A Budapesti Népoktatási Kör

Készítette: Kézér Anna és Tomory KingaAndragógia BA II. évfolyam

Andragógiatörténet és komparatív andragógia 1. Tanár: Kereszty Orsolya2010. Szeptember 21.

A Budapesti Népoktatási Kör megalakulásának előzményei,

szerveződésének körülményei és átalakulásai

Eötvös József, a kultuszminiszter

• Néptanítók Lapja hírek, tanulmányok

• Tanítók gyűlése• A nép aktív részvétele,

közreműködése

A felnőttoktatás kezdetei

• 1848-as Szabadságharc katonája, emigráns

• Népoktatási szövetségek megszervezése• 1. kör: Baja• Kecskemét, Szabadka, Szeged• Társadalmi együttműködés, összefogás• Analfabetizmus felszámolása

Szervezett felnőttoktatás

Küzdelem egy felnőttoktatási törvény megalkotásáért

Türr István

Irányi Dániel

Márciusi ifjak egyike, emigráns.(Franciaország)

• Állami szerepvállalás fontossága• 1869-es törvényjavaslat Anyagi bázis megteremtése A felnőttoktatás részekre osztása

1. Nők számára2. Földművesek számára3. Iparosok számára

Központi Népoktatási Kör

1870. február 27. Pest (Deák Ferenc vezetésével)

Elnevezései:o Pesti Népoktatási Köro Budapesti Népoktatási Köro Országos Népoktató Egyesület

• Elnök: Türr István• Központi, irányító jelleg• Feladat: vidéki egyletek szervezése

Népnevelési Népművelési Népoktatási

Irányi II. törvényjavaslata

1870. Március• Oktatási anyag konkretizálása

Például: Olvasás, írás, számolás Hazai mértékek ismerete Hazai földleírás és történelem Mezei gazdálkodás Polgári jogok és kötelezettségek

• Újszerű: férfiak és nők egyenlő bánásmódja

• 15 éven aluliak nem tanulhatnak együtt felnőttekkel

Eredmény:

• Kitörés az analfabéta-oktatás kereteiből• Minőségi fejlődés• Oktatás színvonalának emelkedése

Országos szinten szélesedik a közművelődés.

• Állandó közösségek alkotása Pl.: dalárda színjátszókör olvasókör

• Könyv- és gyűjteménytárak alakulása

(Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest képarchívum)

A tanítók társadalmi szerepe

• Értelmiséghez tartoznak• Közel állnak a néphez• Cél: a nép felemelkedésének segítése

• Társadalmi rang szerzése= szabadság, „védelem” az egyházzal szemben

Eötvös József utódai

Eötvös József 1871-ben elhunyt.

Az új miniszter: Pauler Tivadar >> 50.000. Ft <<

(1872)

Trefort Ágoston >> 70.000. Ft <<

(1873)

Budapesti Népoktatási kör

• 1872. november 17.Elnök: Türr IstvánMásodelnök: Irányi DánielJegyző: Gyulay Béla

• Az oktatás ősszel és télen folyt• Heti 3 alkalom este 7-9-ig• Börtönökben, állami fegyházakban

is van alapfokú oktatás

A tanfolyam felépítése:

1. Alapfokú képzés az analfabéták számára• Írás, olvasás, számolás magyar és német

nyelven

2. Haladó képzés• Számtan, földrajz, történelmi ismeretek

Az első 10 évben közel 16000 hallgató vett részt a tanfolyamokon.

A felnőttoktatásban résztvevő hallgatók

0

500

1000

1500

2000

2500

1870/71 1873/74 1876/77 1879/80

• Bár sikeresek a képzések, DE

• Évről-évre csökken a hallgatók száma

• Nem változik jelentősen az analfabéták száma

Olyan széleskörűvé vált a felnőttek oktatása, hogy egyre nehezebb az anyagi ellátása.

A népművelés, felnőttnevelés elsorvasztása

• Állam: egyre kevesebb pénz és befektetett energia

• Uralkodó osztály: káros a nép felvilágosítása

• Trefort Ágoston megvonja az anyagi támogatást

Megszűnik a felnőttoktatás

„Egyedül a műveltségben és az erkölcsben való haladás az a hatalom, mely a népjólét alapját megveti, s az egész beteg társadalmunk helyzetét megváltoztatni képes. Magyarországon a felnőttoktatás nem vezethet eredményre, a cél a magyar nép kulturális felemelkedésének visszaszorítása. „

A Budapesti Népoktatási Kör alapelvei, működése,

rendszere, képzései

1. § „Pesti Népoktatási Kör” - felnőttek oktatása2. §

a. Nem, vallás, nemzetiségb. Tagság (alapítók, rendes tagok, pártolók +

tiszteletbeli tagok)

4. § Felolvasások, rendszeres tanfolyamok5. § Tárgyak6. § Díjmentesség, ellátás

Fontosabb alapszabályok

Fontosabb alapszabályok (2)

7. §a. Alkalmas férfiak kereséseb. Tantermekről való gondoskodásc. Előre megegyezésd. Felügyelése. Munkák bírálása, pályázatok hirdetése, terjesztésf. Jutalmak osztása (dicséretek, oklevelek, díjak,

érmek, ajándékok)

8. § Költségfedezés

Fontosabb alapszabályok (3)10. § Évente tisztségválasztási közgyűlés

(elnök, alelnök, 1. és 2. jegyző, pénztárnok + 100 tagú központi bizottmány)

13. § Évente kétszer rendes közgyűlés tanév elején és végén (központi bizottmány működése)

15. § Mindig nyilvános közgyűlések az általános szótöbbség határoz

16. § A kör feloszlásáról (tagok 2/3-a megjelenik, ¾-e nyilatkozik) (Pesti Népoktatási Kör, 1871)

A felnőttek oktatása• Békey Imre elnöklete (előzetes tapasztalat

nélkül) két fő tanítási kör– Az legelemibb tudás ismerete alapján– Nemek különválasztása– 1. kör: 3 alkalom hetente hétköznapokon este 7-9– 2. kör: csak ünnep-és vasárnapokon du. 3-5

• Átjárhatóság• Elemi ismeretek tanítása elemi iskolai oktatók 1 Ft/óra

• Felnőtt nők tanítása tanítónők

• 1. évben: tanítás: január/február – július• A fővárosi tanítókon kívül számos más segítő,

felolvasó, előadó díjmentesen! (pl. Röser Miklós, Göndöcs Lajos, Aul Sándorné, Hajnal Adolf, …) elismerés jegyzőkönyvileg, dicsérő oklevél

• Oktatás felügyelete igazgató-tanítók• Engedély a vallási és közoktatási minisztertől:

államérvényes bizonyítvány kiadása záróvizsga

• Iskolaév végén – a választmány kiküldött tagjainak iskolalátogatási körútja (oktatás eredményességének felmérése; buzdító hatás) siker!

• 1872 – külön olvasókönyv tervezete (Irányi, Zichy, Lederer, Péterfy) használatba is lép

• 1890 – a haladó felnőttek számára tan-és olvasókönyv

• Kezdők számára is kellene (Péterfy, Vajdafy) „akadályozva voltak”, később: pótolhatóság nem készült el

• Max 60 tanuló egy osztályban• Felvétel időkorláttal később jelentkezők új

osztályba kerültek

Tanterv és órarend1. 1874 – Bója Gergely részletes tanterv és

órarend készítése (Bója, Göndöcs, Lederer, Gyulay, …)

2. Olvasás, írás, számolás, hazai mértékismeretek, természettudományok, történelem, földrajz, fogalmazás, közgazdaság elemei, a polgári jogok és kötelességek ismertetése, rajz

3. Helyi igény szerint el lehet térni a tantárgyak súlyozottságában

4. Heti 6 óra (3 x 2) 6 hónapon át 3 órarend:

1. A kezdők és a haladók együttes oktatására

Napok Csoport 19:00-19:45 19:45-20:30 20:30-21:00

I. nap Kezdők Figyelés Olvasás, írás SzámolásHaladók Olvasás az

olvasókönyv I. szakaszából

Fogalmazás

II. nap Kezdők Figyelés Olvasás, írás SzámolásHaladók Olvasás a II.

szakaszbólFogalmazás

III. nap Kezdők Figyelés Olvasás, írás SzámolásHaladók Olvasás a III.

szakaszbólFogalmazás

• IV., V., VI. szakasz haladóknál kikérdezés, kezdőknél egy-egy felel

• Írás, olvasás, fogalmazás:– Eleinte: az olvasottak lemásolása, később

tollbamondás– Ezután eleinte: számlák, szállítólevelek, nyugták írása

könyvből (1 tanuló a táblánál), később maguktól– Házi feladat adása: néhány olvasmány elolvasása,

kijegyzetelése• Számtan:– Mértékek ismerete– Alapműveletek tanítása alkalmazott példákon keresztül– Házi feladat adása: példák gyakorlása

2. Kezdő felnőttek külön oktatására

Napok 19:00-20:00 20:00-20:30 20:30-21:00

I. nap Olvasás, írás Ismétlés, előadás a természetrajz köréből

Számolás

II. nap Olvasás, írás Ismétlés, előadás a történelem és földrajz köréből

Számolás

III. nap Olvasás, írás Ismétlés, előadás a természettan köréből

Számolás

• Természetrajz:– Az országok főterményeinek, művelésüknek,

használatuknak, hasznuknak ismerete• Földrajz– A föld, a nap, a hold, a csillagok alapvető ismerete,

az égtájak, hazai és külföldi városok nevezetesebb helyeinek, városainak áttekintése; térképhasználat

• Történelem– A földrajz tárgyához kapcsolódik, rendszeres, önálló

tanítása kizárva• Természettan– Természeti jelenségek magyarázata, kísérletezés,

babonák káros hatásainak elmagyarázása

3. Haladó felnőttek külön oktatására

Napok 19:00-20:00 20:00-20:30 20:30-21:00

I. nap Olvasás a haladók könyve I. szakaszából

Fogalmazás Számolás

II. nap II. szakaszból Fogalmazás Számolás

II. nap III. szakaszból Fogalmazás Számolás

• Fogalmazás– Másolás, majd tollbamondás, majd emlékezetből– Nyelvtan tanítása csak helyesírás szintjén, gyakorlat

közben– Tanítói felolvasás „értelem szerinti olvasás”– Írásfüzetek kicserélése kül. kézírások olvasása

• Számtan– Római számjegyek, tízes számrendszer, törtek– Mértékrendszer– Kamatszámítás

• Olvasás– Olvasókönyv + más művek a tanító ajánlásával

• Külön előadás tartása pl. embertanból, egészségtanból, nemzetgazdaságtanból

Részletes tanmenet

• Csoportos tanulás a hatékonyabb• Október/november – április

vége/május/június• Dr. Reich Ádám dr. Kresz Géza „Balesetekben

való rögtöni segítségnyújtásról” c. könyve• A mentő-egyesület külön előadása• Ünnepélyek, hangversenyek rendezése a

hallgatóknak, színházi ingyen-jegyek biztosítása

(Gyulay, 1891)

Adatok,megoszlások,arányok

• 46 év alatt: 50000 felnőtt tanult meg írni, olvasni, számolni

• 1915/16 – a rokkantképzés megindulása (több mint 2000 rokkant és lábadozó katona tanult)

• Az egyesület tanulóinak száma:Iskolaévek Tanulószám

1870/71 1870

1880/81 787

1890/91 659

1900/01 484

1909/10 451

1910/11 375

1911/12 2098

1912/13 8818 (A szabadelőadások hallgatóit is beleszámítva)

(Pesti Népoktatási Kör, 1871)

• Hallgatók adatai:– Főként helybeliek– Főként magyar anyanyelvűek– <20; 20-30– Főként munkanélküliek (állami segélyezés)

(Gyulay, 1891)

(Endrefi)

Egyéb tanfolyamok,képzések

• Magyar nyelvi tanfolyamok– 1877 – Irányi Dániel – idegen ajkúak számára– Heti 2 x 2 óra– Tanulók: katonák, vasúti és gyári dolgozók,

gépészek, iparossegédek• Üzleti tanfolyamok– 1890 – dr. Verédy Károly– A nők között népszerű– Felvétel 15 évnél idősebb, és már elvégezte a VI.

elemi, vagy a II. polgári osztályt

• Vasárnapi tanfolyamok– Munkások vasárnapi szabadidejének hasznos

eltöltése végett (újbóli kiterjesztés)– Vasárnap délután 2-4-ig– Tudás, ismeretek kiszélesítése (feltétel: írni-,

olvasni- tudás)– Nem volt hosszú életű (szabadidő…)

• A honvédség oktatása– 1872 (Zichy Antal kérvénye) honvédelmi

miniszter utasítása– Szigorú parancsnoki ellenőrzés– Olvasás, írás, számolás

• Raboktatás– Cél: erkölcsi nevelés és elhelyezkedési lehetőségek– Alkalmatlan helyiségek Irányi intézkedése– 1872 – az Állami Fegyházban is– Eleinte: naponta heti 3-szor 1881 – dologház

megszűnése 1882 – Rabsegélyező Egyesület• Népkönyvtárak– 1871 – Maár Péter indítványa:– Közhasznú könyvek, alsó-és középréteg, könyvtár– Városi könyvtár anyagi gondok miatt nem jött

létre– 1895 – Gyulay Béla indítványa: a Kör maga

bocsássa a tanulók rendelkezésére a könyveket

• Művelődési csarnokok– 1873 – Lederer Ábrahám felvetése – a fizikai

munkát végzők is részesüljenek szellemi oktatásban (munka + műveltség) szükséges: felolvasási csarnokok építése

– Alapismereteken túli képzés– Kritériumok: hallgatóság, előadók-felolvasók,

helyiség– 1895 – A Magyar Iskolaegyesület népkaszinók a

népkonyhák helyiségeiben felolvasások, előadások otthona

• Háztartási tanfolyamok– 1895 – Gyulay Béla – fiatal lányokat a háztartás

vezetésére oktatni (sok munka miatt nem tanulják meg)

– Megvalósulás: nők számára tartott tanfolyamok vasárnap délutánonként

(Gyulai, 1891)

Köszönjük a figyelmet!

Felhasznált irodalomBajusz Klára – Filó Csilla – Németh Balázs (2004): A

magyar felnőttoktatás története a XX. század közepéig, Pécs, TTK FEEFI, 97-106. p.

Endrefi Istvánné (Utolsó módosítás: 2010.08.27): Gondolatok a magyarországi analfabetizmus történetéből, MaÍrt, URL: http://www.mairt.hu/cikkgond.htm Utolsó letöltés: 2010.09.20.

Gyulay Béla (1891): A felnőttek oktatása és a Budapesti Népoktatási kör története (reprint) Budapest

Novák József (1986): A magyar népművelés története I. 1772-1919, Budapest, ELTE BTK, 79-90. p.

Felhasznált irodalom

Pesti Népoktatási Kör (1871): A „Pesti Népoktatási Kör” alapszabályai, Pest

Pesti Népoktatási Kör (1916): Kivonatos jelentés az Országos Népoktatási Kör negyvenhat esztendős tevékenységéről 1870-1916, Budapest, Róvó, 7 p.

Tar Károly (1978): A magyar népművelés története, Budapest, KLTE Bölcsészettudományi Kar, 257 p.