› docs › poszt.szovjet.füzetek.21..pdf · vita az új orosz történeti koncepcióróltartalom...

Vita az új orosz történeti koncepcióról

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

Sorozatszerkesztõ:KRAUSZ TAMÁS,SZVÁK GYULA

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

Vita az új orosz történeti koncepciórólSZERKESZTETTE: SZVÁK GYULA

RUSSICA PANNONICANA

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

A kötet a Magyar�Orosz Történész VegyesbizottságMagyar Tagozata 2013. augusztus 29-én és 2014. április 24-én

tartott vitaüléseinek anyagát tartalmazza

© Szvák Gyula editor, 2014© Russica Pannonicana, 2014

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

TARTALOM

Szvák GyulaVita a történelemrõl (Oroszországban) 7Szili SándorVélemény az orosz történelmet bemutató, az OroszországiFöderáció alap- és középfokú tanintézeteinek szánt, új tankönyvi és metodikai koncepcióval kapcsolatban 15Filippov SzergejAz orosz történelemtankönyvek új �Szabványáról� 38Gyóni GáborVélemény a �Standard�-ról 47Gebei SándorA �Standard� problémái 52Makai JánosMegjegyzések a történelmi-kulturális �Standard� tervezetéhez és végsõ változatához 55Sashalmi EndreNéhány megjegyzés a �Standard�-ról 66Varga BeátaVélemény a �Standard�-ról 72

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

Bebesi György�Orosz standard�. Néhány gondolat az Oroszországi Történelmi Társaság oktatási standardjáról 75 Kurunczi JenõMegjegyzések a �Standard�-hoz 82 Krausz Tamás Megjegyzések a �Standard� periodizációs megfontolásaihoz 84

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

SZVÁK GYULA

Vita a történelemrõl (Oroszországban)

Oroszországban már másfél éve nagy vita dúl az orosztörténelemrõl, azok után, hogy Vlagyimir Putyin 2013februárjában utasítást adott az egységes történelemtan-könyv létrehozására. Az (újra)megalakított Oroszor-szági Történelmi Társaság (elnöke az a Szergej Naris-kin, aki az Állami Duma elnöke is) égisze alatt létreho-zott szakmai munkacsoport elõször egy listát készítettaz orosz történelem vitatott kérdéseirõl (Az orosz tör-ténelem vitás kérdései, oroszvilag.hu, 2013. június 11.),majd kiadott egy munkaanyagot az oktatási �Stan-dard�-ról is.

Ez utóbbi azért fontos, mert világos képet ad azorosz állam mint megrendelõ szándékairól, egyszers-mind a tudományos közösség megfelelési hajlandósá-gának fokáról, egy �egységes� történetszemlélet lehe-tõségeirõl. Ha jól sül el, akkor európai jelentõségreemelkedik, hiszen a rendszerváltás utáni korszakbanvégre megtalálja a maga legitimációs ideológiáját. Detanulságos azért is a magyar olvasó számára, mert akelet-európai térségben (de mondhatnánk eurázsiait is)az utóbbi idõben kétségtelen az érdeklõdés egymás tel-

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

jesítménye iránt, és a hatalom szempontjából mûködnilátszó recepteket szívesen kölcsönzik az államok egy-mástól.

Az elaborátum elvi bevezetõjében egy sor konkrétszemléleti útmutatást tartalmaz. Csupán felsorolássze-rûen:

1. A patriotizmus, az állampolgáriság és a nemzetekközötti tolerancia.

2. A hibákat is feltáró hazafias eszmeiség, amelynekalapján ki kell alakítani �az összoroszországi állampol-gári identitást�.

3. Lényeges az állampolgári aktivitás, a civil társa-dalom történelmi bemutatása, de mindenfajta �extré-mizmus� (terror, sovinizmus, messianizmus ) nélkül.

4. A katonai sikerek a hazafias nevelés fontos részétképezik, de idetartozik az �oroszországi szocium� ki-alakulása és elterjedése is.

5. Oroszország a világtörténelmi folyamat része.�Nagy ország nagy múlttal rendelkezõ állampolgáraivagyunk.� �Alá kell húzni, hogy az Oroszországi Biro-dalom pozitív jelentõségû volt a benne élõ népek szá-mára.� Nem kell elhallgatni a múltbéli tragédiákat sem,ám a lényeg, hogy ezeket Oroszország mindig leküz-dötte.

6. A kultúra anyagának bõvítése, fõként a minden-napok kultúrájának bemutatása segítségével.

7. �A különféle vallások, elsõsorban a pravoszláv

Szvák Gyula 8

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

történetének rendszerszerûen kell szerepelnie a tan-könyvekben, és át kell itassa azok teljes tartalmát.�

8. A forradalmak, polgárháborúk nem összeesküvé-sek eredményei, hanem objektív történelmi érdekellen-tétek hívták azokat életre.

A �Standard� a továbbiakban hét nagy periódusrabontja az orosz történelmet, kismértékben eltérve azeddigi periodizációktól. Külön, �egyenértékû� periódusa Kijevi Rusz egészen a 15. század legvégéig, a 16�17.,a 18., valamint az egész 19. század (beleértve még a 20.század elejét is). A legváratlanabb a 20. század három,szintén azonos �értékû� szakaszra bontása: 1917�45;1945�85; 1985�2012. Szembeszökõ tehát a �hosszú�19. század viszonylagos szakaszolatlansága, valamint aközelmúlt történetének hangsúlyos interpretálási igé-nye (miközben a putyini periódusról gyakorlatilag egyszó sem olvasható a kifejtõ részben).

A �Történeti-kulturális standard�-nak elnevezettmunkaanyag elsõ olvasata alapján is megfogalmazhatóvolt néhány általános érvényû észrevétel.

Jól érzékelhetõen itt nem egy defenzív, de sokkal in-kább offenzív szemléletû tankönyvcsalád készül, ame-lyen végigvonul Oroszország nagysága, történelmi (vi-lágtörténelmi) teljesítménye.

Mindez a folytonosság történetszemléleti kereteinbelül, ahol a szovjet rendszernek sem vitatják történel-mi szerepét, sõt hangsúlyozzák �utolérõ� fejlõdésének,a �sztálini szocializmus� modernizációjának eredmé-

Vita a történelemrõl (Oroszországban) 9

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

nyeit (miközben ebben a sillabuszban Lenin történelmiteljesítményérõl nem esik szó), amelynek mintegycsúcspontja a nagy honvédõ háború egyetemes emberijelentõségû sikere.

Ebbõl a logikából természetesen következik, hogy aSzovjetunió 1960�70-es évekbeli története az addigiorosz történelem legkiemelkedõbb periódusa. Ehhezkétség kívül hozzájárul egyfajta mennyiségi szemlélet,amely az orosz/szovjet birodalom kiterjedése, nagysá-ga felõl hajlamos annak sikerességét is nézni.

Nagyon hangsúlyos az integrálási szándék. Azanyagban visszatérõen ismétlõdik a birodalom minden-kori egységének gondolata, amelynek célja a mai kor-osztályok ezen alapuló identitástudatának kifejlesztése,erõsítése, az �oroszországi szocium� alapkategóriáváemelése � amellett, hogy a másság iránti befogadásranevelés is hangot kap.

A káoszt legyûrõ és az egységet biztosító rendte-remtés záloga mindenkor az erõs központi hatalom �még a 16�17. századi autokratikus formájában is.

Nem titkoltan, miden paradoxialitása ellenére is, eb-ben a folyamatban a pravoszláv egyház történelmi te-vékenységének cementezõ szerep adatik.

Az ún. �orosz sajátosságok�, a �sajátos orosz út�problémaköre ellentmondásosan, nem koherens módoninterpretálódik a szövegben. A 16�17. század esetében�az önelvûség� objektív adottságként manifesztálódik,míg I. Pétertõl kezdve az orosz/szovjet történelem egysajátos, a Nyugatot beérni/leelõzni hivatott állandó elõ-

Szvák Gyula 10

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

rerohanások és visszatáncolások soraként íródik le,aminek nem világosan kifejtettek az egyetemes törté-neti törvényszerûségei és hazai történeti specifikumai,illetve ezek szimbiotikus viszonya.

Sajátos módon � a külön publikált �vitás kérdések�tükrében � a �Standard�-nak nem a diszkusszív jellegedomborodik ki, ami részint érthetõ egy iskolai tan-anyag esetén, ám ellentmond a deklarált szándéknak �és a megélt történelem ellentmondásainak.

Az új orosz történelemtankönyvek számára írt �Tör-téneti-kulturális standard� szövege rendkívül széles kö-rû szakmai és társadalmi vita után �A hazai történelemúj oktatási és metodikai komplexumának koncepciója�címmel került az orosz elnök asztalára 2013 végén.S bár a szöveget számos ponton javították, módosítot-ták (például teljesen megváltoztatták a szovjet korszakperiodizációját), továbbra is megmaradt a tradicionálisorosz történetszemlélettõl számos ponton eltérõ, meto-dikai szempontból több újítást javasló, míg metodoló-giailag egy sikeres Oroszország képét kínáló szakmaisorvezetõnek.

Az Alekszandr Csubarjan akadémikus által vezetettmunkacsoport (amelyben oroszlánrészt vállalt a JurijPetrov által igazgatott OTA Oroszország TörténetiIntézete) anyaga, azonban ezt követõen is a viták ke-reszttüzében áll. Nyílt ülésen foglalkozott vele példáulaz Oroszországi Duma Oktatási Bizottsága, és cikk-sorozatot, valamint vitát szentelt neki a hatalom közeli�Sztratyegija Rosszii� c. folyóirat. Ami különösen an-


VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

nak fényében emelkedik jelentõségre, hogy a Vla-gyimir Megyinszkij által vezetett Kulturális Miniszté-rium áprilisban megküldte az elnöki adminisztrációnak�Az állami kultúrpolitika alapjai� címû hasonló igényûmunkaanyagát. Ez a �Történeti standard�-tól homlok-egyenest ellenkezõ történelemfelfogáson nyugszik:szellemileg rokon a 19. századi ún. �uvarovi szenthá-romság� (pravoszlávia, autokrácia, népiség) eszméjével.[A lényege, hogy Oroszországot � egyebek között �Danyilevszkij nyomán a �bûnös� Nyugattól teljesen el-térõ civilizációként tételezi, és meghirdeti a harcot a�másság� (pl. a multikulturalizmus) minden megnyil-vánulása ellen.]

Az orosz történészszakma és közösség viszont meg-lepõ pluralizmusával és vitakészségével tûnik ki. Lát-hatóan nehezen megy egy egységes történelemszem-lélet elfogadtatása, így a hatalom is meglehetõsen óva-tosan kezeli a kérdést. Az új történelemtankönyvi kon-cepció ugyanis egy gyakorlatilag minden szakmabeliáltal elfogadott kompromisszumként, konszenzuálismódon került az elnök asztalára, amely számos követ-kezetlensége és régi beidegzõdése ellenére egy alap-vetõen �nyugatos�, az európai értékeket zsinórmértékülhasználó, az orosz történelmet az európai történelem-ben elhelyezõ történelemfelfogáson nyugszik.

A vitákban körvonalazódni látszik, hogy nemhogyaz egységes �állami� történelemszemlélet �gründo-lása�, de még az egységes történelemtankönyv-családlétrehozása is a szakma ellenállásába ütközik. Komo-

Szvák Gyula 12

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

lyan fel sem merül a történészcéhen belül, hogy az el-fogadott �történeti sorvezetõ� a szükséges szakmaiminimum rögzítésén kívül bármiben is korlátozza a tu-domány véleménynyilvánítási szabadságát, vagy a tanármeghatározó szerepét az ismeretátadási folyamatban.Akadnak persze olyanok � jellemzõen a feltörekvõ ge-nerációból �, akik valamiféle � tételesen nem dekla-rált � hatalmi elvárásnak megfelelni akarván alaposantúllõnek a célon. Mint pl. egy Bagdaszarjan névre hall-gató történész a moszkvai �szerviz� egyetemrõl, aki lé-nyegében keresztes háborút hirdet az, úgymond, túl-súlyban lévõ liberális felfogás ellen, táblázatokba fog-lalva a �helyes� és �helytelen� véleményeket, és végsõmegoldásként az �ellenálló� akadémiai és felsõoktatásistruktúra új káderekkel és intézményekkel való felcse-rélését sürgeti.

Az oroszországi diszkusszió nem tanulság nélküli amagyar történettudomány számára sem. Önmagábanvéve már az is elõnyösen különbözteti meg az oroszvitát, hogy egyáltalán sor került rá, a hatalom láthatólagkonszenzusra törekszik, és ambicionálja, hogy a reméltideológiai legitimáció szakmai alapokon konstruálód-jék, ezen közben az akadémiai tudományosság képvi-selõit nem kiszorítani, hanem integrálni akarja ebben afolyamatban. Nálunk a történészek nem vitáznak, hall-gatnak, kevés kivételtõl eltekintve némaságukkal legi-timálják az erõszakolt történelemátírási kísérleteket, ahatalmat kiszolgáló párhuzamos �tudományos� infra-struktúra kiépítését, a történelemnek az aktuálpolitika


VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

szolgálatába állítását, a történet emlékezetpolitikávádegradálását. Az egységes történelemkönyv problémá-ja is más technikákkal látszik itthon megoldódni, végsõsoron állampiaci, gazdaságon kívüli eszközökkel,amely végeredményében illuzórikussá teszi a történe-lemnek a maga bonyolultságában, ellentmondásossá-gában, alternatíváiban: tehát pluralisztikusan történõmegjelenítését és oktatását.

Furcsa ezt leírni: ma az orosz történészszakma bát-rabb és elszántabb szakmai értékei megvédésében,mint a miénk, és az orosz hatalom a maga módján eztakceptálja is azzal, hogy nem ragaszkodik az erõszakosmegoldásokhoz. Persze, attól még a múlt meghódítá-sáért vívott harc rendületlenül folyik.

A Magyar�Orosz Történész Vegyesbizottság MagyarTagozata két ízben is, 2013. augusztus 29-én és 2014.április 24-én megvitatta a �Standard�-ot. A Magyar Ta-gozat elnöke, Szvák Gyula fenti ismertetésén kívül atovábbi, késõbb írásban megküldött vélemények hang-zottak el.

Szvák Gyula 14

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

SZILI SÁNDOR

Vélemény az orosz történelmet bemutató, az Oroszországi Föderáció

alap- és középfokú tanintézeteinek szánt, új tankönyvi és metodikai

koncepcióval kapcsolatban

BEVEZETÕ RÉSZTájékoztató feljegyzés (Ïîÿñíèòåëüíàÿ çàïèñêà)

A �Honi történelem [oktatását elõsegíteni hivatott] újtankönyvi és metodikai komplexum koncepciója� cí-met viselõ, de e terjengõs elnevezés helyett általábancsak �Történelmi Standard�-nak (Èñòîðè÷åñêèéñòàíäàðò) hívott, 2014 tavaszán Moszkvában a kijelöltmunkacsoport által megjelentetett, 80 oldalas doku-mentum bevezetõ szakasza egy �Tájékoztató feljegy-zés�-sel kezdõdik, amely a �Standard� megalkotásánakszükségességét szemérmesen az �egyetemes történet-tudomány fejlõdésével� indokolja, holott annak létre-hozása a marxista�leninista szovjet történelemszemlé-let helyébe lépõ, sokszínû, ellentmondásos, idõnkéntazonban a korábbi dogmatikus kliséket is átörökítõoroszországi történettanítási gyakorlat meghaladása ér-

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

dekében, politikai és ideológiai okokból vált aktuálisfeladattá. Bevallott célja, hogy a legkorszerûbb tudo-mányos eredményekre alapozva elvi jelentõségû érté-kelését nyújtsa a kulcsfontosságú eseményeknek, meg-teremtve ezzel az oroszországi történelemtanítás álla-milag szankcionált, egységes koncepcionális keretét,amelyen belül maradva engedélyezett csupán értelmez-ni és oktatni a föderációt alkotó népek közös múltjátmegvilágító ismereteket. E kereten belüli szellemi mezõta dokumentum �egységes kulturális-történelmi térnek�(åäèíîå êóëüòóðíî-èñòîðè÷åñîå ïðîñòðàíñòâî) neve-zi. A koncepció megvalósítása nemcsak tankönyvek ésmódszertani segédkönyvek megírását, de azokhoz kap-csolódó, egységes szemléletû tudományos ismeretter-jesztõ internetes felület létrehozását is elvárja. A �Stan-dard�-tól eltérõ interpretációk lehetõségét a dokumen-tum csak a tudományos kutatás és a felsõoktatás szá-mára hagyja meg. Az orosz történelem vitatott prob-lémáit, amelyek esetében egymást kölcsönösen kizárókoncepciók vannak forgalomban, �nehéz kérdések�tárgyszó alatt, a dokumentum végén sorolja fel. Ezekoktatásának megoldásához �tematikus modulok� elké-szítését javasolja, amit vagy úgy lehet érteni, hogy amodulok közül a tanár fogja kiválasztani és a tananyag-ba illeszteni az általa preferált változatot, vagy úgy,hogy bemutatja az alternatívákat, és a diákra bízza aválasztást. Az anyag a �Standard� feladatai között em-líti, hogy beleágyazza az orosz történelmet � mint a vi-lágtörténelem �elválaszthatatlan� részét � az egyetemes

Szili Sándor16

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

folyamatokba és �szinkronizálja� velük. Ez utóbbi kétkövetelmény annak igényével lép fel, hogy a tanköny-vek mellõzzék az orosz sajátszerûséget eredendõnek te-kintõ autonóm �kulturális-történeti típusok� (NyikolajDanyilevszkij), az egymástól függetlenül fejlõdõ �kul-túrkörök� (Oswald Spengler) és a �passzionaritás� el-vén alapuló etnogenezis (Lev Gumiljov) történetfilozó-fiai koncepcióit, melyek nagy népszerûségnek örven-denek a posztszovjet közgondolkodásban mint a mar-xizmus�leninizmus potenciális helyettesítésére alkal-mas civilizációs elméletek. Az orosz és az egyetemestörténelem �szinkronizálása� nem az egyidejû minõsé-gi megfeleltetés igényének bejelentése, hanem azon el-várás megfogalmazása, hogy a leendõ szerzõk helyez-zék el az oroszországi jelenségeket a korabeli egyete-mes történelem kontextusában, mutassanak rá az elté-résekre, a hasonlóságokra, vagy épp az azonosságokra.(A �szinkronizálás� fogalmát a szöveg a �Többszintûelképzelés a történelemrõl� c. fejezetben magyarázzameg!) Az egységes szemléletû történelemoktatás meg-teremtése legitim törekvés egy kormányzat részérõl,mindazonáltal aligha valósítható meg szelektív, diszk-riminatív és represszív kultúrpolitika nélkül egy defacto birodalomban, ahol ráadásul a hódító és meghódí-tott népek a társadalmi modernizáció, valamint a nem-zeti fejlõdés különbözõ stádiumait járva élnek együtt.Elég csupán az orosz, illetve a tatár és a kaukázusi nép-csoportok közötti véres háborúk máig ható következ-ményeire utalni. A Putyin által tervezett Eurázsiai

Vélemény� 17

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

Uniónak a külsõ környezet kihívásaival szembenszilárdan ellenálló belsõ kohézióval kell rendelkeznie.A tudatformálásban láthatóan nagy szerepet szánnak atörténelem oktatásának. A jelenben sikeres népek nem,vagy csak kevéssé foglalkoznak a múltjukkal, míg aproblémákkal küszködõ nemzetek hajlamosak a mí-toszteremtésre. Nagyon pozitív törekvésnek tartom a�nehéz kérdések� megválaszolását a fakultatívan vá-lasztható modulok segítségével vagy az alternatívákegyüttes bemutatásával.

Alaptézisek (Îñíîâíûå ïîëîæåíèÿ)A fent jelzett aktuálpolitikai indíttatásra vonatkozik adokumentum �Alaptézisek� c. következõ részének elsõtétele, amennyiben egyfajta �társadalmi szerzõdés�jelentõségével ruházza fel a �Standard�-ot, ami gondo-san �mérlegelt nézõpontot ajánl a vitás kérdések� felol-dására. A továbbiakban az anyag leszögezi: �E megkö-zelítés elõirányozza az értékelés és az ítéletalkotás plu-ralizmusának megõrzését.� A �civil társadalom�, a�szolidaritás� és a �tolerancia� mint báziselvek jelen-nek meg. A dokumentum szerint a �Standard� kidolgo-zása az Oroszországi Föderáció alkotmányán nyugszik,amely egy demokratikus, köztársasági berendezkedésûjogállam, ahol �az ember és a szabadságjogai alkotjáka legmagasabb rendû értéket�. Félõ, hogy amilyen tá-volságra vannak az itt rögzített deklarációk a maioroszországi valóságtól, oly messze kerülhetnek a ter-

Szili Sándor18

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

vezett történelemtankönyvekben alkalmazandó megol-dások a �Standard�-ban fölhalmozott kívánalmaktól.

Oroszország történelme a történelmi kurzusok rendszerében: oktatási és nevelési potenciál (Èñòîðèÿ Ðîññèè â ñèñòåìå êóðñîâ èñòîðèè:

îáðàçîâàòåëüíûé è âîñïèòàòåëüíûé ïîòåíöèàë)A történelemoktatás nevelési feladatai között a doku-mentum felsorolja

� a fiatalok értékorientációjának kialakítását; � a tanulók hazafias nevelését; � az elemzõképesség fejlesztését;� a megszerzett elméleti tudás gyakorlati alkalmazá-

sának képességét; Többszintû elképzelés a történelemrõl

(Ìíîãîóðîâíåâîå ïðåäñòàâëåíèå èñòîðèè)Megfogalmazódik a kívánalom, hogy a tankönyv szö-vege egyesítse magában az állam, a népei, a régiói és ahelyi közösségei történelmét. Az egyetemes és az orosztörténelem �szinkronizálásának� követelményét ki-bontja: a �sajátszerûség� és az �egyediség� bemutatásaötvözõdjön a világtörténelmi folyamatok megjeleníté-sével, a tankönyv nyújtson bevezetést a komparatiszti-kai alapismeretekbe.

Vélemény� 19

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

A történelem többfaktorú jellege (Ìíîãîàñïåêòíûé õàðàêòåð èñòîðèè)

A készülõ tankönyvekben ne a politikatörténet domi-náljon, hanem optimális arányban keveredjen a gazda-ság, a társadalomtörténet, a közgondolkodás, a minden-napok történelme, az oktatás és a kultúra története, avallás- és a mûvészettörténet releváns tényezõinek be-mutatásával.

Az ember a történelemben (×åëîâåê â èñòîðèè)A politikatörténet rovására a �Standard� széles teretnyújt a hétköznapi élet ábrázolására. Fontos, hogy aszerzõk ne csak a �kiemelkedõ személyiségek�, de azegyszerû emberek gondolkodását, érzelmi motivációitis megismertessék a diákokkal a konkrét történelmi szi-tuációkban. Történeti-kulturológiai megközelítés: a dialógus tere

(Èñòîðèêî-êóëüòóðîëîãè÷åñêèé ïîäõîä:ïðîñòðàíñòâî äèàëîãà)

A különbözõ népek kulturális kapcsolatainak és köl-csönhatásának bemutatása vertikálisan és horizontáli-san, amely célja, hogy a tanulók megismerjék a sok-nemzetiségû hazájuk kulturális örökségét, és képeseklegyenek tolerálni a sajátjuktól eltérõ civilizációs éskulturális értékeket.

Szili Sándor20

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

Általános javaslatok az új orosz történelmi tankönyvekés módszertani segédkönyvek elkészítéséhez (Îáùèå ðåêîìåíäàöèè ê ïîäãîòîâêå íîâûõ

ó÷åáíî-ìåòîäè÷åñêèõ êîìïëåêñîâ ïî îòå÷åñòâåííîéèñòîðèè)

A hazafias nevelést célzó részek kidolgozásakor hang-súlyt kell fektetni a �felszabadító háborúkban tanúsítotttömeges heroizmus� ábrázolására (1812, 1941� 45).A büszkeségre adó okot ne csak a katonai gyõzelmekjelentsék, hanem a nép munkája nyomán elért kima-gasló eredmények is, pl. az eurázsiai térség mûvelés alávétele. Nagyobb helyet kell szentelni a birodalom né-peivel történt együttélés pozitívumainak, aláhúzva,hogy a területeik �Oroszországhoz csatolása és azorosz állam keretei közötti létezése pozitív jelentõségûvolt hazánk népei számára: biztonság a külsõ ellensé-gektõl, a belháborúk és belviszályok megszûnése, gaz-dasági fejlõdés, az oktatás, a mûveltség, az egészség-védelem elterjedése�. Ez utóbbi bõvített mondat tipiku-san a sztálinizmus korában született formula! Nem lettvolna szabad a �Standard� szövegében hagyni, mertcsak részben igaz, ilyen általános megfogalmazásbanazonban semmiképpen sem, viszont provokálja azokata népcsoportokat, amelyek a problémát másként látják(pl. lengyeleket, finneket, baltiakat, krími tatárokat, ka-zanyi tatárokat, adigéket-cserkeszeket, csecseneket, üz-bégeket, zsidókat stb). A tézis így kontraproduktívváválik, nem is beszélve arról, hogy megteremti a lehetõ-

Vélemény� 21

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

ségét a nagyorosz nacionalista interpretációknak. Lehetazonban, hogy kompromisszumként került a szövegbe,cserébe a korábbi toleráns passzusok meghagyásáért.

Az orosz történelemmel kapcsolatos tankönyvi és metodikai komplexum: információs tér

és a megismerés modellje (Ó÷åáíî-ìåòîäè÷åñêèé êîìïëåêñ ïî èñòîðèè Ðîññèè:èíôîðìàöèîííîå ïðîñòðàíñòâî è ïîçíàâàòåëüíàÿ

ìîäåëü)A tankönyv új funkciója, hogy arra késztesse a tanulót,önállóan alkosson véleményt, elemezzen, illetve másforrások alapján is tájékozódjon, ismerje az internetenrendelkezésére álló tájékozódási lehetõségeket. A tan-könyvkomplexum ehhez nyújtson �navigációs� segít-séget. A komplexum részei (papíron és interneten is):tankönyv, szöveggyûjtemény forrásokkal, történeti at-lasz, munkafüzet feladatokkal, olvasókönyv. A tankönyv-ben található leckék (paragrafusok) száma egyharma-dával kevesebb legyen, mint a történelemórák száma,hogy lehetõség nyíljon a kísérõ anyagok használatára aszöveggyûjteménybõl és az internetrõl. A tankönyv-komplexum elemei nem tartalmazhatnak kész válaszo-kat, hogy a diákokat önálló véleményalkotásra kény-szerítsék.

Szili Sándor22

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

A honi történelem tanulmányozásának lépcsõfokai az általános iskolában

(Ñòóïåíè èçó÷åíèÿ îòå÷åñòâåííîé èñòîðèè â îáùåîáðàçîâàòåëüíîé øêîëå)

Áttekinti az új képzési forma szerkezetét. 3�4. osztály:történelmi elbeszélések; 5�10. osztály: az orosz törté-nelem áttekintése lineáris formában; 11. osztály:�Oroszország története a világtörténelem kontextusá-ban� (rendszerszerû összehasonlító elemzés).

I. A RÉGI RUSZTÓL AZ OROSZ ÁLLAMIG

(Îò äðåâíåé Ðóñè ê Ðîññèéñêîìó ãîñóäàðñòâó)A kezdetektõl a 15. század végéig terjedõ idõszakotátfogó elsõ fejezet a szovjet és a posztszovjet tanköny-vek többségében megszokottól eltérõen, abban a szel-lemben mutatja be a Kijevi Rusz fejlõdését, majd a ta-tár hódoltság korát, amely Igor Danyilevszkij errõl aperiódusról kiadott kézikönyvei és Vlagyimir Petruhinmunkásságát jellemzi. Igyekszik rámutatni a sokszí-nûségre és az alternatívákra, elhagyja az osztályharcosszemléletet, nem �egységes� államként tekint a KijeviRuszra, árnyaltan tárgyalja a normannkérdést, amitösszeköt a �rusz� szó átalakuló történeti értelmezésé-vel, jelzi, hogy a korabeli társadalmi berendezkedésrõlviták folynak, megemlékezik a Ruszt alkotó többi (fõ-ként finnugor és török nyelvû) népcsoport szerepérõl, a

Vélemény� 23

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

Kijevi Rusz széthullása után keletkezett utódállamokata saját érdekeik szerint politizáló önálló fejedelemsé-geknek tekinti, miközben rámutat, hogy fennmaradtközöttük a konfesszionális összetartozás tudata és a kö-zös kulturális hagyomány, problémává emeli Alek-szandr Nyevszkij viszonyát az Arany Hordához, csök-kenti a német lovagrendek elleni küzdelem jelentõségétaz orosz történelemben, a litván és a mongol hódításkapcsán elsõsorban azok politikai következményeithangsúlyozza a keleti szlávok (a késõbbi oroszok, uk-ránok, beloruszok) hatalmi intézményeinek és mentali-tásának fejlõdésében (korporatív jogok kontra despo-tizmus), megemlíti Tver és Moszkva küzdelmét azÉszakkelet-Rusz feletti hegemóniáért, számba veszi alegfontosabb egyháztörténeti eseményeket, különösenazokat, amelyeknek meghatározó befolyása volt a ke-resztények közötti kiválasztottsággal kapcsolatos álla-mi ideológia, a nagyfejedelmi hatalom szakralizálásaés a leendõ autokrácia kialakulásában.

II. OROSZORSZÁG A 16�17. SZÁZADBAN:

A NAGYFEJEDELEMSÉGTÕL A CÁRSÁGIG (Ðîññèÿ â XVI � XVII âåêàõ: îò âåëèêîãî ê

íÿæåñòâà ê öàðñòâó)A második fejezet hagyományosan a 16 �17. századotfogja át, amely önálló és lezárt fejlõdési paradigma az

Szili Sándor24

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

orosz történelemben. E korszak legfõbb fejlõdési vek-torának a �Standard� az �egységes [soknemzetiségû]orosz állam� (åäèíîå ðîññèéñêîå ãîñóäàðñòâî) létre-jöttét tekinti, amely kifejezés szerintem nem helytálló,és önmagában egy historiográfiai toposz. Arra utal,hogy az etnikai orosz területeket egyetlen koronás fõhatalma alatt egyesítették (erõszakkal). A �ðóññêèé�helyett a �ðîññèéñêèé� fogalommal operálva azt isjelzi, hogy a korszak végére kialakult a Csendes-óceá-nig terjedõ, soknemzetiségû, eurázsiai birodalom. Hacsak ezt a szemantikát vennénk alapul, akkor a�åäèíûé� (egységes) helyett az �îáúåäèí¸ííûé�(egyesített) és a �ðàñøèðåííûé� (kiszélesített, kibõ-vített) kifejezéseket kellene használnunk, mivel a�åäèíûé� szó szemantikai mezeje implikálja a �köz-igazgatásilag egységes állam� kiegészítõ jelentésár-nyalatot is, amirõl azonban a �Standard� további szö-vege szerint sem beszélhetünk. A �åäèíûé� szóhasználata tehát részben a historiográfiai hagyomány-nak tett engedménnyel magyarázható, részben és fõ-ként azzal, hogy a megrendelõ államhatalom nem tár-sadalomtörténeti, hanem államközpontú történelemtan-könyvet akart. Ez korábban is így volt, és most is ígyvan, mivel az Oroszországi Föderációban együtt élõnépek közös történelmének bemutatása a kitûzött cél.Ennek megfelelõen az elsõdleges rendezõelv a külvi-lágtól elválasztó országhatáron belülre kerülõ területekbõvülése és az állam joghatóságának gyakorlása. Új atankönyvszerzõk értékelésében, hogy IV. Iván uralko-

Vélemény� 25

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

dását �despotikus jellegûnek� minõsítik, a �zavarosidõszakot� pedig az 1991 után kialakult szokásoknakmegfelelõen az orosz történelem elsõ polgárháborúja-ként írják le � helyesen. Ez utóbbit ábrázolva az egész-séges mértékig visszafogják a külsõ intervenció szere-pének megítélését. Szakítanak a jobbágyság kialakulá-sával kapcsolatos sztálinista dogmával, és leszögezik,hogy Oroszországban a 16. század végétõl � kezdetbencsak ad hoc, egyedi rendeletek hatására � formálódott ajobbágyság intézménye, és mindössze az 1649-es tör-vénykönyvben kodifikálódott mint rendszer. Hiányo-lom az �orosz kiválasztottság� és �egyediség� egészkorszakot átható vallási, kulturális és politikai síkonjelentkezõ öndefiníciójának megjelenítését, valamintannak kiemelését, hogy az egész paradigma a 17. szá-zad második felében minden tekintetben túlélte önma-gát, és teljességgel kimerítette a benne rejlõ fejlõdésilehetõségeket. (A tankönyv pusztán 17. század végi�katonai-mûszaki elmaradásról� beszél a fejlett európaiállamokhoz képest, mint ami kikényszerítette a péterireformokat.)

Két elvi állásponttal kategorikusan nem értek egyet.Az elsõ az ázsiai hódítások jellegének, a második aBaltikum birtoklása jelentõségének értékelése.

Általános és középiskolákban teljes mértékben elfo-gadható, ha a szibériai orosz elõrenyomulást � fõként,de nem kizárólagosan, miként azt a �Standard� teszi ��földrajzi felfedezések�-ként írjuk le. Az is elfogadha-tó, hogy ennek során nem az alávetés véres esemé-

Szili Sándor26

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

nyeire és a bennszülöttek pacifikálására helyezõdik ahangsúly, annál is inkább, mert az õslakosok többsé-gükben maguktól hódoltak meg a jóval erõsebb jöve-vényeknek. (Igaz, nem gondolták örökké tartónak afehérek hatalmát!) Az interetnikai béke megõrzéséneknem kedvezne, ha a maga naturális valóságában mutat-nák be a 17. századi szibériai viszonyokat. Mind-azonáltal jelezni illene, hogy az észak-ázsiai hódításvalós és kinyilvánított célja a 18. század elsõ negyedéigaz adófizetõk lélekszámának folyamatos gyarapításavolt a prémadóval sújtott õslakosság körébõl, és hogyaz emígyen szerzett szõrme (fõként coboly) Oroszor-szág elsõ számú exportcikkévé vált a 17. században. AzAmur-vidéken az orosz alattvalók közül elõször por-tyázó Vaszilij Pojarkov és Jerofej Habarov � akiket a�Standard� név szerint is említ � szabályosan kiirtottákaz ott talált bennszülött csoportokat, ami felett a tanköny-vek általában könnyedén átsiklanak, mert az amuriorosz jelenlét kezdetének rögzítése szükséges a Kíná-val fennálló történelemértelmezési polémiához. Tanul-ságos lesz látni, hogy az elkészülõ tankönyvek mikéntoldják majd meg ezt a problémát!

A Baltikum esetében a �Standard� korrektül leszö-gezi, hogy a polgárháborús években elvesztett balti-tengeri (szûk) kijáratot Oroszország nem tudta vissza-szerezni a 17. század végéig. Majd így folytatja: �el-vágva maradt az óceánokon [átívelõ] kereskedelmi út-vonalaktól, ami nem tette lehetõvé az ország számára,hogy a fejlõdése azonos mederben haladjon a korszak

Vélemény� 27

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

tengeri nagyhatalmaival�. Jegyezzük meg egyfelõl,hogy Oroszország a 16. század folyamán sem tudottnagyobb volumenben bekapcsolódni a balti-tengeri ke-reskedelembe, pedig rendelkezett balti-tengeri kikötõ-vel, mivel a tõkehiány, a hajóépítési eljárások, a cárok-tól kapott angol és a holland monopólium, valamint anavigálási szokások (csak a tengerpart mentén) ezt nemtették lehetõvé az orosz kupecek számára. Másfelõlmilyen �óceáni� kereskedelmi útvonalakhoz csatlakoz-hatott volna Oroszország? Csak a csendes-óceánihoz,ha képes lett volna infrastrukturálisan biztosítani ennekfeltételeit a Távol-Keleten. De nem tudta! Még a maiorosz állam sem képes érdemi részvételre a csendes-óceáni térség (Asian-Pacific) nemzetközi kereskedelmiegyüttmûködésében, és az Európai Uniótól történõelfordulása nyomán csak a közelmúltban kezdett belekiemelt jelentõségû fejlesztésekbe a Távol-Keleten,hogy megteremtse az elõfeltételeit egy leendõ mélyebbkooperációnak.

Az elsõ fejezethez képest a második fejezet szemlé-letmódja kiegyensúlyozatlanabb, amennyiben egyszer-re tartalmaz progresszív és retrográd elemeket. Ez an-nak tudható be, hogy a 16 �17. század a mai orosz ál-lam történelmi kialakulásának elsõ korszaka, így bizo-nyos folyamatok értékelése napjainkig ható politikaijelentõséggel bír.

Szili Sándor28

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

III. OROSZORSZÁG A 17. VÉGÉN ÉS A 18.

SZÁZADBAN: A CÁRSÁGTÓL A BIRODALOMIG(Ðîññèÿ â êîíöå XVII � XVIII âåêàõ: îò öàðñòâà

ê èìïåðèè)A harmadik fejezet a 18. század fejlõdését mutatja be.I. Péter átalakításait az egyik �döntõ fontosságú mo-mentumnak� minõsíti az orosz állam történetében, ajelentõségüket pozitívan értékeli. (Az eltérõ interpretá-ciók számára meghagyja a tematikus modul elkészíté-sének lehetõségét.) Az egész korszak középpontjába afolyamatos reformokon keresztül megvalósított �mo-dernizációt�, az abszolút monarchia kiépülését és a�nagyhatalmi státusz� megszerzését helyezi. Ez utóbbikapcsán �történelmi feladatnak� minõsíti a Kijevi Ruszterületeinek visszafoglalását (a lengyel�litván államfelosztását), valamint a fekete-tengeri kijárat megszer-zését Törökországtól és a Krími Kánságtól. Kiemeli anemesség jogainak bõvítését és vele párhuzamosan ajobbágyság kiszolgáltatottságának növekedését. Nagyteret szentel a kulturális, tudományos, mûvészeti és azipari fejlõdés bemutatásának, beszél a nemzetiségpoli-tikáról. A korábbi tankönyvektõl eltérõen az I. Péteruralkodását követõ periódust nem stagnálásnak vagyhanyatlásnak láttatja, hanem szüntelen fejlõdésnek, en-nek megfelelõen a hangsúlyt nem a �nemesség arany-kora� szociális igazságtalanságainak ábrázolására fek-teti, hanem a gazdasági, politikai és a szellemi javak

Vélemény� 29

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

gyarapítása terén elért eredményekre, a felvilágosodásés a szekularizálódás térhódítására. Gyökeresen szakítazzal a gyakorlattal, hogy idegen kegyencek játékszere-ként mutassa be a cári (császári) udvart, amivel szem-ben az elnyomott orosz nép � szövetségben a birodalomtöbbi etnikumával � értékteremtõ küzdelmet folytat.

IV. AZ OROSZ BIRODALOM A 19. SZÁZADBAN

ÉS A 20. SZÁZAD ELEJÉN (Ðîññèéñêàÿ èìïåðèÿ â XIX � íà÷àëå XX ââ.)

A fejezet elé fûzött általános áttekintés megállapítja,hogy 1812 után Oroszország a nemzetközi színtéregyik vezetõ szereplõje lett (ennek értékeléséhez nemnyújt segítséget), az egész korszakra nézve azonban azoroszországi társadalmi folyamatok elemzését állítjaközéppontba, amelyben korszerû, kiegyensúlyozottmegközelítést javasol. Az autokrácia politikai rendsze-re és egyes premodern társadalmi intézmények konzer-válódása mellett a birodalom iparosodott, modernizáló-dott, megjelentek a jogállami keretek és kifejlõdött acivil társadalom. A legfontosabb belsõ korszakhatárráaz 1861-es jobbágyfelszabadítást nyilvánítja. Az érté-kelést orientáló bevezetõ nem emlékezik meg a kauká-zusi háború és Közép-Ázsia elfoglalásáról sem, ame-lyek Szibéria inkorporálásával ellentétben, klasszikusgyarmatosító hódítások voltak, ahol a cári hadsereg ke-

Szili Sándor30

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

gyetlenül viselkedett, s ha szükséges volt, egész falva-kat semmisített meg (pl. csecseneket) és népcsoporto-kat telepített ki a szülõföldjérõl (pl. az adigéket, akiktörténelmi hazájában rendezték meg a 2014-es téliolimpiát Szocsiban és környékén). Mivel a Kaukázusés Közép-Ázsia bekebelezése szerepel a kifejtendõ té-makörök között, a leendõ tankönyvszerzõk szabad ke-zet kaptak ezek interpretálásában. Ugyanez vonatkozikOroszország nemzetközi szerepvállalására Finnország-nak és Besszarábiának a birodalomhoz csatolásában, azeurópai forradalmak és a lengyel felkelések elfojtásá-ban, befolyási övezet és területek szerzésére Kína rová-sára, Szahalin megkaparintására, a brit�orosz meg-egyezésre Afganisztán ütközõ állami státuszáról és aPamír hegység felosztásáról, a titkos orosz�japán meg-állapodásra Mongólia cári protektorátusáról. Úgy tû-nik, hogy a nagyhatalmi státusz önmagában értékhor-dozó kategória a �Standard� e fejezetének szerzõi szá-mára, s a vele együtt járó negatívumokra nem kívánnakhangsúlyt fektetni. Oroszország nem lehet �a népekbörtöne�, sem �Európa csendõre�! Nincs szükség ön-ostorozásra, ha ugyanezt a geopolitikai riválisok (USA,Kína, Nagy-Britannia, Franciaország) sem teszik meg.Pedagógiai szempontból nem használ az interetnikaikohézió és a nemzeti önbecsülés kialakításának.

Vélemény� 31

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

V. OROSZORSZÁG A �NAGY

MEGRÁZKÓDTATÁSOK� ÉVEIBEN. 1914�1921(Ðîññèÿ â ãîäû âåëèêèõ ïîòðÿñåíèé. 1914�1921 ãã.)

Egyetlen megjegyzésem, hogy a felvezetés olyan, minta brezsnyevi években kitalált �világforradalmi folya-mat� variánsa, ami arra hivatott, hogy az októberi for-radalmat és a nyomában bekövetkezõ szovjet berendez-kedést egy általános világjelenség alkotóelemeként ésne egyedi jelenségként mutassa be. (Pl. �Az I. világhá-ború egyik következménye, amely többek közt Szov-jet-Oroszországban is megnyilvánult az 1920�30-asévekben, a gazdaság militarizálása, az állami szabályo-zás erõsödése, diktatórikus rezsimek hatalomra kerü-lése lett.� �Mindenfelé (!), nem csak Oroszországban,a lakosság elnyomorodásának, a régi hatalmi intézmé-nyek és értékek válságának kíséretében� megfigyel-hetõ volt a társadalmi hangulat éles radikalizálódása.Népszerûvé váltak a világ kommunista alapon történõátalakításának eszméi.�) Úgy tûnik, mint ha a szerzõkmentegetõzésként helyeznék bele a bolsevik hatalomát-vételt egy nem létezõ egyetemes trendbe. A világforra-dalom azonban a Komintern 1920-as évek végén tettmegállapítása szerint is elmaradt.

Szili Sándor32

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

VI. A SZOVJETUNIÓ AZ 1920�1930-AS ÉVEKBEN

(Ñîâåòñêèé Ñîþç â 1920�1930-å ãã.)Két megjegyzésem van. Az elsõ, hogy az 1930-as évekerõltetett iparosításával összefüggésben arra hivatkoz-ni, hogy a vele kapcsolatos hadiipari fejlesztések meg-alapozták az 1945-ös gyõzelmet, szándékos túlzás, amelylegitimálni igyekszik a sztálini politikát. A második,hogy a felvezetés értékítélet nélkül hagyja a Molotov�Ribbentrop-paktum megkötését, az ezt követõ szovjetannexiókat és a �katyni tragédiát�. Az utóbbi említéseviszont önmagában is óriási pozitívum.

VII. A NAGY HONVÉDÕ HÁBORÚ. 1941�1945 (Âåëèêàÿ Îòå÷åñòâåííàÿ âîéíà. 1941�1945 ãã.)

Nincs észrevételem. Az viszont látható, hogy a Szov-jetunió szuperhatalmi és az Oroszországi Föderáció re-gionális nagyhatalmi státuszát eredményezõ II. világhá-borús gyõzelem különösen nagy becsben áll a szerzõkszemében.

Vélemény� 33

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

VIII. A SZOVJET RENDSZER CSÚCSPONTJA

ÉS VÁLSÁGA. 1945�1991(Àïîãåé è êðèçèñ ñîâåòñêîé ñèñòåìû)

Értékítélet nélkül összefoglalja a legfontosabb ténye-ket, tendenciákat, jelenségeket.

AZ OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ 1991�2012KÖZÖTT

(Ðîññèéñêàÿ Ôåäåðàöèÿ â 1991�2012 ãã.)Mivel a jelcini és a putyini korszak teljes egésze a�nehéz kérdések� között szerepel, azaz elvben alterna-tív interpretációkra nyújt lehetõséget, most csak annyitszögezhetünk le, hogy a �Standard� kronológiai lezá-rása 2012-ben beemeli Vlagyimir Putyint a történelminagyságok oroszországi panteonjába.

Összegzés Az új történelemtankönyvek koncepcionális és mód-szertani �Standard�-ja magában foglalja az oroszorszá-gi történettudomány 1991 óta elért eredményeit, a dek-larált módszertani követelményeivel pedig egy nagyonkorszerû szemléletmódot óhajt kialakítani: a kreatív

Szili Sándor34

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

munka és az önálló véleményalkotás készségét, a forrá-sok és a historiográfia terén szükséges jártasságot, a vo-natkozó internetes felületek kezelését, az eseménytör-ténetet körülölelõ kulturális, antropológiai, mikrotör-ténelmi és konfesszionális kontextus ismeretét, máskultúrák és népek iránti toleranciával átitatott hazasze-retetet, a demokrácia és a civil társadalom erõsítéseiránti elkötelezettséget. A szövegben idõnként felbuk-kanó ellentmondások valószínûleg annak az igyeke-zetnek a következményei, hogy a �Standard� készítõikompromisszumos megoldásokat találjanak a metodi-kai és világnézeti vitákban. Az orosz történelem prob-lémás kérdéseinek oktatására viszont példaértékû meg-oldást javasol: alternatívákat felvázoló �modulok�elkészítését. Csak kívánni lehet, hogy sikerüljön a va-lóságba átültetni e nemes kezdeményezéseket!

Az önálló fejezetekbe emelt történeti korszakok kro-nológiai aprózódása különösen a 20. századtól kezdveegyütt jár a nekik szentelt oldalszám jelentõs gyarapo-dásával. (Etnogenezis, a keleti szláv és orosz államala-kulatok fejlõdése a 15. század végéig: 6 oldal; Orosz-ország a 16 �17. században: 7 oldal; Oroszország a 18.században: 8 oldal; Oroszország a 19. században és a20. század elején: 11 oldal; az I. világháború, az októ-beri forradalom és a polgárháború: 5 oldal; a Szovjet-unió az 1920 �30-as években: 6 oldal; II. világháború:6 oldal; a Szovjetunió 1945�91 között: 11 oldal; azOroszországi Föderáció 1991�2012 között: 6 oldal). Ez

Vélemény� 35

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

azt is jelenti (a modern kori ismeretek praktikusságamellett), hogy a bevezetõben megcélzott �egységeskulturális-történelmi tér kialakítása� során a �Stan-dard� a legapróbb részletekig lefed minden olyankomponenst, amelynek koncepcióalkotó jelentõségelehet a mai generációk történettudatának genezisében.A �Standard� utolsó oldalán felsorolt �nehéz kérdések�(összesen 20) közül 11 a 20. századi, 1 pedig a 21.századi történelemre vonatkozik. Gyakorlatilag felöle-lik a szovjet és a posztszovjet periódus valamennyi ér-tékítéletre váró problémáját. Jó okkal lehet feltételezni,hogy a bevezetõben meghirdetett alapelv (alternatíválláspontok megjelenítési lehetõsége, a diákok önállóvéleményalkotásának ösztönzése az oktatási folyamat-ban) csak a Putyin-rezsim számára ideológiailag in-differens 9�18. századi korszakok esetében valósulmeg. (Érdekes módon a listán nem szerepel �nehéz kér-dés� a 19. századdal kapcsolatban!) Ellenkezõ esetbenmi szükség volna egy �Standard� összeállítására? Ak-kor a kazanyi gyermekek továbbra is a tatár kultúraelfojtásáról és véres orosz hódításról tanulhatnának ajövõben is, mint ma.

Talány, hogy a �Standard� alapján megírt tanköny-vek mennyire lesznek képesek megfelelni a maxima-lista útmutatásoknak, illetve az állami megrendelõ nemmindenben a �Standard� téziseivel harmonizáló ideoló-giai igényeinek. Nyilván sok függ majd a pályázatokatminõsítõ bizottság összetételétõl és önállóságától. A ha-

Szili Sándor36

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

talom részérõl kifejtett nyomás esetén pl. a �Standard�-ra hivatkozás alkalmas lehet arra, hogy egyfajta �tár-sadalmi szerzõdés� látszatát keltve az alapelveitõleltérõ értékítéletet hordozó tankönyveket is legitimál-jon, amelyek használatát aztán a kulturális kormányzatráerõszakolhatja az oktatási rendszerre.

Vélemény� 37

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

FILIPPOV SZERGEJ

Az orosz történelemtankönyvek új �Szabványáról�

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEKAz új történelemtankönyv(ek) megírásának alapul szol-gáló koncepcionális anyag összeállítása nem tûnik ká-ros és elvetendõ vállalkozásnak, sõt hasznos is lehet,amennyiben pl. valamilyen, akár minimális rendet te-remt abban a káoszban, amely jelenleg az orosz törté-nelmi tudatot és történelemoktatást jellemzi. Az�Oroszországi Föderáció egységes kulturális-történel-mi terének a létrehozása�, mint cél, beemeli az iskolaianyagba az új tudományos megközelítéseket és ered-ményeket, kizárja az oktatásból a mindenféle áltudo-mányos �elméleteket�. Ugyanakkor nem értékelném túla �Szabvány� jelentõségét, mert 1. egyáltalán nem biz-tos, hogy a kezdeményezés eljut a gyakorlati megvaló-sításig, és � találkozni ilyen véleményekkel is � nem fe-jezi be pályafutását a különbözõ hivatalok, minisztériu-mok asztalfiókjaiban; 2. az orosz iskolában (is) a taní-tásban a meghatározó szerep nem a tankönv(ek)é, ha-nem a tanáré; 3. egyelõre csak a majdani tankönyv(ek)�váza� áll rendelkezésünkre, a végsõ szöveg, annak ter-

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

minológiája, retorikai megmunkálása ismerete nélkülnehéz érdemi véleményt mondani az új anyagról, avégsõ változat akár jelentõsen is eltérhet a jelenlegi ja-vaslattól; 4. a �Szabvány� �magyarázó bevezetõje�szerint a majdani tankönyv(ek)et metodikai segédanya-gok, tanári segédanyag, digitális mellékletek kísérikmajd, amelyekrõl még nem tudunk semmit; 5. a vitárabocsátott anyagban a bevezetõben ígértekhez képestviszonylag kevés újdonság található, ezért nehezenmegítélhetõ, hogy az új tananyagok mennyire újítjákmeg a történelem oktatását. Tehát igaz, hogy a bemuta-tott anyagból egyértelmû következtetést lehet levonni a�politikai megrendelõ� szándékaira vonatkozóan (akiesetleg még nem volt tisztában azokkal), de a szakmai(tudományos és oktatási) hozadéka kétséges.

MEGJEGYZÉSEK AZ ALAPELVEKHEZAmi a vitára bocsátott anyagot illeti, a Kultúrtörténetiszabvány koncepcionális alapjai c. rész sok üdvözlendõalapelvet tartalmaz.

Legalapvetõbb követelmény Oroszország történeté-nek az egyetemes történelem részeként való bemuta-tása, ezt helyesen hangsúlyozza a �magyarázó feljegy-zés�, ugyanakkor nem világos, mi a konkrét tartalmaannak a mondatnak, hogy �be kell mutatni, hogy a tör-ténelmi folyamat lényegét az oroszországi lakosok soknemzedékének együttes erõfeszítései alkotják�.

Az orosz történelem tankönyvek új �Szabványáról� 39

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

Elvi jelentõségû és feltétlenül szükséges a regionálismegközelítés érvényesítése, ugyanakkor ez nem korlá-tozható � ahogy a �Szabvány� szerzõi teszik � annakhangsúlyozására, hogy Oroszország soknemzetiségû éssokfelekezetû ország. Könnyû megérteni, miért emeliki az anyag a nemzetiségi és a vallási szempontokat,azonban szakmai szempontból fontos lenne rámutatniarra, hogy az oroszországi régiók igazi lényege a nem-zetiségi, vallási, gazdasági, klimatikus, demográfiai,mentális tényezõk bonyolult konstellációjában rejlik,tehát a �régió� sokkal összetettebb fogalom, mintahogy az anyagban szerepel.

Feltétlenül fontos az oroszországi kulturális életrészletesebb bemutatása. Egyet kell érteni azzal a tö-rekvéssel, mely szerint a tananyagba be kell emelni atársadalmi struktúrák és intézmények elemzését, a szo-ciokulturális problémáknak és a mindennapok történe-tének tanulmányozását, bár nagy kérdés, mennyire le-het megvalósítani ezt a szándékot egy középiskolai tan-könyvben, amelynek feltétlenül tartalmaznia kell a po-litikatörténet alapvetõ eseményeit, folyamatait, tehát apolitikatörténeti rész nem csökkenthetõ radikálisan.

Fontos elõrelépésnek tartom annak hangsúlyozását,hogy a történelem többtényezõs folyamat, amelyben �afejlõdés különbözõ szakaszain meghatározóvá válhat-nak vagy gazdasági, vagy bel- és külpolitikai ténye-zõk�. Ez az alapelv felválthatná a szovjet tankönyvekrejellemzõ leegyszerûsített, sablonos �magyarázatokat�.Feltétlenül helyes megértetni a tanulókkal, hogy �a for-

Filippov Szergej40

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

radalmak és a polgárháborúk nem külsõ vagy belsõösszeesküvések, hanem az objektív belsõ ellentmondá-sok eredményei�. Ez talán valamelyest csökkenti a jö-võben az utóbbi pár évtizedben divatossá vált �össze-esküvés-elméletek� népszerûségét.

Végezetül nagyon jó lenne, ha az új tankönyv amegvitatandó anyag szándékának megfelelõen ténylegegyfajta �navigátor� szerepét töltené be, amely alapulszolgálna a fiataloknak arra, hogy önállóan tájékozód-hassanak a rájuk zúduló információk tengerében.

Ugyanakkor a koncepcionális bevezetõben vitathatóvagy egyenesen hibásnak tûnõ tételekkel is találkozunk.Egyetérthetünk azzal, hogy a történelem hozzájárulhataz állampolgári identitás és a politikai és társadalmiaktivitás (�grazsdansztvennoszty�) kialakításához, sok-kal bonyolultabb a helyzet, amikor a hazafiság neve-lésérõl van szó, pedig ez az egyik legfontosabb célkéntszerepel az anyagban. Véleményem szerint a történe-lemtanításnak egyáltalán nem célja a hazafias nevelés,bár elfogadom, hogy felhozhatók érvek az ellenkezõvélemény mellett is. Egyértelmû ellenérzéseket vált kiazonban a �hazafias nevelés� témaköréhez kapcsolódófogalmi készlet. Mit jelent pontosan pl. az a kifejezés,hogy �a történelem kifejtésének hazafias alapja�(ïàòðèîòè÷åñêàÿ îñíîâà èñòîðè÷åñêîãî èçëîæå-íèÿ)? Csak nem a �szebben� elmondott történelmet?A gyanú indokoltnak tûnik, hiszen emellett szó van ahazafias büszkeség és a �történelmi tudat pozitív pá-toszának� kialakításáról is. Egyáltalán: mit kell érteni


VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

az alatt, hogy �a történelmi tudat pozitív pátosza�? Azegészséges történelmi tudatnak nem kellene mentesneklennie bármilyen pátosztól?

Úgy látom, idetartozik az a megállapítás is, hogy amajdani tankönyv fõ kiindulópontja (îïîðíûé ïóíêò)az a tézis lesz, miszerint �Oroszország a világ legna-gyobb országa�, ezért �mi nagy múlttal rendelkezõnagy ország állampolgárai vagyunk� (ãðàæäàíå âåëè-êîé ñòðàíû ñ âåëèêèì ïðîøëûì). Ez a tétel egysze-rûen érthetetlen és mérhetetlenül elavult. Már Csaada-jev is bírálta azzal, hogy egy egyszerû �földrajzi tény�aligha lehet büszkeség alapja és keveset mond a nem-zeti történelem lényegérõl. Valóban, egy svájci polgár-nak vajon hamut kell szórni a fejére az ország méreteimiatt? Ráadásul az anyag szerzõi � ki tudja, miért �biztosak abban, hogy a fenti tézis alapján sikerül �logi-kusan és ellentmondásoktól mentesen bemutatni anemzetiségek közötti kapcsolatok kérdéseit�. Egyálta-lán nem lennék biztos benne, annál is inkább, mert ki-csit késõbb az anyagban a következõ kategorikus meg-állapítás olvasható: �Hangsúlyozni kell, hogy az OroszBirodalomhoz való tartozás pozitív jelentõségû voltnépei számára.� Ezt így tanultam én is a szovjet isko-lában, tehát ez egyáltalán nem új �gondolat�, és nem isbiztos, hogy erõsíti az új tankönyv �ellentmondás-men-tességét� és elfogulatlanságát.

Az új tankönyv(ek) ifjú olvasói büszkék kell legye-nek hazájuk �szerepére a világtörténelemben�. Õszin-tén kíváncsi vagyok, hogy ez a szándék hogyan tük-

Filippov Szergej42

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

rözõdik majd a tankönyv(ek) szövegében. Ez talán ké-sõbb kiderül. Viszont már most látszik az, hogy az újtankönyvben kiemelten szerepelnek majd �a történelmitudat pozitív pátoszát� kialakító �katonai gyõzelmek�,amihez az anyag szerzõi hozzáteszik azt is, hogy �kívá-natos hangsúlyozni a felszabadító háborúkban, minde-nekelõtt az 1812-es és 1941�45-ös honvédõ háborúk-ban tanúsított tömeges hõsiességet�. Már az is érdekes,hogy kimaradt az 1612-es háború, pedig Minyin és Po-zsarszkij szobra még mindig szimbolizálja a Vörös té-ren �Oroszország háláját�. De még figyelemre méltóbba régi, katonai gyõzelmeket kiemelõ reflex tovább-élése. Úgy gondolom, az orosz ifjúságnak meg kellenemár tanítani, hogy tisztelni és gondozni kell azoknak azelõdeiknek emlékét is, akik hõsiesen harcoltak �vesztesháborúkban�, pl. a krími háborúban, az orosz�japánháborúban vagy az I. világháborúban, amelyet egyéb-ként valamikor a forradalom elõtt szintén honvédõ há-borúnak hívtak.

A szöveg nemegyszer foglalkozik � helyesen � anemzeti és vallási toleranciával, hibának tartom azon-ban, hogy nem beszél a kisebbségek iránti toleranciáróláltalában, pl. politikai vagy szexuális kisebbségek irán-ti türelemrõl, ami Oroszországban különösen aktuálislenne. Itt említem meg, hogy a szöveg beszél az állam-polgári aktivitás �normális� és �extrém� formáiról, ho-mályban hagyva azt az alapvetõ kérdést, hogy hol vana határ és ki hivatott ezt a határt kijelölni.

Feltétlenül fontos a vallások történetének �rendsze-


VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

res� tanítása, de két kérdés itt is feltehetõ. Vallástör-ténetrõl vagy egyháztörténetrõl van szó? A pravoszlá-via története hogyan hatja át a szövegben az orosz18�20. századról szóló részek tartalmát, amikor ebbena korszakban radikálisan háttérbe szorult?

MEGJEGYZÉSEK A TARTALMI RÉSZHEZAhogy már említettem, összességében az a benyomá-som, hogy a tankönyv �váza� nem tartalmaz túl sokújdonságot, a történeti �séma� ismerõs (bizonyos kor-szakolási változásokat leszámítva), ezért még egyszerkell hangsúlyozni, hogy az érdemi értékeléshez fontoslenne ismerni a tankönyv teljes szövegét (pl. kíváncsilennék az �Orosz történelem szakaszolásának problé-mái� c. részre vagy a rendszeresen szereplõ �Minden-napi élet� részek stb., stb. tartalmára). A régi, többnyirea szovjet korszakban keletkezett tankönyvek a történel-met alapvetõen parasztfelkelések és forradalmak törté-neteként mesélték el, jó lenne tudni, milyen kontextus-ba és milyen retorikai megformálással kerülnek ezek azesemények az új tankönyvbe.

Természetesen a �Szabvány� értékelõjétõl függ,hogy milyen témákat, eseményeket, fogalmakat vagyszemélyeket szeretne vagy nem szeretne látni benne.Megelégszem fontosabbnak tûnõ észrevételekkel, kü-lönösebb rendszer nélkül.

Filippov Szergej44

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

1. Vajon miben áll IV. Iván és reformjai �ellent-mondásossága�?

2. Az anyag nem említi meg tételesen Nyikon re-formjait, az egyházszakadás pedig a �társadalmi moz-galmak� címszó alá kerül városi felkelésekkel és aRazin-felkeléssel együtt. Érdekes lenne tudni, hogy fogez szerepelni a szövegben.

3. Szinte hihetetlen, de a 16�17. századi �perszo-náliákban� nem szerepel sem a IV. Iván uralkodásánakelsõ szakaszában és az orosz kultúrában meghatározószerepet játszó Makarij metropolita, sem Joszif Vo-lockij, sem Makszim Grek.

4. Feltehetõen a szerzõk igyekeztek kerülni az ún.marxista terminológiát, de hogy lehet kihagyni a fogal-mi szótárból az �osztály�, �réteg�, �rend� (�szoszlovi-je�) vagy akár �feudalizmus� fogalmát (attól függet-lenül, mit gondolunk az orosz feudalizmus problémá-járól)?

5. A �Szabvány� � szerintem helyesen � beemelte atananyagba a modernizáció fogalmát (ebben az esetbenfontos lenne érthetõen elmagyarázni a tanulóknak a fo-galom tartalmát). (Itt jegyzem meg, hogy erõs túlzás-nak tûnik az a tézis, hogy a péteri reformoknak köszön-hetõen az ország �a legrövidebb idõ alatt utolérte azeurópai országokat ipari és katonai téren.) Modernizá-ció szempontjából pedig egyértelmû, hogy a 18�19.század (1914 �17-ig) egy egységes korszakot alkot azorosz történelemben. A �Szabvány� fontos és üdvös lé-


VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

pést tesz ebben az irányban. A 18. századot ugyan elkü-löníti, de feltehetõen inkább didaktikai meggondolá-sokból, hiszen világos, hogy a 18�19. század forduló-ján nem történt semmi olyan, ami tartalmilag indokolt-tá tenné a 18. század kiemelését.

6. Figyelemre méltó, hogy a 18�20. század eleji kor-szak tárgyalásánál nem találkozunk olyan fogalmakkal,mint �antiszemitizmus�, �zsidókérdés�, �letelepedésiövezet�. Ez komoly hiányosságnak tûnik.

7. A �Szabvány� megemlíti a patriarkátus megszün-tetését I. Péter idejében, de érdekes módon nem tér kiannak visszaállítására az 1917�18-as moszkvai helyizsinaton.

8. A szovjet korszakra vonatkozóan a �Szabvány�megemlíti, hogy általánosan elismerik a szovjet rend-szer eredményeit az analfabetizmus megszüntetésébenés az oktatás területén, de nem említi meg az orosz mû-velt réteg elûzését vagy megsemmisítését, a mintát adómagaskultúra elpusztítását.

9. Itt is erõs túlzás, hogy a szovjet modernizációeredményeképpen �egészében� sikerült megszüntetni atechnológiai lemaradást a nyugati országokkal szem-ben.

10. Az 1937�38-as repressziókról szólva helyesebblett volna hangsúlyozni, hogy a repressziók célja a nemlétezõ potenciális �ötödik hadoszlop� likvidálása volt.

Filippov Szergej46

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

GYÓNI GÁBOR

Vélemény a �Standard�-ról

A leendõ egységes iskolai történelemtankönyvhöz azOroszországi Történelmi Társulat által kidolgozott se-gédanyag, valamint az akadémikusok által 2013 nyaránaz orosz történelem vitás kérdéseirõl összeállított 31pont elolvasása után rögtön két dolog tûnik szembe: anemzetiségi kérdés kiemelt szerepe (Oroszország sok-nemzetiségû múltjának hangsúlyozása) és az, hogy amegadott témák mintegy fele az elmúlt 100 év történe-tével foglalkozik.

A Standard a �birodalmi és a szovjet korszakra�visszamenõ politikatörténeti megközelítés meghaladá-sát ígéri, felváltva azt egy antropocentrikus, személy-közeli történelemszemlélettel, ami véleményem szerintsokat ígérõ, izgalmas álláspont. Magam is vallom: nemönmagukban a struktúrák lényegesek, hanem az embe-rek (és motivációik), akik létrehozzák és mûködtetik astruktúrákat. Az eddigieknél kiemeltebb szerep jut a kul-túrának, mégpedig nemcsak az ún. �magaskultúrának�,hanem a népi kultúrának is, abból a szerintem helyesevidenciából kiindulva, hogy az ún. �magaskultúra� ésnépi kultúra között nincs esztétikai értelemben vett,

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

csak társadalmi különbség. (Az ún. �magaskultúra� jel-lemzõen az elit kultúrája. A �magaskultúra� fogyasztá-sa nemritkán státuszszimbólumként funkcionál.)

A nemzetiségi kérdés elõtérbe helyezése nyilvánösszefüggésben van a 1990-es években kezdõdött orosz-országi etnoreneszánsszal, az orosz és a kisebbségi na-cionalizmusok megerõsödésével, a mind gyakoribbetnikai alapú konfliktusokkal, melyek esetleges eszka-lálódása, mindenekelõtt az orosz nacionalizmus térnye-rése komoly destabilizáló tényezõ lehet. Ezzel szembena Standard hangsúlyozza, hogy Oroszország soknem-zetiségû és polikonfesszionális jellege az ország törté-netének egyik legfontosabb sajátossága. A nemzetiségiegyüttélés hagyományainak ismerete segíthet megfé-kezni a destruáló erõket.

A Standard ugyanakkor nem mentes a korábbi oroszhistoriográfia szépítõ mítoszaitól (pl. a népek �önkén-tes csatlakozása� Oroszországhoz). Az oroszországinemzetiségi együttélés kapcsán hangsúlyozza, hogybár a tragédiákat sem szabad elhallgatni, de mindentegyüttvéve a különbözõ népek számára pozitívumot je-lentett az Orosz Birodalomhoz csatlakozás. Az OroszBirodalom védelmet jelentett a külsõ ellenséggel szem-ben, felszámolta a belsõ viszályokat, gazdasági fejlõ-dést, felvilágosodást biztosított. Véleményem szerint,bár üdvözlendõ a nemzetiségi kérdés elõtérbe helye-zése, viszont fennáll a veszélye egyfajta anakronizmus-nak, a modern nemzettudat és nacionalista gondolko-dásmód visszavetítésére olyan korokra és helyszínekre,

Gyóni Gábor48

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

amikor és ahol ez még nem létezett (pl. az oroszországikolonizáció orosz � nem orosz relációban való leírása).

Különösen érdekes, hogy a Standard felhívja a fi-gyelmet a regionális történelem jelentõségére. Ez arramutat, az oroszországi patriotizmus mellett a lokálpat-riotizmust is fontosnak tartja, ami, ha csak a patriótanevelés szemszögébõl nézzük, jelentõs lépés � a lokál-patriotizmus a magja a hazaszeretetnek. Oroszország-ban egyébként, megfigyeléseim alapján, a lokálpatrio-tizmus mintha kevésbé lenne fejlett, mint például Ma-gyarországon, s ez nemcsak azzal lehet összefüggés-ben, hogy a civil szféra kevésbé kiforrott, vagy, hogy az1920-as, 1930-as években a lokálpatrióta motivációjúhelytörténeti kutatásokat nem üdvözölték (a lokális he-lyébe állítva az egészet), hanem az orosz(országi) népfokozottabb földrajzi mobilitásával is.

A Standard a Kijevi Rusz helyett a Rusz vagy ÕsiRusz kifejezést használja a középkori történelem tár-gyalásánál. Sajnálatos, hogy Moszkva kiemelkedésénekokait különösebben nem részletezi, az mintegy termé-szetes módon, alternatíva nélkül következett be. Üdvöz-lendõ, hogy a megadott témák között szerepel a közép-kori írásbeliség, a nyírfakéreg levelek, a nõk helyzete.Hiányzik viszont az orosz Észak és Urál kezdeti (nov-gorodi) kolonizációja. Feltûnõ, hogy a Standard nemtárgyalja a 12. századi régiók közt a ma Ukrajnához tar-tozó Halics történetét, így aktualizálva a középkort.Szerintem vitatható a Standard azon állítása, miszerintOroszország (az orosz állam) csak a 16. században vált

Vélemény a �Standard�-ról 49

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

soknemzetiségûvé. A IV. Iván idején végrehajtottexpanzió következtében, a Volga�Urál vidék muszlimlakosságának inkorporálásával Oroszország vallásilagvált sokszínûvé (bár muszlimokat � a kaszimovi tatáro-kat � már II. Vaszilij telepített le Moszkóvia területén),de ezt megelõzõen is polietnikus volt.

A Standard pozitívan viszonyul a péteri átalakí-táshoz, melynek következtében a �legrövidebb idõn be-lül� sikerült megszüntetni Oroszország elmaradottságáta nyugati államoktól (ipari és katonai tekintetben). A szö-veg csak azért bírálja I. Pétert, mert arra kényszerítetteaz orosz embereket, hogy a Nyugat számukra idegenszokásait és erkölcseit tekintsék mintának. Az évszá-mok között nem szerepel nemcsak I. Miklós 1849. évimagyarországi inváziója, de az 1830 �31-es lengyelfelkelés sem. Fel vannak tüntetve viszont az Orosz Bi-rodalom terjeszkedésével kapcsolatos fontos dátumok(bukaresti, gülisztáni � ez téves évszámmal megadva �,turkmancsaji, adrianapoliszi stb. békeszerzõdések).

Pozitívan értékeli a sztolipini reformokat, melyek,úgymond, a hatalom és a társadalom együttmûködése-ként valósultak meg (legalábbis így ábrázolandók). A bol-sevik állam és a Szovjetunió megalakulását � helyesen� világtörténelmi jelentõségû eseménynek tartja. A pol-gárháború utáni helyreállítás során annak össznépi jel-legére hívja fel a figyelmet. Az 1920-as, 1930-as évektörténetét egyenes vonalú, felfelé ívelõ modernizáció-ként írja le, de nem elhallgatva a repressziókat. Ha asztálini korszak fejlõdése felívelõ volt, a posztszálini

Gyóni Gábor50

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

évtizedeket inkább már a Nyugattól való fokozatos le-maradásként értékeli a szöveg. Kiemelten foglalkozik amai Oroszország számára identitásteremtõ erõvel ren-delkezõ nagy honvédõ háborúval. Pozitívum, hogy teretad a szovjet korszak mindennapi életének (a poszt-szálini korszak kolosszális jelentõségû változása a ma-gánlakások tömeges elterjedése volt a sztálini korszakkommunálkái után, aminek következtében megjelent amagánélet a szovjet emberek mindennapjaiban).

A Szovjetunió széthullása után az 1990-es évek re-formjai válságok sorát hozták el, melyek következté-ben az állam egysége is veszélybe került. �Ezen kö-rülmények között mondott le B. Ny. Jelcin.� A legújabbkor évszámai között nem szerepelnek az ukrajnai na-rancsos forradalom, a posztszovjet térség fejleményei.

A tankönyv állásfoglalást, önálló véleményalkotástvár el a diákoktól, meghatározott értékrend kereteinbelül, úgy mint: patriotizmus, militarizmus (különöshangsúly fektetése a katonai sikerekre), egyfajta civil-polgári hozzáállás (grazsdasztvennoszty), nemzetiségitolerancia. Eme értékrend kialakítása fontosabb, mint atanulók tényanyaggal való leterhelése. Összességében,a történelemtankönyv feladata egy összoroszországiidentitás megteremtése a fenti értékrend alapján a fiatalOroszországi Föderáció jövõ nemzedéke számára. Egyaktív, erõs civil társadalmat építõ generáció kineveléselenne a cél.


VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

GEBEI SÁNDOR

A �Standard� problémái

Nagyon sokat törtem a fejem a �Standard�-on, de aproblémák sokaságát tudom csak kiolvasni belõle.

Alapelvként megfogalmazták, hogy az �országtör-ténet oktatása a régiótörténeteken keresztül� valósítan-dó meg, hiszen az �etnokulturális komponens� minde-nekfelett érvényesítendõ. (3. pont)

Kérdezem: egy darabjaira hullott egykori biroda-lom, a Szovjetunió széthullása után az utódállamok tör-ténelemtankönyvei hogyan alkalmazkodnak a közpon-ti akaratnak megfelelõen elkészített tankönyvekhez?A moszkvai központi elképzelés alapjainak a kidolgo-zása már régen fáziskésésben van pl. az ukrán és a be-lorusz gyakorlathoz képest, a balti és a kaukázusi isz-lám államokról nem is szólva. Hogyan lehet a meghir-detett elvek szerint egységes, patriotizmusra nevelõtörténelemtankönyvet alkotni ott, ahol például a Szu-vorov Múzeumot (Izmail, Ukrajna) bezárták, ott, aholpéldául az 1812-es honvédõ háborút elhomályosítja a17. századi �ukrán nemzeti független állam� alapításá-nak hamis tétele, ott, ahol Mazepa a nemzeti hõs, sNagy Péter a hódító, a kozák=ukrán (???) függetlenség

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

kivívásának megakadályozója, ott, ahol a �golodo-mor�-t úgy interpretálják az ukrán tankönyvekben,mint Moszkva fondorlatos akciója az ukrán lakosságszándékos halálra éheztetése céljából? Stb.

Hogyan lehet az új koncepciót sugárzó ország törté-netét alkotni a krajok, a perifériák történetének kikap-csolásával? Csak az orosz és az ukrajnai polonizált-ruszifikált, összeegyeztethetetlen történelmi törésvona-lakra gondoljunk, ill. a mai, politikai értelemben vettKijev Moszkvával szembeni önmeghatározásra.

Nem véletlen, hogy az ukrán példákkal hozakodomelõ, hiszen a 19. század végén, 1648�1898, a 350. év-forduló apropóján felmerült az a gondolat, hogy egykeleti szlávok egységét szimbolizáló szobor készüljön,és az Kijevben állíttasson fel. A Nagy-, Kis-, Fehér- ésVörös-Oroszország (Rusz) szétszakíthatatlan egységétreprezentáló szoborcsoportból semmi nem lett, csak aközponti figura, Hmelnyickij maradt meg, nem boly-gatva az �egységet�. Mint ahogyan a 19. század végénerõteljesen megnyilvánuló nacionalizmus (pozitív érte-lemben) útját állta a központi, cári akaratnak, úgy nap-jainkban, az új nacionalizmus korában is, hasonló ten-denciát érzek a meghirdetett tankönyvi koncepció erõ-szakolásakor.

Ha csupán ennyi, kétséges kimenetelû folyamatotemlíthetek, akkor nem nonszensz a �Tankönyv mint út-mutató (iránytû=navigátor)� elvárás megfogalmazása?

A �patriotizmusra való nevelés� � stratégiai célmegvalósításának (megvalósulásának) a �színhelyei� a

A �Standard� problémái 53

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

mai Oroszországra korlátozódnak? Nyilván nem, deakkor hogyan képzelik el a koncepció realizálását a ha-táron túli orosz nyelvi közösségekben? Tankönyvhá-ború a láthatáron?

A jövõ történelemoktatásában egyik centrális helyeta pravoszlávia kérdése foglalja el? Ez a vallási attitûdlenne a korszerû (?) történelemszemlélet egyik fõpillé-re? Az állam�egyház szétválasztásának alapelve Orosz-országban felülvizsgálatra szorul? A vallási �toleran-cia� történelmi példái a cári Oroszországban mind-mind az ellentétek kialakulásához (1596 � görög kato-likusok � görögkeletiek), végül az ellenségkép kifor-málódásához (katolikus=lengyel � görögkeleti=orosz,kisorosz; II. Katalin �zsidótörvényei�; a feketeszázaktevékenysége stb.) vezettek. És napjaink Moszkva �Kijev egyháztörténeti feszültsége? A kijevi metropolitaönállósulási törekvése, a kijevi patriarchatus elismer-tetése Moszkvával szemben, Moszkva ellenére, hogyanszolgálja a pravoszlávia mint társadalmi kohéziós té-nyezõ létjogosultságát?

A krízishelyzeteken a történelmi Oroszország min-dig a �központi hatalom erõsítésével� tudott úrrá lenni.A jelenkor kríziskorként értelmezhetõ? A �központihatalom erõsítésére� van szükség napjainkban? Ennekfontos eszköze az új típusú hazafiságra való neveléstsugalló tankönyv?

Megismételve az elsõ sorok mondanivalóját: nemtudok szépet és dicsérõ szavakat írni, ellenkezõleg,csakis kétségeket és kérdéseket.

Gebei Sándor54

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

MAKAI JÁNOS

Megjegyzések a történelmi-kulturális �Standard� tervezetéhez és végsõ változatához

1. Az új orosz történelmi-kulturális �Standard� vitaanya-gának bevezetõ része lényegében útmutató a történe-lemtanításhoz. Fõ célkitûzései egyértelmûek: a politika-történet mellett kapjon nagy szerepet a személyiség-történet, és ne csak a kiemelkedõ egyének biográfiájánaktanulmányozása, hanem az egyszerû emberek sorsánakmegértése által is; több figyelmet fordítsanak a szelle-mi és kulturális értékekre; erõteljesebben kell hangsú-lyozni az ország lakosságának soknemzetiségû és sok-vallású jellegét mint az orosz történelem legfontosabbsajátosságát; régiótörténetet is kell tanítani; a történe-lemtanítás legfontosabb feladata annak elérése, hogy atanulók tudják értékelni a történelem szereplõit, folya-matait, jelenségeit; a korábbiakhoz képest nagyobb ta-nulói aktivitásra, ehhez pedig �oktatási-módszertanikomplexum� (tankönyv, szöveggyûjtemény, forrás-gyûjtemény, atlasz) létrehozására van szükség; a tan-könyv legyen navigátor, vagyis útmutató, és a diákokat

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

ösztönözze források önálló elemzésére, következteté-sek levonására.

A fentiekbõl kiindulva a tervezet javaslatokat fogal-maz meg az Oroszország története címû tárgy új tan-könyvének koncepciójához. Ezek közé tartozik a pat-riotizmusra, az öntudatos állampolgári magatartásra ésa nemzetek/nemzetiségek közötti toleranciára nevelés.A tankönyv anyagát hazafias alapon kell kifejteni, sennek célja a büszkeség kialakítása. További feladat azösszorosz identitás formálása. Hangsúlyozni kell az ál-lampolgári jogokat és kötelezettségeket. Figyelmet kellfordítani az állampolgári aktivitás, ill. a helyi önkor-mányzat történelmi tapasztalataira. Feltétlenül növelnikell a kultúra történetével kapcsolatos leckék számát.Az is a javaslatok közé tartozik, hogy a vallások, elsõ-sorban a pravoszlávia története hassa át a tankönyvektartalmát.

A fenti célkitûzések többségével szakmódszertaniszempontból egyet lehet érteni, s velük a magyarorszá-gi történelemtanítás keretében is találkozhatunk. Vanolyan, amelyet külön is érdemes kiemelni. Például na-gyon helyes, hogy nemcsak az állampolgári jogokat,hanem a kötelezettségeket is hangsúlyozni kívánják.(Más kérdés, hogy ezek az oroszországi gyakorlatbanhogyan valósulnak meg.) Van olyan javaslat is, amely-nek sorsa nemcsak a történelemtanárokon múlik. Ilyen-nek tûnik az, hogy az alsóbb osztályokban a környezõvilággal foglalkozó tantárgyon belül legyen nagyobb atörténelem aránya.

Makai János56

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

Azonban a tankönyvírók számára megfogalmazottjavaslatok egy része polémiát válthat ki. A patriotiz-musra nevelés fontossága aligha kérdõjelezhetõ meg.A magyar történelemtanításnak is célja az elõdeink ál-tal elért eredmények hangsúlyozása, a magyar sajátos-ságok kiemelése, a hagyományok tiszteletére nevelés.Ez az útmutató-vitaanyag viszont a kelleténél nagyobbsúllyal foglalkozik az adott kérdéssel. Azokat a háború-kat (l. 1812, 1941� 45) külön hozza, amelyek alkal-masak a patriotizmusra nevelésre, és felhívja a figyel-met arra, hogy milyen fontos a haza nevében valóönfeláldozás. Tartalmazza ugyan, hogy az ország múlt-ja része a világtörténelemnek, de azt is, hogy Oroszor-szág a világ leghatalmasabb országa, nagy történelmimúlttal. Konkrétumok felsorolásával próbálja bizonyí-tani, hogy Oroszország népei számára miért volt ked-vezõ a birodalmon belüli lét. Bizonyítékként említi pl.a külsõ ellenséggel szembeni biztonságot és a gazdasá-gi fejlõdést. Úgy tûnik, a tervezet a tankönyveken ke-resztül a pedagógusokat és a diákokat egyaránt nacio-nalista irányba akarja terelni ahelyett, hogy az elõb-biekre bízná a hazafiságra, hazaszeretetre nevelésselkapcsolatos kérdéseket. Nem tûnik túlságosan szeren-csésnek az állampolgári aktivitással és a helyi önkor-mányzattal kapcsolatos javaslat sem. Nem állítható,hogy a felsorolás (obscsinák, gildék, tudományos tár-saságok stb.) légbõl kapott, de az orosz történelem is-meretében az állampolgári-alattvalói aktivitás és az ön-kormányzatiság elõtérbe helyezése aránytévesztést

Megjegyzések� 57

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

jelent. Azzal a javaslattal is nehéz egyetérteni, amelyszerint a vallások, elsõsorban a pravoszlávia történe-tének kellene áthatnia a tankönyvek tartalmát. Ez mégakkor is nagy túlzás, ha az iszlámról, a judaizmusról ésa buddhizmusról szóló ismeretek sem hiányoznának.Mivel az orosz állam világi állam, aligha lenne szeren-csés iskoláiban a vallási kérdések túlhangsúlyozása.Vallástörténetet természetesen tanítani kell, méghozzáarányosan, s nem a történelmi múlt más területeinek ro-vására.

A végsõ változat az egyszerûbb Történelmi-kultu-rális standard helyett A hazai történelem új oktatási-módszertani komplexumának koncepciója címet viseli,és terjedelmesebb általános bevezetéssel rendelkezik.Az új tankönyvek készítésének szükségességét a törté-nelemtudomány fejlõdésével, az új ismeretek felhal-mozódásával és a múlt eseményei iránt megnövekedetttársadalmi érdeklõdéssel indokolja. A bevezetõ rész �nagyobb terjedelme és eltérõ szerkezete ellenére � lé-nyegében hasonló célkitûzéseket és javaslatokat, elvá-rásokat fogalmaz meg, mint a tervezet. Ezért csak azeltéréseket érdemes megemlíteni. Az oktatási-módszer-tani komplexum részeként említi a munkafüzetet és afeladatgyûjteményt, valamint az olvasókönyvet. Úgytûnik, hogy az elsõ kettõt egy kiadvány keretén belülképzeli el. A modernitás jegyében születhetett az a ja-vaslat, mely szerint valamennyi taneszközt elérhetõvékell tenni elektronikus formában is. A végsõ változat

Makai János58

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

tételesen felsorolja azokat a dokumentumokat, ame-lyekkel a történelemtanároknak rendelkezniük kell.Ezek között természetesen a történelmi-kulturális�Standard� is megtalálható. Szintén megnevezi a törté-nelemtanítás során használatos segédanyagokat, pl. afalitérképeket, kronológiai táblázatokat, enciklopédiá-kat, multimédiás albumokat. Mint ismeretes, a tervezetecseteli azokat az elõnyöket, amelyeket Oroszországnépei számára a birodalom nyújtott. A végsõ változatettõl annyiban tér el, hogy nemcsak a birodalmon belülilétnek, hanem az Oroszországhoz való csatlakozásnakis kedvezõ hatást tulajdonít. Nem bizonyítható, hogy aváltoztatás mögött tudatos politikai szándék húzódikmeg, annyi azonban bizonyos, hogy a módosítás a je-lenlegi orosz�ukrán viszony ismeretében nem a szak-maiságot erõsítõ lépésnek, hanem az aktuálpolitika felétett gesztusnak tûnik. Az állampolgári aktivitással és ahelyi önkormányzatokkal kapcsolatos részt szintén ki-egészítették. Nem kellett volna. Csak egy kifejezés, arendi képviselet betoldására került sor. A középkor ku-tatóját ez azokra az elméletekre emlékezteti, amelyekmár a 13. század eleji Vlagyimir-Szuzdalban megtalál-ni vélték a nyugat-európaihoz hasonló rendi-képviseletiszisztémát. Mivel a rendiség kérdése Oroszország tör-ténetének további századaiban is problematikus, ezt aterhet fölösleges a tankönyvírók és a pedagógusok vál-lára tenni. Végezetül érdemes megemlíteni, hogy a kon-cepcióból hiányzik a tervezetnek az a kitétele, amely

Megjegyzések� 59

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

azt javasolta, hogy a pravoszlávia története hassa át atankönyvek tartalmát. Ez a módosítás (törlés) szakmaiszempontból aligha kifogásolható.

2. A �Standard� elsõ fejezete alapvetõen a régi Rusztól aMoszkvai Nagyfejedelemséghez vezetõ történelmifolyamat (9�15. század) tanításához nyújt segítséget.A szöveges rész túlságosan nagy hangsúlyt helyez azegység kérdésére: megállapítja, hogy a 10. század vé-gétõl a 12. század elejéig tartó periódus a viszonylagegységes óorosz állam idõszaka volt, majd a Rusz for-mális egységérõl ír. Jelzi, hogy az Arany Horda idõsza-kában megszûnt az orosz földek formális egysége is,késõbb viszont Északkelet-Ruszban megkezdõdött azegyesítés folyamata. Meglehetõsen furcsa, hogy a ter-vezet a Kijevi Rusz kifejezést egyáltalán nem használ-ja. Két másik fogalomnak viszont � szakmai szempont-ból helyesen � megkülönböztetett figyelmet szentel.A volosztyot az óorosz állam territoriális-adminisztratívegységeként határozza meg. A Rusz 12. századi szét-esése utáni idõszakra vonatkozóan földekrõl, vagyis gya-korlatilag önálló államalakulatokról ír. A �Standard�szerint a 13. század elejére a legerõsebb, a vezetõ sze-repért harcoló földek az alábbiak voltak: a csernyigovi,szmolenszki, szuzdali és volhíniai. (Érdemes megje-gyezni, hogy a dokumentumot valószínûleg nem fésül-

Makai János60

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

ték össze tökéletesen, mivel a további részében ugyan-ezen idõszakról a Rurik nemzetség ágai által irányítottlegerõsebb földek listája már nem teljesen egyezik mega felsoroltakkal, mivel ott a szmolenszki helyett már ahalicsi szerepel.) A tervezet azt javasolja, hogy a tan-könyvek foglalkozzanak a Rusz korai idõszakának tár-sadalmi berendezkedésével kapcsolatos tudományosvitákkal is. Ezzel azonban aligha lehet egyetérteni, mi-vel a források meglehetõsen kevés adattal szolgálnakaz adott téma kifejtéséhez. Az erre szánt idõt az orosztörténelemtanárok sokkal fontosabb kérdések tárgyalá-sára fordíthatnák.

A �Standard� tételesen felsorolja azokat a fogalma-kat, személyeket és évszámokat is, amelyeknek, ill.akiknek szerepelniük kell a tananyagban. Elsõ látásra alista terjedelmes ugyan, de a feladatot természetesennem egy tanév alatt, ill. az oktatás nem egyetlen szint-jén kell megoldani. A fogalmak közül túlnyomóan azo-kat hozza, amelyek tanítása valóban fontos. A történel-mi személyiségek közül néhány fejedelem (pl. SzentVlagyimir, Bölcs Jaroszlav, Vlagyimir Monomah,Andrej Bogoljubszkij, Jaroszlav Oszmomiszl, Alek-szandr Nyevszkij, Dmitrij Donszkoj, III. Iván) alighahiányozhatna. Itt inkább az jelenti a kellemes meg-lepetést, hogy a Rurik-dinasztia szmolenszki ágábólszármazó Msztyiszlav fejedelmet nem a korábbangyakran használt Udaloj, hanem a pontosabbnak tartottUdatnij ragadványnévvel jelölik. Ez arra utal, hogy azanyag a korszak valamely szakértõjének bevonásával

Megjegyzések� 61

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

készült. A személyek listáját átolvasva további megle-petést okoz, hogy Batu kán neve nemcsak a szokásosBatij alakban, hanem zárójelben, a magyar változathozközelebb álló Batu-han változatban is megtalálható.A fontos évszámok listája sem tartalmaz sok fölöslegesdátumot. Csak helyeselni lehet, hogy a �Standard� ál-talában nem javasolja a teljesen pontos kronológiaiadatok számonkérését. A mongol hódításig terjedõ idõ-szakra vonatkozóan mindössze egy esemény, a névaicsata évszámát (1240. július 15.) adja meg napra pon-tosan. (Az már egy másik kérdés, hogy ennek az ütkö-zetnek a jelentõségérõl lehetne vitatkozni. Természete-sen a vita helye ez esetben sem az iskolákban van.)A mongol inváziótól a 15. század végéig tartó perió-dusból a tervezet további négy ütközet napját tüntetifel, azonban ezek közül valójában csak kettõ, a csúd-tavi (1242. április 5.) és a kulikovói (1380. szeptember8.) szolgált rá erre a megkülönböztetett figyelemre.Mindössze egyetlen évszám akad, amely nem tûnikpontosnak: az 1130-as években még aligha fejezõdöttbe a régi Rusz földekre, tehát jórészt önálló fejedelem-ségekre való felbomlása. Ez a megjegyzés azonbannem befolyásolja a végsõ értékelést: a vitaanyagnak akeleti szlávok, a velük együtt élõ és a szomszédos né-pek középkori történetével kapcsolatos része összessé-gében tudományos és módszertani szempontból is elfo-gadható, sõt támogatható.

A végsõ változat, tehát az orosz történelem új ok-tatási-módszertani komplexuma (taneszközei) koncep-

Makai János62

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

ciójának elsõ fejezete a bevezetéshez hasonlóan nemtér el alapvetõen a tervezet elsõ fejezetétõl. Ugyanak-kor ebben is akadnak fontos módosítások, kiegészí-tések. Kijavítja a tervezetnek azt a fentebb jelzett pon-tatlanságát, amely a Kijevtõl elkülönült, legfontosabbóorosz fejedelemségek felsorolásával kapcsolatos, s aRurik nemzetség ágai által irányított legerõsebb földekközül ötöt nevez meg. Ezek között mind a szmolenszki,mind a halicsi megtalálható. A koncepció kedveli azösszehasonlításokat. Új elem benne az a megállapítás,miszerint az óorosz állam társadalmi-gazdasági és tár-sadalmi-politikai berendezkedése, bár egy sor specifi-kus vonással is rendelkezett, sokban hasonlított aszomszédos európai országok � Lengyelország, Cseh-ország és Magyarország � berendezkedéséhez. Legfõ-képpen a fejedelem és az õt szolgáló elit szerepére, afüggõ helyzetû népesség központosított kizsákmányo-lására és a magánkézben levõ (nyilván világi) nagybir-tok késõi kialakulására vonatkozóan talált hasonló vo-násokat. Új elem a novgorodi és pszkovi köztársaságiberendezkedés egyes vonásai és a nyugat-európai vá-rosi kommunák berendezkedése közötti, konkrétanmeg nem nevezett hasonlatosság. Mivel ezekben a kér-désekben a medievisták között sincs teljes egyetértés, avégsõ változatban való szerepeltetésük nem indokolt.Beillesztettek olyan részt is, amely a kelet-európaisztyepp és Szibéria népeinek, ill. államainak 13�15.századi helyzetével foglalkozik. Ez az Arany Horda, azÉszak-Kaukázus népei és a Fekete-tenger partvidékén

Megjegyzések� 63

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

elhelyezkedõ itáliai városok történetének bemutatásátvárja el a taneszközöktõl. Továbbá a fejezet 15. száza-di részébe illesztettek egy mondatot, amely az egységetés a moszkvai állam szerepét hangsúlyozza. Annyirajellegzetes stílusban fogalmazták meg, hogy érdemesszó szerint idézni: �Az egységes orosz (oroszországi)állam, amely a Moszkvai Nagyfejedelemségre alapo-zódva jött létre, a 15. század végére megszabadult aHordától való függéstõl, területének méreteit tekintveEurópában a legnagyobb lett, és bekapcsolódott a nem-zetközi kapcsolatok európai rendszerébe.� Egyéb ki-egészítések is találhatók Moszkva, ill. a vezetésével lét-rejött állam szerepével kapcsolatban. A koncepció fon-tosnak tartja annak együttes említését, hogy Bizáncelbukott, Moszkva egyházi-politikai szerepe pedig nõtt,valamint a �Moszkva � harmadik Róma� elméletnek atankönyvekben való szerepeltetését.

A fentiekbõl egyértelmûen látható, hogy a koncep-ció a középkor oktatásával kapcsolatban újabb elvárá-sokat fogalmazott meg. Ugyanakkor szûkítette a fogal-mak, személyek és évszámok-események kötelezõnektekinthetõ listáit. A tervezetben a fogalmak és szemé-lyek száma 70 fölött volt, s ez mindkét esetben 60 alácsökkent, az 50 kötelezõ évszámból pedig csak 42 ma-radt. A tankönyvírók, pedagógusok és tanulók hely-zetét azonban nehezíti, hogy a koncepcióban megjelenta források listája. Ez kétségkívül a fontos kútfõk fel-sorolását tartalmazza a Rusz és a Bizánci Birodalomközött megkötött 10. századi szerzõdésektõl kezdve, a

Makai János64

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

Halics�volhíniai Évkönyvön át, az 1497. évi törvény-könyvvel bezárólag. Sajnos, az nem derül ki, hogy mi ateendõ ezekkel kapcsolatban. Ha csak cím és rövidenösszefoglalható tartalom szerint kell ismerni, az meto-dikai szempontból aligha kifogásolható. Ugyanez ahelyzet, ha a követelmény egy-egy forrásszemelvényfeldolgozása. Az viszont még a közoktatás felsõ szint-jén sem várható el, hogy pl. Az elmúlt idõk elbeszélésétrészletesen elemezzék.

A végsõ változatnak a keleti szlávok, a velük együttélõ és a szomszédos népek középkori történetével kap-csolatos részét hasonlóan lehet értékelni, mint a terve-zetnek ugyanezt a fejezetét: összességében tudományosés módszertani szempontból is elfogadható. A tervezetmódosítása nem minden esetben volt szerencsés. Külö-nösen igaz ez a kiegészítésekre. A végsõ változat mint-ha a kelleténél többet foglalkozna az egységgel, a biro-dalommal és Moszkva szerepével. Azonban ettõl sok-kal rosszabb koncepció is készülhetett volna.

Megjegyzések� 65

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

SASHALMI ENDRE

Néhány megjegyzés a �Standard�-ról

A koncepció, véleményem szerint, a régi marxista szte-reotip terminológia elhagyása � így pl. a termelési mó-dok és a történelmi korszakok megfeleltetése és ennekkapcsán a feudális jelzõ (egyébként más szempontbólis üdvözlendõ) kiiktatása � mellett, transzformálódvamegõrizte azokat az alapvetõ vonásokat, amelyek aszovjet korszak szemléletének jellemzõi voltak (pl. né-pek barátsága a Szovjetunión belül, a Szovjetuniónagyszerûsége stb.). Ugyanakkor a marxista szemlélethelyébe az eurázsiaiság (jevroazijsztvo) apologetikusparadigmája lépett, ami nemcsak a soknemzetiségû bi-rodalom szükségességét igazolja, orosz vezetéssel, ha-nem szóhasználatával elfedi az orosz hódítás és gyar-matosítás tényét is. Az elõbbiekben elmondottakat jólpéldázza az általános elveknél található következõrészlet: �A patrióta büszkeség tárgyai, kétségtelenül, anép (narod) nagy(szerû) munkája, Eurázsia hatalmastérségeinek birtokbavétele révén (po oszvojenyiju), an-nak zord klímájával, az orosz társadalom (rosszijszkoeobscsesztvo) kiformálódása, bonyolult soknemzeti-ségû, sokfelekezetû alapon, amelynek keretein belül a

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

kölcsönös segítség, a tolerancia és a más hitek irántitürelem alapelvei domináltak, a világhírû tudomány éskultúra megteremtése.�* (8. o.) E folyamat pátosszaltörténõ bemutatásának szükségességét mindjárt ezutánmarkánsan kiemeli a tervezet (9. o.) mint alapvetõ pre-zentációs módot.

A szóhasználat sokatmondó: nemcsak az oszvoje-nyije miatt, amelynek konnotációját nehéz visszaadnimagyarul, mivel tartalmazza a szvoj (saját) szótõt, ésamely más kontextusban elsajátítás jelentéssel bír.Ugyanígy problémát vet fel a rosszijszkoje jelzõ hasz-nálata a társadalomra, amely az állam, azaz a Rosszijarelációjában homogenizálja a társadalmat (minthogy aRosszijából képzett melléknév). Az orosz nyelvet nemismerõk számára ugyanis szükséges rávilágítani, hogyamit a magyarban (hasonlóan a nyugat-európai nyel-vekhez) egy szóval fejezünk ki (orosz, Russian stb.),arra az orosz nyelvben két szó létezik: a russzkij a nép,a kultúra, a nyelv esetében használatos, míg a rosszijsz-kij a politikai kötõdésre, az államhoz való tartozásrautal.

Ezt az eurázsiai és homogenizáló vonulatot folytatjaszervesen a 3�4. pont: �Alá kell húzni, hogy hazánknépei számára az Oroszországgal történõ egyesítés ésaz Orosz állam (Rosszijszkoje goszudarsztvo) kereté-ben való létezés pozitív jelentõséggel bírt.� (9. o.) A tör-ténelemoktatás egyik legfõbb feladatának pedig a �pol-

Néhány megjegyzés a �Standard�-ról 67

* Kiemelés: a szerzõ � S. E.

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

gári közös orosz identitás kialakítását� (formirovanyijegrazsdansztvennoj obscserosszijszkoj igyentyicsnosz-tyi) tekinti. A szöveg által használt obscserosszijszkij aNagy Péter idején (egyébként ukrán�belorusz hatásra)elterjedt vszjerosszijszkij szinonimájának tekinthetõ.Ugyancsak nem véletlen, hogy az ekkoriban megjelenõneologizmus, a rosszijanyin, ma reneszánszát éli, pél-dául a Gazpromnak mint Oroszország büszkeségének areklámjában, amely így ér véget: �Mi rosszijanye!�(Mi, oroszhon lakosai!)

Ezen elveknek megfelelõen történik Moszkva fel-emelkedésének és történeti szerepének értelmezése is.Így például a Moszkva általi területi terjeszkedés le-írása �az orosz földek összegyûjtése� jegyében, azazszintén semleges terminológiával jelenik meg: Nov-gorod és Tver Moszkvával történõ egyesítésérõl beszéla szöveg (17. o.), nem hódításról és az intézményekmegszüntetésérõl.

A 16�17. század tárgyalásakor a tervezet az �egy-séges orosz állam� (jegyinoje rosszijszkoje goszu-darsztvo) kialakulásáról ír (20. o.), ami ellentétben állnemcsak a bevezetésben leírtakkal (�soknemzetiségûés sokvallású alap�), hanem magukkal a tényekkel is:mitõl lenne egységes, amikor éppen Kazany (1552) ésAsztrahán (1556) elfoglalása, majd Szibéria gyarma-tosítása kapcsán lesz soknemzetiségû birodalom Orosz-ország? (Ezeket az eseményeket maga a szöveg említi!)

Az �egységes orosz állam� problematikájánál aztán

Sashalmi Endre68

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

elõjön a szétdarabolódás (razdroblennoszty) megszün-tetése mint pozitívum (csak már nincs ott mellette arégi feodalnaja jelzõ), a második elõfordulásánál pedigmár európai, spanyol, francia, angol analógiákra hivat-kozik. Eszerint a 15�16. század fordulóján ott is végetért a széttagolódás kora, és nemzetállamok jöttek létre:Oroszország tehát az európai országok történeti fejlõ-désének útján haladt � szögezi le tervezet. A 16. századközepétõl pedig, újra ezen országokat említve analó-giaként, rendi gyûlésekrõl beszél Oroszországban: atörténetírás által zemszkij szobor elnevezéssel illetettgyûléseket felelteti meg a korabeli rendi-képviseletigyûléseknek.

A nemzetállam kifejezés egyrészt anakronizmusnyugat-európai viszonylatban is (ún. mozaikszerû-dinasztikus államok léteztek még csak ekkor), a rendigyûlésekkel való párhuzam pedig az orosz társadalmicsoportok jogállása (társadalmi rendek hiánya) és a po-litikai berendezkedés alapvetõ eltérései miatt irrele-váns. Éppen az autokrácia (szamogyerzsavije) kiala-kulásának okaira és lényegére kellene koncentrálnimint rendszerspecifikumra. Ennél a résznél ugyanak-kor ki kellene hagyni a túldimenzionált �Moszkva � aHarmadik Róma� tant, helyette viszont be kellene ven-ni az �Orosz Cárság mint Új Izrael�, következésképp a�Moszkva mint Új Jeruzsálem� eszmét, ami igen erõsvolt. Ráadásul jól lehetne mindezt szemléltetni a Vöröstér �ikonikus topográfiáján� keresztül.


VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

A 20. oldalon a tervezet a livóniai háború gazdaságikövetkezményeinek tudja be a parasztság röghöz köté-sét, ami semmiképpen nem lehet ok, hiszen annak kez-detei már a 15. században megjelennek (lásd III. Iván1497-es törvénykönyvének vonatkozó cikkelyét aSzent György-napi terminusról).

A 21. oldalon a bal parti Ukrajna Oroszországhozcsatolását úgy említi a tervezet, hogy Oroszországelhódította azt a lengyel�litván uniótól, a 30. oldalonpedig Ukrajna autonómiájának felszámolását úgy te-kinti, mint az �igazgatás egységesítését a birodalom ha-tárterületein�.

Hiányzik számomra az egész 18. század elõtti rész-bõl egy braudelianus típusú gazdaság- és társadalom-történeti felvezetés (demográfia, járványok, termesztettnövények, terméshozamok, pénzhasználati módokstb.). Ez jól felfûzhetõ lenne akár egy nyelvi alapra is:nevezetesen a hleb-szol szókapcsolat kialakulásánakgazdálkodás- és életmód-történeti gyökereit lehetnefeltárni. (A gabonatermesztés mellett ugyanis a sópár-lás volt a legfontosabb iparág, másrészt a gyenge ter-méshozamok miatt a gyûjtögetés jelentõsége a só irán-ti nagyfokú keresletet generált a tartósítás miatt.)

A másik fontos koncepcionális elem, éppen az Euró-pához való viszonyítás miatt, a nyugati keresztény és azortodox keresztény kultúrkör egymáshoz való viszo-nyának bemutatása lenne, hiszen Európának a 18. szá-zad elõtt csak a nyugati kereszténység országait tekin-tették, s Nagy Péternek köszönhetõen tolták ki Európa

Sashalmi Endre70

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

keleti határát az Urálig maguk az oroszok (Tatyiscsevnyomán).

Mindezek az új szempontok egyúttal a szemlélet-váltást is alapvetõen segítenék.


VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

VARGA BEÁTA

Vélemény a �Standard�-ról

Tekintettel arra, hogy nem igazán ismerem az Oroszor-szágban jelenleg használatban lévõ történelemtan-könyvek tematikáját és a �tradicionális történelem-felfogás� pontos összetevõit, így csak a Standardbanfelvázolt irányelvekkel kapcsolatban tudok véleménytalkotni. Szerintem az nem jelenthet valódi problémát,hogy a történelmi személyiségek állnak a középpont-ban, hiszen évszázadok óta ismert a nagy személyisé-gek �történelemalkotó� szerepe. Ez továbbra is vezér-fonal lehet, de valóban szükséges a gazdaság-, társada-lom- és politikatörténet mellett elõtérbe helyezni a val-lástörténetet és a kulturális fejlõdés egyes fázisait. Min-denféleképpen üdvözlendõ az etnokulturális kompo-nens tematikájában a régiótörténet részletesebb okta-tása, azaz a kezdetektõl nyomon követni a soketnikumúorosz állam, majd birodalom kialakulását, miközbenelemezni a �csatlakozott� vagy bekebelezett egyes ré-giók helyzetét több szempontból is.

Tekintettel a kutatási területemre, itt elsõsorban Uk-rajna vagy �Kisoroszország� kérdéskörét emelném ki.Érdekelne, hogy a tervezett tankönyvekben említik-e

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

azt a fontos momentumot, hogy a Kijevi Rusz felbom-lását követõen nemcsak az északkeleti területek �Moszkva központtal �, hanem a délnyugati térség ismagában hordozhatta a Kijevi Rusz örökségét, és ameny-nyiben sikerült volna az ukránoknak önálló államotalapítani, számukra is fontos küldetés lehetett volna �azorosz földek összegyûjtésének� véghezvitele. A 17.századi orosz történelem tárgyalásánál a �bal parti Uk-rajna� orosz kötelékbe kerülésérõl esik szó, ami csakrészben igaz, mert 1654-ben a Perejaszlavi Rada dön-tése értelmében egész Ukrajna csatlakozott �önként�Oroszországhoz � ezzel egyébként lezárult az �oroszföldek összegyûjtésének� folyamata �, és csak 1667-ben,az andruszovói egyezményt követõen kerültek vissza ajobb parti területek lengyel fennhatóság alá. Úgy gon-dolom, hogy az ukrán területek megszerzésének fon-tosságára való tekintettel érdemes lenne a történelmiszemélyiségek sorában Bogdan Hmelnyickij nevét ismegemlíteni. Még annyi pontosítást szeretnék tenni,hogy az orosz�lengyel háború Ukrajna birtoklásáért va-lójában nem az 1667. évi andruszovói szerzõdéssel, ha-nem az 1686. évi �örökbékével� zárult le. Esetleg mégérdemes lenne a 18. századi események felsorolásánálmegemlíteni az �autonóm� Ukrán Hetmanátus 1764.évi megszüntetését. Ennyit az ukrán tematikáról!

Bár nem az én �korszakom�, de felkeltette a figyel-memet, hogy a Kijevi Rusz helyett, nem pedig melletta �Ðóñü�, �Äðåâíÿÿ Ðóñü�, �Ðóññêàÿ Çåìëÿ�, �Äðåâíå-ðóññêîå ãîñóäàðòñâî� kifejezést használják. Ez meny-


VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

nyiben elfogadható? Teljesen kikerült a gyakorlatból aKijevi Rusz mint kifejezés használata? Érdekes ugyan-akkor, hogy a III. fejzetben � Oroszország a 17. századvégén � 18. században � arról írnak, hogy Oroszországteljesítette �történelmi feladatát�, �összegyûjtötte� aKijevi Rusz örökségét. Vagyis magára a korszakra kö-vetkezetesen nem használják ezt a formulát, miközbena 18. században igen! A Bevezetésnél kiemelik azorosz történelem periodizációjának problematikáját,amit érdemes lett volna egy kicsit részletezni, mármintazt, hogy ez mennyiben okoz gondot?

Elgondolkodtató továbbá a Standard azon megjegy-zése is, hogy a 12. század közepén � 13. század elejéna részfejedelemségek � ñèñòåìà çåìåëü � mennyire te-kinthetõk önálló államoknak. A 13. század közepe � 14.századot érintõ idõszakban pedig csak az �ÉszakkeletiRusz� fejedelemségeit tárgyalják, miközben a délnyu-gati régió sorsáról említést sem tesznek.

A II. fejezetben � Oroszország a 16�17. században� arról írnak a kezdõ sorokban, hogy a moszkvai ural-kodók �összegyûjtötték� az �orosz földeket� (�ðóññêèåçåìëè�), amely kijelentés csak részben igaz, hiszen aKijevi Rusz délnyugati térségét � Kijev központtal �nem sikerült megszerezni. (Vagy akkor azok nem vol-tak �orosz földek�?) Az is kérdés továbbá, hogy a sok-nemzetiségû moszkvai államban mennyire sikerültmegvalósítani a különbözõ népek �békés és kölcsö-nösen elõnyös együttélésének gyakorlatát�. (9�10.oldal)

Varga Beáta74

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

BEBESI GYÖRGY

�Orosz standard�. Néhány gondolat az Oroszországi Történelmi Társaság

oktatási standardjáról

Az új orosz identitás keresése, a szovjet rendszer össze-omlása után azoknak a fogódzóknak a megtalálása,amelyek az Orosz Föderáció polgárai számára vállalha-tó értékrendet és szellemiséget, egy rendszerbe illeszt-hetõ új történeti tudatot jelentenek, a rendszerváltás ótaaz orosz történettudomány legfontosabb feladatai közétartozik. Számos buktatót kell elkerülniük a problémamegoldása közben, hiszen nem nyúlhatnak vissza a le-járatottnak tekintett marxista ideológiához, de vigyáz-niuk kell arra is, hogy nehogy a rég vagy közelmúlt va-lamely más idejétmúlt szellemi hagyományát elevenít-sék fel, de el kellett kerülni az angolszász történetírástöbbnyire leegyszerûsítõ és címkézõ megközelítésmód-ját is.

A társadalom új értéktudatának szondázására ésprioritásainak kutatására már történt néhány évvel ez-elõtt is egy nagyszabású, bár a média által erõsenmanipulált kísérlet, amikor a �Tizenkét legnagyobborosz� címû országos mûsorban próbálták a társadalomértékrendjének változásait, múlthoz való kötõdésének

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

fõbb szegmenseit felderíteni és elemezni � meglepõeredmények születtek. Nehezíti a feladat megoldását azis, hogy nyugati értelemben vett polgári demokratikushagyománya a hatalmas országnak csak alig egy évti-zedig létezett (1907�17), és az ún. Június Monarchia iscsak egy felemás megoldása volt egy valódi parlamen-táris modellnek.

A Történelmi Társaság elsõ lépésként egy listát bo-csátott ki az orosz történelem vitás kérdéseirõl, majdnyilván nem kis munkával elkészítette a mintegy 40 ol-dalnyi oktatási standardot.

Elemezve az anyagot mindenekelõtt szembetûnik,hogy egységes rendszerben kívánja láttatni az orosztörténelmet, nem egymást váltó, gyakran egymást ta-gadó korszakok sorozataként, hanem olyan folyamat-ként, amelynek megvan a maga belsõ kohéziója. Ebbõla megközelítésbõl következik, hogy a szovjet korszaksem �testidegen�, hanem szerves része a történeti fej-lõdésnek, �evolúciós� folyamatként fogják fel, és ame-lyet ugyanolyan rendezõelvek szerint tárgyalnak, minta korábbi periódusokat, sõt a nagy honvédõ háborúbanaratott gyõzelem, és a �békeidõk�, a 60-as 70-es évekteljesítménye kiemelt szerepet kap a tervezetben, egy-fajta birodalmi fénykornak tekintik.

A szerkesztõknek meg kellett találniuk azt a �törté-nelmi kovászt�, amely a hatalmas állam történetét ösz-szeköti, és amelyre mint rendezõelvre tekinthetnek azegyes korszakok feldolgozása során. Ilyen szempont-

Bebesi György76

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

ként találták meg a �nagy múlt, nagy nép� megközelí-tésmódot, amely rámutat, hogy a jelenlegi Oroszor-szágnak messzire visszanyúló történeti hagyományaivannak, s története során jelentõs, elsõsorban terület-foglaló, birodalomépítõ tevékenységet tudott felmutatni.A birodalomépítést nem negatívumnak tekintik, mint a�szemérmes� szovjet történetírás tette (vagy éppenagyonhallgatta), hanem pozitív történelmi folyamat-nak, amely bár buktatókkal és kudarcokkal ugyan, deaz állam lényegéhez tartozik. Ebbõl is fakadóan a má-sik stabil értéknek az erõs központi hatalmat tekintik,bár bizonyára lesznek, akik ennek kapcsán napi politi-kai áthallásról beszélnek majd.

Az orosz történelemnek az integritást és egységeskereteket adó gondolat mellé meg kellett találnia azo-kat az értékeket is, amelyek szintén minden korszakbana nemzeti hagyományok büszkén vállalható részét ké-pezik, s ily módon mintegy koherenciát biztosítanak atörténeti folyamatnak. Ilyen hagyománynak mutatko-zik a patriotizmus, a hazafiság, amely nem valamifélebirodalmi nacionalizmus, hanem vállalható állampol-gári érték, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy másnemzetekkel, a birodalom nemzetiségeivel toleránsnakkell lenni. Úgyszintén idesorolják a katonai sikereket,amelyekkel bemutatható, hogy az állam története soránúrrá tudott lenni a nehézségein, s így alkalmas arra,hogy a hazafias nevelés részévé váljon. Nyomatékoselemként hangsúlyozzák a pravoszláv vallás szerepét,

�Orosz standard�. Néhány gondolat� 77

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

hiszen az � a szovjet korszak kivételével � szellemileg,de életmód, kultúra és viselkedésminták tekintetében isátitatta az egész orosz társadalmat.

Mindemellett a koncepció feldolgozásmódja, meto-dikai szemlélete is újszerûnek tûnik, sokkalta inkábbtükrözi a modern történetírás fõsodrát. Az egyes témákmegközelítésmódja vállaltan kultúrantropológiai meg-közelítésû, az eddigi politikatörténeti aspektus helyett.A története során különbözõ területeket magába foglalóés gyakran különbözõ elnevezésû ország históriájátmint régiók történetének összességét fogja fel. A Stan-dardot egyfajta navigátornak, iránytûnek tekinti a törté-neti folyamatokban történõ eligazodáshoz, amelyszemléletével és értékrendjével kell, hogy elõsegítse azorosz diákok egységes, viszonylag koherens történe-lemszemléletének kialakulását.

Fentiekbõl következik, hogy az egyes történeti kor-szakok szakaszolása is más, mint a korábban megszo-kott. Az elemzõ számára saját történeti korszakának, a19. századnak a komplex egységben láttatása a szem-betûnõ, úgy tûnik, hogy az orosz történészek átvették a�hosszú 19. század� elméletet, és I. Pál meggyilkolásá-tól egészen az elsõ világháborúból történõ kiválásigegységes folyamatnak láttatják az anyagot.

Részletesebben megnézve ezt a korszakot, I. Sándoruralkodását mint a prioritások metamorfózisát fogjákfel, a reformokra és Napóleon legyõzésére helyezik a

Bebesi György78

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

hangsúlyt, a dekabristákat természetesen megemlítik,de a regresszív fordulatra csak egy félmondatos utalásvan (liberális és konzervatív tendenciák), ésArakcsejev neve is csak a névlistában bukkan fel, mígSzperanszkijé kiemelt helyen szerepel.

I. Miklós uralkodását mint az �állami konzervati-vizmus� idõszakát fogják fel, de utalnak az õ idõszakábanmegjelenõ pozitív tendenciákra is, így a reformelkép-zelések kezdeteire, a nagy szellemi irányzatok szétvá-lasztására, egy hivatásos államapparátus formáló-dására.

II. Sándor uralkodása súlypontozásánál is megfi-gyelhetünk új hangsúlyokat: a �liberális� tendenciák ésnormák mellett hangsúlyozzák, hogy az államhatalomebben a korban is erõs maradt. III. Sándor korában idé-zõjelben említik az �ellenreformokat�, de nem a reform-folyamat megtörésére, hanem a �konzervatív stabilizá-cióra� és az állam területi határainak kiterjesztésérehelyezik a hangsúlyt. Az �iránytûben� a késõbbiekbenmegjelenik egy új kategória, a �szocium�. Ennek kere-tében tárgyalják nem kis terjedelemben a vidéki életet,amely a birodalom alapja, az urbanizáció folyamatát, atársadalmi öntudatra ébredés mechanizmusát, a poli-tikai gondolkodás fõbb tendenciáit és iskoláit. Az egészkoncepciót meghatározó alapmomentumnak megfele-lõen itt is külön vázlatpontot kap az etnokulturálismegközelítésmód, itt esik szó a birodalom népeirõl, va-lamint a nemzetiségi és regionális politikáról. Az oroszkultúrát hangsúlyosan két részletesen kibontott vázlat-


VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

pontban tárgyalják, elsõben a század elsõ felének, majda második felének meghatározó momentumait tekin-tik át.

Külön elemzést kap a századforduló válsága, ame-lyet nagyjából a jelenlegi megközelítésmódhoz hason-lóan az ipari fejlõdésbõl, a hazai és külföldi tõke sze-repébõl vezetnek le, de hangsúlyosan utalnak a város ésfalu ellentmondásaira is, a fejlõdés megoldatlan kérdé-seire.

Az elsõ orosz forradalomnál a többpártrendszer és aparlamentarizmus megjelenését tartják kiemelésre ér-demesnek. A hangsúly az október 17-i manifesztumonés az április 23-i törvényeken, valamint a dumákon van,a rendszert megmentõ monarchista mozgalmat, akár-csak a pogromokat, nem említik.

Feltétlenül meg kell említeni a szemlélet- és megköze-lítésmódjában egységességére törekvõ feldolgozásonés súlypontozáson túl, hogy az anyag metodikai-mód-szertani értelemben is szolgál újdonságokkal. Itt szin-tén átveszik a magyar tankönyvírásból is jól ismert�kislexikon� módszert, amelynek lényege, hogy egyvázlatban kiemelem az anyag fõbb összefüggéseit,súlypontjait, majd egy részletes felsorolásban konkré-tan közlöm, hogy melyek azok a faktumok, amelyek-nek ismerete elengedhetetlen a korszak és annak folya-matainak a megértéséhez. Tehát közöl egy fogalmi ösz-szeállítást az egyes anyagrészek végén, majd egy

Bebesi György80

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

névtárat, a végén pedig mind a 7 nagyobb egységnél ta-lálható egy kronológia.

Természetesen a konkrét kidolgozás és a felsoroltfaktumok pontos megfogalmazása, illetve kibontásamajd a tankönyvírók feladata lesz az �iránytû� alapján.Nem sorolnak fel külön forrásokat, de egy-egy doku-mentumra több ízben történik konkrét utalás, ami eztjelzi, hogy a hagyományos történettanítás keretébenpróbálják majd az egységességre törekvõ szemléleti el-veket érvényesíteni, az úgynevezett �forrásalapú tör-ténelemtanításra� nem mutatkozik törekvés. (Csak zá-rójelben jegyzi meg az elemzõ, hogy véleménye szerintez a fajta Magyarországon ma divatos történelemtaní-tás a tanulók életkori sajátosságaival való diszkrepan-cia és számos más ok miatt egyébként is hosszabb tá-von kudarcra van ítélve).

Hogy be fogja-e szerepét tölteni a �navigátor�, aztmajd természetesen az idõ dönti el, egyelõre az elem-zések, a szakmai viták korát éljük, de az mindenképpenfontos, hogy az orosz történetírás, s ennek nyománmajd nyilván az orosz tankönyvírás is elindult és elin-dul egy új, egységes, rendszerszemléletû megközelítés-mód felé, amelynek hosszabb távon szerepe lehet anemzettudat formálásában, egy múlthoz való egészsé-gesebb, természetesebb viszonyulásban, a mai világ ér-tékrendjével jobban összhangban álló szemléletmódkialakításában.


VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

KURUNCZI JENÕ

Megjegyzések a �Standard�-hoz

A bevezetõ részhez: az orosz történészeknek most reá-lis lehetõségük van, és ez a helyes, hogy az orosz his-tóriát a világtörténeti folyamatokkal összefüggésbeninterpretálják. Megalapozottnak vélem azt is, hogy ha-zájuk történetével kapcsolatban hangsúlyozzák a leglé-nyegesebb sajátosságokat. Jogos, hogy a politikatörté-neten kívül erõsíteni kell a többi részterület vizsgálatátés oktatásbeli szerepét. Fontos a históriának a hazafiasnevelésben betöltött funkciója. Az orosz patriotizmustegyaránt erõsíthetik a nagy történeti személyiségek tet-tei csakúgy, mint a néptömegek cselekedetei. Ugyan-akkor szükségesek a viták is a történelembeli tragédiákokainak további tisztázására az eltérõ álláspontok üt-köztetésével mind a szaktudományokban, mind a széle-sebb közvéleményben. Az új körülmények között azOroszországi Föderációban a történészszakmában és aziskolai oktatásban egyaránt fontos a história révénnevelõ célzattal is a nemzeti identitás erõsítése. Azelõbbiek érdekében fokozni kell a hagyományos és azinternetes adathordozók alkalmazásának hatékonyságáta szaktudományban és az iskolákban. A harmadik feje-

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

zethez: úgy gondolom, hogy I. Péter reformjainak mo-dernizációs jellege és eredményessége továbbra is vita-tott. Kérdés az is, hogy hosszabb távon biztosították-eaz államrend és a társadalom stabilitását. A negyedikfejezethez: a jobbágyfelszabadítással és a Nagy Refor-mokkal valóban alapvetõ változások következtek be,hangsúlyozni kell azonban az orosz feltételekben gyö-kerezõ sajátosságaikat is. Úgy vélem, hogy II. Sándoridején társadalmi, jogi, közigazgatási, oktatási és egyébterületeken valóban modernizáció ment végbe. A 20.század elején Oroszország megtette az elsõ lépéseket apolgári parlamentarizmus, a jogállam és a többpárt-rendszer felé. Ez a folyamat azonban különbözõ ténye-zõk miatt nem teljesedett ki és nem fejezõdött be.

Megjegyzések a �Standard�-hoz 83

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

KRAUSZ TAMÁS

Megjegyzések a �Standard� periodizációs megfontolásaihoz

A �Standard� igen tanulságos anyag az orosz-szovjettörténelemmel foglalkozók számára. Az 1991-et köve-tõ fejlõdési szakasz szinte minden fontos történeti éstörténetszemléleti problémája felszínre került. Ami atankönyvekre vonatkozóan feltétlenül pozitív, hogyszakít az anyag az egyoldalú politikatörténettel, és el-méleti-módszertani megfontolásokkal áll elõ a történel-mi folyamatról. A szovjet korszakra vonatkozóan azon-ban néhány fontos személyiség szerepének megvilágí-tása hiányzik. Feltûnõ mindenekelõtt a szovjet államalapítójának, V. I. Lenin történelmi jelentõségének nemkellõ értékelése. Ezzel is összefügg a szocializmus (ez-zel együtt az �elmaradottság�, a nemzeti kérdés) elmé-lettörténeti problémáinak háttérbe szorulása. Homálybanmarad például a fehérek és általában a forradalommalszemben álló politikai erõk rasszizmusa és diktatórikusháttere. Szintén példaként említem a késõi idõkbõl,hogy a peresztrojka eredeti elméleti tartalmának and-ropovi forrásait vagy annak hruscsovi elõzményeit iserõteljesebben kiemelhették volna a �Standard� szer-

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

zõi. Erõteljesebben hangsúlyozni lehetett volna a nagytörténelmi fordulatok, változások során az ok-okozatiösszefüggéseket az egész 20. századi korszakra vonat-kozóan.

Már az 1920-as évektõl kezdve egészen napjainkiga szovjet-orosz történelem szakaszolása, periodizálásamindig számos vitapontot foglalt magában mind a his-toriográfiában, mind a politikában, legyen szó az oroszvagy az egyetemes történetírásról. Érthetõ ez, hiszenbizonyos problémakörök, folyamatok, események ki-emelése, súlyozása, mások elhallgatása vagy negligá-lása gyakorlati és elméleti jelentõséggel bír. Így nyíltpolémiára lenne szükség a politikai ihletettségû hamiselméletekkel. Ily módon nem véletlen ma annak a �hi-degháborús elméletnek� a népszerûsége, amelyet �tota-litarizmuselméletnek� szokás nevezni. A kommuniz-mus (szocializmus, sztálinizmus stb.) � fasizmus, Hit-ler és Sztálin azonosítására kifutó közismert teorémaéppen a periodizáció kérdésében bontja le a tudomá-nyos kutatás, az elméleti gondolkodás, valamint a poli-tikai küzdelmek közötti határokat, amennyiben értel-metlenné teszi a szakaszolást, hiszen a szovjet törté-nelem egész 70 esztendejét egyetlen gránitból kifara-gott visszataszító �szobornak� tekinti. Ez a gondolatköra történetírás számára Prokrusztész-ágynak bizonyult.Mindennek ellenére mind Oroszországban, mind Ke-let-Európa más országaiban dívik ez a magyarázó el-mélet, amely sokfelé az új rendszerek legitimációsideológiájának szerves részévé vált. Oroszországban e

85Megjegyzések a �Standard� periodizációs megfontolásaihoz

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

teória �népszerûsége� a legképtelenebb dolog. A prob-lémát jól érzékeltethetjük a nagy honvédõ háború pél-dáján. Ha a két rendszer, ha Hitler és Sztálin �lénye-gében azonos�, akkor relativizálódik a háborúban a jóés rossz oldal, végsõ soron relativizálódik a hóhér ésáldozat közötti különbség. Ez az �elmélet� módszertaniértelemben úgyszólván annak a sztálini eredetû gondo-latnak a visszájára fordított verziója, amely a Szovjet-unió történetét a szocializmus egyenes vonalú megva-lósulásaként írta le. A �Standard� ennek az �elmélet-nek� határozottan ellenáll.

A történész nem lehet naiv. Az államnacionalista-goszudarsztvennyik, a liberális, a marxista és más né-zõpontok szakmai és elméleti megalapozása koncent-rált formában tükrözõdik a történeti periodizációban.Ha szintézis nem is, de lehetséges a történetírás eddigfelhalmozódott konszenzusos eredményeinek elfoga-dása. Így napjainkban a periodizációra vonatkozó bár-mely tudományos igényû elgondolás már magában kellfoglalja a gazdaság- és társadalomtörténet, valamint apolitikatörténet szempontjait együttesen. Ám a kiindu-lópontok között is talán annak belátása, felismerése alegfontosabb, hogy a Szovjetunió történetében mindenfontos esemény, fordulat elválaszthatatlan az egyete-mes történet jelentõs folyamataitól. Ez alkotja tehát azáltalam javasolt szakaszolási elképzeléseknek a pre-misszáit. Az alapvetõ fejlõdési változások, ugrásokmindig akkor bukkannak fel, amikor politikai, gazdasá-gi, szociális, mentális mozzanatok együttesen egy alter-

Krausz Tamás86

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

natív történelmi szituációt hívtak életre a szovjethata-lom vezetõ csoportjai és a lakosság különbözõ rétegeiés osztályai elõtt.

Az alapvetõ mondandóm az, hogy a szovjet tör-ténelem nem szuszakolható bele 2 vagy 3 fejlõdési sza-kaszba, ahogyan azt a vizsgált koncepció vázolja, ha-nem világosan 6 szakasz (1917�21, 1921�29, 1933�53,1956�68, 1973�85, 1985�91) különíthetõ el, amelye-ken belül �alszakaszok� vagy átmenetek, töréspontok(1929�33, 1953�56, 1968�73) is megkülönböztethe-tõk, ami a szakaszhatárokról való vitát is mederbentartja. Természetesen, ezek a szakaszhatárok sohasemabszolútak. Szemléletileg ezért igen fontos, még ha erövid, vázlatos �tézisekben� nem is körvonalazódhat,jó, hogy az egyes fejlõdési szakaszok között meglévõkontinuitás és diszkontinuitás bonyolult öszszefüggé-seit mindig számításba vegyük.

I.A szovjet fejlõdés elsõ, forradalmi szakasza és maga az1917-es forradalom a belsõ történeti folyamatokból, akülföldi tõkére épülõ, állami irányítással folyó orosz-országi kapitalizáció és az önkényuralom ismert rend-szerének számtalan szociális és politikai ellentmondá-sából, a társadalmi formák és ellentétek felhalmozódá-sából, illetve ezek ellentmondásainak kiélezõdésébõleredt. Az elsõ robbanási pont 1905, ám a másik, az


VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

1917-es már sikeresnek bizonyult: a belsõ forradalmipotenciál megléte mellett közvetlenül világtörténelmi-leg is meghatározott volt, amennyiben a forradalomjelentõs részben az I. világháború terméke. A belsõ éskülsõ �összeomlás� egymást erõsítette. Így 1917 va-lóban a kiindulópont: a szovjet állam születésének és apolgárháborús gyõzelem révén az új állam megszilár-dulásának idõszaka, kétségtelenül korszakhatár, amelya NEP bevezetéséig tartott. A forradalom szociális éskulturális értelemben vett �rétegzettsége� (�polgári�,�katonai�, �paraszti�, �proletár�) meghatározta, hogya régi rendszerrel szemben a politikai osztályharcot alegvégsõ konklúziókig vívják. E szakasz lényege a ha-talmi és tulajdonviszonyok, mindenekelõtt a földbir-tokviszonyok radikális átalakulása, a közösségi tulaj-don- és elosztási formák megjelenése, a forradalmi kul-túra kibontakozása és az új intézményrendszer egy új,addig ismeretlen társadalmi rendszer megvalósításafelé nyitott kaput. Az I. világháború tapasztalatainaknyomán egyre tisztábban látszott a világrendszer cent-ruma és annak félperifériáján is, hogy az állam a koráb-bi fejlõdéshez képest gazdasági és politikai értelembenegyaránt kolosszális szerephez jutott. Az állam olyanfeladatokat vállalt magára, amelyek megvalósítása erõ-szak nélkül nem voltak megvalósíthatók. Nagy kérdésvolt azonban az erõszak minõsége, jellege és társadal-mi meghatározottsága. A forradalomban kifejezõdõtársadalmi öntevékenység és az újfajta szovjet hatalmikoncentráció az államosítást és a szocializálást mint

Krausz Tamás88

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

kétféle fejlõdésmódot megkülönböztette. Ez a megkü-lönböztetés a lenini bolsevik elméletben és praxisban a20-as években fennmaradt. A kultúra sokfélesége, a tár-sadalmi önszervezõdés forradalmi elemeinek bizonyosmegõrzõdése azonban nem tarthatott sokáig. A forradal-mi szakaszban polgárháború útján a forradalom elimi-nálta fegyveres ellenségeit. Mire e szakasz történelmileglezárult, kiderült: az orosz forradalom magára maradt,izolálódott.

II.Szovjet-Oroszország izolálódásának, a közösségi tár-sadalomra való érettség hiányának volt a kifejezõdéseaz új gazdaságpolitika, amely részlegesen visszaállítot-ta a kapitalizmust, a piacgazdaságot. Európában min-denütt ekkortájt folyik a békés termelésre való átállás,amely Szovjet-Oroszországban is napirendre került,miután az európai forradalmi hullám és a hozzákapcso-lódó remények lényegében elültek. E fejlõdési szakaszalapvetõ sajátossága, hogy a 25 millió parasztgazdaságbázisán egy többszektorú (mnogoukladnoszty) vegyesgazdaság (állami, szövetkezeti, magán) kezdett körvo-nalazódni. A versengõ kulturális irányzatok a pártdik-tatúra ellenére fennmaradtak, még nem dõlt el, milyenformában szilárdul meg, megszilárdul-e egyáltalán aszovjethatalom a forradalmi legitimáció vonzásában.A szovjet rendszer széles szociális bázisa azonban a


VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

NEP feltételei között töredezni kezdett, új gazdasági ésszociális ellentétek bontakoztak ki, amelyek egy kor-szak végét jelezték. Befejezõdik a Lenin-korszak átme-nete a Sztálin-korszakba. A nemzetközi izolálódás, aNEP által életre hívott gazdasági és szociális ellentéteka különbözõ társadalmi csoportok között egyfajta ha-talomkoncentrálódást, �rendszerváltást� idézett elõ a20-as évek második felében, amelyet az 1927-es esz-tendõ jelez, amikor a párton belüli ellenzéket a �sztáli-ni többség� eliminálta.

III.A gazdasági világválság, a Sztálin vezette szovjet ha-talmi koncentráció, a �kapitalista környezet�, az ost-romlott erõd szindróma, az európai munkamegosztás-hoz való alkalmazkodás és a �saját erõre� épülõ államitõkefelhalmozás (�eredeti szocialista felhalmozás�)mind együtt vezetett az erõszakos kollektivizáláshoz ésaz erõltetett iparosításhoz, ami egy új korszak kezdetétjelezte, amelyet szokás sztálini korszaknak is nevezni.A totális államosítás és a személyi diktatúra kiterjedéseútján az állami tervgazdaságra épülõ �államszocializ-mus� � korábban senki által meg nem tervezett � rend-szere jött létre. A sztálini államszocializmus alapszer-kezetét az ismert módon meghatározta az az alapjábanegalitárius tendenciákat erõsítõ tény, hogy az államitulajdon nem adható és vehetõ. A rendszer forradalmi,

Krausz Tamás90

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

antibürokratikus legitimációs ideológiája és a valósá-gos fejlemények, lehetõségek között mindvégig súlyosfeszültségek voltak, melyek tükrözõdtek a bürokráciahatalmi küzdelmeiben és társadalmi bázisában. A náciNémetország felemelkedése után a belsõ szovjet hatal-mi harcok a �nagy terrorban� összegzõdtek. Ám mind-ennek ellenére (vagy ezért is?) a sztálini Szovjetunió �példátlan gyorsasággal felemelkedõ nagyhatalomként �gyõztesként került ki a világháborúból. A két korszak-határ (1927) 1929�33 és 1953�56. Míg az elsõ világoshatárpont, a második vitathatóbb, hiszen a �Standard�-ban javasolt 1945 nem egyszerûen a gyõzelem éve,hanem a bipoláris világrend születése, amelyben aSzovjetunió világhatalomként vált az USA hatalmi el-lensúlyává, a gyarmati felszabadító mozgalmak táma-szává. Ugyanakkor a szovjet rendszer átalakulása ezenelõfeltételeken évekkel késõbb következett be.

IV.Sztálin halála, illetve a XX. kongresszus jelezte kor-szakhatár azért is fontos, mert közvetlenül utal arra aproblémára, hogy az államszocializmus története nagyváltozások és átalakulások, igen különféle fejlõdési sza-kaszok kora. A hatalmi-gazdasági átalakulás, a szemé-lyi diktatúrától a párthatalom visszaállításáig, a jólétirendszerek kiterjesztéséig tartó az államszocializmuskésõi korszakát foglalta magában, amely csak a hideg-


VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

háborútól az enyhülésig vezetõ fejlõdés periódusábanvált lehetõvé. Ha 1945 a korszakhatár, mint a �Stan-dard�-ban, akkor felértékelõdik a háborús gyõzelemvilágtörténeti jelentõsége, a nagyhatalmi aspektus, de atársadalmi-politikai átrendezõdés és a sztálinista rend-szer lebontása háttérbe szorul, a rendszerátalakulás, atársadalomtörténeti átrendezõdés mint alapvetõ szem-pont leértékelõdik. A szovjet kultúra új szárnyalása, alátványos fejlõdés (Gagarin) a �Hruscsov-korszakhoz�kötõdik. A hruscsovi reformok bukásának éve vitatha-tó. Politikatörténetileg talán 1964, Hruscsov leváltásalehet adekvát, valójában azonban inkább 1968 a sza-kaszhatár. 1968�73 a vitathatatlan fordulat a világrend-szer és a világgazdaság történetében, de a Szovjet-unióéban is. Ráadásul a Koszigin nevéhez köthetõ gaz-dasági reformok bukása is ehhez az évhez, a csehszlo-vákiai bevonuláshoz kapcsolódik. Az ún. 60-as évekreformkorszaka a szovjet kultúra nagy alakjainak szín-re lépéséhez vezetett (pl. Jevtusenko, Rozsgyesztvensz-kij), a költészet, általában az irodalom, a szovjet szín-ház és film megújulása, a szovjet kulturális fellendüléserõsen hatott a mindennapi élet átalakulására.

V.1968 �világforradalma� (megterhelve a csehszlovákiaibevonulással) és az olajválság igen különnemû, egy-mással szembeálló folyamatokat indukáltak szerte a vi-

Krausz Tamás92

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

lágon, ám a Szovjetunió, részben az olajárak emelke-dése miatt is, még csak komolyan elemezni sem kezdteezeket az egyetemes történeti változásokat. Ekkorraválik egyértelmûvé, hogy a szovjet vezetõség és azSZKP nem képes hatékony és perspektivikus választadni sem a belsõ fejlõdés (amit mutat, hogy a desztali-nizálás gazdasági, politikai és szociális tartalma meg-kérdõjelezõdött), sem a külsõ fejlõdés (neoliberaliz-mus, a globalizáció felgyorsulása, informatikai-techno-lógiai forradalom) alapvetõ kihívásaira, a �Nyugathozvaló korábbi felzárkózás� után a �centrum� és a Szov-jetunió között ismét szélesedni kezdett a technikai-technológiai, katonai és gazdasági szakadék. Az ötve-nes-hatvanas évek fordulóján kibontakozott szocialistaperspektíva vereséget szenvedett. A XXII. kongresszu-son, 1961-ben meghirdetett pártprogram a közösségiönigazgatásról (�szamoupravlencseszkoe obscseszt-vo�) a maga antibürokratikus és piacellenes perspek-tívájával � amelyet Polányi Károly is üdvözölt � bele-fulladt a rinocsnyiki és goszudarszvennyiki (terv vagypiac) vitájába. A bürokratikus restauráció erõinek felül-kerekedése egyfajta jelzése volt annak, hogy a rendszera �megreformálhatatlanság� irányába fordult. A Szov-jetunió a 70-es években az államszocializmus �tökéle-tesítésének� koncepciójával a jóléti állam egy késõbbfinanszírozhatatlan formájához és egy finanszírozhatat-lan külpolitikai és katonai stratégiára tért át. A brezs-nyevi idõk szamizdat ellenzéki mozgalmai megjelenésedifferenciált megítélést igényel, hiszen napjaink Szol-


VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

zsenyicin-kultuszával szemben Salamov mélyebb és�oroszabb� munkássága sokkal nagyobb figyelmet ér-demelne progresszívebb szellemi hatása miatt is.

VI.A �Standard� a nemzetközi erõviszonyok alakulása so-rán nem húzza alá elegendõ erõvel, hogy a nemzetközierõviszonyok a Szovjetunió hátrányára jelentõsen meg-változtak. A gorbacsovi glasznoszty és peresztrojka �még �andropovi elõkészítéssel� � 1985�86-ban a �de-mokratikus szocializmus� meghirdetésével � csökkenõolajárakkal (!) � megnyitotta a Szovjetunió történe-tének utolsó szakaszát, amelyben az irányítási és struk-turális válság a termelés és fogyasztás korábban nemtapasztalt visszaesésével járt. A gorbacsovi�jelcini�nemzet-többpártrendszer-piacgazdaság� egy végignem gondolt reformfolyamatként valósult meg az álla-mi, párt- és menedzserbürokrácia felsõ rétegeinek újuralmát hozva létre az egyes köztársaságokban. Az ál-lami tulajdon privatizálása (magánkisajátítása) egy abürokratikus privilégiumok osztályszerû meggyökere-sedését szolgálta. A Szovjetunió felbomlása a kapita-lizmus második kiadásának liberális (Jelcin) és állam-nacionalista /gyerzsavnij/ (Putyin) politikai formaválto-zatait hagyta az utókorra, amely egy vagy más formábanaz utódállamokban is megvalósult. A �piacszocializ-mus� és a �szocialista demokrácia� kísérlete vereséget

Krausz Tamás94

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

szenvedett, a Szovjetunió utódállamaiban a világrend-szer félperifériájának �megfelelõen� formálódott meg akapitalizmus második kiadása a maga sajátos gazdaságiés társadalmi szerkezetével, hatalmi-szellemi viszo-nyaival. A �Standard� végül is nem tesz utalást arra,hogy a rendszerváltás a világpiacba visszailleszkedõkapitalizmus oligarchikus formájához vezetett, annakminden ellentmondásával együtt.

Megjegyzéseink és �ajánlásaink� nem vonják két-ségbe a �Standard� érdemeit, mindenekelõtt azt, hogynem tesz komoly engedményeket az orosz nacionaliz-mus �divatos� teóriáinak.


VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

POSZT-SZOVJET FÜZETEK

I. A peresztrojka vége? (1991)II. Andrej Petrov: Privatizálás a Szovjetunióban (1991)

III. A Szovjetunió vége? (Szakértõi gyorsjelentés) (1991)IV. V. Ny. Zemszkov: GULAG tényekben, adatokban

(1991)V. Népirtás a Szovjetunióban (Gulag, kuláktalanítás,

náci genocídium az adatok tükrében) (1992)VI. A jelcini gazdaságpolitika alternatívái

(Szakértõi jelentés) (1992)VII. Varga Lajos: Ukrajna. Történeti áttekintés (1993)

VIII. 1917. Orosz forradalom � szovjet történelem (1993)IX. A rendszerváltás a Szovjetunióban a tények tükrében

(1989�1991) (1993)X. Ronald Suny: Grúzok, örmények, azerbajdzsánok

(Az etnikai konfliktusok története a Kaukázuson túli köztársaságokban) (1993)

XI. Jelcin és a jelcinizmus (Szakértõi jelentés) (1993)XII. Szemusin Dmitrij: Belorusszia rövid története (1996)

XIII. Katona Magda: A közép-ázsiai etnikai konfliktusok történetéhez (1997)

XIV. Konyec Jelcinscsini (1999)XV. Dokumentumok történeti ruszisztikánk tárgykörébõl

(2000)XVI. Irina Glebova: Hogyan boldogult Oroszország

a demokráciával? (2008)XVII. Sz. Bíró Zoltán: Oroszország visszatérése (2008)XVIII. Sz. Bíró Zoltán: Oroszország: válságos évek (2012)XIX. Îáðàçû Ðîññèè ñ XVII ïî XXI ââ. (2013)XX. A magyar megszállás � vajúdó nemzeti önismeret.

Válasz a kritikákra (2013)

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

RUSZISZTIKAI KÖNYVEK

I. Zsidók Oroszországban 1900�1929 (Szerk.: Krausz Tamás� Szilágyi Ákos, 1995)

II. Òàìàø Êðàóñ: Ñîâåòñêèé òåðìèäîð (1997)III. 1917 és ami utána következett. Elõadások

és tanulmányok az orosz forradalom történetébõl (Szerk.: Krausz Tamás, 1998)

IV. Ðóññêàÿ ëèòåðàòóðà ìåæäó Âîñòîêîì è çàïàäîì.Ñáîðíèê Ñòàòåé (Ðåä.: Ëåíà Ñèëàðä, 1999)

V. Ìåñòî Ðîññèè â Åâðîïå / The Place of Russia in Europe(conference volume) (Ed.: Szvák Gyula, 1999)

VI. Bebesi György: A Feketeszázak. Az orosz szélsõjobbkialakulása a századelõn (1999)

VII. Andrej Szaharov: Az orosz történelem új terminológiája(2000)

VIII. Szvák Gyula: IV. Iván és I. Péter utóélete (2001)IX. Ìåñòî Ðîññèè â Åâðàçèè / The Place of Russia in

Eurasia (conference volume) (Ed.: Szvák Gyula, 2001)X. Radnóti Klára: Európa Moszkóvia-képe a XV�XVI.

században (2002)XI. Czéh Zoltán: A GULAG mint gazdasági jelenség (2003)

XII. Peresztrojka és tulajdonáthelyezés. Tanulmányok és dokumentumok a rendszerváltás történetébõl a Szovjetunióban (1985 �1991) (Szerk.: Krausz Tamás � Sz. Bíró Zoltán, 2003)

XIII. Ìîñêîâèÿ: ñïåöèôèêà ðàçâèòèÿ / Muscovy: The Peculiarities of its Development (conference volume)(Ed.: Szvák Gyula, 2003)

XIV. Szili Sándor: Szibéria birtokbavételének koncepciói az orosz és a szovjet történetírásban (2005)

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

XV. Halász Iván: A tábornokok diktatúrái � a diktatúrák tábornokai. Fehérgárdista rezsimek az oroszországi polgárháborúban 1917�1920 (2005)

XVI. Íîâûå íàïðàâëåíèÿ è ðåçóëüòàòû â ðóñèñòèêå /New Directions and Results in Russistics (conferencevolume) (Ed.: Szvák Gyula, 2005)

XVII. Holokauszt: történelem és emlékezet / Õîëîêîñò: èñòîðèÿ è ïàìÿòü (ñáîðíèê êîíôåðåíöèè)(Ed.: Krausz Tamás, 2006)

XVIII. Ðåãèîíàëüíûå øêîëû ðóññêîé èñòîðèîãðàôèè /Regional Schools of Russian Historiography (conference volume) (Ed.: Szvák Gyula, 2007)

XIX. Ñ. Ôèëèïïîâ: Ðåëèãèîçíàÿ áîðüáà è êðèçèñ òðàäèöèîíàëèçìà â Ðîññèè XVII âåêà (2007)

XX. Varga Ilona: A központosítástól az abszolutizmusig.Válogatott tanulmányok az orosz állam fejlõdésérõl(2009)

XXI. V. O. Kljucsevszkij: Az orosz történelem terminológiája (2009)

XXII. Ãîñóäàðñòâî è íàöèÿ â Ðîññèè è Öåíòðàëíî-âîñòî÷íîé Åâðîïå / State and Nation in Russia and Central-East-Europe (conference volume) (Ed.: Szvák Gyula, 2009)

XXIII. Varga Éva Mária: Magyarok szovjet hadifogságban(1941�1956) az oroszországi levéltári forrásoktükrében (2009)

XXIV. Gyimesi Zsuzsanna: Andrej Platonov prózája és Pavel Filonov festészete (2010)

XXV. Alekszandr Djukov: Holokauszt, kollaboráció, megtorlás a Szovjetunió ukrán és balti területein (2011)

XXVI. Gyóni Gábor: A történelmi Oroszország népei.Adattár (2011)

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

XXVII. Ðîëü ãîñóäàðñòâà â èñòîðè÷åñêîì ðàçâèòèè Ðîññèè/ The Role of the State in the Historical Developmentof Russia (conference volume) (Ed.: Szvák Gyula, 2011)

XXVIII. Bótor Tímea: A tatár függéstõl az önálló uralkodóig.A Moszkvai Fejedelemség története a nagyfejedelmivégrendeletek (1336� 1462) tükrében (2011)

XXIX. Forgács Iván: Filmtörténetek olvadása. Az 1950-esévek második felének szovjet-orosz filmmûvészete(2011)

XXX. Ðóñèñòèêà Ðóñëàíà Ñêðûííèêîâà (Ðåä. Ä. Ñâàê, È.Òþìåíöåâ, 2011)

XXXI. Kriza Ágnes: A középkori orosz képvédõ irodalom(2011)

XXXII. Háború és nemzeti önismeret: 70 éve támadta meg anáci Németország a Szovjetuniót (Szerk. Bartha Eszter�Krausz Tamás, 2011)

XXXIII. Krausz Tamás: Vitás kérdések a Szovjetunió és Kelet-Európa XX. századi történetében. Elõadások, esszékés tanulmányok (2011)

XXXIV. Bálint József: A Szovjetunió gazdasági kifosztásadokumentumokban elbeszélve (1941�1944) (2011)

XXXV. Äâåíàäöàòü èìåí Ðîññèè (Ðåä. Äþëà Ñâàê, 2012)XXXVI. Èñòîðèê è ìèð � ìèð èñòîðèêà â Ðîññèè è

Öåíòðàëüíî-Âîñòî÷íîé Åâðîïå/Historians and the World � the World of Historians in Russia and Central and Eastern Europe (Ãë. ðåä. Äþëà Ñâàê, 2012)

XXXVII. Szvák Gyula: Klió, a csalfa széptevõ � Kvász Iván:Klió, a tanító (2012)

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

ISBN 978-963-7730-94-8ISSN 1215 2560

Felelõs kiadó: a Magyar Ruszisztikai Egyesület elnökeés az ELTE Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ vezetõje

Szerkesztõ: Jávor Éva Tördelés: Typo D�Apo Bt.

Nyomdai kivitelezés: Pátria Nyomda Zrt.Felelõs vezetõ: Orgován Katalin vezérigazgató

VITA.QXD 2014. 10. 17. 11:35

› docs › poszt.szovjet.füzetek.21..pdf · vita az új orosz történeti koncepcióróltartalom...

Documents