a kodÁly zoltÁn ÁltalÁnos iskola, gimnÁzium És … · székesfehérvári kodály zoltán...

SZÉKESFEHÉRVÁRI KODÁLY ZOLTÁN

ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

HELYI TANTERV Módosítva: 2017. szeptember 01.

Kneifel Imre

igazgató

Székesfehérvári Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI Helyi tanterv

2

TARTALOM

Bevezető ....................................................................................................................................... 3

I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások,

ezek óraszámai ................................................................................................................. 4

II. A választott kerettantervek megnevezése…………..…………………………………... 7

III. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ……..…… 7

IV. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának

részletes szabályai ………………………………………………………………………. 8

V. A választható tantárgyak, foglalkozások esetében a pedagógusválasztás

szabályai ………………….………………….………………………………………… 10

VI. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése ..………….………………………... 11

VII. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése

és értékelése ………………………………………………………………...…….…… 13

VIII. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei …………..…………. 25

IX. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ………………………. 26

X. Az egészségnevelési és a környezeti nevelési elvek ……………………..…………… 27

XI. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések …………………..……….…..…. 41

XII. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések …….……………….……. 51


3

Bevezető

Iskolánk az Alapító Okirat szerint általános iskola, gimnázium és alapfokú művészetoktatási

intézmény. Az általános iskola minden évfolyamon egy általános tantervű és egy l ének-zenei emelt

szintű osztállyal működik, a gimnáziumi osztályaink pedig kizárólag emelt szintű ének-zenei osztá-

lyok.

Mivel az általános iskolában kétféle tanterv szerint tanulnak a diákok, ezért a helyi tanter-

vünkben két óratervet kellett készítenünk. Egyet az általános, egyet pedig az emelt szintű ének-

zenei általános iskolai osztályaink számára.

A helyi tantervünk készítésénél figyelembe vettük:

- 2011. CXC. NKT törvény

- 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelete az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi

programjának bevezetésérõl és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módo-

sításáról

- 20/2012.VIII.31) EMMI rendelet

- 110/2012( VI. 4) Kormányrendelete a nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáró

- 229/ 2012(VIII.28) Kormányrendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehaj-

tásáról módosítás

- l20/ 2012. (VIII.30) EMMI rendelet

- 315 / 2012( XI. 13) Kormányrendelettel

- 16/2013(II. 28) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánításról

- 326/2013 (VIII.30) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a köz-

alkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben

történő végrehajtásáról

- 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet tankönyrendelet


4

I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 1–4. évfolyamon.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. a 1.é 2.a 2.é 3.a 3.é 4.a 4.é

Magyar nyelv és irodalom 7 + 1 7 7 + 1 7 6 + 1 6 + 1 6 + 1 6

Idegen nyelvek 2 2

Matematika 4 + 1 4 4 + 1 4 4 + 1 4 4 + 1 4 + 1

Etika/Hit- és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1 1 + 1 1 1 + 1 1

Ének-zene 2 2 + 2 2 2 + 2 2 2 + 2 2 2 + 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5

Szabadon tervezhető órakeret 2 2 2 2 3 3 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 25 25 25 27 27

A szabadon tervezhető órakeret felosztását az óratervben pirossal jelöltük.


5

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 5–8. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5.a 5.é 6.a 6.é 7.a 7.é 8.a 8.é

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 3 + 1 3 4 4

Idegen nyelvek 3 + 1 3 3 + 1 3 3 + 1 3 3 + 1 3

Matematika 4 4 3 + 1 3 3 + 1 3 3 + 1 3

Történelem, társadalmi és ál-

lampolgári ismeretek 2 2 2 2 2 2 2 2

Etika/ Hit-és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Természetismeret 2 2 2 2

Biológia-egészségtan 1,5 1,5 1,5 1,5

Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5

Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5

Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5

Ének-zene 1 1 + 3 1 1 + 3 1 1 + 3 1 1 + 3

Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1

Dráma és tánc 1 1

Hon- és népismeret 1

Informatika 1 1 1 1 1 1 + 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3 3 3 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 28 28 28 28 31 31 31 31


Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon.

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

I. idegen nyelv (angol) vagy 3 + 1 3 + 1 3 + 1 3 +1

I. idegen nyelv (német) 3 3 3 + 1 3 + 1

II. idegen nyelv (olasz) 3 3 3 + 1 3 + 1

Matematika 3 3 3 3 + 1

Történelem, társadalmi és állampol-

gári ismeretek 2 2 3 3

Etika 1

Biológia – egészségtan 2 2 2

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2

Földrajz 2 2

Ének-zene 1 + 3 1 + 3 4 4

Vizuális kultúra 1 1

Művészetek 1 1

Dráma és tánc 1

Informatika 1 1

Életvitel és gyakorlat 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 4 4 6 8

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35



7

II. A választott kerettantervek megnevezése

Az általános iskola alsó és felső tagozatán az egyes tantárgyak helyi tanterveként az OFI kerettanter-

vét választottuk. A kerettantervek a 2. számú mellékletben találhatók.

III. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának

elvei

Iskolánkban a pedagógusok hivatalosan tankönyvvé nyilvánított taneszközöket, tanulmányi se-

gédleteket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használhatnak. A tankönyvvé nyilvánítás, a tan-

könyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről a 16/2013. (II.28.) EMMI rende-

let rendelkezik. Egyes tantárgyaknál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajz-

felszerelés, művészeti foglalkozásokon hangszer, kotta, táncruha, cipő, stb.).

Tanítási év közben a meglevő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más

felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési

kötelezettség hárul.

Az egyes évfolyamokon a kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei

(illetve, ahol nincs munkaközösség ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi

tanterve alapján a szülői szervezet véleményének meghallgatásával.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt, május végéig az osztályfőnök,

illetve az egyes művészeti foglalkozást vezetők írásban tájékoztatják. A taneszközök beszerzése

a tanév kezdetére a szülők kötelessége.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik

figyelembe:

- Feleljen meg az iskola és a művészeti oktatás helyi tantervének, de érvényesüljön a

tanári szabadság elve.

- Azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül hasz-

nálhatók.

- Új taneszközt abban az esetben vezetük be, ha az oktatás minőségét lényegesen job-

bítja.

- Az eszközök ára feleljen meg a magasabb jogszabályban foglaltaknak.

- A tankönyvek mellett szótárak, szöveggyűjtemények, atlaszok, példatárak az iskola

könyvtárából is kölcsönözhetők.

Az iskola tankönyvellátását minden tanévben a mindenkori hatályos rendelet értelmében elkészí-

tett „A Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI tankönyvellátásának helyi

rendje” alapján szervezzük meg.


8

IV. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósításának részletes szabályai

Iskolánk:

általános iskola: évfolyamomnként két osztállyal működik

o általános tantervű a osztály o ének-zenei tantervű é osztály

ének-zenei gimnázium: évfolyamonként 1-1 osztály tanul

alapfokú művészeti iskola: Az alapfokú művészetoktatási intézménynek 12 évfolyama

van, az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon folyik.

Az alapfokú művészetoktatás ágazatai és tanszakai:

Zeneművészeti ág:

Népzene

Hangszeres tanszak:

ütős tanszak

vonós- és tekerő tanszak

Vokális tanszak

Táncművészeti ág:

Néptánc tanszak

Képző- és iparművészeti ág:

Grafika és festészet tanszak

Színházművészeti – bábművészeti ág:

Színjáték tanszak

Iskolánkban sajátos nevelési igényű és beilleszkedési és tanulási nehézséggel küzdő tanulók

integrált nevelése és oktatása is folyik.

A pedagógiai feladatainkat tanórákon és tanórán kívüli foglakozásokon szervezzük meg.

A tanórák rendjét az órarendek tartalmazzák.

Tanórán kívüli foglalkozások az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részei.

Ezek lehetnek:

1. Kötött órai foglalkozások (működtetése a törvényben előírt feltételek mellett kötött)

Ide tartozik például:

napközi otthonos foglalkozás

tanulószobai foglalkozás

iskolai sportkör

2. Szabadon választható tanórai foglalkozások (formáiról a nevelőtestület dönt, kiválasztásában

szerepe van az iskolai diákönkormányzatnak)

A tanórán kívüli foglalkozások időkeretét a Közoktatási Törvény 52. § (7.) pontja szabályoz-

za.

A pedagógiai programunkba beépített tanórán kívüli foglalkozások:

tanulmányi kirándulás

múzeumlátogatás

erdei iskola

terepgyakorlat

kulturális rendezvények

sportrendezvények


9

tanulmányi versenyek

jeles napjaink

témanapok

Ezeknek a foglalkozási óráknak a száma eléri a napi 3 órát, ezért beszámíthatók a 185 tanítási

nap teljesítésébe.

A fent említett tanórai foglalkozások megszervezésének módjai:

Tanulmányi kirándulások:

Osztály-, évfolyam-, iskolai szintű tanulmányi kirándulások.

Érdeklődési körhöz kötött kirándulások:

o híres emberek szülőházának megtekintése

o évfordulókra rendezett ünnepségeken való részvétel

o turisztikai, botanikai kirándulások

Múzeumlátogatások:

Időszakos és állandó kiállítások megtekintése

Tantárgyhoz kötődő múzeumlátogatás.

Erdei iskola:

alsó és felső tagozatos tanulóknak igény szerint.

Kulturális rendezvények:

opera előadáson, hangversenyen való részvétel

kórustalálkozó rendezvényei

fesztiválokon, kórusversenyeken, rádiófelvételen, diáknapokon szereplés,

cserekapcsolattal szervezett látogatás

egyéb kulturális rendezvényeken való részvétel (színjátszó, szavaló, szépkiejtési ver-

senyek, Éneklő Ifjúság, ismeretterjesztő előadások, irodalmi műsorok)

Sportrendezvények:

helyi, megyei, országos szintig felmenő

Tanulmányi versenyek:

helyi, megyei, országos szintig felmenő

Jeles napjaink:

Kodály Napok

Madarak és Fák Napja, természetvédelem napja

Alba Regia Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál

Fehérvári Ének Nemzetközi Ifjúsági Énekkari Találkozó

Szállj elő zöld ág néptánctalálkozó

A tanórán kívüli foglalkozásokat, ha azok a szülők számára anyagi kiadást jelentenek, csak akkor

szervezünk, ha erre szülői igény van, és a szülők vállalják a költségeket.

Az iskola alapítványa támogatja ezeknek a programoknak a megvalósítását úgy, hogy a költségekhez

– a lehetőségeket figyelembe véve – hozzájárul.


10

V. A választható tantárgyak, foglalkozások esetében a pedagógusválasztás

szabályai

a) Etika és hit- és erkölcstan oktazás megszervezése

Az általános iskolában választható tantárgy: az etika illetve helyette választható az egyházi jogi

személy által szervezett hit - és erkölcstan óra.

20/2012. EMMI rendelet (továbbiakban: EMMI rendelet): 14. § (5) Az iskolának minden év május 20-ig fel kell mérnie, hogy a tanuló melyik egyház által

szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelező erkölcstan órán

kíván-e részt venni.

1. Az általános iskola igazgatója kijelöli azt a március 1. és március 14. közötti időpontot, amikor

az iskola tájékoztatást ad a szülőknek arról, hogy igény esetén a hit- és erkölcstanoktatást milyen

módon szervezi meg. A kijelölt időpontról legalább 10 nappal előtte értesíti az adott egyházakat.

Ha valamelyik egyházi jogi személy képviselője nem tud megjelenni, papíralapú dokumentumok

megismerésének lehetőségét is biztosíthatja a szülők részére.

2. Az igazgató az általános iskolai beiratkozást megelőzően március 16. és március 31. között, az

egyházi jogi személytől kapott tájékoztatás alapján, az iskola honlapján nyilvánosságra hozza a

következő tanévben a hit- és erkölcstanoktatás megszervezését vállaló egyházi személyek meg-

nevezését, és hozzáférhetővé teszi az egyházi jogi személy által rendelkezésére bocsátott hit- és

erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó papíralapú dokumentumokat, különösen a tantervet, a tananya-

got, a tankönyveket és a hit- és erkölcstanoktatás munkamódszerét.

3. Beíratkozáskor, átiratkozáskor a szülő írásban nyilatkozik az iskolának arról, hogy

a) valamely a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személy által szerve-

zett hit- és erkölcstanoktatást, vagy

b) az etika oktatást igényli a gyermeke számára.

A szülő írásban igényelheti olyan egyházi jogi személy hit- és erkölcstan oktatását is,

amely egyházi jogi személy nem tartott tájékoztatót az iskolában. Az ilyen igényről az

igazgató írásban értesíti a szülő által megjelölt egyházi jogi személy képviselőjét.

Ha a megkeresett egyházi jogi személy a hit- és erkölcstanoktatást nem vállalja, a szülő

ismételten nyilatkozik arról, hogy

o hit és erkölcstan oktatást, vagy

o etika oktatást választ gyermeke számára.

Amennyiben a szülő a hit-és erkölcstan oktatást választja, az erről szóló nyilatkozatával ahhoz is

hozzájárul, hogy az iskola a gyermeke nevét és az osztálya megnevezését az egyháznak átadja.

A beíratkozáskor a hit-és erkölcstan okatását vállaló jogi személy is jelen lehet, hogy tájékoztatást

nyújtson a szülőknek.

A tanulócsoportok kialakításával kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy

a) a hit- és erkölcstanoktatásban részt vevő tanulócsoportok összevonhatók,

b) az etika helyett választott hit- és erkölcstan órákat elsősorban az etika órák számára az órarend-

ben meghatározott időben kell megtartani.

Amennyiben az egyházi jogi személy az etika órával egyidejűleg a hit- és erkölcstan órát nem

tudja megtartani a hit- és erkölcstan órákat az egyházi jogi személy más időpontban az iskolában

vagy más időpontban az iskola épületén kívül tartja meg.

Az iskola tanév közben nem változtathatja meg a meghatározott csoportbeosztást.

A szülő a következő tanévre változtathat a szándékán minden tanév május 20-ig. A változtatás

szándékát írásban kell benyújtania az igazgatónak és az érintett egyházi jogi személy képviselő-

jének.

Amennyiben a szülő 2-8. évfolyamon etika helyett hit- és erkölcstant, vagy más vallás hit- és

erkölcstan tantárgyát választja, akkor a tanulmányok megkezdésének feltételeit az újonnan vá-

lasztott hit- és erkölcstan oktatást folytató egyházi jogi személy határozza meg.

A hit- és erkölcstan órákra vonatkozó csoportnaplót a hitoktató, hittantanár vezeti. A további admi-

nisztráció elvégzése a hittantanár tájékoztatása alapján az osztályfőnök feladat.


11

b) Idegen nyelv oktatásának megszervezése

- az általános iskolában Minden tanév április 30-ig nyilatkoznia kell a 3. osztályosok szülőinek, hogy gyermekük a követke-

ző tanévtől (4. osztálytól) angol vagy német nyelv oktatásában kíván részt venni. A választott tantár-

gyat az általános iskolai tanulmányok során változtatni csak rendkívüli helyzetben, osztályozóvizs-

gával lehet. A tanító nyelvtanárokat az adott tantárgyfelosztás határozza meg.

- a gimnáziumban:

A 9. osztályban a tanulók első idegen nyelvként az angol vagy német nyelvet tanulják, amely

folytatása az általános iskolai tanulmányainak. Indokolt esetben választhatnak a két nyelv

közül, de az esetleges felzárkózás a tanuló feladata, és erről osztályozó vizsgát kell tennie a

meghatározott időpontban.

A középiskolás tanulók minden tanév május 20 - ig írásban nyilatkoznak a következő tanév

emelt szintű oktatásban való részvételi szándékról, valamint az érettségi előkészítő órák igé-

nyéről.

A tanulók a tantárgyakat választhatják, a tanító pedagógusok kijelölését az adott tanév tan-

tárgyfelosztása tartalmazza.

VI. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése

VII. A 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatainak kiadásáról

rendelkezik a közép- és emelt szintű érettségi vizsga szabályozásáról. 2017. január 01-től

megváltoztak a vizsgatárgyakra vonatkozó részletes követelmények és a vizsga leírása.

A kormányrendelet szerint a kötelező középszintű érettségi vizsgatárgyakon kívül – magyar

nyelv és irodalom, matematika, történelem és idegen nyelvek (angol, német, olasz nyelv) – leg-

alább két vizsgatárgyból lehetővé kell tenni az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést, de

ezt a feladatot a középiskolák egymás közötti megállapodás alapján közösen is megoldhatják. A

választható érettségi vizsgatárgy bármely tantárgy lehet, amelyből a tanuló teljesítette a PP-ben

meghatározott helyi tantervi követelményeket.

Tanulói igény esetén a tanulói jogviszony fennállása alatt az iskola köteles fogadni az emelt szin-

tű érettségi vizsgára történő jelentkezést.

A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül középszintű vizsgára történő felkészítést biztosítunk

bármilyen tantárgyból, ami a vizsgaszabályzatnak megfelel.

A középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén legalább 138 órát, emelt szintű érett-

ségi vizsgára történő felkészítés esetén pedig legalább 276 órát kell a felkészítésre a helyi tan-

tervben biztosítani.

1. Az egyes vizsgatárgyakból a középszintű és emelt szintű érettségi vizsga témakörei megfelelnek

és követik a 2017. januárban kiadott OH dokumentumoknak.

2. A közösségi szolgálat választásának szabályai:

A 2011. évi CXC. törvénya nemzeti köznevelésről 4§ 15. szabályozza a közösségi szolgálat elő-

írásait. Esszerint az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele 50 óra közösségi szolgálat elvég-

zésének igazolása. Ez alól azon sajátos nevelési igényű talnulók kivételek, akiket a szakértői

bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített.

(15a) Ha a tanuló a középiskola elvégzését követő érettségi vizsgaidőszakban az írásbeli érettsé-

gi vizsgaidőszak kezdetéig nem rendelkezik az Nkt. 6. § (4) bekezdésében a közösségi szolgálat

teljesítésére meghatározott feltétellel, érettségi vizsgáit nem kezdheti meg, az adott vizsgaidő-

szakra vonatkozó összes érettségi jelentkezését az igazgató törli.

A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló,

szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékeny-

ség és annak pedagógiai feldolgozása.” (Értelmező rendelkezés 4.§ (13.) bekezdés) Ennek értel-

mében csak a tanuló lakhelye környezetében vagy az oktatási intézmény környezetében szervez-


12

hető meg a tevékenység a diákok számára.

A közösségi szolgálat teljesítése során:

1. egy óra = hatvan perc szolgálati idő (a helyszínre történő utazási idő nem számít)

2. alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb négy órás időkeretben végezhető

3. a közösségi szolgálat a tanulók lakókörnyezetében, vagy az iskola székhelyén, feladat-

ellátási helyén, de legfeljebb 30 kilométeres körzeten belül szervezhető meg.

A közösségi szolgálat tevékenységi területei:

egészségügyi,

szociális és jótékonysági,

oktatási,

kulturális és közösségi,

környezet- és természetvédelemi,

polgári- és katasztrófavédelmi,

közös sport és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyer-

mekekkel, idős emberekkel.

Az 50 órát több projekt keretében, több év alatt is lehet teljesíteni.

Fogadó szervezet lehet:

a) szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény,

b) egészségügyi szolgáltató,

c) közoktatási intézmény,

d) felsőoktatási intézmény,

e) muzeális intézmény,

f) nyilvános könyvtár,

g) közlevéltár,

h) nyilvános magánlevéltár,

i) közművelődési intézmény

A közösségi szolgálat dokumentálása:

o Közösségi szolgálati napló: tanuló vezeti, rögzíti: mikor, hol, milyen időkeretben

és milyen tevékenységet folytatott.

A közösségi szolgálat középiskolai dokumentálásának kötelező elemei:

o a tanuló által kitöltött központi irásos dokumentum, amely tartalmazza a közössé-

gi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét,

o az osztálynaplóban, bizonyítványban és a törzslapon dokumentálni kell a közös-

ségi szolgálat teljesítését,

o az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban,

amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad.

Az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek

együttműködésről megállapodást kell kötni, ennek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek

adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.


13

VII. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának

ellenőrzése és értékelése

1. Az iskola a nevelő és oktató munka kiemelt feladatának tekinti a tanulók tanulmányi

munkájának folyamatos ellenőrzését, értékelését.

Az ellenőrzés lehet:

- egyéni, csoportos, eseti, rendszeres jellegű,

- írásbeli (dolgozat, pl: témazáró. röp, teszt, kifejtős..)

- szóbeli felelet

- szimultán ellenőrzés, frontális ellenőrző beszélgetés, párbeszéd

Illeszkedjen az óra menetébe:

A teljesítményértékelés megvalósulhat: számszerű, szöveges, komplex értékeléssel.

Az ellenőrzés-értékelés általunk használt formái, módjai:

Szociális: a tanulók teljesítményét az osztály vagy csoport átlagához viszonyítjuk

Individuális: a tanulók teljesítményét korábbi teljesítményéhez viszonyítjuk→ a fejlődést

mér

Diagnosztikus (helyzetfeltárás): egyénre, a csoportra szabott nevelési-oktatási stratégiák

kialakításához.

Formatív (fejlesztés-formálás): tanulási sikerek megerősítésére vagy a tanulási hibák javítá-

sára.

Szummatív (minősítő): célja a záró összegzés, záró minősítés.(pl. érettségi vizga, osztályozó

vizsga)

2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyaknak megfelelően a tanu-

lók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az

ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

3. A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül:

- szóban és írásban is ellenőrzik: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika,

környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, infor-

matika, filozófia ellenőrzésénél.

- szóban, írásban és gyakorlati tevékenységgel: rajz, ének

- írásban és gyakorlati tevékenységgel: felső tagozatban: technika, informatika

- gyakorlati tevékenységgel: testnevelés, alsó tagozatban technika, rajz

4. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését

az iskola helyi tantervében előírt követelmények, a tanuló képességei, eredményei alapján

végzik. Figyelemmel kísérik változtak-e - fejlődtek vagy hanyatlottak - az előző értékelés

óta.

5. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tan-

tárgyak esetében a következők szerint történik:

Az első évfolyamon félévkor és év végén, 2. évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét,

előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük.

- kiválóan teljesített (5) kiv. t.

Ha minden tantárgyból kiváló minősítést ért el. Ha minden tantárgyból legalább kivá-

lóan teljesített minősítést ért el, vagy maximum 1 közismereti tárgyból, 1 készség-

tárgyból, vagy két készségtárgyból jól teljesített minősítést kap.

- jól teljesített (4) jól t.

Ha minden tantárgyból kiváló vagy jól teljesített minősítést ért el, vagy maximum 1

közismereti tárgyból, 1 készségtárgyból, vagy két készségtárgyból megfelelően teljesí-

tett minősítést kapott.


14

- megfelelően teljesített (3) megf. t.

Ha minden tantárgyból legalább megfelelően teljesített minősítést kap.

- felzárkóztatásra szorul (1, 2) felz.sz.

Ha már egy tantárgyból felzárkóztatásra szorul.

A 2. évfolyam év végétől a tanulók teljesítményét, előmenetelét érdemjeggyel értékeljük

minden tantárgyból.

- A hit- és erkölcstan tantárgyat első évfolyamon szövegesen, a további évfolya-

mokon érdemjeggyel értékeli a hitoktató.

- A tanügyi dokumentumokban az etika/ hit és erkölcstan megnevezést használjuk.

- A 4. évfolyamon a bevezetésre kerülő idegen nyelv tantárgyat is érdemjeggyel ér-

tékeljük.

- 5-12. évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal értékeljük,

- Gimnáziumban a tanév során a tantárgyakból a tanulók érdemjegyeket kapnak.

Az osztályzatok, érdemjegyek a következők:

- jeles (5)

- jó (4)

- közepes (3)

- elégséges (2)

- elégtelen (1)

Alkalmazandó minősítések:

Minősítések: rövidítések:

- kiválóan teljesített (5) kiv. t.

- jól teljesített (4) jól t.

- megfelelt (3) megf. t.

- gyenge (2) gyenge

- nem felelt meg (1) nem fel.m.

- Dicséretes ötös a tanuló kiemelkedő tantárgyi tanulmányi munkája, ha csak jeles osz-

tályzatai vannak. Ezt a dokumentumokban félévkor egységesen az érdemjegy után

„d” betűvel jelöljük.

- Év végén az általános iskolában a tantárgyi dicséretben részesített tanuló osztályzata

jeles helyett kitűnő, a gimnáziumban pedig a dicséretet záradékoljuk.

- Általános tantestületi dicséretben részesülhet

o általános iskolában az a kitűnő tanuló, akinek legalább 3 tantárgyból tan-

tárgyi dicsérete van;

o gimnáziumban a kitűnő tanuló.

Tanítási év közben - A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden

tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet

kell szereznie.

- Szaktárgyi jeggyel értékelhető

o az órai munka,

o a szorgalmi feladatok elkészítése,

o a gyűjtőmunka,

o a füzetben, ill. munkafüzetben elvégzett feladatok,

o valamint felső tagozaton és a gimnáziumban házi dolgozat,

o kiselőadások készítése.

- A tanuló tanórai fegyelmezetlen magatartása szaktárgyi jeggyel nem értékelhető,

az írásbeli vagy szóbeli számonkérések nem fegyelmező célzattal, hanem a tanulók


15

tudásának ellenőrzése érdekében történnek.

- A tanulók teljesítményének értékelése folyamatos, szóban és írásban történő ellenőr-

zéshez kapcsolódik.

- A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése érdekében a tanulóknak szóban is számot kell

adni tudásukról.

- A heti egy órás tantárgyak esetében a tanév során egy szóbeli felelet, a heti kettő,

vagy több órás tantárgyak esetében félévente minimum egy-egy szóbeli felelet szük-

séges minden tanuló esetében.

- A félévi, ill. év végi értékeléshez havi egy, de félévente minimum három osztályzatot

kell szereznie minden tanulónak, ezek viszonylag egyenletesen szülessenek, négy-

hathetente.

- Indokolt esetben javítási lehetőséget szóban vagy írásban biztosítani kell a tanulónak,

melynek eredménye szaktárgyi jegynek számít.

- A szóbeli és írásbeli beszámoltatások érdemjegyeit a tanítónak /szaktanárnak a tanu-

lóval közölni kell, a szülők tájékoztatása érdekében a Kréta naplóba be kell vezetni.

- A tanítónak / szaktanárnak az érdemjegyeket hetente be kell írni az osztálynaplóba.

Az alapfokú művészeti iskolában - az előképző évfolyamok kivételével - a tanuló félévkor a

szaktanár előtt, év végén a háromtagú vizsgabizottság előtt tanszaki vizsgát tesz. A vizsgákon

a tanuló szerepelhet egyénileg vagy csoportosan. A félévi meghallgatás illetve az év végi vizsga

helyett a tanszakok előzetes egyeztetés szerint szervezhetnek nyilvános szerepléseket, pl. szü-

lőknek tartott bemutatókat, kiállításokat.

Félévkor illetve év végén a szaktanár a havi jegyek és vizsga (bemutató) alapján értékel.

Év végén az osztályzatról a vizsgabizottság dönt, amelyet a szaktanár javasol az egész évi mun-

ka és az év végi vizsga alapján.

Az előképző évfolyamokon és a dráma tanszakon félévkor és év végén a szaktanár szövegesen

értékeli a tanulók teljesítményét

- Az alapfokú művészeti iskolában a tanulók teljesítményét a szaktanár havonta

értékeli (ettől pedagógiailag indokolt esetben eltérhet), és ezt a naplóba bejegyzi. Az

előképző évfolyamokon és a dráma tanszakon a tanulók teljesítményét a szaktanárok

havonta szövegesen értékelik és ezt a naplóba bejegyzik. A tanév során a bemutató-

kon, pályázatokon, kiállításokon való szereplés is értékelhető.

6. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 2-12. évfolyamon a példás

(5), jó (4), változó (3), rossz (2) minősítéseket illetve érdemjegyeket használjuk.

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a 2-12. évfolyamon a példás (5), jó

(4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

7. A tanulók magatartását és szorgalmát:

- Az első évfolyamon félévkor és a tanítási év végén az osztályfőnök szöveggel minősíti, és a

tanév végén a bizonyítványba bejegyzi.

- 2-8. évfolyamon a magatartás és szorgalom félévi és év végi minősítését az osztályfőnök az

érdemjegynek megfelelő minősítés és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg.

- A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén

érdemjegyekkel értékeli. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt

a minősítésről. A félévi minősítést a tájékoztató füzetbe (ellenőrző könyv), az év végi minő-

sítést pedig a bizonyítványba be kell jegyezni.

- 9-12. osztályokban a félévi és az év végi minősítés a nevelőtestület véleményének figyelem-

be vételével történik, azt az ellenőrző könyvbe vagy a bizonyítványba be kell jegyezni.


16

8. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

példás /5/: ha munkájával, jó kezdeményezéseivel tesz valamit a közösségért. Magatar-

tásával, kultúrált viselkedésével példát mutat. Durva szavakat még véletle-

nül sem használ. A házirend előírásait betartja. A tanítási órák kezdetére

pontosan megjelenik.

jó /4/: ha a reá bízott feladatot kifogástalanul látja el, ő maga azonban felkérés nél-

kül nem vállal feladatokat. Iskolai viselkedése általában kifogástalan, a házi-

rendben leírt előírásokat betartja. Felszerelését mindig elhozza.

változó /3/: ha gyakran hiányos a felszerelése. A házirendben leírtakat nem mindig veszi

tudomásul. Magatartásával zavarja a tantárgyi órákat.

rossz /2/: ha fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak. Többször kapott

osztályfőnöki intőt, illetve igazgatói megrovást. Felszerelését rendszeresen

otthon felejti.

Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

példás /5/: ha a tanítási órákra való felkészülése képességéhez mérten - kifogástalan,

tanórákon aktív. Felszerelését mindig elhozza az iskolába.

jó /4/: ha iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi, felszerelését mindig

elhozza.

változó /3/: ha iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak

ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Gyakran hiányos a felszerelése.

hanyag /2/: ha képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Köte-

lességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Ha valamely tan-

tárgyból bukásra áll. Felszerelését rendszeresen nem hozza el.

9. A tanulók jutalmazásának elvei és formái valamint fegyelmi és kártérítési felelősségük:

Jutalmazhat a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgató és a tantestület.

Jutalom adható:

- kiemelkedő tanulmányi munkáért

- példamutató magatartásért

- közösségi tevékenységért

- társadalmi és közhasznú munka végzéséért

- versenyen elért eredményért

- egymás segítéséért

Jutalmazás formái:

- egyéni

- csoportos

Egyéni: érdemjeggyel, dicsérettel /osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói, testületi / és tárgyi

jutalommal

Csoportos: egyénivel azonos

A jutalom átadásának helye, időpontja:

- tanórán, osztályfőnöki órán alkalmanként

- versenyeken

- a félévi értesítő kiosztásakor

- tanévzáró ünnepélyen


17

10. Fegyelmi intézkedések

A tanulók fegyelmi-kártérítési felelősségére, a felelősségre vonás módjára és formájára nézve a

törvény és az EMMI rendelet (53-60§) rendelkezései az irányadók. (lásd. SZMSZ)

Elmarasztalás jár az alábbiakért:

- házirend megszegése

- tanulmányi munka elhanyagolása

- az iskola által szervezett programokon történő fegyelemsértés

- iskolai tulajdon elleni vétség

- vállalt feladatok hanyag végzése

- igazolatlan mulasztás

Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul

megszegi:

- fegyelmező intézkedésben

- fegyelmi büntetésben részesül

Fegyelmező intézkedés kezdeményezhető:

- az osztályfőnöknél és az igazgatónál

Kezdeményezheti:

- nevelő

- szülő

- tanulóközösség

A fegyelmező intézkedés részeként írásban adható:

- szaktanári figyelmeztető

- osztályfőnöki figyelmeztető

- osztályfőnöki intő

- osztályfőnöki rovó

- igazgatói figyelmeztető

- igazgatói intő

- igazgatói rovó

Fegyelmi eljárás során fegyelmi büntetés adható. A fegyelmi bizottságot az igazgató hívja össze.

A bizottság az összehívást követően három napon belül összeül, és meghozza a határozatot.

Tagjai lehetnek:

- az igazgató

- az egyik igazgatóhelyettes

- a tanuló osztályfőnöke,

- az osztályfőnöki munkaközösség vezetője.

A fegyelmi eljárás során fegyelmi büntetés adható.

Fegyelmi büntetés lehet:

- megrovás

- szigorú megrovás

- meghatározott kedvezmények csökkentése.

- áthelyezés másik csoportba, osztályba (súlyos esetben másik iskolába)

- a középiskolában a 16. életév betöltése után kizárás, eltiltás a tanév további folytatásától.

Az alsó tagozatos tantárgyak szöveges értékelése

Az 1. évfolyamon november hónapban az értékelés az alábbiak szerint történik:

Tisztelt Szülők!

Örömmel tájékoztatjuk gyermeke iskolai munkájának eredményességéről

…………………... tanév

Gyermek neve: …………………..……………………………………….

Társas kapcsolata

barátkozó visszahúzódó Együtt éneklés biztos megfelelő bizonytalan

nagyon bizonyta-lan

alkalmazkodó nehezen alkalmazkodó Egyéni éneklés biztos megfelelő bizonytalan

nagyon bizonyta-lan

udvarias nehezen viseli a kudarcot Ritmustapsolás biztos megfelelő bizonytalan

nagyon bizonyta-lan

segítőkész önállótlan Környezetéről információja

sokrétű, tájé-kozott

életkorának megfelel

kicsit hiányos nagyon hiányos

csoportban képes dolgozni Rajz, technika

Viselkedési, tanulási szokásai, normák

példamutató felszerelését csendben, fegyelmezetten kreativitás kiváló megfelelő gyenge

megfelelő rendben tartja dolgozik igényesség kiváló megfelelő

önfegyelme változó nem tartja rendben időnként zavarja társait eszközhasználat biztos bizonytalan

rendbontó hiányos Testnevelés fegyelmezett néha gyakran rendbontó

Figyelme kitartó megfelelő rövid ideig tartó

szétszórt

a nevelő utasításait betartja néha nem tartja be

Munkatempója gyors megfelelő kicsit lassú nagyon lassú labdás gyakorlatokban ügyes fejlesztésre szorul

Beszédtempója gyors megfelelő kicsit lassú nagyon lassú térbeli tájékozódása, mozgása

jó megfelelő

Szókincse gazdag megfelelő hiányos nagyon hiányos egyensúlyfeladatokat könnyedén félénken old meg

Hangok ejtése teljesen szabályos néhány szabálytalan sok hang képzése hibás

Hangfelismerése biztos keveset téveszt

sokat téveszt nem ismeri fel

Szótagolás biztos bizonytalan Székesfehérvár, ………………………...

Szavak hangokra bontása

biztos bizonytalan sok segítséget igényel

Kézügyessége jó megfelelő gyenge fejlesztést igényel

Vonalvezetése lendületes megfelelő lassú görcsös …………………..…………………… …………………..……………………

Munkájának külleme szép, rendezett megfelelő kicsit masza-tos, rendezet-len

rendetlen, nem esztétikus

tanító tanító

Tájékozódás a térben biztos kicsit bizony-talan

nagyon bi-zonytalan

nem ismeri fel ………………………...………….

5-ös számkörben a számok nagyság sze-rinti sorba rendezése, relációs jelek használa-ta

biztos megfelelő bizonytalan nagyon bizonytalan

látta (szülő, gondviselő)


19

Az 1. osztályban félévkor az alábbiak szerint történik az értékelés:

A 1. osztály év végi értékelése a Szöveges értékelő program alapján történik.


20

A 2. évfolyam félévekor az alábbiak szerint történik az értékelés.


21

Az írásbeli beszámoltatások formája és rendje

1. Az írásbeli beszámoltatások a tanulók értékelésének azon területét jelentik, amelyekben a

legobjektívebben érvényre lehet juttatni a követelményeket.

Ennek formái:

- házi dolgozat;

- írásbeli felelet;

- röpdolgozat;

- témazáró dolgozat.

2. A házi dolgozat valamely téma önálló, otthoni feldolgozását jelenti előre megadott szem-

pontok alapján.

3. Az írásbeli felelet egy-egy lecke a feleletet megelőző 1-2 órányi tananyagának számonké-

résére szolgál a tantárgyi sajátosságoknak megfelelően. Általában rövid, néhány egyszerű

kérdés megválaszolását, ill. feladat megoldását tartalmazza. Íratható osztályszinten, né-

hány tanulóval vagy egyénileg is. Az írásbeli feleletek érdemjegyei a szóbeli feleletek ér-

demjegyeivel egyenértékűek.

4. A röpdolgozat során az adott tantárgynak a feleletet megelőző 3-8 órányi tananyagából

ad számot a tanuló a tantárgyi sajátosságoknak megfelelően. Ezzel a számonkérési móddal

fontosabb résztémák vagy hosszabb témakörök egy részének elsajátítását ellenőrizhetjük.

Az egyszerű kérdések, feladatok mellett tartalmazhat összetettebb feladatot, amelynek

megoldása 2-3 tanórai ismeret komplex alkalmazását igényli. A röpdolgozatok érdemje-

gyei a szóbeli feleletek érdemjegyeivel egyenértékűek.

5. A pedagógus nem köteles előzetesen bejelenteni az írásbeli feleletet és a röpdolgozatot,

hiszen ezek íratása a rendszeres tanulás ellenőrzését is szolgálja.

6. A témazáró dolgozat a tananyag egy nagyobb egységét zárja le. A dolgozat kérdéseit,

feladatait a pedagógus alapvetően a megtanított tananyag és a követelmények alapján ha-

tározza meg. A témazáró dolgozatok félévenkénti száma tantárgyanként változó, legalább

1, de legfeljebb 3, számukat döntően a heti óraszám befolyásolja.

7. A tanulókat a témazáró dolgozat megírásának napja előtt egy héttel tájékoztatni kell

a dolgozat időpontjáról. A dolgozatot megfelelő gyakorlással, összefoglalással elő kell

készíteni. A tanulókat tájékoztatni kell dolgozat előtt a beszámoltatással kapcsolatos köve-

telményekről a tanulók eredményes felkészülése érdekében.

8. A tanulók egyenletes terhelése érdekében egy tanítási napon legfeljebb két tantárgyból

íratható témazáró dolgozat. Szükség esetén ennek egyeztetése, koordinálása az osztályfő-

nök feladata.

9. A pedagógusnak az írásbeli munkákat a beadástól számított 10 munkanapon belül kijavít-

va, értékelve meg kell mutatnia a tanulóknak. A 10 munkanapot csak indokolt esetben

(betegség, hivatalos távollét, az iskolavezetés által kiadott más irányú elfoglaltság, stb.)

lehet túllépni. Ha a pedagógus nem adja ki az írásbeli munkákat az előírt időintervallum-

ban, akkor a tanuló dönthet az érdemjegy elfogadásáról. Ha a tanuló nem fogadja el az ér-

demjegyet, akkor témazáró dolgozat esetén újra megíratható vele a dolgozat, de legkoráb-

ban csak a következő tanítási napon, amikor az adott tantárgyból órája lesz.

10. Az írásbeli munkák javításának pontosnak és egyértelműnek kell lennie. A kijavított mun-

kák kiadásakor a tanulókat tájékoztatni kell az értékelés szempontjairól, amennyiben ez

pontozás segítségével történt, a pontozás menetéről, valamint az érdemjegyek megállapí-

tásához szükséges ponthatárokról. A kijavított írásbeli munkákat a szülők is megtekinthe-

tik, de a témazáró dolgozatok megtekintésére csak az iskolában van mód, az alsó tagoza-

ton a témazárók hazaküldhetők. A tanulónak joga van a témazáró dolgozatát saját költsé-

gén fénymásoltatni, és a másolatot hazavinni.


22

11. A pedagógusok kötelesek a témazáró dolgozatokat, mint a tanulók féléves és egész éves

munkájának értékelését leginkább befolyásoló, és az értékelést legobjektívebben megala-

pozó dokumentumot megőrizni a következő tanév első napjáig.

12. A témazáró dolgozatokra adott érdemjegyek minden tantárgy esetében nagyobb súllyal

kapnak szerepet a félévi és az év végi minősítések megállapításában. Ez úgy jut érvényre,

hogy a témazáró dolgozatokra adott érdemjegyeket kétszeresen számítják. A pedagógusok

a témazáró dolgozatok érdemjegyeit a többi jegytől eltérően, piros színnel jelölik az osztá-

lyozó naplóban.

13. Ha a tanuló igazoltan hiányzik a témazáró dolgozat megírásakor, akkor a tanulóval történt

egyeztetés alapján történik a téma számonkérése.

14. Ha a tanuló igazolatlanul hiányzik a témazáró dolgozat megírásakor, akkor pótoltatható

vele a dolgozat az első adandó alkalommal, amikor az adott tantárgy óráján megjelenik.

15. Ha a tanuló az írásbeli felelet, a röpdolgozat vagy a témazáró dolgozat megírásakor meg

nem engedett eszközöket vesz igénybe (les, „puskázik”, súgás alapján ír), akkor az addigi

munkáját érvénytelennek kell tekinteni. A számonkérésnek a hátra levő időben újra eleget

tehet. A szabálytalan eszközök használatáért 1-es nem adható, mert érdemjeggyel csak

szakmai teljesítményt értékelünk.

16. Ha javítás közben derül ki, hogy a tanuló írásbeli felelet, a röpdolgozat vagy a témazáró

dolgozat megírásakor meg nem engedett eszközöket vett igénybe, akkor a munkáját ér-

vénytelennek kell tekinteni, és azt újra kell írnia azon az órán, amikor az írásbeli munka

kiosztásra kerül.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei

1. A házi feladatok fontos szerepet játszanak az iskola oktató-nevelő munkájában, hiszen

nemcsak a tudás megszerzéséhez, elmélyítéséhez járulnak hozzá, hanem a tanulók szemé-

lyiségének fejlődéséhez is azáltal, hogy jelentősen fejlesztik az önálló feladatmegoldás és

döntéshozatal, valamint az önellenőrzés és a reális önértékelés képességét.

2. A házi feladatok jellege alapvetően négyféle:

- írásbeli;

- szóbeli;

- gyűjtő-kutató;

- gyakorlati;

- házi olvasmány

3. A különböző tantárgyakra, tantárgycsoportokra más-más házi feladat a jellemző: magyar

nyelv és irodalom, matematika, fizika, kémia, idegen nyelvek, történelem, emberismeret

és etika, biológia és földrajz, művészetek tantárgyakból mind írásbeli, mind szóbeli házi

feladatot kapnak. A vizuális kultúra, technika és ének-zene tárgyakra a szóbeli, írásbeli és

a gyakorlati házi feladatok jellemzőek, az informatika, a testnevelés, alsó tagozatban tech-

nika és vizuális kultúra tárgyakból gyakorlati munkát kiészít a tanuló. A gyűjtő-kutató fel-

adatot minden tárgyból adhatnak a tanárok. A házi olvasmány a magyar irodalom tan-

tárgyra jellemző

4. Az adott tantárgyra jellemző házi feladatot általában minden órán kapnak a tanulók, míg

másfajtát ritkábban (pl. gyűjtő-kutató munka félévente egy-két alkalommal).

5. A házi feladat ellenőrzése a pedagógus tervező munkájának függvénye. Történhet tanítási

óránként vagy ritkábban, az egész osztályra vagy néhány tanulóra vonatkozóan.

6. A házi feladatot, mint a tanulmányi munka fontos részét minősíthetjük érdemjeggyel, ha a

tanár ezt előre jelezte a tanulóknak. Így ha egy tanuló nem készíti el a házi feladatát, akkor

ezért elégtelent kaphat.


23

7. A feladatoknak mindig igazodniuk kell a tanított tananyaghoz. A tanórán megszerzett is-

mereteket és gyakorlatot nem haladhatják meg, azokra kell épülniük úgy, hogy azok segít-

ségével és a már régebben megszerzett tudással egy gyengébb képességű tanuló is nagy-

részt sikeresen oldja meg. De egy-egy nehezebb, valamint szorgalmi feladat kitűzésével a

jobb képességű gyerekekre is fejlesztő hatást gyakorolhatunk.

8. A házi feladatok (szóbeli, írásbeli együtt, de a szorgalmi nélkül) mennyiség-nehézség ará-

nya olyan legyen, hogy az elkészítéséhez szükséges idő átlagos képességű gyermek eseté-

ben ne haladja meg:

- alsó tagozat 1-3. osztály: összesen kb.45-60 perc

- alsó tagozat 4. osztály: összesen kb. 60-90 perc

- felső tagozat. kb. 30 perc tantárgyanként

- gimnáziumban kb. 45 perc tantárgyanként kivéve a témadolgozatokra való felkészü-

lést.

9. A házi feladatok alapjául, forrásául szolgálhat a füzet, a munkafüzet, a tankönyv, a fel-

adatgyűjtemény, a térkép, a könyvtár, az Internet, egy színházi előadás, egy mozifilm, ze-

nemű és kotta vagy egy kiállítás megtekintése, de akár egy kirándulás is.

10. A szünetekre, hétvégékre feladott szóbeli és írásbeli házi feladat mennyisége nem lehet

több mint általában a tanév során.

11. Ha a tanuló(k)nak a tanítási napot megelőző napon olyan iskolai vagy iskolai jellegű köte-

lező elfoglaltsága volt a tanrendi kóruspróba kivételével, amely továbbtartott 16:00 óránál,

akkor nem kérhető rajta számon a házi feladat, de a következő tanórán annak pótlása igen.

12. Hosszabb tanítási szünetek (őszi, téli, tavaszi) esetén sem terhelhetők a diákok nagyobb

mennyiségű házi feladattal, mint rendes szorgalmi időszakban egyik óráról a másikra. Ki-

vételt jelentenek a 12. évfolyam tanulóinak az őszi, téli és a tavaszi szünetre feladott újabb

érettségi tételek, amelyek száma nem haladhatja meg tantárgyanként az ötöt.

13. 13.A magyar irodalom tanára minden tanév végén kihirdeti a következő tanév kötelező

irodalomjegyzékét, és a haladási naplóban adminisztrálja. A számonkérés várható idő-

pontját pedig minden tanév elején kihirdeti, és ezt is adminisztrálja a naplóban.

A magasabb évfolyamra lépés feltételei

1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követel-

ményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

Az alapfokú művészetoktatási intézményben a magasabb évfolyamba lépés feltétele az év-

folyam követelményeinek és az év végi vizsga sikeres teljesítése.

Az előképző évfolyamokon nincs év végi vizsga, de a tanév követelményeit teljesíteni

kell.

2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve

érdemjegyei alapján bírálják el.

3. 1. évfolyamon félévkor és év végén, 2. évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell

kifejezni, hogy a tanuló „kiválóan”, „jól” vagy „megfelelően teljesített”, illetve „fel-

zárkóztatásra szorul”. A 2-12. évfolyamon minden tárgyból az "elégséges" év végi osz-

tályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

4. Ha a tanuló a 2-12. évfolyam végén egy legfeljebb három tantárgyból szerez "elégtelen"

osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.

5. 4. évfolyamban idegen nyelv tantárgyból elért teljesítménye miatt a tanuló nem utasítha-

tó évfolyamismétlésre, javítóvizsgára.

6. Ha a tanuló a 2-12. évfolyamon a tanév végén három tantárgyból szerez "elégtelen" osz-

tályzatot vagy „nem felelt meg” értékelést javító vizsgát tehet augusztusban. Amennyiben

ennél több tantárgy értékelése „elégtelen” vagy „nem felelt meg”, az évfolyamot ismétel-


24

ni köteles, ha tanköteles, a 16 életéevet betöltött tanuló esteén az évfolyamot megis-

mételheti. 7. A javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó

vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol marad.

8. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a ta-

nulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

- Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.

- Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi

követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse.

- Magántanuló volt.

- Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

meghaladja a 250 tanítási órát,

- vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30% - át,

- az alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát (33 %-át) - feltéve,

hogy az igazolatlan órák száma nem haladta meg a 10 órát -, és emiatt a tanuló ta-

nítási év közben érdemjeggyel nem volt értékelhető, a tanév végén nem osztályoz-

ható, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének.

- Az osztályozó vizsga letételét a tantestület csak akkor tagadhatja meg, ha az iga-

zolatlan mulasztások száma meghaladja az igazoltat.

9. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga

tantárgyait az iskola igazgatója határozza meg.

10. Az alapfokú művészeti iskolában lehetőség van arra, hogy a tanuló egy vagy két évfolyam

követelményeit gyorsabban teljesítse, 2 vagy több évfolyam anyagából összevont beszá-

molót tegyen. Összevont beszámolót az igazgató engedélyével tehet a tanuló, ha a vizsga-

bizottság előtt igazolja a követelmények teljesítését.

11. Ha a tanuló az alapfok 1-6. évfolyamát sikeresen teljesítette, akkor művészeti alapvizsgát

tehet. Sikeres művészeti alapvizsga esetén a tanulmányait továbbképzőben folytathatja.


25

VIII. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Csoportbontások megszervezésének elve az általános iskolában:

- Idegen nyelv oktatása osztályonként

- Német és angol nyelvi csoport létrehozása szülői igény szerint.

Az igényfelmérés ideje a 3. osztály II. félévében.

- Technika

- Informatika a csoport egyenletes elosztását figyelembe véve.

Lehetőség szerint: osztályon belül differenciálás és tehetséggondozás érdekében más tan-

tárgyak esetében pl.:

- Matematika 7 és 8. évfolyamon felmérés alapján

- Magyar nyelv és irodalom indokolt esetben felső tagozaton.

- Nagyobb létszámú idegennyelvi csoport bontása

Csoportok létrehozásánál minimális csoportlétszám: 8 fő

Csoportbontások megszervezésének elve a gimnáziumi osztályokban:

- Idegen nyelv oktatása osztályonként

Német és angol nyelvi csoport létrehozása igény szerint – angol csoport bontása

Az igényfelmérés ideje a 9. osztályba való beiratkozás.

- Olasz

- Informatika a csoport egyenletes elosztását figyelembe véve

Lehetőség szerint: osztályon belül differenciálás és tehetséggondozás érdekében az emelt

és középszintű tantárgyak oktatása esetében és nagyobb létszámú idegennyelvi csoport

bontása a 11 – 12. évfolyamon.

Csoportok létrehozásánál minimális csoportlétszám: 8 fő


26

IX. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Iskolánk az Nkt. 80. § (9) bekezdése alapján, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben

meghatározott mérési időszakban, az 5-8. és a 9-12. évfolyamokon megszervezi a tanulók

fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát.

Az iskoláskorú gyermekek fittségi állapotának mérése és értékelése gyökeresen átalakult. A

Magyar Diáksport Szövetség szakmai csoportja által kialakított új típusú mérés – NETFIT -

célja a kor igényeihez való alkalmazkodás, az eredmények összehasonlíthatóságának és a mé-

rés objektivitásának javítása. A mérés célja többek közt az is, hogy a tanulók követni tudják

fizikai fittségi állapotuk változását, és ezen keresztül tudatosuljon bennük a rendszeres test-

mozgás és testedzés szerepe saját egészségükkel összefüggésben, valamint a szülők is tájéko-

zódhassanak gyermekük fittségi állapotáról.

Az érintett tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskolai testne-

velés tantárgyat tanító pedagógus végzi a NETFIT® komplex mérési tesztrendszerének al-

kalmazásával az adott tanév második félévében. A testnevelők kiemelt figyelemmel kísérik a

tanulók önmagukhoz mért fejlődését.

A testnevelők által mért adatok a tanulók fizikai állapotáról, valamint a védőnő és az iskola-

orvos által végzett szűrővizsgálat adatai együttesen adnak felvilágosítást a tanulók leglénye-

gesebb kondicionáló képességeiről. A védőnő testmagasságot, testsúlyt, vérnyomást, pulzust

mér, vizsgálja a hallást és a látást ((látásélesség, színlátás). Az iskolaorvos feladata: belgyó-

gyászati vizsgálat (tüdő, szív, torok), mozgásszervi szűrővizsgálat (lúdtalp, gerincelváltozá-

sok).


27

X. Az egészségnevelési és a környezeti nevelési elvek

1. Egészségnevelési elvek

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazta az egészségfejlesztő iskola is-

mérveit, amelyek iskolánk egészségnevelési, egészségfejlesztési programjának alapelvei

is egyben.

Ezek az alapelvek a következők:

- Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a

tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker elérésére, elismeri az

erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

- Törekszik arra, hogy segítse a diákok, a pedagógusok, az iskola dolgozóinak egészségük

megőrzését, elősegíti annak védelmét, és fejlesztését.

- Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi, a szülői

szervezettel annak érdekében, hogy az iskola egészségnevelési-és egészségfejlesztési fel-

adatait meg tudja valósítani.

Egészségfejlesztés: magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a

mentálhigiénié, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit.

Egészségnevelés: olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott

tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és élet-

készségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A

korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység.

Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység,

amely egyaránt irányul:

- a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére

- a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére

- az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók szemé-

lyiségfejlesztése érdekében

. Célok, feladatok és módszerek:

Célok Feladatok Módszerek

1. Egészségi állapot megőr-

zése

- Betegség és gyógyulást segí-

tő magatartás kialakítása

Egészségügyi szolgáltatások

igénybevétele

Szűrővizsgálatokon való

részvétel:

- védőnői, iskolaorvosi

szűrővizsgálat minden

évben a páratlan évfo-

lyamokon és a 8. osztá-

lyosoknak

- fogorvosi szűrővizsgálat

általános iskolásoknak

félévente, gimnazisták-

nak évente

„Fogászati hónap”:

plakát, faliújság készítés, elő-

adás, gyümölcsnap,


28

- Elsősegélynyújtás ismeretek

elsajátíttatása

- A gyógyszerhasználat veszé-

lyeinek tudatosítása

az iskolaorvos által kiszűrt és

szakrendelésre beutalt tanulók

leleteinek begyűjtése, gyógy-

testnevelésre besorolás,

biológiai ismeretnyújtás, gya-

korlás-jártasságok kialakítása

biológiai, osztályfőnöki óra

előadás, ismeretközlés

2. Egészségi állapot erősítése

és fejlesztése - Egészséges táplálkozás

- Szabadidő aktív eltöltésére

való nevelés

- Mindennapi testmozgás

- Személyi higiéné

Az iskolai étkeztetésben az

egészséges ételek prioritása,

és lehetőség szerinti ellenőr-

zése

A büfé kínálatának folyama-

tos ellenőrzése

Az egészséges étrend „sza-

bályai”: környezetismeret,

technika, osztályfőnöki órá-

kon ismeretnyújtás,

előadások, 5. osztályban vé-

dőnői tájékoztatás, interaktív

módszer alkalmazása: saláta

észítés stb. (pl. Kodály Napok

keretében)

Hangverseny-, mozi-, szín-

házlátogatás szervezése,

Könyvtári órák szervezése, az

olvasás megszerettetése,

Sportolási lehetőségek bizto-

sítása, sportversenyek (lásd

mindennapos testmozgás),

téli-nyári sportok megkedvel-

tetése: úszás, korcsolyázás,

tekézés, síelés

természetjárás, barlangászás,

hegyi túrák szervezése, tábo-

rozás

„osztálybulik”, farsang szer-

vezése

lásd a Mindennapos testedzés

című fejezetben

órarend szervezésével megfe-

lelő napirend biztosítása

osztályfőnöki óra ismeret-

nyújtás, 6. osztályban védőnői

tájékoztatás a serdülőkor és

személyi higiéniáról


29

gyakoroltatás: a kialakult jár-

tasságok, készségek megerő-

sítése, alkalmazása

egészségügyi csomag kiosztá-

sa felső tagozatosoknak és

gimnazistáknak

tisztasági ellenőrzés (fejtetű)

félévente kötelezően, illetve

szükség esetén alkalmanként

az érintett osztályokban

3. Egészségkárosító

magatartás elkerülése

- Szenvedélybetegségek ki-

alakulásának - dohányzás,

alkoholfogyasztás, kábítósze-

rek – használatának megelő-

zése

Felvilágosító, ismeretközlő

előadások, 7-8., és gimnázi-

umi osztályokban védőnői

tájékoztatás, filmvetítés –

megbeszélés,

Plakátkészítés,

Gyűjtő munka,

Kortárs segítők képzése, mű-

ködésük segítése

Kapcsolat a RÉV ambulanci-

ával, ANTSZ-szel,

Iskolai drogprevenció elkészí-

tése (lásd külön fejezetben)

4. Lelki egyensúly

megteremtése

- Pozitív önértékelés, az auto-

nómia, a személyiség „belső

kontrolljának” kialakítása

Osztályfőnöki, etika, órákon,

egyéni foglalkozások, (korre-

petálások), beszélgetések,

személyes példamutatás

5. Harmónikus szociális

kapcsolatok megteremtése

- Megfelelő tanár-diák, diák-

diák viszony kialakítása,

- Szülő-gyerek kapcsolat erő-

sítése,

- Iskolán belüli bántalmazás

(agresszió) megelőzése,

- „áldozattá válás” elkerülése,

- hátrányos helyzetű tanulók

integrációja,

- a család szerepének jelentő-

sége és fontossága,

- felelősségteljes párkapcsola-

tok: barátság szerelem, szexu-

alitás

- a másság elfogadása

Osztályfőnöki órák, tanórán

kívüli foglalkozások eseten-

ként a pszichológus bevoná-

sával

Előadások külső előadók be-

vonásával (nőgyógyászok),

A TV műsorok káros hatásá-

nak ellensúlyozása

Plakátkészítés, gyűjtőmunka

Filmvetítés, AIDS világnapja,

előadás, 8. és gimnáziumi

osztályoknak védőnői tájé-

koztatás a fogamzásgátlásról

Empátia, tolerancia fejlesztése

6. Egészséges és biztonságos

környezet kialakítása és

fenntartása

Lásd Környetezetnevelési

programban megjelölt felada-

tok: különös tekintettel: vilá-

gítás, szellőztetés, fűtés, tisz-

taság, hulladékkezelés, osz-

tálytermek berendezése, szá-

mítógépek elhelyezése, ülés-

rend, testtartás stb.


30

2. A környezeti nevelési elvek

2.1 A környezeti nevelés fogalma, célja

„A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának

folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai kör-

nyezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáál-

lás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő dön-

téshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakításá-

ra.” (IUCN, 1970)

A környezeti nevelés célja

„A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásá-

nak, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a

környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmara-

dását és a társadalmak fenntartható fejlődését..” (NAT 243/2003 (XII.17.) kormányrendelet)

2.2 Helyzetkép, helyzetelemzés

Iskolánk épülete forgalmas helyen, a vasútállomással szemben található. Két különböző idő-

pontban épült szárnyból áll. A „régi” szárny 1943-ban épült, és itt az 1943/44-es tanévben

kezdődött meg a tanítás. A II. világháború alatt erősen megrongálódott épületet 1945-ben

helyreállították és újra elkezdődött a tanítás. Az emelkedő tanulólétszám miatt 1959-ban

újabb szárnnyal bővült az intézmény. A régi épület tetőtere 1978-ban leégett, ekkor új tető-

szerkezetet kapott az épületnek ez a része. 2002-ben az új épületre egy három tanteremből álló

tetőteret építettek a gimnáziumi osztályaink számára. Jelenleg ez a legmodernebb része az

iskolának.

Az iskola épülete hagyományos téglaépület. Mivel régi építésű, ezért a víz-, csatorna- és fű-

tésrendszere állandó karbantartásra szorul. A nyílászáró szerkezetet is ki kellene cserélni. Az

új épület földszinti ablakait, valamint a tanári szoba, az ebédlő és a számítástechnika terem

ablakait már kicserélték, de szükség lenne a többi ablak cseréjére is. Az iskola kültéri vakolá-

sa is befejezetlen.

Az iskola régi épületének földszintjén az ének-zenei emelt szintű alsó tagozatosok, felső

szintjén az általános tantervű alsó tagozatos osztályok vannak. Az új szárny alsó két szintjén a

felsősök, a tetőtérben a gimnazisták tanulnak. A második emeletet megosztva használják.

Az iskolában három szaktanterem (számítástechnika, technika, fizika-kémia), egy tornaterem

és egy könyvtár van. A tornaterem kihasználtsága 100%-os. Szükség lenne egy kondicionáló

teremre, amely enyhítené a gondokat.

Az iskola belső felújítását részben költségvetési keretből, részben pályázati pénzből, részben

pedig szülői segítséggel próbáljuk megoldani.

Az iskola pedagógusai a folyosók, tantermek díszítésével igyekeznek kellemesebbé, otthono-

sabbá tenni az épület belsejét.

Az épülethez tartozó udvar kicsi, ezért napközis csoportjaink az iskola melletti parkba járnak

ki játszani. Az udvaron korszerű fajátékok is vannak, egy kisméretű focipálya és egy kosár-

labdapálya, távolugró gödör, ami homokozóként is szolgál az alsó tagozatosoknak.

2.3. Erőforrások

Személyi (humán) erőforrások

A környezeti nevelési célok megvalósításához elengedhetetlen, hogy az iskolai közösség egé-

sze (pedagógusok, diákok, technikai és adminisztratív dolgozók) együttműködjék, hiszen

mindenkinek megvan a feladata.


31

Továbbá fontos, hogy az iskola „nyitott” legyen, és jó kapcsolat alakuljon ki a külső intézmé-

nyekkel, partnerekkel

Iskolán belüli együttműködés

- Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, mun-

kájával példaértékű legyen a tanulók számára.

- Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztes-

se társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormány-

zatnak, az osztályközösségeknek.

- Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal

való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánk-

ban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskoláknak, a pa-

pír-, elemgyűjtési akcióknak, vetélkedőknek, kiállításoknak, üzemlátogatásoknak, előadások-

nak, valamint a nyári táboroknak. Erdei iskolák, táborok és egyéb más költséggel járó prog-

ramok csak úgy szervezhetők, ha a szülők ezt igénylik, és legalább részben ezeket fizetik.

- Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és

az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt

a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt

azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is

alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét –

a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják.

- Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dol-

gozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminiszt-

ráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyama-

tosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók

látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártal-

mas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gazdaságvezető

feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés megvalósulásához a takarítók aktív, környezet-

tudatos munkájára is szükségünk van.

Anyagi erőforrások

Iskolán kívüli együttműködés

- Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és

költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén

belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos.

Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legopti-

málisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is

finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.

- Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti prog-

ramot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk

számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek, a nemzeti

parkok, tájvédelmi körzetek és üzemlátogatások. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük

elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézmény-

látogatáson részt kell vennie.

- Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik kör-

nyezeti nevelési munkánkat. Részt vesznek rendezvényeinken, versenyeinken, előadásokat

tartanak.

- Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvé-

delmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, vélemé-

nyükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.


32

Saját erőforrások

- Alapítvány: Az iskolai alapítvány – rászorultsági alapon – támogatja a tanulók erdei isko-

lákban, a nyári táborokban és versenyeken való részvételét. Az osztályfőnöknek vagy szakta-

nárnak írásos kérvényt kell beadniuk a támogatás kérésére. Lehetőség van azonban arra is,

hogy a tábori munkához szükséges eszközök vásárlását az alapítvány anyagilag segítse.

Külső erőforrások

- Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése az iskolavezetés, a munkaközösségvezetők, az

iskolai alapítvány vezetőjének és a könyvtárosnak feladata, akik tájékoztatja a kollegákat a

pályázati lehetőségekről, és az általános igazgatóhelyettes segít a pályázatok elkészítésében.

Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. Igyek-

szünk mindent megtenni annak érdekében, hogy pályázatok útján pénzt szerezzünk az iskolai

programok megvalósításához. Úgy tűnik, ez az egyetlen lehetőségünk, hogy a környezeti ne-

velés céljainak megvalósításához szükséges többlet pénzeszközöket elő tudjuk teremteni.

Jövőkép, alapelvek, célok

1. Alapelvek

Iskolánk környezeti nevelési programját az alábbi környezeti nevelési alapelvek figyelembe

vételével készítettük el:

- a környezet egysége

- az élő természet fenntartása és a társadalmak fenntartható fejlődése

- az új szemlélet az „ökológiai” morál

- a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;

- a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;

- a környezet természeti és emberi értékei

- a közvetlen környezet értékei

Az iskolai környezeti nevelés szemléletének alapja, hogy a környezet egységes egész. A

környezet alkotó elemei a természeti környezet (az élettelen és élő tényezőkkel), az ember

által „alkotott” környezet, beleértve a társadalom szerkezetét (gazdaság, kultúra, politika) és

annak infrastruktúráját, az embert, mint a másik ember környezetét, azaz a társas viszonyokat,

az ember belső környezetét, kíváncsiságát, képzeletét, érzelmeit, értelmét, kreativitását, ön-

maga adottságaival és korlátaival.

Ezek az alkotó elemek egymásra épülnek és kölcsönösen hatnak egymásra, így alkotnak egy

egységes rendszert.

A nevelés folyamatában ennek a környezeti egységnek az elfogadása, megértése alapvető fon-

tosságú. Így alakul ki egy olyan gondolkodási és cselekvési kultúra, amely ismeri és elismeri

a környezeti fejlődés eredményét, és tiszteletben tartja annak egységét

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az elkö-

vetkező világrend rendező elve, a világközösség új programja, amelynek ideológiája ökológi-

ai alapú lesz.

A környezettudatos életmódra nevelés megkívánja az új értékek elfogadtatását, kialakítását,

megszilárdítását, és azok hagyománnyá válását. Ennek érdekében interaktív módszerek segít-

ségével, kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra al-

kalmas, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk.

Iskolánkban kiemelten fontos feladatnak tarjuk a diákok szemléletformálását, környezet- és

természetszeretetének megszilárdítását. Minden tantárgyban és minden iskolán kívüli prog-

ramban törekszünk arra, hogy diákjaink egységes egészként lássák a természetet, benne az

embert.


33

Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a tanulók felismerjék a kölcsönös függőséget a termé-

szet, a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területei között, és megértsék az ok-

okozati összefüggéseket. A tanórán, a kísérletezések során, az erdei táborokban, a nyári tábo-

rokban, a kirándulásokon megismertetjük gyermekeinkkel a természetet. Megtanítjuk őket

arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait kutassák, keressék a köztük rejlő össze-

függéseket. Így válhatnak majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

A környezettudatos magatartás kialakítása segíti a helyi és a globális szintek kapcsolatának,

összefüggésének megértését.

A tanórákon és a tanórákon kívül szervezett programok a fenti célok megvalósítását is szol-

gálják: az iskola belső- és külső környezetének tisztán tartásában való aktív részvétel, a belső

környezet (tantermek, folyosók) esztétikus díszítése, papír- elemgyűjtési akciók, a rongálások

elleni küzdelem, erdei iskolák, táborozások, kirándulások alkalmával a természet védelme, a

kulturális érékek, hagyományok ápolása, a másság elfogadása.

Fontosnak tartjuk, hogy tanulóinkban ne csak az iskolához való tartozás örömét erősítsük,

hanem a lakóhelyünkhöz való tartozás tudatát is.

Iskolánk jellegénél fogva kiemelt figyelmet fordít a nemzeti és európai kulturális értékek ápo-

lására, megőrzésére, ének-zene, néptáncórákon, fesztiválokon való részvétellel, ill. azok szer-

vezésével.

2. Jövőkép

Jövőképünk a környezeti nevelési programunk hosszú távú céljának megfogalmazása.

A célunk, hogy tanulóink környezettudatos állampolgárrá váljanak, magatartásukat és

életvitelüket jellemezze:

- a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel;

- a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartás, annak megőrzé-

sének igénye és akarata;

- a természeti és épített környezet szeretete és védelme, a sokféleség őrzése;

- a rendszerszemléletet;

- tudományos megalapozottságú globális összefüggések megértése;

- az egészséges életmód igénye és az ehhez vezető technikák, módszerek elsajátíttatása.

A célok eléréséhez szükséges jártasságok, készségek kialakítása, képességek fejlesztése a diá-

kokban. Ezek a következők:

- alternatív, problémamegoldó gondolkodás;

- ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;

- szintetizálás és analizálás;

- problémaérzékenység, integrált megközelítés;

- kreativitás;

- együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;

- vitakészség, kritikus véleményalkotás;

- kommunikáció, média használat;

- konfliktuskezelés és megoldás;

- állampolgári részvétel és cselekvés;

- értékelés és mérlegelés készsége.

3. A környezeti nevelés konkrét - rövid távú – céljai:

Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósí-

tásához milyen lépések vezetnek.

- az egészségnevelési program elkészítése;

- a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;


34

- tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemuta-

tása;

- a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építé-

se;

- továbbképzéseken való részvétel.

Hagyományok ápolása:

- Kodály-napok, Madarak és fák napja szervezése az egész iskolai közösség számára;

- a város nevezetességeinek feltérképezése;

- alsó tagozatos évfolyamokon erdei iskolai programok szervezése, megvalósítása;

- a nyári tábor megszervezése és lebonyolítása;

- kirándulások szervezése és lebonyolítása

- környezetismereti verseny szervezése

- földrajzi-környezetvédelmi terepgyakorlat szervezése

- drog-prevenciós program folytatása;

- szenvedélybetegségek (alkohol, dohányzás), szexuális felvilágosító előadások, valamint

bűnmegelőzési előadások szervezése

- osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.

Szaktárgyi célok:

- a szakórákon minden lehetőség kihasználása a környezeti nevelésre;

- kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei);

- a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási

- lehetőségeik);

- a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés

hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);

- interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet,

- problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);

- tanórán kívüli szakórák szervezése;

- természetvédelmi versenyekre felkészítés;

- multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;

- a számítógép felhasználása a tanórákon.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek

1. Tanórai foglalkozások

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni.

Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció. Minden tantárgyban adódik lehetőség arra, hogy

ismeretet közvetítsen, jártasságot, készséget alakítson ki és képességeket fejlesszen, amelyek

megfelelnek a környezeti nevelési programunk alapelveinek és célkitűzéseinek. Ezek a lehe-

tőségek a tantárgyak tanterveiben – a pedagógiai program helyi tanterv fejezetében – megta-

lálhatók.

2. Tanórán kívüli foglalkozások

Iskolánkban a következő tanórán kívüli foglakozásokat szervezzük:

a) táborok:

- erdei iskola;

- természettudományos terepgyakorlat

- tanulmányi kirándulás;

- nyári táborok;

b) játékok:


35

- érzékelést fejlesztő;

- drámajáték

c) kézműves foglalkozások

Főként természetes anyagokkal, építve a népi mesterségek hagyományaira.

d) „akciók”:

- vetélkedők;

- pályázatok;

- kiállítás rendezése;

e) „látogatás”:

- múzeum;

- állatkert;

- botanikus kert;

- nemzeti park;

- tájvédelmi körzet.

- Madárvárta megtekintése;

- a velencei-tó élővilágának megtekintése;

- szeméttelep;

- szennyvíztisztító;

f) versenyek

- akadályverseny;

- városismereti vetélkedő;

- sportnap

- madarak és fák napja

- környezetvédelmi vetélkedő

g) környezetvédelmi akciók

- papír-, elemgyűjtés

- takarítási világnap

- természetjáró túrák

- terepgyakorlat

h) előadások

- szenvedélybetegségekről

- szexuális felvilágosító

- közlekedési

- bűnmegelőzési

- egészséges életmódról

i) szakkörök:

- rajzszakkör

j) témanap, témahét:

- víz világnapja (március 22.)

- Föld világnapja (április 22.)

- állatok világnapja (október 5.)

- környezetvédelmi világnap (június 5.)

- takarítási világnap (szeptember 3.)

Módszerek

A fő szempont, hogy olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti

nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani.

Néhány, munkánk során alkalmazható módszercsoport:

- kooperatív (együttműködő) tanulási technikák;

- játékok;


36

- modellezés;

- terepgyakorlati módszerek;

- kreatív tevékenység;

- közösségépítés;

- művészi kifejezés.

Taneszközök

Az iskola csak részben rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvek-

kel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Ezeket folyamatosan – elsősorban

pályázatok útján – próbáljuk biztosítani. De a fenntartónak is tudnia kell, hogy a hatékony

környezeti neveléshez szükséges taneszközöknek komoly költségvonzata van. A tárgyi felté-

telek megléte az eredményesség fontos feltétele.

Iskolai környezet

1. Az iskolaépület és annak működtetése

Ld. helyzetelemzésnél I/2 fejezetben

2. Az iskolai életvitel

Az iskola környezeti nevelési tevékenysége, hatásrendszere nem merül ki a különböző

tanulásszervezési formákban (tanóra, erdei iskola, szakkör stb.). Igen erős fejlesztő-nevelő

hatása van a mindennapi iskolai élet „fizikai” és „szellemi” környezetének. Az iskola épülete,

annak működtetése nagyban hozzájárul a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítá-

sához és fejlesztéséhez.

Ezért olyan célokat és feladatokat fogalmaztunk meg – a helyzetelemzésből adódóan -, ame-

lyek elősegíthetik az iskola környezetének környezetbaráttá válását, és ezzel alakíthatja az ott

dolgozók és tanulók életmódját környezettudatosabbá.

A helyzetből adódó

jellemzők

Célok Tevékenység, feladat

nagy forgalom – a

vasút közelsége

- közlekedési biztonság növelése;

- a kerékpáros és gyalogosközleke-

dés növelése.

„fekvőrendőrök” megléte; útzáró kor-

látok kérése, közlekedésbiztonsági

ismeretek kiemelt tanítása; „közleke-

dési hétpróba”; kerékpárral közlekedők

számára biciklitároló

zaj - csökkentés speciális ablaküvegek

légszennyezés csökkentés „zöldesítés” az iskola épületében; a

növények gondozása, pótlása

szemét - tiszta, egészséges környezet ne szemeteljenek, szeméttárolók sűrí-

tése; szelektív hulladékgyűjtés, megfe-

lelő méretű szemetes tárolók elhelye-

zése, papír, ételmaradék számára külön

tárolók; felvilágosító előadások az

egészségkárosító anyagokról és a fer-

tőzési veszélyekről;- utak sózása he-

lyett ásványi őrlemény használata.

kevés játszótér - a gyerekek mozgásigényének ki-

elégítése

az iskolai játszótér felszerelésének

folyamatos karbantartása, bővítése, a

homok cseréje.

az iskolabelső - tiszta, meghitt környezet festések, felújítások, a dekorációhoz

falitáblák, élősarkok, a mellékhelyisé-

gekben szappan, WC papír; portalaní-


37

tás (atkák-allergia); gyakori szellőzte-

tés lábtörlők alkalmazása.

energia-felhasználás takarékos fűtés az ablakokat csukják be szellőztetés

után; nyílászárók javítása, cseréje, tető

szigetelése

világítás egészséges, takarékos;- a természe-

tes fény preferálása

- hagyományos fénycsövek cseréje

energiatakarékos, kompakt izzókra

- minden teremben elegendő számú és

működő fénycső; ne legyenek égve

felejtett villanyok

vízfelhasználás vízfogyasztás csökkentése Víztakarékos öblítés, csapok karban-

tartása;- a vízfogyasztás csökkentése;

ne legyen nyitva felejtett vízcsap

csatorna a csatorna karbantartása - biológiai lebontók alkalmazása;

- ecetsav, mosószóda, bórax, szódabi-

karbóna és egyéb környezetbarát taka-

rítószerek alkalmazása.

udvar biztonságos aljzat

tiszta, gondozott udvar

- az aszfaltozott rész felújítása és bőví-

tése

- a sáros udvarrészek apró kaviccsal

történő befedése

- az udvar rendszeres takarítása

balesetveszély-mentes udvar megte-

remtése

iskolabüfé egészséges ételek, italok

helyes fogyasztási szokás kialakítá-

sa, tudatos fogyasztóvá válás

- gyümölcslevek és –teák az ital auto-

matákban, tej, tejtermékek, joghurtok,

sajtok, gabonapelyhes édességek

tantermek, folyosók Tiszta, egészséges környezet biztosí-

tása

Biztonságos belső terek biztosítása

Megfelelő napi-, heti és havi takarítás

Évente 4 alkalommal nagytakarítás

A tanulók tisztaságra szoktatása

Aktív tanulói részvétel a tisztaság ki-

alakításában és megőrzésében

Takarítási világnap: az iskola környé-

kének rendbetétele

Székek, asztalok folyamatos karbantar-

tása, cseréje

A közlekedő terek szabadon hagyása,

„elfekvő tárgyak, bútorok elszállítása

Ebédlő Tiszta, higiénikus környezet

Az ételek egészséges összetétele

Megfelelő takarítás. Tiszta, esztétikus

evőeszközök, tányérok. Papírszalvéta

használata. Állandó kapcsolattartás az

ételt szállító céggel

az iskola eszközellá-

tottsága

- a tanítás-nevelés élményközpontú-

ságának növelése;- az esztétikai

érzékfejlesztése;- egészséges szemé-

lyiség kifejlődése.

- a tantermekben írásvetítő, TV, videó

és számítógép;- esztétikus dekorációk,

falitáblák, szemléltetőanyagok;- digitá-

lis fényképezőgép;- ismeretterjesztő

folyóiratok, könyvtár, médiatár.


38

Kapcsolatrendszer, kommunikáció

A kitűzött célok elérésének záloga, hogy az iskola valamennyi tanára, tanítója, nem pedagó-

gus dolgozója, diákja tisztában legyen vele, és hajlandó legyen aktívan közreműködni.

A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommu-

nikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagy-

számú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják

feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az ér-

tékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a

fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adni-

uk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.

Iskolán belüli kommunikáció formái:

- kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;

- házi dolgozat készítése;

- poszterek készítése és bemutatása;

- faliújságon közölt információk készítése;

Az iskolán kívüli kapcsolatrendszer és kommunikáció alapvető eszköze az iskolák nyitottá

válásának. Kifelé (és befelé is) tudatosítani kell, hogy egy iskola környezeti nevelési tevé-

kenysége tágabb értelemben is közügy, a szűkebb vagy tágabb lakókörnyezet is részt vesz az

iskola nevelőmunkájában, s felhasználója (vagy elszenvedője) a nevelés eredményének. Ezért

fontos a kapcsolat a külső partnereinkkel: a fenntartóval, a különböző intézményekkel és a

szülőkkel. A szülőket csak megfelelő kommunikációval lehet bevonni, érdekeltté tenni az

iskola céljainak elérésében.

Iskolán kívüli kommunikáció formái:

- környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;

- környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása;

- környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;

- a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel;

- a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes

önkormányzattal.

3. Fogyasztóvédelmi nevelés elvei

A fogyasztók alapvető jogait, ezek érvényesítésének szabályait a fogyasztóvédelemről szóló

törvény tartalmazza, amely az európai normáknak megfelelő jogszabály.

A törvény biztosítja az alapvető fogyasztói jogokat, amelyek a következők:

1. a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme,

2. a vagyoni érdekek védelme,

3. a fogyasztók tájékoztatása,

4. a fogyasztók oktatása,

5. a fogyasztói jogok érvényesítése.

A fogyasztóvédelmi jogok ismerete fontos a mindennapi életben, hiszen a felnövekvő nemze-

dék egy fogyasztói társadalom teljes jogú tagja lesz, és ismernie kell a fogyasztói jogokat,

mint a védelmét szolgáló alapvető emberi jogokat.


39

A fogyasztó a gazdasági életben nem passzív tényezőként, hanem aktív szereplőként vesz

részt.

A fogyasztó az a természetes, nem jogi személy, aki nem üzleti célból vesz, rendel, kap, hasz-

nál árut, vagy szolgáltatást, vagy ezekkel kapcsolatos tájékoztatást, illetve ajánlat címzettje.

Programunk jelmondata: A legjobban védett fogyasztó a jól tájékoztatott fogyasztó. Ez hatá-

rozza meg céljainkat, feladatainkat és módszereinket.

Célok Feladatok

1. A fogyasztóvédelemre

vonatkozó alapvető

jogszabályok megis-

mertetése a tanulók-

kal – életkori sajátos-

ságaik figyelembe vé-

telével.

Ismerjék meg a tanulók azokat az alapvető információkat, amelyek a biztonsá-

gos vásárláshoz és szolgáltatások igénybe vételéhez szükségesek. Ezek:

- címkézés;

- használati-, kezelési útmutató;

- minőségtanúsítás;

- megfelelő csomagolás;

- árak feltüntetése;

- szavatossági idő, jótállás;

- veszélyes anyagok jelölése;

- nyugta-, vagy számlaadási kötelezettség;

- dohánytermékek árusításával kapcsolatos szabályok;

- csomagküldő kereskedelem;

Kapjanak tájékoztatást a tanulók arról, hogy melyek a fogyasztók számára tör-

ténő leggyakoribb jogsértések:

- hamis mérés, számolás;

- árszabályok megsértése;

- rossz-, romlott minőségű áru értékesítése;

- minőségtanúsítás elmulasztása;

- panaszok jogellenes kezelése,

valamint arról, hogy milyen fórumai vannak a fogyasztói jogviták rendezésé-

nek:

- a vitát helyszínen rendezni megbeszéléssel;

- Vásárlók Könyvében rögzíteni a panaszt, amelyre 30 napon belül választ

kell kapni;

- Felsőbb fórumokhoz fordulni (jegyző, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség,

Bíróság)

2. Jártasságok, készsé-

gek kialakítása a fo-

gyasztóvédelmi jogok

érvényesítésében.

- Vásárlás, áru illetve szolgáltatás rendelése.

- Megfigyelőképesség, emlékezet, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

- Szóbeli és írásbeli kommunikációs készség fejlesztése.

- Társas kapcsolatok, valamint a vásárlói magatartás kialakítása és fejleszté-

se.

3. Tudatos vásárlói ma-

gatartás kialakítása.

Fogyasztói kultúra fejlesztése:

- Kulturális értékeket is magába foglaló fogyasztói beállítódás kialakítása;

- Gazdaságosságra és takarékosságra nevelés.

Kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése:

- kívánságok és szükségletek közötti különbség megértése, mérlegelés és

döntés képességének fejlesztése;

- tájékozódási képesség, kritikus gondolkodás fejlesztése.

Olyan vásárlási szokások kialakítása, amely összhangban van a környezettuda-

tos magatartással.


40

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei

1. Tanórai foglalkozás

Az egyes tantárgyak tananyagába jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartal-

mak: magyar, történelem, földrajz, biológia, kémia, matematika, fizika, technika, számítás-

technika, természetismeret, környezet, média ismeret, rajz és vizuális kultúra, társadalomis-

meret és etika, osztályfőnöki óra - szinte valamennyi tantárgy lehetőséget ad a fogyasztóvéde-

lemmel kapcsolatos oktatásra.

2. Tanórán kívüli tevékenységek

- erdei iskolák, kirándulások, piacok, üzletek, bankok látogatása, séták;

- versenyek, vetélkedők, rendezvények szervezése

Minden olyan tanórán kívüli foglalkozás, amelynek költségvonzata van, csak a szülők igénye

alapján szervezhető meg.

Az alkalmazható módszerek

- interaktív (együttműködő) tanulási technikák

- előadás

- beszélgetés

- gyűjtőmunka

- kiállítás szervezése

- szituációs játék

- drámajáték

- médiafigyelem – elemzés, reklámkritika

- interjúk, felmérések a vásárlási szokásokról

- problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

- adatgyűjtés, feldolgozás csoportmunkában

A hagyományostól eltérő tanulásszervezeti formák és módszerek megfelelő keretet teremthet-

nek a fogyasztóvédelem oktatásának. Hiszen a szúfolt iskolai tantervben már tehető nem be

újabb megtanulandó ismeretanyag. Inkább a jártasságok, készségek fejlesztésére kell helyezni

a hangsúlyt.

A tanulók tudatos fogyasztóvá nevelésében a pedagógusok legfontosabb segítői a szülők.


41

XI. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A Pedagógiai Program nagyon fontos része a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedé-

sek meghatározása.

Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítanunk minden hát-

rányos, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási,

magatartási nehézséggel küzdő tanulók oktatási helyzetére.

Kiemelten fontos a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, és a halmozottan hát-

rányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása.

A tanulók esélyegyenlősége előmozdításának feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl,

olyan támogató lépések szervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányai-

kat, javítják iskolai sikerességüket.

Céljaink:

- Kidolgozott, rendszeres segítséget kapjanak az iskolában lemaradók, és csökkenjen az

évismétlés.

Erősödjön a kapcsolat az iskola és az otthon között, kapjanak támogatást a hátrányos helyzetű

szülők gyermekeik tanulásának segítésében.

Hátrányos helyzetű az a tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való

jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző megállapította.

Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője a

tanuló tankötelezettségének beállása időpontjában legfeljebb az iskola 8. évfolyamán folyta-

tott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a tényről a szülő önkéntesen a gyermekek védel-

méről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott eljárásban nyilatkozhat.

Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A jegyző a szülő

végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint tett nyilatkozata alapján állapítja meg a hal-

mozottan hátrányos helyzet fennállását. A jegyző a szülői nyilatkozat egy példányát aláírja, és

átadja a szülőnek. A nyilatkozat szolgál alapul a hátrányos helyzethez kapcsolódó kedvezmé-

nyek igénybevételéhez. A szülő hozzájárlása esetén a jegyző az aláírt nyilatkozatot megküldi

az iskolának. Ennek alapján a tanuló törzslapján fel kell tüntetni azt, hogy a gyermek hátrá-

nyos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek

járó kedvezmény igénybevételének az a feltétele, hogy rendelkezésre álljon a szülői nyilatko-

zat, továbbá a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításáról szóló jogerős hatá-

rozat.

Az elmúlt években nőtt a sajátos nevelési igényű gyermekek száma. Ők a többi tanulóval

együtt, integráltan oktathatók, de gyógypedagógiai módszertant ismerő pedagógus által nyúj-

tott egyéni fejlesztést igényelnek, ez az utazó gyógypedagógus feladata.

A pszichés fejlődési zavarai miatt a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő ta-

nulók ellátása a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján történik. Az érvé-

nyes BTM-es szakvéleménnyel rendelkező gyerekekkel iskolánk fejlesztő pedagógusai, az

iskolapszichológus és a szaktanárok foglalkoznak egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni és

kiscsoportos foglalkozások keretében, amelyet a Nevelési Tanácsadó felügyel.

Minden tanév elején a Beszédjavító Intézet szakembere elvégzi az első osztályos, illetve a

rászorult tanulók körében logopédiai vizsgálatát, megállapítja a javítandó beszédhibát, és ja-

vaslatot tesz a kiszűrt tanulók számára a terápia folytatására. A terápiát részben az intézet lo-

gopédusai végzik.


42

A gyermekvédelem első és legfontosabb jelző intézménye az iskola, mert a gyermekek min-

den problémája (éhség, agresszivitás, szorongás, teljesítménycsökkenés) itt érzékelhető elő-

ször. Iskolánk saját eszközrendszerével segíti a hátrányos helyzetű gyermekeket: együttmű-

ködünk minden gyermekekért dolgozó intézménnyel (pl.:Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámha-

tóság, Nevelési Tanácsadó, Gyermek- és Ifjúsági Ideggondozó Intézet, Tanulási képességet

vizsgáló bizottság, Beszédjavító Intézet). Jó kapcsolatot alakítottunk ki a karitatív szerveze-

tekkel (pl.: SZETA, Karitasz Egyházmegyei Szervezet, RÉV Szolgálat). Ezek a karitatív sze-

reztek konkrét segítséget adnak prevenciós módszerekben, anyagi támogatásban.

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatának, illetve a szülőkkel fenntartott folyamatos

kapcsolat egyik célja a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, meg-

előzése. Az iskola valamennyi pedagógusa közreműködik a gyermek és ifjúságvédelmi fel-

adatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásá-

ban, megszűntetésében. A fogadó órák folyamatos konzultációs és segélykérési lehetőséget

biztosítanak a tanulók és a szülők számára.

Az osztályfőnökök minden tanév elején felmérést készítenek az iskola veszélyeztetett és szo-

ciálisan hátrányos helyzetű tanulóiról. Felderítik a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat,

pedagógiai eszközökkel törekednek a káros hatások megelőzésére, illetve ellensúlyozására.

Ennek eszközei nevelési segítség, illetve tanácsadás, a szülők figyelmének felhívása a gyer-

mek fejlődésére, fejlesztő, felzárkóztató programok kidolgozása. A tanulási, magatartási prob-

lémákkal küzdő tanulók esetében javasolja a tanuló nevelési tanácsadóba történő irányítását,

súlyosabb esetekben a gyermek gyermek-ideggondozói, gyermek-pszichiátriai vizsgálatát, a

szülőknek pedig a családsegítő központ szolgáltatásainak igénybe vételét.

Veszélyeztetettnek kell tekinteni a gyermeket akkor, ha a törvényben megfogalmazott jogai

jelentősen sérülnek. A veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény követ-

keztében kialakult állapot, ami a gyermek testi, érzelmi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését gátol-

ja vagy akadályozza. A gyermek veszélyeztetettségének észlelésekor az osztályfőnök felada-

ta:

- a probléma feltérképezése a kompetenciahatárok betartásával.

- A probléma megoldása a pedagógus munkakörben rendelkezésre álló eszközök-

kel és módszerekkel (gyermekkel való beszélgetés, szülő figyelmének felhívása,

tanácsadás, a gyermek támogatása).

- Jelzés a Gyermekjóléti Központ felé.

- Jelzés a Kormányhivatal felé (hatósági intézkedések kezdeményezése).

Az osztályfőnök Gyvt. alapján az alábbi esetekben haladéktalanul és közvetlenül jelzéssel

fordul a hatóságokhoz (kormányhivatal, gyámhivatal):

- Gyermekbántalmazásra utaló nyilvánvaló jeleket észlel, vagy a gyermek bántalma-

zásáról tudomást szerez.

- A gyermek súlyos elhanyagolására utaló nyilvánvaló jeleket észlel, vagy a gyermek

súlyos elhanyagolásáról tudomást szerez.

- Egyéb súlyos veszélyeztető körülményt tapasztal, vagy arról tudomást szerez.

- Azt tapasztalja, vagy arról szerez tudomást, hogy a gyermek önmagát súlyosan ve-

szélyeztető magatartást tanúsít.

A hatóság felé történt jelzéssel párhuzamosan a gyermekjóléti szolgálatot is értesíti az esetről.

Az osztályfőnökök elkészítik a hatósági intézkedésekhez szükséges környezettanul-

mányt és pedagógiai jellemezést. Rendszeresen figyelemmel kíséri a tanulók iskolai hiányzá-

sait, különös tekintettel az igazolatlan hiányzásokra, a felszólítások és feljelentések SZMSZ-

ben rögzített módon történő elküldését. Ugyancsak figyelemmel kíséri a beiskolázást, az isko-


43

lába járás alól felmentett tanulók életét, a felmentett tanulók osztályozó-vizsgára való felké-

szítését, a magántanulók tanulmányi előmenetelét, vizsgáik megszervezését.

A gyermekvédelem fontos területe a drog és bűnmegelőzés, ennek érdekében az iskola ki-

dolgozta drogmegelőzési programját.

Az iskolai esélyegyenlőségi intézkedési tervének feladatait táblázatba foglaltuk, amely tartal-

mazza az intézményi feladatokat, annak célját, leírását, felelősét, megvalósítását, annak határ-

idejét. Így biztosítjuk, hogy érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre

vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. Intézményünk a pedagógusok felkészítését az in-

tézkedési tervben végrehajtandó feladatokra.

Az intézkedési tervben megfogalmazottak megvalósulását évente ellenőrizzük, az eredmé-

nyességet értékeljük.

E monitoring vizsgálatok eredményét tantestületünk megtárgyalja. A dokumentum elkészíté-

sének ellenőrzéséért az intézményvezető felelős.

Az intézkedési tervet és annak eredményét a Szülői Szervezet értekezletén az iskola igazgató-

ja ismerteti.

Az intézkedési terv elfogadását megelőzően biztosítjuk a konzultáció és véleményformálás

lehetőségét a szülők, a tanulók, az érintett szakmai partnerek számára.

Az intézkedési tervet az érintett felek észrevételeit alapján kiegészítjük, módosítjuk.

Ha az évenként önértékelés során kiderül, hogy a vállalt célokat nem sikerült teljesíteni, illet-

ve, hogy milyen következményekkel járhat az intézkedési terv be nem tartása a megvalósítás-

ban résztvevőkre nézve, akkor az iskolavezetés meghatározza a felelőst és a szükséges intéz-

kedést.


44

INTÉZKEDÉSI TERV

Az intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv célja, hogy biztosítsa az iskolában a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének

teljes körű érvényesülését a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű valamint a beilleszkedési, tanulási és

magatartási problémákkal küzdő gyerekek hátrányának kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében.

Problémára

(helyzet-

elemzés) hivat-

kozás

Az elérendő cél

konkrét szöve-

ges megfogal-

mazása

Az intézkedés

leírása felelőse

megvalósítá-

sának határ-

ideje

célkitűzések

rövid

(1 év)

közép

(3 év)

hosszú

(6 év)

távon

A HHH-s gyere-

kek felvétele,

átvétele

A jelentkezési

kérelmek elbírálá-

sa során a HHH

tanulókat előny-

ben kell részesí-

teni.

- KT. 66.§ (2) és (4) bekezdése alapján törté-

nik a kérvények elbírálása. A körzethatárok-

ra és a tanulók felvételére vonatkozó ren-

delkezéseket maradéktalanul érvényesíteni

szükséges az iskolán belül minden évben az

első osztályosok beiratkozásakor.

- Az előírásoknak az első évfolyamtól felme-

nő rendszerben szükséges megfelelni.

igazgató beiratkozások

ideje

illetve folyama-

tos

- A körzethez tarto-

zó HHH- s gyere-

kek felvétele illet-

ve a körzeten kí-

vüli, kérvényt be-

nyújtók előnyben

részesítése a tör-

vény szerint

- Az intézményünk-

be felvételre je-

lentkező HHH-s

tanulók nyilván-

tartásának vezeté-

se

A rendszeres

iskolába járás

alóli felmentés,

magántanulóvá

nyilvánítás

Csak olyan tanuló

válhasson magán-

tanulóvá, akinél

biztosítva látjuk

az oktatási köve-

telmények teljesí-

tését.

- A rendszeres iskolába járás alóli felmentésre

illetve magántanulóvá nyilvánításra vonat-

kozó gondviselői kérelmek felülvizsgálata

az iskola képviselője és szakemberek bevo-

násával.

- Annak megvizsgálása, hogy a szülő biztosí-

tani tudja a tanuláshoz szükséges feltétele-

ket.

igazgató,

of

folyamatos - A magántanulói

kérelmek indokai-

nak megfontolása,

a beszámolók,

vizsgák megszer-

vezése

- A magántanulók

továbbhaladásá-

nak értékelése,

figyelemmel kísé-

rése

- A lemorzsolódás

kockázatában érin-

tett tanulók ma-

gántanulói státu-

szának mérlegelé-

se, gyermekvé-

delmi segítség-

nyújtás


45

Hátrányos és

halmozottan

hátrányos hely-

zetű tanulók

segítése

Hátrányos és

halmozottan hát-

rányos helyzetű

tanulók oktatási

és társadalmi

integrációjának

támogatása.

- Minden évben felmérjük szülői adatszolgál-

tatás alapján a HH illetve HHH tanulókat.

- Az iskola biztosítja a tankönyvhöz való hoz-

záférést.

- Tanulási nehézség esetén kiscsoportos fog-

lalkozáson biztosítjuk a felzárkózás lehető-

ségét.

- Alsó tagozatos tanulóinknak napközis fog-

lalkozásra, felsősöknek tanulószobás délutáni

foglalkozás igénybevételére van lehetőségük.

- Gazdag és mindenki számára hozzáférhető

tanórán kívüli kínálat lehetőség szerinti biz-

tosítása

- Figyelemmel kísérni, hogy a HHH tanulók

részt vegyenek a tanórán kívüli programok-

ban

- A kulcskompetenciákat fejlesztő programok,

módszerek alkalmazása a tanulók eredmé-

nyes oktatásának megvalósítása érdekében

- Kommunikáció és együttműködés hatékony-

ságának növelése a szülőkkel és segítő szol-

gáltatásokkal

- Iskolán kívüli segítő programok, pályázatok

figyelemmel kísérése

igazgatóhe-

lyettesek,

of

adott tanév

november 15-ig

szeptember 1-ig

szeptember 15-

ig

szeptember 1-

től folyamatos

- Egyéni adottsá-

gokhoz igazodó

pedagógiai mód-

szerek alkalmazá-

sa

- Az iskolafokok

közötti átmenet

elősegítése, a le-

morzsolódás meg-

előzése, a sikeres

továbbhaladás elő-

segítése

- A lemorzsolódás

kockázatában érin-

tett tanulók segíté-

se

- Pedagógusok

továbbképzése,

ösztönzése a mód-

szertani megúju-

lásra

SNI-s tanulók

integrált nevelé-

se-oktatása

Az eredményes

integrálás

- Szakértői vizsgálat kezdeményezése szükség

szerint

- Tanévenként megvizsgálni, hogy az érintett

tanulók felülvizsgálata megtörtént-e a jog-

szabály szerint

- Utazó gyógypedagógus munkájának segítése

- A szakértői javaslat alapján a tanulók integ-

rált oktatásának megvalósítása

- A tanulmányi eredményesség fokozott figye-

lemmel kísérése

- SNI tanulók továbbtanulásának segítése,

támogatása




igazgatóhe-

lyettes,

osztályfő-

nökök

folyamatos - Minden rászoruló

tanuló vizsgálatá-

nak kezdeménye-

zése, még alsó ta-

gozaton

- Differenciált okta-

tással a lemorzso-

lódás megakadá-

lyozása

- Személyre szóló,

differenciált okta-

tással, fejlődést

elérni

- A tanuló tovább-

tanulásának előse-

gítése, képessége-

inek megfelelő

pályaorientáció

Az SNI-s tanulók

szülőinek tájékozta-

tó programok szer-

vezése


46

BTM-s tanulók

oktatási feltétele-

inek biztosítása

BTM-s tanulók

tanulmányi mun-

kájának segítése


szerint

- Tanévenként megvizsgálni, hogy az érintett

tanulók felülvizsgálata megtörtént-e a jog-

szabály szerint

- Szakértői véleménye alapján egyéni fejlesz-

tési terv elkészítése

- A tanulók fejlesztése egyéni illetve kiscso-

portos formában

- Az eredményesség értékelése félévkor és

tanév végén




igazgatóhe-

lyettes,

osztályfő-

nökök,

szaktaná-

rok

folyamatos

szeptember

szeptember

folyamatos

január

június

- Differenciált okta-

tással a lemorzso-

lódás megakadá-

lyozása

- A tanulók egyéni

adottságaihoz iga-

zodó pedagógiai

módszertanok

adaptálása, támo-

gatása

- Pedagógusok

ösztönzése a

módszertani meg-

újulásra, tovább-

képzéseken való

részvételre.

- A BTM-s tanulók

fejlődésének nyil-

vántartása

A BTM-s tanulók

szülőinek tájékozta-

tó programok szer-

vezése

Beszédhibás

tanulók felzár-

kóztatása

Beszédhibák

kijavítása, meg-

szűntetése


szerint

- Beszédjavító Intézet logopédusának felméré-

se

- A logopédiai fejlesztés helyszínének biztosí-

tása

- Az iskolai beszédfejlesztő pedagógus mun-

kájának biztosítása

- Az eredményesség értékelése félévkor és

tanév végén

igazgatóhe-

lyettes,

osztályfő-

nökök,

beszédfej-

lesztő

pedagógu-

sok

szeptember

szeptember

folyamatos

folyamatos

január

június

- Iskolai órakeretből

lehetőség szerint

fejlesztőórák biz-

tosítása a beszéd-

hibák megszünte-

tésére

- Kapcsolattartás a

Beszédjavító Inté-

zettel

A személyiségza-

varral, pszichés

zavarral küzdő

tanulókkal való

foglalkozás

Pszichés problé-

mák megszűnteté-

sének elősegítése

- Kapcsolatfelvétel a szülőkkel

- Iskolapszichológus segítségének kérése

- Konzultáció az iskolapszichológussal az

alkalmazásra javasolt módszerekről

- A tanuló fejlődésének folyamatos figyelem-

mel kísérése

osztályfő-

nök

iskolapszi-

chológus

Folyamatos - A szülőknek neve-

léssel és személyi-

ségfejlődéssel

kapcsolatos tájé-

koztató programok

szervezése


47

A gyermekvé-

delmi problé-

mákkal küzdő

gyerekek támo-

gatása és segítése

A gyermekvé-

delmi segítségre

szoruló gyerekek

kiszűrése, a prob-

lémák okainak

feltárása és a

problémák keze-

lése, segítség-

nyújtás

- A rászoruló gyerekek kiszűrése

- Felderíteni a tanulók fejlődését veszélyeztető

okokat - Pedagógiai eszközökkel törekedni a káros

hatások megelőzésére, illetve ellensúlyozására

- Az életvezetési problémákkal küzdő csalá-

dok számára tanácsadás

- Szükség esetén a tanulók érdekében intézke-

déseket tenni

- A szociális hátrányok enyhítése

- A gyermekkel való rendszeres kapcsolat, a

hátrányos helyzetű tanulók látogatása családi

környezetben

- A veszélyeztető tényezők lehetőség szerinti

felkutatása, és a megfelelő szakemberekhez

való irányítás

- A pedagógiai eszközökkel sikertelen, megol-

dást nem hozó eseteket a Gyermekjóléti

Szolgálat, illetve a Gyámhatóság munkatár-

sainak adjuk át.

osztályfő-

nökök

folyamatos - Prevenció - A kommunikáció

és együttműködés

hatékonyságának

növelése a szülők-

kel és segítő szol-

gáltatásokkal.

Oktatási haté-

konyság biztosí-

tása

A pedagógiai

munka hatékony-

ságának növelése

a kompetencia

mérések tükrében

- Az országos kompetenciamérés eredményeinek

évfolyamonkénti, osztályonkénti értékelése, az

eredmények nyilvánosságra hozatala

- Az országos (megyei, városi, megyeszékhelyi)

átlagtól pozitív illetve negatív irányba történő

eltérés okainak feltárása, amelyek a pedagógiai

tevékenység színvonalának elmaradásához ve-

zettek

- A kompetencia mérés eredményeinek tantestü-

leti szintű megvitatása

- Az intézkedési terv elkészítése, végrehajtása

- Fejlesztési programok megvalósításának támo-

gatása

- Alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlé-

let megújítása


módszerek alkalmazása a tanulók eredményes

oktatásának megvalósítása érdekében

- A mérés-értékelési továbbképzésen való rész-

vétel támogatása

igazgató,

igazgatóhe-

lyettesek

szaktaná-

rok

június

következő tan-

év tavasza

- Az országos át-

lagnak megfelelő

eredmény elérése

a felmérésen.

- Szükség esetén

intézkedési terv

kidolgozása

- Pedagógusok

továbbképzése a

kompetenciaalapú

oktatás megvalósí-

tására

- A kétévente ese-

dékes kompeten-

ciaméréseket kö-

vető elemzések,

- Szükség esetén

intézkedési terv

kidolgozása

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

Az újonnan bevezetett szöveges értékelés szerint, ha valamelyik tanuló az első-harmadik évfolyam

végén, illetve negyedik évfolyamon félévkor „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a

szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását

hátráltató tényezőket, és javaslatot kell tenni a megszűntetéshez szükséges intézkedésekre.

Ha a tanuló nem tudja teljesíteni az első-negyedik évfolyamon a követelményeket, az iskolán belül

az alábbi lehetőségek adódnak a KTV módosítása után:

Továbbhaladás Évismétlés

Évfolyam Csúsztatott iskolakezdés (6-8 éves korig)

Első Előkészítő évf.

(6-7 éves korig,

egyszer)

Egyéni továbbhaladás

(legfeljebb a 4. év végé-

ig)

Fejlesztésre

szorul

Szülő

kérésére

Hiányzás

miatt

Második Mentesítés egyes tantár-

gyak értékelése alól

Fejlesztésre

szorul

Szülő

kérésére

Hiányzás

miatt

Harmadik Mentesítés egyes tantár-


Fejlesztésre

szorul

Szülő

kérésére

Hiányzás

miatt

Negyedik Mentesítés egyes tantár-


Fejlesztésre

szorul

Ha nem

teljesítette a

követelmé-

nyeket

Szülő

kérésére

Hiányzás

miatt

(A KTV. 70 § (7) bekezdésében foglalt szakértői vélemény alapján)

Régi szabályozás a KTV-ben, hogy egyéni továbbhaladás esetén – szakértői vélemény alapján –

az engedélyben meg kell határozni, melyik tantárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig

kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás – valamennyi vagy egyes tantár-

gyakból – különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót – szakértői vélemény alapján -

az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.

Ez esetben egyéni foglalkozást kell szervezni a részére (KTV. 30. § (9)).

Az első-negyedik évfolyamra vonatkozóan a módosított jogszabály általában előírja: ha a tanuló

eredményes felkészülése azt szükségessé teszi – az e törvény 52. § (7) bekezdésében, valamint

(11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére – lehetővé kell tenni, hogy leg-

alább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezések alkalmazásában

eredményes felkészülés azoknak az ismereteknek, képességeknek, készségeknek a negyedik év-

folyam végére történő elsajátítása, amelyek az ötödik évfolyamba lépéshez szükségesek.

A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani

gyermeke eredményes felkészüléséhez. A tájékoztatás történhet a fogadóórán, a tanár által kez-

deményezett tényfeltáró beszélgetésen, stb.

További szigorítás, hogy nem tagadható meg az első-negyedik évfolyamra járó tanuló napközis

foglalkozásra való felvétele, ha eredményes felkészülését az elősegíti.

(Magasabb évfolyamokon is biztosítani kell a heti két óra egyéni foglalkozást, ha a tanköteles

tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt /121. § (1) bekezdés 41. pont/ második

vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot.)

Az eredményes felkészüléshez biztosított intézményi lehetőségek:

- hosszabb felkészülési idő a javító vagy osztályozó vizsgán

- az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli

beszámolóval helyettesíthető, stb.

A felzárkóztatási lehetőségekről a szülőket általánosságban a tanév eleji szülői értekezleten, a

konkrét tanulóra vonatkozóan pedig fogadóórán, egyéni beszélgetéseken tájékoztatjuk.

Az egyéni felzárkóztatási program tartalmazza:

1. Fejléc: tanuló neve, osztálya, tantárgy, tananyagrész megnevezése

2. Helyzetelemzés: Miért szorul felzárkóztatásra? – pedagógiai indoklás

3. A felzárkóztatás célja: Mit szeretnénk elérni?

4. Időkeret – tananyag – módszerek megfogalmazása, beosztása, ideiglenes tanmenetkészítés


49

5. Az eredményesség mérése – szóbeli, írásbeli – a felzárkóztatási program végén

Dokumentálás: tudáspróba – értékelés

6. Intézményi ellenőrzés: folyamatos konzultáció

Beszámoló a félévi vagy év végi osztályozó konferencián a végzett munkáról, az eredmé-

nyekről. Dokumentáció bemutatása.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők

gátolnák adottságaikhoz mért fejlődésükben. Ezek a tényezők adódhatnak: A tanulók családi

mikrokörnyezetéből (nem megfelelő lakásviszonyok, túlságosan alacsony egy főre jutó jövede-

lem, a gyerek nem megfelelő helyzete a családban, munkanélküliség, csonka családok, a család

alacsony kulturális szintje).

A családi házon kívüli környezetből (az utca, a lakókörzet negatív hatásai, helytelen viszony,

kapcsolat kifogásolható magatartású, erkölcsű gyerekcsoportokkal, felnőttekkel).

Az iskolai környezetből (az iskolába naponta távolról való bejárás, a tanulók nem megfelelő

helyzete az iskolai közösségben).

Iskolánk területi elhelyezkedésénél fogva főként a szegény és középosztálybeli családok gyer-

mekeinek nevelését, oktatását látja el. Sok tanulónk három vagy ennél több gyermeket nevelő

családból kerül ki, magas azoknak a családoknak a száma, ahol az egyik, vagy mindkét szülő

munkanélküli, sok a csonka család. Ezekben a családokban igen alacsony az egy főre jutó jöve-

delem. Jelentős tehát a szociális hátrányokkal küzdő tanulók aránya és a nehéz anyagi helyzethez

gyakran magatartási, tanulási problémák is társulnak. Az iskolának ezért olyan tevékenységet is

folytatnia kell, mely e hátrányok enyhítését segíti.

A tanév elején az osztályfőnökök feltérképezik a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat és

megbeszélik a segítségnyújtás módjait és lehetőségit.

A hatályban lévő törvény értelmében hátrányos helyzetű tanuló az, akit családi körülményei,

szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi

támogatást folyósítanak.

Az iskolában a tanulók számára igény szerint biztosított a diákétkeztetés menza vagy napközi

formájában. A nehéz anyagi helyzetben levő családok igényelhetik az ingyenes étkezést, mely-

nek térítési díját az önkormányzat fizeti számukra. Azok a tanulók, akik számára törvény ezt

biztosítja, 50%-os térítési díjat fizetnek. Az iskolában iskolabüfé működik, ahol a tanulók meg-

vásárolhatják tízóraijukat. Álatános iskolában valamennyi tanuló számára biztosított naponta az

ingyenes iskolatej.

Reggel 7.15 órától ügyelet fogadja az általános iskolás tanulókat, akik 17.00 óráig tartózkodhat-

nak felügyelet mellett az épületben, a hangszert tanulók igazgatói engedéllyel 19.00 óráig ma-

radhatnak. Ezek a szabályok a gimnáziumi tanulókra is vonatkoznak.

A tanulók alsó tagozatban a napközis foglalkozásokat, felső tagozatban pedig a tanulószobát

vehetik igénybe. Ezek a foglalkozások a szociálisan hátrányos helyzetű tanulóknak is biztosítják

a megfelelő délutáni elfoglaltságot, illetve a tanulási lehetőséget. Az osztályfőnökök feladata,

hogy amennyiben azt tapasztalja, hogy az otthoni tanulási feltételek, illetve a délutáni felügyelet

nem biztosított a gyermek számára, úgy motiválja a szülőket, hogy ezek a gyermekek tanulószo-

bai vagy napközis ellátásban részesüljenek. Ha a napközis térítési díj a család hátrányos anyagi

helyzete miatt nehézségekbe ütközik, úgy igényelhetik az önkormányzatnál az ingyenes étkezés

megállapítását. A gimnáziumban a távolról bejáró, közlekedési nehézségekkel küzdő tanulók

számára kollégiumi elhelyezés igényelhető.

A tanulási problémákkal küzdő, illetve a tanulásban lemaradt tanulók számára korrepetálások

biztosítják a felzárkózás lehetőségét. Az alsó évfolyamokban fontos feladat az indulási hátrányok

csökkentése, ennek egyik módja a felzárkóztató foglalkozások és az egyéni fejlesztés biztosítása.

A 8. illetve a 12. évfolyamokban a továbbtanulni kívánó tanulók felvételi előkészítő foglalkozá-

sokon vehetnek részt. A nyelvvizsgára készülő tanulók ugyancsak igénybe vehetik a felkészítő

foglalkozásokat.

A jó képességű tanulók számára tehetséggondozó, illetve szakköri foglalkozásokat szervez az


50

iskola. Pedagógusaink szorgalmazzák, hogy tehetséges tanulóink tanulmányi, sport és egyéb

művészeti versenyeken, a gimnáziumi tanulók a megyei és országos diáknapokon vegyenek

részt. Ehhez anyagi támogatást nyújt az alapítvány.

A szabadidő megfelelő eltöltését biztosítják a sportkörök, hétvégi kirándulások, országjárá-sok.

Az iskolai életet színesítik továbbá a zenei fesztiválok, kórustalálkozók, bemutatók. Az iskola

valamennyi tanulója igénybe veheti az iskolai könyvtárat, a kijelölt időben használhatja a számí-

tástechnika terem eszközeit.

A 8. és 12. évfolyamok fontos feladata a pályaválasztás előkészítése, megismertetni a tanulókat a

választható iskolatípusokkal és szakmákkal. Ehhez nyújtanak segítséget a CD formátúmú infor-

mációs anyagok. A tanulók igény szerint részt vehetnek pályaválasztási tanácsadáson és pályaal-

kalmassági vizsgálaton, illetve ha a szülők igénylik az iskola pályaválasztási szülői értekezletet

szervez.

A szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatások alkalmával a szülőket megfelelően

tájékoztatni kell az igénybe vehető szociális juttatások lehetőségeiről.

A szociális hátrányok enyhítésének egyik fontos része a pedagógusok és a szülők közötti folya-

matos és jó kapcsolattartás, hogy az esetleges problémákat együtt tudják megoldani. A szülői

értekezletek, fogadó órák, családlátogatások alkalmasak a közös feladatok egyeztetésére, a sze-

mélyes és egyéni tanácsadásra. Fontos, hogy a szülők érezzék, hogy a nevelőt a segítőkészség, a

gyermek szeretete, értékeinek elismerése vezeti. Az iskola pedagógiai eszközökkel küzd a tanu-

lókért, meggyőz, rábeszél, érvel, érzelmeket kelt. Ha azonban a tanulót veszélyeztető okokat

pedagógiai eszközökkel nem tudja megszűntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól,

illetve kezdeményezheti gyámhatósági intézkedések megtételét.

Az iskolában a törvény szerint erre jogosult tanulók ingyenes tankönyvellátásban részesülnek. A

teljes ingyenesség megvalósítása az iskolai könyvtár által vásárolt tartós tankönyvek kikölcsön-

zésével valósítható meg.

A tanév végén ezek a tanulók kirándulási illetve táborozási hozzájárulást kaphatnak az iskolai

alapítványtól, és az ezt felajánló civil szervezetektől (SZETA). Ennek mértékét az osztályfőnö-

kök a gyermekvédelmi felelőssel közösen határozzák meg. A hagyományos erdei iskola és kó-

rustábor a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók számára is elérhető, az ő részvételüket pályáza-

tokon nyert pénzekből, illetve az iskolai alapítvány által nyújtott támogatásból biztosítja az isko-

la.

A hatályban lévő törvény értelmében a közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármi-

lyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallási, nemzeti, etnikai

hovatartozása, politikai vagy más véleménye, vagyoni és jövedelmi helyzete, születési helyzete

alapján. Hátrányos megkülönböztetésnek minősül a különbségtétel, a korlátozás, a kizárás és a

kedvezés. Pedagógusainknak nagy figyelmet kell fordítaniuk e törvény betartására minden tanu-

lónk esetében.

A szociálisan hátrányos helyzetben lévő, kiemelkedő tanulmányi munkát folytató tanulók min-

den tanév végén pályázhatnak a Tóth István és Terézia ösztöndíjra, illetve jelentkezhetnek a Ke-

reskedelmi és Hitelbank által meghirdetett pályázatra. A gimnáziumban a továbbtanulni szándé-

kozó, érettségi előtt álló tanulók szociális rászorultságuk alapján a Fejér Megye Közoktatásáért

Közalapítvány pályázatára jelentkezhetnek, melynek elnyerése után felsőfokú tanulmányaikhoz

kaphatnak anyagi támogatást. A pedagógusok fontos feladata a helyi, regionális és országos támogatások megszerzésének ösztön-

zése, illetve a kiírásra kerülő pályázatok figyelemmel kísérése. Ezeken a pályázatokon az iskola

igyekszik részt venni és az elnyert pénzösszegekből a hátrányos helyzetű tanulókat támogatni. A

karitatív és civil szervezetek által nyújtott támogatásokból ugyancsak a rászoruló tanulók részesül-

hetnek (élelmiszercsomag, ingyenes ruha). Az iskolának foglalkoznia kell az átmenetileg hátrányos

helyzetbe került tanulók problémáival is, biztosítani kell az átiratkozott, beköltözött, új tanulók fel-

zárkóztatását, illetve a tartós betegség miatt az iskolába járás alól felmentett tanulók segítését. Peda-

gógusaink nyitottnak mutatkoznak arra, hogy a hosszantartó súlyos betegség miatt felmentett tanuló-

kat otthonukban készítsék fel az osztályozó vizsgákra. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevé-

kenységben aktív feladata van az iskolai gyermekvédelemnek (lásd: A gyermek és ifjúságvédelem-

mel kapcsolatos feladatok).


51

XII. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések

I. A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e peda-

gógiai program alapján.

2. Felülvizsgálva 2017. augusztus

3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje visszavonásig érvényes.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelő-

testület folyamatosan vizsgálja.

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) min-

den tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és

feladatok megvalósulását.

2. A nevelőtestületnek szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy

teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

III. A pedagógiai program módosítása

1. A pedagógiai program módosítására:

- az iskola igazgatója

- a nevelőtestület bármely munkaközössége

- az iskola fenntartója tehet javaslatot

2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváha-

gyásával válik érvényessé.

3. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától

kell bevezetni.

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél illetve intézmények-

nél tekinthető meg:

- az iskola fenntartójánál,

- az iskola irattárában,

- az iskola könyvtárában,

- az iskola nevelői szobájában,

- az iskola igazgatójánál,

- az igazgatóhelyetteseknél

a kodÁly zoltÁn ÁltalÁnos iskola, gimnÁzium És … · székesfehérvári kodály zoltán...

Documents