a hírközlési és informatikai tudományos egyesület ... filetartalom „zÖld it” És...

Tartalom

„ ZÖLD IT” ÉS PROJEKTMENEDZSMENT 1

Bartolits István

A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület 2009. évi közgyûlése 2

Prónay Gábor

A projektsikert elôsegítô munkakultúra jellemzôi és létrehozása 9

Krauth Ferenc

Green computing, azaz „zöld IT” 13

Kömlôdi Ferenc

Szemelvények az IT3 Körkép blogból 26

Málik Dávid Zsolt, Lois László

IPTV forgalom paramétereinek mérése 30

Horváth Zoltán, Varga Dávid, Lukovszki Csaba, Micskei Tibor

Meteorológiai radarok WiFi zavartatása 38

Magyar Attila

A jövôre koncentrálva – Interjú Dr. Pap Lászlóval, a Mobil Innovációs Központ elnökével 46

Ajtonyi István, Czap László

Kommunikáció-technológiai képzés a Miskolci Egyetemen 49

Buttyán Levente

A UbiSec&Sens és a WSAN4CIP projektek 52

Pályázati lehetôségek 55

A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület folyóirata

FôszerkesztôSZABÓ CSABA ATTILA

SzerkesztôbizottságElnök: ZOMBORY LÁSZLÓ

BARTOLITS ISTVÁNBÁRSONY ISTVÁN

BUTTYÁN LEVENTEGYÔRI ERZSÉBET

IMRE SÁNDORKÁNTOR CSABA

LOIS LÁSZLÓNÉMETH GÉZAPAKSY GÉZA

PRAZSÁK GERGÔTÉTÉNYI ISTVÁNVESZELY GYULA

VONDERVISZT LAJOS

VédnökökSALLAI GYULA a HTE elnöke és DETREKÔI ÁKOS az NHIT elnöke

www.hiradastechnika.hu

Jelen számunkban is igyekeztünkkörképet adni szakterületünk ér-dekes kérdéseirôl, emellett ál-

landó rovatainkkal is újra jelentke-zünk. Cikkeink sorából elsôként egynapjainkban igen aktuális témát é sezzel együtt egy induló cikksorozatotszeretnék olvasóink figyelmébe aján-lani.

A „zöld IT” (green IT vagy greencomputing) gyakran emlegetett fo-galom napjainkban, hasonlóan azok-hoz a törekvésekhez, amelyek a gaz-dasági élet fô területein az energia-takarékosságot és ezen keresztül akörnyezetre gyakorolt káros hatásokcsökkentését tûzik ki célul. Az infor-mációs és kommunikációs rendsze-rek, készülékek teljes energiafelhasz-nálása ma már nagyobb, mint az au-tóiparé és ebbôl csak az internetétöbb mint évi 100 millió kWh, ahogyezt olvasóink megtudhatják KrauthPéter „Zöld IT” címû cikkébôl, aho-gyan azt is, hogy az IT-kiadások egy-tizedét jelenleg az energiaszámlákteszik ki és elôrejelzések szerint eza szám hamarosan az 50-et(!) is el-é rheti.

A zöld IT az informatikai ipar rend-kívül széles körét foglalja magába.A teljes spektrum az internethaszná-lat anomáliáitól (szpemek, kémprog-ramok stb. miatti többletfeldolgozás)és élenjáró megoldásaitól (videó igényszerint, ‘szoftver, mint szolgáltatás’miatti megnövekedô sávszélesség)a vállalati számítóközpontok ener-gia- és költségfókuszú átalakításán(virtualizáció, adaptív hûtési rendsze-rek) egészen az egyre nagyobb tömeg-ben eladott végberendezések ener-giaellátásának és újrahasznosító mó-don történô selejtezésének probléma-köréig terjed.

A szerzô hangsúlyozza, hogy kö-rültekintô és kiegyensúlyozott meg-közelítésre van szükség, amely szer-vesen ötvözi az energiahatékonyságés környezettudatosság szempont-

jait a gazdaság társadalmilag a je-lenleginél hasznosabb és fenntart-hatóbb mûködési módjának kialakí-tásával.

A HTE-ben Prónay Gábor vezeté-sével 1996. áprilisa óta mûködik atávközlésben és informatikában mû-ködô projektmenedzsereket tömörí-tô szakosztály, mely küldetése sze-rint a projektmenedzsment-kompeten-ciák (tudás, képességek, hozzáállá-sok, tapasztalat) fejlôdését kívánjaelôsegíteni, támogatja a szakembe-rek elismertségét, önbecsülésük nö-vekedését és ösztönzi a hazai és nem-zetközi szakmai együttmûködéseket.A projektmenedzsment-szakma szol-gáltatásaival lehetôvé válik a komp-lex, sokféle szaktudást igénylô fela-datok hatékony, versenyképes meg-oldása és ezért a globalizálódó világegyik legerôteljesebben fejlôdô me-nedzsment területe.

A szakosztály a küldetésének meg-felelôen minden lehetôséget megra-gad, hogy a felhalmozott tudásbázi-sát az érdeklôdô szakemberekkel meg-ossza. Ennek a folyamatnak a segí-tésére – és remélhetôen olvasóinkezirányú érdeklôdését is kielégíten-dô – lapunkban Prónay Gábor gon-dozásában projektmenedzsment-in-formációkat, tapasztalatokat közre-adó cikksorozatot indítunk, amit aszakosztály elismert szakemberei fog-nak írni, sokszor nem titkoltan a vitain-dítás szándékával. A projektmenedzs-ment-ismeretek széleskörû ismeretejelentôsen hozzájárulhat a vállalatokés intézmények stratégiai céljait meg-valósító projektek sikerességéhez,így ezzel a projektmenedzserek elis-meréséhez is, ami a szakosztály egyikfontos célja.

A mostani számunkban olvasható„ A projektsikert elôsegítô munka-kultúra jellemzôi és létrehozása” cikkaz elsô a tervezett sorozatban. Cél-ja, hogy felhívja a figyelmet a munka-kultúra meghatározó szerepére a pro-

jekt sikerében, ami a globális verseny-ben lévô vállalatok elônyszerzésé-nek fontos eszköze. A projektek sike-rét vizsgáló felmérések alapján azírás röviden összefoglalja a legfonto-sabb, a projekt sikerét meghatározómunkakultúra-összetevôket (bizalom,együttmûködés, célkijelölés, közösértékrend, önbecsülés, munkaélve-zet, állandó javítás és tanulás), vala-mint áttekinti a munkakultúra-váltástelôsegítô gyakorlati módszereket éseszközöket.

Tovább lapozva a tartalombanMál ik Dávid és Lois László cikke azIPTV hálózaton alkalmazott médiaát-vitel legfontosabb paramétereinek mé-rését mutatja be.

Horváth Zoltán és szerzôtársai ar-ra a kérdésre adnak választ, hogy mi-lyen problémákat okoz a Wi-Fi-háló-zatok terjedése a meteorológiai meg-figyelésben és hogyan lehet mega-kadályozni a meteorológiai radarokzavartatását.

Olvasóink figyelmébe ajánljuk mégPap László akadémikussal, a MobilInnovációs Központ elnökével készí-tett interjúnkat, állandó rovataink so-rában pedig az IT3 Projekt által ösz-szeállított, érdekes, hozzászólásokatis gerjesztô cikkgyûjteményt, vala-mint a Miskolci Egyetem információ-technológiai képzését és az azt gon-dozó tanszékeket bemutató össze-állítást.

Végül, de nem utolsósorban szól-nunk kell arról is, hogy ismét egy fon-tos egyesületi eseményrôl adhatunkhírt: nemrég volt a HTE idei közgyû-lése, ahol a HTE rangos díjainak át-adására is sor került. Remélem, olva-sóink érdekesnek találják BartolitsIstván beszámolóját az eseményrôl,és ami a legfontosabb; minden ked-ves díjazottnak ezúton is gratulálunk!

Szabó Csaba Attila fôszerkesztô

LXIV. ÉVFOLYAM 2009/5-6 1

� ELÔSZÓ

„Zöld IT” és [email protected]

A Közgyûlést Dr. Sallai Gyula, aHTE elnöke nyitotta meg és vissza-térve az Egyesület régi hagyomá-nyához, elsôként egy izgalmas kér-déssel foglalkozó bevezetô elôadástjelentett be. Az elôadó Dr. DömölkiBálint, az NHIT Információs Társada-lom Technológiai Távlatai (IT3) pro-jekt vezetôje „Megatrendek az info-kommunikációban” címmel mutattabe, hogy a 2005 óta dolgozó projekthogyan látja a jövôt, mik azok a te-rületek, ahol a következô tíz évbenjelentôs elôrelépés várható. A pro-jekt lényegében egy technológiai elô-retekintést vállalt fel erre a tíz évesidôszakra nézve, s célja, hogy meg-próbálja bemutatni, hogyan fog ki-nézni az infokommunikációs világ tízév múlva a világban és hazánkban.

A nyitó elôadás után Horváth Pál,a HTE fôtitkára tartotta meg beszá-molóját. Bevezetôként visszatekin-tett az elôzô évi Közgyûlés megálla-pításaira, hogy legyen mihez mérnia 2008-ban elért eredményeket. Ta-valy még pénzügyi nehézségek meg-oldásáról szólt a fôtitkári beszámo-ló, ehhez kereste a HTE a forrásokatelsôsorban pályázatok révén, illetvenemzetközi rendezvények felválla-lásával, s abban bízott a megválasz-tott régi-új vezetés, hogy van megú-julási képesség civil szervezetünk-ben és át tud állni az új pályára.

Nos, ami a 2008-as évet illeti, afôtitkár örömmel jelentette be, hogya pénzügyi stabilitást – a romló kül-sô környezeti hatások ellenére – si-került megteremteni és várhatóanez 2009-re nézve is igaz marad. Ez

egy nagyon lényeges eredmény, hi-szen alapvetôen meghatározza moz-gásterünket.

Az Egyesület 2008-as tevékeny-ségét Horváth Pál több síkon mutat-ta be. Az elsô a szakosztályi tevé-kenység, illetve a HTE egyéb ren-dezvényeinek a területe. Itt kiemel-te a HTE Fórum rendezvényeit, me-lyek elsô négy elôadása a széles-sávú kommunikációval, a másodiknégyes ciklus pedig az információ-biztonsággal foglalkozott. Változat-lanul sikeres rendezvény volt az áp-rilisi Projekt Menedzsment Fórumés a Zalakaroson októberben meg-rendezett 16. Távközlési és Informa-tikai Hálózatok Szeminárium és Ki-állítás. A már hagyományosnak ne-vezhetô HTE kongresszust Gyôrbentartotta a HTE és a rendezôk jóvoltá-ból mind szakmai, mind kulturálistéren sok élménnyel gazdagodtak arésztvevôk.

A nemzetközi rendezvények kö-zül említést érdemel a márciusi DVBWorld Forum, a júliusi Budapest Tu-torial and Workshop on AutonomicCommunications and Component-Ware, de a nemzetközi rendezvényekcsúcsát egyértelmûen a világmére-tû Networks 2008 sikeres megren-dezése jelentette.

Egy másik síkja a HTE mûködé-sének a külsô kapcsolatok kezelé-se. Nehéz feladatot jelentett a folya-matosan változó szakmapolitikai erô-térhez való kapcsolódás, hiszen ahírközléssel foglalkozó szakterüle-tek többször is átalakultak, így sokkapcsolatot újra kellett építeni.

Ehhez kapcsolódott egy harma-dik téma, a Választmányon belüli mun-kamegosztás hatékony kialakítása,hiszen ezt a sokrétû kapcsolatrend-szert már csak egy jól mûködô fela-datmegosztással lehet kezelni.

Egy további sík volt a pályázatirendszerbe való sikeres bekapcso-lódás, amely lényeges szerepet ját-szott a pénzügyi stabilitás megte-remtésében. A Nemzeti Civil Alap-program, az ITDH, az NKTH Mecena-túra Pályázat és a Nemzeti Kulturá-

2 LXIV. ÉVFOLYAM 2009/5-6

A HTE 2009. május 21-én tartotta meg éves Közgyûlését. A 76 meghívott küldött ez alkalommal az Aranytíz rendezvényházban gyûlt össze,hogy a közgyûlés kötelezô napirendi pontjai mellett az Alapszabály módosításáról és a tiszteletbeli elnök illetve a tiszteletbeli elnökségi tagok beiktatásának a jóváhagyásáról döntsön.

� ESEMÉNYEK

A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület 2009. évi közgyûlése

BARTOLITS ISTVÁN

[email protected]

Dr. Dömölki Bálint

l is Alapprogram segítségével sike-rült az Egyesületnek támogatáshozjutnia. Ezzel párhuzamosan a visz-szafogott gazdálkodással és a kom-munikáció elektronikus alapokra he-lyezésével sikerült a kiadásokat isolyan szinten tartani, hogy nem voltszükség a titkársági apparátus to-vábbi leépítésére.

A Választmány a tavalyi évbenáttekintette a HTE szervezeti struk-túráját is és azokat a szakosztályo-kat, illetve területi, üzemi csoporto-kat, melyek többszöri kísérletre semadtak életjelt magukról, törölte a szer-vezeti egységek sorából, ezzel isegy tisztább képet kínálva az új be-lépôk és a jelenlegi tagok számára.Horváth Pál egy hozzávetôleges sta-tisztikával is illusztrálta a szakosz-tályi tevékenységeket. Ezek szerintátlagosan 4-5 rendezvény jelenik meghavonta a Hírlevélben, a szakosztá-lyi rendezvények átlagos látogatott-sága pedig 15-40 fô körül mozog.Ebbôl kiemelkedik a Távközlési Szak-osztály, itt a klubrendezvényekre 50-80 fô kíváncsi alkalmanként. A leg-nagyobb létszámnövekedést elértszervezeti egységek: a Digitális Moz-gó Világ klub (15 fô), a Dokumentum-technológia Szakosztály (12 fô), aBMF Kandó csoport (14 fô) és a Pus-kás Tivadar Távközlési Technikum(12 fô). Alakult egy új szakosztály is,a Médiainformatikai Szakosztály 25fôvel. Ezek tehát a pozitív változá-sok. Jelenleg 16 szakosztály, illetveklub és 7 területi vagy munkahelyicsoport mûködik a HTE-n belül.

Ami a HTE korfáját illeti, 399 ta-gunk van 62 év felett, ami azt mutat-ja, hogy az infokommunikációval va-ló foglalkozás a hosszú élet titka,ennek örül a vezetés. Annak már ke-véssé, hogy a korfa a 35-52 éves tar-tományban igen karcsú, azonban ör-vendetes, hogy a fiatalabb generá-cióban újra kiszélesedik, de itt mégszükség van további tennivalókra,hogy a HTE összességében ne öre-gedjen el.

A fôtitkári beszámoló további ré-szét a Választmány adott funkciójátellátó tisztségviselôi tartották meg.Kiss Zoltán állította össze az ifjúság-gal kapcsolatos akciók fóliáját, kül-földi ösztöndíja miatt azonban nemtudott személyesen jelen lenni a Köz-gyûlésen. Ebben a témában kiemeltszerepet játszanak a Kandó rendez-vények, valamint az egyes szakkol-légiumokkal való együttmûködések(Jánossy Ferenc és Simonyi KárolySzakkollégium). Ugyancsak fontospillére a fiatalság megnyerésének adiplomaterv pályázat, ahol 2008-ban sikerült elérni, hogy a BSc kép-zés diplomatervei már magasabbszámban jelenjenek meg a pályáza-ton, mint a korábbi években. Ugyan-csak Kiss Zoltán segítségével sike-rült kapcsolatot kiépíteni a Temes-vári Magyar Diákszervezettel, melyközös rendezvények megszervezé-sével is segíti a fiatalodást.

A nemzetközi munkáról a Külü-gyi Bizottság vezetôje, Vida Rollandszámolt be. Ô is a Networks 2008konferenciát emelte ki a tavalyi év-bôl, de fontosnak tartotta az IEEEWireless Communications and Net-working Conference 2009 elôkészí-tését, melynek a szervezésében résztvett a HTE. Ugyancsak fontos a Hír-adástechnika folyóirat megjelenése

az IEEE Communications Societyhonlapján, ez emelheti a folyóirat el-ismertségét. A HTE részt vett a te-mesvári 11. Mûszaki Tudományos Di-ákköri Konferencia szervezésébenés részt vesz a 8. Kárpát-medenceiNyári Egyetem szervezésében is,ami 2009 augusztusában Nagyvára-don kerül megrendezésre. Próbál-kozott a HTE a GlobeCom 2009-reegy Workshop megpályázásával is,de a beérkezett 25 javaslatból csak9-et fogadtak el, a HTE pedig nemvolt ezek között. A tapasztalatokbólokulva viszont az ICC 2010-re ismétpályázunk. A távlati cél ezzel az,hogy egyszer az International Con-ference on Communications konfe-renciát Budapestre tudjuk hozni.

A díjazási kérdésekrôl KántorCsaba, a Díjbizottság elnöke adottösszefoglalót. Megköszönte a szak-osztályvezetôk és a tagság nagyszá-mú javaslatát, mert így lehet igazánjól kiválasztani a jutalmazottakat. AHTE díjak mellett a Díjbizottság ja-vaslatokat ad a MTESz díjra és em-lékéremre is, a Bánki Donát jubileu-mi díjra, valamint a Kempelen Far-kas díjra, – a lehetôségek skálájatehát igen széles. Ezen kívül Kántor

A HTE 2009. évi közgyûlése


Fotó

k: D

om

bi

An

drá

s

Horváth Pál

Vida Rolland

Csaba beszámolt arról is, hogy elô-rehaladott állapotban van egy Pus-kás Tivadar szobor felavatása is aXI. kerületben a Puskás Tivadar té-ren. A lakossági kezdeményezést aMagyar Elektrotechnikai Egyesületés a HTE közösen karolta fel és hasikerül a kerülettel megállapodni ésaz adminisztratív formaságokat idô-re rendezni, akkor szeptember 17-én – Puskás Tivadar 165. születés-napján – egy szoboravatás is színe-síti a HTE idei tevékenységét.

Buttyán Levente a TudományosBizottság elnöke a tudományos mun-káról számolt be, ô is kiemelte a dip-lomaterv pályázat eredményeit, aholtavaly már minden pályamûvet há-rom bíráló véleményezett. Egybenmegköszönte a nagyszámú bírálómunkáját, amely nem volt kis munka,hiszen most már BSc és MSc szintûpályázatok egyaránt jöttek, elôbbi-bôl 17, utóbbiból 30 darab. Kiemel-te még a „Szélessávon mindenki-hez” tanulmányt, melynek elkészí-tését a zalakarosi konferencián vál-lalta fel a HTE és a szigorúan szak-mai anyagot egy ad-hoc munkacso-port igen gyors határidôvel és kellôalapossággal el is készítette.

Szabó Csaba Attila, a Híradás-technika fôszerkesztôje szintén kül-földön volt a Közgyûlés idôpontjá-ban, így üzeneteit Nagy Péter inter-pretálta. A Híradástechnika folyóiratúj struktúrában jelenik meg idén,összesen 6 magyar szám és 4 an-gol szám fog megjelenni. A magyarnyelvû lapok inkább áttekintô, isme-retterjesztô jellegû cikkeket, össze-foglalókat fognak közölni és ripor-tokkal, beszámolókkal fognak színe-sedni. Ennek célja, hogy szélesebb

olvasóközönséghez tudjon szólni afolyóirat. Ugyanakkor az angol szá-mok megmaradnak az igényes, lekto-rált kutatási cikkek számára, melyek-hez kapcsolódva a fôszerkesztô egyInternational Advisory Board felállí-tását is megoldotta. Az évi 4 megje-lenéssel és kellô igényességgel aszerkesztôség megpróbálja elérni,hogy a lap nemzetközi reputációjaemelkedjék, ami a hazai kutatók szá-mára fontos elôrelépés lenne. Hosszúidô óta újra lehetôsége nyílt az egye-sületi tagoknak a folyóiratra való ked-vezményes elôfizetésre, mely úgy tû-nik, jó gondolat volt; az elôfizetésekszáma máris a kétszeresére növe-kedett. Elindult a folyóirat honlapjais, mely a www.hiradastechnika.hucímen érhetô el.

A HTE gazdálkodásáról MagyarGábor, a Gazdasági Bizottság elnö-ke számolt be. Ebbôl kiderült, hogya 2008-as esztendôt az Egyesületszolid eredménnyel zárta és 2009-re is a nullszaldó elérését tûzte kicélul. Ez összhangban van HorváthPál azon megnyitó bejelentésével,hogy a HTE-nek sikerült stabilizálniaa pénzügyi helyzetét. Magyar Gáborkitért a Híradástechnika folyóirat költ-ségvetésére is, ahol 2008-ban mégenyhe veszteséget hozott a folyói-rat, de 2009-re itt is a nullszaldó el-érése lett kitûzve. Természetesen azEgyesület elsôdleges célja a lap to-vábbi mûködtetése abban az eset-ben is, ha ez pénzügyileg némi vesz-teséget jelent, hiszen alapvetô fon-tosságú, hogy egy tudományos egye-sület ne szüntesse meg immár 64.évfolyamában járó folyóiratát.

A beszámolók után Horváth Pála HTE 60 éves jubileumára tért rá.

Egy hosszabb elôkészítô munka elôz-te meg a 2009-es évet, ennek folyo-mányaként megváltozott a HTE lo-gója, most már tartalmazza az alapí-tás évét is. Idén minden kiadvány a„HTE 60 éves” szalagcímmel jelenikmeg, hogy hirdesse a jubileumi évet.A pontos születésnap 1949. január29-e volt, ennek tiszteletére a HTEünnepélyes Elnökségi Ülést rende-zett a Miniszterelnöki Hivatallal kö-zösen. Megindult az anyaggyûjtésegy, a HTE 60 éves történetét feldol-gozó könyv elkészítéséhez is. A k i-advány 2009 ôszén lát majd napvi-lágot Bartolits István, a HTE fôtitkár-helyettese szerkesztésében, akineksegítôi közül Ágoston Györgyöt, Ha-raszti Miklóst és Dankó Andrást e-melte még ki. Készül egy HTE-t bemu-tató film is júniusban az évfordulótiszteletére. Az idei HTE kongresszusis a 60 éves évfordulót fogja a kö-zéppontba állítani, erre Budapestenkerül sor november 4-én.

Végezetül a HTE fôtitkára elmond-ta, hogy a 2009-es évben a nemzet-közi aktivitás erôsítését, a szakosz-tályi munka intenzitásának a növe-kedését várja, s mindkét területentörténtek már elôkészületek. Új szak-mai konferenciák szervezése is na-pirenden van és erôsíteni szeretnéa HTE államigazgatásba való beágya-zódását is. Emellett folytatni kell apályázati aktivitást is a pénzügyi sta-bilitás megôrzése érdekében.

A Közgyûlés napirendjének meg-felelôen a fôtitkári beszámoló utána 2008. évi közhasznúsági jelentést,majd a 2008. évi mérlegbeszámolótés az eredménykimutatást ismertet-te Horváth Pál.

Sallai Gyula elnök a három beszá-molóról történô szavazás elôtt az El-lenôrzô Bizottság elnökét, BölcskeiImrét kérte fel, hogy ismertesse azEllenôrzô Bizottság álláspontját.

Bölcskei Imre beszámolt arról,hogy a Bizottság részletesen áttekin-tette a dokumentumokat és azok meg-felelnek a törvényi elôírásoknak, amérleg minden tekintetben megfelelaz elôírásoknak és az Egyesület aközhasznúság kritériumainak elegettett. Az Ellenôrzô Bizottság így a mér-legbeszámoló elfogadását javasolja.

Sallai Gyula a dokumentumok rö-vid vitája után megállapította, hogy

HÍRADÁSTECHNIKA


52 küldött van a teremben, s ezekkétharmadának az elfogadó szava-zata szükséges a fôtitkári beszámo-ló, a közhasznúsági jelentés és amérlegbeszámoló elfogadásához. AKözgyûlés mindhárom dokumentu-mot egyhangúlag elfogadta.

A rövid szünet után Sallai Gyulaelnök felkérte Bölcskei Imrét, hogyismertesse az Alapszabály módosí-tásának a lényegi elemeit. BölcskeiImre elmondta, hogy az utóbbi idô-ben jelentôsen megváltoztak az Egye-sület mûködésének a körülményei.Anyagi értelemben is egyre nehe-zebb megteremteni az Egyesület mû-ködésének a feltételeit, de szakmaiértelemben is megváltozott a mûkö-dési környezet. Felgyorsult a fejlô-dés, egyre jobban összekapcsolód-nak a szakterületek, így a szakosz-tályoknak is egyre jobban együttkell mûködniük. Ugyanakkor egyregyorsabban változnak a szakosztá-lyok is, maradnak lefedetlen szak-mai területek, s a szakemberek ekkoris szeretnének valahova tartozni. AVálasztmány erre a gyors alkalmaz-kodóképességre kereste a szerve-zeti megoldást és arra jutott, hogyérdemes lenne a szakosztályok je-lenlegi struktúrájának a megtartásamellett a tagozati rendszer keretei-nek a lehetôségét megteremteni. Ajavaslat megtartja a demokratikuskereteket, nem kényszeríti a szak-osztályokat a tagozati rendszerbe be-sorolódni, de megteremti a lehetôsé-gét annak, hogy aki akar élni ezzela szervezeti formával, megtehesseezt. Ennek alapján született egy Alap-szabály módosítási javaslat, amit áp-rilis 27-én a szakosztályvezetôk meg-ismerhettek és megvitathattak. Aszakosztályvezetôk egy része írás-

ban foglalta össze eltérô álláspont-ját a tervezettel kapcsolatban, melyetmegküldött a Választmánynak. En-nek alapján a HTE vezetése egyez-tetést kezdeményezett az érintettszakosztályvezetôkkel és így máregy konszenzuson alapuló Alapsza-bály-módosítást tárt a Közgyûlés elé.A Választmány a konszenzusos meg-oldás mellett vállalta, hogy az elté-rô álláspontot tartalmazó levelet aKözgyûlés minden résztvevôje szá-mára átadja, hogy az Alapszabályvitájához mindenki ugyanazzal az in-formációval rendelkezzen. Az elnökezek után megnyitotta a vitát a ter-vezet felett.

A vitában Antal László fejtette kia Vételtechnika Szakosztály, a Ká-beltelevíziós Szakosztály, a MédiaKlub és a Digitális Mozgó Világ Klubközös, a tervezettôl viszont eltérôálláspontját, ami felett izgalmas vitabontakozott ki. Az alkotó jellegû vi-tában a középpontban az állt, hogylehetne a szakosztályi munkát élén-kíteni, s ebben volt aki a tagozat nél-kül is látott erre lehetôséget, másokviszont azt hangsúlyozták, hogy atagozat lehetôségének a megterem-tése csak a lehetôségeket szélesíti,nem okoz senkinek sem kötelezô be-sorolódási kényszert. A vitában résztvett Szenes Katalin (napirend elôtt,mert korábban el kellett mennie), Ma-gyar Gábor, Jász Gábor, Nemes Lász-ló, Prónay Gábor, Lukovszky Csabaé s Lôrincz Béla.

A vitában kialakult álláspontokatBölcskei Imre foglalta össze, kiemel-ve, hogy az Egyesületben nem irányí-tási rendszer, hanem demokratikusanválasztható szervezeti keretek van-nak. A módosítás ebben hoz bôvü-lést, más nem történik. Az Alapsza-

bály egyéb módosításai tekintetébenSallai Gyula elmondta, hogy az ügy-vezetô igazgató feletti munkáltatóijogok áttételét a Közgyûlés hatás-körébôl a Választmány hatáskörébea józan élet diktálja, hiszen a Közgyû-lés évente egyszer ülésezik, tehátoperatív beavatkozásra nem képes.

A vita lezárása után az Alapsza-bály módosításáról két lépésben tör-tént a szavazás. Elôször azt szavaz-ta meg a Közgyûlés, hogy kikerül-jön-e a tagozattal kapcsolatos bôví-tés az Alapszabály módosításából.A Közgyûlés 10:29 arányban, egy tar-tózkodással nem támogatta a tago-zattal kapcsolatos bôvítés kivételétaz Alapszabály módosításából. Ezekután a Közgyûlés a teljes Alapsza-bály módosításra szavazott. A Köz-gyûlés ezek után 33:7 arányban, 2tartózkodás mellett megszavazta azAlapszabály módosítását.

A Közgyûlés ezek után arról sza-vazott, hogy lehetôvé teszi-e a Köz-gyûlés, hogy a HTE tagjainak a ne-ve automatikusan publikus lehes-sen a többi tag részére. Erre azértvan szükség, mert jelenleg csak an-nak a neve válik publikussá a jel-szóval belépô tagok számára, akikezt külön az adatbázisban engedé-lyezték. A Közgyûlés a javaslatot egytartózkodással elfogadta.

A Közgyûlés ezek után jóváhagy-ta, hogy Köveskuti Lajos a HTE tisz-teletbeli elnöke legyen, majd jóvá-hagyta azt is, hogy a HTE tisztelet-beli elnökségi tagjai lehessenek akövetkezô tagjaink: Antalné Záko-nyi Magdolna, Fodor István, DrozdyGyôzô, Halmi Gábor, Hazay István,Heckenast Gábor, Jereb László, Ta-kács György és Lajtha György.

Végezetül az egyesületi díjak ün-nepélyes átadására került sor.

Az elnöki zárszóban Sallai Gyu-la megemlékezett a nemrég elhunytMojzes Imrérôl, majd felhívta a figyel-met arra, hogy az Egyesületnek nagyszerencséje van azzal, hogy a leg-prosperatívabb területen mûködik,de ezzel a szerencsével élni kell.Elôre kell tehát nézni és megragad-ni a lehetôségeket, élni kell vele. Alehetôségeket ma a Közgyûlés meg-adta az Alapszabály módosításával.miként tudunk élni vele, azt pedig ajövô fogja eldönteni.



A HTE Puskás Tivadar díjazottjai 2009-ben

Borbély Gábor a Budapesti Mûszaki Egyetem Villa-mosmérnöki Kar Híradástechnika szakán végzett 1985-ben. Okleveles mikroelektronikai szakmérnök, egyetemidoktor, a mûszaki tudomány kandidátusa.

Fontosabb szakmai állomásai: Mikroelektronikai Válla-lat, Széchenyi István Mûszaki Fôiskola, Széchenyi IstvánEgyetem. 1988-tól folyamatosan, tanszéki mérnök, fôis-kolai tanársegéd, fôiskolai adjunktus, fôiskolai docens,fôiskolai tanár, egyetemi docens, 1997-tôl tanszékveze-tô a Távközlési Tanszéken. Vendégkutató a Tokiói Mû-szaki Egyetemen, ösztöndíjas a Rajna-Wesztfáliai Mûsza-ki Egyetemen. Széchenyi Professzori Ösztöndíjas.

Fontosabb kutatási területei: integrált áramkörterve-zés és -gyártás, foto-lithográfia, plazmatechnológia al-kalmazása az integrált áramkörök szubmikronos alkatré-szeinek elôállítására, anyagszerkezet-kutatás egymó-dusú lézer szórt fényének teljesítményspektrumos vizs-gálatával, elsôsorban az 1/f teljesítményspektrumú fluk-tuációk fonon eredetének bizonyítására, foton-fonon köl-csönhatás, ultranagyfrekvenciás (100 GHz feletti) GaAsés InP eszközök kutatása és fejlesztése, megbízhatósá-gi elemzések az eszközök alacsonyfrekvenciás 1/f zajá-nak vizsgálatával.

A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesületlegaktívabb vidéki csoportjának vezetôje, kiemelt szere-pet vállalt a 2008. évi gyôri HTE kongresszus szervezé-sében.

Az Egyesület a díj odaítélésével Borbély Gábor ok-tatásszervezôi és aktív HTE szervezôi tevékenységétkívánja elismerni.

Füredi Ágnes a Kandó Kálmán Híradás- és Mûszer-ipari Technikumban szerzett technikusi oklevelet 1966-ban, majd a BME Villamosmérnöki Karán folytatta tanul-mányait. Itt 1972-ben diplomázott a Híradástechnika szaktávközlési ágazatán.

A Posta Központi Távíró Hivatalban kezdte meg élet-útját fejlesztômérnökként, ahol 1975-ig dolgozott. Egyikkiemelkedô feladata a telefonos táviratfelvétel automati-zált rendszerének a kidolgozása volt. Utána a Prodin-form Mûszaki Tanácsadó Vállalatnál dolgozott közel tízévig. Ez alatt elektronikai és híradástechnikai tanulmá-nyok készítésével illetve elkészíttetésének a menedzse-lésével foglalkozott, hozzá tartozott a szakirányú témafi-gyelés, és szervezôi, szerkesztési és marketing feladato-kat is ellátott ebben a két témában. A General Instru-ment UK tanácsadójaként 1995-ig kábeltelevíziós rend-szerekkel foglalkozott és mind mûszaki, mind marketingmunkát végzett a cég számára. Ebben az idôszakban is-merte meg részletesen a hazai kábeltévé-piacot. 1992-tôl két éven keresztül az Arthur D. Little tanácsadója isvolt, ahol szaktolmácsolás mellett fókuszcsoportos felmé-réseket is vezetett, de nevéhez fûzôdik a Matáv Rt. stra-tégiai üzletágának kialakításánál a munkafolyamatokanalizálása is. Tanácsadó volt még a Budapesti Kommu-nikációs Rt-nél, ahol a TV3 mûsorelosztásának a kialakí-

tási rendszerében végzett értékes munkát, majd a MonorTelefon Társaság KTV marketingmenedzsere volt és azintegrált telefon-kábeltévé szolgáltatás kialakításábanvett részt. A MATÁV PKI Távközlésfejlesztési Intézetbenés a Hírközlési Fôfelügyeletnél a nemzetközi tevékeny-séget irányította.

A szakmai munka mellett számos rendezvényt szerve-zett. 1996-tól a KT Electronics kft. rendezvényszervezô-je volt, de közben ezzel párhuzamosan a HTE-ben is ko-ordinátori, rendezvényszervezôi és tolmácsi tevékenysé-get látott el. Emellett a Híradástechnika folyóirat angol ki-adásának és a Magyar Távközlés szakfordítója volt.

Az Egyesület a most odaítélt Puskás Tivadar díjjalFüredi Ágnes kiemelkedô és sikeres egyesületi tevékeny-ségét kívánja elismerni.

Jász Gábor Felsôfokú tanulmányait a BME Villamos-mérnöki Kar Gyengeáramú Tagozatán végezte, 1965-ben híradástechnikai mérnöki oklevelet, 1970-ben rádiómûsorszóró és hírközlô szakmérnöki oklevelet szerzett.

1965-1982 között a budapesti Híradótechnikai Válla-lat (HTV) gyártmányfejlesztési fôosztályán dolgozott, kez-detben mint fejlesztômérnök, majd különbözô szintû ve-zetôi beosztásokban. Részt vett többek között mobil ésbázisállomási rádiótelefon antennák, antennarendsze-rek fejlesztésében, a 160 MHz-s országos URH rádióte-lefon-hálózat építésében, a Külügyminisztérium monoriRH kommunikációs adótelep szélessávú logaritmikus-pe-riodikus adóantennáinak fejlesztésében. Részt vett to-vábbá a rádió-TV mûsorvevô rendszerek: a „Nagy Kö-zösségi Vevôrendszerek” – késôbbi nevén kábeltelevízi-ós rendszerek – hazai fejlesztéseiben. 1983-tól a PostaRádió- és Televízió Mûszaki Igazgatóság (késôbbi nevénMagyar Mûsorszóró Vállalat) fejlesztési osztályán dolgo-zott, ahol a kábeles és mûholdas úton történô mûsorter-jesztés kérdéseivel foglakozott, részt vett többek közötta mûholdas TV mûsorok vételének honosításában, a ma-gyar mûholdas TV adások elôkészítésében, a budapes-ti AM-mikró mûsorszétosztó rendszer (MMDS) rendszer-technikájának kidolgozásában, majd a rendszer meg-valósításában. 1991-tôl a KATHREIN WERKE KG ma-gyar képviseleténél mûszaki tanácsadó a cellás rádióte-lefon-rendszerek antennáival, a TV és URH mûsorszóróadóantenna-rendszerekkel, a kábeltelevíziós rendsze-rek építôelemeivel, mûholdas és földi TV mûsorok véte-léhez szükséges eszközökkel és mérômûszerekkel fog-lalkozott.

1966 óta tagja a HTE-nek. 1972 óta a vételtechnikaiszakosztály vezetôségi tagja. Tevékenyen részt vállalt aKábeltelevíziós szakosztály megalakításában és veze-tésében is dolgozott a szakmai programok elôkészítésé-ben, szervezésében. Komoly szakmai felkészültségével,a szakosztályi összejöveteleken való tevékeny részvéte-lével nagyban hozzájárul a Szakosztály sikeres mûködé-séhez.

Az Egyesület a most odaítélt díjjal Jász Gábor ki-emelkedô szakmai munkásságát és a Kábeltelevíziósszakosztályban végzett aktív egyesületi tevékenységétkívánja díjazni.

HÍRADÁSTECHNIKA


Sipos Attila villamosmérnök 1976-ban kezdte pá-lyafutását a Magyar Postánál, a POTI Posta TervezôIntézetben. 1991 óta a Magyar Telekom PKI Fejleszté-si Igazgatóságán dolgozik, hálózatfejlesztési igazgató-helyettesi beosztásban.

A pályafutása során folyamatosan vezetô szerepettöltött be a Magyar Telekom távközlô hálózatának terve-zésében, fejlesztésében. Irányításával tervezték megaz országos fényvezetôkábeles gerinchálózatot, és azerre épülô PDH és SDH hálózatokat, majd késôbb atranszportkapacitásokat jelentôsen bôvítô WDM techni-ka bevezetésében is jelentôs szerepe vállalt. Ebben azidôszakban a Matáv európai viszonylatban is elôl jártaz SDH és a WDM technológia alkalmazásba vételében.Jelenleg az IP alapú újgenerációs hálózati szolgáltatá-sok nyújtáshoz szükséges IP hálózatok tervezését irá-nyítja.

Sipos Attila a sikeres innovatív alkotó tevékenysé-get ötvözi a hálózattervezés elméleti kérdéseinek kuta-tásával is. A Budapesti Mûszaki Egyetem Híradástech-nika Tanszékével együttmûködve megalkották a PLA-NET, majd annak további továbbfejlesztett változataitaz XPLANET és a FLEXPLANET tervezôrendszereket.

Sipos Attila 1985 óta a HTE tagja. Számos konfe-rencia szervezésében vett részt. Szakmai eredményeitHTE elôadásokon és a Híradástechnikában is publikál-ta. 2005-ben HTE aranyjelvény kapott. Munkásságávaljelentôs mértékben hozzájárult az elmúl évtizedekbenlétrejött korszerû magyar távközlési hálózatok kialakítá-sában.

Az Egyesület a Puskás Tivadar díj odaítélésével Si-pos Attila egyesületi konferencia szervezôi tevékenysé-gét, valamint a korszerû magyar távközlési hálózat lét-rehozásában végzett kiemelkedô szakmai munkássá-gát kívánja elismerni.

Urbán György a HTE TETRA Szakosztály egyik ala-pítója, két cikluson keresztüli társelnöke. A Puskás Tiva-dar Távközlési Technikum után a Moszkvai Elektronikaiés Távközlési Egyetem villamosmérnöki karán szerzettdiplomát.

Pályafutását a Magyar Postánál kezdte 1975-ben.Feladatkörébe tartozott a távközléssel kapcsolatos e-gyes nemzetközi együttmûködési kérdések és a MagyarPosta különbözô szervezetei közötti belsô koordináció.1978-tól a Belügyminisztérium munkatársa. A Belügymi-nisztérium Híradástechnikai Szolgálatnál az elektronikusbiztonsági rendszerek, majd a földi mozgószolgálati rá-dióhálózatok fejlesztésével foglalkozott. 1995-ben ne-vezték ki a Belügyminisztérium Távközlési és Frekvencia-gazdálkodási Fôosztály vezetôjének. Feladata a rendôr-ség, határôrség, tûzoltóság, polgári védelem és egyesbelügyi közigazgatási szervezetek távközlés-fejlesztésicéljainak koordinálása, a frekvenciahasználat, a zártcé-lú távközlô hálózat használatára vonatkozó szabályo-zás kialakítása. A Belügyminisztérium Frekvenciagazdál-kodási Osztály vezetôjeként részt vett a TETRA techno-lógia magyarországi honosításának elôkészítésében ésa technológia frekvenciaigényeinek tervezésében. Tevé-

keny részvételével valósulhattak meg Magyarországona TETRA pilot rendszerek.

2000-ben a belügyminiszter kinevezte a BM Közpon-ti Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal ve-zetôjének. Közremûködésével kezdôdött meg az e-köz-igazgatás kialakítása, melyet a kormányzat szakmai díjodaítélésével is elismert. 2007-tôl a Közigazgatási ésElektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának el-nökeként, a magyarországi EDR hálózat központi VPNmenedzser szervezetét irányítja. Döntéselôkészítôi te-vékenységének köszönhetô az EDR felhasználói körbôvítése, illetve a TETRA technológia népszerûsítése.

Az Egyesület a most odaítélt Puskás Tivadar díjjalUrbán György sokrétû és kiemelkedô szakmai munkás-ságát és a HTE érdekében kifejtett szervezôi tevékeny-ségét kívánja elismerni.

A HTE arany jelvénnyel kitüntetett tagjai 2009-ben

Bartha JózsefBozóki SándorGajdos SándorGyôri Erzsébet Heszberger Zalán Imre Gábor Rajnai ZoltánRurik Péter Szesztay Péter

A HTE ezüst jelvénnyel kitüntetett tagjai 2009-ben

Adamis-Szél ViktóriaBencsáth BoldizsárBódi AntalDombi AndrásErhardt ZoltánGerhátné Udvary EszterGulyás AndrásHajagosné Lassner ÉvaJeszenôi PéterLindenberger BélaNagy ErnôNémeth FeliciánZömbik László



Elismerô oklevélben részesültKormányos ZsoltMalomsoky SzabolcsRétvári GáborSzpisják TiborVannai Nándor

Pollák-Virág díjasok

• Kutatási cikkek kategória:

Gál ZoltánNGN szolgáltatások sávszélesség-menedzsmentje(2008/12. szám, pp.29–36.)

Czirkos Zoltán, Hosszú GáborPeer-to-peer alapú betörésérzékelés(2008/8. szám, pp.29–36.)

Jeszenôi PéterPasszív optikai hálózatok mérése(2008/2. szám, pp.28–34)

• Tutorial cikkek kategória:

Gyöngyösi László, Imre SándorA kvantumkriptográfia infokommunikációs alkalmazásai(2008/11. szám, pp.25–35.)

Szentgyörgyi Attila, Szabó Géza, Bencsáth BoldizsárBevezetés a botnetek világába(2008/11.szám, pp.9–14.)

Gyôri ErzsébetVendégszerkesztô(2008/9. szám: Infokommunikáció a közlekedésben)

A HTE Kempelen Farkas díjasai 2009-ben

Ecsedi Csaba vak informatikus, programozó. Tinédzserként vesztette el látását. Az ELTE Informa-

tikai Karán végzett 1992-ben programozó matematikusszakon. Hamar felismerte, hogy az informatikai írásbeli-ség és digitális esélyegyenlôség rendkívül fontos a fo-gyatékkal élôk számára, integrációjuk elôsegítésére.Ehhez a fô kulcsot a gépi beszédszintézis speciális al-kalmazásainak elterjesztése jelenti, melynek fejlesztésé-ben tevékenyen részt vett. Egyebek között részt vett aBME TMIT Profivox szövegfelolvasó technológiájának akialakításában is 1996-98 között. Az elsôk között kezdteel a „beszélô mobiltelefonok” felhasználási lehetôségeitvizsgálni látássérült emberek segítésére is.

Több, mint tíz éve munkálkodik az érzékszervi fogya-tékosok informatika képzésében is. Jelenleg dr. KutorLászló vezetésével, a Budapesti Mûszaki Fôiskola Neu-mann János Informatikai Kar (BMF NIK) Alkalmazott In-formatikai Intézetében dolgozik. 2001 óta mintegy 120látás- és 300 hallássérült vett részt az általuk szervezetttanfolyamokon. Ehhez a BMF NIK biztosítja a helyszínt,

az NJSZT pedig térítésmentesen az ECDL vizsgakár-tyát. A tanfolyami hallgatók több mint fele rendelkezikECDL START, illetve teljes bizonyítvánnyal.

Szuhaj Mihály informatikus az „Informatika a Látás-sérültekért Alapítvány” (Infoalap) vezetôje.

Tízéves korában vesztette el látását. Szülei a 80-asévekben vásárolták meg neki az elsô magyar beszélô szá-mítógépet, amelyen elsô programjait tervezte. Az ELTE-nprogramozó, programtervezô matematikus és informati-katanári diplomát szerzett 1994-ben. Látássérülése nemakadályozta meg abban, hogy hatalmas intenzitássalvesse bele magát az életbe. Felismerte, hogy a számí-tástechnika és a beszédtechnológia óriási lehetôségetjelent a látássérültek számára és közelebb viszi ôket azépek társadalmához.

Az általa vezetett alapítvány 2000-ben kezdte megmûködését. Célja, hogy segítse sorstársait a társada-lomba való hatékony beilleszkedésben. Olyan fejleszté-sekben vesznek részt amelyek segítik a látássérült em-bereket az információkhoz való hozzájutásban (fôlegszámítógép segítségével). Az alapítvány rendszeresenpályázik különbözô forrásokra ahhoz, hogy a szoftvere-ket minél több látássérült számára ingyenesen juttathas-sák el. Az Alapítvány informatikai eszközök adományo-zásával és ezek vásárlásának támogatásával kívánjaelôsegíteni a vak, az aliglátó és a gyengénlátó emberektanulását, munkához jutását, kultúrálódását, szabadide-jük színvonalasabb eltöltését. Ezek használatával való-ban láthatóvá válik a világ számukra.

Szakmai karrierjének egyik központi területe a be-szédtechnológia alkalmazása a vak és a gyengénlátóemberek segítésére. Témavezetôje volt a Jaws for Win-dows képernyô-olvasó program honosításának a BMETMIT Profivox technológiájának bevonásával, amellyel avak emberek a Windows alkalmazások jelentôs részéthasználni tudják. Az Infoalap megszerezte a Jaws prog-ram magyarországi disztribútori jogait. Rendszeres okta-tási és támogatási struktúrát alakítottak ki. Egyik kezde-ményezôje volt egyebek között a DEX szintetizált-han-goskönyv készítô program elkészítésének. Részt vett aHírmondó ingyenes internetes hírfelolvasó program el-készítésében is.

HÍRADÁSTECHNIKA


1. Bevezetés

A vállalat stratégiai célkitûzéseit megvalósító projekteksikere meghatározó a versenyelôny megszerzésébenés megtartásában. A rendkívül komplex, globális kör-nyezetben megvalósuló projektek sikerét sokféle ténye-zô veszélyezteti. A sikerhez nem elegendô a megfelelôminôség, termelékenység (projekteknél az idô–költség–minôség hármas követelmény teljesülése), a stratégiaiilleszkedés (a projektirányító/szponzor elégedettsége),de szükséges a projektben résztvevôk egymás iránti bi-zalmának megteremtése és megtartása is, hiszen a pro-jekt a szolgáltatásverseny részese és nem az árverse-nyé (a haszon a termék/szolgáltatás életciklus lerövidü-lés miatt nem az áron, hanem a piacra jutás sebességénmúlik). A globalizáció, a gyors technológiai változásokraépülô innováció, a megoldandó feladatok növekvô kom-plexitása is megnöveli az együttmûködési igényt és ígya különbözô munkakultúrák illesztését.

Az új, elsôsorban tudásalapú üzletben a kreativitás-ra nemcsak a technológia, de a marketing, értékesítésés ügyfélkapcsolatok területén is szükség van. Mindezkülönleges bizalmi, együttmûködési szinteket követelmeg a fejlesztés, a rendszerintegráció, az értékesítés ésa marketing szakembereitôl, azaz a vállalatnak egységesrendszerként kell mûködnie (gyors tudásátadás, problé-mamegoldás, konfliktuskezelés) a stratégiai célok megva-lósításában.

A projektek sikertelenségének vizsgálata kimutatja,hogy vannak stratégiai, szervezési, menedzselési, mód-szertani hiányosságok is, de ennél mélyebben kulturálisproblémák (bizalomhiány, a tökéletesség igényének ésa vevôorientáció hiánya, információ-visszatartás stb.) aka-dályozzák a projektek sikerét. A projekteket a siker érde-kében gondozni, táplálni kell, mint egy növényt. Az em-

berek a magok, az egészséges és okos kultúra a talaj ésa vezetés a tápanyag, a projektmenedzser a kertész, amódszertanok, eljárások és tervek a kertészeti eszközök.

A projektmenedzsment fejlôdésében fontos lépés alegjobb gyakorlat (módszertan) megjelenése, eljárásren-dek megszületése, projektiroda létrehozása, projektkom-petencia megszerzése, projektminôsítés, de a tovább-lépéshez a munkakultúra (értékek, hitek, szokások, vi-selkedési normák) alakítására van szükség.

A Fórum-elôadás alapján készült cikk célja, hogy fel-hívja a figyelmet a munkakultúra meghatározó szerepé-re a projekt sikerében, ami a globális versenyben lévôvállalatok versenyelôny-szerzésének fontos eszköze. Aprojektek sikerét vizsgáló felmérések alapján a cikk rö-viden összefoglalja a legfontosabb, projektsikert meg-határozó munkakultúra-összetevôket és áttekinti a mun-kakultúra-váltást elôsegítô gyakorlati módszereket éseszközöket.

2. Projektkultúra-változtatás

A projektkultúra szükséges változásának feltételei van-nak. A projektkultúra nem változtatható a szervezeti/vállalati kultúra megváltozása (lásd kultúrák hierarchi-kus rendszere) nélkül, amihez stratégiai indíttatás (a leg-felsô vezetô elkötelezettsége) és szervezeti változásokis szükségesek.

A kultúra változtatását sok tényezô nehezítheti. A vál-toztatást fékezi, ha kialakult, sokak által elfogadott kul-túra mûködik a sikeres, stabil környezetben mûködô vál-lalatban. A kultúraváltást akadályozza a hierarchikus vál-lalati szervezet és az eredményérdekeltség hiánya (mo-nopólium vagy ahhoz közeli vállalati pozíció esetén) is.

3. Projektsikert támogató munkakultúra-összetevôk

A projektek sikerességét vizsgáló kutatások nagyon sok-szor jutnak olyan eredményre, hogy a sikeresség meg-


Mottó : „Nem lehet a problémákat ugyanazzal a gondolkodással

megoldani, mint amivel csináltuk azokat.” Albert Einstein

A projektsikert elôsegítô munkakultúra jellemzôi és létrehozása

PRÓNAY GÁBOR

Pro-COMpass [email protected]

��PROJEKTMENEDZSMENT

Kulcsszavak: projektmenedzsment, munkakultúra, siker, együttmûködés, bizalom, önbecsülés

A cikk célja, hogy felhívja a figyelmet a munkakultúra meghatározó szerepére a projekt sikerében, ami a globális versenybenlévô vállalatok versenyelôny-szerzésének fontos eszköze. A felmérések alapján összefoglalja a projektek sikerét meghatározólegfontosabb munkakultúra-összetevôket (bizalom, együttmûködés, célkijelölés, közös értékrend, önbecsülés, munkaélvezet,állandó javítás és tanulás), valamint áttekinti a munkakultúra-váltást elôsegítô gyakorlati módszereket és eszközöket.

határozó tényezôi olyan munkakultúra-elemekre vezet-hetôk vissza, mint az együttmûködés és bizalom, a meg-felelôen megválasztott célrendszer és közös értékrend,a munkatársak önbecsülése, munkaélvezetének és azállandó tanulás és javítás szemléletének megléte. Amunkakultúra-összetevôk gyakorlati fejlesztéséhez cél-szerû az egyes elemek jellemzôinek ismerete.

A bizalom olyan kultúra-összetevô, ami szabályok ésszokások olyan irányú fejlôdését segíti, hogy elfoga-dott legyen az ígéretek, határidôk betartása, az ôszin-teség és az együttmûködés. Hálózatalapú rendszerek-ben – szemben a hierarchikus rendszerekkel – a bizonyta-lanság csökkentése különösen fontos (Fukuyama, 1995).A bizalommenedzsment megelôzi az egyéb menedzs-menteket (stratégia, HR, PM, tudás, innováció, minô-ség, konfliktus), mert ezek mind a bizalmi szinttôl függe-nek. A bizalomhiány eredménye a nem az elérendô cél-ra koncentrálás (hajtóerô csökken), a bizalomhelyette-sítôk (hatalmi nyomás, elszigetelés, korrupció, túlzott jo-gi megoldás) keresése. A bizalmatlanság gyorsan terjedés ellenálló („vírus”). A bizalomépítéshez néhány alap-vetô szabályt célszerû figyelembe venni: a bizalom fe-lülrôl kell induljon, ôszinteség, igazságosság szükséges,az értékek figyelembevétele nélkül nincs bizalom, bizal-mi kultúra adminisztratív eszközökkel nem építhetô, akonfliktusok elfojtása- és a megtévesztô stratégia (két-értemûség, hamisítás, eltitkolás) kerülendô.

Az együttmûködés magas színvonalú közös munka,sokszor világos hatalmi- és elszámoltatási határok nél-kül. Az együttmûködés meghatározó jellemzôi :

– az együttmûködési szerepek általában nem láthatóka szervezeti sémán, az együttmûködés igényefügg a feladat diszkrét részfeladatokra bonthatóságától, a részfeladatok egymásra utaltságától;

– az együttmûködés alapfeltétele az önállóság megléte;

– az együttmûködés fokozásához a szereplôknek értékelniük kell tudni egymást;

– csak az egyes szakértôk tudásbázisára építveösztönözhetô az együttmûködés;

– bürokratikus kultúra nehezen alakítható együttmûködôvé (az itt dolgozók világos hatalmiés elszámoltatási viszonyokat kívánnak, hitelességüket és fontosságukat hangsúlyozzák –„ha nincs hatalmam, a dolgok nem fognak jólmenni”);

– az együttmûködô, interaktív emberek a célt, az értéknövelés lehetôségét keresik;

– az együttmûködô csapat elônye, hogy különbözônézôpontú emberek az egyes emberek vakfoltjait(korábbi meggyôzôdésnek ellentmondó információt„nem vesz észre”, de errôl nem is tud) kiküszöbölhetik;

– együttmûködés kialakítása és a csapatban résztvevôk személyiségének illesztése a menedzser feladata (együttmûködési folyamat

meghatározása, a kulcsszereplôk kijelölése, felelôsségek kiosztása, az ösztönzôrendszer kialakítása);

– világos szerepek és célok nélkül az emberekazokhoz a támogató folyamatokhoz (például kommunikációs-, konfliktusmegoldási-,eredménymérési-, teljesítményértékelési folyamatok)csatlakoznak, amihez inputokat kapnak.

A célkijelölés a legelsô feladat, a hozzávezetô útmeghatározása csak ezt követi. Az elfogadott cél auto-matikusan nyitottá teszi az emberek információt befo-gadó rendszerét a cél eléréséhez fontos információkszámára. Nem az a fontos, hogy mennyire vagyunk ébe-rek egy információra való felfigyelésnél, hanem, hogymilyen jelentôsége van számunkra a dolgoknak. Ez ismagyarázza, hogy céljaink által válunk fontossá. Fon-tos a közös célok (jövôkép) belsô meggyôzôdéssé vá-lása (asszimiláció), az „egy hajóban evezünk” érzés ki-alakulása. A hajtóerô a jelenlegi helyzet és a jövôképközötti szakadékból keletkezik. A sikeres emberek min-dig rendelkeznek jövôképpel (a végeredményre kon-centrálnak) és két világban élnek (tények és álmok he-lyes arányú világában) A célokhoz való pozitív viszonyautomatikusan hozzákezdést, innovativitást és kreativi-tást jelent a megoldásban. A negatív viszony automati-kusan a cél (erôltetett is lehet) megvalósítása elleni cse-lekvést, a megvalósítás elleni kifogások megtalálásáraszolgáló találékonyságot és kreativitást vált ki. A célkitû-zés megerôsítési folyamatában a visszacsatolásnak fon-tos szerepe van (minél sajátosabb és részletesebb a vég-eredmény, annál pontosabb és erôteljesebb visszacsa-tolásra van szükség).

A közös értékrend (belsô meggyôzôdéssé váló kö-zös jövôkép) sikeres cégek szerint fontosabb, mint a tu-dás. Ez a felfogás különösen erôs a világszerte sikeresjapán vállalatoknál. A Toyota vállalatnál a meghatározóértékrend máig az alapítók által megfogalmazott eleme-ket tartalmazza: a folyamatos fejlôdésre összpontosítógondolkodásmódot („kaizen”), „a holnap jobb lesz” – „azakadályok kihívások” –, „a mindenkinek nyernie kell (acsapat a felelôs)” felfogást, az ügyfél az elsô (a kereske-dô a második, a gyártó az utolsó) nézetet, az emberekés a képességek tiszteletét, a csapatmunkát, a „szerény-séget” (saját képességeink reális felmérése és annak fel-ismerése, hogy az eredményekhez szükségünk van má-sok közremûködésére, más vélemények tiszteletben tar-tására), az elsô kézbôl történô tapasztalatszerzést („gen-csi genbucu” – „saját szemével látta”).

A munkatársak önbecsülése, önismeretük mértéke,a képességek helyes felismerése és pozitív gondolko-dás önmagunkról határozza meg a környezettôl valófüggôségünket. Ha megváltoztatjuk gondolkodásunkat,megváltozik az életünk (újabb lehetôségek tárulnak fel).Mindenki az általa hitt igazságnak (elképzelt valóság)megfelelôen él, viselkedik, dolgozik. A gondolkodásmódhatározza meg, hogy külsô vagy belsô kontroll-attitûdû-

HÍRADÁSTECHNIKA


ek vagyunk-e. A kontroll helye a személyiség dimenzió-ja, mely szerint belsô kontroll-attitûdû emberek úgy ér-zik, ellenôrzést gyakorolnak afölött, hogy mi történik. Akülsô kontrollosok általában rajtuk kívûlálló erôknek vagyszemélyeknek tulajdonítják a sikereiket vagy kudarcai-kat. Megfelelô önbecsülés csak a saját életért vállalt tel-jes felelôsséggel valósulhat meg. Szabaddá kell válni,hogy választhassunk! A kiválóság elérésének kettôs áravan: kemény munka és a csalódás lehetôsége (de elkö-telezettnek kell lenni és nem szabad félni a kudarctól).Az önkép javításához pozitív „belsô beszéd”, azaz gon-dolkodás (meggyôzôdések és elképzelések összesíté-se) szükséges.

A munka élvezete a munkával szembeni elégedett-ség szakmai kihívását jelenti, azt, ahogy a személyesés szakmai igények teljesülnek. Alkotó motiváció ese-tén pozitív hajtóerô jelentkezik, mely felelôsségvállalásmellett jutalom (külsô vagy belsô) elérésén alapul („aka-rom”), a tökéletes megoldásra törekvés segít a kudarcokelviselésében. Korlátozó/gátló motiváció esetén félelmenvagy hatalmon alapuló hajtóerô jelentkezik, mely kifogáskeresésbe (a tettek és döntések felelôssége másoknálvagy a múltban), hajtóerô hiányába, kudarctól való fé-lelembe torkollik. A pozitív hajtóerô megfelelô gondolko-dással alakítható ki és nem szigorral. A pozitív hajtóerônem növeli, csak felszabadítja a lehetôségeket.

Az állandó javítás és tanulás szenvedélye a Toyotapermanens javítási folyamata a helyi viszonyokra alakí-tott lépésekbôl (a probléma tisztázása, a probléma le-bontása, célok kitûzése, kiváltó okok meghatározása,ellenintézkedés/megoldás kidolgozása, megoldási javas-lat megvalósítása, az eredmények és folyamatok felügye-lete (monitorozás), a sikeres folyamat standardizálása)követhetô.

4. Gyakorlati módszerek és tennivalóka kultúra változtatásra

A menedzseri feladat a kultúraösszetevôk megértése ésgyakorlati megvalósítás érdekében tett lépések megté-tele. A környezet változtatását azzal kell kezdeni, hogyegy új tudatalatti képet kell kialakítani a környezetünk-rôl (elképzelések az új környezetrôl), mert ha ezt elfo-gadtuk, akkor el is kezdünk dolgozni azért, hogy meg-valósuljon. Az új képpel az új komfortzóna is kialakul.

Bizalomépítés és együttmûködés-ösztönzés csak alegfelsô hatalmi szintrôl, a felsôvezetéstôl, stratégiai cél-ként indulhat el. A projekteket befogadó vállalati kultúrameghatározó eleme a felsôvezetôk személyes példája,mely a vélemények-ötletek figyelmes meghallgatásán,az ôszinte, nyílt kommunikáción (nincs visszatartott szük-séges információ), a feladatok tudásbázisra alapozott ki-osztásán (nincs kontraszelekció), az együttmûködés el-ismerésén alapszik. A munkatársak egymás iránti bizal-mát növeli, ha a teljesítmények számonkérhetôségét ésszámonkérését tapasztalják és ez az elv a munkatársakmellett a vezetôkre is vonatkozik (nemcsak vezetôk ér-

tékelik a beosztottjaikat, de a beosztottak a vezetôiket!).A felsôvezetésnek meghatározó szerepe van az együtt-mûködést támogató folyamatok (konfliktusmegoldás, ered-ménymérés, teljesítményértékelés, ösztönzô rendszer)szisztematikus megalkotásában.

A technológiai fejlôdés és a megoldandó feladatokkomplexitása miatt a pozicionális hatalom elválik a tudás-ra alapozott hatalomtól, ami új döntési modell megalko-tás igényét hozza magával. A felsôvezetés által megalko-tandó hatékony modellben biztosítani kell a két típusúhatalommal rendelkezôk eredményes együttmûködésétés azt, hogy a döntési folyamat ne váljon rutinlépéssé.Az új döntési modell fázisai :

• szabad vita (hatalmi pozíciótól függetlenül);• a döntést ott kell kimunkálni,

ahol a hozzáértés szintje a legmagasabb;• világos döntés (ne túl korán vagy túl késôn):

minél nagyobbak a vélemény különbségek, annál fontosabb az egyértelmûség;

• a csoporttagoknak támogatniuk kell a döntést (ez nem feltétlenül egyetértést jelent): ha eredményt akarunk egy közös ügyben, azonos módon kell cselekedni!

A sikerességet támogató munkakultúra megvalósítá-sához az emberi erôforrás kezelésében is új hangsúlyo-kat kell elfogadni. A munkatársak értékelési szempontjaiközött meghatározó jelentôséggel kell szerepeljen a sze-mélyes vonzerô („dzsinbo” – a viselkedés mennyi tiszte-letet és elismerést váltott ki), a kitartás és rugalmasság,a hajlandóság mások véleményének meghallgatásáraés tanulás másoktól, a szenvedélyes törekvés a javítás-ra, a jó csapatjáték, a gyors problémamegoldás, a coach-szerep vállalása, a szerénység (önismeret és önbecsü-lés mellett az együttmûködés jelentôségének felisme-rése). Az emberierôforrás-menedzsment fontos elemekell legyen

– egy mentori rendszer (modern mester-tanonc rendszer, ahol a kiválókviszik a kultúrát);

– egy támogató szakértôi hálózat (a tudás auditálására és a tudásmenedzsmentre);

– belsô képzési rendszer (problémamegoldásra, konfliktus kezelésére, változási igény kommunikálására stb.);

– szisztematikus csapatépítés/hálózatépítés (informális-formális, horizontális-vertikális), melynek gyakorlati elemei kirándulás-, workshop-,ünnepség-, öntevékeny csoport/hobby, sport, közös érdeklôdés/szervezés lehetnek;

– vállalathoz, csapathoz tartozás erôsítése (megkülönböztetô név, logó, cél fontosságánakbemutatása, egyediség hangsúlyozása, speciáliseredmények bemutatása);

– pozitív munkakörnyezet – fizikai: irodai szolgáltatások, világos munka-

folyamatok, támogató infrastruktúra;– pszihológiai: vezetôi bizalom, büszkeség,

tekintély, kockázatmegosztás, csapatszellem,munkabiztonság;

A projektsikert elôsegítô munkakultúra


– értékek: teljesítmény, ötletek, ôszinte vélemény,tudás, tapasztalat, hitelesség, autonómia;

– vezetési támogatás: világos célkijelölés, döntésijog átadás felelôsség-átruházással, motiváció,a nagy kockázatú, de nagy eredményességûprojektek ösztönzése, az innováció segítése, tanulás támogatása.

A sikeresség akadálya sok esetben a kommunikációhiányossága. Ennek megfelelôen a kultúraváltoztatás fon-tos összetevôje kell legyen a kommunikációval szembeniúj elvárások megfogalmazása. Nyílt, egyértelmû, felülrôlinduló kommunikációra van szükség, ami idômegtakarí-tást eredményez.

Fontos, hogy a kommunikáció során figyelmet kap-janak a különbözô információszûrôk (bizalom, nem, kor,kulturális különbség, érzelmi állapot, sztereotípiák), mertezek figyelmen kívül hagyása megakadályozza az üze-netek célba érését. A projekteket meghatározó változá-sok elfogadtatásának kommunikálása során fontos aváltozás elôtti helyzet hibáinak, tarthatatlanságának el-mondása, majd ezt kell kövesse a változás javító hatá-sának bemutatása, mindez azért szükséges, mert a vál-tozásokhoz szükséges hajtóerô a meglevô helyzettelvaló elégedetlenségbôl keletkezik.

A teljesítményre, eredményre ösztönzés kommuni-kációjában kiemelt szerepe van a visszacsatolásnak acélkitûzések rendszeres megerôsítésében, a szereplôkértékelésében. Problémák esetén a visszacsatolás gyor-sasága meghatározó. A célkitûzések megerôsítéséreeszközként a projektszoba faliújságja, vállalati újság, hir-detô tábla, hírlevél, portáloldal használható fel. A sze-replôk értékelésének fontos eszköze a nyílt négyszem-közti vagy csoportos beszélgetés, amit a vezetônek kellmoderálnia.

5. Összefoglalás

A munkakultúra változtatása jelentôsen hozzájárulhat astratégiai célokat megvalósító projektek sikerességé-hez és ez nagyon nehezen utánozható/másolható ver-senyelônyöket jelent a projektet indító vállalatok szá-mára. Munkakultúra-változás azonban csak a vállalatistratégiával és a szervezeti felépítéssel együtt módosít-ható, ennek megfelelôen rendkívüli nehézségeket, koc-kázatokat jelent. Mindez csak a vállalat legfelsô vezeté-sének eltökélt szándékával valósulhat meg. A kultúra-változtatáshoz az egyes emberek gondolkodását kellmegváltoztatni és a vállalati kultúra változásához el kellérni a „kritikus tömeg” egyetértését.

A kultúraváltoztatás ugyan hosszútávú folyamat, deazonnal elkezdhetô és így fokozatos javulás érhetô el.A projektkultúra fejlesztése, a kultúrák hierarchikus felé-pítése miatt, csak a projektet befogadó szervezetek kul-túrájának változtatásával valósítható meg.

A cikk a „12. Projektmenedzsment a gazdaságban” konferencián, 2009. április 2-án elhangzott elôadás alapján készült.

A szerzôrôl

PRÓNAY GÁBOR a hazai projekt menedzsment szak-ma elismert szaktekintélye. Elismertségét országos,sok résztvevôs, nagy projektek irányításával (elekt-ronikus banki giro rendszer, forint számlaszám vál-tozás, távközlési rendeletek készítése, villamose-nergiaipar távközlési fejlesztési stratégia kidolgozá-sa); projekttervek készítésével (MatávNet/Axelero,SuliNet); projekt menedzseri tanácsadással (sok eset-ben a HP számára államigazgatási alkalmazás pro-jektek megvalósításához); a Budapesti Gazdaságiés Mûszaki Egyetemen és a Közgazdasági Egyete-men tartott oktatással (nappali-, vezetô- és MBA kép-zés); a Távközlési és Informatikai Projekt IrányítókKlubja (TIPIK) HTE egyesületi szakosztály vezetésé-vel; 1996-tôl évente megrendezésre kerülô PM Fór-um szervezésével (szervezô bizottsági elnökként);valamint a hazai és nemzetközi konferenciákon tar-tott elôadásaival szerezte. A PMI Budapest Hungaryalapító tagja, 2006-2009 között alelnöke.

Irodalom

[1] Morita Akio: Made in Japan, Árkádis, Budapest, 1989.

[2] L. & D. Tice: Investment in Excellence, Pacific Institute,1990.

[3] F. Fukuyama: Trust: The social virtues & the creation of prosperity, New York, The Free Press, 1995.

[4] P. M. Senge: Az 5. alapelv, HVG, Budapest, 1998.

[5] A. S. Grove: Csúcsteljesítményû vezetés, Bagolyvár, 1998.

[6] R. Gareis: Development of a Project-Specific Culture,IPMA World Congress’04, Budapest, 2004.

[7] M. Macoby: Creating Collaboration, IEEE Engineering Management Review, Vol. 35, No.4, 2007, pp.14–17.

[8] T. Hirotaka, O. Emim, S. Norihiko: The Contradictions that drive Toyota’s Success, Harvard Business Review, June 2008, pp.96–104.

[9] W. M. Grdzewski, I. K. Hejduk, A. Sankowska: Trust Management, the New Way in the Information Society, Institute of Organization and Management, Vol. 2, No.2, 2008, pp.2–8.

HÍRADÁSTECHNIKA


Az informatikai (és távközlési) ipar egyrészt hihetet-len lehetôségeket tár fel és valósít meg a való világ há-lózatba szervezésétôl kezdve a robotokon és az emberiképességek kiterjesztésén át egészen a virtuális világo-kig, másrészt azonban mindehhez egyre több energiáthasznál, globális károsító hatása egyre nagyobb mére-teket ölt...

1. Csak egy új szlogen,vagy valóban valami fontos dolog?

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy csak egy újabb –kétségtelenül jól hangzó – „gumicsontot” sikerült ismétbedobni a média állóvizébe, vagy sokkal többrôl lenneszó? Látszatra egyszerû a képlet: minél alacsonyabbfogyasztású, a késôbbiekben újra- és újrafelhasználha-tó termékeket, minél kevesebb energiával és környezet-károsító anyaggal kellene elôállítani.

Emellett a lehetôség megvan arra is, hogy az IT-velsokat megtakarítsanak, amit azért sem ártana komo-lyabban venni, mert állítólag (2008-hoz képest) 2010-remegduplázódnak a szerverek áramfogyasztási költsé-gei. Az IT energiafelhasználása már most nagyobb,mint az autóiparé és ebbôl csak az interneté több mintévi 100 millió kWh. Az IT-kiadások 10 százalékát jelen-leg az energiaszámlák teszik ki – egyes elôrejelzésekszerint azonban ez a szám hamarosan az 50-et is elér-heti. Pedig a hardverek és szoftverek optimalizálásával,a virtualizáció elterjedésével racionálisabbá válhatna az

áramfelhasználás, csökkenhetnének a hûtési költségek.A technológiák1 ezen a téren már lényegében megvan-nak és folyamatosan fejlôdnek, azonban határozottabb,szélesebb körû és egyénre szabottabb használatukralenne szükség.

Bár nyilvánvaló, hogy ezeket a technológiákat nemlehet mindig, minden felhasználási környezetben2 ugyan-úgy használni, azonban nem ártana, ha a használat mind-három tipikus (tömeges, illetve közösségi, vállalati/intéz-ményi, személyes) szintjén az ezekhez kapcsolódó szol-gáltatások kidolgozásakor komolyabban vennék a zöld(energiatakarékos, környezettudatos, természetbarát) aján-lásokat.

Egyértelmûnek tûnik ugyanis, hogy a környezetba-rát szempontokat erôteljesebben érvényesítô, energia-hatékonyabb IT iránt általános az igény. Viszont egyigen komoly hátráltató tényezôrôl nem szabad megfe-ledkezni: a „zöld” megoldások jelenleg gyakran még drá-gábbak a hagyományosaknál vagy legalábbis magaskezdeti befektetéseket igényelnek.

1.1. Egy kis történeti visszatekintésA történet nagyjából a 90-es évek elejére megy vissza.

Az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügy-nöksége (Environmental Protection Agency, EPA) ekkor,1992-ben indította el a monitorok, klímavezérlô beren-dezések és más technológiák energiahatékonyságát hir-detô, elismerô és ösztönzô Energy Star programot. Eza kezdeményezés eredményezte az „alvó” (sleep) üzem-


Kulcsszavak: zöld IT, energiafelhasználás, energiatakarékosság, újrafelhasználás

A fenntartható gazdaság és társadalom elméletéhez kapcsolódó „zöld IT” (green IT vagy green computing) ma már szinte szlogenszerûen emlegetett gyakori fogalom. Nem véletlenül, hiszen a zöld IT rendkívül széles körét foglalja magába az informatikai iparnak. A teljes spektrum az internethasználat anomáliáitól (szpemek, kémprogramok miatti többletfeldolgozás)és élenjáró technológiáitól (videó igény szerint, ’szoftver, mint szolgáltatás’ miatti megnövekedô sávszélesség) a vállalatiszámítóközpontok energia- és költségfókuszú átalakításán (virtualizáció, adaptív hûtési rendszerek) egészen az egyre nagyobbtömegben eladott végberendezések energiaellátásának és újrahasznosító módon történô selejtezésének problémaköréig terjed.Látni kell ugyanakkor, hogy a negatívumok mellett az informatika a környezetre nagyon sok pozitív hatást is gyakorol, de csak számtalan áttételen keresztül – szinte mindenbe beépülve – és rendkívül komplex módon fejti ki ezeket. Körültekintô éskiegyensúlyozott megközelítésre van emiatt szükség, amely szervesen ötvözi az energiahatékonyság és környezettudatosságszempontjait a gazdaság társadalmilag – a jelenleginél – hasznosabb és fenntarthatóbb mûködési módjának kialakításával.

� IT3

Green computing, azaz „zöld IT”KRAUTH FERENC

[email protected]

1 Ilyen lehetôségeket jelent a merevlemezek fordulatszámának csökkentése, diszksorok (disc array) alkalmazása, alternatív tárolási rendszereküzembeállítása, a szerverek üresjárati, automatikus (nemcsak éjszakai és hétvégi) „alvó” állapotba helyezése, távvezérelhetô Wake-on-LANtechnológia (pl. 1E vagy Faronics), mágnesszalagos adatmentô rendszerek (pl. HP, Sun és mások) – mert még mindig ezek használatával lehet hatalmas adatállományokat a legtakarékosabban és legkörnyezetkímélôbb módon archiválni.

2 Például idôkritikus tranzakciók esetén nem célszerû az éppen nem dolgozó gépet alvó állapotba tenni, hiszen egy következô tranzakciókéréstcsak lassabban, a „felébresztése” után tudna elkezdeni.

módot és magát a ‘green computing’ kifejezést is a prog-ram beindulása után kezdték el használni elôször aUSENET üzeneteiben.

Az amerikai programmal párhuzamosan – részbenazzal versengve – a svéd TCO3 Development beindí-totta a katódsugár-csöves számítógépes megjelenítôkalacsony mágneses és elektromosenergia-kibocsátásátcélzó TCO Certificationt, amelyet a késôbbiekben az ál-talános energiafogyasztásra, kockázatos anyagok épí-tészeti használatára, ergonómiára is kiterjesztettek.

A zöld IT-t zászlajukra tûzô világméretû ipari kezde-ményezések, szervezôdések azonban csak 2000 utánváltak igazán meghatározó tényezôvé. Ezek közül a leg-fontosabbak:

– Green Electronic Council (2005): 28 kritérium alapján határozza meg a rendszerekkörnyezetbarát jellegét.

– Az EPA 2007 elején konferenciát szervezett a számítóközpontok hatékonyságáról, ami arrólnevezetes, hogy innentôl fogva kezdett az IT-iparkomolyan foglalkozni ezzel a témával4.

– Green Grid nemzetközi konzorcium (2007): számítóközpontok és számítógépes ökoszisztémákenergiatakarékos mûködését figyeli5.

– Climate Savers Computing Initiative (CSCI, 2007):célja a PC-k áramfogyasztásának csökkentéseaktív és inaktív állapotban, és az ezt támogató„zöld” termékekrôl katalógust készít.

– Green Computing Impact Organization (GCIO, 2008):a végfelhasználók környezettudatos számítógép-használatára összpontosít.

– Green500: a világ elsô ötszáz legnagyobb teljesítményû szuperszámítógépét rangsoroljaenergiafelhasználás szerint.

1.2. És mi van az Európai Unióban?A trend erôsödését jelzi, hogy a környezetbarát szem-

pontokat érvényesítendô, széndioxid és más üvegház-hatású gázok kibocsátása (GHG), valamint az energia-fogyasztás és annak hatékonysága terén az EU ösz-tönzésére a legnagyobb informatikai-távközlési cégekönkéntes vállalásokat tettek (1. táblázat).

Emellett az Európai Unió 2009. márciusban ismer-tette zöld IT-re vonatkozó akciótervét, melynek lényege,hogy 2020-ig 15 százalékkal csökkenteni kell a teljes,IT-generálta széndioxid-kibocsátást. A tervek szerint azalacsony széndioxid-kibocsátás és az energiahatékony-ság eszközként szolgál majd az EU legnagyobb kihívá-sainak – a klímaváltozás, az energiabiztonság és ter-mészetesen a gazdasági válság – hatékony kezelésére.Az infokommunikációs és a többi nagy energiafogyasz-

tású szektor hatékony együttmûködését szintén célkéntfogalmazták meg. Ezzel – és az egész akciótervvel –kapcsolatban regionális és lokális hatóságok számárais megfogalmaztak gyakorlati útmutatókat. Ennek aktua-litását jól mutatja, hogy jelenleg az infokommunikációsszektor felelôs az európai széndioxid-kibocsátás 2%-áért (1,75%: termékek és szolgáltatások használata,0,25%: elôállításuk).

Érdemes megemlíteni a BT fenti vállalásával össz-hangban azt a tervét is, hogy 2016-ra egy olyan 250 MWteljesítményû szélerômû-farmot épít, amely az angliaienergiaszükségletének 25%-át fedezné. A BT a teljesbrit energiafogyasztás 0,7%-át tudhatja magáénak, ígyez az alternatív energiatermelési rendszer országos szin-ten is jelentôs lesz.

1.3. Kódex számítóközpontok számáraNyugat-Európában 2008-ban a számítóközpontok

becsült éves energiafogyasztása 56 TWh, átlagos telje-sítménye pedig 6400 MW volt, ami 2020-ig várhatóanmegduplázódik.

Nem véletlen tehát, hogy az EU 2008 októberébenközzétett egy felhívást és javasolt egy kódexet a szá-mítóközpontok építésére és mûködtetésére6 (Code ofConduct on Data Centres Energy Efficiency) vonatko-zóan. Ez fontos lépés és példaértékû kezdeményezés,hogy energiahatékony számítóközpontokat építseneka világon. Az útmutató olyan környezetbarát technoló-giákat és gyakorlatot javasol, amelyek nemcsak az üveg-házhatású gázok kibocsátását fogják csökkenteni, ha-nem az érintett szervezetek üzleti eredményességét iselô fogják segíteni az energiaköltségek csökkentésével.

Az útmutatót az IT iparral szoros együttmûködésbenhozták létre válaszul a számítóközpontok energiafogyasz-tásának növekedésére, valamint azokra az igényekre,amelyek a kapcsolódó környezeti, gazdasági és ener-

HÍRADÁSTECHNIKA


3 A Total Cost of Ownership-et rövidítô TCO a „birtoklás összköltségére” utal. Újabban már a „hasznosítás összköltségére” (Total Cost of Utilization, TCU) vagy a „teljes életciklus költségére” (Total Lifecycle Cost, TLC)is kiterjesztették (például az Ericsson-nál a termékek életciklusának felmérése). Ma már nem kell feltétlenül birtokolni ugyanis az ITkülönbözô komponenseit, lehet bérelni átalánydíjas vagy használati díjas (csak a tényleges használat utáni díjfizetés) konstrukciókban is(mint a salesforce.com vagy virtualoso a T-Systems-tôl).

4 A konferencia hatására összehasonlító elemzésekkel feltárták, hogy a számítóközpontok a vállalatok legnagyobb energiafogyasztói.5 Több száz tagja között kormányzati szervezetek és ipari szereplôk egyaránt megtalálhatók:

AMD, APC, Dell, HP, IBM, Intel, Microsoft, Rackable Systems, SprayCool, Sun Microsystems, VMware stb.6 rc.ec.europa.eu/energyefficiency/pdf/CoC data centres nov2008/CoC DC v1.0 FINAL.pdf

1. táblázat Cégek vállalásai az EU felé

giaellátás-biztonsági hatások csökkentésére vonatkoz-nak. A kódex önkéntes kötelezettségvállalásra ösztö-nöz a számítóközpontok energiafogyasztását illetôenolyan bevált gyakorlatok alkalmazásával, amelyek ener-giamegtakarítási célok elérését teszik lehetôvé. A kó-dex kiterjed a hardvergyártókra is, akik a kódex elfoga-dásával vállalják, hogy az energiával kapcsolatos ada-tokat és besorolásokat közzéteszik minden gyártott be-rendezésre; a garanciákat kiterjesztik a hômérsékletreés páratartalomra vonatkozó határok betartására ésegyértelmû megjelölésére; olyan hardvert és szolgálta-tásokat nyújtanak, amelyek betartják a energiafogyasz-tási korlátozásokat; és az energiatudatossággal kapcso-latos oktatási programokat dolgoznak ki vagy mûköd-nek közre azok kidolgozásában.

A kódex létrehozásában részt vett a British Compu-ter Society (BCS) is. Bob Harvey, a BCS etikai fórumá-nak és a környezeti hatásokat vizsgáló munkacsoport-jának elnöke szerint bíztató, hogy a nagy szervezetek(pl. a Sun) komolyan veszik az ügyet, mert csak az ô se-gítségükkel tud e kódex ösztönözni arra, hogy monito-rozzák és javítsák a számítóközpontok és IT-nfrastruk-túrák hatékonyságát.

1.4. Kicsi, zöld és sokat spórolA zöldebb IT-re vonatkozó tervek kivitelezésében fon-

tos szerepet játszhatnak a sikeres kaliforniai és svéd be-vezetés után a jelenleg az Egyesült Királyságban tesz-telt olyan újgenerációs készülékek, mint például az úgy-nevezett „okos mérôeszközök” (smart meters). Haszná-latuk akár 10%-kal is csökkentheti az energiafogyasz-tást. Az EU-szintû minimum mûködési specifikációk ki-

dolgozására váró, kis szerkezet egyedülálló: általánosvélemény, hogy ilyen áttörés az energiafogyasztás op-timalizálásában a hetvenes évek óta nem történt. Kom-munikál a fogyasztóval, szolgáltatóval és más „okos” al-kalmazásokkal, automatizálja a mérést, kideríti és jelziaz áramkimaradások helyét.

Kísérleti jelleggel több tízezer brit otthonban jól lát-hatóan jelzi a lakás energiafelhasználását és a járulé-kos költségeket. A lakosság körében végzett felmérésekkimutatták, hogy a szerkentyû segít szokásaink meg-változtatásában is. A brit kormány hamarosan mindenközép- és nagyvállalattól megköveteli majd alkalmazá-sát és a háztartásokban is bevezetik, 2020-ig 47 millióilyen „okos” mérôeszköz installálása várható. Ez jól mu-tatja az IT másik, természetes módon zöld jellegét, azazmindenféle berendezésben optimalizálni tudja annakmûködését különbözô célok irányában, többek közöttaz energiafogyasztás érdekében is.

1.5. Új szemlélet: az információ, mint erôforrásA hatékonyság elôtérbe kerülését egy mélyebb gon-

dolat is alátámasztja. Ha az energiát és az anyagokat(például a vizet) természetes módon erôforrásnak tekint-jük, akkor vajon nem kellene az információra (és annakfeldolgozási képességére, azaz a számítási képesség-re) is úgy gondolni, mint erôforrásra? Különösen, ha azemberi társadalom és a gazdaság mûködését ma máralapvetôen meghatározza az információ és az ahhoz va-ló hozzáférés. Ebbôl a megvilágításból kicsit máshogynéz ki a világ: az energia, az anyag és az információmindegyike erôforrás, amelyek kölcsönösen hatnak egy-másra és átalakulnak egymásba (1. ábra).

Zöld IT


1. ábra Az információ, az energia és az anyag kölcsönös egymásra hatásai

A természet a végsô forrása minden olyan anyag-nak és fizikai folyamatnak, amelyek segítségével a gaz-daság és a társadalom mûködése biztosítható. Az ener-giaipar fô szerepe az, hogy átalakítsa ezeket olyan egy-séges formába (220/110 V feszültségû váltóáram), amelyuniverzálisan felhasználható és stabilan, kis veszteségmellett szállítható nagy távolságokra is. Ennek követ-keztében az energiaipar az, amely a legközvetlenebbülbiztosítja az informatikai rendszerek mûködésének fel-tételeit is.

A másik oldalról nézve az informatikai ipar úgy is te-kinthetô, mint ami „egyszerûen” átalakítja az energiátinformációvá. Az átalakítás különbözô számítógépekvagy számítóközpontok (információgyárak) közremûkö-désével történik és ennek eredményeként ellátja a szük-séges információval a gazdaság és társadalom szerep-lôit.

Mindeközben – mintegy „viszonzásképpen” – jelen-leg az energia- és az informatikai ipar, nemkülönben agazdaság és a társadalom egésze, a természetet jelen-tôs mértékben károsító anyagokat és energiát bocsát kiolyan formában, ami akadályozza vagy lehetetlenné isteszi a természet erôforrásainak megújulását. Látni kellazonban azt is, hogy az informatikai ipar különleges hely-zetben van. Ugyanis egyedül az a már-már felfoghatat-lan mértékû információfeldolgozó és -létrehozó képes-ség az, amely a gazdaság és társadalom mûködésétfejleszteni és optimalizálni tudja, és amelynek segítsé-gével a természet erôforrásaival való ésszerû gazdálko-dás egyáltalán lehetségessé válhat.

2. Az internet környezeti hatásai

2.1. A böngészés energiaigényeKitekintve az informatika tömeges használatára, fi-

gyelemre méltó és a problémakörhöz szorosan kapcso-lódik Alex Wissner-Gross harvardi fizikus – a számítógé-pek energiafogyasztását és széndioxid-kibocsátást ger-jesztô hatását tanulmányozó tudós – megállapításai awebkeresések környezeti következményeirôl. Vizsgáló-dásának tárgya a web egészében végzett keresés, bön-gészés volt, amelybôl az derült ki, hogy egy weblap meg-látogatása másodpercenként átlagosan 20 mg széndi-oxid kibocsátással jár. A harvardi kutatás egybecseng aGartner elemzésével: a globális IT-ipar ugyanannyi üveg-házhatású gázt bocsát ki – a földkerekség széndioxid-kibocsátásának 2%-át –, mint a világ légiközlekedése.

Mindezek mögött elsôsorban azoknak a számítóköz-pontok, szerverfarmok mûködtetése áll, amelyek tulaj-donképpen a gyors webkeresést lehetôvé tevô techno-lógiát valósítják meg és a leginkább energiaintenzív IT-tevékenységek közé tartoznak.

Brit kutatók szerint egy PC egyórás mûködtetése ön-magában 40-80 gramm széndioxid kibocsátását ered-ményezi, míg az utóbbi évek egyik leghíresebb info-kommunikációs témájú könyvét, a The Big Switch-et jegy-zô Nicholas Carr kiszámolta: egy avatár (az ember-gépkapcsolatot megszemélyesítô mesterséges, általában em-

berkinézetû informatikai objektum) éves mûködtetése aSecond Life-ban 1752 kilowattórát fogyaszt el.

Habár a vizsgálattal szintén érintett Google szakem-berei kimutatták, hogy egy Google-gyorskeresés keve-sebb széndioxidot termel, mint amennyi energiát az em-beri test tíz másodperc alatt elhasznál, ugyanakkor elis-merik azt a tényt, hogy egy-egy keresésre adott válaszkomoly energiafogyasztással járhat: nem mindegy, holtalálható meg a válasz, hány szerveren tárolják, milyenmélyre kell „leásni” érte stb.

2.2. A szemétbe kerülô energiaMa már az online levélforgalom körülbelül 80%-a ké-

retlen reklám és átverési kísérlet, amelyek levélszemét(szpem) formájában terhelik az internetet. Csak 2008-ban több mint 60 millió szpemet küldtek – derül ki egyismert IT-biztonsági alkalmazásokkal foglalkozó cég je-lentésébôl. Mindannyiunk napi tapasztalata, hogy en-nek a legnagyobb kára az olvasására és törlésére fe-leslegesen fordított emberi idô és energia, azonban nemelhanyagolható az a hatás sem, hogy ezzel az internethasznos sávszélessége is csökken és kezelésükhöz szin-tén energia kell.

Jó hír, hogy a szpemeknél a továbbítás, tárolás éstörlés energiaigénye tizedrésze sincs a hasznos üzene-tekének, amelyek állítólag egyenként 4 gramm szén-di-oxid kibocsátását eredményezik. A nagy számosság miattmégis 33 milliárd kWh-ra becsülhetô a szpemek miattifelesleges energiafogyasztás. Így a levélszemét általgenerált üvegházhatású gázok mennyisége 7,6 milliárdliternyi üzemanyag elégetésének felel meg.

A szpemeknél a potenciális címzettek e-mail címei-nek gyûjtését, illetve a levelek szétküldését a tulajdono-suk tudta nélkül végzik a „zombi” számítógépek (fertôzöttszerverek) hálózatai (botnetek), amely többletidôt és -e-nergiát igényel. Ez azonban eltörpül ahhoz a mennyi-séghez viszonyítva, ami a címzett gépén jelentkezik. Ittaz energiaveszteség túlnyomó része (52%) maguknak aleveleknek az elolvasására és törlésére fordítódik, mígegy kisebb része (27%) a tévesen szemétnek ítélt külde-mények miatt szükséges többleterôforrás (visszavétel aszpemlistából, újraküldés stb.).

Az egyik lehetséges védekezés szpemszûrô progra-mok használata mind az e-mail-szolgáltatónál, mind a fel-használó saját gépén. Paradox módon természetesenezek a szoftverek szintén energiát fogyasztanak, sze-rencsére azonban lényegesen kevesebbet: a levélsze-mét okozta energiaveszteségnek csak a 16%-a tulajdo-nítható ennek. Ezek jelenleginél kiterjedtebb használa-tával a számítások szerint a levélszemét által okozotttöbbletenergia-felhasználás akár 75%-kal is csökken-hetne.

2.3. A szélessávú szolgáltatások energiagondjaiAz internet és a szélessávú IT-alapú távközlés terje-

dése új termékek és szolgáltatások széles körét hozzalétre. Az új, otthoni szolgáltatások közé tartozik az igényszerinti videózás, a web-alapú valós idejû játékhaszná-lat, a közösségi hálózatok építése, a közvetlen elosztó

HÍRADÁSTECHNIKA


(peer-to-peer) hálózatok használata és a többi hason-ló. Az üzleti oldalon ilyen új szolgáltatás lehet a videó-konferencia, a kívülrôl történô folyamatosan garantáltinformációellátás, a távmunka és különösen a távjelen-létre épülô üzleti rendszerek. Ezekhez az új, nagy sáv-szélességû szolgáltatások támogatásához az internetkapacitását könnyen beláthatóan jelentôsen meg kellnövelni. Ha viszont az internet kapacitása megnövek-szik, az energiafogyasztás és ennek következtében azinternet környezetterhelô „lábnyoma” szintén növeked-ni fog.

Éppen ezt állapította meg egy Ausztráliában végzettkutatás is: az energiafogyasztásnak a szélessáv nö-vekvô használatából eredô nagy hulláma tovább fogjalassítani az internetet. Az olyan értéknövelt szolgáltatá-sok, mint az „igény szerinti videózás” további terheketrak az energiaellátó rendszerre és szûk keresztmetsze-tet hoz létre az energia terén. Az internet – világon el-sôként elkészített – energiafogyasztási modelljében aMelbourne-i Egyetem kutatói ki tudták mutatni, hogy azinternet energiafogyasztásának fô tényezôje a széles-sávú szolgáltatások használatának növekedése lesz azelkövetkezô években.

Mára kezd világossá válni, hogy az internet exponen-ciális növekedése fenntarthatatlan. A kutatás eredmé-nyei azt mutatják, hogy az internet energiafogyasztásamég az elektronikai megoldások energiahatékonyságá-nak javulása esetén is a nemzeti áramfogyasztás a mai0,5%-ról 2020 körül 1%-ra növekszik.

3. Zöldmezôs számítóközpontok

Nem olyan régen a vállalatok még csak kevés figyelmetfordítottak a számítóközpontjaik energiafogyasztására.A szûkülô költségvetés és az emelkedô energiaárak

hatására azonban úgy tûnik, mintha már egy letûnt kor-szakba tartozna az ilyen hozzáállás. Ma az USA-ban aszámítóközpontok a nemzeti összenergia 2%-át hasz-nálják fel, ezért a pénzügyi vezetôktôl az EPA-ig szintemindenkit érdekel a számítóközpontok „lábnyoma”, az-az gazdasági és környezeti hatása. Vannak számító-központok, amelyek mellett szinte eltörpül egy futball-pálya, és többe kerül a felépítésük és energiaellátásuk,mint az általuk nyújtott IT-szolgáltatások.

Több különbözô tényezô is meghatározza a tömeg-igényeket kielégítô számítóközpontok igénybevételét,és így végsô soron az energiafogyasztásukat. Ahogy aszámítógépek egyre olcsóbbá és egyre nagyobb telje-sítményûvé válnak, egyre több embernek van számító-gépe – és egyre többet használják olyan feladatokra,amelyeket a számítóközpontok szolgáltatnak. Az IT-iparhiperszámítástechnika7 felé való fordulása szintén fon-tos tényezô, mert az ilyen számítóközpontok egyre meg-határozóbb szerepet töltenek be a „digitális életünk” szin-te minden területén.

Jó hír, hogy a számítóközpontok esetében a jövôbennem kell választani a között, hogy vagy környezetbarát,vagy gazdaságossági szempontokat kövessenek. A költ-ség és a fenntarthatóság egy és ugyanaz: a költségekcsökkentése ugyanazt jelenti, mint „zöldnek” lenni.

3.1. Átfogó, energiaközpontú optimalizálásVárhatóan a már említett „információ, mint erôforrás”

elv fogja vezérelni az újgenerációs számítóközpontok lé-tesítését is.

Míg jelenleg tipikusan a szerverek a hét minden nap-ján napi 24 órában teljes „gôzzel” mûködnek, sosemvesznek vissza a teljesítményükbôl, a jövôben ezzel szem-ben a számítási erôforrások terhelését rutinszerûen sza-bályozni fogják és automatikusan kiegyensúlyozottá fog-ják tenni.

Zöld IT


2. ábra A Microsoft egyik korszerû számítóközpontja Quincy-ben (Washington)

7 Eredeti elnevezésben (cloud computing) a „felhôkre” való utalás a fizikai (földi) dimenzióktól függetlenítô virtualizációt, és az ennek eredményeként létrejövô új teret („cloud”→ hipertér) jelenti, ahol az informatikai „dolgok” vannak. A „hiperszámítástechnika” elnevezést az is indokolja, hogy az ilyen számítóközpontok a számítási, tárolási, átviteli és feldolgozási kapacitások rugalmasságának, teljesítményének és elérhetôségének a megszokott határait – korábban szinte elképzelhetetlennek tûnô mértékben – túllépi: a háttérben a szuperszámítógépeknél nagyobb teljesítményû hiperszámítóközpontokról (cloud computing centers) van szó.

Eddig a vállalatok egyszerûen az IT-berendezéseikköltségének optimalizálására törekedtek. Most a számí-tóközpontok üzemeltetôi és tervezôi az energiafelhasz-nálás minden egyes szakaszát és oldalát megvizsgál-ják: szinte „kipréselik” a hardverbôl a lehetô legnagyobbhatékonyságot, és olyan menedzsmentszoftvert8 hasz-nálnak, amely optimalizálja a teljesítményt az egész lé-tesítményben.

Az ilyen megközelítés eredményeként a korszerû,„zöld” számítóközpontok energiafogyasztása 30-50%-kal alacsonyabb lehet, mint a hagyományos központo-ké globális szinten. Ha ugyanis több százezer szervertkell felügyelni, elkerülhetetlenné válik, hogy hatékonyanmûködtessék ôket. Ezért kiemelt fontosságú az ener-giafelhasználás hatékonyságának megfigyelése és nyo-mon követése az egész számítóközpontban, hogy pon-tosan tudni lehessen, mennyire jó a számítóközpontokfelügyelete és hogy hol, mikor, milyen döntéseket kellhozni.

A gazdasági válság hatására megjelent, külsô gaz-dasági nyomás a hatékonyság szempontjából épp idô-ben jött. Éveken keresztül a számítóközpontok által fo-gyasztott energia évi 15%-kal nôtt. A Microsoft legújabbszámítóközpontjainak mérete akár tíz futballpályát is meg-haladhat (lásd 2. ábra), és ennek a területnek körülbe-lül a felét hûtôberendezések, generátorok és más szer-vereket támogató berendezések foglalják el. Egy ilyenszámítóközpont közel 40 megawattot fogyaszt ellentét-ben egy átlagos ház 1-2 kilowattos fogyasztásával.

Tulajdonképpen ennek felismerése irányította rá azEPA figyelmét a számítóközpontokra. Az EPA által más-fél évtizede elindított Energy Star program után, amelykönnyebbé tette az energiahatékony termékek, tevékeny-ségek és épületek felismerését – amelyet már az USAEnergiaügyi Minisztériuma kezel –, az EPA ma a számí-tóközpontokra helyezi a hangsúlyt.

Az új irány hatására több cég is (pl. Microsoft) újra-gondolta azt, ahogy a számítóközpontokban az IT-hasz-nálat díját számítják. Korábban a központ használatá-nak költségeit a szerverek által elfoglalt hely alapján ál-lapították meg, ami kompaktabb szervertervezésre ösz-tönzött. Ma már azonban a szerverek által elfogyasztottenergia alapján történik a díjszámítás, aminek hatásáraidôvel jelentôsen csökkent a szerverek energiaigénye.

Az egész számítóközpontban folyamatosan mérik arendelkezésre állást, a teljesítményt és az energiafelhasz-nálás mutatóit, hogy a legoptimálisabb energia-teljesít-mény arányt tudják beállítani. Egy ilyen létesítménybenminden elem (táv)felügyelhetô kell, hogy legyen, a be-szállítói szolgáltatásoktól kezdve a szervereken át a há-lózatig és a mindennapokban hatékony folyamatokonkeresztül kell történnie az üzemeltetésnek. Az IT-szol-gáltatások megtervezésénél a hatékonyság érdekébena számítóközpont által biztosított innovatív technoló-giákat, – mint például a virtualizációt – intenzíven alkal-mazni kell.

A fókusz ilyen módon a számítóközpontok hatékony-ságának optimalizálásán van az energia- és hûtési rend-szerekbe történô befektetésen, a szervertervezés opti-malizálásán és a napi energiafelhasználás felügyeleténkeresztül. Ebbe olyan megoldások is beletartoznak, minta külsô levegô felhasználása a szerverhûtésre, és együtt-mûködés a szervergyártókkal az üzemi hômérséklet ki-terjesztésén, mivel ez rendkívüli hatékonyságnöveke-dést eredményezhet a hûtôberendezések kisebb telje-sítménye miatt.

3.2. Egyéb energiatakarékossági lehetôségekA számítóközpontok üzemeltetésére vonatkozó leg-

részletesebb elemzéseket a Lawrence Berkeley Labo-ratórium Környezeti és Energiatechnológiai Divíziójában9

végzik. Egy néhány évvel ezelôtti elemzésükben arra akövetkeztetésre jutottak, hogy a forró és hideg légáram-latok elkülönítése azonnali javulást eredményez a nagysûrûségben telepített lapszerverek (blade server-ek) ese-tében.

Az elkülönítés lehet, hogy csak annyiból áll, hogyarrébb tolják a számítóközpont hûtôrendszere elôtt ha-gyott mobil diagnosztikai egységet, de persze fel lehetkérni az IBM vagy a HP szakértô tanácsadóit is, hogy ké-szítsék el a számítóközpont komplex légáramlásdinami-kai elemzését az energiapazarlás kiküszöbölésére. Har-madik alternatívaként használható az APC zárt, meleg-folyosó-rendszere (Hot Aisle Containment), amely – azelemzés szerint javasoltakkal összhangban – elkülönítia hideg és meleg légáramlatokat, ezzel növelve a telje-sítményt. De vannak más lehetôségek is, például:

1) a hûtôkapacitás pontos illesztése a hûtött IT-berendezés hôtermeléséhez,

2) a páratartalom finom szabályozása, 3) a AC/DC konvertálás mértékének csökkentése

vagy a konvertálási folyamat egyes lépéseiben a hatékonyság növelése.

3.3. A Google esete az energiatakarékossággalTanulságos áttekinteni, hogy a Google milyen egye-

di energiahatékonysági megoldásokkal tette világsiker-ré webes szolgáltatásait.

3. ábra Egy Google-konténer belülrôl

HÍRADÁSTECHNIKA


8 Ilyen eszköz lehet a Microsoft Windows Azure létesítménymenedzsment eszköze, amelyet egyesek a számítóközpontok operációs rendszerénekneveznek, de a többi nagy gyártó fejlesztései is ebbe az irányba mutatnak.

9 Environmental Energy Technology Division – EETD (http://eetd.lbl.gov)

Igazi úttörôhöz méltóan nem a nagy gyártók (HP, Dell,IBM, Sun) márkás és drága gépeit használta fel, hanemolcsó tömegtermékekbôl építette fel számítóközpont-jait. 2005 óta minden egyes számítóközpontja szabvá-nyos 1AAA-típusú, szállító konténerekbôl áll. Mindenkonténerben 1160 szerver dolgozik, amelyek közös fo-gyasztása 250 kilowatt (3. ábra).

A szerverek a Google által egyedileg fejlesztettek ésma már a hetedik generációnál tartanak. A gépekbenegyenként két processzor (hagyományos x86-os rend-szerû, Intel- és AMD-gyártású) dolgozik a Gigabyte cégáltal gyártott alaplapokon és két merevlemez szolgáljaki mindegyiket. Az alaplapoknak mind a nyolc memória-csatlakozója tele van memóriamodulokkal (4. ábra).

4. ábra A Google egyedi tervezésû, szabványosított szervere

A gépek folyamatos energiaellátását nem egy darabközponti szünetmentes tápegység10 (UPS) biztosítja,hanem a saját tápegységek mellett vészhelyzet esetéreminden szerverbe külön 12 voltos akkumulátor van be-szerelve. Ez a megoldás 3-4 százalékot csökkent a fo-gyasztáson, ami százezres nagyságrendû gép üzemel-tetésénél már érezhetô a villanyszámlán is. Ez a meg-oldás egyedülálló a világon, amelyet 2005 óta sikerülttitokban tartani. Míg a nagy UPS-ekkel 92-95%-os ha-tékonyságot lehet elérni, azaz nagy mennyiségû ener-gia veszik el, addig a Google-szerverekbe szerelt akku-mulátorokkal 99,9%-ot is el tudtak érni.

A tömegtermékek alkalmazása is az ár miatt éri meg.Ugyanezt a számítási kapacitást márkás szuperszámí-tógépekbôl összerakni nagyságrendekkel drágább len-ne. Ráadásul a keresés tipikusan olyan feladat, hogyaz apróbb hibákat a felhasználó észre sem veszi, merta hiba esetén könnyen át tudja venni a feladatot egymásik szerver, és ô csak esetleg annyit érzékel, hogy atalálatokat a szokásosnál hosszabb idô alatt adja ki arendszer. Amit a megbízhatóságon veszítenek, azt el-lensúlyozza, hogy nincs gond az esetleg meghibásodottalkatrészek javításával, hiszen bármikor olcsón rendelke-zésre áll tartalék mindenbôl. Erre szükség is van, hiszena Google-szerverek brutális terhelés alatt dolgoznak éj-jel-nappal, megszakítás nélkül.

A Google tervezési döntéseit széles körû költsége-lemzésre alapozta, amely kiterjedt a szoftvertôl kezdvea hardveren az egész létesítményre. Például az ener-giahatékonyság javítása kiterjedt a szerverek tápellátá-sára (AC/DC konverter) is. Általában a tápegységek 5és 12 voltos egyenáramot tudnak biztosítani. A Googletápegységei ezzel szemben egyszerûbbek, csak 12 volt-ra konvertálnak úgy, hogy a konvertálás valójában azalaplapon történik. Ezzel persze nagyon keveset lehetcsak megspórolni, de sok kicsi sokra megy – százezresnagyságrendben már számít.

Nem csoda hát, hogy a Google számítóközpontjai-nak PUE értéke11 a legalacsonyabbak egyike a világon,és egyre lejjebb szorítják. 2008 III. negyedévében még1,21-es értéket tudtak felmutatni (vagyis a gépek fogyasz-tásának 21 százaléka volt szükséges még többletener-giaként a számítóközpont üzemeltetéséhez), 2009 I. ne-gyedévében viszont már 1,19-nél tartottak. Kedvezô idô-járás mellett, vagyis amikor nem kell csúcsra járatni a lég-kondicionálást, már a 1,12-es hatásfokot is elérték.

3.4. A Sun leghatékonyabb számítóközpontjaA Sun 2009 elején mutatta be partnereinek és ügy-

feleinek a legújabb, legzöldebb és egyben a leghaté-konyabb adatközpontját, mely Colorado-ban épült a SunBroomfield-beli létesítményében.

Kombinálva a legújabb tervezési megközelítéseketélenjáró iparági innovációs megoldásokkal a Sun itt olyanmoduláris felépítést valósított meg, amely nagy mérték-ben skálázható és kellôen rugalmas, ezáltal gyorsabbreakciót biztosít a változó üzleti igények követéséhezés alapját képezi a költséghatékony mûködésnek. Azelért eredmények és célkitûzések:

– Helykihasználtság:66%-al kevesebb helyigény a Sun legújabb architektúrájának (POD) köszönhetôen.

– Skálázható energiaelosztás: 7MW-os kapacitásról indulva egészen 10MW-igkomolyabb változtatás nélkül.

– Élenjáró hûtési megoldás: A számítóközpont jelenleg a világ legnagyobb installációja az Emerson-Liebert XD hûtési rendszernek, mely képes dinamikusan kezelni a hûtést akár „rack” szinten, 30kW-os terhelésselis úgy, hogy átlagosan 20%-kal hatékonyabb,mint az átlagos hûtési rendszerek.

– Energiafelhasználás: A konszolidáció eredményeképpen havi szinten 1 millió kWh árammegtakarításra számítanak.

– Környezetkímélés:11.000 tonna éves CO2-megtakarítás, amely lehetôvé teszi, hogy a cég széndioxid-kibocsátási indexét („szénlábnyom”) 6%-kal csökkentse az USA-ban.

Zöld IT


10 Uninterruptable Power Supply: lényegében egy óriási akkumulátor, amely akkor kapcsol be, amikor az áramellétás kimarad és mindaddigáramot szolgáltat, amíg az áramgenerátorok beindulnak.

11 A Green Grid által kidolgozott mérôszám az energiafogyasztás hatásfokának mérésére (Power Usage Effectiveness): ez azt mutatja meg, hogy a szerverek fogyasztásának hányszorosa a teljes központ világítással, légkondicionálással és hasonlókkal együttszámolt teljes energiaigénye, így emiatt ez egy 1-nél nagyobb szám.

A PUE-értéket illetôen pontos mérési adatok erre aszámítóközpontra még nem állnak rendelkezésre, de akorábban (2007) létrehozott Santa Clara-i számítóköz-pont már 1,28-as PUE-értéket ért el. Ez a szám még egykicsit rosszabb a Google által elért PUE-értéknél (1,19),de ebben a legújabb számítóközpontban nagy valószí-nûséggel már ezt is elérik majd. Annál is inkább, mert acég 2008-ra érte el az elsô 20%-nyi csökkentést azáramfogyasztásban 2002 óta és a Broomfield-i számító-központtal egy nagy lépést terveznek megtenni: újabb20%-os csökkenést szeretnének megvalósítani.

3.5. A jövô számítóközpontjai A jövôt tekintve ma már nemcsak a Google és a Sun

Microsystems, de több más cég is (pl. Rackable Systems,Microsoft) moduláris felépítésû számítóközpontokbangondolkodik. Manapság ugyanis körülbelül másfél évetigényel egy számítóközpont infrastruktúrájának kiépí-tése mielôtt egyetlen szerver is elhelyezésre kerülhetnebenne.

A jövôben a számítóközpontok olyan modulokból állít-hatók majd össze – és így könnyen átméretezhetôk lesz-nek, – amelyeket „épp idôben” le lehet gyártani, aztánkonténerbe tenni és teherautóval a kívánt helyre leszál-lítani, bárhol is van szükség rájuk. Ez a „könnyû csatla-koztatás – azonnali használat” elvre épülô megközelí-tés lehetôvé teszi, hogy a fizikai infrastruktúra is az üz-leti igények szerint dinamikusan változhasson, valamintsegít csökkenteni a kezdeti tôkebefektetési igényt, a mû-ködtetési költségeket és az energiafelhasználást. Ezena módon sok tekintetben jobban meg lehet felelni a hi-perszámítástechnika méretezhetôségi követelményei-nek is. Ahogy pedig a gazdasági feltételek nehezebbéválnak, várható, hogy a vállalatok számítástechnikai inf-rastrukturális igényei egyre inkább lefedhetôk lesznek ahipertér kínálatával.

A Sun moduláris számítóközpontja speciális vízhû-téses technológiája révén a hagyományos megoldások-hoz képest negyedakkora helyen, 40%-kal kevesebbhûtési költséggel teszi lehetôvé számítóközpont kialakí-tását.

A számítóközpontoknál azonban nemcsak a mit (mo-dularitás), hanem a hova is fontos kérdés, így az elhe-lyezés terén is lehetnek innovatív környezetkímélô meg-oldások. A Marriott International hotellánc-üzemeltetôvállalat például egy elhagyott, pennsylvania-i bánya ak-nájában építi ki, mélyen a föld alatt az új számítóköz-pontját. A föld alatt az állandó, alacsonyabb hômérsék-let jóval kisebb terhet jelent a hûtôrendszerre, mintha afelszínen, jelentôs hômérséklet változások közepette kel-lene mûködnie.

Összehasonlításképpen a magyar Interware szerver-hoteljei (5. ábra) összesen mintegy 1000 négyzetméte-ren 4000 szervert mûködtetnek. Az ehhez szükségesenergiamennyiség egy kisebb magyar település áram-fogyasztásának felel meg.

Összefoglalóan tehát megállapítható, hogy a számí-tóközpontok adják ma is és a jövôben is a világ digitális„szívét” és határozzák meg a gazdasági, társadalmi fo-

lyamatok ütemét, de az új, élenjáró technológiákkal afejlôdésük várhatóan azt is biztosítani fogja, hogy a láb-nyomuk zöldebb, azaz hatásuk a fizikai világban a mai-nál sokkal inkább elviselhetô és fenntartható legyen.

4. Zöldre festett vállalati infrastruktúrák

Az energiahatékonyság és környezettudatosság szem-pontjából a vállalati informatika két szinten áll alapvetôváltozások elôtt. Egyrészt a vállalati IT-infrastruktúra (hard-ver, alapszoftver, köztes szoftver, menedzsmenteszkö-zök, hûtés, energiaellátás) korszerûsítése terén, másrésztolyan távjelenlétre épülô, üzleti folyamatokat támogatómegoldások terén, amelyek csökkentik a vállalat teljes kör-nyezeti hatását az informatika segítségével. Az infra-struktúra korszerûsítésében élenjáró szerepet tölt be avirtualizáció, amelynek segítségével – 10-20% teljesít-mény rovására – elválasztható a hardver és a szoftver egy-mástól.

4.1. Vállalati számítóközpontok korszerûsítéseA hiperszámítástechnika viharos terjedése ellenére

a vállalati számítóközpontok nem szûnnek meg – csakátalakulnak. A kialakuló modellben egyaránt szerepe vana belsô informatikai szervezeteknek és a külsô (egyreinkább közmûszerûen mûködô) informatikai szolgáltatók-nak. A belsô és külsô IT-szolgáltatók ugyanazokat a kor-szerû technológiai megoldásokat fogják használni azenergiahatékonyság melletti nagy teljesítmény, magaskihasználtság és a rugalmasság elérésére, mint a nagyközmûszerûen szolgáltató IT-cégek (IBM, Google, Micro-soft, Sun, Amazon, HP stb.)

Jó példa erre a HP BladeSystem Matrix nevû, keres-kedelmi forgalomban kapható megoldása („elôkonfigu-rált virtuális gépek egy kattintásra”), amely lényegébenvállalati szintû hiperszámítóközpont („privát felhô”) létre-hozását teszi lehetôvé. A hagyományos kialakításhozképest a kísérletek és számítások szerint a bevezetésköltségei akár 40%-kal, az energiafogyasztással és hû-téssel kapcsolatos költségek 92%-kal, a birtoklás össz-költsége (TCO) pedig 78%-kal alacsonyabbak lehetnek.

HÍRADÁSTECHNIKA


5. ábra Az Interware egyik ADSL-szolgáltató szerverkonténere

a SZTAKI parkolójában

További példaként említhetô a Nagy Kék (IBM) által2007 májusában elindított Nagy Zöld projekt (Project BigGreen) 1 milliárd dolláros kezdeményezése a cég és ügy-felei által felhasznált energia radikális csökkentésére. En-nek keretében új, energiahatékony termékek és szolgál-tatások létrehozása mellett a fô cél egy ötlépéses meg-közelítés kialakítása a számítóközpontok energiahaté-konyságának növelése érdekében. A technológiai infra-struktúrák ilyen módon történô átalakításával a cég ügy-felei 42%-os megtakarítást tudnak elérni. 2008-ban aprojektet kiterjesztették az alapszoftverekre is, amely ígylehetôséget ad az energiahatékonyságnak a szûkebbértelemben vett számítóközpontokon túli javítására is12.

Tanulságos példa a KIKA Csoporté is, amelyik Euró-pában és a Közel-Keleten az üzleti tevékenységénekkiterjesztését tervezte, de félô volt, hogy elavult számí-tóközpontjai nem tudják a megcélzott növekedést támo-gatni. Olyan új számítóközpont létesítését vették ezérttervbe, hogy az egyúttal nagyobb energiahatékonysá-got és kisebb környezetterhelést (ökológiai lábnyomot)is biztosítani tudjon. Az újonnan létesített számítóköz-pont teljesítette a cég üzleti célkitûzéseit mind az ener-giafogyasztás csökkentése (40%), mind a teljesítménynövelése tekintetében – javuló biztonsággal és rendel-kezésre állással, valamint alacsonyabb birtoklási össz-költséggel.

4.2. Hagyományos számítóközpont továbbfejlesztéseEgy átlagos számítóközpont PUE-értéke ma köny-

nyen meghaladhatja a 2,5-ös értéket is, ami azt jelenti,hogy az energiafelhasználás alig 40%-a megy számítá-si kapacitásokra, a nagyobbik része pedig az IT rend-szerek környezetét támogató eszközök mûködtetésérefordítódik. Hagyományos számítóközpontoknál a legjobbPUE-érték, amit el lehet érni a 2,0, az ennél kisebb ér-tékhez már teljes koncepcióváltásra van szükség, mintahogy az például a Sun már említett Broomfield-i számí-tóközpontjánál, vagy a Google számítóközpontjaiban tör-tént.

A két érték között van némi tér és emiatt nem kell fel-tétlenül a teljes számítóközpontot új alapokra építeni,hogy elôre lehessen menni a „zöld folyosón”. A hagyo-mányos szervereket lehet fokozatosan lapszerverekkel(blade server) kiváltani, amelyek önmagukban 30%-kalcsökkenthetik az adott szerver energiafogyasztását. Míga speciális (pl. HP) fogyasztásszabályozó és áramellátótechnológiákkal további 15-20% takarítható meg szerve-renként. Figyelemre méltó ebbôl a szempontból az ipar-ág legalacsonyabb fogyasztású, nagy teljesítményû, 8-magos szerverprocesszora is (Sun Niagara).

Újabb lehetôség jelent, hogy különbözô, például vé-delmi funkciókat egy eszközbe integrálnak: az úgyne-vezett UTM-eszközök (Unified Threat Management) 2004óta átfogó védelmet tudnak biztosítani a vírus- és be-hatolásvédelem, a tûzfal, a szpem- és URL-szûrés, a kém-programok felderítése és VPN-kezelés egy eszközben

történô összeépítésével. Ez közvetlenül lefordítható ki-sebb helyigényre, kevesebb hôtermelésre és csökkenôenergiafelhasználásra.

4.3. VirtualizációHa egy dolgot kellene megnevezni, hogy minek van

a legnagyobb hatása az IT-infrastruktúra fejlôdésében,akkor feltétlenül a virtualizációt lehetne megjelölni. Aköltségek – és nem utolsó sorban az energiaköltségek– csökkentése, a kapacitások jobb kihasználása és arendszerek könnyebb kezelhetôsége céljából is egyrefontosabbá válik a meglévô architektúrák virtualizációsmegoldásokkal történô kiegészítése. A virtualizáció se-gítségével ugyanis nemcsak, hogy – némi túlzással –„egy kattintással hozható létre új szerver”, de a tapasz-talatok szerint akár egy nagyságrenddel is javítani leheta szerverek kihasználtságát és csökkenteni lehet példá-ul a szükséges fizikai szerverek számát.

De mi is a virtualizáció? Virtualizáción az informatikaierôforrások (processzor, memória, diszk, szerver, operá-ciós rendszer, hálózat, platform, alkalmazás stb.) áttéte-lesebb, tulajdonképpen absztraktabb használatára éskezelésére lehetôséget nyújtó technológiákat értik. Ar-ról van szó, hogy a fizikailag létezô dolgokat és mûkö-désüket más módon, más platformon logikailag valósít-ják meg – számítógépek memóriájában futó, erre a cél-ra szolgáló szoftverek (pl. hipervízorok) formájában. Avirtualizáció jelenthet aggregációt, azaz például sok szer-ver kapacitásának egy virtuális szerverbe való szervezé-sét, de jelenthet particionálást, azaz egy számítógépentöbb, akár különbözô számítógép logikai mûködtetését(emulálását). Mindezzel csökkenthetô a fizikai szerve-rek száma, azaz a szükséges összkapacitás, és így a be-szerzés, a karbantartás és a mûködtetés költsége. De nö-velhetô a megbízhatóság is anélkül, hogy újabb tarta-lékgépeket kellene beszerzeni és készenlétben tartani,mert rendszerleállás esetén a kapacitások dinamikus (ésnagy mértékben automatizálható) átcsoportosításával apótkapacitások a szükséges mértékben és a szükségescélra biztosíthatók.

Mivel az üzleti alkalmazásokat futtató szerverek szo-kásos kihasználtsága 10-20% körülire tehetô, a virtuali-záció rendkívül hatásos eszköz a fizikai infrastruktúra ka-pacitásainak optimalizálására és ezen keresztül a feles-leges energiafogyasztás minimalizására. Manapság ezérta virtualizációval szinte minden vállalat IT-szervezete fog-lalkozik valamilyen mértékben, de fontos tudni, hogy azemlített, tömeges információszolgáltatást biztosító, kor-szerû számítóközpontok lényegében mind a virtualizá-ció valamilyen formájára épülnek.

4.4. Hûtés, mint fô problémaA hagyományos infrastruktúrák fokozatos továbbfej-

lesztése elé a legnagyobb akadályt a szerverek meg-növekedô teljesítménysûrûsége helyezi, amelyet ugyancsökkent az adott számítási teljesítményre esô energia-

Zöld IT


12 Egy ilyen lehetôség a szolgáltatás-orientált szoftverarchitektúra (SOA) kiépítése, amely az újrafelhasználás magasabb szintjével csökkentiaz igényt különálló, alkalmazásspecifikus erôforrásokra és az egyes funkciók által igényelt energiafogyasztást megosztja (optimalizálja) a különbözô alkalmazások között.

felvétel, de ezt el is viszi az egy-egy szekrénybe beépít-hetô megnövekedett szerverteljesítmény13, valamint avirtualizációval jelentôsen javuló kihasználtság és a di-namikus terhelésszabályozás lehetôsége.

Virtualizált környezetben ugyanis az esetleges gyor-san változó üzleti terheléstôl függôen nôhet vagy csök-kenhet a hûtési igény. Ezt a dinamikus változást a hû-tési teljesítményben csak intelligens vezérléssel rendel-kezô, úgynevezett adaptív hûtési rendszerek tudják biz-tosítani. A hûtés maximális igénybevételre való mérete-zése – a virtualizáció és korszerû szerverek használataellenére is – növelné az energiafogyasztást, ráadásulsok évre elôre kellene meghatározni ezt a maximumot.

A hagyományos teremhûtési megoldások (pl. álpad-lós hûtés) ezért rossz hatásfokkal és max. 7 kW-ig tud-ják növelni az elérhetô teljesítménysûrûséget. Az adap-tív hûtési megoldás viszont nagy teljesítménysûrûségûalkalmazásokat is ki tud szolgálni – méghozzá akár fe-lére csökkenô energiafogyasztás mellett.

4.5. Távjelenlétre épülô munkakörnyezetFelfogható a személyek „virtualizálásaként” is, de va-

lójában teljesen külön kategóriát képez a távjelenlét kü-lönbözô változatainak alkalmazása a vállalatokon belül.A távmunkával és még elôtte a tele- majd videókonfe-renciával kezdôdött minden. Nemzetközi projektcsapa-toknál a telekonferencia, illetôleg a több telephelyes –elsôsorban multinacionális – cégeknél a videokonferen-cia lehetôségeit régóta kihasználják, ezzel jelentôs uta-zási költségektôl és természetesen energiapazarlástólmentesülnek. Mindkét esetben viszonylag egyszerû, szab-ványos kommunikációs eszközökre van szükség és gyors,de nem túlságosan nagy sávszélességet biztosító há-lózati kapcsolatra.

A távmunka elôször nagyobb volumenben az ügy-félszolgálati munkakörökben terjedt el egyrészt a rész-munkaidôs és alacsony költségû munkavállalók kihasz-nálása érdekében, másrészt ismét csak a vállalat uta-zási-áramellátási költségeinek racionalizálása jegyében.Ez a foglalkoztatási forma három tényezô miatt kerülegyre inkább elôtérbe: a gépkocsik által okozott környe-zetterhelés14, a növekvô üzemanyagárak és a szélessá-vú internetelérés.

Vannak olyan vállalatok, amelyek külön úgy tervezikaz irodák építését vagy bérletét, hogy minél optimálisab-ban tudják a dolgozói megközelíteni a cég irodáit. Itthona BT még csak tervezi a távmunka bevezetésére épülôfoglalkoztatási rendszerét, de várakozásaik szerint akörnyezetbarát jellege mellett jelentôs vonzerô is leszmajd a magyar munkaválallók számára.

A Természetvédelmi Világalap (World Wide Fund forNature, WWF) becslése szerint több mint 22 millió tonnaszéndioxid kibocsátását lehetne megelôzni, ha csupánaz európai munkavállalók 10%-a jóval többet dolgozna

otthonról. Ugyanez az elemzés mutatta ki, hogy ha adolgozók fele évente akárcsak egyszer is tele- vagy vi-deókonferenciával váltaná ki a megbeszélést, akkor ez2,1 millió tonnányi széndioxidtól mentesítené a környe-zetet. Konkrét tény viszont, hogy a Cisco TelePresencevideokonferencia-eszközét a cég minden irodájában hasz-nálják és ezzel 20%-kal tudták csökkenteni az üzleti utakszámát.

Új fejezetet jelenthet a virtuális munkakörnyezetekmegjelenése, amely (a Second Life-hoz hasonló) virtuá-lisvilág-technikákkal nemcsak elôre egyeztetett, illetôlegkétoldalú munkakapcsolatokat tudnak támogatni, ha-nem a dolgozók sokoldalú, ad hoc és üzleti folyamatokáltal vezérelt, komplex együttmûködésében is ki tudjákküszöbölni a földrajzi távolságot, mint akadályozó ténye-zôt. Ezt megvalósító kísérleti környezetet gyakorlatilagmár minden nagy IT-szolgáltató létrehozott, vagy tervbevette azt (pl. IBM, Sun, Cisco). A nagy kérdés azonbanmég továbbra is fennáll, hogy vajon az így elérhetô ter-melékenységjavulás és a további megtakarítás az uta-zási költségekben ellensúlyozza-e az ilyen megoldások-hoz elengedhetetlen szélessávú hálózati kapcsolat meg-növekedô szolgáltatási költségeit és energiafogyasztá-sát. A WWF már említett elemzése szerint mindenesetre22,4 millió tonnával csökkenhetne a széndioxid-kibocsá-tás, ha Európában az üzleti utak 20%-át virtuális találko-zással váltanák fel.

A jelenlegi korlátoktól és a jövô bizonytalanságaitólfüggetlenül azonban könnyû megjósolni, hogy a távje-lenlét egyre nagyobb mértékben épül be a vállalatokmindennapi tevékenységébe és fog hozzájárulni a fenn-tartható teljesítménynöveléshez.

5. Zöld utak a végeken is

5.1. Személyi eszközök energiaellátásaAz átlagos asztali számítógépek 70-75%-os energia-

hatékonyságot tudnak felmutatni. A „80PLUS” tanúsít-vány éppen arra ad ösztönzést, hogy a gyártók töreked-jenek 80% feletti hatékonyságra és ezzel a szó legjobbértelmében meg tudják magukat különböztetni a piacon.Bizonyosan ezek közé tartozik a Sun SunRay ultravékonykliensgépe, amely max. 4 Wattot fogyaszt, azaz mintegyhuszadát az átlagos asztali gépek energiafelvételének.

A kisebb, de egyre „okosabb” eszközöknél (példáulegér, billentyûzet) még használhatók szárazelemek. Acél persze az, hogy mindenütt újratölthetô akkumuláto-rokat alkalmazzanak, de egyes gyártók (pl. Logitech) márügyelnek arra is, hogy hardveres vagy szoftveres tech-nológiákkal maximalizálják az elemek és akkumulátorokenergiafelhasználását.

A személyes eszközök számának robbanásszerû nö-vekedésével együtt egyre több akkumulátortöltôt15 is hasz-

HÍRADÁSTECHNIKA


13 Jelenleg ez 15-20 kW szekrényenként, míg tíz évvel ezelôtt csak 2-3 kW volt a jellemzô.14 Jó hír lehet az alkalmazottak számára, hogy egyes becslések szerint dolgozónként hetente egy otthoni munkával töltött nap 20 százalékkal

csökkentené az utazásból keletkezô környezetterhelést.15 Sajnos, úgy tûnik a hardvergyártók egyelôre nem törekednek arra, hogy az akkumulátorok és töltôik szabványosak és egymással

kompatibilisek legyenek. Gyakran még egy-egy gyártó esetében is több különbözô, inkompatibilis fajtával kell bajlódniuk a fogyasztóknak.

nálunk és kényelmi szempontok miatt gyakran hagyjukezeket az áramhálózatban. Évente akár több mint száz-ezer otthon energiaellátása lenne biztosítható azzal,hogy a tulajdonosok kihúznák onnan ezeket az eszkö-zöket. A mobiltelefonok esetében a Nokia célul tûzte ki,hogy 2010-ig 50%-kal csökkentse a konnektorban felej-tett töltôk energiafogyasztását. Az Ericsson ezzel szem-ben radikálisan más megoldáson dolgozik: a napener-giával mûködô mobiltöltô megalkotásán.

5.2. NyomtatásA „papírmentes iroda” több évtizedes álma még min-

dig messze van a megvalósulástól és hiába tört meg lát-ványosan a papírnak mint egyértelmûen uralkodó, infor-mációhordozó médiumnak a szerepe, egyre több papírttermelünk IT-eszközeinkkel. A kétoldalas nyomtatás ál-talános használatával elméletileg rögtön 50%-kal csök-kenthetô lenne a papírfelhasználás. Ezért kritikus felté-tel, hogy – úgy mint a HP-nél – minden nyomtató képeslegyen erre és könnyen beállítható legyen ez a nyom-tatási lehetôség.

5.3. Az operációs rendszer lehetôségeiA végberendezésekben az energiahatékonyság ér-

dekében az egyik legígéretesebb „zöldítési” lehetôségaz, hogy az operációs rendszer közvetlenül kontrolláljaa hardver energiafogyasztását és ezzel lehetôvé teszia berendezés inaktív elemeinek automatikus kikapcso-lását, hibernálását. Sok ilyen számítógép van már for-galomban, de hogy ez ne csak ad hoc módon – azaz akülönbözô operációs rendszereknél különféleképpenés szinten – történjen, például az Advanced Configura-tion and Power Interface (ACPI) ipari szabvány haszná-latával elérhetô.

A Microsoftot sokan támadják nem túl energiataka-rékos Windows operációs rendszerei miatt. A gyártó ál-lítása szerint javult a helyzet a Vistánál, amit sokan vitat-nak, de még ha igaz is az állítás, a Vista alacsony elter-jedtsége miatt ez nem tud érvényesülni. Így marad azebbôl a szempontból sokkal jobb, de kevésbé elterjedtLinux, vagy a remény egy újabb, használhatóbb és ha-tékonyabb Windows-ra...

5.4. Processzorok hatékonyságjavításaEgy másik lehetôség természetesen magukban a pro-

cesszorokban az energiahatékonyság javítása, amelyviszont alapvetôen az alkalmazott gyártástechnológiafüggvénye. Különösen fontos ez a grafikus processzo-rok (GPU) esetében, amelyek hagyományosan a számí-tógép legtöbb energiát fogyasztó részei.

A többmagos processzorok használata eleve javítjaa felvett kilowattonkénti kimenô teljesítményt. Ezen fe-lül az olyan nagy gyártóknál, mint az Intel és az AMD isfolyamatosan napirenden van, hogy az új (többmagos)processzorok jelentôs teljesítményjavulás mellett is ke-vesebb energiát fogyasszanak, így a tipikus alkalmazá-

sok egyre gyorsabb és kisebb energiafelvétel melletti mû-ködésre képesek.

További újabb fejlemény, hogy hat vállalat (CharteredSemiconductor Manufacturing, Global Foundries, Infi-neon Technologies, Samsung Electronics, STMicroelect-ronics és az IBM) 2009 elején egyesítette erôforrásait,hogy kidolgozzák a 28 nanométeres gyártástechnoló-gia alapjait, amelytôl 40%-kal kisebb energiafogyasztásés 20%-kal nagyobb teljesítmény várható a jelenlegi 45nanométeres technológiához képest. Ha elkészülnek, a28 nanométeres processzorok nagyobb akkumulátorosüzemidôt és nagyobb teljesítmény biztosítanak majd a32 nanométeresekhez képest is – igaz, még ez utóbbi-ak sem kerültek tömeggyártásba16.

A több magon kívül a processzorokban egyre inkábbhasználnak olyan élenjáró technológiákat, amelyek azenergiafelhasználást csökkentik, például „okos” memó-riaelérést, igény szerinti átkapcsolást, tápkikapcsolást,gyorsító lépéseket. Mindezekkel az úgynevezett készen-léti fogyasztást igyekeznek csökkenteni, azaz ha egyprocesszorelemnek nincs feladat, akkor akár a másod-perc ezredrészére is, de kikapcsolják.

Az energiafelhasználáson túl figyelni kell a károsanya-gok beépítésére és felhasználására is, amelyek elôbbvagy utóbb környezeti terhelésként is megjelennek agyártás, a használat vagy a selejtezés során. Az Intelpéldául már megszüntette a különbözô halogének ésszármazékaik, valamint az ólom felhasználását a termé-keiben.

5.5. Az elektronikus hulladék kezeléseSok IT-cég ma már nagy figyelmet fordít az IT-termé-

kek megfelelô kezelésére és az újrahasznosításra azéletciklusuk végén. Az IBM például az elmúlt négy évalatt az úgynevezett Global Asset Recovery kezdemé-nyezésének keretében 4,6 millió számítógépet gyûjtöttössze és hasznosított újra – miközben a feldolgozott hul-ladéktermékekbôl csak kevesebb, mint 1%-ot kellett sze-métlerakókban elhelyezni. A HP 1 milliárd kilogrammnyielektronikai hulladékot tervez újrahasznosítani 2010-ig.2007-ben azonban ebbôl még csak 2,5 millió darab hard-vereszközt (22,6 millió kg) gyûjtött össze feldolgozásravagy ajándékozásra.

Fontos természetesen, hogy már a gyártás soránolyan anyagokat használjanak, amelyeket egyszerûen,kevés energia felhasználásával lehet lebontani. A No-kia-nál például a beszállítóktól teljes körû igazolást kö-vetelnek meg az általuk használt alapanyagokról és ma-guk is aktívan kutatnak kevesebb környezeti terheléstokozó anyagok után (2006 óta nem használnak PVC-t).Egyébként pedig több mint 80 országban sokezer be-gyûjtô központot mûködtet a használt készülékek vissza-vételére és feldolgozására. A Sun szintén nem használPVC-t, és minden termékének korábbi mûanyagburko-latát fémre cserélték, amelynek könnyebb az újrahasz-nosítása.

Zöld IT


16 Az Intel abban bízik, hogy 2009 végén bevezetheti ezt a fejlettebb gyártástechnológiát, jelenleg ugyanis még 45 nanométeres csíkszélességgelkészülnek a Core 2-esek és Core i7-esek.

A hulladék témakkörébe tartozik a csomagoló anya-gok kérdése is. A racionalizált csomagolással egyes ta-pasztalatok szerint nemcsak az anyagszükséglet csök-kenthetô akár 40-50%-kal, de a kiszállítások számát isjelentôsen mérsékelni lehet, és ezzel végsô soron a szén-dioxid-kibocsátást is. Európában már kiiktatták a PVC-t,mint csomagoló anyagot, remélhetôleg rövid idôn belülebben követi az egész világ is.

6. A zöld középút

Persze, miért is lepôdünk meg mindezen? Ha az agy azemberi test legtöbb energiát fogyasztó része és a sokmilliárd emberi agy tevékenységének „köszönhetôen”energiaválságok és környezeti problémák jelentek meg,akkor a globális informatika, mint a Föld „idegrendszere”szinte természetes, hogy elôbb-utóbb energiaellátási éskörnyezetterhelési kérdéseket vet fel.

Ma éppen ez történik velünk. Úgy tûnik, hogy az infor-matika lassan kilép a naiv gyermekkorból, amikor is azújabb és újabb informatikai lehetôségek azt a képzetetkelthették, hogy mindennek igazában nincs is ára és kö-vetkezménye (mint ahogy korábban a vasútról, az úthá-lózatról és más nagy infrastruktúráról is ezt gondolták).

6.1. A „zöld”-ség mérése és tervezéseAz informatika egyre intenzívebb használata a leg-

különbözôbb szervezetek és termékek mûködésébenannak a lehetôségét is magában rejti, hogy e szerveze-tek és termékek kevesebb energiát fogyasszanak, éskisebb terhelést jelentsenek a környezetre – annak el-lenére, hogy esetleg a szervezetek/termékek IT-részé-nek energiafelhasználása viszonylagosan nô.

A fô kérdés az, hogy mennyi energiafogyasztásbelinövekedés az egyik (IT) oldalon mekkora energiameg-takarítást hoz a másik oldalon (szervezet/termék mûkö-dése). Kritikus fontosságú ezért, hogy megbízható szá-mítási módszerek és megközelítések alakuljanak ki, ame-lyeket az IT- és távközlési iparágban széles körben elfo-gadnak és használnak. A jövô informatikáját ezért várha-tóan az fogja jellemezni, hogy az új IT-szolgáltatásokatés termékeket az energia- és környezeti hatásaik szem-pontjából teljes életciklusukra optimalizálják és ezt glo-bális költség-haszon elemzéssel támasztják alá.

Jelenleg több szervezetnél is folyik ezzel kapcsola-tos tevékenység. A szerverek és egyéb számítógépekterületén a SPEC konzorcium (Standard PerformanceEvaluation Corporation) vezetett be módszert az össze-mérésükre17. A számítóközpontok területén pedig, ahogymár említésre került, a Green Grid18 javasolt mérôszá-mot az energiafogyasztás hatásfokának mérésére:

A PUE fordított hányadosa a számítóközpont infra-struktúrájának hatékonyságát (DataCenter Infrastruc-ture Efficiency) mutató arányszám:

Mindkét mutató azt tükrözi, hogy az adott számító-központ mennyire eredményesen használja fel az áram-ellátást.

Mérés nélkül még a különbözô gyártók kínálatánakösszehasonlítására sincsen lehetôség. Különösen fon-tos azonban a megbízható mérés, hogy hitelt érdemlô-en lehessen a zöld fejlesztések megtérülését kimutatni.Anélkül, ugyanis, hogy a számítóközpontokban „okos”mérôeszközöket vagy áramelosztó berendezéseket te-lepítenének, amelyek az IT-infrastruktúra és a kiszolgálólétesítmények (például hûtôrendszerek) energiafogyasz-tását egyenként mérni és összeségében kimutatni tud-nák, nem várható, hogy komolyabb – esetenként mû-ködési kockázatokat is jelentô – átalakításokra vállal-koznának az üzemeltetôk. Természetesen kisebb szerver-konfigurációknál egyszerû (pl. Radio Shack) árammérôk-kel is monitorozni lehet az energiafogyasztást.

Ezért a legjobb tanács, ami adható, a zöld útra térôszervezeteknek, hogy legyen erre vonatkozóan egy „IT-zöldítési” tervük. A kormányzatok várhatóan úgyis nö-velni fogják a nyomást szigorúbb követelmények és jog-szabályok formájában. Jobb ennek elébe menni és ösz-szefogni a piac azon szereplôivel, egyetemekkel, egye-sületekkel, energiatermelô és -szolgáltató vállalatokkal,amelyek már elkötelezték magukat arra, hogy károsa-nyag-semlegessé váljanak.

Kis erôfeszítéssel és egy végrehajtható tervvel az ener-giahatékonyság érezhetôen csökkenteni fogja a mûkö-dés költségeit mind a szolgáltatói, mind a fogyasztói ol-dalon. A terv lehet egyszerûen a virtualizáció szervezettkipróbálása és energiatakarékos gépbeszerzési gyakor-lat kialakítása, de lehet olyan komplex is, amely a kör-nyezeti károkozás megszüntetéséhez vezetô utat hatá-rozza meg.

6.2. Az IT komplex hatása Az informatikának a környezetre gyakorolt pozitív

hatásait számtalan áttételen keresztül – szinte minden-be beépülve – és rendkívül komplex módon fejti ki. Áll-jon itt néhány példa ennek illusztrálására:

A CO2-kibocsátás ellenôrzése Az informatika javítani tudja a saját mûködését (ener-

giafogyasztás csökkentése), az energiatermelést (haté-konyabb energiaelôállítás és a közben fellépô káros ha-tások csökkentése), de javítja, optimalizálja a gazdaságés társadalom szinte minden más területén is az ener-giafogyasztást és károsanyag-kibocsátást. Az informa-

HÍRADÁSTECHNIKA


17 Lásd SPECpower benchmark: www.spec.org/power_ssj200818 Lásd: http://thegreengrid.org19 A fô informatikai berendezések közé tartoznak a számítóközpontban fizikailag elhelyezett szerverek, tárolók és hálózati elemek.

tika segítségével javítani lehet például a tisztánlátást aCO2-kibocsátás mértékét illetôen (mérések és jelentések)és a CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló legjobb, be-vált megközelítések összegyûjtésével és terjesztésével(Carbon Disclosure Project).

A szállítmányozás optimalizálása Ma a szállítás okozza a környezetszennyezés 25%-

át, de elôrejelzések szerint ez akár a dupláját is elérheti2050-re. Az informatikával optimalizálni lehet a szállítást(GPS-alapú szállítmányozási és forgalomirányítási rend-szerek), de akár ki is válthatja azt egyes esetekben (pél-dául könyvek elektronikus eljuttatása és helyi nyomta-tása, ha egyáltalán ki kell nyomtatni). Bár – mint láttuk– az informatika mûködtetése is jelentôs energiákat igé-nyel, az energiafelhasználás a számítóközpontokban jó-val koncentráltabb, ellenôrzöttebb és ezért ott jobbanoptimalizálható/csökkenthetô, mint az utakon elfüstöltenergia. A Cisco szerint az információtechnológia okoshasználatával a szállításból származó széndioxid-kibo-csátás is csökkenthetô.

Áramszolgáltatás globális optimalizálása A Global Intelligent Utility Network Coalition közmû-

cégek egy olyan csoportját jelenti, amely a közmûháló-zatok korszerû technológiáinak és üzleti megoldásai-nak egész világon való elfogadtatására szervezôdött. Azintelligens közmûhálózat radikálisan átalakítja azt, ahogyaz energiát elôállítják, szétosztják és felhasználják. Azintelligens információkezeléssel meglepô mértékben le-het csökkenteni a kimaradásokat és hibákat az áram-szolgáltató hálózatokban, javítani a reakciósebességet(a kereslet változása esetén), kezelni a jelenlegi és jö-vôbeli igénybevételt, növelni a hatékonyságot és kor-dában tartani a költségeket. Külön feladatot jelent az al-ternatív (tehát megújuló természeti erôforrásokból elô-állított) energiák használatára történô optimalizálás.

7. Út a jövôbe

Mindez egyelôre csak lehetôség, amit még valóra kellváltani. Az út azonban semmiképpen sem az informati-ka korlátozásán vagy kiiktatásán (az ipari forradalom gép-rombolóihoz, a ludditákhoz hasonló „számítógéprombo-lók” megjelenésén) keresztül vezet, hiszen ezzel annaka lehetôségét is korlátoznánk, hogy – ha közvetett mó-don is, de – a gazdaság és társadalom minden területénaz informatika kifejthesse említett pozitív hatásait. Körül-tekintô és kiegyensúlyozott megközelítésre van emiattszükség, amely szervesen ötvözi az energiahatékony-ság és környezettudatosság szempontjait a gazdaságtársadalmilag – a jelenleginél – hasznosabb és fenn-tarthatóbb mûködési módjának kialakításával.

Az informatikának nemcsak ki kell „zöldülnie”, hanem„termôre” is kell fordulnia, hogy esélyünk legyen a jövô-re. Ezért fontos az is, hogy az IT és a környezet sokol-dalú kapcsolatáról a társadalom rendszeresen hírt kap-jon, mivel így az informatika környezeti hatásaira még

többen fognak odafigyelni és tesznek meg remélhetô-leg egyre többet azért, hogy valóban kizöldüljön és ter-môre forduljon az IT.

A szerzôrôl

KRAUTH PÉTER az ELTE matematikus szakát vé-gezte el 1979-ben. Ezt követôen a KFKI Mérés- ésSzámítástechnikai Kutató Intézetében dolgozott ésvett részt relációs adatbázisokhoz és szoftvertech-nológiához kapcsolódó kutatás-fejlesztési projek-tek mellett a KFKI alkalmazásfejlesztési tevékeny-ségének kialakításában. Ennek keretében úttörôjelleggel alkalmazott munkatársaival együtt korsze-rû informatikai módszereket és eszközöket. Késôbbaz MTA Információtechnológiai Alapítvány és azIBIS Informatikai Kft. munkatársaként szoftver-tech-nológiai eszközök és minôségbiztosítási módszereküzleti alkalmazásával foglalkozott. A 2000-es évekelején az EU K+F keretprogramjának egyik projekt-jét vezeti és koordinálja az IQSOFT Rt. képviseleté-ben, majd – ennek folytatásaként – a Nemzeti Kuta-tás-Fejlesztési Program keretében vezetett egy pro-jektet, amely a szemantikus információintegrációhazai, gyakorlati megvalósítását tûzte ki célul. Ez-zel párhuzamosan a hazai IT-szolgáltatás-menedzs-ment kultúrájának megteremtésével és fejlesztésé-vel foglalkozik: elnökségi tagja az itSMF Magyaror-szág közhasznú egyesületnek és több mint másfélezer informatikusnak tartott ilyen témában nemzet-közi szintû képesítést adó tanfolyamot. A fejleszté-si, tanácsadási és oktatási tevékenységeket sajátvállalkozásában végzi, valamint közremûködik aNemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács IT3 pro-jektjében (Információs Társadalom Technológiai Táv-latai). Közel másfél évtizede elnöke a Magyar Szab-ványügyi Testület informatikai mûszaki bizottságá-nak, amelynek eredményeként számos szoftver-tech-nológiai és információvédelmi nemzetközi szabványkerült honosításra.

Zöld IT


2009. március 14.

Töltsd le, telepítsd és vezess – szoftver a jövô autójában

Az infokommunikációs technológiák egyre in-kább jelen vannak az autóiparban, a jövô intelligensközlekedése elképzelhetetlen nélkülük.

A számítógépek, mobiltelefonok és egyéb elektroni-kus készülékek rendszeresen töltenek le szoftverfrissí-téseket az elavulás kordában tartása érdekében. Nemez a szokás az autóknál. Azonban ez lehet, hogy meg-változik az autók számára európai kutatók által kialakí-tott szoftverarchitektúrának köszönhetôen, amelyneksegítségével a jármûveket összhangban lehet tartani alegújabb technológiával.

Ez az architektúra, amelyet egy kutatóintézetekbôl,szoftvercégekbôl, autógyártókból és alkatrészellátókbólálló konzorcium fejlesztett ki két és fél év alatt, alapve-tô alkotó elemét képezi egy olyan „intelligens” autónak,amely önállóan képes átkonfigurálni és aktualizálni ma-gát, valamint képes más készülékekkel kommunikálni,mint például a vezetô mobiltelefonja vagy PDA-ja. „Azarchitektúra az alapja egy adaptív fedélzeti operációsrendszernek, csak sokkal ellenállóbbnak kell lennie,mint az, ami a PC-inkben van” – mondja Martin Sanfrid-son a svéd Volvo Technology kutatója, aki egyben an-nak az EU által finanszírozott DySCAS-projektnek akoordinátora is, amelyik az említett architektúrát kifej-lesztette.

Köztes szoftverrel, azaz olyan szoftverre alapuló meg-oldások használatával, amely különbözô rendszerek

együttmûködését teszi lehetôvé, a DySCAS-architektú-ra biztosítja, hogy az autó fedélzeti navigációs rendsze-re automatikusan hozzáférhessen a vezetô PDA-jábanlévô címekhez, megtakarítva ezzel azt, hogy kézzel kell-jen megadni ezeket, vagy közvetlenül zenét tud leját-szani a mobiltelefonról. Fontosabb ennél, hogy lénye-gesen egyszerûbbé teszi az új funkciók és komponen-sek telepítését, illetve a meglévôk aktualizálását. „A sokévig fejlesztett autókat arra tervezik, hogy akár egy év-tizedig is az utakon legyenek. Ezalatt a technológia so-kat változhat, azonban jelenleg nincs hatékony megol-dás arra, hogy ezekben a jármûvekben a szoftvert ak-tualizálni lehessen” – magyarázza Sanfridson.

Egy nyilvánvaló példa erre a technológiai lemara-dásra a fedélzeti szórakoztatás. Az autógyártók tíz év-vel ezelôtt még mindig kazettás magnókat szereltek bea jármûvekbe, bár akkorra már a CD-k domináltak, ésma még mindig CD-lejátszókat tesznek az autókba, pe-dig az MP3 uralja a piacot. Egy gyorsan változó és egy-re inkább hálózati környezetben a jármû belsô szóra-koztató rendszereit a jövôben valószínûleg gyakran kellfrissíteni, hogy az új adatformátumokkal lépést lehessentartani.

Forrás: http://cordis.europa.eu

IT3-komment: Akik rendszeresen nézik a Forma-1versenyeit, bizonyára emlékeznek, hogyan vesztette elLewis Hamilton a 2007-es évad utolsó futamán a világ-bajnoki címet. Senki sem értette, hogy az egyik kanyarután miért áll meg, amikor mehetne, és azt sem, hogyrövidesen miért indul el újra. Azt történt közben, hogy averseny hevében rossz gombokat nyomott meg és erreleállt az autójában a sebességváltásért felelôs szoftver.Késôbb kiderült, hogy pusztán néhány másodpercbekerült, amíg a csapat szerverérôl automatikusan letöltô-dött a megfelelô sebességváltó program és újraindult.Ami persze mûszaki szempontból rendkívül gyors és si-keres, az a versenyen még édeskevés és kudarc: egyvilágbajnokság múlott rajta.


A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) Információs Társadalom Technológiai Távlatai (IT3) mûhelyének keretében 2005 és 2008 között kéthavonta nyomtatott formában megjelent IT3 Körkép rendeltetéseegyrészt az IKT területén végbemenô fontos változásokról tudósító, on-line és off-line világsajtóban napvilágotlátott szakmai hírek összegyûjtése és kommentálása, másrészt egy-egy elôremutató jelenség, illetve trend rövid tanulmány formában történô bemutatása volt. A kor szellemére és a web 2.0 világára reagálva, a Körkép élete 2009 januárjától új, modernebb formában, blogként folytatódik (http://korkepblog.blogspot.com). Az alábbi híreket e blogból válogattuk.

� IT3

Szemelvények az IT3 Körkép blogból

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KÖMLÔDI FERENC

[email protected]

Nem újdonság, hogy a Forma-1 egyfajta kísérleti te-repe a jövô autójának, és ez nemcsak a motorra, ha-nem a jármû szoftverrendszerére és annak menedzs-mentjére is igaz. Az automatikus – akár menet közbeni– frissítése a szoftvereknek a Forma-1-ben már meg-szokott, de az lehet a mindennapi közlekedésben is –feltéve, ha kapcsolódó biztonsági problémákat is kezel-ni tudják.

2009. április 3.

IKT-val az energia hatékonyságért az EU-ban

A „zöld” szempontok egyre fontosabb szerephezjutnak a jövô infokommunikációs világában.

Az Európai Bizottság felszólította a tagállamokat ar-ra, hogy az információs és kommunikációs technológiá-kat az energiahatékonyság javítására, a regionális küz-delemben a klímaváltozás ellen és a gazdasági javulásérdekében használják. Emellett a Bizottság konkrét in-tézkedéseket is be fog vezetni, hogy ösztönözze az IKThasználatát a káros anyagok kibocsátásának csökken-tése érdekében – áll a nyilatkozatban. Ennek részekéntazt tervezik, hogy az IKT szektort felszólítják: tûzze kimagának célul a nagyobb energiahatékonyságot. E cé-lokhoz a Bizottság együtt fog mûködni az IKT szektor-ral, hogy közös megközelítéseket találjanak energia-fel-használások méréséhez és az adatokat összehasonlí-tó folyamathoz.

A bizottsági állásfoglalás Viviane Reding információstársadalom és médiaügyekért felelôs európai biztos be-szédét tükrözi: „Úgy gondoljuk, hogy az IKT az az esz-köz, amelyet az energiaválság megoldásához használ-nunk kell” – mondotta Reding. – „Ezzel érhetô el a gyorsnövekedés a hálózatos gazdaságon kívül.” Az IKT se-gíthet az üzleti életnek, hogy monitorozza és kezelje azenergiafelhasználást és az okos mérôeszközökkel se-gíthet a felhasználónak abban, hogy jobban kontrollál-ni saját energiafelhasználását. „Megcélozva az ener-giahatékony és alacsony széndioxid-kibocsátású növe-kedést, segíteni fog Európának szembenézni a legna-gyobb kihívásokkal: a klímaváltozással, az energiabiz-tonsággal és a gazdasági válsággal. Az IKT szektornakhatalmas felhalmozott potenciálja van arra, hogy azegész gazdaság energia-megtakarításában részt ve-gyen.”

Ennek az erôfeszítésnek a részeként, a Bizottság fel-szólítja az érintetteket, hogy építsenek ki partneri kap-csolatokat az IKT szektor és más, nagyobb energiafel-használó szektorok között, beleértve az építôipart és aszállításokat. Ezek az energiafelhasználást állítják beIKT eszközökkel fûtésnél, ventillációnál, megvilágításnál.

Reding szavai szerint a következô uniós távközlési sza-bályozás szintén segíthet Európát „zöldebbé” tenni.

Forrás: http://news.zdnet.co.uk

IT3-komment: Az infokommunikációs technológiáksegíthetnek az energiakrízis megoldásában azzal, hogykiépíthetôvé válik az energiafelhasználás távolról is ve-zérelhetô és olcsó kontrollja. A növekvô ICT szektorenergiafogyasztását is vissza kell fogni, ha Európát való-ban zöldnek szeretnék látni. A szektor-szabályozás azértis fontos, hogy a kezdeményezés hiteles legyen másszektorok (pl. közlekedés vagy építôipar) számára is.

2009. április 28.

Nano mintázat

MIT-kutatók kidolgoztak egy új módszert, amely achipgyártás mellett számos más területre is (nano-elektronika, nano-biológiai rendszerek létrehozásastb.) komoly kihatással lehet.

Az MIT kutatói egy olyan új eljárást találtak, amellyelkülönlegesen vékony vonalakból álló mikrochip mintá-kat lehet létrehozni. Az eljárás egy olyan anyag hasz-nálatán alapul, amely bizonyos hullámhosszúságú fényhatására átlátszóvá vagy homályossá válik. Ilyen anya-gokkal régóta kisérleteznek, azonban a kutatóknak mostsikerült egy olyan eljárást találniuk, amely a gyakorlat-ban is jól használható eredményt nyújt. Ha a mintáza-tok létrehozása fény segítségével történik, a legtöbbmai módszer esetében a mintázat vonalainak szélessé-ge nem lehet kisebb, mint az alkalmazott fény hullám-hossza. Az új eljárás segítségével lehetôség nyílik en-nek a korlátnak az átlépésére.

A megoldás lényege összetett interferencia-mintá-zatok alkalmazása, amelynek eredményeként a külön-bözô hullámhosszúságú fénysugarak erôsítik, vagy ki-oltják egymást. A kutatók által abszorbció-modulációnaknevezett eljárás lehetôvé teszi a használt fény hullám-hosszánál tízszer kisebb vonalak létrehozását. A meg-oldás fontos részét képezi egy olyan fényérzékeny anyag,amely a fénnyel való elsô érintkezést követôen már nemváltoztatja meg tulajdonságát, azaz áttetszô vagy átlát-szatlan marad. A kidolgozott eljárásnak nagy hatása le-het a mikrochip gyártásra és olyan egyéb nano-mintá-zatokat használó területekre, mint például a nano-foto-nika, nano-fluidika, nano-elektronika és a nano-biológiairendszerek.

Az eljárás üzleti hasznosítására egy spin-off cégethoztak létre. A széles körû ipari alkalmazás öt éven be-lül megtörténhet.

Forrás: web.mit.edu

IT3 Körkép


IT3-komment: A nano méretû integrált áramkörök lét-rehozásának gyakorlati technológiái mostanában kez-denek kialakulni. Széleskörû elterjedésükhöz azonbanmég legalább 5-10 év szükséges.

2009. május 1.

Még több Twittert!

Hogyan lehet bôvíteni a Twitterben rejlô lehetôsé-gek körét?

A zavarodottság sokak elsô reakciója a Twitterrelszemben. Miért akarnának rövid üzeneteket olvasni ar-ról, hogy mit reggelizik valaki? A kérdés ésszerû. A Twit-ter szabadjára engedte 14 millió felhasználójának nap-lóírói fantáziáját. Annak a 14 milliónak, akik márciusban99 millió alkalommal keresték fel a honlapot csak azért,hogy mobiltelefonról, számítógéprôl küldött posztokat ol-vassanak.

Darabokra bontva, a 140 karakteres üzenetek – azúgynevezett „tweet”-ek – jelentôs része semmitmondó-nak, értelmetlennek tûnik. Viszont, ha összességükbennézzük, az üzenetáramlat a Twittert meglepôen hasz-nos problémamegoldó eszközzé teszi, digitális hangu-latokba enged betekinteni. A földkerekség kollektív el-méjében turkálva, legváltozatosabb szakterületek kuta-tói vélik úgy, hogy véve a fáradságot és elég mélyre ásvaa világias kommentárokban, a valósidejû beszélgetésekkorai jelzéseket adnak közhangulatokról, mi több, e jel-zéseket használva, alakíthatják is azokat.

Az olyan cégek, mint például a Starbucks, a WholeFoods és a Dell megtudják, mit gondolnak a fogyasztókegy-egy terméket használva, majd marketingjüket en-nek megfelelôen alakíthatják, alkalmazkodhatnak hoz-zájuk. Moldáviában tüntetôk híveket toboroztak a Twit-teren keresztül: tweetjeiket böngészve, a kívülállók ko-moly segítséget kaptak ahhoz, hogy megértsék, mi tör-ténik az alig ismert kis országban.

Hamarosan a gépek ugyanúgy twitterezhetnek, mintaz emberek. Corey Menscher, a New York Egyetem PhDhallgatója fejlesztett egy Kickbee nevû rendszert, aminem más, mint rezgésérzékelôkkel felszerelt rugalmasszalag. A szalagot Menscher terhes felesége hordja, sminden egyes alkalommal, amikor a születendô gyerek

rúg egyet az anya hasában, figyelmezteti a Twittert: „meg-kocogtattam Anyu hasát pénteken, január másodikán,reggel 8.52-kor!” Menscher fontolgatja a termék eladá-sát. A szenzorokkal összekapcsolt Twitter egyesek sze-rint arra is jó, hogy figyelmeztetô jelzéseket küldjön azotthoni biztonsági rendszernek, értesítse a kezelôorvost,ha a beteg vércukorszintje vagy szívverése túl magas.Összességében, az ilyen jellegû valósidejû adatfolya-mok segíthetnek az orvosi kutatásoknak. Orvosok márélnek is a Twitter nyújtotta lehetôségekkel: segélyhívás-nál használják, kezelési módokra vonatkozó információ-kat osztanak meg rajta keresztül.

„A Twitter feje tetejére állítja a csoport fogalmát” – je-lentette ki Paul Saffo, Szilícium-völgyi futurológus. –„Ahelyett, hogy létrehoznánk az általunk óhajtott cso-portot, elküldjük az üzenetet és a csoport magától ösz-szeáll.” Viszont ahhoz, hogy tényleg fontos kutatási se-gédeszköz legyen, nagyobb felhasználói körre lenneszükség. Ha a Twitter képes lenne az emberi gondolko-dás reprezentatívabb részének összegyûjtésére, lehe-tôvé tenné, hogy felsôoktatásban dolgozók, tudósokpéldául jobban nyomon kövessék járványok terjedését.

Forrás: www.nytimes.com

IT3-komment: A web 2.0-ás megoldások közül két-ségtelenül a Twitter az egyik legsikeresebb. Az üzene-tek rövidségének, a kommunikáció gyorsaságának kö-szönhetôen több fontos eseményrôl e médium segítsé-gével jutottak el a nyilvánosságig az elsô hírek. A gya-korlatilag kimeríthetetlen szociális, gazdasági, kutatásiés egyéb potenciált egyre több fejlesztô és üzleti part-ner igyekszik kiaknázni.

2009. május 13.

A krómozott böngészôk jobban fénylenek

Milyen lehetôségek rejlenek a Google új böngé-szôjében?

A Google arra tervezte a Chrome nevû böngészôjét,hogy elmossa a határvonalat az online és az asztaliszoftverek között. Közvetlenül a böngészô utolsó béta-verziójának kibocsátása után a cég egy olyan projektetis elindított, amely a Chrome jövôbeni képességeit hiva-tott bemutatni. A Chrome-kísérleteknek nevezett projektolyan alkalmazásokat sorakoztat fel, amelyek egyszerretöbb lapon keresztül jelentôsen leterhelik a számítógé-pet. Sok ilyen demónál más böngészôk lefagynának –

HÍRADÁSTECHNIKA


állítják a kísérleteket végzô fejlesztôk. Azonban míg e-gyes fejlesztôk azt mondják, hogy a projekt által bemu-tatott technikák új lehetôségeket tárnak fel komplex web-szoftverek készítésében, mások azon aggódnak, hogynehézségekbe ütközhet a szükséges képességek szab-ványosítása. Ôk azt mondják, hogy a böngészô biztonsá-gának sokkal magasabb prioritást kell kapnia.

A Chrome egyik ilyen „kísérleti alkalmazása” a Twitch,amelyet Casey Rea, Los Angeles-i fejlesztô tervezett. ATwitch egy apró böngészô ablakot nyújt a felhasználó-nak, amely egy golyót tartalmaz, amelyet az egyik oldal-ról át kell gurítani a másikon lévô célba. Amint célba ér-kezett, egy új ablak jelenik meg, amelyben egy újabbgolyó van és másfajta akadályok. A Twitch a Chromeazon képességét használja ki, hogy minden ablak vagy„fül” a számítógép egy külön processzeként indulhat el,azaz a sok ablak úgy mûködik, mintha külön alkalmazá-sok lennének. Enélkül – Reas szerint – a Twitch elkez-dene lassulni, ahogy a felhasználó elôrehalad a játék-ban. Ahogy egyre több ablak nyílik meg, mindegyik mini-játék a számítógép processzoráért versenyezne és a já-ték szép lassan leállna.

Egy másik, BallDroppings (golyóesés) nevû kísérletialkalmazást Josh Nimoy programozó és képzômûvészkészített. Ennél a felhasználónak vonalak behúzásá-val fehér golyókat kell megakadályoznia, hogy tovább-essenek a fekete háttérben. Amikor egy golyó megpat-tan egy vonalon, megkondul egy harang; ahogy egyretöbb golyó esik lefelé, a felhasználó újabb és újabb vo-nalakat húzhat be, ilyen módon egy zsúfolt teret hozlétre, amely egyszerre látvány és hangzás. Ezek a kí-sérleti alkalmazások azt mutatják be, hogy mi mindenttud csinálni egy felturbózott böngészô a JavaScript-telés a HTML-lel, a weboldalak alapvetô építôelemeivelanélkül, hogy Flash-t kellene használni, amelyet eddigáltalában az ilyen effektusokra alkalmaztak.

Forrás: http://www.technologyreview.com

IT3-komment: A kaland és a rend örök perpatvará-ról szólnak ezek a játékok is. A böngészôk nehezen ki-alakult, szabványosított mûködését a Microsoft régótapróbálta olyan megoldásokkal kikezdeni, amelyet másgyártók böngészôi nem tudtak kezelni. Most paradox,bár törvényszerû módon a Microsoft legnagyobb ver-senytársa, a Google tereli magát abba a helyzetbe, hogyaz új lehetôségek érdekében nem szabványos és nemis könnyen szabványosítható megoldásokkal operál. AGoogle a „web, mint platform” koncepció leghíresebbszószólója, ahol a felhasználói felületet a böngészôkszabványos felülete adja. De természetesen jól látja,hogy a böngészôk mai formájukban nem tudnak olyanfelhasználói élményt nyújtani, mint amire más, kevésbészabványos megoldások már ma képesek. A kereske-delmi érdekeik számukra is azt diktálják, hogy a fejlô-dés újabb kalandjai a saját rendjükkel összhangbantörténjenek meg. Nevén nevezve a dolgot: a böngészô-bôl egy olyan szabványos mûködtetô környezetet (ope-rációs rendszert) kell csinálni, amely versenyezni képesa Windows-zal és a Linux-szal.

IT3 Körkép


HírHírekekRemarketing és újrahasznosításÚj szereplôk a hazai informatikai piacon

Ma hozzávetôleg 600-700 ezer feleslegessé váltszoftver van Magyarországon, amely más cégek-nél és intézményeknél még hasznosítható lenne.Ezek a szoftverlicencek komoly értéket képvisel-nek és adásvételük legális. A használt autók vagyhardverek esetében megszokott modell alapjánezen túl a használaton kívüli szoftver is értékesít-hetô hazánkban. A német Preo cégcsoport magyar-országi megjelenésével új szolgáltatás született: a szoftver remarketing. A használt, jogtiszta szoft-ver-kereskedelemre specializálódott társaság elsôleányvállalatát Budapesten alapította, Preo Hun-gary Kft. néven. Júniustól a hazai cégeknek is le-hetôségük nyílik arra, hogy bevételt hozó módonszabaduljanak meg feleslegessé váló szoftvereik-tôl. Azok a vállalkozások pedig, amelyek költség-takarékosan, de legálisan kívánják beszerezni prog-ramjaikat, már ezt is megtehetik.

A Preo cégcsoport független a gyártóktól, ezértobjektív tanácsot ad a licencek kiválasztásánál, a túlköltések kiküszöbölésénél és a szoftverállo-mány optimalizálásánál. A cég garantálja az átlát-hatóságot, az úgynevezett transzparens jogláncelvét: az eladó fél bármikor be tudja mutatni a ko-rábban megvásárolt licenc „történetét”, míg az újtulajdonos átlátható és hiteles módon tudja igazol-ni, hogy miként jutott el hozzá a licenc, az eredetiforgalmazótól az elôzô tulajdonos(ok)on át.

A Preo anyavállalata tavaly több mint 100 ezerszoftverlicencet forgalmazott – 2009-ben a magyarcég legalább 20 ezer darab beszerzését, illetve ér-tékesítését tervezi. A cég által legkeresettebb licencek az Adobe, a Citrix, a Microsoft, a Novellés a SAP termékek. Elsôdleges célcsoportjukba a közepes és a nagy cégek tartoznak; a kisvállal-kozások és a magánfelhasználók számára 2010-tôltervezik a szolgáltatást elindítani.

A használt informatikai eszközök újrahasznosítá-sában, valamint a régi hardverekbôl a lehetô leg-nagyobb tôkevisszaáramlás biztosításában azugyancsak németországi hátterû és az aktív kör-nyezetvédelmet zászlajára tûzô ergoTrade úttörô-nek számít Magyarországon. A Preo stratégiai part-nereként is mûködô cég megvásárolja a gépeket,vagy átvállalja azok viszonteladását, minden ezzeljáró szükséges szolgáltatást; a szállítást, az audi-tálást, az adatok szakszerû törlését és eltávolítá-sát, adományozást, vagy dolgozói értékesítést is.Jelentôs IT-költségmegtakarítást érhet el egy vál-lalkozás, ha az IT géppark cserék a teljes birtoklá-si költség (TCO) jegyében zajlanak és igénybeve-szik az ergoTrade integrált szolgáltatásait, hiszenegy erre szakosodott cég hatékonyabban és ol-csóbban tudja elvégezni ezeket a szolgáltatásokat,mint a vállalatok saját maguk.

1. Bevezetés

Az IPTV egy olyan rendszer, ahol digitális TV adást biz-tosítanak IP hálózaton keresztül. Az IPTV tehát egyolyan mûsorterjesztési megoldás, amely a szokásos föld-felszíni vagy kábeles adás mintájára egy IP alapú szol-gáltatói hálózat segítségével juttatja el a programokata nézôkhöz. Az IPTV szolgáltató nemcsak a hálózati inf-rastruktúrát birtokolja és üzemelteti, hanem ô tartja kéz-ben a programok IPTV hálózatra történô bejuttatását,a felhasználók feltételes hozzáférésének vezérlését, va-lamint sok esetben a végberendezéseket (Set-top-box)is a szolgáltató biztosítja. Fontos hangsúlyozni, hogy azIPTV szolgáltatások magán IP hálózaton mûködnek ésnem a bárki által elérhetô Interneten keresztül, így egykifejezetten IPTV-re tervezett magán IP hálózaton a szol-gáltató könnyen biztosíthatja a szolgáltatásminôséget(QoS) is. Az IPTV hálózatban a TV csomagoknak van alegnagyobb prioritása, ebbôl következik, hogy a TV szol-gáltatás szinte azonnali reakcióval rendelkezik, a csator-naváltásnak nincs és nem is lehet a nézô által észreve-hetô késleltetési ideje. Az IPTV szolgáltatásnak legalábbolyan minôségûnek kell lenni, mint a hagyományos mû-holdas vagy kábeltelevíziós szolgáltatásoknak, különbena nézôk nem fogadják el [1,4].

Az IPTV szolgáltatást gyakran más szolgáltatásokkalösszekapcsolva adják. Ilyen szolgáltatás például a VoD(Video on Demand), az internetelérés és a VoIP (Voiceover IP). Az IPTV-t, a VoIP-ot és az internetelérést együt-tesen biztosító szolgáltatást Triple Play-nek nevezik. AzIPTV szolgáltatás általában egy zárt IP hálózaton keresz-tül elérhetô. A nyilvános Interneten biztosított TV adá-sokat Internet TV-nek vagy WebTV-nek nevezik. Ezt akettôt gyakran összekeverik [1,2,8].

A VoD, vagy magyarul „igény szerinti videó”, egy olyanszolgáltatást takar, ahol a felhasználó kívánsága sze-rint érhet el olyan videóanyagokat, amilyeneket akar és

mindezt akkor, amikor akarja. A VoD rendszer vagy élô-ben biztosítja a kívánt videó megnézését, vagy letölti a fel-használó a Set-top-box-ára (továbbiakban STB), lehe-tôvé téve a film vagy videó késôbbi megnézését. A leg-több szolgáltató mindkét lehetôséget biztosítja [1,2,8].

A VoD szolgáltatások más módon mûködnek, mint alineáris TV adások. Az IPTV rendszer az elôfizetô számá-ra egyéni adásfolyamot biztosít, amelyet a megrendelô,akár csak egy videómagnót, megállíthat, vissza- vagy elô-retekerhet. Az IPTV middleware biztosítja a felhaszná-lói felületet és a további elérhetô szolgáltatásokat, mintpéldául a hálózati videófelvevôt (Network-based Perso-nal Video Recorder – PVR).

A médiatartalomnak azonban nagy a sávszélesség-igénye és nagyon érzékeny az IP hálózat jellemzô hibái-ra, mint a csomagvesztés és a hálózat késleltetési ide-jének ingadozása. Akár pár százalékos csomagvesztésis élvezhetetlenné tehet egy filmet vagy TV adást. Biz-tosítani kell tehát, hogy a hálózat a nagy sávszélesség-igényt képes legyen kiszolgálni minimális hibával. Ehhezazonban a hálózat folyamatos megfigyelésére van szük-ség, melyet az IPTV hálózatot monitorozó rendszerek vé-geznek. Ezeknek a rendszereknek élôben kell megfigyel-niük a teljes hálózat legfontosabb pontjain a forgalmakatés azok paramétereit, hogy az esetleges hibákat elôrejelezni tudják, vagy idôben fényt derítsenek rájuk. Egyilyen IPTV hálózatot monitorozó rendszer azonban drá-ga hardvereket és szoftvereket igényel, melyek csak párhálózati paramétert képesek mérni és bôvíthetôségükmódja is nehézkes.

Cikkünk bemutatja az IPTV rendszerek általános fel-építését és a felmerülô hálózati hibaparamétereket, amédia továbbítására használt RTP protokollt és a hiba-paraméterek mérésének elvi módszereit. Ezt követôenismertetjük a paraméterek gyakorlati megvalósítását,melynek során kitérünk a csomagvesztési arány és akésleltetési idô ingadozásának mérésére [2,8].


Kulcsszavak: IPTV, IP hálózati paraméterek, média adatfolyam, RTP

Ebben a cikkben az IPTV hálózaton alkalmazott médiaátvitel legfontosabb paramétereinek mérését mutatjuk be. Az IPTV rövid ismertetése után bemutatjuk az IPTV átvitel legfontosabb paramétereit, valamint ezek mérési megoldásait. A két legfontosabb átviteli paraméter – a késleltetésingadozás és a csomagvesztési arány – gyakorlati mérési megoldásait külön is részletezzük és ismertetünk egy-egy olyan algoritmust, amellyel valós idôben és kis komplexitással lehetséges az adatfolyam folytonos monitorozása. A közölt algoritmus a méréshez szükséges becsléseket autoregresszív módszerrel határozza meg, ami lehetôvé teszi a valós idejû implementációt. A cikk végén a megvalósítás és az ideális megoldás közötti különbséget mutatjuk be egy egyszerû mérési összeállítás felhasználásával.

� IPTV

IPTV forgalom paramétereinek méréseMÁLIK DÁVID ZSOLT, LOIS LÁSZLÓ

Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Híradástechnikai Tanszé[email protected]

2. IPTV rendszerek általános felépítése

Egy IPTV rendszer az alábbi négy fô elembôl épül fel:– TV fejállomás (Video Head End),– szolgáltatói gerinchálózat

(Service Provider Core Network),– szolgáltatás hozzáférési hálózat

(Service Provider Access Network),– otthoni hálózat (Home Network)

a végberendezéssel.Mindegyik elem általános és gyakori az IPTV szolgál-

tatók között.Az 1. ábra csak egy általános ábrázolása az IPTV

hálózatnak, a valóságban ennél sokkal több IPTV al-rendszer és gyártóspecifikus architektúra létezik, ami ez-által egyedibbé és komplexebbé teszi az IPTV hálóza-tokat. Az ábra jól szemlélteti az IPTV hálózat kétirányú-ságát, ami biztosítja az interaktivitást, amely az IPTV egyikelônye a régi TV szolgáltatásokkal szemben.

Az IPTV hálózat egy úgynevezett SDV (Switched Di-gital Video – kapcsolt digitális videó) architektúra [3],ami azt jelenti, hogy mindig csak az aktuálisan nézettcsatornák vannak a hálózaton, a nem nézett csatornáknem kerülnek be a hálózatba, így sávszélesség maradszabadon. Ez lehetôséget ad a szolgáltatóknak, hogy aszabadon maradt sávszélességet más szolgáltatásokrafordítsák.

Az IPTV hálózaton a jellemzô fogyasztói szokás azélô mûsor nézése, amely akkor valósítható meg sávszé-lesség-hatékonyan, ha az ilyen jellegû átvitelt multicast[9,12] módon valósítják meg. Az IPTV esetén a legjel-lemzôbb multicast megoldás az IP feletti multicast [1].Az élô mûsor mellett igénybe vehetô még VoD szolgálta-tás is, amely azonban már egyéni kiszolgálású és ezértunicast módon jut el a nézôhöz.

2.1. IPTV fejállomásAz IPTV hálózatban a videótartalom forrása a IPTV

fejállomás. A fejállomáson töltik be és alakítják át a line-áris adást (például a folyamatos TV adást) és az igé-nyelt videót IP hálózaton történô szórásra. A fejállomás-ra jellemzôen üvegszálas optikán keresztül kerülnek bemûholdas, földfelszíni adások, vagy akár szerkesztettmûsorok is. A fejállomás feladata, hogy minden egyesbejövô csatornát a megfelelô digitális videó formátumra(pl. MPEG-2, MPEG-4 AVC) kódolja.

A fejállomás az átkódolás után minden élô csatornajelfolyamát IP csomagokba teszi és szétküldi a hálózat-ba multicast folyamként. Az élô adások IP csomagjainak

az egyes nézôkhöz való eljutását már a multicast átvi-teli hálózat oldja meg. Az IP multicast alkalmazásánakelônye, hogy TV csatornánként egy folyamot kell csak afejállomásnak biztosítani nézôszámtól függetlenül, mégakkor is, ha több ezren kapcsolódnak rá.

2.2. Az IPTV hálózati architektúrájaAz IPTV hálózat alapvetôen három különálló szakasz-

ra osztható fel. A szolgáltató IP hálózatában történik mega kódolt videófolyamok csoportosítása és a csatornaki-osztás elkészítése. Ez lehet egy már létezô IP hálózat,vagy egy, az adások szállítására dedikált IP hálózat. Aszolgáltató hálózata a hozzáférési hálózathoz kapcso-lódik.

A hozzáférési hálózat a szolgáltató és az elôfizetôközötti összeköttetést biztosítja. Ez a szélessávú kap-csolat különféle technológiákon alapulhat. A távközlésiszolgáltatók általában DSL (Digital Subscriber Line) tech-nológiát, a kábeltelevíziós szolgáltatók koaxiális kábelthasználnak, de terjedôben van a PON (Passive OpticalNetwork) is. A szolgáltató egy készülék (pl. DSL modem)segítségével teszi elérhetôvé hálózatát.

Az otthoni hálózat biztosítja az IPTV szolgáltatástaz elôfizetônek saját házán belül. A hálózat végpontjaaz STB (Set-top-box), amihez a TV készülék is kapcso-lódik, de a STB tartalmazhatja a hozzáférési hálózathozszükséges interfészt is.

2.3. IPTV MiddlewareAz IPTV middleware kifejezés egy olyan szoftvercso-

magot jelent, amely lehetôvé teszi az IPTV szolgáltatást.Nagyon sok ilyen szoftvercsomag található a piacon, min-den gyártó saját, egyedi megoldásaival és szemléletmód-jával. A middleware megválasztása erôsen befolyásol-hatja az IPTV hálózati architektúra felépítését. A middle-ware leggyakrabban egy olyan kliens-szerver architek-túra, ahol a kliens nem más, mint az elôfizetô otthonábanlevô STB. A middleware biztosítja az elôfizetôi élményt,mert ez határozza meg a rendszer és az elôfizetô köztiinterakciót. A felhasználói felületért és az elérhetô szol-gáltatásokért – mint például az EPG (Electronic ProgramGuide – elektronikus mûsorújság) vagy a már említettVoD, a middleware a felelôs.

Az IPTV middleware a különbözô szolgáltatások irá-nyításához és felügyeletéhez kétirányú hálózati kapcso-latot igényel, amelyet az IP hálózat alapból biztosít. AzIP architektúra könnyen lehetôvé teszi bizonyos új szol-gáltatások bevezetését, és tulajdonképpen az IPTV iscsak egy ilyen új szolgáltatás.

IPTV forgalom paramétereinek mérése


1. ábra Az IPTV hálózat vázlatos felépítése

2.4. Az IPTV átvitel paramétereiA médiaátvitel szempontjából a szolgáltatásminôség

következô paraméterei lényegesek:Garantált és maximális bitsebesség (kbit/s) A garantált bitsebességen lehet a tartalmat adatfo-

lyamként problémamentesen átvinni. A médiakódolás tel-jes bitsebessége, azaz a videó- és hangcsatornák nya-lábolás és RTP csomagolás után kiadódó bitsebességenem lépheti túl ezt a bitsebességet. A garantált bitse-besség mellett a maximális bitsebesség betartása is fon-tos, mert a médiatartalom változatossága miatt a forrás-kódolás során a kódoló rövid idôszakonként megemel-heti a bitsebességet, ezzel azonban nem lépheti túl amaximális bitsebesség értéket.

Maximális átviteli késleltetési idô (Maximum Transfer Delay, msec)Ez az érték adja meg a kiszolgáló és az ügyfél kö-

zötti maximális késleltetést. Ez az érték befolyásolhatjaa multicast csoportba való besorolás idejét is, ami a csa-tornaváltás sebességét döntôen befolyásolhatja.

Csatornaváltás maximális késleltetési ideje (msec)E paraméter szorosan összefügg a maximális átviteli

késleltetéssel. A TV nézôk a csatornaváltáshoz legfeljebbnéhány 100 msec reakcióidôt tolerálnak, ami nagyobb ki-terjedésû IP hálózaton „távoli” fejállomásról nem oldhatómeg. Emiatt a csatornaváltást gyakran úgy oldják meg,hogy a váltás után a nézô az új csatorna adatfolyamátátmenetileg egy „közelebbi” unicast médiaszerverrôl kap-ja, majd a multicast csoportba belépés folyamatának si-keres lezárása után tér csak át a multicast adatfolyamvételére. A megoldás a csatornaváltás idôszakában egyredundáns unicast forgalmat generál az adott csator-nára nézve, azonban fontos ezt megvalósítani annakérdekében, hogy a hagyományos szolgáltatással meg-egyezô legyen a csatornaváltás késleltetési ideje.

Átviteli késleltetés maximális ingadozása (Maximum Transfer Delay Jitter, msec) Ez az érték adja meg a késleltetés ingadozásának

maximumát. Ez az érték azért fontos, mert a multimédiaadatot egyenletesen kell lejátszani, ezért ezt az inga-dozást ki kell egyenlítenie.

Bithiba-arány (Bir Error Rate, BER <10-3) Ez az érték mutatja meg a meghibásodott bitek és

az összes elküldött bitek arányát. Vezetékes IP hálózat-ban elenyészô a bithiba bekövetkeztének valószínûsé-ge, mert bithiba esetén az UDP fejlécben levô ellenôrzôösszeg (CRC) hibája miatt a rendszer az egész csomagoteldobja és nem bithiba, hanem csomagvesztés történik.A BER érték javasolt felsô határa 10-3, ennél nagyobbértékekre már különösen nehéz a meghibásodások ke-zelése az IPTV szolgáltatás elfogadhatóvá tételéhez.

Kerethiba-arány (Frame Error Rate, FER, <10-2)A csatornán megjelenô csomagvesztési arány. Ezen ér-

téknek 10-2 alatt kell lennie, hogy a hibavédelmi eljárá-sok hibamentes média megjelenítést tegyenek lehetôvé.

Maximális körbefordulási idô (Maximum Roundtrip Time, msec)A kiszolgáló és az ügyfél közötti oda-vissza útvonal

maximális ideje.Maximális szolgáltatás kiesési idô (Maximum Service Loss Time, msec/sec)Az a legnagyobb idôintervallum, ameddig a kiszol-

gáló és az ügyfél közötti útvonalon nem volt forgalom.Az alacsony érték jelzi, hogy egy-két csomag elveszett,a magas, hogy teljes képek is kimaradhattak. Amennyi-ben ez az érték több képre is kiterjed, úgy az már elfo-gadhatatlan szintet jelent a hagyományos televíziós szol-gáltatásokhoz képest.

A fentiek szerint az IPTV hálózatban alapvetôen kétmeghibásodási paraméter jelenthet problémát a média-átvitelnél, a késleltetési idô ingadozása és a csomag-vesztés, a többi jelenséget lényegében vagy ezen kétértéken belül figyelembe lehet venni, vagy pedig olyankizáró kritériumban kapnak szerepet, amely nem teljesü-lése esetén az IP hálózat alkalmatlannak tekinthetô azIPTV szolgáltatásra. Például meghatározott videó- éshangformátum esetén a garantált bitsebesség egy bi-zonyos értéke alatt a hálózat alkalmatlan IPTV szolgál-tatásra, ugyanígy nem fogadható el a maximális szolgál-tatás kiesési idôre a 100 msec nagyságrendtôl nagyobbérték sem.

Az átviteli késleltetési idô jelentôs ingadozása az IPátvitel jellemzô tulajdonsága. Az IP hálózaton az útvonal-választók a küldendô csomagokat nem küldik továbbazonnal, hanem várakozási sorba teszik, a várakozásisor hossza pedig függ az útvonalválasztó pillanatnyiterhelésétôl. Emiatt a két végpont között az egyes cso-magok átvitele nem azonos késleltetési idôvel történikmeg. A csomagok egyedi késleltetési idejét ezen felülbefolyásolhatja az is, hogy a hálózat milyen útvonalontovábbítja az adott csomagot. Ezen két jelenség miattaz azonos jelfolyam egymás utáni csomagjainak az át-viteli késleltetési ideje ingadozást mutat.

Az IP feletti átvitel során a csomagvesztés az útvo-nalválasztókban fordulhat elô, többnyire torlódás esetén.Az útvonalválasztók, illetve a csomagkapcsolt átvitel ál-tal okozott másik hibajelenség a csomagsorrend-válto-zás. Mivel mind a csomagvesztés, mind a csomagsorrend-változás kezelése a csomag sorszámozásával áll kap-csolatban, ezért ezt a két jelenséget együtt tárgyaljuk.

3. Az RTP protokoll

Egy TV hálózat feladata a mûsort tartalmazó csomagoktovábbítása, és ez a feladat teljesen független a forrás-kódolástól. Ennek érdekében az IPTV fejállomás a kó-dolt videó és hangcsatornákat multiplex adatfolyambacsomagolja, legjellemzôbb és legelterjedtebb megoldása videó- és hangcsatornák átvitelére az MPEG-2 szállí-tási adatfolyamba (Transport Stream, TS) ágyazás.

A hagyományos digitális médiaátviteli rendszerekbenaz átvitel lényegében fix késleltetési idôvel rendelkezik,

HÍRADÁSTECHNIKA


és a csomagvesztés vagy csomaghiba is jellemzôen olyalacsony értékû, hogy ezekkel a vevôkészülékeknek kü-lön nem kell foglalkozniuk. Ezzel szemben az IP háló-zatokon mind a késleltetési idô ingadozása, mind pediga csomagvesztés és csomagsorrend változása olyan mér-tékû, hogy azok kezelése nélkül a vett adatfolyamot él-vezhetetlen minôségben lehetne csak lejátszani.

A videó-forráskódolás esetén ismert, hogy a csomag-vesztés esetén az elveszett csomaghoz tartozó kép tar-talma jelentôs mértékben leromlik és mivel a videó-for-ráskódolás többnyire képek közötti becslést is alkalmaz,ezért a hibás képbôl becsült további képek is hibásak le-hetnek.

A késleltetési idô ingadozása, valamint a csomagvesz-tés és csomagsorrendezés kezelése érdekében az IPTVhálózaton még egy további protokollt kell alkalmazni,amely jellemzôen az RTP protokoll. Az RTP (Real TimeTransport Protocol) [6,7] egyaránt használható szolgál-tatásminôséget (QoS) garantáló és azt nem garantáló„best-effort” hálózatban is. Az RTP nevével ellentétbennem foglalkozik szállítással (transzporttal), feladata csu-pán a valós idejû átvitel segítése, a szinkronizációs in-formációk elôállítása és kezelése, valamint a kapcsolatminôségének felügyelete. A szállítást és hibakezelést azalatta levô rétegekre bízza.

Az RTP-hez tartozik egy társprotokoll, az RTCP (RealTime Control Protocol – valós idejû vezérlô protokoll) [6].Az RTCP felügyeleti üzeneteket hordoz és minden RTPkapcsolat mellé külön-külön kiépül egy RTCP kapcsolat is.

Visszatérve a napjainkban alkalmazott IPTV megoldá-sokhoz, a videó- és audióadatokat tartalmazó MPEG-2TS csomagok RTP csomagokba kerülnek úgy, hogy egyRTP csomag több MPEG-2 TS csomagot is tartalmazhat.Az RTP csomag egy RTP fejlécbôl és a beágyazott hasz-nos tartalomból áll, ahol a beágyazás szabályait a fonto-sabb média formátumokra a megfelelô RFC-k pontosantartalmazzák, például az alábbiak:

– RFC 2250, RTP Payload Format for MPEG1/MPEG2 Video.

– RFC 3984, RTP Payload Format for H.264 Video.

– RFC 3640, RTP Payload Format for Transport of MPEG-4 Elementary Streams.

– RFC 3016, RTP Payload Format for MPEG-4 Audio/Visual Streams.

Egy Ethernet alapú IPTV megoldásban ezután azRTP csomagok UDP csomagokba, azok IP csomagokba,majd Ethernet csomagokba ágyazódnak, elôállítva a há-lózatra kész csomagokat. Egy ilyen csomag felépítésétláthatjuk a 2. ábrán.

4. Az RTP forgalom mérésének elvi módszerei

4.1. A késleltetési idô ingadozásának mérése (jitter)Amennyiben az adatfolyamot az átviteli hálózat csak

változó késleltetéssel képes szolgáltatni, a folyamatoskésleltetésváltozás felborítja a harmóniát a csomagokbeérkezési ideje között. Ez változóvá teszi a csomagokkövetési és beérkezési idejét, sôt akár bekövetkezhet azis, hogy az egyik csomag lehagyja a nála korábban kül-dött csomagot, azaz csomagsorrend-változás történik.

Jelölje az i. csomag küldési idejét τi, Ti a beérkezésiidejét és βi a hálózati késleltetési idejét. Ekkor a késlel-tetési idô:

(1)

A csomagok idôbélyeggel vannak ellátva, melyek aküldési idôt tartalmazzák a küldô órája szerint, azonbana beérkezési idôt a vevô órája alapján kapjuk meg. En-nek a problémának a megoldása az, hogy a vevô olda-lon kell mérni az egymás utáni csomagok beérkezési idô-közeit, és ezt kell összehasonlítani az idôbélyegek sze-rinti beérkezési idôközökkel. Ehhez a vevônek nyilvánkell tartania, hogy a csomagokat mikor kapta meg. Haingadozik az átviteli késleltetés, úgy a csomagok beér-kezési ideje nem fog megfelelni az RTP-csomagokbanszereplô idôbélyegek szerinti idôkülönbségeknek.

Ha a médiafolyam jittert okozó hálózaton halad át,a csomagok beérkezési ideje lényegesen eltérhet az idô-bélyegek alapján feltételezhetô beérkezési idôtôl. Eznehézkessé teheti a lejátszási órajel regenerálását, amia dekódolóban levô puffer alul- vagy túlcsordulásáhozis vezethet. A J jitter értéke a késleltetési idô maximumá-nak és minimumának a különbsége, vagyis

(2)

ahol βmax és βmin a késleltetési idô legnagyobb és leg-kisebb értéke.

Egy B állandó bitsebességû adatfolyamban a jitterkiegyenlíthetô egy legalább B⋅J méretû puffert alkal-mazó leaky bucket algoritmussal, de amennyiben B is in-gadozik, a puffer méretét legalább Bmax⋅J méretûre kellbeállítani. [5]

A hálózatba belépéskor a csomagokba elhelyezettidôbélyeg egyrészt segít a hálózat kimenetén a jitter el-távolításában, másrészt pedig segít a csomagokat újbólsorba rendezni. A hálózatból való kilépéskor tehát vissza-állítjuk az eredeti médiafolyamot és elvégezzük a jitter-mentesítést. [5]

A késleltetési idô ingadozásának mérése az alábbiautoregresszív algoritmussal [10] valósítható meg:



2. ábra Az RTP csomag beágyazódása UDP, IP és Ethernet csomagokba

1) Legyen a jitter pillanatnyi becslése Jbecsült2) Amennyiben a t. idôpillanatban a t. és (t-1). cso-

mag is rendelkezésre áll, úgy βt és βt-1 is ismert, ezért ajitter pillanatnyi értéke csupán e két késleltetési idô alap-ján (1) és (2) felhasználásával: (3)

vagy az egymás utáni értékek különbségeként hasz-nálatos ∆ operátorral

(4)

3) A pillanatnyi jitter alapján a jitter becsülhetô egyegyszerû autoregresszív algoritmussal:

(5)

ahol δ értéke a gyakorlatban tipikusan 0,05...0,1 kö-zötti.

Az algoritmus egy jó elsôrendû közelítést ad a jitter ér-tékére, folyamatosan közelítve azt és kiszûrve az ingado-zásokat.

4.2. A csomagvesztési arány méréseVezetékes hálózaton az UDP csomagok elvesztésé-

nek oka többnyire a routerekben fellépô csomagtorlódás,illetve az ezzel összefüggôen túl nagyra nôtt késleltetésiidô. UDP átvitel során elôfordulhat, hogy egyes csoma-gok nem érkeznek meg, mások duplikálódás miatt több-ször is megérkeznek, vagy a csomagok sorrendje meg-változik. Ezen okok miatt vezették be az RTP protokoll-ban a csomagsorszámot. A csomagsorszám ismeretébenaz alábbi hibák detektálása lehetséges:

– Csomagvesztés detektálása:az adott sorszámú csomag egy bizonyos ideignem érkezik meg, miközben már kisebb és nagyobbsorszámú csomagok is megérkeztek.

– Csomagsorrend-változás detektálása:a késôbb beérkezô csomag sorszáma szerintnem követi, hanem megelôzi a korábbi csomagot.

– Csomagduplikálás detektálása:azonos sorszámmal érkezik meg két csomag.

A csomagvesztési arány meghatározásához az RTPfejlécben lévô csomagsorszám szükséges, vagy hosszú-távon erre az RTCP-SR üzenetében lévô csomagszám-láló és bájtszámláló is alkalmas.

4.3. A körbefordulási idô méréseAz interaktív rendszerekben a körbefordulási idô is

fontos paraméter, mert ez az idô behatárolja a szerver-hez küldött kérés kiszolgálási idejét. RTP protokoll hasz-nálata esetén a körbefordulási idô méréséhez a vevô-nek az adó által küldött RTCP-SR (Sender Report) cso-magra kell válaszolnia egy RTCP-RR (Receiver Report)csomaggal és az üzenetváltás eredményeképpen szá-mítható a körbefordulási idô.

Ha a vevô képes lenne azonnal válaszolni, akkor akörbefordulási idô az adóoldalon egyszerûen mérhetôlenne a kiküldött RTCP-SR üzenet idôpontja és a rá be-

érkezett RTCP-RR csomag között eltelt idô alapján. Te-hát ideális esetben a körbefordulási idô

(6)

ahol TSR_küldése az RTCP-SR üzenet küldésének idô-pontja az adóban, TRR_vétele pedig az RTCP-RR vételi idô-pontja szintén az adóban.

Mivel azonban a vevô nem képes azonnal válaszol-ni, így a válasz vevôoldali késleltetését le kell vonni azelôbb említett különbségbôl. A vevôoldali késleltetésiidôt (Tvevô_késl) a vevônek figyelnie kell és továbbítaniaazt az RTCP-RR válaszcsomagban, így azt az adó ké-pes a körbefordulási idô számításánál figyelembe ven-ni. Ez alapján a (4) kiegészíthetô a vevôoldali feldolgo-zási késleltetéssel az alábbiak szerint:

(7)

5. A paraméterek mérésének gyakorlati megvalósítása

A körbefordulási idô gyakorlatban történô mérésére akorábban tárgyalt elvi módszerek használhatók, a cso-magvesztési arány és a jitter méréséhez azonban álta-lában más módszer szükséges.

5.1. Csomagvesztési arány mérése a gyakorlatbanA csomagvesztési arányhoz szükség van annak az

ismeretére, hogy összesen mennyi csomagot kellett vol-na megkapni. Ez az adat a csomagsorszámok figyelé-sével meghatározható, de az RTCP-SR üzenetek is tar-talmazzák ezt. A valós alkalmazásokban azonban nemminden esetben alkalmazzák az RTCP-SR üzeneteketolyan sûrûséggel, ahogy azt a mérés igényelné. Emiatt acsomagvesztési arány mérésére az RTCP-tôl függetlenmegoldást szoktak alkalmazni, mely képes ezeket az ér-tékeket közvetlenül az RTP adatfolyamból megállapítani.

A csomagvesztési arány kiszámításához egy szám-lálóra van szükség, mely számlálja a hozzá beérkezô cso-magokat. A mérés célja pedig az, hogy mérési periódu-sonként határozza meg a csomagvesztési arányt. Jelöljese és su a mérési periódus elején beérkezô legelsô, illet-ve legutolsó csomag sorszámát. Mivel minden csomag-ban a csomagsorszám egyel nô, így egy periódus végéne két adatból megkapjuk az nelvárt elvárt csomagmeny-nyiséget:

(8)

A csomagvesztési arányhoz már csak a mérési perió-dus során beérkezett csomagok számát kell meghatá-rozni (nmegkapott). Ha eltekintünk a csomagduplikációtól,akkor nmegkapott egy számlálóval meghatározható, ellen-kezô esetben egy megfelelôen nagy méretû, bittérkép-ként megvalósított tagsági táblázat felvételével lehetmeghatározni. A csomagvesztési arány így

(9)

HÍRADÁSTECHNIKA


5.2. A jitter méréseA jitter pillanatnyi értéke (4) alapján meghatározha-

tó lenne, azonban egy külsô (nem RTP) alkalmazás szá-mára problémát jelenthet, hogy nem ismert az RTP fo-lyamban használt idôalap, ami függ az átvitt média for-mátumától. Audió esetén péládul ez kódolótól függôen8 kHz vagy 16 kHz és általában megfelel az audió minta-vételi frekvenciájának, videó esetén az IETF által ajánlottórajel a 90 kHz [7,11]. A videó esetében az idôbélyeg óra-jelének frekvenciáját pont azért választják nagyra, hogya hálózati jitter érték megfelelô pontossággal meghatá-rozható legyen. Az órajelek ilyen megválasztása azon-ban csak irányadó, a gyártók ettôl eltérô értéket is vá-laszthatnak, ráadásul az órajelet akár az adás közben ismegváltoztathatják – errôl persze az adónak a vevôt va-lamilyen módon értesítenie kell. Ezekbôl kifolyólag vanszükség az órajel folyamatos meghatározására.

Ez a probléma úgy oldható meg, hogy meg kell hatá-rozni az RTP csomagban szereplô ismeretlen idôalapúidôbélyegek és a mérôegység órája közötti kapcsolatot.A két idôalap közötti letérés általában egy α meredek-ségben és egy δ eltolásban jelentkezik az eltérés. Ezál-tal az i. csomagnál a mérô alkalmazás órája szerinti τi kül-dési idô és az RTP fejlécben szereplô TSi idôbélyeg kö-zött az alábbi kapcsolat áll fenn:

(10)

A pillanatnyi jitter értéke így (4) és (10) felhasználásá-val az alábbiak szerint alakul, ha (10) esetében egyenlô-séget feltételezünk:

(11)

továbbá a (10) összefüggésre alkalmazva az egymásutáni értékek különbségeként használatos ∆ operátort,az alábbi összefüggés adódik ki

(11)

A (10) és (11) azt mutatja, hogy a ∆ operátornak kö-szönhetôen a δ eltolás már nem kap szerepet, ezért amérés során csak az α meredekség meghatározása afeladat.

A (11) majd az (1) összefüggések alapján azt kapjuk,hogy

(12)

A (12) alapján jobban látszik a kürölbelüli egyenlôséglényege, ami abban áll, hogy ha α értékét két különbö-zô idôpontban értékelnénk ki az addigi adatok alapján,akkor két nagyon közeli vagy gyakorlatilag egyenlô szá-mot kapnánk, amelyek azonban elvileg nem azonosak.

Ez a (12) összefüggésben úgy jelenik meg, hogy a

tag tartalmazza az ideális α értéket, amelyet

akkor tudnánk azonnal kimérni, ha a hálózaton nem len-ne késleltetésingadozás, azaz a második tag értéke 0lenne. Az ideális α érték meghatározható például abbanaz esetben, ha feltételezzük, hogy a hálózaton ∆β, azaza késleltetésingadozás várható értéke 0, ami gyakorlati-lag teljesül. Ezzel a feltétellel tehát

(13)

A (13) meghatározható úgy, hogy elegendôen sok

egymás utáni mintát véve kiszámítjuk az α tényezô

empirikus várható értékét, azaz

(14)

A gyakorlatban problémát jelenthet az N darab elô-zô minta tárolása, ekkor a várható érték autoregresszívmódon is számítható, azaz:

(15)

ahol η egy jellemzôen 0.01 érték körüli konstans ésαi,becsült jelöli az i-ik lépésben érvényes becslését az αtényezônek.

A (15) összefüggés alapján már számítható a (11) ösz-szefüggésben szereplô ∆τi , és ezután (4) és (5) képle-tekkel megkapható a jitter pillanatnyi becsült értéke.

6. Kísérleti eredmények, tapasztalatok

A késleltetésiingadozás mérésére közölt algoritmus vizs-gálatát valós laboratóriumi környezetben is elvégeztük.A mérési elrendezést vázlatosan a 3. ábra mutatja be.



3. ábra A méréshez használt elrendezés

A forgalmi adatokat monitorozó egység egy két há-lózati kártyával rendelkezô számítógép volt, melyen De-bian Linux alatt futott a jitter mérését végzô mérôeszköz.A monitorozó egység bridge-ként (az ábrán br0 névveljelölve) mûködött, ahol az egyik interfészrôl a másikra (azábrán ez az adó→vevô irányú forgalomnál eth1, illetveeth0) átmásolt csomagokat elemzés céljából megkaptaa monitorozást végzô processz is. A tesztelés során aprogram a mért adatokat egy, a monitorozó egységen fu-tó adatbázisban tárolta.

A mérés során az RTP adatfolyamot az adóban a Vi-deoLAN lejátszó [13] állította elô, melynek a nyalábolásiformátuma MPEG-2 Transport Stream volt, a videó-forrás-kódolás MPEG-2 videó, az audióé pedig „MPEG-1 AudioLayer III. A vevôn a dekódolás vagy lejátszás szintén aVideoLAN lejátszóval történt. A kidolgozott mérômodultartalmazta a jitter, a csomagvesztés és a sávszélességmérését, ezen módszerek közül a jitter mérését végzôegység mûködése csak az érdekes.

6.1. A valós idejû jitter-mérô és az off-line kiértékeléseredményeinek összehasonlítása

Az összehasonlítás párhuzamos mérésen alapult, va-gyis egyetlen 1600 kbit/sec-os bitsebességû RTP forgal-mat mértünk, melyet a monitorozó egység és a vevô pár-huzamosan figyelt. A monitorozó egységen a jitter értékéta mérômodul mérte és a mért értékeket adatbázisba írta.A jitter méréséhez az (5) képletnél δ értékére 0.06, a (15)képletbeli η esetén pedig 0.008 értékeket használtunk.

A vevôoldalon a jitter értékét úgy határoztuk meg, hogycsomagonként rögzítettük az RTP folyamot a vételi idô-vel együtt, ezután off-line kiszámoltuk az átlagos késlel-tetést és kiértékeltük az ingadozását úgy, hogy az off-linemódszernél ismertük a 90 kHz-es referencia órajel értékét.

A 4. ábra megmutatja, hogy a (15) összefüggés alap-ján mûködô algoritmus milyen pontossággal volt képesaz órajel értékek becslésére. Látható, hogy ugyan a leg-

magasabb értéket a 90 kHz mutatja, de jelentôs szám-ban fordultak elô a 89 kHz és 91 kHz közötti értékek is.Ennek a mérésnek ott van jelentôsége, hogy ennek alap-ján lehet csak a (11) képletet alkalmazni, ami emiatt a becs-lés miatt már csak közelítôleges pontosságot ad, és azon-line jitter mérésnél alkalmazott (4) és (5) összefüggé-sekben ezt a közelítô értéket tudjuk figyelembe venni.

Az off-line mérések során kapott jitter értékeket az 5.ábra, a bemutatott módszeren alapuló valós idejû méréseredményeit 1 másodperces mérési periódus mellett pe-dig a 6. ábra mutatja be.

A két ábra összehasonlításából látszik, hogy a valósidejû jitter mérés lényegében jól adja vissza az optimálisoff-line kiértékeléses algoritmus eredményeit. A két mód-szer által kimutatott idôbeli változás lényegében meg-egyezô, a különbség ebbôl a szempontból csak az idô-alap finomsága és az off-line algoritmus kezdeti értéké-nek (0-ik másodperc) bizonytalansága. A mért értékeknagyságának tekintetében pedig az figyelhetô meg, hogya valós idejû algoritmus az autoregresszív becslés miattkissé kisimítja az értékeket, ami mind a lokális átlag fe-letti értékeknél, mind pedig a lokális átlag alatti értékek-nél az átlag felé módosítja azokat, vagyis a kiugróan ma-gas értékek kevésbé magasak, és az átlagtól kisebb ér-tékek is kevésbé lesznek kisebbek.

7. Összefoglalás

Az IP hálózat bizonyos mûködési paraméterei jelentô-sen befolyásolhatják az IPTV szolgáltatás minôségét.Ezen paraméterek mérése ezért mind a médiaátviteli al-kalmazások számára, mind pedig a hálózat tervezése ésüzemeltetése szempontjából fontosak. A cikkben bemu-tattuk a videó-adatfolyam átvitele szempontjából kritikusIP hálózati paramétereket, ismertettük azok alapvetô mé-rési módszereit, valamint a két legfontosabb paraméter,

HÍRADÁSTECHNIKA


4. ábra A megfigyelt RTPidôbélyegek alapján a becsült órajel értékekhisztogramja 100 Hz pontossággal

a csomagvesztési arány és a jitter mérésére mutattunkbe egy-egy egyszerû gyakorlati módszert.

A jitter mérésének gyakorlati megvalósításához egyolyan módszert ismertettünk, amely több részadatot egy-szerû becsléssel határoz meg a pontos, de lényegesenkomplexebb megoldással szemben. A módszer alapjánkifejlesztett mérôeszköz folyamatosan, valós idôben ké-pes a jitter értékek meghatározására lényeges tárkapa-citás igény nélkül, miközben az off-line módszer csak arögzített forgalmon képes meghatározni a jitter értéket éstöbb menetben határozza meg a paramétert, ami me-móriaigényes és valós mérésként nem használható.

A szerzôkrôl

LOIS LÁSZLÓ 1971-ben született Tatabányán. 1995-ben okleveles mérnök-informatikus diplomát szer-zett a Budapesti Mûszaki és GazdaságtudományiEgyetemen, majd 2005-ben ugyanitt szerezte mega PhD fokozatát. 1998 óta a BME HíradástechnikaiTanszékén dolgozik, jelenlegi beosztása egyetemiadjunktus. Fô kutatási területe többek között a video-és hangjelek forráskódolása és átvitele mûsorter-jesztô és adatátviteli hálózatokon.

Irodalom

[1] BSF – Broadband Services Forum, IPTV Explained – Part 1 in a BSF Series.http://www.broadbandservicesforum.com/images/Pages/IPTV%20Explained.pdf

[2] http://en.wikipedia.org/wiki/IPTV[3] Breznick, A. (2008),

A Switch in Time: The Role of Switched Digital Videoin Easing the Looming Bandwidth Crisis in Cable.IEEE Communications Magazine, 46 (7), pp.96–102.

[4] SYSTIQUE. IPTV, http://wiki.hsc.com/IPTV

[5] Lois L., Sebestyén Á., „Hibajavító kódolás IPTV hálózaton”. Kutatási jelentés, BME Híradástechnikai Tanszék,2008. szeptember.

[6] Schulzrinne, H., Casner, S., Frederick, R., Jacobson, V., „RTP: A Transport Protocol for Real-Time Applications”,RFC 3550, July 2003.

[7] Schulzrinne, H., Casner, S., „ RTP Profile for Audio and Video Conferences withMinimal Control”, RFC 3551, July 2003.

[8] Palotás, G. (2006/1). Multimédia szolgáltatások IP hálózatokon: Triple Play.Híradástechnika. LXI (2), pp.6–11.

[9] Lois L. (2007/9)Videós szolgáltatások megvalósítása adatátviteli hálózatokon. Híradástechnika, LXII (5), pp.35–48.

[10] http://en.wikipedia.org/wiki/Autoregressive_moving_average_model

[11] Real-time Transport Protocol (RTP) Parameters.Clock rates.http://www.iana.org/assignments/rtp-parameters

[12] http://en.wikipedia.org/wiki/Multicast[13] VLC media player website.

http://www.videolan.org/vlc/



5. ábra Az off-line mérés alapján kapott jitter értékek [msec] az idô függvényében

6. ábra Valós idejû mérés alapján

kapott jitter értékek [msec]

1. Bevezetés

Történetünk kezdete sok évvel ezelôttre nyúlik vissza.A korszerû meteorológiai radarok megjelenése forradal-masította a pontos rövid távú meteorológiai elôrejel-zést. Azzal viszont kevesen számoltak, hogy a vezetéknélküli hálózatok (továbbiakban: WiFi – Wireless Fidelity),WLAN (Wireless Local Area Network) vagy RLAN (RadioLocal Area Network) [2] robbanásszerû elterjedése bizo-nyos esetekben ezen rendszereket hátrányosan befolyá-solja, zavarja – nemcsak hazánkban, de az egész világon.

Cikkünk következô szakaszában bemutatjuk, hogyez a zavaró hatás hogyan jelentkezik a meteorológiai ra-darok képernyôjén és ennek milyen súlyos következmé-nyei lehetnek, valamint a probléma könnyebb megérté-séhez ismertetjük a radarok mûködését. Ezt követôenutánajárunk, hogy pontosan milyen okokra vezethetô visz-sza a zavartatás. Mindezeket a szakirodalomban meg-található, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)és a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) által rendelke-zésre bocsátott adatok, valamint saját méréseink alapjánmutatjuk be. Végül ismertetjük a problémára jelenleg nemteljes körûen alkalmazható DFS megoldást, valamint an-nak hátrányait és nemzetközi javítási törekvéseket. Rá-mutatunk továbbá, hogy ezen javításokkal csak hosszútávon érhetünk el eredményeket és még akkor sem ga-rantálható a zavartatás megszûnése. Ezért ezeket segí-tô további lépéseket javaslunk, melyek a folyamatot fel-gyorsítják, valamint hosszú távon teljes megoldást adnak.A probléma jellege miatt azonban rövid távon – átmene-tileg – is hatékony eszközökre van szükség, így ilyen mû-szaki megoldásokra is javaslatot teszünk – melyek rész-letesebb kifejtését az NHH-nak készített terjedelmes ta-

nulmányunk („A WiFi DFS megoldás hatékonyságánakelemzése és a radarzavartatás elhárításának lehetôsé-gei” – kivonat: [1]) tartalmazza.

2. A meteorológiai radar zavartatásának problémája

2.1. A jelenség és jelentôségeMagyarországon az európai idôjárásjelzô rendszer

részeként az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)jelenleg három meteorológiai radart üzemeltet – Buda-pesten, Napkoron illetve Pogányvárnál (lásd 4. ábra). Eradarok az ország és környezete légterében találhatólégköri csapadékszint mérésére szolgálnak, melyek a rö-vid távú meteorológiai elôrejelzésekben nélkülözhetet-lenek. Sajnálatos módon ezen megfigyelések által elô-állított meteorológiai elôrejelzéseket a széles körben el-terjedt vezeték nélküli eszközök egy része jelentôs mér-tékben zavarhatja.

Az OMSZ által rendelkezésünkre bocsátott 1. ábránlátható radiális sávok, szektorok a zavaró adók által su-gárzott jelek következtében jelennek meg. Ezek jelen-tôs mennyiségû csapadéknak felelnek meg, így hatá-suk meglehetôsen zavaró. Az is veszélyes, amikor a va-lódi felhôkbôl származó értékek szuperponálódnak azavarból származókkal (az ábra bal alsó része), mivelígy hamis konklúziót vonhatunk le a várható csapadékmértékét illetôen.

A probléma jelentôségét az adja, hogy akár egyetlenWiFi-eszköz okozta zavartatás is megakadályozhatja he-ves viharok elôrejelzését, melyekkel az elmúlt évekbenis gyakran elôforduló katasztrófák elôzhetôk meg. Ennélmég súlyosabb lehet a helyzet, ha ugyanez a légiközle-


Kulcsszavak: meteorológiai radar, 802.11a, WiFi, WLAN, RLAN, zavartatás, interferencia, DFS, szabályozás

Milyen problémákat okoz a WiFi-hálózatok terjedése a meteorológiai megfigyelésben? Zavarhatják-e a radarok a WiFi-hálózatunk forgalmát? Napjainkban az európai idôjárás-elôrejelzô rendszer részeként három meteorológiairadar mûködik Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) felügyelete alatt. Az egyre terjedô WiFi (Wireless Fidelity) hálózatoknak következtében a meteorológiai állomások egyre gyakrabban szembesülnek az 5 GHz-en mûködô IEEE 802.11a szabványú WiFi adók zavaró hatásával. Ezen interferenciák jelentôsége korántsem jelentéktelen, hiszen nemcsak a sok esetben kritikus, rövid távú meteorológiai elôrejelzés hatékonyságátrontják egyre jelentôsebb mértékben, de a jövôben is beláthatatlan lehet a következményük. Erre a jelenségrehozták létre a DFS (Dynamic Frequency Selection) megoldást, mely napjainkban a legelterjedtebb módja a meteorológiai radarok és WiFi adók közti interferencia problémák kiküszöbölésének. Habár széles körben alkalmazzák,nem jelent általános megoldást a gyakorlatban. A cikkünkben összefoglaljuk a probléma jelentôségét, valamint felvázoljuk a jelen és a jövô megoldási lehetôségeit.

� WIFI

Meteorológiai radarok WiFi zavartatásaHORVÁTH ZOLTÁN1, VARGA DÁVID1, LUKOVSZKI CSABA2, MICSKEI TIBOR3

Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 1Híradástechnikai Tanszék, 2Távközlési és Médiainformatikai Tanszék,

3Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszé[email protected], [email protected], [email protected], [email protected]

kedésben jelenik meg – ugyanis a légi irányítás is ezenradarmérésekbôl származó információt használja. A hely-zet azonban a gyakorlatban még rosszabb, ugyanis ál-talában nem csak egy, hanem gyakran akár 5-8 zavarósáv is jelen van a radarképen, ami a 360°-os észlelési tar-tományból összesen akár 30°-90°-ot is kitakarhat.

A radarok egyenként maximum 240 km sugarú körbenképesek méréseket végezni. A három magyarországi ra-dar képébôl egy az országot lefedô úgynevezett kom-pozit csapadékintenzitás-térkép készül. Ezen kompozitképek az OMSZ honlapján [18] 15 percenként kerülnekfrissítésre.

2.2. A meteorológiai radarok mûködéseA zavartatás okának jobb megismeréséhez röviden

tekintsük át a meteorológiai radarok mûködését [14,16].A radar mûködése során adott magassági szöget (ele-váció) tartva fordul körbe, miközben nagyteljesítményû im-pulzusokat bocsát ki, illetve eközben veszi a vízcseppekés jégszemcsék (általánosan hidrometeorok) által visz-szaszórt jelet. A visszaérkezés idôpontjából kiszámítha-

tó, hogy milyen messzirôl érkezik vissza a jel, az inten-zitásból pedig a hidrometeorok méretére és sûrûségérelehet következtetni – természetesen a már ismert távol-ságnak megfelelô csillapítással kompenzálva az inten-zitásértéket. A pásztázás során a radar egy kör megté-tele után emeli az elevációs szöget 0-90°-ig.

2.3. A zavartatás tartalmazó radarkép kialakulásának magyarázata

Amennyiben a radar frekvenciatartományában WiFi-eszköz is üzemel és éppen ad, amikor a radar a közel 1°-os nyílásszögû antennájával arra néz, akkor ez az ad-ditív jel is feldolgozásra kerül. Mivel ezek a WiFi-eszkö-zök a földfelszín közelében helyezkednek el, a zavar ti-pikusan 0-1°-os elevációnál jelentkezik, melyhez a hori-zonton látszódó légkör – körülbelül 240 km-es távolság– vizsgálata tartozik. A radarantenna fônyalábjának kes-kenysége (3 dB-re vonatkozó 1°-os irányélességi szöge)miatt többnyire csak 1-2° szélességben jelentkezik a za-var. Ennek megfelelôen a radarképen egy keskeny, közelfolytonos sáv, vagy nagyon vékony körcikk jelenik meg.A csapadéktól eltérôen ennek intenzitása a radartól tá-volodva folyamatosan nô. Ennek az az oka, hogy a Wi-Fi-eszköz közel állandó teljesítménnyel ad, de ezt szin-te folytonosan teszi, így a radar szinte mindig veszi a je-lét. Mivel a radar mûködésébôl adódóan a beérkezésiidôhöz egy távolságot is rendel, ez okozza a radiális irá-nyú cikket. A távolsággal együtt viszont az említett mó-don kompenzációt is végez, s így az idôben késôbb jövô– „távolibb” – ugyanolyan teljesítményû jelekhez nagyobbintenzitást rendel. A képen ez okozza a sugárirányú el-színezôdést.

A keletkezô rajzolat ezért jellemzôen a WiFi jeléneka radarnál vett teljesítményétôl függôen a radartól né-hány 10 km-es távolságban kezdôdik (itt van a kompen-zációval együtt az érzékenységi szint) és 240 km-es távol-

Meteorológiai radarok WiFi zavartatása


2. ábra A meteorológiai radar mûködésének vázlata

A meteorológiai radarok folyamatos forgást végeznek, i l letve emelik az elevációt és eközben a periódikusan kibocsátott rádióhulám-impulzusok visszaverôdésébôl

határozzák meg a csapadékintenzitást az adott távolságban.

1. ábra RLAN zavar a meteorológiai radarképen

A radarképen a felhôzeten kívül RLAN állomások általokozott interferenciazavarok is megjelennek a pontozott területen, melyek lehetetlenné teszik a csapadékeloszlás pontos megfigyelését.

ságig folyamatosan erôsödik. A rajzolat radiálisan eltérô– gyakran nem folytonos mintázatot mutat (lásd 1. ábra).Ennek magyarázata, hogy a WiFi-eszköz nem folytono-san ad, a csatornája idôbeli kitöltési tényezôje 100%-nálkisebb.

3. A zavartatás oka

Az 5600-5650 MHz-es frekvenciatartományban az IEEE802.11a szabványú eszközök lehetnek többnyire zava-ró hatással a radarokra. A vonatkozó szabvány [3] ugyannem szól a kérdéses frekvencián való mûködésrôl, de nemis tiltja azt.

Ezért készültek, és Magyarországon is kaphatóakolyan 802.11a szabványú eszközök, amelyek mûködé-si frekvenciája erre a tartományra hangolható szoftveresvagy hardveres úton. A zavart fokozhatja az ilyen áthan-golt eszközök esetén a megengedettnél nagyobb, vagyszögtartományban erôsebben koncentrált teljesítménykibocsátása.

Tapasztalataink szerint nemcsak a 802.11a szabvány-ban rögzített 36-161 sávok használhatóak a gyakorlat-ban, mivel a helyi szabályozások, – köztük a magyar is –,engedélyezheti a használatukat vezeték nélküli hozzá-férési rendszerek – például a WiFi – számára. A magyar-országi szabályozások [17] ténylegesen lehetôvé teszikaz 5470-5725 MHz közti frekvenciatartományban RLAN-és WMAN-eszközök használatát, azzal a feltétellel, hogysemmilyen módon nem zavarhatják a meteorológiai ra-darok mûködését. Az ajánlás szerint a radarok 30 km-eskörzetében nem kívánatos a szélessávú eszközöket azadott – 5600-5650 MHz-es – 50 MHz széles sávban hasz-nálni (3. ábra).

E sávval döntôen összesen három – egymással nemátlapolódó – 20 MHz széles 802.11a csatorna van átfe-désben: a 120-as, a 124-es és a 128-as csatorna, melyekrendre az 5590-5610 MHz, 5610-5630 MHz és 5630-5650 MHz közötti tartományt jelentik. A probléma fô okáttehát ez a vegyes használatra szánt sáv okozza.

A sávokon belül a magyarországi szabályozás [17]ugyan megengedi WiFi-eszközök üzemeltetését, de azok-ra 1 W-os, illetve 500 mW-os maximális átlagos EIRP (Equi-valent Isotropic Radiated Power) korlátot ír elô – automa-tikus adóteljesítmény szabályozás mellett (TPC – Trans-mit Power Control), illetve nélkül.

A magyarországi radarokat azonban nem mind a há-rom csatorna zavarja a jelenlegi radarbeállítások szerint,hiszen Pogányvárnál és Napkoron 5610 MHz-en, Buda-pesten 5625 MHz-en üzemelnek (lásd 3. és 4. ábra).Figyelembe véve, hogy a radarok által leggyakrabbanhasznált 0,8 µs-os impulzushossz esetén a radarjel – a-3 dB-re vonatkoztatott – sávszélessége 1,25 MHz, így azavar jelenleg csak a 120-as és 124-es csatornák eseténáll fenn. A WiFi és a radarok által használt spektrum át-lapolódása miatt tehát amennyiben az eszközök nemrendelkeznek a dinamikus frekvenciaválasztás (DFS –Dynamic Frequency Selection) képességgel, vagy az nemmegfelelôen mûködik, akkor mindenképpen zavarni fog-ják a radarméréseket.

Természetesen az adott csatornákat használó radar-hoz közeli WLAN-hálózatokban is problémát jelenthet aradar jele, az idôszakosan csomagvesztést okozhat, vagyjól mûködô DFS esetén váratlan csatornaváltást és ígya kapcsolat akár percig történô megszakadásához ve-zethet. Sok esetben megtörténhet tehát az, hogy a ra-dar és a WiFi-eszköz kölcsönösen zavarja egymás úgy,hogy arról a jóhiszemû WiFi-felhasználó nem is értesül.Tovább rontja az a helyzetet, ha a felhasználó illegálismódon a megengedettnél nagyobb teljesítménnyel su-gároz, vagy szándékosan kikapcsolja a TPC illetve DFSmechanizmusokat – ezzel jelentôs kárt okozva.

4. Megoldási javaslatok

A továbbiakban áttekintjük, milyen lehetôségek állnakrendelkezésre a probléma megoldására. Röviden be-mutatjuk a már létezô és alkalmazott DFS-t, ugyanakkorennek korlátai miatt további általunk javasolt lehetôsé-

HÍRADÁSTECHNIKA


3. ábra A 802.11a csatornákés a meteorológiai radarok által használtsávok a frekvencia-tartományban

Az ábrán a magyar-országi radarokszámára kijelölt 5600-5650 MHz-es tartomány és az azzalátlapolódó, 802.11aeszközök által használt120-as, 124-es és128-as csatornák láthatók, valamint a hazai három radarállomás általténylegesen használtfrekvenciasáv.

geket vázolunk, melyek segíthetnek az interferencia meg-szüntetésében. A megelôzési, szabályozási, piacfelü-gyeleti lehetôségek mellett számba vesszük azon mû-szaki megoldásokat is, melyekkel a zavarás észlelhetôvé,szûrhetôvé válik, vagy éppen csatornafoglalás segítsé-gével elôzhetô meg a kölcsönös zavartatás.

4.1. A dinamikus frekvenciaválasztás (DFS)A dinamikus frekvenciaválasztás (Dynamic Frequency

Selection) a napjainkban leginkább elterjedt technoló-giai megoldás, amely a meteorológiai radarok és WLANeszközök közötti interferenciát igyekszik feloldani. Mû-ködésének alapja, hogy amennyiben a DFS-képes WLAN-eszköz radarjeleket észlel, úgy egy másik csatorna hasz-nálatára tér át. Több mérés, számítás és a tapasztalatazonban azt mutatja, hogy ez sok esetben nem történikmeg [1,9-13]. Ennek megértéséhez át kell tekintenünka két DFS-hez kapcsolódó szabványt; az IEEE 802.11hszabványt [4], illetve az ETSI EN 301893 direktívát [5-8].

Az IEEE 802.11h [4] az eredeti IEEE 802.11 [2], il-letve ezen belül az IEEE 802.11a szabványt [3] egészítiki a rádióspektrum és az adóteljesítmény menedzsment-jéhez szükséges funkciókkal. Ismerteti az implementá-landó új eljárásokat, üzenettípusokat, használt keretfor-mátumokat. Ugyan a szabvány létrehozásának elsôdle-ges célja az európai radarrendszerekkel való együttmû-ködés biztosítása volt, alkalmazásával lehetôség nyílika rádióspektrum egyenletesebb kihasználására, illetveaz adóteljesítmény változtatásával (TPC – Transmit Po-wer Control) a hatótávolság vagy energiafogyasztás be-folyásolására is.

A szabvány ismerteti az egyes rétegek közötti hori-zontális, azaz állomások közötti és vertikális, azaz az ál-lomáson belüli kommunikáció folyamatát, nem szól vi-szont arról, hogy ezt a gyártók hogyan valósítsák meg.Nem határozza meg továbbá azon feltételeket sem, ame-

lyek teljesülése, esetünkben a radarjel érzékelése, elin-dítja a bôvített funkciók mûködését az eszközökben.Ezekrôl a feltételekrôl az ETSI EN 301893 dokumentu-mok [5-8] tartalmaznak információkat.

A szabványon túl az ETSI EN 301893 ajánlások azongyakorlati követelményeket fogalmazzák meg, amelyek-nek minden 5 GHz-en üzemelô eszköznek meg kell fe-lelnie. A követelmények között szerepelnek az eszközökáltal kibocsátott jelek minôségére vonatkozó elôírásokcsakúgy, mint például spektrummenedzsmentre vonat-kozó követelmények, amely fôként a DFS-t jelenti.

A gyakorlatban egy eszközt akkor nevezhetünk DFS-képesnek, ha az megfelel az érvényben levô ETSI EN301893 szabvány DFS-re vonatkozó tesztjeinek. Kérdé-ses azonban, hogy ez a DFS-képesség megfelelô védel-met jelent-e a meteorológiai radarok számára. A követ-kezôkben erre keresünk választ.

A válasz meglehetôsen árnyalt, hiszen egy hatéko-nyan mûködô DFS-nek számos alkalmazási körülmény-nyel, radarmûködéssel, valamint radarjel-típussal kell fel-vennie a harcot. A következôkben csak a hazai radarokmûködése alapján vonunk le következtetéseket.

A Magyarországon használt radarjelek specifikáció-ját vizsgálva elmondható, hogy a valóságos radarimpul-zusok rövidebbek, követési frekvenciájuk pedig kisebb,tehát minden valószínûség szerint bonyolultabb a de-tektálásuk, mint a szabványban [5-7] szereplô radarje-leknek. E tulajdonság miatt a DFS egy nem körültekin-tô implementációját vizsgálva akár jelentheti azt is, hogyaz eszköz ugyan megfelel a vonatkozó ETSI szabvány-nak [5-8], ám a valóságban nem feltétlenül állja meg ahelyét [1].

Fontos megemlítenünk azonban azt is, hogy a jelen-legi ETSI elôírásokban szereplô, a WLAN eszközök DFS-bevizsgálására vonatkozó eljárások sem minden eset-ben megbízhatóak, így elôfordulhat, hogy a bevizsgált



4. ábra A hárommagyarországi radarál lomáselhelyezkedése

Az ábra a Zala-egerszeg mellett iPogányvárnál, Budapesten és a Nyíregyházamellett i Napkorontalálható radar-ál lomások helyétés az azokat övezô10, 30, 50 és 240km sugarú köröket– a zavartatásbanérintett, i l letve a radarok általmegfigyelhetô területet mutatja.

és a szabványnak megfelelônek minôsített eszköz, nem-hogy a magyar, de még a tesztben szereplô radarjelmin-ták észlelése esetén sem mûködik megfelelôen.

Másik fontos hiányosság a rejtett bázisállomás prob-lémája miatt is felléphet. A DFS szabványban a dinami-kus frekvenciaválasztás képességét a Master eszközök(általában a hozzáférési pontok) valósítják meg, így el-sôdlegesen ôk felelôsek a radarjelek észleléséért is.Ugyanakkor bizonyos DFS Slave eszközök (általában akliensek) is képesek lehetnek a radarjelek érzékelésére,ez azonban számukra nem kötelezô.

A valóságban könnyen elôfordulhat olyan helyzet, hogya radarral a DFS Slave eszköz antennája „néz szembe”,míg a DFS Master eszköz antennájának pont a „háta mö-gött” van a radar, sôt ha az épp egy ház falára van fele-rôsítve, akkor az is nagy mértékben csökkenti a radarjelszintjét a Master eszközben. Ilyen helyzetben a radartérzékelni képes Master eszköznél a radar jele akár 50-60 dB-lel is gyengébb lehet, mint a Slave-nél, vagy akáregyáltalán nem is érzékelhetô. Ekkor a Slave eszköz jelea radaron megjelenhet zavarként. Amennyiben a Slaveeszköz nem képes a radarjelek érzékelésére, a Masterpedig eleve nem is „hallja” azt, úgy abban az esetben ahálózat nem fog másik csatornát választani és a zavarójel állandósul a radarnál.

Mindezek mellett további problémát jelent, hogy aDFS nem csak a radar-WiFi interferenciát hivatott meg-oldani, hanem a mûködés WiFi-WiFi zavarás esetére iskiterjed. Emiatt pedig egy igen dinamikus környezet is lét-rejöhet, melyben a radar frekvenciáján idôszakosan holmegjelenô, hol eltûnô zavarforrások jelentkeznek, ami aradarjelek WiFi-oldali észlelését illetve a radaroldalon aWiFi zavarás tényének megbízható megállapítását is ked-vezôtlenül befolyásolja.

A fentiek alapján mindenképpen a legnagyobb hang-súlyt a WiFi-eszközök bekapcsoláskor, illetve frekvencia-váltásakor elvégzendô radarészlelési tesztekre kell for-dítani ahhoz, hogy egy radar jelenlétét minél biztosab-ban meg lehessen állapítani, s ezzel a zavaró sávhasz-nálatot meg lehessen elôzni. Ennek biztosításához java-soltuk, hogy a kezdeti észlelési idôtartamot az ETSI EN301 893 1.3.1-es [6] és 1.4.1-es [7] elôírásokkal szembenlegalább 10 percre szükséges megnövelni. Ez az 1.5.1-es[8] szabványba már beépítésre is került. Ugyanakkor szin-tén javasoltuk azt a módosítást, miszerint azon csator-nák használatát, ahol a radarészlelés megtörtént, a to-vábbiakban (a WiFi-eszköz kikapcsolásáig) mellôzni kell –

hiszen a radarok valószínûleg továbbra is ugyanazt afrekvenciasávot fogják használni.

A szabványok mellett fontos megvizsgálnunk, hogya piacon lévô eszközök ezeket milyen mértékben való-sítják meg. Összesen mintegy 50 különféle, Magyaror-szágon széles körben használt WiFi-eszközt – accesspointokat és klienseket – vizsgáltunk meg 2008-ban,hogy milyen mértékben támogatják a DFS-t. Az adatokatelemezve megállapítottuk, hogy a mintából mindössze-sen 2 eszköz felel meg legalább a 1.3.1-es szabvány-nak [6], amelyek alapján azok a korább szabványokhozképest hatékonyabbnak mondhatók, nagyobb – mégmindig közel sem megfelelô – valószínûséggel képeseka radarokat észlelni és így csatornát váltani. A megvásá-rolható eszközök döntô többsége jelenleg is egy elavult,4-5 éves DFS-sel [5] kompatibilis.

A DFS-sel kapcsolatban összegzésül elmondható,hogy a jelenlegi szabványok [5-7] mûszaki szempont-ból sem alkalmasak maradéktalanul a probléma megol-dására, de jelenleg az eszközök még ezen elôírásoknaksem felelnek meg [1].

4.2. Szabályozás és megelôzésMivel a fentiek alapján a DFS nem küszöböli ki teljes

mértékben az interferenciát, ezért alternatív illetve kie-gészítô megoldásokra is szükség van. Mint az imént isláthattuk, különbözô szabványokkal és szabályozássalbefolyásolható a kialakult helyzet. Ezek viszont csak hosz-szú távon lehetnek hatásosak, ugyanis például a DFS-nél tapasztalható jelenség máshol is igaz; a szabványvagy szabályozás hatása csak évek alatt, igen lassanés fokozatosan fejti ki hatását – figyelembe véve a szab-vány véglegesítési fázisát, az eszközök újratervezését,tesztelést, minôsítését, gyártósorra vitelét és a terjesz-tést. Mivel a már meglévô eszközöket a felhasználók csakazok korszerûtlenné válása vagy meghibásodása utáncserélik le, ezért a nem megfelelô eszközök egy részeakár 8-10 évig is még problémát jelenthet.

Ettôl függetlenül természetesen a jövôre való tekintet-tel e hosszú távú megoldásokat is lehetôség szerint alkal-mazni kell. Ezek közé sorolhatók az alábbi lépések [1]:

1) A meteorológiai radarok által használt sávot azokkizárólagos használatába kell adni. Ezzel az in-terferencia elsôdleges okát lehetne megszüntet-ni, míg a 802.11a-s eszközök számára a többi sávmegmaradna, így jelentôs korlátozást nem jelen-tene.

HÍRADÁSTECHNIKA


5. ábra Egy DFS-képességet vizsgáló radarjelminta

Ilyen és ehhez hasonló radarmûködést utánzó mintákkal kell tesztelni az eszközöket. Az ábra a 2 ms-onként ismétlôdô 2 µs hosszú impulzusokat mutatja.

2) A DFS hatékonyságát fokozó mûszaki megoldá-sokat kell kidolgozni és ezeket a vonatkozó szab-ványokba beépíteni [5,11,12].

3) A nem megfelelô DFS-képességû eszközök for-galmazását piacfelügyeleti eszközökkel kell mér-sékelni.

4) A jelenlegi szabályozások [17] értelmében is tilosa radarok zavarása, így a hatóságok – hazánkbana Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) – még inten-zívebb fellépése indokolt.

5) A felhasználók és szolgáltatók tájékoztatása a prob-lémáról és bevonásuk annak megoldásába.

A tájékoztatásnak és az iránymutatásnak eleget té-ve az NHH már 2005-ben kiadott majd 2006-ban frissí-tett „Szélessávú adatátvitel rádiós hozzáférési eszkö-zökkel” [17] címû tájékoztatója részletesen tárgyalja az5,6 GHz-es sávban mûködô rádiós rendszerekre vonat-kozó szabályokat. Ennek célja pontosan az, hogy szabá-lyozás útján próbálja meg elkerülni a radarok és WLANeszközök interferenciáját. A dokumentum kiemeli, hogy„A radarok zavarása szigorúan tilos!”. Ehhez azt ajánlja,hogy a radarok 30 kilométeres körzetében ne használja-nak WLAN eszközt az 5600-5650 MHz-es sávban. Ezta 30 km sugarú – sötétebb árnyalatú – kört ábrázolja a4. ábra is. A számításaink és méréseink is azt igazolják,hogy ennél távolabbról is zavarhatják a WiFi-eszközök aradarokat, így javasolt a 30 km helyett az 50 km-es vé-dôtávolság betartása. Ezt a tartományt az ábrán láthatónagyobb – világosabb árnyalatú – kör mutatja. ElôbbiMagyarország területének 9%-át, utóbbi 25%-át jelenti.

4.3. Zavarok észlelése és szûréseA korábbi megállapítások alapján a DFS jelenleg nem

oldja meg a problémát és ezt a megfelelô szabályozás-tól [8,12,15] is csak hosszú távon várhatjuk. Éppen ezértszükség van olyan alternatívákra, melyek segítségévelaz interferencia káros hatásai rövid távon is mérsékel-hetôek. Erre nyilvánvalóan csak a WLAN-eszközök mû-ködésének megváltoztatása nélkül van lehetôség, azaza meglévô zavarokat szükséges a radaroldalon szûrni.Sokszor azonban már az is igen nagy segítség lenne,ha alkalmas szûrés hiányában automatikusan észlelni le-hetne a WiFi-eszközök okozta zavart és a radarkép egyesképpontjaihoz hozzá lehetne rendelni azt az információt,hogy az meteorológiai szempontból értékes-e vagy azinterferencia következménye.

A detektálásra és szûrésre a következô megoldáso-kat javasoljuk [1]:

1. Amennyiben a radarjel vételével egy idôben nemcsak annak frekvenciasávját, hanem egy sávszûrôvelaz azon kívüli, de a radarral átlapolódó csatorna frek-venciatartományán kívüli sávot is figyeljük, úgy ennekaktivitása valószínûleg interferáló WLAN-eszközre utal.Ezzel a detektálást megvalósítottuk. Korlátozottan szû-résre is lehetôség van, ha a radar sávjában érzékelt in-tenzitásból kivonjuk az azon kívül észlelt WLAN-jel in-tenzitását – amennyiben feltesszük, hogy az interferen-cia és a WLAN-ok általában tapasztalható spektrumképemegegyezik.

2. A nemkívánatos zavarokat idôtartományban isdetektálhatjuk, illetve szûrhetjük. Ezt úgy tehetjük meg,hogy a radarimpulzus után csak abban az idôablakbanvesszük figyelembe a visszaérkezô jeleket, amikor azokhidrometeorok visszaszórósából létrejöhettek. Az idô-ablakot a felhôk évszaktól függô jellemzô minimális ésmaximális magasságából és a radar elevációs szögébôlszámíthatjuk ki.

3. Az interferenciát észlelhetjük, illetve szûrhetjük is,ha más forrásból származó képi információk is rendelke-zésre állnak. Például mûholdképek vagy földi kamera-rendszer segítségével a felhôzetrôl a radarok által hasz-nált sávon kívüli – interferenciamentes – észlelést alkal-mazva a különbözeti képen a zavar megjelenik, míg aképi információk alapján a radarkép hiányzó részei rész-legesen pótolhatóak.

4. A zavardetektálásra és -szûrésre háromdimenziósképalkotási eljárás is felhasználható. Megfelelôen sûrû,átlapolódó radarhálózatot használva egy térrészt többradarral is megfigyelhetünk, így a felhôzetrôl a radarokáltal készített háromdimenziós adatokat összevetve azeltérések észlelhetôk és különbözô algoritmusok segít-ségével – vagy legalább 3 radar esetén – többségi sza-vazással meghatározhatók az adott térrészhez tartozómeteorológiailag fontos jellemzôk.

5. Az interferencia detektálására a zavarok és a me-teorológiai jelenségek eltérô dinamikája is lehetôségetnyújt. Az interferencia hirtelen létrejövô és megszûnôjelenség, így két egymást követô radarképen ez nemegyezik meg. Ezzel ellentétben a meteorológiai jelensé-gek statikusnak mondhatók, 1-2 perces idôtartomány-



Jótanácsok WiFi-felhasználóknak és -szolgáltatóknak

1. Ha nem használjuk a 802.11a-t (5 GHz), akkor tiltsuk le! A 802.11b/g (2,4 GHz) használjuk inkább!

2. Ne a 120-128-as számú csatornákat használjuk,amennyiben statikus csatornakiosztást alkalmazunka 802.11a (5 GHz) esetén!

3. Engedélyezzük a DFS (Dynamic Frequency Selection,automatikus csatornaválasztás) opciót, amennyibennem használhatunk rögzített csatornát!

4. Használjunk irányított antennát (pont-pont topo-lógia esetén és pont-multipontban a végpontokesetén), de ügyelve arra, hogy az antennákfônyalábjába egyetlen radarállomásra se essen!

5. Csak a szükséges adóteljesítményt használjuk (általában a WiFi-eszköznél beállítható), figyelembe véve az irányított antenna nyereségét!

6. Engedélyezzük a TPC (Automatic Transmit PowerControl) opciót, amennyiben az lehetséges!

7. Csak az ETSI EN 301 893 V1.3.1-nek vagy újabbelôírásnak megfelelô eszközt használjunk!

8. Engedélyezzük az RTS/CTS használatát az eszközünkön!

ban a hirtelen csapadékintenzitás-változás nem jellem-zô, fôleg akkor, ha a korábbi mérésekbôl a mozgási vek-torokat kiszámolva megbecsüljük, milyen radarképet kel-lene kapnunk és ezzel hasonlítjuk össze az esetlegesenzavart is tartalmazó mért eredményt.

6. Lehetôség jelenthet a WiFi- és a radarjelek elkülö-nítésére, ha utóbbiak esetén megfelelô modulációt al-kalmazunk, a visszaszórt jelet pedig alkalmas demodulá-toron keresztül detektáljuk. Ezzel a módszerrel elérhetô,hogy a zavaró WLAN-jel csupán megnövekedô zajszintformájában legyen észlelhetô. Sajnálatos módon ehhezszükség lenne a radarjel aktív formálására, ami az úgy-nevezett magnetronos radarok estén – mint amilyenekáltalában a meteorológiai radarok – nincsen lehetôség,így ez csak a más elven mûködô – általában katonai cé-lú és jóval költségesebb – radaroknál jelenthetne meg-oldást.

4.4. Egyéb lehetôségek az interferencia megszûntetésére

A fenti módszerek – a korábbi megfontolások alapján– a radaroldalon próbálják meg a zavart megszûntetni.Ezzel szemben a következô újszerû lehetôséggel [1] módnyílik a WLAN-eszközök mûködésének beavatkozásába,annak érdekében, hogy az interferenciát csökkentsük.

A megoldás lényege, hogy a WLAN-ok által támoga-tott RTS/CTS ütközéselkerülô és erôforrás-foglaló me-chanizmust használjuk [2]. A radar – illetve az azzal ösz-szekapcsolt alkalmas WLAN-eszköz – a meteorológiai ész-lelés mellett CTS kereteket is sugározna, mellyel éppena radarnyalábba esô terület WiFi-eszközeivel közli, hogya csatornát adott idôre lefoglalja. Az ezt vevô eszközök-nek erre az általa kért idôre az adásukat vissza kell tar-taniuk.

A megoldás elônye, hogy egy már meglévô mecha-nizmust használunk a probléma megoldására, így ezzelnem csak a meteorológia észlelést óvjuk meg a WLAN-interferenciától, hanem kiküszöböljük a WLAN-ok rada-rok általi zavarását, elnyomását is. Sajnos hátránykéntjelentkezik, hogy az RTS/CTS bár az eszközökön támo-gatott, mégis gyakran kikapcsolják ezt a lehetôséget afelhasználók, illetve a szolgáltatók – csökkentve ezzela javasolt eljárás hatékonyságát. Hasonló csatornafog-lalást lehet elérni néhány, a 802.11h szabványban defi-niált vezérlôkeret segítségével is [4].

Természetesen az eddig bemutatott hosszútávú ésrövidtávú lehetôségek egyike sem képes azonnali és tel-jes körû megoldást nyújtani. Éppen ezért azokat az in-terferenciákat is kezelni kell, amelyeket az ismertetett mód-szerek alkalmazott csoportjával nem sikerült megszün-tetni.

Ebben az esetben a klasszikus megoldás használ-ható; a zavaró eszközt fel kell deríteni, majd annak üze-meltetôjénél kezdeményezni kell a zavarás megszünte-tését. Ehhez a tradicionálisnak számító, úgynevezett há-romszögeléses technikán kívül olyan eszközeink is le-hetnek, mint például a mûholdképekkel segített „jelölt”-keresés vagy a megfelelô érzékelôkkel rendelkezô ro-botrepülô (UAV – Unmanned Aerial Vehicle) [1].

5. Összefoglalás

Cikkünkben bemutattuk, milyen hatást gyakorolhatnaka 802.11a-s WLAN-eszközök a meteorológiai radarokmérési eredményeire, s hogy ennek a gyakorlatban mi-lyen jelentôsége van. A probléma feltárása közben meg-vizsgáltuk a meteorológiai radarok mûködését és hazaijellemzôit, végül áttekintettük milyen létezô megoldásokállnak rendelkezésre és milyen további alternatívákat ja-vaslunk az interferencia megszüntetésének érdekében.

Köszönetnyilvánítás

Köszönettel tartozunk az Országos Meteorológiai Szolgálatnak (OMSZ),

a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak (NHH) – különösen Biczó Zoltánnak és Hernádi Györgynek –,

valamint a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékérôl dr. Seller Rudolf nagymértékû segítségéért,

és a BME HSN Laboratóriumának a támogatásáért.

A szerzôkrôl

HORVÁTH ZOLTÁN 2006-ban szerzett oklevelesmérnök-informatikus diplomát a Budapesti Mûsza-ki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmér-nöki és Informatikai Karán. Jelenleg a Híradástech-nikai Tanszék Multimédia-hálózatok Laboratóriumá-ban végzi doktoranduszi tanulmányait, vesz részta kutatás-fejlesztési projektekben és a Számítógép-hálózatok tárgy oktatásában. Fôbb kutatási terüle-tei közé tartozik városi kiterjedésû, vezetéknélküli– köztük közösségi – hálózatok tervezése és azezekhez kapcsolódó technológiák (pl. WiMAX) tesz-telése. A Nemzeti Hírközlési Hatóság felkérésérerészt vett egyes ETSI-szabványok hazai alkalma-zásának, EMC-vizsgálatok és eszköztesztelésekkidolgozásában. Tagja az IEEE-nek és titkára a Hír-közlési és Informatikai Tudományos Egyesület Pro-jektmenedzsment Szakosztályának.

LUKOVSZKI CSABA jelenleg kutató a BudapestiMûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Itt sze-rezte az M.Sc fokozatát is távközlési szakirányon,1998-ban. Azóta számos kutatás-fejlesztési projektrésztvevôje, 2004-tôl a MUSE integrált és a SCA-LOPES európai uniós projekt helyi koordinátora ésnemzetközi munkacsoport-vezetôje. Munkája soránhozzáférési és nagyvárosi hálózatokban végzettkutató munkát az Ethernet alkalmazásával és azEthernet IP, IPv6 együttmûködési kérdéseivel kap-csolatban. Kutatási témái az IPv6 kapcsolástól éscímzési rendszerektôl az Ethernet eszközeivel meg-valósított hozzáférôi szolgáltatások, helyreállás, biz-tonsági kapcsolás, szolgáltatás minôség biztosí-tás, traffic engineering, topológia felderítés, valósbridge-ek teljesítmény analíziséig terjednek. Az el-múlt években számos cégnek készített rövidebb-hosszabb kutatói tanulmányokat. Jelenleg is aktívtagja a HTE Távközlési Szakosztályának.

VARGA DÁVID 2007-ben végzett villamosmérnök-ként a Budapesti Mûszaki és GazdaságtudományiEgyetemen. Eleinte WiMAX-teszthálózat kiépítésé-ben és mérések elvégzésében vett részt. Késôbbkifejlesztett egy kiegészítést a 802.11 szabványúWLAN-ok mûködésének módosítására, mellyel avezeték nélküli állomások infrastruktúra módbanis képesek közvetlen kommunikációra egymással.Tanulmányt készített az Országos MeteorológiaiSzolgálattal együttmûködve a Nemzeti HírközlésiHatóság számára ETSI szabványú eszköztesztelés-sel, EMC mérésekkel és interferencia vizsgálattalkapcsolatosan. Jelenleg egy WLAN alapú beltérihelymeghatározó rendszert fejleszt.

HÍRADÁSTECHNIKA


MICSKEI TIBOR a Budapesti Mûszaki és Gazdaság-tudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informati-kai Karának végzôs hallgatója. Jelenleg a Széles-sávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Mikro-hullámú Távérzékelés Laboratóriumában egy radar-teszter eszköz kialakításában vesz részt.

Irodalom

[1] Horváth, Z., Micskei, T., Varga, D., Lukovszki, Cs.,“Interference on Meteorological Radar and WiFi in 5 GHz band”,Budapest, 2008.http://www.hit.bme.hu/~hotvathz/publication/radar_wifi_interference_summary_2008.pdf

[2] „ANSI/IEEE Std 802.11, 1999 Edition (R2003) – Wireless LAN Medium Access Control (MAC) and Physical Layer (PHY) Specifications”, 2003.

[3] „IEEE Std 802.11a-1999(R2003) – Wireless LAN Medium Access Control (MAC) and Physical Layer (PHY) Specifications – High-speed Physical Layer in the 5 GHz Band”, 2003.

[4] „IEEE Std 802.11h-2003 – Wireless LAN Medium Access Control (MAC) and Physical Layer (PHY) specifications – Am.5:Spectrum and Transmit Power Management Extensions in the 5 GHz band in Europe”, 2003.

[5] „ETSI EN 301 893 V1.2.3: Broadband Radio Access Networks (BRAN); 5 GHz high performance RLAN; Harmonized EN covering essential requirements ofarticle 3.2 of the R&TTE Directive”




[9] ITU-R Radio Communication Study Groups, „Studies on the effect of wireless access systemsincluding RLANs on terrestrial meteorological radarsoperating in the band 5600-5650 MHz (documents 8A/103–E and 8B/65–E)”, International Telecommunication Union (ITU), Geneva, Switzerland, 30 August 2004.

[10] Brandao, A.L., Sydor, J., Brett, W., Scott, J., Joe, P., Hung, D.,“5 GHz RLAN interference on active meteorological radars”,

Vehicular Technology Conference (VTC), 2005.30 May–1 June 2005, Vol.2, pp.1328–1332.

[11] European Telecommunications Standards Institute,“DFS Update: European Weather Radars – Details & Overview”, BRAN#52, Sophia-Antipolis, October 8-11, 2007.http://www.ieee802.org/18/Meeting_documents/2007_Sept/BRAN52d014_European_Weather_Radar_Signals_-_Details__Overview.pdf

[12] Wi-Fi Alliance, Spectrum & Regulatory Committee,“Spectrum Sharing in the 5 GHz Band – DFS Best Practices”, 10 October 2007.http://www.ieee802.org/18/Meeting_documents/2007_Nov/WFA-DFS-Best%20Practices.pdf

[13] ITU – Radiocommunication Study Groups, „Theoretical analysis and testing results pertaining tothe determination of relevant interference protectioncriteria of ground-based meteorological radars”, Draft new Report ITU-R M.2136, Working Party 5B, 3 December 2008.

[14] ITU – Radiocommunication Study Groups,“ Technical and operational aspects of ground-basedmeteorological radars”, Draft new Recommendation ITU-R M. [MET-RAD],Working Party 5B, 3 November 2008.

[15] EUMETNET,“Recommendation on C-Band Meteorological radarsdesign to ensure global and long-term coexistencewith 5 GHz RLAN”,35th EUMETNET Council, Reading, UK, 4 December2008.

[16] Collier, C. G.,“Applications of Weather Radar Systems: A Guide to Uses of Radar Data in Meteorology and Hydrology”,John Wiley and Sons, New York, 1989., p.294.

[17] Nemzeti Hírközlési Hatóság:Szélessávú adatátvitel rádiós hozzáférési eszközökkel 2. kiadás, Budapest, 2006. október 1.http://www.nhh.hu/dokumentum.php?cid=9034

[18] Országos Meteorológiai Szolgálat:Radarfelvételek, Budapest 2007-2009.,http://www.met.hu



A Mobil Innovációs Központ pontosan négy éve, 2005 júliusábankezdte meg szakmai tevékenységét,amely a legkorszerûbb mobil technológia fejlesztésével kapcsolatos projekteknek az összességébôl áll. Tulajdonképpen mi a különbség a MIK és egy hasonló, az NKTH által finanszírozott projekt között?

Az, hogy ez egy olyan pályázatvolt, amely során egy külön szerve-zeti egységet, egy kutatóközpontotkellett létrehozni. A hagyományosNKTH pályázatokban már meglévôintézmények pályáznak valamilyentémára és a téma végrehajtásávalkapcsolatos támogatást kapják meg.Csak a regionális tudásközpontokravagy hasonló szervezetekre irányu-ló pályázatok azok, amelyek nem egykonkrét fejlesztési feladat végrehaj-tására, hanem egy tevékenység meg-alapozására irányulnak. Mi viszonta regionális egyetemi tudásközpon-tokhoz, a RET-ekhez hasonlóan mû-ködünk, bár formálisan nem tartozunkebbe a kategóriába. A Mobil Innová-ciós Központ nagy szervezet. Az NKTHpályázati kiírása nyomán az Egyete-men belül egy olyan szervezeti egy-séget kellett létrehoznunk, amelyheza pályázatban résztvevô, tudományoskutatóhelyek, egyetemi tanszékekés karok csatlakoztak, azaz a MIK egy„kritikus tömegû” kutatói közössé-get foglal magába. Ugyanakkor eb-ben a projektben a telekommuniká-ciós piac nagyvállalatai, a hazai szol-gáltatók, a multinacionális számítás-technikai gyártók, valamint a hazaikis- és középvállalatok is egyesítet-ték tudásukat azon célkitûzés érde-kében, hogy a régió ismét bekerül-jön a szakterület nemzetközileg jegy-zett K+F központjainak sorába.

Ígéretesen hangzik...

Bizony, amikor annak idején va-laki megfogalmazta a Mobil Innová-ciós Központ gondolatát, akkor sok-kal inkább magvetô volt, mintsemarató, de a vetés mára már kalászbaszökkent... Ezt bizonyítják a MIK ál-tal elért és az évi jelentésekben do-kumentált eredmények.

Ahol most ülünk, egy tanszéki szo-ba, de egy másik helyen, a Budapes-ti Mûszaki és GazdaságtudományiEgyetem 'Z' épületének 3. emeleténtalálható egy 300 négyzetméternyi te-rület, ahol egy laboratóriumot építet-tünk ki, ugyanis a pályázat elôírta egyjelentôs infrastruktúra kiépítését ésegy sok funkciót betölteni tudó teszt-laboratórium létrehozását. A cél nemegy konkrét gyártmány kialakítása éskifejlesztése volt, hanem – az anya-gi és szellemi erôkoncentráció lét-rehozásával – egy szakterület kuta-tás-fejlesztésének az érdemi össze-fogása és koordinálása. A Központ-ban közel 150 ember dolgozik. A szak-mai palettánk igen csak színes: a rá-diós fizikai rétegektôl egészen a szol-gáltatásfejlesztésekig, sôt a felhasz-nálói viselkedés szociológiai kuta-tásaival bezárólag széles kört ölelát a kutatási tevékenységünk.

Mennyire sikerült valóban teljeskörûen létrehozni ezt az összefogást?

A hozzánk kapcsolódó cégek sokesetben versenytársai egymásnak.Hogy ez tényleg így van, ahhoz elégtalán a Pannont és a T-Mobilt említe-nem, akik a piacon komolyan verse-nyeznek egymással. Nagyon kényeskérdés minden összefogásnál – ésez így van az EU-s pályázatok eseté-ben is –, hogy a konkurens cégek mi-lyen erôvel kívánnak egy közös pro-jektbe bekapcsolódni. Amikor az in-duláskor együttmûködésekrôl beszél-tünk, nagyon hosszú egyeztetések-

re volt szükség a szellemi jogok ke-zelésével kapcsolatban, de végül ab-ban állapodtunk meg, hogy tudatosanügyelünk arra, hogy egy cég ugyan-abban a részprojektben másik kon-kurens céggel ne ütközzön.

Az igazi teljeskörûség természe-tesen csak egy álom... Nagyon sokolyan kis- és középvállalat van Ma-gyarországon, akik ezen a területendolgoznak. Ezek közül egy viszony-lag nagy csoporttal sikerült kapcso-latot teremtenünk. Formálisan létre-hoztuk, az úgynevezett „ÉrdeklôdôVállalatok Körét” is, amibe nagyonsok cég bekerült, de tényleges kuta-tás-fejlesztési együttmûködést, – a-melyben konkrét innovációs lépése-ket is tettünk –, csak véges számúcéggel tudtunk megteremteni. A leg-több kis és közepes cégnek egyrésztnincs anyagi forrása erre, vagy el vankötelezve valakinek, így nem érde-kelt abban, hogy egy ilyen jellegûkapcsolatban egy egyetemi körrelegyüttmûködjön. Az üzleti élet bo-nyolult és érdekes terület, de ezzelazt hiszem, nem mondok újat...

Azokra a cégekre, akik Önökhözkapcsolódtak, anyagi terhet is róttaz együttmûködés?

A pályázat az egyetemektôl és akutatóhelyekrôl saját részt nem vártel, mert ott tipikusan nincsen ilyentípusú tôke, de mindazok az aktívcégek, akikkel konzorciális kapcso-latban vagyunk, konkrét anyagi hoz-zájárulást vállaltak, mégpedig úgy,hogy a teljes pályázati összegnek afele értékéig úgynevezett saját résztbiztosítottak. A saját részt háromfé-leképpen lehetett „elkölteni”. Az el-sô – a legnagyobb prioritású –, hogyközösen dolgozunk egy témán, úgyhogy a partnercég a saját munkatár-sainak munkaerejét teszi be a közöskalapba, és a vállalt kötelezettségét


�� INTERJÚ

A jövôre koncentrálvaInterjú Dr. Pap Lászlóval,

a Mobil Innovációs Központ elnökével

MAGYAR ATTILA

[email protected]

az NKTH-val egyénileg megkötöttszerzôdés keretében teljesíti. A tá-mogató iparvállalataink ugyanis ve-lünk nem köthettek közvetlenül szer-zôdést, hanem a támogatás össze-gérôl és módjáról az NKTH-val álla-podtak meg, így a támogatási szerzô-dések az NKTH-ból csillag alakbanjöttek létre az összes résztvevô part-nerrel.

A saját rész elköltésének másikmódja, hogy a partner cég megren-deléseket adott a Mobil InnovációsKözpontnak valamilyen téma megol-dására, anélkül, hogy saját munka-erôt biztosított volna erre, így a meg-rendelés összegét ennek a tevékeny-ségnek a keretére elszámolhatta. Aharmadik mód pedig, hogy bizonyoseszközökkel támogatta a MIK infra-

struktúrájának a kiépítését. Mindhá-rom megoldással éltek a partnervál-lalatok és azt a bizonyos, körülbelül1 milliárd forintot, amit saját rész-ként a 2 milliárdos támogatás mellékellett tennünk, a négy évben folya-matosan biztosították.

Vannak kivételek is?Igen. Mindezeken kívül a Központ

dolgozik olyan cégekkel is, amelyeknincsenek benne a Konzorciumban.Mivel annak taglétszáma már így isigen nagy és tizenegynéhány cég ad-minisztratív egyeztetése meglehetô-sen nehéz feladat, ezért a „kivéte-lek” esetében, a Konzorciumon kívü-li cégekkel „peer to peer” típusú kap-csolatokat hoztunk létre és számuk-ra egyedi megrendeléssel, vagy kö-

zös munkával oldunk meg problé-mákat, amelyek eredményeit aztánôk viszik a piacra és reményeink sze-rint ebbôl majd bevételeik is lesznek.Ma is dolgozunk olyan feladaton, ami-nek formálisan semmi köze sincsaz eredeti NKTH pályázathoz vagytámogatáshoz, de mégis a Mobil In-novációs Központ tevékenységéheztartozik, hiszen a feladatunk egyikfontos eleme, hogy ipari kapcsolato-kat hozzunk létre hazai kis-és kö-zépvállalatokkal, amelynek kereté-ben közösen oldunk meg innováci-ós feladatokat.

Mondana erre példákat is?Ez esetben konkrétan meg kelle-

ne neveznem cégeket, de nem tudom,hogy ôk ezt szeretnék-e. Például, van-nak kisvállalkozások, akik számáraolyan eszközöket fejlesztettünk, me-lyeket majd csak a következô gene-rációs telekommunikációs rendsze-rekkel kapcsolatos munkáiknál fog-nak tudni felhasználni. Ôk eddig ismegfeleltek a szigorú minôségi kö-vetelményeknek, de nyilvánvalóanpiaci elônyhöz juthatnak majd a jö-vôben, amikor rövid idô alatt képe-sek lesznek teljesíteni a legújabbtechnológia által diktált követelmé-nyeket.

A Központ meghatározó, fontoseleme egy teszt-infrastruktúra,amely jelentôs beruházással jöttlétre. Mire képes ez a rendszer?

Az általunk kiépített vezetéknél-küli kommunikációs környezet mé-retezésénél és képességeinél fogvavilágszínvonalú tesztkörnyezetet biz-tosít az újgenerációs technológiákés alkalmazások kreatív fejlesztésé-re, illetve azok bevezetéséhez. A mil-liárdos nagyságrendû beruházás iga-zi megtérülését a közeljövô hetero-gén 3G/4G mobil- és vezetéknélkülihálózatai, valamint a személyre szab-ható és virtuális szolgáltatások, plat-formfüggetlen és nyílt forráskódú al-kalmazások közvetíthetik majd vala-mennyiünk számára, ugyanakkor azáltaluk kézzelfogható megvalósítás-ba kerülô technológiai-innovációstevékenység intenzíven és ösztön-zôleg hat majd a gazdasági-vállalko-zói szférára, javítva ezzel hazánk ésa régió versenyképességét.

Interjú Dr. Pap Lászlóval


Számtalan szakmai résztémábanvégeztek érdekes és sikeres kutatás-fejlesztést a munkatársaink ezen inf-rastruktúra segítségével, amelyeketévente egy-egy úgynevezett „MIKWorkshop”-on mutattak be a MobilInnovációs Központhoz tartozó szé-lesebb szakmai körnek. Tényleg csaknéhány téma a sok közül: HSDPA szi-mulátor, VMTS, mVPN, Mobil-jegy, vir-tuális Post-it, helymeghatározás GSMés WLAN alapon, MobSensor, mobilTV, gesztus alapú vezérlés, SecMS,mobil távfelügyelet, adaptív antenna-rendszerek...

Ami pedig a rendszerünk napra-készségét illeti, még most is végzünkbizonyos fejlesztéseket, mert felté-telezzük, hogy a mûködésünk elsôperiódusát követô idôszakban is tu-dunk olyan feladatokat vállalni, me-lyekhez nem árt a bôvítés.

Tehát már a holnapra készülnek...Hozzávetôlegesen egy évnyi mû-

ködési költségtartalékunk van, amia szervezet takarékos fenntartásáraszolgál. A jövônk megalapozásáraterveket készítettünk, ennek alapjánkonkrét tárgyalásaink vannak külön-bözô cégekkel, valamint van két-há-rom futó projektünk, amelyeket márkisebb és közepes cégekkel együtt-mûködésben folytatunk.

Kapcsolatban vagyunk az EU EIT(European Institute of Innovation andTechnology)-nek a KIC (MobiEuropeKnowledge and Innovation Commu-nity) rendszerével is. Maga az EITegy adminisztratív szervezet, amelymost indított el egy folyamatot, mely-nek nyomán egy nagy kutatói-inno-vációs hálózatot akarnak létrehozniEurópában. Ez a hálózat egyetemek-re és nagyvállalatokra épít, és egykutatási-innovációs rendszert mûköd-tet az EU támogatásával, pontosanazért, hogy az európai innovációskapacitás tovább erôsödjön, hiszen– összehasonlítva Amerikával vagya Távol-Kelettel – bizonyos hátrányok-kal rendelkezünk. Ebbe a tevékeny-ségbe próbálunk valamilyen módonbekapcsolódni magyarországi rész-egységként. Elôrehaladott megbeszé-lések vannak, de a döntést még nemismerjük.

Együttmûködünk a BME-n belülegy másik tudásközponttal is, amely

elsôsorban informatikával foglalko-zik és még az is lehet, hogy együttfogunk velük pályázni, hiszen a kö-vetkezô idôszakban ez még továbbnövelné a szakmai koncentrációt, mi-vel az informatika és a kommuniká-ció egyaránt alapvetô fontosságú ésszétválaszthatatlan, így ilyen típusú,közös témákban is gondolkodunk.

Maga, az úgynevezett inkubációstámogatás idôszaka esetünkben jú-lius 1-jével lejárt és szeptember kör-nyékére várható, hogy ismét kiírnakolyan pályázatot, ami biztosíthat mégaz eredeti pályázathoz hasonló lehe-tôségeket az erôsen szelektált, sike-resnek mondható tudásközpontok-nak. Ez több helyen és több szinten– az NKTH vezetése és a kutatás-fej-lesztésért felelôs miniszter nyilatko-zatából – is kiderült, ám várhatóankicsit összetettebb lesz a helyzet,mivel bizonyos gazdasági problémákezt a szektort is érinthetik. Nem köz-vetlenül érezzük ezt, csak hát a dön-tések nyilvánvalóan nehezebben szü-letnek meg mostanában...

A többéves tapasztalat birtokábanmit csinálna másképpen az NKTH helyében?

Nem igazán lehet okunk panasz-ra, hiszen az eltelt évek során kor-rektnek és támogatónak mondható aHivatallal való kapcsolatunk. Ha va-lamiben mégis keserû szájízem van,az a kötelezô közbeszerzési eljáráskiírásának szabályozási és lebonyo-lítási rendszere, amely megkerülhe-tetlen költségvetési anomáliákat ered-ményezett a mi mûködésünkben is.Ezt természetesen nem az NKTH-nakrovom fel, inkább csak ezúton is je-lezném az igényt a változtatásra.

A korábban nehézkesnek mond-ható adminisztrációs feltételek azutóbbi idôben határozottan javultak,de igazából nem is csodálkozom azon,ha valamiben fennakadás, vagy dön-tési bizonytalanság érzôdik, hiszena közelmúltban a Hivatal is állandóváltozásban volt, elég, ha arra gon-dolunk, hogy három elnök is váltot-ta egymást egy politikai cikluson be-lül. Egy biztos: egy stabil vezetésû,hosszú távú stratégiával rendelkezôés politikamentes NKTH mindenkineka javára válna.

Megmaradhat-e és milyen formábana jövôben a MIK?

Amikor annak idején megfogal-maztuk a pályázati anyagot, arra kér-tek bennünket, hogy egy tízéves üz-leti tervet készítsünk. Természetesenez csak nagyon vázlatos terv lehe-tett, hiszen tíz évre elôre nehéz ko-moly üzleti tervet készíteni, de meg-próbáltunk bizonyos kereteket meg-fogalmazni. Próbáljuk tartani magun-kat ezekhez, s mindenképpen továbbszeretnénk mûködtetni ezt a Közpon-tot. Egyrészt, mert szakmailag sokfontos és komoly feladat megoldásá-ra képesek vagyunk, másrészt pedigegy ekkora infrastrukturális beruhá-zást kihasználatlanul hagyni tulaj-donképpen bûn lenne, és ennek afenntartásához mindenképpen élô fe-ladatok kellenek. Nem hagyhatjuk,hogy ezek az eszközök és berende-zések valahol egy szobában porosod-janak, ennél sokkal értékesebbek ésjövôállóbbak is, hiszen még jó né-hány évig modernnek és korszerû-nek lehet az egész rendszert tekinte-ni, különösen egy folyamatos tovább-fejlesztéssel.

Úgy látjuk, – éppen a korábbanemlített, infokommunikációra vonat-kozó, kiemelt uniós témák miatt is –,hogy ez a terület, – beleértve a mo-bilkommunikációt, de általában a kom-munikációs technológiák és az infor-matika összekapcsolódását –, mégjó néhány évtizedig a középpontbanlesz, tehát nem lehet elhanyagolt ésérdektelen Magyarországon sem. Ami-kor a KIC-rôl és az uniós kérdések-rôl beszéltünk és egyeztettünk, na-gyon karakterisztikusan a tudomá-sunkra hozták, hogy Magyarország-nak a kiemelt témákban egyetlen te-rületen van esélye a csatlakozásra;ez pedig a telekommunikáció, illet-ve infokommunikáció területe. Talánszomorúan hangzik, de más terüle-teken az EU-ban kevésbé tartanakversenyképesnek bennünket, így azerôforrásaink szétforgácsolódása he-lyett legalább abban a versenyszám-ban kötelességünk megragadni éskihasználni a lehetôségeinket, ami-ben valóban jó esélyünk van.

Köszönjük a beszélgetést!

HÍRADÁSTECHNIKA


1. Az Automatizálási Tanszék rövid története

Az Automatizálási Tanszék létrejötte két fô ágon követ-hetô nyomon. Az egyik ágon az irányítástechnikai ésMéréstechnikai Tanszék 1970-tôl együtt alkotta a Mis-kolci Egyetem Vegyipari Automatizálási Fôiskolai KarátKazincbarcikán (VAFK). 1986-ban a MéréstechnikaiTanszék az Irányítástechnikai Tanszék része lett, aVAFK pedig beolvadt a Gépészmérnöki Karba. Az Irá-nyítástechnikai Tanszék 1989-tôl a Gépészmérnöki Ka-ron alakult Informatikai Intézet egyik tanszékeként mû-ködött 1995-ig. A másik ág a Kohómérnöki Karon 1964-ben alapított Automatikai Tanszékhez kapcsolódik. ATanszék az Informatikai Intézet társtanszékeként 1992-ben került a Gépészmérnöki Karra. Az AutomatizálásiTanszék az Irányítástechnikai Tanszék és az Automati-kai Tanszék összevonásával 1995-ben jött létre.

Ugyanebben az évben alakult meg a Villamosmér-nöki Intézet az Automatizálási, valamint Elektrotechni-kai-Elektronikai Tanszékekre alapozottan.

2. Az Elektrotechnikai-elektronikai Tanszék

A tanszéket 1904-ben alapították Selmecbányán, majd1958-ban egyesült a Miskolcon 1950-ben alapítottElektrotechnika tanszékkel. Oktatási és kutatási terüle-te elsôsorban a villamos energetika, villamos gépek éshajtások, teljesítményelektronika, elektronika, számító-gépes elektronikai tervezés, számítógéppel támogatottméréstechnika, EMC területekre terjed ki. 10 laboratóri-ummal rendelkezik, a fô és mellékállású oktatók, kuta-tók, PhD hallgatók száma 23 fô. A Tanszék a NationalInstruments kiemelt oktatási partnere és a CadenceAcademic Network (CAN) tagja. A távközléstechnika te-rületén korábban a Híradástechnika tárgyat jegyezte,jelenleg pedig az EMC területén kapcsolódik hozzá. Azelektromágneses összeférhetôség területén elsôsor-ban a vezetett és sugárzott alacsonyfrekvenciás zava-rásokkal foglalkozik (valamint ezek elhárításával, szû-réssel és árnyékolással), de a mûszerpark alkalmas a 3

GHz-ig terjedô tartományban elôvizsgálatokra. Egy 1GHz-ig árnyékolt laboratórium áll rendelkezésre és azalacsonyfrekvenciás vezetett és sugárzott tartomány-ban 14 mérôrendszer, a nagyfrekvenciás tartományban3 mérôrendszer szolgálja az oktatást és elsôsorban azipari kutatást. Az EMC-t a mérnökinformatikus és a villa-mosmérnök hallgatóknak is oktatja a Tanszék.

3. A kommunikáció-technológiai képzés

A kommunikáció-technológiai képzés beindítását azalábbi tényezôk indokolták:

– 1990 után a hazai távközlés fejlôdése,– az Informatikai Intézetben beindult

mûszaki informatikus képzés,– 1996-ban megindult

a fôiskolai szintû villamosmérnök képzés,– az ipari kommunikáció fejlôdése és térhódítása.Ezen elôzmények után 1998-ban megkezdôdött a Te-

lekommunikációs szakirány a fôiskolai szintû villamos-mérnök képzésen belül, majd 2000-tôl bevezetésre ke-rült a Telekommunikációs szakirány az egyetemi szintûmûszaki informatikus képzés keretében a Távközlési és azInfokommunikációs blokkon belül más-más tantárgyak-kal. Ezen a képzésen évenként 26-30 fô végzett. Kö-szönettel tartozunk azon támogató cégeknek – elsôsor-ban a MATÁV-nak – amelyek anyagilag is támogatták aképzés laboratóriumi feltételeinek létrejöttét.

A Miskolci Egyetemen folyó kommunikáció-technoló-giai orientációjú képzés három témakörre fókuszál:

a) kép- és beszédfeldolgozás, médiainformatika,b) ipari kommunikációs rendszerek,c) digitális televíziózás.

3.1. Képfeldolgozás, beszédfeldolgozás, médiainformatikaA Miskolci Egyetem Automatizálási Tanszéke az au-

diovizuális beszédfeldolgozás elsô hazai kutatóhelye.A beszédfelismerés területén a szájról olvasást próbál-juk képfeldolgozással utánozni. Az így kapott informá-cióval kiegészítve az akusztikus jelbôl nyert adatokat,javítható a gépi beszédfelismerés hatékonysága.

A vizuális beszédszintézis a természetes vagy gépihangot az artikulációt utánzó háromdimenziós fejmodellfotorealisztikus képével kíséri. A fonetikailag korrekt arti-kulációt a modell arcát átlátszóvá téve a természetes be-


A távközléstechnikai és kommunikáció-technológiaiképzés gesztora a Miskolci Egyetemen az Automatizálási Tanszék.

��OKTATÁS

Kommunikáció-technológiai képzés a Miskolci Egyetemen

AJTONYI ISTVÁN, CZAP LÁSZLÓ

Miskolci Egyetem, Automatizálási Tanszék{ajtonyi, czap}@mazsola.iit.uni-miskolc.hu

HÍRADÁSTECHNIKA


szélônél jobban meg lehet mutatni (lásd a fenti ábrán).Siketek beszélni tanításához készülô alkalmazásunk-ban a nyelvmozgás bemutatására kiválóan alkalmas. (Avirtuális bemondót két korábbi cikkünkben is bemutattuk.)

A témához kapcsolódó projekt: számos diplomamun-ka és szakdolgozat mellett a BME Távközlési és Média-informatikai Tanszékével és az AITIA Rt-vel közösen dol-goztuk ki az ITEM 345 Távoktatási és intelligens dialó-gusokat létesítô kép és beszédinformációs rendszerekfejlesztése IP hálózaton címû pályázatot.

Az oktatásban a multimédia területe a Képfeldolgo-zás és a Multimédia rendszerek BSc, illetve MSc. tár-gyakban jelenik meg, gyakorlataikat a Multimédia labo-ratóriumban tartjuk.

3.2. Ipari kommunikációs rendszerekNapjainkban az ipari kommunikáció átalakítja az ipa-

ri termelést az automatizálás, a logisztika, a mechatro-nika, a gyártás területén. Példaként említjük, hogy közis-mertté váltak az olyan elnevezések, mint RS-485, PRO-FIBUS, ipari Ethernet, MODBUS, RFID, WLAN, szenzorhálózatok, IRDA stb. Kijelenthetjük, hogy a mûszaki tu-dományok ma már nehezen képzelhetôk el a kommuni-káció-technológia alkalmazása nélkül. Ezen igények ki-elégítésére kezdeményeztük a BSc villamosmérnöki sza-kon belül az Ipari automatizálás és kommunikáció címûszakirány beindítását a következô tárgyakkal: Mikrove-zérlôk, WEB szolgáltatások és technológiák, Ipari kom-munikációs és SCADA rendszerek I-II., Terepi mûszere-zés, Irányítástechnikai programrendszerek, Komplex ter-vezés, Biztonsági irányítások, Ipari technológiák.

Az ipari kommunikációs rendszerek témakör és labo-ratórium fejlesztésének jelentôs támogatást jelentett 2005-2008 között a Miskolci Egyetem által elnyert mechatro-nikai és logisztikai projekt, amelyet az MLR-RET Irodairányított. Ez a projekt mind a tantárgyfejlesztést, mind alaborfejlesztést, mind pedig az ipari kutatást támogatta.

Ipari kommunikáció tárgyú projektek:ABB-2006.A terepi kommunikációs rendszerek analízise és mé-

rési eredményeinek elemzése alapján az ABB System800XA vezérlô új kommunikációs rendszerének és új te-repi irányítási algoritmusainak kifejlesztése, a DCS szol-gáltatások növelése céljából.

AES-2008.Új tudásanyagot eredményezô kutatás lefolytatása

a real-time alapú és a vezeték nélküli mûszerezés erômû-ves alkalmazás lehetôségének vizsgálata és megbízha-tósági kérdéseinek elemzése.

HOLCIM-2007-2008.A csomagolóüzem, a szénüzem, valamint a cement-

és nyersmalmok folyamatirányítási rendszere korszerû-sítésének és fejlesztésének kutatása a gazdaságosságés a biztonság növelése céljából.

A projektek fôbb eredményei:– Ipari kommunikációs rendszerek I-II. tantárgy,– Ipari kommunikációs laboratórium (lásd a fotón)

az alábbi rendszerekkel:– PROFIBUS DP– Foundation Fieldbus– ASI– CAN– PROFINET– Safety Bus.

A projekthez kapcsolódó publikációk:– Ajtonyi I., Gyuricza I.:

Programozható irányító berendezések, hálózatok és rendszerek. Mûszaki Könyvkiadó, 2002, ISBN: 963 16 1897 8;

– Ajtonyi I.: Automatizálási és kommunikációs rendszerek. Miskolci Egyetemi Kiadó, 2003, ISBN: 963 661 546 2

– Ipari kommunikációs rendszerek c. könyvsorozat(lásd www.aut-info.hu);

– PLC és SCADA-HMI rendszerek c. könyvsorozat;– 9 db elôadás és publikáció (ebbôl 3 külföldi);– 3 db készülô PhD értekezés.

A felsorolt eredményekre hivatkozva kijelenthetjük,hogy a Miskolci Egyetem a hazai ipari kommunikációstechnológiák oktatásának és kutatásának legjelentô-sebb bázisává vált. Ebben az Automatizálási Tanszékmellett jelentôs szerepe van a ME Alkalmazott Földtudo-mányi Kutatóintézetének is. A rendelkezésre álló okta-tási és laboratóriumi feltételekre alapozottan kezdemé-nyeztük egy PLC-SCADA és ipari kommunikációs szak-mérnöki képzés beindítását, melynek akkreditációja folya-matban van. A képzés indítását 2010-re tervezzük.

3.3. Digitális televíziózásOktatási feladatok

A távközlés és multimédia területéhez kapcsolódó-an az Automatizálási Tanszék olyan villamosmérnök ésmérnök-informatikus hallgatókat oktat, akik a tanszékszakirányait választják.

BSc szintû mérnök-informatikus szakos hallgatóknakinfokommunikációs rendszerek és telekommunikációsrendszerek szakirányban a következô tárgyak oktatásatörténik: Távközlési hálózatok, Multimédia rendszerek,Távközléstechnika, Mobil távközlés, Jelprocesszorok.

Az MSc szintû mérnök-informatikus, kommunikációtechnológiák szakirányos hallgatók részére két blokk-

Kommunikáció-technológiai képzés a Miskolci Egyetemen


ban (infokommunikációs technológiák és médiainforma-tikai technológiák blokk) oktatjuk a Kommunikáció elmé-let, Mobil távközlés, Jelek és rendszerek elmélete, Szé-lessávú és IP alapú távközlés, Multimédiás rendszerek,Digitális televíziózás és rádiózás elmélete, Jelprocesz-szorok a kommunikációs rendszerekben tárgyakat.

A BSc szintû villamosmérnök szakos távközlés ésmultimédia szakirányú hallgatók két szakmai blokkot vá-laszthatnak, attól függôn, hogy távközléstechnika vagymultimédia irányban kívánnak specializálódni. A közöstárgyak után (Digitális jel- és beszédfeldolgozás, Jelpro-cesszorok) további tantárgyak segítenek a szakmai spe-cializációban. A távközléstechnikai blokkban Távközlés-technika, Telekommunikációs rendszerek, Mobil távköz-lés, Távközlési hálózatok, a multimédia blokkban pedigKépfeldolgozás és Multimédia rendszerek.

Infokommunikáció tárgyú kutatási témákA tanszék legfontosabb infokommunikációs kutatási

és fejlesztési területei a következôk:– Audiovizuális beszédfelismerés és beszédszintézis;– Szubjektív és objektív módszerek kidolgozása

digitális mûsorszórás kép és hangminôségénekkiértékelésére, infokommunikációs adatátvitelicsatornák modellezése, szimulációja, vizsgálata,az IPTV új szolgáltatásai és lehetôségei, vezetéknélküli IPTV hálózatok vizsgálata, bitsebesség-csökkentés videókódolási eljárásokkal.

Infokommunikáció tárgyú K+F projektek• IHM-OM-K+F/ITEM (2002): Távoktatási és intelligens

dialógusokat létesítô kép- és beszédinformációs rend-szerek fejlesztése IP hálózaton, a BME Távközlési és Te-lematikai Tanszék (TTT) koordinálásával, a Miskolci Egye-tem Automatizálási Tanszéke és az AGENT-LAB Kft. köz-remûködésével.

• GVOP-3.1.1.-2004-05-0333/3.0: Digitális kábelte-levíziós funkcionális modulok és mérési eljárások fejlesz-tése, az Automatizálási Tanszék önálló projektjeként.

• Magyar–Ukrán Kormányközi TéT Együttmûködés2009-2010: Digitális TV mûsorszóró rendszerekhez kap-csolódó szubjektív és objektív képminôség-mérési eljá-rások és technikák fejlesztése. Résztvevôk: Nemzeti Mû-szaki Egyetem – Ukrajna, KPI – Kijev, Miskolci Egyetem– Automatizálási Tanszék.

Laboratóriumi háttérA telekommunikációs szakirányú oktatást a követke-

zô laboratóriumok támogatják:– Telekommunikációs laboratórium,

a távközléstechnikával kapcsolatos alapméréseklebonyolításához, BSc szintû villamosmérnök, valamint BSc és MSc szintû mérnök informatikusképzéshez, DSP starter kitekkel, mintaprogramokkal a digitális jelfeldolgozás alapjainak oktatásához,

– Infokommunikációs laboratórium a kép és hangfeldolgozás tárgyainak oktatásához,

– Digitális kábeltelevíziós laboratórium a digitális video- és audió-mûsorszórással kapcsolatos oktatási, kutatási és fejlesztési tevékenységek támogatására, CableWorld CW-4000 típusú digitális TV fejállomással, fejlesztô eszközökkel, mérôvevôvel.

Végül érdemes néhány szót ejteni a Tanszék elneve-zésérôl. Bizonyára minden olvasóban felvetôdik a kérdés:miért nem önálló tanszék mûveli e tudományterületet, hi-szen jelenleg a kommunikációs projektek elbírálásánález hátrányt jelent? Erre kézenfekvô a magyarázat. Egy-részrôl a kommunikáció-technológiai témakör felfutásafokozatosan ment végbe, másrészt ez a tématerület mos-tanra szélesedett és mélyült olyan méretûvé, hogy kez-deményezzük a Tanszék nevének megváltoztatását, il-letve egy új tanszék létrehozását. Bízunk benne, hogya megváltozott nevû Gépészmérnöki és Informatikai Karúj vezetése támogatni fogja az elôterjesztést.


A potenciális alkalmazások köre többek között ma-gában foglalja a mezôgazdasági folyamatok optimalizá-lását, az ökológiai megfigyeléseket nagy kiterjedésûvagy fizikailag nehez megközelíthetô területeken, a ter-mészeti katasztrófák elôrejelzését, az ipari automatizá-lási folyamatok vezérlését, az épületek automatizálá-sát, a közlekedési balesetek megelôzését, az idôs em-berek, illetve bizonyos krónikus betegségben szenve-dôk távoli megfigyelését és orvosi felügyeletét, valaminttaktikai katonai alkalmazásokat.

Számos potenciális alkalmazás esetében felmerül azinformatikai biztonság kérdése, ami magában foglaljaegyrészt a vezeték nélküli kommunikáció védelmét, más-részt a szenzorhálózat mûködését biztosító algoritmu-sok és protokollok védelmét különbözô rosszindulatú tá-madások ellen. Bár léteznek kipróbált biztonsági meg-oldások mind vezetékes mind vezeték nélküli hálóza-tokban, a szenzorhálózatok esetében új kihívásokkal ésproblémákkal kell szembenéznünk, melyeknek köszön-hetôen a hagyományos hálózatokban használt megol-dások csak igen korlátozott mértékben vagy egyáltalánnem használhatóak.

Ilyen kihívás például az, hogy a hálózati csomópon-tok erôforrásai erôsen korlátozottak: a csomópontok ál-talában kis méretû, kis teljesítményû, csökkentett szá-mítási és tárolási képességekkel rendelkezô beágya-zott számítógépek, melyek a tápellátást elemrôl kapják.Ezért olyan biztonsági algoritmusokra és protokollokravan szükség, melyek kis számítási igényûek, lehetôlegkis kódmérettel rendelkeznek és kis energiafogyasztás-sal bírnak. A hagyományos hálózatokban használt biz-tonsági algoritmusok és protokollok többsége nem elé-gíti ki ezeket a követelményeket.

Egy másik fontos probléma, hogy az alkalmazásokjellegébôl adódóan a hálózat csomópontjai sok eset-ben fizikailag megközelíthetôek és manipulálhatóak. Ezazt jelenti, hogy számolnunk kell azzal, hogy egy táma-

dó a csomópontok egy részét kompromittálhatja, azazmegszerezheti a csomópontban tárolt kriptográfiai kul-csokat és tetszôleges módon megváltoztathatja a cso-mópont mûködését. Hagyományos hálózatokban is elô-fordulhat, hogy egy támadó megszerzi az uralmat egyhálózati eszköz felett, de mivel hagyományos hálóza-tokban az eszközök általában fizikailag védett helyentalálhatóak, ezért a támadó ott lényegében csak logikaitámadásokkal próbálkozhat. A csomópontok kompro-mittálódásának problémája tehát a szenzorhálózatok-ban fokozottabb mértékben jelentkezik.

Mivel a fentiekben leírtak miatt a hagyományos há-lózatokban használt biztonsági megoldások alkalmazá-sa szenzorhálózatokban nem praktikus, ezért új, a szen-zorhálózatok speciális tulajdonságait is figyelembe ve-vô megoldásokra van szükség. Ez az igény hozta létrea UbiSec&Sens (Ubiquitous Security and Sensing in theEuropean Homeland) projektet, mely az EU támogatá-sával (szerzôdés száma: 026820), a 6. keretprogram ke-retében, 3 évig tartott.

A projekt célja egy, a szenzorhálózatokban jól hasz-nálható biztonsági algoritmusokat és protokollokat tar-talmazó toolbox létrehozása volt, valamint a toolbox hasz-nálhatóságának demonstrálása három példaalkalmazáskifejlesztésén keresztül. A projekt a kitûzött célt elérte éssikeresen záródott 2008 decemberében.

A kifejlesztett toolbox a következô algoritmusokat ésprotokollokat tartalmazza:

• TinyRNG – kriptográfiai véletlenszám-generátor

• RoK – robusztus kulcs-szétosztó protokoll

• PRESENT– nagyon kevés erôforrást igénylô blokkrejtjelezô

algoritmus• EC-ElGamal

– ElGamal algoritmus megvalósítása elliptikus görbéken

• CDA– rejtjelezett adatok aggregálását végzô algoritmus

• RANBAR és CORA– input támadásoknak ellenálló adataggregációs

algoritmusok• PANEL és SANE

– biztonságos aggregátor csomópont választóalgoritmusok

Az elmúlt fél évtizedben jelentôs mennyiségû kutatás-támogatás irányult a vezeték nélküli szenzorhálózatokkalkapcsolatos kutatások finanszírozására Európában és a tengerentúlon egyaránt. Ez az új technológia számos érdekesés hasznos alkalmazást tesz lehetôvé a fizikai környezetparamétereinek (például hômérséklet, nyomás, páratartalom,vibráció, fényerôsség, akusztikai zaj stb.) folyamatos monitorozása, valamint a mért adatok automatikus begyûjtéseés feldolgozása által.

� EU PROJEKTEK

A UbiSec&Sens és a WSAN4CIP projektek BUTTYÁN LEVENTE

Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Híradástechnikai Tanszék,Adat- és rendszerbiztonság laboratórium (CrySyS)

[email protected]

• TinyLUNAR és S-TinyLUNAR – címke alapú útvonalválaszó protokoll

és annak biztonságos verziója• DTSN

– elosztott megbízható transzport protokoll• TinyPEDS és DSM

– elosztott, perzisztens és rejtjelezett adattárolásiprotokollok

• configKit – biztonsági konfigurációt segítô

szoftvercsomagA fenti algoritmusok és protokollok mindegyike imple-

mentálásra került TinyOS környezetben, NesC progra-mozási nyelven. Ezen túlmenôen, a projekt által készítettdemoalkalmazások ezen eszközök használatát mutatjákbe mezôgazdasági, közlekedésbiztonsági és területvé-delmi célú alkalmazásokban.

A projektben résztvevô parnerek a következôk voltak:Eurescom (D), RWTH Aachen (D), INRIA (F), IHP Micro-electronics (D), INOV (P), BME (H), Ruhr University Bo-chum (D), NEC Europe (GB), Lulea TU (S).

A UbiSec&Sens projektben fejlesztett toolbox fel-használásra kerül és fontos részét képzi a WSAN4CIP(Wireless Sensor and Actuator Networks for Critical Infra-structure Protection) projektnek, mely 2009 januárjábanindult, szintén az EU támogatásával (szerzôdés száma:225186), de már a 7. keretprogramban. A projekt futam-ideje 3 év. A projekt célja annak vizsgálata, hogy ho-gyan alkalmazhatók a vezeték nélküli szenzorhálózatoka kritikus infrastruktúrák mûködtetésében és védelmé-ben.

Konkrétan két alkalmazásban szeretné a projekt be-mutatni a szeznorhálózatok alkalmazhatóságát: ivóvíz-ellátó rendszerekben és nagyfeszültségû távvezetékekmonitorozásában. Mindkét esetben nagy fizikai kiterje-désû, kritikus infrastruktúráról van szó, ahol a szenzorhá-lózatok potenciálisan jól alkalmazhatóak skálázhatósá-guk és a viszonylag egyszerû, kábelezést nélkülözô, tele-pítés miatt. Ugyanakkor, mivel kritikus infrastruktúrákrólvan szó, ezért nagyon fontos követelmény a biztonságés a megbízhatóság. A projekt ezeket a kérdéseket ahálózat minden szintjén igyekszik vizsgálni, ideértve a

csomópontok hardver architektúráját, illetve operációsrendszerét, a hálózati protokollokat és az azokra épülôszolgáltatásokat.

A projektben résztvevô parnerek a következôk: Eu-rescom (D), INRIA (F), IHP Microelectronics (D), INOV (P),BME (H), NEC Europe (GB), Lulea TU (S), EDP (P),FWA (D), Tecnatom (E), Sirrix AG (D), Uni Malaga (E).

A fenti projektekben a Mûegyetemet a Híradástech-nikai tanszék CrySyS Adat- és rendszerbiztonsági labo-ratóriuma képviseli Dr. Buttyán Levente szakmai irányí-tásával. A CrySyS laboratóriumban több éve folyik kutatómunka vezeték nélküli beágyazott rendszerek bizton-ságával kapcsolatban. A szenzorhálózatok biztonságaés megbízhatósága mellett, a laboratórium munkatár-sai foglalkoznak vezeték nélküli mesh hálózatokkal biz-tonságával, gépjármûvek közötti vezeték nélküli kom-munikáció biztonságával, valamint RFID rendszerekbenfelmerülô adatvédelmi kérdésekkel.

A bemutatott projektekrôl és a CrySyS laboratóriummunkájáról (valamint más projektjeirôl) bôvebb informá-ció a laboratórium weboldalán érhetô el a www.c rysys.hucímen.

A UbiSec&Sens és a WSAN4CIP projektek


Projektnév: UbiSec&Sens

(Ubiquitous Security and Sensing in the European Homeland)

Projektkeret: EU 6. keretprogram

Idôtartam: 36 hónap (2006-2008)

Résztvevôk száma: 9

Magyar résztvevô: BME Híradástechnikai Tanszék,CrySyS Laboratórium

Projekthonlap:http://www.ist-ubisecsens.org/

Projektnév: WSAN4CIP

(Wireless Sensor and Actuator Networks for Critical Infrastructure Protection)

Projektkeret: EU 7. keretprogram

Idôtartam: 36 hónap (2009-2011)

Résztvevôk száma: 12

Magyar résztvevô: BMEHíradástechnikai Tanszék,CrySyS laboratórium

Projekthonlap: http://www.wsan4cip.eu/

HÍRADÁSTECHNIKA


Az Aastra magyarországi képviselete júniustól vezetibe a hazai piacra az OpenCom termékcsaládot, amelyúj távlatokat nyit meg a hazai vállalkozások, kis- ésközépvállalatok elôtt a telekommunikációs megoldá-sok terén. A rendszer lehetôvé teszi a többletköltségnélküli LAN, WAN és WLAN hálózatokon keresztüli Vo-IP kapcsolatot a távmunkában dolgozó kollégák, illet-ve a távoli irodák alkalmazottai között. A néhány fôsirodák, kereskedô egységek, panziók, iskolák, orvo-si rendelôk részére fejlesztett OpenCom rendkívül ru-galmasan, a vállalkozás fejlôdésével egyidejûleg bô-víthetô, ezáltal folyamatosan magas szinten kielégít-hetôk az ügyfelek igényei. Az OpenCom 130-as rend-szer átlagosan 6-8 fôt foglalkoztató vállalkozások szá-mára ideális megoldás, míg a termékcsalád nagyob-bik tagja az OpenCom 131, 4-rôl akár 80 felhasználó-ra is bôvíthetô. Az OpenCom 100 termékcsalád hard-ver-független alközponti megoldása, az Aastra A800,akár 200 mellékig is növelhetô, amellyel már a SIP-technológia is könnyedén, költséghatékonyan beve-zethetô.

Az Ericsson és a TeliaSonera bemutatta a világ elsôkereskedelmi Long- Term Evolution (LTE) állomásátStockholmban, amely fontos mérföldkô abban, hogyvalósággá váljon a mobil digitális sztráda. Az állomásegy 2010-ben induló kereskedelmi hálózat része lesz,amely a mai mobil szélessávú hálózatokénál jóvalnagyobb adatsebességeket biztosít majd és lehetôvéteszi Stockholm lakosainak, hogy csatlakozva ma-radva, még mozgás közben is zavartalan, kiváló mi-nôségû, on-line szolgáltatásokat élvezzenek. Az LTEeddig soha nem látott teljesítményt nyújt csúcs adat-sebességek, spektrum hatékonyság és késleltetésszempontjából. Az Ericsson már bizonyította, hogyképes 160 Mbps adatsebességek elérésére. Az LTEaz új és a meglévô frekvenciatartományokban egya-ránt alkalmazható és kialakítása által minimálisra csök-kenthetôk a hálózat mûködtetési és karbantartási költ-ségei. A mobil szélessáv fejlôdése integráns része azenergiafelhasználást minimalizáló és CO2 kibocsá-tást csökkentô, fenntartható városok építésének.

A HP Magyarország Kft. két olyan költségoptimalizálóhálózati megoldást mutatott be, amelyeket kifejezet-ten a magyar nagyvállalatok igényei alapján készítettel. A cég tapasztalatai szerint a telekommunikációsszolgáltatók által korábban nyújtott TDM alapú MLLNmenedzselt bérelt vonali megoldásokat felváltják alényegesen kedvezôbb árú L2 és L3 virtuális magán-hálózati (VPN) megoldások. A VPN-nek köszönhetôena telekommunikációs gerinchálózatokon a szolgálta-tók több ügyfél forgalmát képesek egyidejûleg kezel-ni és szétválasztani, így a megoldás hatékonyabb, minta menedzselt bérelt vonal, mindemellett pedig lénye-gesen költséghatékonyabb is.

Kevesen veszik figyelembe, hogy a bérelt vonalrólVPN-re történô átállás sikerének kulcsa, hogy újra kelltervezni a hálózat forgalomirányítását. Ebben is segíta HP: a cég felméri az ügyfél hálózatát és az azon futó

alkalmazásokat, majd ennek megfelelôen olyan route-rek alkalmazására tesz javaslatot, amelyekkel teljesmértékben kihasználhatók a VPN elônyei. A HP másikmegoldása a WAN hálózatok sebességét hivatott nö-velni: a nagy távolságra lévô telephelyek közti kom-munikációban ugyanis sok a redundáns hálózati adat-forgalom, vagyis a feleslegesen többször is elküldöttadat. Ezért a hálózat végpontjaira telepített gyorsítókkiszûrik az adatforgalmat, s csak azokat az adatokatküldik el, amelyek valóban szükségesek, míg az állo-mányok – dokumentumok, Excel-táblázatok – elôhívá-sához szükséges elemeket a WAN gyorsítók helybentárolják. A HP mérései szerint így egy fájl átviteli se-bessége átlagosan 10-15%-kal lehet gyorsabb, míg amásodik megnyitáskor – mivel ebben az esetben márnincs duplikáció, hanem a WAN-tárhelyrôl töltôdik bea fájl – akár 1000-szeres is lehet a gyorsulás mértéke.

A gyôri Széchenyi István Egyetemenvégzett kutató-fejlesztô munkákat jú-niustól egy HP gyártmányú szuperszá-mítógép is segíti. A legújabb fejlesz-tésû berendezés nemcsak teljesítmé-nyével, hanem kis méretével és majd-nem a hétköznapi asztali számítógé-pekkel azonos külalakjával is figye-lemre méltó, miközben 1,248 terafloplebegôpontos számítási teljesítmény-re képes (több mint 200-szorosára egyasztali PC-nek). Ma Magyarországon

ez az egyik legnagyobb teljesítményû mérnöki-tudo-mányos konfiguráció, hiszen az itthon megtalálható,egyetemi oktatói közösségek által használt rendsze-rek ennél lényegesen kisebb teljesítményre képesek.

A konfiguráció 6 darab HP BL2x220c blade szerver-bôl egy BL260c fejgépbôl és egy SB40c tároló blade-bôl áll, ez összesen 13 csomópontot jelent. A számí-tógépben összesen 26 darab 3 GHz-es négymagos In-tel Xeon 5400-as sorozatú (Harpertown) processzor és208 gigabájt memória található. Az elsôdleges háttér-tárat 6 darab RAID-be kötött, 146 gigabájtos SAS diszkbiztosítja, emellett minden számítási szerverben vanegy 250 gigabájtos SATA merevlemez is, valamint a fej-gépben 2 db 250 gigabájtos SATA diszk, így az össze-sített háttértár-kapacitás 4,3 terabájt. A legkorszerûbbInfiniBand hálózati csatolók kötik össze (4xDDR) a pár-huzamosan mûködô csomóponti kiszolgálókat 3 µs-oskésleltetés mellett 20 gigabit sávszélességen akkorasebességgel, hogy például egy DVD film egy-két má-sodperc alatt átkerülne egyikrôl a másikra. A rendszernagy számítási kapacitása ellenére kis fogyasztásúés normál irodai környezetbe is elhelyezhetô, nem kí-ván speciális hûtést. A jól tervezett adatáramlás és arugalmasan terhelhetô számítási kapacitás együtte-sen nagyságrendekkel kisebb idô alatt teszi lehetôvénagy számításigényû elméleti, mérnöki és szimuláci-ós feladatok megoldását, így az egyetem-ipar együtt-mûködésében most futó projektek problémamegoldá-sát is.

HHHH íííí rrrreeee kkkk


� PÁLYÁZATOK

Az alapkutatásokat támogató OTKA pályázatok idénmég nem kerültek kiírásra. Az alapítvány a kiírást nyárközepére, a határidôt szeptember közepére ígéri.

• folyamatos beadással, Franciaország, kutatói ösztöndíj, MÖB,http://www.scholarship.hu/osztondij.php?id=10196

• folyamatos beadással, Szlovákiai rövid konzultáció,konferencia-részvétel, MÖB,http://www.scholarship.hu/osztondij.php?id=10048

• folyamatos beadással, Humboldt FellowshipProgram, info:MÖB http://www.scholarship.hu/osz-tondij.php?id=334

• 2009.07.15. Doktorandusz ösztöndíj, ProProgressio,http://proprogressio.hu

• 2009.07.15.Gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozóalapkutatás támogatása, 2. kör, NKTH+OTKA,http://www.nkth.gov.hu/palyazatok-eredmenyek/felhivasok/otka-a08/gazdasagban-hasznosulo-5026774

• 2009.08.31., szakaszosan, KMOP-2009-1.1.4 – Vállalati innováció támogatása, NFÜ,http://www.nfu.hu/content/2759

• 2009.09.15. Nemzetközi együttmûködésben végzett kutatásokkiegészítô támogatása, OTKA, http://www.otka.hu

• 2009.09.15. Nemzetközi együttmûködésben végzett alapkutatásoktámogatása, OTKA, http://www.otka.hu

• 2009.09.20. MOBILITÁS pályázat (HUMAN-MB08), 2. kör, NKTH,http://www.nkth.gov.hu/palyazatok-eredmenyek/felhivasok/mobilitas/mobilitas-palyazat-human

• 2009.12.31. K+F munkaerô megôrzése és fejlesztése, NKTH,http://www.nkth.gov.hu/palyazatok-eredmenyek/kf-munkaero09/munkaero-megorzese

• K+F eredmények és innovatív ötletek egyéni megvalósítása – 5LET 2008, NKTH,http://www.nkth.gov.hu/palyazatok-eredmenyek/otlet2008/eredmenyek-innovativ

• 2010.02.10. MOBILITÁS pályázat, NKTH-OTKA-EU 7KP (Marie Curie),http://www.nkth.gov.hu/palyazatok-eredmenyek/felhivasok/mobilitas/mobilitas-elozetes

• 2010.10.07. EUREKA magyar résztvevô támogatása, NKTH, http://www.nkth.gov.hu/palyazatok-eredmenyek/eureka/eureka-programban-valo

• 2010.10.29. Nyeretlen EKT Starting Grant pályázatok támogatása,http://www.nkth.gov.hu/palyazatok-eredmenyek/felhivasok/erc/europai-kutatasi-tanacs

• 2010.12.31. Konzorciumépítô pályazat EU 7KP-hoz, (Déri Miksa Program), NKTH, http://www.nkth.gov.hu/palyazatok-eredmenyek/felhivasok/eukonz07

• 2010.12.31. Mecenatúra pályázat, NKTH,http://www.nkth.gov.hu/mecenatura-080519

• 2011.06.30. Innocsekk Plusz, NKTH,http://www.nkth.gov.hu/palyazatok-eredmenyek/felhivasok/innocsekk-plusz/innocsekk-plusz

• 2013.11.30. EUROSTARS magyar résztvevô támogatása, NKTH,http://www.nkth.gov.hu/palyazatok-eredmenyek/deri-miksa-program/palyazat-eurostars

A teljesség igénye nélkül néhány EU támogatásúpályázati felhívás:

• 25 September 2009,COST Open Call – 7th Call, http://www.cost.esf.org/index.php?id=1528

• 3 November 2009,ICT/Call 5, http://www.singleimage.co.uk/index.php?Itemid=21&id=12&option=com_content&task=view

• 31 December 2010,(ICT)-FET Open – FP7-ICT-2007-C, http://cordis.europa.eu/fp7/dc/index.cfm?fuseaction=UserSite.FP7DetailsCallPage&call_id=189

Összeállította: Zsóka Zoltán

Pályázati lehetôségek

Mint minden más szakterületen, a távközléshez kapcsolódó kutatási területeken tevékenykedô csoportok mûködésében is jelentôs szerepe van a pályázatokon alapuló támogatásoknak. Rovatunkkal a pályázati lehetôségekrôl szeretnénk hírt adni.


Working culture for project successKeywords: project management, working culture, success, cooperation, trust, self-esteem

Projects are becoming a critical part of corporatesuccess and competitiveness. Organizational culture ismade up of attitudes, values, beliefs and behaviors of itsemployees. Collaboration, trust, mutual objective, self-esteem are significant criteria of project success. Thisarticle sums up the significant components of the work-ing culture and makes specific practical suggestionsfor enhancing project team performance.

Green ITKeywords: green computing, energy consumption, energy saving, recycling

The “green IT” (or green computing) is related to thetheory and practice of sustainable economy and soci-ety, and it is a concept which is used nowdays as a buzz-word. Not incidentally. The energy consumption of IT i seven today greater then of automotive industry, and on-ly internet takes its share from this by 100 million kWhper year. It is also known that the IT expenses reaches10 percent of the energy bills, and it is estimated that itwill soon grow to 50 percent. But, with optimising hard-ware and software and with growing use of virtualisa-tion, the power consumption could be more rational,and the cooling costs could be substantially reduced.The Green IT encompasses an extremely wide part of ITindustry.

The whole spectrum ranges from the anomalies ofinternet use (extra processing due to spams, spy soft-ware etc.) and advanced web technologies (wider band-width due to video on demand, software as a serviceetc.) through energy and cost-oriented transformationof the enterprise data centres (virtualisation, adaptivecooling systems) up to the problems of energy supplyand recycle friendly disposal of end user devices, whichare being sold in increasingly larger quantities. It shouldbe also clear that, besides its negative sides, the IT a l-lows for a number of positive impacts. However, IT crea-tes the latters only through countless indirect factors,and, as being embedded in almost everything, in a high-ly complex way. Cautious and balanced approach isneeded therefore which integrates the criteria of ener-gy efficiency and environment consciousness with thetransformation of the economy toward a socially morebeneficial and sustainable way of operation.

Excerpts from the IT3 Panorama blog Keywords: intelligent car, energy saving, nano-chip,Twitter, Google Chrome

The Hungarian National Council for Communicationsand Information Technology launched an ICT technolo-gy assessment and forecasting project in 2005. As a

useful by-product, a bimonthly newsletter "IT3 Körkép"(IT3 panorama) is being published containing actual newsitems relevant to the topics of the project, currently in ablog form. We publish excerpts from this interesting col-lection of short articles and news.

Measurement of parameters of IPTV trafficKeywords: IPTV, IP network parameter, media stream, RTP

The paper presents measurement methods and re-sults of the most important parameters that character-ize the media transmission over IPTV networks. Afterintroducing the IPTV technology, measurements of de-lay variation and packet loss rate are addressed in de-tail.

Jamming of meteorological radars by Wi-Fi systemsKeywords: meteorological radar, 802.11a, WLAN,RLAN, jamming, interference, DFS, regulation

Meteorological radars are used for short term wea-ther prediction in Hungary and all over the world. Theseradars can be jammed by RLAN devices (e.g. home Wi-Firouters). We introduce the background of this problem,and analyze the weakness of the current solution (DFS).We propose some other short-term and long-term solu-tions, and advise recommendations for radar operators,Wi-Fi providers and end users.

Focusing on the futureThe interview with Prof. László Pap, President of the

Mobile Innovation Center, gives an overview of the Cen-ter's activities and results acheived during its four yearsof operation.

Communication technology education at the University of Miskolc

The article presents the education and research ac-tivities of the two departments at University of Miskolc,responsible for the communication technology special-ization.

EU research projects UbiSec&Sens and WSAN4CIP

It is a summary of two recently finished EU Frame-work 6 projects in information security.

Summaries • of the papers published in this issue

Summaries • of the papers published in this issue

Contents"GREEN IT" AND PROJECT MANAGEMENT 1

István Bartolits

The 2009 Assembly Meeting of the Scientific Association for Infocommunications 2

Gábor Prónay

Working culture for project success 9

Ferenc Krauth

Green IT 13

Ferenc Kömlôdi

Excerpts from the IT3 Panorama blog 26

Dávid Zsolt Málik, László Lois

Measurement of parameters of IPTV traffic 30

Zoltán Horváth, Csaba Lukovszki, Dávid Varga, Tibor Micskei

Jamming of meteorological radars by Wi-Fi systems 38

Attila Magyar

Focusing on the future – Interview with Prof. Laszlo Pap, President of the Mobile Innovation Center 46

István Ajtonyi, László Czap

Communication technology education at the University of Miskolc 49

Levente Buttyán

EU research projects UbiSec&Sens and WSAN4CIP 52

Calls for proposals 55

Journal of the Scientific Association for Infocommunications

SzerkesztôségHTE Budapest V., Kossuth L. tér 6-8.Tel.: 353-1027, Fax: 353-0451, e-mail: [email protected]

Hirdetési árakBelív 1/1 (205x290 mm) FF, 120.000 Ft + áfaBorító II-III (205x290mm) 4C, 180.000 Ft + áfaBorító IV (205x290mm) 4C, 240.000 Ft + áfa

Cikkek eljuttathatók az alábbi címre isSzabó A. Csaba, BME Híradástechnikai TanszékTel.: 463-3261, Fax: 463-3263 e-mail: [email protected]

ElôfizetésHTE Budapest V., Kossuth L. tér 6-8.

Tel.: 353-1027, Fax: 353-0451e-mail: [email protected]

2009-es elôfizetési díjakKözületi elôfizetôk részére: bruttó 32.130 Ft/év

Hazai egyéni elôfizetôk részére: bruttó 7.140 Ft/évHTE egyéni tagok részére: bruttó 3.570 Ft/év

Subscription rates for foreign subscribers:4 issues (on english) 50 USD,

single copies 15 USD

www.hte.huFelelôs kiadó: NAGY PÉTER

Lapmenedzser: DANKÓ ANDRÁS

HU ISSN 0018-2028

Layout: MATT DTP Bt. • Printed by: Regiszter Kft.

a hírközlési és informatikai tudományos egyesület ... filetartalom „zÖld it” És...

Documents