A fiskális politika

a pénzpiacokkal szemben

Kopits György

MTA Közgazdaság- és Jogtudományok Osztálya

Budapest, 2011 május 11.

Vázlat

• Motiváció

• Válság előtti trendek

• A pénzügyi válság következményei

• Jó gyakorlatok kifejlesztése

• Következtetések

Motiváció

• Történelmi példák a külső diktátum-ra

– Az Ottomán Birodalom kapitulációi

– Népszövetségi kölcsönök

– IMF készenléti-hitel megállapodások

– Piaci nyomás

• Kormányzati vezetők új keletű válaszai

• James Carville a pénzügyi piacok erejéről:

“Régebben úgy gondoltam, ha létezne reinkarnáció, akkor az

Egyesült Államok elnöke, a pápa vagy egy híres baseball játékos

szeretnék lenni. De manapság úgy vélem, inkább maga a

kötvénypiac lennék. Akkor bárkit megfélemlíthetnék.”

Jakarta, 1998. Január 15.

A válság előtti trendek

Az állampapír-finanszírozás

• Világháború utáni évtizedek: a fejlett gazdaságok

kötvénypiacainak kifejlődése, pénzügyi innovációk

• 1980-as évek: külső liberalizáció, pénzügyi integráció

• 1990-es évek: feltörekvő piacok, prociklikus

finanszírozás, hitel-besorolási különbségek

• 2000-es évek: argentin államcsőd, Nagy Mérséklődés

(Great Moderation), bőséges likviditás a világban,

hozamvadászat, a kockázatok figyelmen kívül

hagyása (a kollektív fellépési záradék ellenére)

A válság előtti trendek

A nemzetközi intézmények szerepe

• A Nemzetközi Valutaalap (IMF), mint a fegyelem

legfőbb fenntartója az 1990-es évek végéig

• Világbank, Párizs Klub, London Klub:

támogatói szerepben

• Európai Unió (ECOFIN, Európai Bizottság,

Eurostat, EKB), mint regionális felügyelők:

ellentmondásos jelzések

A válság előtti trendek

Költségvetési irányvonalak

• Régebben: elsősorban diszkrecionális

– deficit hajlam, prociklikus hajlam, kiadás szerkezeti hajlam

– felhalmozódó államadósság

• Feltörekvő piacok 1990-es évekbeli válság tanulságok:

– Ázsia: devizatartalékok felépítése

– Latin-Amerika: fiskális szabályrendszer bevezetése

• Fiskális lazaság a fejlett és egyéb gazdaságokban

– expanzív (néhol buborékok miatti) vagy semleges fiskális politika

néhány uniós országban és az Egyesült Államokban

– erkölcsi kockázat az euró-övezeti „perifériában”, új poszt-szocialista EU tagállamokban

A pénzügyi válság következményei

Azonnali hatások

• Csökkenő különbségek gazdaságok között nemfizetési kockázat megítélésében

• “Hirtelen megtorpanás” a sérülékeny poszt-szocialista gazdaságokban

– néhány euró-övezeten kívüli EU tagállamban

– egyéb kelet-európai országokban

• Erőteljes bizalomvesztés az euró-övezet „perifériában”

– nagyméretű fiskális egyensúlytalanság, meglepetés

– némely országban az eszközár-buborékok elfedték a problémát

• Erősödő államadósságok: fenntarthatósági probléma

• IMF-EU által támogatott kiigazítási programok életbe lépése

Nemfizetési kockázat: Latin Amerika

Nemfizetési kockázat: EU KKE-tagok

Nemfizetési kockázat: euró-övezeti „periféria”

A pénzügyi válság következményei

A piaci várakozások rögzítése elengedhetetlen

• Adósság fenntarthatósági probléma ►

– a nemfizetésnek, csődnek való kitettség érzékelése

– a piacok lassan reagálnak, a hirtelen megtorpanásig

• Megoldás: hiánypótló intézkedések helyett hiteles politikai

kiigazítások bevezetése, megelőzve a piaci reakciókat

• Szabályalapú fiskális keretrendszer jól használható

egyfajta horgonyként (különböző fajta variációk)

– fiskális-politika és -eljárási szabályok

– átláthatósági követelmények

– független felügyelőszerv

• Általában jók a tapasztalatok az ilyen keretrendszerekkel

A pénzügyi válság következményei

Egy illusztratív példa

• Közös jellemzők

– fiskális fenntarthatósági probléma

– alacsony politikai hitelesség

– 2010 áprilisa óta jobbközép pártok kormányoznak

• Egyesült Királyság

– középtávú költségvetési célok

– „orrnehéz” kiigazítási program

– Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR) létrehozása

• Magyarország

– vegyes és ellenmondó gazdaságpolitikai jelzések

– hiánypótló intézkedések, rögtönzések, átláthatóság hiánya

– Költségvetési Tanács de facto megszüntetése

Kockázati felár:

Egyesült Királyság és Magyarország

Nemfizetési kockázat felár:

Egyesült Királyság és Magyarország

Jó gyakorlatok kifejlesztése

Fiskális politikai szabályok

• Teljesítménymutató meghatározása

• Átláthatóság

• A célnak való megfelelés

• Konzisztencia

• Egyszerű működés

• Rugalmas reakció a sokkokra, ciklusokra

• Gyakorlati végrehajthatóság

• Hatékony alkalmazás

Jó gyakorlatok kifejlesztése

Átláthatósági szabványok

• Intézményi átláthatóság – lefedettség és funkcionális átláthatóság

– költségvetési szabályozás, finanszírozás

– adóztatás

• Államháztartási számlák átláthatósága – statisztikai lefedettség

– számvitel

– elismerés és értékelhetőség

– klasszifikáció, besorolás

• Gazdasági mutatók és előrejelzések átláthatósága – közvetlen és analitikus mutatószámok

– rövid és közép távú előrejelzések

– hosszú távú kvantitatív forgatókönyvek

Jó gyakorlatok kifejlesztése

Független költségvetési politikai intézmény

• Hazai keletkezésű, hazai tulajdonú

• Független, párt-semleges, szakértő, elszámoltatható

• Technikai infrastruktúra (elemzői stáb, adathozzáférés)

• Hatáskör – költségvetési szabályok betartatása, átláthatóság felügyelete,

– fiskális irányvonal és államadósság fenntarthatóságának értékelése

– makro-fiskális előrejelzések, a tervezett intézkedések beárazása

– a normatív és döntéshozói funkció elkülönítése

• Mielőbbi arculat, működés kezdete

• A közzel való megfelelő kommunikáció

Következtetések

• A fiskális alkoholizmusban szenvedő kormányzatok függenek leginkább a piacoktól

• A következes önfegyelem lehorgonyozza a várakozásokat és biztosítja a fiskális függetlenséget (beleértve az élénkítő kontraciklikus mozgástér bővülését)

• A leghatékonyabb eszköz a várakozások lehorgonyzására: a hazai keletkezésű és hazai tulajdonú fiskális keretrendszer, ugyanis a hitelességet nem lehet importálni

• Fiskális keretrendszer: fiskális szabályok, átláthatóság és felügyelőszerv, már bevált jó gyakorlatra támaszkodva

• Keretrendszer akkor lehet sikeres, ha olyan intézkedések támasztják alá, melyek javítják a strukturális egyenleget és az államadósság fenntarthatóságát

• A végső siker: a politikai kultúra tartós átalakulása