a long-erdő (hubn20081) kiemelt jelentőségű...

1

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap:a vidéki területekbe beruházó Európa

Jósvafő2013

A Long-erdő (HUBN20081)kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

fenntartási terv tervezete

Aggteleki Nemzeti Park IgazgatóságÜgyfél

BioAqua Pro Kft.Zöld Akció Egyesület

Partner

Szakmai koordinátordr. Boldogh Sándor

dr. Juhász Péter Farkas Tünde

Vezető szakértőkdr. Kiss Béla

Fasimon JánosKrajnyák Cecília

Közreműködő szakértőkBarati Sándor, Barati Balázs

dr. Boldogh SándorDeli Tamás

Demeter Zoltándr. Estók Péter

Farkas Emese, Farkas Roland, Farkas TündeFelházi László

dr. Gulyás GergelyHegyessy Gábor

Huber AttilaHudák Katalin

dr.Juhász PéterKiss József

Ludányi MercédeszMálnás KristófMizsei Edvárd

dr. Müller Zoltándr. Malatinszky Ákos

Spéder Ferencdr. Sum Szabolcs

Tóth ViktorVirók Viktor, Visnyovszky Tamás, Zsólyomi Tamás

Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozá-

sok mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

2

TartalomjegyzékI. Natura 2000 fenntartási terv.......................................................................................2

1. A terület azonosító adatai......................................................................................31.1.Név......................................................................................................................31.2.Azonosító kód.......................................................................................................31.3.Kiterjedés.............................................................................................................31.4.A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek...........................................3

1.4.1.Jelölő élőhelyek.............................................................................................31.4.2.Jelölő fajok....................................................................................................3

1.5.Érintett települések..............................................................................................41.6.Egyéb védettségi kategóriák................................................................................41.7.Tervezési és egyéb előírások................................................................................4

1.7.1.Természetvédelmi kezelési terv....................................................................41.7.2.Településrendezési eszközök.........................................................................41.7.3.Körzeti erdőtervek és üzemtervek................................................................41.7.4.Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek............................................51.7.5.Halgazdálkodási tervek.................................................................................51.7.6.Vízgyűjtő-gazdálkodási terv..........................................................................61.7.7.Egyéb tervek.................................................................................................61.7.8.Jogerős engedélyek.......................................................................................6

2.Veszélyeztető tényezők...........................................................................................63. Kezelési feladatok meghatározása.........................................................................93.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése..........................................93.2. Kezelési javaslatok..............................................................................................9

3.2.1. Élőhelyek kezelése.......................................................................................93.2.2. Fajvédelmi intézkedések............................................................................223.2.3. Kutatás, monitorozás.................................................................................23

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében.............................................................................24

3.3.2. Pályázatok..................................................................................................253.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja............................................26

3.4.1. A kommunikáció eddig megvalósult tevékenységei, alkalmazott eszközei263.4.2. A kommunikáció címzettjei .......................................................................28

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció....................331. A tervezési terület alapállapot jellemzése ..........................................................341.1. Környezeti adottságok......................................................................................34

1.1.1. Éghajlati adottságok..................................................................................341.1.2. Vízrajzi adottságok.....................................................................................341.1.3. Talajtani adottságok ..................................................................................35

1.2. Természeti adottságok......................................................................................361.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek.............361.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok.........361.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok..............361.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok................................48

1.3. Területhasználat................................................................................................491.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás..................................................................491.3.2. Tulajdoni viszonyok....................................................................................491.3.3. Területhasználat és kezelés........................................................................49

3. Térképek...............................................................................................................50

1

I. Natura 2000 fenntartási terv

2

1. A terület azonosító adatai

1.1. NévTervezési terület neve: Long-erdő

1.2. Azonosító kódTervezési terület azonosí-tója:

HUBN20081

1.3. Kiterjedés

Tervezési terület kiterjedé-se:

3159,72 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek

1.4.1. Jelölő élőhelyek• 91E0* - Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta

ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)• 3150 - Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzet-

tel• 6440 - Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei• 91F0 - Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és

Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion mi-noris)

1.4.2. Jelölő fajok• széles tavicsíkbogár (Graphoderus bilineatus)• lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis)• erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia)• tompa folyamkagyló (Unio crassus)• díszes tarkalepke (Euphydryas maturna)• zempléni futrinka (Carabus zawadszkii)• nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)• vágó csík (Cobitis taenia)• halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus)• homoki küllő (Gobio kessleri)• széles durbincs (Gymnocephalus baloni)• selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer)• réti csík (Misgurnus fossilis)• törpecsík (Sabanejewia aurata)• mocsári teknős (Emys orbicularis)• vidra (Lutra lutra)

3

1.5. Érintett településekA tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentősé-

gű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza.

Település Érintett terület (ha)

Település területének érintettsége (%)

Alsóberecki 44,42 1,4Felsőberecki 53,54 1,7Sárospatak 521,96 16,5Sátoraljaújhely 2362,1 74,8Vajdácska 177,7 5,6Összesen: 3159,72 100

1.6. Egyéb védettségi kategóriák

Típus Kód Név Kiterjedés Védetté nyilvánító jogszabály száma

TT 275/TT/ Long-erdő 1104,98 27/1996. (X.9.) KTM rendelet

Natura2000 terület

HUBN 10001

Bodrogzug-Kopasz-hegy-Taktaköz 3043,39 14/2010. (V.11) KvVM rendelet

1.7. Tervezési és egyéb előírások

1.7.1. Természetvédelmi kezelési tervNincs kihirdetett kezelési terv.

1.7.2. Településrendezési eszközök

Település Végleges rende-zési terv Határozatszám

Alsóberecki 2008. Az ANPI nem kapott hatá-rozatot.

Felsőberecki 2006. 5/2006. (III. 30.) Önk. rend.

Sárospatak 2002. 11/2002. (VII. 4.) Önk. rend

Sátoraljaújhely 2009. Az ANPI nem kapott hatá-rozatot.

Vajdácska 2009. Az ANPI nem kapott hatá-rozatot.

1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervekA jelenleg érvényben levő körzeti erdőtervet a már hatályát vesztett 1996. évi LIV. tv.

alapján készítették el. A természetmegőrzési területet érintő körzeti erdőtervet (a körzet nevét, az érintett településeket, az erdőterület-adatokat és az erdőtervezés évét) az alábbi táblázat foglalja össze:

4

Erdőterve-zési körzet

Érintett települések Aktuális erdő-terület (ha)

Erdőtervezéséve

Sárospataki Sátoraljaújhely 970,63 2007Összesen: ---

A 2009. évi XXXVII. tv. által életbe léptetett új erdőtervezési rendszer szerint a termé-szetmegőrzési terület erdőtervezési körzetek szerinti beosztása megváltozott. Az új körze-tek nevét, az érintett településeket, a 2013. évi erdőterület-adatokat és a következő erdő-tervezés évét az alábbi táblázat foglalja össze:

Erdőterve-zési körzet

Érintett települések Aktuális erdő-terület (ha)

Következő er-dőtervezés

éveSárospataki Sátoraljaújhely 970,63 2015Összesen: ---

Az erdőgazdálkodók részére kiadott erdőgazdálkodási üzemtervek (a 2009. évi XXX-VII. tv. életbe lépése után: erdőtervek) elvi szintű érvényessége a korábbi erdőtervezés évét követő évtől számított 10 év, de az új erdőtervek az érvényesség lejártától függetle-nül már az új ütemezés szerint készülnek (ha a régi erdőterv lejárt, az új pedig nem ké-szült el, akkor a gazdálkodó erdőterv-megállapítás révén biztosíthatja folyamatos gazdál-kodói tevékenységét).

1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek• A II/3 Zempléni Nagyvadas Vadgazdálkodási Körzet és a II/4 Elõhegységi és

folyóvölgyi vadgazdálkodási körzet 10 éves körzeti vadgazdálkodási terve Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Jóváhagyta: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter

• A Spartacus 2007. Vt. ( 4400 Nyíregyháza Belső Krt. 61.) vadgazdálkodási üzemterve. Érv: 2013. március 1. – 2014. február 28. Jóváhagyta: B.-A.-Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság, Miskolc Blaskovics u. 24.

• Bodrogzug Vt. (3980 Sátoraljaújhely Új út 7.)vadgazdálkodási üzemterve. Érv: 2013. március 1. – 2014. február 28. Jóváhagyta: B.-A.-Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság, Miskolc Blaskovics u. 24.

• Sárospatak Kossuth Vt. (3950 Arany J. út 26.)vadgazdálkodási üzemterve. Érv: 2013. március 1. – 2014. február 28. Jóváhagyta: B.-A.-Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság, Miskolc Blaskovics u. 24.

1.7.5. Halgazdálkodási tervekHalászati hasznosítók:

• Bodrog Tó Kft. (3985 Alsóberecki Arany J. út 49 - Alsóberecki Holt-Bodrog• Tiszavirág Halászati Szövetkezet (3910 Tokaj Bajcsy Zs. út 5.) – Alsóberecki holtág

és Bodrogzugi I. főcsatorna (Zsaró-ér)• Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (3758 Jósvafő Tengerszem oldal 1.) – Sátor-

aljaújhelyi Hosszú-tó

5

1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv• 2-4. Bodrogköz alegység Vízgyűjtő-gazdálkodási terve 2010. Közreadja: Vízügyi és

Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) és Észak-magyarországi Környe-zetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

1.7.7. Egyéb tervek-

1.7.8. Jogerős engedélyek-

2.Veszélyeztető tényezők

Kód Veszélyeztető té-nyező neve Jelentősége

Érintett te-rület nagy-sága (%)

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást?

F03.01.01 vadak károkozása (túltartott vadállomány)

L Vöröshasú unka (Bombina bombina)

J02.05.03 állóvizek vízháztartásának megváltozása

M Vöröshasú unka (Bombina bombina)

A04.02.01 alul legeltetés szarvasmarhával

L Vöröshasú unka (Bombina bombina)

K02.01 fajösszetétel változás, szukcesszió

H Leucorrhinia pectoralis

Értékelés folyamatban



Graphoderus bilineatus

H01 Vízszennyezés L Ophiogomphus ceciliaJ02.05 hidrológiai viszonyok

módosítása, általá-nos

H Ophiogomphus cecilia

H01 Vízszennyezés L Unio crassusJ02.02.01 üledékkotrás,

kitermelésM Unio crassus

J02.05 hidrológiai viszonyok módosítása, általános

H Unio crassus

J02.05 A hidrográfiai műkö-dés módosítása, ál-talános

M Cobitis taenia

J02.02 Hordalékkotrás L Cobitis taeniaH01 Vízszennyezés M Cobitis taeniaJ02.05 A hidrográfiai műkö-

dés módosítása, ál-talános

M Gobio albipinnatus

H01 Vízszennyezés M Gobio albipinnatusJ02 Vízügyi tevékenység M Gobio albipinnatusJ02.05.05 Duzzasztás M Gobio albipinnatusH01 Vízszennyezés M Gobio kessleriJ02.05 A hidrográfiai műkö- H Gobio kessleri

6

Kód Veszélyeztető té-nyező neve Jelentősége

Érintett te-rület nagy-sága (%)

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást?


J02.01 Mederkotrás M Gobio kessleriF02.03.02 Horgászat M Gymnocephalus baloniJ02.05 A hidrográfiai műkö-


M Gymnocephalus baloni

J02.02 Hordalékkotrás L Gymnocephalus baloniH01 Vízszennyezés M Gymnocephalus baloniF02.01 Hivatásos passzív

halászatL Gymnocephalus baloni

F02.03 Sporthorgászat M Gymnocephalus schraetzerH01 Vízszennyezés M Gymnocephalus schraetzerJ02.05 A hidrográfiai műkö-


M Gymnocephalus schraetzer

J02.12 Gátak, parti művek, mesterséges part-szakaszok, általános

M Gymnocephalus schraetzer

J02.11.01 Üledék eltávolítása H Gymnocephalus schraetzerJ02.03 Vízelvezetés H Misgurnus fossilisJ02 Vízügyi tevékenység H Misgurnus fossilisK01.03 Kiszáradás H Misgurnus fossilisJ02.01 Lecsapolás H Misgurnus fossilisH01 Vízszennyezés H Misgurnus fossilisJ02 Vízügyi tevékenység H Misgurnus fossilisM01.02 Aszály és csapadék-

mennyiség csökke-nés

H Misgurnus fossilis

K01.02 Feliszapolódás H Misgurnus fossilisK01.03 Kiszáradás H Misgurnus fossilisK02 Természetes élőhely

átalakulások és szukcessziós folya-matok

M Misgurnus fossilis

H01 Vízszennyezés M Sabanejewia aurataJ02.05 A hidrográfiai műkö-


M Sabanejewia aurata

J02.05.05 Duzzasztás M Sabanejewia aurataC01.01 Homok- és kavicski-

termelésM Sabanejewia aurata

J02.02 Hordalékkotrás M Sabanejewia aurataJ02.11.01 Üledék eltávolítása H Sabanejewia aurataB01.02 Erdősítés/fásítás ide-

genhonos fafajokkalH 212,31ha Átalakult ligeterdők a nemesnyár fa-

jokkal.C01.01.01 Homok és kavicsbá-

nyászatM 2 Élőhelyeket megszünteti

E03.01 Háztartási hulladék M 2 Szennyezi a mocsár- és lápréteket és a patakok élővilágát.

7

B01.02 Erdősítés/fásítás ide-genhonos fafajokkal

H 212,31ha Átalakult ligeterdők a nemesnyár fa-jokkal.

E03.03 Inert hulladék L 1 Szennyezi a mocsár- és lápréteket és a patakok élővilágát.

F03.01.01 Vadak károkozása H 15-20 Különösen a vaddisznó túrása jelent veszélyt a mocsár-és lápréteken, ki-sebb mértékben a száraz gyepek-ben. A jelölő növényfajokat kitúrja, valamint gyomosítja az élőhelyeket.

I01 Idegenhonos invázi-ós fajok jelenléte

H 40,36ha Gyomosítja, átalakítja az eredeti ve-getáció fajösszetételét.

J01.01 leégés H 10-15 Károsítja a gerinctelen fajokat, vala-mint a kora tavaszi aszpektusban vi-rágzó növényfajokat. A felső talajré-teget kiégeti, ezzel rontja a talajszer-kezetet, kedvez egyes agresszív egyszikűek pl. Calamagrostis epigei-os terjedésének.

K01.03 kiszáradás M 5 Láp és mocsárrétek átalakulása, ki-száradása.

K01.01 erózió M 5 Talajlehordás és élőhelyek átalakítá-sa.

K02.01 szukcesszió H 20-25 Cserjésedés mind nedves, mind szá-raz élőhelyeken, ahonnan a gyepfa-jok kiszorulnak.

B02 Erdőgazdálkodás M ~ 55 91G0, 91M0 – A tarvágások, a rövid időszak alatt lebonyolított felújító-vá-gások, a homogenizáló hatású neve-lővágások, a cserjeszint és a holt fa-anyag eltávolítása az állományok szegényedésével járnak.

B02.04 Lábon álló és/vagy elfekvő holt faanyag eltávolítása

M ~ 55 Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) – A holt faanyag eltávolítására irányuló beavatkozások a faj számára fontos szubsztrátot eltüntetik az élőhelyek-ről.

B03 Erdészeti kitermelés újratelepítés vagy természetes felújulás nélkül (fásításokban)

M ~ 5 91E0 – A folyó- és patakmenti kes-keny fűzligetek ritkítása, kitermelése az állományok szegényedésével vagy eltűnésével jár.

8

3. Kezelési feladatok meghatározása

3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése• A területen található nagy kiterjedésű és természethez közeli állapotú ártéri

galériaerdők (keményfa- és puhafa ligetek, alföldi gyertyános-tölgyesek), mocsárrétek, a vízi ökoszisztémáknak megfelelő vízszinttel és minőséggel bíró vizes élőhelyek (holtágak, tavacskák) fenntartása, valamint a hozzájuk kapcsolódó védett természeti értékek megőrzése.

• Erdőterületek vonatkozásában is alapvető természetvédelmi célként fogalmazható meg, hogy a jelölő élőhelytípusok (ligeterdők) állományait minél kedvezőbb termé-szetvédelmi helyzetben (favourable conservation status) kell fenntartani. A célálla-pot körvonalazásához (a termőhelyi viszonyoknak megfelelő természetes erdőtár-suláshoz való közelítés szükségessége mellett) kompozicionális és strukturális is-mérveket sorolhatunk: feladatnak tekinthető az őshonos fafajú, az élőhelytípusnak megfelelő cserje- és gyepszinttel rendelkező, elegyes, vegyeskorú, vertikálisan ta-golt, mozaikos, idegenhonos fajoktól mentes, holtfában és mikroélőhelyekben gaz-dag, idős állományrészeket is tartalmazó erdők kialakítása és fenntartása. Mindezt optimális esetben folyamatos erdőborítás felé való elmozdulás mellett, drasztikus beavatkozásoktól mentes erdőgazdálkodási megoldásokkal, kíméletes technológi-ák alkalmazásával lehet biztosítani

• A természetes szerkezetű és fajösszetételű (idegenhonos fajok jelenlététől mentes) növénytakaróval fedett terület megőrzése, illetve kialakítása.

• A terület botanikai és zoológiai értékeinek teljes körű feltárása, majd természetvédelmi helyzetük folyamatos figyelemmel kísérése.

• A holtágak és mocsarak jelen állapotának fenntartása, halászat, horgászat, vízgazdálkodás és ezzel kapcsolatos tevékenységek korlátozásával.

• A fokozottan védett fajok szaporodó helyein a látogatás korlátozása.• A terület táji értékei védelmének biztosítása a tájkép-átalakítással járó

tevékenységek teljes tiltásával, kivéve idegenhonos fafajú erdők átalakítása.• Az erdőkben drasztikus élőhely-változásokkal járó erdészeti beavatkozások

(tarvágások) tiltása, kivéve idegenhonos fafajú erdők átalakítása.• A Long-erdő mint tájképi és egyetemes érték, és részben mint világörökség terület

megőrzése.

3.2. Kezelési javaslatok

3.2.1. Élőhelyek kezeléseGazdálkodáshoz köthető előírások és javaslatok

MezőgazdálkodásGyepek

Gyepek esetében legfontosabb feladat a nyílt, invázív és gyomfajoktól mentes, termé-szetes növénytakaróval fedett élőhelyek megőrzése, fenntartása. Ezen cél elérése érde-kében elengedhetetlen antropogén hatásra kialakuló gyakori tűzeseteket megelőzése, a megfelelő és kímélő agrotechnika kiválasztása, a jelölő fajok életmenetét, virágzását, ész-kelését és fiókanevelését figyelembe vevő kaszálási időpont megválasztása és a túllegel-tetés elkerülése.

9

A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rend. előírásai kötelező érvényűek. Ezen előírásokat (Gy5, Gy6, Gy16, Gy 36, Gy83, Gy84, Gy85, Gy, 87, Gy93, Gy115) külön nem jeleztük a részletes javaslatok között.

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetsé-ges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező föld-használati szabályokat nem állapít meg.”

Részletes javaslatok:

Élőhelykód (Á-NÉR): E1, D34Élőhelykód (Natura 2000): 6440 - Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrét-jei és 6510 - Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis

KódTevékenység formája(előírás/javaslat)

Gyepterületekre vonatko-zó előírások

Támogatási rendszerbe il-leszthetőség

Megjegyzés

GY01korlátozva java-solt mg-i műve-letek

Felülvetés nem megen-gedett.


Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. +


Műtrágyázás nem meg-engedett.


Fogasolás nem megen-gedett.


Tárcsázás nem megen-gedett.


Kiszántás nem megenge-dett.


Felázott talajon minden-nemű munkavégzés tilos.


Tűzpászták létesítése nem megengedett.

10

GY22 javasolt mg-i műveletek

Legeltetéssel és/vagy ka-szálással történő haszno-sítás.


Inváziós fásszárúak me-chanikus irtása kötelező.


A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelent-kező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell.

+


Cserjeirtás csak szep-tember 1. és február 28. közötti időszakban lehet-séges.

+

GY42

a legeltetéssel kapcsolatban ja-vasolt és korlá-tozási előírások

Legeltetési sűrűség 0,4-0,6 ÁE/ha.

GY45


A legeltetés április 24. és október 31. között lehet-séges.

+

GY57


Villanypásztor csak a mű-ködési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható.

GY67


Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. +

GY70


Legeltethető állatfajok: ló-félék (ló, szamár). +

GY74 kaszálás Kaszálás július 15. után lehetséges.

védett növény-fajokkal érintett területen

GY75 kaszálás Kaszálás augusztus 1. után lehetséges. + harisos élőhe-

lyen

GY94 kaszálás10-15% kaszálatlan terü-let meghagyása parcel-lánként.

tűzlepkés élőhe-lyen vérfüves gyepben az ANPI által kije-lölt területen

11

GY99 kaszálásA kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani.

GY110 kaszálás

A tisztító kaszálás legko-rábbi időpontja: szeptem-ber 1.

GY116 Gyepterületen trágya-

szarvas kialakítása tilos.

GY117

Éjszakázó helyek és ide-iglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgató-sággal egyeztetni szük-séges.

Élőhelykód (Á-NÉR): D5, D6Élőhelykód (Natura 2000):6430 - Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tar-tó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai

Alapvetően beavatkozás nélkül fenntartandó élőhelyek, csak a szukcesszió visszaszo-rítása érdekében kell indokolt esetben vegetációs időszakon kívül a cserjeirtást elvégezni.

Kód

Tevékenység formá-ja(előírás/javaslat)

Gyepterületekre vonatkozó előírá-sok

Támogatási rendszer-be illeszthetőség

GY21

javasolt mg-i műve-letek

Legeltetés és kaszálás tilos, a terü-letet kezeletlenül kell fenntartani.

Szántók

A területen található kisparcellás szántókon a természetkímélő gazdálkodás előtérbe he-lyezésével elősegíthető a környező gyepes és vizes élőhelyek megóvása, valamint a jelö-lőállat és növényfajok fajok védelme.

Kód Tevékenység formája(előírás/javaslat)

Szántóterületekre vonatko-zó előírások

Támogatási rendszerbe illeszthetőség

SZ04 betakarítás

Pillangósok esetén termé-szetkímélő kaszálás, vadri-asztó lánc használata köte-lező.

+

SZ10 környezetvédelem

Trágya, műtrágya: termé-szetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható.

SZ11 környezetvédelem Szalma, széna: szalma,

12

széna depóniát és bálát (különösen a felszíni vizek-től mért 200 m távolságon belül és ártéren) a területről 30 napon belül le kell hor-dani.

SZ12 környezetvédelem

Egyéb szerves hulladék (szár, levél, cefre): cefre mésszel keverve talajjavítás céljából csak engedéllyel helyezhető ki.

SZ13 környezetvédelem Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos.

SZ14 növényvédelem

A parcella szélein legalább 3 m széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség ese-tén mechanikai gyomirtást kell végezni.

+

SZ17 növényvédelem

Természetközeli állapotú erdőtervi jellel ellátott láper-dő és keményfás ligeterdő, illetve vizes élőhely szélétől számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesz-tés során kemikáliák és bio-regulátorok nem alkalmaz-hatók.

SZ21 növényvédelemLégi kivitelezésű növényvé-delem és tápanyag-utánpót-lás tilos.

SZ25 növényvédelem Rovarölő szerek nem alkal-mazhatók. +

SZ34 tápanyag utánpótlás

Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t.

+

SZ37 tápanyag utánpótlásTápanyag-utánpótlást csak szerves trágyával lehet vé-gezni.

+

SZ43 vetésváltásFás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepí-tése tilos.

SZ46 agrotechnika Melioráció tilos.

SZ56 élőhely-rekonstrukció Mezőgazdasági földterület első erdősítése. +

13

SZ57 élőhely-rekonstrukció Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása. +

SZ58 élőhely-rekonstrukció

Őshonos fafajokból és cser-jefajokból álló erdő telepíté-se, korábbi erdőterületen le-hetséges.

+

SZ63 gyepesítés részleletes előírásai

Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos.

SZ68 egyéb

A parcella körül természe-tes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, il-letve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor kell legyen. A tábla-szegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai esz-közökkel, biztosítani kell.

+

Vizes élőhelyek

Vizes élőhelyeken az ökológiailag szükséges vízmennyiség folyamatos biztosítása a cél, valamint az élőhelyeken jelentkező inváziós fertőzöttség visszaszorítása a legna-gyobb feladat.

Élőhelykód (Á-NÉR): A23, A3a, B1, B2Élőhelykód (Natura 2000):3150 - Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel és 3270 - Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel

Kód

Tevékenység formája(előírás/javas-lat)

Gyepes és vizes területekre vonatkozó előírások

Támogatási rendszerbe il-leszthetőség


Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani.

V01 előírás

A területen, a növényvédel-met kizárólag vizekre és víz-ben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anya-gokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni.

V09 előírás Felszíni vizekből történő ön- +

14

tözés csak az illetékes ható-ság engedélye alapján le-hetséges.

Erdőgazdálkodás

A site területére az Evt. előírásai szerinti erdőterv-rendelet (az időbeli ütemezés sajá-tosságai miatt) még nem készült, így az új erdőtervezési rendszer keretében (jogsza-bályi formában) általános gazdálkodási/kezelési irányelvek megfogalmazására még nem került sor.

Az erdőterület nagyobb része esik magasabb természetességi kategóriába, de a terület negyed részét faültetvények foglalják el. Tekintettel arra, hogy ezek közel 90%-a esik természetvédelmi területre, emiatt biztosított, hogy véghasználatukat követően ősho-nos fafajokkal történő felújítással, helyüket az őshonos vegetáció fa- és cserjefajaiból álló vegetáció cserélje le. Kiemelt biztosíték erre, hogy a természetmegőrzési terület erdőterületeinek nagy részén az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság az erdőgazdál-kodó.

Lényegesen nagyobb gondot okoz a biológiai invázióra képes fafajok jelenléte. A ki-sebb terültrészeken előforduló akác visszaszorítása könnyebben megoldható, de a szinte teljes területen - kisebb-nagyobb borításban - jelen lévő amerikai kőris szeny-nyező hatásának erőteljes mérséklése nagyobb, fokozott odafigyelést igénylő fel-adat.

• A Bodrogot és Holt-Bodrogot kísérő természetközeli állapotú ligeterdő maradvá-nyok fennmaradása érdekében a zavartalanság biztosítása szükséges vagy szálaló jellegű gazdálkodás (szálalóvágás) fokozatos felújítóvágás helyett.

• A puhafás és keményfás ligeterdők területarányát a nemesnyaras állományok rová-sára növelni szükséges.

• Meglevő ligeterdők helyén a továbbiakban idegenhonos állományok nem alakítha-tók ki.

• Az erdőkben természetvédelmi szempontokon alapuló, természetszerű erdőgazdál-kodás folytatása.

• A faállományok koreloszlásnak növelése kisebb erdészeti területegység (erdőtag, erdőrészlet) szintjén is.

• Az idegenhonos erdőállományokat fafajösszetételében és/vagy állományszerkezetében a potenciális erdőtársulásnak megfelelően történő átalakítása..

A site területére vonatkozó további általános gazdálkodási/kezelési előírások az Evt. ál-talános szakmai irányelveiből, a Tvt. általános élőhelyvédelmi irányelveiből, illetve je-lölő típusok esetén a Natura 2000 státusból (lásd 275/2004. Korm. rendelet) vezethe-tők le.

- Figyelemmel a hatályos jogi szabályozásra általános irányelvként rögzíthető, hogy a jelölő erdős élőhelytípusok kedvező természetességi állapotú (természetes és termé-szetszerű erdő, illetve esetleg származék erdő besorolású) állományainál, nem vé-dett területen, a Natura 2000 rendeltetést elsődleges rendeltetésként, védett terüle-ten további rendeltetésként kell feltüntetni.

- Az üzemmód-megválasztás – az Evt. védelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozó, foko-zatosan, több évtized alatt életbe lépő szabályaitól eltekintve – alapvetően gazdálko-dói döntés kérdése, így e tekintetben csak annyit lehet rögzíteni, hogy a site terüle-tén (is) feltétlenül kívánatos a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok (átalakí-

15

tó, szálaló, illetve véderdők esetében faanyag-termelést nem szolgáló üzemmód) mi-nél nagyobb területen való alkalmazása.

- A sérülékeny termőhelyen álló, véderdő jellegű és általában természetvédelmi szem-pontból is jelentős erdők kisebb, önálló erdőrészletként nem leválasztható állomá-nyaiban – az erdőrészlet egészéhez viszonyítva – differenciált erdőkezelést kell biz-tosítani. A véderdő jellegű foltok általában aktív gazdálkodás nélkül, a természetes erdődinamikai folyamatokra alapozva tartandók fenn, a kezelési feladatok e helyeken az idegenhonos fafajok kiszorítására, a vadkárosítás megelőzésére, a felújulási fo-lyamat segítésére, illetve esetleg a közutak, árvízvédelmi töltések melletti 20-30 m széles erdősávok gondozására terjednek ki.

- A beavatkozásokkal érintett erdők állománynevelése (tisztítások, gyérítések) során az őshonos elegyfafajok egyedei kímélendők, visszahagyandók. Idegenhonos fafajokkal elegyes erdőkben a munkákat az őshonos fafajok megtartásával, az idegenhonos fa-fajok rovására kell elvégezni. A nevelési munkák során kerülni kell az egyenletes há-lózatot kialakító, homogenizáló jellegű beavatkozásokat, törekedni kell a szerkezeti változatosság (alsó lombkoronaszint, cserjeszint, böhöncök, mikroélőhelyek, stb.) megtartására, fokozására.

- Őshonos fafajú erdőkben, vágásos és átalakító üzemmódba sorolt erdőknél a termő-helyi viszonyok és az állományok egészségi állapota függvényében a lehető legma-gasabb vágáskorok alkalmazását kell célul kitűzni. Gyorsan növő fafajok állományai-ban (égeresek, füzesek) így 40-70 év, lassan növő fafajok állományaiban pedig 90-140 év közötti vágásérettségi szakaszok határozhatók meg.

- Őshonos fafajú erdőkben, erdőfelújítások során a tarvágások mellőzése és a minél vegyeskorúbb, változatosabb állományokat eredményező (folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodást/kezelést lehetővé tevő) természetes felújítási módok alkalma-zása lehet az irány. Legfontosabb célként a rövid idő (5-10 év alatt) alatt végigveze-tett, egyenletes bontáson alapuló, ismét egykorú, homogén állományokat produkáló ernyős felújítóvágásoktól való eltávolodást lehet megfogalmazni, s helyettük a 30-60 évre elnyújtott, egyenlőtlen (lékes-csoportos-foltos) beavatkozással végzett felújító-vágások (egyes ligeterdő-állományokban a szálalás) alkalmazását kell szorgalmazni. Idegenhonos fafajú erdők esetében elsődleges cél azok őshonos állományokká tör-ténő cseréje, ezért a felújítási lehetőségek között mindenképpen szerepelnie kell a terület potenciális vegetációját tükröző, őshonos, elegyes célállománynak is.

- A természetmegőrzési területen belül az állománytípusok jövőbeni kívánatos aránya és térbeli mintázata a potenciális természetes erdőtársulások eloszlása határozza meg. Az erdőterületeken belül található idegenhonos fafajú erdők zöme (nemes nyá-rasok, vörös tölgyesek, amerikai kőrisesek, fekete diósok stb.) gyertyános-tölgyes klímában található, így rekonstrukciójuk esetében az elegyes kocsányos tölgyes, gyertyános-kocsányos tölgyes, elegyes hazai nyáras állományok jelentős (legalább 150-200 ha-os) növekedése prognosztizálható. Az idegenhonos fafajú erdők fafaj-cserés átalakítása természetvédelmi szempontból távlatilag indokolt, így annak tá-mogatási rendszeren keresztül való ösztönzése fontos feladat.

- A távlati célállomány-típusok minden erdőterületen a termőhelyi viszonyoknak megfe-lelő, őshonos fő- és elegyfafajok alkotta, a potenciális természetes erdőtársulások-nak megfelelő állománytípusok lehetnek.

- Kulcseleme az erdők jó állapotban való fenntartásának az alkalmazott fakitermelési és közelítési technológia. A teljes fában vagy hosszúfában történő vonszolásos közelí-tés nagyon sok kárt okozhat a visszamaradó állományban, az aljnövényzetben, az erdőtalajhoz kötötten elforduló mikroélőhelyekben és magában a talajban is. Minél nagyobb arányban szükséges tehát a faanyag megemelt formában való mozgatása, illetve a kíméletes közelítési módok (ideértve a lovas közelítést is) alkalmazása. Fon-

16

tos szempont továbbá a fakitermelési munkák (faanyag-felkészítés, faanyag-mozga-tás, vágásterület-rendezés) időpontjának, időjárási körülményeinek, illetve talajálla-potának megválasztása: ezeket a feladatokat elsősorban a fő vegetációs és költési időszakon kívül (augusztus 15. és március 15. között) kell elvégezni.

- Az erdők jó természetességi állapotának megőrzéséhez és fejlesztéséhez, valamint az erdei biodiverzitás-védelméhez hozzátartozik a mikroélőhelyek megtartása és bő-vítése is. A mikroélőhelyek részben termőhelyi eredetűek (pl. erek, kisvízállások), részben a faállomány-szerkezet függvényében vannak jelen (pl. gyökértányérok, álló és fekvő holtfa, facsonk, hasadt-törött fák, üreges-odvas-taplós törzsek, kéregleválá-sok). Közülük kiemelkedő jelentősége van a holtfa különböző formáinak (jelenlététől számos élőlénycsoport léte, lokális megmaradása függhet), így a gazdálkodási cél-zatú beavatkozások során az álló és fekvő holtfa egy része (elsősorban a vastagabb, 15 cm törzsátmérő feletti holtfa, hektáronként legalább 5-20 m3 mennyiségben) visz-szahagyandó.

- Az erdőkben folytatott gazdálkodási/kezelési célzatú beavatkozások során minden esetben tekintettel kell lenni a Natura 2000 jelölő fajok (és természetesen más érté-kes, védett fajok) populációnak megőrzésére, életfeltételeik biztosítására. Az egyes növény- és állatfajok érdekében foganatosítható intézkedések: az észlelési hely, fészkelőhely, szaporodási hely és környékének gazdálkodás alóli (időszakos vagy teljes) mentesítése, az adott élőlénycsoport számára szükséges szubsztrát/közeg (pl. holtfa, odú, cserjeszint, táplálkozási kapcsolatok révén releváns fafaj) megtartá-sa-megjelenítése, az egyéb veszélyeztető tényezők elhárítása.

- Az országos problémaként jelentkező erdei vadkár helyi szinten is megmutatkozik: a térségbeli vaddisznó-populáció főleg taposással, a feltalaj feltúrásával-átforgatásá-val, makkfelszedéssel, a csemeték kitúrásával okoz kárt, míg az őz- és gímszarvas-állomány a felverődött újulat rágásával, hántásával, szelektálásával képes blokkolni az erdődinamikai, illetve felújulási folyamatokat. A felmerülő problémával szemben az egyetlen lehetséges – mielőbb megvalósítandó – megoldás a térségi szintű, drasztikus vadlétszám-csökkentés!

- A vizsgálati területen belül felmerülő, erdőgazdálkodási tevékenységre visszavezethe-tő veszélyeztető tényezők mérséklése vagy megszüntetése a fentebb ismertetett irányelvek alkalmazásával jórészt biztosítható!

Erdőgazdálkodás / Kezelési egységek szerinti természetvédelmi irányelvek

Láperdők, láposodó égeresek

(1) ÁNÉR-2011 szerinti besorolás- Láp- és mocsárerdők (J2)

(2) Natura 2000 szerinti besorolás- Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus: enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion al-bae) (91E0).- A természetmegőrzési területen – jelentős területi kiterjedése miatt – jelölő élőhelytí-pus.

(3) Előfordulás a tervezési területen- Az ártér mélyebb fekvésű, pangó- és állóvizes részein jelenik meg.

(4) Kötelezően betartandó kezelési-fenntartási irányelvek

17

- A láperdők és láposodó égeresek erdőrészletként vagy fásításként kivétel nélkül véde-lem alatt állnak, vagy ex lege védett lápterületet érintenek. Területükön ennek megfelelő-en a természetvédelmi irányelvek élveznek elsőbbséget, s ennek alapján (az állományok területi kiterjedése és természeti értékei miatt) az érintetlenül, beavatkozás nélkül történő fenntartás kap prioritást. Azonban az inváziós növényfajok (kisebb mértékben a gyalog-akác, zöld juhar, igen jelentős mértékben az amerikai kőris) nagyszámú jelenléte aktív élőhelyfejlesztést igényel.

(5) Javasolt (önkéntesen vállalható) kezelési-fenntartási feladatok- Az idegenhonos fa- és cserjefajok, illetve lágyszárúak esetleges megjelenésének rend-szeres ellenőrzése, egyedei rendszeres eltávolítása, nyűvése, visszavágása.

(6) Fejlesztési lehetőségek, javaslatok (élőhely-rekonstrukció, élőhelyfejlesztés)- A kis területű, sérülékeny állományok hosszú távú fenntartása csak a kapcsolódó terüle-tek védőfunkciójának biztosításával lehetséges, így ezeken a szomszédos területeken olyan típusú élőhelyfejlesztési lépések (pl. szántó-gyep konverzió, gyomos területek rend-szeres kaszálása) javasolhatók, melyek a láperdők és láposodó égeresek táji szintű öko-lógiai hálózatba illesztését, illetve a gazdálkodási környezet melletti fenntartását egyaránt megoldják.

Folyó- és patakmenti füzesek-égeresek

(1) ÁNÉR-2011 szerinti besorolás- Fűz-nyár ártéri erdők (J4, részben)- Égerligetek (J5)

(2) Natura 2000 szerinti besorolás- Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus: enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kő-ris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0).- A természetmegőrzési területen – jelentős területi kiterjedése miatt – jelölő élőhelytípus.(3) Előfordulás a tervezési területen- A természetmegőrzési területen belül jelentős arányban, megjelenő élőhelytípus.

(4) Kötelezően betartandó kezelési-fenntartási irányelvek- A védett természeti területre (Long-erdő TT, ex lege védett lápterületek) eső előfordulá-sok részben érintetlenül tartandók fenn, részben pedig csak árvízvédelmi indíttatású (a meder-karbantartáshoz, vízlevezetéshez szükséges volumenű) beavatkozásokkal érinthe-tők.- A nem védett területek esetében a kötelező irányelvek az erdőtervezett előfordulásokra és a fásításként kezelhető keskeny, kis területű erdősávokra egyaránt értelmezhetők (a végezhető tevékenységek lényegében minkét esetben erdészeti hatósági eljárás kereté-ben dőlnek el).- Az erdészeti, illetve fakitermelési munkák során az elegyesség és az állományszerkezeti változatosság megtartása-fokozása, a drasztikus beavatkozások mellőzése, illetve az állo-mányokhoz kötődő mikroélőhelyek kímélete emelhető ki.- Az érintett állományokra – azok elhelyezkedése és mérete miatt – elsősorban minimális beavatkozással érintendő élőhelyekként és nem természeti erőforrásként (hasznosítható faanyagot tartalmazó erdőkként) kell tekinteni.

(5) Javasolt (önkéntesen vállalható) kezelési-fenntartási feladatok

18

- Árvízvédelmi, vízrendezési szempontok felmerülése esetén a jelentősebb térbeli kiterje-désű fakitermelési munkák mellőzése, mértéktartó beavatkozások tervezése.- Fakivágási igény jelentkezése esetén az állományok fafajösszetételének alakulására is tekintettel levő, szálankénti, szálaló jellegű beavatkozások végzése.- A kiszáradt, idős, korhadt üregeket hordozó, odvas törzsek lehetőség szerinti visszaha-gyása, a vízmozgást nem akadályozó területrészeken fekvő (vékony és vastag) holtfa meghagyása.- Az idegenhonos fa- és cserjefajok, illetve lágyszárúak megjelenésének rendszeres ellen-őrzése, a már megjelent egyedek eltávolítása, nyűvése, visszavágása.

(6) Fejlesztési lehetőségek, javaslatok (élőhely-rekonstrukció, élőhelyfejlesztés)- Az állományok hosszú távú fenntartása elsősorban a kapcsolódó területek védőfunkció-jának biztosításával lehetséges, így ezeken a szomszédos területeken olyan típusú élő-helyfejlesztési lépések (pl. szántó-gyep konverzió, gyomos területek rendszeres kaszálá-sa) javasolhatók, melyek a láperdők és láposodó égeresek táji szintű ökológiai hálózatba illesztését, illetve a gazdálkodási környezet melletti fenntartását egyaránt megoldják.- A fás növényzet nélküli folyó- és patakszakaszokon – összhangban a mederfenntartási elképzelésekkel – fasorok, illetve keskeny erdősávok telepítését is meg lehet fontolni. Megfelelő méretű területsáv rendelkezésre állása esetén (főként gyomos gyepek és szán-tók rovására) szóba jöhet vízfolyások menti állományok kiszélesítése is. A fásítási/erdősí-tési munka lehetséges célfafajai: fehér nyár, fehér fűz, törékeny fűz, mézgás éger.

Gyertyános-tölgyesek

(1) ÁNÉR-2011 szerinti besorolás- Gyertyános-kocsányos tölgyesek (K1a)

(2) Natura 2000 szerinti besorolás- Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus: pannon gyertyános-tölgyesek Quercus pet-raea-val és Carpinus betulus-szal (91G0)- A természetmegőrzési területen – jelentős területi kiterjedése miatt – jelölő élőhelytípus.

(3) Előfordulás a tervezési területen- A gyertyános-tölgyesek valamennyi ártéri helyzetű erdőtömb területén előfordulnak.

(4) Kötelezően betartandó kezelési-fenntartási irányelvek- A meglevő elegyesség, állományszerkezeti változatosság (szintezettség, mozaikosság) és mikroélőhelyek megtartása a nevelővágások során.- Az álló és fekvő (lehetőleg vastagabb, 15 cm törzsátmérő feletti) holtfa 5-20 m3/ha meny-nyiségben való visszahagyása a nevelővágások és egészségügyi fakitermelések során.- Az állománykornál idősebb, méretes törzsek kímélete a nevelővágások és véghasznála-tok végzése közben. A felújtóvágás-végvágások során 5 % hagyásfa-csoport visszaha-gyása.- Természetes erdőfelújítási módok alkalmazása a véghasználati korú állományokban. A felújítási célállomány-típus élőhelytípusnak megfelelő megválasztása és a megfelelő fafaj-összetételű, idegenhonos fafajoktól mentes fiatal erdősítés létrehozása.- Kíméletes fakitermelési technológiák alkalmazása, a törzs-, talaj-, újulati és gyepszint-károk kiküszöbölése, illetve minimalizálása.

(5) Javasolt (önkéntesen vállalható) kezelési-fenntartási feladatok

19

- Az agresszíven terjedő, idegenhonos fafajok (pl. amerikai kőris, akác, vöröstölgy) egye-deinek visszaszorítása a nevelővágások és véghasználatok során.- Elegyfafajok nélküli, vagy alig elegyes fiatal állományok alátelepítése, a termőhelyi vi-szonyoknak megfelelő elegyfák megjelenítése.- Az 5-10 év alatt lebonyolított, homogenizáló hatású, többé-kevésbé sematikus állo-mányképet eredményező, egyenletes bontáson alapuló fokozatos felújítóvágások mellő-zése, illetve kiváltása az élőhelyi sokféleséget jobban megőrző, változó erélyű bontáson alapuló erdőfelújítási eljárásokkal (pl. lékes-csoportos-foltos mintázatú felújítóvágással, szálalóvágással)- A folyamatos erdőborítás felé való elmozdulás, egyes erdei mikroélőhelyek mestersé-ges kialakítása és fenntartása. A természetes bolygatások (pl. széltörés, széldöntés) so-rán keletkezett bolygatási felszínek legalább részleges visszahagyása.- Kifejezetten természetkímélő (a faanyag-vonszolást mellőző) anyagmozgatási módsze-rek alkalmazása (pl. közelítő kerékpár, lovasfogat, vasló, kihordó szerelvény).

(6) Fejlesztési lehetőségek, javaslatok (élőhely-rekonstrukció, élőhelyfejlesztés)- Jelentős élőhely-fejlesztésként értékelhető a vágásos üzemmódú erdők átalakító üzem-módba való átsorolása, tényleges erdőszerkezet-átalakítása (a szálaló erdőszerkezetnek megfelelő mozaikos erdőkép közelítése) és az állományok folyamatos erdőborítás melletti fenntartása.

Akácosok (S1)

(1) ÁNÉR-2011 szerinti besorolás- Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos és vegyes erdők (RDb)

(2) Natura 2000 szerinti besorolás- Nem közösségi jelentőségű élőhelytípus.

(3) Előfordulás a tervezési területen- Az élőhelytípus elsősorban spontán erdősülés révén, elszórtan, kis kiterjedésű állomá-nyokkal jelenik meg a területen.

(4) Kötelezően betartandó kezelési-fenntartási irányelvek- Natura 2000 célokat közvetlenül szolgáló, kötelezően betartandó irányelvek az élőhelytí-pusra nem határozhatók meg.

(5) Javasolt (önkéntesen vállalható) kezelési-fenntartási feladatok- A szórványosan megjelenő őshonos lombos fafajok (elsősorban vénic szil, hazai nyárak, kocsányos tölgy, gyertyán) a nevelővágások során (akár az állományok alsó szintjében is) visszahagyandók.- A szórványosan megjelenő őshonos lombos fafajok a véghasználatok során (hagyásfa-ként vagy hagyásfa-csoportként) visszahagyandók.

(6) Fejlesztési lehetőségek, javaslatok (élőhely-rekonstrukció, élőhelyfejlesztés)- Véghasználatot követően fafajcserés átalakítás végzése javasolható, melyhez jelenleg is elérhető támogatás áll rendelkezésre.- A tarvágásos véghasználat során az őshonos lombos fafajok hagyásfaként vagy hagyás-fa-csoportként visszahagyandók.- A levágott területeken a termőhelyi viszonyok ismeretében részleges talajelőkészítést követően elegyes gyertyános-kocsányos tölgyes, elegyes hazai nyáras, mélyebb fekvé-

20

sekben elegyes füzes fiatalosok kialakítása javasolható. Alkalmazható elegyfafajok: vénic szil, magyar kőris, hazai nyár- és fűzfajok.- Az akáctuskók és -sarjak vegyszeres kezelésére gondot kell fordítani, az őshonos lom-bos fafajok csemetéit intenzív ápolással kell az amerikai kőris magoncok, akácsarjak és a vágásnövényzet fölé segíteni.

Nemesnyárasok

(1) ÁNÉR-2011 szerinti besorolás- Nemesnyárasok (S2)

(2) Natura 2000 szerinti besorolás- Nem közösségi jelentőségű élőhelytípus.

(3) Előfordulás a tervezési területen- 200 ha fölött előforduló élőhelytípus.

(4) Kötelezően betartandó kezelési-fenntartási irányelvek- Az állományban esedékes fakitermelési munkák (nevelővágások, véghasználat) csak vegetációs időszakon kívül, fagyott és/vagy száraz talajon végezhetők.- A fakitermelési, faanyag-mozgatási és faanyag-kiszállítási munkák a szomszédos lápré-teket és mocsárréteket, illetve azok élővilágát, ritka növény- és állatfajait nem veszélyez-tethetik.- A későbbi véghasználatot követően a nemesnyáras helyén őshonos fafajú (potenciálisan fehérfűz, hazai nyár, kocsányos tölgy, vénic szil, magyar kőris, mézgás éger fafajokból álló) erdősítést kell létrehozni. Az átalakítást teljes talaj-előkészítés nélkül, pásztás talaj-megmunkálással lehet majd elvégezni.

(5) Javasolt (önkéntesen vállalható) kezelési-fenntartási feladatok– Az elegyetlen, mértani hálózatba ültetett állományban Natura 2000 célokat közvetlenül szolgáló, fenntartási jellegű feladat nem határozható meg.

Vadgazdálkodás

Legfontosabb feladat a túltartott vadállomány elsősorban a vaddisznó által okozott tú-ráskárok mérséklése a vadállomány apasztással. A vadat a területről el kell irányítani, az etetéssel a területen való tartást és koncentrálást kerülni szükséges, ezért a vadgazdálko-dási létesítményeket minimalizálni szükséges.

Kód Kategória Vadgazdálkodásra vonatkozó előírások Támogatási rendszerbe

illeszthetőségVA02

Javasolt műveletek

A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy erdők eseté-ben az a felújítások sikerességét kerítés hiá-nyában se veszélyeztesse. Ameddig a vadál-lomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás terüle-tét minden esetben be kell keríteni.Gyepek esetében pedig a túrás mértéke ne

21

haladja meg a gyepterületek kiterjedésének 10%-át.

VA03

Javasolt műveletek

A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetá-ciós időszakban erdei rakodó létesítése ti-los.

Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok

• A területen újabb bányatelek nem fektethető, valamint bányanyitás nem támogat-ható.

• A területen új aszfaltozott utak nyomvonalát lehetőség szerint a Natura 2000 terüle-ten kívülre, vagy meglévő utak nyomvonalára lehet tervezni, de minden esetben az Igazgatósággal előzetesen egyeztetni szükséges.

• Natura területen szennyvíz-tisztítótelepek elhelyezésére lehetőség szerint ne kerül-jön sor, élővíztől számított 500 m-en belül pedig semmiképpen nem elfogadható.

• Távközlési tornyok, nagyméretű reklámtáblák elhelyezése nem javasolható a terü-leten.

• Szeméttelepek elhelyezése csak Natura 2000 területen kívül lehetséges.• A turisztikai célú fejlesztéseket – turistautakat, pihenőket, kilátótornyokat – minden

esetben egyeztetni kell az igazgatósággal.

Minden kezelési javaslat fontos a kiemelten egyetemes értékeke megőrzése szempontjá-ból is.

3.2.2. Fajvédelmi intézkedések

• A területen élő és fészkelő, valamint az őszi és tavaszi madárvonulásuk során a területen megpihenő és táplálkozó madárfajok zavartalanságának biztosítása.

• A zempléni futrinka állományainak fennmaradása érdekében a szegélyzónák (bok-ros erdőszegélyek, fejlett erdőszegély társulások) megőrzése.

• A díszes tarkalepke állományának fennmaradásához a díszes tarkalepke fajmegőr-zési tervében pedig a következők szerepelnek:

• A díszes tarkalepke állományának fennmaradásához a legalább középkorú ártéri keményfás, kőrises-tölgyes ligeterdők megőrzése szükséges, ahol a lepke számára fontos tisztások és szegélyek tartandók fenn. A lepke élőhelyein szálaló jellegű gazdálkodás (szálalás, szálalóvágás) alkalmazandó tarvágás helyett.

• Fontos az inváziós növények visszaszorítása, valamint a melioráció és a vízrendezés korlátozása az élőhelyeken. Szükséges és támogatandó ugyanakkor a holtágrehabilitáció.

• A kiemelt jelentőségű halfajok állományok fennmaradása érdekében a Hernádon természetközeli állapotú, gyorsabb folyású mederszakaszok fenntartása szükséges, amelyeken a hosszirányú átjárhatóság biztosított. A Hernádon a kavicspadok, mint szaporodóhelyek megmaradása is szükséges. A vízfolyást kísérő fás vegetációt fenn kell tartani, a kisvízi meder szélén is. A kiemelt jelentőségű halfajok állományának növekedése érdekében haltelepítés csak

22

indokolt esetben végezhető, s akkor is csak őshonos, a víztérre jellemző halfajok telepíthetők.

• Az erdei szitakötő állományának megőrzéséhez sebesebb áramlású, durvább aljzatú folyószakaszok fennmaradása szükséges.

• Minden vízhez kötődő prioritás faj állományának fennmaradása, illetve növekedése érdekében fontos a szennyező források felszámolása.

3.2.3. Kutatás, monitorozás

A díszes tarkalepke monitorozása (vö. Ronkay 1997) – könnyű felismerhetősége és jórészt tisztázott életciklusa miatt – viszonylag egyszerűen megoldható. A kisebb egyedszámú populációk esetében a jelenlét illetve hiány állapítandó meg, amely megfelelő időpontban (Alföldön május közepe, hegy- és dombvidéken május 20–25. között), napszakban (délelőtt) és időjárási viszonyok (napos idő) kivitelezett megfigyelést igényel.

Az elterjedési terület pontos feltérképezése fontos feladat. Térinformatikai rendszer segítségével fel kell térképezni a faj populációinak térbeli elhelyezkedését és mennyiségi viszonyait, és ennek tájszintű elemzése alapján meg kell állapítani, hogy melyek azok az állományok, amelyeknek megőrzésére a legnagyobb hangsúlyt kell fektetni.

A nagyobb populációk esetében a faj monitorozása. Az alábbi módszerek alkalmazhatók: – imágók egyedszám-becslése jelölés-visszafogás módszerrel (a jelzés finom hegyű, fekete vagy sötétkék alkoholos rostirónnal a szárnyak világos, sárgás színű fonákára történjék, amely a nyugalomban levő állaton megfogás nélkül is látható), legalább 10 napos időszakban, legalább ötszöri ismétléssel;

– imágók számlálása 100 m hosszú, 5 m szélességű lineáris transzekttel is történhet (az előbbinél sokkal pontatlanabb, de egyszerűsége és könnyű ismételhetősége miatt javasolt módszer), amelyet a repülési idő során két alkalommal kell elvégezni a monitorozásra kiválasztott helyszíneken; – hernyófészkek és bennük a fiatal hernyók számlálása 100 m hosszúságú erdőszegélyen, több helyen megismételve (az előbbinél pontosabb); – áttelelt hernyók számlálása a talajszinten, 1 m2-es kvadrátokban, több helyen megismételve (szintén viszonylag pontos módszer); – a nőstények és az általuk lerakott peték termékenységének vizsgálata (laboratóriumban a második lárva stádiumig tartva, majd még az átnyaralás előtt a hernyófészkek az eredeti helyen kőrisfákra felhelyezendők, ugyanis az átnyaraltatás és átteleltetés a fogságban a természetesnél nagyobb veszteségekkel járhat); – parazitáltság vizsgálata az áttelelés után begyűjtött hernyókon (célszerű 10×10 hernyót begyűjteni különböző kvadrátokon); a bebábozódott ép hernyókból kikelt lepkék az eredeti élőhelyen engedendők szabadon.

23

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében

3.3.1.1. Jelenleg működő agrártámogatási rendszer

Erdőkre (szektortól függetlenül) igénybe vehető támogatások:

A) 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól – A jogszabály alapján normatív, vissza nem térítendő támogatás igényelhető a természeti katasztrófa (pl. vízkár, szélkár, tűzkár) által sújtott területeken az erdészeti potenciál helyreállítására, valamint a másodlagos erdőkárok megelőzésére:

- alaptámogatás: (a) erdőfelújítást megelőző terület-előkészítés, a károsodott faállo-mány letermelése, (b) első kivitelű erdősítés vagy pótlás, (3) tőrevágás vagy sarjaztatás

- kiegészítő támogatás: (a) bakhátak létesítése, (b) 10 fokot meghaladó lejtésű terüle-ten padka létesítése, (c) 15 fokot meghaladó lejtésű területen rőzsefonat vagy talajfogó gát létesítése

B) 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap-ból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről – A jog-szabály alapján normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető az alábbi fafajcserés szerkezet-átalakítási beavatkozások finanszírozására:

- erdőállomány alatti erdősítéssel történő szerkezetátalakítás- tarvágást követő szerkezetátalakítás: (a) fafajcserével, (b) fafajcserével, tuskózással, gyökérfésüléssel, (3) fafajcserével, fainjektálással vagy tuskókenéssel- állománykiegészítéssel történő szerkezetátalakítás

Erdőkre (a többségi állami tulajdonú területek kivételével) igénybe vehető támogatások:

C) 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap-ból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltétele-iről – A jogszabály alapján normatív terület-, illetve térfogatalapú, vissza nem térítendő tá-mogatás igényelhető az alábbi (természetvédelmi célokat is magába foglaló) célprogra-mokra:

- agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása- szálaló erdőgazdálkodás bevezetése- erdőállományok kézimunka-igényes ápolása- őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása- speciális erdei élőhelyek és természetes erdőfelújítás lehetőségének biztosítása: (a) mikroélőhelyek kialakítása, fenntartása, (b) facsoportok visszahagyása a véghasználat során, (c) az erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás- véghasználat elhalasztása talaj- és élőhelyvédelem céljából- közjóléti célú erdők fenntartása- erdei tisztások kialakítása és fenntartása- természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása

Erdőkre (az önkormányzati és többségi állami tulajdonú területek kivételével) igénybe ve-hető támogatások:

24

D) 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támoga-tás részletes szabályairól – A jogszabály alapján vissza nem térítendő kompenzációs tá-mogatás vehető igénybe a Natura 2000 irányelveket érvényre juttató jogszabályok végre-hajtásával érintett, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet terüle-tén felmerülő költségek és jövedelem kiesés ellentételezése céljából.

Erdőkre (magán- és önkormányzati tulajdonú területekre) igénybe vehető támogatások:

E) 25/2012. (III. 20.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről – A jog-szabály alapján vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe a fiatal erdők gazdasági értékét növelő állománynevelési jellegű tevékenységek (befejezett erdősítés ápolás, tisztí-tás és törzsnyesés) végzésére.

3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer

A felsoroltakhoz képest új támogatási jogcímre (részletes elővizsgálatok híján) nem tu-dunk javaslatot tenni, a vizsgálati terület erdein belül mutatkozó magas állami tulajdoni há-nyad miatt azonban valamilyen módon szükségesnek tartanánk a fenti szempontok/jogcí-mek állami szektorra való kiterjesztését is. Mivel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesz-tési Alapból (EMVA) közvetlenül nem támogathatók az állami tulajdonú területek, itt szóba jöhetnek esetleg az állami erdőgazdálkodás rendszerén belül elkészítendő belső szabá-lyozások és utasítások (hozzájuk rendelten pedig belső pénzeszköz-elkülönítések), illetve a plusz források bevonását jelentő, az ismertetett (vagy azokhoz hasonló) jogcímek sze-rinti, természetvédelmi célokat is szolgáló tevékenységek megvalósítását segítő pályáza-tok. A nem állami tulajdonú területek esetében elemzésnek szükséges továbbá alávetni a jelenlegi támogatás-igénylések és támogatottság mértékét, a futó programok megfelelősé-gét, hogy a működő támogatási programok hatékonyságáról reális helyzetképet kapjunk.

3.3.2. PályázatokAz erdős élőhelyek állapotának javítására plusz forrás bevonását jelenthetik a különböző élőhely-rekonstrukciós célzatú pályázatok (pl. KEOP). A természetmegőrzési terület lépté-kében megfogalmazható lehetséges célprogramok a tulajdonviszonyok és támogatási kondíciók miatt elsősorban az állami erdőgazdálkodók részére jelenthetnek motivációt, azonban a site területén található szétszórt erdőfoltok kapcsán a magánszektor érintettsé-ge, illetve érdeklődése is felmerülhet.

25

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja

3.4.1. A kommunikáció eddig megvalósult tevékenységei, alkalmazott eszközei2013 februárjában összegyűjtöttük a területen érintett célcsoportok többségének

elérhetőségeit, mely a tervezési folyamat során még újabb érintettekkel bővült.2013 márciusától megkezdtük a fontosabb célcsoportok, kulcsérintettek megkeresését.

E-mailen vagy postai úton tájékoztató levelet küldtünk ki 20 érintett számára, melyben tájékoztattuk őket a fenntartási tervek tervezési folyamatáról, céljáról, kommunikációjáról, a tervezett fórumokról, információs anyagokról, arról, milyen módon nyílik lehetőségük észrevételeket és javaslatokat tenni (önkormányzati kifüggesztés, fórumok, honlap, levélben vagy e-mailen megküldött észrevételek), valamint együttműködésüket kértük az egyeztetési folyamatban. A tájékoztató levéllel együtt egy kérdőívet is eljuttattunk hozzájuk, melyben – célcsoportonként eltérő célzott tartalommal – a Natura 2000 programmal és az adott site-tal kapcsolatos tájékozottságukról, a programhoz való viszonyulásukról, problémáikról, elvárásaikról, javaslataikról kérdeztük őket. Az időközben felmerülő újabb kulcsérintettek számára ugyancsak megküldtük a tájékoztató levelet és kérdőívet, így az előzetes tájékoztatás és kérdőívezés folyamata 2013 júliusáig zajlott. A megkeresett 20 érintett közül 5 válaszolt (levélben, e-mailen vagy telefonon) a kérdőívben feltett kérdésekre.

2013 májusában az érintett 5 település önkormányzatával telefonon is kapcsolatba léptünk, ily módon is tájékoztatva őket a fenntartási tervek készítésének kommunikációs folyamatáról. Együttműködésüket kértük, és már a fórumok előkészítésére irányulóan javaslatukat egy-egy esetleges fórumhelyszínre, valamint a helyben alkalmazható tájékoztatási módokra.

2013 júniusában telefonon is megkerestük a sárospataki falugazdász irodát és interjút készítettünk velük. Emellett együttműködésüket kértük, tájékoztattuk őket a fenntartási tervek készítésének folyamatáról, kommunikációjáról.

A célcsoportok összegyűjtésekor nem kevés nehézséget okozott a Natura 2000 területen érintett földrészletek tulajdonosai nevének, elérhetőségének beszerzése. A falugazdászok – elmondásuk szerint – nem rendelkeznek adatbázissal a Natura 2000 területeken gazdálkodó összes gazdáról, ezért a tulajdonosokról csak az egyes helyrajzi számok földtulajdoni lapjai alapján szerezhettünk be adatokat.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján (http://anp.nemzetipark.gov.hu) 2013. február 5-én hírt tettünk közzé arról, hogy 14 másik Natura 2000 területtel együtt elkezdődött a site fenntartási terveinek elkészítése, annak felmérési és kommunikációs folyamata hogyan zajlik, valamint az egyes területeken milyen védett értékek találhatók (http://anp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=news_7_1954). 2013. május 21-én a honlap „Egyéb védelmi kategóriák” menüpontjában kialakított „Natura 2000” menüpont alá (http://anp.nemzetipark.gov.hu/natura2000) felkerült a programról egy rövid, általános tájékoztató, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén belüli Natura 2000 hálózatot bemutató térkép, az érintett helyrajzi számokat tartalmazó rendelet, jogszabályok és a gazdálkodók számára további hasznos információk (kaszálással kapcsolatos ügyintézés rendje, bejelentőlap).

2013 júniusában elkészült a tájékoztató leporelló azon része, mely tartalmazza a területen várható korlátozásokat és azok okait, valamint a természetvédelmi kezelő elérhetőségét.

Az alkalmazott kommunikációs eszközöket időpontjukkal az 1. táblázat foglalja össze.

A kommunikáció további folyamata, tervezett eszközei

26

http://anp.nemzetipark.gov.hu/

http://anp.nemzetipark.gov.hu/natura2000

http://anp.nemzetipark.gov.hu/natura2000

http://anp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=news_7_1954

2013 őszén Sátoraljaújhelyen a megalapozó dokumentáción alapuló egyeztetési anyag elkészülése után egyeztető fórumot szervezünk, melyre meghívjuk az érintett célcsoportokat. A fórum időpontját 30 nappal a megrendezést megelőzően a legfőbb érintettek számára postai vagy elektronikus úton megküldjük.

Ehhez mellékeljük a terv egyeztetési változatát, illetve az érintett település önkormányzatát megkérjük az egyeztetési változat kifüggesztésére. A kifüggesztés időtartamát az önkormányzat pecsétjével igazolja.

A fórumon elhangzottakat folyamatosan dokumentáljuk és a javaslatokat a terv végleges változatába beépítjük. Természetesen a terv véleményezésére írásban, a projekt honlapján, illetve e-mailben vagy postai úton még 30 napig lehetőség lesz. A fórumhoz egy terepbejárás is kapcsolódik, melyen az érintetteknek a területen mutatjuk be a védendő értékeket és a veszélyeztető tényezőket és teszünk javaslatot azok közös felszámolására.

A fórumon és terepbejáráson résztvevők a fenntartási tervvel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak, a projekt készítőivel és a természetvédelmi kezelővel ütköztethetik álláspontjukat és lehetőséget kapnak az érdekérvényesítésre. Változtatási javaslataik bekerülhetnek a végleges tervbe. Mivel a tervezési folyamatban közvetlenül részt vesznek az érintettek, nő a fenntartási terv társadalmi elfogadottsága.

A területre vonatkozó intézkedéseket és korlátozásokat, elérhetőségeket tartalmazó leporelló mellé elkészítjük a terület védett értékeit, fajait bemutató színes tájékoztatót is. A leporelló a helyi lakosság, iskolák, civil szervezetek, gazdálkodók körében kerül terjesztésre és pdf. formátumban a projekt honlapján letölthető lesz.

A tervezett kommunikációs eszközöket időpontjukkal az 1. táblázat foglalja össze.

1. táblázat: Alkalmazott és tervezett kommunikációs eszközök

Alkalmazott kommunikációs eszköz Szám Időpontérintettek levélben vagy e-mailban történő megkeresése és tájékoztatása

20 érintett 2013. március – 2013. július

honlap 2 megjelenés 2013.02.05.2013.05.21.

nyomtatott ismertető 1 féle 2013. június

Tervezett kommunikációs eszköz Szám/alkalom Tervezett időpontnyomtatott ismertető 1 féle 2013. augusztus

érintettek levélben vagy e-mailban történő megkeresése és tájékoztatása

1 2013 ősze

honlap 1 2013 ősze

önkormányzati közzététel 5 2013 ősze

terepbejárás 1 2013 ősze

falufórum 1 2013 ősze

gazdafórum 1 2013 ősze

27

3.4.2. A kommunikáció címzettjei Előzetes kommunikáció során levélben vagy e-mailen megkeresett érintettek

· 5 földtulajdonos · Tiszavirág Halászati Szövetkezet· Bodrog Vadásztársaság Sátoraljaújhely

· Sárospataki Kossuth Vadásztársaság· Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság

· Északerdő Zrt. Sárospataki Erdészeti Igazgatóság · Abaúj–Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület· Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi Csoport

· Sátoraljaújhely Önkormányzata· Sárospatak Önkormányzata· Alsóberecki Önkormányzata· Felsőberecki Önkormányzata· Vajdácska Önkormányzata· Sárospataki Területi Falugazdász Iroda· Agrárium Kht. · Bodrogmenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat

A területen érintett összes célcsoport a) gazdálkodók Tiszavirág Halászati SzövetkezetBodrog Vadásztársaság SátoraljaújhelySárospataki Kossuth VadásztársaságÉszak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Északerdő Zrt. Sárospataki Erdészeti Igazgatóság 14 magán erdőgazdálkodóSzuro-Trade Kft.Dro-Ko Kft.Scherg Lőrinc Drávamenti Ebt.Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői Északerdő Zrt.Aggteleki Nemzeti Park IgazgatóságFöldtulajdoni lapok alapján tulajdonosok

c) helyi érintettségű környezetvédelmi társadalmi szervezet Abaúj–Zemplén Értékeiért Közhasznú EgyesületMagyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi CsoportSzalamandra Természetjáró EgyesületMILIC Természetjáró EgyesületÉbredő Vidék Közhasznú EgyesületZöld Zemplénért Szövetség EgyesületSárospataki Lokálpatrióták EgyesületeZempléni Fejlesztési Társaság Alapítvány d) Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi

államigazgatási szervei és települési önkormányzatok Sátoraljaújhely Önkormányzata

28

Sárospatak ÖnkormányzataAlsóberecki ÖnkormányzataFelsőberecki ÖnkormányzataVajdácska ÖnkormányzataB.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal FI Vadászati és Halászati OsztályB.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi FelügyelőségMezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nemzeti Hírközlési Hatóság Miskolci IgazgatóságB.-A.-Z. Megyei Rendőr-FőkapitányságÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézet Kirendeltsége Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-magyarországi Regionális IgazgatóságB.-A.-Z. Megyei FöldhivatalSátoraljaújhelyi Járási FöldhivatalSátoraljaújhelyi Hivatásos TűzoltóságB.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami FőépítészÉMVIZIG B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi IgazgatóságB.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Miskolc Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala g) egyéb területhasználók Sátoraljaújhelyi Horgász EgyesületTokaji Ferenc Sporthalász és HorgászegyesületBodrogmenti Sporthorgász Egyesület h) gazdálkodói szakmai szövetségek B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara i) helyi gazdakörSátoraljaújhely és Vidéke GazdakörVajdácskai Gazdakör

j) agrár szaktanácsadók6 agrár szaktanácsadó k) falugazdászokSárospataki Területi Falugazdász IrodaZEMPLÉN Falugazdász Egyesület n) agrárszakmai és érdekképviseleti szervezetAgrárium Kht. Sátoraljaújhely-Hegyköz Területfejlesztési Önkormányzati Társulás o) vízgazdálkodási társulat Bodrogmenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat

Az előzetes kommunikáció kérdőíves felmérésének folyamataA Natura 2000 fenntartási tervekhez kapcsolódó kommunikációs munka során 2013

29

márciusától megkezdtük az előzőleg összegyűjtött fontosabb célcsoportok, kulcsérintettek megkeresését.

E-mailen vagy postai úton tájékoztató levelet küldtünk ki 20 érintett számára, melyben tájékoztattuk őket a fenntartási tervek tervezési folyamatáról, céljáról, kommunikációjáról, a tervezett fórumokról, információs anyagokról, arról, milyen módon nyílik lehetőségük észrevételeket és javaslatokat tenni (önkormányzati kifüggesztés, fórumok, honlap, levélben vagy e-mailen megküldött észrevételek), valamint együttműködésüket kértük az egyeztetési folyamatban.

A tájékoztató levéllel együtt egy kérdőívet is eljuttattunk hozzájuk, melyben – célcsoportonként eltérő célzott tartalommal – a Natura 2000 programmal és az adott site-tal kapcsolatos tájékozottságukról, a programhoz való viszonyulásukról, problémáikról, elvárásaikról, javaslataikról kérdeztük őket.

Az időközben felmerülő újabb kulcsérintettek számára ugyancsak megküldtük a tájékoztató levelet és kérdőívet, így az előzetes tájékoztatás és kérdőívezés folyamata 2013 júliusáig zajlott.

A megkeresett 20 érintett közül 5 válaszolt (levélben, e-mailen vagy telefonon) a kérdőívben feltett kérdésekre. Az előzetes kommunikáció során levélben vagy e-mailen megkeresett érintettek

· 5 földtulajdonos · Tiszavirág Halászati Szövetkezet· Bodrog Vadásztársaság Sátoraljaújhely· Sárospataki Kossuth Vadásztársaság· Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság · Északerdő Zrt. Sárospataki Erdészeti Igazgatóság · Abaúj–Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület· Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi Csoport· Sátoraljaújhely Önkormányzata· Sárospatak Önkormányzata· Alsóberecki Önkormányzata· Felsőberecki Önkormányzata· Vajdácska Önkormányzata· Sárospataki Területi Falugazdász Iroda· Agrárium Kht. · Bodrogmenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat

A Natura 2000 programhoz és a tervezési folyamathoz kapcsolódó tapasztalatok és javaslatok a kérdőívezés alapján A Natura 2000 program megítélése, ismertsége

A válaszadók kifogásolták, hogy a kezdeti területkijelölés egyoldalúan, a földtulajdonosokkal és érintettekkel való konzultáció nélkül zajlott, megítélésük szerint öncélúan kerültek kijelölésre a területek, a szabályok aránytalanul szigorúak.

Az egyik gazdálkodó szervezet szerint a 2011. évi bővítés során a gazdálkodóknak lehetőségük volt a bővítés során kijelölt területek véleményezésére, de az a legalapvetőbb kérdésekben (pl. nemes nyarasok kijelölése) sem lett figyelembe véve. Szerintük a gazdálkodási szabályok, korlátozások jelentős része sablonos, nem veszi figyelembe az egyedi körülményeket, egy része nélkülözi a szakmaiságot, semmibe veszi az évszázados hagyományokat. Ezek miatt számukra úgy tűnik, hogy a Natura 2000 területekkel kapcsolatosan egyfajta látszat tevékenység folyik, érdemi döntésbe a gazdálkodó nem szólhat bele. Véleményük szerint a Natura 2000 program az EU-ban

30

fellelhető számos példával ellentétben Magyarországon nem jelent mást, mint a védett területek arányának jelentős növelését, az előírt természetvédelmi korlátozásokkal pedig az eddigi gazdálkodás ellehetetlenítését. Úgy látják, a fenntartási tervek készítése során szintén van lehetőségük véleményt nyilvánítani, de tapasztalatuk alapján a gazdálkodó véleménye nem kerül figyelembevételre.

Egy másik szervezet véleménye az, hogy a kijelöléskor nem vették figyelembe a kijelölt területek eredeti, természetes funkcióját (pl. vízfolyások esetében a vízlevezetési szerep), így a kijelölés által vagy a Natura területekkel szembeni elvárások, vagy az eredeti funkciók sérültek. Meglátásuk szerint történtek indokolatlan besorolások is (pl. védőtöltések, őrházak), amelyek Natura 2000 rendszerbe kerülése nem felel meg az eredeti funkciójuknak.

Az egyik érintett önkormányzat szerint a területkijelölés a valóban arra érdemes területekre terjed ki, a fenntartási tervek készítését szükséges feladatnak tartják.

A gazdálkodó szervezetek a fenntartási tervek készítésében aktívan részt kívánnak venni. A Natura 2000 program hatása a települési fejlesztési tervekre és területrendezési tervekre

Az önkormányzat megítélése szerint a Natura 2000 program nem befolyásolja sem a település fejlesztési terveinek megvalósítását, sem a területrendezési tervek készítését. A Natura 2000 programmal kapcsolatos előnyök, hátrányok, konfliktusok

A három válaszadó gazdálkodó szervezet egyike sem számol előnnyel a maga számára a program kapcsán. Az egyik szervezet mindenesetre a Víz Keretirányelv által megcélzott, a vizek jó ökológiai állapotára vonatkozó célok elérését reméli a programtól. A válaszadó állami szervek azt várják, hogy nemcsak a magángazdálkodók számára teszik elérhetővé a kompenzációs forrásokat. A programból fakadó előnyként az önkormányzat a terület állapotának fenntarthatóságát említette meg, ők egyelőre nem tudnak konfliktusokat azonosítani.

A falugazdászok úgy látják, a Natura 2000 program korlátozza a tevékenységet a területen, amit az érintettek nehezményeznek, illetve egyéb feltételeket is teljesíteniük kell. Problémaként említették, hogy egy ártéri területen található akácost, bozótost nem lehet kivágni, nem lehet erdővel betelepíteni, s a tulajdonosok nem értik, miért nem.

Több gazdálkodó szervezetek említette problémaként, hogy a kijelölés nehezíti a munkavégzést, az engedélyeztetés, a számos előírás és alkalmazandó szabály bonyolítja, időben elnyújtja a tervezést, illetve a sok időbeli korlát lassítja a szervezést. Az egyik válaszadó gazdálkodó szervezet szerint előfordulhatnak konfliktusok, ha ellentmondásokat tartalmazó vagy a fenntartási munkákat akadályozó korlátozásokat írnak elő, ugyanakkor megelőzhetőek lennének, ha a kijelölés felülvizsgálatra kerülne, a fenntartási tervek készítése, a korlátozások előírása során figyelembe lenne véve a gazdálkodó véleménye, esetleg érdeke. Véleményük szerint az állami gazdálkodók Natura 2000 kompenzációs támogatásokból való kizárása indokolatlan gazdasági előnyhöz juttatja a magángazdálkodókat, jelentős gazdasági hátrányt okozva ezzel az állami szektornak. A Natura 2000 programmal kapcsolatos tájékoztatás

A gazdálkodó szervezetek a Magyar Közlönyből, rendeletekből vagy a földtulajdoni lapok bejegyzéseiből, utólag értesültek a kijelölésekről. Az egyik önkormányzat úgy nyilatkozott, hogy nem kaptak hivatalosan tájékoztatást, és tudomásuk szerint a lakosság sem rendelkezik információval a programról.

31

Javaslatok a Natura 2000 programmal kapcsolatbanTöbb gazdálkodó szervezet szerint felül kellene vizsgálni a programot, áttekinteni a

kijelölt területeket, hogy indokolt-e helyenként a kijelölés. Emellett meg kellene tanítani a gazdálkodókat az eredményes, fenntartható, gazdaságos és a természetvédelem igényeit is kielégítő erdő- és mezőgazdálkodásra. Egy szervezet előzetes egyeztetést javasol a társadalmi érdekek (vízkárveszély csökkentése) figyelembe vételével.

A falugazdászok szerint a tulajdonosokat alaposabban tájékoztatni kellene arról, hogy kihez fordulhatnak, ha kérdésük, problémájuk van (pl. nemzeti park természetvédelmi őrei). A természetvédelem és a gazdák közötti kommunikáción kellene javítani: jobban megismerni egymást a tulajdonosoknak és az őröknek, nem rögtön büntetni, hanem először figyelmeztetni, segíteni abban, hogy mit tegyenek. Évente ismétlődő tájékoztatásra lenne szükség, mert elfelejtik az emberek a kötelezettségeket. Túl szigorúak a szabályok, ezeken lehetne enyhíteni valamelyest.

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az előzetes kommunikáció folyamán felvettük a kapcsolatot több hatósággal, a

fenntartási tervek készítéséhez szükséges adatok megkérése ügyében.2013 áprilisában megkerestük a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi

Igazgatóságának Vadászati Osztályát, kikértük a fenntartási tervek készítéséhez szükséges vadászati adatokat.

Ugyancsak 2013 áprilisában a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságától megkértük a területen érintett erdőgazdálkodók elérhetőségét.

32

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

1. A tervezési terület alapállapot jellemzése

1.1. Környezeti adottságok

1.1.1. Éghajlati adottságokA Bodrogköz kistájhoz tartozó terület a mérsékelten meleg-mérsékelten száraz

éghajlati típushoz tartozik, de közel a mérsékelten hűvös-száraz típushoz. Az évi napfénytartam 1800 óra körüli, nyáron 740–750, télen 170 óra napsütésre számíthatunk. Az évi középhőmérséklet 9,5–9,7 °C, a nyári félévé 16,7–17,0 °C. Ápr. 4–7. után és okt. 17–18. előtt, azaz 192–194 napon át a napi középhőmérséklet sokévi átlagban magasabb, mint 10 °C. Évente 185–190 nap körüli fagyoktól mentes időszakra számíthatunk, ápr. 10–15. és okt. 20. között. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 33,5–34,0 °C. A téli abszolút minimumok átlaga –16,0 és –17,0 °C közötti.

A csapadék évi összege 550-580 mm között mozog. A nyári félév csapadéka 350 mm körüli. A hótakarós napok átlagos száma 40–45, az átlagos maximális hóvastagság 18–20 cm. 1,20 - 1,25 körüli az ariditási index értéke. A leggyakoribb szélirányok a Bodrog mentén az ÉK-i, ÉNy-i és D-i. Az átlagos szélsebesség kevéssel meghaladja a 2,5 m/s értéket.

A globális trendeknek megfelelően figyelembe kell venni annak a lehetőségét, hogy hasonlóan más magyarországi területekhez az időjárás a szélsőségek felé mozdult el. Emiatt a zivatarok környezetében az utóbbi évek megfigyelései szerint megjelentek a heves erősségű szelek, melyek nemcsak az épületek állagát, hanem a növényzetet is veszélyeztethetik. A ciklonális intenzitás erősödése főleg a tavasz végén, nyár elején május, június hónapokban okozhat kitartó és egyes esetekben heves esőzéseket, melynek során emelkedik a szélsőséges csapadékmennyiségek veszélye is (2010). Ekkor a hirtelen felszíni lefolyás helyi áradásokat okozhat.

1.1.2. Vízrajzi adottságokA védett terület déli harmada – a Bodrog bal partja – a Bodrogköz vízgyűjtő-tervezési

alegységhez, míg a nagyobb területű jobb parti zóna már a Tokaj-Hegyalja alegységhez tartozik. Az ÉK-i Kárpátokban eredő Tapoly, Ondava, Laborc, Ung és Latorca folyók vizei a Bodrogban egyesülnek és érik el hazánkat, így a Long-erdő területét is. A folyó teljes vízgyűjtő területének alig több mint 7 %-a (972 km2), 65 km-es teljes hosszának, pedig 51 km-es szakasza esik Magyarország területére. Hazai vízrendszeréből a területet a Ronyva-patak és a Ronyva-árapasztó (Holt-Ronyva) érinti. A kisvízfolyásokon elvégzett mederszabályozás a Ronyva-patakot is érinti, így e víztestnél a jelenleg meglévő mederforma ökológiai szempontból kedvezőtlen.

A területet erek, csatornák, holtágak szövik át (pl. Kaprona-ér, Hosszú-tó). A vízjárást tekintve a kora tavaszi hóolvadásos árvizek a legmagasabbak, míg a kisvizek ősszel és télen jelentkeznek. A Bodrog bal partját több helyen védgátak kísérik. Az állóvizek közül a Vajdácskai holtági tározó a legjelentősebb, 1.025 millió m3 vizet tároz 55 ha tófelszín mellett, és a Bodrog bal parti hullámterében helyezkedik el. A holtág „szentély” típusú, kezelője az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága.

A befogadók terhelése szempontjából a Sátoraljaújhelyi szennyvíztelep problematikusabb, a viszonylag kis vízhozamú befogadó, azaz a Ronyva-patak miatt, melynek kémiai állapota sem megfelelő. A felszín alatti víztestek mennyiségi és kémiai helyzete jó.

A „talajvíz” a csatornák mentén 2 m felett áll, máshol 2–4 m között ingadozik. Mennyisége jelentős. Kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos.

34

Keménysége 20–25 nk° között van. A szulfáttartalom csak helyenként haladja meg a 60 mg/l-t.

A rétegvíz mennyisége nem jelentős. Az artézi kutak mélysége a 100 m-t ritkán haladja meg, de általában bővizűek. Általános a nagy vastartalom is.

Vízfolyás Vízmérce LKV LNV KQ KÖQ NQcm m3/s

Bodrog Sárospatak

14 686 6,05 122 1250

Ronyva Sátoraljaújhely

6 330 0,15 2 250

A Long- erdő az Észak-Alföld Bodrog -menti árterének egy jellegzetes, természetvédelmi értékekben bővelkedő területe. Az 1800-as évek végéig, a Bodrog szabályozásáig az egész erdő a folyó jobb oldalán terület el. A mai Long- erdő, a Bodrogot a folyó árterének egykor hosszan kísérő erdősávnak, az 1800-as évek folyószabályozását és az erdőirtásokat túlélő utolsó maradványa.

A Long-erdőt csaknem egészében árvízvédelmi töltés veszi körül. A területen természetvédelmi szempontból nagyon értékes vizes élőhely találhatók. A Bodrog- folyó évente 2-3 alkalommal (tavasszal, ősszel és esetlegesen nyáron) részlegesen, vagy teljesen elönti a területet. A változatos és mozaikos vizes élőhelyek közül kiemelendően értékesek a töltés menti kubikgödrök, az időszakos és állandóvizű mocsári karakterű élőhelyek, valamint a morotvák (Hosszú-tó, Bíró-tó, Kapronca-ér, Vajdácskai Holt-Bodrog).

1.1.3. Talajtani adottságok A Bodrogköz, így a Long-erdő talajtakarója is, öntésanyagon, vízhatás alatt képződött.

A legnagyobb területi kiterjedésben réti talajok fordulnak elő. Mechanikai összetételük agyag, erősen savanyú kémhatásúak, szervesanyag-tartalmuk magas (300-400 tonna/ha), vastag termőréteggel. Termékenységük a 40-50 (int.) pontú földminőségi kategória. Közepes víznyelésű és gyenge vízvezető-képességű, nagy vízraktározó-képességű, erősen víztartó talajok.

A másik kiterjedt talajféleség a réti öntéstalaj. Mechanikai összetétele vályog, kémhatása szintén erősen savanyú. Jó víznyelésű és vízvezető-képességű, jó vízraktározó-képességű, jó víztartó talajok, alacsonyabb szervesanyag tartalommal (100-200 tonna/ha) és földminőségi viszonyszámmal (int. 30–40).

A talajok hasznosíthatóságát a magas talajvíz és az árvízveszély egyaránt korlátozza.

35

1.2. Természeti adottságok

1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek

Élőhelytípus kód-ja

Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás (A-D)

91E0* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion inc-anae, Salicion albae)

C

3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydro-charition növényzettel

C

3270 Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel

D

6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei C6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis,

Sanguisorba officinalis)D

91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus ro-bur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)

B

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok

Nincs jelölő növényfaj.

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok

Irányelv melléklete Faj név Population (A-D)

II., IV. széles tavicsíkbogár (Graphoderus bilineatus) CII., IV. lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) CII., IV. erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) CII., IV. tompa folyamkagyló (Unio crassus) CII., IV. díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) CII., IV. zempléni futrinka (Carabus zawadszkii) CII., IV. skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) DII. nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) CII. balin (Aspius aspius) DII. vágó csík (Cobitis taenia) CII. halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) CII., IV. homoki küllő (Gobio kessleri) CII., IV. széles durbincs (Gymnocephalus baloni) CII., V. selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) CII. réti csík (Misgurnus fossilis) C

36

Irányelv melléklete Faj név Population (A-D)

II., V. garda (Pelecus cultratus) DII. törpecsík (Sabanejewia aurata) CII., IV. vöröshasú unka (Bombina bombina) DII., IV. mocsári teknős (Emys orbicularis) CII., IV. közönséges tarajos gőte (Triturus cristatus) DII., IV. nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) DII., IV. vidra (Lutra lutra) CII., IV. nagyfülű denevér (Myotis bechsteini) DII., IV. tavi denevér (Myotis dasycneme) DII, szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) DII., IV. hód (Castor fiber) DII., IV. nagy tűzlepke (Lycaena dispar) DIV. sárgás szitakötő (Stylurus flavipes)IV. kockás sikló (Natrix tessellata)IV. vadmacska (Felis silvestris)IV Zöld acsa (Aeshna viridis)

széles tavicsíkbogár (Graphoderus bilineatus)Irányelv melléklete: II., IV.

Faj előfordulásai a területen: A Natura területen a faj korábban 3 lokalitásról vált ismertté, ezek: Bíró-tó (Sátoraljaújhely) – 841200, 335301; Gyalmosi-Hosszú-tó (Sátoraljaújhely) – 841893, 335521; Vajdácskai-Holt-Bod (Sárospatak) – 840883, 333931

Állománynagyság (jelöléskor): R

Állománynagyság (tervkészítéskor): Feldolgozás alatt

Állomány változásának tendenciái és okai:

A jelölés előtt nem történtek széleskörű, célzott vizsgálatok az állománynagysággal kapcsolatosan, így a tendenciák je-lenleg nem láthatók

Faj veszélyeztetettsége: Korábbi ismeretekre, illetve a Tisza-, és Bodrog-menti elterje-désére alapozva vélelmezhető, hogy a területen állománya stabilnak tekinthető.

Veszélyeztető tényezők: Elsősorban az élőhelyeinek (gyorsan felmelegedő, viszony-lag sekély holtmedrek) területcsökkenése veszélyezteti.

37

lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis)Irányelv melléklete: II., IV.

Faj előfordulásai a területen: A Natura területen a faj korábban 2 lokalitásról vált ismertté, ezek a Bíró-tó (Sátoraljaújhely) – 841200, 335301; Nagy-Gyalmos-tó (Sátoraljaújhely) – 842521, 335135


Állománynagyság (tervkészítéskor): A számára megfelelő élőhelyeken is ritka fajnak mondható. Az állománynagyság becslésére irányuló felmérések megtör-téntek, ezek kiértékelése folyamatban van.


A jelölés előtt nem történtek széleskörű, célzott vizsgálatok az állománynagysággal kapcsolatosan, így a tendenciák jelenleg nem állapíthatók meg.

Faj veszélyeztetettsége: Az eddigi ismeretek alapján a területen az állománya stabil-nak tekinthető, mert az állományok megtelepedésére a terüle-ten több víztér is potenciálisan alkalmas.

Veszélyeztető tényezők: Élőhelyeit elsősorban a természetesen is zajló szukcesszió folyamatok, az élőhelyi heterogenitás csökkenése (mocsári növényzet intenzív terjedése, következtében a hínaras élő-helyfoltok térbeni kiterjedésének csökkenése) veszélyeztetik.

erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia)Irányelv melléklete: II., IV.

Faj előfordulásai a területen: A faj állományai elsősorban a Bodrog felső szakaszán talál-hatók. Eddigi vizsgálatok 5 helyről jelezték előfordulását: Bodrog (Felsőberecki) – 845700, 338724; Bodrog (Felsőbe-recki) – 845793, 338554; Bodrog (Sátoraljaújhely) – 845133, 337279; Bodrog (Sátoraljaújhely) – 845161, 337254; Galam-bos-erdő (Sátoraljaújhely) – 845534, 337489




A jelölés előtt nem történtek széleskörű, célzott vizsgálatok az állománynagysággal kapcsolatosan, így a tendenciák je-lenleg nem állapíthatók meg.

Faj veszélyeztetettsége: Az eddigi ismeretek alapján a területen található viszonylag kis állománya stabilnak tekinthető, nem veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők: A faj állományait elsősorban a vízszennyezés, valamint a hidrológiai viszonyok módosítása veszélyezteti.

38

tompa folyamkagyló (Unio crassus)Irányelv melléklete: II., IV.

Faj előfordulásai a területen: A fajnak a Bodrog teljes hazai szakaszán, így a tervezési te-rületen is erős állományai élnek. Eddig vizsgálatok 2 helyről igazolták a jelenlétét. Ezek az alábbiak: Bodrog (Alsóberecki) – 845164, 337248; Bodrog (Felsőberecki) – 845720, 338649




A jelölés előtt nem történtek széleskörű, célzott vizsgálatok az állománynagysággal kapcsolatosan, így a tendenciák je-lenleg nem állapíthatók meg.

Faj veszélyeztetettsége: Az eddigi ismeretek alapján a területen található állományai stabilnak tekinthetők, nem veszélyeztetettek.

Veszélyeztető tényezők: A faj állományait elsősorban a vízszennyezés, valamint a hidrológiai viszonyok módosítása, esetenként mederkotrás és meder racionalizálás veszélyezteti.

balin (Aspius aspius)Irányelv melléklete: II.

Faj előfordulásai a területen: A Natura területen a faj korábban 10 lokalitásról vált ismertté, ezek: Bodrog (Felsőberecki) – 845673, 338763; Bodrog (Fel-sőberecki) – 845727, 338628; Bodrog (Felsőberecki) – 845793, 338554; Bodrog (Felsőberecki) – 846040, 339219; Bodrog (Sárospatak) – 837263, 333640; Bodrog (Sárospa-tak) – 838071, 334487; Bodrog (Sárospatak) – 838294, 334728; Bodrog (Sárospatak) – 838656, 335218; Bodrog (Sárospatak) – 839038, 335762; Bodrog (Sárospatak) – 839560, 335803

Állománynagyság (jelöléskor): P




Faj veszélyeztetettsége: Az eddigi ismeretek alapján a területen állománya stabilnak tekinthető, nem veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők: Jelenleg nem ismert.

39

vágó csík (Cobitis taenia)Irányelv melléklete: II.

Faj előfordulásai a területen: A Natura területen a faj korábban 18 lokalitásról vált ismertté, ezek: Bodrog (Felsőberecki) – 845673, 338763; Bodrog (Fel-sőberecki) – 845793, 338554; Bodrog (Felsőberecki) – 845965, 338295; Bodrog (Felsőberecki) – 846040, 339219; Bodrog (Sárospatak) – 837263, 333640; Bodrog (Sárospa-tak) – 838071, 334487; Bodrog (Sárospatak) – 838294, 334728; Bodrog (Sárospatak) – 838656, 335218; Bodrog (Sárospatak) – 839038, 335762; Bodrog (Sárospatak) – 839560, 335803; Bodrog (Sárospatak) – 839677, 335777; Bodrog (Sátoraljaújhely) – 842786, 336509; Bodrog (Sátoral-jaújhely) – 845660, 338665; Bodrog (Sátoraljaújhely) – 846335, 339437; Felsőberecki-főcsat (Felsőberecki) – 846042, 338460; Hosszú-tó (Sátoraljaújhely) – 841915, 335615; Ó-Ronyva (Sárospatak) – 840229, 337446; Vaj-dácskai-Holt-Bod (Vajdácska) – 842717, 334953


Állománynagyság (tervkészítéskor): A számára megfelelő élőhelyeken (Bodrog, jobb állapotú holtmedrek, csatornák) általánosan elterjedt, viszonylag gya-kori fajnak tekinthető. Az állománynagyság becslésére irá-nyuló felmérések részben megtörténtek, ezek kiértékelése folyamatban van.


A jelölés előtt nem történtek széleskörű, célzott vizsgálatok az állománynagysággal kapcsolatosan, így a tendenciák je-lenleg nem láthatók.


Veszélyeztető tényezők: Általános veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidrográfiai működés módosítása (elsősorban a meder racionalizálás), az üledék eltávolítása, valamint a vízszennyezés.

halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus)Irányelv melléklete: II.

Faj előfordulásai a területen: A Natura területen a faj korábban 10 lokalitásról vált ismertté, ezek a Bodrog (Felsőberecki) – 845673, 338763; Bodrog (Felsőberecki) – 845793, 338554; Bodrog (Felsőberecki) – 846040, 339219; Bodrog (Sárospatak) – 837263, 333640; Bodrog (Sárospatak) – 838294, 334728; Bodrog (Sárospa-tak) – 838656, 335218; Bodrog (Sárospatak) – 839038, 335762; Bodrog (Sárospatak) – 839560, 335803; Ó-Ronyva (Sátoraljaújhely) – 840367, 338569; Ó-Ronyva (Sátoraljaúj-hely) – 842192, 340171


40




Faj veszélyeztetettsége: Jelenleg nem ismert.

Veszélyeztető tényezők: Általános veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidrográfiai működés módosítása, az általános vízszennyezés, illetve ál-talánosságban értelmezett vízügyi tevékenység. A duzzasz-tás hatása elsősorban a tervezési terület alsó szakaszán érintheti állományát.

homoki küllő (Gobio kessleri)Irányelv melléklete: II., IV.

Faj előfordulásai a területen: A Natura területen a faj korábban 2 lokalitásról vált ismertté, ezek a Bodrog (Felsőberecki) – 845673, 338763; Bodrog (Felsőberecki) – 845727, 338628


Állománynagyság (tervkészítéskor): A Bodrog felsőberecki-i szakaszán ismert előfordulása. Az állománynagyság becslésére irányuló felmérések részben megtörténtek, ezek kiértékelése folyamatban van.


A jelölés előtt nem történtek széleskörű, célzott vizsgálatok az állománynagysággal kapcsolatosan, így a tendenciák je-lenleg nem láthatók.


Veszélyeztető tényezők: Veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidrográfiai működés módosítása (elsősorban a duzzasztás, a meder racionalizá-lás), az üledék eltávolítása, valamint a vízszennyezés.

széles durbincs (Gymnocephalus baloni)Irányelv melléklete: II., IV.

Faj előfordulásai a területen: A Natura területen a faj korábban 1 lokalitásról vált ismertté, ez a Bodrog (Felsőberecki) – 845965, 338295


Állománynagyság (tervkészítéskor): Csak a Bodrog felsőberecki-i szakaszán ismert előfordulása.

41

Az állománynagyság becslésére irányuló felmérések részben megtörténtek, ezek kiértékelése folyamatban van.


A jelölés előtt nem történtek széleskörű, célzott vizsgálatok az állománynagysággal kapcsolatosan, így a tendenciák je-lenleg nem ismertek.


Veszélyeztető tényezők: Veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidrográfiai működés módosítása (elsősorban a duzzasztás, a meder racionalizá-lás), az üledék eltávolítása, valamint a vízszennyezés és a horgászat.

selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer)Irányelv melléklete: II., V.

Faj előfordulásai a területen: A Natura területen a faj korábban 5 lokalitásról vált ismertté, ezek a Bodrog (Felsőberecki) – 845673, 338763; Bodrog (Felsőberecki) – 845727, 338628; Bodrog (Felsőberecki) – 846040, 339219; Bodrog (Sárospatak) – 838656, 335218; Bodrog (Sárospatak) – 839038, 335762


Állománynagyság (tervkészítéskor): A tervezési területen a Bodrogban lelhetők fel állományai. Az állománynagyság becslésére irányuló felmérések részben megtörténtek, ezek kiértékelése folyamatban van.




Veszélyeztető tényezők: Veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidrográfiai működés módosítása (elsősorban a duzzasztás, a meder racionalizá-lás), az üledék eltávolítása, valamint a vízszennyezés és a horgászat.

réti csík (Misgurnus fossilis)Irányelv melléklete: II.

Faj előfordulásai a területen: A Natura területen a faj korábban 4 lokalitásról vált ismertté, ezek: Felsőberecki-főcsat (Felsőberecki) – 846042, 338460; Kacsa-tó (Sátoraljaújhely) – 843559, 336805; Ó-Ronyva (Sá-toraljaújhely) – 840367, 338569; Vajdácskai-Holt-Bod (Vaj-dácska) – 842717, 334953

42


Állománynagyság (tervkészítéskor): Eddigi ismereteink alapján a Bodrog hullámterén található holtmedrekben és csatornákban találhatók állományai. Az ál-lománynagyság becslésére irányuló felmérések nyáron tör-ténnek meg.




Veszélyeztető tényezők: Élőhelyeit elsősorban a vízelvezetés, a kiszáradás és a le-csapolás veszélyezteti leginkább. Szintén általános veszé-lyeztető tényezőnek tekinthetők a mederkotrásra irányuló te-vékenységek, illetve a természetes élőhely átalakító szuk-cessziós folyamatok.

garda (Pelecus cultratus)Irányelv melléklete: II., V.

Faj előfordulásai a területen: Feldolgozás alatt.


Állománynagyság (tervkészítéskor): Jelenleg nem ismert.




Veszélyeztető tényezők: Jelenleg nem ismert.

törpecsík (Sabanejewia aurata)Irányelv melléklete: II.

Faj előfordulásai a területen: A Natura területen a faj korábban 5 lokalitásról vált ismertté, ezek: Bodrog (Felsőberecki) – 845673, 338763; Bodrog (Fel-sőberecki) – 845793, 338554; Bodrog (Felsőberecki) – 846040, 339219; Bodrog (Sárospatak) – 838294, 334728; Bodrog (Sárospatak) – 839560, 335803

43


Állománynagyság (tervkészítéskor): A tervezési területen a Bodrogban találhatók állományai. Az állománynagyság becslésére irányuló felmérések részben megtörténtek, ezek kiértékelése folyamatban van.




Veszélyeztető tényezők: A faj állományait a vízszennyezés, a duzzasztás, a homokki-termelés, a hordalék-, és üledék kotrás veszélyezteti. Mivel a faj áramláskedvelő, így az általános értelemben vett hidro-gráfiai működés módosítása szintén veszélyeztető tényező-ként értelmezhető.

szivárványos ökle ( Rhodeus sericeus amarus ) Irányelv melléklete: II.

Faj előfordulásai a területen: A Natura területen a faj korábban 13 lokalitásról vált ismertté, ezek: Bodrog (Felsőberecki) – 845673, 338763; Bodrog (Fel-sőberecki) – 845925, 338368; Bodrog (Felsőberecki) – 846040, 339219; Bodrog (Sárospatak) – 837263, 333640; Bodrog (Sárospatak) – 838294, 334728; Bodrog (Sárospa-tak) – 839560, 335803; Hosszú-tó (Sátoraljaújhely) – 841915, 335615; Kacsa-tó (Sátoraljaújhely) – 843559, 336805; Mocsolya (Sátoraljaújhely) – 844765, 336150; Nagy-Pap-tó (Sátoraljaújhely) – 846188, 339603; Ó-Ronyva (Sátoraljaújhely) – 840367, 338569; Ó-Ronyva (Sátoraljaúj-hely) – 842192, 340171; Vajdácskai-Holt-Bod (Vajdácska) – 842717, 334953

Állománynagyság (jelöléskor): ?

Állománynagyság (tervkészítéskor): A számára megfelelő élőhelyeken (Bodrog, jobb állapotú holtmedrek, csatornák) általánosan elterjedt, viszonylag gya-kori fajnak tekinthető. Az állománynagyság becslésére irá-nyuló felmérések részben megtörténtek, ezek kiértékelése folyamatban van.


Tendenciaváltozásra alkalmas monitorozó kiindulási adatok-kal nem rendelkezünk.


Veszélyeztető tényezők: Állományait leginkább a sporthorgászat, a vízszennyezés (szervetlen és szerves) veszélyeztetik. Mivel a faj szaporodá-sában kötődik a kagyló jelenlétéhez, ezért annak jelenlét fel-tétlenül szükséges az állományok megmaradásához. Bizo-nyos beavatkozások tehát (pl. mederkotrás, üledékeltávolí-tás) a kagylóállomány érintettségén keresztül fejtenek ki ha-tást a szivárványos ökle állomány nagyságára.

44

vöröshasú unka (Bombina bombina)Irányelv melléklete: II., IV.

Faj előfordulásai a területen: A vöröshasú unka a területen a számára alkalmas vizes élő-helyeken általánosan elterjedt. Az alábbi mintavételi egysé-gekből bizonyított az előfordulása: Barázdaszél (Sátoraljaúj-hely) - 844078, 339434; Berecki híd (Sátoraljaújhely) - 845147, 337292; Bibérc (Sátoraljaújhely) - 843038, 338837; Bíró-tó (Sátoraljaújhely) - 841066, 335455; Bodrog (Sárospa-tak) - 840247, 335887; Bodrog (Sátoraljaújhely) - 844710, 336823; Egres-Galambos (Sátoraljaújhely) - 844183, 337534; Gyalmos (Sátoraljaújhely) - 842721, 335606; Kacsa-tó (Sátoraljaújhely) - 843559, 336805; Kaprona-ér (Sátoralja-újhely) - 842759, 337467; Kopaszló-sarok (Vajdácska) - 842307, 334681; Kökényesi-Hosszú-tó (Sátoraljaújhely) - 841874, 336914; Long-erdő (Sátoraljaújhely) - 843146, 337604; Mocsolya (Sárospatak) - 840461, 335483; Nagy-Pap-tó (Sátoraljaújhely) - 846068, 339678; Ó-Ronyva (Sátor-aljaújhely) - 840367, 338569; Vajdácskai-Holt-Bod (Sátoralja-újhely) - 842572, 334873; Vajdácskai-Holt-Bod (Vajdácska) - 842717, 334953; Vinyik-dűlő (Sátoraljaújhely) - 845714, 338018.

Állománynagyság (jelöléskor): C

Állománynagyság (tervkészítéskor): C (0-2%-a a hazai állománynak)A megalapozó vizsgálat során az állománynagyság becslése DISTANCE módszerrel, vonal transzektek menti távolságmé-réssel történt (Buckland és mtsai, 2004). Az állománynagy-ságot a tervezési területen található potenciális vöröshasú unka szaporodó- és élőhelyek területére számítottuk ki (315,97 ha), amely 302,97±139,85 egyed/ha, az egész terü-letre számítva 95 731±44 187 egyed. Az észlelési valószínű-ség nem volt minden mintavételi egység esetében maximá-lis, ezért a becslés a potenciális egyedszám minimumának kell tekinteni, de annak standard error-ját is figyelembe kell venni. A becslés alapján a területen az állománynagyság 100 000-120 000 egyed.



Faj veszélyeztetettsége: A fajnak stabil állománya található a területen.

Veszélyeztető tényezők: Túltartott vadállomány károkozása a vizes élőhelyekben.

45

mocsári teknős (Emys orbicularis)Irányelv melléklete: II., IV.

Faj előfordulásai a területen: Feldolgozás alatt.

Állománynagyság (jelöléskor): >20

Állománynagyság (tervkészítéskor): C (0-2%-a a hazai állománynak)A megalapozó vizsgálat során az állománynagyság becslése DISTANCE módszerrel, vonal transzektek menti távolságmé-réssel történt (Buckland és mtsai, 2004). Az állománynagy-ságot a tervezési területen található potenciális mocsári tek-nős élőhelyek területére számítottuk ki (315,97 ha), amely 3.5403±2.4741 egyed/ha, az egész területre számítva 1119.0±781.98 egyed. Az észlelési valószínűség nem volt minden mintavételi egység esetében maximális, ezért a becslés a potenciális egyedszám minimumának kell tekinte-ni, de annak standard error-ját is figyelembe kell venni. A becslés alapján a területen az állománynagyság 1000-1500 egyed.



Faj veszélyeztetettsége: A fajnak stabil állománya található a területen.

Veszélyeztető tényezők: Nem ismert.dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus ) Irányelv melléklete: II., IV.

Faj előfordulásai a területen: Korábbi konkrét előfordulási adattal nem rendelkezünk, és a terepi felmérések során sem sikerült kimutatnunk a faj jelen-létét.


Állománynagyság (tervkészítéskor):


Faj veszélyeztetettsége: Nem ismert.

Veszélyeztető tényezők: Nem ismert.

46

vidra (Lutra lutra)Irányelv melléklete: II., IV.

Faj előfordulásai a területen: A faj a site területén viszonylag gyakorinak mondható, a zavartalan holtmedrek és vízfolyások mentén rend-szeresen megtalálhatók életjelei és nyoma.

Állománynagyság (jelöléskor): 5

Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-05-06


A faj állománynagysága a jelöléskori időszakhoz közeli, mivel a Pap-erdő – Long-legelő területekről is előkerült, vélhetően kismértékű növekedés tör-tént az állománynagyságban.

Faj veszélyeztetettsége: A faj a site területén nem veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők: -

hód ( Castor fiber ) Irányelv melléklete: II., IV.

Faj előfordulásai a területen: A faj jellemzően a site keleti, a Bodrog jobb parti szaka-szán figyelhető meg, ahol életjelei és nyoma rendsze-resen előkerül.

Állománynagyság (jelöléskor): ?

Állománynagyság (tervkészítéskor): 4


A faj a Bodrog mentén terjedőben van, szaporodásá-hoz szükséges feltételeket a site területén megtalálja, így állománynagysága kismértékben növekedett.

Faj veszélyeztetettsége: A faj a site területén nem veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők: -

47

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok

Magyar név Tudományos névVédett-

ség(V, FV)

Jelentőség(1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

tiszaparti margit-virág

Chrysanth-emum seroti-num

V A Long-erdő töltésein, nedves gyepekben 3 lokalitásban.

mocsári lednek Lathyrus palu-stris

V Sátoraljaújhely Felső-rét Orchis laxiflora tár-saságában.

nyári tőzike Leucojum aes-tivum

V A Long-erdőben a Kaprona-tó és a Kacsa-tó közötti területen számos tő.

rucaöröm Salvinia natans V A Long-erdő holtágaiban számos helyen előfordul, de országosan ritka.

kolokán Stratiotes alo-ides

V A Long-erdő holtágaiban számos helyen előfordul, de országosan ritka.

sulyom Trapa natans V A Long-erdő holtágaiban számos helyen előfordul, de országosan ritka.

nagy színjátszó-lepke

Apatura iris V A folyót kísérő ligeterdőkben előfordul, a Vö-rös Könyv az aktuálisan veszélyeztetett fa-jok között említi.

négypupú kar-mosbogár

Macronychus quadritubercu-latus

V A Bodrog folyóban előfordul, a Vörös Könyv a kipusztult vagy eltűnt fajok között említi.

kis színjátszólep-ke

Apatura ilia V A folyót kísérő ligeterdőkben elterjedt, a Vö-rös Könyv a potenciálisan veszélyeztetett fa-jok között említi.

48

1.3. Területhasználat

1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás

Művelési ág Kiterjedés (ha) Százalékos megoszlás (%)erdő 1032,5 32,6

fásított terület 1,34 0,04

gyümölcsös 1,45 0,05

kert 8,9 0,3

kivett 513,8 16,3

rét/legelő 1275,96 40,3

szántó 316,6 10

szőlő 3,9 0,3

? 5,2 0,2

Összes: 3159,72 100

1.3.2. Tulajdoni viszonyok

Tulajdonos Kiterjedés (ha) Százalékos megoszlás (%)állami 1215,23 38,5

önkormányzat 91,31 2,9

Egyéb gazdasági társaság 77,13 2,4

magán 1776,05 56,2

Összes: 3159,72 100

Ebből ANPI vagyonkezelésben 751,23 23,8

1.3.3. Területhasználat és kezelés

A fenntartási terv javaslatait a Világörökségi Kezelési Tervvel összhangban kell alkalmazni és a fenntartási terv javaslatait lehetőség szerint a Tervben szerepeltetni, hiszen minden előírás és javaslat szükséges a kiemelkedő egyetemes érték megőrzése szempontjából is.

49

3. Térképek3.1. Területi lehatárolás

50

a long-erdő (hubn20081) kiemelt jelentőségű...

Documents