mészeti értékek megál lapí thatók (4), ér tékelhetők, amely a védettség fontossá­gát, mér téké t muta tha t j a .

Jelenleg a fakészlet b ru t tó ér tékszámának k imunkálása folyik. Remélhe­tően a közeli jövőben be t udnak számolni a m u n k a résztvevői az elért ered­ményekről a szakközönségnek.

Dr. Fadgyas Kálmán

Az erdőterv és a vadászati terv szerepe az erdő- és a vadgazdálkodás összehangolásában

Vadgazdálkodási üzemtervek szükségessége a ha tvanas évek vége felé ve tő­dött fel, amikor a nagyvadfélék számbeli növekedése és térfoglalása addig soha nem tapasztal t mére teke t öltött. Ebben az időben a felszaporodott nagyvad­ál lomány igénye m á r jelentősen meghaladta a természeti környezet táplá lék­kínálatát , és mind a mezőgazdasági, mind az erdőterüle ten érzékeny vadká­rok keletkeztek.

A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 30/1970. sz. alat t e l rendel te vad­gazdálkodási üzemtervek készítését. Az akkori vadgazdálkodási üzemtervek­nek az volt a célja, hogy az erdő természetes el tartóképességével azonos nagy­ságú és összetételű vadál lományt t a r t sunk fenn a vadászterületen. Az első vadgazdálkodási üzemtervek tehát a lapvetően az erdészeti üzemtervekre ala­pozódtak, így sok korszerű elemet ta r ta lmaztak . Ezek a te rvek azonban nem minden vadászterüle t re — csupán annak •— mintegy ha rmadá ra készültek el. így bármi ly jelentős mérföldkő is volt bevezetésük, á tü tő s ikerre nem vezetett az erdő- és vadgazdálkodás összhangjának megteremtésében.

A mozaikszerűen elkészített üzemtervek a nagyadvál lomány szabályozását az egész ország terüle tére n e m tud ták biztosítani. A nagyvadfélék a te rvek­ben megfogalmazott nagyságrendek többszörösére szaporodtak. A gímszarvas-ál lományt 1969-ben 24 ezerre becsülték, és 1980-ra 20 ezerre tervezték csök­kenteni . Ezzel szemben 1980-ban a becslés a lapján 40 ezer, a lelövési adatok­ból visszaszámítva mintegy 60 ezer szarvas volt Magyarországon. A vaddisznó­ál lomány pedig még a szarvasnál is nagyobb mér tékben növekedet t a t e rve ­zett ellenében.

Az ágazati feszültségek csökkentése érdekében szükségessé vált a vadgaz­dálkodási üzemtervezés korszerűsítése. Ennek érdekében a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 30/1980. sz. alat t módosí tot ta . Az új vadgazdálkodási üzemtervezésben legfontosabb változás az, hogy az ország valamennyi vadász_ terüle tére egységes szerkezetű üzemtervet kellett készíteni 1981. j a n u á r 1-i kezdő időponttal . A másik lényeges vonás, hogy az optimális nagyvadlétszám beállí tását közgazdasági eszközökkel szabályozza. Az erdő természetes vadel ­t a r tó képességét meghaladó nagyvadmennyiség esetében egész évre kiegészítő takarmányozás t kell tervezni .

Az új t ípusú üzemterv a korábbinál jóval nagyobb súlyt helyez a vadál ­lomány minőségének javí tására . Részletesen feltárja az intenzív vadgazdálko­dás lehetőségeit, az élőhelymegóvás és - javítás feladatai t , a természet- és kör­nyezetvédelem teendőit. Lényeges módosítás m é g az, hogy a szarvas t e r m é ­szetes mozgáskörzetére alapozva 100 vadgazdálkodási körzet kia lakí tására ke­rül t sor. Jövőben ezek lehetnek a táji vadgazdálkodás és a nagyvadál lomány szabályozásának alapegységei. A körzetek igen jó kere te t szolgáltatnak a vad-

A vadállomány tervezett alakulása 1981-től 1990-ig A l e l ö v é s i a d a t o k k a l m ó d o s í t o t t l é t s z á m 1984-ben g í m s z a r v a s n á l 60 000, v a d d i s z n ó n á l 10 000

gazdálkodó egységek és a mező- és erdőgazdasági üzemek közötti együt tmű­ködés kibontakozta tására . Az új üzemterv nagy előnye, hogy annak vala­mennyi adata számítógépen tárolható . Ezáltal mód nyílik különböző elemzé­sekre, információk nyúj tására vadgazdálkodó egységek, megyei és országos szervek részére.

Amikor az új vadgazdálkodási üzemtervek az egész országra nézve egységes rendszerben elkészültek, nagy reményeket fűztünk az erdő- és vadgazdál­kodás összhangjának javulásához, a vadkárok alapos csökkenéséhez. Kétség­kívül a vadgazdálkodás színvonala sokat javult , de jó néhány alapvető kérdés­ben továbbra is gondjaink vannak .

Az üzemtervek által ki tűzöt t célkitűzésekkel egyet lehet érteni , de a gím­szarvas és vaddisznó esetében a ki induló létszám adata i hibásak. A valóság­ban mindké t vadfajból jóval több van a nyi lvántar to t tná l . Az üzemterv en­nek alapján a valóságosnál kisebb törzsál lomány szabályozását tervezi meg. Jellemző, hogy a tervezet t te r í ték jóval kisebb a jelenlegi lelövési tényszám­nál. Ha ezt a gyakorla t is követné, úgy éppen céljainkkal ellentétes eredményt é rnénk el — vagyis még gyorsabb ü temben növekedne az amúgy is túlszapo­rodott szarvas- és vaddisznó á l lományunk. E tekin te tben az a sürgős teendő, hogy a lelövési adatokra alapozva módosítsuk a lé tszámadatokat .

A gyakorla t i erdőgazdák joggal kifogásolják, hogy a természetes el tar tó ér­ték feletti ún. többle tnagyvad- ta r tás t akkor is t ű rn iük kell, ha a vadászatra jogosult nem tesz eleget az üzemtervben vállalt kötelezettségeinek, és emiat t te temesen nő a vad által okozott kár . A többle tnagyvad- ta r tás ra vonatkozóan további vi ták is várhatók, mivel az új erdőtervezési ú t m u t a t ó ezt a kérdést úgy rendezte, hogy az ország legkiválóbb minőségű gímszarvas-populációban kell a legnagyobb ál lománycsökkentést végrehaj tani . A gyengébb minőségű populációk viszont a természetes eltartóképesség felett 60—80%-kal is növel­hetők.

Zala megyét véve példának, ahol a gímszarvas igen magas minőséget ér t

el, mennyiségi és a l te rna t ív fatermelési célú erdő alig fordul elő. Itt tehát csak a természetes el tar tó ér ték nagyságáig tervezhető nagyvadál lomány, de pél­dául a balatonfelvidéki kopárokon, vagy az alföldi homoki erdőkben, ahol a környezetvédelmi és egyéb szempontok mia t t jóval kevesebb nagyvada t sza­badna fenntar tani , további 80%-ot engedélyezünk.

Kifogások és kétségek merü lnek fel' az erdő természetes el tartóképességével kapcsolatban is. Eszerint ugyanis 22 ezer da rab szarvas volna fenn ta r tha tó Magyarországon. Mint lá t tuk , évek óta ennek háromszorosa él erdeinkben. Az új erdőtervezési ú t m u t a t ó adminisz t ra t ív módon tovább csökkenti az erdők természetes el tar tó ér tékét azzal, hogy a legmagasabb vadel tar tó képességű területeken csökkenti a fenn ta r tha tó nagyvad létszámát. Ügy tűnik, valóban elérkezett az ideje az erdők természetes el tartóképességé nek tudományos alapon tör ténő újbóli megál lapí tására.

Hogy miért nem voltunk képesek az erdő és a vad összhangjának meg­teremtésében előbbre lépni, annak okát a következőkben látom: •— A nágyvadlétszám-becslésünk a szarvas és vaddisznó esetében megbízha­

ta t lan , — hibás lé tszámadatokkal számolunk. — A z erdőterv szerinti erdőfelügyelet nem terjed ki az erdő és vad össze­

hangolására — egységes felügyelet és ellenőrzés h iányában a vadgazdálko­dási üzemterv sokat veszít jelentőségéből.

— A z előírásokat be nem tar tó vadgazdálkodó szervezetet senki néni kötelezi az üzemterv szerinti vadgazdálkodásra .

Az új erdőtervezési ú tmu ta tó számos új előírással erősíti az erdőgazdálkodás elsődlegességét, ugyanakkor a vadál lomány gondozására is nagyobb súlyt h e ­lyez. Jelenleg az a törekvés , hogy az erdészeti és vadászat i üzemtervek egy­azon terüle t ről egyszerre készüljenek. Ebben az esetben lehetne leghatéko­nyabban érvényt szerezni az erdőgazdálkodás érdekeinek, egyúttal biztosítva a vadál lomány el lá tásának természetes és mesterséges feltételeit.

Dr. Fatalin Gyula

A lapban megjelent tanulmányok szerzői: dr. Bán István o s z t á l y v e z e t ő , E R S Z , B u d a p e s t ; Boncz Tibor o s z t á l y v e z e t ő , E R S Z , B u d a p e s t ; dr. Fadgyas Kálmán a z E g r i Ü z e m t e r v e z é s i I r o d a v e z e t ő j e ; dr. Farkas Julianna f ő e l ő a d ó , E R S Z , B u d a p e s t ; dr. Fatalin Gyula a Z a l a e g e r s z e g i E r d ő f e l ü g y e l ő s é g i g a z g a t ó j a ; Gáspár-Hantos Géza i g a z g a t ó h e l y e t t e s , E R S Z , B u d a p e s t ; Halász Gábor o s z t á l y v e z e t ő , E R S Z , B u d a p e s t ; Jancsó György o s z t á l y v e z e t ő - h e l y e t t e s , E R S Z , B u d a p e s t ; dr. Király László e g y e t e m i t a n á r , E F E , S o p r o n , Magyar János a k a d é m i k u s , n y . e g y e t e m i t a n á r , S o p r o n : Márton József f ő m u n k a t á r s , M É M E F H , B u d a p e s t ; Mocskonyi Zsigmond o s z t á l y v e z e t ő - h e l y e t ­t e s , E R S Z , B u d a p e s t ; Németh Ferenc o s z t á l y v e z e t ő , E R S Z , B u d a p e s t ; Ott János f ő o s z ­t á l y v e z e t ő - h e l y e t t e s , M É M E F H , B u d a p e s t ; Ösz Előd f o t o g r a m e t r i k u s m é r n ö k E R S Z . B u d a p e s t ; dr. Sali Emil n y . M É M f ő o s z t á l y v e z e t ő , B u d a p e s t ; dr. Sólymos Rezső f ő o s z t á l y v e z e t ő , M É M E F H , B u d a p e s t ; dr. Szentkuti Ferenc e g y e t e m i a d j u n k t u s , E F E , S o p r o n ; dr. Vidovszky Ferenc o s z t á l y v e z e t ő - h e l y e t t e s , ERS^Z, B u d a p e s t .

Új tisztelet-diplomákat adott, műszaki doktorokat avatott a z E r d é s z e t i é s F a i p a r i E g y e t e m t a n á c s a a s z e p t e m b e r i t a n é v n y i t ó ü l é s é n . A r a n y - d i p l o m á t k a p o t t Bakkay László, Destist Bálint, Jérőme René, dr. Magyar János, Seberényi Ferenc, dr. Speer Norbert, Szabolcs József, dr. Tanka Sándor és Zádor Alfréd. G y é m á n t - d i p l o m á t k a p o t t Benkő Béla, Boross György, Francz Jenő, Kocsány László, Mester János, Ott Béla, Szilágyi Ferenc é s dr. Vlaszaty Ödön.

M ű s z a k i d o k t o r l e t t a z e r d ő m é r n ö k i k a r o n Bellér Péter, Dobroszláv Lajos, Führer Ernő, Horváth Béla, Horváth Lajos, Komjáthy Ferenc, Lemmer Józsefné Hidasi Mária, Lengyel László, Pálos László, Péti Miklós, Rumszauer János, Rácz István, Sonnevend Imre, ifj. Sólymos Rezső é s Porubszky János.