71 Szombat, 1976. február 14.

Szőrme- és bőráruk exportja

A TANNIMPEX Külkeres - ha rmad ik legnagyobb expor-kedelmi Vállalat külföldi — tá ló ja — csak ez évtől szál -NSZK-beli , angliai és az l í t j ák a vegyes vál la la t köz-osztrák vegyes vál la la ta i most reműködésével . Ezek közül is t a r t j á k évi közgyűléseiket, a m a i d ivat igényeknek meg-e r t ékehk az e lmúl t évi ex - felelően f ő l e e a sportkesz-£ S ^ - ^ 2 | e h a n g o l j á k e Z é v i tyúkét veszik a külföldi p a r t -

nerek. f e lada ta ika t . A Gota vegyes vál la la t

1972-ben a laku l t meg s tu t t -gart i székhellyel, a TANN-I M P E X egyik legfontosabb tőkés piacán. A Gota napok-b a n megtar to t t tanácskozá-sán mind a magyar , m ind a nyuga tnémet par tnercégek képviselői e l ismerően szóltak a vegyes vál la la t munká já ró l . Az e lmúl t 3—4 év a la t t ugyanis jelentősen nőt t a külkereskedelmi vál la la t k i -v i te le az NSZK-ba a — Go-ta -n keresztül — s tavaly m á r csaknem 15 mill ió m á r -ka ér tékben száll í tot tak szőr-m e - és bőrkonfekció árut , bőrdíszműcikket és cipőt. 1976-ban további 15—20 szá-zalékos exportnövekedéssel számolnak.

A TANNIMPEX d p ő e x -po r t j a a m ú l t évben vissza-esett , de az idei év re m á r ismét nagy mennyiségben rendel tek az NSZK-cégek. A kesztyűket — amelyekből egyébként hazánk a vi lág

Brigádok szerződése

Szocialista szerződést í r alá ma délután a dunaújváros i Munkás Művelődési Köz-pontban a Dunai Vasmű hen-gerművének és a székesfe-hérvár i Ikarus-gyár szerelő-üzemének szocialista br igád-ja az autóbuszokhoz gyártot t lemezek minőségének jav í tá -sáról .

G y e n e s K A l m a n f e l v é t e l e

A napokban rendezték meg Szegeden, a DÉLÉP központi telepén a szakmunkástanulók megyei versenyét a „Szakma kiváló tanulója" címért. A szegedi 600-as intézet, a vásár-helyi 602-es és a makói 601-es intézet tanulóit 3—3 fős gárda képviselte. A versenyen külön pontozták az elmé-leti és a gyakorlati ismereteket. A megyei versenyen a sze-gedi 600-as intézet növendékei kerültek az első, a máso-dik és a harmadik helyre. Granyák Péter, Szölősi Ferenc és Király József volt a sorrend. A tanulók szakoktatója Németh Ferenc. Az első helyzett Granyák Péter részt vesz az országos döntőn. Képünkön: A versenyzők egy csoportja

az írásbeli föladatokat dolgozza ki.

Gimnazisták Kislelek éleiében Kistelek kul turá l i s m ú l t j á -

ban jelentős mozzanatként é r tékel ik a középiskolai ok-ta tás bevezetését és a gim-náziumi épület á tadását . A ké t évszám 1953. és 1963. Te-há t több m i n t tíz éve, hogy a középiskolai okta tás mél tó helyet kapot t a nagyközség életében. Nem azér t em-legetem a múl ta t , m in tha most — lépéshá t rányban len-n e — elvesztette voJna az iskola a tíz évvel ezelőtt kivívott előkelő pozícióját a község életében. Az iskolai oktatás , a mozgalmi élet ma is e l ismert a já rásban. Most nem erről a dicséretes do-logról, hanem a gimnázium és a napró i -napra szépülő, modernizáló nagyközség közti viszonyról van szó.

A múl tban tekintélye volt az iskolának, tanulói é len-j á r t ak a fa lu fe lemelkedé-séért vívott harcban . Orosz-lánrészt válla: lak a műve-lődési ot thon munká jábó l , segítet ték a közműve'ődését . Mi a helyzet most? Hazud-na az illető, ha azt monda-ná, hogy a mostani g imna-zis tákat nem lehet látni az ünnepi megmozdu 'ásokon. Ott vannak minden jelentós eseményen. De ez ma m á r kevés. Kitől vá r jon lendüle-tet , eme 'kedés t a község, ha nem a f ia ta loktól? Ebből a szempontból vezető szerep il letné meg a középiskoláso-kat . Ilyen és ehhez hasonló gondolatokról beszélgettünk az il letékesekkel, magukkal az érdekeltekkel . A kérdés m i n d ' g ugyanaz?

Miér t nincs kiemelkedő szerepe a g imnáz iumnak?

— Kényes, büszke pávák a lányok — kezdi az egyik f iatal szerelő. — Én nem is foglalkozom velük. Mind olyan beképzelt és nagyra t a r t j a magát . Jö t tek ide m ű -sorozni, de látszott r a j tuk , hogy lekeze 'nek bennünket .

Kurucsai Erzsébet IV. osz-tályos gimnáziumi tanuló a Szolidaritás alapszervezet t ag j a : — Eleiben a Tejüzem KISZ-eseivel vol tak közös rendezvényeink (november 7-re, nők napián) , de szép lassan e lmaradoztak, mert úgy éreztük, nem tartanak

rá i gény t Nem keres ték a kapcso la to t Visszahívtuk őket, de nem jöt tek el. Sze-r e t t ünk volna színházba is együt t menni , de nem lehe-tet t összeegveztetni az i d ő t Az ú j akc ióprogramban sze-repel a testvér-alapszervezet-tel való együt tműködés. A téesszel is próbálkoztunk.

Egyik a másika t h ibázta t -ja. Bizonyára valahol csak itt lehet a ba j .

A községi alapszervezet t i tkára, Kollár József azt m o n d j a :

— Félünk a gimnazis ták-tól? Az a laku landó k lubunk-ban a többi KlSZ-szervezet-re támaszkodunk. R á j u k le-he t alapozni.

— Nincs időnk, annyi az elfoglaltság — panaszol ja Si-sák Gizella, az Angéla Davis alapszervezetből —, fél ke t -tőig tanítás, azután kötelező program fél ötig. — Minden napra ju t valami, sportból, klubból, mozgalmi életből — persze »azért néha tanuln i is kell.

Kerí tésen belüti élet, el-zárkózottság. Ez lenne a he-lyes?

Németh Imréné igazgató-helyet tes szer int :

— Nagyon el foglal tak a d iák ja ink , úgy érezzük, ele-gendő az, ami t itt kapnak . Fáradságos lenne számukra , ha még a község kul turá l i s m u n k á j á b a n is részt venné-nek. Aki tehetséges, i t t is megta lá l ja az érvényesülés módjá t . Rendszeresek a kap-csolataink az á l ta lános isko-lákkal, 22 ifivezető segíti a mozgalmi m u n k á j u k a t

A pedagógusok vezető he-lyet fog la 'nak el a nagyköz-ség életében. Az i f júság gondja i t b izonyára lá t ják , ismerik ők is. Hatással van-nak a gyermekek fej lődésé-re, je l lemvilágára. Az ér-deklődést lehet mestersége-sen növelni vagy csökkente-ni, de a hal lot tak a lap ján , a lá tot takból ítélve nem min-dig a gimnazisták zárkóznak el a falutól. Néha a fa lu se közeledik a g ímnáz 'um felé. Pé ldaként á l l jon itt a leg-fr issebb esemény. Évek óta ha ta lmas mozgolódást, zson-gást okoz a sza 'agtűző bál e 'őkészi"ete. Ki mehe t be. milyen ö ' tözetben, hogyan, sötét legyen-e a teremben

vagy világos stb. Ál landó zsörtölődés a f iatalok, á l l an-dó fejcsóválás és persze dön-tési jogosultság, a tanárok részéről. Igaz, hogy néha zú-golódásba ütközik a kötelező előírás a g imnáziumi ren-dezvényeken, a sötét ruha , fehér ing, nyakkendő való-j ában m á r k iment a divat-ból, de azért évente egyszer-kétszer nem ron t j a a f a r -mernadrágos elegancia képét.

Ha a közeledés és a tisz-teletadás közös nevezőre jut —, és ez az idei akcióprog-ramokból világosan k i tűnik —, akkor a kisteleki gim-nazis ták és a fa lu i f j ú m u n -kásai megta lá l j ák az össze-fogás folyosóját, amelyen ta-nár i segédlettel haladva, jó i rányba terelődik, összefo-got tabb lesz a ma még kis-sé kuszál t képet m u t a t ó if-júsági mozgalmi é l e t

Majoros Tibor

Beszámoló taggyűlésekről jelentjük

Rész és egész Megkérdeztem a mel le t tem

ülőktől a gumigyárban, hogy hányan szólnak hozzá tag-gyűlésen. Egy át lagos tag-gyűlésen. „Kevesebben, min t most, a beszámolón." Most a há rom alapszervezet száznál több jelenlevő t ag ja közül hé t hozzászóló volt (egy munkás) , va lamin t dr .Tatai Ilona, a T a u r u s Gumi ipar i Vállalat vezérigazgatója és Veres Ferenc, a városi p á r t -bizottság munka tá r sa .

Pedig a beszámoló igen alapos, több hozzászóló sze-r in t nagyon is k r i t ikus volt. Mer t való igaz, tavaly ki -emelkedően jó gazdasági évet zárt a T a u r u s szegedi gumigyára — s a csúcsvezc-tőség beszámolója is éppen a termelési kérdésekkel foglal-kozott részletesebben —, de nem ti tkolták, hogy a tavalyi lendület sem lesz elég az idei fe ladatok megoldásához. Ez természetesen egyút ta l azt is jelenti , hogy a legki-sebb h ibá t is meg kel l ta lá l -ni, ami tavaly volt, még okosabban kell gazdálkodni , és még fegyelmezet tebben kell dolgozni.

Az egyik hozzászóló igen szemléletesen fe jez te ki, hogy a t e rmelésben is, meg a p á r t m u n k á b a n is sok kicsi hibából elég jó lista jön ösz-sze. Egy kicsi rész lóg, egy kicsi rész az anyagh iány mi-a t t ténfereg — s a m u n k a -idő-kihasználási százalék — mínuszban persze — csak-n e m veri a 30 száza lékot A p á r t m u n k á b a n is: egy kis rész nem fizet rendesen tag-dí ja t , egy kis rész n e m vesz részt az okta tásban, nem végzi el a p á r t m u n k á t , nem szól hozzá soha taggyűlé-sen . . . S h a megnézzük — mond ták — az „egy kis rész" mindig ugyanazokat az em-bereket jelenti .

De „egy kis rész" is rossz fényt vet a nagy egészre. S ezért foglalkoztak vele olyan heves hozzászólásban, hogy — amin t Klötzl János , a pártvezetőség t i tkára az ösz-szefoglalóban e lmondta — szinte ekörül forgot t a be-széd, pon tosabban : az a lap-szervezeti m u n k a javí tása körül. A pár t tagok akt ivi tása az a lapszervezetekben edző-dik, a pár t tagok ha tása pe-dig az egész kol lekt ívára kell, hogy k i t e r j ed jen . A gu-migyári pártvezetőség éppen azt hangsúlyozta a beszá-molójában, hogy legyen minden pá r t t agnak pár tmeg-bízatása, aminek teljesítését a taggyűlés ellenőrizze. S ak-kor kiderül , hogy ki az, aki-nek a magatar tása , politikai akt ivi tása n e m megfelelő. Mert az természetes — mondták el — pár t tagoknál

n e m lehet elnézni, hogy ké-sőbb jön a munkahe lyére , korábban fejezi be a m u n -kát , vagyis a pé ldamuta t á s a lapkövete lmény, de ez mind n e m elég. A pár t tagok is egyre többet v á r n a k egy-mástól , s ehhez az kell, hogy aktivizálni t u d j á k egymást . E r r e törekedni kell, de ho-gyan lehet el is é rn i? Fel té t -lenül a kommuni s t a nevelő-munkáva l , s a pá r t fó rumok demokra t ikus légkörével. Mint e lmondták , szervezetten és rendszeresen t a r t anak taggyűléseket , a pár tcsopor-tok m u n k á j a is javul t , most m á r a n n a k a n é h á n y n a k — az egy kis résznek?— a meg-mozgatása következzék. Nem véletlen, hogy ezt, a tag-könyvcserét megelőző beszél-getésekkor fe lvet ik ma jd ! A gumigyárban is, m á s u t t is.

Mer t mozgatója , m o t o r j a csak úgy lehet ennek a nagy gyárnak a k o m m u n i s -ták közössége, h a akt ív , m u n k á b a n áldozatkész, pol i-t izálásban hangadó a tagság.

Nincs a r r a semmifé le sza-bály vagy elvárás, hogy mennyi hozzászólónak kel le-ne lennie egy beszámoló taggyűlésen. Ha jó a beszá-moló, sokan úgy vélik, f o n -tosat nem t u d n a k hozzáfűz-ni. Aki n e m érzi igényesnek, te l jesnek a beszámoló a n y a -gát, azon töp renghe t : az fontos-e tényleg, ami t ő hoz-zá tudna fűzn i? De azér t — engedtessék meg — n e m csupán hangula t i kérdés , hogy szívesen hozzászólnak-e a pár t tagok, vagy gát lása ik-ka l küszködve hal lgatásba merü lnek .

Sz. M.

Közérdekű vizsgálatok

A városi-járási NEB idei tervei A népi el lenőrzés is azok

közé a szervek közé ta r to-zik, amelyek m u n k á j á t n e m -csak visszatekintve é rdemes olykor összefoglalni, hanem néha e lőre tekintve is hasz-nos összegezni terveiket , e l -képzeléseiket . Ez m á r csak azért is jó, m e r t az i lyesfa j ta összegezésekből is ny i lvánva-lóvá válik, hogy a nép i el-lenőrzés munkájában jól kö-veti a társadalom életének változásait, érzékenyen rea-gál közérdekű gondjainkra, problémáinkra. Tükrözi mindezt a város i - já rás i népi ellenőrzési bizottság idei m u n k a t e r v e is.

Munka t e rvükben természe-tesen szerepelnek országos és megyei vizsgálatok is, ame-lyekben fö lhaszná l ják a vá-rosi- járási NEB ál tal össze-sített helyi tapaszta la tokat . Márciusban például a városi NEB egy országos vizsgálat számára készít elemzést a r -ról, hogyan te t tek eleget a vál lalatok, üzemek és intéz-mények az üzemi demokrá-cia fej lesztésével kapcsolatos fe lada ta iknak . A város i - já -rási NEB népi ellenőrei részt

Béke- és A népf ron t nemzetközi agi-

tációs, p ropaganda- , béke-, barátsági és szolidaritási te-vékenysége jól illeszkedik a tömegpoli t ikai munkába . Ez a tevékenység az e lmúl t év-ben is e redményes volt Csongrád megyében. A teg-nap, pén teken a népf ron t megyei elnöksége mellet t működő béke és barátsági bizottság Szegeden tar to t t ülésén dr. Szilágyi Jú l iának , a bizottság elnökének beszá-molójából sok minden kide-r ü l t A legfontosabb, hogy a nemzetközi agitációs, p ropa-ganda-, béke-, barátsági , szo-lidaritási m u n k á b a n 1975-ben előrébb léptek. Ezt a te-vékenységet az MSZMP XI. kongresszusának és a nép-"ront V. kongresszusá-ak ál-lásfoglalásait a lakosság igé-nye, ' érdeklődése határozta meg.

Bebizonyosodott, hogy na-gyon sokan kíváncsiak nem-zetközi politikai kérdésekre. \ különböző rendezvények eleget tet tek e - ' - ek a k íván-csiságnak, hiszen -magyará-

zatot ad tak a kü lönfé le n e m -zetközi eseményekre . Legsi-keresebbeknek a kötet len be -szélgetések, a kis fó rumok, a kis csoportos foglalkozások bizonyultak, d e természete-sen a nagygyűlések is elér-ték politikai cél jukat , ö r v e n -detes, hogy fo lyamatossává l t a szegedi béke- és barátsági k lub működése, és i t t r end-szeresebb let t az ismeret ter-jesztés is. Az év során kü -lönböző fó rumok részletesen foglalkoztak a béke és biz-tonság gondolatával , az euró-pai biztonság elfogadott alapelveivel. A fas izmus fe-lett a ra to t t győzelem 30. év-forduló ja pedig különösen jó a lka lmat nyú j to t t a szocia-l ista vi lágrendszer békehar -cának bemuta tásá ra .

A sokféle rendezvény — 1100 gyűlés több min t száz-ezer résztvevővel — lehető-séget biztosított a r r a is, hogy az előadók ismertessék a nemzetközi osztályharc ese-ményeit , a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsola-

i munka t ának alakulását , hazánk kül-po l i t iká jának alapelvei t .

Akt ív részvétel mel le t t bo-nyol í tot ták le az őszi hóna-pokban az ant i imperial is ta akciókat . Csongrád megye la-kossága élénken reagál t a nemzetközi eseményekre, és minden a lka lma t megragad-tak, hogy röpgyűléseken til-takozzanak az imperial is ta agressziók ellen. A s ikerek-hez hozzájárul t , hogy a r en -dezvények lebonyolí tásában a béke- és bará tsági bizott-ság jó együt tműködés t a lakí-tot t ki a t á r sada lmi és tö-megszervezetekkel .

Hódi Is tvánné, a népf ron t megyei munka t á r s ának elő-ter jesztésében a bizottság a" idei teendőkről is tanácsko-zott. A célok közt szerepel a hagyományos béke- és ba-rátsági, nemzetközi agitáci-ós p ropaganda- és szolidari-tási tevékenység továbbfe j -lesztése mel le t t az SZKP ha-marosan sorra kerü lő XXV. kongresszusa ha tá roza ta ina l ismertetése.

vesznek a megyei NEB jó né -hány vizsgála tában is. Feb-ruá rban például megvizsgál-ják, hogyan ha j to t t ák végre az ifjúságpolitikai határoza-tokat a mezőgazdasági t e r -melőszövetkezetekben.

Ugyancsak megyei vizsgá-la t kere tében a második fé l -évben is izgalmas t é m á k a t tűznek n a p i r e n d r e : pé ldául a szakmunkástanuló-képzés helyzetét, s azt, hogy miként ha j to t t ák végre az egészség-ügyi törvényt.

Nyilván az a vizsgálat is nagy érdeklődésre t a r t h a t számot, amely azt k í v á n j a fölmérni , hogy a vál la la tok hogyan t á m o g a t j á k a fizikai dolgozókat, f ia ta l házasokat és a nagy családokat abban , hogy minél h a m a r a b b és mi-nél előnyösebb fel tételekkel lakáshoz jussanak. Ugyan-csak a megyei NEB p rog ram-j ának kere tében vizsgál ja meg azt a városi NEB, hogy milyen minőségű munkát vé-geznek a lakóházak építői, s hogyan l á t j á k el garanciál is fe ladata ika t .

A központi és megyei vizs-gálatokon kívül h á r o m izgal-mas t é m á t vet t fel s a j á t p r o g r a m j á b a a város i - járás i NEB. Megvizsgál ják például , hogy Szegeden hogyan f e j -lesztette lakossági szolgálta-tásait az építőipar, s azt, hogy a szegedi j á rásban a mezőgazdaság hogyan hasz-nosí t ja a rendelkezésére álló földterületeket. Ez utóbbi téma azért is érdekes, mivel évről évre meglehetősen nagy művelhe tő fö ld terüle-tek m a r a d n a k parlagon a já -rásban. Nyilván a lapvető é r -dekünk, hogy ez a helyzet megváltozzon. Azt is az idén k íván ja megvizsgálni a NEB, hogy Szegeden elegendő te-lek áll-e a maginepíttetők és az OTP rendelkezésére.

A felsorolt t émákka l t e r -mészetesen n e m záru l le a városi - járás i népi ellenőrzés idei m u n k á j a , hiszen a t a -nasztalatok szerint á l ta lában rrtóg egyszer annyi vizsgála-tot végeznek, m i n t ahánya t terveznek. Ugyanis év köz-ben számtalan olyan közér-dekű téma merü l fel, ame-'.yek m u n k á r a késztitik a né-nl el lenőröket , ak ' k t á r sada l -mi m u n k á i u k során nemcsak "ontos tá rsada lmi és gazda-sági kérdések megoldásához igyekeznek hozzájárulni , ha -" e m emel 'e t t rends^—esen 'oglalkoznak a lakosság ügyes-haios dolgaival, közér-dekű be-"?'öntéseivel és p a -naszaival is.