a magyar reneszánsz

21
Mi a közös bennük? Kopernikusz, Galilei, Kepler: Mindannyian tudósok voltak

Upload: kinga-bathory

Post on 06-Jul-2015

225 views

Category:

Education


3 download

DESCRIPTION

A magyarországi reneszánszot bemutató és Janus Pannonius feldolgozását bevezető óra

TRANSCRIPT

Page 1: A magyar reneszánsz

Mi a közös bennük?

Kopernikusz, Galilei, Kepler:

Mindannyian tudósok voltak

Page 2: A magyar reneszánsz

Mi a közös bennük?

Balassi Bálint, Dante, Shakespeare:

Költők, írók voltak

Page 3: A magyar reneszánsz

Mi a közös bennük?

Burgonya, kukorica, paradicsom, kakaó, dohány:

Mind növény, egyik sem őshonos, más földrészről kerültek hozzánk

Page 4: A magyar reneszánsz

Mi a közös bennük?

Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello, Dürer:

Mindannyian képzőművészek voltak.

Page 5: A magyar reneszánsz

Mi a közös bennük?

Kopernikusz, Kepler, Galilei, Balassi Bálint, Dante, Shakespeare, burgonya, kukorica, paradicsom, kakaó, dohány, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello, Dürer

Mind a reneszánsz korához köthetők.

Page 6: A magyar reneszánsz

A reneszánsz Magyarországon

2014. szeptember 8.

Page 7: A magyar reneszánsz

A magyarországi reneszánsz korszakai

1. 15. század: latin nyelvű irodalom2. 16. század: magyar nyelvű irodalom• 1530–1570: reformáció, anyanyelvűvé válás• 1570–1600: virágkoro 1600–1640: késő reneszánsz, átmenet a

barokk felé

Page 8: A magyar reneszánsz

15. századMátyás udvara•könyvnyomtatás•egyetem•könyvtár

– Corvinák

Page 9: A magyar reneszánsz

Építészet

Tata

Visegrád

Page 10: A magyar reneszánsz

16. század• Reformáció

1517 – Luther 95 pontjaBibliafordítások (1590. Károli Gáspár)

• Magyar nyelvű irodalomTinódi Sebestyén (Egri históriának summája)

Bornemissza Péter (Magyar Elektra, prédikációk)Heltai Gáspár (értekező próza, Száz fabula)

Balassi Bálint• Műfajok: hitvitázó dráma, fabula, széphistória,

históriás ének, zsoltárfordítás, prédikáció, jeremiád

Page 11: A magyar reneszánsz

Heltai Gáspár: Száz fabula – Harmadik fabulaEgy egér futos vala a patak mellett, és eremest általment volna a vízen, de nem lehete. Találván egy békát a parton, tanácsot kérde tőle, miképpen általmehetne a vízen. A béka vévén egy fonalat, megkötte az egérnek a lábát az ő lábához, mondván: "Ülj a hátamra, és én általviszlek: tarts keményen magadat." Midőn hátára ült volna, a béka beszekelék a vízbe, és úszni kezde. De midőn a kezepin volna, be kezde merülni a vízbe, és az egeret utánavonni fenék felé. Eszébe vévén a nyavalyás egér, mi volna a békának szándékja, kaporcskodni és tusakodni kezde a béka ellen. Midőn ez okaért ketten ekképpen veszeködnének a víz színén, meglátta egy héja az egeret, és alászállván, hertelen megkapá az egeret, és fel kezdé az égbe vinni. És íme tehát rajta függ a fonalon a béka is. És leülvén, mind a kettőt megövé. Értelme

E fabulával megjelenti Ezópus, mi legyen a hamisságnak és álnakságnak jutalma. Mert igaz az Isten, ki mikoron látja, hogy hamisságból valaki másnak veszedelmére jár, az ő áldott bölcsességéből úgy rendeli azt az igyeközetet, hogy nem másnak, hanem magának főképpen árt vele. Igaz ez okaért a közmondás, hogy valaki a más ember lovának vermet ás, az önnenmaga lovának nyaka szegik meg benne. Jobb ez okaért embernek jámbornak lenni és felebarátjával igazán cseleködni, tiszta szűből, minden álnakság nélkül.

Page 12: A magyar reneszánsz

Janus Pannonius

• http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalmi-animaciok-szimulaciok/irodalom-9-10/janus-pannonius-eletrajza-jelold-a-terkepen-janus-pannonius-eletutjat

Page 13: A magyar reneszánsz
Page 14: A magyar reneszánsz
Page 15: A magyar reneszánsz
Page 16: A magyar reneszánsz
Page 17: A magyar reneszánsz
Page 18: A magyar reneszánsz
Page 19: A magyar reneszánsz
Page 20: A magyar reneszánsz
Page 21: A magyar reneszánsz

PályaképKét korszak:Itáliai

Epigramma: szellemes, csipkelődő, ironikus, helyenként erotikus (Marcellóhoz, Szilviáról)

Panegiricus: dicsőítő ének (Guarinóhoz)Magyarországi

Epigramma (Egy dunántúli mandulafáról, Pannónia dicsérete)

Elégia: betegség, szellemi hontalanság (Búcsú Váradtól, Saját lelkéhez)