1929 30 | A H A V A S I C S Ó K A A K Á R P Á T O K B A N

A havasi csóka (Pyrrhocorax graculus L.) a Kárpátokban. I r t a : W A L C H E B A L A J O S .

1 9 1 5 . februárjának első hetében a Kárpát-frontra vezényel te t tem. C s a p a t u n k egy k b . 7 — 8 0 0 m . m a g a s hegyhátat szállt m e g , a m e l y a sáros­m e g y e i B i h a r o és Felsőpagony községek közt , Bártfafürdőtől északra feküdt, közvetlenül a g a l i c i a i határnál. I t t azután egy borús téli reggelen , a v a s t a g hóréteg fölött c s a k h a m a r több m i n t 1 0 0 főt számláló h a v a s i csóka-csapatot láttam, a m e l y n e k viselkedése vonzó látványossággal szolgált. Tüzérségünk éppen a k k o r f o k o z o t t a n tevékenykedet t Felső­pagonynál. A hegyhát fölött elzúgó sortűz-lövedékrajok az a d d i g békésen keringő és egyöntetűen ,,grü-grű" h a n g o n kiáltozó havasi-csókákat o l y u a g y szorultságba hozták, amelyből a z o k szemet gyönyörködte tő manő­v e r e i k k e l , zárt c s o p o r t b a n végze t t m e r e d e k felcsapásokkal, zuhanással és kanyargással egyidejű i j e d t kiáltozással p e r c e k i g hiába i p a r k o d t a k menekülni. Midőn ez végre sikerült, némán és lazább c s o p o r t b a n n y u ­g a t r a eltűntek.

Miközben e madárfaj földrajzi elterjedését k u t a t t a m . K E I S E B U T . M Á K

figyelmeztetésére az . . O r n i t h . J a h r b u c h -nak ( V I I . 1 8 9 6 p . 2 2 7 ) T S C H E S I -

tól eredő jegyzetéből m e g t u d t a m , h o g y az emlí tet t elterjedést illetőleg jelentős megállapítást t e t t e m . E j e g y z e t így szól : , . A Tátrából hiányzik ez a f a j . " E z a r r a v a l l , h o g y a h a v a s i csóka a Kárpá tok egész v o n u l a ­tából hiáiryozni látszik. M e g f i g y e l é s e m h e l y e s s é g é h e z k é t ­s é g n e m f é r h e t , m e r t e z t a m a d a r a t m á r i f j ú k o r o m ó t a j ó l i s m e r e m . I g y k ivál t a stájerországi Sölktal-ban (az E m i s j o b b o l d a l i mel lékvölgyében) és főleg tél idején o l y észleleteket szerez­h e t t e m erről a t i p i k u s h a v a s i madárról, a m e l y e k e t i t t megörökítendők-nek vélek. A h e l y a 9 0 0 m . magasságban fekvő Gross-Sölk f a l u fölött emelkedő s z i k l a d o m b v o l t . E z t a t e m p l o m koronázza, a m e l y e t m i n d e n oldalról h a t a l m a s , magas , nyers-kövekből épült f a l övez . A d o m b lejtőin sűrűn növő sóskaborbolya v a g y leánysombokrok télen, m i k o r a vö lgye t magas hó f ed i , k e d v e l t táplálkozóhelyei a h a v a s i csókáknak. E g y s z e r , 1 9 1 1 . januárjának elején több m i n t 5 0 0 d a r a b o t számláltam belőlük. A b o k r o k vékony ágai, a m e l y e k e m a d a r a k súlyát n e m birják e l . m i n t e g y méternyire e m e l k e d n e k a hó fölé. Képze l je e l már m o s t az olvasó az t a képet, a m e l y kitörülhetetlenül él az én emlékezetemben. R ö v i d keringés és f o r d u l a t után l ee reszkednek a csókák és e l o s z l a n a k a lejtőn. A b o k o r kerülete sze r in t 1 0 — 1 5 ül le köréje a hóra s mos t kezdődik

T s W A L C H E R A L A J O S l A q u i l a

a gyönyörködte tő játék. A m a d a r a k szárnyuk segélyével f e l u g o r v a ,

sietősen e l k a p n a k egy v a g y t ö b b b o g y ó t s ú j r a a hóra szál lnak. E z o l y

g y o r s a n történik, h o g y a s zem a föl- és le vá l takozó mozgás t a l i g

b i r j a követni .

H a jó l laktak a csókák, t ö b b n y i r e , k ivá l t n a p o s időben , a t e m p l o m

körfa lazatának dé lnyugat i részét lepték el , ú g y h o g y az i n k á b b feketé­

nek, m i n t szürkének látszott, h o m o k o t c s i p k e d t e k a rések v a k o l a t j á b ó l ,

néha, m i k o r b iz tonságban v o l t a k , egy ide ig félig n y i t o t t s zárnynya l ,

m i n t e g y sütkérezve, a f a l o n k a p a s z k o d v a függtek is. E pihengetés köz­

ben, miként a homokcsipegetés idején is a h ó r a hul la t ták a b o g y ó k t ó l

szép vörösre színeződött ürü léküket és ez a fa l tövén 15 méternyire is

p iros koral lzs inórképen húzódó v o n a l v a l ó b a n r i t k a természeti ékesség­

képen hatot t . V a l a m i l y e n v a d puskás a l k a l m a s helyről egyet len sörét­

lövéssel 5 0 — 6 0 d a r a b o t is k ö n n y e n e lej thetett v o l n a . E z szerencsére,

sohasem történt meg . B á r a megfigyelés he lye a lpes i je l legűnek nevez­

hető, a csókák sohasem éjszakáztak e v ö l g y b e n , h a n e m m á r az a l k o n y

beál l ta előtt a magas hegységek felé szálltak.

Jegyzet a havasi csóka magyarország i e lőfordulásához. A fent i rendkívü l érdekes közleményhez e m a d á r m a g y a r o r s z á g i e lőfordulásá­

n a k röv id váz la tá t szeretném fűzni, a m e l y b ő l kivi lágl ik , h o g y a h a v a s i

csóka eme 100-nál n a g y o b b számú csapatának megjelenése a K á r ­

p á t o k b a n a l e g v á r a t l a n a b b m a d á r t a n i jelenségek egy ike .

K i t e k i n t v e az e g y k o r i m a g y a r - h o r v á t tengerparttó l , a h o l a h a v a s i

csóka rendes, á l landó m a d á r , a következő e lőfordulások ismeretesek.

A z első hiteles p é l d á n y a b u d a p e s t i N e m z e t i M ú z e u m b a n v a n . E z

Z ó l y o m - m e g y é b ő l származik és P U L S Z K Y K E R E N C a j á n d é k o z t a P E T É N Y I -

nek. A z időpont tehát b i z o n y o s a n 1 8 5 5 . előtti ( F r i v a l d s z k y A v e s H u n ­

gáriáé 1891 p . 34 . ) .

A másod ik bizonyító p é l d á n y H U S Z T H Y Ö D Ö N g y ű j t e m é n y é b e n v a n

L é k á n . E z a Fer tő me l l e t t i Feketevárosná l lövetett 1 8 8 6 . n o v . 26-án .

E g y h a r m a d i k pé ldány a p o p r á d i K á r p á t i - M ú z e u m b a n ta lá lható

és H u s z .1. levélbeli közlése szerint 1 8 7 6 - b a n lövetett a T r s z t e n a mel l e t t i

S z l a n i c o n . N é h a i K O O Z Y Á N A N T A L e g y i k levele szer int ( a m e l y b e n t ö b b

más tévedést is helyreigazít) ez a p é l d á n y 1 8 8 2 - b e n az á r v a m e g y e i U j s t i c

mel le t t került lövésre. E z a helyesbítés sajnos, ba josan egyeztethető

o s s / e K O O Z Y Á N r égebbi n y i l a t k o z a t a i v a l . U g y a n i s a M i t t e i l u n g e n d .

< » m i t h . Vere ins W i e n , 1 8 8 3 . V I I . é v f o l y a m á b a n (p. 188) ezt í r ja : „ P y r r -

hocorax a l p i n u s L I N N , és g r a c u l u s L I N N , h iányz ik a T á t r á b ó l . H a l l o t t a m

ugyan , h o g y ősszel a s zürkevar jak közt sárgacsőrű v a r j a k a t is észleltek,

de m a g a m m é g soha sem l á t t a m egyet s em." E z z e l az egy ide jű a d a t t a l

a későbbi helyesbítés a lapjá t veszíti. H a K O O Z Y Á N 1 8 8 2 - b e n c s a k u g y a n

1929 3(1] A HAVASI CSÓKA A KÁRPÁTOKBAN 79

lőtt v o l n a egy h a v a s i csókát, n e m írta v o l n a 1883-ban, h o g y i l y m a d a r a t sohasem látott .

U g y a n e z t k e l l m o n d a n u n k a n e g y e d i k pé ldányró l is, ame lye t D A N X -

H A U S E B szer int ( J a h r b . d . U n g . K a r p a t e n v e r e i n e s J h r g . 1889) 1876-ban az á r v a m e g y e i Orav iczná l ejtettek el . E z a T á t r a - M u z e u m b a n v a n F e l k á n és szintén KoczYÁN-tól szereztetett be.

E g y d á t u m - és lelőhely nélküli ötödik pé ldány Á r v a v á r a l j á n v o l t az urasági m ú z e u m b a n (DTJBA A . A h a v a s i v a r j ú kérdéséhez. V a d á s z I V . 1 9 3 0 . 3 . sz. p . 5 . ) , a m e l y ál l í tólag Á r v a - m e g y é b e n kerül t kézre.

A z erdélyi h a v a s o k b a n , nevezetesen a R e t y e z á t v idékén va ló elő­fordulása , a m e l y e t C S A T Ó és D A N F O R D említ m e g ( F r i v a l d s z k y A v e s H u n g . p . 3 4 . ) , b izonyí tó p é l d á n y h i á n y á b a n n e m f o g a d h a t ó el .

P E T É N Y I b izonyító p é l d á n y a a l a p j á n a h a v a s i c sókának az É s z a k i -K á r p á t o k b a n v a l ó e lőfordulása kétségtelenül b izonyí tot tnak vetiető. H o g y a z o n b a n ez a faj az említett területen b i z o n y á r a g y a k r a b b a n l a k i k v a g y l e g a l á b b l a k o t t , m i n t a h o g y e b b ő l az egyet len p é l d á n y b ó l követ -keztethetnők, az t b izonyí t ja az a h á r o m , a T á t r á b a n elejtett pé ldány , a m e l y Z a k o p a n é b a n v a n a C h a l u b i n s z k y - M u z e u m b a n ( D o m a i ű e v s z k i : B e i t r ä g e z u r K e n n t n i s s der T a t r a v ö g e l , O r n i t h . M o n a t s b e r . 1 9 2 7 p . 6 9 — 7 0 ) .

M o s t p e d i g következzenek a h a v a s i csóka e lőfordulásáról b izonyí tó p é l d á n y o k nélkül közreadott megfigyelések. A z elsőket WODZICKI

KÁZMÉR g ró fnak köszönhetjük, a m e l y e k e t 1 8 5 0 . június elején a T á t r á ­b a n végzett m a d á r t a n i k i rándulásán szerzett . ( J o u r n a l f. O r n i t h . I . 1 8 5 3

p. 4 3 2 . ) Köz lése így szól : , .néhány p á r a m a g y a r o l d a l tengerszeménél és egy meglehetősen tekintélyes c sapat a R o h á c s északi o ldalán . A június­b a n látott n a g y c sapat m o z g á s á b ó l és tevékenységéből a r r a lehetett következtetni , h o g y az a f iókák élelmezésével fog la lkozot t . A mély hó a z o n b a n meggáto l ta a kuta tó t a fészkek megközel í tésében."

A m a későbbi a d a t o k a l a p j á n , a m e l y e k a h a v a s i csókát e területeken rendkívül i r i tkaságnak jelezték, g y a k r a n t á m a d t a r r a v a l ó h a j l a m , hogy W o n z i C K i - n e k e m a d á r g y a k o r i b b előfordulásáról , sőt fészkeléséről is szóló a d a t a i ne tekintessenek feltétlenül m e g b í z h a t ó k n a k . A z o n b a n a W A L C H E R A L A J O S á l ta l észlelt, 100 -asnál n a g y o b b c sapat v á r a t l a n fel­b u k k a n á s a W O D Z I C K I a d a t a i t egészen más v i lág í tásba he lyez i , n o h a mindenese tre n a g y o n feltűnő, h o g y S C H A U E R , a k i 1 8 6 1 - b e n az egész T á t r á t b e u t a z t a ( J o u r n a l f. O r n i t h . X . 1 8 6 2 ) e fajt sehol sem talál ta . A z ot t t evékenykedő m a g y a r orn i tho logusok , m i n t k ivá l t R A I N E R

G Y Ö R G Y T á t r a f ü r e d e n ( P E L É X Y I kor társa ), m a j d k é s ő b b E R T L G . L i p t ó -ú j v á r o n és G B E I S I G E R M I H Á L Y Szepesbélán szintén n e m észlelték. ( P A -

L U M B i N i - n e k T S C H U S I á l tal r e p r o d u k á l t a m a közlése — M i t t e i l . d . O r n i t h . V e r e i n s W i e n , I I I . 1 8 7 9 p . 7 5 . —• m e l y szer int a h a v a s i csóka a T á t r á b a n g y a k r a n f o r d u l elő, részemről kevéssé látszik hitelesnek.)

sn W A L C H E B A L A J O S |Aqnila

Legújabban D U B A A B T Ú B állítja e madárnak a Tátrában va ló elő­fordulását (Vadász I V . lito.í. N o . :{. p. .">.). Atyjának vadásznaplóiban ismételten szerepel a havas i csóka, még ped ig Hohács. Zázr iva és C h o c s sziklahegységekből. | ) i i ; \ állítása szer intő maga L900. v a g y L905. nyarán látott egy pár! a ( I m e s o n . E z az ügy mos t jó kézbe került, a m e n y -n v i b e n JüRÁN VlDOB és I J E T J I L I I N F A i ,v v E B N Ő a h a v a s i csóka és h a v a s i varjú bizonyító példányának elejtésére díjat tűzött k i és l ) n i . \ A i r n ' i ; a legközelebbi a l k a l o m r a expedíciót t e r v e z a Rohács sziklahegységébe, hoev a havas i csóka e vidéken való előfordulásának kérdését tisztázhassa

A havas i v a r j ú n a k a Kárpátokban való előfordulásáról e d d i g csak feltevések v o l t a k . A f e l k a i Tátra-Muzeumban és a poprádi Kárpá t -M u z c u m h a n v a n belőle 1 — 1 példány, a m e l y e t KüCZYÁN A N T A L szállí­to t t , állítólag Árva-megyéből : ezt az a d a t o t a z o n b a n K O C Z Y Á N m a g a helyesbítette, a m e n n y i b e n ezek Ts< íusi- tól eredő csere példányok. DüBA A i c i i ' u megemlíti cikkében ( A h a v a s i varjú kérdéséhez. Vadász I V . 1930. N o . 3. p . 4.) , h o g y a t y j a 1887 -ben a Rohácson egy vadőri l a k ­b a n 2 kitömött példányt talált és az árvái Magurán 1891. június 11-én egy példányt látott. A bizonyító példány a z o n b a n hiányzott . D B . K I I I K

G Y U L A s ze r in t ( L j madár a m a g y a r faunában. A Természet X V I I . 1931; ]). L3.) a z o n b a n 1928/29. telén a h a v a s i varjú egy bizonyító példánya került Salgótarjánból a M a g y a r N e m z e t i Múzeumba. E z utóbbi alapán nem lehe te t l en , h o g y ez a faj az Északi-Kárpátokban is előfordul.

S C H E N K J A K A B .

Über das Vorkommen der Alpendohle (Pyrrhocorax graculus L.) in den Karpathen.

V o n A L O I S W A L C H E E .

In der ers ten F e b e r - W o c h e 1915 w u r d e ich a n d ie K a r p a t h e n - F r o n t d i r i g i e r t . M e i n Truppenkörper ha t t e e inen c a 7—800 M e t e r h o h e n B e r g ­rücken zwischen den O r t s c h a f t e n B i h a r o u n d Felsőpagony i m K o m i t a t e Sáros nördlich von Bártfafürdő hart an der g a l i z i s c h e n G r e n z e besetz t . H i e r sah ich d a n n b a l d n a c h m e i n e m E i n t r e f f e n a n e i n e m trüben W i n t e r ­m o r g e n be i hohe r Schnee lage e i n e n T r u p p v o n über 100 A l p e n d o h l e n , die m i r mi t i h r e m T r e i b e n e i n anz iehendes S c h a u s p i e l b o t e n . U n s e r e A r t i l l e r i e e n t w i c k e l t e eben z w e c k s Ausräucherung des F e i n d e s aus Felső-l ' agony eine e r h ö h t e Tätigkeit. D ie in ve r sch iedener Höhe über den Bergrücken fegenden, fast pausenlos e inande r fo lgenden L a g e n unter ­sch ied l i che r Geschütze b rach ten d ie I i isher f r i ed l i ch k re i s enden u n d einst i m m i g i h r ,,grü-grü" ru fenden A l p e n d o h l e n in schwere Bedrängnis, der sie d u r c h a u g e r q u i c k e n d e s Manövrieren i n geschlossenem T r u p p , in jähem S te igen , F a l l e n u n d S c h w e n k e n , d a b e i l a u t u n d u n v e r k e n n b a r

lí>2!t . . I i ; t j B B E D A S VORKOMMEN DES ALPENHOHLE IX DEN KARPATHEN ,s L

ängstlich sch re iend , e inige M i n u t e n lang ve rgeb l i ch /.u e n t r i n n e n t r a c h ­te ten . A l s es e n d l i c h ge lang , w a r e n sie v e r s t u m m e n d und lockerer s ich v e r t e i l e n d , b a l d d e m B l i c k n a c h W e s t e n zu e n t s c h w u n d e n .

I ndem ich m i r bezüglich der geograph i schen V e r b r e i t u n g der A l p e n ­doh le e i n B i l d verschaffen w o l l t e , v e r a n l a s s t d u r c h eine A n r e g u n g v o n H e r r n R E I S E R , v u r d e i c h au f G r u n d e iner F u s s n o t i z i m . . O r n i t h . . J a h r b u c h - . V I I . , 1 8 9 6 , pag . 2 2 7 . v o n T s c n u s i s t a m m e n d w u r d e i c h gewahr , dass i c h eine für das oberwähnte G e b i e t sehr b e m e r k e n s w e r t e F e s t s t e l l u n g gemach t ha t te . Diese F u s s n o t i z e laute t in präziser Kürze : . .De r Tátra fehl t diese A r t . " Dies t u t z u r Genüge dar , dass d ie A l p e n d o h l e d e m g e s a m m t e n K a r p a t h e n z u g e zu fehlen sche in t . E i n e F e h 1 b e o b a c h t u n g m e i n e r s e i t s k o m m t n i c h t i n F r a g e. d a m i r d i e A 1 p e n -d o h 1 e v o n J u g e n d a u f e i n e w o h 1 v e r t r a u t e V o g e l ­g e s t a l t i s t . So k o n n t e i ch besonders i m s t e i l i s c h e n Sölktal (rechtes S e i t e n t a l de r E n n s ) , v o r w i e g e n d z u r W i n t e r s z e i t , a n d i e sem ech t en ( íebirgs-v o g e l so ansprechende Züge b e m e r k e n , dass selbe h ie r fes tgehal ten z u werden v e r d i e n e n . D e r das 9 0 0 m h o c h gelegene B e r g d o r f Gross-Sölk überragende Felshügel ist B e o b a c h t u n g s o r t . D e n S c h e i t e l dieses Fe l s ­k l o t z e s krönt d ie K i r c h e , d ie a l l se i t s v o n e iner mächtigen, hohen , aus r o h e n S t e inen aufgeführten R i n g m a u e r u m g e b e n i s t . D i e auf d e n Hängen des Hügels z a h l r e i c h w a c h s e n d e n B e r b e r i t z e n - oder Sauerdornsträucher s ind i m W i n t e r , w e n n t iefer Schnee das H o c h t a l d e c k t , e in g e r n besuch te r Äsungsplatz der A l p e n d o h l e n . Ich zählte e i n m a l A n f a n g s Jänner 1 9 1 1 über 5 0 0 Stück. D i e Sträucher überragen m i t i h r e n dünnen Z w e i g e n , d ie d ie a n s e h n l i c h e n Vögel n i c h t z u t r a g e n vermögen, u m ungefähr M e t e r ­höhe die Schneedecke . M a n vergegenwärtige s i ch n u n das B i l d , w ie es s i ch m i r unauslöschlich ins Gedächtnis prägte. N a c h e in igen K r e i s e n und S c h w e n k u n g e n lassen s i ch d ie D o h l e n n iede r u n d v e r t e i l e n s i c h über d e n H a n g . J e n a c h U m f a n g des S t r a u c h e s se tzen s i ch 1 0 — 2 5 Stück r u n d u m dense lben auf d e m Schnee n i ede r . U n d n u n b e g i n n t das ergötz­l i che S p i e l . U n t e r Z u h i l f e n a h m e der Flügel hüpfen d ie Vögel i n d ie Höhe, s c h n a p p e n e i l i g s t eine oder mehre re B e e r e n u n d l a n d e n wiede r au f d e m Schnee . Dies v o l l z i e h t s ich i n so lcher S c h n e l l e , dass das A u g e d e m w e c h s e l n d e n A u f u n d N i e d e r k a u m z u fo lgen v e r m a g .

M e i s t , z u m a l bei s o n n i g e m W e t t e r , f logen d ie A l p e n d o h l e n n a c h v o l l z o g e n e r A t z u n g m i t V o r l i e b e d ie n a c h Südost schauende R i n g m a u e r der K i r c h e a n , dass selbe m e h r s c h w a r z als g r a u e r sch ien , p i c k t e n S a n d aus d e m d ie S te ine b i n d e n d e n Mörtel , b l i e b e n a u c h m a n c h m a l , w e n n sie ungestört w a r e n , eine W e i l e m i t halbgeöffneten Flügeln, wie s ich sonnend , a n de r M a u e r angehäkelt hängen. Während so lcher S ies ten , w i e a u c h b e i m S a n d p i c k e n lösten d ie D o h l e n i h r e n v o n d e n B e e r e n schön rot gefärbten K o t u n d d ie a m Fusse der M a u e r bis 15 m l a n g wie eine rote

ALOIS WA l.< II BB V q u i U

Korallenschnur i m Schnee ver laufende K o t z e i l e w a r w o h l e in r ech t selt­samer Naturschmuck z u nennen . K i n Schiesser hätte he i günstiger S t e l l u i i i : mit e inem Sch ro t schuss l e i ch t 5 0 — 0 0 Stück . .zur S t r ecke gebrach t . " Ks geschah e r f reu l icher Weise ni - T r o t z der a l p i n zu nennenden Lage des B e o b a c h t u n g s o i t e s v e r b l i e b e n d ie A l p e n d o h l e n nachtsüber n i ema l s i m T a l e , sonde rn f logen schon vor Einbruch de r Dämmerung d e m H o c h g e b i r g e z u .

B e m e r k u n g zum V o r k o m m e n der A l p e n d o h l e in U n g a r n . Z u obigen aus se ro rden t l i ch in teressanten A r t i k e l möchte i c h eine ganz k u r z e S k i z z e des V o r k o m m e n s der A l p e n d o h l e i n U n g a r n geben, woraus e r s i c h t l i c h ist. dass dieses A u f t r e t e n eines aus über 100 Stück bes te l lenden Fluges woh l zu den une rwar t e t s t en o r n i t h o l o g i s c h e n E r s c h e i n u n g e n in den K a r p a t h e n gezählt w e i d e n muss .

Abgesehen v o n d e m e h e m a l i g e n u n g a r i s c h - k r o a t i s c h e n Küstenlande, w o die A l p e n d o h l e regelmässiger S t a n d v o g e l i s t . s i n d folgende Vorkom­men b e k a n n t .

Das e i s t e authentische Exemplar befindet sieh i m Ungarischen X a t i o n a l - M u s e i i n i z u B u d a p e s t . Dasselbe s t a m m t aus d e m K o m i t a t e Zólyom und wurde v o n F R A N Z P Ü L S Z K Y an P E T K N Y I a ls G e s c h e n k ab­gegeben. Der Zeitpunkt l iegt dahe r jedenfal ls vo r 1N.">."> ( F r i v a l d s z k y Aves Hungáriáé 1891 p. 34).

Das zwei te B e l e g s e x e m p l a r bef indet s ich in der S a m m l u n g v o n K n i i M ) l l r s z r i i v in béka. Dasselbe w u r d e a m 26. N o v . 1SS6 in Feke te ­város am Fertő (Neusiedler) See e r legt .

B i n d r i t t e s K x e m p l a r befindet s ich i m K a r p a t h e n .Museum zu Popiád. Da-se lbe wurde laut c inci- b r ie f l i ehen Mitteilung v o n . I . H i s z i m J a h r e 1878 in Szlanicz bei T r s z t e n a er legt . N a c h e inem Br iefe v o n w e i l a n d A N T O X

KocZTÁN (in we l chem er mehrere andere Irrtümer be r i ch t i g t ) wurde dieses K x e m p l a r i m J a h r e 1SS2 in U j s t i c i m K o m i t a t e A r v a er legt .

Leider lässl sieh diese R i c h t i g s t e l l u n g n i ch t gut mi t den früher gemachten Äusserungen l\o< Z Y Á N ' S v e r e inba ren . I n den M i t t h e i l . d . O r n i t h . Verein in W i e n Jg. VII. 1883 p. 188 schrieb er folgendes: ..Pi,rrhocorux alpinus L I N N , und graculus L I N N . A l p e n d o h l e und Alpenkrähe fehlen der Tátra. Ich hor te zwar , dass i m Herbs t e un te r Xebelkrähen a u c h Krähen mit ge lbem S c h n a b e l beobachtet worden seien, a l l e i n i ch sah b isher nie eine.- ' Durch diese syneh ron i s i he A n g a b e ist der späteren R i c h t i g s t e l l u n g der Boden en tzogen . Wenn KoCZYÁN i m J a h r e 1 S S 2 ein Exemplar der Alpendohle erlegt hat te , so würde er d o c h i m J a h r e 18S3 n i c h t geschr ieben haben, dass er d ieselbe nie gesehen hätte.

Genau dasselbe muss über das v i e r t e K x e m p l a r gesagt werden , welches nach D A N N H A Ü S E B ( J a h r b . d . U n g . K a r p a t h e n v e r e i n e s J g . INS!*)

19211 30| f B E I « D A S V ( ) I { K O M M E N D E K A I . I ' E X I l O l l I . K I X I I K N K A I i l ' A T H E N S3

i m J a h r e l.S7(i i n O r a v i c z erlegt sein so l l te . Dasselbe bef indet s ich i m T a t r a - M u s e u m z u K e l k a und w u r d e ebenfal ls v o n KoczTÁN bezogen.

K i n fünftes E x e m p l a r ohne D a t u m u n d F u n d o r t befand s ich i n d e m h e r r s c h a f t l i c h e n M u s e u m zu Árva váralja (DrisA A . : A h a v a s i varjú kérdéséhez. Vadász I V . 1930. N o . 3. sz. p. ">.). welches a n g e b l i c h i m K o m i t a t e Árva er legt w o r d e n sei .

Das V o r k o m m e n der A l p e n d o h l e i n den siebenbürgischen A l p e n , n a m e n t l i c h i m Retyezát gebiete , welches v o n C S A T Ó u n d D A N F O B D

erwähnt w i r d ( F r i v a l d s z k y ; A v e s H u n g . p . 34) k a n n i n E r m a g e l u n g eines Be legexempla re s n i c h t a k z e p t i e r t w e r d e n .

A u f G r u n d des P E T É N v i ' sehen B e l e g e x e m p l a r e s muss das V o r k o m ­m e n der A l p e n d o h l e i n den u n g a r i s c h e n N o r d - K a r p a t h e n als e i n w a n d ­fre i bewiesen e rach te t w e r d e n . Dass dieses G e b i e t aber v o n dieser A r t jedenfal ls häufiger b e w o h n t w i r d , oder wenigs tens b e w o h n t w u r d e , als m a n aus d i e sem e i n z i g e n E x e m p l a r e fo lge rn könnte, beweisen die d r e i ebenfa l l s i n der Tátra e r leg ten E x e m p l a r e , we lche s i ch i m C H A L U B I N S K Y ' s e h e n M u s e u m z u Z a k o p a n e be f inden ( D o m a n i e w s k i : B e i t r a g z u r K e n n t n i s s der Tat ravögel . O r n i t h . M o n a t s b . 1927 p . 69, 70) .

E s mögen n u n n o c h d ie ohne B e l e g e x e m p l a r e veröffentlichten B e ­o b a c h t u n g e n über das V o r k o m m e n der A l p e n d o h l e fo lgen . D i e e r s ten v e r d a n k e n w i r d e m G r a f e n C A S . V . W O D Z I C K I , w e l c h e er ge legen t l i ch eines o r n i t h o l o g i s c h e n A u s f l u g e s i n d a s Tátra-Gebirge A n f a n g J u n i 1850 m a c h t e ( J o u r n a l f. O r n i t h . 1. 1853 p . 432). Seine A n g a b e n l au t en : . .e inige P a a r e a m M e e r a u g e auf der u n g a r i s c h e n Se i te , u n d eine z i e m l i c h ansehn l i che S c h a a r auf der N o r d s e i t e des Roháes. N a c h der B e w e g u n g u n d Thät igkei t jenes grossen S c h w a r m e s zu schl iessen . den der Ver fasse r z u r A n f a n g J u n i ' s an t ra f , w a r derse lbe m i t d e m H e r b e i t r a g e n v o n N a h r u n g für d i e J u n g e n beschäftigt. D e r Schnee ges ta t te te d e m R e i s e n d e n aber n i c h t z u den N e s t e r n z u g e l a n g e n . "

A u f G r u n d der späteren D a t e n , we lche die A l p e n d o h l e i n d i e s e m G e b i e t e a ls äusserst se l ten e r sche inen l i cssen , w a r m a n oft geneigt diese D a t e n W O D Z I C K I ' S we lche auf e in häufigeres V o r k o m m e n u n d sogar Brüten schl iessen lassen, als n i c h t vollständig verlässlich z u b e t r a c h t e n . D a s u n e r w a r t e t e e i n m a l i g e A u f t a u c h e n des aus über 100 E x e m p l a r e n bes tehenden F l u g e s , welches o b e n v o n A L O I S W A E C H E R beobach te t w u r d e , lassen d ie A V o o z i C K i s c h e n D a t e n i n e i n e m ganz a n d e r e n L i c h t e e r sche inen , t r o t z d e m es i m m e r h i n sehr au f f a l l end b l e i b t , dass S C H A U E R , der i m J a h r e 1861 die ganze Tátra bereis te ( J o u r n a l f. O r n i t h . X . 1S62) diese A r t dor t n i rgends ange t rof fen ha t . A u c h d ie d o r t tätigen u n g a r i s c h e n O r n i t h o l o g e n , besonders G E O R G R A I N E B i n Tátrafüred, ein Zei tgenosse v o n P E T É N Y I , d a n n später de r Oo loge K i r n , G . i n Liptóujvár u n d M I C H A E L

G R E I S I G E E i n Szepesbéla k o n n t e n d ie A l p e n d o h l e i n d i e sem G e b i e t e

6*

s ; A L O I S \ V A U'Hlill [Aquila

n i c h t au f f i nden . Die von TSCHUSI ( M i t t h e i t . d . O r n i t h . V o r e i n i n W i e n . III. 1870 |>. 75) r e p r o d u z i e r t e M i t t e i l u n g v o n P A L U M K T N T , w o n a c h d ie A l p e n d o h l e in der Tálra häufig v o r k o m m e n s o l l , f inde i c h m e i n e r ­seits wen ig glaubwürdig.

In jüngster Ze i t w i r d das V o r k o m m e n derse lben i m T a t r a g e b i e t e von A B T U B DUBA (Vadász I V . 1903. N o v . 3 p. •">) b e h a u p t e t . I n d e n J a g d -Tagebüchern seines V a t e r s w i r d d ie A l p e n d o h l e m e h r f a c h erwähnt u n d z w a r i n den Fe l sengeb i rgen Rohács, Zázriva u n d Ohocs . D ü B A selbst w i l l i m S o m m e r 1900 oder 1905 e in Paa r a m < 'hoes beobach te t haben . D i e S a c h e ist j e tz t i n g u t e n Bänden, i n d e m VIMOB J U K Á X u n d EBNST V. BKTIILKXKA I.\ Y auf das E r l e g e n eines B e l e g e x e m p l a r e s der A l p e n d o h l e u n d A l p e n -krähe eine Prämie ausse tz ten u n d A B T U E DUBA b e i nächster G e l e g e n h e i t eine E x c u r s i o n i n das Fe lsengebie t des Rohács p l a n t , u m d ie F r a g e des V o r k o m m e n - der A l p e n d o h l e in d iesem < Jebiete z u klären.

Bezüglich des V o r k o m m e n s der Alpenkrähe i n den K a r p a t h e n bes tanden bisher n u r V e r m u t u n g e n . In d e m Tátra-Museum zu P e l k a und dem K a r p a t h e n - M u s e u m in Poprád befindet sieh je e i n E x e m p l a r : beide w u r d e n v o n ANTON KOCZTAN a n g e b l i c h aus d e m K o m i t a t e Á r v a gel iefer t . doch w i n d e n d i e s e A n g a b e n v o n KoCZYÁN selbst b e r i c h t i g t . Ks s ind T a u s c h e x e m p l a r e v o n TSCHUSI. A B T U B DUMA erwähnt i n s e i n e m A r t i k e l (A h a v a s i varjú kérdéséhez, Vadász I V . 1930 N r . 3 p . 4). dass s e i n V a t e r i m .fahre 1887 i n e i n e m Hegerhause au f d e m Rohács-Gebirge 2 ausgestopfte E x e m p l a r e gesehen u n d i n d e r Árvaer M a g u r a a m 11. J u n i 1891 ein E x e m p l a r beobach t e t habe . E i n B e l e g e x e m p l a r fehl te j e d o c h . Laut einer N o t i z v o n D E . JUEIUS E H I K ge langte j e d o c h e i n i m W i n t e r 1928/29. in Salgótarján erlegtes E x e m p l a r de r Alpenkrähe i n das U n g a ­rische Nat i o n a l - M u s e u m (Uj madár a m a g y a r faunában. A Természet X V I I . 1931. p. 13.). A u f G r u n d desse lben wäre es n i c h t ausgeschlossen , dass diese Ar t auch in den N o r d k a r p a t h e n v o r k o m m e n dürfte.

S C H E N K J A K O B .