a bóné andrás augmentatív és alternatív kommunikációs ...4 1.Önmeghatározás a bliss...

A Bóné András Augmentatív és Alternatív Kommunikációs FejlesztQ Nevelés-Oktatást VégzQ

Iskola

Rehabilitációs pedagógiai programja

Mottó:

Készítette: Kisné Czirják Zsuzsa mb. intézményvezetQ Közrem_ködtek: Bagotai T. Gyögyi – mesterlogopédus, gyógypedagógus Bodrogi Dóra – gyógypedagógus dr.Dériné Wiener Anita –gyógytornász Felföldi Anna – konduktor Hórvölgyi Noémi – gyógypedagógus-logopédus dr. Juhász Ágnes – mesterlogopédus, gyógypedagógus Kondákor Anna - konduktor Lehoczki Zsanett – gyógypedagógus Paless Eszter - konduktor Piller Barbara – konduktor Tóth Bettina – konduktor

Bliss Alapítvány 2017.

„Megmutathatóvá tenni a kimondhatatlant.” dr.Kálmán Zsófia

2

Tartalom

1.Önmeghatározás .................................................................................................................. 4

2. Törvényi háttér ................................................................................................................... 5

3. A rehabilitációs pedagógiai program ................................................................................. 5

3.1. A fejlesztQ nevelés-oktatás meghatározása ..................................................................... 6

3.2. A fejlesztQ nevelés-oktatást végzQ iskola tanulói ........................................................... 6

3.3. A fejlesztQ nevelés-oktatást végzQ iskola céljai .............................................................. 7

3.4. A fejlesztQ nevelés-oktatást végzQ iskola általános elvei és a megvalósítás módjai....... 7

4. A súlyosan, halmozottan sérült tanulók nevelésének-oktatásának alapelvei ..................... 9

5. Az iskola földrajzi környezete .......................................................................................... 10

6. Az iskola személyi feltételei ............................................................................................ 10

7. Az iskola m_ködésének idQkeretei ................................................................................... 10

8. A pedagógiai munkát segítQ eszközök és felszerelések ................................................... 11

9. Helyiségek ........................................................................................................................ 13

10. Az iskolába járó tanulók ................................................................................................. 13

11. Felvétel a fejlesztQ nevelés-oktatást végzQ iskolába ...................................................... 14

10.1. A tanulói jogviszony megsz_nése ............................................................................... 14

10.2. A szülQkkel való együttm_ködés formái ..................................................................... 14

11. Az egyéni fejlesztési-nevelési terv és a csoportos foglalkozások terve ......................... 15

11.1. Egyéni fejlesztési-nevelési terv ............................................................................... 15

12. A csoportos foglalkozások terve .................................................................................... 16

13. Óraszámok ...................................................................................................................... 17

14. A gyermekek tovább haladása, fejlQdésük nyomon követése ........................................ 18

15. Az egyéni fejlesztési-nevelési terv elkészítése, ellenQrzése ........................................... 18

16. Az egyéni fejlesztési-nevelési terv felépítése ................................................................. 19

16.1. Augmentatív és alternatív kommunikáció ............................................................... 20

16.2. A mozgásfejlesztés .................................................................................................. 23

16.3. A kognitív funkciók fejlesztése ............................................................................... 25

16.4.Logopédia * .............................................................................................................. 28

16.5. Számítógépes fejlesztés* ...................................................................................... 29

17. A csoportos foglalkozások ............................................................................................. 29

17.1. KöszönQkör ............................................................................................................. 31

17.2. Számvarázs foglalkozás .......................................................................................... 32

17.3. Bet_varázs foglalkozás ............................................................................................ 32

17.4. Térvarázs foglalkozás .............................................................................................. 33

17.5. Környezetismeret foglalkozás ................................................................................. 34

17.6. Kézm_ves/Életvitel foglalkozás .............................................................................. 35

17.7. Mozgásfejlesztés ..................................................................................................... 36

17.8.Szitu .......................................................................................................................... 36

17.9. Játék és szabadidQs tevékenységre nevelés ............................................................. 37

17.10.Rendhagyó csoportos foglalkozások: ünnepek, születésnapok .............................. 38

17.11. A foglalkozásokhoz kapcsolódó tartalmak ........................................................... 39

18. Szolgáltatásaink .............................................................................................................. 39

19. Integrációs program ........................................................................................................ 40

20. Adminisztráció ............................................................................................................... 40

21. A nevelési program és a helyi tanterv ellenQrzése, értékelése ....................................... 42

22. A tanulók ellenQrzése, értékelése ................................................................................... 42

23.Mellékletek ...................................................................................................................... 43

24.Felhasznált irodalom ....................................................................................................... 47

4

1.Önmeghatározás

A Bliss Alapítvány – a hazai augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) megteremtQje –

és intézménye, a Bóné András Augmentatív és Alternatív Kommunikációs FejlesztQ Nevelés-

Oktatást VégzQ Iskola küldetésének tekinti a súlyosan, halmozottan sérült, mozgás- és

beszédképtelen gyermekek oktatását-nevelését.

Törvényi kötelezettségünknek eleget téve, fejlesztQ nevelés-oktatási iskolai csoportok

létrehozásával szerettük volna a súlyosan, halmozottan, kommunikációjában is sérült

gyermekek részére tankötelezettségük teljesítését lehetQvé tenni. Pedagógiai célunk, hogy

olyan gyermekeket neveljünk, akik az élet egyes területein, önmagukhoz mérten a lehetQ

legnagyobb önállósággal tudnak tevékenykedni, akik képesek nem csak egyszer_en kifejezni

érzéseiket és kívánságaikat, hanem mindezt szociálisan elfogadható módon, emberi

interakciókba ágyazva teszik. Szeretnénk elérni, hogy tanítványaink késQbb megfelelQen

felkészült integráló iskolákba kerülhessenek, ahol majd együtt tanulhatnak ép kortársaikkal.

Segítséget szeretnénk nyújtani a családoknak azzal, hogy egész napos fejlesztQ nevelés-

oktatást biztosítunk gyermekeiknek: a szülQk így munkát tudnak vállalni,

visszakapcsolódhatnak a társadalmi életbe, pihenhetnek. Tehát oktatási-nevelési programunk

egyaránt szolgálni hivatott e fogyatékos gyermekek fejlQdését, valamint családjaik

életminQségének jelentQs javulását is.

A súlyos mozgássérültség mellett növendékeink beszédképtelenek, mert születéskor vagy

késQbb, betegség, ill. baleset során a beszédközpontot roncsoló, központi idegrendszeri

károsodást szenvedtek. Beszédhiányuk következtében kialakuló kommunikációs problémáik

jelentQs része megoldható, ha augmentatív és alternatív (rövidítve AAK), vagyis kiegészítQ

kommunikációs módszereket biztosítunk számukra. E gyógypedagógiai módszer tanulása,

használata és széles kör_ alkalmazása a 2007. évi XCII. törvény hatálybalépése óta

törvényben nevesített jog.

1993-ban hoztuk létre intézményünket, a SegítQ Kommunikáció-módszertani Központot

(2017 áprilisától Bóné András Augmentatív és Alternatív Kommunikációs FejlesztQ Nevelés-

5

Oktatást VégzQ Iskola), amelynek keretei között a komplex kommunikációfejlesztés

szabályainak megfelelQen ajánlunk fel rehabilitációs szolgáltatásokat, és fogadunk az ország

minden részérQl rászoruló fogyatékos személyeket, valamint módszertani segítséget nyújtunk

szakemberek és családok részére.

Korosztályos programjaink:

- hatéves kortól fejlesztQ nevelés-oktatásbana rehabilitációs foglalkozásokon vesznek részt Sulibuli növendékei.

- tizenhat éves kor fölött a komplex rehabilitációs program részeként folytatódik az oktatás, ekkor a hangsúly a részképességek fejlesztésén van, amely a magasabb kognitív funkciók elérését célozza meg. A munka középpontjában a számítógépes oktatás, a kortársi szociális háló építése és a kommunikációs stratégiák kiépítése áll.

2. Törvényi háttér

Pedagógiai programunk kidolgozása során az alábbi jogszabályokat vettük figyelembe:

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrQl 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények

m_ködésérQl és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igény_ gyermekek óvodai

nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igény_ tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

2003. évi CXXV. törvény az egyenlQ bánásmódról és az esélyegyenlQség elQmozdításáról

2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élQ személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív JegyzQkönyv kihirdetésérQl

3. A rehabilitációs pedagógiai program

A fejlesztQ nevelés-oktatás megszervezését azért tartottuk fontosnak, hogy a súlyosan,

halmozottan, kommunikációjukban is sérült tanköteles korú gyermekek a számukra

elengedhetetlen fontosságú és nekik legmegfelelQbb oktatásban-nevelésben részesülhessenek.

A pedagógiai program célja a fejlesztQ nevelés-oktatást végzQ iskolába járó növendékek

oktatását, nevelését és fejlesztését megalapozó olyan keretek biztosítása, amelyek a

csoportokban folyó mindennapi szakmai munka alapjául szolgálnak. Mindezek mellett

megteremtik a feltételeket a különbözQ napi tevékenységek, fejlesztQ és csoportos

foglalkozások szervezéséhez, lebonyolításához.

6

A pedagógiai program megalkotása során arra törekedtünk, hogy rugalmas rendszert

hozzunk létre, amely képes alkalmazkodni a tanulók változó képességeihez, fejlettségéhez,

szükségletéhez. Fontosnak tartjuk, hogy ha arra szükség van, a programon bármikor

változtatni lehessen. Éppen ezért tartalmát évente felülvizsgáljuk.

3.1. A fejlesztQ nevelés-oktatás meghatározása „A fejlesztQ nevelés-oktatást az oktatásért felelQs miniszter rendeletében foglaltak

alkalmazásával, a szülQ igénye, a gyermek állapota és a szakértQi bizottság javaslatának

figyelembevételével kell megszervezni. A heti fejlesztQ foglalkozások száma nem lehet

kevesebb húsz óránál. Indokolt esetben a szülQ kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé

vagy lehetQvé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható.”1

3.2. A fejlesztQ nevelés-oktatást végzQ iskola tanulói „A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az elsQ napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztQ nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. A fejlesztQ nevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztQ nevelésben, fejlesztQ nevelés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be csoportokba.”2

„A tankötelezettség teljesítését a fejlesztQ nevelés-oktatásban:

a) az a gyermek kezdheti meg, aki hatodik életévét május 31. napjáig betölti,

b) a szülQ kérelmére az a gyermek is megkezdheti, aki a hatodik életévét az év december 31. napjáig betölti.

A fejlesztQ nevelés-oktatásban a tanulók csoportokba sorolásáról – a nevelQtestület

véleményének kikérésével – az intézmény vezetQje dönt. A csoportok létszáma nem

haladhatja meg a közoktatási törvény 3. számú mellékletében a gyógypedagógiai osztályok

számára meghatározott átlaglétszámot.

1 A nemzeti köznevelésrQl szóló 2011. évi CXC. törvény 15. § (3) 2 A nemzeti köznevelésrQl szóló 2011. évi CXC. törvény 15. § (3)-(4)

7

A fejlesztQ nevelés-oktatás a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztQ

nevelésének, oktatásának irányelve alapján készített intézményi rehabilitációs pedagógiai

program és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik.

A fejlesztQ nevelés-oktatás a tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes idQtartama

alatti rehabilitációs célú, az elért fejlQdési szakaszokat követQ egységes folyamat. A nevelés-

oktatás fejlesztési területeinek tartama tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a pedagógiai

munka szakaszolása a tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz

alkalmazkodó strukturálásában, koncentrikus bQvítésében jelenik meg. A fejlesztQ nevelés

oktatás 16 éves korig kötelezQ, és 23 éves korig folytatható.”

3.3. A fejlesztQ nevelés-oktatást végzQ iskola céljai

Súlyosan, halmozottan sérült (beszédképtelen – augmentatív és alternatív kommunikációra szoruló, mozgássérült) gyermekek közoktatásban való részvételének és tankötelezettségük teljesítésének biztosítása.

A csoportba járó gyermekek fejlesztése, nevelése, gondozása, életminQségük javítása. Az augmentatív és alternatív kommunikációra (AAK) szoruló tanköteles korú

tanulók fejlesztQ nevelés-oktatási oktatási módszertanának kidolgozása, a gyakorlati tapasztalatok visszacsatolása.

Az iskolába járó növendékek kommunikációs stratégiáinak önmagukhoz képest legmagasabb szintre való fejlesztése.

Az AAK-ra szoruló növendékek kommunikációs szükségletei kielégítéséhez szükséges egyéni kommunikációs eszközök létrehozása.

Gyakorlati lehetQség (?)biztosítása külsQ szakemberek számára. SzülQk szakmai segítése, tehermentesítése. A fejlesztQ nevelés-oktatást végzQ iskola hosszú távú célja, hogy a csoportba járó

tanulók késQbb képességeikhez mérten önállóan legyen képesek kifejezni önmagukat, szükségleteik iránti igényüket.

A gyermekek védelemhez való jogának képviselete. A törvény és más eszközök által nyújtott lehetQségeket megadva biztosítja, hogy fizikailag, szellemileg, erkölcsileg, lelkileg és társadalmilag egészségesen és normálisan fejlQdjön, szabadságban és méltóságban. (A Gyermekek Jogai – az ENSZ által 1959-ben deklarált közlemény alapján.)

3.4. A fejlesztQ nevelés-oktatást végzQ iskola általános elvei és a megvalósítás módjai Elvek

A tanulók életkorának, szükségleteinek, fogyatékosságuknak megfelelQ nevelés, oktatás és fejlesztés biztosítása.

Központi feladat az alapszükségletek kielégítése, a jó testi és lelki közérzet megteremtése, amelynek minden eleme az iskolai nevelés-oktatás alapvetQ, pedagógiai jelentQséggel bíró része.

8

Differenciálás, ismétlés, állandóság. Fokozatosság és folyamatosság.

Ezeken túl további elvek hangsúlyozását tartjuk fontosnak a fejlesztQ nevelés-oktatási oktatás megszervezése során.

Az elszigetelQdés, izoláció elkerülése: fontos, hogy a gyermekek a környezetükkel interakcióba lépjenek, megtanulják, hogy hatni tudnak rá, képesek azt befolyásolni.

MegfelelQ pozícionálás, gyógyászati segédeszközök használata: az oktatás-nevelés során elengedhetetlen a gyermekek számára megfelelQ korrekciós testhelyzet megtalálása, amelyben kényelmesen, biztonságosan érzi magát, s így nem csak befelé, hanem kifelé is tud figyelni.

Team munka: a komplex rehabilitáció alapfeltétele, hogy a különbözQ végzettség_ szakemberek együtt, a gyermekek érdekében dolgozzanak. Ennek megfelelQen fontos a rendszeres megbeszélések tartása, a fejlesztési tervek együttes kidolgozása, értékelések közös megbeszélése, esetmegbeszélések, óralátogatások.

A gyermek és a család életminQségének javítása: a fogyatékos gyermek jó közérzete és a család belsQ harmóniája egymást feltételezi.

Célok

A világ tárgyainak, jelenségeinek és személyeinek „elérhetQ” közelségbe vitele. A különbözQ tevékenységeknek a fogyatékos gyermek számára értelmessé,

jelentQségteljessé tétele. Az egyes tartalmak koncentrikus, egymásra épülQ, egymásra vonatkoztatott és

egymásból kifejtett tanítása. A pedagógusok feladatai

A tevékenység végrehajtásához elengedhetetlen motivációs szint megteremtése. A szemléletes-cselekvéses tanulás „megfigyelés-próba-szerencse-utánzás”

lehetQségének megteremtése. A tanulási szituációt és tartalmakat több oldalról megerQsítQ, szemléltetQ - nem

verbális, metakommunikációs és verbális – jelzések használata. Komplex kommunikációs stratégiák használata, amelyek az adott helyzetet,

tartalmat, tevékenységet érthetQbbé, megragadhatóbbá, felfoghatóbbá teszik. A tevékenységek kis lépésekre bontása. Kizárólag a szükséges segítség nyújtása, majd ennek fokozatos csökkentése. A tanuló ismerete, vele jó kapcsolat kialakítása. A tevékenységek célirányos, értelmes szituatív összefüggésekbe helyezett

gyakoroltatása. Pozitív megerQsítés adása. Az én-kép, önismeret kialakulásának segítése. A választás és az önálló döntéshozatal lehetQségének biztosítása. Esztétikai és érzelmi élményszerzés biztosítása.

A tanulók feladatai A környezet fokozatos megismerése. A tanuló pozitív tapasztalatszerzése saját testérQl és legsz_kebb környezetérQl s e kettQ

egymáshoz való viszonyáról. Az eltérQ szenzoros modalitások (látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás) közötti

összefüggések megtapasztalása. A választás és az önálló döntéshozatal megtapasztalása, tanulása.

9

A gyermek- és ifjúkor megélése. Az aktív nagymozgásos és/vagy finommotoros részvétel. Az egyénileg kialakított gesztus vagy hangjelzésektQl kezdve a különbözQ kép-, jel-

és szimbólumrendszereken keresztül a kommunikáció különbözQ formáinak használata.

A megfelelQen akadálymentesített, személyre szabott, speciális augmentatív és alternatív kommunikációs és számítástechnikai eszközök megismerése, használata.

Az alapvetQ emberi és állampolgári jogok megismerése és megértése. Esztétikai és érzelmi élményszerzés.

4. A súlyosan, halmozottan sérült tanulók nevelésének-oktatásának alapelvei A kommunikáció és az interakció elve

A kommunikációs akadályozottság központi probléma a súlyosan, halmozottan sérültek körében, ezért minden egyes fejlesztési lépést áthat a kommunikatív megközelítés.

Az emberi és dologi világ feltárulása, a tanulás, a fogalomalkotás kezdeti lépései és a gondolkodás elemi m_veletei csak az érzékelésen, észlelésen keresztül, kommunikatív szituációkra építve lehetségesek.

Fel kell fedezni, hogy néha a legelemibb vegetatív megnyilvánulásnak is lehet kommunikatív üzenete, jelentQsége.

A kommunikáció kizárólag emberi interakciókon keresztül valósulhat meg, hozzájárul a csoportban történQ nevelés megvalósításához, és segít a tanuláshoz szükséges motiváció kialakulásában és fenntartásában.

A normalizáció és a participáció elve

Olyan életfeltételek és életmodellek hozzáférhetQvé tétele, amelyek a lehetQ legjobban megközelítik a tanulók életkorának megfelelQ és társadalmilag érvényes mintákat.

Napi, heti, éves ritmus, tapasztalatok az egyes életszakaszokról. Az emberi méltóság tiszteletben tartása. A szexualitás világába történQ belépés elQkészítése a felvilágosítás és a

visszaélésekkel szembeni védekezés megismertetése útján. A képességekhez mért legjobb szint_ társadalmi beilleszkedés elQsegítése. A hiányzó képességek pótlásával és az életkörülmények alakításával, az életminQség

javítása.

A komplexitás, a személyiségközpontúság, a szükségletorientáltság és a rehabilitáció elve

Komplex formában valósul meg a hagyományos értelm_ oktatás, fejlesztés, nevelés, terápia, az ápolás és a gondozás.

Egyénileg történik a képességek, szükségletek és igények felmérése, a fejlesztési folyamat megtervezése, megvalósítása és értékelése.

A tanuló személyisége a pedagógiai tevékenység kiindulási, vonatkoztatási, összehasonlítási és ellenQrzési pontja.

10

A fejlesztés figyelembe veszi a tanuló élethelyzetét múltbéli tapasztalatait, élményeit jelen állapotát a rá váró jövQt.

A kooperáció és a tudatosság elve A súlyosan, halmozottan sérült tanulóknak a legtöbb tevékenységben külsQ segítségre

van szükségük. A pedagógus és a tanuló közösen vesznek részt a tanítási-tanulási folyamatban,

partnereként. A gyermekkel foglalkozó valamennyi személy között folyamatos az információ- és

tapasztalatcsere. Az elvárások egységesek és következetesek.

A differenciálás és az individualizáció elve A tanulók heterogén csoportot alkotnak (fizikai állapot, tapasztalat, aktivitás,

lehetQségek), ezért differenciálásra van szükség. Differenciálás az egyéni tanulás, individualizálás módszereivel az egyéni fejlesztési

terv szerint. Differenciáltak a csoportban a feladatok gyakorlati megvalósításai is.

5. Az iskola földrajzi környezete Iskolánk a fQváros XI. kerületében, a Bliss Alapítvány által az önkormányzattól bérelt

épületben m_ködik. Az épület egyszintes, akadálymentes. Az épületben 3 csoportszoba, 1

mozgásfejlesztQ szoba, 1 vizsgáló/tárgyaló, 1 elQadó, 1 logopédiai szoba, 1 tálaló konyha,

mosdó (dolgozói és vendég), 1 akadálymentesített mosdó, 2 iroda és 1 számítástechnikai

terem található.

6. Az iskola személyi feltételei A 2017-2018-as tanévben a Bóné András Kommunikációs és FejlesztQ Iskola csoportjaiban az alábbi szakemberek dolgoznak.

4 fQ konduktor-tanító heti 40 órában 2 fQ gyógypedagógus heti 40 órában 3 fQ gyógypedagógiai asszisztens heti 40 órában 1 fQ gyógytornász heti 30 órában 2 fQ gyógypedagógus-logopédus heti 20 órában 1 fQ gyógypedagógus-logopédus, pszichológus heti 8 órában 1 fQ gyermekorvos heti 2 órában önkéntes segítQk.

7. Az iskola m_ködésének idQkeretei

11

A Bóné András Kommunikációs és FejlesztQ Iskola csoportjai a hét négy napján (hétfQ, kedd,

szerda, csütörtök) fogadja a tanköteles korú súlyosan, halmozottan sérült tanulókat, reggel 8

órától. Az elsQ foglalkozás 8:30-tól kezdQdik és 13:30-ig tart (csütörtökön 14:00-ig). A

reggeli és délutáni fél-fél óra a gyermekek érkezésére, távozására, a szülQi konzultációra

fenntartott idQ. (1. sz. melléklet) HétfQtQl szerdáig délután 15 óráig napközit biztosítunk, 15

óra után pedig ügyeletet. Péntekenként ügyeleti napot biztosítunk. Az ötnapos nyitva tartással

a szülQk számára is szeretnénk nagyobb segítséget nyújtani a saját munkavállalásuk terén.

8. A pedagógiai munkát segítQ eszközök és felszerelések Munkánk során a gyógypedagógiában, konduktív pedagógiában, mozgás-, érzékszervi fejlesztésben alkalmazott fejlesztQ-nevelQ, terápiás eljárásokat, módszereket, eszközöket használjuk. A sokféle eszköz használatát a tanulókeltérQ képességi szintjei, szükségletei indokolják. Az oktatás-nevelés során kiemelt szerepet kapnak az augmentatív és alternatív kommunikációs eszközök. Kommunikációfejlesztést szolgáló, kommunikációt segítQ eszközök:

különbözQ méret_, szín_, formájú kapcsolók, kapcsolóval m_ködtethetQ játékok (plüss állatok, társasjáték, stb.) kapcsolódobozok, számítógépek, számítógépes, kapcsoló-, egérhasználatot tanító speciális szoftverek, fejegér, Vistab szoftver, érintQképernyQ, speciális egerek, billenty_zetek, 1-2-4-8-32, stb. üzenetes kommunikátorok, „gégecsQ”, kartámasz, támasztók, tartók, tárgyak, fényképek, PCS képek, Bliss-jelképek, Boardmaker CD

(üzenethordozók), tabletek, tablet tartók, kommunikációs mappák, táblák (pl. a terápiás szék asztala is), Tobii szemvezérelt program, Communicator 5.

Mozgásfejlesztést, pozícionálást, az idegrendszer fejlesztését szolgáló, segítQ eszközök:

szivacsok, polifómok, szQnyeg, takarók, szivacsék, gumiék, bordásfal, különbözQ méret_, anyagú labdák, mozgásfejlesztést segítQ játékok (kuglik, babzsákok, tálak, stb.) speciális terápiás székek, gyerekszékek, nagy méret_ babzsákok, pántok, mellények, járást segítQ szerkezetek (Movita, Atlas walker) állítószerkezetek, különbözQ méret_ és formájú szivacsformák (ültetQk, támasztok, mászást segítQk),

12

pálcák, kapaszkodók, udvari mozgásfejlesztQ eszközök (hinták), különbözQ egyensúlyt fejlesztQ, járásgyakorlást segítQ eszközök (híd, létra) egyensúlyt fejlesztQ eszközök (tölcsérhinta).

Logopédiai fejlesztéshez szükséges eszközök:

tükör, gyertya, képek, figurák, babák, állatok, bábok tárgysorozatok, madártoll, logopédiai könyvek, feladatlapok.

További eszközök: hangszerek, különbözQ szín_, formájú, tapintású anyagok, termények és termések, speciális kialakítású olló, ecset, ceruza, társasjátékok.

Játéktevékenységhez szükséges eszközök:

kommunikátorok gyermekjátékok, babajátékok,

csörgQk, forgó játékok, plüss állatok, színes, zörgQ papírok, mesekönyvek, zenélQ játékok, fregoliról lelógatott játékok, álló vízhenger, különbözQ anyagú, mintájú szQnyegek, hintaülés, különbözQ szín_ izzósorok, labda, matracok, kuglik, társasjátékok.

Étkezést, önkiszolgálást segítQ eszközök, illetve konyhai eszközök:

csúszásgátlók, speciális kanalak, poharak, stb. gyermek vágódeszka, kiskés, fakanál, gyúródeszka, t_zhely, turmixgép, elQke, kötények, bili, vécész_kítQ, pelenkázó, zuhanyozó, megfelelQ magasságú mosdókagylók, modul,

kacsa

SzabadidQ eltöltéséhez szükséges eszközök: a növendékek saját kommunikációs mappái és eszközei laptop, internet, kivetítQ, hangfal,

13

matracok, saját párnák és plédek.

Egyéb eszközök: tábla, terápiás, billenthetQ asztal diavetítQ, CD lejátszó, CD-k, projektor, vászon, lámpák, tálak, vödrök, fényképezQgép, videó kamera, tévé, videó-, DVD lejátszó, lamináló gép.

9. Helyiségek

Az iskola helyiségei a Bóné András Kommunikációs és FejlesztQ Iskola jelenleg használt épületében találhatóak.

A „Sulibuli” csoportszobái adnak helyet a reggeli köszöntQ kör, a csoportos, az egyéni, illetve kiscsoportos foglalkozásoknak.

A mozgásfejlesztQ szobában és elQadó teremben zajlanak a tanulókegyéni, illetve csoportos gyógytorna és/vagy konduktív mozgásfejlesztései.

A logopédiai szoba a logopédiai foglalkozásoknak ad helyet. Szükség esetén nagyobb vagy kisebb létszámú csoportos foglalkozások céljára lehet

használni az elQadótermet is. A tanulók tízórai étkezése és ebédeltetése az étkezQben zajlik. Az akadálymentesített mosdóban pelenkázó, zuhanyozó és megfelelQ magasságú

mosdókagylók találhatók, ahol a tanulók higiéniás ellátása valósul meg. A korszer_, akadálymentesített, mozgássérültek számára kialakított játékokkal

felszerelt udvar alkalmas a szabadidQs tevékenységek, játékok szervezésére, illetve jó idQ esetén a csoportos foglalkozásokat is itt lehet tartani.

A tanulók egészségügyi ellátása az ÁNTSZ által engedélyezett rendelQben történik. Az adminisztráció céljaira külön helyiségek találhatók. Segédeszköz raktár szolgál a terápiás székek, ültetQk, állítok stb. tárolására.

10. Az iskolába járó tanulók

A Bóné András Kommunikációs és FejlesztQ Iskola elsQsorban a 6. életévüket betöltött,

súlyosan, halmozottan sérült gyermekek ellátására jött létre. „A súlyos és halmozott

fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemzQ, hogy a testi struktúrák

károsodása következtében a speciálisan humán funkciók – mint a kommunikáció, a beszéd,

a mozgás, az értelem és az érzékelés-észlelés – minimálisan két területén súlyos vagy

14

legsúlyosabb mérték_ zavar mutatható ki. Ennek következtében az érintett személy

pszichofizikai teljesítményei extrém mértékben eltérnek az átlagtól, így tevékenységeiben

erQsen akadályozottá válik, és társadalmi részvételében jelentQsen korlátozott lehet. A

súlyos és halmozott fogyatékosság hátterében rendszerint a korai életszakaszban

bekövetkezQ, a központi idegrendszert érintQ komplex károsodás áll. A fogyatékosságok a

legkülönfélébb kombinációkban és súlyossági fokozatokban, esetleg eltérQ idQben

jelenhetnek meg. A fenti fejlQdésbeli eltérések és tevékenységbeli akadályozottságok a

pedagógiai megsegítés, nevelés, oktatás, fejlesztés szempontjából sajátos nevelési igényként

jelentkeznek. E tanulók speciális segítséget igényelnek szükségleteik kielégítése, egészségük

megtartása, az emberi, a dologi és természeti világhoz való viszonyuk kialakítása és a

társadalom életében való aktív részvétel érdekében. Egész életükben a környezet fokozott

mérték_ és folyamatos, komplex segítségére, támogatására utaltak; személyiségük

kibontakoztatása és életminQségük javítása érdekében nevelés-oktatásra van szükségük.”3

11. Felvétel a fejlesztQ nevelés-oktatást végzQ iskolába A csoportba kerülés feltétele az elQbb említett tünet együttes, a 6. életév betöltése (szülQi

kérelemre korábban is), valamint az intézmény kijelölése szakértQi bizottság által. A felvétel

elQtt a Bliss Alapítvány diagnosztikai csoportja minden esetben vizsgálatot végez a jelentkezQ

kommunikációs képességeire vonatkozóan. A csoportok maximális létszáma 6 fQ. Azok a

gyermekek, akik nem férnek be a csoportokba, várólistára kerülnek.

10.1. A tanulói jogviszony megsz_nése A gyermekek tanulói jogviszonya a csoport, illetve az intézmény elhagyásával sz_nik meg.

Kivételes esetekben az intézményvezetQ a tantestülettel és a Bliss Alapítvány kuratóriumával

egyeztetve eltanácsolhatja a növendéket, amennyiben annak viselkedése vagy családjának

viselkedése nagymértékben negatívan befolyásolja, esetlegesen veszélyezteti az iskola

tanulóinak testi épségét, tanuláshoz és fejlQdéshez való jogát, vagy a dolgozók testi és

pszichés épségét.

10.2. A szülQkkel való együttm_ködés formái A szülQkkel való kommunikáció rendkívül fontos, hiszen, amit a tanuló az iskolában megtanul, annak gyakorlatba ültetésére elsQsorban otthon nyílik lehetQség. Így az iskolán belül folyó munka nem választható el az otthoni környezettQl. Ez csak a családokkal való 3 Irányelv 3. melléklet

15

szoros együttm_ködés során valósulhat meg. Kölcsönösen tájékoztatnunk kell egymást (szülQ-pedagógus) a tanulóállapotáról, fejlQdésérQl, tervekrQl, változásokról, problémákról, fejlQdésrQl stb. A szülQkkel való kapcsolattartás lehetséges színterei:

szülQi értekezlet, személyes, családi konzultáció, napi kommunikáció a találkozásokkor, üzenQ füzeten keresztüli kapcsolattartás azok számára, akik szüleivel a közvetlen

találkozás nem napi rendszeresség_: ebben a gyermek állapotáról, fejlQdésérQl is számot adunk, illetve visszajelzést várunk,

fogadó órák, szükség esetén családlátogatás.

A szülQk az alábbi tevékenységekkel segítik a csoport munkáját:

részvétel a csoport óráin (beszoktatási idQszakban), rendezvényein, véleménynyilvánítás, tapasztalatok megosztása a pedagógiai munkával, a

tanulóprogramjával kapcsolatban, gondozási, nevelési nehézségek megosztása a pedagógussal, közös megoldás keresése, a tanulóegyedi ellátásához szükséges eszközök biztosítása (törlQkendQ, pelenka, stb.), az iskolán kívüli fontosabb történésekrQl beszámoló.

11. Az egyéni fejlesztési-nevelési terv és a csoportos foglalkozások terve Iskolánk növendékeinek fejlesztése az egyéni fejlesztési tervek mentén egyéni fejlesztési foglalkozások valamint csoportos foglalkozások keretein belül valósulnak meg.

11.1. Egyéni fejlesztési-nevelési terv

„A rehabilitációs pedagógiai program alapján készített egyéni fejlesztési terv célja, hogy a tanuló szükségleteit és fejlQdéstörténetét figyelembe véve megalapozza a gyermek nevelésének, oktatásának személyre szabott tervezését, és meghatározza nevelésének, oktatásának és fejlesztésének súlypontjait. Az egyéni fejlesztési terv valamennyi fejlesztési terület feladataira kiterjed.”4

Pedagógiai programunk és egyéni fejlesztési, nevelési tervünk megalkotásakor a saját tapasztalatainkra és az alábbi törvényi elQírások és szakirodalmakra támaszkodtunk:

Dr. Juhász Ágnes: Logopédiai vizsgálatok kézikönyve, Logopédiai Kiadó, Bp. 2003. Bazális stimuláció a gyakorlatban. In Márkus E. (szerk.): Halmozottan sérült, súlyosan

mozgáskorlátozott gyermekek nevelése, fejlesztése. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai TanárképzQ FQiskola, Budapest, 227-322., 1996b.

Márkus Eszter: KépességfejlesztQ eszközök a súlyosan-halmozottan sérült mozgásfogyatékos gyermekek nevelésében. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai TanárképzQ FQiskola, Budapest, 1997.

4 Irányelv, 3. sz. melléklet

16

Márkus Eszter: Pedagógiai és szociális rehabilitáció. In Huszár I. - Kullmann L. - Tringer L. (szerk.): A rehabilitáció gyakorlata. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 22-34. , 2000.

A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztQ nevelés-oktatása, A súlyos és halmozott fogyatékosság meghatározása: 3. melléklet a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelethez

Az egyéni fejlesztési-nevelési terv célja:

a tanulól és családjuk életminQségének javítása, a tanulók jó közérzetének megteremtése, elQsegítése.

Egyéni fejlesztési tervek tartalma: kommunikáció, logopédia, kognitív képességek, nagymozgás és finommotorika fejlesztés, szocializáció, önkiszolgálás, számítógépes ismeretek elsajátítása.

Az egyéni fejlesztési-nevelési terv megvalósítási feltételei: minden tanulónak saját, egyénre szabott terve legyen, a csoportban dolgozó szakemberek közösen dolgozzák ki, a megfogalmazott célok a csoportban dolgozó minden szakember munkájára

vonatkoznak a megfogalmazott célok az egész napra vonatkoznak, nemcsak az egyéni

fejlesztésekre, a tanulókkal foglalkozó valamennyi munkatárs számára konkrét feladatokat fogalmaz

meg, a program tartalmát a szülQkkel egyeztetjük, a perspektívát velük együtt állítjuk össze

és rendszeresen konzultálunk velük az eredményekrQl, az otthoni teendQkrQl és az esetleges módosításokról.

12. A csoportos foglalkozások terve

„A tanulók egymás közti kommunikációjának ösztönzése: egymás üdvözlése, közösen végzett feladatok és játékok alkalmazása, a csoportos foglalkozások során a tanulók cselekvéseinek egymás számára is értelmezhetQvé és hozzáférhetQvé tétele, a társakkal való test-, szemkontaktus formáinak megtapasztaltatása. Az intézményi rehabilitációs pedagógiai programba épített csoportos foglalkozások (például reggeli kör, közös étkezések, közös fejlesztQ foglalkozások) és közös aktivitások (adott témáról való beszélgetés, közös éneklés stb.) lehetQséget teremtenek a közösség kialakulására. A gyógypedagógus ösztönözze, hogy egymást megismerjék, egymás nevét tanulják meg. Serkentse Qket, hogy figyeljenek mások cselekvéseire, és hívja fel az egyes tanulók figyelmét arra, hogy a többiek mit és hogyan csinálnak az osztályban. A gyógypedagógus egymás felé is közvetítse a tanulók

17

megnyilvánulásait, a többi tanuló számára is kommentálja közléseiket, tegye lehetQvé, hogy a tanulók egymással is kapcsolatba kerüljenek.”5

A csoportos foglalkozások terve tanévre lebontva mutatja meg a csoportos foglalkozások menetét, részletes leírását. A csoportos foglalkozások célja:

a közösség-kialakulás lehetQségének megteremtése, a tanulók ismerkedése, egymás és a közvetlen környezet megismerése, az egymásra figyelés, egymás megfigyelésének tanulása, kapcsolatteremtés, a szociális készségek kialakításával és fejlesztésével megteremteni a késQbbi

társadalmi részvételhez elengedhetetlen eszköztárt. A csoportos foglalkozások tervének megvalósításának feltételei

Foglalkozásonként tartalmaz egy általános célkit_zést, amit azzal a foglalkozással el szeretnénk érni a csoportban,

reális, közös cél megtalálása, kiemelt helyet, teret ad a differenciálásnak, a megvalósítás során alakítása az egyéni szükségletekhez, figyelembe veszi az egyéni fejlesztési-nevelési tervben megfogalmazott célokat is.

13. Óraszámok Óraszámok tekintetében igazodunk az Irányelvben6 foglaltakhoz, miszerint „a gyermek

egyéni képesség- és készségfejlQdése határozza meg, hogy a heti óraszámból milyen arányban

vesz részt egyéni és milyen arányban, csoportos foglalkoztatásban.” Ennek értelmében a

csoportos és egyéni foglalkozások aránya tanulónként eltérQ lehet, de minden tanulónak

biztosítani kell a heti 20 órát. A kötelezQ heti óraszám 20 óra. A 20 tanórai foglalkozás

egyéni és csoportos foglalkozásokból tevQdik össze. A 20 óra feletti foglalkoztatás a személyi

és tárgyi feltételek biztosítása esetében valósulhat meg.

Az alábbi csoportos foglalkozásokban minden tanuló részesül: Foglalkozás megnevezése Heti

óraszám

KöszönQkör 4

Számvarázs 1

Bet_varázs 1

Életvitel/Kézm_ves 1

Térvarázs 1

Csoportos mozgásfejlesztés 1

Környezet 1

Zeneterápia 1

5 Irányelv, 3. sz. melléklet 6 3. számú melléklet a 2/2005. OM rendelet

18

Szitu 1

Játék és szabadidQs tevékenység 4

Önellátás 8

Összesen 24 óra

Az egyéni fejlesztések foglalkozásaiból a csoportos órák óraszámán felül részesülnek

növendékeink. Növendékenként minimum 3 óra az egyéni fejlesztésekre szánt idQkeret. A

foglalkozások típusa egyénenként változó lehet.

14. A gyermekek tovább haladása, fejlQdésük nyomon követése A pedagógusok minden tanév elején komplex felmérést végeznek a gyermekekrQl. Minden

szakember a saját szakterületén folytatja le a vizsgálatot (konduktor, gyógypedagógus,

gyógytornász, logopédus, gyermekorvos stb.). A tanulók magasabb évfolyamba lépésének a

fejlesztQ iskolában nincs tanulmányi követelményrendszere, a tanulók állapota miatt, illetve a

fejlesztQ iskola funkcióját tekintve sincs létjogosultsága az általános iskolától eltérQen, mely

felkészít a továbbtanulásra.

Minden tanév kezdetén a 12. hét végéig elkészül a tanulókegyéni fejlesztési-nevelési terve. A

tervet a csoportban dolgozók közösen alakítják ki (a felmérések eredményei alapján), a hosszú

távú célkit_zést a szülQvel közösen határozzák meg.

Meghatározott idQszakonként a tanulókról videó felvételt készítünk, így még jobban nyomon

követhetQ fejlQdésük, stagnálásuk, esetleg hanyatlásuk a különbözQ területeken (játék,

önkiszolgálás, mozgásállapot, kommunikáció, viselkedés, aktivitás, stb.). A fejlesztQ

iskolában az ismeretek számonkérése játékos formában, csoportos foglalkozások alatt, illetve

egyéni fejlesztések alkalmával történik szóban, vagy az alternatív és augmentatív

kommunikáció eszköztárának segítségével.

Év közben a tanulók aktuális állapota, teljesítménye részletesen az egyéni fejlesztQ naplóból

(Tü. 350, 351.) olvasható ki, amelyet a pedagógusok egyéni foglalkozásonként vezetnek.

A fejlesztési-nevelési tervet félévkor és év végén felülvizsgálják, értékelik, szükség esetén

módosítják. Félévkor a tervben jelennek meg az elsQ félév eredményei. Év végén összefoglaló

pedagógiai vélemény készül a tanulók fejlQdésérQl az egész tanévre vonatkozóan.

15. Az egyéni fejlesztési-nevelési terv elkészítése, ellenQrzése

„A tanév tizenkettedik hetének végéig minden tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési tervet. A tanuló fejlQdését a nevelQtestület a tanítási év végén, a központilag kiadott nyomtatványon

19

szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, valamint a következQ tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges javaslatokat.”7

Az egyéni fejlesztési-nevelési tervet a tanév 12. hetéig készítjük el. A terv elkészítése elQtt a

szülQvel konzultálunk, a hosszútávú célok megfogalmazása érdekében. Az elkészült tervet

ismertetjük a szülQvel, kikérjük a véleményét, és megbeszéljük az otthoni teendQket. Szükség

esetén félévkor is, de a tanév végén mindenképpen szülQi konzultációt tartunk az elért

célokkal és a tanuló éves teljesítményével kapcsolatban. Az egyéni fejlesztési-nevelési tervet

félévkor és évvégén a team közösen megbeszéli, felülvizsgálja, elvégzi a szükséges

módosításokat, dokumentációt. Indokolt esetben év közben is bármikor módosítható a terv.

Az egyéni fejlesztési-nevelési terv végsQ célja a tanulók (és közvetve a családok)

életminQségének javítása, jó közérzetük megteremtése, elQsegítése, mindezt a

kommunikációhoz szükséges képességek és készségek valamint a kognitív területek

fejlesztésén keresztül kívánjuk elérni. Az egyéni fejlesztési-nevelési tervben megfogalmazott

célok és feladatok a csoportban dolgozó minden szakemberre, továbbá nemcsak az egyéni

fejlesztésekre, hanem az egész napra, az összes tevékenységre is vonatkoznak.

16. Az egyéni fejlesztési-nevelési terv felépítése

Az egyéni fejlesztési-nevelési nevelési terv fejléce a tanulónevét, életkorát, a fejlesztések

helyszínét, idejét és gyakoriságát, a fejlesztést végzQ pedagógusok és a fejlesztési területek

felsorolását tartalmazza. Az egyéni fejlesztési-nevelési terv célkit_zéseit és feladatait egy

táblázat tartalmazza, amely fejlesztési területekre bontva szerepel a dokumentumban. A

fejlesztési területek: Kognitív képességek, Mozgásos képességek, Kommunikáció,

Szocializáció, Önkiszolgálás, esetenként a Számítógép használat elsajátítására kit_zött célok

is bekerülnek az egyéni fejlesztési tervbe. A mozgásállapot felmérésére objektív megfigyelést

és ízületi szögmérést alkalmazunk.8

A célok A célok meghatározását a team közösen végzi. Fontos, hogy a célok megfogalmazásában a

tanulóval foglalkozó összes szakembernek és segítQnek részt kell vennie, és egyet kell értenie.

Ez alapozza meg azt, hogy a fejlesztés-nevelés azonos célkit_zések mentén, egyetértésben

történjék. 720/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, 140.§ 8 Tarsoly E. - Funkcionális Anatómia

20

Feladatok Megfogalmazzuk mindazokat a feladatokat, amelyeket az egyes munkatársaknak a célok

elérése érdekében el kell végezniük. A feladatokat a legnagyobb részletességgel fogalmazzuk

meg, megadva, hogy mely helyzetekben, milyen szituációkban valósítandóak meg, illetve

mely szakemberek felelQsek értük.

Az egyéni pedagógiai fejlesztés-nevelés

A tanuló és a szakember védett környezetben dolgozhat, így egymás megismerésére, az

érzelmi, szociális nevelésre jó alkalom nyílik az egyéni foglalkozásokon. A fejlesztési

területek a súlyosan, halmozottan sérült gyermekek/fiatalok nevelése-oktatása során nem

választhatók el egymástól, azok komplexen, egymást áthatva érvényesülnek. A munka

középpontjában nem az egyes fejlesztési területek állnak, hanem az a szemlélet, hogy

önmagukat kifejezni, elfogadni, a világban tájékozódni, boldogulni képes gyermekeket,

fiatalokat neveljünk.

Fejlesztési-nevelési szempontok Az adott tanulónak szükséges, megfelelQ egyéni foglalkozások kiválasztása

(kommunikáció, számítógépes foglalkozás, logopédia, stb.). Az egyéni fejlesztési- nevelési tervben megfogalmazott célok, feladatok

határozzák meg az órák anyagát. A foglalkozások tartalma az adott fejlesztési területtQl függ. A foglalkozások anyagát a tanulóaktuális állapota, hangulata nagyban befolyásolja. LehetQség van a nyugodt környezet „kihasználására”, a pedagógus segíthet a

tanulónak ellazulni, pihenni, kellemes, megnyugtató ingereket megélni. Minden órán jelen van a kommunikáció, a többi terület ezzel együtt,

párhuzamosan jelenik meg. Fontos szempont az új kommunikációs jelzések, stratégiák kialakítása,

megerQsítése. A kialakult kommunikációs jelzéseket az egyéni foglalkozásokon zajló gyakorlás

után integrálni kell a többi foglalkozásba, a mindennapokba, otthon is.

16.1. Augmentatív és alternatív kommunikáció Az intézményünkben tanuló súlyos, halmozottan fogyatékos növendékeknek elsQsorban a

beszédképtelenség problémájával kell megküzdeniük. Ezen növendékek nagy része az iskolás

kor eléréséig nagyon kevés adekvát jelzést képes adni a környezete számára. Sokuknak

kezdetleges a kommunikációs eszköztára, ami adódik a mozgáskorlátozottságból, az egyéb,

kísérQ tünetekbQl, és mindezek következtében a tapasztalatszerzés elmaradásából. Ezáltal

21

nem, vagy csak nagyon csekély mértékben tudnak hatást gyakorolni a környezQ világra,

elszigeteltté válhatnak, ami megnehezíti környezetük megismerését, megértését. Ebben tud

segítséget nyújtani számukra az augmentatív és alternatív kommunikáció, azaz, az AAK.

„A kommunikáció alternatív jelölése itt is a másságra utal, arra a tényre, hogy a

beszéd és a többi megszokott, hagyományos kifejezési mód helyett a sérültség súlyos volta

miatt a beszédtQl eltérQ, szokatlan, új utakat kell keresnünk.”„Augmentatív kommunikáció: az

érthetQ beszéd hiányának következtében súlyosan károsodott kommunikációs funkció

átmeneti vagy tartós pótlására szolgáló kommunikációs rendszerek csoportja. Lényege, hogy

hiányzó beszéde helyett a sérült személy nonverbális úton fejezi ki magát, felhasználva

mindazt a lehetQséget, amelyet a hangjelzések, gesztusok, manuális rendszerek, jelnyelv stb.

és /vagy a bet_ket, rajzokat, jelképeket, fotókat, tárgyakat stb. tartalmazó kommunikációs

táblák, valamint a hangadó gépek (kommunikátorok) biztosítanak.”

Az AAK „nem tesz mást, mint csupán kiegészíti a meglévQ kommunikációs módokat, de még

így is, a teljes beszédképtelenség bizonyos eseteiben is, az emberi érzelmek, gondolatok,

igények egész térházának kifejezését teszi lehetQvé. Mankó, amelyet akkor, arra és csak addig

kell használni, amikor, amiért és ameddig arra szükség van.”9

Intézményünkben az AAK használata mellett logopédiai foglalkozásokat is biztosítunk

a tanulókszámára, így az AAK oktatása közben is jelen van a hangok, szavak, azaz a beszéd

utánzására való motiválás. A tapasztalatok szerint az AAK tanulása nem hátráltatja, hanem

elQsegíti a beszéd- és a nyelvi fejlQdést. Amikor a sérülés nehezíti vagy lehetetlenné teszi a

hangzó beszéd megtanulását, az AAK révén akkor is fejlQdik a beszéd- és nyelvi percepció,

azaz a passzív szókincs. A kommunikáció fejlesztése során két irányból kell közelednünk a

tanuló felé. EgyfelQl, fel kell venni a kapcsolatot a tanulóval, meg kell figyelni, és rá kell

erQsíteni a már meglévQ jelzésekre, folyamatos visszacsatolásokkal, másfelQl viszont meg kell

tanítanunk újabb jelzésekre. Minden tanulóegyedi problémákkal küzd. Minden esetben fel

kell keltenünk és meg kell tartanunk a motivációját a kommunikációra. Meg kell találnunk a

számára legmegfelelQbb kommunikációs módot, amelynek segítségével hatással lehet saját

életére, meg kell tanítanunk a választást, az elutasítást, érzései, vágyai szükségletei

kifejezését. Figyelnünk kell a legapróbb mozdulatokra, a mimika és a tekintet változásaira,

hangadásra, mert ezek is kommunikációs jelzésekkel bírhatnak, és azonnali reakciót

követelnek a részünkrQl, ezzel is érzékeltetve a tanulóval, hogy Q is a kommunikáció

résztvevQje. Azt is szem elQtt kell azonban tartani, hogy a súlyosan halmozottan sérült

9 Kálmán Zsófia (2006): Mással-hangzók…, Bliss Alapítvány, Budapest, 11-12. o.

22

gyermekek és fiatalok kommunikációjának elsQdleges eszköze a testük, amelynek m_ködését

náluk nagyban befolyásolhatják külsQ és belsQ tényezQk (egészségi állapot, gyógyszerelés,

idQjárás, érzelmek, stb.).

A jelzések kialakítása, tanítása során ügyelnünk kell az állandóságra. Egy adott

jelzésnek mindig ugyanazt kell jelentenie. Tanulóinknál nagy szerepe van az állandóságnak és

a megfelelQ számú ismétlésnek. Ezek elQsegítik a jelzések megértését, megtanulását, és

biztonságot nyújtanak. A jelzéseket szélesebb körben is alkalmazni kell, hogy használatuk ne

csak az egyéni foglalkozáson, hanem csoportos órákon, és az intézményen kívül is

megvalósuljon. Ehhez szükség van arra, hogy a team belsQ kommunikációja folyamatos, a

szülQkkel való kapcsolat pedig intenzív legyen.

A fejlesztés elsQ szakaszában nekünk kell megtanulnunk értelmezni és használni a

tanuló által már használt jeleket, fel kell mérnünk mozgásszervi és értelmi képességeit, mert

csak így találhatjuk meg a számára megfelelQ eszközt, és kommunikációs módot. A végsQ

megoldáshoz hosszú út vezet, amelynek során folyamatosan változhatnak az alkalmazott

AAK módszerek.

A kommunikációs helyzetek során nagyon fontos szerepe van a megfelelQ hosszúságú

idQnek. ElegendQ idQ szükséges a szituáció megértéséhez, a válasz megtalálásához és a

mozgásos reakció kivitelezéséhez. Ha nem biztosítunk elegendQ idQt, elvész a

kommunikációra irányuló motivációjuk. Ha viszont túl sokat várunk, megeshet, hogy

elterelQdik az amúgy is nehezen megtartható figyelmük.

A kommunikációra való motiváltság felkeltésének, kialakításának, megtartásának

egyik alapja a tanuló és az oktató között létrejövQ minQségi kapcsolat. A kommunikáció

kialakulásához elengedhetetlen a bizalmi kapcsolat. Mindezek mellett a tanulókegymás közti

kommunikációjára is nagy figyelmet kell fordítanunk. Jó alkalom erre a mindennapi rutinhoz

tartozó reggeli köszönés, közös étkezések, vagy bármely közös aktivitás. A pedagógus

feladata, hogy a felkeltse az érdeklQdésüket egymás iránt, egyszerre többtanulót is bevonjon a

beszélgetésbe, figyeljen arra, hogy a tanuló közlését a többiek számára is érthetQvé tegye.

Ennek a területnek a fejlesztése az egész napot átszövi. A tanulóknakmeg kell

tanulniuk az élet bármely helyzetében kommunikálni, hatással lenni a történésekre, döntéseket

hozni. Ennek elQsegítésére is szolgálnak a kirándulások, tanulmányi utak, az integrációt is

elQsegítQ programok. Ezek szervezése, lebonyolítása külön feladat.

23

A kommunikáció fejlesztéséhez, elengedhetetlen a mozgás fejlesztése is, hiszen ennek a

területnek a javulásával könnyebbé válik a kommunikációs eszközök használata, a

pozícionálás és a különbözQ aktivitásokban való részvétel is.

Néhány tanulónkesetében a Mall-féle bazális kommunikáció a meghatározó, amely a

korai anya-gyermek közti kommunikációs formákhoz nyúl vissza. Így a beszédet,

gesztusokat, mimikát, hanglejtést, szemkontaktust, hangadást, érintést, mozgást és a

légzésritmust használjuk kommunikációs csatornaként. Célunk a kezdetleges kommunikációs

csatornák megerQsítése és a továbbiak kiépítése. Gyakran bazális stimulációval kötjük össze a

kommunikáció fejlesztését.

16.2. A mozgásfejlesztés „A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók többsége – túlnyomó részben a

központi idegrendszeri (agyi) sérülés domináns jelenlétébQl fakadóan – súlyos fokban

mozgáskorlátozott. E területen a nevelés, oktatás, fejlesztés célja a tanuló testsémája

kialakulásának elQsegítése, a mozgásszerv-rendszer optimális m_ködésének biztosítása, a

károsodott tartási és mozgási funkciók korrekciója, kompenzációja, az állapotromlás

megelQzése, és a mindennapos tevékenységek, valamint a tanulás, játék- és

munkatevékenységek motoros feltételeinek kialakítása.”10

Célok és feladatok

A szenzomotoros depriváció csökkentése célzott ingerléssel, facilitált és passzív mozgásokkal.

Önálló mozgásokra ösztönzés, a megfelelQ feltételek megteremtésével. A testkép és testséma kialakítása, fejlesztése. A kóros mozgásminták gátlása, leépítése a megfelelQ stabil és biztonságos

pozícionálással, a testhelyzet korrigálásával. A kommunikációhoz szükséges motoros feltételek kialakítása, a meglévQk

javítása és fejlesztése, különbözQ speciális gyakorlatokkal. A fiziológiás mozgásmintákat követve a mozgásfejlQdés elQsegítése. A nagymozgások mellett a finommanipulációhoz szükséges feltételek

kialakítása, javítása, fejlesztése.

Lényeges tehát, hogy ezek az alapvetQ célok és feladatok a tanulók életminQségének javítását

szolgálják és ezeket szem elQtt tartva az adottságaikhoz mérten a legmagasabb szint_

mozgásos önállóság elérésére törekedjünk.

10 Irányelv, 3. sz. melléklet

24

A megfelelQ fejlQdés eléréséhez szükség van a szakemberek szoros együttm_ködésére,

összekapcsolva ezzel a különbözQ fejlesztési területeket. E komplexitás célja, hogy amit a

tanulóaz egyéni fejlesztéseken, csoportos foglalkozásokon egy-egy adott szituációban

begyakorolt, megtanult, azt képes legyen az élet más területein is hasznosítani.

A mozgásfejlesztés és kommunikáció kapcsolata tehát az egész napon át minden

tevékenység során megjelenik, hiszen a két terület nem választható el egymástól. Valódi

mozgásfejlesztés csak kommunikációs környezetben jöhet létre és fordítva: a

mozgásfejlesztési programok kiváló lehetQséget nyújtanak a kommunikációs aktusokra.

Törekednünk kell a történések aktív résztvevQjévé tenni a tanulót, rávezetni arra, hogy

jelzéseivel, reakcióival, válaszaival közvetlenül, aktívan tudja befolyásolni, alakítani a

kialakult szituációt. Törekednünk kell, hogy ne csak passzív részese legyen a fejlesztésnek,

fenn kell tartanunk a motiváltságot mind a mozgás, mind a kommunikáció iránt.

A tanulók egyéni és csoportos gyógytornában és konduktív fejlesztésben is részesülnek. Az

egyéni fejlesztéseken legalapvetQbb dolog a tanulódöntési szabadságának és emberi

méltóságának figyelembevétele. A megfelelQ, kölcsönös bizalomra épülQ kapcsolat

kialakítása az egyik fQ cél, amelyben a felek jól ismerik egymás jelzéseit, és egyformán

hatással lehetnek a köztük kialakult helyzetre.

A két fejlesztés összekapcsolódása megjelenik a pozícionálás során is. A

mozgásfejlesztQ szakember feladata, hogy a tanulószámára megfelelQ testhelyzetet alakítson

ki ahhoz, hogy a tanulómás területek fejlesztése során is aktív részese lehessen a

cselekményeknek. Ezen pozícionálási teendQket meg kell osztania a tanulóval foglalkozó

minden szakemberrel. Feladata továbbá ezzel kapcsolatban, hogy a tanulófejlQdését, igényeit

figyelembe véve folyamatosan felülvizsgálja, alakítsa a pozícionálást. A nem megfelelQ

pozícionálás hatására a tanulómozgásállapota romolhat, kontraktúrák, deformitások

alakulhatnak ki. A kényelmetlen, bizonytalan, fárasztó testhelyzetnek köszönhetQen a

kommunikációs kedv is csökkenhet.

A korrekciós testhelyzetek alkalmazása során ügyelnünk kell arra, hogy mit, hogyan, miért és

mennyi ideig alkalmazunk. Ez nagyon komplex feladat, hiszen szem elQtt kell tartanunk a

tanulómegfelelQ komfortérzetét, és biztosítani kell a szabad, önálló mozgás lehetQségét is. A

túl sok és túl kevés korrekcióval egyaránt árthatunk atanulónak.

A tanulók számára megfelelQ eszközök kiválasztásában és használatában is nagy szerepe van

a mozgásfejlesztésnek. Itt ugyancsak megjelenik a kommunikáció és a mozgás szoros

kapcsolata, hiszen a csoportba kerüléskor az éppen aktuális állapotnak megfelelQ

25

kommunikációs- és segédeszközt választunk atanulónak, ám ezek folyamatosan változhatnak

a tanulófejlQdésével.

Nagyon fontos a gyermek/fiatal önálló, spontán mozgásainak teret biztosítani. Ezen helyzetek,

feltételek megtalálása a megfelelQ segítség biztosítása a mozgásfejlesztQ feladata, de ezt a

tanulókkal foglalkozó valamennyi szakembernek ismernie kell. Ezen mozgásait ugyancsak az

élet több területén, a fejlesztéseken, játékok folyamán, kommunikációja során felhasználja a

gyermek/fiatal.

Elengedhetetlen feladat a gyermekek és fiatalok számára a mozgásos élmények

nyújtása. A gyermekeknek/fiataloknak szükségük van a környezetük megismerésére,

megtapasztalására. Azért, mert valamire csak segítséggel képes atanuló, nem foszthatjuk meg

annak megtapasztalásától, örömétQl. Ezen feladatok közé tartozik még a vesztibuláris ingerek,

a dinamikus mozgásos helyzetek megteremtése, amelyek motiválják az aktív mozgást,

fejlesztik a téri tájékozódást és az egyensúlyérzéket. A tanuló motiválttá, aktívabbá válhat

ezen új élmények kapcsán. Az ezeket szem elQtt tartó mozgásos, játékos helyzetekben, a

tanulóknyitottabbak, könnyebb velük felvenni a kapcsolatot, pozitív mozgásos élményekhez

jutnak, ezért válnak motiváltabbá a mozgásra és a kommunikációra egyaránt.

16.3. A kognitív funkciók fejlesztése A megismerQ funkciók fejlesztése alatt az alábbi területeket értjük:

figyelem, megfigyelQképesség, érzékelés, észlelés, emlékezet, értelmi képességek, gondolkodási funkciók.

Figyelem, megfigyelQképesség

A halmozottan sérült gyerekekre/fiatalokra jellemzQ, hogy csak a nagy intenzitású és hosszan

tartó környezeti ingerekre alakul ki spontán odafigyelés. Ugyanakkor akaratlagos figyelmük

hamar elterelQdik, sem a figyelem terjedelme, sem minQsége nem megfelelQ.

A pontos megfigyelést akadályozza az ingadozó aktivációs szint, a gyenge motiváltság is.

Ehhez társulnak a mozgásszervi károsodásból adódó izomkontroll problémák, valamint a

gyakori érzékelési nehézségek.

Célok a pedagógusok számára:

az akaratlagos figyelem kialakítása, idejének növelése, a koncentrált figyelem kialakítása.

A tanulók számára: aktívan vegyenek részt az ismeretszerzésben,

26

figyeljenek fel, figyeljenek oda az új ingerekre.

Feladatok a pedagógusok számára: a figyelem tartósságának, mélységének, terjedelmének növelése.

A tanulók számára: a környezet megfigyelésével a biztonságérzés növelése.

Érzékelés, észlelés A megismerQ funkciók alapját képezik az érzékelés- észlelési folyamatok.

A súlyosan és halmozottan sérült gyermekeknél/fiataloknál minden esetben sérülnek az

érzékeléshez, észleléshez szükséges funkciók. A mozgáskorlátozottság nehezíti az érzékelést,

a mozgásos tapasztalatgy_jtést is. Beszédképtelenségük miatt az ismeretszerzés, kérdezés,

kapcsolat felvétel a beszéd útján nem lehetséges, ezért a környezet megismerésében nagyon

hangsúlyos az érzékszerveken keresztül való megtapasztalás.


a környezetben való eligazodás elQsegítése, a biztonságérzet növelése, minél több érzékszervi csatorna használatának elQsegítése, az érzékelés- észlelés felhasználtatása a kommunikációs csatornák kialakítása

során, minél több és sokoldalú tapasztalatszerzési lehetQség megteremtése.

Feladatok a pedagógusok számára:

a legmegbízhatóbb érzékelési csatornák megtalálása, amin keresztül az ingereket, információkat leginkább képes befogadni, megérteni a gyermek/fiatal

érzékszervek fejlesztése, stimulálása, bazális- kommunikációval a kommunikáció alapjainak megteremtése, a gyermek/fiatal tárgyi környezetének minél több csatornán keresztül való

megismertetése, lehetQségek tudatos keresése a nap folyamán és azok kihasználása (gondozás,

étkezés, játék), mozgások során a téri tapasztalatok gy_jtésének elQsegítése, motiváltság és aktivitás felkeltése és fenntartása, megfelelQ mennyiség_ és minQség_ ingerek biztosítása, a különbözQ csatornán érkezQ ingerek összehangolásának, rendszerezésének

kialakítása, fejlesztése, segítés nyújtás a lényeges elemek kiemelésében, az érzékelés- észlelési területek fejlesztése: látás, hallás, bQrérzékelés (tapintás, hQ

és fájdalomérzékelés), szaglás, ízlelés, egyensúly, kinesztetikus, testérzékelés, térérzékelés, idQérzékelés,

ezen területek fejlettségi szintjének növelése.

Emlékezet

27

A halmozottan sérült gyermekek/fiatalok képességeinek megítélése nagyon nehéz. Nem

állnak rendelkezésünkre olyan tesztek, módszerek, amivel a nem kommunikáló

gyermeket/fiatalt lehet vizsgálni. Ezért objektív megítélése annak, hogy milyen az

emlékezetük, nagyon nehéz. Célok a tanulók számára:

emlékezzenek a mindennapos eseményekre, a napirendre, a család, az iskolai csoport szokásaira, tevékenységek sorrendiségére (játék, „fQzés”), jelenségek ok-okozati összefüggéseire, ünnepekre és az azokhoz kapcsolódó tevékenységekre, munka- memóriájuk fejlQdjön.

Feladatok:

kellQszámú ismétléssel a bevésés segítése, a bevésés megkönnyítéséhez különbözQ érzékszervi csatornák egyidej_ ingerlése, a felidézés megsegítésére hívóképek/ illatok/ tárgyak/ dallamok alkalmazása, a hosszú távú memória fejlesztése, a hétvégi, régi események felidézése képek segítségével, naplókkal, a szerialitás fejlesztése, tevékenységek, információk képekkel való megerQsítése.

Értelmi képességek, gondolkodási funkciók

JellemzQ, hogy a gondolkodási m_veletek cselekvésbe ágyazottak, igénylik a konkrét tárggyal való manipulálást. A probléma önállóan történQ megoldása csak lassan fejlQdik.


problémamegoldó módokkal való megismertetés, szám és mennyiség fogalom fejlesztése, kreatív gondolkodás, képzelet fejlesztése, hangulatok, érzelmek felismerésének megtanítása.

A tanulók számára: környezetükben való eligazodás, a környezetükre való hatások érzékelése, ok-okozati összefüggések felismerése.


a sz_kebb-tágabb környezet megismertetetése, a tapasztalat szerzés biztosítása, elemi fogalom rendszer kialakítása, fQfogalmak megismertetése, ismeretek, tapasztalatok rendszerezésének segítése, különbségek, azonosságok, változások felismertetése, logikai, funkcionális összefüggések megfigyeltetése, általánosítás, konkretizálás.

A tanulók számára: térben, idQben való tájékozódás, társadalmi szokások, elemi szabályok megismerése, elsajátítása.

28

16.4.Logopédia * A pedagógiai programon belül a logopédiai fejlesztés, a tanulók tervezett órarendjébe

illesztetten, heti rendszerességgel - speciális egyéni foglalkozás keretében valósul meg.

A foglalkozásokat szakképzett logopédus vezeti.

A logopédiai foglalkozások átlagosan 30 perces idQtartamúak. Egyéni formában

(amelyre az egyénre szabott fejlesztési stratégiák miatt van szükség), vagy párban történik a

fejlesztés.

Tanulóinknál, a központi idegrendszer sérülése következtében kialakuló, halmozottan

jelentkezQ zavarok miatt, az esetek túlnyomó részében nem számíthatunk funkcionális beszéd

kialakulására. Ha a társadalom által elfogadott, gördülékeny, gyors, mindenki által érthetQ

beszédre nem is, a kommunikációt gyorsító, a hatékonyság megítélését javító, jelentéssel

kapcsolt hangok, szókezdemények, szótöredékek, rövid, kisebb szótagszámú szavak, esetleg

egyszer_ tQmondatok megjelenésére azonban igen.

Saját programunkban a beszédrQl sosem mondunk le! A „hagyományos” logopédia

nyújtotta lehetQségeket, sérülés-specifikus eljárásokkal együtt igyekszünk alkalmazni.

A logopédiai terápiát a felméréssel kezdjük, amelynek során a pedagógiai szempontok szerint

célzottan megfigyelt, vizsgált tanuló eredményeit értékelve, azok felhasználásával tervezzük

az egyéni fejlesztést. A felmérés kiterjed a beszédszervek állapotának m_ködésének

megfigyelésére, a percepció, a kommunikáció és bizonyos esetekben részképességek

felmérésére, vizsgálatára.

Az egyéni felmérést követQen, a mozgásterápia, a pszicho-motoros, percepció-motoros

fejlesztés eredményeit felhasználva tervezzük a közös munkát. A hatékony kommunikációt

segítQ, egyéni szempontokat figyelembe vevQ AAK – oktatás mellett, alternatív

kommunikációs technikákkal megtámogatott, vagy arra épülQ logopédiai terápiát kezdünk.

A terápiás eljárások közül arról, hogy mennyiségi és minQségi tekintetben mennyit fogunk

ezekbQl alkalmazni, a tanulók megfigyelt/vizsgált egyéni szükséglete szerint döntünk. Ezek az

eljárások: a nagymozgások koordinálása, lazítás, (bizonyos esetekben az evés- és ivásterápia),

a beszédszervek izomzatának koordinálása, a légzés, a hangképzés, a nyelvgyakorlatok, az

ajakgyakorlatok, a kiejtés, a ritmus, a kommunikáció.

Célunk, hogy tanulóink a mindennapokban adódó szituációk során, családban,

közösségekben, társas kapcsolatokban képesek legyenek alkalmazni a logopédiai terápián,

valamint a kommunikációfejlesztés során elsajátított, begyakorolt stratégiákat, motiváltak

29

legyenek kommunikációra, kapcsolódjanak be a kommunikációba, aktívan vegyenek részt

abban és önállóan is kezdeményezzenek kommunikációt.

* Az adott fejlesztésben való részvevQ tanulók körét, az óraszámot az adott szakember illetve munkacsoport tagjai határozzák meg.

16.5. Számítógépes fejlesztés* A számítógépes fejlesztések alkalmával is több célt t_zünk ki. Bizonyos esetekben a

részképességek fejlesztésének alternatív eszközeként használjuk a számítógépes szoftvereket,

kapcsolós játékokat. További célkit_zés némely tanulóesetében a számítógép használat

elsajátítása és az ehhez szükséges akadálymentesített eszközök kezelésének megtanulása. A

foglalkozások alkalmával megtanítjuk a különbözQ billenty_zetek és egérkiváltók használatát.

Elengedhetetlen a számítógépes fejlesztések esetében is a megfelelQ pozícionálás. Az

eszközök kiválasztása és használata minden esetben egyénre szabott.

Lehetséges célkit_zések:

számítógép használathoz szükséges eszközök kiválasztása és a használatának begyakorlása,

infokommunikációs eszközök használatához szükséges kompetenciák kialakítása,

gyakorláshoz szükséges szoftverek megismerése, további fejlesztésekhez kapcsolása

megfelelQ pozícionálás kialakítása,

megfelelQ akadálymentesített eszközök kiválasztása és a tapasztalatok rögzítése,

egyéni képességekhez igazítottan a számítógép használathoz kapcsolódó alapvetQ Windows

programokkal való ismerkedés (Paint, Microsoft Office: World, Power Point).

* Az adott fejlesztésben való részvevQ tanulók körét, az óraszámot az adott szakember illetve munkacsoport tagjai határozzák meg.

17. A csoportos foglalkozások A csoportos foglalkozásokon a fejlesztQ nevelés-oktatási csoport minden tagja részt vesz. Az

órákon optimális esetben 2 pedagógus és egy asszisztens van jelen. Ezek az órák elQre

meghatározott tematika szerint zajlanak. A tematikát az elQzQ évek tapasztalata alapján úgy

állítottuk össze, hogy lehetQséget biztosítson a növendékek egyéni fejlQdésmenetének

követésére.

30

A Sulibulisok a pedagógusok által tervezett és szervezett csoportos foglalkozásokon kívül

zeneterápiában és állatasszisztált terápiában is részesülnek. Az alternatív terápiákat pályázati

forrásokból finanszírozzuk.

A csoportos foglalkozások során kiemelt szerepet kap a kommunikáció. A növendékek

saját kommunikációs eszközeik segítségével vesznek részt aktívan az órán. Az órák végén

ezen eszközök segítségével értékelik saját teljesítményüket és a feladatok nehézségét. Célunk

ezzel az önértékelés tanítása és fejlesztése a kommunikációs eszközök segítségével.

Fejlesztési-nevelési szempontok

Biztosítson lehetQséget az új ismeretek szerzésére, tapasztalatok gy_jtésére, a környezQ világ megismerésére.

Nyújtson alkalmat a közösségi élmények megélésére, egymás megtapasztalására. Adjon lehetQséget a differenciálásra. Vegye figyelembe a megfelelQ számú ismétlés elvét. Tegye lehetQvé, hogy a tanulóka már meglévQ kommunikációs jelzéseiket

alkalmazzák.

A kiscsoportos foglalkozások Ezeken a foglalkozásokon a növendékek párban vagy hárman vesznek részt. Egy szakember

foglalkozik ekkor a növendékekkel. A kiscsoportos foglalkozásokat leginkább a mozgás-, a

logopédiai, a kommunikációfejlesztés és a játéktevékenységet érintQ foglalkozásokhoz

kötötten szervezzük.. A kiscsoportok tagjai nem feltétlenül jelentenek állandó csoportokat, de

ha két-három tanuló jól tud együtt dolgozni, jó hatással vannak egymásra, akkor állandó

csoportok is kialakulhatnak. A kiscsoportok létrehozásakor figyelembe vettük a tanulók

képességeit, aktivitásukat, hasonlóságukat, érdeklQdési körüket. Jó lehetQséget adnak a

kiscsoportos foglalkozások a spontán kommunikációs jelzések alkalmazására, és a saját

kommunikációs eszközzel való önálló gyakorlásra. Az növendékek eszközhasználatra

vonatkozó kompetenciáit (Hogyan használjam? Hol tudom használni? Hogyan kérjek

segítséget?..stb.) többek között ezen foglalkozások keretei között alakítjuk ki.

Fejlesztési-nevelési szempontok Szociális és érzelmi fejlQdés elQsegítése. Intenzív kommunikációs helyzetek teremtése. Tematikus óramenet alkalmazása, amelyet a tanulókráhangolódása, hangulata,

érdeklQdése nagyban befolyásol. Figyelemmegosztás tanulása (a pedagógus és a tanulókrészérQl is). Együttm_ködés, elfogadás, kivárás tanulása. Játékos, páros tevékenységek alkalmazása.

A tematizált csoportos foglalkozások

31

A foglalkozások kezdetén minden gyermeket és fiatalt az adott órának (földön, asztalnál), egyéni szükségleteknek megfelelQen kell pozícionálni.

Minden foglalkozás az adott órát jelzQ dallal, tárggyal, stb. kezdQdik, a tanulóknakel is mondjuk, hogy melyik foglalkozás következik.

A csoportos órákon használt gesztusok az éves tematikához igazodnak. Az beszédértés megsegítése céljából minden foglalkozás segédanyagai képekkel,

fotókkal, PCS képekkel és gesztusokkal bQvítettek a foglalkozás témájánakmegfelelQen.

A tanulók a saját kommunikációs szintjüknek megfelelQen, többnyire saját eszközeik segítségével adnak választ a pedagógus által feltett tananyaghoz kapcsolódó kérdésekre.

Az óra a „vége” gesztussal ér véget. A foglalkozásokon általánosan használt módszerek:

bemutatás ismétlés motiválás közös cselekvés cselekedtetés megerQsítés differenciálás egyéni segítségnyújtás ellenQrzés értékelés magyarázat beszélgetés szemléltetés gyakoroltatás

17.1. KöszönQkör A köszönQkör az elsQ csoportos foglalkozás minden tanítási napon. Célja a napra való

ráhangolódás, a tanulók figyelmének egymás felé fordítása, önmagukra és környezetükre való

odafigyelés. A köszönQkörök alkalmával kiemelt fontosságú a különféle kommunikációs

csatornák, eszközök és módszerek kipróbálása. Az udvariassági formák gyakorlásának is

színtere. A foglalkozás során nagyon fontos a kellemes, nyugodt légkör, a megfelelQ

testhelyzet biztosítása és a hangadásra való bátorítás. A növendékek saját kommunikációs

eszközeikkel vesznek részt a foglalkozásokon. (kommunikátorok, Etran keret,

kommunikációs mappa, illóolajos flakonok)

Témakörei: köszönés, jelenlévQk, hiányzók, idQjárás, közös éneklés hangszerrel kísérése,

napirend és az ahhoz kötQdQ dalok és tárgyak, ünnepek, évszakok versei, énekei

Fejlesztési feladatok

32

Saját név meghallása vagy név kezdQ hangjának felismerése.

Társak nevének ismerete. Fényképek, jelek, gesztusok egyeztetése személyekkel és helyszínekkel. Napok neveinek és sorrendjének tanulása PCS képekkel gesztusokkal, színekkel és

illatokkal segítve. IdQjárási jelenségek egyeztetése képpel, gesztussal.

FelelQsséghez köthetQ csoportfeladatok megismerése és gyakorlása. Választás ösztönzése (ének, hangszer).

17.2. Számvarázs foglalkozás Ezekben a foglalkozásokban matematikai tartalom jelenik meg. A matematikai tartalmak megismerése során a tanulóaktívan vesz részt a foglalkozáson. A növendékek képességeiknek megfelelQ elemszámmal ellátott és pozícionált kommunikációs eszközökkel, valamint saját nonverbális jelzéseikkel vesznek részt aktívan a foglalkozásokon.


a figyelem, megfigyelQképesség és az emlékezet fejlesztése, a gondolkodási funkciók fejlesztése, a problémamegoldó képesség fejlesztése, a szerialitás fejlesztése, a vizuális differenciálás képességének fejlesztése,

a választás képességének fejlesztése.A tanulók számára:

logikai összefüggések felismerése, elemi matematikai ismeretek elsajátítása, a fQfogalom alá rendelés.


elemi, matematikai ismeretek alakítása: formák, színek felismerése, megkülönböztetése, szám- és mennyiségfogalom kialakítása,

megfelelQ eszközök biztosítása a dramatizáláshoz, eszközök biztosítása a mesék (?) könnyebb megértéséhez, megjegyzéséhez, döntési, választási helyzetek biztosítása.

A tanulók számára:

különbözQ témájú mesékkel, társasjátékokkala gyermekek szintjének megfelelQ ismeretanyag elsajátítása.

17.3. Bet_varázs foglalkozás Ezeken a foglalkozásokon az olvasáshoz szükséges részképességek fejlesztése zajlik. Kiemelt

fontosságú ezek közül a bet_varázs órákon a látási és hallási differenciálás és megfigyelQ

képesség ügyesítése. A növendékek saját kommunikációs eszközeik mellett a foglalkozás

33

tartalmához igazodó üzenetekkel ellátott kommunikátorokat és kommunikációs táblákat

használnak.

Célok a pedagógusok számára: auditív figyelem, differenciálás és diszkrimináció fejlesztése, vizuális figyelem, differenciálás és diszkrimináció fejlesztése, szerialitás fejlesztése, fonológiai tudatosság fejlesztése, szem- kéz koordináció fejlesztése, rövid és hosszú távú memória fejlesztése.

A tanulók számára: az egymással és a nevelQkkel való állandó kommunikáció kialakulásának

elQsegítése, a hangok és hangalakok és az azokhoz tartozó kapcsolatok összefüggéseinek

megértése, hangalakok és képek jelentésbeli összekapcsolása.


a rendszeresség, ismétlés biztosítása. Az adott foglalkozás többszöri ismétlése, hogy a gyermekek a maguk szintjén elsajátíthassák az ismereteket, valamint a foglalkozás keretein belül fejlQdhessenek,

az egyes tevékenységek felismerhetQvé tétele, közös tevékenységek biztosítása, a megfelelQ pozícionálás biztosítása. Olyan kényelmes testhelyzet megtalálása,

melyben a gyermek aktivitásának feltételei a leginkább adottak, az érdeklQdés, elutasítás, díszítQkedv felkeltése.

A tanulók számára: egyértelm_ jelzések gyakorlása, szavakkal való manipulációs tevékenységek megélése, megértése.

17.4. Térvarázs foglalkozás

A halmozottan sérült gyermekek/fiatalok oktatása-nevelése során az egyik kiemelt fontosságú

téma a térbeli tapasztalatok szerzése, a saját testük megismerése, saját maguk és környezetük

viszonyának megismerése, mert a súlyos mozgássérülésbQl adódóan önállóan lényegesen

kevesebb tapasztalatot tudnak szerezni e területekrQl. A növendékek saját kommunikációs

eszközeik mellett a foglalkozás tartalmához igazodó üzenetekkel ellátott kommunikátorokat

és kommunikációs táblákat használnak.


testfogalom kialakítása, testséma fejlesztése, lateralitás megerQsítése, mozgáskoordináció fejlesztése.

A tanulók számára: térbeli viszonyok megismerése, térbeli orientáció, irányok tanulása,

34

aktív mozgásformák kialakítása. Feladatok a pedagógusok számára:

térbeli irányok, helyzetek megtapasztaltatása, a biztonság növelése és a világban való tájékozódás megkönnyítése érdekében,

vesztibuláris, szomatikus, kinesztetikus, proprioceptív ingerek biztosítása. A tanulók számára:

aktív mozgásformák gyakorlása, tapasztalatszerzés a test minden részével kapcsolatban.

17.5. Környezetismeret foglalkozás Ezek a foglalkozások sokrét_ek az ismeretszerzés és a képességfejlesztés szempontjából is.

Nagy hangsúlyt fektetünk a közvetlen tapasztalatszerzésen alapuló tudásra. A növendékek

saját kommunikációs eszközeik mellett a foglalkozás tartalmához igazodó üzenetekkel ellátott

kommunikátorokat és kommunikációs táblákat használnak.Célok a pedagógusok számára:

a sz_kebb és tágabb környezet iránti érdeklQdés felkeltése, a világ megismerésének, megtapasztalásának elQsegítése, a természeti, tárgyi és személyi környezetbQl szerzett élmények rendszerezése, elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, tájékozottság kialakulása, a saját névvel, családdal kapcsolatos adatokban (név,

családtagok, lakcím), sz_kebb és tágabb környezet felfedezése, helyiségek megismerése, azok funkcióinak,

berendezésének (otthon, iskola) megismerése, az idQjárási változások, évszakok jellemzQinek, megfigyelése, megtapasztalása, ok-okozati

összefüggések felismerése, közlekedéssel kapcsolatos ismeretek elsajátítása, élQlények megismerése (élQhely, életmód, jellemzQi), énkép alakítása, megerQsítése, erQsségek, korlátok megismerése.

Feladatok a pedagógusok számára: aktivitásra ösztönzQ környezet kialakítása, érdeklQdést felkeltQ élmények biztosítása, az elmaradt tapasztalatok lehetQleg valódi

élményen alapuló pótlása, képességeiknek megfelelQ ingerek, tevékenységek biztosítása, amelyek ösztönzik a

tevékenységben való aktív részvételre, a figyelem felkeltése különbözQ eszközök és anyagok segítségével, a mindennapi tevékenységek nyújtotta lehetQségek kihasználása cselekvésbe ágyazottan, a napi és heti program rendszerességével az idQbeli tájékozódás megkönnyítése, az idQben való tájékozódás kialakítása, gyakorlása (év, hónap, hét, nap, óra, napirend), pénzzel kapcsolatos ismeretek bQvítése, ezek gyakorlása a mindennapi életben.

A tanulók számára:

a természeti világ jelenségeinek közvetlen megtapasztalásán keresztül az idQ egységeinek,

a természet változásainak megismerése,

ünnepekhez, szokásokhoz kapcsolódó jelképek, tevékenységek megismerése,

35

az élQlények és a környezet kölcsönhatásainak megismerése, megtapasztalása, ok-okozati

összefüggések felismerése,

állatok, növények, tárgyak több érzékszerven keresztül történQ megfigyelése,

föld- víz- levegQ tulajdonságainak megfigyelése (kísérletek),

hazánk és távolabbi tájak jellemzQinek megismerése,

természeti környezetünk részeinek megismerése (hegy, domb, völgy, folyó, tenger…),

különbözQ érzelmek, hangulatok felismerése.

17.6. Kézm_ves/Életvitel foglalkozás A kézm_ves órákon a tanulók kreativitására építünk. Az órán lehetQség nyílik arra, hogy a

saját elképzelései szerint készítsenek el különbözQ tárgyakat, képeket, és összehasonlítsák,

ezáltal értékeljék társaik és önmaguk munkáját. A kézm_ves és az életvitel foglalkozások

hetente váltják egymást. Az életvitel foglalkozások elsQdleges feladata mindennapi

tevékenységek folyamatainak, részfolyamatainak megismerése és megtapasztalása. A

növendékek saját kommunikációs eszközeik mellett a foglalkozás tartalmához igazodó

üzenetekkel ellátott kommunikátorokat és kommunikációs táblákat használnak. Célok a pedagógusok számára:

tapasztalatszerzés lehetQségének biztosítása a környezetben megtalálható különbözQ anyagokról,

tájékozódás elQsegítése a tanulókat körülvevQ világban, ezáltal a biztonságérzetük növelése,

kiemelten az alábbi képességek és készségek fejlesztése: kreativitás, kommunikáció és beszéd, manipuláció, érzékelés- észlelés, szerialitás, figyelem,

szem- kéz koordináció fejlesztése, képzelQerQ, képzelet fejlesztése, rövid és hosszú távú memória fejlesztése.

A tanulók számára: az egymással és a nevelQkkel való állandó kommunikáció kialakulásának

elQsegítése, a tér, forma, színek, anyagok, technikák, tevékenységek megismerése.


a rendszeresség, ismétlés biztosítása. Az adott foglalkozás többszöri ismétlése, hogy a gyermekek a maguk szintjén elsajátíthassák az ismereteket, valamint a foglalkozás keretein belül fejlQdhessenek,

az egyes tevékenységek felismerhetQvé tétele folyamatábrák és gesztusjelek segítségével.

közös tevékenységek biztosítása, a megfelelQ pozícionálás biztosítása. Olyan kényelmes testhelyzet megtalálása,

melyben a gyermek aktivitásának feltételei a leginkább adottak, az érdeklQdés, elutasítás, díszítQkedv felkeltése.

A tanulók számára: a különbözQ technikák elsajátítása, alkalmazása,

36

az ábrázolás élményének átélése, tevékenységhez kötQdQ folyamatok megismerése.

17.7. Mozgásfejlesztés A csoportos mozgásfejlesztés a konduktív pedagógia alapjain nyugszik intézményünkben. A

fekvQ helyzetben végzett feladatok célja egy alapos ízületi átmozgatás, illetve az alapvetQ

hely-és helyzetváltoztatások gyakorlása.


testfogalom kialakítása, testséma fejlesztése, lateralitás megerQsítése, mozgáskoordináció fejlesztése.

A tanulók számára: térbeli viszonyok megismerése, térbeli orientáció, irányok tanulása. aktív mozgásformák kialakítása, akaratlagos lazulás tanulása.

Feladatok a pedagógusok számára: térbeli irányok, helyzetek megtapasztaltatása, a biztonság növelése és a világban való

tájékozódás megkönnyítése érdekében, vesztibuláris, szomatikus, kinesztetikus, proprioceptív ingerek biztosítása.

A tanulók számára: aktív mozgásformák gyakorlása, tapasztalatszerzés a test minden részével kapcsolatban.

17.8.Szitu A Szitu nev_ csoportos foglalkozás az osztályfQnöki óráknak feleltethetQ meg. Célja a

közösség formálása, a társak megismerése, a társas kapcsolatok kialakítása és megerQsítése.

Ezeken a foglalkozásokon van lehetQségük a csoportoknak az ünnepekhez, évszakokhoz és

különbözQ életszakaszokhoz kötQdQ témák feldolgozására. A növendékek saját

kommunikációs eszközeik mellett a foglalkozás tartalmához igazodó üzenetekkel ellátott

kommunikátorokat és kommunikációs táblákat használnak. Célok a pedagógus számára:

növendékek társas kapcsolatainak fejlesztése, ismeretátadás a tematika témái alapján, növendék jogainak és lehetQségeinek feltárása, növendékek véleménye kialakulásának megsegítése a társadalmi normák alapján.

A tanulók számára: véleményalkotás az adott témában, képességeihez mérten saját jogainak megismerése,

szociális képességek fejlesztése.

Feladatok a pedagógus számára:

37

A feldolgozásra szánt témák anyagának elQkészítése a növendékek befogadó képességéhez igazítottan,

a növendékek véleménynyilvánításához szükséges AAK eszközök biztosítása.

A növendékek számára: Véleménynyilvánítás és választás gyakorlása, Tapasztalatszerzés a feldolgozásra kerülQ témákban.

17.9. Játék és szabadidQs tevékenységre nevelés Súlyos, halmozott fogyatékosság esetén a gyermekek játéktevékenységének fejlQdése is

nagymértékben nehezített. Ez a fejlesztési terület további két részre oszlik. Az egyik terület az

esztétikai nevelés, amely az állandó esztétikai élmények nyújtását jelenti. A másik terület az

önálló játék, amely olyan helyzetet biztosítását jelenti, amelyben a gyermek/tanuló

lehetQséget kap az önálló játék örömének megélésére. A növendékek saját kommunikációs

eszközeik mellett a foglalkozás tartalmához igazodó üzenetekkel ellátott kommunikátorokat

és kommunikációs táblákat használnak.

Célok a pedagógusok számára: a játék örömének megismertetése, a játéktevékenység iránti igény felkeltése, szórakozási lehetQségek felkínálása, az önálló játékhelyzetek biztosítása, motiválás az aktivitásra, a gyermekek/tanulók szocializációs képességének fejlesztése, a kreativitási képesség fejlesztése, a játék során a gyermekek/tanulók képességeinek és készségeinek fejlesztése: pl. a

nagy- és finommozgások, kommunikáció és beszéd, érzékelés-észlelés, figyelem, képzelet.

A növendékek számára: a tanult augmentatív és alternatív kommunikációs eszközök alkalmazása.

a játéktevékenység örömének megélése.

Feladatok a pedagógusok számára: a társas kapcsolatok, a közösségi érzés kialakulásának, erQsödésének elQsegítése, a játék során élményeik, tapasztalataik feldolgozása, ismereteik mélyítése,

gyarapítása, képességeik, készségeik fejlesztése, a játéktevékenység tudatos fejlesztésével az egész személyiség harmonikus

fejlQdésének, életük tevékenyebb részesévé válásának elQsegítése, a gyermekek/tanulók játékszintjének megfigyelése, megismerése, a gyerekek/tanulók megismertetése különbözQ játékeszközökkel és azok

használatával, az játékokban való minél önállóbb, aktívabb részvétel elQsegítése, kialakítása, a gyermek/tanuló jelzéseinek, reakcióinak folyamatos figyelemmel kísérése, a megfelelQ körülmények, biztonságos és motiváló légkör kialakítása, az érdeklQdési körnek, nemnek, életkornak, értelmi, mozgásos, érzékelési-

észlelési, valamint kommunikációs képességeknek megfelelQ játékhelyzetek kialakítása,

a tervezett és irányított játéktevékenységek mellett a spontán, szabadon választott szórakozási lehetQségének biztosítása,

38

a játékban való szabad kommunikáció (pl.: a játék iránti igény kifejezése, tevékenység, játszótárs választása, elutasítás) elQsegítése.

A növendékek számára: a foglalkozásokon való aktív részvétel, a társakra való odafigyelés, egymás motiválása, tevékenységekhez kötQtQ szabályok, játékszabályok betartása, vélemény és önérvényesítés gyakorlása az augmentatív és alternatív

kommunikációs eszközök segítségével.

17.10.Rendhagyó csoportos foglalkozások: ünnepek, születésnapok A csoportok mindennapjaiban fontos szerepet játszanak az ünnepek. Egyrészt hosszú távon az

idQbeli tájékozódást segítik, másrészt közösségi alkalmak, melyek a tanulók szociális

készségeit is fejlesztik.

Legfontosabb ünnepeink a Mikulás, a karácsony, a húsvét és az Anyák napja, ekkor közösen

ünneplünk a szülQkkel, a családdal. Célunk, hogy a gyermekek/fiatalok a családjukkal és

pedagógusaikkal együtt, kötetlenül lehessenek jelen a csoportban. Ezen különleges

alkalmakra rövid m_sorokkal készülünk, amelyekben a nönvenékek kommunikátorok

segítségével vesznek részt.

A tanulókszületésnapját a csoporton belül ünnepeljük. Ennek menete:

mindannyian körbeüljük az asztalt, meggyújtjuk a tortán lévQ gyertyákat, megbeszéljük, kinek van a születésnapja, az ünnepeltet minden társa felköszönti kommunikátorral, közösen elénekeljük Halász Judit: Boldog születésnapot cím_ dalát, elfújjuk a gyertyát, tapsolunk, átadjuk az ünnepeltnek az ajándékát,

felvágjuk a tortát.

A csoportos foglalkozások rendje és tematikája a tanév során

A csoportos foglalkozások a tematika alapján heti rendszeresség_ek a Sulibuli csoportjaiban.

A csoportos órák biztosítanak lehetQségek a társakkal való kommunikációra, a figyelem

megosztásának gyakorlására, a szociális képességek fejlesztésére. A csoportos foglalkozások

keretein belül jelennek meg a tanév projekt témái is, ezen témákhoz kapcsolódik a tematika

tartalma. Az órák rendje a 2. sz. mellékletben olvasható.

39

17.11. A foglalkozásokhoz kapcsolódó tartalmak A 3. számú melléklet tartalmazza a foglalkozásokhoz kapcsolódó képességtartalmakat. A kapcsolódó tartalmak bQvítésének jogát fenntartjuk.

18. Szolgáltatásaink Szolgáltatásaink a Bliss Alapítvány finanszírozásának, illetve sikeres pályázatainak

köszönhetQek. Megvalósulásuk a meglévQ anyagi keretektQl függ.

Zeneterápia

Iskolánkban 2015 óta folynak zeneterápiás foglalkozások. A foglalkozások elsQdleges célja

kezdetben az élmények nyújtása és a hangadásra való ösztönzés, a zene megélése volt. Ezek a

célok idQvel bQvültek. Mostanra a zeneterápia tematikája összefonódik az iskola éves

tematikájával. A terápiás folyamat mellett nagy hangsúlyt kap a gesztusok tanítása, az

érzelmek megélése és azonosítása valamint képi illusztrációval történQ megerQsítése. A

zeneterapeuta munkájának megsegítése céljából pedagógusaink is részt vesznek ezeken az

alkalmakon. A növendékeknek a zeneterápia újabb lehetQséget biztosít a kommunikátorok és

kommunikációs mappák használatán keresztül a spontán kommunikáció gyakorlására.

SzülQcsoport

A szülQcsoport több éves múltra néz vissza a Bliss Alapítvány történetében. A jelenlegi

csoport üléseit egy gyógypedagógusi végzettséggel is rendelkezQ pszichológus kolléga vezeti.

A témáikat a csoport alakítja. A csoport célja a hasonló élethelyzetben lévQ családok

megsegítése, támogatása.

Kutyaterápia

A kutyaterápia elsQsorban élményterápiaként van jelen iskolánkban. Pszichológiai kutatások

szerint öt fontos tényezQnek kell meglennie ahhoz, hogy kialakíthassuk és megQrizhessük

„lelki állóképességünket”: nevetés, érintés, mozgás, lazítás, önzetlen segítés. Ezek közül az

elsQ négy tényezQ része az állatterápiás folyamatnak. A kommunikáció szempontjából fontos

megfigyelési lehetQség a növendékeink számára a kutya és a terapeuta kommunikációs

jelzései. Ezen hatásokat igyekszünk kihasználni a terápiás foglalkozások alkalmával.

Pfaffenrot-féle szinergetikus reflexterápia

40

„A módszer célja a prevenció, a mozgató szervrendszer másodlagos patológiás

elváltozásainak csökkentése, megszüntetése, illetve az izomtónus normalizálása. A technika

különféleképpen kezeli a spasztikus, illetve a hipotón izomtónust a terápia pontos neurológiai

háttere miatt. Az SzRT több 100 fogása alapvetQen cerebrális mozgászavarokra

specializálódott terápiás eljárás, alapja a manuális orvoslás. A terápia során módosított

miofaszciális technikát, akupresszúrát, reflexzóna kezelést, mobilizálást, nyújtást/tonizálást

alkalmazunk. ” 11

19. Integrációs program Iskolánk kapcsolatot ápol a környezQ iskolákkal és óvodákkal. A szomszédos óvodával évente

két alkalommal közös programokat (farsang, Gyermek nap) szervezünk a tanulóinkés az

óvodások számára. Ezeken a programokon lehetQségük nyílik a tanulóinknakúj emberekkel,

gyerekekkel megismerkedni illetve a tanult kommunikációs stratégiáikat gyakorolni és

bQvíteni. Az óvodás gyermekek ezeken a programokon kipróbálhatják a kommunikációs

eszközöket, megismerkedhetnek a képi kommunikációval az általuk is ismert mondókákhoz

készített ábrákon keresztül.

Az érettségi elQtt álló fiatalok számára iskolánk lehetQséget biztosít a Közösségi

Szolgálat teljesítésére. Célunk az ép és sérült kortársak közelebb hozása, az akadályok

ledöntése, a sérülések okának bemutatása és az akadálymentesség megvalósításának

bemutatása. A Közösségi Szolgálatot minden alkalommal egy érzékenyítQ programmal

kezdjük, amelynek során elméleti alapozás után szituációs játékokon keresztül vezetjük be a

fiatalokat a témába.

KülsQ érzékenyítQ programokat szervezünk az érdeklQdQk számára. Ezen

programokon a célunk annak a megéreztetése, hogy egy, vagy akár több fogyatékosság

mellett hogyan képesek kifejezni magukat az érintetteknek. A sajátélmények segítségével

igyekszünk a figyelem középpontjába helyezni a kommunikáció akadálymentesítésének

fontosságát.

20. Adminisztráció A fejlesztQ nevelés-oktatási csoport adminisztrációját a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet határozza meg. A csoport dokumentumai: Dokumentum KészítQ HatáridQ

11http://pfaffenrot.hu/

http://pfaffenrot.hu/

41

A csoport m_ködését segítQ, elQre elkészített dokumentumok

Nevelési program

A csoport munkatársai Pedagógiai hét

Helyi tanterv

A csoport munkatársai Pedagógiai hét

Csoportos foglalkozások terve

A csoport munkatársai A tanév 1. hetéig

Éves munkaterv

A csoport munkatársai A tanév 1. hetéig

A tanév kezdetén elkészítendQ dokumentumok

Beírási napló (csak a felvételkor) Adminisztrátor A tanév 4. hetéig

Törzslap

Adminisztrátor, pedagógus

A tanév 4. hetéig

Egyéni fejlesztési-nevelési tervek (tartalmazzák az év eleji felméréseket)

Team A tanév 12. hetéig

A tanév során folyamatosan

Gyermekorvosi vizsgálat

Gyermekorvos Rendszeresen (félévente), szükség esetén s_r_bben

Csoportnapló (Tü.358.)

Pedagógus Napi rendszerességgel

Egyéni fejlesztQ napló (Tü. 350-351.)

Pedagógus, asszisztens

Napi rendszerességgel

Év végén elkészítendQ dokumentumok

Tanév végi szöveges értékelés (Tü. 352. alapján) Team Június 30-ig

A csoportnapló a gyermekek csoportos foglalkozásainak vezetésére szolgál. Feltüntetésre

kerül benne a pedagógusok, pedagógiai munkát segítQk névsora, munkaköre, a tanulók

névsora, születésnapjuk, a csoport heti terve, illetve órarendje, felvételi adatlap

gyermekenként, hiányzások vezetése.

Ebben a dokumentumban rögzítik a pedagógusok a foglalkozásokat, a foglalkozások

témaköreit, a tevékenységek tartalmát.

Az egyéni fejlesztési-nevelési tervrQl korábban részletesen írtunk. A tervet a pedagógusok

elektronikusan írják meg, nem a csoportnaplóban vezetik.

A csoportnapló egy tanévre érvényes.

Az egyéni fejlesztQ naplóban a tanulóalapadatait, a vizsgálatát végzQ szakértQi bizottság

adatait, a tanulóállapotát rögzítik, valamint a haladási naplót vezetik a pedagógusok.

Mivel a tanulók év végi értékelését a pedagógusoknak a törzslapban, az egyéni fejlesztQ

naplóban és az értékelési lapon is kellene vezetniük, ezért a Tü. 352-es dokumentummal

42

megegyezQ formában elektronikusan vezetik azokat, és a törzslaphoz és az egyéni fejlesztQ

naplóhoz csatolják.

21. A nevelési program és a helyi tanterv ellenQrzése, értékelése

A program megvalósulása és a kit_zött célok elérése érdekében heti rendszerességgel tartunk

megbeszélést. Ezeken az alkalmakon az egyéni, a kiscsoportos, és a csoportos órákon

tapasztaltak megbeszélésére nyílik lehetQség.

A csoportos órák felépítését, tartalmát az ott dolgozó pedagógusok hetente átnézik. Mindezt

teszik annak érdekében, hogy ezeken az órákon is a lehetQ legdifferenciáltabban, az egyéni

céloknak megfelelQen tudjanak fejlQdni a tanulók. Az elQre elkészített tanmenet csupán

kereteket ad, nem részletezi a tanulókkal történQ konkrét lépéseket, tevékenységeket. Ezen a

kereten belül a pedagógusok rugalmasan, az adott lehetQségekhez, elvárásokhoz (tanulói

létszám, egyéni képességek, egyéni célkit_zések, aktuális állapot) alkalmazkodva alakítják a

csoportos órák menetét.

A munka összefoglaló értékelését félév végén és tanév végén is elvégezzük. Ekkor lehetQség

van az évközben tapasztalt hiányosságok, hibák kiküszöbölésére és a megfelelQen m_ködQ

tevékenységek továbbvitelének átgondolására. A következQ évi tantervet mindig az elQzQ év

tapasztalatai alapján készítjük el.

22. A tanulók ellenQrzése, értékelése

A tanulók ellenQrzése és értékelése folyamatosan zajlik. Az órák közben szóban egyénileg, az

óra végén pedig összegzQen. Súlyosan, halmozottan sérült gyermekeknél és fiataloknál

kiemelkedQ fontosságú a viselkedésükre, tevékenységükre adott válaszunk, értékelésünk.

Célunk, hogy a tanuló megfelelQ viselkedését pozitív visszajelzésekkel erQsítsük, a nem

elfogadható viselkedési formákat pedig leépítsük.

Minden tanulóról készül év végi, összefoglaló szöveges értékelés is, mely átfogó képet nyújt a

tanulók éves munkájáról, fejlQdésérQl. Továbbá minden tanuló egyéni „Sulibulis”

bizonyítványt kap, amely a csoportos és egyéni órák értékelését tartalmazza képi kommunikációs eszközökkel megjelenítve.

A tanév végi szöveges értékelés tartalmazza:

a csoportban töltött idQt és a hiányzásokat, az egyes fejlesztési területek eredményeit az egyéni célkit_zések tükrében,

43

a csoportos órákon mutatott teljesítmény értékelését.

23.Mellékletek 1. Melléklet: Az iskolai csoportok napirendje

IdQ

Foglalkozás

8:00-8:30 Érkezés 8:30-9:00 KöszönQ kör Egyéni órák 9:00-10:00 Csoportos óra 10:00-11:00 Tízórai, mosdó 11:00-11:45 Csoportos óra 11:45-14:00 Ebéd, mosdó 14:00-15:00 Napközi/ Egyéni órák 15:00-16:30 Ügyelet

2. Melléklet: csoportos órák rendje

HétfQ Kedd Szerda Csütörtök 8.30-9.00

KöszönQkör KöszönQkör KöszönQkör KöszönQkör

9.00-10.00

SZITU Számvarázs Bet_varázs Térvarázs Életvitel/Kézm_ves Bet_varázs ZENETERÁPIA Környezet

SZITU Életvitel/Kézm_ves Térvarázs ZENE

10.00-11.00

Tízórai/Önellátási tevékenységek




Zeneterápia Tízórai/Önellátási tevékenységek

11.00-12.00

Életvitel/Kézm_ves MOZGÁS

ZENETERÁPIA (ea.)

Környezet

Számvarázs Térvarázs Szitu Környezet Bet_varázs Számvarázs

12.00-14.00

Ebéd/ Önellátási tevékenységek




14.00-15.00

Játék és szabadidQs tevékenységek

Játék és szabadidQs tevékenységek

Játék és szabadidQs

tevékenységek

Játék és szabadidQs

tevékenységek

44

3. Melléklet: KöszönQkör Szitu Környezetismer

et Számvarázs Bet_varázs

Kom

mun

ikác

ió

Udvariassági formák gyakorlása. Egymás köszöntése. Egymás jelzéseinek tanulása. Aktív kommunikátor használata a napirend megbeszélésekor és egymás köszöntésekor. Tevékenységekhez kötQdQ tárgyak használata. Konvencionális gesztusok tanulása és alkalmazása. Élménybeszámoló AAK eszközök segítségével.

Udvariassági formák gyakorlása. Egymás köszöntése. Egymás jelzéseinek tanulása. Tevékenységekhez kötQdQ tárgyak használata. Érzelmek tanulása és azonosítása fotókról, PCS képekrQl. Önkifejezés segítése AAK eszközökkel. Élménybeszámoló AAK eszközök segítségével.

Témakörhöz kapcsolódó PCS képek, fényképek, gesztusok megismerése, alkalmazása. LehetQség biztosítása az órán való aktív részvételre kommunikátorok, tematikus táblák és kommunikációs mappák segítségével.



Figy

elem

, meg

figye

lQ-k

épes

ség

fejle

szté

se

Társak jelzéseinek megfigyelése. Napirendhez kapcsolódó tárgyak és képek megfigyelése. Napirenddel kapcsolatos változások megfigyelése. IdQjáráshoz és évszakhoz köthetQ jellemzQk megfigyelése.

Szemkontaktus felvételének gyakorlása. Szituációs játékok szerepeinek megfigyelése. Érzelmekhez köthetQ mindennapi helyzetek megfigyelése.

Természeti jelenségek érzékszervekkel történQ megtapasztalása, megfigyelése. Tárgyak és funkciók megfigyelése és alkalmazása. Állatok, növények, emberek és tárgyak érzékszervekkel történQ megfigyelése.

Változások megfigyelése. Színek és formák megfigyelése. Mennyiségek megfigyelése és megtapasztalása. Események sorbarendezéséhez szükséges lépések megfigyelése.

Környezetünk, társak és felnQttek hangának megfigyelése. Hangdifferenciálás gyakorlása. Hallási figyelem erQsítése mesék, versek meghallgatásával. Alak-háttér megkülönböztetés gyakorlása jelekkel, formákkal. Rész-egész viszony megfigyelése cselekvéseket és személyeket ábrázoló képeken.

45

Gon

dolk

odás

funk

ciók

fejle

szté

se

IdQbeli tájékozódás fejlesztése a napszakok, idQjárás, naptári események megbeszélésével. Alapfogalmak tanulása: családtagok, iskola, pedagógusok, csoporttársak, fiú-lány, idQjárás..stb.

Szociális kapcsolatok ápolása a látott, tanult minták alapján. Azonosságok felfedezése a környezet tárgyai, a felnQttek és a társai és önmaga között.

Általános tevékenységhez kötQdQ szabályok ismétlQdésének felismerése. (hideg-fázunk, forró-melegünk van..stb.) Azonosságok felismerése a tárgyak, személyek tulajdonságai között.

Következtetések levonása az érzékszerveken keresztül szerzett tapasztalatok alapján tárgyakról, személyekrQl, mennyiségekrQl. Azonosságok és különbségek felismerése különbözQ alakú, tapintású, nagyságok tárgyak között.

Szókincs bQvítése. Halmazalkotás gyakorlása azonos tulajdonságú tárgyakkal. Fogalmakhoz tartozó jellemzQk megtapasztalása érzékszervek útján.

Emlé

keze

t fej

lesz

tése

Saját és iskolai életesemények felidézése. Ünnepek, hónapok, napok sorrendjének felidézése. Napirend eseményeinek felidézése. Egymásra való odafigyelés: Ki kit köszönött? Ki hiányzik ma? Énekekhez, cselekvésekhez, tárgyakhoz kapcsolódó események, gesztusok felidézése.

Saját életére, testére vonatkozó információk felidézése: külsQ jegyek, jellemvonások, kedvelt tevékenységek, kapcsolatok, születésnap, kedvenc játék..stb.

Közvetlen környezetbQl való tapasztalatok felidézése. KülönbözQ textúrájú tárgyak tapintásával az tevékenységekhez kötQdQ élmények felidézése. Évszakokhoz, különbözQ tevékenységekhez köthetQ tárgyak felidézése (téli ruházat, festés..stb.)

Memória játékokkal a halmazalkotás, képegyeztetés, megfigyelQképesség gyakorlása.

Memória játékokkal a hallási figyelem, látási figyelem erQsítése. Rövid mesél eljátszása, szereplQk egymásután következésének megjegyzése. Versek tanulása kommunikátorral.

Térvarázs Játék és

szabadidQs tevékenység

Életvitel és Kézm_ves Mozgásfejlesztés

Gondozási tevékenység,

étkezés terápia

Kom

mun

ikác

ió


Tanult kommunikációs stratégiák és eszközök alkalmazása. Spontán kommunikációt provokáló helyzetek kiaknázása. Társak jelzéseinek tanulása.



Gondozási folyamat lépéseinek azonosítása PCS képekkel, fényképekkel, tárgyakkal, gesztusokkal. Szükségletek jelzésének tanulása.

46

Figy

elem

, meg

figye

lQ-k

épes

ség

fejle

szté

se

Térbeli viszonyok megfigyelése és megtapasztalása minél több érzékszerven keresztül. Saját testrészeinek megfigyelése és megismerése. Síkbeli viszonyok megtapasztalása érzékszerveken keresztül.

Játékhoz kapcsolódó szabályok megfigyelése. Játék menetének megfigyelése. Társak és felnQttek reakcióinak megfigyelése játéktevékenység közben. Játékhoz kapcsolódó eszközök használatának megfigyelése.

Tárgyak és funkciók megfigyelése és alkalmazása. Alapanyagok megfigyelése. Eszközök funkciójának és használatának megfigyelése. Ízek, szagok megfigyelése. Munkafolyamatok megfigyelése.

Növendék figyelmének ráirányítása a feladatra. Saját testhelyzet és mozgásfunkciók megfigyelése. Optimális testhelyzetek megfigyelése és azok megtartása. Feladatok részleteinek megfigyelése. Feladatok egymásutániságának megfigyelése. Ritmikus intendálás megfigyelése és követése. Szem-kéz koordináció gyakorlása feladatok közben. Utánzásos feladatoknál mozgások megfigyelése.

Gondozási folyamat lépéseinek megfigyelés. Azonosítása PCS képekkel. Gondozási tevékenységekhez kötQdQ eszközök használatának megfigyelése.

Gon

dolk

odás

funk

ciók

fejle

szté

se

Térbeli és síkbeli viszonyok felismerése különbözQ feladatokban és helyzetekben. IdQbeli összefüggések megtalálása különbözQ érzékelésen és észlelésen alapuló játékokon keresztül, jeles események és tevékenységek felidézésével.

Problémamegoldó gondolkodás, logikus gondolkodás és analógiás gondolkodás fejlesztése a társasjátékokkal és szerepjátékokkal.

Kézm_ves, fQzési, kertészkedéssel és egyéb háztartási teendQkkel kapcsolatos szabályok ismétlQdésének felismerése.

Mozgásformák kivitelezéséhez szükséges testhelyzetek keresése és kiválasztása. Mozgáshoz köthetQ tapasztalatokból a következtetések levonása (fixálás helye, mozgáskivitelezés mikéntje.)

Személyes higiéné és étkezéshez kapcsolódó általános szabályok megértése és alkalmazása. Együttm_ködés a gondozóval a könnyebb és kényelmesebb gondozás és étkezés érdekében.

47

Emlé

keze

t fej

lesz

tése

Napszakokhoz, évszakokhoz kötQdQ tevékenységek felidézése tárgyakkal, képekkel. Évszakokhoz, tevékenységekhez kapcsolódó tárgyak és eszközök felidézése. Saját testen és térben való tájékozódás emlékezetbQl mozgásos játékba ágyazottan. Napirendben szereplQ képek, tárgyak egymásutániságának felidézése.

Mesék, történetek visszaidézése közös játékkal, elmeséléssel, képek nézegetésével. AlapvetQ játékszabályok felidézése. Önálló, akadálymentesített játékélményhez szükséges eszközök listájának felidézése. (Milyen eszközzel segítenek, hogy én is tudjak játszani?)

Alapanyagok, különbözQ textúrájú és tapintású anyagok jellemzQinek felidézése. FQzés, kézm_ves, takarítás, kertészkedés során a folyamat felidézése. (MibQl mi lett?)

Általános érvény_ szabályok tudatosítása (pl.: helyes testhelyzet megtartása). Utánzásos mozgásos feladatokkal rövidtávú emlékezet fejlesztése. Mozgássorral kísért mondókák tanulása.

Étkezéshez, utazáshoz kapcsolódó udvariassági formák felidézése mesékkel, képekkel. Gondozási tevékenységhez, személyes higiéniához kapcsolódó eszközök használatának felidézése.

24.Felhasznált irodalom 1. Bagotai T. Györgyi, dr. Kálmán Zsófia: Játszani is szeretnék!, Bliss Alapítvány,

Budapest, 2016. 2. dr. Juhász Ágnes és dr. Kálmán Zsófia: Aki Amit Kérdez…, Bliss Alapítvány,

Budapest, 2016. 3. Kálmán Zsófia, Dr.: Kommunikáció Bliss-nyelven, Bliss Alapítvány, Kossuth

Nyomda, Budapest, 1989 10. 4. Kálmán Zsófia, Dr.: Mással-hangzók…, Bliss Alapítvány, Budapest, 2006. 5. Kissné Haffner Éva: Játékra nevelés a gyógypedagógiai óvodában, Gyógypedagógiai

továbbképzés könyvtára c. sorozat, 33. kötet, Országos Pedagógiai Intézet, Budapest, 1987

6. Márkus Eszter: KépességfejlesztQ eszközök a súlyosan és halmozottan sérült mozgásfogyatékos gyermekek gyógypedagógiai nevelésében (Útmutató), Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai TanárképzQ FQiskola, Budapest, 1994 12.

7. Tarsoly Emil – Funkcionális Anatómia gyógytornász hallgatóknak, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2010.

8. Márkus Eszter (szerk.): Halmozottan sérült, súlyosan mozgáskorlátozott gyermekek nevelése, fejlesztése (Szemelvénygy_jtemény), Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai TanárképzQ FQiskola, Abai és Társai Nyomdaipari Társulás, Budapest, 1999 13.

9. Márkus Eszter: Súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek nevelésének elméleti és gyakorlati problémái (Doktori értekezés, Kézirat) Budapest, 2005

10. Nagyné dr. Réz Ilona (szerk): Egyéni fejlesztési tervek gy_jteménye, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai FQiskolai Kar Pedagógiai Szakszolgáltató és Szakmai

48

Szolgáltató Központja, A/3 Nyomdaipari és Kiadói Szolgáltató Kft., Budapest, 2001 16.

11. Németh Erzsébet–S.Pintye Mária: Mozdul a szó… (Súlyosan akadályozott beszédfejlQdés_ gyerekek korai integratív fejlesztése) Logopédia Kiadó Gmk., Budapest, 1995 17.

12. Pfeffer, Wilhelm: A súlyos értelmi akadályozottak fejlesztésének alapvetése, B.G.Gy.T.F., 1995

13. Zilahi Józsefné és társai: Óvodai nevelés játékkal, mesével, Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1997

14. Kerettanterv értelmileg akadályozott tanulók számára 15. Nemzeti Alaptanterv 16. Rehabilitációs Pedagógiai Program, Debrecen Nagytemplomi Református

Egyházközség Immánuel Otthona, Debrecen, 2011. 17. Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztQ iskolai oktatásának irányelve,

Oktatási Minisztérium, Budapest, 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet (3. melléklet) 18. Pedagógiai Program és Helyi Tanterv, Mozgásjavító Általános Iskola, Egységes

Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon Csillagház Tagozata Budapest, 2013.

49

Záró rendelkezések A Rehabilitációs pedagógiai program a fenntartó jóváhagyásával 2017. szeptemberétQl lép életbe. Hatálya a visszavonásig vagy módosításáig tart. Felülvizsgálatát háromévente kell elvégezni. Módosítását kezdeményezhetik a gyermekek, fiatalok a szülQkön keresztül és a munkatársak. Legitimáció A Bóné András Augmentatív és Alternatív Kommunikációs FejlesztQ Nevelés-Oktatást VégzQ Iskola programját a Bliss Alapítvány ügyvezetQje ____________ év _____________ hó _________ napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Budapest , _______________________

__________________________________ Bliss Alapítvány ügyvezetQ

A Bóné András Augmentatív és Alternatív Kommunikációs FejlesztQ Nevelés-Oktatást VégzQ Iskola programját a ____________ év _____________ hó _________ napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Budapest , _______________________

__________________________________ mb. intézményvezetQ

a bóné andrás augmentatív és alternatív kommunikációs ...4 1.Önmeghatározás a bliss...

Documents