a magyar nyelvŰ ÖnbecsÜlÉs implicit asszociÁciÓs...

A MAGYAR NYELVŰ ÖNBECSÜLÉS IMPLICIT ASSZOCIÁCIÓS TESZT �KIDOLGOZÁSA ÉS VALIDÁLÁSA

JÓZAN AnnaELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék

ELTE Pszichológiai Doktori [email protected]

KAPITÁNY NóraELTE PPK Pszichológiai Intézet

[email protected]

SZABOLCSI DávidELTE PPK Pszichológiai Intézet

[email protected]

KÖKÖNYEI GyöngyiELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék

[email protected]

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2014, 14(3):33–58. 33

ÖSSZEFOGLALÓ

Háttér és célkitűzések: Az implicit önbecsülés legelterjedtebb mérőeszköze az Önbecsülés Imp-licit Asszociációs Teszt, mely kategorizációs feladatok reakcióidejének összehasonlítása se-gítségével méri az énre irányuló automatikus, nemtudatos attitűdöt. A tanulmányban bemu-tatjuk a magyar nyelvű Önbecsülés Implicit Asszociációs Teszt kidolgozásának lépéseit, majdismertetjük a teszt pszichometriai mutatóit egészséges serdülő és felnőtt mintán. Módszer:A vizsgálatban 401 serdülő és 243 felnőtt vett részt. Az implicit önbecsülést Önbecsülés IAT-vel, az explicit önbecsülést Rosenberg Önértékelés Skálával, Állapot Önértékelés Skálával ésKéttételes Explicit Önértékelés Kérdőívvel, a mérőeszközök kitöltését torzító tényezőketa Balanced Inventory of Desirable Responding Öncsalás és Jó benyomáskeltés skáláivalmértük. A serdülőknek egy 92 fős almintáján teszt-reteszt mérést is végeztünk. Eredmények:Az Önbecsülés IAT belső konzisztenciája magas, időbeli stabilitása közepes. Az implicit ön-becsülés a semlegesnél pozitívabb minden vizsgált demográfiai csoportban, és nem vagy csakgyengén jár együtt az explicit önbecsüléssel. Az implicit önbecsülés nem áll kapcsolatban semaz öncsalással, sem a jó benyomáskeltéssel, az explicit önbecsülés ezzel szemben közepesenerős együttjárást mutat az öncsalással. Következtetések: A magyar nyelvű Önbecsülés IAT

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 33

34 JÓZAN Anna – KAPITÁNY Nóra – SZABOLCSI Dávid – KÖKÖNYEI Gyöngyi

IMPLICIT ÖNBECSÜLÉS

Az implicit önbecsülés fogalma

Míg a pszichodiagnosztikában és -terápiá-ban a tudattalan pszichés tartalmak és műkö-dések jelentősége kiemelkedő (Freud, 1917–1986), a személyiségpszichológia empirikuskutatásában a nemtudatos folyamatok vizsgá-lata sokáig háttérbe szorult. A hagyományoskérdőíves vizsgálatok erre nem alkalmasak,így más módszereket kellett találni a tudatta-lan működések megragadására. A tartalom-elemzés, a projektív tesztek és a rajztesztekmind a tudattalan tartalmakat és mechaniz-musokat próbálták feltárni és valamiképpenmérhetővé tenni (Morgan és Murray, 1935;Murstein, 1965; Pennebaker et al., 2003;Vass, 2003). A kilencvenes években a nem-tudatos folyamatok vizsgálatának egy újabbirányzata jelent meg, mely először a szociál -pszichológiában, majd valamivel későbba személyiségpszichológiában is egyre elter-jedtebbé vált. Az új irányzat az implicit szo-ciális kogníció (Greenwald és Banaji, 1995)kutatását tűzte ki céljául, és ehhez a kísérletipszichológia módszereiből merített ötleteket.

De mit is értünk „implicit”-en ebbena kontextusban? Az irányzat képviselői sze-rint a pszichés folyamatoknak két szintjétkülönböztethetjük meg: Míg az implicit mű-ködések nagyrészt automatikusak, gyorsak,hatékonyak és általában nem tudatosodnak,

addig az explicit folyamatok többnyire szán-dékosak, kontrolláltak, viszonylag lassúakés a tudat számára jól hozzáférhetők (Green-wald és Banaji, 1995; Payne és Gawronski,2010). Az implicit folyamatok feltárására ún.indirekt vagy nonreaktív (például asszociá-ciók erősségének mérése), míg az explicitműködések mérésére direkt módszereket(például kérdőívek) használunk.

Az implicit és explicit folyamatok meg-különböztetése az „én” szakirodalmában ismegjelenik: egyrészt az én mentális repre-zentációs folyamatainak kettősségére utalva(lásd Epstein, 1994; Lieberman et al., 2004),másrészt az önbecsülés kettős természetételemezve. Ez utóbbi megközelítés az ént at-titűdtárgyként definiálja (Greenwald és Prat-kanis, 1984), és amellett érvel, hogy az ön-értékelésnek, azaz az énhez való értékelő ésérzelemteli viszonynak (Harter, 1999; James,1890; Leary és Baumeister, 2000) is megkü-lönböztethető implicit és explicit szintje. Azimplicit önértékelés a fogalom megalkotói,Greenwald és Banaji (1995), szerint „az én-nel kapcsolatos attitűd introspektív módonbeazonosítatlan (vagy helytelenül azonosí-tott) hatása az énnel asszociált és az énnelnem asszociált tárgyak értékelésére” (11. o.).A konstruktum számos meghatározása közül(Dijksterhuis, 2004; Karpinski és Steinberg,2006; Zeigler-Hill és Jordan, 2010) jelen ta-nulmányban abban az értelemben használjuka fogalmat, ahogyan azt Dijksterhius (2004)

megbízható mérőeszköznek bizonyult mind serdülő, mind felnőtt mintán. Eredményeinkösszhangban vannak az Önbecsülés IAT-vel végzett nemzetközi vizsgálatok következtetése-ivel, és azt bizonyítják, hogy az önbecsülés implicit és explicit formái egymástól tisztán el-különíthető konstruktumok.Kulcsszavak: implicit önbecsülés, explicit önbecsülés, Implicit Asszociációs Teszt, validálás,öncsalás, jó benyomáskeltés

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 34

A magyar nyelvű Önbecsülés Implicit Asszociációs Teszt kidolgozása és validálása 35

definiálta: Az implicit önértékelés „az énreirányuló implicit attitűd” (353. o.).

Az implicit és az explicit önbecsülés azempirikus vizsgálatok szerint egymástólnagymértékben különbözhet, és nem vagycsak gyengén jár együtt (Bar-Anan és Nosek,2012; Krause et al., 2011; Krizan és Suls,2008). Az önbecsülésnek e két formája más-más forrásból származik, eltérően módosít-ható és különböző viselkedéseket jelez előre(Gawronski és Sritharan, 2010; Perugini etal., 2010; Spalding és Hardin, 1999; Zeigler-Hill és Jordan, 2010). A kétféle folyamat el-térései ellenére azonban az önértékelésnekmindkét szintjét érvényesnek, valósnak fo-gadhatjuk el.

Mivel az implicit önértékelés az önbe-csülés nemtudatos, automatikus formája, ké-zenfekvő lenne azt feltételezni, hogy mélyena személyiségben gyökerezik és nehezen vál-toztatható. Az empirikus vizsgálatok ered-ményei azonban nem egyértelműek: Egyeskutatások szerint az implicit önértékelés va-lóban stabil és mélyen a korai szülő-gyerekkapcsolatban, illetve a kultúrában gyökerezik(DeHart et al., 2006; Hetts et al., 1999), mígmás vizsgálatok alapján kísérleti manipulációeredményeként vagy bizonyos életesemé-nyek hatására spontán módon könnyedénmódosulhat (Baccus et al., 2004; Dijkster-huis, 2004).

Bár az implicit önbecsüléssel kapcsolat-ban egyelőre még számos probléma tisztá-zatlan, egy kérdésben minden empirikus vizs-gálat azonos eredményre jutott: bármilyenmérési eljárást használunk, az önértékelésnekez a szintje a semlegesnél kedvezőbb (Krauseet al., 2011; Rudolph et al., 2008). Ugyanak-kor jelentős különbségek mutathatók ki ab-ban, hogy kinek mennyire pozitív az implicitönbecsülése, és ez az, ami lehetővé teszi a ki-meneti változók előrejelzését.

Az implicit önbecsülés mérőeszközei

Az implicit folyamatok mérésére számos esz-közt használnak, melyeket összefoglaló né-ven indirekt eljárásoknak nevezünk (Payne ésGawronski, 2010). Ezek vagy különböző fel-adatok teljesítésének reakcióidején vagysemleges ingerek értékelésén alapulnak. A re-akcióidő-alapú tesztek csoportjába tartoziktöbbek között az Implicit Asszociációs Teszt(IAT, Greenwald et al., 1998), a Brief ImplicitAsszociációs Teszt (BIAT, Sriram és Green-wald, 2009), a Go/No-Go Association Task(GNAT, Nosek és Banaji, 2001) és az Extrin-sicAffesctive Simon Task (EAST, De Houwer,2003), míg a semleges ingerek értékelésénalapuló tesztek közül az Affect MisattributionProcedure (AMP, Payne et al., 2005) ésa Name-Letter Test (NLT, Nuttin, 1985)a legismertebb. Megjegyezzük, hogy a nem-tudatos folyamatok feltárásában a reakcióidőés az asszociációk együttes vizsgálata nem újkeletű, hiszen már Jung (1910) szóasszociá-ciós tesztjében is találkozhatunk ezzel a mód-szerrel. Az implicit szociális kogníció terü-letén használt indirekt eljárások részletesismertetését lásd például Gawronski és DeHouwer (2014), illetve Krause et al. (2011)összefoglaló tanulmányaiban.

Az indirekt eljárások közül az önbecsülésterületén a legmegbízhatóbb és legelterjed-tebb módszerek a reakcióidő-tesztek cso-portjába tartozó Önbecsülés Implicit Asszo-ciációs Teszt (IAT, Greenwald és Farnham,2000) és a semleges ingerek értékelésén ala-puló eljárások közé tartozó Name-Letter Test(NLT, Nuttin, 1985). Az IAT az attitűdtárgyés bizonyos tulajdonságok közötti asszociá-ciók erősségét méri reakcióidő segítségével.Az attitűdtárgy iránti attitűdöt relatív érte-lemben ragadja meg, azaz viszonyítja egymásik attitűdtárgy iránti attitűdhöz (például

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2014, 14(3):33–58.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 5


a feketékkel kapcsolatos attitűdöt a fehérekrevonatkozókhoz hasonlítja). Az önbecsülésesetében a viszonyítási pontot hagyományo-san a többiek jelentik, tehát az IAT az énrevonatkozó attitűdöt a másokra irányuló atti-tűdhöz viszonyítja. Az NLT során a kitöltő azábécé betűit értékeli, majd az implicit önbe-csülés méréséhez a válaszadó monogrambe-tűire adott pontszámokat viszonyítjuk a többibetű átlagpontszámához.

Az empirikus kutatásokban mindkétmódszert sikeresen alkalmazták az implicitönbecsülés és más pszichés jelenségek kap-csolatának vizsgálatára (Bernstein et al.,2013; Brauhardt et al., 2014; DeHart et al.,2006; Glashouwer et al., 2013), ugyanakkoraz IAT-nek két fontos előnye is van az NLT-vel szemben. Egyrészt az összes indirekt el-járás közül az IAT-nek a legjobbak a pszi-chometriai mutatói (Bosson et al., 2000;Krause et al., 2011), másrészt az IAT – azNLT-vel szemben – lehetővé teszi az anonimadatfelvételt. Az IAT legfőbb hátránya, hogyaz önbecsülést a másokkal kapcsolatos atti-tűdhöz viszonyítva ragadja meg. Ez azon-ban az eredmények validitását nem veszé-lyezteti, csak értelmezésüket módosíthatja.A többi mérőeszköznek rosszabbak a pszi-chometriai mutatói, ezért sokkal ritkábbanalkalmazzák őket.

A tanulmány célja

Mivel az implicit és az explicit önértékelésegyértelműen különbözik egymástól és eltérőkonstruktumokat jelez előre (Gawronski ésSritharan, 2010; Perugini et al., 2010; Spal-ding és Hardin, 1999; Zeigler-Hill és Jordan,2010), fontos, hogy a kérdőívekben hagyo-mányosan vizsgált explicit önértékelés mellettaz önbecsülés implicit szintjét is mérni tudjuk.Tanulmányunk célja, hogy bemutassuk azimplicit önbecsülés legelterjedtebb mérőesz-

közének magyar nyelvű változatát. Először is-mertetjük a magyar nyelvű Önbecsülés Imp-licit Asszociációs Teszt kidolgozásának lé-péseit, majd áttérünk a teszt serdülő és felnőttmintán történő validálására.

AZ IMPLICIT ASSZOCIÁCIÓS TESZT

Az Implicit Asszociációs Teszt (Greenwald etal., 1998) egy olyan számítógépes teszt, mely-ben az implicit attitűdöket automatikus asz-szociációk erősségének meghatározásán ke-resztül vizsgáljuk. A kitöltő kategorizációsfeladatok sorozatát oldja meg, melyeknekmindegyikében mérjük a reakcióidőt és a hi-bák számát. Minél gyorsabban és minél ke-vesebb hibával reagál a kitöltő, annál erősebbautomatikus asszociációt feltételezünk. A vég -ső eredmény meghatározott feladatok reak-cióidejének és hibázási arányainak összeha-sonlításából származik. A teszt működésétegy konkrét példán keresztül érthetjük meglegkönnyebben.

Az Önbecsülés IAT-ben a vizsgált konst-ruktum az énre irányuló implicit attitűd. Mi-vel az IAT mindig viszonylagos értelembenvizsgálja az attitűdöt, az implicit önbecsüléstúgy mérjük, hogy az én automatikus értéke-lését a többiek automatikus értékeléséhez vi-szonyítjuk. Az automatikus értékelés a jó-rossz dimenzió mentén történik. Az implicitszociális kogníció irodalmában az én és töb-biek kategóriapárosára céltárgyként (targetconcept), a jó-rossz kategóriapárosra tulaj-donságdimenzióként (attribute dimension)szokás hivatkozni.

A vizsgálati személynek a képernyő kö-zepén felvillanó szavakról (például kiváló,önmagam, szörnyű stb.) kell eldöntenie, hogyaz én, a többiek, a jó és a rossz négy kategó-riája közül melyikbe tartozik. A szavakról

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 36


előre meghatározzuk, hogy mely kategóriáktagjai, és a kitöltő a döntéshez két billentyűthasznál. A vizsgálati személy feladata, hogyminél gyorsabban és minél kevesebb hibávalválaszoljon. Minden egyes döntés esetébenmérjük a reakcióidőt és azt, hogy a válasz he-

lyes volt-e. Ha a kitöltő hibát követ el, akkora program egy piros X-szel figyelmeztetierre, majd ezt követően ki kell javítsa téve-dését. A kategorizációs feladatok blokkokbaszerveződnek, melyek a következőképpenkövetik egymást:


1. blokkA teljes blokkon keresztül a képernyő bal oldalán az én, jobb ol-dalán a többiek kategóriacímke van feltüntetve. A képernyő kö-zepén az én vagy a többiek kategóriájába tartozó szavak egyen-ként villannak fel egymás után (például önmagam, ők, saját stb.).Ha a szó a bal oldali kategóriába (azaz az énbe) tartozik, akkoraz E, ha a jobb oldali kategóriába, akkor az I billentyűt kell a ki-töltőnek megnyomnia.

2. blokkA képernyő bal oldalán a jó, jobb oldalán a rossz szerepel.A képernyő közepén a jó, illetve a rossz kategóriába tartozó sza-vak villannak fel egymás után. Ha a szó a jó kategóriába tarto-zik, akkor az E, ha a rossz kategóriába, akkor az I billentyűt kella válaszadónak lenyomni.

3–4. blokkA következő két blokkban már nem kettő, hanem négy kategóriajelenik meg a képernyő két oldalán: bal oldalon az én és a jó,jobb oldalon a többiek és a rossz. Ha a képernyő közepén fel-villanó szó a bal oldali kategóriába tartozik, akkor az E, haa jobb oldaliba, akkor az I billentyűt kell lenyomni. A középenmegjelenő szavak a négy kategória bármelyikéből származhat-nak. A felvillanások sorozatában felváltva jelennek meg a cél-tárgy (én, illetve többiek) és a tulajdonság dimenzió (jó, illetverossz) kategóriájába sorolható szavak. A 3. és a 4. blokk min-denben megegyezik egymással, a feladatok csupán az IAT tör-téneti hagyományai miatt szerveződnek két különálló blokkba.

5. blokkMost ismét csak két kategória jelenik meg a képernyő jobb és baloldalán, de helyzetük a fentiekhez képest felcserélődik. A feladata középen felvillanó szavak csoportba sorolása az E és az I bil-lentyűk segítségével.

én többiek

önmagam

E I

éntöbbiek

enyém

E I

énjó rossz

többiek

!k

E I

jó rossz

kiváló

E I

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 37


A végső eredmény kiszámításakor csak azo-kat a blokkokat vesszük figyelembe, me-lyekben mind a négy kategória szerepelt va-lamelyik oldalon (3–4. és 6–7. blokk). Ezeket„kritikus” blokkoknak nevezzük.

A többi blokk, melyekben csak egy-egykategória jelenik meg a képernyő két oldalán,a kitöltő gyakorlását szolgálja, ezért „gya-korló” blokkoknak hívjuk őket. Az 1–2.blokkban a kitöltő a két-két kategória elhe-lyezkedését külön-külön gyakorolja, az 5.blokkban pedig azt tanulja meg, hogy az énés a többiek kategória helyet cserélt.

Az implicit asszociációk erősségének mé-rése azon az elven alapszik, hogy ha a négy-kategóriás blokkokban a képernyő azonosoldalán párban levő kategóriák erősebbenkapcsolódnak egymáshoz a vizsgálati sze-mély számára, mint az ellentétes párosítás-ban, akkor gyorsabban és kevesebb hibávaltudja eldönteni a képernyő közepén megje-lenő szóról, hogy a négy kategória közül me-lyikbe tartozik. Tehát minél szorosabb az én+ jó asszociáció az én + rossz asszociációhozviszonyítva, annál rövidebb lesz a reakcióidőés kevesebb lesz a hiba az [én + jó / többiek+ rossz] blokkokban az [én + rossz / többiek+ jó] blokkokhoz képest.

Fontos kiemelni, hogy a kitöltés abszolútsebessége és az abszolút hibázási arány nemjátszik szerepet az eredményben, hiszena pontérték relatív reakcióidőn és hibázásiarányon alapszik.

A MAGYAR NYELVŰ ÖNBECSÜLÉSIMPLICIT ASSZOCIÁCIÓS TESZT

KIDOLGOZÁSÁNAK LÉPÉSEI

Az eredeti angol Önbecsülés IAT-t Greenwaldés Farnham (2000) dolgozta ki. Az első tesztkifejlesztése óta eltelt több mint tíz évben a mé-rőeszköz számos újításon ment keresztül.A magyar nyelvű Önbecsülés IAT kifejlesztésesorán az eredeti teszten kívül a későb bi újítá-sokat is figyelembe vettük. A mérőeszköz ki-dolgozása három lépésben történt:(a) Az ingeranyag kidolgozása: kategória-címkék és ingerszavak meghatározása.(b) A design kidolgozása: a blokkok száma éssorrendje, valamint a kategorizációs felada-tok száma.(c) Eredmény kiszámítása: a használt algo-ritmus és az adattisztítás.

Ingeranyag

KategóriákAz IAT ingeranyagának kidolgozásakor azelső lépés a céltárgy és a tulajdonságdimen-zió két-két kategóriacímkéjének meghatáro-zása volt.

Mivel önbecsülést mérünk, ezért a céltárgyegyik kategóriája az én. A másik kategóriaazonban problémás, hiszen az „én”-nek nincsegyértelmű ellentétpárja, amihez viszonyít-hatnánk. Önbecsülés esetében az IAT-k több-sége valamely, az emberek összességére vo-natkozó gyűjtőfogalmat használja másik

énjó rossztöbbiek

szörny!

E I

6–7. blokkA két utolsó blokkban ismét négy kategória jelenik meg, dea 3–4. blokkhoz képest két kategória (én és többiek) helyetcserélt. Így most már a többiek a jó, az én a rossz kategória -címkével áll párban. A feladat az eddigiekkel megegyezik.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 38


céltárgyként, de felmerülhet az is, hogy egysemleges attitűdtárgyat válasszunk (példáulelektromosság, Palfai és Ostafin, 2003). JelenIAT-ben az általános tendenciát követve azemberek összességét leíró gyűjtőfogalommellett döntöttünk, és kategóriacímkéneka „többiek”-et választottuk.

A tulajdonságdimenzió két kategória-címkéjének meghatározásakor azt kellettszem előtt tartanunk, hogy tesztünkkel glo-bális önértékelést mérünk. Így ki kellett zár-nunk azokat a szavakat, amelyek az önbe-csülésnek csak egy vetületét fedik le (példáulszociális vagy kompetenciaalapú önbecsü-lés), és olyan kategóriacímkéket kellett ke-resnünk, amelyek összességében írják le azénre irányuló attitűdöt. Végül a jó és a rosszkategóriacímkékre esett a választásunk.

Ingerszavak A négy kategóriacímke meghatározása utána következő lépés az egyes kategóriákhoztartozó ingerszavak kiválasztása volt. Ebbena fázisban számos szempontot egyszerre kel-lett figyelembe vennünk: (a) Ingerszavak száma: Legalább három in-gerszót kell rendelni minden kategóriához.Az ingerszavak száma három felett nem be-folyásolja az IAT eredményét, így inkább ke-vesebb, de az alábbi kritériumok mindegyi-kének megfelelő szót érdemes választanunk(Greenwald et al., 1998; Nosek et al., 2005). (b) A kategória pontos reprezentációja: Azingerszavaknak pontosan kell reprezentál-niuk a kategóriát. Nem elfogadható, ha a sza-vak összessége csak a kategória egy részétfedi le, vagy ha a vizsgálni kívánt kategóriá-nál tágabb fogalmat mér. Például az ügyes,okos, szép ingerszavak csak a képességeketés a külsőt írják le, de nem foglalják maguk-ban a szociális önértékelést (Lane et al.,2007; Nosek et al., 2005).

(c) Egyértelmű ingerszavak: Lényeges, hogya szavak egyértelműen kapcsolódjanak ahhoza kategóriához, amit reprezentálnak, és nelegyen olyan másodlagos jelentésük, amelylassíthatja a kategorizációt. Például a töb-biek kategóriához nem rendelhettük a „má-sok”-at ingerszóként, mert a szónak létezikegy olyan jelentése is, hogy „másmilyenek”.Ez elindíthatott volna a kitöltőben egy olyanasszociációs láncolatot, hogy „én ilyen va-gyok, de a többiek mások (azaz másmilye-nek)” (Lane et al., 2007).(d) A fosztóképzővel képzett szavak kerü-lése: A fosztóképzővel képzett szavak (pél-dául sikertelen) esetében először az eredetijelentés kerül feldolgozásra, és csak utánaa képzett szó. Ezeket a szavakat azért érde-mes kerülni, mert a fenti folyamat a reakció-idő meghosszabbodását eredményezi (Laneet al., 2007).(e) Jelentés alapján történő kategorizációbiztosítása: Fontos, hogy a szavakat ne le-hessen a jelentésükön kívül más szempontokalapján csoportosítani. Például ha az egyikkategóriá ba tartozó szavak ugyanazzal a be-tűvel kezdődnek vagy lényegesen hosszab-bak, mint egy másik kategória ingerszavai,akkor elképzelhető, hogy a kitöltő ezen for-mai szempontok és nem a jelentés alapjánfog kategorizálni (Lane et al., 2007; Noseket al., 2007).(f) Kézenfekvő lenne a feltételezés, hogyfontos szempont a szavak ismerőssége, azaza mindennapi nyelvben való előfordulásigyakoriság. Az empirikus vizsgálatok egy-behangzó eredményei alapján (Dasgupta etal., 2003; Ottaway et al., 2001; Rudman et al.,1999 ) azonban ennek nincs jelentősége, ígyerre mi sem voltunk tekintettel.

A fenti szempontok összességét figye-lembe véve a következő ingerszavakat vá-lasztottuk: ÉN: én, énbennem, önmagam,


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 39


saját; TÖBBIEK: ők, őbennük, többiek, má-soké; JÓ: jó, kiváló, remek, csodás; ROSSZ:rossz, borzasztó, iszonyú, szörnyű.

Design

A blokkok száma A klasszikus IAT-ben hét blokkban követikegymást a feladatok. Ugyanakkor ettől el islehet térni, például úgy, hogy összevonjukaz azonos feladatokat tartalmazó blokkokategyetlen blokkba (3–4., illetve 6–7. blokk-ból egy-egy blokk képzése). ÖnbecsülésIAT-nk ben a klasszikus IAT-designt követ-tük és hét blokkba osztottuk a kategorizá-ciós feladatokat.

A blokkok sorrendjeA blokkok sorrendje azért lényeges, mert azIAT végső eredményét a tanulási hatás miattbefolyásolja, hogy a kitöltő milyen párosí-tásban találkozik először a négy kategóriával.Az első párosítást a kitöltő könnyen megta-nulja (3–4. blokk), a fordított párosítás ese-tében (6–7. blokk) azonban meg kell változ-tatnia a már megtanult sémát, és ez hosszabbreakcióidőt és több hibát eredményez. Haa teszt az [én + jó / többiek + rossz] párosí-tással kezdődik, akkor valamivel magasabbimplicit önértékelést mérünk, mint ha a kitöltőelőször az [én + rossz / többiek + jó] kombi-nációval találkozik. Az IAT irodalmában eztsorrendi hatásnak nevezik. Jelen tanulmány-ban az [én + jó / többiek + rossz] párosítás-sal kezdődő sorrendre „A” blokk sorrendként,az [én + rossz / többiek + jó] párosítással kez-dődőre „B” blokk sorrendként hivatkozunk.

A kutatások egy részében a kitöltők fele(például a páratlan sorszámú résztvevők) azegyik, másik fele (például a páros sorszámúrésztvevők) a másik párosítással kezd. Máskutatásokban az összes kitöltő ugyanolyan

sorrendben kapja a feladatokat. Mindkétmegoldás mellett szólnak érvek, és a döntéstaz alapján hozzuk, hogy mire használjuk azIAT-t. Ha az a cél, hogy az implicit önbecsü-lés abszolút szintjét meghatározzuk, akkorcélszerű, ha a kitöltők egyik fele az egyik,másik fele a másik párosítással kezd. Haazonban az a szándékunk, hogy az implicitönértékelés és egy másik konstruktum közöttikapcsolatot vizsgáljuk, akkor a feladatok sor-rendjéből származó variancia kiküszöböléseérdekében jobb, ha minden résztvevő ugyan-olyan sorrendben tölti ki az IAT-t. Vizsgála-tainkban a céltól függően választottunk a kétmegoldás közül.

Kategorizációs feladatok az egyesblokkokon belül

Az egyes feladatok felépítésével és ismétlő-désével kapcsolatban több kérdés is felmerül: – A feladatok száma az egyes blokkokban:A klasszikus IAT-ben a gyakorló blokkokban(1., 2., 5. blokk) és a négy kritikus blokkbólkettőben (3., 6. blokk) húsz, míg két másikkritikus blokkban (4., 7. blokk) negyven ka-tegorizációs feladat szerepel. IAT-nkben mi isezt a szerkezetet követtük, de a feladatokszámát az 5. blokkban húszról negyvenreemeltük. A kitöltőnek így több lehetőségevan gyakorolni az én és a többiek kategória-címkék felcserélt helyzetét, ami Nosek ésmunkatársai (2005) szerint csökkenti a sor-rendi hatást. – Az ingerszavak követési sorrendje: A kri-tikus blokkokban a céltárgy és a tulajdon-ságdimenzió ingerszavai egyenként váltjákegymást. Ez Klauer és Mierke (2005) szerintfontos a teszt megbízható működése szem-pontjából. A könnyebb megkülönböztethe-tőség érdekében a klasszikus IAT-designt kö-vetve fehér betűkkel tüntettük fel a céltárgy

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 40


ingerszavait és zölddel a tulajdonságdimen-zió ingerszavait. – Az ingerszavak követési ideje: Az inger-szavak követési idejének a 150 ms – 750 msintervallumon belül nincs hatása az IAT ered-ményére (Greenwald et al., 1998). Önbecsü-lés IAT-nkben 250 ms telik el egy kategori-zációs feladat helyes megoldása ésa következő ingerszó megjelenése között. – Visszajelzés a hibákról: Hibás válasz ese-tén a program piros X-szel jelez a kitöltőszámára, aki a következő feladat előtt ki kelljavítsa a hibát a másik billentyű lenyomásá-val. Reakcióidőnek az ingerszó megjelené-sétől a helyes válaszig eltelt időt regisztráljuk.Mivel ez a reakcióidő valószínűleg lényege-sen hosszabb, mint ha a kitöltő már az elsőpróbálkozásnál helyes választ adott volna,a hibát máshogy nem „büntetjük”. Az IATirodalmában ezt nevezik a hiba beépített bün-tetésének (built-in error penalty).

Az Önbecsülés IAT felépítését az 1. táb-lázat szemlélteti.

A végső pontérték kiszámítása és azadatok tisztítása

A végső pontérték kiszámításánál csak a kri-tikus blokkokban (3–4., illetve 6–7. blokk)

nyújtott teljesítményt vesszük figyelembe.Az IAT irodalmában D-értéknek hívott végsőpontértéket úgy kapjuk, hogy meghatározottalgoritmus alapján az [én + jó / többiek +rossz] párosítás feladatainak reakcióidőit az[én + rossz / többiek + jó] párosítás feladatai -nak reakcióidejéhez hasonlítjuk. A hibás vá-laszokat a fent említett beépített büntetés al-kalmazásával vesszük figyelembe, azaz hibásválasz esetén a reakcióidő az ingerszó meg-jelenésétől a helyes válaszig eltelt idő lesz.Vizsgálatunkban az IAT javított pontozásialgoritmusát (Greenwald et al., 2003) hasz-náltuk a D-érték kiszámításához. Az algorit-musba beépített adattisztításon kívül a gon-datlan kitöltés gyanúja miatt (Nosek et al.,2009) módszereit követve kizártuk azokata személyeket, akik – a kritikus blokkokban összességébena feladatok több mint 10%-ában 300 ms-nálgyorsabban adtak választ; vagy– a kritikus blokkokban összességében30%-nál többet hibáztak; vagy– a kritikus blokkok bármelyikében 40%-nál többet hibáztak.


1. táblázat. A magyar nyelvű Önbecsülés IAT felépítése

„A” blokk sorrend „B” blokk sorrend

Blokkszáma

Gyakorlóvagy

kritikus

Kategorizációsfeladatok száma

„E” billenty hözrendeltkategória

„I” billenty hözrendeltkategória

„E” billenty hözrendeltkategória

„I” billenty hözrendeltkategória

1 gyakorló 20 én többiek többiek én

2 gyakorló 20 jó rossz jó rossz

3 kritikus 20 én + jó többiek + rossz többiek + jó én + rossz

4 kritikus 40 én + jó többiek + rossz többiek + jó én + rossz

5 gyakorló 40 többiek én én többiek

6 kritikus 20 többiek + jó én + rossz én + jó többiek + rossz

7 kritikus 40 többiek + jó én + rossz én + jó többiek + rossz

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 41


A MAGYAR NYELVŰ ÖNBECSÜLÉSIAT VALIDÁLÁSA SERDÜLŐ MINTÁN

Az egészséges serdülők mintáján történő va-lidálás célja (1) a belső konzisztencia, (2)a teszt-reteszt korreláció, (3) az explicit ön-értékeléssel való kapcsolat és (4) az öncsa-lással, illetve a jó benyomáskeltéssel valóegyüttjárás vizsgálata volt.

Módszer

A serdülővizsgálat több almintából állt. Azegyes almintákon különböző mérőeszközö-ket vettünk fel és eltérő eljárásokat alkal-maztunk. A Módszer fejezet végén található2. táblázat összefoglalja az egyes almintákjellemzőit és az alkalmazott mérőeszközöket.

MintaA serdülő minta nyolc budapesti és Pest me-gyei középiskola tizenhét osztályából állt.A végső mintába összesen 401 fő került(44,1% fiú, életkori átlag 16,3 év 1,10 évszórással), közülük 21 fő esetében bizonyultérvénytelennek az IAT-pontszám az adat-tisztítás során. A teljes minta három almintá-ból épült fel: S1 alminta: 101 fő (40,4% fiú)két iskola öt osztályában. 15–18 éves serdü-lők, életkori átlag 16,8 év 0,93 év szórással.S2 alminta: 216 fő (46,0% fiú) öt iskola ki-lenc osztályában. 15–19 éves serdülők, élet-kori átlag 16,6 év 0,93 év szórással. S3 al-minta: 84 fő (44,0% fiú) egy középiskolahárom osztályában. 14–16 éves serdülők,életkori átlag 14,9 év 0,47 év szórással.

MérőeszközökVizsgálatainkban implicit önbecsülést, exp-licit önbecsülést és a kitöltést befolyásoló té-nyezőket mértünk:– Rosenberg Önértékelés Skála (Kökönyei,2003; Rosenberg, 1965; Urbán és mtsai,

2013): A globális önértékelést mérő Rosen-berg Önértékelés Skálában a válaszadók ötegyenes és öt fordított tételre válaszolnakegy négyfokozatú Likert-skálán. A magasabbösszpontszám magasabb globális önértéke-lést jelent. A skála reliabilitása a serdülő min-tán megfelelő (Cronbach-alfa = 0,784).– Állapot Önértékelés Skála (Heatherton ésPolivy, 1991): A pillanatnyi önértékelést fel-táró Állapot Önértékelés Skálán a válaszadókhét egyenes és tizenhárom fordított tételreválaszolnak egy ötfokozatú Likert-skálán.A magasabb pontszám magasabb állapot ön-értékelést jelez. A serdülő mintán a skálamegbízhatósága magas (Cronbach-alfa = = 0,871).– Kéttételes Explicit Önértékelés Kérdőív:Az explicit önbecsülés vizsgálatára az indirektmérőeszközök internetes demonstrációs ol-dalán, a Project Implicit Mental Health hon-lapon (implicitmentalhealth.org) egy kéttételeskérdőívet használnak. A mérőeszköz célja,hogy úgy mérje az önértékelést, ahogyan azIAT: az eszköz nem az abszolút, hanema másokhoz viszonyított önbecsülést ragad-ja meg. A magyar Kéttételes Explicit Önér-tékelés Kérdőív az eredeti angol verzió for-dítása. A kitöltő összesen két kérdésre válaszol:1. Mennyire tartod magad jónak vagy rossz-nak? Illetve 2. Mennyire tartasz másokat jó-nak vagy rossznak? A kilencfokú Likert-skálán az 1 a „maradéktalanul rossz”-at, a 9a „maradéktalanul jó”-t jelenti. A másokhozviszonyított explicit önértékelés kiszámítá-sához az 1. kérdésre adott pontszámból ki-vonjuk a 2. kérdésre adott pontszámot. – Balanced Inventory of Desirable Res-ponding (BIDR, Paulhus, 1991; Steenkamp etal., 2010): A Balanced Inventory of DesirableResponding (Paulhus, 1991) két skálával ra-gadja meg a kérdőíves válaszadást torzító té-nyezőket: Az Öncsalás skála az intro spekció

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 42


hiányát számszerűsíti (például „mindig tudom,miért szeretem a dolgokat”), míg a Jó be-nyomáskeltés skála akkor ad magas értéket,ha a válaszadó szándékosan fest magáról a va-lóságosnál pozitívabb képet (például „néha ha-zudok, ha kell”). Vizsgálatunkban az eredeti-leg negyventételes kérdőív rövidített változatáthasználjuk (Steenkamp et al., 2010), mely tíz-tíz tétellel méri a két al skálát. A tíz tételbőlmindkét alskála esetében öt tétel fordított, a vá-laszadók ötfokú Likert-skálán jelzik, hogymennyire értenek egyet az állításokkal. Ma-gasabb pontszám nagyobb mértékű öncsalást,illetve jó benyomáskeltést jelent.

A kérdőív magyar verziójában a két ská-la reliabilitása felnőtt mintán megfelelő (Ön-csalás esetében Cronbach-alfa = 0,680, Jó be-nyomáskeltés esetében Cronbach-alfa = 0,72),és a két skála közötti korreláció r = 0,35(Steenkamp et al., 2010). Jelen serdülő min-tán az Öncsalás skála megbízhatósága meg-felelő (Cronbach-alfa = 0,742), a Jó benyo-máskeltés skála megbízhatósága elfogadható(Cronbach-alfa = 0,665).

EljárásAz adatokat nyolc budapesti és Pest megyeiközépiskola tizenhét osztályában, iskolaiórák keretében vettük fel.

Az S1 és az S3 almintákban a válaszadókfele A, másik fele B blokksorrendben töl-tötte ki az IAT-t, míg az S2 almintában csaka B blokksorrendet használtuk. A válaszadó-kat a vizsgálati anyag kitöltése előtt nem in-formáltuk arról, hogy a reakcióidő-teszt mitmér. Az IAT és a kérdőívek sorrendje a kuta-tás eredményét a vizsgálatok többsége szerintnem befolyásolja (Hofmann et al., 2005;Nosek et al., 2005), így ennek részletezésérejelen tanulmányban nem térünk ki. Az S1 al-mintán végzett teszt-reteszt vizsgálatban azelső és a második adatfelvétel között 53 főesetében egy hét, 44 fő esetében két hét telt el.Az S1 és S2 almintákban a diákok az IAT-t ésa kérdőíveket az Inquisit3 program desktopváltozatán, az S3 almintában az Inquisit4program webes változatán töltötték ki.2

Az adatfelvétel önkéntes és anonim volt,a serdülők a kitöltést bármikor abbahagyhat-ták. Az anonimitást egyedi sorszámok kiosz-tásával biztosítottuk. A teszt-reteszt felvétel-


2. táblázat. A serdülő minta almintái: mintaelemszám, demográfiai jellemzők és az adatfelvételbenhasznált mérőeszközök

Alminták N Életkor:átlag

(szórás)

Fiúkaránya(%)

IAT1 Tesztreteszt

RosenbergÖnértékelés

Skála

KéttételesExplicit

ÖnértékelésKérd ív

ÁllapotÖnértékelés

Skála

BIDR

S1 101 16,8 (0,93) 40,4 + + + +

S2 216 16,6 (0,93) 46,0 + + + +

S3 84 14,9 (0,47) 44,0 + + + +

Összesen 401 16,3 (1,10) 44,1 380 97 395 311 84 300

1 21 fő esetében az IAT pontszámát az adattisztítás során érvénytelennek minősítettük.2 Az Inquisit program webes változata úgy működik, hogy ideiglenesen feltelepíti a programot a kitöltő számítógépére.

A reakcióidőt nem az interneten keresztül mérjük, így az internet sebessége nem befolyásolja az eredményeket.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 43


nél az első és a második felvétel adatainakösszepárosítása érdekében a diákok elmen-tették az első felvételkor kapott egyedi sor-számukat, illetve a saját maguk által válasz-tott jeligéjüket a mobiltelefonjukba, majda második felvételkor a telefonból visszake-resték a sorszámot és a jeligét, és ezeket be-írták a vizsgálati anyag megfelelő kérdései-hez.

A vizsgálatot a PPK Kutatásetikai Bi-zottsága engedélyezte, az adatfelvételhez aziskolaigazgatók, a szülők és a diákok is be-leegyezésüket adták.

A statisztikai eljárás3

Az IAT belső konzisztenciáját a szakiroda-lomban legelterjedtebb módszert követvesplit-half reliabilitással vizsgáltuk (Krauseet al., 2011; Schmukle és Egloff, 2006). A 3–4., illetve 6–7. kritikus blokkok 60-60 pró-báját véletlenszerűen félbeosztottuk. Ígyöszesen négy darab 30 próbát tartalmazó fél-blokkot kaptunk, melyek közül kettő a 3–4.blokk próbáinak egy-egy felét (blokk34_1és blokk34_2), másik kettő pedig a 6–7.blokk próbáinak egy-egy felét tartalmazza(blokk67_1 és blokk67_2). Ezek után két D-értéket számítottunk úgy, hogy a D1-értéknéla blokk34_1 és a blokk67_1 próbáit, a D2-ér-téknél a blokk34_2 próbáit és a blokk67_2próbáit használtuk a számításhoz. Végül D1és D2 együttjárásának meghatározásáraSpearman–Brown korrigált korrelációt szá-moltunk.

A statisztikai próbák elvégzése előtt a vál-tozók eloszlását a csúcsosság, a ferdeség, Q-Q plot és hisztogram vizsgálatával ellen-őriztük. A leíró statisztikák közlése után a vál-

tozókat standardizáltuk. Az adatokat SPSS21-ben elemeztük.

Eredmények

Az IAT megbízhatósága: belsőkonzisztencia és teszt-reteszt reliabilitás

Az IAT Spearman–Brown-féle korrigáltkorrelációval számított split-half reliabilitásaa serdülő mintán 0,688.

A teszt-reteszt reliabilitás esetében több-féle számítást végeztünk: vizsgáltuk az egy-hetes és a kéthetes reliabilitást, illetve az A ésB blokksorrenddel felvett IAT-k megbízha-tóságát. A 101 fős S1 almintából 97-en vet-tek részt mindkét felvételben, közülük öt főesetében az adattisztítás során érvénytelennekminősítettük az IAT-pontszámot. Végül azIAT teszt-reteszt reliabilitását 92 főn vizs-gáltuk. Az eredményeket a 3. táblázat fog-lalja össze:

3. táblázat. Az IAT teszt-reteszt reliabilitásaa serdülővizsgálatban

A mérőeszközök leíró statisztikája és korrelációi

Az IAT a semlegesnél pozitívabb önértéke-lést jelez mind fiúknál, mind lányoknál.A teszten a fiúk átlagosan 0,548, a lányok0,524 pontot értek el. A teljes mintára 0,534

N Pearson r

Egyhetes 49 0,522**

Kéthetes 43 0,383*

A blokksorrend 46 0,316*

B blokksorrend 46 0,584**

Teljes minta 92 0,458**

3 Az IAT végső pontértékének kiszámítását és az adattisztítás leírását lásd A végső pontérték kiszámítása és az adatoktisztítása című fejezetben.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 44


a D-érték átlaga, 0,314-es szórással. Míg azimplicit önértékelésben nincs szignifikánskülönbség a két nem között, addig a fiúkexplicit önértékelése mindhárom kérdőívvelmérve szignifikánsan magasabb a lányokénál.Az Öncsalás skálán a fiúk, a Jó benyomás-keltés skálán a lányok értek el magasabbpontszámot. A mérőeszközök leíró statiszti-káit a 4. táblázat foglalja össze.

A további számításokban minden mérő-eszközön elért pontszámot a teljes mintárastandardizáltunk.

Az IAT és az explicit önértékelés kérdő-ívek közötti korreláció nem szignifikáns. Azexplicit kérdőívek és az öncsalás között szig-nifikáns pozitív korreláció mutatható ki, azIAT azonban nem korrelál az öncsalással (5. táblázat).

Implicit és explicit önértékelés kapcsolata Mivel az IAT mérési hibája meglehetősennagy, ezért az implicit és explicit önbecsüléskapcsolatát a korreláción kívül máshogyan ismegvizsgáltuk. A kérdőíveken elért standar-dizált pontszámok alapján három csoportraosztottuk a mintát, majd összehasonlítottukezeknek a csoportoknak az implicit önbe-csülését. Az eredményeket az 6. táblázatszemlélteti.

Az implicit és explicit önértékeléskapcsolata az öncsalással és a jó

benyomáskeltésselAz Öncsalás és a Jó benyomáskeltés skálákonelért pontszámokból a fentiekhez hasonlóanhárom csoportot képeztünk, majd összeha-sonlítottuk ezen csoportok önértékelését.


4. táblázat. A mérőeszközök leíró statisztikái a serdülővizsgálatban a teljes mintára és nemi bontásban

(*: p < 0,05; **: p < 0,01)

5. táblázat. A mérőeszközök közötti korreláció a serdülővizsgálatban

(Pearson-korrelációk a standardizált pontszámok között (*: p < 0,05; **: p < 0,01)

2. 3. 4. 5. 6.

1. IAT –0,017 0,062 0,045 –0,080 0,046

2. Rosenberg Önértékelés Skála 0,784** 0,302** 0,478** 0,077

3. Állapot Önértékelés Skála NA 0,665** 0,211

4. Kéttételes Explicit Önértékelés Kérd ív 0,145* 0,008

5. Öncsalás 0,248**

6. Jó benyomáskeltés –

Teljes mintaátlag (SD)

Fiúkátlag (SD)

Lányokátlag (SD)

t / U

IAT 0,534 (0,314) 0,548 (0,326) 0,524 (0,304) 0,715

Rosenberg Önértékelés Skála 28,000 (5,110) 29,5 (5,070) 26,8 (4,820) 5,490**

Állapot Önértékelés Skála 72,100 (11,590) 75,9 (10,250) 69,1 (11,820) 2,747**

Kéttételes ExplicitÖnértékelés Kérd ív 0,300 (1,82) 0,8 (1,860) 0,00 (1,720) 9575,500**

BIDR Öncsalás 31,300 (5,130) 32,3 (4,790) 30,4 (5,160) 3,301**

BIDR Jó benyomáskeltés 31,400 (5,430) 30,7 (5,100) 32,0 (5,540) 9247,500*

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 45


A két standard explicit kérdőív esetében(Rosenberg Önértékelés Skála és Állapot Ön-értékelés Skála) a magasabb öncsalással, il-letve benyomáskeltéssel jellemezhetők szig-nifikánsan magasabb önértékelés-pontszámot

értek el. A Kéttételes Explicit Kérdőív pont-számai nem mutatnak szignifikáns összefüg-gést az öncsalással és a jó benyomáskeltéssel.Az eredményeket a 7. táblázat foglalja össze.

6. táblázat. Az IAT pontszámai alacsony, átlagos és magas explicit önbecsüléssel rendelkezők körében a serdülővizsgálatban.

Az explicit önbecsülés csoportjai:alacsony: zscore < –1, átlagos: –1 < zscore < +1, magas: +1 < zscore, *:p < 0,05; **: p < 0,01

7. táblázat. Az önértékelés-pontszámok összefüggései az öncsalással és a jó benyomáskeltéssela serdülővizsgálatban.

Az öncsalás és a jó benyomáskeltés csoportjai:alacsony: zscore < –1, átlagos: –1 < zscore < +1, magas: +1 < zscore, *: p < 0,05; **: p < 0,01

IAT (zscore) F érték

Rosenberg Önértékelés Skála

alacsony 0,152

közepes 0,034 2,349

magas –0,234

Állapot Önértékelés Skála

alacsony 0,155

közepes 0,228 0,278 (Welch)

magas 0,315

Kéttételes Explicit Önértékelés Kérd ív

alacsony –0,172

közepes –0,075 0,845

magas 0,076

IAT RosenbergÖnértékelés


Kéttételes ExplicitÖnértékelés

Zscore F Zscore Welch Zscore F Zscore F

Öncsalás alacsony 0,175 –0,568 –0,841 –0,226

közepes –0,090 2,580 0,094 18,754** –0,005 17,682** 0,043 1,098

magas –0,259 0,677 0,909 0,066

Jó benyomáskeltés

alacsony –0,040 0,114 –0,118 0,036

közepes –0,128 1,961 –0,031 4,136* –0,158 3,509* –0,010 0,032

magas 0,187 0,474 0,519 0,026

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 46


A serdülőkkel végzett vizsgálateredményeinek összefoglalása4

A serdülő mintán az Önbecsülés IAT meg-bízhatósága megfelelőnek bizonyult. Másvizsgálatokhoz hasonlóan a belső konzisz-tencia kedvezően alakult, míg a teszt-retesztvizsgálat közepesen erős időbeli stabilitástmutatott (Krause et al., 2011; Nosek et al.,2007; Rudolph et al., 2008). A teszt-retesztkorreláció az egyhetes különbséggel felvetttesztek esetében magasabb volt, mint a két-hetes eltéréssel kitöltött teszteknél, illetvekedvezőbben alakult a B blokksorrendnél,mint az A blokksorrendnél. A teljes mintárakapott 0,45-ös teszt-reteszt korreláció inter-pretálásánál érdemes azt is figyelembe venni,hogy a felvétel serdülőkkel készült, akiknekönbecsülése a felnőttekénél labilisabb (Trzes-niewski et al., 2003).

Az implicit önértékelés mindkét nem ese-tében pozitív volt, nemi különbséget nem ta-láltunk. Az implicit és az explicit önértékelésegymástól függetlennek bizonyult, ami össz-hangban van más vizsgálatok eredményeivel,melyek szerint a két konstruktum nem vagycsak gyengén korrelál egymással (Bar-Ananés Nosek, 2012; Krause et al., 2011; Krizan ésSuls, 2008). A két standard önértékelés kér-dőív (Rosenberg Önértékelés Skála és Álla-pot Önértékelés Skála) mind az Öncsalással,mind a Jó benyomáskeltéssel pozitívan kor-relált, az IAT azonban egyik skálával semmutatott szignifikáns együttjárást.

A serdülővizsgálat fontos korlátja, hogyaz Állapot Önértékelés Skálát és a BIDR-kérdőívet magyar mintán még nem validál-ták. A magyar nyelvű Állapot ÖnértékelésSkála pszichometriai mutatóinak vizsgála-

tára jelen kutatásban kerül sor. A BIDR-kér-dőívnek két rövidített változata ismert (Muschet al., 2002; Steenkamp et al., 2010), melyekaz eredeti negyven tételből más-más itemekettartalmaznak. Vizsgálatunkban Steenkampés munkatársai (2010) változatát választot-tuk, mert ezt a verziót már használták magyarnyelven (Steenkamp et al., 2010), míg Muschés munkatársai (2002) verzióját szinte kizá-rólag német nyelven alkalmazták. Ugyanak-kor elképzelhető, hogy a Musch és munka-társai (2002) által kidolgozott változatreliabilitása magasabb lett volna.

A MAGYAR NYELVŰ ÖNBECSÜLÉSIAT VALIDÁLÁSA FELNŐTT MINTÁN

A felnőtt mintán történő validálás célja (1) a bel ső konzisztencia, (2) az explicit ön-értékeléssel való együttjárás és (3) az öncsa-lással, illetve a jó benyomáskeltéssel valókapcsolat vizsgálata volt.

Módszer

Minta és eljárásA vizsgálat interneten keresztül történt, a vá-laszadókat a Mindennapi Pszichológia fo-lyóirat olvasói közül toboroztuk. A folyóirat2014. februári számában megjelent Nemtu-datos önértékelés című cikk (Józan, 2014)felhívta a figyelmet arra, hogy a MindennapiPszichológia honlapjáról elérhető egy olyanteszt, amely a nemtudatos önértékelést méri.Így a serdülőkkel végzett vizsgálattól elté-rően a felnőtt kitöltők tudták, hogy a reak-cióidő-teszt mit mér. A válaszadók az IAT-t ésa kérdőíveket az Inquisit4 webes változatántöltötték ki. A mintába végül 240 fő került


4 Jelen alfejezet csak az eredmények rövid összefoglalását tartalmazza. Az összefüggések megvitatása a Megvitatásfejezetben található.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 47


(14,5% férfi), akik közül öt fő esetében bi-zonyult érvénytelennek az IAT-pontszám azadattisztítás során.

MérőeszközökA vizsgálatban Önbecsülés IAT-t, RosenbergÖnértékelés Skálát, Állapot Önértékelés Ská-lát, Kéttételes Explicit Önértékelés Kérdőívetés a Balanced Inventory of Desirable Res-ponding húsztételes rövidített változatát vet-tük fel. A mérőeszközök bemutatását lásdA magyar nyelvű Önbecsülés IAT validálásaserdülő mintán című fejezetben. A kérdőívekreliabilitása a felnőtt mintán is megfelelővolt, bár a BIDR Jó benyomáskeltés skálájá-nak belső konzisztenciája az elvártnál vala-mivel alacsonyabb (Cronbach-alfák: Rosen-berg Önértékelés Skála: 0,890, ÁllapotÖnértékelés Skála: 0,913, BIDR Öncsalás:0,667, BIDR Jó benyomáskeltés: 0,591).

Statisztikai eljárásA statisztikai eljárás megegyezik a serdülő-vizsgálatban leírtakkal.

Eredmények

Az IAT belső konzisztenciájaAz IAT Spearman–Brown-féle korrigált kor-relációval számított split-half reliabilitása0,800.

A mérőeszközök leíró statisztikája éskorrelációi

Az IAT a semlegesnél pozitívabb önbecsüléstjelez. A teljes mintán a D-érték átlaga 0,6450,315-ös szórással. Az implicit önértékeléstekintetében az egyes demográfiai csopor-tok között nem mutatható ki szignifikáns kü-lönbség (8. táblázat).

A további számításokban minden pont-számot standardizáltunk.

8. táblázat. A mérőeszközök leíró statisztikája a felnőttvizsgálatban a teljes mintán és demográfiai csoportok szerinti bontásban

(Pearson-korrelációk a standardizált pontszámok között, *: p < 0,05; **: p < 0,01)

Telje

s(N=24

0)átlag

(SD)

Férfi(N=34

)átlag

(SD)

N(N

=20

6)átlag

(SD)

t/U

=<30

év(N

=13

0)átlag(SD)

30év

<(N

=11

0)átlag(SD)

t/U

Érettségi(N=69

)átlag(SD)

Diplom

a(N

=17

1)átlag(SD)

t/U

IAT

0,657 0,6433318,000

0,614 0,6825950,000

0,652 0,6425503,000

(0,315) (0,374) (0,305) (0,308) (0,322) (0,311) (0,318)

Rosenberg 27,8 27,9 27,80,054

27,1 28,7*–2,469

26,9 28,1–1,673

Önértékelés (5,19) (5,18) (5,21) (4,95) (5,36) (5,61) (4,99)

Állapot 70,2 70,9 70,13501,500

68,1 72,7*5721,000

68,3 71,05296,000

Önértékelés (13,76) (13,42) (13,84) (13,64) (13,55) (15,51) (12,97)

Kéttételes expl. 0,7 1,2* 0,62852,500

0,7 0,77148,500

0,5 0,85405,000

Önértékelés (1,42) (1,56) (1,37) (1,45) (1,38) (1,6) (1,33)

BIDR Öncsalás30,6 30,6 30,6

0,08130,2 31

–1,36430,5 30,6

–0,209(4,93) (4,25) (5,04) (5,2) (4,58) (5,38) (4,75)

BIDR Jóbenyomásk.

30,2 30,1 30,2–0,092

30,0 30,4–0,438

30,6 300,784

(5,06) (4,85) (5,1) (5,15) (4,96) (4,89) (5,13)

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 48


Az IAT és a kérdőívek pontszámai közöttnem mutatható ki szignifikáns lineáris együtt-járás. Kivétel ez alól az Állapot ÖnértékelésSkála, mely gyenge szignifikáns korrelációtmutat az IAT-vel. A Rosenberg ÖnértékelésSkála és az Állapot Önértékelés Skála köze-pesen erősen együttjár az Öncsalással, denem korrelál a Jó benyomáskeltéssel. A mé-rőeszközök közötti korrelációt a 9. táblázattartalmazza.

Implicit és explicit önbecsülés kapcsolataA kérdőívekben elért standardizált pontszá-mok alapján három csoportra bontottuk

a mintát, majd összehasonlítottuk a háromcsoport implicit önbecsülését. A három cso-port között egyik esetben sem találtunk szig-nifikáns eltérést az implicit önbecsülésben.Az eredményeket a 10. táblázat szemlélteti.

Az implicit és explicit önértékelés kap-csolata az öncsalással és a jó benyomáskel-téssel

Az Öncsalás és a Jó benyomáskeltés ská-lákon a fentiekhez hasonlóan három csopor-tot képeztünk, majd összehasonlítottuka csoportok önbecsülését. Az implicit önbe-csülés esetében nem találtunk szignifikánsösszefüggést sem az öncsalással, sem a jó


9. táblázat. A mérőeszközök közötti korreláció a felnőttvizsgálatban

(Pearson-korrelációk a standardizált pontszámok között, *: p < 0,05; **: p < 0,01)

10. táblázat. Az IAT pontszámai alacsony, átlagos és magas explicit önértékeléssel rendelkezőkkörében a felnőttvizsgálatban.

Az explicit önértékelés csoportjai: alacsony: zscore < –1, átlagos: –1 < zscore < +1, magas: +1 < zscore, *: p < 0,05; **: p < 0,01

IATzscore

F érték

Rosenberg Önértékelés Skála

alacsony –0,139

közepes –0,022 0,967

magas 0,166

Állapot Önértékelés Skála

alacsony –0,278

közepes 0,003 2,233

magas 0,199

Kéttételes Explicit Önértékelés Kérd ív

alacsony –0,287

közepes 0,057 1,677

magas –0,155

2 3 4 5 6

1. IAT 0,119 0,144* 0,038 0,075 –0,097

2. Rosenberg Önértékelés Skála 0,807** 0,145* 0,525** –0,040

3. Állapot Önértékelés Skála 0,144* 0,547** 0,032

4. Kéttételes Explicit Önértékelés Kérd ív 0,007 –0,097

5. Öncsalás 0,309**

6. Jó benyomáskeltés –

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 49


benyomáskeltéssel. Az explicit önértékeléskét mérőeszköze (Rosenberg ÖnértékelésSkála és Állapot Önértékelés Skála) maga-sabb önértékelést jelzett azoknál, akik ma-gasabb öncsalással jellemezhetők, de a jó be-nyomáskeltéssel egyik explicit mérőeszközpontértékei sem függtek össze. Az eredmé-nyeket a 11. táblázat szemlélteti.

A felnőtt mintán végzett vizsgálateredményeinek összefoglalása

Az IAT belső konzisztenciája a felnőtt min-tán kifejezetten magas volt, és meghaladtaa serdülő mintán kapott értéket. A kedve-zőbb split-half reliabilitás valószínűleg annakköszönhető, hogy a felnőttvizsgálatban a vá-laszadók motiváltabbak voltak, mint a ser-dülőkutatásban. Míg a serdülők egy szerve-zett iskolai adatfelvételben vettek részt, addiga felnőttek saját érdeklődésüktől vezéreltetvetöltötték ki a teszteket.

Az implicit önbecsülés a semlegesnélpozitívabb volt a felnőttek esetében is, ésnem találtunk szignifikáns különbséget azegyes demográfiai csoportok között. Az IATgyenge szignifikáns együttjárást mutatott

az Állapot Önértékelés Skálával és nem kor-relált a Rosenberg Önértékelés Skálával.Greenwald és Farnham (2000) eredményei-vel megegyezően az implicit önbecsülés füg-getlennek bizonyult az öncsalástól és a jóbenyomáskeltéstől, a két standard kérdőívpedig közepesen erős együttjárást mutatott azöncsalással, de nem korrelált a benyomás-keltéssel.

A felnőtt mintán végzett vizsgálatnak többkorlátja is van. Egyrészt a válaszadók több mintnégyötöde nő, több mint fele harminc év alattivolt, és szinte minden kitöltő rendelkezettlegalább középfokú iskolai végzettséggel.Másrészt az Állapot Önértékelés Skála ésa BIDR Öncsalás és Jó benyomáskeltés ská-lájának validálása magyar nyelven még nemtörtént meg. Ezen hiányosságok ellenére ered-ményeink minden területen összhangban van-nak az Önbecsülés IAT-t validáló más vizs-gálatokkal (Bar-Anan és Nosek, 2012;Greenwald és Farnham, 2000; Krause et al.,2011). A felnőtt kitöltőkkel végzett kutatás to-vábbi korlátja, hogy ebben az esetben nemtörtént kétszeri adatfelvétel, és így nem tud-tunk teszt-reteszt korrelációt vizsgálni.

11. táblázat. Az önbecsüléspontszámok összefüggései az öncsalással és a jó benyomáskeltéssela felnőttvizsgálatban.

Az öncsalás és a jó benyomáskeltés csoportjai:alacsony: zscore < –1, átlagos: –1 < zscore < +1, magas: +1 < zscore

IAT RosenbergÖnértékelés


KéttételesExplicit Önért.

zscore F zscore F zscore F zscore F

Öncsalás

alacsony 0,214 –0,725 –0,741 –0,204

közepes –0,098 2,791 –0,085 37,487** –0,088 71,994** 0,039 0,782

magas 0,268 1,068 1,096 (Welch) –0,014

Jóbenyomáskeltés

alacsony 0,075 0,044 –0,067 0,123

közepes 0,036 1,597 0,010 0,225 0,021 0,136 0,021 1,400

magas –0,294 –0,102 –0,023 –0,249

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 50


MEGVITATÁS

Az eredmények összefoglalása

Jelen tanulmány célja a magyar nyelvű Ön-becsülés Implicit Asszociációs Teszt validá-lása volt. Először ismertettük a mérőeszközkidolgozásának lépéseit, részletesen bemu-tatva azon szempontokat, amelyeket az in-geranyag, a teszt procedurális jellemzői ésa végeredmény kiszámítása során figyelembekellett vennünk. Ezek után áttértünk azokraa validáló vizsgálatokra, amelyeket serdülőkés felnőttek körében végeztünk. A magyarnyelvű Önbecsülés IAT megbízható mérő-eszköznek bizonyult. Vizsgálataink szerintaz implicit önbecsülés nem vagy csak alig járegyütt az explicit önbecsüléssel, így a kér-dőívekkel mérhető önértékeléstől tisztán el-különíthető konstruktum.

A mérőeszköz megbízhatósága a belsőkonzisztencia és a teszt-reteszt vizsgálat alap-ján megfelelőnek bizonyult. Split-half relia-bilitása magas, a kérdőíveknél megszokott0,7–0,8-as tartományban mozog. Más kuta-tásokhoz hasonlóan a teszt-reteszt vizsgálateredménye a belső konzisztenciánál kevésbékedvező, és csupán közepesen erős időbelistabilitást jelez (Krauset et al., 2011; Ru-dolph et al., 2008). Erre többféle magyará-zatot találhatunk: Egyrészt az IAT vonás ésállapot önértékelést egyszerre mér, így a pil-lanatnyi események is nagymértékben mó-dosíthatják eredményét. Másrészt előfordul-hatnak olyan tényezők, amelyek magáta tesztkitöltést befolyásolják: Schmuckle ésEgloff (2005) szerint például a válaszadókkülönböző tesztkitöltési stratégiákat próbál-gathatnak vagy gondolkodhatnak azon, hogymit és hogyan mér a teszt. Esetünkben az isrontja a teszt-reteszt korrelációt, hogy ezta vizsgálatot csak serdülők körében végeztük

el, akiknek önértékelése labilisabb, minta felnőtteké (Trzesniewski et al., 2003).

Az implicit önbecsülés – más vizsgála-tokkal (Greenwald és Farnham, 2000; Krauseet al., 2011; Rudolph et al., 2008) összhang-ban – a semlegesnél pozitívabbnak bizonyultminden demográfiai csoportban. Az énre irá-nyuló semlegesnél pozitívabb implicit attitűdnemtől, kortól és kultúrától függetlenül oly-annyira általános, hogy még súlyos pszicho-patológiákban is megfigyelhető. A jelenséghátterében álló tényezőkről többféle hipoté-zist is megfogalmaztak, de a kérdés még nemtisztázott. Az általánosan jellemző pozitívimplicit önértékelésben szerepet játszhatnaka kora gyermekkori pozitív visszajelzések(Yamaguchi et al., 2007; Kohut-Wolf, 1978)és az énnel kapcsolatos illúziók és elhárításokis (Greenwald és Pratkanis, 1984; Taylor,1989). A nemek között Bosson és munkatár-sai (2000), valamint Greenwald és Farnham(2000) eredményeihez hasonlóan mi sem ta-láltunk különbséget, ugyanakkor a felnőt-teknél szignifikánsan magasabb implicit ön-értékelést mértünk, mint a serdülők esetében.

Az implicit önbecsülés kutatásának egyiklegfontosabb kérdése, hogy az önbecsülésnekez a szintje milyen viszonyban áll az explicitönértékeléssel. A két konstruktum összefüg-géseinek vizsgálatára az IAT mellett három-féle kérdőívet használtunk, így biztosítva azt,hogy explicit méréseinkkel minél jobbanmegközelítsük az IAT által mért konstruktu-mot. Mivel az IAT egyszerre vizsgál vonás-és állapotszintű önértékelést, illetve az ön-becsülést mások megítélésének viszonylatá-ban ragadja meg, ezért ezeket a jellemzőketpróbáltuk mérni az explicit mérőeszközökkelis. A Rosenberg Önértékelés Skálával globá-lis önértékelést, az Állapot Önértékelés Ská-lával az állapot szintű önbecsülést, a Kétté-teles Explicit Önértékelés Kérdőívvel pedig


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 51


a másokhoz viszonyított önértékelést kíván-tuk feltárni. Annak ellenére, hogy az explicitönértékelést többféleképpen mértük, számosmás vizsgálattal összhangban (Bar-Anan ésNosek, 2012; Greenwald és Farnham, 2000;Krause et al., 2011) az implicit és explicit ön-becsülés nem vagy csak gyengén korreláltegymással.

Az együttjárás hiányát a dualfolyamat-elméletek (Epstein, 1998; Lieberman et al.,2002; Strack és Deutsch, 2004) és a kitöltésisajátosságok különbségei magyarázhatják.A duálfolyamat-elméletek szerint az infor-mációfeldolgozásnak két alapvetően eltérőmódon működő szintjét különböztethetjükmeg: Az asszociatív vagy más néven tapasz-talati rendszer automatikusan, gyorsan, nem-tudatosan és erőfeszítés nélkül működik, ez-zel szemben a propozicionális vagy másnéven racionális rendszer kontrolláltan, rela-tíve lassan, tudatosan és több kognitív ener-giát használva funkcionál. E két rendszeregymástól függetlenül, mégis folyamatos in-terakcióban végzi az információfeldolgozást.Az implicit és explicit önértékelés közöttiegyüttjárás hiányát ezek alapján úgy magya-rázhatjuk, hogy az implicit önbecsülés inkábba tapasztalati rendszerhez, míg az explicit ön-értékelés inkább a racionális rendszerhez kap-csolódik (Epstein és Morling, 1995). A kétkonstruktum függetlenségét emellett a kitöl-tés sajátosságaival és kontextuális hatásokkalis indokolhatjuk: az IAT eredményére a kog-nitív rugalmasság (Mierke és Klauer, 2001)és a pillanatnyi események (DeHart és Pel-ham, 2007; Dijksterhuis, 2004) is hatnak, ez-zel szemben a kérdőívre adott válaszokat in-kább az introspekció mértéke, a szociáliskívánatosság és a válaszadási stratégiák be-folyásolják (Szokolszky, 2004).

A kétféle mérőeszközre ható tényezőketa BIDR Öncsalás és Jó benyomáskeltés ská-

láival mértük. Az IAT sem serdülők, sem fel-nőttek körében nem függött össze a két ská-lával, de a Rosenberg Önértékelés Skála és azÁllapot Önértékelés Skála mindkét mintánszignifikáns együttjárást mutatott az öncsa-lással. Az explicit mérőeszközök serdülőkkörében együttjártak a jó benyomáskeltés-sel, de a felnőtt mintán nem találtunk szigni-fikáns korrelációt. Bár ez utóbbi eredménymeglepőnek tűnik, összhangban van Green-wald és Farnham (2000) vizsgálatával, akikszintén azt találták, hogy az explicit mérő-eszközök csak az öncsalással járnak együtt,az IAT pedig független mind az öncsalástól,mind a jó benyomáskeltéstől.

Eredményeink minden területen meg-egyeznek az Önbecsülés IAT pszichometriaimutatóit vizsgáló kutatások (Bar-Anan ésNosek, 2012; Greenwald és Farnham, 2000;Krause et al., 2011) következtetéseivel. A ma-gyar nyelvű Önbecsülés IAT így jól használ-ható kutatási célokra mind serdülők, mindfelnőttek körében.

Az Önbecsülés IAT alkalmazásánakkorlátai

Az Önbecsülés IAT-vel kapcsolatban felme-rülő legfontosabb kritika, hogy az énre vo-natkozó attitűdöt mások értékeléséhez vi-szonyítja. Ez különösen azért jelent gondot,mert több személyiségelmélet (Mahler, 1975;Rogers, 1961/2010) szerint önmagunkhozvaló viszonyunk párhuzamosan alakul a má-sokra vonatkozó attiűdjeinkkel. Bár a kritikátjogosnak tartjuk, mégis számos érv szóla teszt alkalmazása mellett.

Teoretikus szempontból az IAT haszná-lata a társas összehasonlítás elmélete (Fes-tinger, 1976) alapján indokolható, mely sze-rint önértékelésünk egyik forrása a hozzánkhasonló másokkal való összehasonlítás. Gya-korlati szempontból több érvünk is lehet

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 52


a teszt alkalmazására: A legtöbb mérőesz-köz a vizsgált pszichés jelenségnek csupánegy aspektusát képes mérni (például a kér-dőívek a konstruktumnak csak a tudat szá-mára hozzáférhető részét), míg egy másikrészét nem fedik le. Az Önbecsülés IAT eb-ben az értelemben úgy tekinthető, mint egyolyan mérőeszköz, mely a nemtudatos önbe-csülésnek azt az aspektusát méri, mely a má-sokkal való összehasonlításon alapul. Így nema mérés érvényességét kell megkérdőjelez-nünk, hanem az eredmények interpretáció-jára kell gondot fordítanunk. A másik fontosgyakorlati érvünk éppen az érvényességgelkapcsolatos: Bár léteznek olyan implicit ön-értékelést mérő tesztek, amelyek abszolút ér-telemben ragadják meg az önbecsülést (pél-dául a Go-Nogo Association Test és azExtrinsic Affective Simon Task), ezekneka teszteknek a megbízhatósága messze el-marad az IAT reliabilitásától. A megbízha-tatlan mérőeszközök pedig már eleve nemadhatnak érvényes eredményt. Az IAT-nélgyengébb, de még mindig elfogadható pszi-chometriai mutatókkal rendelkező NLTugyan megoldást jelenthetne a problémára,de mivel nem teszi lehetővé az anonim adat-felvételt, ezért sok vizsgálatban nem alkal-mazható. Így ha implicit önbecsülést szán-dékozunk mérni, akkor összességébenvalószínűleg az IAT bizonyul a legjobb meg-oldásnak.

Az IAT másik fontos korlátja, hogy ered-ményét egyelőre még nagymértékben befo-

lyásolhatják az implicit önértékeléssel összenem függő torzító tényezők (például kontex-tuális hatások, kitöltési stratégiák, lásdSchmukle és Egloff, 2005). Míg csoportosfelvételkor a torzító hatások kiegyenlítőd-nek, addig az egyéni eredmények esetébenezek a hibák jelentősen módosíthatják azeredményt. Így az IAT a csoportos összeha-sonlítást végző kutatásokban már jelenleg ismegbízható és jól alkalmazható mérőeszköz,de a diagnosztikai célú felhasználáshoz mégtovábbi fejlesztésekre van szükség.

Konklúzió

Az implicit önbecsülés napjaink személyi-ség- és szociálpszichológiai kutatásainakegyre népszerűbb témája. A konstruktumegyértelműen elkülöníthető a kérdőíves vizs-gálatokban mért explicit önértékeléstől, ezértlényeges, hogy az önbecsülésnek ezt a szint-jét is megbízhatóan tudjuk mérni. Tanulmá-nyunkban az önértékelés implicit szintjét fel-táró legmegbízhatóbb eljárás, az ÖnbecsülésImplicit Asszociációs Teszt, magyar nyelvűváltozatának kidolgozását és validálását mu-tattuk be.

A teszt felnőttek és serdülők körében ismegbízhatónak bizonyult, így jól használ-ható az empirikus kutatásokban. Az eljárástnemzetközi szinten vizsgálatok sokaságábanalkalmazzák és fejlesztik, aminek eredmé-nyeként a mérőeszköz az elkövetkező évek-ben valószínűleg még megbízhatóbbá és job-ban használhatóvá válik.


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 53


SUMMARY

CONSTRUCTION AND VALIDATION OF THE HUNGARIAN VERSION

OF SELF-ESTEEM IMPLICIT ASSOCIATION TEST

Background and aims: The most widely used assessment tool for measuring implicit self-esteem is the Self-esteem Implicit Association Test. The test is designed to assess the automatic,unconscious attitude towards the self by comparing reaction times of different categorizationtasks. The study presents the construction of the Hungarian version of Self-esteem IAT andexamines its psychometric properties on adolescent and adult community samples. Methods:The two samples consisted of 401 adolescents and 240 adults. Implicit self-esteem wasassessed by the Self-esteem IAT, explicit self-esteem was measured by the Rosenberg Self-Esteem Scale, the State Self-Esteem Scale and the Two-item Explicit Self-EsteemQuestionnaire. Response-bias factors were assessed by the Self-deception and ImpressionManagement scales of the Balanced Inventory of Desirable Responding. A test-retestexamination was conducted on a subsample of 92 adolescents. Results: Internal consistencyof the Self-esteem IAT is high, its test-retest reliability is moderate. Implicit self-esteem ispositive for all demographic subgroups and is not or only weakly associated with explicit self-esteem. Furthermore, implicit self-esteem is not associated with self-deception or impressionmanagement, whereas explicit self-esteem is moderately correlated with self-deception.Discussion: The Hungarian version of Self-esteem IAT is a reliable assessment tool for bothadolescents and adults. Results are in line with findings of international research on the Self-esteem IAT and prove that implicit and explicit forms of self-esteem are clearly distinctconstructs.Keywords: implicit self-esteem, explicit self-esteem, Implicit Association Test, validation, self-deception, impression management

IRODALOM

BACCUS, J. R., BALDWIN, M. W., PACKER, D. J. (2004): Increasing implicit self-esteem throughclassical conditioning. Psychological Science, 15. 498–502.

BAR-ANAN, Y., NOSEK, B. A. (2014): A comparative investigation of seven indirect attitudemeasures. Behavior Research Methods, 46(3). 668–688.

BERNSTEIN, M. J., CLAYPOOL, H. M., YOUNG, S. G., TUSCHERER, T., SACCO, D. F., BROWN, C. M. (2013): Never Let Them See You Cry: Self-Presentation as a Moderator of theRelationship Between Exclusion and Self-Esteem. Personality and Social PsychologyBulletin, 39. 1293–1305.

BOSSON, J. K., SWANN JR, W. B., PENNEBAKER, J. W. (2000): Stalking the perfect measure ofimplicit self-esteem: The blind men and the elephant revisited? Journal of Personality andSocial Psychology, 79. 631–643.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 54


BRAUHARDT, A., RUDOLPH, A., HILBERT, A. (2014): Implicit cognitive processes in binge-eatingdisorder and obesity. Journal of Behavior Therapy and Experimental Psychiatry, 45.285–290.

DASGUPTA, N., GREENWALD, A. G., BANAJI, M. R. (2003): The first ontological challenge tothe IAT: Attitude or mere familiarity? Psychological Inquiry, 14. 238–243.

DE HOUWER, J. (2003): The Extrinsic Affective Simon Task. Experimental Psychology, 50.77–85.

DEHART, T., PELHAM, B. W. (2007): Fluctuations in state implicit self-esteem in response todaily negative events. Journal of Experimental Social Psychology, 43. 157–165.

DEHART, T., PELHAM, B. W., TENNEN, H. (2006): What lies beneath: Parenting style and implicitself-esteem. Journal of Experimental Social Psychology, 42. 1–17.

DIJKSTERHUIS, A. (2004): I like myself but I don’t know why: enhancing implicit self-esteemby subliminal evaluative conditioning. Journal of Personality and Social Psychology, 86.345–355.

EGLOFF, B., SCHWERDTFEGER, A., SCHMUKLE, S. C. (2005): Temporal stability of the implicitassociation test-anxiety. Journal of Personality Assessment, 84. 82–88.

EPSTEIN, S. (1994): Integration of the cognitive and the psychodynamic unconscious. AmericanPsychologist, 49. 709–724.

EPSTEIN, S. (1998): Cognitive-experiential self-theory: A dual process personality theory withimplications for diagnosis and psychotherapy. In BORNSTEIN, R. F., MASLING, J. M. (eds):Empirical research on the psychoanalytic unconscious, 7. American PsychologicalAssociation, Washington DC. 99–140.

EPSTEIN, S., MORLING, B. (1995): Is the self motivated to do more than enhance and/or verifyitself? In KERNIS, M. H. (ed.): Efficacy, agency, and self-esteem. Plenum, New York. 9–29.

FESTINGER L. (1976): A társadalmi összehasonlítás folyamatainak elmélete. In PATAKI F.(szerk.): Pedagógiai szociálpszichológia. Gondolat Kiadó, Budapest. 259–292.

FREUD, S. (1917/1986): Bevezetés a pszichoanalízisbe. Gondolat Kiadó, Budapest.GAWRONSKI, B., DE HOUWER, J. (2014): Implicit Measures in Social and Personality

Psychology. In REIS, H. T., JUDD, C. M. (eds): Handbook of research methods in social andpersonality psychology. Cambridge University Press, New York. 283–310.

GAWRONSKI, B., SRITHARAN, R. (2010): Formation, change, and contextualization of men-tal associations: Determinants and principles of variations in implicit measures. InGAWRONSKI, B., PAYNE, B. K. (eds): Handbook of implicit social cognition: Measurement,theory, and applications. Guilford Press, New York. 216–240.

GLASHOUWER, K. A., VROLING, M. S., DE JONG, P. J., LANGE, W.-G., DE KEIJSER, J. (2013): Lowimplicit self-esteem and dysfunctional automatic associations in social anxiety disorder.Journal of Behavior Therapy and Experimental Psychiatry, 44. 262–270.

GREENWALD, A. G., BANAJI, M. R. (1995): Implicit social cognition: attitudes, self-esteem, andstereotypes. Psychological Review, 102. 4–27.

GREENWALD, A. G., MCGHEE, D. E., SCHWARTZ, J. L. K. (1998): Measuring individualdifferences in implicit cognition: The Implicit Association Test. Journal of Personality andSocial Psychology, 74. 1464–1480.


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 55


GREENWALD, A. G., PRATKANIS, A. R. (1984): The self. In WYER, R. S., SRULL, T. K. (eds):Handbook of social cognition. Erlbaum, Hillsdale. 129–178.

HARTER, S. (1999): The construction of the self: A developmental perspective. Guilford Press,New York.

HEATHERTON, T. F., POLIVY, J. (1991): Development and validation of a scale for measuringstate selfesteem. Journal of Personality and Social Psychology, 60. 895–910.

HETTS, J. J., SAKUMA, M., PELHAM, B. W. (1999): Two Roads to Positive Regard: Implicit andExplicit Self-Evaluation and Culture. Journal of Experimental Social Psychology, 35.512–559.

HOFMANN, W., GAWRONSKI, B., GSCHWENDNER, T., LE, H., SCHMITT, M. (2005): A Meta-Analysis on the Correlation Between the Implicit Association Test and Explicit Self-Report Measures. Personality and Social Psychology Bulletin, 31. 1369–1385.

JAMES, W. (1890): The principles of psychology. Holt, New York. JUNG, C. G. (1910): The Association Method. American Journal of Psychology, 31. 219–269.KARPINSKI, A., STEINBERG, J. A. (2006): Implicit and Explicit Self-Esteem: Theoretical and

Methodological Refinements. In KERNIS, M. H. (ed.): Self-esteem Issues and Answers:A Source Book of Current Perspectives. Psychological Press, New York. 102–109.

KOHUT, H., WOLF, E. (1978): The disorders of the self and their treatment: An outline.International Journal of Psychoanalysis, 59. 413–425.

KÖKÖNYEI GY. (2003): Szubjektív jóllét. In ASZMANN A. (szerk.): Iskoláskorú gyermekekegészségmagatartása. Egészségügyi Világszervezet nemzetközi kutatásának keretébenvégzett magyar vizsgálat. „Nemzeti Jelentés” 2002, OGYEI, NDI. 93–109.

KRAUSE, S., BACK, M. D., EGLOFF, B., SCHMUKLE, S. C. (2011): Reliability of implicit self-esteem measures revisited. European Journal of Personality, 25. 239–251.

KRIZAN, Z., SULS, J. (2008): Are implicit and explicit measures of self-esteem related? A meta-analysis for the Name-Letter Test. Personality and Individual Differences, 44. 521–531.

LEARY, M. R., BAUMEISTER, R. F. (2000): The nature and function of self-esteem: Sociometertheory. In ZANNA, M. (ed.): Advances in experimental social psychology, 32. AcademicPress, San Diego. 1–62.

LIEBERMAN, M. D., GAUNT, R., GILBERT, D. T., TROPE, Y. (2002): Reflection and reflexion:A social cognitive neuroscience approach to attributional inference. Advances inExperimental Social Psychology, 34. 199–249.

LIEBERMAN, M. D., JARCHO, J. M., SATPUTE, A. B. (2004): Evidence-based and intuition-basedself-knowledge: An fMRI study. Journal of Personality and Social Psychology, 87. 421–435.

MAHLER, M. S., PINE, F., BERGMAN, A. (1975): The psychological birth of the human infant.Basic Books, New York.

MIERKE, J., KLAUER, K. C. (2001): Implicit association measurement with the IAT: Evidencefor effects of executive control processes. Zeitschrift für Experimentelle Psychologie, 48.107–122.

MORGAN, C. D., MURRAY, H. A. (1935): A method of investigating fantasies: The ThematicApperception Test. Archives of Neurology and Psychiatry, 34. 289–306.

MURSTEIN, B. I. (ed.) (1965): Handbook of projective techniques. Basic Books, New York.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 56


MUSCH, J., BROCKHAUS, R., BRODER, A. (2002): An inventory for the assessment of two factorsof social desirability. Diagnostica, 48. 121–129.

NOSEK, B. A., BANAJI, M. R. (2001): The Go/No-Go Association Task. Social Cognition, 19.625–666.

NOSEK, B. A., GREENWALD, A. G., BANAJI, M. R. (2005): Understanding and Using theImplicit Association Test: II. Method Variables and Construct Validity. Personality andSocial Psychology Bulletin, 31. 166–180.

NOSEK, B. A., GREENWALD, A. G., BANAJI, M. R. (2007): The implicit association test at age7: A methodological and conceptual review. In BARGH, J. A. (ed.): Automatic processes insocial thinking and behavior. Psychology Press, New York. 265–292.

NOSEK, B. A., SMYTH, F. L., SRIRAM, N., LINDNER, N. M., DEVOS, T., AYALA, A., BAR-ANAN, Y.,BERGH, R., CAI, H., GONSALKORALE, K., KESEBIR, S., MALISZEWSKI, N., NETO, F., OLLI, E.,PARK, J., SCHNABEL, K., SHIOMURA, K., TULBURE, B. T., WIERS, R. W., SOMOGYI M.,AKRAMI, N., EKEHAMMAR, B., VIANELLO, M., BANAJI, M. R., GREENWALD, A. G. (2009):National differences in gender–science stereotypes predict national sex differences inscience and math achievement. Proceedings of the National Academy of Sciences, 106.10593–10597.

NUTTIN, J. M. (1985): Narcissism beyond Gestalt and awareness: The name letter effect.European Journal of Social Psychology, 15. 353–361.

OTTAWAY, S. A., HAYDEN, D. C., OAKES, M. A. (2001): Implicit attitudes and racism: Effectsof word familiarity and frequency on the implicit association test. Social Cognition, 19.97–144.

PALFAI, T. P., OSTAFIN, B. D. (2003): Alcohol-related motivational tendencies in hazardousdrinkers: Assessing implicit response tendencies using the modified-IAT. BehaviourResearch and Therapy, 41. 1149–1162.

PAULHUS, D. L. (1991): Measurement and control of response bias. In ROBINSON, J. P., SHAVER,P. R., WRIGHTSMAN, L. S. (eds): Measures of personality and social psychological attitudes.Academic Press, San Diego. 17–59.

PAYNE, B. K., CHENG, C. M., GOVORUN, O., STEWART, B. D. (2005): An inkblot for attitudes:Affect misattribution as implicit measurement. Journal of Personality and SocialPsychology, 89. 277–293.

PAYNE, B. K., GAWRONSKI, B. (2010): A history of implicit social cognition: Where is it comingfrom? Where is it now? Where is it going? In GAWRONSKI, B., PAYNE, B. K. (eds):Handbook of implicit social cognition: Measurement, theory, and applications. GuilfordPress, New York. 1–15.

PENNEBAKER, J. W., MEHL, M. R., NIEDERHOFFER, K. (2003): Psychological aspects of naturallanguage use: Our words, our selves. Annual Review of Psychology, 54. 547–577.

PERUGINI, M., RICHETIN, J., ZOGMAISTER, C. (2010): Prediction of Behavior. In GAWRONSKI, B.,PAYNE, B. K. (eds): Handbook of implicit social cognition: Measurement, theory, andapplications. Guilford Press, New York.

Project Implicit Mental Health honlap: implicitmentalhealth.orgROGERS, C. R. (1961/2010): Valakivé válni. A személyiség születése. Edge 2000 Kft., Budapest.


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 57


ROSENBERG, M. (1965): Society and the adolescent self-image. Princeton University Press,Princeton.

RUDMAN, L. A., GREENWALD, A. G., MELLOTT, D. S., SCHWARTZ, J. L. K. (1999): Measuringthe automatic components of prejudice: Flexibility and generality of the ImplicitAssociation Test. Social Cognition, 17. 437–465.

RUDOLPH, A., SCHRÖDER-ABÉ, M., SCHÜTZ, A., GREGG, A. P., SEDIKIDES, C. (2008): Througha Glass, Less Darkly? European Journal of Psychological Assessment, 24. 273–281.

SCHMUKLE, S. C., EGLOFF, B. (2005): A Latent State-Trait Analysis of Implicit and ExplicitPersonality Measures. European Journal of Psychological Assessment, 21. 100–107.

SCHMUKLE, S. C., EGLOFF, B. (2006): Assessing anxiety with extrinsic Simon tasks.Experimental Psychology, 53. 149–160.

SPALDING, L. R., HARDIN, C. D. (1999): Unconscious unease and self-handicapping: Behavioralconsequences of individual differences in implicit and explicit self-esteem. PsychologicalScience, 10. 207–230.

SRIRAM, N., GREENWALD, A. G. (2009): The brief implicit association test. ExperimentalPsychology, 56. 283–294.

STEENKAMP, J. E. M., DE JONG, M. G., BAUMGARTNER, H. (2010): Socially Desirable ResponseTendencies in Survey Research. Journal of Marketing Research, 47. 199–214.

STRACK, F., DEUTSCH, R. (2004): Reflective and implusive determinants of social behavior.Personality and Social Psychology Review, 8. 220–247.

SZOKOLSZKY Á. (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Osiris Kiadó, Budapest.TAYLOR, S. E. (1989): Positive illusions. Creative self-deception and healthy mind. Basic Books,

New York.TRZESNIEWSKI, K. H., DONNELLAN, M. B., ROBINS, R. W. (2003): Stability of self-esteem across

the life span. Journal of Personality and Social Psychology, 84. 205–220. URBAN R., SZIGETI R., KOKONYEI GY., DEMETROVICS ZS. (2014): Global self-esteem and

method effects: Competing factor structures, longitudinal invariance, and response stylesin adolescents. Behavior Research Methods, 46(2). 488–498.

YAMAGUCHI, S., GREENWALD, A. G., BANAJI, M. R., MURAKAMI, F., CHEN, D., SHIOMURA, K.,KOBAYASHI, C., CAI, H., KRENDL, A. (2007): Apparent Universality of Positive Implicit Self-Esteem. Psychological Science, 18. 498–500.

VASS Z. (2003): A rajzvizsgálat pszichológiai alapjai. Flaccus, Budapest.ZEIGLER-HILL, V., JORDAN, C. H. (2010): Two faces of self-esteem: Implicit and explicit forms

of self-esteem. In GAWRONSKI, B., PAYNE, B. K. (eds): Handbook of implicit socialcognition: Measurement, theory, and applications. Guilford Press, New York. 392–407.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 58

a magyar nyelvŰ ÖnbecsÜlÉs implicit asszociÁciÓs...

Documents