a magyar fizetési rendszer - mnb.hu · ment végbe a fizetési rendszerek területén. a...

A magyar fizetési

rendszer

2001/1

Készítette a Pénzforgalmi önálló osztályVezetõ: Prágay István fõosztályvezetõ

*

A Magyar Nemzeti Bank „TÁJÉKOZTATÓ”címmel új sorozatot indít, melynek elsõ szá-mát tartja kezében a Tisztelt Olvasó. A soro-zatban megjelenõ kiadványok a jegybanki te-vékenység aktuális kérdéseivel foglalkoznak,a fizetési rendszerektõl a bankrendszer hely-zetén át a monetáris politikáig. Megjelenésüknem kötõdik elõre meghatározott naptáriidõszakhoz, de tartalmukat illetõen jól illesz-kednek az MNB publikációs rendszeréhez.Törekvésünk az, hogy az adott témában meg-ismertessük az olvasóval a jegybank hivata-los álláspontját, valamint a szakértõi által ké-szített helyzetértékeléseket, összefoglalókat.

Forgassák haszonnal új sorozatunkat.

Kiadja a Magyar Nemzeti Bank Titkárságának Tájékoztatási OsztályaA kiadásért felel: Dr. Kovács Erika ügyvezetõ igazgató

1850 Budapest V., Szabadság tér 8–9.Telefon: 36-1-312-4484Telefax: 36-1-302-3601

A kiadványt szerkesztette, tördelte és az internetre elõkészítettea Magyar Nemzeti Bank Tájékoztatási Osztályának Kiadványi csoportja

Internet: http://www.mnb.hu

A nyomdába adás idõpontja: 2001. március

ISSN 1587-1657ISBN 963 9383 007

ELÕSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

BEVEZETÉS. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

1. A FIZETÉSI FORGALOM LEBONYOLÍTÁSÁBAN ÉRINTETTINTÉZMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111.1 Jogi környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111.2 A fizetési forgalomban résztvevõ közvetítõ intézmények . . . . . 13

1.2.1 Pénzügyi intézmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131.2.2 Befektetési szolgáltatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131.2.3 GIRO Elszámolásforgalmi Rt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141.2.4 Központi Elszámolóház és Értéktár Rt . . . . . . . . . . . . . 141.2.5 GIRO Bankkártya Rt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141.2.6 Magyar Posta Rt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151.2.7 Magyar Államkincstár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

1.3 A Magyar Nemzeti Bank szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161.3.1 Általános feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161.3.2 Az MNB mint szolgáltató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161.3.3 Az MNB mint felvigyázó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171.3.4 Pénzforgalom szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181.3.5 A monetáris politika és a fizetési rendszerek . . . . . . . . . 22

1.4 A magán és az állami szféra egyéb szerveinek szerepe. . . . . . . 231.4.1 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) . . . . . 231.4.2 Magyar Bankszövetség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241.4.3 Fogyasztóvédelmi intézményrendszer . . . . . . . . . . . . . 24

2. A FIZETÉSI ESZKÖZÖK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262.1 Készpénzfizetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262.2 Készpénzkímélõ fizetési eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

2.2.1 Átutalások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282.2.2 Csoportos beszedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292.2.3 Azonnali beszedési megbízás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292.2.4 Bankkártyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

A MAGYAR FIZETÉSI RENDSZER 3

Tartalomjegyzék

2.2.5 Postai fizetési eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332.2.6 Egyéb fizetési módok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

2.3 Legújabb fejlemények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352.3.1 Az internet és a fizetési megbízások . . . . . . . . . . . . . . 352.3.2 Elektronikus pénz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

3. ELSZÁMOLÁSI RENDSZEREK ÉS ELSZÁMOLÁSIKAPCSOLATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363.1 Általános összefoglalás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363.2 Ügyfélszámlák vezetése az MNB-ben . . . . . . . . . . . . . . . . 39

3.2.1 Az MNB ügyfelei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393.2.2 Tranzakciótípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393.2.3 A számlavezetés folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393.2.4 Alkalmazott díjak és jutalékok . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

3.3 Valós Idejû Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER) . . . . . . . . . 413.3.1 A rendszer résztvevõi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413.3.2 Tranzakciótípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 423.3.3 A VIBER mûködése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 423.3.4 A tranzakció-feldolgozás környezete . . . . . . . . . . . . . . 443.3.5 Kiegyenlítési eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 443.3.6 Hitel- és likviditási kockázat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45

3.4 Bankközi Klíring Rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 453.4.1 Mûködési szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463.4.2 A rendszer résztvevõi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 473.4.3 Tranzakciótípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 473.4.4 Az elszámolási rendszer mûködése. . . . . . . . . . . . . . . . . 483.4.5 A tranzakciófeldolgozás környezete . . . . . . . . . . . . . . 493.4.6 Hitel- és likviditási kockázat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 493.4.7 Díjpolitika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 503.4.8 Folyamatban lévõ fontosabb projektek . . . . . . . . . . . . . 51

3.5 Bankkártya-elszámolási rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . 523.6 Magyar Takarékszövetkezeti Bank számlavezetési rendszere. . . 533.7 Postai elszámolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

4. ÉRTÉKPAPÍR-ELSZÁMOLÁSI RENDSZEREK. . . . . . . . . . . . 554.1 Intézményi vonatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55

4.1.1 Általános jogi vonatkozások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 554.1.2 A központi bank szerepe. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 554.1.3 KELER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 574.1.4 Az állami szféra egyéb szerveinek szerepe . . . . . . . . . . 58

4 MAGYAR NEMZETI BANK

Tartalomjegyzék

4.1.5 A magánszféra egyéb szerveinek szerepe . . . . . . . . . . . 584.2 Rövid áttekintés az értékpapírpiacról . . . . . . . . . . . . . . . . 59

4.2.1 Az értékpapírpiac fõbb jellemzõi . . . . . . . . . . . . . . . . 594.2.2 Szereplõk az értékpapírpiacon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 604.2.3 Az értékpapírpiac forgalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60

4.3 A tõzsdei, tõzsdén kívüli és a származékos ügyletek elszámolása . . . . 614.3.1 Résztvevõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 614.3.2 Tranzakciótípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 634.3.3 A tranzakciófeldolgozás környezete . . . . . . . . . . . . . . 644.3.4 Elszámolás és kiegyenlítés menete . . . . . . . . . . . . . . . 644.3.5 A hitel- és likviditási kockázat ellenõrzésére tett intézkedések . . 694.3.6 Díjpolitika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 714.3.7 Fontosabb fejlesztési irányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

FOGALOMTÁR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73


Tartalomjegyzék

Egy ország fizetési rendszere, szimbolikusan megfogalmazva, ép-pen olyan fontos – és funkcióját tekintve hasonló is – a pénzügyi

rendszer mûködése és általában véve az ország gazdasági élete szem-pontjából, mint a vérkeringésnek helyt adó érrendszer az emberi szer-vezetben. Ha jól mûködik, hajlamosak vagyunk elfeledkezni jelentõ-ségérõl, de ha „keringési” zavarok lépnek fel, rájövünk, hogy azonna-li, gyors és hatásos beavatkozásra van szükség, ellenkezõ esetbenugyanis az egész rendszer összeomlása is könnyen és gyorsan bekö-vetkezhet.

Az elmúlt évtized nemcsak Magyarországon hozott gyökeres vál-tozást a fizetési rendszerek fejlõdése terén. A fejlett országokban isnagy átalakulás zajlott le, illetve tart még ma is. Míg korábban a fize-tési rendszereket könyvelési üzemeknek tartották, mára világossávált, hogy ezek biztonságos és hatékony mûködése a pénzügyi közve-títõ rendszer stabilitására és hatékonyságára, továbbá a monetáris po-litika érvényesítésére is komoly hatást gyakorol.

A változásnak alapvetõen három összetevõje van:– a nyolcvanas években bekövetkezett dereguláció;– részben ennek köszönhetõen, részben az elektronikus adatfel-

dolgozási kapacitás robbanásszerû növekedése nyomán bekö-vetkezett pénz- és tõkepiaci forgalomnövekedés; és

– a rendszerek közötti (az egyes országokon belüli és nemzetközi)összeköttetések számának és fontosságának növekedése, aminekkövetkeztében a pénzügyi válságok könnyedén továbbterjedhet-nek a belföldi és nemzetközi pénz- és tõkepiacokra.

A magyar fizetési rendszert egy ilyen kihívásokkal teli idõszakbankellett kialakítani, és ez nem bizonyult egyszerû feladatnak. Ennek el-lenére napjainkra hazánk minden tekintetben korszerû fizetési és ér-tékpapír-elszámolási rendszerekkel rendelkezik.

Ez a tanulmány bizonyos mértékben már az EU-csatlakozás szelle-mében készült. 1998-ban az Európai Központi Bank egy korábbi, csaka tagállamokat bemutató kiadványa után, az érintett jegybankok köz-remûködésével, elkészítette az úgynevezett „Kék Könyvet”, amely azEurópai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató 11 állam fizetésiés értékpapír-elszámolási rendszerét mutatja be egységes szerkezet-ben.

Mivel a magyar fizetési rendszert leíró hasonló, nyilvános kiad-vány eddig még nem készült, úgy gondoltuk, hogy felhasználva és


Elõszó

aktualizálva az említett nemzetközi dokumentumhoz összegyûjtöttadatokat, valamint azokat az információkat, amelyeket a MagyarNemzeti Bank a pénzforgalom alakulásáról rendszeresen gyûjt, be-mutatjuk a magyar fizetési rendszer felépítését, jogi környezetét, esz-közrendszerét, intézményeinek és rendszereinek mûködését.

Reméljük, sikerült olyan anyagot összeállítanunk, ami nem kizáró-lag a fizetési rendszerrel foglalkozó szakértõknek, hanem a pénzügyiszférában dolgozó banki, értékpapír-piaci szakembereknek is hasz-nos áttekintést ad az évezredfordulón mûködõ, összetett szerkezetûmagyar fizetési rendszerrõl, sõt akár azoknak a diákoknak is hasznosolvasmány lehet, akik gazdasági jellegû felsõfokú intézményekbenigyekeznek elsajátítani a pénzügyek alapjait.

Befejezésül szeretnék köszönetet mondani az MNB társfõosztálya-in dolgozó szakembereknek és mindazoknak, akik az anyag elkészíté-sében segítségünkre voltak, külön kiemelve a GIRO Rt. és a KELERRt. munkatársainak aktív közremûködését. Végül a munka oroszlán-részét végzõ Pénzforgalmi önálló osztály tagjainak és mindenekelõttvezetõinek érdemeit szeretném hangsúlyozni.

Dr. Török Lászlóügyvezetõ igazgató


Elõszó

Magyarországon 1987 elõtt nem mûködtek fizetési és értékpa-pír-elszámolási rendszerek. A tervgazdaság akkoriban nálunk

is honos modelljének egyik lényeges jellemzõje az úgynevezett egy-szintû bankrendszer, ahol a hitelmonopóliummal felruházott közpon-ti bank mellett csak néhány specializált pénzintézet mûködött. Ennekmegfelelõen az MNB vezette a gazdálkodó szervezetek számláit, éssaját számlavezetési rendszerében bonyolította le a vállalatok számla-pénzforgalmát, a lakosság – amely elenyészõ mértékben vett igénybeátutalási szolgáltatásokat – betéteit zömmel az OTP kezelte, az érték-papír-forgalom pedig igen korlátozott volt. A bankrendszer reformjaa nyolcvanas évek közepén kezdõdött. 1987 januárjától szûntek megaz MNB kereskedelmi banki funkciói, amikor különbözõ igazgatósá-gainak bázisán több új kereskedelmi bank alakult meg. Az új bankoküzemgazdasági szempontból a kilencvenes évek elsõ harmadáig nemvoltak függetlenek az MNB-tõl, számlavezetési szolgáltatásaik jelen-tõs részét az MNB számlavezetési infrastruktúrájának igénybevételé-vel bonyolították le. Az értékpapírpiac szintén a nyolcvanas évek vé-gén kezdett kialakulni, kezdetben teljesen papíralapon zajlott az ér-tékpapír-forgalmazás.

A bankközi fizetési forgalom korszerûsítése érdekében 1988-banalakult meg a GIRO Elszámolásforgalmi Rt., melynek feladatául szab-ták a Bankközi Zsírórendszer kialakítását és üzemeltetését. A Bank-közi Klíringrendszer azonban csak 1994-ben kezdte meg mûködését.A rendszer kialakítása két ok miatt vett igénybe hosszú idõt: egyrésztminden MNB utódbanknak saját számlavezetést kellett kialakítani,másrészt ebben az idõszakban a fejlett országokban is jelentõs fejlõdésment végbe a fizetési rendszerek területén. A dereguláció hatásáramegnõtt a fizetési rendszerek biztonságos kialakításának jelentõsége,de különösen fontossá a kilencvenes évek elején vált hazánkban, ami-kor nyilvánvalóvá vált a bankrendszer gyengesége, és megnõtt abankcsõdök bekövetkezésének kockázata.

A Budapesti Értéktõzsde 1989-ben alakult meg. Ettõl az idõponttólbeszélhetünk értékpapír-elszámolásról, ami a KELER Rt. 1993. évimegalakulását követõen rohamos fejlõdésnek indult.

A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezõ szerepet játszott a fizetésirendszerek fejlesztésében. A jegybank egyik alapítója a GIRO Elszá-molásforgalmi Rt.-nek, és a KELER Rt.-nek is. Mindkét társaság és azáltaluk üzemeltetett rendszerek komoly fejlõdésen mentek keresztül.


Bevezetés

Az MNB 1999-ben kialakította a Valós Idejû Bruttó Elszámolási Rend-szert (VIBER). Ezzel párhuzamosan, a KELER Rt. is kialakította a va-lós idejû értékpapír-könyvelést. A két rendszer együttmûködésénekeredménye, hogy a monetáris politika alkalmazása során megkötöttnyílt piaci ügyletek és az egyéb OTC-ügyletek elszámolására a szállí-tás fizetés ellenében (Delivery Versus Payment) elv alkalmazásávalúgy kerül sor, hogy a megbízásokat tételesen, fedezetvizsgálat mellettteljesítik.

Gyakorlatilag minden bankközi tranzakció elektronikus úton kerülfeldolgozásra. A fizetések döntõ többsége átutalások és fizetési kár-tyák segítségével bonyolódik le. A csekkhasználat rendkívül korláto-zott, mivel a csekkszolgáltatások Magyarországon a terhelési kártyák-kal egyidõben kezdtek elterjedni és a kártyahasználat kiszorította apiacról a csekkeket. A kártyák, az ATM-ek, és a POS-terminálok szá-ma az elmúlt néhány évben látványosan nõtt. Az elektronikus bankiszolgáltatások is népszerûvé váltak.

A BIS által 2001 januárjában közzétett, „Rendszerkockázati Szem-pontból Fontos Fizetési Rendszerek Mûködésének Alapelvei”1 címûjelentésben megfogalmazott – a fizetési rendszerek mûködésére vo-natkozó nemzetközi követelményeket tartalmazó – tíz alapelvetnagymértékben teljesítik a Magyarországon mûködõ elszámolásirendszerek. A jogi szabályozás terén fennálló hiányosságok az EUjogharmonizáció révén várhatóan 2001 végéig megszûnnek.


Bevezetés

1 Core Principles for Systemically Important Payment Systems.

1.1 Jogi környezet

Amagyar bankrendszer gyökeres átalakítása1987-ben kezdõdött el,elsõ lépésként a kereskedelmi banki szektor és a központi bank

szerepének és tevékenységének szétválasztásával. A pénzforgalmatés a fizetési rendszert érintõ szabályozás 1987 elõtt nem létezett, az1962-ben Magyarországon is kihirdetett 1931-es genfi CsekkjogiEgyezményen alapuló csekkjogi szabályokat és az egyszintû bank-rendszer igényeire szabott korábbi pénzforgalmi szabályokat nemszámítva.

A Magyar Nemzeti Banknak a törvényes fizetõeszköz kibocsátásánés a forint értékállóságának védelmén kívül a Magyar Köztársaság Al-kotmányának 32/D cikkely elsõ bekezdése szerint (1949. évi XX. tör-vény 1990. évi módosítása szerint) alkotmányos feladata a pénzforga-lom szabályozása. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX.törvény (jegybanktörvény) a Magyar Nemzeti Bankot egyéb alapfel-adatai mellett a belföldi fizetési rendszerek kialakítására és a pénz-forgalom szabályozására, valamint helyszíni ellenõrzésre is felhatal-mazza.

A Hitelintézetekrõl és Pénzügyi Vállalkozásokról szóló 1996. éviCXII. törvény (Hpt.) szerint elszámolásforgalmi szolgáltatásokat kizá-rólag hitelintézeti elszámolóházak nyújthatnak. Az elszámolóházaktörvény által elõírt minimális alaptõkéje 500 millió Ft, számukra a mû-ködési engedélyt a jegybank adja ki. A jegybanktörvény alapjánaz MNB hagyja jóvá a hitelintézeti elszámolóház üzletszabályzatát,valamint megkövetelheti a hitelintézeti elszámolóházaktól, hogykockázati céltartalékot képezzenek a mûködési kockázatok fedezésé-re. Az elszámolóházak tulajdonosai csak a központi bank, hitelintéze-tek, más elszámolóházak és értékpapír-elszámolóházak lehetnek.A Magyar Nemzeti Bank engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyiés kiegészítõ pénzügyi szolgáltatások végzésének egyes feltételei-rõl szóló 61/1997. (IV. 18.) számú kormányrendelet tartalmazzaazokat a feltételeket, amelyeknek az engedélyt kérõnek meg kellfelelniük.

A pénzforgalomról és a bankhitelrõl szóló 39/1984. (XI. 5.) MT ren-delet a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társasá-gok és az egyéni vállalkozók részére bankszámlanyitási kötelezettsé-get ír elõ fizetési forgalmuk lebonyolítása céljából. A rendelet megha-


1. A fizetési forgalomlebonyolításában érintettintézmények

tározza, hogy a fizetési megbízásokat a bankszámlán milyen sorrend-ben kell végrehajtani, és azt is, hogy egy fizetési megbízást mikor te-kinthetünk teljesítettnek.

Az elektronikus fizetési eszközök kibocsátására és használatára vo-natkozó, egyes szabályokról szóló 77/1999. (V. 28.) számú kormány-rendeletet a 97/489/EK irányelv figyelembevételével definiálja azelektronikus fizetési eszköz fogalmát, megállapítja a kibocsátó és abirtokos közötti szerzõdés kötelezõ minimális elemeit, valamint sza-bályozza az elektronikus fizetési eszközök kibocsátásához és haszná-latához kapcsolódó kötelezettségeket és felelõsséget.

Az MNB saját hatáskörben jegybanki rendelkezések kibocsátásárajogosult, amelyek nemcsak a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozá-sok számára kötelezõ érvényûek, hanem a pénzforgalom tekintetébenjogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra éstermészetes személyekre is kiterjed hatályuk.

A belföldi fizetési forgalomban alkalmazható különféle fizetésimódokat és a fizetési megbízások teljesítésének határidõit a MagyarNemzeti Bank elnökének a pénzforgalomról szóló 6/1997. (MK. 61.)számú rendelkezése szabályozza (lásd 1.3.4 fejezet).

A külföldre irányuló vagy onnan érkezõ fizetések teljesítési határ-idejét a Magyar Nemzeti Bank elnökének a külföldi pénznemben éskülföldiekkel forintban végzett pénzügyi szolgáltatási és kiegészítõpénzügyi szolgáltatási tevékenységrõl szóló 15/1995. (PK. 18.) MNBszámú rendelkezése szabályozza.

Az Államkincstár által nyújtott fizetési szolgáltatásokra vonatkozóspeciális szabályokat a pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjé-rõl a Magyar Államkincstárban címû, 36/1999. (XII. 27.) PM számúrendelet tartalmazza.

Az európai uniós (EU) tagságra való felkészülés keretében Ma-gyarország elfogadja, és belsõ jogrendjébe beilleszti a közösségi jog-anyagot. E folyamat keretében már eddig is tekintélyes mennyiségûEU-jogszabály átvételére került sor a pénzügyi szolgáltatások terén.A lista azonban még nem teljes, és számos új elemet kell beépíteni ahazai pénzügyi jogrendszerbe. A fizetési rendszer szempontjábólilyen új és fontos szabály lesz a kiegyenlítés véglegességét és a biztosí-tékok elvonhatatlanságát,2 a határon átnyúló fizetések lebonyolítá-sát,3 valamint az elektronikus pénzkibocsátó intézményt4 szabályozóEU-irányelvek átvétele. A jogharmonizáció több mint egy elvégzendõadminisztrációs feladat, komoly lendítõ erõ is, hiszen olyan alapvetõés elõremutató szabályok átvételére kerül sor rövid idõn belül, ame-


1. A fizetési forgalom lebonyolításában érintett intézmények

2 Az Európai Parlament és a Tanács 1998. május 19-én kelt 98/26/EK sz. irányelve a kiegyenlí-tés véglegességérõl fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben.

3 Az Európai Parlament és a Tanács 1997. január 27-én kelt 97/5/EK sz. irányelve a tagállamokközötti átutalásokról.

4 Az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-án kelt 2000/46/EK sz. irányelve azelektronikus pénzkibocsátó intézetek alapításáról, mûködésérõl és felügyeletérõl.

lyek a természetes jogfejlõdés során csak hosszú idõ alatt kristályo-sodnának ki, és válnának elfogadottá.

1.2 A fizetési forgalomban résztvevõ közvetítõintézmények

1.2.1 Pénzügyi intézmények

A Hpt-ben meghatározott pénzügyi intézmények a hitelintézetek, il-letve a pénzügyi vállalkozások. A hitelintézeteknek három kategóriá-ja létezik: bankok, szakosított hitelintézetek valamint takarék- és hitel-szövetkezetek (szövetkezeti hitelintézetek). Csak a bankok jogosultakarra, hogy a Hpt-ben felsorolt valamennyi pénzügyi szolgáltatási te-vékenységet végezzék. A szövetkezeti hitelintézetek (takarék- és hi-telszövetkezetek) és a szakosított hitelintézetek néhány pénzügyiszolgáltatást nem nyújthatnak ügyfeleik számára. Csak a hitelintéze-tek jogosultak teljes körû pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására.A pénzügyi vállalkozások egy vagy több pénzügyi szolgáltatást vé-geznek a Hpt-ben meghatározott tevékenységek közül, ezek közül ahitelek nyújtásával foglalkozni jogosultak készpénz-helyettesítõ fize-tési eszközök kibocsátására és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyúj-tására is kérhetnek engedélyt.

A Külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereske-delmi képviseleteirõl szóló 1997. évi CXXXII. törvény, valamint a Hpt.módosításai, – a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet(OECD) követelményeinek megfelelõen – 1998 óta lehetõvé teszik,hogy külföldi hitelintézetek Magyarországon fiókokat létesítsenek.Ezek a fiókok a fizetési és elszámolási rendszerben való részvételükettekintve a hazai résztvevõkkel azonos elbánásban részesülnek. 2000végéig egyetlen fióknyitási engedélykérelmet sem nyújtottak be.

1.2.2 Befektetési szolgáltatók

Habár a Hpt.-ben meghatározott pénzforgalmi szolgáltatást kizárólaghitelintézet nyújthat, bizonyos fizetési szolgáltatásokat más intézmé-nyek is végezhetnek. Külön említést érdemelnek az Értékpapírokforgalombahozataláról, a befektetési szolgáltatókról és az értéktõzs-dérõl szóló 1996.évi CXI. törvény (Épt.) alapján mûködõ befektetésiszolgáltatók. Ezek a szolgáltatók a befektetõk számára az értékpapír-ügyletek elszámolása céljából pénzszámlát is vezethetnek, azokra abefektetõtõl készpénzben vagy átutalással jóváírásokat fogadhatnakel, illetve készpénzt fizethetnek ki a befektetõnek, átutalást teljesíthet-nek a befektetõ hitelintézetnél vezetett számlája terhére, de nem telje-síthetnek átutalásokat harmadik személyek részére.



1.2.3 GIRO Elszámolásforgalmi Rt.

AGIRO Elszámolásforgalmi Rt. a Hpt-ben meghatározott hitelintézetielszámolóház. A társaság üzemelteti a Bankközi Klíringrendszert(BKR). A társaság tulajdonosai a hitelintézetek, valamint az MNB (ajegybank részesedése 14,6%-os) és a KELER. A társaság legfõbb szer-ve a közgyûlés, de a fontos operatív döntéseket, így pl. az üzletsza-bályzatra, tarifákra vonatkozó döntéseket a társaság igazgatóságahozza meg. Ezek a döntések az MNB jóváhagyásával válnak hatá-lyossá, az üzletszabályzatot a GIRO Elszámolásforgalmi Rt. a Pénz-ügyi Közlönyben közzéteszi. Az igazgatóságot – a rendszert érintõfontos döntései meghozatalában – az összes érdekelt intézményt ma-gába foglaló Bankszakmai Bizottság, illetve a társaság igazgatóságaáltal felkért néhány szakértõt magába foglaló Informatikai Bizottságtámogatja. Az igazgatóságban és a felügyelõbizottságban az MNB je-lentõs súllyal képviselteti magát, és külön – választott – képviselõjevan a kisrészvényeseknek is.

A GIRO Elszámolásforgalmi Rt. mûködteti az adatforgalmat lebo-nyolító üzenetközvetítõ és a központi adatfeldolgozó rendszert.A GIRO Elszámolásforgalmi Rt. a BKR rendszernek nem tagja, a telje-sítést elõsegítõ szolgáltatást nem nyújt, az értékpapír-fedezeteket nemkezeli, a rendszerben pénzügyi szerepet nem játszik.

1.2.4 Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.

A KELER a fizetési rendszerben többféle szerepet tölt be. Az értékpa-pírügyletek elszámolásához kapcsolódóan pénzszámlát vezet azÉpt.-ben megjelölt ügyfélköre számára, melyek közül elsõsorban a be-fektetési szolgáltatókat érdemes kiemelni. A befektetési szolgáltatókszámára az MNB nem vezet pénzszámlát, ugyanakkor a KELER általiszámlavezetés lehetõséget ad arra, hogy a DVP-szolgáltatások ezekreaz intézményekre is teljes mértékben kiterjedjenek. Emellett a KELERkezeli a fizetési rendszer napközbeni likviditását biztosító értékpa-pír-fedezeteket, illetve azok lekötését, feloldását biztosító informáci-ós rendszert. A KELER és az MNB együttesen biztosítja a tõzsdei éstõzsdén kívüli ügyletek DVP elvû elszámolását.

1.2.5 GIRO Bankkártya Rt.

A GIRO Bankkártya Rt. a Hpt.-ben meghatározott hitelintézeti elszá-molóház, ami tevékenységét készpénz-helyettesítõ fizetési eszközök-kel végzett fizetési mûveletek tekintetében végzi. A társaság megha-tározó részesedésû tulajdonosa a K&H Bank, kisrészvényesei külön-bözõ hitelintézetek. A társaság birtokolja az egyetlen belföldi, – többbank által használt – kártyavédjegyet (GBC), ami kölcsönös elfoga-dást biztosít a rendszerhez csatlakozott bankok között. A társaságelektronikus, elsõsorban ATM tranzakciókkal kapcsolatos engedélye-



zési, switching (azaz kapcsolási) és elszámolási szolgáltatásokatnyújt, de foglalkozik a kártyaforgalommal kapcsolatos egyéb tevé-kenységekkel, pl. kártya-megszemélyesítés, PIN kód elõállítás stb. is.

A GIRO Bankkártya Rt. a GIRO Elszámolásforgalmi Rt.-hez hason-lóan a GBC elszámolási rendszert mûködteti, annak nem tagja, a rend-szerben pénzügyi szerepet nem játszik.

1.2.6 Magyar Posta Rt.

A Magyar Posta Rt. pénzforgalmi számlát nem vezethet ügyfelei ré-szére, ugyanakkor készpénzfizetési szolgáltatásokat nyújt. A háztar-tások jelentõs része a postai hálózatot veszi igénybe a közüzemi díjakés egyéb rendszeres fizetések (pl. biztosítási díjak) befizetésére vagymás, magánszemélyek részére történõ eseti készpénzkiutalások lebo-nyolítására. A társadalombiztosítási juttatások és nyugdíjkifizetésekjelentõs része szintén a postai hálózaton keresztül történik. 1999 végén3247 postahivatal volt Magyarországon, szemben a 2985 bankfiókkal(ideértve a takarékszövetkezeti fiókokat is). A bankok és a Postakétoldalú kötelezettségeiket az MNB-nél vezetett számláikon ren-dezik.

1.2.7 Magyar Államkincstár

A Magyar Államkincstár (MÁK) közel kétezer költségvetési intéz-mény számára nyújt – technikai szempontból a bankszámlavezetés-hez hasonló – szolgáltatásokat. Ezek a számlák a költségvetés által fi-nanszírozott tevékenységekhez kapcsolódó kifizetések céljaira szol-gálnak a megfelelõ költségvetési elõirányzatok erejéig. A MÁK vezetia költségvetés bevételi számláit is.

A pénzügyi közvetítõ rendszer 1999. év végi intézményi szerkeze-tét az alábbi táblázat szemlélteti.



A) táblázatA pénzügyi közvetítõ rendszer intézményi szerkezete (2000)

Kategóriák Intézményekszáma

Fiókokszáma1

Számlák száma(ezer darab)

Magyar Nemzeti Bank 1 5 0,087Pénzügyi intézmények 253 2985 7738

ebbõl:Bankok és szakosított hitelintézetek 43 1232 6986Takarékszövetkezetek 210 1753 752

Magyar Államkincstár 1 19 3,6KELER Rt.** 1 – –GIRO Elszámolásforgalmi Rt. 1 – –Magyar Posta Rt. 1 3247 –Külföldi bankfiókok – – –ÖSSZESEN 258 6256 77421 Az intézmény központjával együtt.2 A KELER által vezetett korlátozott rendeltetésû pénzforgalmi számlákat speciális jellegük miatt nem szerepeltetjük atáblázatban.

1.3 A Magyar Nemzeti Bank szerepe

1.3.1 Általános feladatok

Általánosan elfogadott felosztás szerint az MNB tevékenysége a kö-vetkezõ öt alapfeladatot foglalja magában: a monetáris politika kiala-kítása és gyakorlása; a devizatartalékok kezelése; devizagazdálkodás-sal kapcsolatos hatósági funkciók; bankjegy- és érmekibocsátás; apénzforgalom és a fizetési rendszerek szabályozása.

Magyarországon kizárólagosan az MNB jogosult bankjegyek és ér-mék kibocsátására, valamint megsemmisítésére. Felelõs a bankjegyekés érmék gyártásáért és forgalombahozataláért, a forgalomból történõkivonásáért, és szükség szerint a régi, csonka vagy sérült bankjegyekés érmék cseréjéért. Az MNB a készpénzt budapesti központján, illet-ve négy vidéki igazgatóságán keresztül hozza forgalomba. A bankje-gyeket és az érméket az MNB tulajdonában álló cégek gyártják.

Az MNB-nek több szempontból is fontos szerepe van az országosfizetési rendszert illetõen, mivel egyrészt felelõs a pénzforgalom és azelszámolási rendszerek szabályozásáért és ellenõrzéséért, másrésztszolgáltatóként is jelen van a piacon.

1.3.2 Az MNB mint szolgáltató

Az MNB az állam és a bankok bankjaként a Magyar Államkincstár, ahitelintézetek, az elszámolóházak és egyéb törvényben meghatáro-zott szervezet számára pénzforgalmi számlát vezet. Az analitikusügyfélszámlák vezetését a jegybank egy banki számlavezetõ rendszersegítségével végzi. Ehhez a tevékenységhez szorosan kapcsolódik aVIBER üzemeltetése. Ez utóbbi az MNB által létrehozott és üzemelte-tett fizetési rendszer. A számlavezetõ rendszer minden számla napvé-gi egyenlegét tartalmazza, és ezen a rendszeren követhetõ nyomon anem VIBER-tag ügyfelek napközbeni pozíciója is. A VIBER-tagoknapközbeni számlavezetése a VIBER számlavezetõ rendszerben(CAS) történik.

Az MNB napközben kamatmentes hitelt nyújt a bankok részére ál-lampapír-fedezet ellenében. A napi hitelkeretnek (limit) a hitelintéze-tek rendelkezésére álló, MNB által fedezetül elfogadott értékpapírokállománya a felsõ határa. A limiteket az elõzõ napi számlák zárásátkövetõen határozzák meg, és a nap folyamán bármikor változtatha-tók. A napközbeni hitel „overnight” hitellé minõsülhet át, és a bankrészére meghatározott, úgynevezett repókereten belül az MNB eztnormál repókamattal nyújtja. Amennyiben a hitelösszeg bármilyenmértékben meghaladja a repókeretet, a banknak büntetõ kamatot kellfizetnie (jelenleg a normál aktív repókamatláb dupláját).



A bankközi elszámolásforgalom volumenben csekély, de értékbentúlnyomó hányadát a jegybank által üzemeltetett elszámolási rend-szer, a VIBER bonyolítja le. Az MNB feladata gondoskodni arról,hogy a VIBER megfeleljen a biztonság és a hatékonyság követelmé-nyeinek. Ennek érdekében a VIBER mûködését folyamatosan moni-torozni, rendszeresen ellenõrizni szükséges, és reagálni kell a felhasz-nálói igények változására. Sajátos helyzet, hogy az MNB egyrészrõl arendszer üzemeltetõje, másrészrõl pénzforgalmi hatóság is, így aVIBER mûködésére vonatkozó követelmények meghatározása, meg-felelõ mûködésének ellenõrzése, a hiányosságok feltárása és kijavítta-tása, illetve kijavítása egyaránt jegybanki feladat. A VIBER mûködte-téséért, szabályozásáért és a mûködés ellenõrzéséért az MNB külön-bözõ szervezeti egységei felelõsek, melyek a legfelsõ szintig különbö-zõ vezetõk irányítása alá tartoznak.

A VIBER hatékony mûködésének egyik fontos feltétele, hogya szolgáltatás igénybe vevõi annak tényleges költségeit fizessék meg.

1.3.3 Az MNB mint felvigyázó

A felvigyázás a magyarországi szakirodalomban új fogalom, az angol„oversight” kifejezés magyar megfelelõje. Használatával kifejezhet-jük a jegybanktól független szervezetek által üzemeltetett fizetésirendszerekkel kapcsolatban a központi bank feladatát. A jegybankifelvigyázás alanya nem egy intézmény, hanem a fizetési rendszerek(tagok, szabályok, eljárások eszközök) összessége. Leginkább ezkülönbözteti meg az intézményorientált felügyeleti feladatkörtõl.

Bár a felvigyázás kifejezést korábban nem használták, a jegybankBKR-el kapcsolatos tevékenysége eddig is kimerítette a felvigyázásfogalmát.

A következõ táblázat a célokban mutatkozó néhány jellegzetes kü-lönbség bemutatásával szemlélteti a két funkció (felügyelet és felvi-gyázás) közötti különbséget:



B) táblázatFelvigyázás – felügyelet közötti alapvetõ különbségek

Felvigyázás Felügyelet

A rendszer mint egész mûködésére irányul A rendszer egyes résztvevõinek mûködésé-re irányul

Nincs önálló szankciórendszere Általában önálló szankciórendszere vanAz egyes intézmény csõdjének rendszerregyakorolt hatása érdekli

A rendszerszintû válság egyedi intézmény-re gyakorolt hatása érdekli

Hitel- és likviditási kockázattal foglalkozik Hitelkockázattal, fizetõképességgel foglal-kozik

Napon belüli és overnight kockázatokkezelése

Hosszabb lejáratú kockázatok kezelése

Láncreakciók megelõzése Egyedi bankcsõdök megelõzése

Összhangban „A rendszerkockázati szempontból fontos fizetésirendszerek alapelvei” címû BIS CPSS-jelentésben foglaltakkal, vala-mint az IMF „A Monetáris és a Pénzügyi rendszerrel Kapcsolatos Po-litikák Átláthatóságának Kódexében” írottakkal, az MNB külön kiad-ványban deklarálja a fizetési - és értékpapír elszámolási rendszerek-kel kapcsolatos felvigyázási politikáját.

A felvigyázás célja, hogy a magánszektor által mûködtetett fizetésirendszerek biztonságosan és hatékonyan mûködjenek, mert a rend-szerek mûködésében bekövetkezõ zavarok súlyos, akár a reálgazda-ságra is kiható káros következményeket vonhatnak maguk után. Kü-lönös figyelmet érdemelnek az úgynevezett rendszerkockázati szem-pontból fontos fizetési rendszerek, amelyek tételenként vagy összes-ségében olyan nagy értékû fizetési forgalmat bonyolítanak le, hogyegy esetleges nem teljesítés – ha egyébként a rendszer nem lenne meg-felelõen védett a pénzügyi, jogi és mûködési kockázatokkal szemben– súlyos, tovagyûrûzõ (végleges vagy átmeneti) fizetésképtelenségetokozna. A felvigyázás alapvetõen a rendszerekkel kapcsolatos adat-gyûjtést, elemzést, értékelést, döntéseket és intézkedéseket ölel fel.A felvigyázás eszközei: jegybanki rendelkezés útján történõ szabályo-zás, helyszíni ellenõrzés, kötelezõ adatszolgáltatás elõírása, üzletsza-bályzatok jóváhagyása, és végül, de nem utolsó sorban a konzultá-ciók, illetve a morális meggyõzés eszközével történõ befolyásolás.Az MNB elsõsorban a befolyásolás eszközével él, hiszen a rendszerek-ben részt vevõ hitelintézetek is szem elõtt tartják a pénzügyi kockáza-tok korlátozásának szükségességét, és a tapasztalatok azt mutatják,hogy a jegybank és a hitelintézetek, illetve a hitelintézeti elszámoló-házak érdekei összeegyeztethetõk.

A biztonságos és hatékony mûködés megbízható mércéjét képeziaz a 10 követelmény, amit „A rendszerkockázati szempontból fontosfizetési rendszerek alapelvei”-rõl szóló BIS-jelentés tartalmaz.

A felvigyázás feladatának hatékony ellátása érdekében az MNB-nek együtt kell mûködnie más érintett hatóságokkal, különös tekin-tettel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére. Az MNB és aPSZÁF között széles körû együttmûködési szerzõdés van érvényben,amely szerint a két intézmény információkat szolgáltat egymásnak, ésösszehangolja a kötelezõ adatszolgáltatást, valamint a helyszíni ellen-õrzéseket.

1.3.4 Pénzforgalom szabályozása

A fizetési forgalom szabályozójaként az MNB a hitelintézetek és ügy-feleik közötti kapcsolatban mindkét fél számára megállapít kötele-zettségeket annak érdekében, hogy a fizetési forgalom lebonyolításá-nak hatékonyságát biztosítsa.

A bankok kétféle forintszámlát: pénzforgalmi és lakossági bank-számlát vezetnek ügyfeleik számára. A jogi személyek és a vállalko-zók kötelesek pénzforgalmi számlát nyitni, míg mások számára ez



csak lehetõség. Minden, pénzforgalmi bankszámla megnyitására nemkötelezett személy, illetve szervezet nyithat lakossági bankszámlát.A kétféle számla között két alapvetõ különbség van. A lakosságibankszámla nem inkasszálható, és a bankszámlakivonat küldésénekgyakorisága is eltérõ. Pénzforgalmi bankszámla esetén a bankszámla-kivonatot minden olyan napon köteles a bank elkészíteni és ügyfeleszámára kiküldeni, amikor könyvelést végez a számlán, ezzel szem-ben a lakossági bankszámlák esetén havonta legalább egyszer kellszámlakivonatot készíteni.

A VIBER és a BKR elektronikus fizetési rendszerek, a bankoknak apapíron átvett megbízások adatait fel kell vételezniük. A rendelkezéselõírja, hogy a megbízásokat befogadó banknak a megbízás teljesadattartalmát rögzítenie kell, és azt teljes egészében továbbítani köte-les a címzett számlavezetõ bankjához. A számlakivonatokon a terhe-lési és jóváírási tranzakcióhoz kapcsolódó összes információt fel kelltüntetni.

Minden bankszámlához hozzá kell rendelni egy – az MNB általmeghatározott módon képzett – számlaszámot. A számlaszámok 16vagy 24 jegyûek lehetnek. A számlaszám két részbõl áll, az elsõ nyolckarakteres blokk három számjegye a számlavezetõ bankot (ezeket akódokat az MNB határozza meg), négy a számlavezetõ bankfiókotazonosítja, egy az ellenõrzõ szám. A második blokk 8 vagy 16 jegyû, abankok szabadon alakítják ki, kivéve az utolsó számjegyet, ami ismétegy ellenõrzõ szám. Noha az átutalási megbízás benyújtójának a meg-bízáson kötelezõen fel kell tüntetnie a jogosult nevét (és székhelyét) abankok a számlaszám alapján végzik el a jóváírást.

Az ügyfeleknek szabványos nyomtatványokon kell benyújtaniukpapíralapú pénzforgalmi megbízásaikat, ha az ügyfél és a bank közöt-ti szerzõdés eltérõen nem rendelkezik, illetve ha az MNB rendelkezé-se tartalmazza az adott megbízási nyomtatvány szabványát. Szabvá-nyosított az átutalási megbízás (kétféle forma között lehet választani),az azonnali és a határidõs beszedési megbízás, a csekkbeváltási meg-bízás és a felhatalmazás csoportos beszedések benyújtására elnevezé-sû megbízás. Nem szabványos nyomtatványok használata engedély-hez kötött. Az MNB rendelkezése ajánlás jelleggel tartalmazza a cso-portos átutalás és csoportos beszedési megbízások elektronikus szab-ványait.

A 6/1997 (MK.61.) MNB-rendelkezés aprólékosan szabályozza a fi-zetési megbízások teljesítésének határidõit, egy átutalás esetén példá-ul a megbízás átvételétõl a jóváírt összeg feletti rendelkezés idõpont-jáig tartó idõszakot. A szabályozás célja az, hogy a fizetési szolgáltatá-sokat igénybe vevõ ügyfelek jobban kiszámíthassák fizetéseik teljesü-lésének idõigényét, ezáltal csökkentsék likviditástartási költségeiketés partnereikkel szembeni kockázati kitettségük idõtartamát. A ban-kok kötelesek a megbízások érkeztetésének idõpontját feljegyezni éstárolni, a személyesen beadott megbízások átvételének pontos idõ-pontját a megbízásokon rögzíteni.



A bankoknak meg kell hirdetniük azokat az idõpontokat, ameddiga VIBER, illetve a BKR-rendszeren keresztül történõ tárgynapi teljesí-tésre megbízásokat elfogadnak. A záró idõpont elõtt átvett átutalásimegbízásokat tárgynapon teljesíteni kell, ami bankon belüli átutalásesetén a kötelezett számlájának megterhelését, a jogosult számlájánakjóváírását, illetve – a bankközi elszámolást igénylõ megbízások esetén– a fizetési megbízás megfelelõ fizetési rendszerbe való eljuttatását je-lenti.



T-1

Megbízásfogadása,bank általmeghatá-rozottidõpontig

Jóváíráskönyvelése(általában

reggel 8 óráig)

Terheléskönyvelése

Kiegye

nlíté

s

A pénz felvehetõ(általában T nap

délelõtt, de legkésõbbT+1 reggel 9 órától)

BKR-átutalás minimumkövetelménye

T T+1

BKR-fogadás

BKR-feldol-gozás

16:0002:00

07:00

06:0009:00

00:00

1. ábraTeljesítési határidõk (BKR)

Szabadfelhasználhatóság

legalább BKR-átutalás formájában

T

VIBER minimumkövetelmények

08:0012:00

14:0016:00

Ügyféltételekforgalmazása

Megbízás érkezése(bank által

meghatározottidõpontig)

VIBER üzemidõ

2. ábraTeljesítési határidõk (VIBER)

Az elszámolási rendszerek útján érkezõ jóváírásokat a bankoknaka beérkezés napjával jóvá kell írniuk úgy, hogy a VIBER-en keresztülérkezett megbízásban szereplõ összeg a jogosult azonos napi BKRátutalásának fedezetét képezze, a BKR-en keresztül érkezett összegfelett pedig legkésõbb a következõ nap reggelén rendelkezni lehessen.A BKR-hez közvetett módon (levelezõ bankon keresztül) kapcsolódóbankok számára a rendelkezés egy plusz napot biztosít a BKR-tételekteljesítésre.

A külföldre irányuló vagy onnan érkezõ fizetések teljesítési határ-idejét a Magyar Nemzeti Bank elnökének a külföldi pénznemben éskülföldiekkel forintban végzett pénzügyi szolgáltatási és kiegészítõpénzügyi szolgáltatási tevékenységrõl szóló 15/1995. (PK. 18.) MNBszámú rendelkezése szabályozza.

A rendelkezés szerint a külföldrõl érkezõ megbízásoknak a jóvá-írás értéknapját követõ munkanapon, konverzió esetén legfeljebb to-vábbi 2 munkanapon belül, míg a külföldre irányuló fizetési megbí-zásból a bankra háruló feladatokat a megbízás átvételétõl számított3 munkanapon belül kell elvégeznie. A jegybanktörvény szerint azMNB vezeti a hitelintézetek pénzforgalmi számláit, de felhatalmazhatmás hitelintézetet is számlavezetésre.

A VIBER és a BKR közvetlen tagjai vezethetik a közvetetten csatla-kozó hitelintézetek számláit, emellett bármely hitelintézet számlátnyithat egy másiknál, ha ezt valamilyen meghatározott speciális célindokolja. Ugyanakkor a rendelkezés azt is elõírja, hogy a bankok abankközi elszámolást igénylõ fizetési megbízásokat tételesen a fizeté-si rendszerek igénybevételével kötelesek lebonyolítani.

A jegybank szabályozása mellett vannak önszabályozó megállapo-dások is, amik további szabályokat fogalmaznak meg. Ilyen aVIBER-en keresztül teljesített ügyfélátutalásokat követendõ teljesítésihatáridõt tartalmazó bankközi megállapodás. Egy másik ilyen a cso-portos átutalások és a csoportos beszedések kézikönyve, ami részlete-sen tartalmazza a bankok, a GIRO Elszámolásforgalmi Rt., valamint acsoportos megbízást benyújtó ügyfelek jogait és kötelezettségeit. Ezutóbbit a GIRO Elszámolásforgalmi Rt. adja ki.

Közvetve csatlakozik az MNB szabályozásához a fizetési rendsze-rek mûködéséhez is szükséges különbözõ adatbázisok kialakítása éskarbantartása. Ezek közül említést érdemel az ún. hitelesítõ tábla,amit az MNB állít össze, és a GIRO Elszámolásforgalmi Rt. terít abankrendszer egészében. Ez az adatbázis az összes banki irányítókó-dot (bank- és bankfiók-azonosítók), az ahhoz tartozó címeket, vala-mint egyéb a VIBER és a BKR mûködése szempontjából fontos adato-kat tartalmaz. A csoportos átutalók és a csoportos beszedések benyúj-tóinak adatait tartalmazza a GIRO Elszámolásforgalmi Rt. által kezeltadatbázis.



1.3.5 A monetáris politika és a fizetési rendszerek

A fizetési rendszerek és a monetáris politika között kölcsönhatás állfenn. Amonetáris politika gyakorlati érvényesítéséhez a fizetési rend-szerek megbízhatósága, mûködésének jellemzõi kulcsfontosságúak,ugyanakkor a fizetési rendszerek mûködõképességét, hatékonyságátkomolyan befolyásolja a monetáris politika gyakorlásának módja és amonetáris politika változásai.

A monetáris politika hatékonysága megköveteli az egységes ka-matszint kialakulását, amelynek elõfeltétele a nyíltpiaci ügyletektárgynapi, biztonságos lebonyolítása. A gyors és biztonságos lebo-nyolítás kiiktatja a nyíltpiaci mûveletekbõl a hitelezési kockázatot,megkönnyítve a jegybank számára a kamatszint alakítását, mert nemkötik partnerlimitek az üzletkötések során. A VIBER és a KELER kö-zött a DVP-ügyletek tételes lebonyolítására kialakult kapcsolat ezt acélt szolgálja.

A fizetési rendszerek mûködõképességét és hatékonyságát nagy-mértékben befolyásolja a rendszerben rendelkezésre álló likviditás.Ha a fizetési rendszer tagjai a rendszer forgalmának zökkenõmenteslebonyolítása érdekében lépnek fel jegybankpénz iránti kereslettel, ajegybankpénz tartásának költsége (opportunity cost) csökkenti a fize-tési rendszer mûködésének hatékonyságát. A jegybank által nyújtottnapközbeni likviditással, illetve a fizetési rendszerek architektúrájá-nak fejlesztésével (monitorozás, sorkezelés, prioritások, körbetarto-zás lebontása stb.) a rendszerek likviditásigénye jelentõsen csökkent-hetõ.

Ezeket a szempontokat tartotta szem elõtt a jegybank, amikor meg-engedte, hogy a tartalékokat a bankok napközben fizetési célokra fel-használják. A fizetési forgalom lebonyolítása szempontjából az is ked-vezõ, hogy a bankoknak tartalékolási kötelezettségeiket napi záróegyenlegeik idõszaki átlagában kell teljesíteniük.

A hitelintézetek, napközbeni likviditásuk bõvítése céljából érték-papír-fedezet mellett limithez, azaz napközbeni ingyenes hitelhez jut-nak, ami kedvezõ kereteket teremt a kereskedelmi bankok likviditás-gazdálkodása számára, hiszen a számlák egyenlege napközben, illet-ve nap végén igen jelentõs mértékben ingadozhat, illetve átlagban je-lentõs likviditással rendelkeznek a hitelintézetek. A limit céljára fel-ajánlható értékpapírok a bankok eszközeinek jelentõs hányadát teszikki. A napközbeni ingyenes hitel közvetetten függ össze a monetárispolitika gyakorlásával. A napközbeni hitel nap végi hitellé válhat, haaz érintett hitelintézet nem képes a hitelt az üzleti nap végén törleszte-ni. A rendszerszinten nagy, a monetáris limiteket meghaladó hitelál-lomány pedig a monetáris politikát befolyásoló tényezõ lehet.

Az MNB monetáris politikájának végsõ célja a fenntartható inflá-ciócsökkentés. Az infláció befolyásolásának kulcseszköze az elõre be-jelentett mértékû csúszó leértékelés. A kormány és az MNB a várhatóinflációt és a külsõ egyensúly követelményeit figyelembe véve módo-



sítja a leértékelés havi ütemét. Az MNB az árfolyampálya biztosításaérdekében kamatpolitikai eszközeivel befolyásolja a rövid lejáratú ka-matlábakat. Ennek két fontos eszköze a kéthetes betét és a három hó-napos MNB-kötvény.

A monetáris politika jelenleg alkalmazott eszközei a nyíltpiaci mû-veletek (tenderek, repóügyletek, deviza-swapügyletek, betétlehetõsé-gek és jegybanki papír kibocsátása), valamint a kötelezõ tartalékolás.A tartalékolási kötelezettség minden hitelintézetre vonatkozik, ideért-ve a bankokat, a takarékszövetkezeteket, a lakás-takarékpénztárakat,a befektetési bankokat és a jelzálog-hitelintézeteket. A tartalékolásiperiódus hossza egy hónap. A tartalékráta mértéke 2001. január 1-jétõlaz összes forrásállomány 7%-a (kivéve a saját tõkét, a kétes követelé-sekre képzett céltartalékot, az alárendelt kölcsöntõkét, az MNB-velszembeni követeléseket, illetve belföldi bankokkal szembeni követe-léseket). Az MNB a számlapénzben teljesített kötelezõ tartalékegyenlegére kamatot fizet, amely havonta kerül jóváírásra. (A kamatmértéke 2001. január 31-étõl a forintforrásokra 3,75%, a devizaforrá-sokra 4,25%.)

Az egynapos aktív repó, illetve swap, valamint az egynapos beté-telhelyezési lehetõségek elõre bejelentett kamatlábakkal állandóanigénybe vehetõk. Ennek a két instrumentumnak a kamatlábai hatá-rozzák meg a kamatfolyosót. Az MNB nettó hitelfelvevõ pozícióbanvan a bankszektorral szemben. A likvid tõke lekötésének legfonto-sabb eszközei a kéthetes betételhelyezési lehetõség, amelyet a jegy-bank mennyiségi tender formájában aukcionál, és a maximális kama-tot hirdeti meg, valamint a három hónapos MNB-kötvény, amelyetaukción értékesít. A váratlan likviditási helyzetek kezelésére az MNBbevezette a gyorstendereket.

A bankok repó- és deviza-swapügyleteket köthetnek az MNB-vel.A bank összes eszköz értéke határozza meg a szokványos repóügyletnagyságát (repókeret). Köthetõ úgynevezett keretkiegészítõ repó-ügylet is, elõre meghatározott korlát nélkül. A zárolt állampapírokbiztosítanak fedezetet az üzleti nap végén értékpapír-fedezet mellettnyújtott egynapos (overnight) hitelre. A repókeretet meghaladó záróhitelösszeget az MNB büntetõkamattal korlátozza, amely a repó-kamatláb kétszerese.

1.4 A magán és az állami szféra egyéb szerveinekszerepe

1.4.1 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)

A PSZÁF jogállását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõlszóló 1999. évi CXXIV. törvény határozza meg. A PSZÁF a kormányirányítása alatt mûködõ országos hatáskörû közigazgatási szerv, fel-



ügyeletét a pénzügyminiszter látja el. A Hpt., illetve az Épt. értelmé-ben a PSZÁF engedélyezi a hitelintézetek és befektetési szolgáltatókalapítását és mûködését, továbbá felügyeli az egyes intézmények, va-lamint a tõzsdék és az elszámolóházak tevékenységét.

A felügyelet tevékenységének célja a pénz- és tõkepiac zavartalan,illetve eredményes mûködésének, a pénzügyi szervezetek ügyfelei ér-dekei védelmének, a piaci viszonyok átláthatóságának, továbbá a tisz-tességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának biztosítása. Ezta célt a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási, abefektetési szolgáltatási, a kiegészítõ befektetési szolgáltatási, azelszámolóházi, a befektetési alapkezelési, az árutõzsdei, a biztosítási,biztosításközvetítõi, a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végzõszervezet, illetve személy, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak,a magánnyugdíjpénztárak, közraktárak, kockázati tõketársaságok,kockázati tõkealapok, kockázati tõkealap-kezelõk, valamint a tõzsdékés tagjaik, azaz összességükben a pénzügyi szervezetek prudens mû-ködésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának folyamatos fel-ügyelete útján valósítja meg.

A Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF közötti együttmûködést évrõlévre felülvizsgált megállapodás rögzíti, amelynek fokozott jelentõsé-ge van a fizetési rendszerek, illetve a pénzforgalom esetében, mivelezen a területen mindkét intézmény gyakorol szabályozási, engedé-lyezési, felügyeleti vagy felvigyázási hatáskört.

1.4.2 Magyar Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség 41 tagbankjának érdekeit képviseli. A tag-ság önkéntes, a szövetség tevékenységét saját alapszabálya szerintvégzi. A Bankszövetség részt vesz a bankszektorral kapcsolatos törvé-nyek és egyéb jogszabályok tervezeteinek elõkészítésében, valamintlehetõséget biztosít arra, hogy a tagok közös álláspontot alakítsanakki különbözõ témákkal kapcsolatban. A Bankszövetség aktívan támo-gatta a közös piaci infrastruktúra kialakítását (mint pl. a BKR, a Betét-biztosítási Alap, a Hitelgarancia Rt, és a kötelezõ hitelinformációsrendszer). A Bankszövetség, mint levelezõ tag, csatlakozott az EUBankszövetségéhez (Banking Federation of the EU) 1991-ben, majd1998-ban társult tagi státuszt kapott.

1.4.3 Fogyasztóvédelmi intézményrendszer

A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. CLV. törvény az alapvetõ fogyasz-tói jogok deklarálásán túlmenõen meghatározza a fogyasztóvédelemállami, önkormányzati és érdekképviseleti intézményrendszere, ezenbelül a területi gazdasági kamarák mellett szervezett független békél-tetõ testületek mûködésének szabályait. E testületek feladata a fo-



gyasztói viták bíróságon kívüli elintézésének megkísérlése, hatáskör-ük pedig a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói vitákrais kiterjed. E vitákban a PSZÁF általában a pénzügyi szolgáltatásokkalkapcsolatban, a Magyar Nemzeti Bank pedig kifejezetten a fizetésiszolgáltatásokkal és a pénzforgalmi kérdésekkel kapcsolatban, ese-tenként szakértõi minõségben mûködik közre.

A pénzügyi szolgáltatások alapvetõ fogyasztóvédelmi szabályait ahitelintézeti törvény XXIX. fejezete tartalmazza, egy nagyon fontos fo-gyasztóvédelmi szabályt azonban a fogyasztóvédelmi törvény rögzít:a pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szerveze-tek a fogyasztói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására ésorvoslására, a fogyasztók tájékoztatására az ügyfelek részére nyitvaálló helyiségben ügyfélszolgálatot kötelesek mûködtetni. Az ügyfél-szolgálat a panasz elutasítását köteles indokolással ellátva írásba fog-lalni és annak egy példányát a fogyasztónak átadni, vagy tizenöt na-pon belül megküldeni.



2.1 Készpénzfizetések

Magyarországon a készpénz továbbra is fontos szerepet játszik afizetési tranzakciókban. A forgalomban lévõ készpénz – mely

1999-ben 950 milliárd Ft volt – az M1 monetáris aggregátumon belül1999-ben 39,8% volt, szemben az 1993-as 41%-kal, ugyanakkor azM3 aggregátumon belül 1999-ben 15%-ot képviselt, szemben az1993-as 18%-kal. Ugyanez a csökkenõ tendencia figyelhetõ meg, ha aforgalomban lévõ készpénzt a GDP-vel hasonlítjuk össze (1999-ben8,2% és 1993-ban 10,4%). Az EU-tagállamokban ez az arány – elsõsor-ban a magasabb egy fõre jutó GDP miatt – átlagosan 3–7% közöttmozog. Meg kell azonban jegyezni, hogy a fenti idõszakon belül nemfolyamatosan csökkenõ a trend, ami annak köszönhetõ, hogy az inflá-ció és a kamatok csökkenése miatt a készpénztartás költsége is csök-kent.


2. A fizetési eszközök

4

6

8

10

12

14

16

1980

1981

1982

1983

1984

1985

1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

%

3. ábraA forgalomban lévõ készpénzmennyiség GDP-hez viszonyított aránya

KészpénzkibocsátásAz MNB 1997-ben új bankjegysorozat kibocsátását kezdte meg. Az újbankjegysorozat címleteinek meghatározásakor az MNB az EU, vala-mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ajánlásait és a magyar bankjegy-kibocsátás hagyományait követte. A felhasználók gyakorlati kész-pénzkezelési kritériumait figyelembe véve az alapvetõ szempont azvolt, hogy optimális számú bankjeggyel lehessen lebonyolítani a fize-téseket, csökkentendõ ezáltal a készpénzforgalom költségét. 1999. vé-géig az új bankjegysorozat hat címlete (10 000, 5000, 2000, 1000, 500 és200 Ft) került forgalomba, melyet 2001 február 1-jén a 20 000 Ft-os kö-vet.

1967. december 31-ig forgalmi célú érméket és emlékérméket aPénzügyminisztérium bocsátotta ki. Az egységes kibocsátási alapel-vek érvényesítése érdekében 1968. január 1-jétõl a 36/1967. számúkormányrendelet értelmében az MNB felelõs ezek kibocsátásáért.A fémérméket a Magyar Pénzverõ Rt.-nél verik. 1993-ban az MNB új,egységes megjelenésû érmesorozatot bocsátott ki. Amikor az érmékcseréje elkezdõdött, a forgalomban lévõ érmék száma meghaladta a3,4 milliárd darabot. A régi sorozatból csak az 50 filléres érme maradtforgalomban 1999. szeptember 30-ig, ezt követõen az 50 filléres kivo-nására is sor került. Az érmecsere, valamint a 10 és 20 filléres érmékkivonásának eredményeképpen a forgalomban lévõ érmék száma1999. december 31-ig 1,4 milliárdra csökkent.

KészpénzforgalmazásAz MNB készpénzforgalmazásban betöltött szerepét az elmúlt idõ-szakban jelentõs változások jellemezték.

A 90-es évek közepére a hitelintézetek nagy része felhagyott a kész-pénzszállítással és -feldolgozással kapcsolatos tevékenységével, ame-lyet pénzszállító és pénzfeldolgozó cégek vettek át. 1997-tõl az üzlet-szerûen végzett készpénz-feldolgozási tevékenység – mint kiegészítõpénzügyi szolgáltatás – törvényileg szabályozott keretek közöttfolyik. A jegybank figyelme az összes pénzfeldolgozással hivatássze-rûen foglalkozó vállalkozásra kiterjed, engedélyezési és ellenõrzésiszempontból egyaránt. A pénzfeldolgozási tevékenység folyamatosellenõrzésével lehetõség nyílt a jegybank számára, hogy a pénzfeldol-gozásban betöltött szerepét mérsékelje, ezzel nagyobb teret engedve apiaci szereplõknek.

Annak érdekében, hogy a készpénzforgalom költségeit – hasonló-an a nem készpénzes forgalomhoz – a szolgáltatást igénybe vevõk fi-zessék meg, a jegybank 1998. október 1-jétõl készpénzkezelési és vál-tási díjakat vezetett be. Mindezek következtében a hitelintézetek kész-pénzfeleslegük egy részét nem közvetlenül a jegybank pénztáraiba fi-zetik be, illetve igényeiket nem az MNB-tõl történõ készpénzfelvétel-lel biztosítják, hanem egymás között folytatnak készpénz-kereskedel-met, így a jegybanki be- és kifizetési forgalom több mint 20%-kal csök-kent.



A jövõben az MNB a készpénzforgalmazásban betöltött szerepé-nek mérséklésével – a világ számos jegybankjához hasonlóan – olyanváltozásokat kíván megvalósítani, amelyek a készpénzforgalma-zás költségeit jegybanki és nemzetgazdasági szinten egyaránt csök-kentik.

Az 1999-ben elfogadott középtávú emissziós stratégia célkitûzései-vel összhangban elkezdõdött a jegybanki érmekészletek egy részénekjegybankon kívülre történõ kihelyezésének elõkészítése. A hitelinté-zetekhez, pénzfeldolgozó cégekhez – meghatározott feltételek mellett– kerülõ jegybanki érmekészlet várhatóan mérsékli a jegybanki érme-forgalmat, ezáltal az érmeszállítások gyakoriságát, csökkenti a jegy-bankban feldolgozandó érmemennyiséget.

2.2 Készpénzkímélõ fizetési eszközök

Magyarországon a bankok ügyfelei számos fizetési mód közül vá-laszthatnak. A legelterjedtebb ezek közül az átutalás és a bankkártyá-val történõ fizetés. A fizetési megbízások jelentõs részét úgynevezetttávoli hozzáférést biztosító eszközökön keresztül kezdeményezik(bankkártya, bankterminálok, business terminálok). A bankok egyreinkább ösztönzik ügyfeleiket arra, hogy elektronikus eszközökethasználjanak fizetési megbízásaik benyújtásához, a hagyományos pa-píralapú eszközök helyett.

A pénzforgalomról szóló 6/1997. (MK. 61.) számú MNB-rendelke-zés meghatározta a különféle fizetési módok/eszközök legfontosabbszabályait és szabványait. A következõkben egyenként bemutatásrakerülnek a különbözõ fizetési módok és az azokkal kapcsolatos leg-fontosabb tudnivalók.

2.2.1 Átutalások

Magyarországon a készpénznélküli fizetések túlnyomó része átutalá-sok formájában bonyolódik le. A fizetési megbízást a bank papíron,vagy elektronikusan, floppy lemezen, illetve telekommunikációs há-lózaton keresztül kapja.

A „home és office banking”, valamint a telefonos bankszolgáltatá-sok kialakulása és térhódítása jelentõs, új fejleménynek tekinthetõ.Egyre több számlatulajdonos nyújtja be fizetési megbízásait elektroni-kus úton, telekommunikációs hálózaton keresztül, amely feleslegesséteszi a munkaigényes kézi adatfeldolgozását. 1999-ben már az átuta-lások közel 50%-át kezdeményezték elektronikus úton.

Az átutalásnak kétféle módja létezik: az egyszerû átutalási megbí-zás és a csoportos átutalási megbízás.



Egyszerû átutalásAz egyszerû átutalási megbízásokat papíron és általában elektroniku-san is be lehet nyújtani a számlavezetõ hitelintézethez. A megbízó, fi-gyelembe véve a bank által ajánlott feltételeket, szabadon megválaszt-hatja, hogy az átutalást melyik fizetési rendszeren (BKR vagy VIBER)keresztül továbbítsák. A VIBER igénybevételét az összeg nagysága, il-letve az átutalás sürgõssége indokolhatja.

Csoportos átutalásA csoportos átutalás a tipikusan kis összegû, de nagy tömegû megbí-zásokat indítók számára hasznos, mert magas szintû gépesítést teszlehetõvé. A csoportos átutalási megbízásokat a Bankközi KlíringRendszer dolgozza fel. Az 1997 októberétõl mûködõ rendszert fõképpmunkabérek, nyugdíjak, szociális ellátások, biztosítási bónuszok, ka-matok, stb. átutalására használják.

Alkalmazása lehetõvé teszi, hogy az átutaló egy elektronikus kö-tegben adja meg átutalási megbízását, mely több kedvezményezettszámlatulajdonos javára szól, és a kötegben szereplõ tételek teljesíté-sérõl külön jelentésben elszámolást kapjon. Így egy terheléshez sokkis összegû jóváírás tartozik. A megbízások papíros bizonylaton tör-ténõ benyújtása a számlavezetõ hitelintézetekhez nem jellemzõ,elõnyben részesül az elektronikus úton, kötegelve történõ benyújtás.

2.2.2 Csoportos beszedés

A csoportos beszedés a nagy tömegû, rendszeres fizetéseket fogadószámlatulajdonosok számára (mint pl. a közüzemi szolgáltatók és biz-tosítótársaságok) lehetõvé teszi, hogy követeléseiket a kötelezettekbankszámláiról egy automatizált folyamatban, külön emberi beavat-kozás nélkül szedjék be. A hazánkban mûködõ csoportos beszedés aszámlatulajdonos által elõzõleg adott felhatalmazáson alapul, amely-ben a kötelezett feljogosítja számlavezetõ bankját, hogy a beszedõtõlérkezõ megbízások összegével megterhelje bankszámláját. A besze-dõk az elektronikus kötegben benyújtott megbízások teljesítésérõl kü-lön jelentésben elszámolást igényelhetnek.

A csoportos beszedések használata a szolgáltatók számára lénye-gesen olcsóbb, mint a kinnlevõségek készpénzátutalási megbízás se-gítségével történõ beszedése postai úton, ezért számos cég arra ösz-tönzi ügyfeleit, hogy térjenek át a csoportos beszedés fizetési módhasználatára.

2.2.3 Azonnali beszedési megbízás

Azonnali beszedési megbízás abban az esetben használható, ha a kö-telezett egyoldalú írásos nyilatkozattal felhatalmazza a bankját, hogy



terhelje meg a számláját a meghatározott jogosult javára. A felhatal-mazást bizonyos követelések tekintetében jogszabályi felhatalmazás,illetve végrehajtható dokumentumok (mint pl. jogerõs bírói határo-zat) helyettesítik. Az azonnali beszedési megbízást a jogosult csaksaját bankjához nyújthatja be, a megbízás továbbítása a kötelezettbankjához ennek a banknak a feladata. Az adóhatóság jogosult a kö-vetelést közvetlenül a kötelezett számláját vezetõ bankfiókban is be-nyújtani. Az azonnali beszedési megbízás benyújtója a kötelezettet akövetelés benyújtásáról közvetlenül értesíti, a kötelezett számláját ve-zetõ bank azonban ezt a számla terhelését megelõzõen nem tehetimeg.

2.2.4 Bankkártyák

23 kereskedelmi bank foglalkozik kártyakibocsátással. A forgalom-ban lévõ bankkártyák száma 2000 végére elérte a 4,5 milliót. A kibo-csátott kártyák túlnyomó többsége ún. betéti (debit) kártya, a hitel(credit) és terhelési (charge) típusú kártyák részaránya egyelõre sze-rény. A kártyát elfogadó kereskedõk szervezésével leginkább a jelen-tõsebb lakossági bankok foglalkoznak, ezek száma (6) jóval kevesebb,mint a kibocsátói üzletágban tevékenykedõké.



0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

3 500

4 000

4 500

1996 1997 1998 1999 2000

Amex, Diners és saját logósVisaEuropay

Ezer darab

4. ábraBankkártyák számának alakulása kártyafajtánkénti bontásban(1996–2000)

A kártyaüzletág erõteljes versenykörülmények között fejlõdött ki.Az Europay és a VISA szervezetek védjegyeinek alkalmazása jelentõsmértékben hozzájárult a kölcsönös kártyaelfogadás kialakulásához,így nem csoda, hogy a kártyák döntõ többsége ezen védjegyek egyikétviseli, és a legtöbb nyugat-európai országgal szemben nem alakult kiaz egységes kártyaelfogadást lehetõvé tevõ, minden kártyakibocsátóbank által alkalmazott nemzeti védjegy.

Betéti kártyák2000-ben a betéti kártyák kilenctized része a világ összes országábanhasználható, a fennmaradó egytized rész kizárólag Magyarországon.A kártyák mintegy 83%-a csak elektronikus környezetben mûködik.Közel 97%-uk áruvásárlásra, szolgáltatások igénybevételére és kész-pénzfelvételre egyaránt alkalmas, a maradék kizárólag készpénzfel-vételre használható ATM-ekben valamint a bankfiókokban és a posta-fiókokban elhelyezett POS-termináloknál.

Jelenleg még a kártyán található mágnescsík segíti az elektronikushasználatot, de rövidesen megjelennek a chippel ellátott kártyák is.Az ATM használat során a személyi azonosító számot (PIN kódot) bekell gépelni, nem követelik meg azonban a PIN kód használatát a leg-több kártyát elfogadó üzletben, ehelyett az ügyfeleknek a bizonylatotkell aláírniuk.



2231

1690

1047

629

266

0

500

1000

1500

2000

2500

1996 1997 1998 1999 2000

Milliárd forint

5. ábraA magyar bankok által kibocsátott kártyákkal lebonyolított forgalom(1996–2000)

A tranzakciók volumene folyamatosan növekszik. 2000-ben 4,2millió betéti kártyával 101 millió tranzakciót bonyolítottak le. A tranz-akciók értéke 2195 milliárd Ft, amelynek 92%-a készpénzfelvétel volt.

Terhelési és hitelkártyákA bankok által kibocsátott terhelési és hitelkártyák nemrég jelentekmeg Magyarországon, azonban számuk egy év alatt közel megduplá-zódott, arányuk 2000 végére elérte az összes kibocsátott kártya 6%-át.A látványos növekedést az magyarázza, hogy az említett kártyafajták-kal történõ vásárlás esetén az ügyfél az esetek jelentõs részében ka-matmentes hitellehetõséghez jut két számlaegyenleg készítés közöttiperiódusban. A forgalmi adatok szerint a kártyabirtokosok kihasznál-ják ezt a lehetõséget, ugyanis míg betéti kártyák esetén a forgalom ér-tékének csupán 8%-a vásárlási mûvelet (a többi készpénzfelvétel), ad-dig a hitel és terhelési kártyák esetében ez az arány 41%.

A vállalati (business) kártyák az összes kártyaszám 1,6%-át tettékki 2000 végén. Meg kell azonban jegyezni, hogy az üzleti célú kiadá-sok fedezésére privát kártyák is használhatók, vagyis a forgalom na-gyobb hányadát teszik ki a hivatali jellegû kiadások és készpénzfelvé-telek, mint amennyit a vállalati kártyákkal lebonyolítottak.

A bankok mellett az American Express Europe Services Ltd. azegyetlen terhelési kártyakibocsátó, mely magyarországi irodáján ke-resztül végzi ezt a tevékenységet. 2000. végéig körülbelül 5000 kártyátbocsátott ki a magyar ügyfelek részére. 1998 végén egy hitelintézet ismegkezdte az American Express kártyák kibocsátását franchise meg-állapodások alapján.

Kereskedõi kártyákHét üzemanyag-társaság bocsát ki kereskedõi kártyákat, ezek jelleg-zetessége, hogy csak az adott kibocsátó által üzemeltetett benzinku-taknál lehet használni. Több mint ezerötszáz POS-terminál és hétszázimprinter mûködik közel 1400 üzemanyagtöltõ állomáson.

2000. végéig mintegy 300 ezer üzemanyagkártyát bocsátottak ki,amelyekkel egy év alatt 12 millió tranzakciót hajtottak végre 110 milli-árd Ft értékben.

ATM- és POS-hálózatokMagyarországon nem jött létre a bankok együttmûködésében egy kö-zös kártyaelfogadást lehetõvé tevõ rendszer, így jelenleg több ATM- ésPOS-hálózat mûködik. Az ATM-hálózatok közül kettõt a kártya kibo-csátó hitelintézetek mûködtetnek, egyet a GIRO Bankkártya Rt.,amely hat kereskedelmi bank tulajdonában van, a negyediket pedigegy független szolgáltató cég mûködteti. Négy hitelintézet saját POS-hálózatot üzemeltet, míg a többiek két szolgáltató vállalat szolgáltatá-sait veszik igénybe.

2000. végéig 2476 ATM-et telepítettek. Az összes ATM online kap-csolatban van a számlavezetõ bankokkal. A bankok csak saját



ATM-eikben nyújtanak külön szolgáltatásokat (pl. készpénzbetét,egyenleglekérdezés és fizetési megbízás elfogadása). Az ATM-ekenkívül a bankfiókoknál felszerelt 3600 POS-terminálnál is lehet kész-pénzt felvenni (a pénztárosok által kezelt POS-terminál az ATM átme-neti helyettesítõje olyan helyeken, ahol a tranzakciók volumene nemindokolja ATM telepítését), valamint 4314 terminált telepítettek a pos-tafiókokba. Minden készpénztranzakcióhoz használni kell a PIN kó-dot.

A kereskedõi elfogadóhelyeken 22 085 POS-terminált és 10 647imprintert telepítettek.

2.2.5 Postai fizetési eszközök

A posta három féle készpénzfizetéssel kapcsolatos szolgáltatást nyújt.A készpénz-átutalási megbízás (népszerû nevén sárga csekk) lehetõvé te-szi a bankszámlával nem rendelkezõk számára, hogy átutalást bonyo-lítsanak le (befizetések). A befizetõ a postai ablaknál készpénzt fizetbe, amit a jogosult banknál vezetett számláján jóváírnak. Általában akedvezményezett egy olyan befizetési nyomtatványt juttat el a kötele-zett részére, amelyen a szükséges adatok elõre nyomtatott formábanmár szerepelnek. 1999. során megközelítõleg 173 millió tranzakciótdolgoztak fel ily módon 1776 milliárd Ft értékben.

A kifizetési utalványt bankszámláról történõ készpénzutalásra hasz-nálják. A kötelezett (jellemzõen nagy állami kifizetõk: pl. TB-ellá-tások, nyugdíjfizetések, valamint gazdálkodó szervezetek, pl. biztosí-tók) kezdeményezheti a fizetést papíros alapon vagy elektronikusadathordozón keresztül. A bankok, miután a megbízás teljes összegé-vel megterhelték a bankszámlát, továbbítják az összeget a hozzájuklegközelebb lévõ postahivatalba. A megbízást a bank hozzájárulásá-val a kötelezett közvetlenül a postahivatalba is benyújthatja, amikor isfedezetként bankcsekket használ. 1999-ben 56,6 millió tranzakciótdolgoztak fel ily módon, 1225 milliárd Ft értékben.

A belföldi postautalványt (népszerû nevén rózsaszín csekk) általábankészpénz küldésére használják, amikor a kötelezett a készpénzt a pos-tahivatal pénztárában befizeti, és azt a kedvezményezett címére kéz-besítik. A megfelelõ nyomtatványt a postán lehet kérni. 1999-ben ilymódon 6,5 millió tranzakciót dolgoztak fel 93 milliárd Ft értékben.

2.2.6 Egyéb fizetési módok

Beszedési megbízásokA kereskedelmi fizetések lebonyolítására háromféle beszedési megbí-zást lehet használni: az azonnali beszedési megbízást (lásd 2.2.3 feje-zet), a határidõs beszedési megbízást és a váltó beszedési megbízást.



A határidõs beszedési megbízás korábban széles körben elterjedt fize-tési forma volt, ma kizárólag az állami garanciák beváltása céljából al-kalmazhatóak.

A váltóbeszedési megbízásként az azonnali beszedési megbízás nyom-tatványa használható. A váltó rendelvényese a váltót és a kitöltöttmegbízást saját bankjához nyújthatja be, amely azokat postai úton akötelezett bankjához továbbítja fizetés céljából. A kötelezettnek azesedékességet megelõzõen joga van letiltania a fizetést. A fizetést aBKR-rendszeren keresztül a kötelezett bankja kezdeményezi.

CsekkA csekkek (nem tévesztendõ össze sem a postai készpénz-átutalásimegbízással, sem a banki készpénzfelvételi utalvánnyal!) sohasemvoltak népszerûek Magyarországon. Nem terjedtek el széles körben anagy kereskedelmi bankok által az 1980-as évek végét követõen for-galmazott garantált csekkek sem. Az eurocsekkek kibocsátása 1990-ben kezdõdött, de 1998 második felében az ügyfelek érdeklõdésénekhiányában az utolsó eurocsekk kibocsátó bank is formálisan befejeztea csekkforgalmazást. A bankok által kibocsátott fizetési kártyák na-gyon gyorsan átvették a csekkek szerepét. A jelentéktelen volumen-nek köszönhetõen nincs csekkelszámolási rendszer, a bankok kétolda-lúan – a bizonylatok közvetlen elküldésével, illetve BKR-en keresztültörténõ jóváírással – számolnak el egymással. A legtöbb csekket a pos-tákon váltják be.

A csekkek elszámolás útján, a BKR igénybevételével úgy szedhetõkbe, hogy a csekk rendelvényesének bankja a csekket egy csekkbesze-dési megbízással együtt az ügyfelétõl átveszi, azt postai küldemény-ként a kibocsátó számlavezetõ bank(fiók)jának elküldi. A kibocsátóbankja indítja el erre válaszul a csekk összegét.

A magyar kiutazók külföldi utazásaikhoz utazási csekket is vásárol-hatnak, és természetesen a magyar bankok is beváltják a külföldön ki-bocsátott ilyen típusú csekkeket. Meg kell azonban jegyezni, hogyezek értéke az összes készpénz nélküli fizetéshez képest elenyészõ.

Készpénzfelvételi utalványA készpénzfelvételi utalványt széles körben alkalmazzák különféleszervezetek fizetõeszközként, illetve saját célra történõ készpénzfel-vételre. A készpénzfelvételi utalvány – melyet a címzett bank pénztá-rában lehet beváltani – csekkszerû megbízás, de használatát nem acsekkjogi szabályok, hanem MNB-rendelkezés szabályozza.

AkkreditívBelföldön is alkalmazható fizetési mód az akkreditív. Az akkreditívetnyitó bank olyan fizetési ígérvényt bocsát ki, amiben a meghatározottkeretösszeg erejéig – az akkreditívben meghatározott, szabályszerûbizonylatok benyújtása esetén – fizetést teljesít. Az akkreditívet fize-



tés céljából a meghatározott bizonylatokkal együtt közvetlenül a kibo-csátó bankhoz kell benyújtani.

2.3 Legújabb fejlemények

2.3.1 Az internet és a fizetési megbízások

Több bank kínál Magyarországon internetes szolgáltatást. A szolgál-tatások színvonala és tartalma széles skálán mozog. Vannak olyanbankok, amelyek egyelõre csak általános, illetve egyes szolgáltatása-ikra vonatkozó információt tesznek közzé. Másoknál az ügyfelektájékozódhatnak a számlájukon végrehajtott tranzakciókról, esetlegletölthetnek különbözõ nyomtatványokat. Ennél is többet kínálnakazok a portálok, ahol az ügyfél (elõzetes szerzõdéskötés és titkos kódkézhezvétele után) már megbízásokat is adhat számlájának terhéreugyanúgy, mintha azt egy bankfiókban tenné meg. Nem kétséges,hogy a szolgáltatások fejlesztése ezen a területen sem áll meg, és aközeljövõben is számos újdonság vár a számlatulajdonos ügyfelekre.

Természetesen nem csak a bankok, hanem a kereskedelmi cégek isegyre aktívabbak az elektronikus kereskedelem terén. Ma már szám-talan lehetõség nyílik arra, hogy valaki az interneten keresztül vásá-roljon meg egy terméket (akár kiskereskedelmi akár nagykereskedel-mi áruforgalomban), viszont az ellenérték kifizetése egyelõre mégnagyrészt postai utánvéttel, bankkártyával, vagy – vállalatok eseté-ben – utólagos banki átutalással történik. Ennek oka alapvetõen abbanrejlik, hogy az interneten a kereskedelmi és banki szolgáltatások biz-tonságos integrálása még nem tökéletesen megoldott, habár vannakkomoly elõrelépések és fejlesztések, mint pl. a virtuális kártya, vagy aSET (Secure Electronic Transaction).

2.3.2 Elektronikus pénz

Az elektronikus fizetési eszközök kibocsátására és használatára vo-natkozó egyes szabályokról szóló 77/1999. (V. 28.) számú kormány-rendelet az elektronikus pénzeszközt olyan újratölthetõ adathordozóinstrumentumként határozza meg, amelyen fizetésre használhatóelektronikus értékegységek tárolhatók. Ilyen elektronikus értéket je-lenleg csak hitelintézetek bocsáthatnak ki, és a birtokos kérésére köte-lesek azt készpénzre vagy számlapénzre átváltani.

Bár több intézmény, sõt egy bank is bocsátott már ki intelligens kár-tyákat, de elektronikus pénztárcaként történõ alkalmazásra még nemkerült sor. Ugyanezt lehet elmondani a számítógépen tárolt elektroni-kus pénzzel kapcsolatban is.



3.1 Általános összefoglalás

Abankközi (jellemzõen nem készpénzes) fizetések a BankköziKlíring Rendszerben vagy az MNB rendszereiben (VIBER-ben

vagy az ügyfélszámlavezetõ-rendszerben) teljesülhetnek. A VIBER akis számban elõforduló, de egyenként nagy értékû átutalások teljesí-tésére szolgál, a BKR elsõsorban az egyenként kis összegû kereskedel-mi és magáncélú fizetési megbízások nagy tömegének elszámolásátvégzi. Mindegyik rendszer értékkorlátozás nélkül dolgozza fel a fize-téseket.

Az ábra nem tartalmazza a bankkártya-elszámolási rendszereket, aMagyar Posta és a bankok közötti kapcsolatokat. A KELER itt csakkvázi banki funkciójában szerepel. A MÁK ugyan nem hitelintézet, dea fizetési rendszerekben a bankokkal egyenrangú tag.


3. Elszámolási rendszerekés elszámolási kapcsolatok

Magyar TakarékszövetkezetiBank

Bank

KELER MagyarPosta

Államkincstár

Közvetett résztvevõ(integrált

takarékszövetkezetek)

Közvetettrésztvevõ

IBI mátrix

Számlakapcsolat

Klíring adatok

Bankok keretei

JEGYBANKI RENDSZEREK

(VIBER, ÜGYFÉLSZÁMLA-VEZETÕ RENDSZER)

BKR közvetlen,VIBER közvetett résztvevõ

BKR

6. ábraA bankközi fizetési rendszer felépítése

Egy hitelintézet az elszámolási rendszerekhez közvetlenül vagyközvetve csatlakozhat. Azok a hitelintézetek, amelyek pénzforgalmiszolgáltatások nyújtására jogosultak (a szövetkezeti hitelintézeteketnem számítva), kötelesek az országos elszámolásforgalom lebonyolítá-sát végzõ átutalási rendszerhez közvetlenül csatlakozni, tehát a VIBERés a BKR közvetlen tagjává válni. A többi hitelintézet közvetetten csat-lakozhat a rendszerekhez egy közvetlen tagon keresztül. Jelenleg ilyenszolgáltatást az MNB nyújt (klíringtagként) néhány szövetkezeti hitel-intézet, illetve kisbank részére, melyek számláját vezeti. A Magyar Ta-karékszövetkezeti Bank Rt. vezeti a takarékszövetkezetek jelentõs ré-szének a számláját és levelezõ banki szolgáltatást nyújt számukra. Né-hány szövetkezeti hitelintézet az MNB levelezettjeként közvetettencsatlakozik a VIBER-hez, ám a BKR közvetlen klíringtagja. A KELERszerepe sokrétû: egyrészt a bankokhoz hasonlóan a VIBER és a BKRközvetlen tagja, másrészt kezeli a napközbeni jegybanki hitel fedezete-ként szolgáló értékpapírokat, valamint lebonyolítja az értékpapír-mû-veletek értékpapíroldali elszámolását, a befektetési szolgáltatók eseté-ben a pénzoldalt is teljesíti. A bankok által kötött értékpapírügyletekpénzoldalának tételenkénti, DVP elvû (szállítás fizetés ellenében) ki-egyenlítését teszi lehetõvé a VIBER és a KELER valós idejû, bruttó elvenmûködõ értékpapír-számlavezetési rendszerei között létesülõ össze-köttetés. Ezt a kapcsolatot a 12. ábra szemlélteti.

A bankkártyával végrehajtott fizetéseket három különbözõ elszá-molási rendszerben dolgozzák fel, melyek kapcsolatát és felépítését a3.6 fejezet tartalmazza.

A jegybanki rendszer (VIBER, ügyfélszámla-vezetés) és a BKR napiidõbeosztását a következõ ábra szemlélteti. Az ábra értelmezéséhez a3.2, 3.3, 3.4, és a 3.5 fejezetek nyújtanak segítséget.


3. Elszámolási rendszerek és elszámolási kapcsolatok

1. Elszámolási szakasz(BKR)

Megbízások továbbítása a BKR-be

2. Elszámolásiszakasz (BKR)

BKR IBI mátrixkiegyenlítése,egyéb könyvelés

VIBER-nyitás

VIBER-zárás

Napvégi könyvelés

Limitképzés

Megbízásoktovábbításaa BKR-be

00:00

12:00

18:0006:00

2.00

8.00

Ügyféltételekbefogadásának zárása

14.00

16.00

17.00

22.00

7. ábraA jegybanki rendszer és a BKR napi idõbeosztása

Az MNB ügyfélszámla-vezetõ rendszerében vezetik az MNBösszes ügyfelének számláját. A VIBER-tagok számláit VIBER üzem-idõben a VIBER központi számlavezetõ rendszerében (CAS) kezelik.A VIBER-hez közvetlenül nem csatlakozó hitelintézetek számlaveze-tését teljes üzemidõben az ügyfélszámla-vezetõ rendszer látja el. AzMNB által nyújtott számlavezetési szolgáltatás szabályait az MNB-velkötött kétoldalú szerzõdések tartalmazzák. A szabályzatok többekközött meghatározzák a tagság feltételeit, az üzemidõt, az üzleti napmenetrendjét, a visszavonhatatlanság és a véglegesség biztosításáravonatkozó feltételeket, az üzenetszabványokat, a részt vevõk felelõs-ségeit és kötelezettségeit, a fedezet biztosításának szabályait, díjait, ju-talékait stb.

Az MNB számlavezetési rendszereiben lebonyolított pénzforga-lom az elmúlt hat évben folyamatosan nõtt, és 2000-ben az öt évvel ko-rábbinak több mint ötszörösét tette ki, meghaladva a nyolcvan billióforintot. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a 2000. évi kiemelkedõnövekedés alapvetõen annak köszönhetõ, hogy a VIBER mûködéseóta kibõvült a statisztikai adatgyûjtés köre, és a korábbi kizárólagbankközi (bank-to-bank) forgalom mellett olyan tranzakciók is azadatsor részét képezik ettõl az évtõl kezdve, amelyek korábban nem(pl. DVP-értékpapírügyletek, ügyfélátutalások, jegybankkal kötöttügyletek, posta bankközi ügyletei).

Az egy tranzakcióra jutó elszámolt érték mintegy 413 millió forint-ra nõtt, ami jól jelzi, hogy ez a rendszer szolgál a bankok és ügyfeleiknagy értékû fizetéseinek elszámolására.



0

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

60 000

70 000

80 000

90 000

1995 1996 1997 1998 1999 2000

0

50 000

100 000

150 000

200 000

250 000

Elszámolt tranzakciók értéke

Elszámolt tranzakciók száma

Milliárd forint Darab

8. ábraAz MNB rendszereiben teljesített fizetések (1995–2000)

3.2 Ügyfélszámlák vezetése az MNB-ben

3.2.1 Az MNB ügyfelei

Az MNB a hitelintézetek (kivéve a takarékszövetkezetek többségét), aKELER, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt., az Államkincs-tár, a Magyar Posta és néhány egyéb intézmény számláit vezeti. Min-den VIBER-tagnak számlája van az MNB-nél, de nem minden számla-vezetett ügyfél tagja a VIBER-nek. Ezen tagok a jegybankon keresztül,közvetetten kapcsolódhatnak a VIBER-hez.

3.2.2 Tranzakciótípusok

A VIBER üzemidõ elõtt az MNB a számlákon a következõ tételeketkönyveli:

– Bankközi Klíring Rendszer (BKR) elszámolási pozíció (IBI) mát-rix,

– az MNB-nél elhelyezett, lejárt betétek és azok kamatainak vissza-fizetése;

– az MNB-vel kötött devizaügyletek forintoldali teljesítése.A VIBER nyitásakor a VIBER-tagok számlaegyenlegei átkerülnek a

VIBER számlavezetési rendszerébe. A nem VIBER-tag ügyfelek szám-láin az alábbi mûveleteket könyvelik:

– pénzforgalmi megbízások;– készpénzfelvét;– betételhelyezés MNB-nél, hitelelõtörlesztés.A VIBER zárása után a hitelintézetek számláinak vezetése vissza-

kerül az MNB ügyfélszámla-vezetõ rendszerébe. Ezt követõen kerülsor a szokásos nap végi átvezetések teljesítésére:

– a kötelezõ tartalék utáni kamat jóváírása;– a jogszabály alapján befogadott elõnyösen rangsorolt azonnali

beszedési megbízások teljesítése;– a tárgynapon esedékes jegybanki hiteltörlesztések könyvelése;– zárlati elszámolás: kamat, jutalék, költségek felszámítása;– a nap végi egynapos hitel nyújtása a limit terhére, illetve annak

visszafizetése;– az MNB esetleges vissza-értéknapozott helyesbítõ tételeinek

könyvelése.

3.2.3 A számlavezetés folyamata

Az MNB az ügyfélszámla-vezetéséhez más banki alkalmazásokkal in-tegrált számítógépes rendszert használ. Ebben a rendszerben a meg-bízásokat tételenként dolgozzák fel és a rendszer az egyenlegeket



minden egyes tranzakciót követõen megváltoztatja. Az MNB csak ak-kor teljesíti egy megbízást, ha a terhelendõ fél számláján elégséges fe-dezet áll rendelkezésre. Ez alól csak az MNB-vel kötött devizaügyletforintoldali kiegyenlítése kivétel, melyet a bank számlájának fedezet-lensége esetén is lekönyvelnek. A számlazárást követõen az MNB tá-jékoztatja a számlatulajdonost a számla záróegyenlegérõl, de a részle-tes, kinyomtatott számlakivonatot csak a következõ munkanapon ad-ja át a számlatulajdonosnak.

Az MNB ügyfélszámla-vezetõ rendszere a VIBER-tag számára csakreggel 6–8 között és délután 14–16 között teljesíti a megbízásokat, míga többi számlavezetett számláján teljes üzemidõben folyamatosankönyvel.

A VIBER-tagok számláinak vezetése 8 órakor kerül át a VIBERszámlavezetõ rendszerbe, és a VIBER zárását követõen 15 órakor ke-rül vissza az ügyfélszámla-vezetõ rendszerbe. A pénzforgalmi szám-lák zárására az MNB ügyfélszámla-vezetõ rendszerében 16 órakor ke-rül sor.

3.2.4 Alkalmazott díjak és jutalékok

A hazai bankközi fizetési forgalom költségeihez a jegybank pénzfor-galomra vonatkozó díjai és jutalékai is hozzájárulnak. A Bankközi Klí-ring Rendszerben elszámolt tételekbõl származó pozíciók (amelyeketaz IBI mátrix tartalmaz) az MNB-ben kerülnek kiegyenlítésre. Az IBImátrixban lévõ tartozik pozíciók kiegyenlítéséért felszámított díj ala-kulását mutatja a C) táblázat.

A táblázatból megállapítható, hogy a kezdeti 0,5‰-rõl a díjak már1996-ban lecsökkentek 0,3‰-re, és azóta is ezen a szinten vannak.A jegybank 1994-ben és 1995-ben az IBI tételeinek lekönyveléséértsem minimálisan, sem maximálisan fizetendõ díjat nem állapítottmeg, 1996-ban a minimális díj 1 Ft volt, amely azóta 500 Ft-ra válto-zott, a maximálisan fizetendõ díj azonban már 1996-ban 50 000 Ft-bankerült megállapításra, amely azóta nem került módosításra.

Hasonló tendencia érvényesül az MNB által felszámított pénzfor-galmi jutalék esetében azokra a fizetési megbízásokra vonatkozóan,amelyeket saját rendszereiben a nála vezetett banki pénzforgalmiszámlákon teljesít. Itt a kezdeti 1‰-rõl 0,3‰-re csökkent a jutalékmértéke, majd folyamatos csökkenésnek indult a maximális díj is és a



C) táblázatAz IBI mátrix elszámolásának díja (1994–2000)

1994. december 22–1996. január 16. 0,5 ezrelék

1996. január 16–1997. május 12. 0,3 ezrelék (min. 1 Ft, max. 50 000 Ft)

1997. május 12-tõl 0,3 ezrelék (min. 500 Ft, max. 50 000 Ft)

kezdeti 2700 Ft-ról 800 Ft-ra esett vissza. Az MNB a bankon belülimegbízások lebonyolításáért a D) táblázatban bemutatott díjakat szá-mította fel az elmúlt idõszakban.

AVIBER díjait a teljes költségmegtérülést szem elõtt tartva határoz-ta meg az MNB, mely jelenleg a S.W.I.F.T. költségen kívül 1200 Ft téte-lenként. Abban az esetben, ha a VIBER üzemideje alatt a résztvevõ sa-ját hibájából eredendõen papíron nyújtja be az MNB-be megbízásait,a tételenkénti díj 2400 Ft. Ezen felül a megbízások módosításáért,visszavonásáért vagy a lekérdezésekért az MNB nem számít fel díjat.

3.3 Valós Idejû Bruttó Elszámolási Rendszer(VIBER)Az MNB által mûködtetett RTGS-rendszer, a VIBER, 1999. szeptember3-án kezdte meg mûködését. A VIBER bruttó elven mûködõ fizetésirendszer, a fizetési megbízások feldolgozása és kiegyenlítése folyama-tosan, tételenként történik az érintett résztvevõk egyidejû értesítésé-vel a VIBER-tagok jegybanknál vezetett számláján. A VIBER számla-vezetési rendszere automatizált, azaz a megbízások teljesítéséhez – aközponti rendszerben – emberi beavatkozásra nincs szükség. A telje-sített megbízások véglegesek és visszavonhatatlanok, a jóváírt összegfelett a jogosult azonnal szabadon rendelkezhet.

3.3.1 A rendszer résztvevõi

A VIBER-t a belföldi hitelintézetek és külföldi bankok fiókjai használ-hatják. A rendszer további résztvevõi: maga az MNB, a Magyar Ál-lamkincstár, a Magyar Posta Rt. és a KELER Rt. A VIBER-nek jelenleg42 tagja van. A hitelintézetek részvételének feltétele, hogy az MNB ve-zesse pénzforgalmi számlájukat, kiépített S.W.I.F.T. kapcsolattal ren-delkezzenek, csatlakozzanak az ún. S.W.I.F.T. FIN Y-copy zárt fel-használói körhöz, valamint eleget tegyenek a tesztelési követelmé-nyeknek.



D) táblázatAz MNB által felszámított forgalmi jutalék (1994–2000)

1994. december 22–1996. január 16. 1 ezrelék

1996. január16–1997. május 12. 0,3 ezrelék (min. 1 Ft, max. 2700 Ft)

1997. május 12–1998. július 1. 0,3 ezrelék (min. 5 Ft, max. 1000 Ft)

1998. július 1-2000. november 1. 0,3 ezrelék (min.10 Ft, max. 1000 Ft)

2000. november 1-jétõl 0,3 ezrelék (min.10 Ft, max. 800 Ft)


A VIBER üzemideje alatt a következõ fizetéseket lehet lebonyolítani:– bankközi átutalás;– bankok ügyfeleinek átutalásai;– értékpapír-elszámolások (tõzsdei nettó, határidõs ügyletek,

OTC-ügyletek elszámolása) ;– készpénz be- és kifizetés;– betételhelyezés az MNB-nél;– bankközi devizaügyletek forintoldali elszámolása;– BKR II. IBI mátrix elszámolása;– GBC bankkártya nettó elszámolás;– váltó-viszontleszámítolás;– jegybanki szankciók miatti átvezetések;– MNB könyvelési hibáinak javítása;– jegybanki refinanszírozási hitelek folyósítása.

3.3.3 A VIBER mûködése

A rendszer lelke a VIBER központi számlavezetõ rendszer, amely azMNB helyiségében elhelyezett számítógéprendszeren mûködõ szoft-ver. A résztvevõk a S.W.I.F.T. logikai terminálon keresztül küldik elegymásnak a fizetési megbízásaikat. A megbízások továbbítására aS.W.I.F.T. úgynevezett Y-copy (Y-típusú üzenetáramlás) szolgáltatásáthasználják a résztvevõk.



S.W.I.F.T.

B bankA bank

VIBER(CAS)

átutalásimegbízás

átutalásimegbízás

kiegyenlítéskérése

kiegyenlítésrõlértesítés

9. ábraÜzenetáramlás a VIBER-ben

Ez azt jelenti, hogy az üzenetek nem közvetlenül jutnak el a jogo-sulthoz, hanem azokat a S.W.I.F.T. megállítja, tárolja és az üzenet ki-vonatát fedezetvizsgálat, illetve a jegybanki számlákon történõ teljesí-tés érdekében továbbítja. A jegybank nem látja a teljes üzenetet (pl.az ügyfelek adatait), csak a két érintett VIBER-tagot és az összeget. AVIBER központi számlavezetõ rendszere válaszüzenettel igazolja abankok számlái közötti teljesítést (az indító bank számlájánakmegterhelését és a fogadó bank számlájának jóváírását). Ezt köve-tõen a S.W.I.F.T. rendszer továbbítja a jogosult számára a megbí-zást.

Az MNB-ben elhelyezett speciális munkaállomásokon a S.W.I.F.T.hálózat igénybevétele nélkül közvetlenül is lehetséges tranzakciókatrögzíteni. A jegybank bizonyos mûveleteket kizárólag a munkaállo-másokon kezdeményez, melyek alkalmasak a rendszer monitorozá-sára is. A KELER – különleges szerepénél fogva – olyan korlátozottfunkcionalitású monitorral rendelkezik, melyen keresztül az általabenyújtott értékpapírügyletek forintoldali teljesítését tudja nyomonkísérni.

A résztvevõk – az MNB és a KELER Rt. kivételével – csak átutalásimegbízásokat kezdeményezhetnek. Az MNB technikailag bármilyenmûvelet végrehajtására képes, de „normál” üzletmenetben csak ajegybanki ügyletek miatt kezdeményezi a bankok számlájának amegterhelését. Ha az egyik tag technikai hiba miatt nem képes a rend-szerrel kommunikálni – a tag kérésére – az MNB központi munkaállo-máson történõ beavatkozással végrehajtja a tag megbízásait. AKELER-nek az értékpapírügyletek teljesítésében különleges feladato-kat lát el: a tagok által a KELER-hez eljuttatott kötjegyek alapján az ér-tékpapírügyletek pénzoldali teljesítése céljából kezdeményezi az ügy-letben részt vevõ felek számláinak terhelését és jóváírását. A mûveletvégrehajtásáról az érintett VIBER-tagokon kívül a KELER is értesítéstkap, melynek alapján elvégzi az ügylet értékpapíroldali teljesítését.

A fizetési megbízások teljesítésére a rendelkezésre álló fedezet el-lenõrzését követõen kerül sor. Elégséges fedezet esetén a küldõt meg-terhelik, a kedvezményezett résztvevõ MNB-nél vezetett pénzforgal-mi számláját pedig egyidejûleg jóváírják. Részteljesítés nincs. A fede-zetlen megbízásokat a rendszer sorba állítja. A sor keletkezésérõl, il-letve megszûnésérõl a sorban álló bank azonnal értesítést kap. A rend-szer a nap végén is sorban álló megbízásokat automatikusan törli, éserrõl értesíti a tagot.

A résztvevõk különféle prioritásokat rendelhetnek saját megbízá-saikhoz. Minden egyes prioritási szinten belül a sorban álló megbízá-sok a FIFO (first in first out) elv szerint azonnal teljesülnek, amint a fe-dezet (beérkezõ jóváírás, limitemelés, esetleg a sor elején álló nagyobbösszegû fizetési megbízás törlése révén) eléri az elégséges szintet.Több résztvevõ egymással szembeni kölcsönös tartozását körbetarto-zásnak nevezzük. A VIBER számlavezetõ rendszer a körbetartozást



felismeri, és – a FIFO elvet meg nem sértve – automatikus sorlebontásimechanizmust alkalmaz.

A VIBER-tag az MNB pénztáraiban is csak fedezetellenõrzés és aVIBER-ben történõ azonnali terhelés mellett vehet fel készpénzt, éskészpénzbefizetéseinek ellenértéke is rövid idõn belül a VIBER-benkerül jóváírásra.

A még nem teljesített (sorban álló vagy késõbbi értéknapon teljesí-tendõ) átutalási megbízásait a benyújtó VIBER-tag visszavonhatja,vagy módosíthatja. A teljesítést követõen a tagnak visszavonásra márnincs lehetõsége.

Átfogó lekérdezési lehetõségek állnak a tagok rendelkezésére, ígyinformációt kérhetnek egyenlegeikrõl, a sorban álló, a teljesített meg-bízásaikról és azokról a jóváírásra váró tételekrõl, melyeknek teljesíté-se még nem történt meg.

A tárgynapot megelõzõ értéknapra a rendszer nem teljesít fizetése-ket (még a hibajavítások esetén sem). Elõrevalutázott tételeket a telje-sítés értéknapját megelõzõ 7 naptári nappal elõre be lehet adni, melyeta VIBER az aktuális értéknapig tárol, majd az értéknapon fedezetvizs-gálat után teljesít.

A rendszer mûködési ideje jelenleg 8–14 óráig tart. Az ügyfelek ál-tal kezdeményezett fizetések esetén a benyújtási határidõ 12 óra.

3.3.4 A tranzakciófeldolgozás környezete

A mûködés folyamatosságát a párhuzamosan üzemelõ háttérkapaci-tás biztosítja, a távolsági háttér-üzemeltetés lehetõsége a késõbbiek-ben kerül kialakításra. Arendszer kapacitása bõvíthetõ, a jelenlegi igé-nyeket az óránként 18 000 fizetési megbízásra kiépített konfigurációtökéletesen kielégíti.

3.3.5 Kiegyenlítési eljárások

A fizetési megbízások a számla pozitív egyenlege, valamint az ingye-nes napközbeni hitelkeret (limit) – ami a VIBER üzemideje során mó-dosítható – terhére teljesülnek. A limit csökkentésére csak a hitelkeretigénybe nem vett részének erejéig van lehetõség. A limit megemelésétés csökkentését is a KELER-nél kell kezdeményezni.

Az MNB a nap végén a vissza nem fizetett hitelkeret összegénekmegfelelõ (vagy a bank kérésére az azt meghaladó, de legfeljebb a zá-rolt értékpapírok összegéig terjedõ) egy napos lejáratú hitelt nyújt. Avisszafizetés a következõ nap végén esedékes, melynek elmulasztásaesetén az MNB büntetõkamatot számít fel. A jegybank úgy ütemezia saját fizetéseit, hogy az a többi résztvevõ likviditás menedzselésétsegítse, vagyis a bankoknak járó kifizetést a nap elején teljesíti (pl. le-járt betét visszafizetése), a követeléseit a nap végén hajtja be.



A fizetések teljesítésérõl küldött valós idejû értesítésen túl a VIBER-tagok a S.W.I.F.T. rendszeren keresztül naponta, a VIBER üzemidõvégén, számlakivonatot kapnak teljes VIBER-forgalmukról.

3.3.6 Hitel- és likviditási kockázat

A rendszer tagja hitelkockázatot nem visel, hiszen napközben csak afedezettel rendelkezõ megbízások teljesülnek, a nap végén fedezetlenmegbízások visszautasításra kerülnek. Likviditási kockázat jelentõs (abeépített algoritmussal nem megoldható) körbetartozás veszélyénekformájában fennáll, amit különféle módszerekkel – a napközbeni in-gyenes hitelen és a tartalék felhasználhatóságán kívül is – csökkentenilehet. Ide sorolható a résztvevõ bankok által az ügyféltételek teljesíté-sére önkéntesen vállalt szabály, miszerint ezeket a megbízásokat a be-nyújtástól számított két órán belül teljesíteni kell (a nemzetközi gya-korlatban ezt általában a bankközi ügyletekre is kiterjesztik). Ez olyanlikviditásmenedzselésre ösztönzi a bankokat, hogy a hosszabb sorbanállást elkerüljék, mert egyébként nem tudják teljesíteni a bankközimegállapodásban vállalt határidõt. Az értékpapírügyletek tételen-kénti folyamatos kiegyenlítése szintén ebbe az irányba hat, ugyanis ahosszas sorban állás az értékpapírügyletek teljesülését is akadályoz-za. Erre nincs bankközi megállapodás, de a tagok látják teljesítetlenügyleteiket a KELER által biztosított monitoron, így egymást ösztö-nözhetik a gyorsabb teljesítésre.

3.4 Bankközi Klíring Rendszer

A Bankközi Klíring Rendszer (BKR) a bankok közötti pénzforgalmatteljesen elektronikus alapra helyezve 1994. november 18-án kezdtemeg mûködését. Az elszámolási rendszer a bruttó elszámolás elvétkombinálja a kiegyenlítés késleltetett megvalósításával és a kötegeltfeldolgozással, mint ilyen úgynevezett „hibrid rendszernek” minõsül.A BKR felkészült mind a bankok ügyfeleinek, mind a bankok sajátügyleteibõl eredõ egymás közötti fizetéseinek elszámolására, de for-galmában mind értékben, mind tranzakciószámban az ügyféltételekdominálnak. Részesedése a bankközi fizetési forgalomban (VIBER +BKR) tételszám tekintetében meghaladja a 98%-ot, értékben azonbancsak mintegy 1/3-át teszi ki.

A Bankközi Klíringrendszert a hitelintézetek közös vállalata aGIRO Elszámolásforgalmi Rt. mûködteti, amelynek 33 tulajdonosavan. Tulajdonosai hitelintézetek valamint a Magyar Nemzeti Bank ésa KELER Rt.

Mint a 10. ábrából is jól látható, a Bankközi Klíringrendszer forgal-ma a bevezetés óta dinamikusan növekedett.

1998-ig a tranzakciószám növekedésének motorja az egyszerû át-utalások számának bõvülése volt. 1999-tõl a csoportos fizetési módok



elterjedése is erõsítette a növekedést. 2000-ben a növekedés üteme acsoportos fizetések körében háromszorosa volt az egyszerû átutalá-sok körében bekövetkezett növekedésnek, és aránya megközelítette ateljes feldolgozott tételszám 41%-át. A tranzakciószámban megmutat-kozó dinamika az értékadatokban nem jelentkezik, hiszen a gyorsabbnövekedés a fizetési forgalom azon szegmensében zajlott, amelynél azegyedi tételértékek kifejezetten alacsonyak (csoportos átutalás eseténkb. 50 000 Ft/tranzakció, csoportos beszedés esetén kb. 4000 Ft/tranz-akció).

3.4.1 Mûködési szabályok

A Bankközi Klíring Rendszer keretében nyújtott szolgáltatások jogi,szervezeti keretét és mûködésének módját a BKR Üzletszabályzat,a BKR Szabványok és a GIRO Rt. által a bankokkal kötött kétoldalú –egységes tartalmú – Elszámolásforgalmi Szerzõdés határozzák meg.A BKR dokumentumainak, szabályainak és szabályzatainak kidolgo-zása a bankközösség együttmûködésén alapul. Az együttmûködésszíntere a Bankközi Szakértõi Bizottság, amelybe valamennyi Klíring-tag tagot delegálhat, és amely a szakmai kérdésekben – a döntéshoza-talt elõkészítõ fórumként – terepe a legszélesebb körû érdekegyezte-tésnek.

A szabályzatok módosításához és kiegészítéséhez az MNB hozzá-járulása is szükséges. A BKR üzletszabályzatát a Pénzügyi Közlöny-ben teszik közzé.



0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

40 000

45 000

1995 1996 1997 1998 1999 2000

0

20 000

40 000

60 000

80 000

100 000

120 000

140 000

Elszámolt tranzakciók értéke

Elszámolt tranzakciók száma

Milliárd forint Ezer darab

10. ábraA Bankközi Klíring Rendszer forgalmának alakulása (1995–2000)

3.4.2 A rendszer résztvevõi

A Bankközi Klíring Rendszer mûködésében közvetlenül résztvevõ in-tézmények: a Magyar Nemzeti Bank, a KELER Rt., a Magyar Állam-kincstár, a Bankközi Klíring Rendszerhez közvetlenül csatlakozó hi-telintézetek. Valamely közvetlen tagon – mint levelezõ bankon – ke-resztül csatlakozó közvetett tagok (indirekt résztvevõk), valamint amegbízások elszámolóháznál történõ benyújtására feljogosított ügy-felek is említést érdemelnek, hiszen a rendszer – korlátozott mérték-ben – ezekkel is kapcsolatban áll.

A rendszer igénybevételének feltétele a BKR Üzletszabályzatábanés annak mellékleteiben meghatározott feltételek teljesítése, a teszteksikeres végrehajtása. A feltételek teljesítése és a tesztek sikeres végre-hajtása elõtt a hitelintézet fizetési megbízásokat csak az MNB-n, mintlevelezõ bankon keresztül továbbíthat, illetve fogadhat.


A BKR klíring és ún. non-klíring tételeket dolgoz fel. A klíringtranzak-ciók megváltoztatják a BKR-tagok elszámolási pozícióit, ezzel szem-ben a non-klíring tételek ezen pozíciókat nem módosítják. Non- klí-ring tranzakció a beszedések kezdeményezése, melyre válaszul a ter-helendõ számlát vezetõ bank indítja a beszedésen szereplõ összegetvagy visszautasítja a teljesítést. A tévesen átutalt összeg visszautalá-sára szolgál a „visszautasítás” (reject) típusú tranzakció.

A Bankközi Klíring Rendszer a következõ fizetési módokhoz tarto-zó pénzforgalmi megbízások résztvevõk közötti közvetítését, ésbankközi elszámolását végzi:

– egyszerû átutalási megbízás;– csoportos átutalási megbízás;– azonnali beszedési megbízás (azonnali inkasszó);– csoportos beszedési megbízás;– váltóbeszedési megbízás (váltóinkasszó);– határidõs beszedési megbízás (határidõs inkasszó);– okmányos meghitelezés (akkreditív);– csekk.Minden tranzakció azonos prioritással bír és értékhatárra való te-

kintet nélkül kerülnek elszámolásra. A tényleges pénzmozgást min-dig a terhelendõ számlát vezetõ bank kezdeményezi, még beszedésimegbízások esetében is.

A bankközi fizetések lebonyolításához alkalmazandó elektronikusüzenetek, azaz a tranzakciók körét, azok pontos tartalmi és formaimeghatározását, valamint a tranzakciók forgalmazásának szabályaitaz elszámolóház által kibocsátott szabványkönyvek tartalmazzák. Újfizetési mód bevezetése esetén az elszámolóház a pénzforgalmi ren-delkezésben elõírt általános szabályokhoz illeszkedõen – a hitelinté-



zetekkel történõ egyeztetést követõen – meghatározza a klíringtagokáltal egységesen alkalmazandó szabványos elektronikus üzeneteketés az üzenetek forgalmazásának szabályait.

3.4.4 Az elszámolási rendszer mûködése

A klíringtagok a tranzakciókat tartalmazó küldõ kötegeket 16 órátólkezdve másnap hajnali 2 óráig továbbíthatják – távközlési hálózat út-ján – a BKR-be.

Az MNB 17 órakor közli a GIRO Rt.-vel a klíringtagok bankközitranzakcióinak fedezetvizsgálatánál alkalmazandó keretösszegeket,amelynek összetevõi: az MNB-nél vezetett pénzforgalmi számla záróegyenlege, valamint a klíringtagok által a KELER Rt.-nél zárolt érték-papír-fedezet ellenében nyújtott napi hitelkeret.

A BKR az éjszakai elszámolási ciklusban két alkalommal végzi el aklíringtagok által beküldött tranzakciók feldolgozását és elszámolá-sát. Elõször a 22 óráig beérkezett banki küldõ kötegek és a közvetlenülbenyújtott csoportos megbízások kerülnek sorra, majd a hajnali 2 órá-ig beküldött további kötegek feldolgozása és elszámolása történikmeg.

A BKR minden egyes köteg elszámolásakor ellenõrzi, hogy a köte-lezett bank a rendelkezésére álló keret és a számára beérkezett és ad-dig elszámolt jóváírások alapján rendelkezik-e elegendõ fedezettel.Fedezethiány esetén a köteg sorba kerül, elszámolását minden alka-lommal megkísérli a rendszer, amikor a kötelezett bank számára jóvá-írás érkezik, ugyanakkor a bank által küldött további kötegek csak ak-kor kerülnek feldolgozásra, amikor a sorban álló köteg elszámolása si-keresen megtörtént.

A második elszámolási szakasz – vagyis az éjszakai elszámolásiciklus – végén sorban maradt kötegek a délelõtti sorlebontás során(lásd késõbb) kerülnek elszámolásra vagy fedezethiány esetén vissza-utasításra.

Az elsõ elszámolási szakaszban elõállított banki fogadó kötegek 23órától kezdve elérhetõek. A második elszámolási szakaszban elõállí-tott banki fogadó kötegek az éjszakai elszámolási ciklus lezárását kö-vetõen azonnal, de legkésõbb reggel 6 órakor érhetõk el. A klíringta-gok ekkor értesülnek a fedezethiány miatt esetleg nem teljesült (sor-ban maradt) átutalásaik összegérõl. A klíringtagok az elszámoláseredményét 9 óráig kötelesek átvenni.

Az MNB az éjszakai elszámolási ciklus eredményeként elõállt,bankközi pozíció (IBI) mátrix alapján, a VIBER indítása elõtt könyvelia klíringtagok számláin a tartozásokat és követeléseket.

A klíringtagoknak reggel 9 óráig van lehetõségük arra, hogy az éj-szakai elszámolási ciklus végén sorban maradt tranzakciók fedezetétmegteremtsék. A délelõtti sorlebontás célját szolgáló elszámolási cik-lusba bekerülõ megbízások teljes összegére fedezetet kell biztosítani



anélkül, hogy az esetleg beérkezõ jóváírásokat figyelembe vehetnék(általában egy-két tag tételei maradnak sorban, és nem várható na-gyobb összegû jóváírást). Az MNB 9:30-kor értesíti a GIRO Rt.-t az el-számolásra váró tranzakciók fedezetének meglétérõl, illetve hiányá-ról (kötelezett bankonként).

A BKR elszámolja a fedezettel rendelkezõ tranzakciókat, azokat aküldõ kötegeket pedig, amelyekre a tag nem biztosított fedezetetvisszautasítja. A délelõtti elszámolási ciklus eredményét 11:30-tól12:30-ig vehetik át az abban érintett klíringtagok. Második bankközipozíciómátrix alapján az MNB a VIBER-ben (nem VIBER-tag BKR-tagtekintetében a számlavezetõ rendszerben is) egyenlíti ki a tartozáso-kat és követeléseket.

3.4.5 A tranzakció-feldolgozás környezete

A BKR a bankközösség által elfogadott mûködési elveken alapuló,önálló társaság keretében üzemeltett rendszer. A klíringtagok és azelszámolóház közötti adatcsere az elszámolóház által üzemeltetettprivát hálózaton valósul meg. A kommunikációs hálózat, hasonlóan arendszer valamennyi eleméhez megfelelõ háttérkapacitásokkal, dup-likált eszközökkel, hibatûrõ rendszerekkel rendelkezik. A GIRO Rt. azelszámolást egymástól két földrajzilag elkülönülõ helyen, gyakorlati-lag párhuzamosan végzi.

A klíringtagok szabványos felületeken (interfészeken) keresztülbiztosítják a kapcsolatot az elszámolás-forgalmi rendszer és saját ban-ki alkalmazásaik között.

3.4.6 Hitel- és likviditási kockázat

A BKR-ben a bruttó elszámolási elv érvényesül, vagyis csak azok a fi-zetési megbízások kerülnek elszámolásra, amelyekre a küldõ klíring-tagnak a fedezet rendelkezésére áll. A MNB által üzemeltetett számla-vezetési rendszer és a BKR üzemideje egymást követik, így a klíring-tagok által elkülönített fedezet a BKR zárásáig változatlan összegbenrendelkezésre áll. Az elszámolt tételek kiegyenlítése minden esetbenbiztosított. Ezen eljárási rend miatt hitelkockázatot a rendszer tagjanem visel, annak ellenére sem, hogy a fogadó bankok az elszámolttranzakciókat a kiegyenlítés elõtt megkapják.

A rendszerben a likviditási kockázat fennáll, mivel a tagoknak amegfelelõ fedezetet a rendszer nyitását megelõzõen már biztosítanikell, viszont az éjszakai mûködés során nem lehet pótlólagos likvidi-tást juttatni a rendszerbe, nem lehet a likviditást a tagok között átcso-portosítani, nem lehet a kötegeket átütemezni és átcsomagolni.

Likviditáshiány miatti nem fizetésbõl következõen a pénzforgalomrendje felborulhat, mivel a bankok esetleg nem képesek a délelõtti sor-lebontásban fedezetet képezni összes kötelezettségükre, és nem tud-



ják a jegybanki rendelkezésben megadott határidõn belül az ügyfél-számlák jóváírását befejezni. A gyakorlatban a likviditási és a mûkö-dési kockázat szintje egyaránt alacsony, hiszen az elmúlt években ál-talában havonta egy-két alkalommal került sor a délelõtti sorlebontásalkalmazására, a legtöbb esetben egy vagy két bank nem tudta az éj-szakai elszámolást befejezni, és a sorban maradó tételek száma semhaladta meg az ezres nagyságrendet.

3.4.7 Díjpolitika

A GIRO Elszámolásforgalmi Rt. a BKR díjainak megállapításakor amérsékelt profitorientáltság elvébõl kiindulva jár el. Ennek megfelelõ-en az alkalmazott díjak a mûködési költségek (ideértve a BKR korsze-rûsítéséhez szükséges források képzését is) és a tulajdonos (és egyút-tal felhasználó) bankok által elvárt, elõre meghatározott jövedelmezõ-ségi elvárásoknak megfelelõen alakulnak.

A BKR díjstruktúráját a kezdeti tranzakcióértékhez kötött (ezrelé-kes) díjtól a fix tételdíj irányába történõ elmozdulás jellemzi. Ma már afeldolgozott tranzakciók közel 80%-a után csak minimumdíjat fizet-nek.

Az E) táblázat az 1994–2000. közötti idõszakra vonatkoztatva mu-tatja a BKR által felszámított díj alakulását.

3.4.8 Folyamatban lévõ fontosabb projektek

A szakaszos éjszakai elszámolás bevezetésével lehetõvé vált, hogyBKR a beérkezõ megbízásokat elkezdje feldolgozni anélkül, hogy azösszes megbízás beérkezett volna, és meghatározott idõközönként(egyelõre kétszer egy elszámolási ciklus alatt) az addig elszámolt



E) táblázatA BKR díjszabásának változása (1994–2000)

Idõpont Díj mértéke, ‰ Minimumdíj, Ft Maximumdíj, Ft

1994. november 18. 0,5 – –1996. január 1. 0,3 1 27001996. szeptember 1. 0,27 1 13501997. február 1. 0,25 5 10001997. július 1. 0,23 5 10001997. november 1.

egyedi fizetési megbízás 0,21 8 1000csoportos fizetési megbízás 0,22 5 –

1999. február 1.egyedi fizetési megbízás 0,11 8 800csoportos fizetési megbízás 0,11 5 –

2000. február 1.egyedi fizetési megbízás 0,1 8 400csoportos fizetési megbízás 0,1 6 –

tranzakciók alapján a bankok pozícióit aktualizálja, a küldõ kötegeketelkészítse és a tagok részére hozzáférhetõvé tegye. Az elszámolás azutolsó elszámolási fázis után fejezõdik be, és a jegybanki kiegyenlítésugyanúgy egyszer történik meg, mint korábban.

A csoportos fizetési megbízások 1997. októberi bevezetése utánilassú fejlõdést követõen 1999-ben történt meg az az áttörés, amely je-lentõssé tette ezt a fizetési módot is. Azonban mind a lakosság, mind avállalati kör ismereteinek bõvítésével még óriási fejlõdési lehetõség állezen üzletág elõtt. A GIRO Rt. a szolgáltatáshoz történõ csatlakozás ésa megadott megbízások változtatásának megkönnyítését kiemelt fel-adatként kezeli, és az ehhez szükséges felhatalmazás kezelési eljáráskorszerûsítését kiemelten fontosnak tartja.

A csoportos megbízások volumenének jelentõs növekedése és aforgalom számottevõ ingadozása – a szigorú üzemidõ korlátok közöttmûködõ – a BKR mûködésének megbízhatóságát gyengíti. Ezért táv-latilag célszerûnek látszik a csoportos megbízások feldolgozásánakkülönválasztása a BKR-tõl, és egy önálló, nettó elszámolási rendszerkialakítása. A döntést megalapozó tervezés elkezdõdött, a fejlesztés– kedvezõ döntés esetén – 2001 második felében megkezdõdhet.A rendszer – ha megvalósul – a pénzügyi kockázatokkal szemben vé-dett nettó elszámolási rendszer lesz, architektúrájának tervezése fo-lyamatban van.

Az elektronikus kereskedelem megjelenése a bankrendszer számá-ra új kihívást jelent. Az elektronikus kapcsolatok elterjedése, az üzletifolyamatok integrálása, a fizetések elektronikussá válása és e kapcso-latok nyílt hálózatokon történõ kialakítása a tranzakcióban résztvevõfelek egyértelmû azonosítását, az üzenetek sérthetetlenségének, meg-változtathatatlanságának, letagadhatatlanságának és titkosságánakkövetelményét fokozottan állítja elõtérbe.

A bankrendszer a fenti követelményeket kielégítõ nyilvános kulcsúhitelesítés természetes szolgáltatója, mint a gazdaság szereplõinek bi-zalmát élvezõ intézményrendszer. Ezen belül a bankrendszer közös,háttérszolgáltatója lehet a GIRO Elszámolásforgalmi Rt. Ennek érde-kében elindult az elõkészítõ munka a bankrendszer közös HitelesítõKözpontjának létrehozására, amely megfelel majd az Európai Uniódigitális aláírásról és hitelesítésrõl szóló direktíváinak és az ezekreépülõ hazai jogszabályoknak is.

Az elektronikus gazdaság fejlõdése az elektronikus fizetések új for-máinak kialakulását vonja maga után. A GIRO Rt. célja, hogy ezzelpárhuzamosan új fizetési szolgáltatásokat dolgozzon ki és nyújtson aklíringtagoknak és ügyfeleiknek. Ilyen lehetõség az elektronikusszámlabenyújtási és fizetési rendszer (Electronic Bill Presentment andPayment) megvalósítása.

Az új feladatokhoz szükséges kommunikációs hálózat fejlesztésifeladatokat folyamatosan látják el, a meglévõ GIRO Rt. virtuális pri-vát hálózatának kiterjesztését tervezik az IP (Internet Protokoll) háló-zatok kezelésére is.



3.5 Bankkártya-elszámolási rendszerekA bankkártya-tranzakciók elszámolása az alábbi három különbözõrendszeren keresztül történik: VISA és Europay országos nettó elszá-molási rendszerek, GBC kártyaelszámolási rendszer.

A rendszer felépítését a 11. ábra szemlélteti.A GIRO Bankkártya Rt. által üzemeltetett GBC kártya-elszámolási

rendszer 16 tagja részére nyújt elszámolási szolgáltatásokat, amelyekközül 6 tag egyben a társaság részvényese is. Mivel a fontos kibocsá-tók és elfogadók többsége nem tagja ennek a társaságnak, ezért a for-galom nagyobb részét a VISA és az Europay kártya szervezetek általüzemeltetett elszámolási rendszerekben dolgozzák fel. A GIRO Bank-

kártya Rt. által üzemeltetett elszámolási rendszer kiegyenlítõ bankjaaz MNB, a VISA és a Europay rendszerekben elszámolt tranzakciókkiegyenlítése a Magyar Külkereskedelmi Banknál vezetett technikaielszámolási számlákon történik meg. A GBC elküldi a bankközi pozí-ció mátrixot az MNB-nek, amelyet a központi bank még ugyanazon anapon a VIBER-ben teljesít. A VISA és az Europay saját rendszereinbelül értesíti a tagokat nettó pozícióikról, és a nettó adósok BKR-bentörténõ átutalással rendezik kötelezettségeiket az MKB-nál vezetetttechnikai elszámolási számlán. Ennek megfelelõen az MKB a BKR-ben átutalásokat indít a nettó követelések rendezésére még ugyan-



MNB MAGYARKÜLKERESKEDELMI

BANK RT.

GBCKÁRTYA-ELSZÁMOLÁSI

RENDSZER

VISA NEMZETINETTÓ

ELSZÁMOLÁSIRENDSZER

EUROPAYNEMZETI NETTÓ

ELSZÁMOLÁSIRENDSZER

BANK BANK BANK BANK BANK

Kiegyenlítõ bank

Elszámolás

Résztvevõk

11. ábraA bankkártya-elszámolási rendszer felépítése

azon a napon. A kártyatranzakciók elszámolása nettó elven történikmindhárom fent említett rendszerben.

A likviditási és a hitelkockázat csökkentésére megfelelõ kockázat-kezelési módszerek és biztosítéki mechanizmusok kerültek kialakí-tásra. Minden egyes rendszer résztvevõinek állampapírokat kell fede-zetként letétbe elhelyeznie, amelynek értékét az elõzõ periódus nettóelszámolási kötelezettsége alapján állapítják meg. A kiegyenlítõ ban-kok (az MNB és az MKB) a kötelezõ fedezet mértékéig napi hiteltnyújtanak, amennyiben a tag nem tud eleget tenni kötelezettségének.A fedezet piaci értékét meghaladó veszteségeket a tagoknak az ún.veszteség-megosztási módszer alapján kell fedezniük. A biztosítéko-kat mindhárom rendszer esetében az MNB-nél kell elhelyezni.

3.6 Magyar Takarékszövetkezeti Bankszámlavezetési rendszere

Az MTB a szövetkezeti integrációba tömörült 177 takarékszövetkezeternyõbankja (APEX bank). Ennek keretében levelezõ banki számlave-zetési szolgáltatást nyújt számukra: teljesíti a takarékszövetkezetekegymás közötti fizetéseit, valamint közvetett csatlakozást biztosít ré-szükre a BKR-hez és a VIBER-hez. Az MTB állampapír-fedezettel hi-telt is nyújt a takarékszövetkezeteknek fizetési forgalmuk lebonyolítá-sához. Az MTB és takarékszövetkezeti ügyfeleinek kapcsolata számoselemében hasonlít egy fizetési rendszerre, de mégsem tekinthetõ an-nak, hiszen a takarékszövetkezetek fizetési forgalmának túlnyomó ré-sze nem más takarékszövetkezetek felé, hanem a VIBER és a BKRrendszerekbe irányul.

3.7 Postai elszámolás

A Magyar Posta Rt. 1996 óta korszerû, magas fokon gépesített elszá-molási rendszert alkalmaz arra, hogy az általa vállalt szolgáltatást ma-gas színvonalon lássa el. A papíralapú bizonylatok feldolgozására aPosta Elszámolási Központban kerül sor, ahol minden bizonylatotelektronikusan rögzítenek. A Posta kifizetõ és beszedõ ügyfeleitõl el-fogad papíralapú és elektronikus formájú megbízásokat is, és igényszerinti formában ad elszámolást, ami lehet teljesen elektronikus, deaz eredeti bizonylatok másolatainak alakjában papíralapú is.

A pénzforgalomról és a bankhitelrõl szóló 39/1984. (XI. 5.) MT. ren-delet, illetve a pénzforgalomról szóló 6/1997. (MK. 61.) MNB-rendel-kezés a postai pénzforgalommal kapcsolatban is megállapít teljesítésihatáridõket. Elõbbi jogszabály a bankszámlára posta útján befizetettösszegekkel kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy azokat akkor kellmegtörténtnek tekinteni, amikor a pénzt a postán befizetik. A szabályjelentõségét az adja, hogy a közüzemi szolgáltatások lakosság által fi-zetett díjainak túlnyomó hányada a postai pénzforgalomban használt



készpénz-átutalási megbízás segítségével történik. Az utóbb említettrendelkezés szerint a postai pénzforgalmi közvetítõ tevékenységetvégzõ szervezet a megbízás teljesítésébõl rá háruló feladatokat a hitel-intézettel kötött szerzõdésben meghatározott határidõben köteles tel-jesíteni, és üzletszabályzatában szabályozott módon köteles meghatá-rozni a munkanapon belül azt a záró idõpontot, ameddig a befogadottmegbízásokat két munkanap alatt teljesíti. A záró idõpont után befo-gadott megbízások teljesítésének határidejeként legfeljebb hárommunkanap határozható meg.



4.1 Intézményi vonatkozások

4.1.1 Általános jogi vonatkozások

Az értékpapírpiac intézményi hátterét (tõzsdék, elszámolóház, befek-tetési szolgáltatók) az Épt. szabályozza. A törvény értelmezésében azelszámolóházak gazdasági társaságok. Elszámolóházi szolgáltatáso-kat (mint pl. az értéktõzsdei, árutõzsdei és OTC (tõzsdén kívüli) tranz-akciók elszámolása stb.) kizárólag engedéllyel rendelkezõ elszámoló-ház nyújthat. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) to-vábbi szolgáltatások nyújtására utasíthatja az elszámolóházat, úgy-mint: értékpapírok központi nyilvántartása, értékpapírkódok kibo-csátása, központi értékpapírszámlák vezetése, a Magyarországon kül-földi kereskedési céllal kibocsátott értékpapírokról letéti elismervénykibocsátása. Központi értéktárnak is kell tekinteni azon elszámoló-házat, amely ezeket a szolgáltatásokat is nyújtja. Elszámolóházak tu-lajdonosai csak az MNB, az érték- és árutõzsdék, a befektetési társasá-gok, az árutõzsdék tagjai, a hitelintézetek és egyéb elszámolóházak le-hetnek. Az elszámolóházak a Pénzügyi Közlönyben és a Magyar Tõ-kepiacban (a Tõzsde hivatalos lapjában) kötelesek megjelentetni üz-letszabályzatukat, szabályzataikat (ami tartalmazza az alkalmazottdíjakat is). A törvény arról is rendelkezik, hogy az üzletszabályzat és aszabályzat nem tartalmazhat az elszámolóháztól szolgáltatást igény-be vevõ egyes szervezetekre nézve indokolatlanul hátrányos megkü-lönböztetést.

4.1.2 A központi bank szerepe

Általános kötelezettségekAz elszámolóházak felügyelete elsõdlegesen a PSZÁF kötelezettsége.Ugyanakkor az elszámolóházak mûködésére vonatkozó engedélyt aPSZÁF az MNB elnökének egyetértésével adja meg. Ezenkívül aPSZÁF és az MNB közötti megállapodás alapján az elszámolóházüzletszabályzatának változásakor az MNB-nek véleményezési jogavan. Az MNB jelentési kötelezettséget is elõírhat az elszámolóházakrészére.


4. Értékpapír-elszámolásirendszerek

Viszonylag új jelenség – nem függetlenül a pénz- és tõkepiacok nö-vekvõ szerepétõl –, hogy a jegybankok egyre nagyobb figyelmet szen-telnek az értékpapír-elszámolás témakörének. Az értékpapír-elszá-molóházak általában felügyelet alatt álló intézmények, a felügyeletekazonban – sajátos érdekeltségük következtében – inkább a piac átlát-hatóságát, a versenyfeltételek biztosítását és a törvényességi feltételekteljesülését állítják figyelmük középpontjába. Az elszámolásforgalomzökkenõmentes mûködését, a makroszintû stabilitást elsõsorban szemelõtt tartó jegybanki szempontok érvényesítésére kevésbé képesek.

Az MNB érdekelt a tõke- és pénzpiacok hatékonyságában, a pénz-ügyi közvetítõrendszer stabilitásában és a fizetési rendszer biztonsá-gának növelésében. Ezért kezdeményezõ szerepet játszik az értékpa-pír-elszámolási rendszerek fejlesztésében. Ennek gyakorlati megvaló-sítása eddig alapvetõen a KELER-ben lévõ részvénytulajdonosi pozí-cióján keresztül történt.

Elszámolási szolgáltatások nyújtásaVannak országok, ahol az értékpapír-elszámolási rendszereket (elsõ-sorban az állampapírok vonatkozásában) a központi bank üzemelteti,Magyarországon ezt a feladatot a KELER látja el. Az MNB részvétele azértékpapír-elszámolásokban arra korlátozódik, hogy a számlavezetésikörébe tartozó hitelintézetek részére az értékpapír-elszámolási tranz-akciók pénzoldali kiegyenlítését biztosítsa. Atöbbi résztvevõ számára aKELER biztosítja a pénzoldali teljesítést, az általa vezetett ún. tõzsde-forgalmi (korlátozott rendeltetésû pénzforgalmi) számlákon.

A rendszer felépítését a 12. ábra mutatja:


4. Értékpapír-elszámolási rendszerek

MNB KELER

BANK BEFEKTETÉSIVÁLLALKOZÓ

PÉNZSZÁMLA-VEZETÕ

RENDSZER

ÉRTÉKPAPÍR-SZÁMLAVEZETÕ

RENDSZER

VIBER

KÖZPONTIÉRTÉKTÁRI FUNKCIÓ

12. ábraAz értékpapír-elszámolási rendszer felépítése

4.1.3 KELER

A KELER részvénytársasági formában, az Épt. alapján mûködõelszámolóház, tevékenységét az Épt., valamint – a származékos ügy-letek elszámolásával kapcsolatban – az 1994. évi, az Árutõzsdérõl szó-ló XXXIX. törvény és a Közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. tör-vény rendelkezései is szabályozzák. Noha az Épt. lehetõvé teszi többelszámolóház mûködését, jelenleg kizárólag a KELER mûködik ilyenformában.

Bizonyos tevékenységek feltételrendszerét kormányrendeletekbenhatározták meg, mint például a dematerializált értékpapírok kezelé-sével kapcsolatos szolgáltatásokat.

A KELER központi értéktári tevékenységére vonatkozó feladatai-nak törvényi szinten nem rögzített szabályait PM-rendelet, illetvePSZÁF-határozat tartalmazza.

A KELER – az 1.2.4. pontban már említett kvázi banki funkcióit isideértve – számos feladatkört lát el.

Központi értéktári funkciók:– központi értékpapír-nyilvántartás,– értékpapírkód (ISIN kód) kiadása,– központi értékpapír-számlavezetés,– belföldön kibocsátott értékpapírról külföldi forgalmazás céljára

szolgáló okirat kiállítása.Elszámolóházi funkciók:– tõzsdei ügylet elszámolása,– tõzsdén kívüli értékpapírügylet elszámolása,– árutõzsdetag árutõzsdei ügyletének elszámolása,– az általa elszámolt ügylet teljesítésének (kiegyenlítésének, azaz

az értékpapír- és pénzszámlákon történõ könyvelésének) biztosí-tása,

– tõzsdeforgalmi (korlátozott rendeltetésû pénzforgalmi) számlavezetése,

– bel- és külföldi letétkezelõk részére letéti szolgáltatás nyújtása, il-letve a forgalmazók saját tulajdonában álló dematerializált érték-papírról értékpapírszámla vezetése,

– részvénykönyv vezetése, társasági eseményekkel kapcsolatosszolgáltatás.

A KELER a nyilvánosan kibocsátott értékpapírok központi értéktá-ra, valamint a dematerializált értékpapírok központi létesítõ helye ésegyben azok központi nyilvántartója is.

A BÉT-tel és a BÁT-tal kötött megállapodás alapján a KELER végzimindkét tõzsde tõzsdei kereskedésének elszámolását. A KELER aszármazékos ügyletek piacán központi szerzõdõ fél (central-counterparty) szerepet is játszik, ami azt jelenti, hogy az ügyletbe be-lépve mindkét partnerrel szemben teljesítõ féllé válik, garantálja a tel-jesítést. A KELER minden általa kezelt elszámolási rendszer vonatko-zásában kiterjedt kockázatkezelési szolgáltatást nyújt, ideértve az



egyéni biztosítékok, illetve a kollektív garanciaalapok kezelését,kényszerintézkedési eljárásokat stb.

A KELER Rt. és a Clearstream Banking SA. (Luxembourg) nemzet-közi elszámolóház kétoldalú számlakapcsolatot épített ki egymással,melynek keretében a KELER Rt. számlavezetettei részére letéti szol-gáltatásokat nyújt azon külföldi értékpapírok vonatkozásában, me-lyeket a Clearstream saját számlavezetõ rendszerébe befogad. A kap-csolat másik elemeként a KELER Rt. vezet értékpapírszámlát, és vé-gez letéti szolgáltatásokat a Clearstream részére, amelyen keresztül akülföldi befektetõk tartják magyarországi értékpapír-portfóliójukat.

A KELER üzletszabályzata tartalmazza a KELER-nél történõ szám-lanyitás, a társasággal való kapcsolattartás általános feltételeit, az ún.egységes szabályzat pedig a KELER által mûködtetett egyes elszámo-lási rendszerekre vonatkozó szabályokat tartalmazza egységes szer-kezetbe foglalva. A KELER üzletszabályzatát a tõzsde hivatalos lapjá-ban, a Magyar Tõkepiacban teszi közzé, és elérhetõk a KELER internethonlapján (http://www.keler.hu címen) is.

A társaság tulajdonosa 50%-ban az MNB, 25–25%-ban a BÉT ésBÁT. A társaság legfõbb szerve a közgyûlés, de a fontos operatív dön-téseket az Igazgatóság hozza meg, ideértve az üzletszabályzatra, illet-ve a tarifákra vonatkozó döntéseket is.

4.1.4 Az állami szféra egyéb szerveinek szerepe

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)Az Épt. a befektetési szolgáltatási tevékenységet végzõ gazdasági tár-saságok felügyeletét a PSZÁF hatáskörébe rendeli.

A PSZÁF saját hatáskörben engedélyeket ad ki, rendszeresen ellen-õrzi, és figyelemmel kíséri többek között a befektetési szolgáltatók, akibocsátók, a tõzsdék és az elszámolóházak tevékenységét, és ellenõr-zi a fent említett szervezetek nyilvánosan közzétett tájékoztatóit. APSZÁF hagyja jóvá a KELER általános üzleti feltételeit, valamint sza-bályzatait. A PSZÁF beavatkozhat a KELER mindennapi üzleti tevé-kenységébe azáltal, hogy bizonyos körülmények között korlátozza azügyfelek hozzáférését valamely számlához. Az MNB-hez hasonlóanjelentési kötelezettséget írhat elõ a KELER részére.

4.1.5 A magánszféra egyéb szerveinek szerepe

A Budapesti Értéktõzsde (BÉT)A Budapesti Értéktõzsdét 1989-ben az akkor befektetési szolgáltatáso-kat nyújtó vállalkozások indították újra. A tõzsde polgári jogi társa-ság, melynek részvénytársasággá történõ átalakítása folyamatbanvan. Jegyzett értékpapírok adás-vétele magánszemélyek nevébencsak az Értéktõzsdén keresztül megengedett. A BÉT-nek három szek-



ciója van: az állampapír-szekció, a részvény- és egyéb értékpapír- (pl.befektetési jegyek) szekció, valamint a határidõs (származékos) tranz-akciók szekciója. A BÉT-en csak jegyzett értékpapírokkal lehet keres-kedni. Nem jegyzett papírokra a tõzsdén kívül lehet üzletet kötni.Szabványosított származékos ügyletekre vonatkozó szerzõdéseket le-het kötni a legnagyobb kibocsátó vállalatok (MATÁV, MOL, TVK,OTP, RICHTER, BORSODCHEM) részvényeire.

A Budapesti Árutõzsde (BÁT)Az Árutõzsde Kft. 1990-ben alakult, amikor 28 alapító tag létrehozta agabonaszekciót. Ezt követõen csak tõzsdetagok jogosultak üzletkötés-re a megfelelõ garanciák betartása mellett. 1994 novemberében azÁrutõzsde Kft. átalakult Budapesti Árutõzsdévé. 1994 júliusától aKELER végzi a BÁT kereskedésének elszámolását. A BÁT-on jelenleghárom (hús, gabona, valamint pénzügyi) szekcióban folyik az üzlet-kötés.

4.2 Rövid áttekintés az értékpapírpiacról

4.2.1 Az értékpapírpiac fõbb jellemzõi

Magyarországon jelenleg két tõzsde mûködik, a Budapesti Értéktõzs-de és a Budapesti Árutõzsde. Az eltelt tíz évben gyors ütemben növe-kedett a tõkepiac forgalma. A külföldi befektetések liberalizálásanagymértékben hozzájárult a forgalom növekedéséhez. Jelenleg akülföldi befektetõk egy évnél hosszabb futamidejû magyar értékpapí-rokat szabadon vásárolhatnak, függetlenül a lejáratig még hátralévõidõtõl. A hazai befektetõk a nemzetközi piacokon az OECD-országokáltal kibocsátott államkötvényeket, valamint vállalati részvényeket ésegy évnél hosszabb futamidejû vállalati kötvényeket vásárolhatnak.Mindkét esetben a kibocsátó székhelyének OECD-országban kell len-nie.

Az értékpapírok széles köre van forgalomban, többek között állam-papírok (mint pl. a három, hat és tizenkét hónapos lejáratú kincstárje-gyek, a kettõ, három, öt és hét éves lejáratú államkötvények), helyi ön-kormányzatok és vállalatok kötvényei, részvények, befektetési je-gyek, jelzáloglevelek stb. A piacokat még mindig a kincstárjegyek ésállamkötvények uralják, de az elmúlt négy-öt évben a részvénypiacnövekedése is jelentõs volt. Egyre többféle termékre (mezõgazdaságitermékek, deviza, kamatláb, részvény, index) lehet a tõzsdéken szab-ványosított határidõs ügyleteket kötni.

Az állampapírok elsõdleges kereskedése kizárólag, míg másodla-gos kereskedése jellemzõ módon az OTC-piacon folyik, ugyanakkorlehetõség nyílik a BÉT-en való kereskedésre is. Kizárólagosan az el-sõdleges forgalmazók jogosultak állampapír-árveréseken vételi aján-



latot tenni, ugyanakkor kötelesek meghatározott mennyiségi feltéte-lek mellett folyamatos vételi és eladási árat jegyezni a másodlagos pia-con.

4.2.2 Szereplõk az értékpapírpiacon

A magyar értékpapírpiacon kétféle intézmény tevékenykedhet, a ban-kok és a befektetési vállalkozások. Ez utóbbiak három típusa külön-böztethetõ meg: az értékpapír-bizományos (bróker) cégeknek mini-mum 20 millió Ft, az értékpapír-kereskedõknek 100 millió Ft, a befek-tetési társaságoknak pedig 1 milliárd Ft jegyzett tõkével kell rendel-kezniük. Az 1999. január 1-tõl érvényes változások nyomán a bankoka nyilvános kibocsátású másodlagos részvény- és kötvénypiacokon isjelen lehetnek.

4.2.3 Az értékpapírpiac forgalma

A magyar értékpapírpiac 1999-ig folyamatosan és dinamikusan fejlõ-dött, akár a tõzsdén megjelenõ kibocsátók számát, az egyre bõvülõ be-fektetési eszköztárat, akár a forgalom volumenét tekintjük. A 13. ábrá-ból is egyértelmûen látszik, hogy komoly trendváltozás az 1998-asnemzetközi pénzügyi válsághoz kapcsolódóan következett be, ami-nek következtében meredeken visszaesett a határidõs piac forgalma,elvesztette korábbi lendületét a részvénykereskedelem és ennek meg-



0

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

12 000

14 000

16 000

18 000

1995 1996 1997 1998 1999 2000

BÉT-forgalomOTC állampapír-forgalomHatáridõs forgalom

Milliárd forint

13. ábraAz értékpapírpiac forgalma (1995–2000)

felelõen a biztonságos, állampapír-piaci befektetési lehetõségek, illet-ve az alternatív befektetési formák (pl. ingatlan) kerültek elõtérbe.2000-ben a Budapesti Értéktõzsde forgalmában, újkori történelmébenelõször, nagymértékû visszaesés következett be. Csökkent a tõzsdeicégek kapitalizációja, a kötésszám emelkedése ellenére is esett a kont-raktusok átlagértéke. A forgalomban jelentõsen megnõtt a részvény-piac részesedése, ami azonban inkább kudarcnak tekinthetõ, hiszenezzel párhuzamosan jelentõsen (85%-kal) csökkent a tõzsdén kötöttállampapírügyletek értéke. A tendencia több okra is visszavezethetõ:elvesztette korábbi vonzerejét a közép-kelet-európai régió, a távközlé-si, kommunikációs cégek világszerte jelentõsen visszaestek, nincse-nek új kibocsátások – ami miatt kevés az igazán likvid papír –, bizo-nyos cégek esetében a hatósági ármegállapítás befolyásolja a társasá-gok eredménytermelõ képességét, a vegyiparban a piaci szereplõk bi-zalmát megingatva zajlottak le egyes vállalatfelvásárlási akciók.

4.3 A tõzsdei, a tõzsdén kívüliés a származékos ügyletek elszámolása

4.3.1 Résztvevõk

Az értékpapír-elszámolási rendszert üzemeltetõ KELER Rt. tõzsdei el-számolási szolgáltatást közvetlenül csak az üzletszabályzatában meg-határozott feltételeket kielégítõ elszámolóházi tagok számára, mígtõzsdén kívüli értékpapírügylethez kapcsolódó elszámolást az ezentevékenység végzésére jogszabály alapján felhatalmazott számlatulaj-donosának nyújt.

Az értékpapír-letétkezelési szolgáltatásokat befektetési vállalkozá-sok, hitelintézetek, külföldi értékpapír-letétkezelõk, értékpapír-kibo-csátók (csak az általuk kibocsátott fizikai értékpapírra vonatkozóan),árutõzsdén kereskedõ klíringtagok (kizárólag a tõzsdei ügylet biztosí-tékául szolgáló fizikai értékpapír nyilvántartására), a Magyar Állam-kincstár és az Államadósság Kezelõ Központ vehetik igénybe.

A klíringtagsági rendszerA KELER Rt. a tõzsdei elszámolási szolgáltatások közvetlen igénybe-vételére klíringtagsági rendszert mûködtet.

A klíringtagságot az alábbi szekciókban/ügyletkörökben folytatottkereskedéshez kötõdõen határozták meg:



BÉT esetében: BÁT esetében:

– T+5 részvény és egyéb értékpapír – pénzügyi– T+2 állampapír – gabona– derivatív deviza – hús– derivatív kamat– derivatív részvény

A klíringtagság fajtáiA tagokat megilletõ jogok alapján a klíringtagságnak három típusátkülönböztethetjük meg:

• Az általános klíringtag közvetlenül csatlakozhat az elszámolásirendszerekhez, és közvetlen klíringtagsággal nem rendelkezõk(alklíringtag) részére elszámolási szolgáltatást nyújthat.

• Az egyéni klíringtag szintén közvetlenül veheti igénybe a KELERelszámolási szolgáltatásait, alklíringtag részére azonban szolgál-tatást nem nyújthat.

• Az alklíringtag az a tõzsdei kereskedésre jogosult személy vagyszervezet, akinek megkötött ügyleteit a KELER nem közvetlenül,hanem egy általános klíringtagon keresztül számolja el. Azalklíringtag a KELER-rel nem áll jogviszonyban, emiatt az általá-nos és egyéni klíringtagok által létrehozott és a KELER által mû-ködtetett garanciarendszereknek sem tagja.

A klíringtagság feltételeiA klíringtagság a KELER-rel kötött klíringtagsági szerzõdés aláírásá-val jön létre. E szerzõdés megkötésének elõfeltételei a következõk:

– felügyeleti engedély az adott szekcióban történõ kereskedéshez,– a KELER üzletszabályzatában elõírt tõkekövetelmények teljesí-

tése,– a szükséges számlák megnyitása,– a KELER által elõírt adatszolgáltatás teljesítése.

A klíringtagsághoz szükséges tõkekövetelményA KELER a különbözõ szekciókban a klíringtagság feltételeként azalábbi saját tõkenagyságot írja elõ:

A tõzsdén kívüli értékpapírügyletek elszámolása

A tõzsdén kívüli értékpapírügyletek elszámolásával kapcsolatos szol-gáltatást a KELER az MNB, a hitelintézetek és a befektetési szolgálta-tók számára nyújtja feltéve, hogy az érintett hitelintézet, illetve befek-tetési szolgáltató értékpapírszámláit a KELER, pénzszámláit a KELERvagy az MNB vezeti.



Adatok millió forintbanDerivatív Azonnali

BÁTgabona

BÁThús

Bármelymás

derivatívszekció

T+5 rész-vény és

egyéb ér-tékpapír

T+2 állam-papír

Csak megbízói számláraelszámoló egyéni klíringtag 10 3 20 20 20

Saját és megbízói számláraelszámoló egyéni klíringtag 20 20 100 100 100

Általános klíringtag 500 500 500 500 500


Tõzsdei értékpapírügyletekAz Értéktõzsdén lebonyolított összes üzletkötés értékpapíroldali tel-jesítése a KELER-en keresztül valósul meg. A pénzügyi teljesítés a hi-telintézetek esetében azok MNB-nél vezetett pénzforgalmi számláintörténik, míg az egyéb befektetési szolgáltatók esetében a KELER általvezetett tõzsdeforgalmi számlákon. A többoldalúan nettósított kötele-zettségek kiegyenlítésére a következõ rend szerint kerül sor:

– T+5 értéknappal az összes jegyzett értékpapír (másodlagos ér-tékpapírok, vállalati kötvények, kárpótlási jegyek, zárt végû be-fejtetési alapok részjegye),

– T+2 értéknappal az állampapírok esetében.A fix áras ügyletek (a nyilvános kibocsátású, tõzsdére bevezetett ér-

tékpapírok BÉT-en történõ kétoldalú – nem anonim – kereskedésé-nek) teljesítésére bruttó módon T+2, illetve T+5 napos ciklusban kerülsor.

Tõzsdén kívüli értékpapírügyletekOTC (tõzsdén kívüli) piaci mûveletek lehetnek az elsõdleges piaciügyletek DVP elszámolása (nyilvános kibocsátások), – amelyben je-lenleg az üzletfelek az Államadósság Kezelõ Központ (ÁKK) és az el-sõdleges állampapír-forgalmazók, de ezen szolgáltatás nyitott rész-vénytársaságok kibocsátói számára is, – valamint a másodlagos piaciügyletek DVP-elvû értékpapír-elszámolása (prompt és repó). A DVP-szolgáltatások mellett a szereplõk egyszerû értékpapír-átutalási meg-bízásokat (free of payment transfer order) is adhatnak.

Származékos ügyletekA KELER 1994 júliusa óta elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatáso-kat nyújt azokra a termékekre, amelyekkel a BÁT három szekciójábankereskednek.

Ezek a termékek a következõk:a gabonaszekcióbanmalom és euró búza, kukorica, árpa, szója, napraforgó és TAX (ta-karmányindex) futures ügyletek, valamint kukorica, malom éseuró búza opciók,a hússzekcióbanélõ sertések,a pénzügyi szekcióban:forintalapú EUR, USD, CHF, GBP, JPY, és CZK határidõs deviza-ügyletek (futures), valamint 30 és 90 napos határidõs BUBOR ka-matlábügyletek.1995 áprilisa óta a KELER-nél történik a BÉT BUX index, USD,

DEM és három hónapos kincstárjegy határidõs ügyleteinek az elszá-molása. 1996 végén a termékskála kibõvült az egy hónapos és a három



hónapos BUBOR, és az egy éves kincstárjegy határidõs szerzõdések-kel.

1999-ben a BÉT bevezette a forintalapú GBP, EUR és CHF határidõsdevizaügyleteket, valamint a határidõs ügyleteket a három leg-likvidebb részvényre (késõbb ez a kör tovább bõvült).

4.3.3 A tranzakciófeldolgozás környezete

A KELER informatikai rendszerét nagyfokú integráció jellemzi. Kü-lön említést érdemel az értékpapír-elszámoló rendszer (EER) és atõzsdeforgalmi számlákat vezetõ rendszer (PVR), amelyek között akapcsolat middleware eszközön keresztül, szabványosított üzenetekáramoltatásával biztosított.

A tõzsdei származékos ügyletek elszámolását szolgáló rendszermind a tõzsdék kereskedési rendszereivel, mind pedig a tagok backoffice rendszereivel elektronikus adatátviteli úton egymással össze-köttetésben mûködik. A rendszer naponta párosított és kötegelt ke-reskedési fájlokat kap a BÉT azonnali piacának kereskedési adatairól,valamint a BÁT-tól a kereskedési nap végéig. A BÉT derivatív keres-kedési és a KELER Rt. elszámolási rendszere egymással valós idejûadatkapcsolatban áll, a kereskedési adatokat az elszámolóháznak fo-lyamatosan, kötésenként adják át. Az EER, valamint PVR-rendszerekvalós idejû összeköttetésben állnak a VIBER-rel a hitelintézetek általkötött értékpapír-ügyletek pénzoldali kiegyenlítése és a kapcsolódóüzenetáramlás céljából.

A tagok a KIS (KELER hálóközi rendszer) vagy a S.W.I.F.T. táv-adat-átviteli hálózatokon keresztül férhetnek hozzá az elszámolásirendszerhez. A KIS tagi végpontja lehetõvé teszi az ügyletek KELER-be juttatásán kívül a valós idejû értesítések fogadását, valamint a fo-lyamatos monitorozást a saját ügyleteik állapotáról.

4.3.4 Elszámolás és kiegyenlítés menete

BÉT azonnali piacAT+2 és a T+5 kereskedések gördülõ elszámolása multilaterális nettó-sítás alapján, a szállítás fizetés ellenében elv (DVP) megvalósításávaltörténik. A Budapesti Értéktõzsde az összepárosított kereskedésekrõlklíringtag és ügyfele szerinti bontásban, idõ szerint párosított köt-jegyeket tartalmazó kötegelt elektronikus üzenetet küld a KELER-nekminden kereskedési nap végén. A KELER elvégzi – saját és ügyfélbontásban – az értékpapíroldali és klírintagonkénti bontásban a pénz-oldali multilaterális nettósítást. T+1 elszámolási nap reggel a T napitõzsdei ügyletek értékpapír és pénzügyi nettó pozícióit tartalmazó ér-tesítést (a teljesítés napjáig terjedõ kumulált pozíciójelentést) küld aklíringtagoknak.



T+2 (állampapír) elszámolási ciklus: a nettó állampapír-eladók-nak a nettó pozíciójuknak megfelelõ értékpapír-fedezetet – ügyfél éssaját bontásban – T+1. elszámolási napon5 kell biztosítaniuk, amikor isazt elszámolás céljából elõzetesen zárolják. A nettó értékpapír-vásár-lóknak T+2. elszámolási nap reggelén kell a nettó vételi pozíciójuknakmegfelelõ pénzoldali fedezettel rendelkezniük a KELER-nél vezetetttõzsdeforgalmi számlájukon, kereskedelmi bankoknak az MNB-nélvezetett pénzforgalmi számlájukon. A teljesítésre T+2. értéknap reg-gelén kerül sor DVP-mechanizmus alkalmazásával. Amennyiben amegfelelõ értékpapír-fedezet nem áll rendelkezésre a T+1 napon,érvénybe lép a KELER által mûködtetett elszámolást támogató auto-matizált állampapír-kölcsönzési mechanizmus. Ha a kölcsönzés meg-hiúsul, a KELER elvonja a nem teljesítõ tag biztosítékait, és fedezetivételt kezdeményez (ebben az esetben a KELER vásárolja meg ahiányzó értékpapírokat a Tõzsdei (kollektív) Elszámolási Alap terhé-re), annak sikertelensége esetén az adott tranzakciót kiveszi az elszá-molásból, és egyidejûleg kiszámítja az új elszámolási pozíciókat.A kényszerbeszerzésrõl a KELER Rt. értesíti a klíringtagot és a BÉT-etegyaránt.

Pénzoldali fedezet hiánya esetén a KELER Rt. elõször az elõzetesenállampapír-fedezet mellett megnyitott segédfedezeti keretet (over-draft) használja fel, majd az érintett befektetési szolgáltató saját tulaj-donú értékpapírjait, valamint egyéni biztosítékát vonja el, ezt követõ-en pedig a hiányt a (közös garancia alapból) TEA-ból rendezi. A nemteljesítés fennállása alatt a KELER Rt. folyamatosan inkasszálja a nemteljesítõ tag pénzforgalmi számláját. A pénzügyi nem teljesítésrõl aKELER Rt. azonnal értesíti a BÉT-et, amely a klíringtag kereskedési jo-gát felfüggeszti az adott piacon.

Amennyiben a TEA hiánya még a következõ (T+3.) napon is fenn-áll, a KELER Rt. megkezdi a TEA javára elvont értékpapírok kény-szerértékesítését. A kényszerértékesítés során befolyt pénzösszegek aTEA javára kerülnek jóváírásra.

T+5 (részvény és egyéb értékpapír) elszámolási ciklus: a nettó ér-tékpapír-eladóknak a nettó pozíciónak megfelelõ értékpapír-fedezet-tel kell rendelkezniük értékpapír elszámolási számláikon (saját ésügyfél bontásban) a T+4. napon, amikor is elõzetesen elszámolásra zá-rolják az értékpapírokat. A nettó értékpapír-vásárlóknak T+5. elszá-molási nap reggelén kell a nettó vételi pozíciójuknak megfelelõ pénz-oldali fedezettel rendelkezniük (tõzsdeforgalmi számlatulajdonosokesetén a KELER-nél vezetett tõzsdeforgalmi számlákon, a kereskedel-mi bankoknak pedig az MNB-nél vezetett pénzforgalmi számlákonkell biztosítani a fedezetet). A feldolgozás a T+5. elszámolási naponreggel történik. Amennyiben a megfelelõ értékpapír-fedezet nem áll



5 Az anyag véglegesítésekor már folyamatban van az értékpapír T+1 napi, illetve T+4 napi elõ-zetes fogalalása helyett az értékpapír- és pénzoldali azonos napi fedezetvizsgálatra való áttérés,ahogyan azt a KELER fejlesztési irányokról szóló fejezet tartalmazza (4.3.6 fejezet).

rendelkezésre a T+4. napon, a KELER Rt. minden további kényszerin-tézkedést megelõzõen elvonja a nem teljesítõ tag saját tulajdonú érték-papírjait. Ennek elégtelensége esetén a KELER Rt. megkísérli a hiány-zó értékpapír-mennyiséget elsõként az automatikus értékpapír-köl-csönzési rendszeren keresztül beszerezni. Ennek sikertelensége ese-tén a KELER Rt. megkísérli kényszerbeszerzés útján biztosítani a hi-ányzó értékpapírokat.

A kényszerbeszerzés elsõsorban a nem teljesítõ tag tõzsdeforgalmiszámlája aktuális szabad egyenlegének terhére történik. TEA igény-bevételre akkor kerül sor, amennyiben a tõzsdeforgalmi számla sza-bad egyenlege nem fedezi a tartozás teljes összegét.

A kényszerbeszerzésrõl a KELER Rt. értesíti a klíringtagot és aBÉT-et egyaránt.

Pénzügyi nem teljesítés esetén a KELER Rt. által végzett kényszer-mechanizmusok a T+2-es piac elszámolásánál ismertetetteknek meg-felelõen történnek.

BÉT fix áras ügyletek: a KELER Rt. a kereskedési adatokat aBÉT-tõl párosítva kapja meg. A BÉT-en kötött fix áras ügylet elszámo-lása ugyanúgy, mint az OTC-ügyletek esetében bruttó módon, üzlet-rõl-üzletre haladva, a DVP-elv alapján történik. A teljesítést nem segítikülön eljárás, értékpapír- vagy pénzoldali fedezetlenség eseténaz ügyletek nem teljesülnek, azok a nap végén automatikusan törlõd-nek.

A KELER Rt.-hez benyújtott fix áras ügylet módosítását kezdemé-nyezni kizárólag a BÉT jogosult.

Aukciós ügyletek: a BÉT-en kötött aukciós ügyletek elszámolásabruttó módon, üzletrõl-üzletre haladva DVP-elv alapján történik.A BÉT az adatokat párosítva küldi el a KELER-nek az adott elszámolá-si napon. Amennyiben az eladási aukció kiírója igényli a TEA általnyújtott garanciát, az értékesített értékpapírok teljes mennyiségétT napon legkésõbb 14.00 óráig zároltatnia kell a megfelelõ tõzsdei el-számolási értékpapírszámlákon. Ezen ügyletek módosítását kizáró-lag a BÉT kezdeményezheti.

Tõzsdén kívüli DVP-ügyletekA tõzsdén kívüli DVP-ügyletek esetében a KELER-tagok elszámolásikötjegyeiket közvetlenül a KELER KIS rendszerén keresztül nyújtjákbe. Az értékpapír-eladó és -vevõ értékpapírszámlával rendelkezik aKELER-nél, pénzszámláját pedig vagy a KELER (befektetési vállalko-zók tõzsdeforgalmi számlája), vagy az MNB (hitelintézetek pénzfor-galmi számlája) vezeti.

Az értékpapírügylet megkötésérõl az eladó és a vevõ elszámolásijegyet (kötjegyet) nyújt be a KELER-hez, melyek sikeres párosításaután történik meg az elszámolás. Elsõként értékpapíroldali fedezet-vizsgálatra kerül sor az eladó számlatulajdonos által a megbízásbanmegjelölt értékpapírra vonatkozó számlán. Amennyiben az értékpa-



pírszámla aktuális egyenlege fedezetet nyújt az ügyletre, az érték-papírok ideiglenesen zárolásra kerülnek a pénzügyi fedezetvizsgálatbefejezéséig. Részteljesítést a KELER nem hajt végre. Sikertelen fede-zetvizsgálat esetén a tétel sorban áll, melynek teljesítését a KELER fo-lyamatosan megkísérli. A nap végén is fedezetlen tranzakciót aKELER törli.

Sikeres értékpapír fedezetvizsgálatot követõen történik a pénzügyifedezetvizsgálat a pénzszámlán, amely vagy

a) KELER-nél vezetett tõzsdeforgalmi számla, vagyb) MNB-nél vezetett pénzforgalmi számla lehet.Ennek megfelelõen a pénzügyi fedezetvizsgálat az elsõ esetben a

KELER-ben, a második esetben az MNB-ben történik. A szükségespénzügyi fedezet megléte esetén megtörténik a kiegyenlítés (a vevõszámlájának terhelése az eladó számlájának egyidejû jóváírása).A KELER-kiegyenlítés megtörténtérõl akkor is azonnal értesül, ha kétMNB-nél vezetett számlán történik a mûvelet. Amennyiben a terhe-lendõ számlatulajdonos nem rendelkezik elegendõ fedezettel, azadott tranzakció sorban áll (a KELER-ben vagy az MNB-nél), miköz-ben az értékpapír zárolása folyamatos. Az elszámolási nap végén mégsorban álló tranzakció törlõdik, az eladó számláján az értékpapír fel-szabadul.

A pénzoldali könyvelést követõen megtörténik a végleges ésvisszavonhatatlan értékpapíroldali kiegyenlítés: az eladó számlatulaj-donos értékpapírra vonatkozó számláján a már foglalt értékpapírfeloldásra kerül, a számlát a KELER megterheli, ezzel egyidejûleg avevõ értékpapír számláját a megbízásban megjelölt összeggel jóváír-ja.

Az elsõdleges piaci ügylet elszámolása (jelenleg a Magyar Állam-kincstár és az MNB elsõdleges állampapír-kibocsátása esetén) az elõ-zõekben ismertetett eljárás szerint történik. Pénzügyi fedezetlenségesetén a nap végén is sorban álló tétel nem törlõdik, hanem a KELERaz eredeti értéknapot követõ három munkanapon keresztül megkísér-li az ügyletet elszámolni az eredeti árfolyamon és a nem teljesült tételcsak ezt követõen törlõdik.

A repóügylet esetében (mely lehet óvadéki vagy szállítási típusú) afelek egy késõbbi idõpontban történõ visszavásárlásban állapodnakmeg. Az ügylet elszámolása a tételenkénti DVP-elv alkalmazásávaltörténik. A repóügylet a két érintett üzletfél megállapodása alapjánmeghosszabbítható, mind a teljes ügyletre, mind pedig egy részérevonatkozóan. Repóhosszabbítás esetén a pénzügyi elszámolás a repó-kamatra és a vételár-különbözetre történik.

Abban az esetben, ha a repóügylet lejáratának napját megelõzõ na-pon a KELER nem kap a meghosszabbításra vonatkozó utasítást (a kétfél párosítható instrukciója), a repóügyletet lejártnak tekinti, és a lejá-rat napján megtörténik a teljesítés: pénzügyi oldalon a repókamat és avételár kiegyenlítése, értékpapíroldalon pedig óvadéki repó esetében



a zárolt értékpapír felszabadítása, szállításos repó esetén az értékpa-pírra vonatkozó számla terhelése/jóváírása.

Amennyiben valamely lejáró repóügylet pénzoldali kötelezettjenem teljesíti a fizetési kötelezettségét (nem biztosít elegendõ fedezeteta pénzszámláján), akkor óvadéki típusú repó esetén az érintett érték-papírt a KELER automatikusan jóváírja a repóügylet eredeti vevõjé-nek összevont értékpapírszámláján, míg szállításos repó esetén az ér-tékpapír az ügylet vevõjének a számláján marad.

Származékos ügyletekA KELER Rt. végzi a BÉT-en és a BÁT-on kötött valamennyi szabvá-nyosított határidõs és opciós ügylet elszámolását. A határidõs és op-ciós ügyletet kötõ tagok az ügylet teljesítése tekintetében nem egy-mással, hanem a KELER Rt.-vel, mint központi szerzõdõ féllel(central counterparty) állnak szemben, amely a határidõs és opciósügylet visszaigazolásával az ügyletben résztvevõ mindkét klíring-taggal szemben álló kötelezett vagy jogosult féllé válik az elszámolásés teljesítés tekintetében (nováció). A KELER derivatív ügylettel kap-csolatos követelései más tételeket megelõzõen érvényesíthetõk a tagtõzsdeforgalmi számláján és alszámláin a határidõs és opciós kötele-zettségének mértékéig (a vételár letéti számla kivételével). Ezen üz-letek kötéséhez a klíringtag köteles a tõzsdeforgalmi számlán belülmegbízói árkülönbözet-, továbbá saját és megbízói biztosíték-al-számlát nyitni, mely alól a bankok felmentést kapnak. A klíringta-gok kötelesek befizetni a rájuk esõ Kollektív Garancia Alap (KGA)hányadot.

A klíringtag vagy megbízója által felvett bármely pozíció egy ta-gi/megbízói pozíciós számlán kerül regisztrálásra. A pozíció szegre-gálás egyedi megbízói szintig történik klíringtag és alklíringtag eseténegyaránt.

A BÉT-en automatizált kereskedés folyik, és a kiépített valós idejûadatkapcsolat révén onnan folyamatosan érkeznek az üzletkötésekadatai. A KELER a KIS-terminálon keresztül a tagoknak lekérde-zési lehetõséget biztosít a megkötött üzletekrõl. A hivatalos vissza-igazolást azonban a nap végi elszámolás keretében adja át. A kereske-dési rendszerbõl érkezõ üzletek érkezhetnek allokáltan vagy össze-vontan a megbízói számlára. A KELER Rt. folyamatosan figyeliés értékeli a klíringtagok nyitott kötésállományát a technikai elszámo-ló árak alapján. Azonnali klíringet kiváltó tõzsdei árelmozdulás alap-ján azonnali klíring végezhetõ teljes piacra, illetve egyedi tagra, ter-mékre, lejáratra vagy azok egy csoportjára a kereskedés leállítása nél-kül.

A BÁT-tól, ahol a különbözõ szekciókban vegyesen elektronikus ésnyílt kikiáltásos kereskedés folyik, a tõzsdei üzletkötésekrõl csak napvégén kap a KELER Rt. kereskedési adatokat. Mivel valós idejû adat-kapcsolat a BÁT és a KELER között nem került kiépítésre, így limit-



mértékû árelmozdulás esetén azonnali klíringet csak a teljes kereske-dés átmeneti leállításával lehet elvégezni.

A tõzsdékrõl befogadott üzletek csak és kizárólag az adott naprakapnak egy regisztrálási számot, amellyel a KELER Rt. visszaigazoljaaz adott napon kötött üzleteket. Ezt az azonosító számot az adott üzleta következõ napra már elveszti, mivel a pozíciókat megbízónként ter-mék/lejáratonként összevontan, az elõzõ napi elszámoló áron tartjáknyilván.

A nap végi elszámolásoknál a lezárt és a nyitott pozíciókra számí-tott árkülönbözet külön-külön nem mutatható ki – a mindenkorielõzõ napi elszámoló áron történõ nyilvántartás miatt –, az mindigcsak az adott napi elszámoló ár változásából eredõ árkülönbözetetmutatja.

A KELER-szintû elszámolás miatt, amennyiben egy klíringtag többügyletkörben kereskedik, a nap végi elszámolása során csak egyetlentõzsdekereskedelmi visszaigazolást kap, amely tartalmazza vala-mennyi ügyletkörben (néhány klíringtag esetén BÁT-ra, BÉT-re egy-aránt) megkötött üzleteit, nyitott pozícióit.

A KELER átfogó feldolgozásának köszönhetõen az elszámolásirendszert és a többi KELER-rendszert, mint pl. a PVR és az EER,összekapcsolták, így a napi nyitó nyereségeket és veszteségeket azon-nal jóváírják, illetve ráterhelik a tagok számláira, akiknek a készpénz-és értékpapírszámláit is a KELER vezeti.

4.3.5 A hitel- és likviditási kockázat ellenõrzésére tettintézkedések

A KELER az azonnali (prompt) tõzsdei ügyletkötések esetében nemgarantálja a teljesítést, az elszámolás zökkenõmentességét a DVP-elvûkiegyenlítésen túl a következõ eszközök hivatottak biztosítani: (i) ta-gok által elhelyezett egyéni biztosítékok, (ii) készpénzben rendelke-zésre álló kollektív garanciaalap, és (iii) teljesítést elõsegítõ kényszer-mechanizmusok.

Értékpapíroldali nem teljesítés esetén elõször az automatikuspapírkölcsönzés, majd ennek sikertelensége esetén kényszerbeszer-zés lép életbe. Pénzoldali nem teljesítés esetén a KELER elõször ún.„segédfedezeti ügylettel” (állampapír-fedezet ellenében azonnalivisszavásárlási megállapodással, mely az állampapírok elsõdleges pi-aci, a tõzsdei azonnali piac elszámolása, valamint a határidõs kereske-dés során alkalmazott azonnali klíring pénzügyi elszámolása soránvehetõ igénybe) bocsátja a hiányzó összeget a klíringtag rendelkezé-sére.

Ha a teljesítéshez a tag egyéni biztosítékai elégtelennek bizonyul-nak, akkor a KELER által kezelt kollektív garanciaalapok igénybevé-telére is sor kerül: a T+2 napos tõzsdei állampapír elszámolásta ÁP TEA, a T+5 napos tõzsdei értékpapír elszámolást a TEA segíti.



Az ÁP TEA célja, hogy a klíringtagok egymással kötött tõzsdeiállampapírügyletei teljesítésének késedelmébõl vagy elmaradá-sából eredõ kockázatot viselje. A klíringtagok és a KELER közöstulajdonát képezi, akik készfizetõ kezességet vállalnak egymás-sal szemben a tõzsdei állampapír-ügyletekbõl eredõ elszámolá-saikért, egyben óvadékul szolgál a KELER klíringtagokkalszemben fennálló követeléseiért. A tulajdoni arány a tagok általa TEA-ba ténylegesen befizetett összeg, ez a tulajdonosi arányhatározza meg az alap igénybevétele esetén a tagok kötelezett-ségeit. A tagok befizetési kötelezettségét hetente állapítják megaz utolsó négy naptári hét klíringtagokra (saját és ügyfél) jutónyitott pozíció arányának megfelelõen, ennek összege azonbantagonként nem lehet kevesebb 3,5 millió forintnál. Az alap fel-töltése (illetve az abból történõ visszafizetés) hetente kötelezõ.

Amennyiben a T napi ügylet teljesítésének elszámolása soránvalamely terhelés nem vagy csak részben teljesült, akkor aKELER az ÁP TEA-ból teljesíti a fizetést a tõzsdei eladók javára.Ha a nem teljesítés összege meghaladja az óvadéki alap össze-gét, a KELER esetenként maximum 100 millió forinttal hitelezimeg az alapot (a KELER által az összes óvadéki alapnakegyidõben nyújtott hitel nem haladhatja meg az 500 millió forin-tot). Az ezen felüli kötelezettség esetén a kollektív garanciaalap– az adott napon fennálló nettó fizetõ pozíciók összegéig törté-nõ – meghitelezése az MNB-KELER hitelmegállapodás alapjántörténik.

Ez az óvadéki rendszer tehát nagymértékben elõsegíti a tõzsdeiállampapírügyletek elszámolását (kivéve természetesen azt azesetet, amikor a hiányzó értékpapírt kényszerbeszerzéssel semsikerül pótolni), az esetleges veszteséget a tagok és a KELER vi-selik a tulajdoni hányadoknak, illetve a hitelezési korlátnakmegfelelõen. Az ÁP TEA-nak szükség esetén az MNB is hiteltnyújt, a hitel mögött az ügylet tárgyát képezõ állampapír bizto-sítékként áll.

A TEA célja, hogy a klíringtagok egymással kötött tõzsdei (nemállampapír) ügyletei teljesítésének késedelmébõl vagy elmara-dásából eredõ kockázatot viselje. Képzése és felhasználásaannyiban különbözik az ÁP TEA-tól, hogy a tagok befizetési kö-telezettségét az utolsó 10 hét klíringtagokra jutó átlagos heti for-galmának megfelelõen állapítják meg, illetve a TEA kimerüléseés a KELER hitelezési korlátjának elérése esetén az MNB-hitellelnem áll a tõzsdei ügyletek mögé.

A fix áras ügyletek elszámolása mögött nem áll garanciarendszer,azok elszámolása bruttó elven történik, ezért az értékpapír- vagypénzoldalon fedezetlen tételek nem teljesülnek. A nap végén még tel-jesítetlen tranzakciót a KELER Rt. automatikusan törli.



Tekintettel arra, hogy a tõzsdén kívüli tranzakciók elszámolása aKELER és az MNB valósidejû bruttó elszámolási rendszereinek össze-kapcsolásával, a DVP-elv alkalmazásával történik, hitelkockázatrólnem beszélhetünk, ennek megfelelõen garanciarendszer és egyéb azelszámolás biztonságát növelõ mechanizmus alkalmazására sincsszükség. Amennyiben a tranzakció akár a pénzoldali, akár az értékpa-pír-oldali fedezet hiánya miatt nem tud azonnal teljesülni, a rendszersorba állítja a tételt. Abban az esetben, ha nap végéig sem biztosítanakfedezetet a sorban álló tétel teljesítéséhez, az ügylet meghiúsul, azazvisszautasításra és az elszámolási rendszerbõl automatikusan törlésrekerül.

A tõzsdei határidõs és opciós kötések biztonságának növelése érde-kében a tagok mind a BÉT mind a BÁT esetében tõzsdeszintû Kollek-tív Garancia Alapot hoztak létre, amelynek célja a határidõs és opciósügyletek elszámolásából eredõ fizetési kötelezettségek késedelmébõlvagy elmaradásából eredõ veszteség csökkentése.

A Kollektív Garancia Alap a klíringtagok és a KELER Rt. közös tu-lajdonát képezõ elkülönített alap, amelynek képzésérõl, felhasználá-sáról, visszafizetésérõl az elszámolóház határoz.

A BÉT származékos kereskedésének területén a túlzott hitel- és lik-viditási kockázat felhalmozódásának kiküszöbölésére a KELER nap-közbeni kiegyenlítési lehetõséget is bevezetett. Szélsõséges árfolyam-mozgások esetén, a napon belüli árfolyamveszteség fedezetére szol-gáló alapszintû biztosíték hiánya esetén, annak rendezéséig a KELERRt. az érintett tag kereskedési jogának felfüggesztését kezdeményeziaz adott tõzsdénél. Ennek tényérõl, valamint a hiányzó fedezet mérté-kérõl a KELER Rt. automatikusan értesíti az érintett tagot, akinek ke-reskedési joga a fedezet pótlását követõen azonnal visszaállításra ke-rül (nincs szekciószintû azonnali klíring, csak a nem teljesítõ tag ke-reskedési joga kerül korlátozásra).

A KELER a Chicagói Kereskedelmi Tõzsde (CME) által kifejlesztettSPAN-rendszert használja a tagok napi kezdõ letét kötelezettségénekmegállapítására. A KELER SPAN rendszere minden egyes számlánúgy kezeli a pozíciókat, mintha azok a tag számlastruktúráján belülegy külön portfóliót alkotnának.

4.3.6 Díjpolitika

A KELER díj- és jutalékbevételeibõl valamint a pénzszámlavezetésiszolgáltatásához kapcsolódó likviditáskezelési tevékenységének nye-reségébõl fedezi mûködésének költségeit és rendszereinek folyama-tos fejlesztését. Alapítása óta a KELER folyamatos és nagymértékû díj-csökkentéseket hajtott végre növekvõ forgalmával és hatékonyságá-nak jelentõs javulásával összhangban. Fõként az elõzõekben említettlikviditáskezelési bevételnek köszönhetõ, hogy szolgáltatásait a nálajelentõsebb forgalmat lebonyolító külföldi és nemzetközi elszámoló-



házak díjtételeivel összehasonlítva versenyképes áron végezze part-nerei számára.

4.3.7 Fontosabb fejlesztési irányok

Értéktõzsdei értékpapír-elszámolások továbbfejlesztéseAz elszámolóház az értéktõzsdei értékpapír-elszámolási szolgáltatás-ban a fejlett külföldi piacokon ma már általánosnak tekinthetõ T+3 na-pi elszámolási ciklus bevezetését tervezi a jelenlegi T+5 napi elszámo-lás helyett. Ezt megelõzõen áttér pénz- és értékpapír-oldalon az azo-nos napi fedezetvizsgálatra, mellyel az értékpapír-oldali teljesítésekkockázata jelentõs mértékben csökkenthetõ (elsõsorban a meghatáro-zó külföldi tulajdonosi/szállítói kör teljesítési szokványai miatt).Ugyanakkor a jelenlegi kötegelt elszámolás VIBER üzemidõbe valóterelésével, valamint a teljesítési idõpont meghosszabbítása miatt je-lentõs mértékben szélesedik a tõzsdetagok likviditáskezelési eszköz-tára.

A fejlesztés eredményeképpen valóra válik a „same day fund” elve,amit kiegészítve egy speciálisan megjelölt DVP instrukcióval, letétke-zelõi szinten is megvalósítható a valós DVP-elv az értéktõzsdei azon-nali piac multinet elszámolása területén.

Központi szerzõdéses partner (central counterparty)Ez az intézmény az értéktõzsdei azonnali ügyletek elszámolásában afejlett országokban megjelenõ új innováció. Lényege, hogy azelszámolóház a derivatív piacon felvállalt szerepköréhez hasonlóanaz azonnali tõzsdei ügyletek elszámolása esetében is központi szerzõ-déses partnerként lép fel (nováció), mely eredményeképpen a piaciszereplõk számára lényegesen csökken az elszámoláskor fellépõ eset-leges nem teljesítések kockázata.

Nemzetközi értékpapír-elszámolási szolgáltatások továbbfejlesztéseA nemzetközi értékpapír-elszámolási szolgáltatások területén aKELER Rt. jelenleg a külföldi értékpapírok vonatkozásában egyszerûértékpapírszámla-transzferek (free of payment tranzakciók) végzésétképes automatizáltan ellátni. A tevékenység továbbfejlesztésévelpénzszámlákat is érintõ DVP-elszámolások (Against Payment) lebo-nyolítása érhetõ el. Ez további szolgáltatásokkal egészülhet ki, pl. akülföldi értékpapírokkal kapcsolatos adózási adminisztráció átválla-lásával, valamint a külföldi kibocsátók társasági eseményei kapcsánnyújtandó hozzáadott értékû letéti szolgáltatással.



AMEX kártya: az American Express International Ltd. társaság általkibocsátott terhelési kártya.

ÁP TEA: Állampapír Tõzsdei Elszámolási Alap: a klíringtagok és aKELER közös tulajdonát képezõ, készpénzben rendelkezésre ál-ló, a KELER által kezelt, elkülönített kollektív garanciaalap. Cél-ja, hogy a klíringtagok egymással kötött tõzsdei azonnali állam-papír-ügyletei teljesítésének késedelmébõl vagy elmaradásábóleredõ kockázatokat csökkentse.

ÁPV Rt.: Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt.ATM (Automated Teller Machine): olyan elektromechanikus berende-

zés, amely lehetõvé teszi a kártyabirtokosnak, hogy bankszámlá-járól pénzt vegyen fel, és/vagy más szolgáltatásokat vegyenigénybe, pl. egyenleglekérdezés, pénzátutalás, betételhelye-zés.

aukciós ügylet: értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára, vagyeladására szolgáló eljárás. Erre csak a BÉT részvény-, illetve ál-lampapír-szekciójában van lehetõség. Az aukcióra beérkezõajánlatok a vételár alapján versenyeznek, az ajánlatok kielégíté-se a kibocsátó (eladó) számára legkedvezõbb vételártól kezdõ-dik.

azonos napi fedezet (same day funds): pénz- vagy értékpapír-egyen-leg, melyet a kedvezményezett a jóváírás napján tovább utalhat,illetve felvehet számlájáról.

back office: egy vállalat (tipikusan bank) szervezeti egysége, mely el-sõsorban a fizetési megbízások indításáért, kezeléséért, a számla-kivonatok fogadásáért, egyeztetéséért felelõs. A vállalat szerve-zeti felépítésétõl függõen a back office lehet önálló szervezetiegység, vagy egy nagyobb egység része, amelyhez tartozhat pl.az adminisztráció, a kockázatkezelés, illetve a számlavezetés.

bankközi tranzakció (interbank transaction: jelen dokumentumösszefüggésében olyan fizetési megbízás, mely egy bank pénz-forgalmi számlájának megterhelését és egy másik bank számlájá-nak jóváírását kezdeményezi valamely elszámolási rendszerközvetítésével.

bankon belüli kiegyenlítés (internal settlement): amennyiben mind-két partner ugyanannál a banknál vezeti a számláját, akkor a fi-zetési megbízás teljesítése a közös számlavezetõ bank könyvelé-


Fogalomtár

sében történik meg anélkül, hogy valamely bankközi fizetésirendszer végezné az elszámolást.

BÁT: Budapesti ÁrutõzsdeBÉT: Budapesti ÉrtéktõzsdeBÉT azonnali piac: a Budapesti Értéktõzsde T+2 és T+5 napos ciklus-

sal elszámolt értékpapír piacaBÉT derivatív kereskedés: a BÉT-en lebonyolított határidõs és opciós

ügyletek.BÉT fix áras ajánlati ügylet: fix ajánlat kizárólag a BÉT állampapír-

vagy részvényszekciójában tehetõ. Az ajánlattevõ szekciótagmegadott idõtartamon belül (óra, perc), az általa kiválasztottszekciótagot közvetlenül ügyletkötésre hívja fel erre vonatkozóajánlatával. A fix ajánlatot kizárólag annak címzettje jogosult el-fogadni. Amennyiben az ajánlatot a megadott idõtartamon belülnem fogadják el, az ügylet nem jön létre.

betéti kártya (debit card): olyan kártya, amellyel a kártyabirtokosközvetlenül – valamely hitelintézetnél vezetett – számlája terhé-re vásárolhat vagy pénzt vehet fel.

BIS (Bank for International Settlements): Nemzetközi FizetésekBankja

BIS CPSS (BIS Committee on Payment and Settlement Systems): aBIS mellett mûködõ, a Tízek csoportjának jegybankjai által létre-hozott állandó bizottság, amely alapvetõen a fizetési rendszerekmûködésével foglalkozik.

bruttó elszámolási rendszer (gross settlement system): átutalási rend-szer, amelyben a pénz- vagy értékpapír-átutalások résztvevõkközötti kiegyenlítésére tételenként kerül sor.

CAS (Central Accounting System): a VIBER központi számlavezetõmodulja.

chip kártya (chip card): integrált áramkört tartalmazó kártya. Az in-tegrált áramkör alkalmas azonosító adatok tárolására, illetvehasználható adat tárolásra, PIN kód érvényesítésére, vásárlásá-ra, személyes adatok tárolására, számlaegyenleg-ellenõrzésre.Bizonyos kártyáknál a kártyán lévõ memória (számlaegyenleg)minden egyes kártyahasználatkor aktualizálható.

Clearstream Banking S.A.: luxemburgi székhelyû nemzetközi érték-papír-elszámolóház, amely a Cedel Bank Luxemburg és aDeutsche Börse Clearing AG. összeolvadásával jött létre.

co-branded kártya: lásd: közös márkanév alatt kibocsátott kártyadematerializált értékpapír (dematerialised securities): fizikai formá-

ban csak a keletkeztetõ hely nyilvántartásában létezõ, értékpa-pír-számlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmikellékét azonosítható módon tartalmazó adat.

DVP (delivery versus payment) mechanizmus: az értékpapírügyletekpénz- és értékpapír-oldali teljesítését összehangoló mechaniz-mus. Az értékpapír-oldali teljesítés akkor és csak akkor történhet


Fogalomtár

meg, ha a pénzoldal teljesítése is megtörtént. A DVP-elv 3 modellalapján valósulhat meg:1. modell – az értékpapír- és a pénzoldal teljesítése is bruttó elven,tételenként valós idõben történik. Egyidejûleg kerül sor az érték-papír végleges szállítására az eladótól a vevõnek, és a pénzoldalteljesítésére a vásárlótól az eladónak.2. modell – az értékpapír-oldal teljesítése bruttó elven, egy feldol-gozási szakaszban folyamatosan a pénzoldal teljesítése nettómódon a feldolgozási szakasz végén történik meg.3. modell – az értékpapír- és a pénzoldal teljesítése is nettó módontörténik, az értékpapír és a pénz végleges átadására a feldolgozá-si szakasz végén kerül sor.

EER: a KELER integrált rendszerének értékpapír-számlavezetési éselszámolási modulja. Ez a rendszer szolgál az értékpapírszámlákközötti tranzakciók végrehajtására.

EKB (European Central Bank, ECB): Európai Központi Bankelektronikus pénz (electronic money): számítógép memóriájában, il-

letve intelligens kártyán elektronikus módon tárolt érték. A tá-rolt érték a kibocsátóval szembeni követelést testesíti meg, amit akibocsátó közremûködése nélkül át lehet ruházni.

elektronikus pénztárca (electronic purse): újratölthetõ, többfunkciós,elõre fizetett, elektronikus pénzt tároló kártya, amelyet kis érté-kû kereskedelmi vagy egyéb fizetésekre használnak

elõre fizetett kártya (pre-paid card): olyan kártya, amelyért átvételkorbizonyos összeget kell fizetni, s eddig az összeghatárig használ-ható szolgáltatások, illetve áruk vásárlására.

elsõdleges kereskedés: az elsõdleges forgalmazók és a kibocsátó kö-zötti üzletkötés az értékpapírok elsõdleges forgalomba hozatalacéljából.

elszámolás (clearing): a fizetési megbízások fogadásának, a teljesíthe-tõség formai és tartalmi kritériumai ellenõrzésének, a címzettbank részére történõ továbbításának, és bizonyos esetekben abankok közötti kiegyenlítéshez szükséges adatok elõállításánakfolyamata.

elszámolási rendszer (clearing system): fizetési megbízások elszámo-lása céljából létrejött megállapodás, eljárási szabályok és az azttámogató eszközök együttese. Egy elszámolási rendszernek mi-nimum három tagja van, a rendszert gyakran egy elszámolóházüzemelteti és a megállapodás része a kiegyenlítõ bank kijelöléseis (de a kiegyenlítés mozzanata már nem!). A köznyelv az elszá-molási rendszert gyakran azonosítja a fizetési rendszerrel.

elszámolási számla: a klíringtagok részére az elszámolási rendszer-ben vezetett számla az aktuális pozíció nyilvántartására. Az el-számolási számla fogalmat gyakran használják a pénzforgalmiszámla szinonimájaként.

elszámolóház (clearing house): központi helyszín, illetve központifeldolgozási mechanizmus, melyen keresztül a pénzügyi intéz-


Fogalomtár

mények fizetési megbízásaikat és egyéb pénzügyi kötelezettsé-geiket (pl. értékpapír) egymás között elszámolják.

értéknap (value day, day of value): az a nap, amikor a fizetési rend-szerben a fogadó (címzett) résztvevõ számlájának jóváírása ese-dékes. A fogadó résztvevõ ügyfele számára az értéknap (amikora fogadó résztvevõ jóváírja ügyfele számláját) nem feltétlenülugyanez a nap, jogszabályok, illetve egyéb megállapodásokalapján ettõl el lehet térni.

értékpapír-elszámolási rendszer (securities settlement system): ér-tékpapírok tulajdonjogának átruházását lehetõvé tevõ rendszer,amely elszámolást és kiegyenlítési szolgáltatást egyaránt nyújt.

EU (European Union): Európai Uniófedezetvizsgálat (fund checking): annak ellenõrzése, hogy a terhelen-

dõ bankszámlán vagy értékpapírszámlán a fizetési megbízás tel-jesítéséhez szükséges pénzösszeg vagy értékpapír mennyiségrendelkezésre áll-e.

FIFO (First in, first out): a fizetési megbízások teljesítése, mely szerinta megbízás rendszerbe történõ beérkezési idejének sorrendjébentörténik.

fizetési eszköz (payment instrument): bankkal szembeni pénzkövete-lés átruházását lehetõvé tevõ eszköz.

fizetési megbízás (payment message/instruction): a pénzeszköz átru-házására vonatkozó üzenet vagy megbízás. A megbízás irányul-hat a saját számla terhelésére vagy jóváírására is.

fizetési mód (payment method): a pénztartozás megfizetésének mód-ja, pl. átutalás, beszedési megbízás, okmányos meghitelezés(akkreditív), bankkártya, készpénzfizetés stb.

fizetési rendszer (payment system): a fizetési rendszer magában fog-lalja a fizetési eszközöket, banki eljárásokat, valamint a bankközifizetési rendszereket, amelyek együttesen teszik lehetõvé a pénz-forgalom lebonyolítást.

free of payment delivery: az értékpapír átutalása kapcsolódó fizetésnélkül (pl. más úton történõ fizetés vagy óvadékba adás szállítás-sal).

háttér kapacitás (back up): egy mûködõ rendszerrel megegyezõ ar-chitektúrájú második rendszer, amely az elsõ rendszer meghibá-sodása esetén rövid idõ alatt képes átvenni annak funkcióját.

hitelintézeti elszámolóház (clearing house): lásd elszámolóházhitelkártya (credit card): fizetési kártya, amely lehetõvé teszi, hogy

birtokosa a számára valamely pénzügyi intézmény által megítélthitelkeret terhére készpénzt vegyen fel vagy áruk, szolgáltatásokellenértékét kiegyenlítse. Akártya mögött önálló hitelszámla áll.

hitelkockázat (credit risk): annak kockázata, hogy valamely fél – semesedékességkor, sem egy késõbbi idõpontban – nem tesz teljesösszegben eleget fizetési kötelezettségének.

home és office banking: banki szolgáltatás, amelyen keresztül egypénzügyi intézmény ügyfele telefon, televíziókészülék, terminál


Fogalomtár

vagy személyi számítógép, mint telekommunikációs hálózathasználatával elérheti az intézmény számítógépes központját, ésmegbízásokat adhat számlája terhére. Használható többek kö-zött átutalások indítására, egyenleg lekérdezésre, banki informá-ciók továbbítására, tájékoztatásra stb.

IBI mátrix (Interbank Indebtedness matrix): a Bankközi Klíring Rend-szer közvetlen tagjainak egymással szembeni nettó pozícióit tar-talmazó mátrix

IMF ( International Monetary Fund): Nemzetközi Valutaalapimprinter (imprinter): mechanikus eszköz, melynek alkalmazásával

bankkártyával történõ fizetés esetén a kártyabirtokos neve ésszámlaszáma lemásolható a bankkártyáról egy papírbizonylat-ra. Ezt aláírva a vásárló elismeri a vásárlást és engedélyezi szám-lájának megterhelését. Az imprinter készülék és a számlavezetõbank között nincs közvetlen távközlési kapcsolat.

intelligens kártya (smart card): mikroprocesszort is tartalmazó chip-kártya, mely alkalmas különbözõ logikai mûveletek elvégzésé-re.

IP (Internet Protokol) hálózat: internet szabvány szerinti kommuni-kációt és gyakran magát az internetet, mint üzenetközvetítési kö-zeget alkalmazó távközlési hálózat.

ISIN kód: International Securities Identification Number: nemzetköziértékpapír-azonosító szám, amely az adott sorozatú értékpapírazonosítására szolgáló betû- és számjegyek kombinációja.

jogi kockázat (legal risk): a rendszer jogi megalapozottságának hiá-nyosságaiból következõ veszteség veszélye. Elõállhat annak kö-vetkezményeként, hogy a rendszer mûködését megalapozó jog-szabályokat és szerzõdéseket nem az elõzetesen elvárt módonértelmezik, de akkor is fennáll, ha a rendszer mûködése szem-pontjából releváns jog nincs tekintettel a fizetési rendszer mûkö-désének sajátosságaira.

KELER Rt.: Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt.kereskedõi kártya (merchant card): a kereskedõ által kibocsátott, Ma-

gyarországon kizárólag a kibocsátó hálózatában áru vagy szol-gáltatás ellenértékének a kifizetésére használható kártya. Kész-pénzfelvételre nem használható.

keret: a Bankközi Klíring Rendszer közvetlen tagjai részére napontamegállapított fedezeti összeg, melynek terhére a fizetési megbí-zásokat elszámolják. A keret az adott résztvevõ MNB-nél veze-tett pénzforgalmi számlájának pozitív egyenlegébõl és értékpa-pír-fedezet felajánlása ellenében kapott hitelkeretbõl (limit)áll.Az elszámolási folyamat során a keret összege automatikusancsökken a teljesített kifizetésekkel és növekszik a résztvevõ ré-szére beérkezett jóváírások összegével.

késleltetett kiegyenlítés (deferred settlement): a fizetések folyamatosfeldolgozását, elszámolását követõ egy késõbbi, meghatározottidõpontban történõ kiegyenlítése.


Fogalomtár

KGA: Kollektív Garancia Alap: a tõzsdei határidõs és opciós kötésekbiztonságának növelése érdekében a klíringtagok a BÉT esetébenazonos ügyletkörönként, BÁT esetében szekciónként hozzák lét-re azzal a céllal, hogy a határidõs és opciós ügyletek elszámolásá-ból eredõ fizetési kötelezettségek késedelmébõl, vagy elmaradá-sából eredõ veszteséget csökkentsék.

kiegyenlítés (settlement): a fizetési és értékpapír-szállítási kötelezett-ségeknek a rendszer tagjai/résztvevõi közötti teljesítése. A ki-egyenlítés a kiegyenlítõ intézménnyel szembeni követeléseknekaz intézmény általi könyvelésével történik meg.

kiegyenlítési rendszer (settlement system): egy olyan rendszer, melylehetõvé teszi pénzértékek vagy pénzügyi eszközök kiegyenlíté-sét (lásd fizetési rendszer, értékpapír-elszámolási rendszer).

kiegyenlítõ bank (settlement bank): az a bank, melynek könyveibenaz elszámolási rendszerben keletkezett tartozások és követelésekkönyvelése megtörténik (a BKR és a VIBER esetében az MNB).

KIS (KELER Internetwork System): a KELER által kiépített, a KELERés partnerei közötti zárt elektronikus kommunikációs rendszer.

Klíring: lásd elszámolásklíringszámla (clearing account): lásd elszámolási számlaklíringtag (clearing member): az elszámolási rendszer tagja. A klíring-

tag csatlakozhat az elszámolási rendszerhez közvetlenül, vagyközvetetten (egy közvetlen klíringtagon keresztül).

körbetartozás (gridlock): egy fizetési, illetve értékpapír-elszámolásirendszerben az a helyzet, amikor egy vagy néhány résztvevõ ál-tal benyújtott és teljesítésre váró megbízások a pénz vagy az ér-tékpapírszámlák fedezetlensége miatt nem teljesülnek, és ennekkövetkeztében számos más résztvevõ megbízásai is teljesítetle-nek maradnak.

kötegelt feldolgozás (batch operation): a fizetési és/vagy értékpa-pír-átutalási megbízások továbbítása és feldolgozása nem téte-lenként, hanem csoportosítva (kötegelve) történik.

közös márkanév alatt kibocsátott kártya (co-branded card): az a kár-tya, ami a bank, illetve a bankkártya franchise társaság márkaje-gyén kívül kereskedõ(k) márkavédjegyét is tartalmazza. Ezek-nek a kártyáknak a használata nem korlátozódik egy kereskedõihálózatra, ugyanakkor a kereskedõ hálózatán belül ügyfél-azo-nosító kártyaként funkcionál.

központi értéktár (central depository): elsõdleges szerepe a nyomdaiúton elõállított értékpapírok tárolása, letéti õrzése, illetve adematerializált értékpapírok nyilvántartása, valamint az érték-papírok értékpapír fõ- és alszámla-tulajdonosok szerinti nyil-vántartása.

központi szerzõdõ fél (central counterparty): egymással üzletet kötõpartnerek közé teljesítõ félként belépõ garantõr intézmény,amely ezáltal az eladó vevõje és a vevõ eladója lesz.


Fogalomtár

letétkezelés (custody): értékpapírok és pénzügyi eszközök biztonsá-gos õrzése és nyilvántartása mások megbízásából.

levelezõ bank (correspondent bank): egy másik bank részére, annakmegbízása alapján pénzforgalmi bankszámlát vezet. A megbízóáltal kezdeményezett fizetési megbízásokat az elszámolási rend-szerekbe továbbítja, illetve az onnan érkezõket részére jóváírja.

likviditási kockázat (liquidity risk): annak kockázata, hogy valamelyteljesítésre kötelezett fél nem esedékességkor, hanem egy késõb-bi idõpontban tesz teljes összegben eleget fizetési kötelezettségé-nek.

limit: a KELER-nél zárolt értékpapír fedezete mellett az MNB által aBKR és a VIBER tagjai részére biztosított ingyenes napközbenihitelkeret.

mûködési kockázat (operational risk): annak kockázata, hogy az in-formációs rendszerek hibája, emberi hiba, szándékos károkozásvagy valamilyen elemi kár miatt a rendszer nem, vagy nem az el-várt módon mûködik, és ez hitel- és likviditási kockázat felmerü-léséhez vezethet.

nagy értékû fizetések (large-value payments): rendszerint nagy össze-gû fizetések, melyek fõként bankok és/vagy pénzügyi piaci sze-replõk között történik, teljesítésük általában sürgõs és idõhöz kö-tött.

napközbeni hitel (intraday credit): hitel, amelynek törlesztése az üzle-ti nap vége elõtt esedékes.

napközbeni likviditás (intraday liquidity): a pénzügyi intézmények-nél az üzleti nap folyamán fizetéseik teljesítésére rendelkezésreálló fedezet (általában valós idejû fizetések teljesítését teszi lehe-tõvé).

nettó elszámolás (netting): a nettósítás a klíringtagok megállapodásaarról, hogy az egymással szemben fennálló tartozásaikat és kö-veteléseiket egyetlen tartozássá vagy követeléssé alakítják úgy,hogy a tartozásaik összegét csökkentik a követelések összegével(nettó pozíció). A nettósításnak számos formája lehet, pl. bilate-rális vagy multilaterális nettósítás. A bilaterális nettósítás kétpartner közötti nettó pozíció megállapítását jelenti. A multilate-rális nettósítás három vagy több résztvevõ megállapodása köte-lezettségeik nettósítására vonatkozóan, melyre általában a mul-tilaterális nettó elszámolási rendszerekben kerül sor.

nettó elszámolási (kiegyenlítési) rendszer (net settlement system): el-számolási rendszer, ahol az elszámolás multilaterális nettósítás-sal megy végbe. A kiegyenlítés elõre meghatározott idõpon-t(ok)ban történik.

nyíltpiaci mûveletek (open market operations): a központi bank azontevékenysége, melynek során értékpapírokat (elsõsorban állam-kötvényeket) értékesít vagy vásárol, a jegybankpénzmennyiség,illetve a kamatszint befolyásolása céljából.


Fogalomtár

nyilvános kulcsú hitelesítés: másképpen asszimetrikus titkosításkéntis nevezik. Két kulcsot használnak: egyiket az üzenet titkosításá-ra, a másikat pedig a titkosított üzenet megfejtésére. A két kulcsmatematikailag úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy az egyikkeltitkosított adat csak a másikkal fejthetõ meg. Minden felhaszná-lónak két kulcsa van: egy titkos és egy nyilvános.

opciós ügylet (option): egy eladási vagy vételi opciós kötéssel az opciójogosultja egy kialkudott ár, ún. opciós díj fizetése ellenében jo-got, de nem kötelezettséget szerez az opció kötelezettjétõl az op-ció tárgyának jövõbeni megvásárlására vagy eladására elõre rög-zített áron (lehívási ár) és idõben.

OTC ügylet (Over The Counter trade): tõzsdén kívül kötött értékpa-pír- ügylet.

overnight hitel (overnight credit): egy napos futamidejû (jellemzõenbankközi) hitel.

Pénzforgalmi és lakossági bankszámla (bank account): a jogi szemé-lyek, a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társasá-gok és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánsze-mélyek kötelesek pénzforgalmi bankszámlát nyitni. Egyéb sze-mélyek és szervezetek is nyithatnak pénzforgalmi bankszámlát,ha azonban a számlát nem kifejezetten pénzforgalmi bankszám-la megjelöléssel nyitották meg, az lakossági bankszámlának te-kintendõ. A megkülönböztetés legfõbb jogi jelentõsége az, hogyelõbbiek terhére be lehet nyújtani azonnali beszedési megbízást,amely elsõsorban az állammal szembeni követelések jogszabá-lyon alapuló, illetve egyéb, jogerõs bírósági ítéleten vagy köz-igazgatási határozatokon alapuló követelések közvetlen érvé-nyesítését szolgálja, lakossági bankszámla esetében – amellyelszembeni követelés kizárólag bírósági végrehajtás útján érvé-nyesíthetõ – azonban ez kizárt.

PIN kód (personal identification number): egy számkód, melyet akártyabirtokosnak a bankártya használatakor a legtöbb esetbenszemélyazonosítás és hitelesítés céljából meg kell adnia. Ugyan-az a szerepe az elektronikus tranzakcióknál, mint az aláírásnak apapírbizonylaton adott megbízás alapján végrehajtott banki mû-veleteknél.

POS (point of sale): a meghatározás a bankkártyák kereskedõknél tör-ténõ használatára utal. Afizetési információk elektronikus termi-nálon keresztül vagy papírbizonylaton kerülnek rögzítésre.A mai terminálok nagyrészt közvetlen elektronikus kapcsolat-ban állnak a tranzakciót elszámoló hitelintézettel vagy annak hi-telesítõ központjával, ami lehetõvé teszi az információk azonnalitovábbítását. Ezt a mechanizmust kereskedelmi szolgáltatóhe-lyen lebonyolított elektronikus pénzátutalásnak is nevezik(EFTPOS, electronic funds transfer at the point of sale).


Fogalomtár

prioritás (priority): fejlettebb fizetési rendszerekben a fizetési megbí-zások fontossági sorrendjét be lehet állítani, sõt menet közbenváltoztatni is lehet.

PVR: a KELER integrált rendszerének tõzsdeforgalmi (pénz-)számla-vezetõ modulja.

rendszerkockázat (systemic risk): rendszerkockázatról akkor beszél-hetünk, ha egy fizetési vagy értékpapír-elszámolási rendszerbenegy vagy néhány szereplõ fizetésképtelensége miatt más részt-vevõk sem képesek eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek, ésennek súlyos, tovagyûrûzõ, a pénzügyi rendszer stabilitását ve-szélyeztetõ következményei vannak.

repóügylet (repurchase agreement): értékpapír-visszavásárlási megál-lapodás. Két ellentétes irányú adásvételi ügylet együttese, melysorán az eszköz (jellemzõen állampapír) a jelenben gazdát cserél,s egyúttal egy jövõbeli, ellentétes ügylet is megkötésre kerül,meghatározott idõpont és ár mellett.

résztvevõ: a rendszer résztvevõje jogosult a fizetési vagy értékpa-pír-elszámolási rendszerbe megbízást eljuttatni maga illetveügyfele nevében. A résztvevõ lehet közvetlen vagy közvetett, at-tól függõen, hogy saját maga csatlakozik vagy egy másik résztve-võn keresztül.

RTGS (real time gross settlement system): valós idejû bruttó elszámo-lási rendszer. Abban különbözik a bruttó elszámolási rendszer-tõl, hogy míg ott a kiegyenlítés idõben elválhat az elszámolástól,addig itt a két folyamat idõben elválaszthatatlan.

S.W.I.F.T. (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommu-nication): pénzügyi intézmények által tulajdonolt nemzetköziszervezet, amely egy olyan hálózatot üzemeltet, ami lehetõvé te-szi fizetési és egyéb pénzügyi üzenetek továbbítást pénzügyi in-tézmények között az egész világra kiterjedõen. A S.W.I.F.T. üze-net csak egy rendelkezés a pénzösszegek továbbításáról, maga apénzösszeg különbözõ fizetési rendszereken vagy a levelezõbanki kapcsolatokon keresztül kerül átutalásra.

SET (Secure Electronic Transaction): az interneten keresztül történõbanki fizetést támogató elektronikus szabvány.

smart kártya: lásd intelligens kártya.sorkezelés (queuing): központi eljárás, amely során a fizetési rendszer-

ben átmenetileg fedezetlen fizetési megbízásokat a rendszer nemutasítja vissza, hanem sorba állítja, majd elégséges fedezet kelet-kezésekor (pl. beérkezõ jóváírások esetén) automatikusan feldol-gozza.

származékos ügylet (derivatives): határidõs ügylet (futures vagyoptions), melynek értéke egy vagy több úgynevezett elsõdlegesreferencia eszköz, mutató, index értékétõl függ.

TARGET (Trans-European Automated Real-time Gross SettlementExpress Transfer System): az EU-tagországok RTGS rendszerei-


Fogalomtár

nek összekapcsolásával létrehozott fizetési rendszer, mely a tag-országok közötti eurófizetéseket bonyolítja le.

TEA (Tõzsdei Elszámolási Alap): a T+5 napos értékpapír-elszámolásirendszerben könyvelt értékpapírügyletekre tekintettel képzett, aklíringtagok és a KELER közös tulajdonát képezõ, elkülönítettkollektív garanciaalap. Célja, hogy a klíringtagok egymással kö-tött tõzsdei ügyletei teljesítésének késedelmébõl vagy elmaradá-sából eredõ kockázatokat csökkentse.

terhelési kártya (charge card): általában nem bankok által kibocsátottkártya. A kártyabirtokosnak a kibocsátó rendszerint egy hónap-ra kamatmentesen megelõlegezi a kártyával lebonyolított mûve-letek, vásárlások összegét. A havi vásárlások összegét korlátoz-hatja keret. A hónap letelte után a kártyabirtokosnak egy összeg-ben kell kiegyenlítenie tartozását. A kártyabirtokosnak a kártyahasználatáért általában éves díjat kell fizetnie.

tõzsdeforgalmi számla: a KELER által vezetett korlátozott rendelteté-sû pénzforgalmi számla, amelyen kizárólag a befektetési szolgál-tatással és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fize-téssel kapcsolatos elszámolás lebonyolítására szolgál, és ame-lyen a tõzsdei és tõzsdén kívüli értékpapírügyletek pénzügyi tel-jesítése történik.

vállalati kártya (business card): olyan kártya, amelyet a vállalat biz-tosít alkalmazottai részére az üzleti jellegû kiadások fedezésecéljából. A kártyához tartozó számla tulajdonosa a vállalat, a kár-tya birtokosa pedig az alkalmazott.

valós idejû feldolgozás (real time processing): a fizetési megbízásokkésedelem nélküli, tételenkénti feldolgozása beérkezésüket kö-vetõen.

váltó-viszontleszámítolás: kereskedelmi bankok jegybanki refinan-szírozása váltóportfólió megvásárlása révén.

veszteség-megosztási megállapodás (loss-sharing agreement): jel-lemzõen a (nettó) fizetési rendszerek résztvevõi között létrejöttmegállapodás, mely meghatározza a tagok veszteségviselésénekarányát arra az esetre, ha egy vagy több résztvevõ nem tudja tel-jesíteni kötelezettségét.

VIBER : Valós Idejû Bruttó Elszámolási Rendszervirtuális kártya: interneten keresztül történõ fizetés során a felhasz-

nálót azonosító kódszám.


Fogalomtár

a magyar fizetési rendszer - mnb.hu · ment végbe a fizetési rendszerek területén. a...

Documents