btz, hogy tájékoztassa az albizóttságot * monarchia jelenlegi erőviszonyáról, továbbá arról, hogy milyen veszteségeket szenved-tünk a háború alatt , hogy mérlegelhessük a háború szerencsés befejezésének kérdését.

Bakonyi Samu szóvá teszi, hogy a pót-tesít.knél szolgáló fiainkat idegen helyekre vitték, ol nem részesültek megfelelő el-bán;- ban. Kérdi a hadügyminisztert , hogy nem ! t ja-e a f f tó helyzet örvendetes javu-lása í ' í y t án , "kezettnek az időt arra, hogy a póttestek . . yezését megváltoztassa.

Stöger. teiner hadügyminiszter engedélyt bizott; Igtól, hogy Chorin delegátus

kérdéseire érdemben Később válaszolhasson, amikor az adatok össze állítása után megfelelő

képet t d h á t k t ügy állásáról Kgjtélőft kos-statál ja azonban* hogy a Jerzabek által idé-zett adatok nem alapulnak a hadvezetőség által rendelkezésre bocsájtott adatokon, mert ilyet a hadvezetőség senkinek sem bocsájtott rendelkezésére. Annyit pedig már most is kijelenthet, hogy a Magfarországról a had-sereg részére szállított katonák száma arány-lag nagyobb, mint az Ausztriából szá'Utott katonáké. Ennek oka abban rejlik, hogy Ma-gyarország és Horvátország lakossága föld-művelést iiz és igy fizikailag kedvezőbb a szervezetük.

Az elnök bejelenti ezután, hogy a legkö-zelebbi ülést december 17-ikén tart ja a had-ügyi albizottság.

A'tengerészeti albizottság ülése. Bécs, december 5. A magyar delegáció

tengerészeti albizottsága szerdán délután- 4 órakor ta r to t ta ülését báró Dániel Ernő el-nökiésével. Az ülésen megjelent Rodler Jó-zsef ellentengernagy, a hadügyminisztér ium / ngerészet i osz tá lyának helyet tes vezetője, báró Burián István közös pénzügyminiszter és dr. Wekerle Sándor miniszterelnök. Rodler ekszpozéjában -ismerteti hajóhadunk helyze-tét, amikor Olaszország szövetségi hűségét megszegte. Hajóhadunk szemben állott a majdnem kétszer akkora francia flottával, a ineiyet a földközi-tengeri angol hajóhad is tampgatot t . iVijeienti, nogy a tiaboru kitörése óta a i oiüKozrteiig-eren és az Adriai-tenge-ren i ^ d kereskeueimi gozost három- m-tuö ui uiiortgíaziei* tuimaturtaiümimiai süiyesztct-tiU'iK. ei. rt tengeri csa ta eduigi ei inara-uasa a Kozponu Hatalmaknak tengeri had -erejének xcuvezouen szamaranyaüan, vaía-iniiii a szirategiai neiyzetöen rejlik. n o g y az enenseges iiauiiiajoK part jainkat m&gkiinéiték az eiso soroan csatanajunadunitnak Koszon-neto. A auiiai na jo ra j is nencuiuzhetetien, szerfelett ér tékes n a r a eszköznek bizonyuk,

Azután szembe áiíitja saját veszteségein-ket ellenségeink veszteségeivel. Az osztrak-m a g y a r monarchia 11 egységet veszített 9000 tonnával, mii ellenségeink 36 egységet 108.000 tormával. A haditengerészet összes kiadásai az 1914—5. évben 190,326.000 korona, az

1915—6, évben 275,261.000 korona, az 1916 —17. évben 378.870.000 korona volt. Össze-sen 847,957.000 korona. A békeköltségvetést véve alapul a haditengerészet a 3 háborús év alatt összesen 313 millió 156.000 koronával többet emésztett föl, mint a békében.

Az általános éljenzéssel fogadott előter-jesztés után Okolicsdnyi László a legnagyobb elismerését fejezte ki a tengerészeti parancs-nok működése iránt. A téves hirek eloszlatása céljából azt a kérdést intézi a parancsnok-hoz, jelölje meg azokat a hajókat , amiket a háborubn elvesztettünk.

Rodler tengernagy felsorolja az általunk elvesztett hajukat . Ezek a következők; A z-e-nta cirkam, az ü . 1, amely nem tert/visz-sza, az ü . 3, amelyet a franciák torpedóztak m-eg, a Lika es t>miga nevű rombolok, ame-o c k eismyecit&k, az U. 24 szintén elsulyedt, d i U ö aknara futott, az ü . 26 szintén úszó aknára futott, a Kaiserin Elisabethe-t Csing-rau előtt sajat legenysege robbantot ta fol, a z u . 30 elsüiyedt é s végül az U 11 1917 októ-oer lo-én tűnt el. A nyomozás az utóbbi ha jó sorsanak ügyében még nincsen befejezve.

Az einok indítványára a tengerészeti al-űizottság elhatározta, hogy csak a hadügyi muizottság tárgyalása inak befejezése után, vagyis e hó 17-ike után fog újra tárgyalni. Az ülés ezzel véget ért .

Szeged támogatja Temesvárt a műegyetemért valő harciban

Tekintetes szerkesztőség! Lapjuk novem-ber hó 28-iki szumaoan megjelent cikkükre, amelyben a -második műegyetemért 'folyó „harcról" ér tekeznek, legven szabad egyen-lőre erről a nagyfontosságú „harcról" egy-részt általános megjegyzést tennem, más-részt egv indítvánnyal előlépnem. Ha ez nem

is fog egyébre szolgálni, mint valószínűleg egy akadémiai ' jellegű polémiára; a nagyfon-tosságú probléma megérdemli a harcot .

A magyarság második kulturális szék-városának okvetlenül Szegednek kellene len-ni. E r r e nemcsak lakosainak a száma pre-desztinálja, hanem a színtiszta, m a g y a r jel-

l e t a is. fis ral történik itt t magasabb kuftu» rá'ís cél elérésére? Vagv — bár .ióinduhttal — szerencsétlenül fognak hozzá, vagv pedig Isten tudja miért agyoncsapják, megfoj t ják a magasabb kulturális törekvéseket rnár csirá-jukban. Nem akarok m a t t speciális esetekre kitérni, ismeretesek ezek a kulíurtörekvő szegediek előtt elég fá jda lmasan

A polgármester ama indokolása, hogv a második műegyetem érdekében semminemű akciót kezdeni nem kiván. abban leli magya-rázatá t , mer t mikor Szeged a tudomány-egyetemért küzdött, akkor Temesvár és Sze-ged törvényhatóságának vezelöi (?) meg-egyeztek a tudományegyetem és műegyetem hováhelyiezésének kölcsönös támogatására. A paktum szerint Temesvár támogat ja Szege-det az egyik tudományegyI jcm elr,verése érdekében, viszontszolgálat fejében Szeged támogatja ma jd Temesvár t az ország má-sodik műegyetemének odaítélésében. Ugyan-csak nagyhorderejű nyilatkozatában meg-nyugta t ja Szeged közönségét a polgármes-ter. midőn/ki jelenti, hogy Sajnos azonban Te-mesvár kÚáMsai 'nem naevon rózsásak.

E megnyugta tó információval szemben azonban- kénytelen vagyok kijelerjteni. hogv a második műegyetemnek Temesvárra való elhelyezése tartalmilag befejezett ténv. Ami annak meigvalósuMsa érdekében tdrténiik, csupán csak formalitás.

Az uj műegyetemnek Temesvárra való helyezéseit megérlelték nemcsak Temesvár geográfiái helyzete é s ipari fejlettsége, ha-nem az illetékes* nagy nyomatékkal bíró forumok; a budapesti Mérnök- é s Apitész-egvlet karöltve a 'budapesti Műegyetemmel. Ha mar most Temesvár ipari feLena-uiése,.ek fogja köszönni elsősorban, hogv megkapja az uj műegyetemet, akkor ép ugv indokoi-t, hogv Szeged is kapjon műegyetemet , tekin-tettel arra. hogy vizepitkezés. vasutépitkezés, valamint mezőgazdasag terén a háború utan oly elsőrendű feladatok előtt áll. melyeknek magasabb szempontból való támogatasat egy műegyetem részéről a legkívánatosabb kul-turális követelménynek mondhatjuk.

Ezzel egyúttal a nagy kultúrharc gor-diumi csomója önmagától, szinte automati-kusan oldódik meg.

igenis . támogassuk Temesvár, részlege-sen jogosult műegyetemi aspirációit, teij-és szivvei es meggy-ozouessel egy gcpe**en, cumruiectuhKüi cs vegyészeti műegyetemi lakuliasok íetesueséDeri-, de vár juk ei t eines-vanó l ts ugyané támogatás t egy bzcgvuen ieia.iiianaó imüegyetem Kuiturnvémöki es me-zugazáaüUgi hituuiasaoun! Lz s-eirimjAepen-sem jelentene m-uegyetem-szétforgacsoiast, sut ellenkezőleg: jelentené technikai szem-pontokból e g y körbe tartozó fakultasoknak öntudatos, célszerű és gazdaságos koncent-rálását.

Ami a közös mérnöki nivót megadó felső mathematikai, szilárdságtani, erőmütani, tech nrkai, fizikai é s ábrázoló geometriai szak-okta tás egyöntetű tanításának színleges ne-hézségeire vonatkozik, arra legven szabad ez alkalommal csak azt a rövid megjegyzést tennem, hogv bárcsak megjönne -mielőbb az a reformkorszak, hogy a műegyetemi okta-tásban a fentemiitett kötelező általános m ű -

A k o n c e n t r á l t . f á n '

/ / 7 M i i f a j i SmM íiXBl

cry ' G á z z a l t ö K v © 2 0 0 0 W a t t i g