AZ 5. SZÁMÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

2008.

Tartalom

1. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPJAI ................................................... 4

1.1 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA....................................................................................................4

1.2 MINŐSÉGÜGYI ELŐZMÉNYEK.....................................................................................................6

1.3 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI KERETEI MINŐSÉGÜGYI SZEMPONTBÓL..................................................7

1.4 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE MINŐSÉGÜGYI SZEMPONTBÓL..............................................8

2. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA ........................................................................ 8

2.1 A FENNTARTÓI MIP-BŐL AZ INTÉZMÉNYÜNKRE VONATKOZÓ FELADATOK.......................................8

2.2 ISKOLAI MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT...................................................................................9

2.3 MINŐSÉGCÉLOK....................................................................................................................10

3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ................................................ 12

3.1 A VEZETÉS SZEREPE, FELELŐSSÉGE, ELKÖTELEZETTSÉGE..............................................................12

3.1.1 Jogi megfelelőség.....................................................................................................12

3.1.2 Az IMIP működtetése...............................................................................................14

3.2 A TERVEZÉS INTÉZMÉNYI FOLYAMATA......................................................................................14

3.2.1 Stratégiai tervezés...................................................................................................15

3.2.2 Éves tervezés...........................................................................................................15

3.3 DÖNTÉSI FOLYAMAT..............................................................................................................16

3.4 AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS FOLYAMATA...................................................................................17

3.4.1 Emberi erőforrás biztosítása................................................................................17

3.4.1.1 Az alkalmazottak munkájának erkölcsi és anyagi elismerésénél alkalmazott

eljárásrend.....................................................................................................................18

3.4.1.2 A munkatársak kiválasztása és segítése............................................................19

3.4.1.3 A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése..................................................20

3.4.1.4 A belső kommunikációs rendszer működtetése................................................21

3.4.1.5 Belső információáramlás, a napi működéshez szükséges információk

átadásának fórumai, gyakorisága..................................................................................23

2

3.4.2 Ellenőrzés, értékelés, mérés rendszere az intézményen belül..................................25

3.4.2.1. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere..................25

3.4.2.2 Minőségügyi ellenőrzés....................................................................................34

3.4.2.3 Mérés................................................................................................................36

3.4.2.4 Értékelés...........................................................................................................36

3.5 PARTNERKAPCSOLATOK MŰKÖDTETÉSE....................................................................................42

3.5.1 Partnerek meghatározásának szabályzata.............................................................42

3.5.2 Partneri igényfelmérés szabályzata........................................................................43

3.5.3 Közvetlen partnerek igény és elégedettségvizsgálat szabályzata...........................44

3. 5. 3. 1. A közvetett partnerek igény- és elégedettségvizsgálat szabályzata.............47

3.5.4 Lefedettségi területek a partneri igényfelmérés során, indikátorok meghatározása

..........................................................................................................................................48

4. A DOKUMENTUMOK KEZELÉSÉNEK RENDJE ...................................................... 48

4.1 A VEZETŐI ELLENŐRZÉS DOKUMENTUMAI..................................................................................48

4.2 PEDAGÓGUSOK ELLENŐRZÉSÉNEK DOKUMENTUMAI.....................................................................49

4.3 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSSAL KAPCSOLATOS DOKUMENTUMOK..........................................................50

5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................................................. 50

6. MELLÉKLETEK ............................................................................................................... 52

3

Mottó:

„A minőség sohasem a véletlen műve!

Minden esetben céltudatos és koncentrált emberi erőfeszítés eredménye.”

1. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPJAI

1.1 Az intézmény bemutatása

Iskolánkra, az 5. Sz. Általános Iskolára az alsó (1-4.) és a felső (5-8.) tagozatos, nyolc év-

folyamos szerkezet jellemző, évfolyamonként négy-négy párhuzamos osztállyal.

Az alsó tagozaton iskolaotthonos formában folyik a nevelés – oktatás. A felső tagozaton szak-

tantermi rendszer működik.

Az intézmény arculatát meghatározza kínálata. Tanulóink körében az alapkészségek, képessé-

gek fejlesztését, a kreativitás növelését, a tanulás megszerettetését, a gyermeki kíváncsiság

felkeltését, az önálló tanulás képességének kialakítását, az egészséges életmódra nevelést, az

önismeret-önfegyelem fejlesztését és a továbbtanulásra való felkészítést tartjuk a legfőbb fel-

adatunknak.

Fő nevelési elvünket a tanulók sokoldalú személyiségfejlesztésében határoztuk meg az egyéni

bánásmód hangsúlyozott érvényesítésével.

A személyiségfejlesztéssel párhuzamosan kiemelt célként kezeljük a tehetséggondozást és a

hátránykompenzálást is. E célok megvalósítását szolgálják a hagyományos tanórai foglalkozá-

sokon túli különböző szervezeti formák (pl.: differenciálás osztálykeretben, csoportbontások

évfolyamszinten, szakköri munka, versenyekre való felkészítés, egyéni korrepetálások, felzár-

kóztatások, stb.). Munkánkat szakképzett logopédus és fejlesztő pedagógusok is segítik.

Az egészséges személyiség kialakításában nagy hangsúlyt kap tanulóink körében a test edzése

mellett az idegen nyelv és az informatika tanulása is.

Iskolánkban angol és német nyelv tanulására van lehetőség a nemzetiségi német nyelv tanulá-

sa mellett, melyet első osztálytól heti 5 órában tanulnak a gyermekek. Az idegen nyelveket

képzett nyelvtanárok tanítják csoportbontásban. A nyelvtanítást az informatikával együtt a

4

szülők kérésére az első évfolyamon elkezdjük órarendbe illesztve, választható tanórai foglal-

kozásként.

Szülői – tanulói igény alapján, a szintfelmérést eredményesen megírók részére 4. osztálytól

évfolyamonként 1-1 emelt szintű (heti 5 órás) csoport indítható angol és német nyelvből

egyaránt. Az emelt szintű képzésben való részvétel a teljes általános iskolai oktatás időszakára

kötelező.

Így lehetőséget biztosítunk nem pusztán a nemzetiségi német, hanem az emelt szintű nyelvok-

tatásban is arra, hogy eljuthassanak az Európai Tanács nyelvi szintelőírása szerinti B1, illetve

azt meghaladó B1 és B2 közti szintre.

Informatikát harmadik osztálytól tanítunk önálló tantárgyként.

Iskolánkban 1994-től működnek tanulási nehézségekkel küzdők számára (dyslexia, dysgra-

phia, dyscalculia) prevenciós osztályok 1-8. évfolyamig a Nevelési Tanácsadó szakvélemé-

nyére alapozva városi beiskolázással. E tanulási problémákkal küzdő gyermekek nevelése-

oktatása évfolyamonként egy-egy kislétszámú osztályban történik. 2006-2007. tanévtől

kislétszámú osztály nem indult.

A diákönkormányzat színes, szabadidős programokkal szolgálja a gyermekek kulturális igé-

nyeinek kielégítését.

A tagozaton ellátandó tevékenységi körök:

Általános iskolai oktatás

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása:

- enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése

- középsúlyos értelmű fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése

- pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

akadályozott tanulók iskolai fejlesztése (kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitás

zavar, súlyos fokú dyslexia, dysgaphia)

- cigány kisebbségi oktatás

Oktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységek

Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)

5

Pedagógiai szakszolgálat

- gyógytestnevelés

Intézményi közétkeztetés

Sporttevékenység

- diáksport

1.2 Minőségügyi előzmények

A kilencvenes évek végére megerősödő társadalmi változások, az oktatásban megjelenő

elmozdulások iskolánkban is elindítottak egy olyan fejlesztő folyamatot, amely során vál-

tozott pedagógusaink szemlélete, megújulásra való törekvése, nyitottsága.

2001-ben pedagógiai programunk átdolgozásakor – melyben a tantestület 70%-a aktívan részt

vett – fontosnak tartottuk a minőségfejlesztési munka iránti elkötelezettségünk megerősítését

egész tevékenységrendszerünkben, hiszen a kor követelményeihez igazodó, jól működő iskola

elképzelhetetlen anélkül, hogy párbeszédet ne folytatna közvetlen és közvetett partnereivel.

A minőségfejlesztés minél tudatosabb, hatékonyabb megvalósítása érdekében pályázatot nyúj-

tottunk be, amely a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi

modelljének kiépítésére irányult. A csoportos formát választottuk bízva a bázisiskola, illetve a

tanácsadó szervezet tapasztaltságában, a tőlük való hatékony tanulás lehetőségében. Pályáza-

tunk sikeresnek bizonyult. Így 2001 szeptemberétől elindult egy igen intenzív – 18 hónapig

tartó – minőségfejlesztő munka, melynek során sikerült:

• A partnereink azonosítása.

• A partneri igény- és elégedettség mérésére irányuló rendszer kidolgozása.

• A pedagógusok egyéni motiváltságának továbbfejlesztése, szemlélet váltása.

• Az intézményi önértékelési rendszer kialakítása.

• A partnerközpontú működés tudatos alkalmazása.

Javult az intézményen belüli együttműködés, s ez által a munka hatékonysága, elfogadottabb

lett a team-munka.

6

Tudatosabbá vált annak szorgalmazása, hogy iskolánk eredményeit, programjait jobban meg-

ismertessük partnereinkkel és a város közvéleményével is (média, honlap, stb.).

A pályázat sikeres megvalósításában megerősödött elkötelezettségünk a teljes körű minőség-

irányítási rendszer bevezetésére.

Gyermekszerető, nyitott, humanisztikus szemléletű tantestületünk igyekszik elérni, hogy az

iskola ne kényszerű intézmény, hanem valós lehetőségekkel teli élettér legyen.

1.3 Az intézmény szervezeti keretei minőségügyi szempontból

Az intézmény belső szervezeti egységeit, vezetői szintjeit az iskolai SzMSz tartalmazza.

Az iskola vezetéséért az igazgató a felelős. Az igazgató a feladatokat, jogköröket a

tagozatvezetővel,alsó és felső tagozatos igazgatóhelyettesekkel osztja meg. Az intézmény

egészét érintő fontos kérdésekben az iskolavezetés kikéri a nevelőtestület, a szülők, a DÖK

véleményét.

A MIP-ben meghatározott működési folyamatok elvégzése során az iskolavezetés a tervezés,

ellenőrzés, mérés, értékelés, kapcsolattartás folyamatainak szabályozása közben szorosan

együttműködik a minőségirányítási felelőssel.

7

1.4 Az intézmény szervezeti felépítése minőségügyi szempontból

2. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA

2.1 A fenntartói MIP-ből az intézményünkre vonatkozó feladatok

Az önkormányzati MIP-ben megfogalmazott célkitűzés megvalósításához intézményünknek

az alábbi fő feladatoknak kell eleget tennie:

1. A tervezett ellenőrzések előkészítése.

2. Az intézmény pedagógiai munkájának eredményessége érdekében a tervezett belső és külső

mérések, értékelések elvégzése.

3. A feladatellátás hatékonysága érdekében szervezési és gazdálkodási feladatok.

Osztályok, csoportok szervezése a Közokt.tv. 3. számú mellékletében meghatározott maximá-

lis létszámok figyelembevételével, költséghatékony működés.

Az intézményi költségvetés tervezése és felhasználása; adatközlés, egyeztetés, beszámolás

kiskincstár felállításával.

4. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, gyermeki jogok tiszteletben tartása.

5. Az oktatás színvonalának megtartása, további emelése, napközi, tanulószoba (iskolaott-

hon), könyvtár működtetése.

8

Minőségügyi felelős/

csoportTagozatvezető

Igazgató helyettesek

Partnerek: Alkalmazotti kör, gyermekek, szülők

Igazgató

Érdekvédelmi

szervezetek

6. Korszerű, sokoldalú általános műveltség biztosítása.

7. Tehetséggondozás, felzárkóztatás megszervezése.

8. Új tanulók beilleszkedésének segítése, különösen a szálkai tanulók esetében.

9. Kisebbségi kultúrához kötődő szokások, hagyományok ápolása a német kisebbségi oktatás

keretében.

10. Pedagógus-továbbképzés a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint (éves és középtávú

feladatok).

11. Együttműködés más közoktatási és közművelődési intézményekkel. Nemzetközi kapcso-

latok ápolása.

12. Az egészséges életmódra nevelés hatékonyságának folyamatos javítása.

13. A nevelés oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása (eszközbeszerzés, illetve fej-

lesztés, pedagógusok, alkalmazottak továbbképzésének biztosítása).

14. A minőségi célkitűzések megvalósuljanak.

15. Az intézményi szabályozottság megvalósuljon, ez mindig a szervezethez igazodó,

hatályos és a működés során könnyen alkalmazható legyen.

2.2 Iskolai minőségpolitikai nyilatkozat

Iskolánk, az 5. Sz. Általános Iskola elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységében,

hogy partnerei igényeit minél szélesebb körben törekszik kielégíteni rugalmasan alkalmaz-

kodva az őt ért kihívásokhoz. A munkatársak hozzájárulnak ahhoz, hogy a közösen megfogal-

mazott és elfogadott minőségcélokat megvalósítsák.

Intézményünk elsősorban a tanulók továbbhaladását szolgáló igényének kíván megfelelni.

Célunk, hogy színvonalas EU-konform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészsé-

geket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhala-

dást.

Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasz-

nos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Mindezeket jó felkészült, szakmailag igényes,

megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész, munkakörülményeikkel elégedett

munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel kívánjuk megvalósítani. Fontosnak tart-

juk, hogy a szülők aktív társként legyenek jelen az iskolában folyó munkában.

9

Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek

megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk. Szolgáltatásaink minőségének fejlesztése min-

den dolgozó személyes felelőssége.

Az intézmény vezetése és minden munkatárs elkötelezett abban, hogy a már életbe léptetett

Comenius I. modellt – mint a minőségfejlesztési rendszer egyik fő elemét – működtetjük,

fejlesztjük, amelynek keretében:

• rendszeresen vizsgáljuk partnereink igényeit, elégedettségét;

• a kapott információk alapján minőségcélokat tűzünk ki, intézkedési tervet készí-

tünk;

• javító intézkedéseket hozunk, és ezeket megvalósítjuk.

Céljaink elérése érdekében hatékony információs rendszert működtetünk, mely biztosítja az

érdekelt felek számára a szükséges információkat.

Fontosnak tartjuk, hogy munkatársaink megismerjék, megértsék, és munkájukban érvényesít-

sék minőségpolitikánkat.

2.3 Minőségcélok

Minőségcéljainkat a Nevelési programunkban megfogalmazott és elfogadott elvárások alapján

határoztuk meg.

1.) Cél: A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelő-oktató munká-

ba, folyamatos információcsere az elért eredményekről

A megvalósítás időtartama: a partneri elégedettségi mérések ütemterve szerint.

Sikerkritériumok:

• Hiteles, jól bevált mérőeszköz alkalmazása a méréshez.

• A partnerek 71-80%-a visszajelez.

• Erőforrások, értékek figyelembe vételével a visszajelzett igények beépítése illetve

beszerzése.

2.) Cél: Nyitottság, önfejlesztés és a minőségfejlesztés iránti elkötelezettség az alkalmazot-

taknál.

A megvalósítás időtartama: folyamatos

Sikerkritériumok:

• Rendszeres szakmai, módszertani továbbképzés.

10

• Belső képzések szervezése.

• A továbbképzési terv fejlesztése.

3.) Cél: Az intézmény által képviselt értékek beépítése a napi nevelési - oktatási folyamatba

A megvalósítás időtartama: folyamatos

Sikerkritériumok:

• A mérések értékelések során kimutatható pozitív változás.

• A tanulók képességei optimálisan fejlődnek, viselkedésük, fegyelmük, önfegyel-

mük javul, tudják kezelni az esetleges konfliktusokat, véleménynyilvánításaikban

nyíltak, reálisak.

4. Cél: A szervezeti kultúra fejlesztése

A megvalósítás időtartama: két irányított önértékelés között.

Sikerkritériumok:

• Klímateszttel kimutatott pozitív változás.

• A munkatársak elégedettek a munkakörülményeikkel, környezetükkel.

5. Cél: Intézményi szintű értékelési rendszer működtetése

A megvalósítás időtartama: A Pedagógiai program és az IMIP felülvizsgálat szerint

Sikerkritérium:

• Az értékelési, mérési rendszer jól működik, a tapasztalatok beépíthetők.

6. Cél: Hasznos szabadidős és tanítási órán kívüli tevékenység kialakítása

A szervezeti működésre vonatkozó célok az adott folyamatszabályozások keretében jelennek

meg a programban.

A megvalósítás időtartama: évente, folyamatos.

Sikerkritériumok:

• A szabadon választható sávok érdeklődésnek megfelelő hasznosítása.

• Tanulmányi versenyek és egyéb tehetséggondozó programok szervezése különféle

szabadidős tevékenységekkel karöltve.

• A tanév során a résztvevők számának megtartása.

11

3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER

3.1 A vezetés szerepe, felelőssége, elkötelezettsége

Cél:

Az intézmény vezetése biztosítsa a minőség iránti elkötelezettségét, a folyamatos fejlesztés-

hez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően:

• a külső és belső jogrendszer és a szabályozók előírásainak betartásával,

• a minőségpolitikai nyilatkozat és a pedagógiai program 5 évenkénti felülvizsgálatá-

val.

• az irányított önértékelés 4 évenkénti lebonyolításával,

• az éves munkatervek elkészítésével.

Az intézmény vezetője a minőségfejlesztési program megvalósítása érdekében minőségirányí-

tási felelőst bíz meg. A nagyobb feladatok ellátására, team-munkára tagokat kér fel, biztosítja

és figyelemmel kíséri ezek jogszerű működését.

Elkészíti, és rendszeresen felülvizsgálja az intézmény stratégiai terveit.

Biztosítja a működés feltételeit, lehetőséget biztosít a jogi követelmények megismerésére, és

biztosítja jogszerű működését. Megteremti az intézményi dokumentumok összhangját a válto-

zó jogszabályokkal.

Kapcsolatot tart fenn, és koordinálja a partnerekkel az együttműködést. Biztosítja az intéz-

ményben jogaik gyakorlását.

Menedzseli az intézményt.

Személyes példamutatással segíti a rendszer megvalósulását.

Felügyeli a rendszer működését.

3.1.1 Jogi megfelelőség

Az intézményvezetés egyik legfontosabb felelőssége a jogi dokumentumok megismerése és

betartása, hiszen ez biztosítja az intézmény számára a törvényes működést.

Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését

szabályozó jogi dokumentumok – központi, fenntartói és az intézmény belső szabályozói –

hozzáférhetők legyenek, azokat az alkalmazottak megismerhessék és betartsák.

12

A hozzáférhetőség és a megismerés biztosításának formái:

• Az Oktatási Közlöny, a Közoktatási törvény, a KJT, illetve más fontos rendeletek

szükség szerint nyomtatott formában megtalálhatók az igazgatói vagy igazgató he-

lyettesi irodákban.

• Sok jogi információt biztosítanak a folyamatosan bővülő Korszerű iskolavezetés és

a Tanári létkérdések című dokumentumok kötetei, melyek az igazgatói irodában és

a könyvtárban érhetők el.

• Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei a CD-jogtárban is

megtekinthetők a könyvtárban, igazgatói, igazgató helyettesi irodákban, illetve a ta-

nári szobában.

• Az alkalmazottakat, tanulókat, szülőket közvetlenül érintő szabályzatok, jogi és is-

kolai dokumentumok, illetve azok kivonatai az intézmény internetes oldalán is

megtekinthetők, CD-s formában a könyvtárból kölcsönözhetők, valamint az irodák-

ban, könyvtárban, tanári szobában elhelyezett számítógépeken bármikor hozzáfér-

hetők az érdeklődők számára.

A legfontosabb iskolai dokumentumok nyomtatott formábanMegnevezés Elérhetőség

1. Alapító Okirat Igazgatói iroda2. * Szervezeti és működési szabályzat

* Házirend

Igazgatói és igazgató helyettesi iroda, tanári, könyvtárosztályfőnökök, DÖK vezető tanári, könyvtár

3. * Pedagógiai program: Nevelési program, Egészségnevelési és Környezeti nevelés programok és Helyi tanterv

Igazgatói és igazgató helyettesi iroda, tanári, könyvtár

4. Továbbképzési program és Beiskolázási terv Igazgatói iroda5. Intézményi éves munkaterv, munkaközösségi munkatervek,

Diákönkormányzat munkaterveIgazgatói és igazgató helyettesi iroda, tanári, munkaközösség-vezetők, Iskolaszék-elnök, SzMK-elnök

6. Az éves beszámoló, félévi értekezletek jegyzőkönyve Igazgatói iroda, irattár7. Közalkalmazotti megállapodás KT-elnök, igazgatói és igazgató

helyettesi iroda8. Az intézményi ügyintézés dokumentumai, munkaügyi

dokumentumok, a gazdálkodást szabályozó dokumentumok, védelmi szabályzatok – Tűzriadó terv

Igazgatói és gazdasági irodaIgazgatói iroda, folyosók, tantermek

9. * Intézményi MIP Igazgatói és igazgató helyettesi iroda, minőségirányítási felelős, tanári, könyvtár

* Mindezek megjelenítése az iskola honlapján (http://supra.dyn.hu/).

13

A postai úton az intézményhez érkező hivatalos információk tartalmát elsőként az igazgató,

tagozatvezető tekinti át, s gondoskodik a szükséges iktatásról. (Távollétében az

igazgatóhelyettesek feladata.) A közérdekű, fontos információkat a faliújságon teszi közzé a

tanári szobában vagy átadja az érintett kollégáknak.

A pedagógiai szakmai jellegűeket megbeszélve az igazgató helyettesekkel a soron következő

munkaértekezleten tárja a nevelőtestület elé.

A külső és belső jogi szabályozók illetve más dokumentumok, rendeletek betartásának bizto-

sítása kétféle úton valósul meg az intézményben:

1.) A vezetői ellenőrzés egyik fő területe a fenti dokumentumok által megszerzett előírások

betartásának folyamatos figyelemmel kísérése.

2.) Az intézmény vezetője az érdekképviseleti fórumok – KT, szakszervezet számára a véle-

ményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll

működését is lehetővé teszi.

3.1.2 Az IMIP működtetése

Az 5. Sz. Általános Iskola Minőségirányítási programjának működtetéséért az igazgató a fele-

lős.

A minőségirányítási felelőst a vezető bízza meg a tantestület véleményének kikérésével.

A minőségirányítási felelős az iskolavezetés munkájában részt vesz.

Folyamataikat a PDCA-ciklusnak megfelelően működtetik (Tervezés – megvalósítás – ellen-

őrzés – beavatkozás).

A Minőségirányítási program felülvizsgálatát 5 évenként illetve a törvényességi előírásoknak

megfelelően végzik el.

3.2 A tervezés intézményi folyamata

Az intézményvezetés legfőbb feladata a stratégiai tervezés. A stratégiai tervezés egyenértékű

a helyi pedagógiai programmal, mely tartalmazza az alapelveket, hosszú távú céljainkat, leírja

pedagógiai folyamatainkat. Az éves tervezés a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét

tartalmazza. Az éves tervezés eljárása kijelöli azokat a területeket, amelyeknél vezetői beavat-

kozásra van szükség, és meghatározza az ebből adódó feladatokat.

14

3.2.1 Stratégiai tervezés

A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása, az is-

kola pedagógiai célrendszerének és jogállásának áttekintése és értékelése.

A folyamat leírása:

1.) A PP felülvizsgálata szeptemberben 5 évenként – többnyire a vezetési ciklus utolsó évé-

ben – történik. Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a KT-t és a szükséges tör-

vényi szabályozásokat.

2.) A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a PP módosításra, kiegészítésre

szoruló területeit, ismerteti azokat a tantestülettel.

3.) Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacso-

portok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról.

4.) A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését.

5.) November végén tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és

módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat.

6.) Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerül-

nek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt.

7.) Az így kiegészített pedagógiai programot iskolaszéki ülésen elfogadtatjuk, DÖK ülésen a

tanulókkal is megismertetjük.

8.) December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi

előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor

bővíthető. Ha hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják.

9.) Február elején az igazgató tantestületi vitára és elfogadásra bocsátja a PP fejlesztési mó-

dosításait.

10.) Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti a közvetlen

partnerekkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon.

11.) Az igazgató a második félév elején a módosított PP-t felterjeszti az önkormányzathoz el-

fogadásra.

3.2.2 Éves tervezés

A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola nevelő – oktató munkáját. Szabályozza

időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat.

15

A folyamat leírása:

1.) Júniusban – legkésőbb a tanévzáró értekezletig – az igazgató kéri a munkaközösségek

javaslatait a következő tanévre vonatkozóan.

2.) Szeptember közepén az igazgató a munkaközösségek javaslatai alapján elkészíti az

iskola éves munkatervét – mint munkaanyagot –, melynek főbb részei:

• a tanév rendje,

• a tanév kiemelt pedagógiai célkitűzései,

• tanulmányi versenyek,

• az iskolai nevelő – oktató munka ellenőrzésének részeként elvégzendő mérések,

• a feladatok ütemezése, felelősök,

• a belső ellenőrzés aktuális területei,

• tanítás nélküli munkanapok,

• beosztások, felelősök.

3.) A tanévnyitó értekezleten az igazgató a nevelőtestület elé tárja az éves munkaterv

tervezetét megvitatásra. A nevelőtestület dönt az elfogadásról.

4.) Szeptember 15-ig sokszorosításra kerül a munkaterv, s megkapják a munkaközösség-veze-

tők, a DÖK vezetők és az igazgatóhelyettes is. 1 példány kifüggesztésre kerül a tanári szobá-

ban, 1 példányt megkap az iskolai szülői szervezet képviselője, s 1 példányt elküld az igazga-

tó a fenntartónak.

5.) Ezután a munkaközösség-vezetők összeállítják, és írásba foglalják a munkaközösségi ter-

veket, melyet a munkaközösség elfogad, s az igazgató elé terjeszti. A DÖK és a szülői szerve-

zet vezetői szintén elkészítik munkatervüket, elfogadás után ők is az igazgató elé terjesztik.

6.) Az igazgató jóváhagyása után életbe lépnek a fent felsorolt munkatervek, s az egyes kö-

zösségek ez alapján végzik éves munkájukat.

3.3 Döntési folyamat

Az intézmény belső szervezeti egységeit, vezetői szintjeit az SZMSZ tartalmazza.

Az iskola vezetéséért az igazgató a felelős, az intézmény egészét érintő fontos kérdésekben

kéri a nevelőtestület, a szülők és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ezután születik

meg a döntés. Az SZMSZ szabályozza a nevelőtestületi döntések, határozatok, átruházott

feladatkörök folyamatát és a szakmai munkaközösségek tevékenységét, jogait és feladatait.

16

3.4 Az intézményi működés folyamata

3.4.1 Emberi erőforrás biztosítása

Cél: A megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének

megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet céljainak elérése.

A belépő új munkatársak az intézményi hagyományokat és az elfogadott értékeket a mentor

segítségével megismerik, és a gyakorlatban alkalmazzák.

A működés szempontjából meghatározó a pedagógusok továbbképzésének fő dokumentuma a

továbbképzési terv, mely az intézmény küldetésének, a Pedagógiai programnak a figyelembe-

vételével készül.

Az alapdokumentum alapján készítjük az éves beiskolázási tervet, melyben a partneri igények

is megjelennek. A pénzügyi fedezetét az éves költségvetési keret biztosítja.

A nem pedagógusok továbbképzéséről a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételé-

vel az iskola vezetősége dönt.

17

3.4.1.1 Az alkalmazottak munkájának erkölcsi és anyagi elismerésénél alkalmazott eljárásrend

Lépések Módszer Eszköz Felelős Érintett Határidő

1. Szempontrendszer összeállítása javaslattétel szempontsor munkaközösség-ve-zetők, minőségirá-nyítási felelős

munkatársak

aktualitás szerint

2. Kibővített vezetőségi értekezleten egyeztetés a szempontokról

javaslattétel szempontsor igazgató kibővített vezetőség

3. A szempontrendszer alapján a munkaközösségek javaslata

javaslattétel ajánlólista munkaközösség-ve-zetők, minőségirányítási felelős

kibővített vezetőség

4. Javaslatok kiértékelése értékelés ajánlólista igazgató kibővített vezetőség

5. A kibővített vezetőség jelölése a javaslatok alapján

javaslattétel jelölőlista igazgató kibővített vezetőség

6. Vezetői döntés iskolavezetés bevonásával

igazgató iskolavezetés

18

3.4.1.2 A munkatársak kiválasztása és segítése

A belépő új munkaerő kiválasztására és segítésére (figyelembe véve a jogszabályokat) az

alábbi eljárásrendet alkalmazzuk a pedagógusokra és a nem pedagógus dolgozókra vonat-

kozóan:

Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetése, pedagó-

gus munkatársLépések Módszer Eszköz Érintettek Felelős Határidő

I. Pályázat kiírása Pályázta-tás

Médiák, Oktatási Közlöny

Az adott szak-mai munkakö-zösség

igazgató

aktualitás szerint

II. Határidőre beérkező pályázatok értékelése

Dokumen-tumelem-zés

Szakmai önéletrajz

Pályázó, igazgató, ig. hely.

IV. Az intézmény céljainak megismertetése

Beszél-getés

Küldetésnyi-latkozat, Pedagógiai program

V. A feltételrendszer meg-ismertetése

Munkajogi dokumen-tumok

VI. Kinevezés döntés Kinevezés, szerződéskö-tés, munkaköri leírás

VII. Patronáló pedagógus Felkérés Megbízás Partonáló ped., ig. h.

VIII. Személyes találkozás (patronáló pedagógus)

Bemutatás Munkatársak, új munkatárs, patronáló pedagógus

A patronáló pedagógust az iskolavezetés javaslatára az igazgató bízza meg.

A patronáló pedagógus feladata:

• A belépő új kollégának napi segítséget ad.

• Az adminisztráció pontos elkészítése.

• Informális problémák megbeszélése.

• Az alapdokumentumok megismertetése.

• Az iskolai hagyományok megismertetése.

19

3.4.1.3 A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése

A továbbképzési rendszer működtetése

A 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet alapján az igazgató által elkészített s a nevelőtestület

által elfogadott ötéves továbbképzési program az irányadó az éves beiskolázási terv elkészíté-

sénél. A szempontrendszer felülvizsgálata, korrekciója 5 évente történik.

Célunk: A humán erőforrás tudatos fejlesztése a képzési rendszer kihasználásával és a peda-

gógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével, az intézmény pedagó-

giai célkitűzéseinek elérése a munkatársak egyéni elképzeléseivel összhangban.

A folyamat leírása:

1.) Minden év elején az igazgató közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számá-

ra a tanári szobában.

2.) A továbbképzésre jelentkezők március 8-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést,

melyre írásban jelentkeznek.

3.) Március 10-ig az igazgató előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket.

4.) A tantestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a

támogatandó továbbtanulók névsorát.

5.) Március 14-ig az iskola igazgatója, tagozatvezetője a KESZ vezetőivel egyeztetve

véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola

elsődleges érdekeit.

6.) Március 15-ig az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet, szükség esetén a nevelőtes-

tület jóváhagyásával módosítja.

7.) A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befi-

zetik a tandíj rájuk eső részét.

8.) A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni

a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek illetve a tantestületnek. Szakdolgozatuk fény-

másolatát leadják a könyvtárnak.

9.)A tagozatvezető, az igazgatóhelyettesek minden évben a félévi értekezleten, az igazgató az

év végi beszámolóban értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat

mely lépésénél volt szükség beavatkozásra.

20

3.4.1.4 A belső kommunikációs rendszer működtetése

Cél: a pontos, gyors információáramlással segíteni a minőségi munkavégzést.

Az információáramlás eszközei:

• faliújság,

• levél, értesítés,

• meghívó,

• szórólap, tájékoztató füzet,

• hirdetőtábla,

• iskolarádió,

• telefon, fax,

• e-mail,

Az információáramlás területei:

• vezetőségi megbeszélés,

• kibővített vezetőségi megbeszélés,

• munkaértekezlet,

• alkalmazotti értekezlet,

• alsós-felsős esetkonferencia,

• SzMK választmányi értekezlet,

• szakszervezeti értekezlet,

• munkaközösségi megbeszélés,

• Iskolaszék,

• egyéni beszélgetés,

• iskolagyűlés,

• fogadóóra

• szülői értekezlet.

21

Intézményünkben az alábbi vázlat szerint működik a

belső kommunikációs rendszer INFORMÁCIÓS FORRÁSOK

IgazgatóTagozatvezető

Igazgató helyettesek

Munkaközösség vezetők

Munkaközösség

Iskolatitkár Minőségirányítási

felelős

KT. Szakszervezet Gyermek és

ifj.véd. felelős

DÖK-vezető Iskolai SZMK, Is-

kolaszék peda-

gógus tagjai

Alkalmazotti közösség

DÖK tagok

Osztályok

Egyes tanulók

Osztály SZMK

Szülők

Egyes szülők

22

3.4.1.5 Belső információáramlás, a napi működéshez szükséges információk átadásának fórumai, gyakorisága

Kommunikációs csatorna

Információ Informált Felelős Idő/gyakoriság Bizonylat

Vezetőségi ülés A programok tervezése, értéke-lése, stratégia kialakítása

Szűk körű iskolaveze-tés

Igazgató Hétfő

Vezetőségi értekezlet Programok tervezése, értékelé-se, aktuális tájékoztatások, dön-tések

Tágabb iskolavezetés Igazgató Minden hónapban 1 alkalommal (hónap utolsó szerda)

Emlékeztető

Alakuló értekezlet Tájékoztató a nyári munkákról, a személyi változásokról, a nyá-ri táborokról, a tanév tervezésé-nek módjáról

Nevelőtestület Igazgató Augusztus 20. utáni első hétre tervezett napon

Jegyzőkönyv

Tanévnyitó értekezlet A tanév céljai, feladatai, tanév-indító munkák időterve

Nevelőtestület Igazgató Augusztus vége Jegyzőkönyv

Nevelési értekezlet Szakmai ismeretek bővítése, tapasztalatcsere

Nevelőtestület Igazgató Munkaterv szerint évente 2-szer

Jegyzőkönyv

Munkaközösségi ért. Munkaközösségi helyzetelem-zés, célok, feladatok, mérések ütemterve

Munkaközösség tagjai Munkaközösség vezető

Munkaterv szerint Munkaterv

Tantestületi ért. Aktuális témák megbeszélése Nevelőtestület Igazgató Minden hónapban szükségszerint 1 alkalommal

Jegyzőkönyv

Esetmegbeszélés Az osztályban felmerült neve-lési probléma megbeszélése

Az egy osztályban ta-nító pedagógusok

Osztályfőnök Aktuálisan Emlékeztető

23

Kommunikáció a fej-lesztő pedagógussal, gyerm. véd. felelőssel

A tanulási, magatartási problé-más tanulókhoz segítségkérés A hátrányos és veszélyeztetett tanulók jelzése, szükség esetén segítség kérése.

Oszt.f. – fejlesztő ped.

Oszt.f. – pszichológus Oszt.f. – gyerm. véd. fel.

Osztályfőnök Aktuálisan Emlékeztető

Faliújság Havi program, felhívások, rendezvényekkel kapcsolatos információk, aktuális informá-ciók közlése, Órarend, ügyeleti rend

Nevelőtestület Ig. helyettes, felelősök

Aktuálisan

Helyettesítési lapok Hiányzó pedagógusok helyettesítésének rendje

Érintett kollégák Igazgatóhelyettes Előző nap 16 óráig vagy reggel 8 óráig

Helyettesítési dosszié

Karbantartó füzet Az épületben észlelt hibák Érintett pedagógus, karbantartó

Iskolatitkár A hiba észlelésekor és visszajelzéskor

Karbantartó füzet

Telefon A kolléga hiányzásának bejelentése

Igazgatóhelyettes Kollégák SZMSZ szerint Emlékeztető

Posta Versenyfelhívások, verseny-eredmények

Továbbképzések, értekezletek

Önkormányzati információk, feladatok, rendeletek

Egyéb partnerektől származó információk

Felelősök, érintett sze-mélyek

Iskolatitkár Az igazgató szignálá-sa után azonnal vagy a nap végén

Iktató

E-mail, e-kapcsolatok Versenyfelhívások, verseny-eredmények

Továbbképzések, értekezletek Információk, feladatok

Felelősök, érintett személyek

Iskolatitkár, oktatástechnikus

Az igazgató szignálá-sa után azonnal vagy a nap végén

Iktató

24

3.4.2 Ellenőrzés, értékelés, mérés rendszere az intézményen belül

Jelen eljárás az intézményünkben dolgozó alkalmazottak által ismert és elfogadott értékelési

rendet tartalmazza, mely az alapdokumentumainkban megfogalmazott értékekre támaszkodik.

A folyamatszabályozás a vezetői kör által kidolgozott, standardizált szabályozás, amely a

PDCA logikáját követi, s melynek keretei között:

• A vezetés meghatározza az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével

kapcsolatos feladatait, hatásköröket.

• Az intézmény külső és belső méréseket végez a javítandó folyamatok megállapítá-

sára

• Az intézményvezetés meghatározza azokat a javítandó folyamatait, amelyeknél be-

avatkozásra van szükség. Ennek támogatása érdekében biztosítja a vezetés folya-

matos fejlesztési eszközrendszerét.

• Az intézménynek meghatározott időnként – 4 évente – teljes körű irányított önérté-

kelést kell végeznie, amely kiterjed a folyamatok szabályozottságára, a szervezeti

kultúrára, a folyamatos fejlesztés szintjére.

• Az intézmény vezetése meghatározza – félévente, évente – rendszerint fenntartói

szempontok alapján az intézmény működésének gyakorlatát. Ha felmerül az igény a

módosításra, akkor korrekciót végez.

3.4.2.1. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere

A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirá-

nyítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka

eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcso-

latban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal

szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja.

3.4.2.1.1. Az ellenőrzés, mérés alapelvei

Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban

(elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirend-

ben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja.

Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és

működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente – az iskolai munkaterv

részeként – összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg.

25

A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: pedagógu-

sok esetében: az igazgató, a tagozatvezető az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők, az

ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők, tanulók

esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők.

3.4.2.1.2 A pedagógiai munka ellenőrzésének területei

A) A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül:

• A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása.

• A szülőkkel való kapcsolattartás.

• A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen

fontos ellenőrzési területek:

• A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája.

• A tanítási óra felépítése és szervezése.

• A tanítási órán alkalmazott módszerek.

• A tanulók ellenőrzése, értékelése.

• A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása

a tanítási órán.

• Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése.

• A felzárkóztatás és a tehetséggondozás.

• Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítése.

• A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezése, az ezeken való részvétel.

• A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása.

• A tanulók továbbtanulásának segítése, irányítása.

• A pedagógusra bízott tanterem rendezettsége, dekorációja.

• A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az

évente összeállított – és az iskolai munkaterv részét képező – belső ellenőrzési terv

alapján.

B) A tanulók iskolai munkáján belül:

• A tanulók értékválasztása, jellemvonása.

• A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintje, az egyes

tantárgyakból nyújtott teljesítménye.

• Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenysége.

• A tanuló magatartása, viselkedése, fegyelmezettsége.

26

• A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi

tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki

munkatervek alapján.

3.4.2.1.3. Az értékelés célja

Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, té-

nyekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyi-

ben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek.

3.4.2.1.4. Az értékelés feladata

A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pe-

dagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztö-

nözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére.

3.4.2.1.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékelése

A) A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelése

A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban a következő szem-

pontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese és a nevelő munkaközösségek vezetői

folyamatosan, szóban – az érintett nevelő kérésére azonban írásban – végzik.

A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai:

a) Az óra célja és tartalma

• Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját?

• Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe?

• Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e

– a szakmai (pedagógiai) szempontoknak,

– a tudományosság elvének,

– a tanulók életkori sajátosságának?

b) Az óra felépítése és szervezése

• Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai

feladatnak?

• Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása?

27

• Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire

szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat?

• Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos,

egyéni tevékenység)?

• Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai?

c) Az órán alkalmazott módszerek

• Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre (tanári

magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb.)?

• Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk?

• Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek

fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és

összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás

módszerei stb.)

• Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre?

– Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli?

– Folyamatos-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán?

– Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez?

• A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását?

• Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók

motiválása?

• Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az

adott didaktikai feladatnak?

d) A tanulók munkája és magatartása

• Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem?

• Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya?

• Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága?

• Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a

tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői

utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?)

• Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel?

• Milyen a tanulók kapcsolata egymással?

28

e) A nevelő munkája, egyénisége, magatartása

• Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire

barátságos, biztató, együttérző?

• Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését?

• Jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség,

türelem, tekintély?

• Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai?

• Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel?

• Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét?

• Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan

oldotta meg ezeket a nevelő?

• Milyen a tanterem rendje, tisztasága?

f) Az óra eredményessége

• El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt?

• Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről?

• Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a

nevelő?

• Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához?

(Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, értő olvasás gyakoroltatása,

szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás,

összefüggések felismerése stb.)

• Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül?

g) A pedagógusok munkájának értékelése

• A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása.

– Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház,

múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi

ünnepség).

– Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.

– A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös)

programok szervezése, segítése, részvétel.

– Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel.

– A diákönkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.

29

– A diákönkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet.

– Iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel.

– A tehetséges tanulók gondozása.

– Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok

stb. szervezése, segítése, részvétel.

– A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán

belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

h) A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása.

• A gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók korrepetálása, segítése.

• Az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

i) Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség

tevékenységében.

• Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

• Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

• Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.

• Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

• Továbbképzésekben való részvétel, önképzés.

• A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez mérten

továbbadja a nevelőtestület tagjainak.

• Az iskolai munka eredményességének javítása.

• Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége.

• Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás.

• Az iskolai alapítvány működésének segítése.

• Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása

(innováció).

j) Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások.

• Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések stb.)

• A pályakezdő vagy iskolánkba újonnan került nevelők munkájának,

beilleszkedésének segítése.

• Önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelőtestület közösségi életében

(rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel).

30

k) Az iskola képviselete.

• Részvétel a szülői közösség által szervezett rendezvényeken, azok segítése, a szülői

igényeknek megfelelően.

• Tudósítások készítése és közreadása a helyi társadalom számára az iskola életével,

eredményeivel kapcsolatban a sajtóban.

• Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai tevékenységekbe.

• Érdeklődés a városi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel.

• Aktív részvétel, tisztségek vállalása a város társadalmi, kulturális, sport, stb.

életében, amennyiben erre lehetőség és/vagy szükség mutatkozik.

l) Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala.

• Előzetes felkészülés a tanítási órára.

• A motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke.

• A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek, szemléltetés,

szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés.

• A tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján.

• A nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán.

• A nevelő tanórai munkája elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását,

személyiségük alakulását)?

• A tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása a magasabb

évfolyamokon (felső tagozat, középiskola).

m) A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei,

közösségformálás.

• Megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség, napközis

csoport kialakítása.

• A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl.: szakkör, sportkör, énekkar

stb.) eredményes, közös tevékenysége.

• A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és

tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás.

• Szoros kapcsolat a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, az osztállyal kapcsolatos

gyermekvédelmi feladatok ellátása.

31

n) A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítés.

• Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége

(pl.: iskola rendezvények, ünnepélyek stb.)

• A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival.

• A nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával

(osztályfőnök a szaktanárokkal, napközis csoportvezető az osztályfőnökkel,

szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással, osztálytanító a szaktanárokkal,

különös tekintettel a tagozatváltásra).

o) Személyes példamutatás.

• A tanulókkal, a szülőkkel, a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógusetika

alapvető normáit.

• Magatartása, viselkedése, a munkához való viszony példamutató a tanulók és a

többi nevelő számára.

p) Munkafegyelem, a munkához való viszony.

• A munkaköri kötelességek teljesítése.

• A tanítási órák pontos és eredményes megtartása.

• Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása.

• Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak,

pontosság).

• A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

• A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag

szakszerű.

q) Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, döntések előkészítésében és

végrehajtásában.

• Részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő

elemzőkészség, vitakészség, önálló vélemény.

• Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában a célok

eléréséért.

r) A vezetői feladatok ellátása.

• A különféle nevelői közösségek vezetői (igazgató, tagozatvezető, igazgató-

helyettes, munkaközösség-vezetők) milyen szinten látják el az egyes vezetői

feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés.

32

• A vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok

javításáért?

s) Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal.

• Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés,

valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban.

• A nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad,

törekszik az együttműködésre.

• Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé. Egymás

segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása.

t) A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése.

• A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje.

• A tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése.

u) Szakmai felkészültség.

• Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam, felsőfokú

képzés, szakvizsga stb.)

• Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma.

• Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga.

v) A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése.

• A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása

a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és

tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál.

• Eredményes középiskolai jelentkezés elősegítése az előbb felsorolt tanulók estében

is.

w) Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése.

• A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a

különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön.

x) A tanuló továbbtanulásának, középiskolai jelentkezésének eredményei.

• A nevelő által tanított tárgyból a középiskolai felvételin elért eredmények.

33

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése

a) A nevelő-oktató munka ellenőrzését végezheti:

• pedagógusok esetében: az igazgató, a tagozatvezető, az igazgató helyettesek, a

munkaközösség vezetők, az ellenőrzésre felkért pedagógusok, valamint külső

szakértők

• a tanulók esetében: a pedagógusok, valamint külső szakértők, szaktanácsadók az

igazgatón és helyettesein kívül.

b) A vezetői ellenőrzés dokumentumai

• óralátogatások feljegyzései

• tanmenetek ellenőrzésének listája

• adminisztráció ellenőrzésének listája

• interjútervezet

• felkészítő tanárok versenyeredményei

3.4.2.2 Minőségügyi ellenőrzés

A vezetői ellenőrzés célcsoportja és szintjei:

Az ellenőrzés célcsoportjai Az ellenőrzés szintjei Megjegyzés

tanulók

Az egyes egyénA tanulócsoport (képességcsoport, osztály, stb.)A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai (KTv. 8. § (3.) bek.)Az iskola teljes tanulóifjúsága

A tanulókra vonatkozó információk összegyűjtése, feldolgozása, a taní-tás-tanulás felmérésének értelmezé-se, korrigálási feladatok, az egyéni képességfejlesztés irányának meg-határozása.

pedagógusok

Az egyes pedagógusAz adott szakmai műhelyA nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszain dolgozók Az intézményben dolgozók

A pedagógusokra vonatkozó infor-mációk összegyűjtése, feldolgozá-sa, a tanítás-tanulás felmérésének értelmezése, korrigálási feladatok, az egyéni önművelés és szakmai to-vábbképzés irányának meghatáro-zása.

a nem pedagógus dolgozók

A egyes dolgozóEgy-egy munkaterületen dolgozók az intézmény minden nem pedagó-gus munkakörben dolgozó munkatársa

A nem pedagógus dolgozókra vo-natkozó információk összegyűjtése, feldolgozása, a munkafolyamatok felmérésének értelmezése, korrigá-lási feladatok meghatározása.

A vezetői ellenőrzés:

34

Célja: Adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez

A folyamat leírása:

1.) A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit,

szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit.

2.) Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket.

3.) A minőségirányítási felelős szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet.

4.) Az igazgató szeptember elején értekezleten ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalma-

zotti közösséggel.

5.) Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbí-

zással egy időben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét.

6.) Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása.

7.) Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül.

8.) Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására.

9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak.

Az ellenőrzés eredményének adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd

az értékelési folyamat bemenete lesz.

Felelősségek és hatáskörök

Felelős Érintett Informált

1. igazgató iskolavezetés alkalmazotti közösség

2. igazgató iskolavezetés alkalmazotti közösség

3. minőségirányítási felelős iskolavezetés alkalmazotti közösség

4. igazgató alkalmazotti közösség

5. igazgató megbízottak

6. igazgató megbízottak

7. az ellenőrzést végző sze-

mély

ellenőrzött

8. delegált ellenőrző ellenőrzött

9. delegált ellenőrző ellenőrzött

35

3.4.2.3 Mérés

Célja: hogy átfogó képet kapjunk az iskolában folyó pedagógiai munkáról, nevelési-oktatási

folyamatokról.

Az intézményi mérés lehet:

a) belső,

b) külső.

a) Belső mérést végezhet:

• pedagógus,

• osztályfőnök,

• munkaközösség,

• vezetés.

b) Külső mérést végezhet:

• szakértő,

• szaktanácsadó.

A mérés témáját tekintve lehet:

• tanulóra irányuló,

• tanulócsoportra irányuló,

• iskolára mint szervezetre irányuló,

A belső és külső mérések tantervünk követelményein alapszanak, szabályozásuk és

rendszerük is ott jelenik meg.

3.4.2.4 Értékelés

Célja:

Az értékelés minden formája legyen:

• személyre szóló,

• ösztönző hatású,

• eredményességet erősítő,

• folyamatos,

• változatos,

• tájékoztató jellegű a partnerek számára.

36

3.4.2.4.1 Az éves értékelés

Célja:

Az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés

és a szükséges módosítások feltárása.

A szempontjai:

• Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsopor-

tok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai).

• A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés leg-

fontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi

szakmai anyagok).

• A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a

felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma,

versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása).

• A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység

eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése,

szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek-

és ifjúságvédelem, veszélyeztetet tanulók).

A folyamat leírása:

1.) Az igazgató május 3. hetében felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit beszámo-

lóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulá-

sának mértéke.

2.) június 15-ig a munkaközösség-vezetők, a DÖK és ifjúságvédelmi felelős, a minőségirányí-

tási felelős elkészítik éves beszámolójukat. Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés

eredményeit, értékeli a tantestület tagjainak munkáját, ismerteti a megváltozott körülményeket

(tárgyi, személyi). Az igazgatóhelyettesek összesítik az osztályok statisztikáit.

3.) Ezután az elkészíti az éves beszámolót. Dokumentumelemzéssel ellenőrzi a feladattervek,

célkitűzések megvalósulását.

4.) A tanévzáró értekezleten a 2. pontban megjelölt felelősök beszámolnak éves munkájukról.

A beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját.

5.) Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról.

6.) A tantestület elfogadja a tanév végi beszámolót.

37

7.) Az igazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön.

A minőségirányítási felelős a tanévzáró értekezlet után júniusban ellenőrzi az éves beszámoló

elkészítésének lépéseit, ahol szükséges, javaslatokat tesz a korrekciókra, melyek beépülnek a

következő éves tervezésbe.

Felelősségek, hatáskörök

A lépés

tárgya

Felelős Határidő Érintett Informált

1. Igazgató május 20-ig Területek felelősei Tantestület2. Területek

felelősei

június 15-ig Tantestület Igazgató

3. Igazgató június 20-ig Igazgatóhelyettes4-5-6. Területek

felelősei

június 20-ig Tantestület

7. Igazgató fenntartói elvárás

szerint

Fenntartó

3.4.2.4.2 Irányított önértékelés

Irányított önértékelés

Célja: a vizsgált időszakban felméri az intézmény adottságait, eredményeit, kijelöli a fejlesz-

tendő területeit.

Az önértékelés területei:

Adottságok:

• a vezetés értékelése,

• iskolapolitika és stratégia értékelése,

• az alkalmazottak irányításának értékelése,

• az erőforrások értékelése,

• a folyamatok és a szabályozottság értékelése.

Eredmények:

• a szülők és a diákok elégedettsége,

• az alkalmazottak elégedettsége,

• társadalmi szerepvállalás,

• az intézmény kulcsfontosságú eredményei, mutatói,

38

• a munkatársak részvétele, bevonásának mértéke,

• a szervezeti kultúra értékelése.

Gyakorisága:

Négyévente, november, december hónapban

Felhasznált módszerek:

• dokumentumelemzés,

• adatgyűjtés,

• kérdőív,

• fókuszcsoportos interjú,

• teszt.

Az irányított önértékelés eljárásrendje

Az irányított önértékelést a mindenkori minőségirányítási csoport tagjai végzik. Meghatároz-

zák a megkérdezettek körét a „piramis elv” alapján, minden munkaterületről. E szerint: igaz-

gató, tagozatvezető, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, alsó, felső tagozat képvise-

lői, szakszervezet, közalkalmazotti tanács egy-egy tagja, diákönkormányzat vezetője.

Az irányított önértékelést végző csoport megvizsgálja az önértékelő kérdőíveket, szükség sze-

rint módosítja az intézmény igényeinek megfelelően, ügyelve arra, hogy az értékelés eredmé-

nyei összehasonlíthatók, értékelhetőek legyenek.

A véglegesített kérdőívek a megfelelő sokszorosítás után a megkérdezettek között kiosztásra

kerülnek előzetes áttanulmányozás céljából. Az értékelést végző csoport vezetője tájékoztatást

tart a felmérés céljáról, a módszer lényegéről, magyarázatot ad a kitöltéshez. Meghatározza a

csoporttal való egyeztetés után a kitöltésre szánt időt, amely maximum két nap lehet.

A megadott napon a felmérésben résztvevők egyeztetik véleményüket, minden egyes kérdés-

ben közös álláspontot alakítanak ki, ennek alapján készül el az együtt kitöltött kérdőív. Az ér-

tekezleten elhangzottakat jegyzőkönyvben rögzítik.

A minőségfejlesztési csoport tagjai az önértékelés anyagaiból elkészíti az irányított önértéke-

lés végső összesítését. Az értékelés legyen tényszerű, derüljenek ki belőle az intézmény erős-

ségei, gyengeségei, a fejlesztendő folyamatok, tevékenységek és területek. Az alkalmazotti ér-

tekezleten kerül sor a legitimációra. Itt történik meg a fejlesztésre váró területek prioritásvizs-

gálatára, a megvalósítás lépéseinek meghatározására. Az intézmény vezetője intézkedési ter-

vet dolgoz ki a fejlesztendő területek megoldására.

39

Dokumentáció:

A kitöltött kérdőíveket 4 évig őrizzük meg.

Az elemzés során keletkezett dokumentumokat a Minőségügyi kézikönyvben tároljuk.

40

Az irányított önértékelés eljárásrendje

Feladatok Módszer Résztvevők Felelős Hat. idő1. Az önértékelést végző team megalakulása, összetétel meghatározása

Csoportmunka, megbeszélés Int. vezető, team tagok Int. vezető November 2. hete

2. Az önértékelést végző team tájékoztatása, az önértékelés területeinek, módszereinek áttekintése

Előadás, dokumentumelemzésTeam tagok

Int. vezető Minőségirányítási felelős

November3. hete

3. Az önértékelés ütemtervének meghatározása, a team javaslatai a módszerek alkalmazásához

Ötletbörze, beszélgetés, dokumentumelemzésTeam tagok

Minőségirányítási felelős

November 4. hete

4. Adatgyűjtés az önértékeléshez, az egyéni kérdőívek kitöltése

Dokumentumelemzés, kérdőíves felmérés, interjú, megbeszélés Team tagok Minőségirányítási

felelős

November 4. hete, december első hete

5. Az adatok elemzése, rendszerezése, kérdőívek feldolgozása

Számítógépes feldolgozás Team tagok Minőségirányítási felelős

December2. hete

6. A bevont alkalmazotti kör konszenzusos kérdőívek kitöltése

Megbeszélés, vita Team tagok Minőségirányítási felelős

December3. hete

6. A bevont alkalmazotti kör konszenzusos kérdőívek kitöltése

Megbeszélés, vita Team tagok Minőségirányítási felelős

December3. hete

7. Az irányított önértékelés elkészítése területenként, összegzés

Team tagok Minőségirányítási felelős

Január 3. hete

8. Módszerek és eljárások felülvizsgálata Ellenőrző listázás Team tagok Minőségirányítási felelős

Január vége

9. Legitimáció Előadás, vita Int. vezető, alkalmazotti kör Int. vezető Február első hete

10. Beavatkozás, tájékoztatás Projekttervezés Int. vezető Int. vezető Február vége

41

3.5 Partnerkapcsolatok működtetése

Cél: A partneri igény és elégedettség felmérésével az intézmény megfelelő információkkal

rendelkezzen az állandó minőségjavításhoz.

A partneri igény- és elégedettségmérés meghatározását az alábbiak szerint tervezzük.

3.5.1 Partnerek meghatározásának szabályzata

Tevékenység Felelős Ideje Érintettek InformáltA partnerek összegyűjtése, a változások átvezetése

minőségirányítási felelős augusztus 1-től

szeptember 30-ig

minőségirányítási felelős tantestület

A partnerek listájának az iskola dolgozói elé tárása

minőségirányítási felelős októberi

munkaértekezleta pedagógus és nem pedagógus dolgozók

munkacsoport tagjai

A lista áttekintése, kiegé-szítése, javaslattétel

minőségirányítási felelős október vége a pedagógus és nem

pedagógus dolgozókmunkacsoport tagjai

A legfontosabb partnerekkel a kapcsolatfelvétel (tanulók, szülők, pedagógusok és nem pedagógusok)

szakterületek felelősei

folyamatos szakterületek felelősei

tanulók, szülők, pedagógusok, nem pedagógusok

A partnerlista véglegesítése, a partnerek csoportosítása, képviselők egyeztetése

szakterületek felelősei

október 31.minőségirányítási felelős tantestület és nem

pedagógusok

Az iskola vezetése szükség szerint felülvizsgálja az adott évben a partnerek meghatározását,

azonosításának folyamatát.

42

3.5.2 Partneri igényfelmérés szabályzata

Partner megnevezése Mintavétel Az igényfelmérés módja

Az igényfelmérés gyakorisága

Elfogadási kritérium(elfogadható választási arány)

Pedagógus mindenki kérdőív évente 80%

Tanulók

tanulói névsorban minden negyedik – a minőségirányítási felelős irányításávala tagozaton: 1-4. o.5-8. o. véletlenszerű

kérdőív

interjúkérdőív

kétévente 80%

Szülők

tanulói névsorban minden negyedik – a kiválasztott tanuló szülőjea tagozaton: 50% véletlenszerűen

kérdőív kétévente 70%

Alkalmazottak interjú kétévente

Önkormányzatok Polgármester Műv. Iroda Közgazd.Iroda, Szálka polgármestere, Művelődési Biz. vezetője

interjú kétévente

Óvodák interjú éventeKözépfokú oktatási intézmények kérdőív kétévente 70%

Német Kisebbségi Önkormányzat interjú kétévente

Babits Mihály Művelődési Központ és Gyermekek Háza

kérdőív kétévente visszaküldött kérdőív

Nevelési Tanácsadó interjú kétéventeTanulási Képességet Vizsgáló Bizottság interjú kétévente

Logopédus interjú kétéventeRoma Kisebbségi Önkormányzat interjú kétévente

Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálat kérdőív kétévente visszaküldött

kérdőívWosinsky Mór Megyei Múzeum kérdőív kétévente visszaküldött

kérdőívTankönyv – Ker Bt. interjú éventeIskolaegészségügyi Szolgálat fogorvorvos, iskolaorvos, védőnő

interjú kétévente

Marosi Bt Büfé interjú kétévente

TIT kérdőív kétévente visszaküldött kérdőív

43

3.5.3 Közvetlen partnerek igény és elégedettségvizsgálat szabályzata

Cél:

Információt kapjunk arról, hogy közvetlen partnereink mennyire elégedettek intézményünk-

kel, melyek az elvárásaik, igényeik iskolánkkal szemben.

Érintettek köre

• pedagógusok,

• tanulók,

• szülők,

• nem pedagógusdolgozók, pedagógiai asszisztensek

• önkormányzatok,

• óvodák,

• következő iskolafokozat,

• német kisebbségi önkormányzat,

• roma kisebbségi önkormányzat.

A felmérés gyakorisága

• A pedagógusok és óvodák esetében minden tanév október-november hónapjában

kerül sor.

• A tanulók, szülők, nem pedagógusdolgozók, fenntartó, következő iskolafokozat,

német és roma kisebbségi önkormányzat esetében minden második tanév október-

november hónapjában kerül sor.

Mintavételi eljárás

• Pedagógusok esetében: minden pedagógus.

• Szülők, tanulók korében: 1-8. évfolyamig az osztálynévsorok alapján minden 4.

A tagozaton 1-4. osztály egyéni interjúval a tanulók 20 %-a, 5-8. osztályban a

tanulók 60 %-a kérdőívvel.

• Nem pedagógus dolgozók esetében: minden dolgozó.

• Önkormányzatok esetében: a polgármester; Művelődési Sport- és Közgazdasági

Iroda vezetője; Szálka polgármestere és Művelődési Bizottsága vezetője.

• A következő iskolafokozat esetében: a város valamennyi középfokú intézményének

vezetője.

• Német kisebbségi önkormányzat esetében az önkormányzat vezetője.

• Roma kisebbségi önkormányzat esetében az önkormányzat vezetője.

44

Mérőeszköz

• kérdőív: pedagógus, tanuló, szülő, következő iskolafokozat,

• interjú, a tagozaton 1-4. évfolyam, nem pedagógus dolgozó, önkormányzatok,

óvodák, kisebbségi önkormányzatok.

A kérdőívek felvétele

• Pedagógusoknál: kiosztása az novemberi munkaértekezleten, visszaadása 2 napon

belül zárt borítékban, név nélkül.

• Tanulóknál: a megjelölt időszakban kisebb csoportokban történik, név nélkül,

tanári felügyelettel, délután.

• Szülőknél: az osztályfőnökök juttatják el – tanulói segítséggel – a megjelölt

időszakban; visszaküldése 1 héten belül zárt borítékban, név nélkül.

• A következő iskolafokozatnál: az intézményvezetők postai úton, kísérőlevéllel.

Az interjúk felvétele

• Az érintettekkel (nem pedagógusdolgozók, önkormányzatok, német és roma ki-

sebbségi önkormányzatok, óvodák) előre egyeztetett időpontban a minőségfejlesz-

tési team tagjai, valamint az érintett szakmai szervezetek egy-egy képviselője

végzik.

A kérdőívek feldolgozása

• Az adatokat a kitöltését követő 2 héten belül a minőségfejlesztési team tagjai rögzí-

tik, dolgozzák fel.

Az interjúk elemzése

• Az interjúkról készült feljegyzéseket az interjút végzők dolgozzák fel 2 héten belül.

Visszajelzés az érintetteknek

• Pedagógusoknak a pedagógus felmérésről: az elemzést követő munkaértekezleten a

tantestület tájékoztatást kap a mérés eredményéről, és szükség szerint dönt a fej-

lesztendő területekről.

• Tanulóknak a tanulói felmérésről: DÖK-üléseken és az osztályfőnöki órákon érte-

sülnek a felmérés tapasztalatairól az elemzést követő 2 héten belül.

• Szülőknek a szülői felmérésről: a félévi szülői értekezleteken, az azt megelőző

SZMK értekezleteken.

• Nem pedagógus dolgozók: az elkészült dokumentumokból értesülnek a kérdőívek

tapasztalatairól.

45

• Az iskolai könyvtárban tesszük hozzáférhetővé az elkészült dokumentumokat.

• Önkormányzatok: az elkészült dokumentumokból értesülnek a kérdőívek, interjúk

tapasztalatiról.

• Óvodák: az adott tanévben az intézmények által rendezett szakmai napon kapnak

tájékoztatást.

• Következő iskolafokozatok: az elkészült dokumentumokból értesülnek a kérdőívek,

interjúk tapasztalatiról.

• Német kisebbségi önkormányzat: az elkészült dokumentumokból értesülnek a

kérdőívek, interjúk tapasztalatiról.

• Roma kisebbségi önkormányzat: az elkészült dokumentumokból értesülnek a

kérdőívek, interjúk tapasztalatairól.

Az eljárás folytatása:

A minőségirányítási team a félévi munkaértekezleten tart összefoglaló, elemző tájékoztatást a

partneri mérésekről, és javaslatot tesz a fejlesztendő területekre. Ezt követi a tantestületi vita,

majd a megvitatott javaslatok elfogadása.

Az értekezletet követő 2 héten belül megalakulnak a minőségi körök az önként jelentkezők-

ből, illetve a minőségirányítási felelős által felkért kollégákból.

A teljes dokumentumok a tanáriban, a könyvtárban tesszük hozzáférhetővé.

46

3. 5. 3. 1. A közvetett partnerek igény- és elégedettségvizsgálat szabályzata

Partnerek megnevezése Mérés módszere Mérés gyakorisága A mérést végző személyek neve, felelős

A partnerek tájékoztatása

Babits M. Művelődési Központ és Gyermekek Háza

kérdőív kétévente október -november

minőségfej-lesztési team

Az iskolakönyvtár-ban elhelyezett do-kumentumok

Liszt Ferenc Művészeti Iskola

kérdőív kétévente október-november

minőségfej-lesztési team

Az iskolakönyvtár-ban elhelyezett dokumentumok

Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolai Kar Gyakorló Általános Iskola

kérdőív kétévente minőségfej-lesztési team

Az iskolakönyvtár-ban elhelyezett dokumentumok

Családsegítő KözpontGyermekjóléti Szolgálat

kérdőív kétévente minőség-fej-lesztési team

Az iskolakönyvtár-ban elhelyezett do-kumentumok

Wosinsky Mór Megyei Múzeum

kérdőív kétévente minőség-fejlesztési team

Az iskolakönyvtár-ban elhelyezett dokumentumok

TIT kérdőív kétévente minőségfej-lesztési team

Az iskolakönyvtár-ban elhelyezett do-kumentumok

Nevelési Tanácsadó interjú kétévente minőségfej-lesztési team

Az iskola könyvtár-ban elhelyezett dokumentumok

Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság

interjú kétévente minőség-fej-lesztési team

Az iskola könyvtár-ban elhelyezett dokumentumok

Logopédus interjú kétévente minőségfej-lesztési team

Az iskola könyvtár-ban elhelyezett do-kumentumok

Roma Kisebbségi Önkormányzat

interjú kétévente minőségfej-lesztési team

Az iskola könyvtár-ban elhelyezett dokumentumok

Tankönyv – Ker Bt interjú évente minőségfej-lesztési team

Az iskola könyvtár-ban elhelyezett dokumentumok

Iskolaegészségügyi Szolgálat

interjú kétévente minőségfejle-sztési team

Az iskola könyvtár-ban elhelyezett dokumentumok

Marosi Bt interjú kétévente minőségfej-lesztési team

Az iskola könyvtár-ban elhelyezett dokumentumok

A partneri mérések kezdő időpontja:

2004/2005.

• pedagógusok,

• óvodák,

47

• Tankönyvker.

2005/2006.: Teljes körű partneri mérés

2007/2008.: Irányított önértékelés

2008/2009.: Teljes körű partneri mérés

3.5.4 Lefedettségi területek a partneri igényfelmérés során, indikátorok

meghatározása

Cél:

A kérdőívek, interjúkérdések az egymásra épülés és az összehasonlíthatóság kritériumainak

feleljenek meg.

Az eredményességi mutatók az 1-5-ig terjedő skálán jelennek meg a minőségfejlesztést

döntően meghatározó közvetlen partnerek esetében.

Amennyiben a megjelölt eredményességi mutatókat elérjük, elégedettek lehetünk, s

igyekszünk azt megtartani. Ha nem érjük el, intézkedési tervben határozzuk meg a

tennivalókat.

4. A DOKUMENTUMOK KEZELÉSÉNEK RENDJE

A minőségirányítási dokumentumokat az iskolában érvényben lévő Ügyviteli és iratkezelési

szabályzat szerint kezeljük.

Hozzáférhető minden alkalmazott számára az igazgatói irodában elhelyezett nyomtatott pél-

dány, illetve a tanáriban lévő számítógépeken lévő anyagon.

4.1 A vezetői ellenőrzés dokumentumai

• óralátogatás feljegyzései,

• tanmenetek ellenőrzési listája,

• naplóvezetés, anyakönyv, bizonyítvány, tájékoztatók kitöltésének megléte,

• tanulók írásos munkáinak ellenőrzése az éves munkaterv szerint,

• alapdokumentumok módosítása,

• adminisztráció ellenőrzése,

• félévi, éves beszámolók,

• munkaértekezletek forgatókönyve.

48

4.2 Pedagógusok ellenőrzésének dokumentumai

• dolgozatok, témazárók, feladatlapok,

• tájékoztató,

• tanulók írásbeli munkái,

• osztálynapló, napközis napló,

• beszámolók a félévi és az év végi értékeléshez.

A fenti dokumentumok kezelésére vonatkozó eljárások megtalálhatók az SZMSZ-ben, a peda-

gógiai programban, a helyi tantervben és az éves munkatervben.

49

4.3 A minőségirányítással kapcsolatos dokumentumok

Megnevezés KészítőjeMegőrzési

hely idő

1. Partneri adatbázis Minőségirányítási team Comenius iktató határozatlan 2 évente módosítás

2. Eljárási rendek, szabályzatok az igényfelmérésre vonatkozó-an

Minőségirányítási team Comenius iktató határozatlan 2 évente módosítás

3. Kérdőívek (partneri) Minőségirányítási team Comenius szekrény

2 év

4. Az eredmények összegzése, elemzése

Minőségirányítási team Comenius iktató 2 év

5. Intézkedési terv (munkatervek)

Minőségirányítási team Comenius iktató 2 év

6. Irányított önértékelés Minőségirányítási team Comenius iktató 4 év

7. Alkalmazotti értekezletek jegyzőkönyvei

Felkért jegyzőkönyvvezető

Comenius iktató 4 év

8. Információk közvetítése (levelezés a partnerekkel)

Minőségirányítási team vezetője

Comenius szekrény

4 év

9. Kiegészített PP Munkacsoport Comenius iktató 5 év

10. Éves beszámolók Tantestület felelősei Irattár ½ év

11. Szempontlista a minőségügyi ellenőrzéshezIdő- és felelősségmátrix

Vezetői kör, igazgató Minőségirányítási kézikönyv

5 év

12. Ellenőrzési lista Delegált Minőségirányítási kézikönyv

1 év

13. Elektronikus adatbázis A feljegyzést végző Minőségirányítási kézikönyv

5 év

* Az adatkezelés, ügyiratkezelés szabályai szerint.

5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Minőségirányítási Program (MIP) a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tör-

vény 40. § (10) és (11) bekezdése, valamint a COMENIUS 2000 Közoktatási Minő-

ségfejlesztési Program I. modellje alapján készült.

A minőségirányítási program felülvizsgálatát el kell végezni:

50

• a tantestület által elfogadott 5 évenként,

• ha azt jogszabály változás teszi kötelezővé,

• a kibővített iskolavezetés döntése alapján,

• a tantestület minimum egyharmados kérésére.

A Minőségirányítási Program elfogadása és jóváhagyása

A Minőségirányítási Program felülvizsgálatának módosításait az alkalmazotti

közösség elfogadta a 2008. szeptember 30-án tartott értekezleten.

Hatályba lépése a fenntartó jóváhagyását követően.

……………………………… P. H ………………………………

Pereczesné Deák Judit Fetzer Györgyi

Közalkalmazotti Tanács elnöke igazgató

Az. 5. Sz. Általános Iskola Minőségirányítási Programját az Iskolaszék az SZMK

vezetőségével kiegészítve a 2008. október 13-án elhangzottak alapján megvitatta, és

azt elfogadásra javasolta.

……………………………… P.H ……………………………….

Iskolaszék elnöke Tóthné Békefi Teréz

SzMK vezető

Az. 5. Sz. Általános Iskola Minőségirányítási Programját az iskolai diákönkormányzat 2008.

október 14-én véleményezte és elfogadta.

…………………………….

Tornyos Marianna

DÖK vezető

51

6. MELLÉKLETEK

A Minőségirányítási Program kiegészítése az 1993. éviLXXIX. Törvény 40. § (11) bekezdés

szerint.

1. Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, a pedagógus munkakörben

foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjai, az értékelés rendje

2. A kompetencia mérések eredményeinek hasznosítása az intézményi munkában

A Minőségirányítási Program kiegészítésének (1.2. sz. melléklet) elfogadása és jóváhagyása:

A mellékleteket a tantestület megvitatta és jóváhagyta a 2008. szeptember 30-án tartott

testületi értekezleten.

Hatályba lépése a fenntartó jóváhagyását követően.

……………………………… P. H ………………………………

Pereczesné Deák Judit Fetzer Györgyi

Közalkalmazotti Tanács elnöke igazgató

……………………………… P.H ……………………………….

Tornyos Marianna Tóthné Békefi Teréz

DÖK vezető SzMK vezető

……………………………….

Iskolaszék elnöke

52