III. ÉVFOLYAM 5. SZ .• SZERKESZTI: LA.JTA ANDOR. 1935. MÁ.JUS 1.

(FaM .J:ei:.mer, llerlin, WB.)

DR. FRITZ SCHEUERMANN,A BERLINI NEMZETKÖZI FlLMKONG(?E5~ZUS

ELNÖKE

r~I~~~~~~~~~MOST JÖN J\ WARNERI

LE6UJJ\BB ME6JELENÉSEINK:

FÓRUM:T·· d .. (FIREBIRD) - Ricardo Cortez,uzma ar Verree 'I'e a s d a l e, Anita Louise

Kerinl'ókirálvnó (SWEET ADELINE).

Fószereplók: Irana Dunna, Donald Woods, Hugh Harbart

RADIUS:

Tenl'erészkisasszony(FLfRTATION WALK) I

BOld~g~á~D~k ;áfb';iá;~~iKARRIER AHEAD)(." ._ •••••••• H"",.~I! ~~~:~~~r~~;~~:~:~~ái)~

Tró~;~iN~zerelem (BORDER TOWN) ~

Paul M u n i, Bette D a v i s, Margaret L i n d s a y

Lekötötte _ár? Beosztotta _ár?

WARNER BROS, nRST NATIONAL ~VITAPHONE PICTURES . .

magyarországi képviselete rt. Budapest, .VIII., JÓzsef·kömt 3B·32. Tel.: 32·5·90.

~~~~~~~~,~~~

VIII. ÉVFOLYAM. 1935. MÁJUS 1.5. SZÁM.

Hango, és •.••ma filmfelvétel.k, I,ültltfilmkéuité.Icópiók é. filmfeliratok k•• kenyfilmmunkók,

ut6ninkroniI61á •.

UAN~OSMA~YAn VILÁ~UlnADÓHetenként 14 példányban szémel

be a hazai és külföldieseményekről.

Bemutatásra kerül a% Ö s s %e sm a gy a r mo%gáképszinhá%akban.

Kiadja aMAGYAR FILMIRODA R. T.Budapest, IX., Hungária alsó-körut 15. u.

Telofon : 4&·3-4&.

HETENKÉNT

9PREMIERSZINHÁZ JÁTSZA

FORUM - ROYAL APOLLÓDÉCSI- CA SINO -PALACE

CAPITOL - URÁNIACORVIN - CITY

A NEMZETKÖZI VÁSÁRJELENTI :

Cla:;ósi 1,·édi/l'::mcIIYc/.' a Budapesti Nem-cctkőeí Vásár belföldi ldlogal6i ssámára: _\\'<Ís;íl'igaz(ll"úny az Ö~SZCS mnaynr vasutvál-lalatok vonalai n űptilis 2i-t(?1 május 13-i~Budapestre (" nuiju- :1-t61 19-ig Budapestrőlvssza ;30' I kedvezményre jogosít. A bel.íőldí nt asok (tehát a vidéki mosi sok} teljes.6)'(1 jegvet vesznek. amellyel díimcnícseúutazhal nak vi-sza az induló állomásra.Ugyancsuk félárú utnz.lsru jogo~ít a vásár-ienzolvanv il "t-.IFTR és DGT dunai hnjóin.A ~L-\VA RT vonalaill a vasárigazolvánvoktulajdonosn i ~O-4OC;{ -ig terjedő kedvez-ménybcn része-ülnek.

.\ Bvd apcsu ,Vem~etkö~i Vásár igazolva-nvai .H(/f.::yarorJ~á~on úgy az oda- mint avisszautazásnál külön-kűlön 30%, Ausztriá-han :?;}-331'3% vasuti kedvezményre jogo-sftnuak. ,\ Wicn-c-Budnpcst í autóbuszon:);")'..; kedvezmény vehető igénybe. A cseh_

~'ut'úl,' 'C',t.Hllu/': ő-eszes vonalain a vásárign-zoldnyok tulajdonosai úgy az oda mint aviv-c-unt :Iz,j"ll:íl ;':1r.; kedvezményben része-"ülnek \ 1//11/1'1 7'(fs1ftakon it kedvezmény;?M1r. 0\ vtlsáriuazolvány alapján Magyar-orseágro. -uiswm ndkii' lehet beutazu i futó-lacos \OizUIl1 2.fíO P), Au-zt riűban ninc-szüb~g r.tutazó vizumm. - Budapestről a::ut asás (I ket/-z,ezmó/o\' ij{énybev(:telhr('! bár-mely írtínyben totvtotnotö.

A. Budapesti Nemcethőcí T'dsdr kiilfőldrdlerkezd látogatói a vásárigazolv.myok alap-jún nemcsak a vásá IT" és onnan vis-za. il-letve tovább utazhatnak jelentékenv mér-séklésscl. hanem hátom tecdvccnténves (egy_harmad,l't'al IHt~l"s,;kdt ár It j ItW:ÚS! tehetnekI 1II11j;_\'or videkelere .\ mapyar váro ok kő-zűl Szeged. Debrecen. Győr, Szombathely,K<'lszcj:!, Pécs. Székesfehérvar. stb. ünnepiprogrammal varják a vásárról odaérkezővendéveket. nl' olcsó utazási lehetősége nyí-lik az idegennek púrntlan sZl-p"ég(j Bala-fon vagy az elragadó Mátj-a megtekinté-érci-. _\ vidéki moaisok l-elve-en tennék. hakitund műsorrnl é<: aászlókknl és virácokkaldísz ítctt h·j{rn,tal. előcsarnokkal {os nézd-téirct ;nr adn-tk 17 (rkezókc.

'J~~~----------+.~~~~.----------~Európa film világa Berlinben

- A nemzetközi mozi- és filmkongresszus -

németek hatalmas és ffl,redhetetlen szervezöké»pessége ismét csodál Ie,remtett : a sretdutt és há,bOrLIS psr.chceísben élőEurópában összehozfaazokat a szellemi, ipari

és kereskedelmi erőket, akik a béke ésezeretet érdekében talán a legtöbbettehetik: a film különböző ágazatainaka munkásait. Ezek a halalmas erök,amelyek az országok és népek kőaöttifelvilágosító munkában a rádióval éssajtóval egyidt talán a legnehezebbmunkát végzik, összejöttek Európaközel valamennyi országából és ugy azöld, mint a fehér asziainál megla/ál,tek: az ll/ját annak. hogy hogyan I,hel ezekben a nehéz tuíiűtött időkben" felgyülemlett robbanó erőke I győn,gítení, a súlyos veszedelmeket ma::gukban rejlő ellentéleket legalábbszellemi téren eloszlatni és a népetcközöiti békés együttmííködést lehető'vé tenni.

Ilyen együt~érzéssel és szel/embenült őssze az 1935. évi berlini nemzet»köz; mozi» és [itmkongresszus, amelynemcsak méreteiben, de munkeprog»ramjában, elhalározásaiban és várh a::

tó eredményeiben is messze [elűlmuli n8Z eddigi három nemzetközi összejö::veteit. Anémetekről közluidomású,hogy meeterek a szervezésben, e hetel«mas tömegek iránví!ásában és a mostlefolyt bertini kongresszus ismét be»bizonyította, hogyha niianszaiban nemmin den alkalommal, de nagy általá~nosságban és részleteiben mégis min»den úgy tőrtént, ahogy a kongresszusfáradhatatlan vezetői és nagyvezér,kara immár hónapok óta elgondolt,kidolgozott é,~ elhat ározoít,

A bizonytalan idejű, hol borongós,

hol peci:g ideélisen szép tavaszi idő:ben hatalmas ezínfoltot jelentett é;lZ

idesereglett nemzetközi íilmszekem-berek hatalmas tömege. Berlin hozzá~szokott a tömegekhez, itt nem n8::

gyon bánw/ják a kisebb,nagyobb cso-poriokai, de a film hallatlan csáb, ésvarázsereje megmozditotte az egyéb,ként nemtörődöm és önmagáér! élőberllniekel is. Ugyanakkor, amikorEurópa filmszakemberei Berlinben ösz,szejötfek, még egy jelentős és az em::beri éleire iontos kongresszusi tertot.tak a német fővárosban : nemzetközisebésekongresszust, Am az utca népe,amely nem olvasta a lapok összes tu:dósifásaif, "ol sejtette, hogy az em'beri egészség komoly és nagyludásúharcosa; is Berlinben vannak, ellenbenmeg-megéll! egy pillanatra, amikor azegyes nemzeti szinekket tarkított lFK::jelvényekel lá Ha a járókelőkőn, Ilyen,kor rnegsmegúlltek: egyesek előll~egyes csoportok előtt, mert ha nem is,I vászonról ismerte ezeket, d'e tudta,hogy 8 világot jelentö filmvászonelőtt élnek és dolgoznak és egy rokon'szenves pillaniással m'nden nép film'emberének megadta a neki bizonyárajóleső kedves megnyilvánulást.

lIyen érzéssel 8 szivében és lelkébenjár/,kelt minden ország filmkiküldől,te Berlin hatalmas forgatagában, Ésez az érzés még inkább megnőtt, ami»kol' az egyes mnn'ieseteciok eikelrné»val, így pl. a Kroll-opera e/6ft, ahol akongresszus gyülésezelt, a Zoo előt I.ahol a kongresszu.~ táncolt, órákig állta tömeg és né zte a számára rendkivülérdekes és talán sokat jelentő ielvo»nuíést.

A német szaksajtó helletlen erő fe,szitéssel készült erre a hétre. hatalmaskiadásokban mélfaffák a kongresszus

?~"~----------+.~~~~.----------~jelentoseget és nyolc napon keresztülrészletesen foglalkoztak az egyes kon«·greSszl1s'j országok íílm« és i:noziügyei::vel. Igy pl. a LicbisBild-Bűhne Mor,vay Pál cikkét közölte, aki ezen anyilvánossIágon keresztül ismertettemeg a magyar kívánságokat. A DerFilm címú lap gazdag kongresszusi kí»adása Cestiglione Henrik szúmedetok»ban és érvekben gé.'zdag szakcikkétközölte és hozzájáruit ahhoz, hogy amagyarországi mor.vtszonyotcet a va:losúgnek megjelelően a külföldiekmegismerjék. A német szaklapok egészhéten át dijtalanul álltak akongresz::szusi résztvevők rendelkezésére, akiksz;jllóikban kapták meg a német test,-verlepoket. A napisajtó hasábos cík»kek ben és képekben számolt be Ber,lm nagy eseménvéről és sokban járulthozzá ahhoz, hogy az egyes államokegyébként csak szak körökre szoritotttudnivalóit a szélesebb néprétegekelőtt is megismertessék.

A berlini nemzetközi mozi- és film-Kongresszuson a következő államokkiküldöttei vettek részt:

Belgium, Bulgária, Dánia, Einner-szág, Franciaország, Csehszlovákia,

·GÖrögország, Jugoszlávia, Luxemburg,Magyarország, Portugália, Olaszország,Románia, Svédország, Svájc. N émet.ország. Spanyolország, Törökország.Hivatalosan nem, csak magán szemé-JyekkeJ képviseltette magát Nagybrit-tania, Németalföld és az Északameri-kai AlIamok. Harmincnyolc államzászlajával diszítették azokat a helyesket, ahol fl kongresszusi résztvevőkmegfordultak.

Magyarors'zágb61 a következök vet,lek részt:

Szönyei Lóránt kormányfőtanácsos,a Filmipari Alap, a kereskedelmi mi-nisztérium és a Hunnia megbízásából,dr. Balogh László min. titkár. a vallás,és közoktatásügyi minisztértum meg-bizásából, Morvay Pál a MMOE kép''viseletében, dr. Liberliny Márton és

Gultmann Manó, az O~lME képvise-letében, a magyar filmdramaturgokatLándor Tivadar, a .szaksajtót LajtaAndor képviselte. Résztvettek ezenkisvül: Kovács Emil, Hubrích Virgil, dr.Soltesz Zoltán, dr. Frankl Dezső,Eriedr.ch Károly (Sopron), dr. AgotaiGéza, a filmhíradó szerk csztője. egy,;ben oktató-filmügyben is, MartonffyEmil filmrendező, l'1orvay Pálné, to;vábbá Lajta Lidia és Libertiny Évike.A magyar társaság azután Berlinbenaz ott élő magyar uj.ságirókkal és fil,mcsek kel bővült és ezek azután azegész idő alatt a legnagyobb szcrctctrc-méltósággal álltak a magyar delegációrendelkezésére. Itt kell megállapita-nunk, hogy úgy a kongresszusi teljesvezetőség, mint az UFA teljes vezér::kara valóban emberfeletti kartársi sze.re tettel könnvitették meg az itt taptózkodást és· tették kellemessé a kü.lönböző alkalmakat.

A magyar csoport ]0 résztvevőjeáprtlts 24;én utazott el Budapestről ésOderbergcn át folytatta utját Berlinfelé. Ezek a Fürstenhof szállóban he,lyezkedtek el. mig a többi delegátuskülönböző helyeken szállt meg.

Az ismerkedési esté/y t április Ző.ónrendezték a Rhei nüold-é tteremben. Ahatalmas díszterm~t 2000 vendég ró.szérc rendezték be b; 38 nemzet ÜlSZ::

la jával disaítettók föl. Eleinte néhányüdvözlő beszéddel köszöntötték a kiil,földről érkezett vendégeket, majdnéhány elöadómüvész szórakoztarta ajelenvoltakat. Itt bőséges alkalom ki,nálkezott az ismerkedesre és a nem-zetközi kapcsolat felvételére. Nem egyfilmötlet vagy filmüzlet gondolatasaiiletett meg ezeknél a fehér aszta-loknál. A szemelves meuismcrkedés isrengeteg előnyt jelent úgy a moz isok-nak. mint a filmvállalkozóknak, vala'mint a szellemi élet terén müködőknck.

Másnap, április 26,ál1, nyilt meg hi,vatalosan ünnepélyes keretek közötta nemzetközi filmkongresszus. AKrcll.opera utcai front ját pyőnyőrűen

3

.~,--------~.~~~~,--------~földiszitették. Németország két hatalsma ~ zúszla jűn, it régi' német fekete-fc-her-vörös és a horogkeresztes zászlónkívül valamennyi nemzet zászlaja len"~ctt il főkapun, amely előtt ezrekremcnö tömeg nézte a hatalmas autósés csoportos főlvonulast. Ma~út il

megnyitó ülést abban a teremben tar-tottük meg, ahol az utóbbi években aRcichstap: Fclpyujtása miat t a parl,a..,ment ülésczni szekott. Az ülőhelyekenfejhallgatókat szereltek fől és ezek se,gítscgévc! ügyes technikai me~oldássale+yídőben lehetett németül, angolul,

f ranciéíL.l és olaszul él szónokokat hall"ga/ni. aszerint, amilyen nyelven a SZÓ~

nok épen beszélt. Az emelvényen akonarcsszus vczctöséue, dr. Fritz5·ch(!~.'(!rm::nl1 és JU'C3 Louráein, a film"kongresszus szeniora, a belgák ro-konszenves elnöke foglalt helyet. Mel,lettük egy tolmács, aki a beszédekettolmácsolta. A megnyitó előtt szimfó-nikus zene játszott, majd a zcne el.halkulása után dr. Fritz Scheuermenn,a Német Birodalmi Filmkamara elnő-ke üdvözölte a megjelenteket és hosz-SZLI, dc rendkívül érdekes és szép be-szédben máltatta a film mu nkás ainakberlini összejövetelét. Utána ArnoldRac/her a Filmkamara alelnöke, a pro,pagandaüqyi minisztérium kiküldöttjetartott hosszabb fejtegetést a filmnemzetközi jelentőségéről. !vlindkétbeszédet hosszantartó taps fogad h.Iulcs l ourdein, a belnák filmúttörőjeüdvözölte ezután a kongresszuson mCt!::

jelent kiküldötteket. A szimfónikus ze,ne ujból rázendített. mire az elnök akongrcsszust megnyitottnak jelentetteki, közöl ve, hogy az egyes bizottságok •.kal majd tudat ják. hogy mikor tarta-nak üléseket.

A megnyitó ülés után a résztvevőkmeatek intették fl Krolbopern hatalmasFolvosóin mgrcndezett filmtechnikaikiállítást. amely a maga nemében i~különlcpcs élmény volt a résztvevőkszámára. A megnyitó után társasebédvolt" Kroll termeiben.

ApriH,,, 26.1111 délután megkezdődtek

a bizottságí ülések. A Generelkom-mtssíon, valamint az egyes albiaottsű-gok délután nyomban összeültek ésmegkezdték az érdemleges munkát.

Délután 5 órakor gyönyörűen ősz-szcálltto tt uzsonát rendezett <l Reichs»verband der Deutschen Presse, ame-j~'en kötel 200 nemzctközi ujsúgíróvett részt, köztük a Berlinben élő ma;gyar ujsűgfrók. akik természetesen akét magyar kiküldöttel együtt ültek.Ezek a következők voltak: dr. Gáspár-László az U j Magyarság, I' ért essiDezs6, il Budapesti Hirlap munkatár-sai, Sil/ay Tibor, dr. Glück, svájcilapok budapesti származésu berlini tu-dósítója, KreeznosKreusz Andor, akitűnő Filmtechnik rokonszenves szcr-kesztöje Csicsáky Elemér. stb.

Az esti órákban az Ufa muta tta be-Icgüjnbb filmjét, amely az or leunsiszűz rő] szól.

Szombaton, április 27~'én az efancubabclsbcr gi míítermét tekintettékmc[~ a kongresszus résztvevői. Huszcsoportra osztva nézték végig az,.Amphifyron" és ti .Srent és a rejon»gója,r cím ű filmek műtcrmi felvéte-lcit, Délben nagyurányú bankett volta Kasz inóban. ahol az Ufa vezetői iidevőzőlték a vendégeket. akik közül azegyes nemzetek .szónoka i köszöntékmeg ~Z Ufa vendégszcretctét. A ma-gyar csoport nevében dr. Libert iny:Márton szólalt fel. Az Ufa összesip;azg"tói. de kü!önöscn MaydéJ1n igaz~gató, hcsszabbi deig tartózkodtakmagyar asztalnál. Visszamenet a fő'delegátusokat :1 berlini városházán fo~gadták ünnepélyes keretek között.

A nap fénypontja azonban a nem;zetkiizi [ilm bál volt. A Zoo összestermeiben 8000 vendég jelent meg,akik kőzőtt .a német müvészvilúu leg;szebb hölgyei keltettek általános fe],tiinést. Az Ufa.páholyban Rökk Ma,rikát láttuk. az egyik magyar cso-portban pedip, Bolvér y Géza és neje:MaitYilsovszky 1I0na foglalt helyet. Aber-ini művószernauvurok kivétel néhkül jelentek meg. Thto Língen, a n:'l".

4

Linder, stb. filmeket pergették Ic a kő-zönség élénk tetszésére és mulat tatá-sára. A jelenvoltak nagy szeretettelvették körül a német kinematoarafiukét nagyrncsterét: Oscar Messferf ésMax Skladanowskyt. Pompás diszva-csora keretében ünnepelték a némettudományos filmvilág kitünőségcit.

Kedden. úprilis Sű-ún zárult a kong,rcsszus, Délelőtt még üléseztek abi,zottséaok. a többi résztvevő pedig aJofa-műtcrmekct tanulmányozta, míga vczctódclcgűtusokat és a sajtó mur»kartársait a Kameradschaft der deut»seben Kűnsiler (a berlini Fészek) láttavcndégul. Ismét szembenálltunk a né-met művcszvilág régi és jelenlegi hircseségeivel. l lallatlan sze rctct rcmé ltóság-gal kezelték a vendégeket, akik az ebédvégével - délután 5 órakor - átmen-tek a közeli Krcll-opcrába. ahol megtur-tották a zűröűlest,

f\1cgismétlődött a megnyitó ..ülés min-den kűprúzatos pompája cs ünnepélyes;sége. Zsúfolásig megtelt padsorok, ros-kudozó karzatok, - a bejáratok mcn.t én ember-cmber hátán - izgatottan\ <Írták a zúróulés megnyitását. DrFritz Scheuermnnn il birodalmi f ílmka-mara és a nemzetközi fihnkonercsszuselnöke gyönyörííen folépttctt, t;lagasanszámvaló beszédben méltatta a kong;rcsszus munkűsságát. Rámutatott a ho-zott határozatok jelentőségére és azokv úrhutó eredményeire. Az egyik előadóvesaletcsen ismertette az albizottságokhatározati javaslatait, amelyeket az utána kongresszus is egyhangú tetszésnvil-\ ánítás mellett elfogadott.

A záróülés legnagyobb eseménye dr.Joseph Goebbets, propagandaügyi mbnisz tcr klasszikus ünnepi szónoklatavolt. Háromnegyed óráig tartott a mi.nisztcr lendületes beszéde, amelyet alegtöbb esetben egyhangú tetszésnyil-vánítás akasztott meg. A kongresszusresztvevői közül nem egynek ellenté-tesek a politikai nézetei, de amit dr,Goebbls a [stm miivészetí es nemzetielhivatCY!fságáról, az államnak a [tlm«

~,~------_.~~~~,--------~Junk is kedvelt nerner szinész konferál.ta az est kabaróclöadását. amelynekkeretén belül egy magyar tánccsoportkülönböző produkciókat mutatott be.

A kongresszus résztvevői Felejthe-tetlen emlékekkel távoztak a Filmbábról, amelyről eg~·hangúlag megállapi ..rottak. hog~' a szezón legelegánsabbés legszíneseb h társadalrni eseménye"olt

A következd nap - vasárnap - alátványossácok napja volt. Az egyikcsoport autóbuszon és hajón Potsdam-ba látogatott el, cgy~egy csoport pediuNicdcrfinowba. Bukowba. Trcbbinbe,vagy ~I tcmpclhofi repülőtérre tátog<-l~tort- cl.

Ennyi végnélküli szórakozás és lát-ványosság után

hétfön, április 29,én

ismét folytatódott fl komoly munka éstanácskozús. A kiküldött tíz albiaott-ság ülésezett, közben a német Jvlozitu~Jajdonosok Egyesületc ta rtotta megcaidei rendes közuvűlésót.

Akiknek nem i~tott a munkúból,megnézték Berlin nevezetességeit és ri

legújabb Iilmckct, amelyek most I11Ű~

soron vannak. Néhány nagy filrnpalo-tában tudornánvos és filmtörténetielőadásokat tartottak, dc rengeteghallgatója volt a Deuische Kinctechni»sche Gesellscheit előadás-sorozatának.Ezeken az előadásokon a német film;tudomány leaelőkelőbb képviselői be-szél tek. Igy: Prof. Dr. Eggert ; a szmes-film ről, dr. Joachim a hangosfilmrőlértekezett. dr. Lichte a mai hangfolvé-telről. WI arneke mérnók a mai hang-visszaadásról. dr. Ileinisch a normalskarneráról. rn ig dr. Rechts, az Agfatechnikai igazgatója az éghetetlenfilm ről tartott na~y tetszéssel fogadottelőadást. A lcgszcnzűciósabb esték egyi,két azonban ~1 Reiehsfilmarchiv ren-dezte. A dahlemi Kaiser Wilhelm.Insti-tutban régi, 25-30 éves filmeket mu.tattak be, persze némún, remek zene-kísérettel. A legelső l l enny Porten.Asta :-Iielscn, Dorrir Wcixler. Max

')~r+-------_. ~~,.....,.,_------ ...�....mel szembeli val 6 kötelezettségeiről ésfehldatairól szélott. teljes mértékbenmegnyerte mindenki őszinte tetszés-ét.Olyan lebilincselő, finomstílusu előadásvolt a miniszter beszéde, hogy a kőzön,ség nagyon sokáig állott a hatása alatt.

A szimfónikus zenekar zárószámaután a kongresszus kétezer résztvevőjeazzal az őszinte és bensőséges érzésselhagyt. el a K roll-opera sok vihar! Já,tott nézöterét. hogy azok, akik dolgoz,tak. nem \'é~cztck haszontalan és fő.losleges munkát és azok, akik tanulniiöack Berlinbe, valóban tudásban éstapasztalatok ban gazdagon tértelt visz:sza hazájukba.

Huszonhét nemzet filmvilága fogottegymással kezet és közelebb hozott

egymás,c;al mill'úk et, akik a [ilmkuliúr e,'-wfása ah/ff a szebb jövőért és s nyu»godt ebb fejlődésért fognak dolgozni.

Itt vége a filmnek. Itt a krúnikáspontot tesz a vázlafszerii tudósításnak.holott köteteket lehetne írni. Ennek alapnak a szűk helye nem engedi meg.hogya hozott érdekes határozatokatközöljük. Ezt - részben. - a- júniusiszám részére hagyjuk.

A magyar filmvilág általános tá.ié~koztatáséra néhány magyar résztvevőnyilatkozatát adjuk azokról a tapaszta.latokról, amelyeket 8-·10 napos berlinitarrózkodásuk alatt szereztek. A nyilat-kozatok itt következnek:

hogy bennünket magyarokat, kitüntetőszeretettel és barátsággal fO~.::ldtak ésez a rokonszenv H' megérkezes perec-töl az elutazás pillanatáig tartott.

- A kongresszus tartama alatt il

magyar filmgyártás számos aktuáliskérdése is szóbakcrű.t és ezek a hi-vatales és magánielleuű tárgyalásokleotöbb esetben eredménnyel is jártak.

SZÓ NYE I J.ŐRÁ:'>!'!',kormányfilt<ln:ícsos,

n )lini!'zterkÖli lJizottsftg lagja:

- A berlini nemzetközi fílmkongrcsz.szu s alkalmával résztvettem mindazo-kon az üléseken és tárgyalásokon. arrtesIyeken a legkülönbözőbb nemzetköz;jellegű filmkérdéseket beszélték meg.

- Örömmel tapasztaltam. hogy amacyar delegáció munká ja nagybanhozajáru.t a kongresszus clvitathatatlan eredményeihez. ~agyol1 jól esett.

}!ORVAY PÁL,.1 MMOE iigyv. alelnöke:

- Fe:fokozott reményekkel utaztama berlini nemzetközi filmkongrcsszusra.mert Ber/ram elnök úr budapesti láto-.~atása alkalmával rengeteg szépet ésjót helyezett kilátásba, ezenkivül szá,mításba vettem il kőeismert német szer.vczőképcsségct is. Mégis reményen[elűl kíetégiíve, ü'e ztem haza.

- Amit Nórnctország e kongresszusmegrendezésével produkalt. tisztelet-adásra kötelez minden nemzetet. Attóleltekintve, hogya kongresszus mindenmomentumában megállapithattuk, hogy

a rendezésnél pénzkérdés nem [átszot!szerepe!, a kongresszus érdemi - szak-mai - része is példásan volt előkésait-vc és il Icbonvolítús is tökéletesen -zökkcnésmel1t~seri - történt. Egyetlenk ifogás, amit fi kongresszussal szembenemethetek a program tulzsufolfságavolt. Sok volt ez még az egyszerurésztvevöknek is, de a bizottságokrnunk ejében résztvevők számára egye:::-nesen kimerifő volt.

- Az elért ercdménvek kel meg va-!lyok elégedve, búr alapos kritikát csak

~r~ -+~------.... ..-..~"...._ ..a hozott határozatok pihent fejjel tör,ténendö éttanulrnánvozása -után mcnd,hatok. Különöscn 'jelentékeny ered-mcnynek látom a magam részéről aFéáéretion international des Direc»teurs des Cinema megalakítását, Fö-ként azért, nun-t annak vezetését olyanlelkiismeretes kezekbe tettük le, mintFritz Bertram c.nök. Hiszem. hogy en-nek következtében Cl a világszervezetvalóban é/ö ezervezet lesz, amely amoziszakma érdekeit hathatósan előfogja "egítcni.

- Örömmel állapítottam meg, hogyti nemzetközi Films és moziszakma vc-zctői nagyrészt nemcsak jó üzletembe;rck. dc diploma/aknak is beilllenek ésnemzetük számára csak értéket és díszt

jelentenek. A mai külpolitikailagolyan Feszült időben - öröm volt azelőzékeny és udvarias hangú tárgyalá-sokat látni, ahol a politikailag legellen-tétesebb nemzetek képviselői nemcsaka kötelező udvariassággal. de őszinte,kollégiitlis baratsággal tárgyaltak egy,mással.

- Amidőn befeiczésiil még egyszermeghajtom a kongresszus rcndczőségcelőtt az elismerés zászlaját, ki kell jeslentenem. hogy nem irigyicm a franciaHlm- és rnozí szakma vezetőit. akik II kö:;velkezö kongresszus rendezését vállalsták. Ezután a kongresszus után nehézlesz olyan rendezést produkálni, ami azilymódon felfokozott igényeket k iclé-giti!

Dr. LlBERT1Nl' )IÁRTO:l'.nz O~IME i't,u,YV. ctnökc :

- Az 1933. évi berlini nemzc tkőz ifilmkongresszus mindazokat fl problc,rnrikat, amelyek a film és rnoziipartnemzetközi viszonylatban érdeklik,nemcsak behatóan tárgyalta, hancm ctéren jelentős eredményeket is ért ef.A lepjelentősebb eredménye a kong-rcsszusnak feltétlenül a NemzeíícöziFilmkamara rncoalakitása. BennünketIílmkőlc ..őnzókct LZ az intézkedés azértérdekel kiilönösképcn. mert clgondolá-sunk szcrlnt a kamara lesz hivatva unemzetközi választot f bíróságof is pó::tolni, Feltétlen meggyőződésünk. hogy~ha pl. il ,!.!y{trtó és filmet átvevő kől-esönző között differenciák merülnekfel, ezeknek az ellenértékeknek az el-intézésére a Nemzetközi Filmkamara alegalkalmasabb fórum, dc fílmkölcsön,zők egyeséges kölcsönzési feltételeineka megállapítása, valamint mindazok afilmkölcsönzési kérdések szabályozásais kodifikálható lesz, amelyek - eddigcsak szokvényok formájában érvénye-sültek cayik-másik államban. Meg,könnyíti fl Filmkőlcsőnzés muká já t a

Filmkamara műk ödésc. clóscgíti a meg~értést mozik és filmesek tábora között,rnert ennek a nemzetközi intézménv-nek a kiegyenlítő szerepe clvitázhah;t~lan.

- A magyar kölesönzők igen na~yclismcrésscl adóztak u kongresszus vc~zetőségénck a német alapossággal meg::ezerveze't munk ejeért, amely nemcsaka szakmai kérdések előkészítésében,hanem a kongresszuson résztvevőkiránti vendégszeretetben is megnyilvá-null. A saakműt érdeklő látnivalókonkívül bőven gondoskodott a Jcongrc sz-szus mindarról, ami a jelenlevők ber-lini tartózkodását kellemessé tette. Dea kongresszus vcz etöségén kivül Né",mctország hivatalos tényezői is a leg»nagyobb vellclé~barátsággal és ezeret et»fel vették köriil a kongresszus resztvesvött, Ezuion is őszinte köszönetunkérle!

- A kongresszuson sz crzctt tapasz.talatokról különben még alkalmunklesz a magyar szakmát kimerítő elő.adh;; keretén belül tájékoztatni.

~-------+I~~~~'--------GUT~[AKN MAKÓ,

az O)DfE titká,':!:

~ Kellemcsen eltöltött utaxás utánmegérkeztünk Berlinbe. aho: megó-ke.zésunk után cuv negyedórával ki~L.:ri.ilt,hogya kongresszusi vezetőség többtagja Fritz Bertram vezetésével vil'úg"esekros hölgyekkel együtt az Anhal-tcr pályaudvaron vártak. rni pedig aFricdrichstrassci pályaudvaron érkez.tünk mc~. Utóbb megjelentek il Fűr-stcnhof,szúllóban, ahol megszálltunk.I'iportfotog:rafussal, hogy él magyar kűl-döttségri)J felvételt csináljanak. Eny~nyit a szeretetreméltó logadásról, amelysorozatos változatokban folvtatódottc,gészcn a kongresszus bcfcjeeéséig.

- Egyszóval a konqcr.sszusr előke-sz ító és vezető német bizottság fl lehe::.tő legnélgyobb szeret etremeliosúggetés udvariasS'ággal fáradozott azon, hogya német fóv.irosban ér.; annak koruvé-kén jól érezzük rnaaunk at és mindaz-zal. ami a mozi- és íilmszn k művul kap.cisola tos ismeretek rucvszcrzcsóvcl ösz~szefügg. rendelkezésünkre álljon.

- A koncresszusi munkrlról tapasz-talatom <IZ, hogy annak lcunauvobbszóvfvöl a francia és olasz dclcgáfusok

voltak és meg állapf thatom, hogy r"den Fciszólaiasuk és ind it váu yuk il SZ&;

bac/ság szellemében mozgoti, A J 2 bi,zottsáqra felosztott mun kn ereelmé-nyeinek legtöbbje olyan óhnjokbunnyilvánult meg, amelyek nek megvaló-sítúsa nemcsak az egyes országok kor.rruin yai tól füg~, hanem attól is. hog~azoknak az űllarnoknak a Iilrn- és 1110<

xiszakrnaja. amely államok il konurcsz-szuson képviselve nem voltak, szinténmuuukóvá tegyék u kifcjez6sre jutottkíyúns,ígokat,

Ezeken felül két cmlitósrcrnól tóin(!ít"úny fop-atltatott cl és pedigNcrnicetlcőei Filmknmern és él Federn-tíon lnternetírmt des Direc 'et~rs desClIlenw létesítése, amelyek clőrnunká-latui t u kongresszus német bizottságav-ill'tltu azzal. hog~' a filmkamara elő.készit,) mun kála tai ban 12 úllam 1-1kik iild őtt jc vesz részt és amelyek kő,zött j\lagyal'ol'szág is szcrcpcl, A ketuj szcrvczct statumait <-1 szcptembcrben Velencében tartandó értekezletInüja Illcgtúrg~'alni.

M~R'I'ON,FY EMILfilm!'(,'!1(lcI.Ö

Berlini üzleti tárgyalúsaim és az ittmtott filmek u tan teljes határozott-sáorral állítom, hogyha a magyar film,gViÍrtúst iránvító tul zott adminiszfrúció~I'mcssz iröl jöttek tömjénczése helyettszrvcscbbcn és mérlcgelés nélkül in-kább a hazai gyári6kal, művéseekeí se::.gil ené, akkor igenis az elkövetkező ev:ben m i lennénk Európa legjobb fi~m~jeinek qyartói. Most adva van az élre»[utás mindcn lehetősége és mcl1etti.ink<ill a németek és a többi európai nagynemzet rokonszenve, Csakhogy!

Lelkesedő Iclclósségc! vállalni nemmcrö, rnauabízó, puritán jellemű fiata.lok bevonásával kell mereszebbé, etctí«l'abbá tenni a mostení kizárólag hive»tetnokszellemú, nebezk cs és nem min»dig ezerencsésen vé~reJuljló adminisz~trecíöt. A ccnzurának sem szabad mL1~

musként műk ődni. Nézzék mel1 a je-lenlegi saiporú német rezsim filmjeit éshi~vjék el, hogy vígjá ték í helyzetekmiatt nem lesz kisebb a katonai tekin-tél" és nem csorbul a nemzeti öntudatscm,

Abban mindenki megegyezik, hogyközvetlen veszély nincs. Ez azt jelenti.hogy jó néhány esztendeig is eltart.amíg a távolbalátás technikailag ésfJenziigyilcg l'H1I1yira eiter jedliet, hogykomoly versenytárséÍvcl válhatik éj f lm,nek.

I~-sbármennyirc is nagy az ijedelema filmvilagban. a rádióipar más szem-mel nézi az események kialakulását,Or. W. R. G. Baker, a Radio Corpora.tion of America-Victor Co. ügyvezetőalelnöke kijelentette, hogy ez időszerintbeláthatatlan akadályok es nehézségekies zk lehetetlenne a távolbalátás Icí»r ejlődesef és népszerű eíter [etléséí,Belcer a következő példát rnondotta :

-- lia 700.000 ember egyenként 310dollár-t adna ki, hogy távolbalátógépetbe szerezzen. akkor ez 210 millió dollárl. iadást jelentene. Ennek a 700.000 elő-Hzctönck 80 edóeílomésróí kellene aműsor; közvetíteni, ez 40 millió dollár"oa kerülne ('.' további 40 millió do.Li rtkellene fordítani <l közvetítő összeköt"tetesekre és további 5&--60 millió dol,lárba kerülnének a fenntartási költse-gek, valarnint a leírások. A továbbiköltségek: cl műsorok összeállítása, ahatalmas ,2'ázsik, sz inpadi fölszcrclésekstb. A technikai fölszerelések is fan,;tasztikus kiadásokat emésztenének föl.

A berlini birodalmi rádió vezetője,J-Iadamovszky továbbment a ..vigeszt:»JásbéJn". Szerinte nem lehet n1indenfilmkópiát fölhasználni. A legtöbb film

"vrlbalátási célokra teljesen alkalm-u-lan. :\ távclbalatús céljaira kutöntegesfilmkóp'ákal kell késziteni. A távolba'látás nem versenytársa a filmnek, mon.dotta l t odnmovsrk y, ellenkezőleg,olyan sajátossága í vannak, amelyeket:1 film nem tud befolyásolni, vagy meg~változtatni. lia a túvolbalátás egyszermeg is találja •.I rnüvósz l sajátossáuait,csak serkem'öleg hal " hangosfilm 10''.·,úrJi ieiíödesere.

.,~e~-----------+.~~~~,~---------+A TÁ.VOLBALÁTÁS

film IcjlödéstőrténetónckC;!yik legfontosabb, aj,kalmaxint azonball leg::utoiso szakasza a .evol»balátús. Régen okozotttechnikai kérdés olyansúlyos fejtörést. minOt u

túvolbalá tás, az emberi elme egyik leg"kényesebb problémája. Az emberiscpaz utolsó 20-25 esztendőben hoz zű-

·szokott. hozzicdződött a találmányok.hoz. Alig tökéletesedett valamelyiktechnikai találmány. máris újabb kér-dés izgatta il világot. Al ember nemnyugszik, Napról-napra újabb találrná-uvok jutnak felszínre, olyanok, ame-lyck tegnap még ismeretlen fogalmakvoltak. ma már tökéletes megoldások.

1\ távolbalátás elmélete tulajdonké,[len nem új kérdés, A mult századbelitrők közül Julcs Verne egyik regenyé.ben a Fonoteleiotot említi; Rabida pe>dit! a Teteicnoskopot, Az illuzió utánihajsza izuuttu az irót, aki talán nem istudta, rnermyirc közel áll a valóság ••hoz, amikor az egckip: szárnyaló fan tá-ziájá val olyan fantom után futott.arnelv a XX, század közepe táján mármiJH.icnnapi dolog lesz.

Amiként mitsfél évtizeddel ezelőtt arádió még a I cufclelmctcscbb titkokköz.ó tartozott és nem volt meg a meg,valóvitáshoz a lélektani adottság, ahként a mai és a következő két évtizedtávolbalátasa is u jövő évtizedek ze-néie.

l\~indamellctt számolni kell azzal aténnyel, hogya lávolbalátás itt van,tübbé:.kevésbé megvelosulve.

Bennünket az érdekel közelebbről,hogya tá volbalátús általános beveze-tése és elterjedtsége mennyiben éríntímajd a mozgokép ipar letét és a to:vábbi fennmaradását.

Ez il kérdés izgatja termesactesen akülíöldí szakkörök et is és ez az izga)lom persze élénken kifejezésre jut ak űlfőldi szaksajtóban is.

~.I--------~I~~~~'--------+cf\ táv~l~~d!ltás mindjobban Fcnvc.1-\ gctö igéret; amely sok ember SZC~

rint ajtónyltásra kész, hogy megjelensjen. Ezze! szemben a hcly~et egyelőreaz, hogy mindczck a híradások csakügyes menöverek, amelyek a beka Wcsolódni szándékozó töke bizalmáiszere/ne bi ztosít sní,

Legyünk őszinték! A távolbalatás.ha nem is megoldhatatlan, mégis méglaboratóriumi kísérlet és aki figyc~cln:::me! k íséri a lapokban megjelent köz,léseket és van valami ismerete c rész.ről, nyugod/an hajtja fejél álomra,mert cl tá volbalá tás egyelőre szűlet en»dő valami. Dc. ha meg is születik, adoktoroknak igen sok dolguk lesz,hogya csecsemét életben tarthassák I

A bizakodok csővalhatják fejüket.AITlagunk résxéről óvatosságot a jún-Junk, mert a távolbalátás nem iiengos,film. Nehány évvel ezelott kevesen~1ittck abban, hog~- a hanuosfilm mcg~lesz. Amikor itt volt, akadtak jósok,A szinházak és malik haláláról be»szél/ek. Igy van ez most is. A távolba,látás szülctcndöbcn van és már akad;nak jósok. A kezdet megindult, d·..;csn tlakoaz unk a kis malachoz és t'CJ

gyűk magunkévá, hogy .,nem kell félnie [nrk estol",

Nézzük. hOI1"- mi indította CI a la~vinát? L ~

A mult évben volt a nagy Anglia-Ausztrália repülöverseny. A híradókmegtették a k ötclességűkct. A gépekindulását láttuk moztkban. Dc csodákcsodája, Néhány nap mulva láttuk aztis, hogy az első gép miként száll I~ aruclbournc-í repiilötércn, a gép felé ro-hanó tömeget, az üdvözléseket stb. f,shczzű hangosan. A filmtechnika Yilú(f",rekordja ez? Igen l ~

Azt hisszük. hogya részletek érdek,lődésrc tarthatnak számot.

A Gaurnonr Br itish.Pícturc .r"'\cIJbournc-ban tartózkodó operatörje

a repülőgép érkezés pillanatábanmár dolgozott. A felvett anvasotazonnal elöhívták és az alig szár-adt

negativot dróttalan uton Londonbaközvetitették. (Képátvitel.) Követ.kezö nap este az összes londoni mo-zikban vetlitették a különös módonérkezett híradót, amelynek cselek-ménye 24 órával előbb-az ellenlába.soknál játszódott le.

Ez a siketült képútvitci adta at im;pulzust és bízonyítékot arra, hogy ilyenkeptovébbít es, - már szamos állarnbe is vezette - az alapjél lehet cl mco,induló távolbalátás bevezetésének. Azangol kormány habhozata alapjánmeg is kezdődtek a munkálatok éserre él hírre a német kormány is ma.f~áévú tette az clhatározűsr. Ugy Anu-liaban. rnin t Németországban mcgin~dultak a k isérlcr i adások. Egyelör<.:csak filmmcl és azok is csak rujxkcepck. Tehát vona/rajzok. Szó sincs mégélő személyek, akclr Jelenetek a dkr.; él::ról.

A távolbalátás cive rcng-ctc~! emberrfoululkoztat és egész sora van a k iilőu,bözö ncvii találmúnyokuak. A feladat:alkalmas módon a lejátszódó CSC~

lckrnény képét pontokra bontani, anyert fényhatásokat elektromos im-pulzusokká változtatni, azokat drótra-lan úton kőzvct itcni, Iclcrősitcni. aerősített impulzusokat fénnyé vűl toz-tatn í és alkalmas módon ismét össze>állítani. hogy szcmlélhctővé váljék.nem meaoldhatatlan.

,\-lint -Iútjuk. a feladat bár kőnnvű.nek lárszik, mégrs sok mcgoldásravá rú részletet foglal magában. 1884,ben Nípkow Pál Feltalálta a nevérőlelnevezett bOTi'·ófárcsáf. A túrcsa spi.rúlformájú lvukasz túsa mindcnki előttismeretes. E·nn·ek segítségével lehet aképet elemeire bontani és a nycrtfényhatásokat a ma múr kőzhnszuűlut ,ban lévő fotocellúval f cldolgoz tatm.Ezt a mechanikus eljárást sok más Ior.mában is létrehozták. A rczuő tükörés forgó tárcsa upyanczt il szolaáiutotmegteszi. dc hasznúlható e e~lrH arendszercsen lyukasztott Hlmszu lau iv.A követelmény mindenkor, hogy;!' kép

10

A televízió iránti érdeklődés külföl,dön naprólanapra hatalm-isabb

arányokat ölt és a laboratóriumok, va,Iamin t gyárak czirányban kifejtettmunkássága és eredményei meglepőek.A képbontás mind tökéletesebb és azátvitt kép élcssége, valamint meg:>világitottsága egyre javul. Amerika,Anglia és Németország rendszeresenad televíziós (tehát nem csupán kép-átviteli) rnű sort és a nevezett orszá,gok piacain kaphatók vevőberendezé-sek. amelyek egy szokásos méretürádiókészüléknél alig nagyobbak. Azárak ma még magasak, dc különösenNémetországban oly készülékekről istudnak, amelyek ára jóval mórsékcl-tebb.

c lcmcírc bontható legyen. Ha c~y ilyen.szerkezet. amely hivatva van CI fentimunkát elvégezni, 15-20'szor fordulmeg másodpercenként a bontandó képelőtt. úgy a képet teljes egés'zében kellhogy lássuk. A fénybehatások átalaki-tására elektromos impulzusokká fl fo;tocella a legalkalmasabb. Az áramluk-tetesek felcrösítése és leadása advavan, hiszen a rádióadást évek óta is'mer jük. A vcvökószűlékkcl felfogottés felerősitett elektromos lüktetéseketegy ködfénylámpa kathódjára vezetveismét átalakíthatók pulzáló fénnye.nrncly feny t az előbb leírt sacrkezetek-kel ismét összeállíthatjuk képpé, Akár,csak a filmfclvétclnél, itt is a synchro:.nizmus elengedhetetlen feltétel. Tehátügy az adásnál, mint· a képvételnélsynchronemotcroket ket! haszná/ni.

Az utóbbi években sikerült a kép,bontó műveletet elektromos úton l,

végrehajtani. Ez a jelentőségteljes lé,pés az R. C. A.~Victor laboratóriurná-ban dolgozó dr. Wladirnir K. Zwcryekin ml:rnöknck sikerült.

Az alábbiakban közöljük azoknak akutafóknak a névsorát, akik a nagy je •.lentöségű találmány (távolbalátás) ér,elekében dolgoznak.

Az Egyesült Allamokban : dr. WI a,dimir Zwerykin, dr. E. r. \V. Alexa",derson, John Hays Hammond, HollisBaird. dr. Herbert E. l wes. Lee dcForest. dr. Alfred N. Goldsmitb, C,Francis lenkíns, U. A. Sanabria, PhiloT. Fernswortb.

Angliában: John L. Beird és Itáliá-ban Guqliclmo ,'fareoni. Egy-egy cl.lúrást a szúk reszabott hel y miatt Ic~,közelebb Iolvtatá sokban fogunk: ismer-tctni. Legközelebbi számunkban a maiműködésben lévő angol és német rend:::ezeri ismertetjük.

IUll~~g~~~1I!A~~!!~~1Á!t~I ellátás, nagyszerü pihenés - Strand,

horgászat, turisztika. - .

A televízió iránti érdeklődés Ma~gyarországOIl kezdettől fogva megvolt,Évekkel ezelőtt a Magyar Rádió isadott képátviteit. amely azonban nemtudott állandósul ni, főleg gazdaságinehézségek miett . .i\'~ost a televízióiránti érdeklődés nálunk is nagyobbarányokat öltött, amely nemcsak aszab és napisajtó cikkeiben nyilvánulmeg, haem abban is, hogy a gyárak la,boratóriumaiban is foglalkoznak c kér-déssol. vagyis olyan készülékek szerskesziésevel, amelyek a na~ykőZÖllségrészére hozzáférhetővé válnak. fV\égLsa lqUelentösebb esemény c téren egyérdekszovetkezés letesitese, amely erős

pénzcsoportok bevonásával elekult meg.Ez az érdekeltség jelentős tőkével rerudclkezik és rt televízióval kapcsolutosés flfagyarországon érvényes szebedel»makat gyűjtene egy kézbe, Ha enneka vállalkozásnak a céljai az elgondolásszer-int megvalósulnak. úgy M.agyal';orszáeón a televízió terén dominálószcrepűk lesz és a vevő készülékek li,cencie díja is majdan tőlük függ.

A tőkecsoportban egy tekintélyesnagybank is foglal helyet.

11

+---------.~~~----------.MORVAY PÁL

a l\fozieKyesi:Het flg)'V. alelnöke

A "STATISZTIKA ÉS AZ ÉLET"

egnagyobb sajnálatomra,

b kénytelen vagyok Ces«tiglone tanácsos úrralkezdet! polémiámat to,vább folytatni, mert i '5:::

__ -_-_.:i mét bebizonyosodottelőttem, hogy más a st e«

tisettke és más üz élet.Előre kell bocsátanom, hogy másfél

év .ixcddc! ezelőtt magam is hallaattarna J\'\üq:~yctcmell statisztikai előadáso-kat, amelyeket professzorom körübc-Iül íf~Y vezetett be: .,a stet iszt'ke ha;fa/mas, de veszedelmes tudomány. Astatiszfikával lehet élni, de lehel V:SZ:>

'i.'né/ni is vele. A rosszul slkelmeeottstatisztika segítségével a legnagyobbnbsaur dumoket is be lehet btzonytte«ni." Miurán ezt a tudományt nem ál:::lott módomban részletesebben tanul-mányozni, nem is kívánom alkalmaz;ni, mcrt Félek, hogy úfvesztőjében ma;oam is eltevednék. Mint ahogv elte-~edt Castiglione tanácsos úr. ~ki pe-dir. eiapos ismerője ennek az általamis rendkivül tisztelt tudománynak. Atanác sos úr statisztikája scutségévelbebizonyította, hogy a mozik üzlctrne-rieténél a nyelvi szempont nem fok,mérő. Tagadásba vette azt az állításo-ma t, hogy az osztrák kisvárosi r.'> fa;lusi mozik műsora ik 93%;á t német;nvclvű filmekből ,íllítj,ík össze. Sta,tisztikájából az derül ki. hogy ezek arnozik müsoruiknak csak 50%;út állít-ják össze »émctnyclvü filmekből. Mi;után az osz trúk meaikra vonatkozóesekelv ismerteim ennek ellenkezőjéttartalmuzták. vettem magarnnak a fá~radsauot és e kérdésre vonatkozóan le»velet intéztem az osztrák Mozikama.rához. A vűlusz a követkczöképenszól:

"Folyó hó 3:án kelt saraira vála,szolva k őzől jiik. hogy az osztrák vi;

dékí mozik rnűsoraíknak legkevesebb9.1 %':, t némctrryclvű filmekből állít,j "k össze. annál is inkább, mert azidcüc nn ycl vű filmek vidéken - né-hány kevésszámú nagyobb város ki,vete.ével - cpyúltalában nem mensnek és Illé~ a nagyobb városokban iscsak a legeslegjobb idegennyelvű fil:>mckct lehet bemutatni. Az Ön általmcujelőlt rnozicsoport, vagvis azokH helységek. amelyeknek 2-3!JOO la'kóia val" és arnelvekben rnoxikcsak szombaton ~s vasúrnap. ,"agycsak vasúrnap jútszanak - ma,;d~nem kizéróiag csak nérnet nyelviiitmeket mwfafnak be."

Ezek az adatok azt bizonyítják,hogy a puszta szúmck mégsem beszél:nek elég értelmesen. A statisztika abehozott filmek számáról beszél. dcnem arról, hogy a mozik milyen arány:ban és mil yen sikerrel mutatták beazokat. Ezt a körülményt felejtette kiszámításából a tanácsos úr, akivelszemben egyébként nem vitatom azösferme/ö~;paroselmélef hclycsscuét.csupán azt. hogy ennél lényegesen je;Jcntékenycbb tényező a nyelvi kérdés.

DIATYP""FILM LABORATORIUMBudapest, VI!.,Rattenbil1er-ucca 19. sz.

Telejen , 45-3-04.

Fe'elősséq mellett készit

FILMFELIRATOKATAZ EREDETI KÓPIÁRAa Hr u skc-j éle vlióqszobodclcm szerint.

Bórmily stylusu belök, tetszés szerinti sririben !Fehér alopon is kitün6en olvoshofó l

12

~--------~.~~~~,--------+KISVÁRDAI ERNO

a lIa~ykO:rös.i Uránia·mozgöszinh.lzig'zgatója:

AZ U'r6SZINKRONIZÁLÁSMEGSOKSZOROZZA A VIDÉKI l\fOZIK LÁTOGAT6IT

~

ivatkozorn a Fitrnkulí urefolyú évi áp rili si szűmá-ban Schneider Ede úrcikkere. valamint a szcr-kcsz tóség felhívására ésezért én is hozzászólók II

n1clgyal' utoszinkronizé»Ms kérdéséhez. Szercnv vélcménvcmszerint. ezt csakis hatal~i eróveJ l~hetKeresztülvinni, mert, sajnos, a szak:ma annyira csupán az egymás közöltiíorzsslkodesseí éli ki magát. hogyl;ycn nagy horderejű kérdésekkel nemér ra foglalkozni, amit bizonyít az is.hogya szakma illetékes hivatalos fó~rumaitól még egyieben sem kapfunk[elhivést a kérdéshez való hozzásló't ssr», jóllehet ez úgyszólván videkiügy.

Szcrintcm, és azt hiszem, sok alföl::.dl vidétcí moaistersem véleménye sze-rint is, vidéki rnozgószfnháxakutegyedü) a magyar szinkron menihetimeg. A vidéki mozuószinházak kőzőn-ségének nagy többsége szívesebbenveszi, ha magyar szót hall az idegenszínészck szájából. még ha az p ill a-natnyilag nem is olyan tökéletes meg:oldáSú, mint a kevés, gyors és semmit::.mondó magyar felirat. Nem beszélekarról, hoay a feliratok 60%,át, annakrövidsége rnia t t cl scm tudják olvasni,ami csak bosszlÍságot okoz, úgyannyi-ra, hogy ha egyébként jó is a film, afenti okok miatt nem tudják élvezr-iNem egyszer kimondottan infcll(r1,el1súri emberek jönnek azzal a panasszal,negy minek vetifjiik olyan gyorsan a ké,pet, hiszen nem tudják elolvasni a Febiratokat. Számunkra azután hihetetlenfeladat velük megértetni. houy az nema mozgósz ínhúz hibája. hanem uyá r-tási hiba, illetve technikai kérdés. dc11 vidéki közönség ezt el scm hiszi. A

iuhcralapú filmeknél ez még jobbanitűn ik, igaz, hogya Dyatip-eljárass ..I1

lehetne ezen segíteni, de legtöbbfilmcég takarókossági szempontból ós

meg azért, tuivel nem a vidékre építirCI a költségvetését és a budapesti kö.zönség egy na~y része amúgy i" tudnémetül, esetleg más ideecu nyelven,nem igen törődik ezzel a kérdéssel.Ezek a panaszok mind eltűnnének aszinkronizálás esetében.

Ncrnrépibcn olvastam valamelyikszaklapban. hogy a Pátria ,.KeHen asötétben" eímű .szinkronizúlt film ic avidéki nagy mozgószínházakban meg-bukott. Igaz, hogyaeikkiró elismeri,hogy első nap jobban ment fi film éscsak később esett vissza, dc kérdem.ha az eredeli példányt mutatt ák volnabe. hányau lettek volna az első nap amoziban? Mcrt, ha kívánjuk is azurósz in kron izúlást. ezzel nem aztruondjuk, houy többé nem lest rosszfilm. mert ami rossz, ezután is rosszmarad, csinálhatnak azzal bármit is.Dc nem szabad ebből az egy példábólkiindutni. Ennek ellenére is bizonyos,hogy nálunk például a fenti filmnekbizonyára nagyobb sikere lesz, mint azugyanennek a vállalatnak Cárnö címűfilmjének volt, amely már 100%,osnaayfi/m volt nálunk, mégis megbu-kott, mivel a fehér mező alalt a [elite»tok o!vashalatlanok voltak.

Az egyik napilapban olvastam - ésegy{oltalában a filmkölcsönzők szeretikazt hangoztatni, - hogya szinkrontzéelás megöli a magyar filmgyártást. Véle'ményem szerint ez olyan balhiedelem,amit maguk a filmkölcsönzök semhisznek cl, csupán ülőkártyának ját,szák ki, mert a jó magyar filmnek ak.kor is sikere lesz, ha minden külföldifilm mauvarul fog megszólalní s vi,

1'\

SZÁMOK A FILM VILÁGÁBOL

~' ~'~~+'--------~fszont a rossz magyar film eddig ismegbukott. Tehát: akimondottannagy filmeknél sohasem az dönti el asikert, hogy milyen nyelven beszélneka szereplők, ez a norméljilmek nél fon:tos körülmény és sajnos, ebből van alegtöbb. Ha mindig Dalol a mámor.Ave Ceeser, Hindu lándzsás és ha-sonl ó filmeket játszhatnánk. úgy ez akérdés talán fel sem vetődne, dc bi-zony a nagy litlagnáJ a szinkronizáláscsak segíthet az üzleti lehetőségeken.

Ami a szmk roniz álás csetén előállótöbbletkíedésí illeti, itt azt hiszem,hogya kölcsönzök nemcsak, hogy nemfizetnének ni. hanem még keresnénekis. Az az érzésem, hogy minden vidékimozgószínháztulajdonos szivesebbenfizetne a szinkronizált filmekért a maikőlcsőnclijaknál 20-25%,kal többet,dc természetesen nem úgy kalkulálva,hogy egy kimondotta n rossz. de szin-kronizált filmért mesebe illő árat kér,jenek, amint ezt már meg is kiséreleték. Példának ugyancsak fclhozhatoma Pátria filmvallalatot. ahol a Kettenfl sötétben eímü film ért magasabb köhcsöndíjat fizettünk, mint a Cárnőért,jóllehet, hol van ez a két film Icvnli«tásball egymástól?

Végeredményben megállapíthatjuk"hogy igenis a vidék egyedül az utó-szinkronizálűsban véli sorsának jobb>ra fordulását. legalább is addig, amígévenként nem lesz 40-50 magyarovértmányú film.

Magyar Mozg6fénykép Gépkezel6kOrszágos EgyesQleIének munkaktizv.tlt6j.:

Budapest, VII., Almássy-tér 12. sz.

Hivatalos órák: 2-6-;g.Telefon: 37-5-98:

Munkaügyeket Weisz Henrik a Rex mozgógépésze intézi.

Hivható d. e. 1O--12-ig45 7-II és6-12-ig32·1-75. - Levélcim : VII., Szövetség-u,

ll. I. em. 28.

Svédország: A svéd filmcenzura decem-berben cenzur.ixtn az :"()_ODO-ikfilmet. :\ svédfilmcenzurút lIl~g ltlll-ben állitortak föl.amelyet 1914 óta vezet cgyfolytabnn dr. Cun..nn r I3j1J r III (l 1111 ds ih,:-' 20 h óta áll a svédállami filmccnzuruhivatal élén. Még 8--lo.évvel ezelót t az őssze-, cenzurúzott filmekOO%-a amerikai szdrmazasú volt és csak <IZ.

utóbbi időben esett "issza ez a szám 507. -ra.Svédorr zúgban n cenzurahivatal működésévelnagy áltulúnosságban meg vannak elégedve;mcrt il lli\':II.:1I min.lc'nkor teljesen pártutla-nul és igazságosan gyakorolta a filmek felül-vizsgálatát.

Lengyelország: Az 1933. évi" lengyel film-gy<Írttls szcptember l-ig- csak 48.000 méteruegativot dolgozott fel. A rövid bangosfil-Illek készítése emelkedett. Az új lL'0h')'("1

filmtörvé-ny azt tervezi. hogy 10 külföld!film ellenében a filmvállalatok kötelesek 1Iengyel gyártmánvn filmet késziteni .. \70 ed-(:i~i ':?:;ll kiiliöh.ii filmet 21 ')-1';1 akariúk csiikI:rnt~.-;,. .. 1: 11'~ "cc t~:: ki:. :;:r-;_-:üi :20lengyel film készülne és ez a 220 film ele-gendő lenne a Jenevel moxgókép-zfuhúaakteljes évi anyagaoak a fedezésére.

Japán: A leenagyobb japán filmgyár il

Shcchiku Film Compány új filmgyár-at épit.OFUKA mellett a Jokohama és Kamakur avasut mentén. f\Z új nagyarányú filmtelepközel fekszik il tengerhez és a hegvékhez csazcnk ívűl jokohamából könnyen elérhető. Atelek. arnelven a filrngvar épül. sok ezernt:g-j';wgül ter jedelmű, azonkívül a sziné-"zek és az egész szemelvzet részére kiilön fakó-h,ízakat építenek. Oly' nagvarárryunak terve-zik az ld fi.lmgY{lrat. hog-y még a Paramountműtcrmeit j-5 felül fogja mulni.

Kelet-Afrika: Brit Kelet-Afrikaban a han-gos film elterjedése igen széperr halad cldrc.A gyarmnri államok közü! Kenin keletafri-kai gyarmatori játszik 12 hangos moai, Tan-gányikában 2. Ugnndúban 2, Zanzibárjban1. úgyhogy a brit-keletnfrikai cvarmaton ez-időszerint 12 hangos filmsainhaz terjeszti a1C1..1I~tírát. Kenia gyarmat Iövar osának, Kai-robinak húszezer lakósn va'n, akik közű r1000 fehér és mar 4 hangos rnoz.i felett ren-delkezik, ezek kőzűl a legnagyobb 1000 sze-mélvcs. Legújabban sz inháznt építettc-kNnir ohiban ó'; ez a szính;'lz egyben filmekbemutatására is akalrnas A moz.ilátogutók-rcgvtésze természetesen fehér emberekbólrekrutálódik. nonban a négerek 15 már igenezépen beleszóktak a rnozifátogntasba. A kö-zőnség igen szeréti a vidám j átékfilmeket, ahiradókat. a groteszk-filmeket és a revű-filmeket. Annak ellenére. hogyakeletafrikaigyarmatok angol fennhatóság ahi tartoznak,a legtöbb film amerikai eredetű. A legtöbb.hfrad6t repülöpostán kűldik Londonból.

14

*--------+I~~~~'--------+BESZÉLJÜNK ]~S íRJUNK MAGYARUL!

Ielegen szavakat és fogalmakat nehézaz első időben magyarul leírni és

természetcsen a köztudatba átvinni.Nehéz ez különösen az olyan szakrná-nál, amely amúgy is hemzseg a kill-földi szavak tól és ahol II meglevő régiszevuket is nehéz kigyomlálni. meny-rivivel körülményesebb ez az ú iíceíetűidegen szavaknál. Sok idegen szó márannyira átment a köztudatba, hogysainte nehéz tőlük megválnil Pedig,előbb-utóbb minden külföldi szót ésfogalom,meghatározást el kell ma>gunktóI vetnünk, mer-t végeredmény-ben rnéuis CSlJk magym'ok vagyunk é.'!ömagyarul kell beszélnünk. Ha a film v!-Iácbun majdnem azt írtuk, hogykinemafografiábt'l:l - II szakma külön,[élesege és folytonos fejlöd,!Ee miei tsck szor beleakadunk idegen szavakba.iayekeznünk kell ezektől megszaba-dulni, Altalában az egész csak rOSSz

megszokás. Aminthegy mcgszoktuk azidegen szavakat, csakhamar nyel-vünkre kívánkozik majd az illetö sz ó

vauv Ioualorn magva r változata -szakszerűen rnondva: verziója is -úuvboov idővel mégis csak magyarulmondjuk majd mCf~- azt, amit kirnon-dani akarunk.

Nem könnyű feladat a fllmszakrná-ball elterjedt idegen szavak össze'gvűjtése és azok helyes magyarosífá::sa. Ezért az a felállítás. amit alábbközlünk. természetesen egyáltalábannem teljes - sőt - és talán a megrna-!1varo~ított fogalom sem jó vagy nemf~di a helves értelmet. Ezért csak ki,sérletképe~ közöljük ezeket ~ a márrészben mcphonosított. de még megnem szekott magyar szavakat. Kérjüka Fíínikuíture olvasóit, akik ezzel akérdéssel szivesen foglalkoznak. tc'f!.yék lehetövé hozzászólása ikkal vagyötleteikkel. houv a mapvar Hlmsznk-mában rninél több ú i m;(1\"ar szakki-fejezés váliék közkelctűvé.-

Az első csoportban közöljük a k ö::vetkező szavakat:

P a n k r O Jn a. t i k \I S II e g a [ i v: sztnérzé-keny képanyag,

V i l m o p e r a t ű r: képfölvevő, illetve (aleadás nál] gépkezelő.

(' It t t e r: filmvágó.\. e r I. j): változat.S I. i II k r O II i 'I,:í 1 :í s: egyidejiisités..t::, 7. i II k r O II i 'J.:i 1 II i: egyidejííslteni.I,; ln II l z i ó: fényérzékeny réteg.J) o II b l e: másodpéldány a filmszalagnál

vagy masodszereplő, pl. aki a müterem-ben az e-redeti szerep lő hel~"ett [átszik.

B l e II cl e: képelsötétítés vagy képzárás..'Ii II tá c i ó: szövegfap.H o l I II i: orsö vagy' cséve.H o II II i z II i: csévélni.:::! [~g e r: vezetökép,)[ O r Jn ű l i i l lll: átlagkép.I" O t 6 C C l J n: tényelem.

T~ell érdekesen alakul a film szómagyarosítása. A film helyes magyarértelme a képszalag, igen ám, de a fihmct nem lehet mégsem a többi ide,gen szóval egy kalap alá venni, mertez m ár annyira a köztudatba átmentfogalom, hogy ezt legjobb meghagynics nem szabad mcgváltoztatni. Mertigen furcsán hangzanék. ha valaki aztkérdezné Xatől, hogy melyik szakrná-ban dolgozik: mire ez ártatlan arccaluz t fclelné. hogy a képszalag szakmá,banl. Sok ilyen helytelen megállapításkeletkezhetne. ha ezt a szót eröszak..kal megváltoz tatnók. Mert hiszen ott,ahol lehet, úgyis már használjuk amozg6kép szót és ez a fogalom i~enhelytálló, de nem lehet mírulen voneí»kozásában alkalmazni. Mert mégisesak furcsán hangzanék az is, ha va-laki azt mondja önmagáról, hogymozgóképszmész, ebben az esetben aiílmseinése szó legalább is olyan ma-gyarosan hangzó fogalom, mint arnielven rossz és értelmetlen, pl. a mozcó-képszínésznő elnevezést. (E helyettmindenesetre itt van az eléggé rossz ésnyelvtanilag helytelen ,.moziszínésznö"szó.)

Várjuk 1 az újabb szavakat!

1"

'l~,s...~---- +e~~ ~,----------~

EGY FILMRIPORTERNAPLÓJA

A világ minden fájárólBertinbe sereglett ri»porterek leslülelilegtisztelegtele anémet vas'útigélzgalóságnál, hogyengedélyezze a pálya::udvaron való fo fog ré;:;f,;lásl, amikor maje/Br:'and és Levet francillmírüszíerek a német»[r ancln közelee/és és

gazdasági kapcsola lok tárgyalására anémet fővárosba érkeznek,

Öriási nemzetközi várakozás előztemeg él két mlgy nemzet étlemi erííeí-nak lalálkozásál. amely iráni a híradó,vállalalok különösen érdeklődlek, mertilyen ritka poli,'ikai esemény jó [íímese«mén ynek is igérkezetí .

l'H sem természe/esebb. hogya va$':úligazgalóság a legnagyobb előzékeny'séggel t eíjesített e ariporterek kérését,mert jól ismerlék már a iot« és filmhallal/anLlI nagy propagatív éri ékét,

TeMI a [ilmesek: részére a pálym,d,varon egész perronrészi bocsálofl~krendelkezésre, mivel egyszerre huszon:kél hangos felvevögéppel akarlúk anem mindennapos fogadlalás törtenet.mi percett megörökíteni. Operaiöröklömege sürgöff40rgoll a lálv,;nyosság,nnk is beillö hadoszlálynyi felvevögé'pek körül.

A miniszterek érkezésének leljes bi,lonytalansága ess k fokozta az izgal::.mas elökészületeket. A zenekarok ké»seeníetben, az elökelöséf!.ek is a me~:hivottak fáradtan várakoztak, míg vég::.re délutén négy órakor fe/fOnt a pá,rísí express-kíilönvcneí,

Hetetmcs üdvrivalgás töltötte be akörnyéket. feles end ült a francia him::.nusz és abban a pillanatban, amikor avonat a pályaudvarra begördült - ál:/ílólag bizlonsági okokból - a ripor,terek elott levő ares vágányra is betolelak egy vonalo I és pee/ig úgy, hogy

húnden né'ven nevezendő folografúltislehelet/enné vált.

A nagy diedsll»! végbemeni fOglld:talást ilyeniormén senki sem filmez/e,.1 ripnríerek reggel öt órától vári ákfelszerel t gépe'kkel a mínísaíereket., deerre a lesuj/ó, még elgondolni is borzai::.mas "sikertelenségre" nem voltak elekészülve,

A találékony:>ag és (:1Z e/szánfséigazonban helyre' hozta a pótothalattél/hnak lálszó veszteséget. Gondolkoe/ásrasem juto:t idő, hanem fl leggyor,'.'éllJhtempóban mindent leszerelni és el él

szállodába, ahol este hél órára sajló'fogadtatás volt a müsoron,

A 8zúlloc1a igazg'afóséiga kez delbenhallan'; sem [Jkar! az operaförök "scís;kehndének" tervéről, mtg azután nebe»zen hozzájárultak a vörös.szelonnskfilm::.müteremmé való sürgős áfalakífá:sého z, Nost kezdődött a második iz,galom. Mindössze egy félóra ál/off márcsak rendelkezésre, addig a felvevő;/1,épeket behOl'dani és felszerelni, alámpákaf beállítani, nem volf könnyiídolog,

De amire a vendégpolifikusok és él

ktseretűk a vörös::.szalol1bBn a [elsore»kozotí ujságirók közölt rnegjelení ek,már a íénvszorötémpek is égiek. élme:Jyek izzó 'sUrfi.;r:iI ..•c+ ....r-rttve kipnilCl':tosen han~uhJtos.')ú vur ázsolt ák él lJi!borselvemmel kérp'iozot! fejee/elmi le,reninek II légkörét. Briend és. Level,'mikor észrevették a frükkö/, akarva:nemakarva [ilms z! árok leltek és mOW!

Iyogva tűrlék az idegességtől és a ffJ,radságfól reszkefö riporterek ostro»mát.

A hangos felvevőgépek megindultéJkés a mikrofónok szin le éhesen nyelfékBvíend éri ékes és világtörlénelmi nyi,latkozatának hanghullámaif, amelyetazzal fejezett be, hogy: Éljen a némel"francia barátság, éljen a béke'

SOMKUTf ISTVAN.

~-------+.~~)l+, .+.

i···..···.•··••••·.•.•~•.·····..~· ••.•....·····..··:i. ~ A MUTEREM -4- I•• •••••••••••••••••••••••••••••••••••••• ~•••••••••••••••••• u •••••

Ap nls clsó napjaiban fejezték be liNégy és fél musket ás címü Szökc Sza,kűllefilmct, utánu nyomban megkezd.té_k a Hermonín.ííím lezújabb m:l~\'\r

fiimjcnck. A csunya leány belső Főlvé.telcit II Hunnia-filmgyárban. A darabhíres primadonna.sz ercpét L'1uráfi Liliijátsza il filmen, mír,! a színdarabbclicuyüttestől csak Ksbos Gyula és Ráf,kai Márton maradt meg. A film férfiföszereplője Jávor Pál, dc nagyobbszerephez jutott Gombaszögi Ella is. Adarab szövcgkönyvér Vadnai László ésGaál Béla írták. A film rendezője GaálBéla. aki ezúttal is hihetőleg olyanszép és sikerdús darabot forgat. mintarnilyen az utóbbi két nagysikerű film ...je vot, A belső rnűtcrrní fölvételekenkívül a filmhez több tengerparti külsőjelenet is készül és pedig a quarneróiöbölben, ahol a fölvételeket maga PleszFerenc, a Hermenie igaz~<ltója vezeti.A fölvételek május első napjaiban zá~rulnak.

Utána közvetlenül kezdik meg azAíííle.íítm klt, várva-várt és nagy ér'dck lődésscl kísért filmfelvételett. Ez aprodukció lesz az utóbbi két esztendőlegérdekesebb és nemeetkőeí szem»porr'b ál is legnagyobbszerű fi!m~vsr,:lása, mert olyan témát viszi filmre,ame.y az egész világon kozísmer; ésnépszerű. Az Attííe-íílmveltetet elsőfilmje magyarul és németül készül ésLiszt Ferenc egyik legbájosabb .szercl-m i kalandját eleveníti meg a vásznon.U j nevek indulnak harcba. hogy azcayhangúvá vált maüyar filmproduk,rfóbn új színt és elevenséget vigyenek:be. Mindkét verziót Heinz J-lille ren-dezi, akinek ez a második magyaror::szág; munkéje, mellette Lándor Tivaeclar rnin t dramaturg és szőveq-kőnyv-Író fejt ki érdemes munkásságot." Amaoya r változatban a következők ját,szanak : Táray Ferenc, Báthory Giza,Sulyok Mária, Berkv Lilly, Fáy Béla,

IMielött lekötnémagyar filmjeit az

I Egyesült Államokrészére, lépjen érintkezésbe a

tisztára magyar

DANUBIAPlnUU(S INC729 SEVENTH AVE. NEW YORK.vállalattal. - ~Iagyar levelezés.

A vállalat megbrzotti a jelenlegBudapesten. - Telefon: 2ií·~·~2.

Petbes Sándor, GözOn Gvula és Szi~gett Jenő. Ugyanezeket a szerepeker anémet változatban il következők ját-szűk: franz Herterich (aki az életbenis nagyon hasonlít Liszthcz ), ErikaDannhoff, Walter Sieínbeck, Ola.Tschechova, Elga Engl, Hans Söhn,kers, Aribert Mag. Paul IF ag ner, Franz117eber. Paul Henckels és Karl PlafenMindkét változat fölvételeit Eiben Ist;ván forgatja. a hanumórnők Lohr Fc-rene, II gyönyörű, a l lunniaban mégnem látott dtsalctckct J 'incze .~'Iártontervezi. A zenét Ernst Erich Budersz erez tc. Rendező asszisztens: FritzMeuch, A belső fölvételek egész rná-jusban tartanak, május véqén néhánvmagyarországi külső fölvételt készít~,r-ek, majd az egé8z társaság 117eimarbaindul, ahol néhány történelmi helyenkészítenek külsö fölvétele ket. A LisztFilm iri", t olyan nagy a világérdeklö,dés, hogy Wilhelm Cerolt. aki a világ,eladást vette át, alig győzi az érdeklő,déseket clíntézní.

A Telefongyár Rt. érdeken ujitást veze-iett be a Nemzetközi Vásár alkalméhékAzok a mczttulajdcncsck, akik a vásár tar-tama alatt szetailc be hangosfllm-teadó-berendezéstiket. a nyári hónapok alatt nemfizetik a szokásos részletet, hanem ezt a fl-zetésí kötelezettSéget kitolják a későbbi hó·napnkra.

17

A

....A~~HIRADÓJA

A kormányzó a be:Jligyminisztu eléter-jesztésére tomcsányi Tomcsányi Kálmán dr.miniszteri os!tályrőnöl<j cimmet és jeUeg-gel relruházott mlnlsater! tanácsost - alilmi.igyeli, intézőjét "_ államfitkűrrá, CSa-tAry Béla dr. miniszfer! osztűlytdnök i eim-mel és jelleggel felruházott miniszter! ta-nácsost - a filmalap tagját - mínlszturlosztályldntikké kinevezte.

Vitáz leveldl l(oZlna Miklós beliigyminisz-ter lemondott a római Nemzetközí Oktató-lilm Intézetnéj viselt végrehajtéblzottrágttagságáról és helyébe báró Villani Lajoskövetségi tanácsost delegálta.

A Jilmcenzura elnökségében május elejénnagyjelentöségü változás áJI be. A belügy-miniszter dr .• Ieszenszky Andor miniszteritanácsost. a gyámügyi osztályba helyezteút és helyébe a Illműgyek intézésével és azOI:-.zágos MCYlgól;:épvizsgáló Bizottság et.ndkségével dr. Szö,lőssy Atrréd miniszteriosztály tanácsost hlz ta meg. Szől1ŐSSy dr. ki-nevezése május elején jelenik meg a hjva-tales lapban. A fllmcenzura alelnöke! meg-runtudnak állásaikban. Az uj elnök májuselején veszi át' a filmcenzura vezetését,

Geszti Lajos tanár, a l;:öwktaHíSiigyi mi-nlsztérium nktatéfl m-klrendeltségének azigazgatója, május elsején Budapest If. VOna-lon rádióelőadást tartott Film az iskolábaneimmel.

Jánosfy Kálmán mlskolei ujságíró, akiéveken kereszttil igazgatója volt a mtsknlciUránia-mezgéképsztnháznak, Mískoleon hosz-szas szenvedés után 36 éves körűban meg-halt. Janosty érdeme, hogy Mlskoícon rő-várost nivójú fllmkultura létesült és új szel-lemet és művészt l'elfogá5t vitt be a mis-kolci moztkulturába. Két éve részvényeseés eg.v'ik vez-etője volt az ózdi, tabaujszántóiés szerenest mozgéképsztnházaknak Husvétvasárnap tentették I\'lislwlcon nagy részvétrnellett.

A Mólgyar Egyesület a LeánykereskedésEllen (l\fELE) .erkülcsvédetm! tanácsv-n áp-rilis 8-i ülésén Hódcssy Gedeon dr. min, ta-nácsos elnökletével vitéz Csla Sándor dr.!\1AV igazgatósági röcrvos, ismert szocio-lógus "A filmek erkölcsromboló hatasa és apornográf irodalom" eimmel tartott nagyérdeldddéssel fogadott előadást. Előterjesz-tett határozati [avuslatait a tanács egvhan-glí'ag: elfogadta,

A magyar filmcenzura 15 éves fennállásaalkalmából Lajta Andor, a Ftlmkulturn saer,kesztője rádióelőadást irt "A üüucenzurabetiltotta. ." eimmel. Az előadást e:fo-gadták és a rádiótársaság legközelebb tüziműsoráru.

Mészáros Jánost, a Dinna-mezt engedé-lyesét, volt tartatékos főhadnagyot, a ker-mányzó tartalékos század-ossá nevezte ld.

A I\1MOE v:íl.18ztmánya pénteken, május10-én délelőtt %11 úrakor tartja meg má-jusi ülését. A v.Ha~ztm.<11l)'i ülés napirend-ién reugetegkérdés szerepel, Ílgyhogy ez.az ülés clörelűthatétag a délutáni űrák g iselhuzódik. A napirend egyik legfontosabbpontja Morvay Pál iigyv. alelnök beszé-metöja a berlini filmkcngresszusrél.

A kereskedelemügyi miniszter a szegediipurfelilgyeldi kerület vezetésiével FehérErnő iparl'eliigyelőt, a Hunnin-fllmgyár voltigazgatóját bizta meg.

Petrovita Szvetlszlávot [Ivaut), az ismertfllrusainészt a szerb kirátv a Szent Száva-rend IV. esztatvéve. tűntette ld.

GUttler Antal, aSzaliIlIa ismert, régi ékedvelt tagja, barátságos uton megv:ált nCity Film R. 'L-tól és a Warner Bros. FirstNational & Vitaphone magyarorszdgt képvl-seletének kötelékébe lépett.

A mozgészinházak hitelszöveikezete leg-közelebb az, eredeti tervtől ettérden. uj el-gondolás alapjan megalakul. Az alakulásI(örtil Gyárfüs Gyula rejt ki érdemes ItIUl1-

kassaget.A budapesti' Imperial-mczgdképszfuház,

közel két évi szünetelés után ismét meg-nyiit Silberberg Ferenc igazagtása ulutt. Az_Imparial üzletvezetője Mahrer Sándor lett.A géjJházban két Hnhu-Gürz-géper szereltekfel TelerG,ngyári totöce.taukal.

A budapest! nr. kir, állami mechanikai éselektromosipari szaklakolén május végénvagy [unius elején ujabb moz.igé)lész~tan-to.yam kezdődik, amelyre május 20-ig kel!a tanfolyam igazg;:ttóságánál [elentkezni.

A étozfegvesutet figyelmezteti a vidékikurtársukat, hogy magyar fi'mek beosztása-utan haladéktalanul jelentsék be a [atszas]terminust az, elsöfol;:ú rendörhatóságnál (W-szolga biró) és hivják fel a főszolga bir ö fi-gyeimét a 24. oldalon kÖliölt rendeletre, kér-ve, hogy a bejelentett napra (napokra] mfi-kedveldl előadásra és úulsoros est re enge-dély' kiadását mellőzze.

A Magyar Mozgófényképgépl;_ezelől< Egye-siilete az 1935. évre a következő tagjaitválasztotta meg a vezetöségbe: Elnök: BrillBéla, alelnök: Schrniedt Ewald, titkár: Ro-eenwasser Jenő, pénztáros: Lédlnger Lajos,pénztárellenőröle Bozókí József és WeiszMiksa. Munkakézvetltő: weiss Henrtk,,jegyző: Pekáry Hubert, könyvtáres. ValkóEndre, háznagy: Bégner Gyula.

18

A HARMONIA-FILM:........••.._ ..............•....•.•............... ~L~~~~.:::::.~..:.:.:~~~~.~~:..JCinema-Pilm: Ifipp-Ilipp !I/lITá, Palace-

I~inc. j f.- Diese Fílto iSt :;/1 vcrlwuie'f, Décsi-

Kinc. Kammerlicln sp. Ji.Eco-Film: Mait of Aran, Uránia. Jf.

- The Constant N'J'mplr, Urűria. JLFOx-Fi~:1\1l~~taJ~~(' cn«. ill t.ondon; Corso,

- II-or/d Xo~'<'s 01&, FllJ'II111. JLHermes-Hlm: J Spy~ Pabce. JLLiherfiny-Pilm: Regine, Décsi, Kanuner-

lichtspiele. Jf.Metro-Goldwyn: Barret s of lVimpoji! Street.

Jr.- Bobrs iw Toy/and, H,- Forsoking AI! Others. Jf.

Paramount-Film: Bellgal Lancer. RoyalApolló. jr.

- Here is tuy heart, Rűdius, j f ,Pltöbns-Fillll: Tarzan the Fear/es, Palace Jf.Uln-Pilm: 7i~{'lIn('rbll/lt. Uránia. j F.

- Ein }.!all1L will nach die f-f('imat. Uni-nia. J.

Universal-Pilm: lVaJlisJÚlI:! Slad07.v. Ca-sino. Jv.

- Kleine ,\futfi:, Fórum, JLWarner-Bros: ll ere Conres the N(wy, Ci.v If.

- Flirw[ion w.n». R<'tdius. Jf.- Pírobirú, Fóruru. Jf.~ TI,(' ttordl Clumges, Rádius. J5.

~MEGJELENÉSI STATISZTIKAERSCHETNUNGSSTA TISTIK

Aprilis hónap(J1[01Wt April)

Magyar (ungn'rischer) film 2Xémet (deutscher) film 3Arnerikaé (amctikanischer) film 1;1Angol (englischer) film -x-t-r- __ , 4

Ös szesen : 22 film

A selypi gyár-mozgóvezetését~~~~f. é. április hó 21-én

átvettem. ~~~~Ké,em az esetleges ta,tozósokat

és kötéseket nólam 3 nap

I 01011 bejetenteni.

D_eliLaj~s Budapest,VII.,Klauzál-u. 15.Ulcmv&10lo ----_;

agilis vezetősége nagy lendülettel'készíti elő a jövő eVI programm",ját, amelyben azt a tisztességes keres",kcdői cfvct tartja szem előtt, ho!!y amagyal' film köte[e.z. Nem szabad a.magyar film sikerére alapítva olyan Iil,mckct forgalomba hozni, amelyek ön.magukban nem állják meg a helyüket./Vlinden Hermóníeeíiím eléri azt astanda rdot, amely önmagában is ér",tékk é lesz.

A Harmónia eddig megszer eatc Eg,'gerfh /'1ária pazar kiállítású, nagyszerűfilmjá t, a Rómában készült

Casta Diva

cimü drámát, amely Belíínínek; a nagyzeneszerzőnek az életét és fl most jubi-láló zseni Norma címü világhíres ope-rájának keletkezését viszi poétikus.romantikus dráma keretében a kőzőn-ség elé.

A céq másik (lj filmje

Gusiev Fröhlich

legujabb drámája, amely a sztratoszférarepülés most sokszorosan aktuálisproblérnájá val foglalkozik izgalmas,fantaszrikus és ennek rncgfclclöcngrandiózusan felépített filmben.

Végül mcqszerezte már eddig a cég a

Pétervári éjszakák

cirnű filmet, amelynek főhőse Strauss-János, a keringőkirály és amelyben ezta szcrepet Paul Horbiger játsza. aki,nek ez az első igazi sztárszerepe.

A Harmónia ilyen módon a magyarfiImváIJaIatok között elsőnek lép amozisok elé jövö évi körvonalaival,illetve a program körvonalaival, merthiszen a vállalatnak még több kúljöldífilmje is lesz, sőt a tervek szerint mége!-!.\' magyar filmet t& készit a nyár vé:gén.

Uo

~--------_.~~~~,--------+FILMJOG111111111111111111111111'11111111111111111

I11111,111111111111111111111111111111111111

-----,Dr. l'iEUGHÖSCHEL ENDREügyvéd .

KÉT KÉRDÉS A FILM·SZERZŐI JOGPROBLÉMAKÖRÉBŐL

II. FIL\lIIIRAD6 ÉS SZERz6r ,JOGIVÉDELDL

A berlini Kammcrgericht c~y leg;utóbb meghozott itéleteben= az a rend.kívül érdekes kérdés vetődik lel. mi aszerzői jogi helyzet akkor, ha a film-hfradó valamely tényleges eseménybemutatása kapcsán ;zc;zőijogi véd~~Icm alatt álló müvct reprodukál, íg~'pl. ha a filmhíradóban szereplő menetolyan indulót énekel, amely még szcr-zőijogilag védett. A kérdés Magyaror,szágon is annyira aktuális, hogy nemérdektelen azt hazai jogunk szempont-jából röviden megvizsgálni.

Szerzői jogi törvényünk 6. s~ának 10.pontja szerint: "a szerző beleegyezésenélkül a műnek felhasználása. mozgó-fényképészeti mű céljára: bitorlás."Ez a jogszabály tehát a felvetett kér'dést kétségtelenül a szerző javára ésa filmhíradó terhére dönti el. Ugyan,erre az eredménvrc vezet nézetem sze-ri nt a most idézett szabállyal szem,ben álló kivételes szabályok elemzéseis.

Ilyen kivételes szabály mindenek-előtt a módosított berni egyezmény 12.szakasza, amely kizárja a bitorlástott. ahol reprodukálás által önállóeredeti mű keletkezett; ám kétséqtc-len, houy cpv zenei müvénck filmhfr-adó útján való előadásával önálló műnem keletkezett, mert a zenemű lénye-~ét. a melodiél a film nem változtatjamcp.

1'\ cm tesz kűilonbségct az sem. hogy

* L. Dr. Fritz Kiihne i•..mertetését a Kine-matograph 1935 febr, J-i -zámábuu.

a lilmhíradóban a védett zeneműnek •esetleg csak rőrcdékc jelenik meg.Szerzőijogi törvényünk 5. §~a szerintugyanis közömbös a tilalom szempont-júból az, vajjon a rnü közzétételecrcszbcn. vagy csak részben törté.r-ik.c. Figydembe jöhetne esetleg tőr-

ényünk 9. §:ának 3, pontja is, amelyl-'rlapban, ragy folyóiratokban mcujc-len t napihírek és vegyes apróságok út,vételét. - ha azok egyszerű köalése»ket tartalmaznak - szabaddá teszi;vitatni lehetne tehát' esetleg azt, hogya filmhiradó nem egyéb, mint optikaiujság, amelyre így a hirlapokra állószabályok kiterjesztöleg nlk eí mezhu»t ok, Nézetem sacrint azonban ilyenfelfogással szemben sikerrel volna ehlenvethető. hogy a filmhíradó céljavégcr edrncnyben mégis csak szórakoz.tatás, hogyanapihírek képalakbanvaló közlése elsősorban képesujságokfeladata, dc lőleg az, hogya hírlapok-ból való átvételekre megállapítotttörvényes kivétel scm ter jed ki egyéb,re, mint u. n. .egyszerű közlésekre,ilyeneknek pedig önálló művészetirnű reprodukálása nem tekinthető.Nem alkalmazható továbbá tőrvésnyünk 47. §~a sem, mely szerint ki;sebb zeneművek, vagy zeneművekegyes kisebb részei nagyobb munkák-b szabadon felveherök. Ez a szabályugyanis kizúrólag önálló tudományosművckrc. vagy iskolai használatraszerkesztett gyüjtcfnónvckrc vonatleo-zik és ezekre is csak akkor, ha a for,rás és a benne esetleg megjelölt szcr-

20

y~~r....------- ••.~~,... ...,,_------.-"4 ••..zö meg vannak nevezve. Szó lehetnevégre arról is, ho.l1Y a jouhasonszcrű.~ég cive alapján il linnhh ad ') j;!\'.:,arlk alm ..•..zuk azt a SZL1!:-,íl~ t, .imcf y IIképmás k őzlésénck tilalmat gyűlésebben. Felvonulásokban résztvevőkkelszemben átröri. Ez az auulógiu kétség;kívül tetszetős, Alkalmazását kizáriaazonban, it:~ndc\cn nézetem szerint,HZ a dogmatikai különbség, amely aképmáshoz fűződö tisztu U. n. szemé-l~ iségi jog és a szcrzdijogi törvényben\ ódctt ll. ll. értékesítési jogok közöttfennáll.

Fennálló jogunk szerint tehát a hel y,zei az, ho.:!S a szcrzőijog! védelemalatt álló műnck filmhíradóban valóközzététclc a szcrzö beleegyezése nél-k ill bitorlús. Pusztán arról lehet szó,hogy valamely képzöművészct i mű.nek, pl. sz ok ornuk tilmbcli rcprodu-kűlúsa nem esik tilalom alá, dc ez iscsak akkor nem, ha " filmfelvétel őn-magában - így pl. a bcúllítások k iielőnleucs művészi volta folytúri - ön;úllú műnck tekinthető.

Bizonyes. hogy ez a jogi helyact agyakorlatban rendkivüli é" mcltanvta-lan nehézségekre vezethet; bár éléterősen tompítja az, 110!1Ycl szerzőijogiművck kiterjedt értékesitési sacrveze-tei utján Ú!1yszólván soha scm lesz le-hetetlen <l szcrző beleegyezését a film;híradóban való közzététclhez, me!1~felelő joudij ellenében elnyerni. l'\in~denesetre kivánatos azonb.rn. hogyhazai szerzői jogi törvényünk küszőbőnú lló reformja keretében ('Z a preblernais re tcles rendezést nvcricn.

(Vége.)~.,.,.,.,..A FILMJOG

A flERLTNI J<O~GRESSZUSONSoltész Zoltán dr. a Hermes-Fiim Kft.

üuvészc igy nyilatkozott a berlini Film;k~·ngresszu:... jogi természetű crcdmé-nvcirő! :~- i\ konuressxus kűlsóségci minden

várakozást Ielülmulrak. vcudéaszcrctct

tekintetében pedig a berliníek erős ver'scnyt támasztottak nekünk mapyarok-nak. A kongrosszu L. y,:; bizcttsáuuszcrzői jogok kérdésével fog alkozorrbehatóan és a hozott határozatok nagy~ban előmozdítják maid az c téren eléggyakran mutatkozó zavuruk 1:!yorstisztulását. Ezek a hutar-ozatok k ü.ő

nősett az ujabb produkciók szem pont»jából üdvös eredményűek.

A~. erkölcstelen Hlmre vonatkozó kötéSvisszavouhaló .. Iz. nmerikui pur-ifikáló moz ,""alom egyik lcacrdekescbb eredménye a hétlegnagyobb gyári konszern részről a !l10ZI!Ó-

-zfnháztulajdonosok jav.iru elvállalt az a kö-telexettség. amely sacrint a f...,:-·;ír:1kmcnrc-r-tik a szfnhézukat rninden kár a161, amely őketIf!3.J i-üiu- '-'. l 'órti. crkőlcstch-nnck mind.,,(iJt'i f·ihrxht t tq.:,yaZl) kült -(g{;khül ki iolvó-lag- érhetik. A filmsz.ínháztulajdonosok ígyjogo-ultak azonnali hatútlval elállni a fimkől-csőuzdvel kötött bármely kötéstől. .hn cl i'.zt"J-hanforgó filmmel -zcmbcn a közönség crk iil-cs i okokbó! animózftúst mutat é« pedig anél-kűl. hogy az elállással kapcsolatban a film.sxlnh.laru barnulven kartérité- i kötelezetr-éuha rulna.

FILMÉ VKÖ~YVEl(Jahrbuch 1935, des Prager Pilm-Kurier.

Pralia. Palnis LJ Nováku. Ára Ke 20. bel-főldön Kl' Li

\ Ptagcr Fíhn-Kuricr kindásűbnu iuuuűrll1,i~l)(l~znr jelent Il1C~ az az évkönyv. nmclva c~~·hnr"ági adatokat tartalmazza ..\ könyvfelüleli a cseh film zet vezetek résxlctv- ada-tnic. találuuk benne l,üliinhi)zt') slati..;ztikaiadatokat t· ~ a telje- eimtárat. muctv utha-i).!:~lzíl a c-a hsa'ovák űhnszukrnüban ,\ ki-liin(·; ulmanachor Frank /I .. /1"1.:/15 -zerkesx-tette.

Roéenka 1935. Kiadó: ("dis pol. S. H. O.Prnha. ll. Palnec U Xovákn. 1\', cvfolvarn.

A cseh kinematom'afini :oizii\'ctsél! évkőny-v; most, jclnt meg a . ZOk{ISO';; ö~:,;zc.:;'dlíl:'l"-han é" tartalommal. ,\ könyv a technikai l'"jogi reszen kívül a csehszlovák iilrnvil.iatelje" szcrvczctét. cgvc-űlcteit é:, hivatalo-helyeinek az adatait foglalja őssze. ,'(~iilteljes cuntűr uijékoztntja az olvasót il csehvi=zonvokról.

21

~--------+f~~~+'------__~A Z·OI(TATÓFI LM

UJABB OKTATOFILMEK KÉSZÜLNEKA MAGYAR FILMlRODÁBAN

székesfőváros részérőlmost foytatjék azokatHZ oktatófilmfelvétele-ket, amelyeket az elmultesztendőben már meg-kezdtek. A felvételekczidén is a székesfővá.

ros közoktatásügyi osztálya irányitásamcllctt folynak.

A rnost mcuíndult film felvételi karn.pányban 2 új film készül, az cuyiknck"lIogyan mozognek a halak" a címe,a másiknak ,.A gáz" a címe. Ezen akét filmen kívül még 6 film készül,illetoleu ú régi, még a Pedagógiai [íl m»gyár idejében készűlt filmet dolgoz-nak út <l legli_iabb pedagógiai elveknekmcgfclclöcn. Ez a 6 film a kővctkczó:J:fef egy vizcseppben, Hogyan készúlaz lljság?, A balatoni téli halászai,A fiszal'ircJg élete, Fogas:süllö tenyész»t és, Képek a vízimadarak éle.'érö!.U~y amint a régi filmek clkésxítésé-nél. most is Erödy Kálmán. tankcrű-

let i fői~~lz!-!ató intézi a munkúlatokérdemi részét. Kőz teműkődnck még:Dús Ferenc igazgató, a Hogyan mo;zegnek a halak cím ű filmnél, A gázcímü filmnél Tali gázgyári főtanácsos,a főváros részéröl Zádor tanár és Né»methy Ferenc iskolaigazgató fejtenekki müködést. A 6 régi filmet pedigHorváth Károlv és S/eger Ferencigaz~atók dolgozrák át az új pedagó-giai követelményeknek mcgfclclőcn.Az első 2 filmet Szöreghy Gyula ren'dczi, míg a régi filmek átdolgozásánálH egedűs Géza a rendező.

Ezeken a filmeken kívül legköze-lcbb további új filmek készülnek éspedig az elektromosságról es a vfzröl.Valamenovi filmct rendes negatív raveszik fc( azonban később keskeny'filmre redukálják. A felvételekkel ésa régiek rnodernizúlásával május vé-gére készülnek el. A felvételckctKau/ich Lajos. II iV\agyar Filmirodakitűnő oderatörje végzi.

öt magyar film Amerikaban. A Havs'Organisation most közli az 1934_ évi ame-rikai filmforgaimat és kimutatja, hogy azelmult c-ztendöben 17-1 külföldi filmet 11111--tnttnk be Amerikában. Ezek közőtt a filtuc:ckiiztjjj üt magyal' film szercpcl.

A Kinematograph cimű berlini filmnapi-);'p. ;1J1l€I~' Németország legrégibb íilm'npjnvolt. űprjli- elsej ével besailntette megje'cnú-sét. ,\ Kincmntozrnph.ul :1 régi Film-Né-metcrsaág egyik jellegzetessége tűnt el.

Az első román heti hiradó elkészűlt (..::í.pl'ilis kűzepéu 111<11'Illet! is jelent. Az el:·,Jíszűmn csakis román belföldi 'híreket kőzőlt(,. természetesen e tekintetben elmaradt nkűlfőldi híradók 111(iI!Ölt. technikailag-

ban tökéletes. A hangos híradó eimét é,.vé~ét Bndopesten készítették a román ne-u-zeti himnusz moti vumainuk a fethaszualűsű-val. tvz e1sö román hangos híradót. Ricsi]ózsd, :1 Illo-t Bukarestben élü kitünő ma-gyal' Iihuopcrntdr készítette, a hnugmórnókis magyar, dr. Orbán Ferenc. aki a Fil/JI-lwltúráha.n is SZ;IITIOS szakcikket írt é:-. hu-zurnosabb ideig a Hunniaban dolgozott.

ZágrálJbíln két új filmszínház nyilt mega kőzchuultban. Az egyik a Balkart-Pulnce-Kino, amely dr. Alexander Aranitzkv tu-lajdona, il m,h ..ik pedig az Astoriu. amely<l7. llica elején nyilt meg és &l0 -xemélv he-Iogndóképességű. Az Astoriánnk ny,í.ri tere-"Ya is V:1l1 7(lO ii1{íhellyel.

22

+---------.~~~~------~~Csehorszagbnu vigulmiadőmentesek aZ,ok

.1 mcziclóadűsok. amelyek mü .••oran kultúr-é,. ismerctterje-ztö filmek szerepelnek. Ed-dig csaj: a= eg').'csiilt'1i {: nem hivatasos mo-zik részesűltek vignlrui adómentességben. haismeretterjesztő filmeket lllutattak be, ('Z('I1-túl ('7, a kedvezmény kiterjed a relldes moo-J,:ók,:pg-jn!lfí:;akra is. A cseh rendelkezé-tnálunk is meg lehetne houos ítnni. :

A cseh tornaegytet mozgéképsainhazai.Csehországbau a Sokol ncvű tornaegvletuck85!t mozija van, amelyele elsősorban lenné-szeteserr propagnndncélokn t szelzálnak é ,

csak azután szórakoz.tat ó jellegűek. 1\ ft)!)mOI i kőaűl a történelmi Csehországban van46!! mozi. Morvaországban és Sziléziúban326 mozi. a Felvidéken pedig' 64 moagókép-sz ínhéz.

Az angol Illozgóképszinházal;: vlgalmladóját 1110' t rendezte az nncol kormánv.júliu.., elsejétól kezdödŐ\.'n·;\ helyárak .(jpennyig teljesen ad ámcntcsck, azután pedigléneegc-cn kevesebb adót kell fizetni, miuteddig' .. \7. uj kcrnulnyrcudclkczes Iolytün azangol moagóképszinházak 6'i 2.3 millió fon.tot tukarftanak meg. \z adókedvezményfolytún föl('~ az ipari vidékekell múkóddmozpókópsatnhaznk várjtik főllendűlé-űket .

.Mozi 600 méterrel il röld alatt. Az eber-hnuseni (Nérucrcrszág) búnvarclcpcn nemré-giben az egyik t,íl'll.'tt üzemen kivül helyez-ték. A hanyászok kérelmére a bánvatűrsus-igmegengedte, hogy a tm-núból 1I10zit c-in-il-jnnnk. Ez il \'ilüg legmélyebb mozijn, pon-to-un 60!) nwtcr mélyen fekszik. A táruaalapját. illetve padlózatát kiegyencsitették,falait rendbe szedték. széksorokat ;i!litoltakfcl (~ Icudógépet , vctitövásznat szereltek fel.j~,IZ, ';'0~'J-' ebben a földalatti meaiban egy..:-ldre csak k('s/.>(!l/yfi.'uII'kl'1 mutatnak be ésjellemző. hogy az első film a scéntersnctésrőlezól. _\ főldalauti kuluu-iutézménv termesze-tesen na~'y örömet okozott a btlnya szok kő-n-l-en.

Ötszáz uj filmet terveznek az Egyesült-Allamokban az elkövetkező szezonban, ami-kor 42 amerikai filmcég osztja fel a jövő évianyagót. 1\ 8 nagy amerikai filmgyár össze,sen :~81 játékfilmct aknr készíteni, mig atöbbi IOO-J2fJ film megosztik a többi' tn«:get/en fi lmgyá I' köeött. A legtöbb filmet aPar.uuotuu akarja készíteni. szám sacrint ö.jfilmet, a Warner 60, a Metro és a Fo xegyenként 1)2 filmet. az RK. O. 60, a Co-Ium bin ~A é" az Universal :iG filmet kivanelőallítnni .\ többi filmgyár produkciójaegyenként !l ( .• :16 film között vált akozik.

A Telelongyár r."11111111111UIIIIIIIU11I1111J1111111111I1111I1UlIII,llllllltllllllt111111111

Budapest, VII.,Hungária-középkörut 126/128.= Telefon, 97·9·30. =Ne kisérletezzen külön=böző b e r e nd e z é s e kk e l,

meri: a

»TERTA 1.«h angosmo2Í=lead6berendezés

tökéletes,olcsó és üzembiztos.

*Kedvező fizetési felté=telek mellett kapható.

raktárról szállítható.

Gyáríelepünkön üzem=ben melltekinthető.

*A f. évi május hó 30-igbeérkező rendelésekrészletfizetését a nyárihónapokra sz ü n etel-

tet jük.

Kérjen ajánlatot!

*---------.~~~~.--------+A :\IÚKEDVELÓI ELAÓDÁSOK

ÉS A MAGYAH FIDIA m. kir, Belügyminiszternek 174.9511935B. !J!. szct'ln:u kőrrendetete. A magyal' nyel-ven «eínrekerídö filmek nyilvános oemuta-lásának és (I, mlikedvelöi eldodtisok enge-

clélyezésénelc összhangba boratata.(Valamennyi vármegye alispánjánalc, aru, kir. rendörség butiapesti és vidéki 16-

kapitányának.)A műkedvelöi előadasok újabb szabálya-

z<Í~ot !;Irgyúhan a 111. kir, vallas- és közokt a-I:biigyi rninisztcr úrral cgyetl'rtűleg 109.UO(l-\!)3:?, H .. \1. szám alat! kiadott rendeletemctaz nl.ibbiukka l rg("zítc!n ki.

\ mnuvar uvelven szinrckerűlö filmeknyilvün\l~' I:cmui,HiÍ-ánnk előmozditása C'.f,y.I'(:'~zt a mil;,:y;H fiiuuzyárrás lellendítésének.m:ISfL::"Z! a nemzeti kultúru terje ..ztéséueksxcmpontjáhó! orszűgos érdek ü feladat.

Ez a cé; •..sak abban az esetben érhető cl.-a magyar nyelven satrrckerulő filmeket he-mutató mozpófénykópűzemckct mindeu olyindokolatlan versenytől nu.ntcsitjük arnelvekcxcknek az cldadásoknak a Ilagy kőzöneég ri'-szcröl való l;íto1!atott~,ig-át veszélyeztetik.

_.\ !ll('ZgÓfL~ nkcpüzcmeknek ezt a kőzérde-kíí kult urűli-, műkődc sét a hozzarn beérkezettt·" mcgviz sg.llt pnna- zek szerint főleg azgyéhkén! hl~t:gtcleni.il szintén fontos kul-

turmissziót teJje:-öilü nulkedvelői előadások,valnruint műsorrn! cpvkőtör t táncmulatságokkelletértel nneyobb 1lI('J"\(í elterjede- e a vi-úki városokban {,.; kÜz~(of;.t'kben immár olyinertekben akndálvoazn. hOf2Y sok helyen run-guknak a mozg6fé'nyképlÍz~;1lc1,nek fenntart-"I";'lt i••vcszélvcztefi.

Eacrt it mngvar nyelven sz.inrekerúld fil-lll, k előadn-aihoz fűz(klű kőzérdekű indokbólclkc rűlhctctlenűl saiik-énesnek "Hom, hogyakét közúrdckű műkődést az alábbi re-ul-ikc-ZéH kkc 1 csszhangbn hozz.uu lS LZ;.;-,J a vi-déki moxgófényképüzcmck műkődé-éthiztosttsum termé-xete-cn anélkül. hos .•.. il

szintén kőzúrdckű műkcdvclói előadasokatkűlőnőscbb ",l'I\.·I~·m érné.

Ehh~z képest a következdket rendelem el:Uta-ttsa a főkapit,íny (alispán) úr az alá-

rendelt elsőfokú rcnddr-auló-úaoka t. hogy aműkcdvclöi cldad-isok. valamint a rnűsoros

t- mcgtnrtrisűrn az engedélyt lehetőleg neadi.tk mct"! 11'\' nnrokrn. m-::'I\fkC'l " l-elvbenmlikii:lű nlnz'.'úf{llyk~pi1I.t'1l1 magyar lly.:V<"T'Isz ínrekerűld filmct mutnt be. Amennyiben amozuófényképűzemek a het miuden napjúnmapvar nyelven saínrekerűló filmet ndnűnnk(,Ili. ebben az esetben is ez a tilalom csuk ah7t ;~ napjúra vonatkozik.

lia azonhan a műkedvelői e'öad.i-t tm-tócg .•..csülct vagy pedig :t műkcdvcldi c'dadáarahriil{) -zfndnrab az cl-őfokú rendőrbntóság

meeitélése szer-int kiv.ilónu ruéltánvlaudó ha-zaiia~ vagy knlíurűlis célt -xolgal, úgy a nni-kedvelői elűad:í~ IlH:f.;.tartá, ;'!J'a az eng-c délytc r11lC::~z; t~7:l riilt~ megadható.

Budapest. 1935. évi ápr-ilis hó 'l-én.A rniniszter helyett:

dr. Preselv Elemér k.~ílla~1ilkár._ .•. _.

A NÉMA FILMEI<REVONATKOZÓ ENGEDÉLY-OKJRATOK HATÁLYÁNAKA ?liEGHOSSZABBITÁSA

Am. kír. belügyminiszter 175.123/1935.B. M.ssamu körrendelete

.il mozgóktpvizsgálati dijakat megálla,pUá15 lj. 97iJ<l 933., 108.219:1932.

és 256,300/1930. B, M, számu. kórrende-letek részbeni moaoeitoea.

Xyilv;Íllo~ előadásra szánt ruozgóképck. va,Iamint azok kűlfőldi íerauhnanak ellcnörxcctür~'y~íban kiadott -WOOH)2-1....\1. E, -zthuúrenddet II. ~-<Íhan nyert felhatulmazü-, a:ar·jrin <I 233,:34.H)·:I!)i10, H. M, cs .lU8.~191!);E!. H...\1., valamint a 15(U)í3/193~. 13. M. sz.lmúrcudc.vtvkct kii vctkczőkcp módositom.

....\z H)~JI. évi január hó l-ig meg\"iz-.!-\,i!tnémnfiluiekrc vonatkozóan ki.illltott euuc-dólvokitatok hat,ilY<ÍI, feltéve, hogy ezekúj abb 11ICj.!,\'izsg,íhísa köz- cs allumrendú-zvt isxcnmontból nem : z(ib.ég('~. lH:38. évi jnnnárhó I-ij.!," tucahossznbbír om.

Anunk mcgullupttűs.it. hogy az ilv ncmuIilmck újabb vizxg álatot igénvelnek-c. azÜl".'iz;ígos _\1oxeóképvizsadló Bi7.ott~<Íg elnő-

. atlskőrébe utalom ..\ Bizotb:í;' elnöke. amcnuvibcu :1 film

újabb mCj.!,viz~.gül<Í.:,;íl szükséacsnek nem ta-lál ja. a nála bemutatott régi engedélvokira-tot. az annak lh:lt;ildt a fentiek értelrnébvnmeghosszabbít ó z;ír~dékk:ll hit jn el: ily Z<Í-

radék uélkiil a kerde-es némafilmekre vonat-koz6 engedélvokimtok hatálya meghossxah-hítottnak nem tekinthető

ITa pedig :t Rizntt~;ig elnöke a bemutatortily néma film újnhh me!.!:Yiz~p"ál;ÍS;:ít tart iil

indokoltnak, azt ;1 ni7:otts{i~ yiZ-=g;'lbta a~:'lboc- át j a.

Ez utóbbi esel ben a vixsc.ilat dij.it 11l~h'-renkint ·1 {illfr rc1\-0:'11 ~ ijl1{rhn :il'aphn(meg.

,\ bevezetésben emlitett rendeletek cgvvbrendelkezé-ci változutlnnul érvénybenradnak.

"Ez a rentelet azonnal hatálvba lép.Budapest. 19BJl. évi ápr-ilis hó l-én.

A minisz ter hch Itdr. Press/v Elevnér '"' I,'.

:íll<J;"titkár(,\It'gielent a Budar-cst i Kőzlűnv 1!1:1:-1(\"r

:1'I'ili-= -l-iki 77. ''l.;inl''than.) ,

24

'l~~~-----------+.~~~~,~----------~~

atmoszféra bc.sö nvomáskor cmvként28.000 I [gyertya. .

A Phtlíps-Iaborntöriumuak sikerült ti.

higanygóznyomás fokozásúval és elek.tromos továbbterheléséval a cső fény:intenzitását annyira fokozni. hogy él f~:liilctí fény cmvként elérte a 45.000 I rgyertyát. ITa a nap fényével hasonlít,juk ösvzc, melynek feli.ileti fcnvcsséueeléri a 180.000 II gyertyafényt~ akk;"az előbb említett fényintenzitás igenjelentékenynek minőaíthetó

A régi lárnpákka l ellentétben a \·0'

nalspektruma is hosszabb. Míg a ko.zönségcs higanygőxlúmpa színhamisítóhatású volt, az új lámpa éppen az ern-litett hosszabb spektruma miatt ahiányzó pircs sugarakban is c)épgégazdag. I.Q)' a kellemesebb sz.inhatá sű-nál Fogva valósainüleg alkalmazzákmajd a felvételi technikában. A vet ítestechnikában is számottevő. mct-t kismércrc, hálózatra való közvetlen kap-cselása (áramátalakító nem kell) kistükörmérct, és igen alacsony hök;su~gtrzás alkalmassá teszt a használatra.

IL<MTECHNlKAeJ C'L.\K A \'ILAGITÁSTEC1-l:"lll\ÁBAl\'

ernrúgiben sikerült C. Boi

N fizikusnak a legujabblámpatipust rncgszcrkcsz,teni. amelyet "nagynyo~má~LÍ lempének" (II och-

~~ drucklampemek), neve,zett cl. Alapjában Icverc»

csó, amelybe két elektród talál bevc-zetöst. A k ét elektród közti ter hi,ganytartalmú. A lámpa súlya mindősz-sze néhány gramm, külsö átmérője 1cm. míg a belső tér átmérője 1 mm.

r fignnyp,özlámpút ismerünk már cgy:néháuv évtizede. Formájaban eddi.t!alig változott. Eddig alacsony belsőnyomású térben jött létre az ismertlilás.zöldes fónvc. Az új nagynyomásúlútr pebun viszont kis terre szorttottfény oly interuít esú. hogya régi íám::.pákk,,! szemben - kicsiny volta elle-nere - c tekintetben sokszorosan fc",Iülmulja. A vetitő-izzólámpa felületifényintenzítása cm ',ként kb. 1400 HgyertY'l, az izzó szénszál Iényintcnzf-til sa kb. 19.000 l r gyertya. Az új hi,ganyp:özlámpa felületi intenzitása 150

Ui lcopirozási eljárás. Érdeke- fi'rnkopi-rozűsi eljárast talúltnk fcl .Sittree" néven.A fot ografiáva l foglalkozók J"tg;_11 ismct-ika bichromrittal érxékcnvf tett zsclutint amelyIénvérzekenv A pigmentnyomással. zinko-Iyp·i:'lval és 111,;:;; maró eljárással foglalkozókrégen használjak. Az olyan cmulzión. ame-lvct l.icl-romáttal érzékenvitettünk a napf~nYln('k kitéve. a llli!g\'iÚ! ..ntot t részeken a7."c:atinrltcg megkcmcnvcdik. .\ kidolgozás-hoz axrán c-ak mclca viz kell. ho-gy :I "ké-pet" előhívhassuk. El.I ;} hatá- t legutóbbalkalmazták a filmek lcmásolrivál-oz 'Ez azeljárá- lényegcsen olcsóbb. rnint az ('zü.•t-cmufaió-, filmek. .\ nyer ....filgvárnknnk c-ak

az cmulaiós alupfilmcí kell szúllttauiok alaborntóriumnnk. Itt azt: 1\ .•Sílírce '_elj(jnÍs-sal a filmet érzekenvifik (s mculcleló bcrcn-C...._>zt:O>l·nmtisolják, i\Z c!fíhivús i.., a megsao-kott módon tőrtérsik. A kdlő mosás után a filmmcgxxinezhető. It] I:íg tere nyílik a fnnui-aiánnk. (Az emulzió é!' a kép egyelőre sz.in-" c-uk :1 "zil:,~'z() fűrdóbcn jön létre.)

Utána jön a rendes szarftűs. Eddig il dologmeglepőe» hangzik. de van még folytatása.\ film emulz.iója gyakorlatilag: nem szem-csés (Kornfrei). Meg lehet takarítani il

.,doublét", vagyis a másodncgativot, ruertegy eredeti kiegyenlített (masterkopia] má-solntról csak pozitivel lehet kopirozni.

25

~t,~ ~.~~~~, ~Lumiere plasztikus Hlmje, Az egesz film-

szakma nagy él'dek1ődéssel ki-érte azt a be,mutatót, amelycll Lumiére a teljesen kidol-gozott plas::tiklts film eljárúsat ismertene.M int Inál' régebbi számunkban ismertettük,Lumiérc az onogliph eljártisú módszer sze-r-int. vagyi~ hd ldPJ;{'/ dolgozik, amelyek el_lentéres sztnűek (piTÖS es zöld) és ezekegyike a jobb. a másik a bal szem nézdsző-géh{j1 lett fotografulvn. Tehát ugyanazonmozzunatról egyidejlileg két felvétel készül.A lead.ismil egy nu.gfclc'ö színö'5zetétc1líűvceekbó; úlló s.ccmiivegcn '~ereszlül nézveaz egyszerre kivetített képeket: mindegyikszem a színesen vetített képek köziil a szf-ncs 'zelllüvlfg segítségéve! épen azt a képethít ja, mely épen ezen szem látása szetintlett fotografálva és a kettőt úgy egyesítiplasztikus képpé, amint azt it stcrcosco pszerkezeteknél már ismerjük. Lumíére eljá-rtisúnak lénvégét :1% említett két szí-n pontos1It"Khaldro:dsa kcpcz.i. amelynek be nem tar-tésa esetén a kép élctlen lesz é;;; a nézése igenfárasztó, Lsuníére egé:..zen saigerúan körül-hnt.irolja il színképtől azon sávokat amelyeksz crint i ősszetétetűnek a ki vctített kép éssztilliiveg szfnei. Lnmíérc nornuilis méretűííbnscol agct alkalmaz. amely sznlag hosszú-StÍl a mentén ket té van vélusztvn és cgvmásalatt <l jobb és bal szemnek mezfeleló egy-egy' 72 X 18 11/.11/ lIag.\'sdKlí képel helyez, el.Vácvis a képmére!Ck clth'l1ek a normál íilsn-kociuitó!. A képkópia normalis fehér-feketesz inű. tehát ellnek kouirozús a nem jelent kii-lőnösebb »roblém.it. A vetített, képek sz+ne-zésct szfnszűrók scvftségévcl érik el. A ueti-fő/.?ép tetiese« eltér a normálistól. .. E•.vyik fr!eltérése az, Il:ogy a film nem felűlról lefeléh;11<ld, hartem erre inerőleecsen. viasz.int csir.invban. !\ képkockák kisebbek lévén, aícnvforr.is jelentékenyen erdsebb és az op_tika is meg íelclöen változik a nagyobb fok 'I

naevitás eltérésére. A vcf írett é" pedig egy,szr-tre egvrnriern vetített képeket az cmltt et tkeítő s szinti s::;rmiivcgen keresztül nézvetőhétetes plasstílens !Jatá.stí képet l{iiullk, ,~zadntek szer-int Lwnsiére plasztikus Iilmjeteljesen megoldja a térszerű l,ítiís és képve-tftés problémáj-it. Naay kérdés azonban,hogy a találmány a evakotlntbn át tud-e ke-riill{i, Elég, ha csak arrn (I lckiiz.dhctetlcrmeklátszó nehézségre gondolunk, amit a réf!i bP-

rendeeések teljes kicserélése jelent. ,Egy vitaminos előilívÓ .. ~fa1!e1" .és ~cllledl

fedezték fel 19~3-ban az Tso-V/.t.amm C-t.amely miután köze! áll a Hvdroxil ~sopor,!-hoz, valószíniínek l;ítszott. hogy 111ll1t elo-

A FILMKULTURA~mai számának boriték lapját -::411a ~'Il

~__., n y o m t á k !

hívó is megfelelő eredményeket. szelgáltat.Az eddigi vizsgülatok meglepő eredménye,1-:::t nyujtcttnk, Ezek szet-int az J.so-VitaminC vagy rmisképen a.scortin-.sav, ősszetételúelőhívó egybevetve hasonló jellegű metol~hvdrochinon hívóval, auudt jr/e,1fél,;e1l').'elltisztábban éS kontras2td/Í..\'abban dolgozik.Valamivel lassabban hív, minj a glicin V:I<.:!yructol-e-hydrochinon de gy:d,ol'latilag telje-sen fátjl~lll/eHtesell. A viz sgúlntok még foly-nak, úgyhogy véglc,l!;(,,,; véleményt még nemlehet mondani,

Furradahn! újitúsnk előtt a világttastech,nikéban. Nagyjelentöségünek igérkező új i-tasok előtt áblunk a vilúgittlstechnika terű-letén Nemrégen muta t t ak be ugyanis egytíjfajta. világító lámpdt, amely magas nye-mtisú higanygőzzel dolgozik, E I~mpa lé-nyegében ke.skel1y qwarecsö amelyben a le-forrasztott két elektroela között higany van.A' lámpa égés-ekor az uralkodó tumoszferi-'kus nvormls kb, 150 afmo'zfeT(I, E quarz-csővet ~ er-v »acvobb üvegbúra veszi körül.A fénv i;-,-cn il~t'rnziv kékesen fehéres. Af/wI,cn5 ,;/ir;, -al nauyobb, mint c.c ívlámpáé!Ez 'a lámpa külőnö:::el1 vetftdgépeknél, rellek-rotoknál műtcrmeknél jőn tekintetbe és azrlőjelek 'l1t.'ll1 ítélve l-amm-os 'elterjedésérevan kilátás.

Amerikai saínesfiimvállalat. Hollywoodban,.Pioner Pietnr" név alatt lj filmválalat ala,kilit amely kiz.irólne seinr s fillwk gvártú-s::í\"<1'1 foglalkoz.ik. ;\ felvételek a töktlett;"í-tetn háronrseín. cíuírásos TechlliltolO~' 1,IiO~-

ssrr sserint krs::iill1e/.." amelyek arnetikai ht-rek sxerint , a legjobb eredményeket szelgal-tatják. A filmvilág Ú!?:: ll1\í .znki. mi,n,t ,ga~_dasáei művész! szemr-nitból nagy ,Cl (!ck!o-déssel kisér i az új vállullroz.ást, anll al I~. 11~-

kabb rnert az e1ő{dlít:íi költségeket tekinté-lvesen Icsaorttották. ,Az eddig elké-zülr filmegyenként kb. 135,000 dollárba kerűlt.

FILMKOPIROZÁSI ~SELLENÖRZÖ K. F. T.

VII., ERZSÉBET-KÖRUT 8. SZ.TElEFON: 37.2.87.

Kópíák szállilása az összesgyárlási közponlokból.

26

~ ~.A~~~' ~~.I

I. budapesti 1ft, kir. dU. ",eche-

I ni.:' 45 olok,,.om os/parl SZGk-

IISkOldn (Tcu/aszntező-v'ca 15. sz.)

noppaU, néflvhe'es,"ozgófényktJpgópkeze,6i tanto'"anr "y/lik "..eg.A fan,olyamrCJf a 'onlol"a", .In6.4_

hrz Inf4zett és ti 'anto'y"nt igazga_

'6s6g6n61 (T"""szmez8 utca 15.Jlegkésöbb fc.'yó évi ",d/fls h6 :za-41ft

déli 12 óráIg beny"Jto't /,.ósbell.

szab6'vsze,.U b41yeggel ellátolIfDlyomodviinyban 'ehet Jelentkezni.

F.lv.tell. és tondiJ clmán

összesen 100 peng6 flze'endÖ.

I ._~..~"dekIÖdÖknek táJékozfot6tC CI 10"'01"0'" Igazgat6uifla.

Plasztikus sztnes filmek. ::o.!;IX Fleischerúj utakon indul el, amikor szfnes rr-iikkfihu-jeit plasztikus hatásúvá akarja tenni. Nálail plasztikus hatás gratikus és nem fotogre-iikus er-edetű, ugyanis nála ez a rajz kivite-létől (cred.

A nyerefilm kezelése a Trópusokon. Atrópusi vidékeken kényes a nyersfilm keze-ll.,,,. tekintettel arra, hogya levegő nagyoupápatelt. Ennek a-káros behuta- nak a csökken-tésérc a nyersfilmet J.::ii,'öHlegl1s trÓpllsi CSu-magolással látják el. Ez a felhasználdsiglcgniemcscn védi a filmet. A Iclhnsxnalűsalatt és után azonban a nyersanyag ki vantéve a pá rndús trópusi levegőnek. Ezért a fel-vétel utűrs az exponctt nyersanyagot s::(írítÓ-$:-cl~rénybe hClyezi/l, ahol 24 órán keresztűlklórkalcium hatásának van kitéve. Ez a vegy-"ZCI' erdsen nedvszívó hatásu és így a nver-.anyag időközben felvett nedvesség mennyi-ségét el voruja. Ebből a szárftószekrényből azexponált nyersanyaget azután ismét u-ópu-icsomagolásba teszik.

Nagy konjunk tura az amerikui keskeny-film-iparban. Az amerikai Filmgyárak elha-taroxulk, hogy nagy viláasikert aratott film-jeikből keskenvíilmrlect ké-zf tenek és pedigolyképen. hogya meglevő 3f) rum-es filmek-ről redukció útján készítik a 16 mrn-es kcs-kenvfilmeket, Ez az (dlérés a keskcuvfilmreil"..:~efiigg-ésben van azzal. hogy reng-ctegki-ebb. 300 -zemélves "zính:izhelyiség-:illrcndclkczcsr.. Ezekl.en a -zfnluizhelviségek-ben 3X~ méter nazysagu felületen vetítika keskenvfilmeket, termó-zetcsen nemcsakuórn.in, hanem hangosan is. Az amerikainnuv av.o-aknak ez a/'_ clhntarozá-n rittekint-het~t1('n' konjunktnrtit jelent a keskenyfilm-iparnak.

NAGYSZABÁSUVILÁGSZABADALVIAK

FILMSZJNHÁZA K SZÁMÁRA\ c) ajda József Párizsban élő magyar-V vegyészmérnöknek sikerült az

egyik párizsi világhírű laboratóriumbanPeínécren néven olyan utánozhatatlanvegyi ősszetételű anyagót összeállítani,amely bármilyen használatban lévő ve,títővászon bevonására alkalmas (kivé,ve a győngyvásznat]. Ennek a munká,nak az elvégzésére Párizsból megérke-zett a cég szcnior főnöke és személve-sen végzi ezeket a bcvonási rnunk ála-tokat.

A budapesti Corvir.~ és Símplon,filmszínházakban a lounagyobb meg,c.égedéssei be is fejezte a VáSZIHlk be-vonását. Mind a két filmszínház igaz~gatósüga igazolja ennek a szabadalorn-nak a megfizethetetlen előnyei!.

Az anyag rendkivüli olesósága ésfel nem sorolható előnyei révén al'

áramfogyasztás kényszerű csökkentéssévcl nem is egy honep alatt megtérűla Peinécrnn bevonásával járó költség.A Peínécren bevonása folytán a kép:vetítés 25 százalékkal erősebb lesz.

Vajda mérnök másik találmányárólezidőszerint még nem közölhetünkrészleteket a szakmai uyilvánossaagal.jóllehet a találmány - amely teljesenújszerű a maga nemében - már Buda-pesten van, dc a pesti szakkörökbenvaló bemutatása a párizsi bemutatássalegyidejűleg történik.

A magyar mozgókepszínházakal azúj találmánnyal csak olyan sorrendbenszerelile föl, mini amilyen sorrendbentörténik a Peinécrsnnet val6 bevonás.

A két találmány rnagyarországi ve,zérképviselője Valter F. Nándor Bu,dapcst, lV., Képíró ucca 8. Telefon:88,2A7, a délutáni órákban pedig a.Filmklubben található. (Tel.: 39,O,ii.)

27

~ +.Á~~+I ~

FILMROBBANÁSI KISÉRLETEGY GYÖRI GyARTELEPENRendkivűl érdekes tűzrcndésxctt prób"

zajlott Ic a győri Grab-féle linoleum- éstextihrydr kűlső telépén ahol tie csctcndvőol1]:::l'16tr liof.!yrlÍlIYlf lIi':--t!és:; tncscutou. .\k-koribnn ö!CJ;('r teílogrcnnn celluloid robbantfel és a hatalmas detonáció kövctkcztebcu agyártelep öSszes ('pii/ett:j rombadőltek. Atűzrendészeti próba Erdélvi Ernő győri tüa-oltófdparanc-nok és ítart nooicti bnre nyugal-mazott államtitkár, a tűzoltó szővetség el-nőkének vezetésével folyt le. A kisérleti be-mutatón résztvettek még: Tcasdale Ottó dr.budapesti .űzoltófőparancsnok, Zctuir Tibortábornok. ~\d/lllidt bécsi d. IW: j tanácsnok,továbbá S:;Cgcd. Debrecen, Sopron tűzoltó-fdparnncsuokai. szakemberei. a rendörség (~a tisz tikar képviselői. A próba céljn az volt,hogv a filmQlI3'QK g.vlljfó/tatásdt és annakrobbonesi irállylÍt fig'y('IN'~ meg, .\ Grab-féle gyár telepéri iit darab től d sásn.al köl'iil-i-ett desekníéscerhen tőrtént fl kísérlet, \leanagyobb kisérleti bódéhan ötscáe teilo-gronun, ti többil-cn s:;ri::-s~á:: kilogrammfilmct helvoxtek el. Délután három órakoradott jelr·(· !WI/Óco/ lobtak (1:: épitIetekbentelholmozot t filmanyagra és a következőpillnnntban hatal nms robbanás rárto lJ1('g (I

ltn'{'l!ót. A tüzet tíccnhét másod perc alaf! d-oltották a tűzoltók. A bizottság közben meg',éllapltottn. hogy a robbanás pillanatában, aszfnhclvdl husssnét ernyíre lzet7,cJt, lléj!J.'JHé-

ternvire luirosn scás és közvetlen közclrd'nyolcszáz fok htit termelt ki az ég-ő film.Kiderült, hogy a robbanú •. feszirőcreje ol-dalt ~~ fölfelé ugvnnolvan értékű volt. A hi-wtt.~iÍg' vélemenye <l kísérletek alapján az,hogy hús:: méter táuol ságon híj c.c égő c('l-lu/ait/anyaI! már ne ni 1.,es::élye::leti a 1lÖ!'-nvecctet. Érdekes következteté-eket vontakle még :1 kísérlet során. Két kiilőnbözöanyágú doboaba filmet. tettek é••. arnikor adobozokat felnyitották. J.-idrl'iill "oKJ' a lee-?II ,;n "fú ból kés::iilf t arttítvbaw elheJ-ve:;ett{ilm- teljesew sértetlen II/ar~dt, míg a' pJf!/i-d oboabon tad ott ccltvíoi danvct; tCljesen eí,é,eett.

A "Cidalc" áptilis 13-6n Párisban tartotttelje- ülesért ezévi aranyérmét Benitc :ll IIS-

soiilli-Giov<lccsino Forcani: ,,s::á:; "ap" (Le"C"l,l~ jours) cimű filmjének ítélj;,: od-t. Afiln- az OIó1<;,Z Tís produkturna.

CE~ZURAzOTT (J'.<TATÖ- ÉSISMERETTERJBSZTÖ FILME K

VOTá::ss::ólI}'egen a viták körül l If. 20..1 maláji fJls::iget. hangos ism. 2".17 lll. (Fax),

A nioderw ma;:yar íut ball, hango s sport-fi'm, ,I fc!v. fJ.ló ill. pl. F. L)

A kolócsrigetcíc, hangos i...m. H6'i méter,(Uni versa l).

A kalócssígateíe sci ntioniá] a, 1857 meter,(Turul-film).

Látogatás Son-Kcniobon, hangos ism. 3(1:3111. (Kovacs E. és Társu).

Freddic Ríctc és zenekara, hanpos zenés-fi.m 30n lll. (Wnrner-Eir ••.t).

Isham Jones (;s .zcllclwra, zenésfilm. 2~2lll. (Warner-First).

Hallali, hangos ism. 327 m. Dr. F. T.A eenc királynői. zenó- film. ~8(l rnéter.

(Warner-Bros).Varácsscőnvcgen a 'l'i/át. flöriil III 19. Por~

ll/Rála. ;2:'):> ru. (Fox-Fitm).A M, -Sa ngos-ripor t ]_ felv. 782 móter

Ol. F. r.iflollj!O!: a nádasban, hanpos ism. -100 !TII'-

lel' (Ula).A:: (;pif.'szct csodái Kin(~bMI. hnngr», i-,lll.

:].1:') métcr (Ufa).Sitallfolyam, hang. ism. 481 méter (Flirsch

és Tsuk).Toriuiss-vílágboinoksás; Bndatesten j' Iclv.

:lIon métcr pr. F. I.)A s::ínpompds S,-oájc, hangos riport. 2fll

métcr {Mctro).Ernber a -riharbon (.\z aráni ember) han .

1:0'" kultúrfilm. 8 felv. 210~ 111. (Eco).J!(mí::ss::őlI'yl'f.[(,11 a vihíK hőríil, Til. 21.

Genf. haneos riport. 276 111 (Fox).T·(tróz,~s:óllyl'f!('1/ (j 7,j/ái! Idirii/. III 22.

Bermuda szigct c. hangos ism. 282 IllIFo,,).-~_..J.~4FILMMŰVÉSZETI ES TUDOMÁNYOS

FOLYóiRATEUiFIZETESl ÁR:

1 évre 10 pengő. - % évre 5 peng6.

Felelős szerkeaetö és kiadó: Lajta Andor.

Szerkesztőség é-s kiadóhivatal:BUDAPEST, VII., THöKöLY-ÚT 75.

Tele ron: 97-0-76.Megjelenik minden hónap elsején.Mlnden cikkért a szerzf Ielel.

Nyomatott:Otthon-nyomda, lX., Lőuyay-u. 50.

Telefon; 87-2-87.

~--------+'~~~~'--------'+IAz ünnepek ü n n e p, e!I APRILIS 26:-1

mert e k k o r jelenik meg

Gaál Franciska uj parádés vigjáléka:

KIS MAMAPartnerek: Friedrich Benfer, Otto Wallburg,Verebes Ernö, Huszár Pufi. Annie Rosar

Rendezte: H. Kos'erli'z - Zene: Brodszky Miklós - Joe Pasternak-produkció

Május elején a PALACE-ban jelenik meg a legfrappánsabb grand guignolSoris Karloff, Charles Laughton, Gloria Stuar' főszereplésével,

A TITKOK HAZA ~:~~~:~e~l~~~:'~::~~;ő~e,.'Lát-UNIVERSAL FILM R. T.

Telefon: "38-4-48_Budapest, VIli., Népszinház-ucca 21.

AZ AGFA-POSITIVo legjobb ésa legtartósabb

kópiaanyag

VEZÉRKÉPVISELŐ.Magyal'oi'szág részére:

Lajta AndorBUDAPEST

VII., Thököly-ul 75.T e I e f o n: 97-0-76.

A LEGTÖKÉLETESEBB KÉPHEGATIV����������������������������������������� 11."����������DUP-NEGATIV, HANG-NEGATIV Tf3 ésTf"D U P - P O S I T I V, H A N G - P O S I T I V

EGYÉB NEGATIVOK:SPECIAl-NEGATIVEXTRARAPID-NEGATIVKINECHROM - NEGATIVAEROCHROM-NEGATIV

::9

+--------+,~~)l~.--------+

Budapesti filmpiac Filmmegjelenések 1935.április hónapban

JELMAGYARÁZAT: Megj. = Megjelenési hely. -- I-I. = Hossza. -- F. = Felirás. -- M.Műfaj. Fősz. = főszerep]ők. R. = Rendező. - C. = cenzura. - a. = aluli. - f. = felüli.

Ex: a vitla eladó. - 1:[egj.: Dec-i. Kamara. - H.::2216111. -M.: Viuj áték. - F.: Vadnai és Ciffrn.

IV. 10. - Fősz.: Kubos Gyula. Gózon Gyula, Verebe-Ernő. Csikós Rózsi. Tura." Ida. - R.: Cziífra

1 +- ~--~G~éz~a~-------~C~·:c~A~lu~l~i-~~--~------~--~~

I IA.-:: aráw ember. - 1'Jegj.·Udnia. - H.: 2100

IV. 4. nl - .M.: Kultúrfilm. - F.: Siklós sy Iván, -K: Flnhertv. - C: Aluli.

CIIVEJIIA-FILM, ;Erzsébet-körút S.Tel.: 37-5-70.

ECO-FILJIIRákóczi-út 14.Tel.: 42-9-76.

Tavaszi ol'há'lt. - Megj.: Palace. - H.: 190':) lll.

iV. 20. -:M.: Zenés vigjáték. - F.: Dr. Karb Béla. -Fósx.: Robby és Hobby és Thelma Tedd. - C.: :\.

IAlllwtatos liindh·. - )'flgj.' Urania. - 1-1.. 2552

liV 12 m. - 1\·1.: Sz.ínrnű. - F.: Siklósay L - Fősz.:

Viktória Hopper. Brian Aherm, Fritz Schulz. -R.: Busif Dean. - C.: Aluli.

ILondoni rejtély. - Meqj.: Corso. Omnia. - H.:

IV 7 2124 lll. - ),f.: Det. dráma. - F.: Szántó A. -FOK FILM r.-t., .. Fds a.: Warner Oland. - R.: Eug. Ford.-C.: A.

Rákóczi-út 19. Tel: Meemocdut CL világ. _ Megj.: Fórum. - H.:39-4-37 és 31-6-58. I 2'fiOO rn. - M.· Szcrclmi regény. - F.: Szántó

IV. 12. Annand. ---' Fdsz. : F'ranohot Tone. MadelelneCarroll. - R.: John Ford. - C.: Aluli.I-------------~----+----------

'I Kentkedene. - Megj.: Palace. - H.: 1'7;')0 111. -

IV. 15. F.: Siklóssy Iván. - Fösz.: Sally Eilcts, BenLy·on. - R.: Fred Thompsoll. - C.: Aluli.I--------------+-----+_

I IHeginc. - Megj.: Db::si,. Kamara. - ~.: 251.5 !11.

- M.: Dráma. -- F.: Siklósay. - Fasz.: .LuiseIV. 3. Ullricb, Adolf Wohlbrűck, Olga Csehova. - R.:

Erich Wasohneck. - C.: Aluli.

Er-rnewyasssony, - Megj.: Metro-Scala. - H.:

I2271 11).- llL' Vígjáték. - F.: Erb. - Fósz.:

IV. 30. Clark Gable, Joan Crowford, Robert Montgomcry.-- R.: W_ S. Van Dyke. -- C.: Aluli.I--------------~----+-Hindu lándzsás. - Mcgj.: Royal Apolló. _ H.:2702 m. - 1\'1.' Dráma. -~F.: Fodor Sándor _Fösa.: Gary Cooper, Franchet Tone. RichardCromwell. - R: Henry Hartaway. - C.: A.

HERM ES-FILM,Erzsébet-körút 8.Tel.: 40-0-28.

LIBERTINY-FILM,Népszinház-u. 13.Tel.: 30-5-60.

METRO-GOLDWYN

VIII., Sándor-tér 3.Tel.: 44-4-24 és 25_

PJ\RJ\JIIOUNT FILMFORGALMI R T.,VII., Rákóczi-út 59.Tel.: 34-4-37, 40-5-22.

Egyszer 110!t, hol nem volt ..-lvlegj.: Xlctro-Sca!a.T-l.: 2139 lll. - M.: Vigjáték. - F.: Radó. -Fősz.: Stan é", Pan. - C.: Aluni.

IV. 18.

IV. 5.

Nagyhercegnő és a pincér. - )'-fep;j.: Radius. -H.: 2124 m. - .r-..r.. Vígjáték. - F.: Fodor Sán-dor. - Fő!:'z.: Bing Crcsby. Kitt y Carlyste.C.: Aluli.

IV. ll.

30

'l~r~----------__..~~~~,------------..~PUÖBUSFILM

FOR6l\L~1I RI ••VII.. Erzsébet-krt S.TeJ., 31-5-62.

Torcan a fNe/llletc", - Xleuj.: Palace. _ JI2~nOrn - l'.l.: Dzsunnc! film. I'.: Fodor S.-Fö..:z.: Busten Crnbbe, j acquclinc Wells. _ R.:Hol'UI II,ill. - C: Aluli.

UFl\·FILM RI .•Kossuth Lajos-u. 13.TeJ., 83·S-58.

UNIVERSllL-FILMNépsz.ínház u. 21.TeJ., 38·4·48.

I IV. 20.

IV. 27. I

I

/{ih/:ij!JI'/j !.>a/alUi. - .:\fct(j.: Urúnia. - H.: :?S3Slll. - 1\1.: Fümopere.t. - F.: Lándor Tivadar. _Fósa.: Simó .\larf!"il. Georg Alexander. AddeSandrock, Ralp'i A. Roberts - C.: Aluli.

Pokíutcon ',('res:.:liil. - ]\Il':d·: Uránia. - H.:~f)!)ö lll. - ~I r'al;!!Hlorfi>:'. - F.: Lándor Tivn-(';11', - F('j,.;z.: Carl Ludwi r lJichl, Brigirte HoJ'-1~;'::>. thrmann Spechuanu-. - ]<..: Paul Wegener.c.. Aluli.

WllRNER B ROSJózsef-körút 32.TeJ., 32-5·90.

IV. 12.

IV. 30.

IV. II.

J/r. StaJlfie/d IÍmyd.:a. - .\kg"j.· Casino. - H.'~HI:? lll. - M.: Kalandor. - F.: Pacsérv _F(j,:z.: Onslow-Stcwe ns. "Talter.\1 ille!'. ---= R.:j ame ... Stahl. - C.: Felüli.

IV. 18.

IV. 20.

IV. 26. 1

Kisniomo. - Megj.' Fóruru. - H. 2000 111.

1\1 Vígj:H{k. - F . P:!C~~IY. I \'a:'t!Franciska. Otto Wallburu. verebe- Ernó, HUQz<ÍrPufi. Ft-ich-ich Benfer .. -vnnic Ro-ur: - R.: H.Ko:;ttrlitz, - c.: Felüli. IJÖJ/lle/,' (1 lel~J!.{?~;s~e/;:. - _~I(':).:. City. -::--H.: ,~39öru. - .\1.: \, iajaté.k. _ L·. Vúcz i Dcz-ő. - Fősz:James Coenev. Pat O. Hricn. - IC: Lloyd 8<1- Icon. - C.: Aluli.

Tengeréscki sass sonv. - 1\lc~j.: Radius. - H.:2670 lll. - M.: Operette. -F.: Vúczi Dezső. -Fósz.: Ruby Kcelcr. Dick Powell - R.: FrankHerzage. - C.: A1U'li.

Tli::llwdár. - Mcgj.: Fórum. - 1-1.: 20-+; nt.-AI.: Drúmn. - F.: Vacz í Dezső. - Fősz.: AnitaLoui,:c, Ricardo Cortez. - 'R.: Wilhelm Dieterle.

Karrier. - Mcej.: Radiu-c - JI.' 2510 ni. -M.: Dráma. - F.: FOfl1' Sándor. - Fdsa.: PaulMuni. R.: Merwin Le Roy. - c.: Aluli.

KOVÁCS ÉS FALUDI Speciális filmszállitások

a világ minden részébe.flLMGVÁR ES LABORATORIUM

BUDAPEST. VI!..GYARMAT-U. 35.TELEFON: 97-B-55.

Magyorország legnagyobbés legmodernebb gépekkelfelszereli laboroloriumo

Készit; honqosftlmeket és kóplókot, film-feliratokat, pedagógiai-, kultur-. reklórn-

és rcjztrükk-fllmeket

•

Leggyorsabbvámkezelés a Nyugoti és Keleti pálya-

udvarokon, o jóvórnhivctolbcnés o hojó6!1omósokon

HEBEL""nemzetközi szóllitmónyozósjés elvámolási vállalat,IV., V Á C l-U T 1.Telefon: 15-9-47.

31

~-------+I~~~~'--------+

Ifja: Brückner János okI. gepéS7.1l'érnök.

A hangszín befolyása.

Vannak médszerel .•, amelyeknek segítsé-gével a leadott hang samezetét változtatuilehet v<lgyis a mély ü.etve magas hango-1\31 kiemelhetjük. A kereskedelemben kap-hatök (Igynevezett "hangszínszabályozóli.",amelyek killdnbüzf kapcselő gombok és sza-1t.í1yozó ellenallások segítségével megfele'ümértékben emelik, élesebbé teszik vagymélyitik, tompít ják a hangot. A hangszínhefolyásulásának most az-on fontos helyé-röl akarunk említést tenni, amely i\Z eröaitési toryanuu legkezdetén szerepel, Ezl)edig a Iotocetla levezető ellenállása vagy'saz <l szilit, amelyen át a pozitiv anód pont-tal ta telep v. erösitő totocetta teszültségpcntjűvul] ál! összeköttetésben a fotocella.Evvel .IZ ellenállással megtehetősen sokatszok tnk operálni főleg ott, ahol nagy hang-erőre pályaznak. Ugyanis ezen e.llenállásértékének emelésével tekintélyeseu emelked-hetile az elöerösltő rácsára jutó váltóteszült-ség és evvel a hangerö, azonban ugyanak-kor vele jár a hangszín mélyülése. Sok he-lyen előfordul, hogy az ellenállás 3-4 Meg-ohmot is l,itesz.. Enneli megfelelden ala-csony potencíometer állás mellett kapnakelegendö nangeröt, de egyszersmind anangleadás erdsen tompa" pinceszerű. Tart.~l1lt tehát szemünk előtt, hogy az ellen-(tlfás értékét ne erneljtik fel tulságosan. Alegajánlatosabb érték a jelenleg szokásosgázos Iotacellák alkalmazásánál a 0.5 Meg-ohm. Ha az erösítö és főleg az akusztikaiviszonyok métyebb jelleget I•.ivánnak ahangleadáSllál, ügy ez értékkel f~ljebb me.hetiluk cea 1, illetve 1.5 Megohmig.

Az clőerősitö elrendezése.Gyakrun fordul etö az az igen kellemet-

len jelenség, hogy a hangleadast hlzcnyuskongás kiséri, amelynek üteme a gép járá-sava! megegyezlk. Olyan ez a hang, mintha.IZ eiöerösttö lá1l1pá.iát a gép járás ütemébenrázzák. Az ok tényleg a gép járása, amely-től eredő rezgésele az elderősitöre tovaplán-tátédnak és végüi ennek csövét rezgésbehOZZ{II<, amelynek következménye a Iűtd-szál és al! egész elektromos vezértdszervreagése. E bajon az elderdsitf helyes meg-epitéséveí és e'helyezé~ével lehet segiteni.

A helyes megépitesnél kerüllíc a csőrogta.lat merev összeköttetését az etcerőst Öszekrényével. ~he:yett laza és rezgést nemvezet ö anyaguk közbeiktatásával építik be<l esőjogtalatot. Fontos kellék .1 helyeslámpatípus megvé'aszaasa, amelynek belsőelrendezése olyan, hogy kevésbé hajlamos arezgesre. végüt nz, elöerősítö ügy hetye-zendő az áhványara vagy valamely alapra,vagy Ílg.)~ l'üggesztendő fel, hogy a gépréz-gés ne adédjél c át, tehát a lehetőség sze-rint a vetítögéll állványtúl független he·Iyen, gumlzstnérra akasztani \'agy gumiszi-vacsrn he.yezni. Gondoljunk az elöerösitdbelső ilregének csökkentésére is, Az eróerö-riiö nem helyEzhe!ő természeteseu túl meszSze a hangudaptertül, rnerf ezzel nő a toto.cella káhelhossausága ami viszont igen káros. A cél az Icgy~n, hogy tenetüteg rázkú-dásmeutesen szereljük az eföerösttöt.

Modern lriitőberendezések a vetitő.gépeken.

A huugesütm vaszen bevonulása, il sztnesfilmek elterjedése és a közöuség Ickozödéigénye a világosabb képek után egyre un-gyobb Iényfurrások alkalmazását tetteszükségessé, Valamikor a 35 Amperes úram-erősségget dolgozó nikőrfámpa nag.)-' szen-záció vcx, ma már azonban a 75 Amperesttikbrhlmpa, söl legujabbart il 120 Amperestiil •.drtámpa is megjelent Európa nagyobbHlmsztnhazaiban. A fényforrás erősödésévell"g~'ütt járt il hűtdberendezések terjedése éserősödése. A modern hűtüberendezések I'ő·typusaí a küvetkezök: 1. vizhütéses beten-dezések. Itt a kapuszerkezete't hehálózóesdrendszerben állantlénn friss víz cirkulálamely a gép fejet és kaput állandóan szeba-hdmérsékleten tartja, A meleg azonnal el.vezetődik) így a gép olajozása is elönyö-sebh, mert az ola] kenőképessége nem vát-tczik meg; 2. il légfuvó rendszerek. Itt afilmszalagut két oldalról állandóan friss éspormentes levegő hijja végig, vagyis afilmre jutó meteget vezeti el azonnal; a 3.csoportba a légszigeteléssel dolgozó hütdktartoznak, Ezeknél a képkapuban a vezetősinekben és leszorító kapurészben betűvészájal;. helyezkednek el, amelyek a filmet ésa kapu Iémrészeit friss levegővel hiitil .•• Arrtss levegő magávili ragadja a meleget ésigy erélves hütésr okoz,

Nngy mértékben függ a hütöhatás a he-Iuvészájakkal do:go7.ó mindenféle hűtőszerkezetnét a befuvószájak helyzetétől ésfőleg ezek karhantartásától. Allandóan gon·dos tisztogatást kivánnak meg. Ugyancsaknagyon rontos a levegdszfírderlények gya-ker! tisztogatás a, valamint azon levegdtérpurtalunitása, ahonnan a Iégtuvö levegőtsziv,

~2

c:: .. , __jEKOZGAZDASAG~"J ÁGÚ"-ASZTALOK

A MOZGÚI<ÉPSZINHÁZAK ELOCSAR:\'OKAIBANNagy feltűnést keltettek az utóbbi

időben a rohamosan cltcr icdt "Jágó"::esrielok, A mozpóképsaínházak elő-csarnokaiban a várakozó kőzőnséuI,szórakozfafására rendkivül alkalma~;suk ezek a .,Júgó",asztalok, amelyek>

nél a "rekordot" nem a j/Jtekos, hanema bér/ö</u/ajdonos tartja. Asztulonklnta ,,Jágó",asz:fa/ át/ag 140 pengőig jő'vedelmer. A mozik részére is hasznosmellék jővedelem ez a propaganda,

A Részvénytársaság Villamos és Közleke-dési Vállalatok Számára április 27-én tar-totta rendes közgyűlését. amelynek napirend-jén a Késtercsa és Környéke VillamosságiRt.cgnl való Iuzió is szerepelt. A fuziót azigazcntóság javaslata alapján olyan módonvalóaítjűk meg, hogy aKi tcrcsa és Kör-nyéke Viilnrnossági Rt. 8174 részvéuyét,amely részvénypnkct a Trust tárcájában van.megsemmisítik. azt a 26. egyenként 10 pen-g-6s részvényt. am i idegen ré zvényesek tu-lajdona. 1:2 arányban atcserélik ú pengőnévértékű Trust-hányadrészvényekre. A vál-lalnt mérlcge alapján a telepek jövedelme3.:SG.2:'l") pengő volt, karuntokból 1.435370penoűt vettek l-e és a mult évről átbozt ak52.592 pengót. Ezzel szemben személyzeti i1-lerményre. költségt-e és adórn 1.5D2.400 pen-gő kellett. a karuntkiadás ("S cpvéb teher..185.984 pengő volt, a telepek hárarnlási tar-talékalapiút 200 OOO.az értékcsőkkcnési nln-pokat 1J)03.240 penaővel dotáltak. úcvbovya tis::fa n\'eresrf! 1582.1)89 pe11!:Ő volt a 3i)millió ncncö részvénytőke után. A hárnmtásics értékcsökkenés! tartalék 11,650 (y.)() pen-p-őre pvarapodott.

A Zal!yvapálr.t1vai üvegavar Re-Tv-unkápr-ilis 16-án volt a rendes évi közpvűléseUgron Gábor v. b. t. t, elnöklésével. Azigazgutóság je'cntése. amelyet a közgyűléselé terjesztettek s amelyet a kőzpyűlés egy-hangúan tudomásul is vett, a vállalat cred-ménvcs működéséről számol he. Ezután azigaz~at6~ág a nyereség elosztásáru vonatkozójavas'ntot terjesztette elő .f a javalat alapjlÍlIrl'ZvPtI).'Cllkéllt l pr11gÖ osctatékot fi::etttPk,75 OOO pengővel a trrtalékalapot növelik. afenn Illa radó ősszeget pedig ;1 következő évszámlájárn viszik át. A választasok során arévi igazg.;ltós·í~ tagjait úi rn megválasztot-tik. ÚJ t-ur gyan-int pedig Fleissij! Sándor éspel/ner Mihálv került a váll alat ignzgntó-ségéba. .

A Mag,}'ar AIt"láI10S I{öszénhány'a R.-T.mezrillapitottu az l·f)34-ik űz'etév mérle-rét,amely a szekésos leírások után 3.298.48'l.12P (1933-b.1n 32:13.43032 P) tiszta nvereséc,gel z-ind. /\.z ic:azgatósáll az 1924. üxletévre

- a tartulckok és alapok dot.Ilása uuln -részvéuvénként (mint az előző évben) tízll<:n<.!() c sxtal/kot fizet.- A Turul Biztosító új cégvezetél. A T!41"1u

~i1Gf...yarOrseiígos Bistosiíó tntéret Rf.-lIálRvdos Endre és ifj. dr. eSI/Ty Jenf) cé).......-ezc-I/Ji jogosultságot nyertek.

A Ne.mzeí i Tukarékpénztúr és Bank Rt.-nak április 16-;in volt a 41-ik rendes kőagvű,'esc báró tornyai Tornynv Rezső elnöklésé,vel. Az e'őtcrjcsztctt iguzgatóság i jelentésllle~;í.l!.:ll)ítja. hogy il7- intézet Iotgulma akedvezdtlen viszonyok ellenére egyes ágnk-ban nagyobb vo't. mint tavaly. Pénztárfor-nalont 11~,298 7FH pcngőró1 157.90U>39 pen-gŐTe. a betétállomány 6.353956 pengőrőlG.7782:.!6 peupőre. a váltóleszámítolási üzletforgalma :15.8115.540 pengőről 18.5-16.111 pen_gőre növekedett. ,\ közgvűlés az ianzgató-s,ig valamennvi c'őt erjcr.atését egvhancűantudomásul vette é= elhatározta holYvOI 40 t'i7pengő tiszta nyeresénből miut_;'lll' a rendestartalék ts nvturdiialapokat mcgfclc'öcn do-tatták. részvényenként 50 fillér oszdaléket fi-zetnek. a hátrn'évő ősszeget pe(l<jO" ;ítvi 'zik akövetkező év számlájárn.

A Nagyhátony-Ujlaki Egyesült IpnrművekRt. közcyűlését mdius közepére hivják ősszeA mérlceről meglehetősen kcdvexó hírek ér-keznek. Az énílt)ipar helyzete ugyan nem ja-vul t , de a vállalat konszern iéhez tartozó ipariCPQck módot nvújtof tak arra, hocv az cred-rnénvt korricstlni lehcs-en. amillek Iolvtan al\'ariybáto"J.r-lljlaki no; eínndt éure is '5%-ososstaléhot (bet. :\ részvényesek tehát min-den 1 fi penp-ő névértékű részvériv ut;'," azidé-n is 7fi fillér dividendat kapnak

A (Ir. Parce Vizgyógyintézet és Szanató-rium Rt. április 21'l-én tartotta közgyűlését.A Pa ior-szarrttórium az elmult évben 582.98penl!Ő nvcrcsécet ért d. Akitűnőcn vezetettés ismert <znnatóriumot dr. Pajor Sándorigacgotó-íőoruos 1,e:tril!aZl!atn elhaítilocásd-710' súlvos csapás érte. BRr a vesztesén pótol-hatatlan. a saanntórium kiváló orvosi kará-ban változás nem fo'! bekövetkezni és ee bi:-tosítéko ant/ak. /,01:\' a Paior-smnatórínm ní-.!Ójáf 7'6Itozot.'Olltl!· lIIe/:tart.ia ..

(KITZBÜHELI KALAND)Kacagtat6 zenés vig iáték.Ragyog6 szereposztás :

Adele SandrockGeorg AlexanderRalph Arthur RobertsOrit Baid

Nagyszabásu st-tetenetek a hireskltzbühe_1i"_ómezőkön.

Modern, magvaros pompás zene.

I •

II UrA rilmipari és Filmkereskedelmi Rt.Budapest, IV., Kossuth Lajos-ucca 13. ,

I Telefon: "83-8-58. II

Nyomatott: Ottbon-nyomda (Kis lvan) Budapest, IX., Lónyay-utca 50. - Telefon: 81-2-87. és trl·5-71.