a légierő haderőnem helye, szerepe, feladatai a háborús és a nem háborús katonai...
DESCRIPTION
A légierő haderőnem helye, szerepe, feladatai a háborús és a nem háborús katonai műveletekben. Dr. habil. Krajnc Zoltán mk. alezredes egyetemi adjunktus Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Légierő Műveleti Tanszék [email protected]. Az előadás vázlata. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A légierő haderőnem helye, szerepe, feladatai a háborús és a nem háborús katonai műveletekben
Dr. habil. Krajnc Zoltán mk. alezredesegyetemi adjunktus
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi EgyetemLégierő Műveleti Tanszé[email protected]
Az előadás vázlata
A légi hadviselés elméletek fő kérdései
A légi műveletek osztályozása, belső tartalma
Új irányzatok a légi hadviselés elméletében és gyakorlatában
Irodalom (1)
Dr. Ruttai – Dr. Krajnc: A magyar légierő doktrinális alapjai (egyetemi jegyzet)
Dr. Kurta (szerk.): Légierő hadművelet-elmélet (egyetemi jegyzet)
http://www.au.af.mil/au/awc/awcgate http://www.missilethreat.com
Irodalom (2)
Dr. Ruttai – Dr. Krajnc: A légi szembenállás elmélete Egyetemi jegyzet, ZMNE, 2004.
Dr. Krajnc: A légierő alkalmazásának alapkérdései Új Honvédségi Szemle 2005/7. p. 87-98
Dr. Ruttai – Dr. Krajnc: A légierő a válságreagáló műveletekben Új Honvédségi Szemle 2003/4. sz. p. 12-21
Kérdés
Miért légi hadviselés elméletről, miért nem légierő hadművelet elméletről (hadműveleti művészetről) beszélünk?
ST
RA
TÉ
GIA
HA
DM
ŰV
EL
ET
I M
ŰV
ÉS
ZE
T
HA
RC
ÁS
ZA
T
A háború szintjei és a hadtudomány elemei (tradicionális megközelítés)
HADSZÍNTÉRI STRATÉGIAI
HADMŰVELETI-HADÁSZATI
HARCÁSZATI
HADMŰVELETI
HADMŰVELETI-HARCÁSZATI
NEMZETI (SZÖVETSÉGI)STRATÉGIAI (USA, NATO)
ST
RA
TÉ
GIA
HA
DM
ŰV
EL
ET
I M
ŰV
ÉS
ZE
T
HA
RC
ÁS
ZA
T
A háború szintjei és a hadtudomány elemei
HADSZÍNTÉRI STRATÉGIAI
HADMŰVELETI-HADÁSZATI
HARCÁSZATI
HADMŰVELETI
HADMŰVELETI-HARCÁSZATI
NEMZETI (SZÖVETSÉGI)STRATÉGIAI (USA, NATO)
Kérdés
Van-e általánosan elfogadott légi hadviselési elmélet a Szövetségben?
Mi a tárgya a légi hadviselési elméletnek?
A légi hadviselés elmélet központi kérdése, tárgya:
azt vizsgálja, hogy a légierő miként tudja elősegíteni a háború politikai céljainak az elérését, más megfogalmazásban azt, hogy a légierő által végrehajtható cselekmények hogyan transzformálhatóak át politikai eredményekké.
Col. (ret.) Phillip Meilinger:
„a légierő a belső lényegéből fakadóan stratégiai erő, elsősorban támadó jellegű”
R. A. Pape-modellje: A csapások időzítése –
„TIMING”, A célpont kiválasztás rendje –
„TARGETING”, A hatásmechanizmus –
„MECHANISM”, A politikai végeredmény –
„POLITICAL OUTCOMES”.
Po
litikai (vég)cél
Légi művelet-1.
HatásIdőzítés Célok +
Légi művelet-2.
HatásIdőzítés Célok +
Légi művelet-3.
HatásIdőzítés Célok +
Légi stratégia (hadjárat)
VÉGREHAJTÁS
TERVEZÉS
Név Időzítés Célpontok Hatás mechanizmus Politikai cél
Douhet Egyetlen, döntő csapás.
Lakosság (városok), hadi
potenciál.Terrorbombázás. Kormányváltás, ill.
alapvető politikai változások.
TrenchardFokozatosan
növekvő intenzitású támadások.
Lakosság és a háborúhoz szükséges
anyagi javak.
Hadműveleti bénítás.
Kormányváltás, ill. alapvető politikai
változások.
Mitchell Fokozatosan növekvő intenzitású
támadások.
Létfontosságú központok.
Polgári elégedetlenség,
felkelés.
Kormányváltás, ill. alapvető politikai
változások.
Slessor Fokozatosan növekvő intenzitású
támadások.
Csapatok, ellátó bázisok, hadiipari
termelés.
A termelés, ellátás bénítása, vagy a
javak és az eszközök megsemmisítése.
Katonai megsemmisítés.
Seversky Fokozatosan növekvő intenzitású
támadások.
Ipari infrastruktúra.
Belső „blokád”.Kormányváltás, ill. alapvető politikai
változások.
II. vh. német felfogás
Fokozatosan növekvő intenzitású
támadások.Tábori hadsereg.
Áttörés, a hadviselő-képesség pusztítása.
Katonai megsemmisítés.
Harris Fokozatosan növekvő intenzitású
támadások.
Lakosság, városok.
Félelemkeltés, morális csapás.
Kormányváltás, ill. alapvető politikai
változások.
Korai elméletek:1. A lakosságra, mint célpontra összpontosító elméletek
(Douhet, Trenchard, Mitchell, Harris),
2. A nemzetgazdaságot támadó elméletek (Seversky),
3. A katonai objektumokat favorizáló („német iskola”, Slessor)
1960 utáni elméletek:1. Civil (politikai) vezetés, vagy a katonai erőkre
irányuljanak a stratégiai légi támadások?
2. Hogyan lehet pszichológiai eszközökkel rákényszeríteni az akaratunkat az ellenségre?
1960 utáni elméletek:Két fő kérdés:1. Civil (politikai) vezetés, vagy a
katonai erőkre irányuljanak a stratégiai légi támadások?
2. Hogyan lehet pszichológiai eszközökkel rákényszeríteni az akaratunkat az ellenségre?
Thomas Schelling (lakosság),
John Boyd (katonai vezetés),
John Warden (politikai vezetés)
WARDEN, John III. Az USAF nyugállományú ezredese, egykori elnöki tanácsadó, stratégiai tervező, vadászpilóta és repülőparancsnok. A modern légierő-elmélet egyik meghatározó alakja, az Irak elleni szövetséges erők légi hadjáratának főtervezője. Nézeteit az „Air campaign” című főművében fejtette ki. Vendégprofesszorként rendszeresen tanít polgári és katonai egyetemeken. Nyugdíjazása után megalakította a Venturist nevű cégét, amellyel kiemelkedő sikereket ért el a stratégia tanácsadás, a team-építés, és a multimédia területén.
Boyd, John (1927-1997) Egykori harci pilóta (Korea, Vietnám). Az elméleti tevékenységen kívül részt vett az F-15, 16, és F-18-as repülőgépek kifejlesztésében is. Széleskörű teoretikus munkát folytat, elméletének fő tételei felelhetők a „Patterns of conflict”, „A Discourse on Winning and Losing” című műveiben.
Nyugállományba vonulása után, a stratégiai tervezésben szerzett felkészültségét, sikeresen alkalmazza az üzleti szférában, ahol tanácsadóként és tréningek vezetésével komoly elismerést vívott ki magának.
LÉGIERŐ KONCEPCIÓK-1.
A légi hadviselés végrehajtására létrehozott erő- és eszközrendszer működtetésének a főkérdéseit-, alapvető működési módjait a haderő többi komponensével való viszonyrendszerében vizsgálja.
LÉGIERŐ KONCEPCIÓK-2.
Az önálló légierő koncepciója(Douhet, Trenchard) Az együttműködő légierő,(Luftwaffe, USArmy Air Force, Vörös
Hadsereg Légiereje a II. vh-ban) A szovjet légierő koncepció
A SZOVJET HADTUDOMÁNY LÉGIERŐ FELFOGÁSA
A FELFOGÁS ALAPJA A SZOVJET TÁMADÓ HADÁSZAT:
BALLISZTIKUS (ICBM) ÉS NEHÉZBOMBÁZÓKKAL MÉRT HADÁSZATI CSAPÁS
A HÁBORÚ LÉGI KOMPONENSÉT KÉT LÉGTÉRBEN TERVEZTÉK
21
HONI LÉGTÉR ELLENSÉGES LÉGTÉR
HONI LÉGTÉR
ELLENSÉGES TERÜLETFELETTI LÉGTÉR
22
HONI LÉGVÉDELEM
HADÁSZATI-, ÉS HARCÁSZATI
LÉGIERŐ
A LÉGTÉR ELLNŐRZÉSE
AZ ERŐ ALKALMAZÁSA
AZ ERŐKIFEJTÉS
FOKOZÁSA
LÉGI SZEMBENÁLLÁS
STRATÉGIAI LÉGI
TÁMADÁS
FELSZÍNI ERŐK ELLENI
MŰVELETEK
HARCTÁMOGATÓ LÉGI
MŰVELETEK
LÉGI SZEMBENÁLLÁSI MŰVELETEK:
az ELLENSÉGES LÉGIERŐ ELLEN ELLENSÉGES LÉGIERŐ ELLEN IRÁNYULÓIRÁNYULÓ légi szembenállási műveletek, fő célja – a légtér feletti ellenőrzés kívánt fokának megvalósításával – kedvező feltételek teremtése a légierő és más haderőnemek számára a további hadműveletek végrehajtásához
LÉGIERŐ
Légi hadviselési képességek
A légi fenyegetés régen
Légi fenyegetés Merev szárnyas
repülőgépek ( beleértve az UAV-
kat) Harci helikopterek Harcászati
ballisztikus rakéták Aerodinamikai
rakéták (CM, ASM, ARM)
Pilótanélküli eszközök
RakétaRakéta
CM CM
UAVUAV
TBMTBM Alacsonyköltség,
„jó megtérülés”
REPÜLŐGÉPREPÜLŐGÉP
HARCIHARCIHELIHELIKKOPTER OPTER
Pilóta által vezetett eszközök
2005 20…
Alacsony
Nagy P
roliferáció
s tren
d
PLATFORM
Fajlagos költség
30 db. felderítő
UAV
40 db. robotrepü
lőgép
1–2 db. merevszárnyú
rep. gép
4 db. harcihelikopter
10 db. ált. célú
helikopter
15 db. TBM 3 db. indító állvánnyal
Rohamos proliferizáci
ó
Növekvő fenyegetés, olcsóbb, tömegesebb légi támadó eszközök
Mir
e e
lég k
b.
50
.00
0.0
00
$
?
STRATÉGIAI LÉGI TÁMADÁS:
az ELLENSÉG ELLENSÉG HADIPOTENCIÁLJÁNAK HADIPOTENCIÁLJÁNAK ALÁÁSÁSA ÉRDEKÉBEN ALÁÁSÁSA ÉRDEKÉBEN HAJTJÁK VÉGREHAJTJÁK VÉGRE, fő célja a szemben álló fél megfosztása a háború folytatásához, vagy megkezdéséhez szükséges képességektől.
Warden „ötgyűrűs”-modellje
Harcoló csapatokHarcoló csapatok
LakosságLakosság
InfrastruktúraInfrastruktúra
A gazdaság A gazdaság „kulcs” fontosságú „kulcs” fontosságú területeiterületei
Civil (politikai) Civil (politikai) vezetésvezetés VEZETÉS
FELSZÍNI ERŐK ELLENI LÉGI MŰVELETEK:
biztosítják, hogy az ellenség ellenség tengeri és/vagy szárazföldi erőitengeri és/vagy szárazföldi erői NE TUDJÁK A NE TUDJÁK A MEGHATÁROZOTT MEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGET FÖLDRAJZI TÉRSÉGET ELFOGLALNI, VAGY ELFOGLALNI, VAGY MEGTARTANI.MEGTARTANI.
XXX
FLOT FSCL
BAI-célpontok
CAS-célpontok
RIPL
Tartalék
AI-célpontok
CAS-célpontok
Elővéd harcok
Közelségi limit
AI-célpontok
FSCL
FLOT
CAS-célpontok„killboxes”
AI-célpontok
Aktív tűzkoordinációs körletek
CAS-célpontok
CAS-célpontok
AI-célpontok
FSCL
FLOT
Aktív tűzkoordinációs körletek
Felderítés-megfigyelés:(AP-3000)
A légtér megfigyelő és felderítő hadműveletek magukba foglalják a légi-, földi- vagy világűr - bázisú érzékelő eszközöktől azoknak az információknak a gyűjtését, amelyek az ellenség vagy a potenciális ellenség tevékenységeire, erejére és erőforrásaira vonatkoznak.
LÉGI SZÁLLÍTÁSI MŰVELETEK:(AP-3000)
A légi szállítási műveletek magukba foglalják a személyi állomány és anyagi eszközök légi úton történő szállítását a hadszíntéren belül vagy a hadszínterek között. Légi szállító művelet végrehajtható valamennyi tengeri-, szárazföldi- és repülőerő támogatása érdekében.
LÉGI UTÁNTÖLTÉS (AAR):
célja a repülőgépek légtérben való tartózkodási idejének és hasznos terhelhetőségének növelése. A légi utántöltő műveletek növelik a bevetési rugalmasságot és a harci lehetőségeket is.
A kutató és mentő műveleteket a kényszerleszállást végrehajtott, vagy lelőtt repülőgép-személyzetek, valamint hajótöröttek felkutatása és mentése érdekében hajtják végre.
Ezáltal a kutató és mentő műveletek jelentős mértékben járulnak hozzá az állóképesség és a harci morál növeléséhez.
KUTATÁS-MENTÉS (SAR)
A
NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEK
(VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK)
NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEK
(VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK)Válsághelyzetben
Erő megjelenítése, demonstrálása
(Megelőző csapások)Földrajzi térségek
lezárása és felügyeleteMentési és evakuálási
műveletek(Beavatkozási műveletek)
Terrorizmus elleni harcKábítószer-kereskedelem
elleni harc
Válsághelyzetben
Erő megjelenítése, demonstrálása
(Megelőző csapások)Földrajzi térségek
lezárása és felügyeleteMentési és evakuálási
műveletek(Beavatkozási műveletek)
Terrorizmus elleni harcKábítószer-kereskedelem
elleni harc
Békében
Humanitárius segítségnyújtás
Fegyverzet-ellenőrzés támogatása
Békében
Humanitárius segítségnyújtás
Fegyverzet-ellenőrzés támogatása
Fegyveres konfliktus után
Béketámogató műveletek
Fegyveres konfliktus után
Béketámogató műveletek
Új paradigma: Hatásalapú művelet(ek) – Effect Based
Operations (EBO). A műveletek hatásalapú megközelítése –
Effect Based Approach to Operations (EBAO).
Hatásalapú tervezés – Effect Based Planning (EBP).
Hatásalapú végrehajtás – Effect Based Execution (EBE).
Hatásalapú tervezés és végrehajtás - Effect Based Planning and Execution (EBPE).
A műveletek hatásalapú megközelítése – Effect Based Approach to Operations (EBAO).
A hadviselés fejlődése: az összfegyvernemitől az
„interagency”-ig
Összfegyvernemi
szemlélet
Összhaderőnemi jelleg
„Interagency warfare”
Összhaderőnemi PK
…
Kb. 150 célpont 24 óra alatt, több mint 1942-1943 között a közép-európai
hadszíntéren
A légi műveletek tervezésének fő szempontjai:
A megsemmisítendő célpontokat milyen elvek szerint kell kiválasztani?
A célpontok megsemmisítése (elnyomása, lefogása) milyen rendben történjen? („parallel vs series warfare”, „sequential or simultaneous attack”)
Hogyan volt ez lehetséges? Korszerű, csúcstechnológia
(„Lopakodó”-, és precíziós pusztító-eszközök)
+ „Új” tervezési gondolkodásmód
(hatásalapú műveletek)+
„Új” műveleti koncepció („Parallel warfare”, „Simulteanous attack”)
Műveleti koncepció
„Egymás utáni” hadviselés, „egymást követő” célpont-támadás
„Egymás utáni” támadás az egyes célpontokra
„Párhuzamos” hadviselés, „egymást követő” célpont-támadás
„Egymás utáni” támadás az egyes célpontokra
„Párhuzamos” hadviselés, „egyidejű” célpont-támadás
Egyidejű támadás az egyes célpont-rendszerekre
Műveleti koncepció
„Egymás utáni” hadviselés, „egymást követő” célpont-támadás
„Egymás utáni” támadás az egyes célpontokra
„Párhuzamos” hadviselés, „egymást követő” célpont-támadás
„Egymás utáni” támadás az egyes célpontokra
„Párhuzamos” hadviselés, „egyidejű” célpont-támadás
Egyidejű támadás az egyes célpont-rendszerekre
A hatásalapú műveletek (EBO) jellemzői: Nem a direkt (közvetlen) hatás a fontos,
hanem az elsődleges (másodlagos, stb.) hatás.
A „megkívánt hatáson” kívül az egyéb (nem várt) hatásokat is modellezni, sőt ki kell használni.
Non-linearitás. Multidimenzionális, szinteket „átugró”. Az „interagency warfare” keretét adja.
A hatás alapú művelet (EBO) elvi sémája
Akció
Rendezőpályaudvarokbombázása
…direkt hatás és...
..indirekt hatások
RailMovementDisrupted
A vasúti szállítás
megbénul
A normandiai front
elszigetelődése
A német hadigazdaság összeomlása
Hatásalapú célpontkiválasztás:
A hatásalapú művelet evolúciója
Hatás alapúcélpontkiválasztás
Célpont alapúcélpont-
kiválasztás
Célkitűzés alapúcélpontkiválasztás
Célpont alapú célpontkiválasztás: • Az elg. entitásainak azonosítása, majd megsemmisítése
• A hangsúly a fizikai megsemmisítésen van a célpont szintjén• Az elsődleges, max. másodlagos hatásokat vizsgálja• Nincs dinamikus értékelés• Nincs kifejezett „timing” (időzítés) stratégia
• A stratégia a következő szint célkitűzése lesz• A hangsúly minden szinten a célkitűzésekre helyeződik• A stratégiák és a célkitűzések helyes kapcsolatára összpontosít• Nincs dinamikus értékelés• Nincs kifejezett „timing” (időzítés) stratégia
• Magába foglalja mindkét metódust • Kapcsolat a hatás és az akció között• A hangsúly a megcélzott hatáson van (fizikai, pszichikai)• Az „elg. mint rendszer” szemléletmód• Hangsúlyos „timing” (időzítés) stratégia• Dinamikus értékelés
Célkitűzés alapú célpontkiválasztás:
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!