A magyar fejlettségi térszerkezettörténeti meghatározottsága

Győri Róbert (MTA RKK Budapesti Osztály)

A történelem nyomai az új térszerkezetben.

Budapest, 2007. november 17.

A területi fejlettség fogalma

• A társadalomföldrajz fogalomkészletének, szemléletének átalakulása az 1950-es években– A korábbi tájközpontú elemzések (az egyediség középpontba

állítása) helyett általános törvényszerűségek kutatása

– A jelenségek térbeli konfigurációjának feltárása és modellezése

– Új alapmértékek: egyenlőtlenség és rendezettség

• A fejlettség, mint szintetizáló fogalom – Minél szélesebb tartalom egyetlen változóba sűrítve

– Többváltozós, többdimenziós (az adatösszevonásra sokféle módszer)

• Alapmutatók: a jövedelmi adatok, a GDP, az életszínvonal, a képzettség, az infrastruktúra állapotának jelzőszámai (pl. HDI)

– A fogalom evolucionista gyökerei• társadalmi-gazdasági fejlettség, társadalmi fejlettség

• értékmentes: gazdasági színvonalkülönbség, életminőség, életszínvonal

A történeti vizsgálat nehézségei

• Megfelelő adatok hiánya – pl. nincsenek jövedelmi vagy GDP adatok – becslések

• Az időbeli összehasonlítást nehezíti a közigazgatási beosztás változása, a település-összevonás– pl. a XX. század eleji megyei adatok időbeli összevetésnél nem

használhatók

– Homogenizálás szükséges (a jelenlegi közigazgatási határok közé), települési adatokból kell építkezni

– Speciális problémák (pl. a mórahalmi kistérség)

• A fogalmak változása

• Az adatok tartalmának és értékének változása– indikátormutatók keresése

A kutatás alapkérdése

• A jelenlegi magyarországi térszerkezet milyen történeti meghatározottsággal rendelkezik– Kimutatható-e a múltban is nyugat-kelet lejtő, észak-déli osztottság

– Hol történtek az elmúlt évszázadban jellegzetes elmozdulások

– Vezetett-e tartós eredményre a szocialista időszak területi kiegyenlítődése, mit várhatunk a területfejlesztési beavatkozásoktól

– Mivel magyarázhatók a stabil jellegzetességek

Nagyobb léptékkel

• Az európai términtázat– a XX. század elején markáns kelet-nyugat és észak-dél

egyenlőtlenség (területi GDP becslések)

– Centrumtérség: Dél-Anglia, Észak-Franciaország, Németalföld, Nyugat-Németország

• Magyarország– Illeszkedik az európai sémához

– A területi különbségek a mai országhatárokon kívül erősek

– A mai országterületen a különbségek kisebbek, de megvannak

Adatbázisok I.

• 1910: négy (települési szinten mérhető)

indikátormutató– az írni-olvasni tudók aránya a 6 éven felüli népességből (1910)

– az elhunytak közül haláluk előtt orvosi kezelésben részesültek aránya (1901–1910)

– a kő-, vagy téglaépítésű illetve kő, vagy tégla alapozású lakóházak aránya (1910)

– a nem mezőgazdasági foglalkozásúak aránya a keresők közül (1910)

• 1970: hat (települési szinten mérhető) indikátormutató– A 7 éves és idősebb népesség által elvégzett átlagos osztályszám

(1970)

– a vándorlási egyenleg rátája (1960–1970)

– az aktív keresők aránya a teljes népességből (1970)

– az 1945 után épült lakások aránya teljes lakásállományból (1970)

– a televízió-előfizetők száma 1000 főre vetítve (1970)

– a nem mezőgazdasági foglalkozásúak aránya a keresők közül (1970)

Adatbázisok II.

• 2001-2004: Fejlettségi mutatók (szintén települési

szinten mérhető adatok)– az érettségivel rendelkezők aránya a 18 év feletti népességből

(2001)

– a foglalkoztatottak aránya a teljes népességből (2001)

– a fürdőszobák száma a lakások számára vetítve (2001)

– a vándorlási egyenleg rátája (2004)

– a jogi személyiségű vállalkozások 10 000 főre vetítve (2004)

– az egy főre jutó adóköteles jövedelem (2004)

– a személygépkocsik száma 100 főre vetítve (2004)

Módszerek

• Az adatok aggregálása a 2007. január 1-jén érvényes kistérségi beosztásnak megfelelően

• A fejlettségi mutatók összevonása standardizálással

• A komplex fejlettségi mutató térképezése

• Összehasonlítás kereszttáblás tipizálással, rangkorrelációval

• Emelkedők-süllyedők

• A térbeli mintázat vizsgálata területi autokorrelációval, az irányfüggés vizsgálata

Emelkedés - süllyedés

KistérségRangszám

1910Rangszám

1970Rangszám

2001

Rangszám-változás

1910-2001Veresegyházi 122 36 5 117Zalaegerszegi 140 49 24 116Dabasi 150 68 43 107Tiszaújvárosi 160 27 54 106Siófoki 113 22 17 96Dunaújvárosi 130 1 36 94Balatonföldvári 127 55 38 89Fonyódi 117 37 31 86Lenti 158 98 72 86Szentgotthárdi 132 62 49 83

Bélapátfalvai 58 58 118 -60Csurgói 68 138 129 -61Sümegi 35 113 96 -61Szeghalomi 83 165 148 -65Karcagi 53 141 127 -74Barcsi 55 123 130 -75Abaúj–Hegyközi 86 167 165 -79Sátoraljaújhelyi 11 65 97 -86Tokaji 46 115 132 -86Ózdi 28 46 152 -124

Jellegzetes kistérség-típusok

0

20

40

60

80

100

120

140

160

1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010

Budaörsi "belsőagglomerációs típus"

Kőszegi "nyugat-magyarországi típus"

Siófoki "balatoni típus"

Dabasi "külsőagglomerációs típus"

Komlói "szocialistaiparváros típus"

Pásztói "észak-magyarországi típus"

Mezőtúri "alföldimezővárosi típus"

Ibrány–Nagyhalászi"szabolcsi típus"

Konklúziók I.

• A három kistérségi rangsor közti rangkorrelációk:– 1910-1970: +0,60– 1910-2001: +0,61– 1970-2001: +0,84– A térbeli alapstruktúra módosulásai nem nagy léptékűek

• Mind a ’70-es évek, mind pedig a jelen fejlettségi képe erősen hasonlít a múlt század elejének fejlettségi képére.

• A jelenlegi fejlettségi kép ennél is szorosabb kapcsolatot mutat a szocializmus korszakának képével

• A fejlettség térbeli autokorrelációja:– 1910: +0,55– 1970: +0,50 – 2001: +0,64– Az eleve zonális elrendeződést mutató fejlettségi kép zonalitása a

múlt századfordulóhoz képes erősödött (fejlett mellett fejlett, fejletlen mellett fejletlen kistérség)

– A szocialista korszakban a zonalitás valamelyest gyengébb

Konklúziók II.

• Irányfüggés (a fejlettség korrelációja a térbeli irányokkal):

– A nyugat-kelet lejtő megnőtt, míg az észak-dél dimenzió nem változott (legmarkánsabb a szocialista időszakban volt)

– A centrum-periféria különbségek a szocializmus korára felerősödtek, és ezen a magasabb szinten állandósultak

• Növekedtek-e abszolút értékben a területi különbségek?– A szórások növekedése az adatok különbözőségéből is fakadhat,

ezért ez a vizsgálat erre nem adhat választ

1910 1970 2001Nyugat-kelet -0,27 -0,31 -0,43Észak-dél 0,03 0,09 -0,04Budapest -0,34 -0,52 -0,52Bécs -0,37 -0,44 -0,54

Konklúziók III.

• Magyarázatok– Az érdemi kvantitatív magyarázat többváltozós regresszió-

elemzést igényelne

– Hipotézisek:

• Nyugat-Dunántúl: a fekvés évszázados előnye zavartalan akkumulációval (kultúra, munkakultúra, infrastruktúra stb.) társulva (szocialista időszak: enyhe átmeneti pozícióvesztés)

• A főváros és környéke – legkésőbb a XIX. század eleje óta –az ország legfejlettebb térsége

• Zala: felzárkózása már a szocializmus korában megindul, a balatoni agglomerációé pedig a két világháború között

• Tiszántúl: A süllyedés vélhetően az I. vh. után kezdődik

• Észak-Magyarország: a szocializmus területi folyamatainak nyertese

• Szabolcs: amióta statisztikai adatokkal mérhető a fejlettség, azóta mindig az ország leginkább elmaradott területe