A képző

Készítette: Kávai Bózsó Ildikó

A szavak szerkezetének vizsgálata

Megfigyeljük, és elkülönítjük egymástól a szó alkotó részeit:

a szóelemeket

Szóelemek

▪ A mindennapi kommunikáció során rengeteg új szót alkotunk.▪ Ezeket a szavakat szóelemekből építjük fel

SZÓELEMEK

SZÓTŐ TOLDALÉKOKkék

szállernyő

Könnyen fel tudod ismerni!

- en- nak

- kTöbb féle van, nehezebb a dolgod!

Toldalékok

Miért van szükségünk toldalékokra?

Hogy a szavakat értelmes mondatokká kapcsoljuk össze.

Este elmenTÜNK a moziBA, megnézTÜNK egy filmET.

Este elmeHETNÉL a moziBA, megnézHETNÉL egy filmET.

Fontosak a toldalékok, teljesen más tartalmat képesek kiváltani a mondatokban.

Toldalékok

Jelentésük és szerepük alapján három csoportra osztjuk őket:

képző jel rag

A képzőképző

Van amikor a szótő jelentése teljesen megváltozik a toldalékolás után:

hal ász halász

hajó s hajóstakar ít takarít

képzőA toldalék megváltoztatja a szótő jelentését

A képző jellemzői

Megváltoztatja a szó jelentésétÚj szót hoz létre

Minden esetben

vad ász

barát ság

olvas hat

kert ész

hegy ség

kér het

A képző jellemzői

Megváltoztatja a szófajt is

Nem minden esetben

szép ít szépít fut ás futásmelléknév ige ige főnév

gitár ozik gitározik ír ófőnév ige ige főnév

író

i szabadkaifőnév melléknév

Szabadka

Képzők jellemzői

Állhat közvetlenül a szótő utánsötét ít sötétítbuta ság butaság

szótő(1)

képző(2)

A szóelemeket praktikus számmal

jelölni

1 2 3 4

szótő + képző + jel + rag

A képző áll legközelebb a szótőhöz

Képzők jellemzői

Kötőhangzóval is kapcsolódhat a szótőhöz

vaj s

vaj a s vajas

kötőhangzó Mindig rövid magánhangzó

Nem szóelem

X-szel jelöljük

Képzők jellemzői

Állhat másik képző utánbarát ság talan

ver het etlen ség

A magyar nyelv

különösen alkalmas arra,

hogy több képzőt

alkalmazzon

Sok képzőt ismerünk viszont jel és rag után

már nem állhat

Az alábbi szavakban jelöld függőleges vonallal a szótő és a toldalék határát!

szabadság házasság békesség hazugság

kedvesség édesség

Gyakoroljunk!Rajsli Ilona – Takács Izabella: Magyar nyelv gyakorló nyelvtan az általános iskolák 5. osztálya számára 64. oldal 4. feladat:

Gyakori a -ság, -ség képző

A kötőjellel kapcsolt többelemű földrajzi nevek –i képzős alakjában csak akkor őrizzük meg a nagy kezdőbetűt, ha az előtag önmagában is tulajdonnév.

Írd a földrajzi név mellé –i képzős alakját!

Csendes-óceán _____________________________

Déli-középhegység __________________________

Égei-tenger ________________________________

Palicsi-tó __________________________________

Duna-híd __________________________________

Fekete-tenger ______________________________

Sas-hegy ___________________________________

Gyakoroljunk!Rajsli Ilona – Takács Izabella: Magyar nyelv gyakorló nyelvtan az általános iskolák 5. osztálya számára 65. oldal 6. feladat:

csendes-óceánidéli-középhegységi

égei-tengeripalicsi-tói / palicsi-tavi

!!! Duna-hídi !!!fekete-tengeri

sas-hegyi

-i melléknév képző

Összegzés

Pipázd ki hogy igaz vagy hams az állítás

Képzők jellemzői igaz hamis

Csak egy lehet egy szóban

Jel előtt áll

Tő után áll

Több is lehet egy szóban

Tő előtt áll

Új szót hoz létre

Szófajt válthat

Mindig szófajt vált

Képző mellett nem lehet képző

Rag után állhat

Összegzés

A képző új szót hoz létre

Megváltoztatja a szó jelentését

Gyakran megváltoztatja a szófaját is (ez nem fordul elő minden esetben)

Közvetlenül a szótő után áll, vagy kötőhangzó kapcsolja a szótőhöz

Állhat másik képző után is

Több képző is követheti egymást egy szóban

A képzőt 2-sel jelöljük

A többi toldalék (jel és rag) a képzők után következhetnek a szóban

Házi feladat:Rajsli Ilona – Takács Izabella: Magyar nyelv gyakorló nyelvtan az általános iskolák 5. osztálya számára 64. oldal 5. feladatMegoldásaitokat mutassátok meg tanárotoknak!

A képzőket gyakorolhatjátok internetes játékokon keresztül is:

https://wordwall.net/hu-hu/community/nyelvtan/5-oszt%C3%A1ly-k%C3%A9pz%C5%91k

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!