az önkormányzati pénzügyek alakulása a települések
TRANSCRIPT
1
Miskolci Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Pénzügyi Jogi Tanszék
Az önkormányzati pénzügyek alakulása a települések szétválása esetén
The conformation of self-governing finances dividing of settlements
TDK-dolgozat
Konzulens: Tóth Hajnalka Ottilia
Dr. Varga Zoltán 2012
2
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ................................................................................................................................ 4
2. Területszervezési eljárás közigazgatási jogi értelemben ........................................................ 6
2. 1. A területi tagozódás ........................................................................................................ 6
2.2. A területszervezés ............................................................................................................ 6
2.3. Az eljárás lényegi elemei ................................................................................................. 7
3. A települések önkormányzása ............................................................................................... 9
4. Gibárt rövid története, előkészítő eljárása és községgé nyilvánítása ................................... 12
4.1. A szétválást követő átadás-átvétel a polgármesterek között ......................................... 18
5. A vagyonmegosztási eljárás megindítása ............................................................................. 20
5.1. A szakértő megállapításai .............................................................................................. 22
6. Gibárt költségvetésének alakulása szétválás előtt és azt követően ...................................... 25
6.1. A helyi önkormányzatok bevételeiről és kiadásairól általánosságban .......................... 26
6.2. Gibárt 2009. évi pénzügyi mérlege ................................................................................ 30
6.2.1. A bevételek alakulása 2009-ben ............................................................................. 31
6.2.2. A kiadások alakulása 2009-ben............................................................................... 33
6.3. Gibárt 2011. évi költségvetés pénzügyi mérlege: .......................................................... 38
6.3.1. A bevételek nézőpontjából ...................................................................................... 38
6.3.3. A kiadási oldal nézőpontjából ................................................................................. 39
6.4. A 2012. évi költségvetés ................................................................................................ 41
7. Berente rövid története, önállóvá válásának folyamata, az egyeztető tárgyalások .............. 43
8. Berente és Kazincbarcika települések között lezajló tárgyalások ........................................ 45
8.1. A két település között létrejött megállapodás ................................................................ 46
9. Berente költségvetésének alakulása ..................................................................................... 48
9.1. Berente Község Önkormányzatának Törzsvagyona (vagyonkörönként) ...................... 49
9.2. Berente 2009. évi költségvetése .................................................................................... 51
9.2.1. A bevételek alakulása 2009-ben ............................................................................. 51
9.2.2. A kiadások alakulása 2009-ben............................................................................... 52
9.3. Berente 2011-es pénzügyi mérlege ................................................................................ 55
3
9.3.1. A bevételi oldal forrásonként .................................................................................. 55
9.3.2. A kiadási oldal forrásonként ................................................................................... 56
10. Miskolctapolca településegyesítést megszüntető kísérlete ................................................ 60
11. Összefoglalás ...................................................................................................................... 62
Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 63
4
1. Bevezetés
1990. évi LXV. törvény, amely a rendszerváltás követően született és a 2011. CLXXXIX.
törvény szól Magyarország helyi önkormányzatiról. Ezen a jogszabályok és egyéb
törvények, rendeletek adják meg azt a jogi keretet, amelyek a helyi községek
önigazgatásának, a hatalomgyakorlásának fő forrásai. A preambulumában is olvasható,
hogy: az Országgyűlés elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait. A
helyi önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részeként hozzájárulnak az
Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításához, elősegítik a jogszabályi
kötelezettségek teljesítését.
A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége önállóan és
demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit. Az Országgyűlés, támogatva a helyi
közösségek önszervező önállóságát, segíti az önkormányzáshoz szükséges feltételek
megteremtését, előmozdítja a közhatalom demokratikus decentralizációját.
Lakóhelyem, ahol gyermekkorom óta élek, most 8. éve tapasztalhatja meg mi is, azaz önálló
helyi önkormányzás, hatalomgyakorlás, hiszen 1984-től Encs város településrészeként ezt
nem tehette meg. Ez egy ,,kényszeregyezség” volt annak idején, melynek lakóhelyem
Gibárton kívül több község is áldozatául esett a szocialista időkben. Azonban a
rendszerváltást követő években, ezekben a községekben élő polgároknak egyre erőteljesebb
szándékává vált, hogy lehetősége adódjon az önálló igazgatásra, mindenféle korlátozás
nélkül.
Gibárt esetében 2002-ben előkészítő bizottságot hoztak létre a községegyesítés megszüntetése
érdekében. Célját eme bizottság el is érte, hiszen a köztárasági elnök Gibártot önálló
településsé nyilvánította még 2003-ban, tehát ez egy sikeres megszüntetési kísérlet.
Dolgozatomban a községek létrehozásának folyamatán keresztül az önkormányzatok
pénzügyi helyzeteinek alakulását kívánom bemutatni a szétválást követően. Elsősorban
lakóhelyemre fókuszálva ismertetném a községek létrehozásának lépéseit, folyamatait, majd
ezt követően térnék rá dolgozatom fő témájának elemzésére, az önálló települések pénzügyi
helyzetének változásaink bemutatására mind a szétválás előtti, mind a szétválás utáni
időszakban, ide értve a vagyonmegosztással kapcsolatos eljárások, pénzügyi mérlegek
vizsgálódásait is.
5
Gibárt Község Önkormányzatának bemutatása után egy másik sikeres szétválás -
Kazincbarcika és Berente - főbb történésit kívánom az érdeklődők elé tárni. Berente 1999-től
számítja újkorát, mely évtől kezdve helyi közügyeit önállóan, demokratikusan elláthatja. S
végül a két sikeres községegyesítés megszüntetése mellett pár szót említenék
Miskolctapolcáról, akiknek ez irányban tett kísérletük nem járt sikerrel.
Ahhoz, hogy a települések pénzügyinek alakulásáról a szétválás után teljes képet tudjunk
adni, fontos röviden áttekintést nyújtani magáról a szétválásról, mint területszervezési
eljárásról, hiszen csak így láthatjuk át a rendszert egészében.
6
2. Területszervezési eljárás közigazgatási jogi értelemben
2. 1. A területi tagozódás
Magyarország területe az állami és önkormányzati közigazgatási feladatok eredményes
ellátása érdekében különböző települési-területi egységből épül fel.
Az Alaptörvény és a régi Alkotmányunk szabályozása alapján is bár az utóbbi tartalmazta
még a főváros passzust, az ország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. A
legfontosabb területszervezési döntéseket a legfelsőbb államhatalmi szerv, az Országgyűlés
hozza:
meghatározza az állam területi tagozódását
a települési képviselő-testület minősített többségű határozatával kezdeményezheti,
hogy az Országgyűlés a települést a területével határos másik megye területéhez
csatolja át. A más megyéhez csatlakozni kívánó település fogadásáról az érintett
megye közgyűlése állást foglal.
2.2. A területszervezés
A területszervezési eljárások vonatkozásában egészen a területszervezési eljárásról szóló
1999. évi XLI. törvény (Te.tv.) elfogadásig kizárólag az Ötv. (illetve a hatáskörök
vonatkozásában az Alkotmány) tartalmazott rendelkezéseket. Ebből adódóan a
területszervezési eljárások szabályozásánál több átfedést is találunk az Ötv., illetve a Te.tv.
rendelkezései között, valamint most már meg kell említenünk Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt.1
A területszervezési eljárás alapvető törvényi szabályozását a helyi önkormányzatokról szóló
1990. évi LXV. törvény V. fejezete adja. Ebben a fejezetben tíznél kevesebb paragrafusban
van összefoglalva az új község alakításával, a település egyesesítéssel, területrész átadásával,
cseréjével, település másik megyéhez való csatolásával, várossá nyilvánítással kapcsolatos
szabályok.
1 Fogarasi József: A helyi önkormányzatok. Kiadó: HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2010. 81. o.
7
Az Ötv. és az új önkormányzati törvény más fejezetiben is találhatóak az adott
jogintézményre, például: megyei jogú városra, a fővárosi kerületi tagozódás
megváltoztatására vonatkozó területszervezési szabályok. A leggyakrabban alkalmazott
szabályokat azonban az V. fejezet tartalmazza.2
A területi, települési egységek határait az állam legfelsőbb szervei, az érintett területek
önkormányzatának egyetértésével vagy véleményének kikérésével állapítják meg, illetve
döntenek a települések jogállásával kapcsolatos ügyekben.
A területszervezési ügyek körében található az új község alakítása, településegyesítés
megszüntetése, amely a dolgozatom témájához szorosan kapcsolódik, hiszen az
önkormányzatok pénzügyeinek alakulásáról csak sikeres szétválás után tudunk részletes
bemutatást adni.
Általános érdek, hogy az állami, illetőleg önkormányzati közigazgatási feladatokat mindenkor
optimális területi egységek keretei között lássák el. Ezért a társadalmi, gazdasági, politikai
feltételrendszer változásai időnként a területi beosztás korrekcióját, reformját és a települések
jogállásának változását is igényelhetik. A 2013. január 1-jén hatályba lépő új önkormányzati
törvény alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és
hatáskörmegosztást.
Az Országgyűlés dönt az állam területi tagozódásáról, továbbá az érintett önkormányzatok
véleményének kikérése után a megyék összevonásáról, szétválasztásáról, határainak
megváltoztatásáról stb. A köztársasági elnök az érintett önkormányzatok kezdeményezésére
dönt többek között a községegyesítés megszüntetéséről is, illetve a belügyminiszter készíti elő
az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket.3
2.3. Az eljárás lényegi elemei
a kezdeményezés mindig települési szintről indul
a polgármester (főpolgármester) a kezdeményezést, az előkészítő iratokkal együtt, a
fővárosi, megyei közig. Hiv. vezetője útján termeszti fel a belügyminiszterhez (a
2 Comitatus Önkormányzati Szemle 2001. 11. évf. 4. szám. Szerző: Pajor Pálné: A területszervezéssel foglalkozó
jogszabályokról és módszertani kérdésekről I. 63. o. 3 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 93. § (4)
8
polgármesternek ki kell kérni az előkészítő eljárás során, a területen érintett kisebbségi
önkormányzat véleményét is, s erről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.)
a megyei kormányhivatal (régi elnevezése: közigazgatási hivatal) vezetője ellenőrzi az
eljárás törvényességét és a kezdeményezés törvényi feltételeinek teljesítését, s ezt
követően (beérkezéstől számított 8 napon belül) felterjeszti a belügyminiszterhez.
Az állami területi tagozódást érintő területszervezési kezdeményezésről az Országgyűlés, a
köztársasági elnök az országgyűlési képviselői és az önkormányzati általános választás
évének kivételével évente egy alkalommal dönt.
Az új községgé nyilvánítások számuk és a helyi önkormányzáshoz való jog alapjog jellege
miatt a területszervezési ügyek legnagyobb és legbonyolultabb csoportját alkotják.
Általánosságban elmondható, hogy az önálló községgé, önálló önkormányzattá vált
települések a volt közös tanácsok, a sokszor kényszerrel „összeházasított”, a társközségi és a
várossá nyilvánítás során a várossal egyesített korábban önálló községek. Az önállóvá válást
főszabály szerint három ok motiválja.
1. A képviselő-testület a település belterületét fejleszti és ugyanúgy, mint a volt
közös tanács, kevéssé törődik a település peremén elhelyezkedő közösségekkel. –
Ez a település lakóiból haragot, szembenállást és elkeseredést vált ki.
2. A második tényezője az önállósodásnak nem más, minthogy a településrészeken
megtermelődtek az önálló önkormányzás alapvető feltételei. (víz, gáz, telefon,
közintézmények stb.)
3. Valamint a településen olyan idegenforgalmi adottságok vannak, amelyek jelentős
helyi adóbevételt eredményeznek. Ezáltal a településrész lakossága jobb anyagi
feltételek között, hatékonyabban fejlesztheti az önálló községet.4
Az új község alakításának, településegyesítés megszüntetésének lépéseit, folyamatát, most
nem vázolnám, mivel szorosan nem kötődik a dolgozatomhoz.
4 Comitatus Önkormányzati Szemle 2001. 11. évf. 5. szám. Szerző: Pajor Pálné: A területszervezéssel foglalkozó
jogszabályokról és módszertani kérdésekről II. 31. o.
9
3. A települések önkormányzása
S ha már beszélhetünk új községről, akkor említést tehetünk az önkormányzás nehézségeiről
is, amely az újonnan megalakult településekre még nagyobb terhet ró. Ezen településeknek
hosszú évtizedekig nem volt lehetősége arra, hogy megtanulják, hogyan kell a saját maguk
boldogulását megszervezni, nem lehetett tudomásuk arról, hogy mi is az önigazgatás. Nem
volt lehetőségük saját költségvetését alkotni, helyi adókat kiszabni, dönteni a helyi
közügyekben. Valamint napjainkban az sem elhanyagolandó, hogy a települési
önkormányzatok egyre nehezebb helyzetben vannak, egyre kevesebb támogatást kapnak,
egyre kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk.
Mindezen nehézségek ellenére számos „kényszeregyezséggel” sújtott településen élő
polgárok egyre erőteljesebb szándékává vált az, hogy lehetőségük adódhasson az önálló
igazgatásra, mindenféle korlátozás nélkül, köztük lakóhelyemen élő lakosság zöme is.
A helyi önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részeként hozzájárulnak az
alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításához, elősegítik a jogszabályi kötelezettségek
teljesítését.5
2013. január elsejével létrejönnek a járások – a járás nem önkormányzati, hanem
adminisztratív, igazgatási képződmény - mint államigazgatási egységek, ami nem az
önkormányzatok járásba való tömörítését, hanem az államigazgatási feladatok ellátását jelenti
- mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter.6
A járási igazgatás az önkormányzattól teljesen független – mondta ezt Balás Endre. A
jegyzők hatásköre is lényegesen megváltozik, hiszen szétválasztják a jegyző államigazgatási
és önkormányzati feladatait.
Az állam és a helyi önkormányzatok közötti feladatmegosztásnak, valamit a feladatok
ellátásához nélkülözhetetlen anyagi források allokálásának alapvető szabályait első sorban az
Alkotmány (ma már Alaptörvényt kell értenünk alatta), az Ötv., az éves költségvetési törvény
és egyéb törvények határozzák meg. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedésének
egyik alapja, hogy kötelező önkormányzati feladatot kizárólag törvény állapíthat meg, ami
5 Comitatus Önkormányzati Szemle 2009. 19. évf. 5. szám. Szerző: Kovács Szabolcs: A járások és a mai
kistérségi térfelosztás összehasonlítása I. 31. o. 6 http://www.hirextra.hu/2011/08/19/2013-ban-jonnek-a-jarasok/ (letöltés ideje: 2012. augusztus 10.)
10
azért számít jelentős rendelkezésnek, mert kötelező önkormányzati feladat és hatáskör
megállapítása egyet jelent a helyi autonómia korlátozásával.7
A feladat meghatározás törvényi szinthez kötésével az Alkotmány elsősorban a Kormánnyal
és az államigazgatási szervekkel szemben védte a helyi önkormányzatokat.8 Tehát az
Országgyűléssel szemben csak másodlagosan, azaz korlátozott mértékben élveznek védelmet
a helyi önkormányzatok. A korlátozott védelem kiterjed még a helyi önkormányzatok
pénzügyi helyzetének védelmére, mivel az Országgyűlésnek finanszíroznia kell a
jogszabályban (Alaptörvény, Ötv.) megállapított önkormányzati feladatot.
A helyi önkormányzatok egyik alapjoga az ún. önkormányzati bevételhez való alapjog, amely
biztosítja, a helyi képviselőtestület számára a törvényben előírt feladatok ellátásához
megfelelő, illetve azokkal arányban álló komplex finanszírozási rendszert. Az Országgyűlés
köteles a feladat ellátásához szükséges anyagi eszközöket biztosítani, akkor is ha a kötelező
önkormányzati feladat újnak minősül. Újnak minősül az a feladat, amely az önkormányzatok
feladatainak bővülését jelenti, így azt kell mondani, hogy a helyi önkormányzatok
feladatainak törvényi súlyosbodása nem vezet feltétlenül az önkormányzati feladatok
kibővüléséhez, tehát újnak sem minősül, csak ha tartalmi változás is bekövetkezik.
Az alkotmányos demokráciában a kormányzás legfőbb követelménye, hogy az állampolgárok
képviseleteik útján betekintést nyerjenek a közpénzekkel történő gazdálkodásba. A
demokratikus állami berendezkedésben csak a választók bizalmát élvező országgyűlési,
önkormányzati képviselők adhatnak felhatalmazást a közpénzek elköltésére, mégpedig a
költségvetés megállapításával, jóváhagyásával. A képviselők a költségvetésből ismerhetik
meg a közfeladatok megvalósításához szükséges kiadásokat. A költségvetési vita során
mérlegelik, hogy a ráfordítások és a várható eredmények arányban állnak-e egymással, s a
társadalmi hasznosság alapján bírálják el a költségvetésben előirányzott kiadások fedezése
végett kirovandó közterhek szükségességét.9
7 Vö. 4/1993. (II. 12.) ABH. – Vallásszabadságról és az állam semlegességéről és 2/2001. (I. 17.) ABH. – Az
Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatáról szóló indítvány. 8 77/1995. (XII. 21.) ABH. – Az önkormányzati ügyekben megillető igazgatási és szabályozási autonómia
gyakorlásáról. 9 Önkormányzatok gazdálkodása - helyi fejlesztés. Szerkesztette: Buday-Sántha Attila, az MTA doktora; Hegyi
Judit, PhD-hallgató; Rácz Szilárd, PhD-hallgató. Szedés és tördelés: Pécsi Tudományegyetem
Közgazdaságtudományi Kar. Nyomtatta: a Sümegi Nyomdaipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Pécs 2008.
34. o.
11
A költségvetés a kívánatosnak tartott, konszenzussal megállapított célok végrehajtásának
egyik eszköze. Hosszútávon a költségvetések tartalmát a költségvetési jog tartalma és az
abból következő kötelmek határozzák meg. A költségvetési jog azt jelenti, hogy a parlament,
az önkormányzati testület felhatalmazást ad a költségvetésben szereplő feladatok
végrehajtására. A jóváhagyás aktusával kinyilvánítja, az előterjesztő iránti bizalmát, de
egyben meg is határozza a végrehajtók cselekvési szabadságának terjedelmét is. A
költségvetés jóváhagyásával meghatározza azokat az adókat, terheket is, amelyeket a
jövedelemtulajdonosoknak a köz érdekében viselniük kell.10
A 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmében a polgármesteri hivatal biztosítja majd az
önkormányzat törvényes működését, segíti az önkormányzati hatósági ügyek intézését, a
pénzügyi, gazdálkodási, településüzemeltetési, intézmény fenntartási feladatok ellátását.
A 2013-ba hatályba lépő jogforrás meghagyja az önkormányzatok szabadságát, de azok
pénzügyi, gazdasági helyzetének megszilárdítása végett egy kötöttebb finanszírozási rendszer
kialakítását tűzte ki célul, amely a már meglévő adósságállomány hatékonyabb kezelését is
elősegíti. Az önkormányzatok hitelfelvételi és kötvény kibocsátási lehetőségei szigorodnak,
valamint új törvényességi felügyeleti rendszert vezetnek be.
10
Önkormányzatok gazdálkodása - helyi fejlesztés. Szerkesztette: Buday-Sántha Attila, az MTA doktora; Hegyi
Judit, PhD-hallgató; Rácz Szilárd, PhD-hallgató. Szedés és tördelés: Pécsi Tudományegyetem
Közgazdaságtudományi Kar. Nyomtatta: a Sümegi Nyomdaipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Pécs 2008.
58-59. o.
12
4. Gibárt rövid története, előkészítő eljárása és községgé nyilvánítása
Gibárt község közel 800 éves múltra tekint vissza. Az ősrégi település nyomait fedezték fel a
helység területéről előkerült bronz és vaskori leletekből, amelyek valószínűleg; kassai
múzeumokban máig megtalálhatóak. A tatárjárás utáni években birtokigazgatáskor még
pusztaság. Tulajdonosai a Radványi család-királyi adományból. IV. László uralkodása alatt a
Rikoffyak bírják. 1609-ben Farkas Mihály kapitányé. 1715-ben puszta, 1828-ban 59 lakóháza
állott, 400 lakosa volt, ezek száma 1916-ra 426-ra emelkedett. 11
Ebből is kitűnik, hogy az utóbbi évtized kivételével végig önálló településként szerepel az
abaúji kistérség krónikáiban.
A gibárti vízierőművet 1903-ban a településen Báró Harkányi János földbirtokos építette.
Ezzel a történelmi lexikonokba is bekerült, ennek oka, hogy a községben található azóta már
ipartörténeti műemlékké nyilvánított ma is működő vízi erőmű, 1903-ban az országban
elsőként kezdte meg a váltóáram termelését.
A község jelentőségét bizonyítja az 1940-ben Gibárt, Hernádbűd és Pere összefogásával
Gibárton megalakult körjegyzőség háza, amely a tanácsrendszer felállításával községi
tanáccsá alakul, és mint épület ma is a helyi önkormányzat tulajdona.
A falu térvesztése az önkényes állami beavatkozás eredményeként az 1960-as években jön
létre, amely az Encshez való orientálást szorgalmazza, és amelynek eredményeként a
városalapítással megegyező időpontban 1984. január 1-jén a lakosság véleményének
figyelmen kívül hagyásával Encshez csatolták Gibártot.12
Ezen időpontban nemcsak Gibártot, hanem a szomszédos települések közül másik kettőt is
állami intézkedésként Encshez csatolták. Az így létrejött településrészek Encs-Abaújdevecser,
Encs-Fügöd és Encs-Gibárt. A három településrész ettől az időponttól az Encsi Városi Tanács
vezetése alá került, s a közigazgatási; pénzügyi feladatokat e szerv látta el.
A rendszerváltást követően Encs Város Önkormányzatának alakulása során felvetődött a
Encs-Gibárt településész választópolgárainak azon gondolata, hogy a továbbiakban nem
kívánnak Encs városhoz tartozni, ezért kezdeményezték a községegyesülés megszüntetését
1993-ban. Az ebben az időben kitűzött népszavazás nem volt érvényes, mivel az akkori 11
Abaúj- Torna vármegye. Szerkesztette: Csíkvári Antal Kiadó: A Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala; Bp.,
VIII. Rökk Szilárd utca 16. Felelős kiadó: Nyers István, 1939. 182. oldal 12
Gibárt Előkészítő Bizottságának javaslatából részlet
13
választópolgárok 49%-a járult a szavazóurnákhoz, így az 1984-ben létrejött
,,kényszeregyesítés” továbbra is fennmaradt.
Azonban a településrész lakossága továbbra is a város perifériáján elhelyezkedő csoportnak
érezte magát, amely a város ,, árnyékéban’’ nem képes azt a fejlődést produkálni, amelyet a
környékbeli hasonló falvak önálló önkormányzati vezetés alatt.
1988-ban településrészi önkormányzat létrehozására került sor, ennek alapján Gibárt
településrész önkormányzatát Encs Város Önkormányzatának képviselő-testülete a
településrészt érintő ügyekben döntési jogokkal ruházta fel és részére évi 300.000.- forint
anyagi eszközt adott át. Tekintettel arra, hogy a döntési jogok erősen korlátozottak voltak,
valamint a rendelkezésre bocsátott pénzeszköz is képletesnek mondható a településrészi
önkormányzat létével és működésével a településrészen élők jelentős része továbbra sem
tapasztalt semmi új keletű változást, így egyre többen követelték újra a községegyesítés
megszüntetését.
E döntésben közrejátszott az is, hogy a községegyesítés ellenére Gibárt lakossága máig
megőrizte falusi identitását, nem tudott Encs város szerves részéve válni sem földrajzilag, sem
érzelmileg, valamint a község arculata falusias, városi életnek nyoma sem látható, sőt az
utóbbi években a lakosság véleménye szerint erősen amortizálódott is.
E hangulatban hosszú és alapos tájékozódás után döntött úgy a településrész
választópolgárainak jelentős része, hogy kezdeményezi a községegyesítés megszüntetetését és
önálló községként megpróbálja a falu fejlődést fellendíteni.
Gibárton az 1998-ban létrejött településrészi önkormányzat működése Encs Város
Önkormányzatának képviselő-testülete megbízatásának megszűnésével 2002-ben ért végett,
mivel Encs városának újonnan választott képviselő-testülete és polgármestere a működő
településrész önkormányzatot megszüntette. S ahhoz, hogy a községben újra működhessen
részönkormányzat megfelelő számú aláírást kellett volna összegyűjteni és benyújtani Encs
város képviselő-testülete elé. Ezzel a falu polgárai nem értettek egyet, s úgy döntöttek, hogy
ha aláírást kellett gyűjteniük, akkor már nem a részönkormányzat újjáalakítására, hanem a
falu Encstől való szétválására tesznek kísérletet.
14
2002. december 14-én összehívott falugyűlésen megválasztották az előkészítő bizottságot.
Gibárt előkészítő bizottsága 10 főből állt, de ebből a 10 főből aktívan közreműködő tag
csupán kettő. A tagok egyszerű választópolgárok voltak.
Encs város képviselő-testülete 2003. március 17.-én tartandó ülésén tárgyalta meg az Encs-
Gibárt elszakadásával kapcsolatos kérdéseket, előterjesztéseket, valamint a népszavazást az
Európai Uniós csatlakozás tárgyában kiírt országos népszavazással azonos napra, 2003. április
12. napjára írta ki. Ez a véleménynyilvánító népszavazás érvényes és eredményes volt, azaz
Gibárt lakossága az önálló községgé válásának szándékát kinyilvánította. A 412 lakos közül
316-an voltak szavazásra jogosultak, szavazni 75,1 százalékuk ment el, akik 93.5 százaléka,
azaz 216 fő a különválás, illetve önállósodás mellett voksolt.
Eközben az előkészítő bizottság megfelelő előkészítő munka eredményeként megalkotta a
község megszüntetésére vonatkozó javaslatát, melyben természetesen szakértők is segítséget
nyújtottak. A javaslat tartalmazta a jogszabályi feltételeknek megfelelően a szétválasztás
okait, az ezekből származó előnyöket, valamint a területre, vagyonmegosztásra,
költségviselésre vonatkozó elképzeléseket. Azt, hogy ez a javaslat a törvényben
megfogalmazottak szerint zajlott le, köszönhető egy volt államtitkárnak, Miskolc város volt
főjegyzőjének, aki önzetlen, baráti segítséget nyújtott és támogatta a községet az
elképzeléseinek megvalósításában.
A község önálló válásának indokai:
Gibárt 800 éves múltra tekint vissza, mintahogyan ezt már Gibárt történetének
bemutatásának fejezetében is lejegyeztem;
a történelmi lexikonokban önálló településként írta be magát, az 1903-ban megindult
váltóáram termelése végett;
Gibárt neve mellett került be a II. világháborúról szóló feljegyzésekben az is, amikor
1944-ben a visszavonuló német csapatok lerobbantották a faluban a Hernád-folyón
átívelő hidat;
a község jelentőségét igazolja, a korábban már szintén említett 1940-ben megalakult
körjegyzőség háza;
15
Gibárt Encs városától teljes mértékben elkülönült, földrajzi távolsága miatt Enccsel
való összeépülése, így egységes településsé válása nem várható. A mintegy három
kilométer távolság, valamint az a tény, hogy a két településrész közötti terület
árvízvédelmi okokból belterületté nem nyilvánítható szintén ezt bizonyítja;
a közigazgatásilag Encshez tartozó három településrész közül a gibárti lakosok
véleménye szerint településrészük az, amelyre a helyi önkormányzat vezetése a
legkisebb figyelmet fordította, ennek következtében a legcsekélyebb fejlődést érte el.
Az önkormányzati beruházások elhanyagolhatóak voltak, gyakorlatilag a törvény által
előírt kötelező önkormányzati faladatok biztosításán túli egyéb beruházások sem
voltak érzékelhetőek, a község leamortizálódott;
a településrész két választási ciklusban sem rendelkezett települési képviselővel és a
lakosság választópolgárainak Encs város összes választópolgárának számához
viszonyított alacsony aránya miatt reális esélye a jövőben sem lett volna a képviselő
delegálására.
A község önállóvá válásának előnyei az előkészítő bizottság véleménye szerint a következőek
voltak:
önálló önkormányzattal rendelkezve a település vezetése a lakosság tagjaiból
kerülhetne ki, így jobban átláthatóak a problémák és azoknak megoldása is
hatékonyabban megvalósulhat;
előzetes költségvetési számítások alapján a beruházások mértéke az elmúlt évekhez
képest megsokszorozódhatna, önálló településként megnyílnának a lehetőségek a
kistelepülések számára kiírt pályázatokon való részvételre;
ki lehetne használni a földrajzi helyzetből adódó turisztikai lehetőségeket, amelyre
Encs Város Önkormányzata nem fordított kellő figyelmet;
új munkahelyek teremtésére adódna lehetőség, ami ha korlátozott számban is, de
javíthatná a lakosság életkörülményeit;
16
évszázadok óta fennáll, településünk hosszú évtizedek után újra visszanyerné régi
önállóságát és a lakosság érezné az önkormányzás valódi előnyeit.13
Az új község megalakulására az előkészítő bizottság az alábbi javaslatokat tette:
TERÜLET:
Az új község területe megegyezne a községegyesítést megelőző területekkel, amelyre a
Földhivatal Szakvéleménye az irányadó.
ELNEVEZÉS:
A község elnevezésében szintén a községegyesítés megelőző állapot állna vissza, azaz Gibárt
településnevet javasol az előkészítő bizottság, amelyhez a Földművelésügy és
Vidékfejlesztési Minisztérium Földrajzi-név Bizottságának is a szakvéleménye is hozzájárult.
VAGYONMEGOSZTÁS:
A vagyon, valamint a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztása a községegyesítést
megelőző állapotot valamint a közösen szerzett javakat figyelembe véve, az újonnan felálló
képviselő-testület és Encs város képviselő-testületének egyeztetésével majd megállapodásával
jönne létre.
KÖLTSÉGVETÉS:
A községegyesítés megszüntetésének eljárási költségeit az újonnan megalakuló község
magára vállalja.
ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉS:
Az előzetes költségvetési számítási anyagot az előkészítő bizottság elkészítette.14
Ez az előkészítő bizottság által elkészített és minden részletre kiterjedő javaslat egyértelmű
választ adott arra, hogy a településrész választópolgárai által tett kezdeményezés megfelel a
törvényi előírásoknak.
13
Gibárt Előkészítő Bizottságának javaslatából részlet 14
Gibárt Előkészítő Bizottságának javaslata az új község megalakulására
17
Az előkészítő bizottság elvi megállapodást kötött a jegyzői feladatok ellátására az Abaújkéri
körjegyzőséggel.
A 2003. április 12-ei véleménynyilvánító népszavazás érvényességét, eredményességét és
eredményét a képviselő-testület 30 napon belül határozatba foglalta és állást foglalt az
előkészítő bizottság javaslatairól is.
Ezt a határozatot és az előkészítő iratokat az üléstől számított 15 napon belül a megyei
kormányhivatal (régi elnevezése: közigazgatási hivatal) útján felterjesztették a
belügyminiszternek, Gibárt esetében erre 2003. április 30-án került sor.
Az 1999. évi XLI. törvény alapján a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó ügyben a
kezdeményezést- a várossá nyilvánítás kivételével- a belügyminiszterhez kell felterjeszteni
minden év április 30-ig (a helyi önkormányzat általános választás évének kivételével). A
belügyminiszter- ekkor ezt a tisztséget Dr. Lamperth Mónika töltötte be-, aki november 30-ig
benyújtotta a javaslatát a köztársasági elnöknek, aki december 30-ig döntött.
Mádl Ferenc az akkori köztársasági elnök az 113/2003. (VII.1.) KE határozatában Encs város
Gibárt elnevezésű településrészét a korábbi egyesítés megszüntetésével Gibárt néven
községgé nyilvánította.
Döntését természetesen a Magyar Közlönyben is közzétette. (Magyar Közlöny 2003/77. sz.)
1. ábra: A köztársasági elnök határozata.15
15
Magyar Közlöny 2003. évi 77. szám
18
4.1. A szétválást követő átadás-átvétel a polgármesterek között
Az átadás-átvétel a 2006. október 10. napján megtartott testületi ülésen történt meg, melyen
az érintett polgármestereken kívül részt vett még Encs város jegyzője és a B.-A.-Z. Megyei
Közigazgatási Hivatal egyik megbízottja.
Az átadó polgármester tájékoztatta Gibárt Község Önkormányzatának polgármesterét, hogy
folyamatban lévő ügyirat nem volt a két település között.
Encs, a kiváló település hatósági ügyeinek intézését 2006. december 31-ig vállalta, valamint
az átadó polgármester kinyilatkozta azt is, hogy 2006. december utolsó napjáig a költségvetési
év végéig gondoskodik minden olyan a költségvetésbe betervezett feladatellátásról, melynek
költségvetési fedezete van. Különösen a településüzemeltetésről, és egyéb ehhez kapcsolódó
feladatokról, hangsúlyozva az alapfokú oktatás ellátását, amelyről 2007. július 30-ig
gondoskodik.
Szintén az előbb említett időpontig Encs város jegyzője vállalja az átmeneti időszakban a
jegyzői feladatok ellátását, azonban itt felhívták a kiváló település polgármesterének
figyelmét arra, hogy mihamarabb dönteni kell az érintett település képviselő-testültének, hogy
a körjegyzői feladatok ellátását milyen formában kívánják megvalósítani, valamint az
óvodával kapcsolatban mi az elképzelésük. – A körjegyzői feladatokat a szétválás óta
Abaújszántó Körjegyzősége látja el, nem maradt a település az encsi körjegyzőség berkeibe,
illetve a gibárti óvodában dolgozó foglalkoztatott személyzet illetményét, ellátását Gibárt
Község Önkormányzata finanszírozza, csakúgy, mint az épület üzemeltetését, működési
kiadásait. Az óvoda Encshez, mint tagóvoda tartozik, ami annyit jelent, hogy a pedagógia-
szakmai irányítást, felügyeletet az átadó település óvodai vezetősége látja el.
Személyes használatra szolgáló eszközök, irodai berendezések, szakkönyvek, jogszabályok,
kiadványok átadására nem került sor. Hivatali bélyegző, szigorú számadású nyomtatvány
átadására sem, hivatkozva arra, hogy ilyen nem volt a polgármesteri hivatalnál.
Gibárt településrészen működött településrészi önkormányzat irattári anyagai Encsnél került
elhelyezésre.
Az önkormányzatok vagyonmegosztása, ezen belül a tartozások, követelések, a településrészi
önkormányzat pénzmaradványai, az esetleges hitelállomány a vagyonmegosztás részét képezi,
mely megosztást a későbbiekben részletezek.
19
Sajnálatosan a vagyonmegosztás még napjainkban sem zárult le, Gibárt Községi
Önkormányzat képviselő-testülete 2007. december 19-i testületi ülésen hozott határozatot a
közös vagyontömeg vagyonmegosztásról, ha a tárgyalások továbbra is eredménytelenek a
település képviselő-testülete bíróság elé viszi az ügyet.
2007 óta folynak az egyeztető tárgyalások a vagyoni jogok és kötelezettségek elosztásáról,
szakértők bevonásával, mivel a két település képviselő-testülete ebben a témában nem képes a
kompromisszum megkötésére.
S most vegyük figyelembe Encs és Gibárt települések közös közigazgatási időszakának főbb
eseményeit a vagyonmegosztásra összpontosítva.
20
5. A vagyonmegosztási eljárás megindítása
Az egyesülést megelőzően (1893. előtt) Gibárt önálló vagyonnal rendelkezett és
gazdálkodását is önállóan végezték a mindenkori szabályok alapján. 2006. október 01.
napjával a korábbi községegyesítés megszüntetésre került és az Encs-Gibárt településrész
Gibárt Község Önkormányzataként működik tovább. A két település között területi vita nem
alakult ki, mindkét település a korábbi közigazgatási területén folytatja tovább tevékenységét.
A szétválás időpontjában a lakosság megoszlása:
o szétválás előtt Encs lakossága: 7.318 fő volt,
o szétválás után Encs lakossága: 6.924 fő,
o Gibárt lakossága: 394 fő volt.16
A szétválási folyamatban a vagyonelemek megosztása nem történt meg.
A települések összevonásáig 1-4 osztályos általános iskola, óvoda, posta és egy kultúrház
(mozi) működött.
o 1983-ban megtörtént a két település összevonása (Encs várossá nyilvánítása:
1984.) – ettől az időponttól településünk jelzőtáblája Encs-Gibárt,
irányítószámunk a régi: 3854.
o 1990-ben az általános iskola bezárt.
o 2005-ben napirendre került az óvoda bezárása is, de tekintettel a leválási
folyamatokra, erre nem került sor – az óvoda mai napig működik az encsi
óvodával közösen működtetve.
o Az összevonási évek után a megüresedett tanácsházába lett áttelepítve az
„Ifjúsági Klub”, valamint a postahivatal – először a kultúrház, majd a volt
posta épülete került értékesítésre.
o A 90-es évek elején az „Ifjúsági Klub” (testépítő fiatalok), az orvosi rendelő és
a közösségi összejövetelek (idősek klubja, kihelyezett testületi ülések) a
megüresedett iskola épületébe költöztek át.
16
2006. október 11-én tartott encsi testületi ülés jegyzőkönyvéből részlet a 2006.évben szétváló települések
egyes adatainak megosztásáról
21
o A volt tanácsháza két önkormányzati lakás és a postahivatal részére lett
átalakítva.
o Az évezred végére a posta is bezárt, jelenleg mozgóposta működik.
o A Szabadság utca Hernád-folyóra kiszögelő telkek végei kisajátításra kerültek,
ahol tizenhat vikkend-telek lett kialakítva és értékesítve.
Sajnos a külterületekkel kapcsolatos tulajdonosváltásokról nem sikerült információt
begyűjteni – a településen kialakított 38 zártkert mindenféleképpen alapos vizsgálat tárgyát
képezi.
A településen elvégzett beruházások az alábbiak voltak:
o ravatalozó épülete – 1994.
o temetőhöz vezető út aszfaltozása
o telefonhálózat bővítése – 90-es évek eleje
o közvízhálózat beruházás
o gázberuházás – 1996.
o szennyvíz beruházás - 2006.
Encs város és a további két egyesített (Abaújdevecser, Fügöd) települések területén 1983-
2006. év között megvalósult (Encs városi) legjobb tudomásom szerinti, legköltségesebb
beruházásokat, fejlesztéseket táblázattal szemléltetném, melyben Gibárt címszó még csak nem
is szerepel:
Kazinczy Ferenc Általános Iskola
Posta Hivatal
Orvosi Rendelő (kétütemű)
Sportpálya kialakítása
Sportcsarnok renoválása
Tűzoltóság (építkezés)
Rendőrség (építkezés)
Óvoda felújítás
Szolgáltatóház
Aba Sámuel Iskola felújítása
Petőfi Sándor Általános Iskola tetőtér bővítés
Millenáris Park kialakítása
Szeméttelep
Buszpályaudvar építése
Gyógyszertár
22
Uszoda renoválása
Szennyvíz, vízhálózat-bővítés
Fügödön: Iskola, Óvoda, Kultúrház
renoválása
Abaújdevecser: Csoma kastély
Telkek vásárlása Encsen
Gázberuházás
Közösségi Ház
Ipari Park
2005-ben Gibárt község polgármestere megbízást adott Encs Város Önkormányzata
egyetértésével a szétválás során azon vagyoni kör azonosítására és értékük meghatározására,
amely részét képezi a vagyonmegosztási folyamatnak. A könyvszakértő feladatát képezi a
könyvelési és pénzügyi adatokból annak megállapítása, hogy a település egyesítés
megszűnése napján meg lévő tárgyi eszközökből, illetve pénzeszközökből lakosság arányosan
mennyi lett volna Gibárt Községre jutó rész.
5.1. A szakértő megállapításai
A vagyonmegosztás elvei a szétválási folyamatban nem kerültek lefektetésre, amely nagy
nehézséget okoz a vagyonelemek természetbeni megosztása során.
Kérdésként felvetődhet az is, hogy a megosztási eljárásban az egyes vagyonelemek milyen
áron kerüljenek figyelembe vételre, piaci áron, avagy könyvszerinti áron vegyük az egyes
eszközöket számításba? – mondta ezt egy igazságügyi adó- és könyvszakértő bejegyzett
könyvvizsgáló.
A piaci áron alapuló vagyonmegosztási eljárás nagy hátránya a költség igényessége, miután
ebben az esetben gyakorlatilag újra kellene értékelni minden lényegesebb eszközt, különösen
a tárgyi eszközök állományába tartozó ingatlanok értékét.
A könyvvizsgáló véleménye szerint a könyv szerinti értéken alapuló vagyonmegosztás jelen
esetben a célszerű eljárási mód - mivel költséghatékonyabb, költségtakarékosabb eljárás, így
véleménye szerint a könyv szerinti értékadatokból indul ki és ezt az értéket veszi figyelembe a
későbbiekben is.
A vagyonmegosztás során figyelembe kell venni még azt is, hogy sok vagyonelem
„természeténél fogva” fizikailag nem osztható, illetve szorosan kapcsolódik valamely
23
település részen folytatott közszolgálati tevékenységhez, pl. iskola, óvoda, közművek
ingatlanjai, stb.
Ezen szempontok figyelembe vételével a vagyonelemek azon körét, amelyek az
önkormányzat alapszolgáltatásaikhoz kapcsolódnak, illetve forgalomképtelen ingatlannak
minősülnek, eredendően ahhoz a település részhez kell sorolni, amelyik település részben az
adott intézmény, eszköz működik, azt működtetik.17
A megosztandó vagyonelemek azonosítási folyamatában további problémaként vetődik fel a
mérlegben ki nem mutatott eszközök kérdése. A pénzügyi beszámolók adatai nem
tartalmazzák azokat az eszközöket, amelyek használati értékkel még bírnak, használatban is
vannak, de amelyek már nullára íródtak az elszámolt amortizáció következtében. Tehát a
pénzügyi beszámolóban nem is jelentek meg. Az eszközök e köre látszólag elhanyagolható,
de a valóságban ezek az intézmények valós, használatban lévő vagyonának szerves részei.
Encs város kis értékű eszközeiről sajnálatosan nem állt a könyvvizsgáló rendelkezésére
kimutatás, így ezeket véleményezni sem tudta.
Encs város 2006. évi eszköz forrás állománya az auditált mérleg alapján:
Eszközök:
e Ft
Sorszám ESZKÖZ 2005. év 2006. év
1 BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 4 168 859 4 562 900
2 I. Immateriális javak 29 166 29 186
3 II. Tárgyi eszközök 3 646 732 4 053 935
4 III. Befektetett pénzügyi eszközök 175 029 174 434
5 IV. Üzemeltetésre átadott eszközök 317 932 305 345
6 FORGÓESZKÖZÖK 299 324 255 998
7 I Készletek 10 365 17 734
8 II Követelések 44 529 15 777
9 III. Értékpapírok
10 IV. Pénzeszközök 150 225 88 066
11 V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások 94 205 134 421
12 ESZKÖZ ÖSSZESEN 4 468 183 4 818 898
17
Könyvszakértői szakvéleményéből részlet - Gibárt Község és Encs Város szétválása vagyoni megosztásáról.
Miskolc, 2009.
24
Források:
e Ft
Sorszám FORRÁSOK 2005. év 2006. év
1 SAJÁT TŐKE 3 899 597 4 148 482
2 I. Induló tőke 302 890
3 II. Tőkeváltozás 3 845 592
4 III. Értékelési tartalék
5 TARTALÉKOK 132 557
6 KÖTELEZETTSÉGEK 537 859
7 I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 158 531
8 II. Rövid lejáratú kötelezettségek 289 398
9 III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások 89 930
10 FORRÁSOK ÖSSZESEN 4 818 898 18
A megosztásra kerülő vagyon kör tehát 4.818.898.-eFt könyv szerinti vagyon.
A vagyoni elemek megosztás során számításba vették az arányszámot, amely nem mást, mint
az adósággal terhelt eszközök arányát mutatja meg, más néven a saját tőkére eső
eszközhányadot. Majd ezt követően azonosítva lettek a forgalomképtelen eszközök, valamint
a forgalomképes eszközök könyv szerinti értékei. Harmadik lépésben meg lett állapítva a
forgalomképes eszközök könyv szerinti értékének a saját tőkére eső hányada. S végül a
forgalomképes eszközök sajáttőkére eső rész összegét elosztották Gibárt és Encs lakosaival
arányosan.
Encs város saját tőkéjének az összege az auditált beszámoló szerint 4.148.482 e Ft összegű
volt.
A könyvvizsgáló rendelkezésre álló számviteli okiratok alapján megállapította, hogy Encs
Városnak a kiváló Gibárt Község lakosaira jutó kötelezettségekkel nem terhelt és korlátlanul
forgalomképes eszközeinek és pénzeszközeinek átértékelés nélküli eszközértéke 11.835.- E
Ft.
A vagyonmegosztás tehát ezen a szinten áll, bízni lehet abban, hogy ez év végéig, ha minden
jól alakul végre tényleg pont kerül az ügy végére és a vagyonmegosztási-eljárás befejezetté
válik.
18
Könyvszakértői szakvélemény melléklete - Gibárt Község és Encs Város szétválása vagyoni megosztásáról.
Miskolc, 2009.
25
6. Gibárt költségvetésének alakulása szétválás előtt és azt követően
A kényszeregyesítés után Gibárt település önálló költségvetéssel nem rendelkezett, a
költségvetése Encs Város költségvetésében szerepelt. S mint ahogyan azt már írtam is
dolgozatomban évi 300.000 Ft-ot anyagi eszközben részesítette Encs Város
Önkormányzatának képviselő-testülete Gibárt településrészt 1988-tól, hogy a településrészt
érintő ügyekben döntési jogukkal élni tudjanak.
A szétválásra az uniós választásokat követően sor került és lakóhelyem költségvetése azóta
sem deficites, ami a mai gazdasági helyzetben valljuk be elismerésre méltó, hiszen majd
ahogyan azt látni fogjuk az állami támogatások egyre kevesebbek és egy ilyen kis méretű
falunak, mint Gibárt is, korántsem könnyű fenntartani egy óvodát és ellátni az önkormányzati
feladatokat.
A 2009. és 2011. év költségvetését elemezve tárnám fel, hogy egy közel 400 fős település,
hogyan veszi az akadályokat és hogyan birkózik meg az útjába kerülő nehézségekkel. Azért
ennek a két évnek a pénzügyi mérlegét kívánom részletesen bemutatni, mivel ezekben az
években a település már tudatosan, zökkenőmentesen vette az akadályokat és működött úgy
mintha, a kényszeregyesítésre soha nem is került volna sor. Sorra veszem majd az adott
költségvetési év bevételeit, kiadásait, felújításokat, beruházásokat, támogatásokat legyen az
állami és egyéb alapítványi hozzájárulás. S végül egy kitekintéssel zárnám majd ezt a
fejezetet, melyben a 2012. évi költségvetésbe nyerünk majd betekintést és ebből némiképpen
következtetünk majd a következő évek pénzügyi helyzetének alakulására is.
Azonban mielőtt a tárgyalni kívánt évek költségvetésére térnénk, egy táblázatban
szemléltetném a 2007. és 2008. évi költségvetés bevételi és kiadási mérlegét (az értékek Ezer
forintban értendőek), melyről elmondható, hogy az önkormányzat működtetése fenntartható
volt és a település a rendelkezésre álló pénzeszközöket kiválóan használta fel.
2007. évi 2008. évi
Bevételek 35702 49153
Kiadások 33691 45514
Bevételi többlet 2011 3615
26
Mielőtt a forrásonkénti vizsgálódásokat elkezdenénk, fektessük le, hogy az
Önkormányzatoknál, hogyan is alakulnak a bevételek és kiadások teljesüléseinek alakulása.
6.1. A helyi önkormányzatok bevételeiről és kiadásairól általánosságban
Az elemzést az 1990. évi LXV. törvény, azaz a helyi önkormányzatokról szóló és a 2011. évi
CLXXXIV. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvények rendelkezései
alapján kívánom bemutatni, ezzel rávilágítva a főbb változásokra is.
Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi
adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív
hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg.
Az 1990. évi LXV. törvény rendelkezései alapján az Önkormányzatok bevételei a
következőek:
1. Saját bevételek:
a) törvényben rögzített módon a települési önkormányzatok által
megállapított és kivetett helyi adók;
b) saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon
hozadékából származó nyereség, osztalék kamat és bérleti díj;
c) illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint;
d) átvett pénzeszközök;
e) az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és
műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada;
f) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó
bevétel;
g) a helyi önkormányzat egyéb bevételei, amely származhat például bontási,
leselejtezett anyag értékesítéséből is. 19
A helyi adókat (építményadó, telekadó, magánszemélyek és vállalkozások kommunális
adója, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó) jogszabályi keretek között a települési
önkormányzatok képviselő-testületei alkotják meg.
19
1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 81. § (2); 82. § (1)
27
Az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy együttműködjenek más költségvetési
szervekkel, gazdasági társaságokkal.
A saját bevételek
2. Átengedett központi bevételek: ezen adók fajtáját és mértékét az Országgyűlés
törvényben, rendszerint az éves költségvetési törvényben állapítja meg. Ide
tartoznak:
a) a magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része,
b) az egyéb megosztott adók.
A gépjárműadó jelenleg teljes egészében megilleti az Önkormányzatokat, a termőföld
bérbeadásából származó bevétel is 100%-ban, illetve a személyi jövedelemadó 40%-a.
3. Normatív állami hozzájárulások: a településeket a lakosságszámmal és az egyes
korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján illeti
meg. Ez a fajta hozzájárulás az Önkormányzatokat felhasználási kötöttség nélkül
illeti meg. Saját döntési kompetenciájukba tartozik, hogy milyen konkrét feladatra
kívánják az összeget felhasználni.
4. Központosított támogatások: meghatározott feladatra, célra kiutalt, mutatószámok
alapján meghatározott támogatás, amelynél felhasználási kötöttség érvényesül.
5. Címzett és céltámogatások: nagy költségigényű kiemelt fejlesztési és
rekonstrukciós feladatok megvalósításához, a saját erő kiegészítésére szolgáló
pénzeszköz. Ezen támogatások kizárólag a meghatározott célra fordíthatóak.
6. Kiegészítő állami támogatás: önállósága és működőképessége védelme érdekében
kiegészítő állami támogatás illeti meg az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő
települési önkormányzatot. A támogatás feltételéről és mértékéről az Országgyűlés a
központi költségvetésről szóló törvényben dönt.20
Az új Ötv.-ben az Önkormányzatok gazdasági alapjai fejezetcím már nem a IX. fejezet,
hanem VI. fejezet, valamint a helyi önkormányzatok központi alrendszeriből származó
forrásai nem az új törvényben, hanem a 2011. évi CLXXXVIII. törvényben kerültek
lefektetésre.
20
1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 87.§ (1)
28
Az Önkormányzat saját bevételeiről az új Ötv. 106. § szól, melyek értelmében ezek a
következőek:
a) a helyi adók;
b) saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hasznosításából
származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj;
c) átvett pénzeszközök;
d) külön törvény szerint az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj;
e) az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei.
A helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó, törvényben meghatározott feladatok
ellátása működési kiadásainak fedezetét az Országgyűlés a feladatfinanszírozás rendszerén
keresztül, feladatalapú támogatással biztosítja. 21
A feladatfinanszírozási rendszerben az Országgyűlés a kötelezően ellátandó feladataihoz
jogszabályokban meghatározott közszolgáltatási szintnek megfelelő támogatást biztosít, a
támogatás biztosítása az alábbi szempontok figyelembe vételével történik:
a) takarékos gazdálkodás;
b) a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele;
c) a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele.
A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell az önkormányzatok bevételi
érdekeltségének fenntartását.22
A feladatalapú támogatás meghatározásához a helyi önkormányzat törvényben meghatározott
határidőn belül és előre lefektetett útmutatók alapján köteles adatot szolgáltatni. Ezen
támogatás összegét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.
21
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 117. § (1) 22
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 117. § (5)
29
A feladatalapú támogatást a helyi önkormányzat éves szinten kizárólag a kötelezően ellátandó
feladatainak kiadásaira fordíthatja. Az ettől eltérő felhasználás esetén a helyi önkormányzat
köteles a támogatás összegét – jogszabályban meghatározott – kamatokkal terhelve a központi
költségvetés részére visszafizetni.23
Az önként vállalt feladatok finanszírozására az állam támogatást biztosíthat az
önkormányzatoknak, azaz szabad mérlegelés tárgya. Valamint ha a az Országgyűlés úgy látja,
hogy a helyi önkormányzat működőképességének megőrzése érdekében szükséges egyéb
kiegészítő támogatásokban részesítheti az érintett települést.
A központi költségvetésről szóló törvényben kerültek lefektetésre az önkormányzati és a
központ alrendszer kapcsolatai, azaz a helyi önkormányzatok, települése és területi
nemzetiségi önkormányzatok központi alrendszeréből származó forrásai.
Ez a törvény kimondja, hogy az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami
támogatást állapít meg a települési önkormányzatok részére.
Az Országgyűlés további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:
a) a helyi önkormányzatok, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és a
többcélú kistérségi társulások által ellátandó feladatokra;
b) az előadó-művészeti szervezetet fenntartó, illetve támogató települési
önkormányzatok részére;
c) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására, a 2012. évi új induló
beruházások 200,0 millió forintos támogatási előirányzatára;
d) vis maior támogatásra;
e) a megyei önkormányzatok működésének támogatására.
Az átengedett bevételek nem változtak az 1990. évi törvényhez képest.
A helyhatóságok jogot kapnak arra, hogy a helyi adókat megemeljék és újakat vessenek ki. A
személyi jövedelemadó rendszere is átalakul, amely azt jelenti, hogy az állam ezeket
meghatározott feladatok elvégzésére utalja vissza. A gazdag városoktól, amelyek az átlagnál
több helyi iparűzési adót szednek be, bevételük egy részét elveszik, hogy ezek egy
meghatározott részét egyfajta megyei területfejlesztési alapba fizessék be.
23
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 118. § (4)
30
A helyi önkormányzatok kiadásait a kötelező és az önként vállalt feladatok kiadási teszik ki.
A költségvetésben valamennyi jóváhagyott kiadást meg kell tervezni.
Kiadások rendszerezése: működési kiadások, amelyeket 2 csoportba sorolhatjuk: személyi
és dologi kiadásokra. Személyi kiadások alatt értjük, a személyi juttatásokat és a
munkaadókat terhelő járulékokat. A dologi kiadásoknak több csoportja ismert: a fenntartási
költségek, amelyek valamennyi önkormányzatra, költségvetési szervre jellemzőek. Külön
csoportba sorolhatjuk a szakmai, speciális dologi kiadásokat, valamint szintén másik
csoportot alkothatnak a jóléti-, sport-, kulturális célokat szolgáló kiadások. S végül említsük
meg a különféle egyéb kategóriába tartozó kiadásokat, melyek pl.: ÁFA befizetés;
kamatfizetés stb.
Vannak olyan feladatok, amelyek bár önkormányzati hatáskörbe tartoznak, mégis más
szervezet vagy személy látja el. Ezen feladatok elvégzésére az önkormányzatok
pénzeszközöket adhatnák át a feladatokat ellátó személynek, szervnek.
Meg kell még említeni az ellátottak pénzbeli juttatásait, a felújítási ás felhalmozási
kiadásokat, ide tartoznak a tárgyi eszközök felújításai, a beruházási kiadások, a pénzügyi
befektetésekhez kapcsolódó kiadások, és az ezekhez fűződő ÁFA befizetések.
S végül külön kiadásokat jelenthetnek a felvett hitelek törlesztő részletei, a nyújtandó
kölcsön összegek és az értékpapírokhoz kapcsolódó kifizetések.
Ezen általános tudnivalók lefektetése után nézzük konkrétan Gibárt Község település
bevételeinek alakulását.
6.2. Gibárt 2009. évi pénzügyi mérlege
Gibárt Község Önkormányzatának a 2009. évi költségvetésének tervezésekor, több olyan
szempont figyelembevételével, várható eseménnyel kellett számolnia, amelyek hosszú távon
meghatározzák a település életét és gazdálkodását. Fontos célnak tekintették a már meglévő és
elért eredmények megtartását, megőrzését, emellett bevételnövelő lehetőségek keresését,
valamint számos fejlesztés elindítását, generálását is célul tűzték.
Az Önkormányzat a 2009. évi költségvetést 46.330,-E Ft kiadási és bevételi főösszegekkel
fogadta el a 2009. február 11. napján megtartott ülésen.
31
6.2.1. A bevételek alakulása 2009-ben
5. ábra: Gibárt 2009. évi költségvetésének bevételi oldala.
A bevételek legfontosabb forrása, mint látható a havonta leutalt állami támogatás, valamint a
pótelőirányzatok volt. Az Önkormányzat intézményi működési bevételei közel 83%-ban
teljesültek és a sajátos működési bevételei teljes mértékben befolytak. A fenti bevételek
tartalmazzák a helyi adóbevételeket is. Az állami támogatások teljesülés 100% volt. A
véglegesen átvett pénzeszközök is teljesültek (közhasznú támogatás, jövedelemkülönbség
mérséklés és választási előleg). A felhalmozási bevételek a felhalmozási célú kommunális adó
bevételeit tartalmazzák. Hitel és kölcsön felvételére 2009. évben nem volt szükség.
Az Önkormányzat 2009. évi bevételei forrásonként:
1. Saját bevételek:
a. Működési ár és díjbevételek;
b. Helyi adók:
i. Iparűzési adó;
ii. Magányszemélyek kommunális adója.
2. Átengedett bevételek:
a. SZJA 8 %-a;
Bevételek (E FT-ban)
Saját bevételek
Átengedett bevételek
Költségvetési támogatás
Egyes szociális feladatok kiegészítő támogatása
Átvett pénzeszközök
Hiány
32
b. SZJA jöv. diff. mérséklése;
c. Gépjárműadó.
3. Költségvetési támogatás:
a. Normatív állami hozzájárulás (áll. népesség számhoz kötött):
i. Település-üzemeltetési, igazgatási és sportfeladatok;
ii. Közösségi közlekedési feladatok;
iii. Települési sportfeladatok;
iv. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott,
illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küszködő települési
önkormányzati feladatok;
v. Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok;
vi. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás.
b. Normatív állami hozzájárulás (feladatmutatós):
i. Szociális étkeztetés;
ii. Házi segítségnyújtás.
4. Egyes szociális feladatok kiegészítő támogatása:
a. Lakásfenntartási támogatás;
b. Ápolási díj;
c. Rendszeres szociális segély;
d. Egészségkárosodottak szociális segélye;
e. Közcélú munka támogatása;
f. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.
5. Átvett pénzeszközök:
a. Közhasznú támogatás.
33
6. Hiány:
a. Felhalmozási működési.
Az Önkormányzat bevételeinek alakulása a 2009-es évben az éves módosított előirányzat
szerint 53.273,- E Ft, a tényleges teljesítés 52.654,- E Ft.
6.2.2. A kiadások alakulása 2009-ben
6. ábra: Gibárt 2009. évi költségvetésének kiadási oldala.
A szakfeladatok tényleges kiadásai a folyamatos működési kiadásokat tartalmazzák. A kiadási
oldal egyes tételeinek felhasználása az adott költségvetési évben megfelelő mértékű
gazdálkodást mutatott, mint ahogyan azt az ábra is mutatja.
A felhalmozási kiadások, beruházások a 2009. évi előirányzat értelmében a következőek
voltak:
o jármű (falubusz) vásárlása;
o buszvárók kialakítása;
0
5000
10000
15000
20000
25000
30000
Bevételek
Kiadások
34
o hivatal épületének vízvezeték beszerelése;
o irodai szekrénysor vásárlása;
o útfelújítás;
o hivatal épületének felújítása;
o vízelvezető árkok felújítása;
o ravatalozó felújítása.
A tervek közül a hivatal épületének felújítására és a falubusz beszerzésére a 2009-es évben
nem került sor.
A 2009. évi kiadások forrásonként:
1. Önkormányzatok igazgatási tevékenység kiadásai:
Támogatás értékű működési kiadás;
Céljellegű támogatások:
e Ft
Encs Óvoda működési célú
támogatás
4860
Abaújszántó Város Önkormányzat működési célú
támogatás
1681
Egyházak támogatása működési célú
támogatás
160
Nyugdíjas klub működési célú
támogatás
80
Dance klub működési célú
támogatás
80
Body klub működési célú
támogatás
80
Polgárőrség működési célú
támogatás
15
Egyéb szervezetek működési célú
támogatás
160
Bursa Hungarica támogatás tanulói
ösztöndíj 480
Személyi juttatások, ideértve például: a polgármester tiszteletdíját, illetve
az önkormányzati képviselőkét;
35
Munkaadókat terhelő járulékok - Nyugdíj biz. járulék, munkaadói járulék
stb.;
Dologi kiadások – irodaszer, nyomtatvány, villamos energia, gázenergia,
különféle adók, díjak, reprezentáció stb.
2. Város és községgazdálkodás szolgáltatás, egyéb tulajdonú ingatlanok kezelése:
Felhalmozási kiadások – buszváró, vízelvezető árok stb.;
Személyi juttatások – munkabérek, közcélú foglalkoztatás stb.;
Járulékok – munkaadói járulok, egészségügyi járulék stb.;
Dologi kiadások – munkaruha, védőruha stb.
Ezen szakfeladat teljesítése során nemcsak kiadásokkal kellett számolni, hanem bevételekkel
is, melyek a következőek voltak:
o Működési célú támogatás a központi költségvetésből;
o Bérleti és lízingdíj bevétel;
o Közcélú támogatás.
3. Közvilágítási feladatok – villamos energia.
4. Egészségügyi ellátás egyéb feladatai – Kis értékű tárgyi eszközök beszerzése,
anyagbeszerzés.
5. Házi segítségnyújtás:
Személyi juttatások – közalkalmazottak alapilletménye (Gibárt esetében ez
2 gondozónőt jelent), étkezési hozzájárulás;
Munkaadókat terhelő járulékok;
Dologi kiadások.
Ennek a szakfeladatnak az ellátásával kapcsolatosan is származott bevétel:
o Gondozási díj.
36
Szociális étkeztetés – dologi kiadások merültek fel.
Bevétel, amely nagymértékben megkönnyítette a feladat teljesítését:
o Intézmény ellátási.
6. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat:
Felhalmozási kiadások;
Személyi juttatások – közalkalmazottak alapilletménye, étkezési
hozzájárulás;
Járulékok;
Dologi kiadások.
7. Munkanélküli ellátások – nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélye.
Bevétel:
o Szociális segély;
o Egyes szociális támogatások kiegészítő támogatás.
8. Eseti pénzbeli szociális ellátások:
Átmeneti szociális segély;
Temetési segély;
Köz gyógy ellátás.
9. Eseti pénzbeli gyermekvédelmi ellátás:
Rendkívüli gyermekvédelmi ellátás;
Iskolakezdési tankönyvtámogatás.
Bevétel mellyel a község számolhatott az adott évben:
o Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás;
o Egyes szociális támogatások kiegészítő támogatása.
37
10. Rendszeres szociális pénzbeli ellátás:
Normatív lakásfenntartási támogatás;
Normatív ápolási díj;
Egészségkárosodás miatti rendszeres szociális segély;
Munkaadókat terhelő járulékok – ápolási díj 24 %-a stb.
Felmerült bevételek az ellátása során a következők voltak:
o Egyes szociális támogatások kiegészítő támogatása;
o Lakásfenntartási támogatás;
o Ápolási díj 90%-a;
o Egészségkárosodási szociális segély 90%-a.
11. Temetkezés és ehhez kapcsolódó szolgáltatás - dologi kiadások.
Az Önkormányzat tényleges kiadása: 50.685,- E Ft.
Gibárt jegyzőjének szavait idézve: ,,Összességében elmondható, hogy a 2009-es évben a
településnek sikerült olyan évet zárnia, amely tovább alapozta a település jövőjét és azon az
úton maradt, amelyet évekkel ezelőtt elkezdett.”
Ahogyan az már korábban kiderült, nem minden év költségvetését elemzem, azonban mielőtt
a második bemutatni kívánt év pénzügyi helyzetének alakulását kezdeném részletezni, tennék
egy kis kitekintést a 2010-es évi mérlegre, tényadatokat közölve, csakúgy, mint ahogyan azt a
2007 és 2008-es évekkel kapcsolatosan is tettem.
2010. évi tényleges Bevételek: 74.269,- E Ft
2010. évi tényleges Kiadások: 70.252,- E Ft
Jól látható, hogy Gibárt a 2010-es évben is a kitaposott úton járt és sikeresen helyt állt és
oldotta meg az elé gördülő akadályokat.
38
6.3. Gibárt 2011. évi költségvetés pénzügyi mérlege:
Az Önkormányzat a 2011. évi költségvetését az 1/2011. (II.17.) sz. rendeletben állapították
meg. A 2011. évi előirányzat értelmében a bevételi főösszeg: 51.418,- E Ft és a kiadási
főösszeg: 51.418,- E Ft. A módosított előirányzat bevételi oldalról nézve 66.685,- E Ft,
kiadási oldalról megközelítve pedig 66.685,- E Ft volt.
A Község 2011. évi költségvetésének tervezésekor olyan szempontokat kellett figyelembe
vennie, amelyekkel még nem találkozott. Értem ez alatt a 2010-es árvíz okozta pusztítás
helyreálltásának költségeit. Továbbra is fontos célnak tekintették a település képviselői az
elért eredmények megőrzését, beruházások, felújítások véghez vitelét. (pl.: épület felújítások,
utak korszerűsítése, patakmeder szélesítés stb.)
6.3.1. A bevételek nézőpontjából
4. ábra: Gibárt 2011. évi pénzügyi mérlegének bevételei.
A bevételeket elemezve, illetve a diagramot szemlélve is kitűnik, hogy a bevételek forrásának
nagy részét továbbra is az állami normatív hozzájárulások és egyes szociális feladatok
kiegészítő támogatása adta. Megállapítható a bevételek összetételének viszonylatában, hogy a
2009-es évekhez képest az állami támogatások összege csökken, az önkormányzatok anyagi
helyzetét veszélyeztetve ezzel. Ezáltal az Önkormányzatnak arra kell törekedni, hogy a saját
Bevételek (E FT-ban)
Saját bevételek
Átengedett bevételek
Költségvetési támogatás
Egyes szociális feladatok kiegészítő támogatása
Átvett pénzeszközök
Működési hiány
39
bevételeiket növeljék, újabb forrásokat szerezzenek, hatékonyabb feladatellátást dolgozzanak
ki.
A saját és átengedett bevételei az önkormányzatnak hasonlóak voltak az előző évekhez.
Működési ár és díjbevételeket továbbra is a helyi adók (értve alatta: az iparűzési és a
magánszemélyek kommunális adóját) adták.
Átvett pénzeszközöknél külön tételként került lefektetésre a Közhasznú támogatás mellett
még az encsi önkormányzati szervtől átvett pénzek és a Nonprofit szervtől átvett felhalmozási
célú támogatás, azaz ez a 2009-es évhez képest több mint kilencszeres bevételt jelentett a
Községnek.
2011-ben kapta meg Gibárt a vis maior Európai Uniós támogatást, amelyet a település az
árvíz által okozott károk helyreállítására költött, mint például: családi házak vásárlása, olyan
családoknak, akiknek az árvíz lakhatatlanná tette otthonát.
6.3.3. A kiadási oldal nézőpontjából
Önkormányzati jogalkotás;
Önkormányzatok igazgatási tevékenysége;
Közvilágítási feladatok;
Város-és községgazdálkodás;
Rendszeres szociális segély;
Lakásfenntartási támogatás;
Ápolási díj;
Temetési segély;
Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások;
Közgyógyellátás;
Köztemetés;
Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgálat;
40
Közcélú foglalkoztatás;
Közhasznú támogatás;
Köztemető-fenntartás és működtetés;
Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása;
Vis Maior.
Az Önkormányzat kiadási forrásonként táblázattal szemléltetve:
5. ábra: Gibárt 2011. évi pénzügyi mérlegének kiadásai.
A település az általa kitűzött céloknak megfelelően gazdálkodott a 2011-es évben. A
felhalmozási kiadások tervei megvalósultak és jelentős felújítási munkálatokat is végeztek a
településen.
Felújítások (2011.):
o Épület felújítás;
o Belterületi csapadékvíz elvezetése, valamint belterületi utak korszerűsítése.
A felhalmozási kiadása e tételeknek: 2.800.000 Ft.
0
5000
10000
15000
20000
25000
Bevételek e Ft-ban
Kiadások e Ft-ban
41
Beruházások (2011.):
o TÁMOP 6.1.2. Eszközbeszerzés;
o Óvodai Irodabútor vásárlása;
o Patakmeder kiszélesítése.
A beruházási oldal kiadásai: 1.720.000 Ft.
A felhalmozási kiadások tervei közül a belterületi utak korszerűsítésére nem került sor, így
annak megvalósítása a következő évben lett célul tűzve.
Céljelleggel nyújtott támogatások (2011.):
o Abaújszántó Város Önkormányzatának működési célú támogatás 1.676,- E Ft;
o Encs Családsegítés, Gyermekjóléti Szolgálatnak folyósított működési célú támogatás
233,- E Ft;
o Encs Óvoda, Iskola – működési célú támogatás 350,- E Ft;
o Bursa Hungarica tanulói ösztöndíj 350,- E Ft;
o Egyházak működési célú támogatása 160,- E Ft;
o Egyéb szervezetnek nyújtott működési célú támogatás 360,- E Ft.
Összegezve tehát elmondható, hogy az évben sem bevételi többlet sem költségvetési hiány
nem keletkezett, azaz sikerült a kitaposott ösvényen maradni és Gibárt nullszaldósként tudta
zárni az adott pénzügyi évet.
6.4. A 2012. évi költségvetés
S hogy mit hoz a jövő? Mik a távlati kilátások?
Lakóhelyem a 2012. költségvetési évben is törekszik olyan mérleg megalkotására, melyben a
kiadási főösszeg a bevételi főösszeget nem haladja meg. Ezt az eddigi 2012. évi előirányzat is
alátámasztja.
A kimutatások szerint Abaújszántó Város, Encs családsegítés, gyermekjólét, Encs Óvoda,
Iskola, az Egyházak és a Nonprofit szervek is az előző évekhez hasonlóan részesülnek
42
céljellegű támogatásban, valamint a felsőoktatási intézményben tanuló diákok is a Bursa
Hungarica tanulói ösztöndíjban a 2012-es évben is.
A 2012. év beruházási (felhalmozási) kiadások előirányzata:
belvíz elvezetés (startprogram) 2.393,- E Ft.
gépek, berendezések beszerzése 1.108,- E Ft.
Felújítási kiadások előirányzata:
belterületi utak korszerűsítése 2.500,- E Ft.
Azonban, ha annak a veszélyét látná a polgármester, illetve a képviselő-testület fennállni,
hogy az évi költségvetés deficites lenne, a Gibártért Közhasznú Alapítvány bármikor hajlandó
segítő kezet nyújtani és kölcsönt folyósítani a település Önkormányzatának. Ezen nyílt
alapítványt 2006-ban alapította Gibárt újonnan megválasztott képviselő-testülete, annak
érdekében, hogy minden hónapban ide utalhassák a tiszteletdíjaikat ezzel is támogatva a
települést és bizonyítva azt, hogy igenis vannak olyan emberek, akik tényleg önző érdekek
nélkül az egész helyi közösségnek akarnak jót, mindenféle hátsó szándék nélkül.
Bízok abban, hogy az önkormányzat a későbbiekben is képes lesz biztosítani intézményei
számára a pénzügyi forrásokat, s abban is, hogy lehetősége lesz a jövőben is azon az úton
maradni, amelyeket évekkel ezelőtt elkezdett, és a település továbbra is virágozhat.
43
7. Berente rövid története, önállóvá válásának folyamata, az egyeztető
tárgyalások
Berentét, mint települést először 1322-ben említették. Eleinte a Bors, majd az Ákos
nemzetiség birtoka, tőlük Károly Róbert kobozta el. A II. világháborút követő iparosítás
hatására a térség rohamos fejlődésnek indult, ennek ellenére 1954-ben a települést, a várossá
alakuló Kazincbarcikához csatolták.24
Ahhoz a Kazincbarcikához, amely két település
összeolvadásából jött létre, mégpedig Sajókazinc és Barcika településekből, azonban ahhoz,
hogy 1954-ben városi rangot kaphasson eme település, szükség volt arra, hogy Berentét a
községhez csatolják. Az új településnek ennek következtében húsz éven belül lakosainak
száma megháromszorozódott, köszönhetően legnagyobb munkaadójának a Borsodi Vegyi
Kombinátnak (BorsodChem Rt.)25
Tehát Berente, Kazincbarcika város településrésze része volt egészen 1954-től 1996-ig,
amikor a berentei helyi választópolgárok helyi népszavazás útján 1996. március 10.-én arra
voksoltak, hogy a korábbi községegyesítést megszüntetik. S Berente településrészt a Magyar
Köztársaság elnöke - aki akkor Dr. Göncz Árpád volt - 1999 januárjában önálló községgé
nyilvánította. S már május 1-jétől legitim körülmények között gyakorolhatta az helyi
önigazgatást.
A községmegszüntetést azért tartották fontosnak a Berentén élők, mivel úgy érezték, hogy
hiába áll részben a településen a város bevételeinek nagy részét hozó BorsodChem Rt.,
Közép-Európa legnagyobb vegyipari üzeme, ők csak kismértékben részesülnek a javakból.
A hosszas viták után Berente Kazincbarcikáról leválva az ország egyik leggazdagabb
községévé alakult a nagyüzemtől származó bevételeknek köszönhetően.
A vonatkozó akkoriban hatályos jogszabályi rendelkezések alapján 5 hónapos folyamatos
egyeztető tárgyalások ellenére sem jött létre megegyezés a két önálló település közötti
közigazgatási határ, sem a vagyon megosztása (de még annak elvei) kérdésében sem.
Kallus Lászlóné akkori berentei polgármester asszony szavait idézném, amely az akkor
fennálló helyzetet hűen tükrözi: ,,…olyan érzésünk van azonban, hogy
24
http://www.berente.hu/ (letöltés ideje: 2012. augusztus 22.) 25
http://www.kazincbarcika.hu/ (letöltés ideje: 2011. augusztus 22.)
44
kompromisszumkészségünk süket fülekre talál. A kompromisszum szó azt jelenti: kölcsönös
engedményekkel járó megegyezés.”
45
8. Berente és Kazincbarcika települések között lezajló tárgyalások
Az ellentétes állítások egymással fényév távolságokra voltak, s emiatt 2000 januárjában
Kazincbarcika képviselő-testülete keresetet nyújtott be a megyei bírósághoz, hiszen az Ötv.
53. §-ban foglalt rendelkezés értelmében: „községegyesítés megszüntetése esetén, eltérő
megállapodás hiányában, a községek területe azonos a községegyesítést megelőző területtel,
de „eltérő megállapodásnak különösen akkor van helye, ha a községegyesítést megelőző
terület meghatározása az érintett település működőképessége szempontjából aránytalanul
nagy hátrányt jelentene.”
Berente érdekeit nézve az ősi határ visszaállítása volt az optimális, azonban Kazincbarcika
számtalan adattal, számítással próbálta alátámasztani azt, hogy az 1954. évi közigazgatási
határ visszaállítása Kazincbarcika város számára aránytalanul nagy hátrányt okozna. Egyik fő
érvük például az volt, hogy a város elvesztené területének 20 %-át, aktív ipari területének 28
%-át, egy berentei lakosra 3244 m2 belterület és 5057 m
2 külterület jutna, míg ez egy városi
lakosnál csak 255 m2, illetve 812 m
2 lenne.
26
Az 1954-es közigazgatási határ értelmében a BorsodChem Rt. –ami 1954 után épült fel-
területi szempontból nézve inkább Berente területén helyezkedett el, mégpedig 2/3 rész feküdt
az,,ősi területen”, s csupán 1/3 rész Kazincbarcika területén. Azonban Barcika képviselő-
testületének érve alapján az eredeti határ visszaállítása az iparűzési adóból kiindulva
aránytalan torzulást okozna, hiszen így Berentén 1 lakosra 518,- E Ft, míg Kazincbarcikán
csak 13,- E Ft jutna. Valamint Berente az óvodai és iskolai oktatáson kívül minden egyéb
intézményi szolgáltatást csak Kazincbarcikán tud igénybe venni (üzletek, kórház,
sportlétesítmények, stb.).
A megyei bíróság közel 2 évig tárgyalta az ügyet, mely 2 év alatt összesen 10 tárgyalást
tartott. S arra véleményre jutott 2001. május végén, hogy figyelmen kívül hagyva az Ötv. 53.
§-ának eltérő megállapodásra vonatkozó részét és az 1954 évi „ősi közigazgatási határt”
állapítja meg.
Eme I. fokú ítélet ellen a sérelmet szenvedett város fellebbezést nyújtott be Legfelsőbb
Bíróságához, amihez Berente Község Önkormányzata, mint alperes fellebbezési ellenkérelmet
26
http://www.jegyzo.hu/egy-szetvalas-anomaliai-avagy-kazincbarcika-es-az-onallova-valo-berente-6-eves-
tortenete-2005-4 (letöltés ideje: 2012. augusztus 21.)
46
adott be. A Legfelsőbb Bíróság 2003. február 27.-én megtartott tárgyalásán, hatályon kívül
helyezte az I. fokú ítéletet és újabb tárgyalásra, valamint határozat meghozatalára utasította az
I. fokú bíróságot. Ennek oka, hogy a Legfelsőbb Bíróság szerint a Tsztv-vel beiktatott Ötv. új
53. §-a csak május 8-án lépett hatályba, így azt az 1999. május 1-jével önállóvá váló Berente
esetében 2001-ben nem lehetett volna alkalmazni. Annak ellenére, hogy az Országgyűlés a
törvényt (Tsztv.) már 1999. április 13-án elfogadta, 23-án kihirdette. Sőt az új eljárásban
településszervezési szakértő igénybevételét is előírta, aki szakmai vélemény tud arról alkotni,
arról, hogy megállapodás hiányában, hol húzódjon a közigazgatási határ, anélkül, hogy
bármelyik községet súlyos hátrány sújtaná.
A megyei bíróság 2003 májusában újra elkezdte tárgyalni az ügyet és több mint 2 év alatt, az
új eljárás során 3 tárgyalásra került sor. Az első tárgyaláson felolvasták a Legfelsőbb Bíróság
ítéletét, a másodikon a perbeli felek javaslatot tehettek, a harmadik tárgyaláson pedig az I.
fokú bíróság településszervezési szakértő személyéről döntött, a választás egy budapesti
szakértőre esett, bízva abban, hogy képes olyan szakértői véleményt kiadni, amely
elfogultságtól mentes.
A szakértő a szakértői véleményét a bíróságnak a határidőt túllépve nyújtotta be. A kérdés
eldöntése sem a bíróságnak és természetesen Berentének sem volt sürgős, hiszen ők a
BorsodChem Rt. iparűzési adójának 2/3 részét kapták meg, az ősi határok alapját véve.
Kazincbarcika ez idő alatt is komoly nehézségekkel küzdött, 2000 óta ÖNHIKI-s település és
évente egyre nagyobb forráshiánnyal kellett megküzdenie. Ezt mutatja a 2000. és 2005. évi
kimutatás is, melynek értelmében a város 2000-ben még csak 360,- M Ft-os, 2005-ben már
több mint 1 milliárd Ft-os forráshiánnyal kellett elszámolniuk a költségvetésükben.27
8.1. A két település között létrejött megállapodás
2007-ben azonban lezárult a Kazincbarcika- Berente közötti vagyonmegosztási és
közigazgatási határ kijelölése tárgyában húzódó peres eljárás. A két ellentétes állásponton
elhelyezkedő fél annak érdekében, hogy végleg lezáruljon a vitás kérdés a szétválással
kapcsolatban megállapodást hoztak létre.
A megállapodás első fejezete rendelkezik a közigazgatási határ megállapításáról. S most
Fortuna János jegyző szavait idézném, amelyből megtudhatjuk, hogy milyen döntés született a
27
http://www.jegyzo.hu/egy-szetvalas-anomaliai-avagy-kazincbarcika-es-az-onallova-valo-berente-6-eves-
tortenete-2005-4 (letöltés ideje: 2012. augusztus 21.)
47
közigazgatási határ megállapításáról: ,,Az 1954 előtti un. történelmi határt változtatás nélkül
egy az egyben nem lehet elfogadni, mert ipari területek beépítésével nem lehet meghúzni a
határt. Kisebb korrekciók szükségesek. A terület nem változna, a 4. sz. portától délre fekszik a
határ, az ingatlan határokra kerülne az új közigazgatási határ. Bizonyos területeken
Kazincbarcikától kapnánk területet, mi is adnánk Kazincbarcikának, Berente nem veszít
területet.”
A vagyonmegosztás értelmében Berente vagyona 629.616.480,- Ft-tal növekedett, az
önkormányzat tulajdonába került ingatlanok (intézmények, utak, egyéb közterületek,
földterületek, stb.) .
Valamint a két település közötti megállapodás tartalmazott még egy jövőbeni tervet,
együttműködést is, mégpedig, hogy: ,,a 26-os út és a Sajó közötti szakaszon kialakulna egy
80 hektáros terület, ahol ipari park működne. Ennek eredményét, hasznát megosztaná a két
önkormányzat, Berente szedi be az adókat, a fele átutalásra kerül Kazincbarcika részére. Az
átadott pénzeszközöket kizárólag közcélokra, egészségügyi, oktatási és kulturális kiadásokra
fordíthatja. Felek megegyeztek abban is, hogy a pontos célok meghatározásában külön
egyeztetéseket kezdeményeznek.28
28
2007. május 3-án tartott berentei ülés jegyzőkönyve
48
9. Berente költségvetésének alakulása
A berentei önkormányzat 1999-ben saját vagyon nélkül, banki hitel igénybevételével kezdte
meg működését, első döntések között alkotta meg helyi adó rendeletét. A település
közigazgatási területén levő ipari üzemek által befizetett iparűzési adónak köszönhetően –
már az első évtől kezdve - a hasonló nagyságú településekhez képest Berente önkormányzata
körülbelül négyszeres bevételi főösszegből gazdálkodhatott és teszem, hozzá gazdálkodhat
jelenleg is. A Kazincbarcikával kötött megegyezés évétől kezdve (2007.) napjainkig elemezve
kívánom feltárni Berente pénzügyi helyzetének alakulást, melyből kitűnik, hogy a Berentei
Önkormányzat története egy siker történet, hiszen napjainkban a leggazdagabb települések
között tartják számon, az életszínvonal növekszik, a város folyamatosan fejlődik, ahogyan azt
majd látható is lesz.
Ámde mielőtt Berente költségvetéseinek bemutatására sor kerülne, lefektetném, hogy mit is
értünk Önkormányzati vagyon alatt, majd szemléltetném a Község Önkormányzatának
vagyonát a 2000-es évek kimutatásai alapján.
Önkormányzati vagyon: az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok, közművek,
ingóságok, valamint pénzvagyon, értékpapírok, üzletrészek és az Önkormányzatot megillető
egyéb vagyoni értékű jogok összessége.
Az önkormányzati vagyon törzs és vállalkozói vagyonba csoportosítható.
1. Törzsvagyon: amely, az Önkormányzati közfeladatok ellátását,
közszolgáltatások biztosítását szolgáló vagyon. Az önkormányzati vagyon
külön része, mely forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes
vagyontárgyakból áll.
2. Vállalkozói vagyon: az Önkormányzat eredményes, növekvő színvonalú
működését, anyagi gyarapodását szolgáló vagyon. Az Önkormányzati
vagyonból a törzsvagyonon felüli rész.
49
9.1. Berente Község Önkormányzatának Törzsvagyona (vagyonkörönként)
1. Forgalomképtelen vagyontárgyak:
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79. (2) bekezdés a) pontjában
meghatározott önkormányzati tulajdonon felül:
Az önkormányzat, annak hivatala és intézményei, valamint jogelődjeik
működésével kapcsolatban keletkezett, rendeltetésszerűen azok irattáraiba tartozó
levéltári anyag.
2. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:
a) Polgármesteri Hivatal működésére és az önkormányzat kötelező
feladatellátására szolgáló vagyon (alapító okiratban részletezve):
Polgármesteri Hivatal hivatali épületei (Esze Tamás út 18.)
Egészségház (Petőfi út 72.)
b) ÁMK (Általános Művelődési Központ) részére működtetésre átadott vagyon
(alapító okiratban részletezve):
az ingatlan-nyilvántartásban
óvoda
általános iskola
napközi otthon
művelődési ház
rendeltetésű ingatlanok és az azokon található épületek, létesítmények.
c) Szent Borbála Idősek Otthona (alapító okiratban részletezve):
Idősek Otthona (Ady E. út 7.-11.)
d) Településgondnokság (alapító okiratban részletezve):
A II. A., B., C., és D., pontjaiban felsorolt ingatlanokhoz tartozó, leltárban rögzített
ingó vagyontárgyak.
50
3. Forgalomképes vagyontárgyak:
Az I. és II. pontokban nem szereplő vagyontárgyak.29
S most akkor vegyük időrendbe, részletezve Berente pénzügyeinek alakulását, bevételi és
kiadási főösszegeit.
Berente bevételeinek és kiadásainak főösszegei 2007-2011
Bevételek Kiadások Pénzmaradvány
2007. 2.172.193,- E Ft 1.918.181,- E Ft 257.555,- E Ft
2008. 1.598.587,- E Ft 1.076.211,- E Ft 489.173,- E Ft
2009. 1.650.288,- E Ft 1.320.452,- E Ft 362.377,- E Ft
2010. 1.092.441,- E Ft 1.028.884,- E Ft 399.847,- E Ft
2011. 1.175.509,- E Ft 933.828,- E Ft 241.681,- E Ft
Berente Önkormányzata a bevételeknek köszönhetően az országos átlagot meghaladó
mértékben biztosította és biztosítja mai napig intézményei (iskola, óvoda, művelődési ház és
gondozási központ) számára a pénzügyi forrásokat, s juttat szociális és egyéb támogatásokat
az arra rászorultak részére. A bevételek jelentős összegű fejlesztésekre is fedezetet nyújtanak.
Ezen lehetőséget az első években nem sikerült maradéktalanul kihasználnia a településnek.
Azt követően azonban minden évben jelentős összegű fejlesztések történtek. Az
önkormányzat, ahogyan azt majd dolgozatomban láthatjuk is jelenleg kiemelten jó pénzügyi
helyzetben van az éves folyó bevételek közel 56 %-át kitevő helyi (iparűzési, építmény és
telek) adó bevételeknek köszönhetően. 30
Berente estében a 2009. és 2011. év költségvetést tanulmányozva vizsgálnám, hogy egy 400
fős településhez képest, az 1110 főt számláló, fejlődő településnek milyen a pénzügyi
helyzete, s hogy milyen különbségek figyelhetőek meg a települések között a költségevetések
megalkotása során, azért ezt a két évet, hogy egymást követő évek pénzügyeinek alakulását
meg tudjuk szemlélni.
S most vegyük sorra az érintett 2 év pénzügyeinek alakulását.
29
19/2000. (XII.15.) sz. Önkormányzati rendelet Berente Község Önkormányzatának vagyonáról és a
vagyongazdálkodás szabályiról 30
2007. június 28-án tartott berentei ülés jegyzőkönyve
51
9.2. Berente 2009. évi költségvetése
Berente Község Önkormányzatának 2009. évi költségvetését az 5/2009. (III.2.) sz.
önkormányzati rendeletben fogadták el.
Az elfogadott általános feladatok, fejlesztések, beruházások intézmény fenntartási feladatok
megvalósítást nyertek. Az intézmény hálózat működtetése zökkenőmentesen zajlott, az
Önkormányzat az alapfeladatai ellátásának maradéktalanul eleget tett. A pénzügyi teljesítés
előirányzata biztosított volt, a bevételek a tervezetthez képest időarányosan teljesültek.
Elmondható, hogy az önkormányzat gazdálkodása összességében az intézmények dologi
feltételeinek maximális megteremtése mellett vagyonnövekedéssel járt az adott évben.
9.2.1. A bevételek alakulása 2009-ben
6. ábra: Berente költségvetésének bevételei forrásonként 2009-ben.
A legfőbb bevétel, mint ahogyan azt a diagram is mutatja az Önkormányzatnak: a működési
és a sajátos működési bevételei, amelyek teljes mértékben befolytak. A helyi adók:
építményadó, telek adó, iparűzési adó. Említésre méltó még az átengedett pénzeszközök közül
Bevételek E Ft-ban
Felhalmozási és tőkejellegű bevételek
Támogatások, kiegésztések
Véglegesen átvett pénzeszközok
Tám.kölcs.visszatér. Igénybev., értékp. Bev.
Finanszírozási bevételek
Folyó bevételek
Önkormányzat működési bevételek
Intézményi működési bevételek
Önkormányzat sajátos működési bevételek
52
a gépjárműadó, az Önkormányzat költségvetési támogatása (normatív hozzájárulások,
központosított előirányzatok).
Európai Uniós támogatásban is részesült a város, amely közel 21 millió Ft volt. Berentének a
lekötött betéteiből és kölcsönök visszatérítéseiből is jelentős bevételre tett szert. Felhalmozási
és tőkejellegű bevételeinek nagysága meghaladta a 8 millió Ft-ot.
A bevételek forrásonkénti bemutatásától jelen esetben eltérnék.
9.2.2. A kiadások alakulása 2009-ben
7. ábra: Berente költségvetésének bevételei forrásonként 2009-ben.
A kiadások a tervezett előirányzaton belül teljesültek. A felhalmozási kiadások a tervek
szerint megvalósultak és jelentős felújítási munkák is zajlottak a 2009-es évben. A működési
célú pénzeszközök átadása és a támogatások is a tervek szerint beteljesültek.
Beruházási kiadások előirányzata célonként (2009.):
Bem J. út támfal;
Garázssor;
Védőnő eszközvásárlás (vizsgálóasztal);
Iskola Berente felhalmozás (nyelvi labor);
Alacska Iskola eszközvásárlás;
Alacska Óvoda eszközvásárlás;
0
200000
400000
600000
800000
1000000
1200000
Bevételek E Ft-ban
Kiadások E Ft-ban
53
Belterületi Ingatlan vásárlás;
Külterületi Ingatlan vásárlás.
Felújítási kiadások előirányzata célonként (2009.):
Összekötő út;
Konditerem.
Működési és felhasználó célú pénzeszköz átadások, támogatások:
- Berentéért Egyesület Berente;
- Kazincbarcikai Rendőrkapitányság;
- Sportegyesület, Sakk szakkör Berente;
- Római Katolikus Egyház;
- Református Egyház;
- Tűzoltóság Kazincbarcika;
- Rendőrség;
- Polgárőr Egyesület Berente;
- Bányaipari dolgozók Szakszervezete;
- Bursa Hungarca tanulói ösztöndíj;
- háziorvos támogatása;
- Orvosi Ügyelet támogatása;
- Alacska elszámolása;
- Horgászegyesület;
- Avilia Szent Teréz alapítvány;
- Cigány Kisebbségi Önkormányzat támogatása;
- UNIO COOP átadott pénzeszköz;
54
- ÁNTSZ támogatása;
- Mentő Alapítvány
- Polgármesteri keret;
- Jegyzők Egyesülete;
- Tartalék.
Felhalmozási célú pénzeszköz átadás: első lakáshoz jutók támogatása.
Az önkormányzat által adott szociális támogatások:
Rendszeres szociális ellátások - pl.: rendszeres Gyvt., tartósan munkanélküliek
rendszeres szociális segélye, mozgáskorlátozottak támogatása stb.)
Eseti pénzbeli ellátások – pl.: üdülési utalvány; lakossági bérlet; szennyvíz-támogatás
stb.)
Az Önkormányzat tervezett közvetett támogatási a 2009. évre:
- Szemét szállítási díj;
- Kábel tv. díj átváll.;
- Víz, csatornadíj támogatás;
- Iskolakezdési támogatás;
- Étkeztetési támogatás.
A tárgyévben megvalósultak a megkezdett beruházások, megtörténtek a fejlesztések, emellett
az intézmények zavartalanul működhettek, a finanszírozások teljesültek. A lakossági
támogatások és természetbeni juttatások a terv szerint alakultak. Az önkormányzat
gazdálkodása összességében vagyonnövekedéssel járt.
A vizsgált időszakban az Önkormányzat egyensúlya biztosítva volt, a tervezett költségvetés
bevételei ezen belül a működési és felhalmozási bevételek fedezetett nyújtottak a tervezett
költségvetési kiadásokra.
55
9.3. Berente 2011-es pénzügyi mérlege
Berente Önkormányzata a 2011. évi költségvetését az 4/2011. (II.28.) sz. rendeletben alkotta
meg. A 2011. évi előirányzat értelmében a bevételi főösszeg: 1.175.509,- E Ft és a kiadási
főösszeg: 933.828,- E Ft.
Az Önkormányzat mindegyik évben, azaz a 2011-es évben is, a költségvetési bevételeket úgy
határozták meg, hogy az a tervezett kiadásokat ne haladja meg.
9.3.1. A bevételi oldal forrásonként
8. ábra: Berente 2011. évi pénzügyi mérlege bevételi nézőpontból.
A diagramot szemlélve is kitűnik, bevételek közül a fontosabbak ebben az évben is a helyi
adók és az átengedett központi adók voltak. A legjelentősebb tétel a helyi iparűzési adó. Az
Önkormányzat költségvetési támogatásának teljesítése is 100%-os volt. A felhalmozás és
tőkejellegű bevételek közül a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből is jelentős
bevétele származott a településnek. Itt is megállapítható, hogy az állami támogatások összege
csökken.
Bevételek E Ft-ban
Intézményi működési bevételek
Önkormányzat sajátos működési bevételei
Támogatások, kiegészítések
Felhalmozási és tőkejellegű bevételek
Véglegesen átvett pénzeszközök
Tám.kölcsön visszatérítése, igénybevétele
56
9.3.2. A kiadási oldal forrásonként
9. ábra: Berente 2011. évi pénzügyi mérlege bevételi nézőpontból.
A település a kitűzött céloknak megfelelően gazdálkodott. A működési célú pénzeszköz
átadás, a támogatások a terv szerint alakultak. Az Önkormányzat által támogatottak maradtak
továbbra is: az Egyesületek, a Tűzoltóság, a Rendőrség stb., ezek a későbbiekben szemléltetve
lesznek a dolgozatomban.
S most vegyük sorba a 2011.évi beruházási kiadásokat:
Sajószentpéter-Berente összekötő út;
Szabadidőpark;
Térfigyelő rendszer kiépítése;
Polgármesteri Hivatal informatikai fejlesztése;
Megújuló energiaforrás;
BIO Szalonnasütő;
Külterületi ingatlanok vásárlása;
Mosogatógép Iskola;
TIOP Pályázat kül. Óvoda felhm.;
TIOP 09 eszközbeszerzés;
0 50000
100000 150000 200000 250000 300000 350000 400000
Kiadások E Ft-ban
Bevételek E Ft-ban
57
TIOP 07 eszközbeszerzés;
Mobil színpad.
2011. évi felújítások részletezése:
ÁMK műfüves pálya felújítása;
Művelődési Ház Galéria;
Főtéri rekonstrukció;
Temető rendezés;
Harangláb felújítás;
Református templom felújítása;
Ipari út felújítása;
Belterületi járdák felújítása;
26. út melletti kerékpárút felújítása;
Lakótelepi háztömbök felújítása;
Római Katolikus Parókia felújítása;
Iskolai tantermek felújítása.
S most a működési és felhasználási célú támogatásokat részletezném:
- Berentéért Egyesület Berente;
- Kazincbarcikai Rendőrkapitányság;
- Sportegyesület, Sakk szakkör Berente;
- Római Katolikus Egyház;
- Református Egyház;
- Tűzoltóság Kazincbarcika;
58
- Rendőrség;
- Polgárőr Egyesület Berente;
- Bányaipari dolgozók Szakszervezete;
- Bursa Hungarica tanulói ösztöndíj;
- Berentei Nyugdíjas Klub;
- háziorvos támogatása;
- Orvosi Ügyelet támogatása;
- Alacska elszámolása;
- Horgászegyesület;
- Avilia Szent Teréz alapítvány;
- Cigány Kisebbségi Önkormányzat támogatása;
- Irinyi Szakközép Isk.;
- ÁNTSZ támogatása;
- Kv. Kistérségi társ. Műk. költs. hjár.;
- Mentő Alapítvány;
- Polgármesteri keret;
- Jegyzők Egyesülete;
- Ságvári Endre Gimnázium;
- Bányász Szakszervezet Kb. Alapszerv;
- Egressy társulási hozzájárulás;
- Területalapú hozzájárulás, visszaut.;
- Vegyépszer kamat átutalás;
- Tartalék.
59
Felhalmozási célú pénzeszköz átadás: első lakáshoz jutók támogatása.
Az Önkormányzat által átadott szociális támogatásokat 2 nagy csoportba sorolhatjuk:
Rendszeres szociális ellátások;
Egészségügyi ellátások.
Közvetett támogatásként ebben a tárgyidőszakban is beszélni lehetett a szemétszállítási díj
kifizetésének az átvállalásáról.
Összességében elmondható, hogy az Önkormányzat gazdálkodása, a szociálpolitikai
juttatások és a dologi feltéteknek a megvalósulása ezen évben is megvalósult. Az intézmények
zavartalanul működtek, a finanszírozások megtörténtetek.
Tehát jól látható, hogy Berente napjainkban rohamosan fejlődő, épülő-szépülő településsé vált
az idők folyamán, ahol a környék települései között elfoglalt helye nem csak a gazdaságban
merül ki, hanem az életszínvonal növekedésében is (kultúra, oktatás, sport, szabadidő-
eltöltés).
60
10. Miskolctapolca településegyesítést megszüntető kísérlete
Miskolctapolca vagy, ahogy a helyiek röviden nevezik, Tapolca, 1950 előtti néven
Görömbölytapolca, Miskolc városának egyik peremkerülete. 1950-ig Görömböly része volt,
majd a XIX. század végén Miskolc városa megvásárolta Tapolcát az egyháztól, s ekkor az
anyaközséggel együtt Miskolchoz csatolták és azóta is a város része.31
Az itt élőknek is az elmúlt években felvetődött az feltevése, hogy eme peremkerületnek önálló
községgé kellene válnia, hiszen az eltelt évek bebizonyították, hogy nem működik az
érdekképviselet, és hiányzik a tárgyalóképesség, az önkormányzat és a lakosság között. Ennek
érdekében 2005. január 16-án népszavazást tartottak Tapolcán a város függetlenedéséről. A
többség azonban a Miskolc maradás mellett döntött, eme szavazás érvényes és eredményes is
volt. Az ott lakók úgy gondolják, hogy változtatni kell, ha végképp nem szeretnének
lemaradni. S 2008. december 7-én újabb népszavazást tartottak a településrész
önállósodásáról, ezúttal a leválás mellett tette le több szavazópolgár a voksát. Az
önkormányzati miniszter eljárási hibák miatt azonban nem terjesztette a köztársasági elnök elé
a leválási kérelmet és az emiatt benyújtott keresetet pedig a bíróság is elutasította, így Tapolca
továbbra is Miskolc város részeként éli mindennapjait.
Egyes vezetők, akik az egyesítés megszüntetését ellenzik, fenyegetőznek, falakat próbálnak
felállítani, a média birtokában próbálják lejáratni a változást akarókat. Különböző gazdasági
érdekekre hivatkoznak, s ezzel gyanúsítják meg a kezdeményező feleket.
Az ellenzők egy másik érve, az, hogy véleményük szerint a peremkerület nem lenne képes az
alapvető feladatok ellátásra. Valljuk be ez nem egy reális érv, hiszen például Gibárt, ami
csupán egy alig 400 fős falu is képes ellátni a feladatait: a településfejlesztést, a
településrendezést, az épített és természeti környezet védelmét, a lakásgazdálkodást, a
vízrendezést és a csapadékvíz elvezetést, a csatornázást, a köztemető fenntartását, a helyi
közutak és közterületek fenntartását, a helyi tömegközlekedést, a köztisztaság és
településtisztaság biztosítását; gondoskodást a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi
feladatairól; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális
ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást; a közösségi tér
biztosítását; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenységek, sport támogatását; az
31
http://www.miskolctapolca.hu/ (letöltés ideje: 2012. augusztus 23.)
61
egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, akkor egy körülbelül 2700 fős
peremkerület nem lenne erre képes?!
Az, hogy Miskolc városának és peremkerületének településegyesítése milyen irányban fog
elmozdulni az még a jövő, de azt biztosan lehet tudni, hogy - hasonlóan Kazincbarcika és
Berente, valamint Gibárt és Encs elválásához - nem fog zökkenőmentesen lezajlani.
Tudvalévő, hogy ez konfliktusok és áldozatok nélkül nem valószínű, hogy végbe tud menni,
valamint a polgárok lehetőségei is csak korlátozottak, de azon az állásponton vannak, hogyha
nem teszik meg a kellő lépéseket, akkor gyermekeiknek valószínűleg máshol kellesz a
boldogulásukat megtalálni. Az érdekek összeütközésének egyik fő kiindulópontja
valószínűleg a Barlangfürdővel kapcsolatos vagyoni helyzettel és jogok alakulásával lesz
kapcsolatos.
62
11. Összefoglalás
Amikor egy lakosság a településegyesítés megszüntetése mellett dönt, tudja, hogy rögös lesz
az út, de azt is tudja, vagyis bízik abban, hogy az idő igazolni fogja. Az önkormányzás nem
könnyű főleg az újonnan levált településeknek, akiknek hosszú évtizedekig nem volt
lehetősége arra, hogy megtanulja, hogyan kell a saját maga boldogulását megszervezni.
Valamint az sem elhanyagolandó, hogy napjainkban a települési önkormányzatok egyre
nehezebb helyzetben vannak, egyre kevesebb támogatást kapnak, egyre kevesebb pénzből kell
gazdálkodniuk, a gazdasági válság hatása is negatív, ezekkel a problémákkal is szembe kell
állnia az újonnan megalakult településeknek, de a helyzet nem reménytelen, mint ahogyan ezt
a két sikeres szétválás története is jól tükrözi.
Sőt, mint ahogyan dolgozatomból is kitűnik, alig pár év elteltével az egyestés megszüntetése
után látható jelei vannak annak, hogy saját önigazgatással, hatalomgyakorlással képesek a
községek a rendezettségét, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások színvonalát emelni,
mindenféle nehézségek ellenére, gördülékenyen veszik az akadályokat és terelgetik
községüket a fejlődés irányába.
Minden kívülálló személy számára egyértelművé válik az, hogy az ilyen települések olyan
változásokat produkáltak 2-3 év alatt, mint amilyet, a szétválás előtti években még csak
álmodni sem mertek. Tehát a településegyesítés megszüntetésére vonatkozó döntés az esetek
nagy többségében, de a dolgozatomban említett két sikeres szétválás esetében mindenképpen
azt igazolja, hogy a településen élők jól döntöttek. S e településüknek nemcsak múltja, hanem
jövője is lesz!
S végezetül Németh László szavait idézném:
,, Csak a múltjához hű nép csinálhatja erővel a jövőt. „
63
Irodalomjegyzék
Jogszabályok:
1. Magyarország Alaptörvénye
2. 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról
3. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
4. 1999. évi XLI. törvény a területszervezési eljárásról
5. 2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről
Könyvek:
6. Abaúj- Torna vármegye. Szerkesztette: Csíkvári Antal, Kiadó: A Vármegyei
Szociográfiák Kiadóhivatala; Bp., VIII. Rökk Szilárd utca 16. Felelős kiadó: Nyers
István 1939. kiadás
7. Fogarasi József: A helyi önkormányzatok. Kiadó: HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó
Kft. 2010. kiadás
8. Vázlatok és helytörténeti leírások Berentéről. Szerkesztette: Szőke Lajos, Berente
2004.
9. Önkormányzatok gazdálkodása - helyi fejlesztése. Szerkesztette: Buday-Sántha Attila,
az MTA doktora; Hegyi Judit, PhD-hallgató; Rácz Szilárd, PhD-hallgató. Szedés és
tördelés: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar. Nyomtatta: a Sümegi
Nyomdaipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Pécs 2008.
Alkotmánybírósági határozatok:
10. Vö. 4/1993. (II. 12.) ABH. – Vallásszabadságról és az állam semlegességéről és
2/2001. (I. 17.) ABH. -:- Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének
utólagos vizsgálatáról szóló indítvány
11. 77/1995. (XII. 21.) ABH. – Az önkormányzati ügyekben megillető igazgatási és
szabályozási autonómia gyakorlásáról
64
Önkormányzati rendeletek, jegyzőkönyvek, pénzügyi jelentések, tájékoztatók:
12. 2006. október 11-én tartott encsi testületi ülés jegyzőkönyvéből részlet a 2006.évebn
szétváló települések egyes adatainak megosztásáról
13. Gibárt Község Önkormányzatának 2009. évi költségvetési rendelete a zárszámadásról
14. 2/2009. (II.12.) sz. rendelet Gibárt Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről
15. 1/2011. (II.19.) sz. rendelet Gibárt Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről
16. 19/2000.(XII.15.) sz. Önkormányzati rendelet Berente Község Önkormányzatának
vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályiról
17. 2007. május. 3.-án tartott berentei ülés jegyzőkönyve
18. 2007. június. 28.-án tartott berentei ülés jegyzőkönyve
19. 5/2009. (III.2.) sz. rendelet Berente Önkormányzatának 2008. évi költségvetéséről
20. 4/2010. (II.26.) sz. rendelet Berente Önkormányzatának 2011. évi költségvetéséről
21. Pénzügyi jelentés- Berente község önkormányzatának pénzügyi helyzetéről, az elmúlt
években (2006-2010) keletkezett, későbbi éveket terhelő pénzügyi determinációkról,
helyi kötelezettségekről
22. Tájékoztató Berente település 2010. évi gazdálkodásáról
Folyóiratok:
23. Comitatus Önkormányzati Szemle 2001. 11. évf. 4. szám. Szerző: Pajor Pálné: A
területszervezéssel foglalkozó jogszabályokról és módszertani kérdésekről I.
24. Comitatus Önkormányzati Szemle 2001. 11. évf. 5. szám. Szerző: Pajor Pálné: A
területszervezéssel foglalkozó jogszabályokról és módszertani kérdésekről II.
25. Comitatus Önkormányzati Szemle 2009. 19. évf. 5. szám. Szerző: Kovács Szabolcs: A
járások és a mai kistérségi térfelosztás összehasonlítása I.
26. Balás Endre: A járás – egy hajdani közigazgatási egység újraéledése. In: Közjogi
Szemle 2011/2.
65
Internetes hivatkozások:
27. http://meegy.hu/index.aspx?DBId=-5&DocId=3065&MappaId=20221 (letöltés ideje:
2012. augusztus 10.)
28. http://www.hirextra.hu/2011/08/19/2013-ban-jonnek-a-jarasok/ (letöltés ideje: 2012.
augusztus 10.)
29. http://www.csmkh.hu/hir/uj-kozsegek-alakitasaval-kozsegegyesitesek-
megszuntetesevel-kapcsolatos-tajekoztato (letöltés ideje: 2012. augusztus 10.)
30. http://www.vizsgazz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=846&Itemid
=220 (letöltés időpontja: 2012. augusztus 19.)
31. http://www.jegyzo.hu/egy-szetvalas-anomaliai-avagy-kazincbarcika-es-az-onallova-
valo-berente-6-eves-tortenete-2005-4 (letöltés időpontja: 2011. augusztus 21.)
32. http://www.berente.hu/ (letöltés ideje: 2012. augusztus 22.)
33. http://www.kazincbarcika.hu/ (letöltés ideje: 2012. augusztus 22.)
34. http://www.miskolctapolca.hu/ (letöltés ideje: 2012. augusztus 23.)
35. http://www.magyarhirlap.hu/belfold/ismeretlen_lesz_a_mukodesi_hiany.html (letöltés
ideje: 2012. augusztus 28.)
Egyéb források:
36. Gibárt Község Önkormányzatának irattári anyagai
37. Gibárt előkészítő bizottságának anyagai
38. Magyar Közlöny 2003. évi 77. szám
39. Könyvszakértői szakvéleményéből részlet - Gibárt Község és Encs Város szétválása
vagyoni megosztásáról, Miskolc, 2009.