kezőcélcsoportokraterjedki:

• ortopédiaibetegséggel,rendellenességgel rendelkezők;

• reumatológiaiproblémábanszenvedők; • balesetkövetkeztében(polytrauma,neurotrauma,égésstb.)szerzettsérülésselrendelkezők;

• amputáltbetegek; • anyagcsere-problémák,diabéteszkövetkeztébenmozgásszervilegkárosodottbetegek.

131

A fogyatékosság egy állapot, amely az egyént tartósanakadályozzaatársadalmirészvételben,amirészbenössze-függazegészségiállapottalis.Ezzelszemben:abetegség(egészségkárosodás) az egészségügy hatókörébe tartozóprobléma, ami egészségügyi eszközökkel kezelhető, amieredményezhetiaproblémásesetgyógyulását,szintentar-tását,azegészségromláslassítását.Akrónikusbetegségekisazegészségkárosodásokkörébetartoznakegészenaddig,amígelnemérikaztaszintet,amelytartósanakadályozzaazegyéntársadalmirészvételét,ekkortólfogyatékosságrólbeszélünk.Amozgástamozgásrendszerésazidegrendszerösszerendezett,egységesműködésebiztosítja.

Amozgástamozgatórendszervégzi,aközpontiidegrend-szervezérliaz izmokatamozgatóidegekenkeresztül, ígyvalósulnakmegatartássalésmozgatássalösszefüggőte-vékenységek.

A mozgatórendszer károsodása akadályoztatja: • azalaphelyzetekfelvételétésmegtartását,pl.állás,ülés,térdnyújtás,hajlítás,egyensúlymegtartás;

• atesthelyzetmegváltoztatását,pl.ülés,felállás; • ahelyváltoztatástpl.járás; • atárgyakmozgatását,pl.emelés,húzás,tolás,teher-hordás;

• amanipulációsképességetpl.markolás,csavarás.

Előidéző okai lehetnek: betegség, baleset, trauma. • Aneurológiaiésmozgásszervibetegségekhez fájda-lom,problémátokozóeltérésistartozik,demégnemsorolhatóakafogyatékosságkörébe.Azezekheztar-tózóbetegségek,pl.ízületigyulladás,izomletapadás,

132

idegbecsípődés,meszesedés,ínhúzódás,ínszakadás,ficam,zúzódás,húzódás,törés,köszvény.

• Az ortopédiai betegségek körében a deformitások-kal összefüggő problémák tartoznak, pl. porckopás,csontkinövés,meszesedés.

• A reumatológiai betegségekhez pedig az ízületi, a kötőszöveti problémák, pl. ízületi gyulladás, ínhü-velygyulladás.

• Mindkét betegségtípusra jellemző egy fájdalommalnehezített,beszűkültmozgás.

• Gyógykezelése: gyógyszerekkel, masszázzsal, fizio–fizikoterápiával,hidroterápiávaltörténik.

• Segédeszköz-szükségleteislehetamozgásszervibe-tegségeknek,pl.sín,fásli,bot,járókeret,fűző.

II. A MoZGÁssZErVI BEtEGEK sZoCIo-DEMoGrÁFIAI JEllEMZŐI

Amozgásszervikárosodásadaganatos,keringési,mentá-lisbetegségekésaviselkedészavarokutánaleggyakoribbokaamegváltozottmunkaképességnek.

2011-ben 3302 új igénybejelentés érkezett be csont-,izomrendszer és kötőszöveti betegségben szenvedőktől– őkadtákaz összes új igénylés egy kilencedét (11,1%). Az összes új igénybejelentésen belül tapasztalt arányok-hoz viszonyítva csekély az eltérés a rehabilitálhatóak ésa rehabilitációra nem javasoltak között: míg a moz-gásszervi betegeknek mindössze 58 százaléka tartozik

133

azutóbbikategóriába,addigazösszescélcsoportviszony-latábanezkétharmad.10

A mozgásszervi megbetegedések egyértelműen az idő-sebbekkörében, az55 év felettiek között jelentkeznekleggyakrabban.Ennekfőoka,hogyőketsújtjákleginkábbakorelőrehaladtávalkialakuló–ahelytelenéletmódnakisköszönhető–reumásvagykopásosmozgássérülések.

1. táblázat: A mozgásszervi betegek korcsoport szerinti eloszlása más

megváltozott munkaképességű célcsoportokhoz viszonyítva (2010, %)

Életkoricso-portok

Arányukamoz-gásszervi bete-gekkörében

Arányukamoz-gásszervi

betegséggel nemrendelkezők

körében

Arányukateljesmegváltozott munkaképes-ségűcélcsoport-

ban

25alatt 0,8 2,0 1,2

25–34éves 3,1 6,3 4,2

35–44éves 9,2 15,0 11,2

45–54éves 30,8 34,3 32,0

55ésfelett 56,2 42,3 51,3

Összesen 100 100 100

Forrás: NCSSZI-TÁRKI 2010.

A megváltozott munkaképességű személyek teljes lét-számát tekintve mozgásszervi betegségek gyakoriságaaz összlétszám2/3-át teszik ki. Az ilyen típusú betegsé-gekre jellemző, hogy az alapbetegséghez egy vagy többbetegségistársulhat,vagyazokidézikelő(pl.cukorbeteg-ség,szív-ésérrendszeribetegségek,magasvérnyomás).

10 Forrás:NRSZH2012.

134

A teljesmegváltozott munkaképességű csoportot te-kintveamozgásszervibetegségekméginkábbgyakoriak, közel kétharmaduknál jelentkeznek ilyen jellegű problémák. Az ilyen típusú sérülések, elégtelenségek –atöbbibetegség-ésfogyatékosságitípushozhasonlóan–jellemzőennemönmagukbanfordulnakelő,mellettükegyvagytöbbmásfélebetegségisállhat.

A mozgásszervi betegségekhez leggyakrabban tartósanfennálló,krónikus betegségek–pl.szív-ésérrendszerivagy cukorbetegség – (az esetek 60 százalékában) vagyrendszeresen visszatérő fájdalomérzet (49 százalék)párosul(NCSSZI-TÁRKI2010).

Zoltánesetébenazalsóvégtagtörése,majdtöbbszörimű-téte, illetvemagasvérnyomás-betegség,cukorbetegségéselhízásmiatt állapítottmeg az orvosi bizottság egészség-károsodást.Főlegrosszanyagihelyzetemiatterősenmoti-váltamunkábaállásra.Elmondásaszerintbármitelvállalna,mígazorvosijavaslategészségiállapotaalapjánkorlátozzamunkavállalása feltételeit.Nemjavasol tartósállástés já-rást,nehézfizikaimunkát,balesetveszélyesmunkahelyetésteljesmunkaidősfoglalkoztatást.Zoltánesetébenatöbbfé-le típusúegészségkárosodásfigyelembevétele szükségesamunkaerőpiacontörténőtartóselhelyezéséhez.

A mozgásszervi betegség hatása a személyiségreAmozgásszervibetegségekrejellemzőagyakori,erősfájda-lomés/vagylázasállapot,amozgáskészségrosszabbodása(főleg időváltozásesetén).Azállapotrosszabbodástbefolyá-soljaazéletkor,atestsúly,azéletmód,éshatássalvanráa kultúra is. A mozgásszervi problémával élő személynek

135

amindennapiéletébennehézségetokozhatbetegségeazön-ellátásban,aközlekedésben,azaktivitásban,amunkavégzőképességében,atársaskapcsolatban.Mindezekahátrányok,agyakorifájdalommaltársulvahatnakazegyénviselkedésre,ingerültebbé, esetleg agresszívebbé válhat,melynek leküz-déséreakárpszichológusisegítségreisszükséglehet.

Aszerzettmozgásszervikárosodásesetében–főként,je-lentkezik – a betegnekmegkell küzdenie a betegség ki-alakulásánakfeldolgozásávaljárólelkinehézségekkel.Ígyesetükben kiemelt jelentősége van a pszichológiai segít-ségnyújtásnak, támogatásnak is. Veleszületett vagy gye-rekkorbanszerzettbetegségesetébenennekkisebbsúlyavan,hiszenabetegnekmunkaképeskoráralehetőségevanhozzászokni a károsodáshoz (hacsak nem jelentkeznekújabbtünetekvagyjárulékosbetegségek),illetveazorvosi rehabilitációjaiskoránelkezdődhet.

Ferenc50évesférfi,csípőprotézis-műtétenesettát,hogymozgásistabilitásáthelyreállítsákésfájdalmátcsökkentsék.Máraműtételőttnagyonnehezenéltemegamozgásábanvalókorlátozottságát,ahogya fájdalmat isnehezenvisel-te. Dühöt és agressziót érzett, tehetetlennek éreztema-gát.Afelépülésétkövetőenmárismételtmunkábaállását tervezte,amiafoglalkozásitanácsadóeredményesmunká-jánakköszönhetőensikerültis.

István38éves,egybalesetbensérültmegsúlyosanaláb-feje.Semkorábbimunkakörében,semtanultszakmájában(mezőgazdasági gépszerelő) nem tud a felépülést köve-tően tovább dolgozni. Csekély összegű ellátást kap, csa-ládjábannemőazegyetlenmunkanélküli.Kistelepülésen

136

él,ahonnanabejárássemmegfelelőavárosba.Eddigeltudtatartaniacsaládját,mosthirtelennehézlettamegél-hetés,ésmozgásábaniskorlátozott.Mindenkireharagszik,mindenkit okol a kialakult helyzetért. Nincsen elképzelé-se, reális célja, mindenütt próbálkozik elhelyezkedni, dea visszautasítások tovább rontják a helyzetét és mentá-lisállapotát.Háziorvosapszichológusszakembertajánlottszámára, amit ő elfogadott. A szakemberrel és a foglal-kozási tanácsadóval történő közös, de hosszúmunkánakköszönhetőenújramunkábatudottállni,ezzelmegtartvacsaládfenntartóiszerepétis.

III. A CélCsoport MUNKAErŐ-pIACI HElYZEtKépE, prAKtIKUs IsMErEtEK,

JAVAslAtoK

Acélcsoportakormellettalakóhely szempontjából is hátrányokkal indul a munkaerőpiaconvalóelhelyezke-désiesélyek tekintetében.Tagjaiugyanisnagyobbarány-ban élnek a keleti országrész régióiban, mint a más típusú egészségkárosodásban szenvedők (56,5 százalékazösszesmegváltozottmunkaképességűemberkörébentapasztalt54százalékhozésanemmozgássérültekköré-benmegfigyelt49,3százalékhozképest).Eterületenbelüliselsősorbanadél-ésazészak-alföldi régióbanviszony-lagosanmagasazarányuk.Emellettalegkisebbtelepülé-seken,aközségekbenfelülreprezentáltak.Ezazértjelentnagy gondot,mert ilymódonkorlátozott(abb)  lehető-ségük van a munkalehetőségekhez és a rehabilitáci-ós szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez.

137

1. táblázat: A mozgásszervi betegek településtípus szerinti eloszlása

más megváltozott munkaképességű célcsoporthoz viszonyítva (2010, %)

Településtípus Arányukamoz-gásszervi bete-gekkörében

Arányukamoz-gásszervi be-

tegséggel nem rendelkezőkkörében

Arányukateljesmegváltozott munkaképes-ségűcélcso-

portban

Főváros 7,6 12,0 9,1

Megyeszékhely 16,2 17,4 16,7

Egyéb város 34,0 35,7 34,6

Község 42,2 34,9 39,6

Összesen 100 100 100

Forrás: NCSSZI-TÁRKI 2010.

Amunkaerő-piaci részvétel – valamint az erre valóhajlan-dóság–szempontjábólazt láthatjuk,hogyamozgásszervibetegséggelrendelkezőknemtérnekeljelentősenmáscél-csoportoktól:semaszerint,hogyvan-emunkájuk,semasze-rint,hogyazok,akikállásbanvannak,milyentípusúmunka-helyen foglalkoztatják (nyíltmunkaerő-piacimunkáltatónál,akkreditáltfoglalkoztatónál,szociálisfoglalkoztatásbanstb.)Avégzettségszempontjábólsemmutatnakkülönbözőséget.

Inaktivitásukat erősen befolyásoljamobilitási, közlekedé-silehetőségeikhiányosságai,példáularosszutak,aritkajáratok,ahosszantartógyaloglássalmegközelíthetőmun-kahelyekstb.Ezenokokmiattelőnybenrészesítikazokatalehetőségeket,amelyekacsaládikötelezettségekkeljár-nak,példáulaháztájiésaházkörüliteendőkellátása.Előbbi,afentiekbenleírtlakóhelyijellemzőkismeretébennemmeglepő.Aztazonbanmegerősíti,hogyakisebbte-lepülésenélőmozgásszervisérültekmunkáhozjutásiesé-

138

lyeielevekorlátozottak,melyeketaszállításinehézségeikmegoldásával lehetne javítani. Ez utalhat rossz szociálishelyzetükre, egy otthon lévő családtag ápolására, akáraháztájigondozására,amibevételiforrástjelenthet.

2. táblázat: A mozgásszervi betegek eloszlása az inaktivitás oka szerint,

más megváltozott munkaképességű célcsoporthoz viszonyítva (2010, %)

Inaktivitásoka Arányukamoz-gásszervi bete-gekkörében(az„igaz”válaszok

aránya

Arányuka mozgásszervi

betegséggel nemrendelke-zőkkörében(az„igaz”válaszok

aránya)

Arányukateljesmegváltozott munkaképes-ségűcélcso-portban(az

„igaz”válaszokaránya)

Nincsmegfele-lőközlekedésilehetőség

18,7 13,8 17,0

Családikötele-zettségei miatt nemtehetimeg(hogydolgoz-zon)

9,4 6,6 8,4

Forrás: NCSSZI-TÁRKI 2010.

Orvos-egészségügyi rehabilitációAz egészségügyi rehabilitációamozgásszervibetegekesetében mindig célzottan valósul meg,atestnekarraa pontjára fokuszál, ahol a károsodás található. Ezt nyil-vánbefolyásolhatjaabetegségeredete,illetveajárulékossérülés,amennyibenvanvagyvannak ilyenek.Azegész-ségügyirehabilitációfolyamatamindigegyénre szabott. Az anamnézis és a betegvizsgálat után egy orvosi stáb alakítjakiazegyéni fejlesztési tervet–ennekmenténzajlikafolyamat.Azegyénirehabilitációstervfelülvizsgá-latára,abetegfejlődésénekütemétőlfüggően,lehetőség

139

van. Az anamnézis tartalmazza a beteg egészségügyi és pszichológiaiállapotának,valamintszociálisésfoglalkozta-tásihelyzeténekelemzését.Abetegvizsgálatmárkonkrétorvosivizsgálat,atestésaszervekállapotának,funkció-inak,működésénekvizsgálatára irányul.Azellátássoránmindezekmellettfigyelembeveszikazéletkort,afejlődésizavar(oka)t,acsaláditerheltséget,aprogressziót,afunk-cionálisparamétereket(légzésfunkció,fizikaiállóképesség,izomerő),alelkialkatotésaszolgáltatásokelérhetőségétis.Azorvosirehabilitáció–mindenegyénisajátosságfigye-lembevételemiatt– tehátnagyon differenciált. Éppen ezértarrasincsenmindenbetegreérvényesmodell,hogymilyenidőtartambanzajlódjonafolyamat, illetvemeddigkell eljutnia a betegneka rehabilitációs folyamat végére.Acél–amennyibenerrevan reálisesélyés lehetőség–,hogyamozgásszervisérültekúgykerüljenekkiazegész-ségügyiintézményből(ésígyazegészségügyirehabilitáci-óból),hogyönállóéletvitelreképesséváljanak.11

A rehabilitáció során és utána a mozgásszervi betegek-nek szükségük lehet segédeszközre, amelyeket szinténazegyénszükségleteinekmegfelelőenválasztanakkiaszak-orvosok.Máramárnagykínálatavanasegédeszközöknek.Asegédeszközökszintemindenbetegszámáraelérhetőek.Asegédeszközökmellettmásegészségügyiszolgáltatásokislehetőségetbiztosítanakamozgásszervibetegségekgyó-gyítására,vagyahosszabbideigtünetmentesséválására. Ezeklehetnekakülönbözőszakorvosirendelőkbenműkö-dő ortopédiai vagy reumatológiai rendelések vagy a kór-házakszakrészlegei,azORFIilletveazOrtopédiaiKlinika

11 Forrás:Dr.Vekerdy-Nagy2010ésszakértőiinterjúk.

140

országosintézményekéntfoglalkozikamozgásszervibete-gekkel.Aszakorvosi javaslatra igénybevehetőkagyógy-vizesfürdőkbenarehabilitációtsegítőszolgáltatások.

Foglalkozási rehabilitációA munkaképes korú mozgásszervi betegeknél egészség-ügyirehabilitációjukutánjellemzőenmunkaképesség-vál-tozást állapítanakmeg,melynekmértéke függ a sérüléssúlyosságától és jellegétől. Ez az állapot nem feltétlenülállandó: a betegnek az idők folyamán súlyosbodhat, deakárjavulhatisazállapota.

Azorvosirehabilitációután–nyilvánattól függően,hogyvolt-eelőttemunkahelye,illetvehogyazmilyensajátossá-gokkalbírt–amozgásszervibetegséggelküzdőknagy va­lószínűséggel nem tudnak visszaállni korábbi munka­helyükre, munkakörükbe, legalábbisannakadaptációjanélkülnem.Azokpedigmindenképpnehezebbhelyzetbenvannak,akiknekasérülésükbekövetkezése,diagnosztizá-lásaelőtt semsikerült– ideiglenesenvagy tartósan–el-helyezkedniük. A nem megfelelően kialakított környezetbefolyással lehet a mozgásszervi betegség rosszabbodá-sára.Ezértfontosfigyelembevenniafoglalkoztatássorána foglalkoztatás-egészségügyi szakember által előírt fel-tételeket,ésazokatalkalmazni is. (Abbanazesetben,haezt az egészségi állapot indokolja /pl. ülőmunka esetén/ergonómiailag megfelelő szék, bútor, beszűkült mozgás-tartományeseténkönnyenelérhetőmunkaeszközök,járásiproblémaeseténlépcsőzésmentesmunkakörbiztosítása.)A foglalkoztatási rehabilitáció sikeréhez nagymértékbenjárulnakhozzáakülönbözőszolgáltatások.Azigénybeve-hetőlehetőségekköreegyreszélesedő,demégmindigjel-

141

lemzően a nagyobb városokban, illetve a fővárosban ér-hetőel.Akisebbvárosokban,településekenélőkszámáraa szolgáltatásokhozvalóhozzáférésinehézségekgátoljákamunkaerő-piacire/integrációjukat.Azokamozgásszervibetegek,akiknekorvosirehabilitációjaaproblémafelisme-rését közvetően azonnal elkezdődik (pl. fürdő, gyógyszer,fizikoterápiastb.)nagyobbeséllyel tudnakmunkaképesséválni,deakésőbbieksoránazállapotromlásmegakadályo-zására,szintentartásáhozszükségvanafolyamatosorvosiellenőrzésre,ésaszükségesgyógykezelésekbiztosítására.

Amunkakereséssorán–amennyibenamozgásszervibe-tegmár képes erre,megfelelő az egészségügyi állapota,rendelkezikaszükségeskészségekkel,kompetenciákkalésmotivációval – szintén fontos szempont, hogy amozgás-szervi betegségekmegléte (főként súlyosabb esetekben)szemmellátható,ígyamunkáltatókszámáraisnyilvánvaló– nem eltitkolható,mintmás, belső szervimegbetegedé-sek, ígypéldáuladaganatosvagyaszív-ésérrendszerimegbetegedések.Ezmagábanfoglalhatjaamozgásszervi sérülés(ek)kelrendelkezőkkelszembenisztereotípiák,elő-ítéletek felszínre törését, amely szintén akadálya lehetamunkavállalásnak. Ilyenesetekmáramáregyrekevés-bé észlelhetők – mind a megváltozott munkaképességűemberek,mindaszakértőkészleléseszerint12–,azonbanlehetőségükmindigfennáll.Eznemfeltétlenülabbanma-nifesztálódik,hogyegymozgásábanbármilyenmértékbenkorlátozottmunkavállalót kevésbé vesznek fel egy adott

12 Forrás:NCSSZI-TÁRKI2010,szakértőiinterjúk.

142

állásba,13 hanem akár abban is, hogy a neki megfelelőmunkakörkiválasztásánálasérüléseazelsődlegesszem-pont,ésmásegyénijellemzőkfigyelmenkívülmaradnak.

A foglakoztatásmegkezdésekor amunkáltató kötelező fela-data, hogy a munkavállalót foglalkozás-egészségügyi vizs-gálatra küldje. Ennek során határozza meg a szakorvosafoglalkoztatásfeltételeit,egészségkárosodáseseténamun-kakörülményeket,illetveabetöltendőmunkaköröket.Mindenmunkavállalónakajogielőírásoknakmegfelelőenrendszeresfoglalkozás-egészségügyivizsgálatonkellrésztvenni,ígybiz-tosítottazegyénegészségiállapotánakfigyelemmelkísérése,változáseseténmegfelelőintézkedésekmegtétele.

A munkába állás–ésakármáramunkahelyésamunkakör–kiválasztásasoránfontosszempont(főként,haamunkakeresővalamilyensegédeszköztveszigénybe),hogya munkahely és azon belül is a munkavégzés helyszíne jól megközelít­hető legyenacélcsoporthoztartozómunkavállalószámára. Amunkábavalóeljutásnak,amunkahelykörnyezeténekésamunkavégzésfizikaikörnyezeténektehátakadálymentes-nekkelllennieahhoz,hogyamunkavállalózavartalanultud-jamegoldania rendszeresmunkavégzést.Azakadálymen-tesítésnek,főkéntamunkaállomásterén,szinténazegyénszükségleteihezkellilleszkednie.

13 Nyilvánelőfordul,hogyegymunkáravalókiválasztássoránegyegészsé-gesmunkakeresőtelőnybenrészesítenekegymozgásszervibeteggelszem-ben,azonbansokmunkavállalóúgyvélekedik,hogyezekamunkakeresőkamozgásszervigondjuktóleltekintveképesekazadott feladatellátására,ígyelőnybenrészesíthetikamástípusúbetegséggelrendelkezőmegválto-zottmunkaképességűálláskeresőkhözképest.

143

3. táblázat: A mozgásszervi betegek munkába állása szempontjából

speciális szükségletek, és azok lehetséges megoldásai

Speciálisszükséglet Megoldásilehetőségek

Amunkahelyrevalóakadálymenteseljutás

• Tömegközlekedésseljólmegközelíthetőmunkahely.

• Támogatószolgálat(vagymássegítőszol-gálat)igénybevétele.

• Rugalmasmunkabeosztás.• Távmunka.

Amunkahelyenbelüliakadálymentesközle-kedés

• Amunkahelyfizikaiakadálymentesítésé-nekbiztosítása.

• Munkatársak,munkahelyiszemélyzetsegítség-nyújtása.

• Kommunikációseszközalkalmazásaamunkahelyenbelülamozgás,közleke-déscsökkentéseérdekében.

• Azésszerűalkalmazkodáselvealapján,amennyibenazegyénállapotaaztszüksé-gessé teszi.

• Amunkahelyenbelülimozgáskönnyítésérdekébenmegfelelőmunkakörbiztosítá-saésegyénreszabottátalakítása.

Amunkavégzéshezszükségeseszközökgondnélkülihasználata

• Amunkavégzéshezfeltétlenülszükségeseszközökelérhetőközelségbetétele.

• Amozgásszervibetegségokoztaprob-lémákhozkelligazítaniazeszközöket,pl.helyzetváltoztatásiproblémaesetén,kapaszkodási,támaszkodásilehetőségkialakítása.

• Beszűkültmozgáseseténazeszközökazeltérésitartományonbelülielhelyezése.

• Emelési,teherhordásiproblémaeseténemelőszerkezetbiztosítása.

• Manipulációsvagyfinommozgásiképes-ségromláseseténfogástsegítőeszközökbiztosítása.

Fizikaimegterheléscsökkentése

• Rendszeresszünetekbeiktatása.• Szellemivagykéziösszeállítástigénylőfeladatokellátása.

Forrás: Morosky, Ulin, Bruyere 2000; Kyei-Dompim 2010; szakértői in-

terjúk.

144

Mindezek alapján a célcsoport számára alkalmasak lehet-nekülő,asztalmellettvégezhető feladatok; számítógép­pel végezhető munkák, pl. adatrögzítés, adatkarbantar-tás;adminisztratív munkák; kézi összeállítást végző munkakörök.Mindemellett–vagyezekenbelül– fontosszem előtt tartani a munkavállaló egyéni kompeten-ciáit, képességeit, attitűdjeit,végzettségét,adottságait.

A foglalkozási tanácsadónak a célcsoporttal való munka során a következőket érdemes figyelembe venni, mint a mozgásszervi betegek munkába állása szempontjából speciális szükségleteket és lehetséges megoldásokat.

A rehabilitációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztéseAmozgásszervi betegségben szenvedő személyek fizikaiproblémáikmiatt–hasonlóanamozgásfogyatékosszemé-lyekhez–anemmegfelelőkörnyezetifeltételekmiatthát-rányoshelyzetbekerülhetnek.Pl.közlekedés,csaklépcső-velmegközelíthetőmunkahely,közutakrosszállapotastb.

Jó tudni:A foglalkozási tanácsadó a helyi (mozgássérült emberekegyesületéhez) eljuttatott szóróanyagokkal, személyes tá-jékoztatóktartásával,azorvosirendelőkbe,rendelőintéze-tekbekihelyezettinformációsanyagokkal,asegédeszközökjavításával, átalakításával, kölcsönzésével foglalkozó mű-helyhálózatfelkeresésével,informálásávalsokattehetazért,hogyelérjeacélcsoportbatartozókat.Akisebbtelepülésenélőketelsősorbanaháziorvosokhoz, illetveazönkormány-zatokhozeljuttatottinformációsanyagokkallehetelérni.

145

Egyéni szükségletek, igények figyelembe vételeMivelamozgásszervibetegségek–abetegségjellegétől,súlyosságátólstb.függően–igensokféléklehetnek,amitajárulékosbetegségekméginkábbdifferenciálnak,acél-csoport rehabilitációja során fontos az egyéni szükségle-tek, igények figyelembe vétele a folyamat hatékonyságá-naknöveléseérdekében.

A munkahely felkészítéseA mozgásszervi betegek esetében – szükség esetén – fel kell készíteni a munkaadót:

• azegyénproblémájátfigyelembevevőmunkakörnye-zetikialakításáról,átalakításáról;

• amunkavállalómunkavégzésével összefüggő egész-ségkárosodásából adódó problémáiról, speciális igé-nyeiről,szükségesetén(pl.asztmás);

• amennyiben a munkatársakat is érinti az egyénegészségkárosodása (pl. közös munkavégzés alkal-mával, a csoportos teljesítmény esetén tudni kellakollégáknak,haamunkatárscsakkorlátozottsúlytmozgathat,vagynememelhet),úgyaző felkészíté-sükisszükséges,egyébesetbennem.

A mozgásszervi betegek esetében (is) a munkahely fel-készítése magában foglalja egyrészt a munkakörnyezetadaptációját,valamintamunkaadóésamunkatársakér-zékenyítésétis.Amunkakörnyezettekintetébenszükségesamunkavégzéshelyszínének,amunkaállomásnak,illetvekörnyezeténekfizikaiakadálymentesítése–annakbiztosí-tása,hogyamozgásszervibetegséggelküzdőmunkavállalókönnyeneltudjonjutni(azotthonából)amunkahelyére,ésazonbelüliskönnyeneltudjaérniafeladataielvégzésének

146

színterét.Amunkaadóésamunkatársak felkészítéséneka célcsoporthoz tartozó munkavállaló beilleszkedésénekszempontjábólvankiemeltjelentősége;hogyamunkatár-saielfogadják,nyitottaklegyenekfelé,integrálódnitudjonamunkavállalókcsoportjába;valaminthogyakollégáiisis-merjékazokataspeciálisigényeitésszükségleteit,melyekkielégítéseamegfelelőmunkavégzésérdekébenszüksége-sek,éstudjanaksegíteniezekmegteremtésében.Amun-kahely felkészítése tehát elengedhetetlen a célcsoportfoglalkozási rehabilitációja – elsősorban munkába állása ésmunkábanmaradása–szempontjából.

A célcsoporttagok asszertivitásának fejlesztéseAcélcsoportfontosjellemzőjeegyrészt,hogy–főként,habetegségük nem veleszületett, hanem szerzett, és megkellküzdeniükabetegségkialakulásávaljárónehézségek-kel–zárkózottan,önbizalom-hiányosanélnek,ésezekle-küzdéseamunkaerő-piaciintegrációjukalapvetőfeltétele.Az orvosi rehabilitációval kapcsolatos információk közöttismerniükkellazegészségügyikezelések,arehabilitáció-hozhozzájárulógyógylehetőségekigénybevételénekmód-ját és helyszíneit. A különböző foglalkozási rehabilitációlehetőséget biztosító szolgáltatók elérhetőségeit, a jogielőírásokat (jogosultságokéskötelességek), egyéb intéz-ményeket,amelyekakárszociális–pszicho-szociálissegít-ségetbiztosítanakszükségeseténazegyénnek.

147

sZÍV- és érrENDsZErI BEtEGséGGEl KÜZDŐ EMBErEK

I. A CélCsoport MEGHAtÁroZÁsA

Akeringésirendszerbetegségei„népbetegségnek”tekint-hetőkmaMagyarországon. A szakértők becslése szerinta népesség közel felét érintik a szív- és érrendszeri be-tegségek.Természetesenebbebeletartoznakakülönbözőfokon,különbözőformábanmegbetegedettemberekis.

ABetegségekNemzetköziBesorolásaaBNO-10-09főcso-portbansoroljafelakeringésirendszerbetegségeit.

Ide tartoznak: • Reumásszívbetegségek(pl.rheumásszívizomgyulla-dás,amitrálisbillentyűbetegségei)

• Magasvérnyomás • Ischaemiásszívbetegségek(pl.anginapectoris,szív- infarktus)

• Cor pulmonale (jobbszívfél-elégtelenség) és a tüdő-keringésbetegségei(pl.tüdőembólia)

• Aszívbetegségegyébformái(pl.szívburokgyulladás,szívritmuszavarok)

• Agyi érbetegségek (pl. agyembólia, agytrombózis,agyvérzés,agyérgörcs)

• Azartériák,azarteriolákésahajszálerekbetegségei(pl.érszűkület,aneurysma,Raynaud-szindróma,peri- fériásérbetegségek)

148

• A visszerek, nyirokcsomók, nyirokerek betegségei(pl.vénásbetegségek,aranyér,visszérgyulladás)

• Akeringési rendszeregyéb,nemmeghatározottbe-tegségei (pl. alacsonyvérnyomás, a keringési rend-szerbeavatkozástkövetőrendellenességei)

Aszív-ésérrendszeribetegségekesetébenspeciális,hogya károsodás szervi eredetű, nemkizárólagegyadott test-részt, testtájat érint. Így az orvosi rehabilitációnak is az egész testre ki kell terjednie,abetegszempontjábólegyüttkelljárniaéletmódváltássalésfolyamatosmozgással,amely kihatással van a mindennapjaira is, jelentős válto-zástokozvaezzelazéletvitelében,amihezszinténmindneki,mindpedigacsaládjának,szűkebbéstágabbkörnyezeténekalkalmazkodniakell.Ezabbanazesetbenisígyvan,haabe-tegségműtétiútonkezelhető–ekkoraműtétutánirehabi-litációnvanahangsúly,ésaztkellilyenmódonkiegészíteni.

Az orvosi rehabilitációval egy kiegyensúlyozott egészség-ügyiállapotérhetőel,amiakésőbbiekbenszintentartható.Abetegnekígyegyüttkellélnieabetegséggeléletevégéig,meg kell tanulnia elfogadni és kezelni azt. Ebben nehéz-séget okozhatnakmég a járulékos betegségek, valamintarendszeresenvisszatérőfájdalomérzet.

A keringési zavarok többnyire érszűkület következtébenalakulnak ki. Az érszűkületes betegségeknek is háromnagycsoportjavan,attólfüggően,hogyholalakulkiake-ringésirendellenesség:

• nyakiérszűkületek, • végtagiérszűkületek, • koszorúér-betegségek.

149

Anyakiérszűkületkockázata,hogyagyikeringésizavartokoz,amelykihatássallehetamentálisállapotra,illetvebénulásostünettelisjárhat.Avégtagiérszűkületjelentkezhetakarbanvagyalábban–amifolyamatosfájdalomérzetetokoz,aleg-súlyosabbesetbenamputációszükségességétiselőidézheti. A koszorúér rendellenességei (szűkület, elzáródás) pedigtovábbiszívbetegségekhezvezethetnek.

Ezek a betegségek ritkán veleszületettek (legfeljebbahajlam),deha ilyenmégiselőfordul,akoraidiagnózis-nak köszönhetően műtéti úton kezelhetők, így nem hat-nak ki amunkavégzésre. Többnyire szerzett betegség lévén általában az életmódnak köszönhetően (helytelentáplálkozás, amozgás hiánya, dohányzás, alkohol, stresszstb.) alakulnak ki – azonban ebben nyilván számtalanszubjektívtényezőközrejátszik.Az érszűkületesbetegségekvelejárója ezekenkívül a tü-netek (pl. végtagi fekély, kisebesedett végtag) miattiszégyenérzet,mellyel kapcsolatban a betegek úgy érzik,atársadalomtagjai félreértelmezhetik,és ígyelőítéletek-kelfordulhatnakfeléjük.Ez természetesen befolyásolhatja a munkába állási ésmunkábanmaradásiesélyeiketis.

II. A sZÍV- és érrENDsZErI BEtEGEK sZoCIo-DEMoGrÁFIAI JEllEMZŐI

A2011.évbenközel7500 új igénybejelentésérkezettke-ringésirendszeribetegségbenszenvedőktől,ezaz összes igénylés negyedétadta.Ezzelezabetegségtípusvezet a munkaképesség csökkenését okozó betegségek kö­

150

zött. A betegeknek mindössze egyharmadát nyilvánítot-tákrehabilitálhatónak,aminemtéreljelentősmértékbenazösszesigénybejelentésközötttapasztalhatóaránytól.

2010-ben,azNCSSZI-TÁRKIkutatásbanisamegkérdezet-teknagyaránya,58 százalékuk válaszolta, hogy megál­lapítottak nála valamilyen tartósan fennálló, krónikus betegséget.Aszív-ésérrendszeribetegségekjellemzőenritkán fordulnak elő önmagukban.Azemlítettmintábanismindössze11százalékazoknakazaránya,akikkizáró-lag e károsodás miatt lettek megváltozott munkaképes-ségűek.Ajárulékoskárosodásokközöttamozgásszervi rendellenességek és a tartósan visszatérő fájdalom­érzet voltakazok,amelyek leggyakrabban fordultakelő:előbbikétharmadukesetében,utóbbifelüknéljelentkezett.Emellettvannakolyanbetegségek is,melyekakeringésizavarokkövetkezményekéntalakulnakki,ígyönmagukbannemjelennekmegabetegségtípusokközött:ilyenacukor- betegség és az autoimmunbetegségek,melyekszinténigengyakoriakacélcsoportban.

Évamagasvérnyomás-betegségbenszenved,emellettcukor- beteg,ésenyhe látásproblémája iskialakult.Rendszeresgyógyszereskezelésselállapotaegyensúlybantartható,ígyamunkaerőpiacontörténőelhelyezéseesetébenszükségesvoltfigyelembevenniabetegséghalmozottjellegét.Cukor-betegségemiattfigyelembekellettvenni,hogynapitöbb-szöriétkezéseamunkahelyenisbiztosítottlegyen,illetveazt,hogyÉvaesetébenegyesetlegesrosszullétsúlyoskö-vetkezményekkeljárhategynemmegfelelőmunkakörben.A többműszakos munka és az egyenetlen fizikai megter-heléssel járómunkavégzés szinténnem tette volna lehe-

151

tővéacukorbetegnekajánlottéletmódbetartását.Látás- problémája miatt csak olyan munkaterület jöhetett szó-ba, ahol a jó látás nemalapfeltétele amunkavégzésnek.Évacsomagolóként,részmunkaidőbensikereseneltudotthelyezkedni. Lehetőséget kapott arra is amunkáltatótól,hogyaszámáraacukorbetegségmiattszükségesétkezésiszünetekbiztosítottaklegyenek.

Akeringésibetegségekkelrendelkezőkközöttvannakazon-banolyanok,akik„láthatatlanok”maradnak,nem jelennek meg semmilyen ellátórendszerben sem.Ezelsősorbanaz egészségügyi ellátásban való részvételen keresztül ér-hetőtetten.Okaegyrésztabbankeresendő,hogyvanabe-tegeknekegyolyanköre,akikszociálisszempontbólelevehátrányos helyzetben vannak: kistelepüléseken élnek, főként egyedül, idősen.Esetükbennagyoncsekélyava-lószínűsége,hogyakáraháziorvoshoziseljussanak,vagyhaelisjutnak(akkorisúgy,hogycsaládtagok,szomszédok,ismerősöktalálnakrájuk,ésviszikelőket),rendszerintmárkésőn,amikormármozgásszerviproblémák ispárosulnakazeredetilegérszűkületbőlkiindulóbetegséghez.

A szakértők szerint a szív- és érrendszerimegbetegedé-sekegyre inkább sújtjákamagasabb státuszúfiatalokat–ahelytelenéletmód,azonbelül iselsősorbanastresszmiatt.Azonbanazilyenjellegűkrónikusbetegekkörébenaz idősebbek és a kistelepülésen élők felülrepre­zentáltak (NCSSZI-TÁRKI 2010). Mindez megerősíti an-nak a fontosságát, hogy a hátrányos helyzetű csoportokszolgáltatásokhoz való hozzájutásának esélyegyenlőségeszembetűnő,ésegyelőremegoldatlanproblémátjelent.

152

1. táblázat: A szív- és érrendszeri betegek korcsoport szerinti eloszlása

más megváltozott munkaképességű célcsoportokhoz viszonyítva (2010, %)

Életkori csoportok

Arányukaszív-és érrendszeri betegekköré-

ben

Arányukaszív-és érrendszeri betegséggel nemrendelke-zőkkörében

Arányukatel-jesmegvál-tozott mun-kaképességűcélcsoportban

25alatt 0,4 2,2 1,2

25–34éves 2,1 7,1 4,2

35–44éves 7,5 16,4 11,2

45–54éves 31,8 32,4 32,0

55ésfelette 58,2 41,9 51,4

Összesen 100 100 100

Forrás: NCSSZI-TÁRKI 2010.

2. táblázat: A szív- és érrendszeri betegek településtípus szerinti el-

oszlása más megváltozott munkaképességű célcsoporthoz viszonyítva

(2010, %)

Településtípus Arányukaszív-és érrendszeri betegekköré-

ben

Arányukaszív-és érrendszeri betegséggel nemrendelke-zőkkörében

Arányukatel-jesmegvál-tozott mun-kaképességűcélcsoportban

Főváros 8,9 9,3 9,1

Megyeszékhely 16,4 16,9 16,6

Egyéb város 32,8 37,1 34,6

Község 41,9 36,6 39,6

Összesen 100 100 100

Forrás: NCSSZI-TÁRKI 2010.

153

Acélcsoporttagjaiamegváltozottmunkaképességűekkö-rében isnagyarányban reprezentáltak:minda soros fe-lülvizsgálatok,mindazújigénybejelentésektekintetében.

A szív és érrendszeri betegség hatása a személyiségreA szív és érrendszeri betegségek gyakran járnak tar-tósan fennálló fájdalomérzettel (pl. érszűkület esetén),emellett szédülés, kimerültség, fáradtság, zsibbadás- érzés,fülzúgásésegyébérzészavarokismegjelenhetnek. Apanaszokkezelésselmegszüntethetőek,enyhíthetőek,defennállásuk esetén mindenképpen kihatnak a beteg pszi-chésállapotárais.Azemberekkülönbözőmódon,különbö-zőtoleranciávalviselikabetegségokoztapanaszokat.Van,akit ingerültebbétesz,türelmetlenné,van,akicsendesen,panasznélkülviseli,ésmegtanulegyüttélniabetegséggel

Egy szívinfarktus vagy agyi érkatasztrófa megélése, deakrónikusbetegségtudataisgyökeresenmegváltoztatjaabetegönmagárólalkotottképét,testképét,aktivitásánakéstársadalmirészvételének„értelmét”.Arészvétellegin-kábbattól függ,hogyanképesmegküzdenibetegségévelésmegváltozottélethelyzetével.

Aszívbetegségekdiagnosztizálásautánkialakultpszichészavarokrészbenabetegségreadottreakciók.Abetegségmeghiúsítjaakorábbiéletfelfogástésmegküzdésistraté-giákat (pl. egy szívinfarktus esetébenmár nemműködika teljesítménnyel történő kompenzáció). Kialakulhat egyönértékelési krízis, pszichés trauma, lehangoltság, szo-rongás jelentkezhet és szomatoform tünetek (olyan testitünetek–pl. fájdalom,zsibbadás–,amelyekhátterébennemtárhatófelszervielváltozás).

154

Afelépülésabetegségbőlgyakrankimerítő(pl.strokeese-tében).Aszámosfizikaimellékhatásmelletttehetetlensé-gérzés,frusztráció,depresszió,apátiaiskialakulhat.Aja-vulásegyénenkéntnagyfokúeltéréseketmutat.Sokfüggakezeléstől,abetegszemélyiségétől,élettapasztalatátólés problémamegoldó képességétől. A rehabilitáció szem-pontjábólnagyjelentőségevanamotivációnak.

Minéljellemzőbbabetegségbefolyásolhatóságánakérzéseésazezzelkapcsolatosfelelősségérzés,annálkevésbéélimegabetegbetegségéneknegatívaspektusait, pl. a fá-radtságérzetet,örömtelenségetstb.Atársastámogatásnaknagyszerepevanabetegségheztörténőalkalmazkodásban. Atámogatottság-érzéspozitívanhatakrónikusbetegségpszichoszociáliskimenetelére.

III. A CélCsoport MUNKAErŐ-pIACI HElYZEtKépE, prAKtIKUs IsMErEtEK,

JAVAslAtoK

A célcsoport tagjainakmunkaerő-piaci részvétele vi­szonylag alacsonynak tekinthető(nemériela13szá-zalékot, míg a teljes mintában 15 százalék, a krónikusbetegséggel nem diagnosztizáltak körében 18 százalékaz arányuk). Ezt részben alátámasztja, hogy a krónikusbetegek inaktivitásukokakéntrelatívenagyobbaránybanvanjelena környékükön elérhető munkalehetőségek hiánya, valamint a családi kötelezettségek, mint aka­dályozó tényező(utóbbijóvalkevésbédomináns).

155

Ezekmellettsokanérzikúgy,hogyabetegségükhátráltat-jaőketamunkavállalásban,mivelnem találnak a szük­ségleteiknek megfelelő álláslehetőségeket.

3. táblázat: A szív- és érrendszeri betegek eloszlása az inaktivitás oka

szerint, más megváltozott munkaképességű célcsoporthoz viszonyítva

(2010, %)

Inaktivitásoka Arányukaszív-és érrend-

szeribetegekkörében(az

„igaz”válaszokaránya)

Arányukaszív-és érrendszeri betegséggel nemrendelke-zőkkörében(az„igaz”válaszok

aránya)

Arányukateljesmegváltozott munkaképes-ségűcélcso-portban(az

„igaz”válaszokaránya)

Egyáltalán nincsenekmun-kalehetőségekakörnyéken

49,3 45,3 47,7

Nemismeraszükségle-teinekmegfe-lelőállásokat,munkalehetősé-geket

45,1 43,4 44,4

Családikötele-zettségei miatt nemtehetimeg(hogydolgoz-zon)

9,6 6,7 8,4

Forrás: NCSSZI-TÁRKI 2010.

156

Pál 54 éves, idült szívbeteg, emellett szorongásos, de-presszív zavart, elhízást is megállapítottak az esetében.Nagyon nehéz körülmények között él egy zsáktelepülé-sen, néhamég arra sem telik, hogy beutazzon a város-ba a szakrendelésre. Amunkára nagy szüksége volt, dearosszközlekedésmiatttanácstalannávált,hogyholtud-nák alkalmazni. A foglalkozási tanácsadó a munkáltatóikapcsolatokrévénbedolgozóimunkakörttártfelazügyfélrészére,amielfogadásrakerült.

Mivel a szív- és érrendszeri betegségek nagyobb résztszerzettformábanfordulnakelő,ésfőkéntamunkaképeskorúakatérintik,a betegnek meg kell küzdenie a be­tegség kialakulásának feldolgozásával járó lelki ne­hézségekkel.

Esetükben fontos lehet a pszichológiai segítségnyújtásvagyakörnyezet,ahozzátartozóktámogatásais.Veleszü-letettvagygyerekkorbanszerzettbetegségesetébenen-nekkisebbsúlyavan,hiszenabetegnekmunkaképesko-ráralehetőségevanhozzászokniakárosodáshoz(hacsaknem jelentkeznek újabb tünetek vagy járulékos betegsé-gek),illetveazorvosirehabilitációjaiskoránelkezdődhet.

Orvos-egészségügyi rehabilitáció Acélcsoportrehabilitációja három szinten valósul meg

• Azelsőaszakorvosikezelés, ideaháziorvosi,majda szakorvosi diagnózis után kerül a beteg. Ittmeg-történik a beteg kezelése, melynek célja az önállóéletvitelrevalóképessététel.

• Ezt követi a második szinten az ambuláns kezelés,amelymárnemfeltétlenülkórházikezeléshezkötött,

157

miutánabetegképesazönállóéletvitelre,bizonyostanácsadással (amely főlegazéletmódváltáseleme-irevonatkozik)pedigvisszailleszkedikatársadalom-ba,amunkaerőpiacra.

• Arehabilitációharmadikszintjénekigénybevételetalánalegritkább.Azebbenrésztvevőkmárvisszailleszked-teka társadalombaésamunkába,ésbizonyos rend-szeres tevékenységekkel (pl. testmozgás) igyekeznekszinten tartani vagy javítani a rehabilitáció előző kétállomásánakeredményeképpenkialakítottállapotot.

Amennyibenműtétibeavatkozásrakerülsor,abetegakkoriseztazutatjárjavégig.Azorvosirehabilitációmódszer-tanánakigennagyhagyományaivannakhazánkban,éppenezért a gyakorlat is jólműködik. Ennek időtartama álta-lábanhathónap,ezutánpedig–csökkenő intenzitással–rendszereskontrollvizsgálatokravanszükség.

Foglalkozási rehabilitációMivelabetegségcsoportigenszéleskörű,számtalanlehet- séges tünet-együttessel, következménnyel és kísérő be-tegséggel, nehéz arra vonatkozóan általános érvényűmegállapítást tenni, hogy milyen szükségletei vannaka célcsoportnak a munkába állás és a munkában mara-dás szempontjából. Akiket enyhébb fokú betegséggel di-agnosztizáltak, lehetséges, hogy a rehabilitációs szolgál-tatásokigénybevételeutánakáreredetimunkakörükbeisvisszatudnakhelyezkedni,főleg,haaznemnehézfizikaimunkavégzéstigényelt.Aziselőfordulhat,hogyújraeltud-nakhelyezkednieredetimunkahelyükön,munkakörükben,legfeljebbcsakkisebbmódosításokatkellalkalmazniafel-adatvégzés tekintetében a szükségleteinek megfelelően.

158

Azismegtörténhetpersze–főkéntsúlyosabbkárosodástszenvedettekvagyakorábbannehézfizikaimunkátvégzőkesetében–,hogyamegváltozottmunkaképességűmunka-vállalókmárnemtudnak többéabetegségükelőttiállás-ba,semmunkahelyrevisszatérni.Ezértiskiemelkedően fontos a foglalkozási rehabilitáció során az egyéni szükségletek figyelembe vétele.

Jánosszívinfarktustkövetőenkaptamegaszakorvosibi-zottság véleményezését, melyben megállapították a rok-kantságfokát.Korábbanvezetőipozícióbandolgozottame-zőgazdaságban, embereket irányított, döntéseket hozott. A betegség és a korábbi munkahelyet érintő változásokmiatt munkanélkülivé vált. Személy- és vagyonőr tanfo-lyamot végzett, de csak kevés munkatapasztalattal ren-delkezettetéren,mertnemérezteúgy,hogyezaszakmaigazánmegfelelaszámára.Eztkövetőentakarítástvállalt,deproblémákmerültekfelakollégákkal,otthagytaazál-lást.Jánosekkorjelentkezettafoglalkozásitanácsadónál,hogysegítségetkérjenazelhelyezkedéshez.Azegyüttmű-ködés során kiderült, hogy elsősorban beilleszkedési ne-hézségekkel küzd a munkahelyen, hiszen egyetemi vég-zettséggel sokáigvezetőipozícióbanvolt.Számáraolyanmunkaterületfeltárásaszerepeltcélként,aholkamatoztat-nitudtavezetőikompetenciáit,deamunkanemjárnagyfelelősséggel, stresszel. Ugyanakkor a kollégák felkészí-téséreisidőtkellettfordítaniamunkahelyretörténőbeil-lesztés során.

Alegnehezebbmégisazoknakamunkaerő-piaciintegrációja,akiknek a betegségük diagnosztizálása előtt is hátrányaikvoltakamunkakeresésésamunkábaállásuktekintetében.

159

Kálmán 25 éves, rokkantsági járadékos fiatalember. Ke-ringési károsodása a szív veleszületett fejlődési rendelle-nességéből ered. Emellett enyhe értelmi fogyatékosságotis megállapítottak nála. Több szívműtéten esett át. Fi-zikailag nem terhelhető, de mivel ez korán nyilvánvaló-vá vált, a szülők úgy alakították az életét, hogy a beteg-ség szinte észrevétlenül van csak jelen Kálmán életében. A speciális szakiskolából való kikerülést követően munka-erő-piacitanácsadósegítségétkértékaszámáramegfelelő munkakör megtalálásához. Kálmán esetében nemcsakaszívbetegségokozottnehézségetazelhelyezkedésben,ha-nemmindazok a hátrányok,melyekkel értelmi fogyatékos-kénttalálkozottamunkaerőpiacon,amikorönállóan, illetveszülőisegítséggelakartelhelyezkedni.Afoglalkozásitanács-adó segítségével egy áruházláncnál sikerült elhelyezkednieamunkapróbaésaközvetlendolgozókérzékenyítéseután.

4. táblázat: A szív- és érrendszeri betegek munkába állása szempontjából

speciális szükségletek és azok lehetséges megoldásai

Speciálisszükséglet Megoldásilehetőségek

Afizikaiterheléscsök-kentése,minimálisraszorítása.

• Ülő-és/vagyszellemifeladatokvégzése.• Kerüljékasoksétálást,lépcsőzéstamunkahelyen.

• Nevégezzeneknagyobbtüdő-igénybevé-telleljárómunkákat.

• Kerüljékameleget.• Kerüljékamagaslatbanvégzendőmun-kákat.

• Kerüljékaveszélyesmunkákat(tűz,áram,vegyszerek).

Az esetleges rosszul-létekkezelésérevalófelkészülés.

• Nevégezzenekegyedülmunkát.• Nevégezzenekéjszakaimunkát.

160

Speciálisszükséglet Megoldásilehetőségek

Adepresszióésapánik-betegségkialakulásánakmeggátlása.

• Amunkahelyistresszcsökkentése.• Amunkatársakfelkészítése.

Rendszeresorvosikont-rollrajárás.

• Rugalmasidőbeosztás.• Részmunkaidő,esetlegtávmunka.

Aműtétibeavatkozáskövetkezményeinekkezelése(továbbispeciálisszükségletekmerülnekfel).

• Segédeszköz,pl.szívritmus-szabályzó(kerülnikellazelektromágnesessu-gárzást);amputációeseténművégtag(amennyibenlehetséges)vagyegyébsegédeszköz(továbbispeciálisszükség-leteketlásdamozgásszervibetegeknél).

Forrás: Brunse, Birket-Smith (é.n); Gobelet, Franchignoni (2006).

A szív- és érrendszeri betegek esetében amunkahely ésamunkaköradaptációjanemaklasszikusformábanzajlik,nemelsősorbanfizikaiakadálymentesítést igényel.Esetük-beninkábbamunkaadóésamunkatársakfelkészítésénvanahangsúly:tudják,hogyacélcsoporttagjainakmilyenspe-ciális szükségleteik, igényeik vannakmunkájukmegfelelőelvégzésének érdekében, illetve ezeket hogyan lehet szá-mukrabiztosítani.Ezzelaszív-ésérrendszeribetegséggelélőmunkavállalószámáramindamunkahelyre,mindpedigamunkakörbevalóbeilleszkedésesegíthető,növelveezál-talazelhelyezkedésésamunkábanmaradásesélyeit.

Jó tudni:

A szív- és érrendszeri betegek, abból gyógyult dolgo-zó munkaalkalmassági vizsgálata mindigkülönlegeskö-rültekintést igényel,mindigegyénreszabottnakkell lennie.Gondosanátkelltanulmányozniadolgozóhozottleleteit,zá-

161

rójelentéseit,azNRSZH Szakértői Bizottságának szakvé-leményének, az egészségi állapot és az össz-szervezeti egészségkárosodás  százalékban  kifejezett mértékét,azegészségkárosodástokozókeringésibetegségésannakszövődményeinek felsorolását, a rehabilitálhatóságot,a rehabilitációs javaslatot,azállapotminősítését(A-E),éshogyszükséges-efelülvizsgálniazadottszemélyt. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató szakorvosa ezt kö-vetőenhozzamegamunkaalkalmasságról szólódöntését. Az alkalmasság tekintetében a szakorvos például 1-3-6 hónapos  időkorlát  bevezetése  mellett  dönthet  attól függőenis,hogypéldáuladolgozónálmikorvárhatóaleg-közelebbi angiológiai és egyéb controll vizsgálata. A fog-lalkozási rehabilitációsoránaszívésérrendszeribetegekszempontjábólisfontoslehet a próbaidő, a próbamunka és a rövidebb ideig, napi 4-5 órában való alkalmazása.Munkaalkalmasság megadásánál nagyon is aktívan kell al-kalmazni abizonyos  korlátozások  bevezetését, amelyek „Afoglalkozásokegészségitényezői”címűleiratban „kizáró / korlátozó tényezők” formájában szerepelnek.Munkaalkalmasságivizsgálatnálarrakellkülönösfigyelmetfordítani, hogy amegváltozott munkaképességű dolgozó-nak keringési betegségeimiattmozgása lehet nehezített,súlyosan nehezített, illetve lehet akár mozgásképtelen, –kerekesszékhezvalókötöttségeisfennállhat.Ezzelössze-függésbenkeringésibetegségszövődményekéntfennállhatakármozgásszervi fogyatékossága is.Ezekbenazesetek-ben munkaalkalmasság megadásnál azt kell megjegyez-nünk, hogy a dolgozó amunkahelyére, illetve otthonábavalóki-beszállíttatásávallehetcsakalkalmasamunkavég-zésre.Eztazútibalesetekmegelőzésénekcéljábólmegje-gyeznilehetfontosésindokolt.

162

DAGANAtos BEtEGséGGEl KÜZDŐ EMBErEK

I. A CélCsoport MEGHAtÁroZÁsA

Adaganatosmegbetegedés gyűjtőfogalomnak tekinthető,amelymagábanfoglaljaabetegségszámosformáját.

Az orvostudomány jelenleg több mint 100 ráktípust ismer, ezek 5 fő kategóriába sorolhatóak:

• karcinóma (hámszövetből, hám eredetű sejtekbőlindulódaganatok),

• szarkóma(kötőszövetivagyalátámasztószövetekből–pl.csont,izom,porc,zsírstb.–indulódaganatok),

• leukémia(vérképzőszövetekbőlindulódaganatok), • limfóma(immunrendszerieredetűdaganatok), • központi idegrendszeridaganatok(agyivagygerinc-velőieredetűdaganatok).14

Acélcsoportmeghatározásaszempontjábólnemelhanya-golhatótény,hogyazegyesbetegségtípusokonbelülisel-térőlehetabetegségsúlyossága–amitadiagnózisutánmindigegyénreszabottanállapítmegegyorvosistáb,ésennekmegfelelően döntenek a kezelésről is. Hazánkban

14 Forrás:NationalCancerInstitute,USA.http://www.cancer.gov/cancertopics/cancerlibrary/what-is-cancer

163

ateljeslakosságottekintvealeggyakoribbmegbetegedé-sekatüdő-ésamelldaganatok(Tompa2011).

Adaganatosbetegekelőször–éselsősorban–azegész­ségügyi ellátórendszerben jelennek meg. A prevenció-ban (szűréseken) való részvétel mégmindig alacsonynaktekinthető (becslések szerint 60-70 százalékos), azonbanakiknéldiagnosztizáljákadaganatosmegbetegedést,több-nyireteljeskörbenigénybeveszikazorvosiellátást.Ezentúlazonban kevesen vesznek részt a további rehabilitáci­ós szolgáltatásokban,aminekoka–azegyénimotivációhiányaésareményvesztettségmellett–azelemirehabili-tációésfőkéntafoglalkozásirehabilitációelérhetőségénekhiányosságaibankeresendő.Azorvosibeavatkozás,kezelésután, amennyiben a betegmég nem alkalmas arra, hogymunkábaálljon,gyakranmegváltozottmunkaképességűvéválik.Akikazonbanmotiváltakarra,hogyminélelőbbvisz-sza- (vagy ki-) kerüljenek a munkaerőpiacra, igyekeznekeztelkerülni,vagyminélelőbbkikerülniazellátásból.Köz-tük jellemző,hogyezutánmárnemkerülnekkapcsolatbaazellátórendszerrel (csakhanagyonmuszáj), igyekeznekeltitkolnibetegségüketatársadalom,éselsősorbanamun-káltatókelőlazelőítéletektőlvalófélelemmiatt.

Acélcsoportjellemzőinek,illetveazebbőladódóspeciálisszükségleteknekazelemzésekoregyrésztfigyelembekellvennünk a betegek sajátos szocio-demográfiai jellemzőit,illetvemagából a betegségből fakadó sajátosságait – hi-szenezekegyüttesenhatározzákmegamunkaerőpiaconvalóelhelyezkedésiesélyeiket.

164

II. A DAGANAtos BEtEGEK sZoCIo-DEMoGrÁFIAI JEllEMZŐI

Magyarországon a daganatos betegséggel újonnanmegbetegedők száma körülbelül 70 ezer főre tehetőévente (Tompa 2011). A gyógyult betegekről nincsenekadatok, ígya daganatos betegek létszáma akár 100 ezresnagyságrendűlehet.

Aszakértőkszerintadaganatosmegbetegedésekelterjedé-seafiatalabbkorosztálykörébenismegnövekedett,azon-banamegváltozottmunkaképességűekközöttmégmindigaz idősebbek (45 év felettiek) felülreprezentáltak: arányukmeghaladjaa90százalékot.(Ezateljesmegválto-zottmunkaképességűcélcsoportban83,5százaléka.)

1. táblázat: A daganatos betegek korcsoportok szerinti eloszlása más

megváltozott munkaképességű csoportokhoz viszonyítva (2010, %)

Életkoricsoportok

Arányuka daganatos betegekkörében

Arányuka daganatos be-tegséggel nem rendelkezőkkörében

Arányukateljesmegváltozott munkaképes-ségűcélcso-

portban

25alatt 0,2 1,6 1,2

25–34éves 2,2 5,1 4,2

35–44éves 7,5 12,9 11,2

45–54éves 34,1 31,0 32,0

55ésfelette 56,1 49,3 51,5

Összesen 100 100 100

Forrás: NCSSZI-TÁRKI 2010.

165

Amegváltozottmunkaképességűszemélyek teljescsoport-járaazalacsonyvégzettségjellemző(vélhetőenaszakértőkisezértérzékelikúgy,hogyacélcsoportnagyrészealacso-nyaniskolázott),mégisaztkellmondanunk,hogyhozzájukképestadaganatosbetegséggelrendelkezőknémiképpjobbhelyzetben vannak e tekintetben. Körükben kismértékbenugyan,degyakrabbanfordulnakelőolyanok,akikközépfokúvagyannálmagasabbiskolaivégzettséggelrendelkeznek.

2. táblázat: A daganatos betegek iskolai végzettség szerinti eloszlása

más megváltozott munkaképességű csoportokhoz képest (2010, %)

Iskolaivégzettség Arányuka daganatos betegekkörében

Arányuka daganatos betegség-gel nem

rendelkezőkkörében

Arányukateljes

megválto-zottmunka-képességűcélcsoport-

ban

Kevesebbmint8általános 4,1 5,4 5,1

Általánosiskola 31,0 30,6 30,7

Szakiskola/szakmunkás-képző 38,5 39,0 38,9

Középfokúvégzettség/érettségi 16,7 16,3 16,4

Technikusivégzettség 4,1 3,9 3,9

Felsőfokúszakképesítés 1,3 1,0 1,1

Felsőfokúvégzettség 4,4 3,7 3,9

Összesen 100 100 100

Forrás: NCSSZI-TÁRKI 2010.

166

A megváltozott munkaképességű személyek körébena daganatos, illetve az egyéb nagy betegségek (szervekrészlegesvagyteljeseltávolítása,transzplantációja)előfor-dulási gyakorisága megközelíti az egyharmados arányt (NCSSZI-TÁRKI2010).Mindazúj,mindpedigatartósegész-ségkárosodásmegállapítása esetében a daganatos beteg-ségek vezető diagnózisként szerepelnek. 2011-ben előbbiesetében10000munkavállalásikorúra9,6főjutott,utób-binál9,2fő.A2012.évbenközel5000új igénybejelentésérkezettadaganatosbetegekkörébőlazRSZSZ15felékomp-lexminősítéskapcsán–ezabetegségcsoport adtaazújigénylések17százalékát.Atöbbicsoporthozképestkörük-bentérelleginkábbarehabilitálhatóságszerintimegoszlás:közel90százalékukatnemjavasoltákrehabilitációra.

A daganatos betegség hatása a személyiségreA daganatos betegek éppoly sokfélék, mint az emberekáltalában,ésennekmegfelelőenabetegségreiskülönbö-zőképpenreagálnak.Abetegreakciójátalapvetőenasze-mélyiségeésastresszekkel,konfliktusokkalvalómegküzdőképességehatározzameg.Szerepevanmégahozzátarto-zóknakésazadottkulturális-társadalmiviszonyoknakis.

Arosszindulatúdaganatosbetegségrejellemzőkiszámítha-tatlanság és bizonytalanság, valamint a személyiségtudatés önértékelés változása lelkileg és érzelmileg egyarántmegterhelő.Apszichológusoktapasztalataiszerintabeteg-ségetkihíváskéntfelfogó,harcosszemélyiségtípustúlélésiesélyeiakülönfélebetegcsoportokbevonásávalvégzettfel-mérésekeredményei szerint a legjobbak. Ezekabetegek

15 RehabilitációsSzakigazgatásiSzerv

167

tájékozottak, felkészültek, sokat kérdeznek, utánajárnakmindennek, ami fontos lehet gyógyulásuk szempontjából.Ezekapáciensekgyakrana„nehézbeteg”címkétiselnye-rik,degyógyulásiesélyeikakárháromszorisjobbaklehet-nek,mint a sorsukba csüggedten beletörődő sorstársaké.Azönértékelés,azoptimizmus,alelkiedzettség,asorsirá-nyításánakképességébevetett hit segít abban,hogykihí-váskéntkezeljékanehézhelyzeteket,képeseklegyenekújkészségekelsajátításáraerőtmozgósítanimagunkban.

Péterdaganatosbetegségénekdiagnosztizálásátkövetően,a kezdeti sokk után igyekezett mindent megtenni azért,hogyleküzdjeabetegséget.Figyelmétnemabetegségrekoncentrálta,hanemagyógyulásraésarra,hogyjövőbe-niterveit,melyekközöttacsaládalapítás,amunkavégzésisszerepelt,neadja fel.Élettársamindenbentámogatta.Azügyfélpozitívhozzáállásanagybansegítetteafoglalko-zásitanácsadómunkáját.PéteraktívanrésztvettEgyénifejlesztési tervének összeállításában és megvalósításá-ban.Gyorsfelépülésétkövetőenafoglalkozásitanácsadótámogatásávalelhelyezkedéseismegvalósult.Mamáraliggondolabetegségre.Esetében(ahogymindenmásügyfélesetében is), fontos volt annak felismerése a tanácsadórészéről,hogyholtartazügyfélabetegségfeldolgozásá-ban,milyenmegküzdési stratégiával él, van-e természe-testámasza.MindezekfigyelembevételévellehetettcsakmegtervezniPéteresetébenisafoglalkozásirehabilitációt.

A betegség egyedülálló abból a szempontból is, hogyugyan teljesen gyógyultnak nem is nyilvánítanak egydaganatos beteget, azonban öt (egyesek szerint tíz) év tünetmentesség után már igen csekély az új­

168

bóli kialakulás kockázata. Azonban tünet mentes betegek esetében is mindig fennáll a kiújulás veszélye, ami – még ha nem is következik be – folyamatos bizonytalanságot okoz. A bizonytalan-ság pedig folyamatos stresszhez, rosszabb esetben lelkiproblémákhoz, pszichoszomatikus tünetekhez vezethet. A daganatos betegek ezért folyamatos orvosi kontrollt,szükségszerintkezeléseket,illetvelelkiésmentálissegít-ségnyújtástigényelnek.

A35évesférfinél18éveskorábanhererákotdiagnosztizál-tak.Abetegségmeghiúsítottaaszakmaivégzettségmeg-szerzését,ígyelevenemalakultkiegytöretlenpályaútese-tében.Képzésbenvalórészvételétkésőbbismeghiúsítottaabetegségkiújulása.Azállandóvisszaesésekpszichésenisnagyonmegviselték,kapcsolataitilyenkorleépítette,be-zárkózott.Pszichiátriaisegítségrevoltszükségahhoz,hogyfeldolgozzaabetegséget,ésneazönkéntvállaltkirekesz-tettséggelreagáljonezekbenahelyzetekben.

III. A CélCsoport MUNKAErŐ-pIACI HElYZEtKépE, prAKtIKUs IsMErEtEK,

JAVAslAtoK

Adaganatosbetegekmunkaerő-piaci részvétele–azösz-szes megváltozott munkaképességű emberhez képest is –alacsonynak tekinthető.Acélcsoport tagjainakmindössze12,2százalékadolgozikjelenleg(ateljeskörbentapasztalható15százalékhozképest)–ideértveazalkalmimunkavállalástésavállalkozóitevékenységetis(NCSSZI-TÁRKI2010).

169

Azalacsonymunkavállalásihajlandóságoka–amunkaerőpiacszűkösségéntúl–egyrészt,hogyeleveamunkakeresésso-rániskorlátozvaérzikmagukatabetegségükmiatt(közelháromnegyedük akadályozva érzi magát a munkakeresés-ben,ésnemkeresmunkát),ezenkívülatöbbségükúgyérzi,hogynemrendelkezikazokkalakompetenciákkal,amelyeka munkakereséshez szükségesek; és kevésbé motiváltakezekelsajátítására,illetveaképzésbenvalórészvételre.

Andreátagydaganattalműtötték23éveskorában.Amű-tétet követően látótérkiesés maradt vissza nála, mellyelmár megtanult együtt élni. Bár korábbanmunkaviszony-banállt,abetegségnagyonvisszavetetteazönbizalmát,solyanegyszerűfeladatokesetébenisbizonytalannakérez-temagát,melyekrea látásproblémaellenéretovábbra isképes volt. Erősmunkamotivációja ellenére kétségesneklátta,hogyakáregymunkáltatóiinterjúnmegtudjonfelel-ni. Fokozatos felkészítéssel önbizalmamegerősödött, vé-gülmégegyúj szakmaelsajátításába isbelevágott,amiegyújmunkakörbetöltésétsegítetteelő.

Ami a daganatos betegek körében speciálisabb a többimegváltozottmunkaképességűcélcsoporthozképest,hogyakörnyezetük(családtagok,barátok)iskevésbémotiváljaőketamunkaerőpiacravalóvissza-(vagybe-)illeszkedés-re,vélhetőenatúlzott féltésmiatt.Adaganatosbetegektöbbmintegynegyedeerősítettemegazt,hogyacsaládjavagybarátainemtámogatják,vagylebeszélikarról,hogymunkábaálljon.

A daganatos betegek élethelyzetét még inkább rontja,hogy az egészségügyi kezelés és a rehabilitáció nagyon

170

költséges, ezért a betegek, illetve családjuk anyagi ésszociálishelyzetefolyamatosanromlik–amitméginkábbsúlyosbíthat,haacsaládfőtsújtjaamegbetegedés.

Abetegségvagyéppenakezelés jellegéből adódóan fel-merülhetnek továbbá olyan járulékos betegségek vagyegészségkárosodások, melyek szintén meghatároz-zák a daganatos betegek szükségleteit, igényeit, illetveelhelyezkedésiesélyeit.Ezekközülaleggyakrabban(abe-tegekkétharmadánál)akrónikusbetegségek(szív-ésér-rendszeribetegség,cukorbetegség,légzésibetegségstb.)ésmozgásszervibetegségekfordulnakelő.Abetegektöbbmintfeletapasztalezenkívülfolyamatosanvisszatérőfáj-dalomérzetetis(NCSSZI-TÁRKI2010).

Mivelbelsőszervimegbetegedésrőlvanszó–abetegségtünetei, illetveakezeléskövetkezményeinem feltétlenülláthatók,vagyhaláthatókis,jólleplezhetőkakülvilágelőtt.Ennekazértvanjelentősége,mertaszakértőkvéleményeszerintmégmanapságisrendkívülelterjedtekadaganatosbetegekkel szembeni előítéletek, sztereotípiák a társada-lomban.Ennekoka,hogyadaganatosmegbetegedéseketazemberektöbbségemégmindighalálos,gyógyíthatatlanbetegségkéntértelmeziésérzékeli.Ezishozzájárulacél-csoport alacsony elhelyezkedési esélyeihez. Éppen ezértadaganatosbetegekegyrészeigyeksziktitkolnibetegsé-géttágabbkörnyezete,ígyamunkatársai,amunkáltatójaelőttis.

Orvos-egészségügyi rehabilitációA daganatos betegek esetében az egészségügyi rehabili-táció–és ígya foglalkozási is–mindigegyénreszabott.

171

Abetegségetkezelhetiksugár-vagykemoterápiával,vala-mintműtétiútonis.Mindkételjárásjárolyanmellékhatá-sokkal,amelyekbefolyásoljákazegyénéletvitelét,ésígymunkavállalásátis.Előbbieknélilyenlehetpéldáulagyen-geség,ahajhullás,ahányingerstb.,utóbbinálpedigmin-den olyan következmény jelentkezhet, amelymás típusúműtétekesetébeniselőfordul.

Sugárterápiávalalegtöbbdaganatfajtáthetiötalkalommal,6-7hétenkeresztülkezelik.Egyesesetekbenelőfordulhat,hogyrövidebbideig,2-3hétigtartakezelés.Akezelésleg-többmellékhatásaakezeltterülettelfüggössze.Általábanmegbeszélhető az orvossal vagy a sugárterápiás egységmunkatársaival, hogy segítsenek a kezelést úgy ütemez-ni,hogyamunkanapnaklegjobbanmegfeleljen.Néhányanazonban inkábbbetegállománybanvannakasugárterápiaalatt, vagy csökkentett munkaidőben dolgoznak. Rész-munkaidősmunkavégzés,vagybizonyosfeladatokotthonielvégzése is lehetséges. A kemoterápiát rendszerint „cik-lusokban”adják,amikorisagyógyszertegyvagytöbbna-pigalkalmazzák,majdazadagot1-2vagyesetenként3-4hetenkéntmegismétlik,általában4-6-szor.Akemoterápiaesetében amellékhatások a legtöbb esetben átmenetiek(pl. émelygés vagy hányás, hajhullás, fáradtság, fertőzé-sek,vérzés,véraláfutás).Mindenemberkülönböző,eltérő-enreagálhatakárazazonosfajtájúésdózisúkemoterápiáskezelésreis.Amellékhatásokközülnemmindegyikalakulkimindenbetegnél,sazokerősségeiskülönböző.Anem-kívánatoshatásokellenéreabetegektöbbségeelégjólvanahhoz,hogyfolytassamindennapiéletét.Azesetekjelen-tősrészébenakemoterápiátmégisérdemesúgyidőzíteni,

172

hogyakezeléstkövetőnéhánynapotabetegpihenéssel,regenerálódássaltölthesse.

Azoknálabetegeknél,aholadaganatotműtétiútontávolí-tottákel,azorvosi-egészségügyirehabilitációsorántovábbispeciálisszükségletekmerülhetnekfel.Ilyenlehetpéldáulegy-egy segédeszköz, protézis, amelyek már viszony-lagszéleskörszámára,nagykínálattalelérhetőek.Fontosezenkívül–azödémákelkerülése,avérkeringésélénkítése,aközérzet javításaérdekében–agyógytorna, mozgás­terápia,amelyekazonbanmégmindignémiképphiányte-rület(néhánycivilszervezetnyújtilyenszolgáltatást).

A daganatos betegek esetében kiemelkedően fontosa pszicho szociális rehabilitáció és a lelki segítség­nyújtás. Ebbenelsődlegesena család és a szűkebbkör-nyezetlehetabetegsegítségérearehabilitációkezdetétől,ezenkívülazorvosirehabilitációsorániskapcsolatbake-rülhetnek olyan szakemberekkel (pl. pszichológus, szoci-álismunkás stb.),akik szakértő támogatást tudnaknyúj-tani.EmellettMagyarországonigenkiterjedthálózatavanarákbetegeketsegítőcivilszervezeteknek,akiknekfőkénteterületenvantöbbévestapasztalatuk.

Foglalkozási rehabilitációAcélcsoportrajellemző,hogyabetegségfelismerésétkö-vetőenakezelés,illetvearehabilitációfolyamatafelgyor-sul.Ezidőalattabetegtáppénzrekerül,majdatáppénzlejártával, az orvosi rehabilitáció végeztével, akik nemtudnakmégegybőlvisszatérniamunkaerőpiacraabeteg-ségük súlyossága miatt, rokkantsági ellátásba kerül-nek. Amennyibenakezelés(legyenazműtétvagyegyéb

173

terápia)eredményesvolt,elindulegygyógyulásifolyamat– ígyebetegek számáraa nagymértékű munkaképes­ség csökkenés többnyire átmeneti állapot, a követ-kező felülvizsgálat során állapotjavulást állapítanakmeg,amellyelakáramunkaerőpiacraisvisszatérhetnek.

Akikabetegségdiagnosztizálásaelőttdolgoztak,általábannagyobb eséllyel tudnak újra munkába állni. Amennyibenszellemimunkát igénylőmunkakörben foglalkoztatták őketkorábban–függőenperszeadaganatosbetegségjellegétől,súlyosságától–,akárkorábbimunkájukatiseltudjákvégez-ni,legfeljebbkönnyítettfeltételekmellett.Anehézségetese-tükben az jelenti, hogy korábbimunkahelyükön,munkakö-rükbenatáppénzésarokkantságiellátásidejealattitávollétsoránmárpótoltákőket–emiattújramunkátkellkeresniük.

Ildikó az emlőeltávolító műtétet követően csak nehezenépült fel.Ugyanakkormindentmegtettannakérdekében,hogy újramunkaképesnek tudjamagát. Kiegészítő keze-léseketvett igénybe,melyektovább javítottakegészségiállapotán. Ugyanakkor régi munkahelyére, korábbi mun-kakörébemárnemtudottvisszamenni,hiszfizikailagmárnem isbírtavolnaacsomagolóimunkát,asokrakodást,emelést.Máslehetőségetacégnemtudottfelajánlani,ígyújmunkaterületetvoltszükségesmegcéloznia.Miveleladóiszakmávalisrendelkezett,ígyezenaterületensikerültki-sebbmunkakörkönnyítésekkelelhelyezkednieafoglalkozá-sitanácsadósegítségével.Amunkáltatóvaltörténőegyez-tetéstkövetőenIldikómentesültazemeléssel,rakodássaljáró feladatok alól. Mivel egy kisebb, speciális terméketárusítóüzletrőlvoltszó,anemtúlnagyforgalommellettarraismódvolt,hogyleüljön,amikoréppennemvoltvevő.

174

A kontrollvizsgálatok időpontját előre egyeztette a mun-káltatóval,ígynemokozottgondotazazokontörténőmeg-jelenéssem.

A daganatos betegek foglalkozási rehabilitációja annyi-ban tér elmásmegváltozottmunkaképességű célcsopor-tok rehabilitációjától, hogy esetükben az orvosi kezelés,majdazorvosirehabilitációutánbekövetkezett állapot­változás nem állandó, folyamatos gyógyulási, javulásifolyamatmehetvégbe,méghaabetegetnemislehetgyó-gyultnak,legfeljebbtünetmentesneknyilvánítani,valamintmégezutánismindigfennállhatakiújulásveszélye.

Esetükben már az orvosi-egészségügyi rehabilitáció során is nagy jelentősége van a beteg egyéni jellem-zőinek, szükségleteinek, hiszen a betegség számosformábanelőfordulhat,ésakezelésreadottreakcióksemazonosak. Ebből kiindulva a foglalkozási rehabilitáció során is kiemelkedő jelentősége van az egyénresza­bottságának,hiszenadaganatosbetegekesetében–hamégmegisállapíthatókolyanközösszükségletek,melyeka betegség sajátosságaiból adódnak – nem állítható felolyanprotokoll,amelymindenbeteg(újra)munkábaállásaeseténérvényesíthetőlenne.

Ilyen szempontból esetükben sokkal nehezebb amunka-hely,amunkaköradaptációja(mintpl.mozgáskorlátozottmunkavállalók esetében), mert nem elsősorban a fizikaikörnyezethozzáférhetőségétjelenti,hanemamunkaválla-lóegyéniigényeihez,szükségleteihezkellilleszkednie.

175

A folyamat így függ többek között a beteg demo­gráfiai és szocio-kulturális jellemzőitől, a munkata­pasztalatától, a korábbi vagy az új munkahelyéhez való viszonyától, a betegsége sajátosságaitól stb.

Beáta 21 évesen, súlyos daganatos betegségéből (agyitumor és a gerinc daganatos megbetegedése) való fel-épülését követően kért segítséget az elhelyezkedéshez.Ameglehetősennehézanyagikörülményekközöttélőnőszámára roppant sürgős volt a munkába állás. Kiderült,hogyönállóanmárelvállaltegymunkát,egynagyáruház-ban takarított. Hamar kiderült azonban, hogy ezt fizikai-lagnembírja, sőt, az orvosi javaslat ellenérevállalta el. AfoglalkozásitanácsadófigyelembevéveBeátaegészségiállapotát ésminden, amunkavállalás szempontjából fon-tosszemélyiségtényezőt,akkreditáltmunkahelyretörténőjelentkezéstjavasolta.Hosszútávonezbizonyultazügyfélszámáraamegfelelőmegoldásnak.

László tízévigdolgozottahonvédségnél,mielőttdagana-tos betegséget diagnosztizáltaknála.Korábbanmunkavé-delmi technikus képzést tervezett, de ennek elvégzésé-re a betegségmiatt nem volt módja. Munkatapasztalatalehetővé tette, hogy részmunkaidős karbantartói mun-kakörben helyezkedjen el egy iskolában, de egy hónapotkövetően egészségi okokra hivatkozva úgy döntött, hogynem folytatja amunkát, és ezt jelezte a szakember felé. A foglalkozási tanácsadó a munkáltatóval történő egyez-tetéssorán igyekezett feltárniannaka lehetőségét,hogyazügyfélmunkakörkönnyítéssel(egyesfeladatokmásmun-katársaknak történő átadása)meg tudja tartani jelenlegi

176

munkakörét.Amunkáltatóazonbaneztnemtudtafelvállal-ni.Mivelalapvetőennemazügyfélésamunkáltatóviszo-nyavoltaproblémaoka, ígyamunkáltató isarratöreke-dett,hogymegtartsaazügyfelet.Aközösmegbeszélésenfelmerültannakalehetősége,hogyegyhamarosanindulóbelsőképzéskeretébenolyanújkompetenciákmegszerzé-sérenyílnamód,melylehetővétenné,hogyazügyfélegymásik munkakörben folytassa a munkát az intézményenbelül. Az ötlet elnyerte László tetszését, főleg mert úgygondolta,hogyegészségiállapotánakazújfeladatkörsok-kalinkábbmegfelel.Afoglalkozásitanácsadóközbenjárás-nakköszönhetőenLászlónemcsakújvégzettségetszerzett,demunkahelyétismegtudtatartani.

3. táblázat: A daganatos betegek munkába állása szempontjából speciá-

lis szükségletek és azok lehetséges megoldásai

Speciálisszükséglet Megoldásilehetőségek

Gyengeség, kimerültség

• Afizikaimegterhelésésamunkahelyistresszcsökkentése.

• Folyamatosszünetek,pihenőidőbiztosítá-sa.

• Rugalmasidőbeosztásengedélyezése.• Részmunkaidősmunkavégzés(4vagy6órában).

• Otthonimunkavégzés(távmunka).• Amunkaeszközökmegfelelőkialakításaaterheléscsökkentéseérdekében.

• Ülőmunkavégzés–amozgás,séta, lépcsőzésmellőzése.

• Közeliparkolásilehetőségamunkavégzéshelyéhez.

• Lift.• Azajártalomkiiktatása.

Folyamatosorvosikezelés,kontroll

• Rugalmasidőbeosztásengedélyezése.• Részmunkaidősmunkavégzés(4vagy6órában).

• Otthonimunkavégzés(távmunka).

177

Speciálisszükséglet Megoldásilehetőségek

Stressz

• Amunkahelyiproblémákmegelőzésére,kezelésérevonatkozóstratégiakidolgozása.(Azügyféllelközösenazoknakaszámáranehezenkezelhetőmunkahelyihelyzetek-nekaszámbavétele,elemzése,melyekstresszforrásoklehetnek.Ezekesetébenújviselkedésmódok,stratégiákkidolgozása.Pl.főnökkel,munkatársakkaltörténőkom-munikáció,érdekérvényesítésstb.)

• Érzékenyítőtréningamunkatársakszámára.

• Azorvossalvagymástámogatókkalvalókapcsolatfelvételengedélyezésenapköz-ben.

• Rugalmasmunkahelyikörnyezetésmun-kaidő,folyamatosszünetekengedélyezése.

Hőmérsékletiérzé-kenység

• Amunkahelyihőmérsékletszabályozása.• A„dresscode”(munkahelyiviselet)rugal-

masabbá tétele.• Ventilátorvagyklímaberendezéshasznála-taamunkahelyen.

• Rugalmasidőbeosztásengedélyezése–különösenextrémidőben.

Légzésinehézségek(akezelésmellékhatása-kéntjelentkezhetnek)

• Afolyamatoslevegőáramlás,ventilációbiztosítása(szellőztetés,ventilátor,klímaberendezéshasználatastb.).

• Apára,apor,afüststb.kiiktatása.• Azextrémhőmérsékletésahőmérsékletiingadozásokkerülése.

Bőrirritáció(akeze-lésmellékhatásakéntjelentkezhet)

• Avegyianyagokkerülése.• Abőrrekárosegyébanyagokkerülése.• Váltó-vagyvédőruhabiztosítása.

Forrás: Job Accomodation Network, Office of Disability Employment Policy,

USA (elérhető: http://askjan.org/media/Cancer.html); szakértői interjúk.

178

A munkaerő-piaci tanácsadónak a célcsoporttal való munka során a következőket érdemes figyelembe venni, mint a daganatos betegek munkába állása szempontjából speciális szükségleteket és lehetsé­ges megoldásokat:

Adaganatosbetegekesetébennémiképpspeciálisabeteg-séggel, a betegségtudattal való megküzdés módja. Egy-részt,ezabetegségtípusmindig„szerzettformában”alakulki,ígyazérintetteknek–éskörnyezetüknek–azéletüknekegyadottpontjánkellszembenézniükazzal,hogyőkdaga-natosbetegek,valamintazezzeljáróváltozásokkal.

Másrészt,atársadalomtagjainaktudatábanarákosmeg-betegedések még mindig halálos betegségként vannakjelen,melyeknemgyógyíthatók,amia feldolgozástméginkább nehezíti. Ezért kiemelkedően fontos e célcsoportesetébenapszichoszociálisrehabilitáció,amelyafoglalko-zásirehabilitációnakiselengedhetetlenfeltétele.

A pszichoszociális rehabilitáció magában foglalja a bete-gek pszichoszociális monitorozását – pszichés vezetését–,életminőségükjavítását,életükmeghosszabbításaérde-kében a kórházban, a családban, a lakókörnyezetben ésa társadalomban. A kórházból való kikerülést követően civil szervezetek,mentálhigiénésszakembereksegítikapszichoszociálisre-habilitációmegvalósulását, szervezika pszichológiai/pszi-chiátriaikezelést,atársadalmibeilleszkedést.Apszichoszociális rehabilitáció tudatosítjaazaktuálisbe-tegségélményt,mozgósítjaalelkienergiákat,erősítiamo-tivációt az együttműködésre, támogatja a megküzdést,

179

segít a stresszkezelési technikák elsajátításában, a lelki/pszichiátriai tünetek felismerésében, azok kezelésében,azemberikapcsolatoktámogatásában.

Eszközei lehetnek: az adekvát informálás, pszichoeduká-ció(szakemberekáltalkidolgozott,pontosanmegtervezettformábantörténőismeretátadásabetegségrőlazérintettés hozzátartozói számára), konzultáció/tanácsadás (lelki,szociális, jogi),állapotfelmérés,krízisintervenció,egyéni/csoportos/pár/családpszichoterápia.A foglalkozási rehabilitáció szempontjából szükséges fel-tárni,hogyazadottügyfélesetébenzajlik-epszichoszoci-álisrehabilitáció.Amennyibenigen,úgyérdemesfelvenniakapcsolatot(természetesencsakisazügyfélbelegyezé-sével)azeztvégzőszakemberrel,illetveamennyibennem,úgyakárebbenjártassaját,akárkülsőszolgáltatóajánlá-satörténhetennekérdekébenazügyfélrészére.

A munkáltatók (és a munkatársak) érzékenyítéseA daganatos betegekmunkaerőpiacon való elhelyezkedé-sénekmégmindignagyakadályátképezikacélcsoporttalkapcsolatos sztereotípiák és előítéletek. Ennek következ-tébenelterjedtjelenség,hogyadaganatosbetegektitkol-ják a (leendő)munkáltatójuk elől a betegségüket – amiakárazegészségiállapotuk további romlásához ishozzá-járulhat.Fontosezértamunkaadókésakollégák„felvilá-gosítása”,érzékenyítéseacélcsoportkapcsán.

Próbamunka biztosításaA foglalkozási rehabilitáció során a daganatos betegekszempontjából is fontos leheta próbaidő, a próbamun­ka és a rövidebb ideig, napi 4-5 órában való alkal­

180

mazás. A célcsoport esetében a próbamunkának nemelsősorban az a jelentősége, hogy az adott munkavál-laló megbizonyosodjon róla, hogy alkalmas-e az adottmunkakörre, feladatra vagy fordítva (persze ez is fon-tos szempont). Inkább a munkáltatóban, munkatársak-ban felmerülő esetleges sztereotípiák, előítéletek leküz-dése miatt – növelve így a továbbfoglalkoztatás esélyét. Apróbaidősoránamunkáltatómegismerhetiadaganatosbeteg munkavállalót, munkakultúráját, valamint az általavégzettmunkát,ésamennyibenelégedett,jobbaneltudjafogadnibetegségétésazezzeljáróspeciálisszükségleteket,igényeket.

Egyéni szükségletek, igények figyelembe vételeMivel a daganatos betegségek spektruma, a kezelésreadottreakciók,valamintamegküzdésimódok–amelyekhatássalvannakazérintettmunkaerő-piacire/integráció-jára–abszolútegyénfüggőek,ígyafoglalkozásirehabili-tációsoránkiemelt jelentőségevanazegyéni szükségle-tek,igényekfigyelembevételére,aszolgáltatásokegyénreszabásáraahatékonyságnöveléseérdekében.

Jó tudni:

Adaganattalélő,abbólgyógyultdolgozómunkaalkalmas-sági vizsgálata mindig különleges körültekintést igényel,mindig egyénre szabottnak kell lennie. Gondosan át kelltanulmányozni a dolgozó hozott leleteit, zárójelentése-it,azNRSZHSzakértőiBizottságánakszakvéleményének,az egészségi állapot és az össz-szervezeti egészségkáro-sodás százalékban kifejezettmértékét, az egészségkáro-

181

sodástokozódaganatosbetegségésannakszövődménye-inek felsorolását, a rehabilitálhatóságot, a rehabilitációsjavaslatot,azállapotminősítését(A-E),éshogyszükségesefelülvizsgálniazadottszemélyt.

Afoglalkozás-egészségügyiszolgáltatószakorvosaeztkö-vetőenhozzamegamunkaalkalmasságrólszólódöntését.Azalkalmasságtekintetébenaszakorvospéldául1-3-6hó-naposidőkorlátbevezetésemellettdönthetattólfüggőenis,hogypéldáuladolgozónálmikorvárhatóalegközeleb-bi onkológiai és egyéb kontroll vizsgálata. A foglalkozásirehabilitációsoránadaganatosbetegekszempontjábólisfontoslehetapróbaidő,apróbamunkaésarövidebbideig,napi4-5órábanvalóalkalmazása.

Munkaalkalmasságmegadásánál nagyon is aktívan kell al-kalmazni a bizonyos korlátozások bevezetését, amelyek„Afoglalkozásokegészségitényezői”címűleiratban „kizáró / korlátozó tényezők” formájában szerepelnek.

182

AJÁNlott IroDAloM, HAsZNos lINKEK

1. Tiringer István:Megküzdés (coping)Egészségpszicho-lógiaagyakorlatbanMedicina,2007

2. Helyzetfeltárásaz„átvezetés”módszertanához3. REVITAAlapítvány,2013

Hallássérült emberek

1. AbonyiNóra:Szociológiaiismeretek(JelnyelvitolmácsképzéssorozatFogyatékosokEsélyeKözalapítvány,2003.)

2. A hallássérültek foglalkoztatási esélyeit ösztönző ha-zaijogszabályokésazeurópaidirektívákösszevetése.„Munkaerő-piaci akadályugrás” információs konferen-ciaésworkshop,Budapest2012.december13.

3. http://sinosz.hu/sites/default/files/_hirek/visszatekinto/munkaero-piaci-akadalyugras/ka-eloadas-20121213.pdf

4. Afogyatékosszemélyekjogairólésesélyegyenlőségükbiztosításárólszóló1998.éviXXVI.törvény

5. Amagyarjelnyelvrőlésamagyarjelnyelvhasználatá-rólszóló2009.éviCXXV.Törvény

6. 2001.évinépszámlálás,KSH2002.7. Farkas M., Perlusz A.(2000): A hallássérült gyerme-

kekóvodaiésiskolaineveléseésoktatása(In.IllyésS.szerk.:GyógypedagógiaialapismeretekBp.)

8. GreveB.(2009).Thelabourmarketsituationofdisab-ledpeople inEuropeancountriesandimplementation

183

ofemploymentpolicies:asummaryofevidencefromcountry reports and research studies. Report prepa-red for theAcademicNetwork of EuropeanDisabilityexperts(ANED).UnitedKingdom:UniversityofLEEDS.Letöltéshelye:http://www.disability-europe.net/theme/employment

9. KeresztessyÉ. –KovácsZs. – PerluszA.:Bevezetésahallássérültekhabilitációjába,rehabilitációjába(Jelnyelvitolmácsképzéssorozat,FogyatékosokEsélyeKözalapítványBp.2004.)

10.NagyS.(2012):Esélyegyenlőség,afogyatékosszemé-lyekintegrációjaamunkaerőpiacon.Pilotvizsgálatfel-nőtthallássérültekkörében.(Foglalkozás-egészségügy2.66-74.p)

11.NagyS.–GrónaiÉ.–PerluszA.(2013):Esélyegyenlő-ség,a foglalkozás-egészségügyszerepea fogyatékosszemélyek munkaerő-piaci integrációjában. Országosfelmérésfelnőtthallássérültszemélyekkörében.(Foglalkozás-egészségügy4.139-144.p)

12.Pataki L.: Hallássérülés – hallási fogyatékosság in.IllyésS.szerk.:Gyógypedagógiaialapismeretek,Buda-pest,2000.

13.Perlusz A. (2004): A hallássérült emberek munka-erő-piacilehetőségeiagyógypedagógusszemével(in.IgnáthnéJuhászI./szerk./:Kommunikáció–mun-kahelyen,SzívaszívértAlapítvány24-36.p.)

14.PytelJ.:Audiológia.Victoria,Pécs,1996.15.Ribári O. szerk.: Fül-orr-gégegyógyászat Medicina

Budapest2000.16.VirághKárolyné:Hallássérültfiatalokpályaválasztása

(OrszágosPedagógiaiIntézet1985.)

184

17. ASiketek ésNagyothallókOrszágosSzövetségénekál-lásfoglalásaaMagyarJelnyelvről(MJNY)http://www.si-nosz.hu/sites/default/files/_oldal/sinosz-allasfoglalasok/jelnyelv-policy-vegleges-jovahagyasra-ellenorzott.pdf

18.http://www.sinosz.hu/?q=kozossegunk/siketseg-es-jel-nyelv

19.http://www.sinosz.hu/?q=hirek/hirek/kontakt-video-tolmacs-szolgaltatas-az-emmi-es-sinosz-kozos-sajto-tajekoztatot-tartott

Beszédfogyatékos emberek

1. Nyirkos Péter dr.: Tényeken Alapuló OrvostudományMódszertaniAjánlások–aphasia,dysphasiacíműfeje-zet,MelaniaKiadóiKft.(2005.)

2. http://aphasie.hu/hol-van-a-segitseg-ha-nem-tud-be-szelni

3. http://www.beszed.hu/honap/cikk/beszedterapia_a_stroke_utani_aphasia_kezelesere

4. A fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyez-ményésahazaijogrendáttekintéseabeszédfogyaté-kosok szempontjából (szerkesztette: DémoszthenészBeszédhibások és Segítőik Országos ÉrdekvédelmiEgyesülete,Budapest2009.)

5. Krasznár Felicia: Beszédfogyatékosság felnőttkorban(SoproniPedagógiaiésLogopédiaiNapok2011.)

6. CsehKatalin–HegyiÁgnes:Gyakorlatokazafáziakog-nitívnyelviterápiájához

7. Dr.MartinF.Schwartz:Sohatöbbédadogás8. http://www.beszed.hu/a_dadogas_terapiajarol

185

9. A beszédfogyatékos felnőttek helyzete Magyarorszá-gon(FSZKkiadványa2009.)

10.ht tp://munkaugyilevelek.hu/2006/12/fogyateko-sok-foglalkoztatasa/

11.Fogyatékosságügyi statisztikák szöveggyűjtemény –http://e-oktatas.barczi.hu/extra/tudasbazis/szoveggy/szgy_stat.pdf

12.ZávotiJózsefné:Afogyatékkalélőktársadalmiintegrá-ciójaaképzés,afoglalkoztatásésarehabilitációössze-hangolásávalahazaiviszonyokésazEurópaiUniósel-várásokfüggvényében(doktoriértekezés)Sopron2009.

13.Afázia–AzÚjrabeszélőkEgyesülete:http://www.aphasie.hu

14.Az afáziával foglalkozó logopédusok adatbázisa a Dé-moszthenészEgyesülethonlapján:http://demoszthenesz.hu/adatbazis

15.AphasiaCentrum:http://www.aphasiacentrum.hu16.Beszédrehabilitáció.hu – beszédrehabilitáció, beszéd-

korrekció-logopédiakicsiknekésnagyoknak17. http://www.studium.ro/tevekenysegeink/dadogas-te-

rapia-program/

Mentális és viselkedés zavaros emberek

1. WHOMentalHealthActionPlan2013.http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/89966/1/9789241506021eng.pdf

2. Zoltan Rihmer, Balazs Kapitany, Xenia Gonda, PeterDome: Suicide, recession, and unemployment. TheLancet,Volume381,Issue9868,722–723,2March2013

186

3. ÁllamiSzámvevőszékjelentésapszichiátriaibetegellá-tásátalakításánakellenőrzéséről,2012.júniushttp://www.asz.hu/jelentes/1286/jelentes-a-pszichiatriai-be-tegellatas-atalakitasanak-ellenorzeserol/1286j000.pdf

4. MihaliczaPéter,dr.BeliczaÉva,ElekPéter,dr.Haran-gozó Judit, dr. Adamovich Károly, dr. Szádóczky Eri-ka:Azegészségügyireformokhatásaazellátásered-ményességére, megfelelőségére, időszerűségére ésahozzáférésre.EGÉSZSÉGÜGYIGAZDASÁGISZEMLE2012/3. 13–20. oldal, http://www.weborvos.hu/adat/files/2012_szeptember/egsz22jo.pdf

5. Harangozó Judit: Környezetről és betegségről, avagya medicina szükséges paradigmaváltásáról. LAM(Lege Artis Medicinæ) – 2011;21(02), 157–161. oldal http://www.elitmed.hu/kiadvanyaink/lam_lege_artis_medicin/kornyezetrol_es_betegsegrol_avagy_a_medi-cina_szukseges_paradigmavaltasarol_7141/

6. KoppM.,SkrabskiÁ.(2009):Miérthalnakmegidőelőttamagyar férfiak? Neuropsychopharmacologia Hunga-rica11,3,141–149.

7. Helyzetfeltárásaz„Átvezetés”módszertanához.REVI-TAAlapítvány–FSZK,2013.

8. KoppMária–MartosTamás:Amagyarországigazda-ságinövekedésésatársadalmijóllét,életminőségvi-szonya.A jövőnemzedékekországgyűlésibiztosánakmegbízásábólkészítetttanulmány.MagyarPszichofizi-ológiaiésEgészséglélektaniTársaság,2011.

9. ConventionontheRightsofPersonswithDisabilities.ENSZ2013.http://www.un.org/disabilities/convention/conventionfull.shtml

10.Rupp Á, Harangozó J, Bognár G, Iván N, Radó I.:A szkizofréniás megbetegedések gazdasági költségei

187

Magyarországonaz1990-esévekben.PsychiatriaHun-garica1999;2:131–142.

11.Harangozó Judit, Gombos Gábor, Szabó Lajos: Szki-zofréniában szenvedő emberek véleménye helyzetük-ről,kezelésükről,gondolkozásukról:egy2001nyarána TÁRKI által végzett közvélemény-kutatás bemuta-tása. PsychiatriaHungarica. 2002. 17. évf. 2. sz., p.141–155.

12.AzÉbredésekAlapítványfoglalkoztatásiadatai:http://ebredesek.hu/node/279, erről publikáció: HarangozóJudit, Tana Ünige, Szepesi László, Vida Ágnes, GallaiVeronika:ÉbredésekAlapítványközösségipszichiátriaiszolgáltatásánakbemutatása.MagyarPszichiátriaiTár-saságVándorgyűlése,2012.január25–28.Debrecen.

13.BujdosóZ.Apszichiátriai rehabilitációfinanszírozása.HIETEtovábbképzőtanfolyam:Apszichiátriairehabili-táció.2000.nov.11.

14.KinoshitaY, FurukawaTA,KinoshitaK,HonyashikiM,Omori IM,MarshallM, BondGR,Huxley P, AmanoN,KingdonD:Supportedemploymentforadultswithse-verementalillness.Cochranedatabase.PublishedOn-line:September16,2013

15.http://summaries.cochrane.org/CD008297/suppor-ted-employment-for-adults-with-severe-mental-illness

16.Gary R. Bond, Ph.D.; Deborah R. Becker, M.Ed.; Ro-bertE.Drake,M.D.,Ph.D.;CharlesA.Rapp,Ph.D.;NeilMeisler, M.S.W.; Anthony F. Lehman, M.D., M.S.P.H.;MorrisD.Bell,Ph.D.;CrystalR.Blyler,Ph.D.:Imple-mentingSupportedEmploymentasanEvidence-BasedPractice.PsychiatricServices2001;doi:10.1176/appi.ps.52.3.313

188

17. Falloonésmtsai:Aközösségipszichiátriaimagyarké-zikönyve,2006.:http://ebredesek.hu/node/54

18.IdézetaPszichiátriaiésPszichoterápiásSzakmaiKollé-giumkészülőszakmaiirányelveiből.Kézirat.

19.A Nyitnikék Magyar Antistigma Kezdeményezés hon-lapja:nyitnikek.hu–Azéntörténetemrovat.

20.Mi a szkizofrénia? Tájékoztató betegeknek, hozzátarto-zóknakazÉbredésekAlapítványhonlapján:ebredesek.hu

21.http://index.hu/belfold/2013/05/30/megjelentek_a_kamerak_kovettek_az_autok/

22.Bipolárisbetegségek–diagnosztikaiésterápiásproto-koll.PszichiátriaiSzakmaiKollégium.AzEgészségügyiMinisztériumszakmaiprotokollja,2009.január:

23.http://www.iranyelvek.hu/iranyelvek/old/all/Pszichi-atria/Bipolaris%20betegsegek%20-%20Diagnoszti-kai%20es%20terapias%20protokoll.pdf

24.http://index.hu/belfold/2013/05/17/veszelyes_orult-nek_kezelnek_vagy_szellemi_fogyatekosnak/

25.Unipoláris depresszió. Az Egészségügyi Minisztériumszakmai protokollja. Pszichiátriai Szakmai Kollégium,2008.

26.ht tp://www.kk.pte.hu/servlet/download?type=f i-le&id=740

27.Alkoholbetegség. Az Egészségügyi Minisztérium szak-maiprotokollja.PszichiátriaiSzakmaiKollégium,2009.január

28.http://www.iranyelvek.hu/iranyelvek/old/all/Pszichiat-ria/Alkoholbetegseg.pdf

29.Szorongásoszavarok–általánosirányelvek.AzEgész-ségügyi Minisztérium szakmai protokollja. Pszichiátri-aiSzakmaiKollégium,2005.http://www.iranyelvek.hu/

189

iranyelvek/old/all/Pszichiatria/Szorongasos%20zava-rok%20-%20Altalanos%20iranyelvek.pdf

30.http://index.hu/belfold/2013/06/12/annyi_az_almom_hogy_eljek/

31.http://index.hu/belfold/2013/05/09/az_ehen_halast_valasztottam_volna/

32.Harangozó J. (2006): Bizonyítékokon alapuló pszi-choszociális intervenciókkal történő közösségi pszi-chiátriai gondozás és rehabilitáció. Könyvfejezet. In:Aszkizofréniapszichoterápiája.Szerk.:TrixlerM.,Té-nyiT.(253-304).

33.Harangozó J., Bodrogi A. (2009): A pszichiátria para-digmaváltása:a felépüléstsegítőközösségigondozásésrehabilitációalapjai.In:Apszichiátriamagyarkézi-könyve.Szerk: Füredi J.,NémethA.MedicínaKönyv-kiadó

34.Az Egyesült Királyság új irányelvei a pszichiátriában(NICE irányelvek): http://www.nice.org.uk/nicemedia/pdf/CG82QuickRefGuide.pdf

Mozgásszervi, szív- és érrendszeri, daganatos beteg­ségekkel küzdő emberek1. Kapcsolatépítés fogyatékos ügyfelekkel – mozgáskor-

látozottügyfeleksegítése22–29.p.Módszertaniútmu-tató: Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest,1998.

2. JANKOVICHNÉ D. M. (1968) A mozgásfogyatékosokszemélyisége. In: Illyés Gy.-né(szerk.) Gyógypedagó-giaipszichológia.157–164.AkadémiaiKiadó,Budapest

3. www.orin.hu/betegsegek-es-kezeles/betegsegek-moz-gasszervi(Mozgásszervibetegségek)

190

4. www.fitforworkeurope.eu/Website-Documents/ffw_hungary_hungarian.pdf (Mozgásszervi megbetegedé-sekésmagyarmunkaerő-piac)

5. http://mozgasserult.lap.hu/6. http://www.fszk.hu/rpi/szakmai_anyagok/Az_identi-

tas_alakulas_fordulopontjai.pdf7. http://www.meosz.hu/index_27_07.php (Mozgáskorlá-

tozottakEgyesületeinekOrszágosSzövetségehonlapja)8. ht tp://f szk.hu/api/szakmai_anyagok /segedlet _

v6_2009_ebook.pdf9. http://www.rehabint.hu/10.http://www.merek.hu/11.http://www.gurulo.hu/12.http://www.mnsza.hu/ (AMagyarNemzetiSzívalapít-

ványoldala)13.TompaA.Dr.:Tényekésgondolatokarákról,Rákbe-

tegekOrszágosSzövetsége,1996.14.DégiL.Csaba:Adaganatosbetegségekpszichoszociá-

liselemzése,Kolozsvár,2010.(Egyetemijegyzet)15.http://daganatok.hu/rehabilitacio/16.http://mek.niif.hu/02000/02011/02011.htm (Dr. Riskó

Ágnes:bevezetésazonkopszichológiába–jegyzet)17. http://onkopszichologia.bencium.co.uk/kiegeszito-tar-

talmak/rehabilitacio/#18.h t t p://s emme lwe i s .hu /k l i n i ka i -p s z i c ho l og i a /

files/2012/06/riskgnesgygythatatlanbetegekpszichodi-namikuspszichoterpija.pdf

19.Daganatos betegeket segítő szervezetek és elérhető-ségeik: http://www.hazipatika.com/cimtar/daganatos_betegeket_segito_szervezetek?id=63