66

4.2. A beszédtechnika fejlesztése fonémaszinten

4.2.1. A hangadás fejlesztése

A hang a légcsövön át kiáradó levegőből a gégében jön létre, ahol a hangsza-lagok megrezegnek. A hangadás alapja tehát a hangszalagrezgés. A beszélő a hangszalagok munkáját rendkívüli változatossággal tudja befolyásolni; eszerint változik a hang ereje, színe, magassága.

A hangadás gyakoroltatásának célja, hogy tanulóinknak se ne renyhe, se ne fe-szes, hanem kényelmes hangszalag-tevékenysége alakuljon ki. Az állejtést is nö-velnünk kell a gyakorlás során. Ez a feltétele annak, hogy minden beszédhang jól hangozzék. A beszédmozgás–beszédhangzás ugyanis nagyon szorosan összefügg, szinte szétválaszthatatlan egymástól, és kölcsönösen feltételezi egymást.

A gyakorlatot a következőképpen végeztetjük: a tanulóktól laza álltartást ké-rünk, nyelvük legyen nyugalmi helyzetben, egy-két másodpercnyi belégzés és egy másodpercnyi levegő-visszatartás után középerős hangon mondatjuk az á–a ma-gánhangzópárt, majd pótlevegő vétele után ismét ugyanezt. Ismételjük meg hét-szer-nyolcszor. A hangerőt a középerőstől a nagyon hangosig fokoztassuk! Az erőlködő kiabálást ne engedjük meg, mert káros!

A gyakorlatot variálhatjuk úgy, hogy a má-ma szósort hangoztatják a gyerme-kek, ugyancsak háromszor, egy levegővétellel. Lehet a már–ma, vár–ma szósort is, sőt bármely más egytagú szópárt, amelyben á–a hangváltakozás van (például: száj–haj, máj–vaj stb.).

Ezt a gyakorlattípust iskolába lépéstől IV. osztály végéig célszerű végeztetni minden nap legalább egyszer. Nemcsak beszédfejlesztési órán, hanem bármely más anyanyelvi órán is. A tréningben valamennyi tanulónak, még a legjobb kiej-tésűeknek is részt kell venniük, mivel a rendszeres gyakorlás elmaradása a vissza-fejlődés veszélyével jár.

4.2.2. Az artikuláció tanítása

Az artikuláció olyan beszédmozgás-rendszert jelent, amely minden nyelvre sajátosan jellemző. Már említettük, a magyar nyelvre az jellemző, hogy minden hangot erőteljesen artikulálunk.

Az artikulációgyakorlatokat ajak-, áll-, nyelv- és lágyíny-gyakorlatokra oszt-juk. Célunk a megfelelő ajakmozgás – az ajakrés és az ajakkerekítés – kialakítása. A gyakorlatot a következő sorrendben végeztetjük:

– az á–a–é hangsort bemutatjuk, és a tanulókkal utánmondatjuk ugyanebben a sorrendben;

– hangosság nélküli utánmondatás az ajak eltúlzott formában történő nagyon nagyra nyittatásával, hogy érzékeljék az izommozgást;

– ismételtetjük a lassútól a leggyorsabbig (a sorrend megtartásával).

67

A gyakorlatot bővíthetjük a következő hangsornak a fenti mozzanatokhoz ha-sonló gyakoroltatásával:

– á–a–o–u–o–a–á (hátul képzett magánhangzósor a legalsótól a felsőig és vissza).

– Ugyanúgy az elöl képzett magánhangzósor az alsótól a felsőig és vissza: e–é–i–é–e, ë–ö–ü–ö–ë.

A gyakorlatot az I. osztály első és második félévében naponta mondassuk el az összetettebb feladatok előtt! Jó bemelegítő!

Az artikulációt fejleszthetjük szósorok, szószerkezetek, szövegek mondatásá-val, s így az egyes magánhangzók képzésbeli vagy időtartambeli eltéréseit tudato-sítjuk, gyakoroltatjuk. A következőkben a szóanyagot megadott szempontok sze-rint csoportosítva, segítségadás szándékával közöljük.

Ismételten felhívjuk a kollégák figyelmét az esetleges szómagyarázatra.

a–á á–a

babám – bája habár – háza kanász – kánya falás – fája határ – háta rakás – kára család – csáva halász – hája madár – lárva csalán – csárda hajrá – hárfa marás – láva dagály – dáma hajtás – táska parány – pára darál – dárda hajpánt – pántja rakás – párna fagyás – fátylas halál – hála tanár – tábla hasáb – bástya japán – járna talán – támla határ – házfal kabát – kába talál – tálal gyaláz – gyáva kalász – káka tanács – támad vaságy – tálca

a–á–a á–a–á faláda barátja családja dalárda babája faágya vaságya tanára gazdája

hazája fatála kabátja magára parázsa saláta talánya zajával

lábadnál bátraknál hátralát jártatják fárasztják fáradtál kártyavár mátkapár pápaság

sárba ránt távlatát hátadnál lábamnál házamnál nálamnál záraknál áradás

68

a–á–a á–a–á láthatatlan táj váratlan halál határtalan kár maradhatnál már vállalhatnák azt hatalma támad házában vállal

Arass rózsám, arass megadom a garast. Ha én meg nem adom, megadja galambom.

(Népdal)

Árva vagyok, árva, én vagyok az árva. Áldja meg az isten, ki az árvát szánja.

(Népdal)

o–u u–o

boruk combjuk lombjuk dolguk dobjuk fogunk foltjuk gomblyuk jogunk kondul

koldus hordjuk gyomrunk gondunk szorul mordul zordul zsoldjuk pokluk

nyugton pultom puttony rumos szurtos szuszog zuhog dugdos

csurog duzzog cukor jussol kullog csurog futkos cuppog

ó–u o–ú ú–o ú–ó lódul

módjuk róluk

mókus csókjuk sójuk

odú jogú

nyomú dolgú korú korú

túloz csúfol dúdol súlyok súgok gúnyol súrol bútor

búvó súgó

súlyzó fúró

csúszók gyújtók nyúló

o(ó)–u(ú)–o(ó) u(ú)–o(ó)–u(ú)

bosszúból combhúsból dolguktól foltjuktól gomblyuktól gyorsuló koldustól

lóduljon módjukból pontjukból pontyukból róluk szól sorsukról szorultok

bútorunk cuppogunk dúdoljunk fúrólyuk gúnyoljuk kullogunk

lúdtollunk múlt korunk puttonyuk rugójuk súgólyuk szuszogunk zsúfolunk

69

a–ó–ú a–ó–ú adójuk

lakójuk marójuk szabójuk hajójuk fakójuk manójuk karójuk alsó lyuk

apró rút lakó úr Makón túl ahol zúg faló rúg Kató szúr maró lúg karós út hajóút

e–é é–e betét bevés cefrét cetjét csengés cserél derék delén festés fedél gebék

hevét helyét jelét jelvény kerék kellék lelkész lennél merész mennél nehéz

bélyeg bérel céget céhhel csépel csésze délben fészek féken gépel béget

héten hévvel jéggel jérce készen kérem lélek lépdel mérges ménes nézel

e–i e–í i(í)–e bevisz nekik centit kerti keltik csettint deli lengi menti gerinc pedig pezsdít repít

gyengíts hevít helyszín csendít derít lehív felír feszít merít gejzír gyengít

billen biccent cipel kivesz kinek csille diccsel rideg filmben figyel gipszel pille lisztet

gyíkles hímes címez csízzel gyíkfej díszben liget minket mire nincsen pihen díszben hirdet

70

é–i(í) i(í)–é békít célig délig félti gépi kéri

lépni mégis rémít sérti szépít térít

lidérc miért rímjét sintér színtér tisztjét

bibét címét dinnyét fillér gipszét kísér

megelégedett ember kérése felesleges ellenségeskedés kevéssel elégedett meg hírnevét nem védhette meg égszínkék kelme színét veszti feleleveníthetetlen esemény

hirtelen tettenérés képtelen híresztelés értékes elismerés illetlen viselkedés verítékes igyekezet szépséges terítés

Fecském, fecském, édes fecském! Nekem a legszebbik este Vidd el az én levelecském; Fekete színre van festve; Vidd el, vidd el messze földre, Komor felettem az ég is, Tedd a rózsám kebelére. Elhagyott a reménység is.

(Népdal) (Népdal)

ö(ő)–ü(ű) ü(ű)–ö(ő) győzzünk gyöngyünk hősünk hősük könnyű közül mögül nyögjünk pördül röpül töltjük tövű zöldül zördül

bővül bődül csődül csöndjük döntjük dördül főzzük földjük gördül gömbjük söprű sörünk szögünk szörnyű

bűnös bűvös csűrből csülök dühös dűlő függöny fűző tükör tücsök süvölt süldő szűköl szűrő

gyümölcs gyűlöl hűvös hűtő különb külföld kürtő műkő nyüzsög püspök tűnő tüdő zümmög züllő

71

ö(ő)–ü–ö(ő) ü(ű)–ö(ő)–ü(ű) bővülő bőrünkön dördülő földünkön gyöngyünkön hősünkön közbülső körünkön röpüljön sörünkön szögünkön tövünkön zöldüljön

bükkönyünk dűlőjük fűzőjük gyűlöljük hűtőjük különül küzdöttünk püspökünk üvöltünk süvöltünk szűrőjük tündöklünk zümmögjünk

körös-körül nőtt körünkből nőtt föl többszörös bűnös földünkön zöldült egyenlőtlen lüktetésű türelmetlenül sürget könyörtelenül követel

szörnyen nyöszörög műértő közönségünk különcködése tűrhetetlen sűrűn főztük össze hűvösben fürödtek földünkön termő gyümölcs sörényét összekötve

Az én rózsám szemöldöke többet ér, mint a hat ökre; a hat ökre szántóvető, de a szeretőm hű szerető.

(Népdal)

Csütörtökön virradóra Ültem a bánathajóra. Megváltam a szeretőmtől, Mint zöld fa a levelétől.

(Népdal)

Az azonos magánhangzóvázú szóoszlopok hangoztatását szógyűjtés előzheti

meg. Gördülékeny, tiszta hangoztatásra törekedjünk!

ó–á

bóják nótáz csókád csótány fókák gólyát

tócsák szótár hószán sóvár jóság jószág

lóhám mókáz lószáj lótás lóvám gyónás

nótát szólás póráz lóbál szójás Jónás

72

ü–é

dűlés fűtés műjég fűnél fűnév fűrész fűvész

fűzés gyűlés hűlés hűtés műbél műnél műtés

művész bűvész szűrét tűzés zűrét bűntény bűnrész

dűltén tűzvész gyűjtés hűltél tűvég tűrés

ő–á

i–á–o

bőrár csőláb gőzár kőház csőzár lőtáv nőszáj tőszám derítő fenyítő feszítő terítő csendítő gyengítő

csinálok gitáros gitároz hibátok kigázol kilábol kiszámol kitátod lendítő merítő hevítő kerítő nyerítő

kivárom libátok ligához Mihályon nyivákol nyitásod pipázol Ritához repítő segítő veszítő pendítő perdítő

szipákol szivárog szidások titánok tirátok világos virágos pezsdítő rendítő selypítő zendítő zsendítő

e–í–ő

derítő fenyítő feszítő terítő csendítő gyengítő

lendítő merítő hevítő kerítő nyerítő

repítő segítő veszítő pendítő perdítő

pezsdítő rendítő selypítő zendítő zsendítő

73

i–a e–i a–ó e–e o–a á–o pipa bika csiga cica gida hiba liba Misa Zsiga szita vita

Feri feni Teri veri leli meri szedi Peti keni veszi teszi

szabó hajó fakó Makó manó karó lakó Kató faló maró savó

teve mese fele gyere zene cser szeme Bence lenge keze jele

kofa pofa koca soha foga lova kora pora sora szoba boka

rákom mákom zsákom gáton fázom várom látom párom szánon bánom károm

é–i á–a i–á é–é e–e ó–a égi nézi dédi régi kéri réti évi Béni méri vési

cápa láva láda fája szála gyáva bála hála mára bába

pipák libák cicák csigák gidák hibák sziták viták virág kivág

kérés mérés lépés gépész tépés térés tévés békés sértés vésés

ered eszed Elek eped erem eszem egyed veszem teszem nyesem

fóka nóta móka csókkal Dóra Nóra rózsa szóra lóra róka

a–a u–a i–i á–á e–a o–o ó–ó kapa Kata baka mama dada pala balta Blanka

duda kutya puma mulya kuka Zsuzsa puha csuda

Tibi bibi Piri zizi Timi pipi mini hiszi

Ádám bárány császár csákány tálcán cápán vállán hátán

tea Emma Ella Bella Berta Vera Elza Bea

fodor bodor kotor motor sodor bokor csokor dolog

kóró hóról jóról lóról szóró tóról szóló

Még jobban érzékelhető a szájnyitás foka, a nyelv függőleges mozgása akkor,

ha két magánhangzó szomszédos. Vigyázzunk mindkettő tiszta kiejtésére, mert összetett szavak.

74

beajánl beágyaz beépít beiskoláz beolt beönt beült beutal

lead leáll leég leír leér leönt leolt leült

kiad kiárad kiér kiemel kiönt kiont kiültet kiutal

ráad ráér ráismer ráont ráül ráun ráeszmél ráásít

aláaknáz aláéget aláereszt aláír aláolvaszt aláönt aláölt aláül

körbead körbeér körbeír körbeolt körbeölt körbeugat körbeültet körbeáll

beleakad beleáll beleér beleír beleolt beleölt

visszaáll visszaenged visszaér visszaölel visszaül visszautazik

hozzáad hozzáér hozzáír hozzáolvas hozzáönt hozzáutal

A következő tulajdonnevekben a magánhangzók szomszédosak. Mondjuk,

hogy egy vetélkedőn vesznek részt ezek a tanulók. A bemutatkozásnál mindenki tisztán, jól érthetően mondja a keresztnevét. Így mondassuk ezeket a neveket is! A találkozó magánhangzókat tisztán ejtessük a gyermekekkel!

Amália Annamária Antónia Apollónia Cecília Klaudia Kornélia Laura

Júlia Mária Melánia Gabriella Emília Lívia Rozália Noémi

Viola Valéria Zsófia Szidónia Otília Tímea Dániel

Olvastassuk el az alábbi szavakat is önként jelentkező tanulóval, aki készüljön

fel a hangos olvasásra! Minden beszédhangot ejtsen tisztán! neon aláír dió fiók piac rádió tea hiú

A mássalhangzók tiszta ejtésének, a beszédmozgás csiszolásának a gyakorlá-sára is ugyanolyan szükség van, mint a magánhangzókéra. Főleg a nehezen ké-pezhető mássalhangzók tiszta, pontos, könnyed képzését-ejtését kell kisgyermeke-inkkel a legtöbbet gyakoroltatnunk. Montágh Imre gazdag példaanyagából válo-gattunk tanító kollégáink részére. Lehet választani belőlük.

75

Sz-gyakorlatok

szhi, szhé, szhe, szhá, szha, szho, szhö, szhu, szhü szi, szé, sze, szá, sza, szo, szö, szu, szü isz, ész, esz, ász, asz, osz, ösz, usz, üsz isszi, ésszé, essze, ásszá, assza, osszo, összö, usszu, üsszü ejszi, ejszé, ejsze, ejszá, ejsza, ejszo, ejszö, ejszu, ejszü ekszi, ekszé, eksze, ekszá, eksza, ekszo, ekszö, ekszu, ekszü etyszi, etyszé, etysze, egyszá, etysza, etyszo, etyszö, etyszu, etyszü elszi, elszé, elsze, elszá, elsza, elszo, elszö, elszu, elszü erszi, erszé, ersze, erszá, ersza, erszo, erszö, erszu, erszü epszi, epszé, epsze, epszá, epsza, epszo, epszö, epszu, epszü s-sz, s-sz, s-sz, s-sz, s-sz, s-sz, s-sz, s-sz, s-sz süszi, söszé, sosze, saszá, sásza, seszo, sészö, siszu, söszü es-szi, es-szé, es-sze, es-szá, es-sza, es-szo, es-szö, es-szu, es-szü ecs-szi, ecs-szé, ecs-sze, ecs-szá, ecs-sza, ecs-szo, ecs-szö, ecs-szu, ecs-szü ec-szi, ec-szé, ec-sze, ec-szá, ec-sza, ec-szo, ec-szö, ec-szu, ec-szü

szilva, szikla, szigorú, szid, szív, szín, szirom, színes, sziget szék, szél, széles, szélek, szén, szép szem, szed, szeles, szegy, szendereg, szemez szánt, száll, száj, szál, szám, szár, szárít szag, szak, szaval, szavaz, szalag, szakad, szalad, szabad szoknya, szokás, szorít, szólás, szóda, szoba, szokott, szór, szól szurkos, szultán, szurkol, szuvas, szúnyog, szúros szög, szöveg, szöglet, szöktet, szövet, szörp, szöcske, szőnyeg, szögell szülő, szürke, szülte, szűnik, szünet, szükség visz, hisz ész, kész, régész, cipész, merész, zenész vesz, tesz, lesz halász, vadász, horgász, fodrász, cukrász kamasz, tavasz, mamlasz gonosz, orosz, kosz, hossz ősz, csősz, bősz, össz, lösz húsz, túsz, humusz, himnusz

iszik, viszi, hiszi, kiszív, kiszivárog készétel, mészégető, mésszé, ésszé messze, esze, teszem, veszem másszál, kászálódik, gyásszá, kasza, aszal, massza, tavasza, horpasza osszon, fosszon, ússzunk, túszunk, buszunk, kúszunk gyűszű

76

vasszög kalácsszelet láncszem kaszáló kopaszon pisze kiszáll Tisza viszonyít messzi leszab alkuszik hajszál egy szál megszán nem száll elszáll eperszár piros száj kisszerű ötször kamasszal

hess, szúnyog harmincszor akasszon díszeleg kiszabadít iszony veszít beszalad alamuszi hajsza egy szalag megszab tépsz nem szab elszalad vérszag vörös szalag varázsszem bocsszáj hatszor csészécske

piros szűr kavicsszem kötszer Hasszán mamlaszok szisszen isszák issza kiszól feszít leszakad puszi hajszol egy szoba megszól babszem nem szól elszól friss szóda bocsszőr metszett pisszegek

Szép a szemem. Szép a szám. Szép a szoba. Szép a szőnyeg.

Szilvát eszem. Szőlőt eszem. Káposztát eszem. Tésztát eszem.

Hosszú szalag. Hosszú meszelő. Hosszú vessző. Hosszú piszkafa.

Köszön a halász. Köszön a színész. Köszön a vadász. Köszön a bűvész.

Eszik Szilvia. Eszik Gusztáv. Eszik a nyuszi. Eszik az orrszarvú.

A szitával szitálunk. Szedegeti a galamb a szemet. Szandálban szalad a fiú. A szövőnő szövetet sző. Szünidőben a szüleimnél vagyok. Szilvia szőlőt eszik a szobában. A kígyó kúszik-mászik a szikla szélén. Szépen meszelik a ház falát.

A szél szétfújja a szénát. Száguld a szánkó. A szoknya a szobában van. A szúnyog nem hagy szundikálni. Esztike hosszú szoknyában szaladgál. Guszti szépen szaval a negyedik osztályban. A halászok a Tiszán halásznak. Ősszel szedik a szőlőt.

77

Szövetből szabja a szabó a szoknyát. Szil-szál-szalmaszál. Eszem, iszom, szuszogok. Kesze-kusza háló. Összevissza szaladok.

A lisztet meg szokták szitálni. Hiszi a piszi. Teszek-veszek, motoszkálok. Isze-pisze Esztike. Szisszen-szusszan, szöszmötöl.

szánom-bánom nesze neked székely bánja

színe-java bánja a szösz

székely támadt

egy a haszna sző-fon, tesz-vesz

tisztelet a kivételnek

anyámasszony katonája majd felfalja a szemével ne szólj szám, nem fáj fejem eszem-iszom dinom-dánom lengő hinta messze száll

Köszöntő anyák napjára

Már megjöttünk e helyre Anyák köszöntésére, Anyám légy reménységben, Köszöntlek egészségben.

Amennyi a zöld fűszál, Égen ahány csillag jár, Májusban a szép virág, Annyi áldás szálljon rád.

(Népköltés)

Szilvi hosszút sziszegett, Eszti néni nevetett: Jól van Szilvi, nagyon jó volt! Jót szisszentél, messze szólót, mondjad: sziszészeszásza, iszi, észé, esze, ásza. Jöhetnek a szavak szintén, szépen mondjad, épp úgy, mint én: jön a vadász, fúj a szél, nyuszi iszkol, szalad, fél.

Szívem, székem, szemem, szám, szellő, szőlő, szünet, szán, iszom, eszem, sziszegek, teszek, veszek, pisszegek, hosszú szoknya, keszkenő, piszkafa meg meszelő. Szépen szól a Szilvi szája, büszke nagyon a mamája. ingó-bingó hosszú fűszál fúvó szélben lepkét hintál.

Itt a hajnal, kél a szellő, száll a légben könnyű felhő.

Nemes Nagy Ágnes: Mi van a szobában? (részletek)

A szobában van az asztal, A szobában van a szék, leterítve szép damaszttal. nem mondom, hogy csodaszép.

78

Ténagy Sándor: Bolondos móka Hétfőn egy szem makkot leltem, kedden délben földbe tettem, szerdán este vödröt vettem, csütörtökön megöntöztem, pénteken csak nézegettem, szombaton már büszkélkedtem, s akár hiszed, akár nem: vasárnap az én tölgyfámról annak mind a tíz ágáról száz szem makkot leszedtem.

Budai Ferenc: Messzi nyargal Messzi nyargal a zivatar, elrepül a szelek szárnyán, zeng a mező, pendül a dal,

fennen fénylik a szivárvány.

Egy szög miatt Egy szög miatt a patkó elveszett, a patkó miatt a ló elveszett, a ló miatt a lovas elveszett, a lovas miatt a csata elveszett, a csata miatt az ország elveszett. Máskor üsd be jobban a patkószeget!

(Angol népköltés)

A három selyp

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény asszony, s annak három

leánya. Szépek voltak, szelídek, szerények, szemrevalók, de mind a három olyan pösze volt, mintha egy foguk se lett volna. Már itt lett volna a férjhezmenés ideje, de ha megszólaltak, minden legénynek elment tőlük a kedve.

Egyszer egy idegen legény toppant be hozzájuk. Nosza az asszony mindjárt kávét tesz föl, hogy majd szépen megkínálja véle a legényt, de a lányoknak meg-tiltotta, hogy egyetlen szót is szóljanak, beszél ő majd helyettük is. Hallgattak is szépen, míg el nem kezdett futni a tej. Ekkor aztán a nagyobb elkiáltja magát:

– Put a té, put a té! A középső meg: – Ne folj te, nem fabad befélni! A legkisebb is megszólalt persze: – De drága a té, péndér addák! Nosza elszaladt a legény. Szaladt, szaladt, még a kávét sem várta meg. Még most is házasodik, ha meg nem házasodott.

(Népmese)

79

Fekete Gyula: Vonatosdi

Pszüh… pszüh… – szisszen a pára:

indul a gőzős nemsokára. Szuh… szuh…

– szusszan a mozdony: áll a bakter már a poszton. Klitt… klatt…

– kattog a váltó Szabad a pálya! Lobog a zászló. Aki velem nem utazik, gyalog mehet Rakamazig…

Csattog a vas, hull a szikra, hull… Hallod, ahogy nekiszabadul, hogy zakatol? Egyre csak azt ziki-zakatolja: A vas-u-tas po-tya-u-tas… jól van neki dolga!

Kosztolányi Dezső: Este, este…

Árnyak ingnak és bezárjuk ajtainkat, figyelünk a kósza neszre, egy vonatfütty messze-messze, és a csönd jő. Alszik a homályos éjben künn a csengő. A dívány elbújik félve. Szundít a karosszék. Álmos a poros kép.

Alszanak a csengettyűk. Alszanak már mindenütt a játékok, a karikahajók.

A szegény tükör is hallgatag lóg. Ó a néma csengettyűk!

Az óránk is félve üt. Alszik a cicánk s a vén szelindek,

föl ne keltsük – csitt – e sok-sok alvót! Alszanak a régi rézkilincsek, alszanak a fáradt, barna ajtók.

C-gyakorlatok

ci, cé, ce, cá, ca, co, cö, cu, cü ic, éc, ec, ác, ac, oc, öc, uc, üc ici, écé, ece, ácá, aca, oco, öcö, ucu, ücü ityci, étycé, etyce, átycá, atyca, otyco, ötycö, utycu, ütycü ekci, ekcé, ekce, ekcá, ekca, ekco, ekcö, ekcu, ekcü elci, elcé, elce, elcá, elca, elco, elcö, elcu, elcü szici, szécé, szece, szácá, szaca, szoco, szöcö, szucu, szücü csici, csécé, csece, csácá, csaca, csoco, csöcö, csucu, csücü ecs-ci, ecs-cé, ecs-ce, es-cá, ecs-ca, ecs-co, ecs-cö, ecs-cu, ecs-cü esz-ci, esz-cé, esz-ce, esz-cá, esz-ca, esz-co, esz-cö, esz-cu, esz-cü cín, cinke, cinege, citrom, cím, cink, címez, cirkál, cicoma, cirok, cipel cél, cékla, cége, cégtábla, cérna, cédula, cégér, célszerű, céloz Ceci, cement, centi, center, cent, cella, centrum, cethal, ceremónia cáfol, cárok, cápa, cárizmus, cáfolat cammog, caflat, cafrang, cakkos

80

comb, copf, cókmók, coboly cövek, cölöp cukor, cudar, cuppan, cukrász, cumi, cukkini

Pici cica. Pici cipő. Pici cinke. Pici cédula.

Játszik Cili. Játszik Laci. Játszik Maci. Játszik a cica.

Vacak polc. Vacak cimbalom.

Vacak cipő. Vacak cégtábla.

Szép cipő. Szép cégtábla.

Szép cinke. Szép cápa…

Cili hívja cicáját, ici-pici cilukáját, hívogatja: ci-ci-ci, Laci játszik a kuckóban, kockával meg macival, Ica, Vica képet bámul, a képen egy boci van.

Mondok kilenc állatot, cé betű van benne, mondjad velem hibátlanul, mintha könnyű lenne: cápa, fácán, boci, paci, cinege meg katica, koca, cinke, pici maci, mondd utánam, Lacika!

Tarbay Ede: Félnótás nóta

Volt egy legény, Cibere, volt néki egy szekere, hej, Cibere, Cibere, hiányzott egy kereke. Volt egy leány, Dilinkó, muzsikája tilinkó,

nem volt csak fél kótája, félig szólt a nótája. Nótáztak és döcögtek, leszálltak, meg fölültek, amerre csak kocogtak, a népek mind kacagtak.

Csányi Gyöngyi: A cinke

– Plim-plim, cin-cin! – citeráját a cinke kertek alján pengeti, verkliként nyekergeti.

– Cin-cin! Téli picinke kéregető a cinke, citeráját pengeti, rezegteti, zengeti.

Tamkó Sirató Károly: Óc

Óc, póc, galambóc, fekete gombóc akármerről nézek is rád, hajad csupa kóc!

Óc, póc, babakóc, fülem mellett van egy kis póc. Minden szavad azon hervad, ha még egyet szólsz!

81

Tamkó Sirató Károly: Tengerecki Pál (részlet) Ecki becki, tengerecki, Tengerecki Pál!

Icinke-picinke

Volt a világon egy icinke-picinke asszony. Annak az icinke-picinke asszony-

nak volt egy icinke-picinke tehene. Azt az icinke-picinke tehenet megfejte egy icinke-picinke sajtárba. Abból az icinke-picinke sajtárból azt az icinke-picinke tejet beleszűrte egy icinke-picinke szűrőn egy icinke-picinke fazékba. Azt az icinke-picinke fazakat rátette egy icinke-picinke padra, és befedte egy icinke-picinke fedővel.

Volt annak az icinke-picinke asszonynak egy icinke-picinke cicája. Az az icinke-picinke cica odament az icinke-picinke padhoz, és felborította az icinke-picinke tejet. Ezért nagyon megharagudott az icinke-picinke asszony, felkapott egy icinke-picinke nyújtófát, és úgy meghajította az icinke-picinke cicát, hogy az mindjárt világgá szaladt.

Ha az icinke-picinke cica világgá nem szaladt volna, az én icinke-picinke me-sém is tovább tartott volna.

(Népmese) Móricz Zsigmond: Iciri-piciri

Hol volt, hol nem volt. . . Volt egyszer egy iciri piciri házacska; ott lakott egy iciri piciri kis macska. Volt annak két iciri piciri kis ökre, rákaptak egy iciri piciri kis tökre. Csizmát húz az iciri piciri kis macska, hová lett az iciri piciri barmocska. Bejárja az iciri piciri kis erdőt, s nem leli az iciri piciri tekergőt.

Bejárja az iciri piciri kaszálót, s nem látja az iciri piciri kószálót. Rátalál egy iciri piciri kis tökre, bánatában iciri picirit meglökte. Felfordult az iciri piciri tököcske, benne a két iciri piciri ökröcske. Megörült két iciri piciri ökrének: vége van az iciri piciri mesének

Z-gyakorlatok

zi, zé, ze, zá, za, zo, zö, zu, zü iz, éz, ez, áz, az, oz, öz, uz, üz izzi, ézzé, ezze, ázzá, azza, ozzo, özzö, uzzu, üzzü

82

emzi, emzé, emze, emzá, emza, emzo, emzö, emzu, emzü egzi, egzé, egze, egzá, egza, egzo, egzö, egzu, egzü elzi, elzé, elze, elzá, elza, elzo, elzö, elzu, elzü erzi, erzé, erze, erzá, erza, erzo, erzö, erzu, erzü szizi, szézé, szeze, százá, szaza, szozo, szözö, szuzu, szüzü szicizi, szécézé, szeceze, szácázá, szacaza, szocozo, szöcözö, szucuzu, szücüzü zsüzi, zsözé, zsoze, zsözá, zsaza, zsezo, zsézö, zsézu, zsizü edzi, edzé, edze, edzá, edza, edzo, edzö, edzu, edzü zizi, zizeg, zivatar, Zita, Zilah zéró, Zénó, zéta zendül, zeng, zene, zeke, zebra, zenész, zerge zár, zálog, zápor, zárka, zárva, zátony zab, zakó, zabla, zakatol, zavar, zaj zokog, zokni, Zoltán, Zója, zord, zongora zöld, zömök, zörög, zönge, zökken zúg, zuhog, zubbony, zuhan, zúzmara, zuhany zümmög, züllött, zűr, zűrzavar, züllik Zoli vizet hoz. Zoli mézet hoz. Zoli hozza a vázát. Zoli hozza az evezőt.

Zenél Elza. Zenél Zoltán. Zenél Lizi. Zenél Gizi.

Tíz doboz. Tíz toboz. Tizenkét zokni. Tizennégy ház.

Varga Katalin: Gyermekversek

Tüzet vittem elejtettem, tűzbe majdnem beleestem, tüzes volt a lapátom is, meggyulladt a kabátom is. Tűz! Tűz! Tűz! Ne játssz vele, lásd, hogy tűz!

Vízből mertem, vizet mertem, víztől én is vizes lettem, mert a vízbe beleestem, vízre többé nem mehettem. Víz! Víz! Víz! Jaj de hideg a mély víz!

Mondóka

Házasodik a manó. Van-e ház itt, eladó? nincsen itt más eladó, csak egy csizma, lakható.

Erdőn mezőn aki van, ma még táncolni akar. Nosza fogjuk a csizmát, építsük be a tisztást.

83

Lelkes Miklós: Vitorláson

1 x 10 az tíz, Csobog a kéklő víz, 2 x 10 az húsz, Szellő-csikó húz. 3 x 10 harminc, Amíg húz, hát baj nincs. 4 x 10 az negyven, Csudajó a kedvem. 5 x 10 az ötven, A túlsó part ködben.

6 x 10 az hatvan, Bodri reánk vakkan. 7 x 10 az hetven, Büszke sirály rebben. 8 x 10 az nyolcvan, A mentőöv hol van? 9 x 10 kilencven, Ha kell, vízből kimentem. 10 x 10 az éppen száz, Vízbe ne ess, kispajtás!

S-gyakorlatok

su, sü, so, sö, sa, sá, se, sé, si us, üs, os, ös, as, ás, es, és, is ussu, üssü, össö, assa, ássá, esse, éssé, issi ut-su, üt-sü, öt-sö, at-sa, át-sá, et-se, ét-sé, it-si ulsu, ülsü, ölsö, alsa, álsá, else, élsé, ilsi ursu, ürsü, örsö, arsa, ársá, erse, érsé, irsi uksu, üksü, öksö, aksa, áksá, ekse,éksé, iksi szisü, szésö, szesu, szásü, szasa, szosá, szöse, szusé, szüsi suba, suhan, sugár, sunyi, súgó, súlyos, sugdos süveg, süket, sürgés, süllyed, sürgöny, sündisznó, sütő som, sok, soha, sólyom, sodor, sovány, sonka, só sövény, sörény, söpör, sömör, sötét sajt, sarok, sapka, saru, sarjad, sakk, savanyú, savó sár, sás, sál, sárga, sáska, sátor, sáv, Sándor semmi, senki, seb, selyem, selejt, segít, serény, sebész séta, sérült, sérteget, sétány sík, sima, sirály, siker, sivatag, síp, sír, siet, síel

hús, mókus, kapus, koldus, bús, árus, darus betűs, gyűrűs, hűs, üss, plüss hatos, kalapos, lakatos, alapos, fokos, okos, dolgos, gyalogos ötös, felelős, vörös, pörös, közös, öblös, tejfölös, szellős kakas, magas, vajas, bogaras, mocsaras, has, vas más, bontás, pompás, lopás, sírás, aratás, harapás, vágás, állás leves, kedves, hentes, keres, deres, repes, csendes, kezes, kenyeres kés, kevés, evés, kerítés, terítés, fürdés, üdülés, csípés, gyűrés hamis, tigris, kis, Boris, Julis, máris, Andris

84

fussunk, jussunk, kapusunk, búsul, süsü, süssünk, üssünk oson, hatosok, okosok, kalaposok, fokosok, csaposok, lábosok ötvösök, hősök, kössön, ősök, felelősök hasam, hasal, lassan, vasal, magasan, hatalmasan, alaposan ássál, kását, lássák, állását, vallását, hallását mese, Emese, esemény, keserű, vese, begyesen, mérgesen késés, vésés, rését, bélését, kését, kiütését, fürdését Misi, visít, kisiet, kisírt, hamisít, kisimít

Súg a súgó. Savanyú a saláta.

Sütik a süteményt. Sárga a sál.

Sós sonka. Semmi sem.

Sötét a sövény. Sétabottal sétálunk.

A sikló siklik a sásban. Annuska mesét olvas. A vasalóval vasalnak. Keskeny a vasúti sín. Fésűvel fésülködnek. Ásóval ássák a földet.

A süni oson a keskeny ösvényen. Tessék a sós sütemény! Finom a húsvéti sonka. Havas eső esik. Festékkel festi a kifestőkönyvet a kislány. Mesekönyvből olvassák a mesét.

Mese-mese meskete. Véges-végig. Ha te úgy, én is úgy.

Tessék-lássék. Lassan a testtel.

Sebbel-lobbal. Oda se neki.

Se lát, se hall. Ez se jó, az se jó.

Széles suba. Széles sütő. Széles sonka. Széles sövény. Széles sajt. Széles sál. Széles selyem. Széles sétahajó. Széles sítalp.

Vicces süveg. Vicces sapka. Vicces sétabot. Vicces mese. Vicces vers. Kilenc sütemény. Kilenc sólyom. Kilenc sakk. Kilenc sámfa.

Vizes salak Vizes sás. Vizes sín. Vizes kés. Vizes mosóteknő. Vizes mosogatótál. Vizes ásó. Vizes lakás. Vizes táska.

Süt a mama, süt. Süt a mama, süt. Sárikának, Marikának süt a mama, süt.

Süt a mama, süt. Süt a mama, süt. Túrós rétest, mákos rétest süt a mama, süt.

Rétest ettem, kettőt, te is ettél. kettőt, Kis Kelemen s Zakariás evett tizenkettőt.

85

Donászy Magda: Itt a kifli

Itt a kifli: ropogós! Kicsit édes, kicsit sós! Kakastejjel sütötték: a kemence meg a pék.

Orbán Ottó: Napérlelő

Süss ide, süss ide, édes nap, addig jó, míg fényes vagy.

Sok szilva. Sok szék. Sok szem. Sok szánkó. Sok szappan. Sok szó. Sok szőlő. Sok szúnyog. Sok szülő.

Csupa szív. Csupa szén. Csupa szem. Csupa száj. Csupa szalag. Csupa szó. Csupa szög. Csupa szú. Csupa szünet.

Zsuzsi szitál. Zsuzsi szédül. Zsuzsi szemtelen. Zsuzsi számol. Zsuzsi szalad. Zsuzsi szól. Zsuzsi szőke. Zsuzsi szundít. Zsuzsi születésnapja.

Színes szivacs. Széles zászló. Széles utca. Szalagos mackócska. Szomjas cicuska. Szőnyeges szobácska. Szűkös csészécske.

A zizi színes. Zenél a díszdoboz. Sündisznócska mozog a bozótban. A faház meszes. Hízik a disznó. Ízlik a szilvás gombóc. A szalmazsákban zizeg a szalma.

Ilyés Gyula Mozdony S, sz, beh sok súly! Meg se mozdul! Friss szenet, ha bekapok: messze, messze szaladok, szaladok…

Gazdag Erzsi Hó-farsang (részlet)

Északi szél, mit csinálsz? A dudádon mit dudálsz? – Du-du, mindig ezt fújod. Azt várom, míg elunod.

Most meg szederfánkra ülsz, s szederfánkon hegedülsz. Táncra hívod a havat odakint a fa alatt. …

Hó-farsang van. Itt a tél. Azért dudál ez a szél. Egy szál zenész magában sípol, dudál a bálban.

86

Kányádi Sándor: Zápor

Suhog a zápor ostora, senki se bánja; lúdbőrözik a pocsolya, senki se bánja.

Minden s mindenki mosolyog: a virágok s a fák is, és az is, aki tocsorog az utcán, s bőrig ázik.

És kacagnak a patakok, s az eresz csatornája, kacag a föld is, becsurog a zápor a nyakába.

Cs-gyakorlatok

csu, csü, cso, csö, csa, csá, cse, csé, csi ucs, ücs, öcs, acs, ács, ecs, écs, ics ucsu, ücsü, öcsö, acsa, ácsá, ecse, écsé, icsi urcsu, ürcsü, örcsö, arcsa, árcsá, ercse, ércsé, ircsi sucsu, sücsü, socso, söcsö, sacsa, sácsá, secse, sécsé, sicsi as-csu, as-csü, as-cso, as-csö, as-csa, ás-csá, es-cse, és-csé, is-csi csuka, csúnya, csuha, csupa, csukló, csurran, csupasz, csúszás, csuszda csülök, csüng, csücsül, csütörtök, csűr, csűr-csavar csomag, csobog, csont, csók, csóka, csoki, csoda, csomó, csóvál csöpög, csöpp, cső, csőr, csörög, csönd, csökken, csősz, csörgő csap, csapat, csalán, család, csata, csalogány, csapás, csahol csákó, csábít, csáp, csámcsog, csángó, császár, csámpás csengő, csepp, csel, cserép, cseléd, csepeg, csermely, cserje csésze, csészealj, csépel, cséplőgép csiga, csillag, csikó, csíkos, csibe, csipog papucs, kukucs, Kakucs ücsörög bocs, kapocs, locsog, locspocs, ócska, manócska, apócska öccse, öcsi, Törőcsik, Göröcs pamacs, makacs ács, kalapács, takács, szakács, Lukács ecset, meccs, kecses, becses Bécs, Pécs, mécses, mécs, Técső kikerics, kavics, talicska

87

búcsú csücsül locsol köcsög, Öcsöd kacsa, facsavar, acsarog, facsar kalácsát, rácsát, pogácsát, takácsát, szakácsát, kalapácsát ecset, mecset, fecseg, kecses, becses mécsét, Bécsét kicsi

csitteg-csattog liccsen-loccsan cseppecske kicsi kacsa csip-csip-csóka

csurran-cseppen csipp-csepp csigabiga kecske-fecske encsem-bencsem

Csillogó csöngő. Csillogó csajka. Csillogó csap. Csillogó csillag.

Csinálom a csónakot. Csinálom a csákányt. Csinálom a cséplőgépet. Csinálom a csizmát.

Csúnya csat. Csúnya csutka. Csúnya csomag. Csúnya cső.

Pici csónak. Pici csomag. Pici cső. Pici csibe.

A csacsi csuda igénytelen állat, elég neki a csalán, a bogáncs. Ha csínján bá-

nunk vele, nem makacskodik. Kicsiket lépkedve vidáman csilingelve üget a kicsi kocsi előtt, vagy csomaggal a hátán csöndben bandukol. De ha megmakacsolja magát, csökönyösen megáll, hiába csapkodjuk vagy csalogatjuk, el nem indul. A kicsi csacsi nyakába csengőt kötnek. Ott csetlik-botlik mamája mellett csilingelve. A tócsákban, csobogó patakokban megcsodálja csodás füleit, csóválgatja fejecské-jét, belecsobban a pocsolyába, megcsendül a csengője, vidáman szökdécsel tovább.

Mondókák

Itt a kecske. Ott a fecske, kecske, fecske, két fejecske.

Olvad a jégcsap, csöppen a csepp, csöpög a hólé, csip-csep-csip-csep.

Kicsi kacsa, kacsácska, becsobbant a tócsába, pancsolt, locsolt, tocsogott, a tavacska csobogott.

88

Varga Katalin: Cirmos és Csóri

Cirmos cica s Csóri csóka csütörtökön este csendben osont a pincénkbe: egy kis egér-lesre. Csóri mondta: – Csak csendben! Cirmos mondta: – Cikcakkban!

Csörrent a kulcs, nyílt a pince, s a két barát ámult. Csodálatos jó lakoma Volt, mi elé tárult. Csóri mondta: – Csak csendben! Cirmos mondta: – Cikcakkban!

– Cirmos, nézd, egy csupor tejfel! – súgta Csóri csóka. – Csurrantott méz az üvegben, s jó bor a hordóban! Csóri mondta: – Csak csendben! Cirmos mondta: – Cikcakkban!

– Csórikám, e kerek sajtot – súgta a kis macska – kóstoljuk meg. Csípj belőle, ne hagyd itt, te csacska! Csóri mondta: – Csak csendben! Cirmos mondta: – Cikcakkban!

Csupor tejfelt mind kinyalták, a mézet befalták, a nagyapó kis bicskájával a sajtot felvágták. Csóri mondta: – Csak csendben! Cirmos mondta: – Cikcakkban!

Csakhamar a hordók mellett csücsült Csóri csóka. – Csapoljuk meg, kedves macskám, ez lesz ám a móka! Csóri mondta: – Csak csendben! Cirmos mondta: – Cikcakkban!

Csapra verték, kicsurgatták bizony mind a hármat, mind megitták, táncra keltek, csűrdöngölőt jártak. Csóri mondta: – Csak csendben! Cirmos mondta: – Cikcakkban!

Csattant a zár, s Cili néném futott le a zajra, csihi-puhi a seprűvel mindkettőt elrakta. Csórit verte csak csendben, Cirmost verte cikcakkban!

Csend lett végre a pincénkben, nem szólt már a nóta. Csapzott hátát nyalogatta cica s szegény csóka. Csóri súgta: – Csak csendben! Cirmos mondta: – Cikcakkban!

Zs-gyakorlatok

zsu, zsü, zso, zsa, zsá, zsö, zse, zsé, zsi uzs, üzs, ozs, azs, ázs, özs, ezs, ézs, izs uzsu, üzsü, ozso, azsa, ázsá, özsö, ezse, ézsé, izsi urzsu, ürzsü, orzso, arzsa, árzsá, örzsö, erzse, érzsé, irzsi suzsu, süzsü, sozso, sazsa, sázsá, sözsö, sezse, sézsé, sizsi uvzsu, üvzsü, ovzso, avzsa, ávzsá, övzsö, evzse, évzsé, ivzsi

89

ugzsu, ügzsü, ogzso, agzsa, ágzsá, ögzsö, egzse, égzsé, igzsi ulzsu, ülzsü, olzso, alzsa, álzsá, ölzsö, elzse, élzsé, ilzsi

zsup, Zsuzsi, zsúfolt, zsugori, zsugorodik, zsupsz Zsófia, zsold, Zsolt, zsombék, zsolozsma, zsoldos, zsoltár zsalu, zsaru, zsakett, zsarnok, zsarol, zsarnokság zsák, Zsámbék, zsálya, zsámoly, zsákol, zsákbamacska, zsákutca zsömle, zsöllye zseb, zsebkendő, zsemle, zsenge, zseni zsiráf, zsindely, zsibvásár, zsinór, zsír, zsivány, zsibong

gúzs, rúzs, guzsaly, uzsonna rozs, rózsa, Dózsa, mozsár darázs, garázs, Balázs pizsama, pázsit, rizs, Izsák, hátizsák

A zsák

A zsák szállításra és tárolásra való. Zsákban szállítják a lisztet és a burgonyát,

de zsákban tartják a cementet is. Régebben a zsákok zsákvászonból készültek, újabban elterjedtek a műanyagzsákok is. A turisták hátizsákot és kenyérzsákot (vagy oldalzsákot) használnak. Egy nagyméretű zsákba közel egy mázsa liszt fér, a cementeszsákok félmázsásak.

A mozsár

A régi háziasszonyok mozsarakban törték a diót, borsot, s olykor a cukrot is. A mozsarak többnyire rézből készültek, de voltak vasmozsarak is. A mozsárban a mozsártörővel mindent apró morzsákra lehetett törni. A szépen kitisztított mozsa-rak ma már csak díszei a konyhának.

A dézsa

A dézsa víztároló edény. A dézsát fából készítik és vassal abroncsolják. Falu-helyen gyakran dézsát tesznek ki a gyermekeknek pancsolásra. A tűző napon ilyenkor a Zsuzsik, Erzsik, Zoltikák vidáman zsivajognak a dézsa körül.

A zsinór

A zsinórt sodorják. Zsinórt használnak a függönyökhöz, zsinórral kötik meg a díszes zsákocskákat, zsinórral díszítik a zsinóros ruhákat. A zsinórok színesek, sokszor fényesek, olykor aranyozottak.

90

A mázsa

A mázsa többjelentésű szó. Jelent súlymértéket: száz kiló egy mázsa, és jelent mérlegfajtát is: a több mázsát mérni tudó óriásmérleget mázsának hívjuk. A hízott disznókat kisebb mázsán, a teherautó rakományt nagyobb mázsán „mázsálják” (mérik).

R-gyakorlatok

drá, dra, dre, dro, drö, dré, dru, drü, dri srá, sra, sre, sro, srö, sré, sru, srü, sri árrá, arra, erre, orro, örrö, érré, urru, ürrü, irri rák, ránt, rág, ráz, ráma, rája, rács rag, rab, rak, ragad, ragya, rakoncátlan, ravasz remeg, rejt, rend, reggel, rebben, rest, repül, regény robot, robog, romol, rózsa, rohan, rossz, rokkant rövid, römi, rőzse, rönk, rög, röstell régi, rém, rémes, révész, réz, rész, rét, rúg, rúzs, rúd, ruha, rugó rügy, rüh rím, rigó, rikolt, rikkant, rideg vár, jár, sár, bár, kár, zár, habár, cár, mocsár varr, tar, mar, kar, akar, takar, fukar, hamar, zavar, kavar ver, mer, eper, teker, hever, veder, teper, kever, jer kor, kór, bor, tor, sor, gyomor, kóbor, szobor, csokor őr, bőr, tőr, tör, szőr, vödör, ökör, gyötör ér, mér, bér, kér, dér, vér úr, túr, húr, szúr, gyúr, fúr, hadúr űr, tűr, gyűr, zűr bír, hír, ír, irka sárrá, várrá, gyárrá, zárrá, párrá, cárrá, tanárrá arra, karra, udvarra, amarra, magyarra erre, merre, vederre, emerre, egyszerre, eperre, szederre orrom, borról, korról, sorról, gyomorról, torról bőrről, tőrről, csőrről, körről, vödörről vérré, érré, térré, dérré, kövérré, vezérré, egérré urunk, túrunk, fúrunk, gyúrunk, szúrunk, húrunk, gurul pirít, Írisz, irigy, mirigy, kirí

91

József Attlia: Regösének

Koromorrú bikát fejtem, rege, róka, rejtem, sorsot nézni bikatejben, rege, róka, rejtem. Hét csöböröm jó vasában, rege, róka, rejtem, lobot vetött habosában, rege, róka, rejtem. Lángos csöbörim befödni, rege, róka, rejtem, szertefuttam rózsaszedni, rege, róka, rejtem. Nép rozsa ring a rózsában, rege, róka, ejtem,

kasznár szíve káposztában, rege, róka, ejtem. Keni urát oly kenőccsel, rege, róka, ejtem, fizeti a népet lőccsel, rege, róka, ejtem. Váljon szénájuk szalmává, rege, róka, ejtem, tányér tészta piócává, rege, róka, ejtem. Láng legyen kecskéjük szarva, rege, róka, ejtem, böködjön a paplanukba! Rege, róka, ejtem.

Weöres Sándor: Regölő

Három görbe legényke, róka rege róka, Tojást lopott ebédre, róka rege róka, Lett belőle rántotta, róka rege róka, A kutya lerántotta, róka rege róka, Egyik szidta gazdáját, róka rege róka, Másik meg a fajtáját, róka rege róka, Harmadik az ükapját, róka rege róka, Hozzávágta kalapját, róka rege róka.

Az alábbi mondatpárokban a mondatvégi szavak csak egyetlen hangban kü-

lönböznek a másiktól. A nyelvi tudatosság jó fejlesztője.

Péter őzikét etet. – A kirakatban van egy ecset. A kertész szorgalmasan ás. – Vidáman dolgozik az ács. A vízben úszik egy ponty. – A mondat végén lehet pont. Ez a pohár épp egy pint. – A fáról elrepült egy pinty. Szórja a vizet a zuhany. – A fáradt ember ágyba zuhan. Az elefánt orra ormány. – Hó van a magas hegy ormán.

92

A zsebemben van a tárca. – A vasutas kezében a tárcsa. A tárcsa piros és kerek. – Peti társa vidám gyermek. A táj fölött fúj a szél. – A kisgyermek gyakran fél. A kabáton van egy folt. – Barátom is csak egy volt. A fedő fazekat fed. – A kislány virágot szed. Elég az alma fele is. – Elmehetek vele is. Itt van egy lerajzolt fej. – Ez itt egy befogott pej. Édesanya falat meszel. – A baromfi rókát neszel. Ez a kutya nagyon mohó. – Jutka öccse kicsit bohó. Egészséges étel a méz. – Márta nagyon messzire néz. Édesanya engem szeret. – Ez a hús bizony vékony szelet. De gyönyörű ez a virág! – Oh, milyen szép a világ! Vásároltam mintás tálat. – Bejártam a messzi tájat. Ez itt egy nagy doboz. – A fenyő termése toboz. Ruhádon van egy gomb. – Ott emelkedik egy domb. Anyu rontott kötést bont. – A papíron van egy pont. Utazik reggel a papa. – Éjjel sokat sír a baba. A villamos hangosan csenget. – Aki tanul, igényli a csendet. Nemsokára itt a tél. – Harangoznak, jön a dél. A szoknyámon van egy pánt. – Kati engem mindig bánt. Anyu a boltban tejet vesz. – A gép gabonát, borsót vet. Ősszel gyakran fúj a szél – Hamarosan itt a cél. A juhász kabátja szűr. – A beteg gyakran sokat tűr. Az eső szaporán esik. – Aki éhes, gyorsan eszik. Fényes a kutya szőre. – A vadásznak van egy tőre. A szelet a torta része. – A tóban úszik három réce. Tyúkanyó a csibének kotyog. – A baba a járókában totyog. A sás a tó vizében susog. – A baba a mama ölében szuszog. A hajamból őszül egy tincs. – Hat garas az nem sok kincs. A betűket sose vétem, jól emlékezetbe vésem. Kovács Peti híres tornász. – Házunk előtt van egy tornác. Elkészült a sál. – Elrepedt a tál.