a megismerés kalandja alapítva: 1929 940 ... · a földgömb magazin rendezvénye a belépés...

FÖLDGÖMBA megismerés kalandja www.afoldgomb.hu A l a p í t v a : 1 9 2 9

A m a gya r F ö l d r a j z i Tá r s a s á g f o lyó i r ata

940 Ft | 3 € | 14 lej 2018. október

fordított világ

térélmény

Vikosz-szurdok

ausztrália

Himalája

ausztrál opál, európai kincsvadászok

Vezető szerepben: a serpák

Észak, dél – fent és lent?

Szurdok, gömbkő, sárkány

Skandináv-hegyvidékA Királyok Útja

Légi fényképezésRégészet fekete-fehérben

2018. október 28.

akváriumwww.zoldgombfesztival.hu

Magas minőségDr. Nagy Balázs, főszerkesztő

züretidő az Andok nyugati hegylábán. Ezen a te-rületen, a Maipo-völgyben már 1564 óta zajlikszőlőtermesztés. Kint még 30 °C körüli a meleg,egész nyáron nem esett, az előző télen majdnem

fagyott, de aztán elmaradt. „Az évi csapadék általában300 mm körüli, ám az öntözőrendszer jól működik –már vagy 150 éve, a termés kiváló.” Ezt már a CousiñoMacul-pincészet fiatal borásza mondja, miközben a sző-lőválogatást figyeli. Szemenként zajlik a folyamat, azasszonyok gumikesztyűben-fityulában dolgoznak: min-den hibás szemet azonnal kikapnak az érkező adagból.Az iható végeredmény több mint meggyőző – ráadásulmég olcsóbb is a hasonlóan kiváló minőségű hazai bo-rokénál…

Helyi csodák sokaságát vizsgáljuk. Az ausztrál sivatagopálját – és közép-európai kincsvadászait. A szédítőenmély Vikosz-szurdokot Görögországban. A serpák sze-repét a himalájai turizmusban. Sasok gyűrűzött hadát.Kecskesajtot és izlandi jégszegélyt. Régi korok levegőbőlfeltáruló emberi nyomait. A svédek hegyvidék-mániájátés ennek legfőbb gyakorlóterepét. Meg persze azt, hogymerre menjünk: északra vagy délre, pontosabban: felvagy le…?

S

Fotó: Nagy Balázs

pindosz, vikosz, guinness74

A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA

XXXVI. évfolyam, 327. lapszám2018. október

Főszerkesztő: Dr. Nagy Balázsszerkesztő-Munkatársak:

Barabás Ambrus, Heiling ZsoltHonlap, rádió, közösségi média:

Nagy Éva JohannaÁllandó szerzők:

Francsics László, Dr. Jakab Gusztáv, Dr. Karácsonyi Dávid, Kerekes István,

Ladányi Tamás, Rázsi András, sarusi istván, Szirmai Gábor, Dr. Tamáska Máté,

Dr. Telbisz TamásTérképek: Dr. Nemerkényi Zsombor

Tervező és képszerkesztő: Heiling ZsoltMűvészeti felelős: Kálló Péter

olvasószerkesztő: Márton Béla

Nyomás: Pethő Nyomda Kft.

Kiadó: Heiling Média Kiadó Kft. 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125.

E-mail: [email protected] kiadásért felel: heiling zsolt

Értékesítési és marketingigazgató:Sekoulopoulu Márta

E-mail: [email protected]

Megjelenik minden hónap első hetében, évente 10 alkalommal (két összevont lapszámmal).

Terjeszti a Lapker Rt. és alternatív terjesztőkElőfizetés 1 évre: 7500 FtElőfizethető a kiadóban:

E-mail: [email protected] webáruházunkban: EBOLT.AFOLDGOMB.HU

Régebbi lapszámaink megvásárolhatók a kiadóban,vagy az EBOLT.AFOLDGOMB.HU webáruházban

Minden jog fenntartva! A magazinban megjelent képeket, ábrákat ésszövegeket a kiadó engedélye nélkül tilos közzétenni, reprodukálni,

számítás tech nikai rendszerben tárolni és továbbadni. Meg nemrendelt fényképeket és kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk

vissza. A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget!

HU ISSN 1215-8690

FÖLDGÖMB

coober pedy

Pulitzer-emlékdíj (2008)Gárdi Balázs szerzőnk, lapunkban megjelent anyagai elismeréseként

Szociográfia-különdíj (2012)Társadalmi témájú riportjaink, képsorozataink elismeréseként

30

kungsleden – királyi túraösvényen62

régészet fekete-fehérben

42

48 a serpák

francsics lászló: különleges csillag, különleges ködben – az ngc 1514

jakab gusztáv: bánsági sáfrány

balázs istván „balu”: a gyűrűk ura – itt és most. a rétisas

sarusi istván: kecskevigyázó sajtmester

ladányi tamás: holdnyugta a temzén

kupi lászló: részegítő(?) szépség

rázsi andrás: szép időt hozó orsolya

horváth béla: izland nevet változtat?

karácsonyi dávid: mi? Merre? – a „fent” és „lent” kínzó kérdései

bödőcs andrás–rupnik lászló: régészet fekete-fehérben

biró dániel–deminger péter–kami tenzing sherpa:himalájai libikóka – vezető szerepben: a serpák

A serpákról sokaknak ma is a magashegyi teherhordás jut eszébe: alacsony, jó kedélyű, mongolid arcvonásúemberek, akik túlméretezett hátizsákot cipelnek, extrém magasságokban. Ám a serpa valójában egy népcsoport,

akiket a világ a klasszikus Himalája-expedíciók idején ismert meg, nevük ekkor kapcsolódott össze ahegymászással – úgy tűnik, végérvényesen...

Bodó Melinda–gebauer szabolcs–heiling zsolt–nagy balázs:kungsleden – királyi túraösvényen

Kungsleden: a Királyok útja. 430 kilométer a Skandináv-hegyvidéken keresztül. Távol a civilizációtól, áram, térerő és közutak nélkül, jéghideg patakok mentén, égre törő hegycsúcsok

között, ahol nyáron jóformán le sem megy a Nap

telbisz tamás: szurdok, gömbkő, sárkány – pindosz, vikosz, guinnessInternetes oldalakon, helyi kiadványokban gyakran találkozhatunk a megfogalmazással, hogy

a Vikosz-szurdok a Föld legmélyebb kanyonja! Erre azért joggal felkaphatjuk a fejünket: hiszen akkor mi a helyzet a Himalája mély szurdokaival (Yarlung Tsangpo, Kali Gandaki), az Andok óriásaival (Colca, Cotahuasi), a Grand Canyonnal vagy éppen a közeli, montenegrói Tara-kanyonnal?

karácsonyi dávid: coober pedy – közép-európa az ausztrál sivatagban?

... Hamar kiderül, hogy nemcsak ők ketten közép-európaiak Coober Pedyben, illetve nemcsak a hotel van földbe vájva, hanem a városka szerb ortodox katedrálisa is!

„A szerbek mellett sok horvát is lakik a városban...”

4

6

8

12

14

16

18

20

24

30

42

48

62

74

TARTALOMXXXVI. ÉVFOLYAM 327. lapszám

3

Pillantás az égre

Címla

pkép

: su

per p

rin ©

shut

ters

tock

föld és ég

ásványtár

flóra és fauna

flóra és fauna

mesterember

légtér

Különleges csillag, különleges ködbenAz NGC 1514

A felvételt Csordás Péter készítetteés dolgozta fel látványosasztrofotóvá a 2 méter átmérőjűLiverpool Telescope nyilvánosanelérhető méréseinek 2013–2016-osarchívumából. A káprázatos mélységűés felbontású felvétel a Csillag-képek című Országos Asztrofotós-Kiállításon is megtekinthető a MagyarTermészettudományi Múzeumban

„A legkülönösebb jelenség” –írta 1790-ben Sir FrederickWilliam Herschel, a német szü-letésű angol asztronómus, min-den idők egyik legnagyobbmegfigyelőcsillagásza, az Urá-nusz bolygó és az infravörös su-gárzás felfedezője, aki így foly-tatta leírását egy új típusúégitest észleléséről:

„…nyolcadik fényrendűcsillag, körkörös formájú,halvány, világító légkörrelés körülbelül 3 ívmásodpercátmérővel. A csillag tökéle-tesen a középpontban van,és a légkör annyira ritka,halvány és egyenletes, hogyfel sem merülhet, hogy csil-lagokból áll, és kétség sem fér alégkör és a csillag közötti nyil-vánvaló kapcsolathoz sem.”

mikor Herschel megpillan-totta ezt a ködösséget (amitma NGC 1514-nek neve-zünk), felül kellett bírálnia

korábbi elméleteit. Akkoriban a18. század második felében ugyanisa csillagászok egyre nagyobb átmé-rőjű távcsövek építésére voltak ké-pesek. Ezek lehetővé tették, hogyhasználóik a Tejút csillagai közöttmegbúvó, korábban nem látottégitesttípusok képviselőit, igen hal-vány és ködös objektumokat pil-lantsanak meg, méghozzá nem isakármennyit.

A megismert égbolt alig egy év-

század alatt több ezer titokzatos,addig rejtőzködő égitesttel gazda-godott, melyek megjelenésükbenapró üstökösökre emlékeztették amegfigyelőket. Ám az égi vándo-rokkal ellentétben ezek nem moz-dultak el, és gyakorlatilag semmi-lyen változást nem mutattak: eködök egy részében a csillagászoktávcsövük segítségével csillagokat

pillantottak meg, azonban volt aködöknek egy jellegzetes csoportja,melyek középpontjában feltűnőencsupán egyetlen csillag lapult. Ezutóbbiakat kompakt megjelenésükmiatt planetáris, vagyis igen félre-vezető módon „bolygóhoz hason-latos” ködöknek nevezték el. A sutaszakkifejezés szépen példázza, hogya planetáris ködök fizikájáról mitsem sejtettek a korabeli csillagászok.

Herschel, korábbi távcsöves-tapasztalataira támaszkodva, aztfeltételezte, hogy a legtöbb ködös-ség halvány, távoli csillagok össze-mosódott fénye, ami előbb-utóbbcsillagaira bomlik, ha egy kellő tel-jesítményű teleszkóppal vizsgálják.Akkor azonban még nem sejtette,hogy az NGC 1514 hamarosan

megcáfolja elméletét. Hatalmas át-mérőjű, 120 cm-es(!) tükrös táv-csövével próbálta csillagokra bon-tani a ködöt, de bármekkoranagyítással nézte is a mester, azegyetlen, középen ülő csillag körülcsak szórt fénylés derengett. Kény-telen volt belátni, hogy létezniükkell valódi ködöknek is, melyeknem égitestek sokaságából állnak,

hanem sokkal inkább földigázokhoz hasonlatos, elmo-sódott szélű felhőkből.

Akkoriban az anyacsillagkörüli bolygók szülőhelyé-nek vélték e világító felhőket(a planetáris ködöket), maazonban már tudjuk, hogyazok Napunkhoz hasonlatos

égitestek haláltusája közben ledo-bott fénylő csillaganyagból állnak.Az NGC 1514 azonban ezen a té-ren is tartogat meglepetéseket!

A felvételen látható ködösségbonyolult, habszerű szerkezetenem magyarázható a szokványos,a planetáris ködök geometriájátleíró 3 dimenziós modellekkel,

Szöveg: francsics lászló | fénykép: csordás péter

Herschel, korábbi távcsöves-tapasztalataira támaszkodva, azt

feltételezte, hogy a legtöbb ködösséghalvány, távoli csillagok

összemosódott fénye, ami előbb-utóbb csillagaira bomlik...

# H E R S C H E L # TÁV C S Ő # K E T T Ő S C S I L L A G

4 PILLANTÁS AZ ÉGREA FÖLDGÖMB 2018. október

melyek csupán egyetlen központicsillagot vesznek számításba. Azösszetett, feltűnően szabdalt alak-zat láttán Herschel kortárskollégáiazt gyanították, hogy kell valami-nek lennie, ami tovább rendezi aledobott anyagfelhőt.

Több mint két évszázaddal afelfedezése után a NASA infravörösűrtávcsöve olyan, porból álló kettősgyűrűt észlelt a csillag körül, ami-nek létrejöttéhez az NGC 1514-nek szükségszerűen kettőscsillagból

álló centrummal kell rendelkeznie.Kiderült, hogy a ködösség közép-pontjában haldokló, Nap-szerűcsillag és a nála kisebb tömegű társa10 nap alatt kerülik meg egymást,körkörös gravitációs táncukkal pe-

dig szokatlan szimmetriát kelteneka fénylő gázfelhőben. A kettőscsil-lag-maggal rendelkező planetárisködök vizsgálata ma a legújabbcsillagászati kutatási területek közétartozik.

francsics lászlóépítészmérnök, fotográfus,

egyetemi oktató, a hazai

asztrofotós-mozgalom

egyik fő szervezője

http://www.ptes.hu

csordás péter Fiatal kora óta foglalkozik

amatőrcsillagászattal,

a fotózást is ennek

részeként kezdte,

és szerette meg

PILLANTÁS AZ ÉGREXXXVI. ÉVFOLYAM 327. lapszám

5

# C I M K E 1 # C I M K E 2 # C I M K E 3

# K Ü L Ö N L E G E S # Ő S Z # E R D É LY

6 FLÓRA ÉS FAUNAA FÖLDGÖMB 2018. október

sáfrányfajok zöme a magas-hegységek tavaszi vadvirága.Különösen megkapóak a kár-páti sáfrány (Crocus heuf-

felianus) hatalmas tömegei az erdélyihavasokban, vagy a fehér sáfrány(Crocus albiflorus) mezői a Keleti-Alpokban. A virágok gyakran mára hó alól bújnak elő februárban ésmárciusban, a kései hófoltok kör-nyékén, de még nyár közepéig istalálkozhatunk példányaival. E ma-gashegyvidéki fajok elterjedése azAlföldig is lehúzódhat, de valódihazájuk a havasi régió.

Bánsági sáfránySzöveg és fénykép: jakab gusztáv

a

jakab gusztávbiológus, botanikus, a Szent István EgyetemAGK egyetemi docense

Különleges és kivételes fajukaz Erdélyben elterjedt bánságisáfrány (Crocus banaticus), amiszeptembertől novemberig bontjaszirmait. Másik, ritkábban hasz-nált magyar neve, az őszi sáfrányis rendhagyó virágzási idejéreutal. Élőhelye nem a havasi le-gelők, hanem a már sárguló lom-bozatú gyertyános-tölgyesek ésbükkösök. Erdélyben Márama-rostól az Erdélyi-középhegyvi-déken át a Bánsági-hegyvidékigsokfelé találkozhatunk vele.

A bánsági sáfrány egyik jel-

legzetessége, hogy virágzáskornincsenek levelei, azok csak ta-vasszal bújnak elő. Bibéje kü-lönleges, lila színű és finom sal-langokra oszlik. Hasonlóansallangos, szalagszerű bibéje vana rendkívül értékes fűszer- ésgyógynövénynek, a jóféle sáf-ránynak (Crocus sativus) is, smaga a Crocus nemzetségnév isfonalat jelent. A növény magyarneve arab eredetű: a „zafran”szó sárgát jelent, utalva ezzel ajóféle sáfrány bibéjének jelleg-zetes színére.

A bánsági sáfrány elágazó bibéi

www.zoldgombfesztival.hutámogatók:

a F ö l d g ö m b m a g a z i n r e n d e z v é n y e

a belépés díjtalan!

a fesztivál FővédnökeDr. Áder János,

köztársasági elnök

Kacsó JánosNap-iskola-építés és lakossági szolarizáció a Himalájában

Csima ZoltánMi is változzunk meg a klímával?

Hankó GergelyHogyan lettem PET-Kalóz…?

Molnár MátéA membránok csodálatos világa

Kari AndrásLegionáriusbetegség – egy kis odafigyeléssel megúszhatjuk!

Lippai AnettMi folyik a csapból? Kell-e otthonra víztisztító?

Ágoston CsabaMennyiben más a beltéri és a kültéri levegő minősége?

Jánk NóraHogyan őrizhetjük meg a vidék levegőminőségét?

Uhri LászlóBudapest hulladékgazdálkodásának kihívásai

Köves AlexandraGazdasági fejlődés/fejlövés – hová, miért, meddig?

nyeremények játékELŐADÁSOK

2018. OKTÓBER 28.akvárium klub | budapest

# E T E T É S # G Y Ű R Ű Z É S # M E G F I G Y E L É S


Etetés, megfigyelésA ragadozó madarak természet-védelmi célú etetésének már vi-szonylag hosszú „története” van,és szerencsére nemcsak hazánk-ban, de Európa más országaibanis vannak pozitív példák: Svédor-szágtól kezdve Ausztrián keresztülSpanyolországig vagy épp Olasz-országig, Görögországig számosetetőhely működik időszakosanvagy állandó jelleggel. A mediter-rán térségben főképp a keselyű-fajok kerülnek előtérbe, míg az

Egyesült Királyságban a vörös ká-nyák – ha ragadozó madarak ete-téséről esik szó.

A nemzetközi kapcsolatok pe-dig megkérdőjelezhetetlenek: nem-rég például egy legyengült, jelölet-len fakókeselyűt itthon felerősítve,első hazai gyűrűzöttként szabadonengedve, tíz-egynéhány nappal ké-sőbb egy kelet-olaszországi etető-helyen sikerült azonosítani!

Steril világunkban kiemeltenfontosak ezen az etetőhelyek, hiszene dögeltakarítók fennmaradása sokesetben már kizárólag csak rajtunk

a RétisasA Gyűrűk ura – itt és most

Szöveg és fénykép: balázs istván „balu”

A TÉNYEK: megfigyelés hossza:12 óra; fotók száma: 1600 db;megfigyelt, leolvasott gyűrűsrétisas: 30 példány.

Gyűrűvel jelölt ragadozó ma-darak természetben való megfi-gyeléséhez és precíz leolvasásá-hoz-vizsgálatához felkészültség,türelem és kitartás is szükséges.Ezek hiányában Jupiter első lá-nyával, Fortunával kell komo-lyabb kapcsolatot kiépíteni, hogya természetben szabadon élő gyű-rűs ragadozó madárról pontosinformációt nyerhessünk…

múlik! A sasok és a kisebb testűragadozó madarak természetvé-delmi célú etetése főképp a téli,táplálékszegény periódusban kerülelőtérbe. Az etetőhelyek azon túl,hogy biztonságos és megbízhatótáplálékot biztosítanak, kiváló al-kalmat adnak jelölt madarak meg-figyelésére is. Mivel e madarak szí-nes gyűrűvel történő jelöléseimmár évtizedes távlatokban mér-hető, így lehetőség nyílik a vonulásiszokásaik meghatározására – még-pedig minden korosztályt figye-lembe véve. Egyes ragadozómadár-fajok vonulása ugyanis korukelőrehaladtával változik, a körül-ményektől függően idősebb, ivaré-rett korban akár el is maradhat. Arétisasok Kárpát-medencében tör-ténő téli nyomon követése soránjó esélyünk van arra, hogy északról,akár több ezer kilométerről (pl.Finnország, Oroszország, Lengyel-ország területéről) érkezett vendé-get is megfigyelhessünk.

Szelfi egy madárcelebbel Kiváló álcával és kis szerencsévelakár közös szelfi is készithető egy sassal... A fiatal madarakáltalában kíváncsibbak és kevésbégyanakvóak az emberi jelenlétnyomaival szemben

Gyűrűk fókuszbanSzerencsés esetben a madarakatkorábban színes gyűrűvel jelölték meg,hogy a későbbi megfigyelésekalkalmával adatokhoz juttassa a szakembereket. Már a gyűrűk színealapján is következtethetünk a madárgyűrűzési helyére, ami legtöbb esetbenegybeesik a madár kirepülési helyével. A gyűrűk karakterei az évek folyamánkopnak, sokszor komoly kihívás eléállítva a szakembert. Az itt megfigyeltmadarak több mint 30%-ban viseltekgyűrűt! A tengerentúlon viszont sokkalritkább a sasok színes gyűrűzése, ígyott igen nehéz hasonló eredményt elérnia fehérfejű rétisassal...


A nap végére 30 gyűrűs ma-darat sikerül lefényképezni, doku-mentálni. Persze ez az apró kis in-formáció csak a több mint másfélezer kép szisztematikus elemzésétkövetően válik nyilvánvalóvá, hosz-szú órákig tapadva a számítógépmonitorára…

Ezen a napon már egész koránmegjelennek a madarak. Nyolcóra magasságában már több tucatrétisas táplálkozik önfeledten, az-tán néhány órán belül már félszá-zan vannak! Délután egy-kettőkörül viszont szinte kiürül az ete-tőhely – legalábbis a ragadozó ma-

darak tekintetében. Ebben az idő-szakban válnak aktívabbá a sirá-lyok, varjak, csókák, és egy hollóis tiszteletét teszi. Késő délutánraismét lendületbe jönnek a sasok, ésjó tucatnyian gyakorlatilag a teljessötétedésig kitartanak, viselkedé-sükkel meglepve a megfigyelőt…

Látogatók, korosztályok, távolságok

XXXVI. ÉVFOLYAM 327. lapszám

11

A gyűrűk karakterei sokszortakarásban vagy egyszerűn csakrossz szögben érik a megfigyelő lá-tóterét, így puzzle-szerűen kell ösz-szepakolni az adatmorzsákat. Ki-derül, hogy a fiatal, épp csak féléve kirepült madaraktól kezdve azabszolút rangidős 5. naptári éves

vagy annál is idősebb, úgynevezett„5+”-os, öreg tollruhás madarakiggyakorlatilag minden korosztályképviselteti magát. E szép, fényesnapon – mind a megtett távolság,mind a kor tekintetében – egygyönyörű, öreg tollruhás rétisasvitte a prímet. A közel 2400 km

távolságból, a Kola félszigetről ér-kezett vendég idén tölti 17. szü-letésnapját!

SasFiesta – akár egy impresszionista festményA nap folyamán akár 70-80 sast is megfigyelhetünk, de egy időben maximálisszámuk 40-50 körül mozog. Egy biztos: nagy a jövés-menés, a délelőtti ésdélutáni órákat összehasonlítva nagy a cserélődés

balázs istván „Balu”ornitológus, elsősorban ragadozómadarakkal és azokvédelmével foglalkozik

FLÓRA ÉS FAUNA

a kérdést: mi lenne, ha egyszer énis kecskét fejnék? Ehhez párosultgyermekkori sajtimádatom.” Egysaját kecskefarmon ábrándozott,ahol ő a kecskepásztor, és közbensajtokat készít. „Négy éve születettmeg az elhatározás: párommal egyolyan foglalkozást találtunk ki,ami szórakozás és megélhetési for-rás is egyben. Így lettem kecske-pásztor, majd ezután települtünkki az ominózus falunapra” – érkörbe sztorijával Veres Zoltán.

Magyarországon kormány-

rendelet szabályozza a sajtkészítéskereteit. Eszerint őstermelői iga-zolvány birtokában bárki foglal-

kozhat kistermelői élelmiszer-elő-állítással és -feldolgozással – ese-tünkben sajtkészítéssel –, de ha-tósági engedély nélkül nem lehetsajtkonyhát nyitni. (Mint aho-gyan az állatoktól is kötelezőenvért kell venni, és a sajtkészítőnekis egészségügyileg alkalmasnakkell lennie.)

Mire számítson, aki kecske-pásztornak áll? „Koránkelésre. Reg-gel hatkor már igencsak hallom afejőgép hangját. A mostani 22kecske fejése egy óra – este is. Reg-

gel kiengedjük őket az ólból,és megkapják a takarmány-adagjukat. Utána irány asajtkonyha. Itt általában afeleségem tüsténkedik. Sze-rencsés esetben is csak estejutok odáig, hogy kezembevehessem a szakirodalmat.”

Ez pedig nélkülözhetetlen az elő-relépéshez. De vajon mit tudunka régmúltról?

Kecskevigyázó sajtmesterSzöveg és fénykép: sarusi istván

Veres Zoltán ráadásul messzenem csupán kecskepásztor, ha-nem a tejből sajtot, joghurtotugyanúgy készít...

elgyőn, Csongrád megyenévadó városától 5 kilomé-terre egy családi ház udvaránér véget utazásom, vagyis in-

kább vált át kulinárissá. „Olyan jólsikerült a főzőverseny az egyik fa-lunapon, hogy – túl a nyertes gi-dasültön, amihez köretként, díszí-tés gyanánt kecskesajtkockákat és-golyókat tettünk – gyorsanhírünk ment a környéken –vág egyből a közepébe a sajt-mester. – Egyébként még me-zőgazdasági szakközépiskolás-ként nyári gyakorlaton egyigen jól tejelő izraeli birka-fajtát, az avaszit néztük meg.Megtetszett, hogy nem szarvas-marha, hanem kis kérődző, s mégistejelőfajta. Feltettem magamnak

Őstermelői igazolvány birtokábanbárki foglalkozhat kistermelői

élelmiszer-előállítással és -feldolgozással, de hatósági engedélynélkül nem lehet sajtkonyhát nyitni.

F

# K E C S K E S A J T # Ő S T E R M E L Ő # P Á S Z T O R

A legenda szerint még a juhháziasításának idején, 10 ezer évea lefejt tejet egy fiatal állat gyom-rából készült tömlőben vitte ke-resztül egy lovas a Zagrosz forróhegyvidékén. Ma már tudjuk: arenin nevű alvasztóenzim fejtetteki áldásos hatását a gyomorban,s a meleg, valamint a ló vágtatásalétrehozhatta az első elősajtot.Európába a mórok révén került,hazánkba a honfoglalás idején. Areneszánsz megítélés ugyan ártal-masnak gondolta, ám egy évszá-zaddal később már tébécések gyó-gyításának szerves részét képezte

a kecsketej és -sajt. Ismételtenegy évszázad telt el, mire törvénybeiktatták, hogy kizárólag szegényemberek tarthatnak kecskét, vagylegalábbis azok, akik egészségilegrá vannak szorulva, mivel a kecskeolyan növényeket is hasznosít,amelyek a többi legelő állat szá-mára veszedelmesek lennének (ku-tyatej, citromfű, zsálya, bürök).Ennek hozadéka a kecsketej magasásványianyag-tartalma, ráadásulezek könnyen fel is szívódnak.

„A sokféleségre törekszünk: fél-kemény és lágy sajtokat, vagy na-túr és gyümölcsös joghurtokat iskészítünk. Gyúrt, hevítettsajt-ka-tegóriában kecskeparenyicát, amiazért nagyon ritka, mert elkészít-hetősége a lehetetlenhez közelít...”De egy olasz sajttípust, burratát iskínálnak: batyut formáznak, ami-

nek a belsejébe fűszeres, lágy kecs-kesajt kerül, majd az egészet meg-tekerve füstölik.

Ám mindennek az alapját azállatok és a számukra biztosítottéletkörülmények adják. Mostmég zárt tartásban töltik idejüket:klasszikus értelemben nem tudjáklegeltetni őket – egyelőre. Kaszáltzöldet mindig kapnak. „Jövőre te-lepülünk ki állattartásra alkal-mas, sajtkonyhával is rendelkezőhelyre, ahol szabadon legelhetneka kecskék.” Tervezik, hogy helyetadnak sajttal kapcsolatos rendez-vényeknek, vagy megpróbálnakbekapcsolódni az országos sajtút-hálózatba. Remélhetőleg megszü-lethet a kecsketejből főzött fagy-laltjuk is: „Egyszer már kóstoltama Balaton partján. Határtalan’ fi-nom!” – erősít rá a sajtmester.

sarusi istvántudományos és kulturális témákat feldolgozó, szabadúszófotós, újságíró

Nem kezeli hétpecsétes titokként a kecskesajtkészítés csínját-bínját:sajtkonyhájának ajtaja bárki előttnyitva áll

Ahány száj, annyiféle íz – Így azt is tudja, hogy nem lehetmindenkinek megfelelni, ám rendíthetetlenül küzd a kecskesajttal kapcsolatossztereotípiák ellen. A szabályokatbetartva kizárt a büdös, vagy ahogyVeres Zoltán mondja, „kecskeízű” sajt!A natúr sajttól a zöldfűszeresen áta csilisig számos ízesítés jelenik mega repertoárban, de mindben közös: a kecskesajt semmivel össze nemtéveszthető, karakteres íze

egyetlen kecskéjük sem volt... Zoltán és Magdolna így ment el a tanfolyamra. eleinte vásárolttejből dolgoztak. Ma már 22 fős az állomány

MESTEREMBERXXXVI. ÉVFOLYAM 327. lapszám

13

# S A J T K É S Z Í T É S # S O K F É L E S É G # S A J T F A G Y L A LT

14

A „ködös Albion” most is hű maradt költői elnevezéséhez;teltek-múltak az éjszakák anélkül, hogy a felhők mögöttakár egyetlen csillagot is megpillanthattam volna. Mígnemelérkezett az utolsó este, amikor Harry Potter stúdiójánakkulisszái közül egyszer csak kikandikált égi kísérőnk. A hosszan tartó utazás alatt – Watford és London Bridgemetrómegállóhely között – már élesítettem a kamerámat,és latolgattam a hirtelen jött fotósesélyt. Rövid séta kö-

Holdnyugtaa Temzén

Szöveg és fénykép: ladányi tamás

15

# L O N D O N # T O W E R B R I D G E # S H A R D

vetkezett a még éjszaka is zsúfolt hídon, majd állvánnyal a kézben afolyó partján.

A klasszikus londoni kompozíció, az éjszakai Tower Bridge látványa2012, azaz az olimpia éve óta újabb elemmel egészült ki: a háttérben üveg-szilánkszerűen nyúlik az ég felé a Shard felhőkarcoló kivilágított tornya.A látképet a lenyugvó Hold varázsolta megismételhetetlenné, amelynekfénye – a magas páratartalom miatt – ez alkalommal vöröses hidat vont aTemze vizére. Az expozíció pillanatát egy éppen arra úszó kacsa tetézte...

ladányi tamásasztrofotós, tanár, a csillagászat és a földrajz kapcsolata jelenik meg munkáiban

http://www.astrophoto.hu

# A M E T I S Z T # K E M É N Y S É G # S Z Í N E K

16 ÁSVÁNYTÁRA FÖLDGÖMB 2018. október

Részegítő(?) szépségSzöveg és fénykép: kupi lászló

z ametiszt, a kvarc lila válto-zata méltán a legnépszerűbbásványok egyike. Színét aszerkezetébe épült mangán,

vas és/vagy titán adja. Már azókorban is csiszoltak amuletteketbelőle, melyekről azt tartották, ré-szegség ellen védi viselőjét. Innenered neve is a görög „ametüsztosz”,vagyis „nem részegítő” szóból.

A trigonális rendszerben kris-tályosodó, legtöbbször hatszögletűprizmáit hatszögletű piramisokzárják, melyek valójában trigonálisromboéder-lapok.

A Mohs-skálán 7-es kemény-ségű ásvány az üveget is karcolja,tiszta kristályai csiszolásra isalkalmasak. Nem hasad, törésekagylós. Vegyileg ellenálló, csupánfluorsavban oldódik.

Forró vizes oldatokból kristá-lyosodik, gyakran kísér ércesedé-seket. Csodás geodákban bányász-szák Brazíliában és Uruguayban.Namíbiában gyönyörű, mélylilafantom-ametisztek találhatók, me-lyeknél jól megfigyelhető a kristályzónás növekedése.

E példány Veracruz bányáiból,Mexikóban került felszínre, aholúgynevezett litofízaüregekben for-dul elő. Hasonló megjelenése ha-zánkban Telkibányán ismert, aholzeolitok és kalcit kísérik. Az üre-gekből kimállott kristályai halványszínűek, és akár a talajból is gyűjt-hetőek. Kicsit sötétebb kristályaia gyöngyösoroszi színesfém-érce-sedéshez kapcsolódóan a kőzetrepedéseiben, üregeiben nőttek.

kupi lászlóGeológus-Fotós

https://www.facebook.com/finemineralphotography/

a

ametiszt – VeraCruz, Las Vigas (Mexikó) az 56×55 milliméteres példány Gál Lászlógyűjteményéből származik

# S Z É P I D Ő # N A P S Ü T É S # H Ő M É R S É K L E T

18 LÉGTÉRA FÖLDGÖMB 2018. október

a Orsolya napján szép azidő, karácsonyig meg ismarad” – tartja a népi re-gula. Minden meteoroló-

gus zavarba jön, ha az időjárástjelzőkkel illetik, illetve, ha úgy te-szik fel a kérdést: „Ugye szép időlesz holnap?” „Jó lesz az idő a hét-végére?” Nehéz eldönteni,hogy egy-egy ilyen kérdésmire vonatkozik, mert aszép és a jó fogalmak min-denkinek mást és mást je-lentenek. Van, aki a káni-kulának örül, de sokan akkorlélegeznek fel, ha a hőmérsékletnémileg visszaesik, míg másokugyanekkor előkapják a vastag pu-lóverüket. Sokan „szépnek” talál-nak egy zivatarfelhőt, a legtöbbenviszont inkább „haragosnak” gon-dolják ugyanazt.

időszakban nincs jelentős eltérés –legalábbis a napos órákat illetően.

Az sem elképzelhetetlen per-sze, hogy eleink a napsütés helyettinkább a hőmérsékletre gondoltak!Ám – ahogy az ábrán is látható –nincs határozott eltérés a hűvösvagy a melegebbnek mondhatóOrsolyák között, sőt, a napi hő-

mérsékletek átlaga rövididőszakokra inkább pontfordítva alakul.

Ha támad a tél, nincsmit tenni. Várjuk hát a ka-

rácsonyt, és bízzunk benne, hogyKatalin novemberben locsogni fog!

Szép időt hozó OrsolyaSzöveg: Rázsi András

H„Az Orsolya-napi szép időt

várva feltételezhető, hogy ezúttala napsütés jelenti a szép időjárást.Azért is valószínű ez, mert az év eszakaszában már jelentősen csök-ken a sok napsütés esélye – hiszenegyre hosszabbak az éjszakák. Márcsak az a kérdés: helyes volt-e amegfigyelés?

Az adatok alapján máris lát-szik, hogy nem. A narancssárgavonal mutatja a napsütéses órák30 éves átlagát azokban az évek-ben, ahol Orsolya napján 5 óránáltöbb volt, a kék vonal pedig, ami-kor annál kevesebb a napsütés. Vi-lágos, hogy az utána következő

„Ha Orsolya napján szép az idő,karácsonyig meg is marad.”

rázsi andrásMeteorológus, az Eszterházy KárolyEgyetem Fizika és Élelmiszer-fizika Tanszékének oktatója

12

10

864

20

–2–4

86420

október 21.október 28.november 4.

november 11.november 18.november 25.

december 2.december 9.

december 16.december 23.december 30.

október 21.október 28.november 4.

november 11.november 18.november 25.

december 2.december 9.

december 16.december 23.december 30.

meleg orsolya

hűvös orsolya

derűs orsolya

borús orsolya

# J É G S A P K Á K # G L E C C S E R E K # J É G F O G YÁ S

20 IZLANDA FÖLDGÖMB 2018. október

Tűz és jégTerületének 11%-át (ez majdnem11 000 km2) gleccserek és jég-sapkák formájában ma is jég bo-rítja. A néhol több száz méteresvastagságot is elérő jégmezők nagyrésze alatt vulkánokat találunk,mivel a jégképződéshez szükségeshó leginkább 1000 m fölötti ma-

gaslatokon halmozódhat fel – sezek zöme vulkáni eredetű.

A vulkánok közül csak kevésaz igazán aktív, de az időnkéntikitörések és a jellegzetes vulkánikísérőjelenségek (hévforrások, ki-gőzölgések stb.) hatékonyan ol-vaszthatják a jégburkot. A jég re-generálódása a déli vidékekenugyanakkor viszonylag gyors,

Izland tagadhatatlanul a tűzhá-nyók, gejzírek és gleccserek földje.E jellemzőkből az 1000 évvel ez-előtti névadók figyelmét a hideg,a hó és jég ragadta meg leginkább,aminek egyenes következmé-nyeként először „Hóföldének”(Snórjland), majd jeges vidéknek,Íslandnak (Iceland) nevezték ela bő magyarországnyi szigetet

Izland Nevet változtat?

Szöveg: Horváth Béla

Csúszós terepenA jól megközelíthető jégárakat a turizmus is felfedezte. A napjainkraévente 2 milliónál is több látogatótvonzó Izland szinte minden szegleteattrakció lett

hiszen az évi több ezer mm-nyicsapadék bőséges hóutánpótlást,így jégképződést is biztosít.

A vulkánok több mint fele ajégmezők közvetlen közelében,vagy azok alatt található. Ilyenpéldául a közelmúlt nagy figyel-met kapott, Eyjafjallajökull alattikitöréséért felelős tűzhányó, vagya szomszédos, jóval nagyobb és

Olvadó jelenA Sólheimajökull nyelvvégződése a Google Earth felvételein. A jéghossza, szélessége és vastagsága iscsökken – persze nem minden évbenmegegyező mértékben

2008

2009

2010

2013

200 m

Fotó: aiaikawa ©shutterstock

Fotó: google

# V U L K Á N K I T Ö R É S # K L Í M AVÁ LT O Z Á S # O LVA D Á S

22 IZLANDA FÖLDGÖMB 2018. október

jedésű (8000 km2), mint az összestöbbi együtt.

A klímaváltozáshoz kötődő,gleccser-visszahúzódásokban ismegjelenő jégfogyás üteme viszont

nem állandó. A 19–20. szá-zad fordulóján a jégmező-kiterjedés és a gleccserekhossza még növekedett is.Az utóbbi két évtizedben ajég visszahúzódásának ütemeviszont jócskán túlszárnyaltaa korábban mért sebességet.

Bár a gleccserhossz-változásmessze nem a legpontosabb mu-tatója az éghajlati változásoknak(főleg a jégsapkákból táplálkozógleccserek esetében, ahol a táplá-lóterület igen gyorsan átalakul-hat) – és sokkal finomabb a kép,ha a hóhatár változását elemez-zük –, azért elég visszamenniugyanahhoz a gleccserhez 5-10évente, és a változó környezet bár-kit szíven üt… És az előrejelzésekszerint a melegedés számítottüteme mellett az izlandi jégme-zőknek és gleccsereknek talán kétévszázada lehet még hátra.

Az elmúlt 100 évben a Vatna-jökull 300 km2-t vesztett területé-ből, ráadásul a folyamat gyorsul,mert ebből 84 km2 esett az utolsó10 évre. Ebből a vulkáni tevékeny-ség és a geotermikus folyamatokmindössze 5-6 km2 fogyásért te-hetők felelőssé.

A szárazföldi jégveszteség ten-gerszint-emelkedést is okoz, de acsökkenő terhelés kéregemelkedés-hez is vezet. A kéregmozgások avulkáni működést is befolyásolják,s annak esetleges erősödése továbbijégolvadással jár.

vastagabb Myrdalsjökull alattiKatla. A Katla manapság a szigetegyik legaktívabb vulkánja: 1000esztendő leforgása alatt vagy húszpusztító kitörést produkált, és kö-zel 10 km széles kalderával ren-delkezik. Utolsó, igazán nagykitörése 1918-ban zajlott,aminek legmegdöbbentőbbkövetkezménye a tűzhányófölötti 700 m vastag jég egyrészének gyors megolvadása,és néhány órás időtartamra180 000 m3/s-os olvadékvíz-hozam volt, ami az Amazo-nas torkolati vízmennyisége! Az-után persze visszaállt a normál,néhány 10 m3/s-os vízhozam, ésévtizedek alatt a jégborítás is re-generálódott. Ám egy újabb, erősműködés ugyanígy katasztrofálisjégolvadást hozhat…

Fogyatkozó jégvilágAz izlandi jégborítás legutóbbi ma-ximumai a 14. századtól kezdődőkisjégkorszaki lehűlésekhez kap-csolódnak. Tehát azzal együtt, hogya jégkiterjedés folyamatosan vál-

tozik, az elmúlt félezer évet túl-nyomó részben jégbőség jelle-mezte. A napjainkra megmaradtjégmezők közül messze a legna-gyobb a majdnem Bács-Kiskunmegyényi méretű Vatnajökull,mely egymagában nagyobb kiter-

2008–2018A Sólheimajökull végén más világfogad: Ahol korábban fonatosrajzolatú patak áramlott, mosthatalmas tó vize hullámzik

2008

2018

Az utóbbi két évtizedben a jégvisszahúzódásának üteme jócskán

túlszárnyalta a korábban mért sebességet.

Fotó: horváth béla

A Myrdalsjökull fogyatkozó jegétkönnyen megérinthetjük, ha meg-célozzuk a jégmező déli részén ta-lálható Sólheimajökull gleccsert,amely az elmúlt évtizedekben éventelegalább 50 métert hátrált. A jég-nyelv egyenesen dél felé tart aközeli tengerpart felé, bő évszázada900 m-rel közelebb is volt hozzá.

Célterületünk mintegy 2 órásautóútra fekszik Reykjavíktól, azország legfontosabb fő közlekedésiútvonala mentén. Erről északra le-térve parkolóba jutunk, ahonnan10 éve még negyedórás, ma márinkább 25 perces menettel jutunka gleccserhez.

A Sólheimajökull jó 15 kilo-méter hosszúságú és 1-2 km széles,

Jégsapka a vulkánonA Katlát befedő Myrdalsjökull gleccserei a központi, jéggyűjtő területtúlcsordulásai. A gleccserek változásait a táplálóterület hófelhalmozódása,jégképződése és a fogyasztóterület (a nyelv túlnyomó része ide tartozik)hőmérséklet-változása szabályozza. Eközben gyorsan átalakul a gleccserelőtere is. Mivel visszahúzódó jégárakról van szó, végmorénák nem képződnek, az olvadékvíz azonban nyelvvégi tavakat és hordalékban bő vízfolyásokat táplál

horváth bélaBiológia-földrajz szakostanár, a BudapestiGépészeti SzakképzésiCentrum főigazgatója

durván 44 km2 területű, a Katlaóriáskalderájából mint jéggyűjtő-jégképződési helyről indul, és1400 m-t ereszkedve 100 m-estengerszint feletti magasságbanvégződik – 7-8 km-re a tengerpart-tól. A jég pusztító erejét mutatjaugyanakkor, hogy jeges völgyéneklegmélyebb része 10 méterrel a ten-gerszint alatt húzódik.

Sólheimajökull-felvételeink kö-zött kerek 10 esztendő telt el –ezalatt Izland egész területén igenerőteljes jégfogyást mértek. A2008-as felvételek szeptemberben,az évi olvadási csúcson készültek,az idei képek pedig május elején,amikor az esztendőn belüli olvadásmég csak az elején tartott.

Sólheimajökull, kétszer

vajon mikor változtat nevet Izland? Vélhetően soha. Ám érdemes arrólgondoskodni, hogy ükunokáinkunokái számára ne okozzon meg-oldhatatlan feladványt, hogy őseikmiért nevezték el hazájukat olyas-miről, aminek akkor már nem leszjele se a szigeten.

A t l a n t i - ó c e á n

Eyjafjallajökull

Sólheimajökull

Myrdalsjökull

Fotó: google

# I R Á N Y O K # É G TÁ J A K # A U S Z T R Á L I A

24 DILEMMAA FÖLDGÖMB 2018. október

A folyók, patakok vagy egy völgymentén élők számára az van lent,ami a torkolathoz közelebbi, azazdomborzatilag lejjebb helyezkedikel. Innen ered nemcsak a Nílusmenti Alsó- és Felső-Egyiptommegkülönböztetése, de akár Alsó-Szászország (Elba), Alsó-Ausztria(Duna) vagy épp az Alsógöd, illetveáltalánosan minden „-alvég” és „-fel-vég” elnevezés is. Persze a legutóbbipélda, Alsógöd valóban „lejjebb” isvan egy északi tájolású térképenFelsőgödhöz képest – de ilyet (el-vileg) nem mondhatunk.

Lazulás: AusztráliaE határozott és ellentmondást nemtűrő iskolai tapasztalatokkal felvér-tezve érkeztem meg Ausztráliába,a kontinensre Down Under (~leg-alul). Amikor aztán egy térképetszerkesztve ausztrál kollégám el-kezdte magyarázni, hogy Észak-Ausztrália az above the Capricorn(a Baktérítő felett van), megdöb-benve kioktattam, hogy az nemabove, hanem North, és hogy ma-gára valamit is adó földrajzos ilyetNEM MOND! A döbbenet csak

MI? MERRE?A „fent” és „lent” kínzó kérdései

Szöveg: karácsonyi dávid

Itthon legkésőbb az általános is-kola ötödik osztályában Alsó- ésFelső-Egyiptom kapcsán min-denképp belepasszírozzák a di-ákok agyába, hogy a terem falánlógó térképen a tájékozódás alap-ját az égtájak (észak, dél, kelet,nyugat) jelentik, a lent-fent, il-letve a jobb-bal pedig csak afolyók folyása, vagy a domborzatmentén értelmezhető (Alsó-Egyiptom egy északi tájolású tér-képen „felül” van, Felső-Egyip-tom pedig „alul”)

Minden relatívFurcsa lenne azt gondolni, hogy ez a glóbuszon „fejjel lefelé” van

helló, turiszt...A „fentről” érkezett turistáknak „lent” pózolnak a botcsináltabennszülöttek sydney kikötőjében.Egyedül a kötelező bumerángnakmindegy az irány, hiszen „ő” úgyisvisszatér

Fotó: Heiling Zsolt

DILEMMAXXXVI. ÉVFOLYAM 327. lapszám

25

# F O G A L M A K # S Z L E N G # L A Z A S Á G

tovább fokozódott, amikor egy hi-vatalos területfejlesztési dokumen-tumban találkoztam ugyanezzel:Northern Australia is above the Tro-pic of Capricorn (Észak-Ausztráliaa Baktérítő FELETT van).

Aztán lassan rá kellett döbben-nem, hogy ez egy olyantabu, amit belénk vertek, dehát a világ sokszínű, és nema magyarközpontú világlá-tás/földrajzoktatás szerintuniformizált – ahogy azt aziskolapadban próbálták elhi-tetni velünk!

Hamar nyilvánvalóvá vált,hogy ha elindulok délre a TopEndről (~Ausztrália „tetejéről”,azaz Darwin környékéről) a RedCentre (Alice Springs környéke,Ausztrália közepe) felé, akkor azbizony down the Track („lefelé” azAusztráliát átszelő Stuart-ország-

úton), fordítva pedig „fel” a TopEndre. Az ausztrál földrajzi szlengpersze jóval sokrétűbb ennél: Új-Zélandra, azaz a kiwikhez történőelutazás például nem a Tasmán-tenger átszelése, hanem Crossingthe Ditch (~átkelés az árkon). A

Top Enden, a trópusi Ausztráliá-ban tapasztalható esős és szárazévszak pedig csak lazán a The Wet& The Dry. Rá kellett jönnöm,hogy ami nálunk a földrajztudo-mányon kívül álló poén, vagyishogy Ausztráliában az emberek„fejjel lefelé vannak” (Down Un-

der), az itt a (földrajzi) kultúraszerves része, hisz ez az egyetlen,a 20. századot megelőzően is ál-landóan lakott kontinens, ami100%-ban a déli féltekén helyez-kedik el.

Felvetődhet a kérdés, hogy azilyen elnevezések az auszt-rálos lazaság, a no worriesmentalitás eredményei-e? Azausztrál bush (a városon kí-vüli bozótos), az Outback(back of beyond ~„isten hátamögött”, out in the back-country, kint a belső – azaz

a Sydney mögötti – területeken),avagy a Never Never sajátos társa-dalmi közegében megkésve és jó-val lazább formában alakult ki azangolszász államszervezet, ami in-kább e szlenget vette át, mintsemmaga alkotott volna új földrajzifogalmakat.

Az ausztrál földrajzi szleng perszejóval sokrétűbb ennél: Új-Zélandra,

azaz a kiwikhez történő elutazáspéldául nem a Tasmán-tenger

átszelése, hanem Crossing the Ditch.


Biztos fogódzó: KínaA több ezer éves, kőbe vésettközigazgatással rendelkező Kí-nában – a viszonylagos helyze-tekkel operáló ausztrál szemlé-lettel szemben – a legtöbbföldrajzi név folyókhoz, tavak-hoz, hegyekhez viszonyított éségtájakkal leírt, abszolút helyze-tet tükröz. Az idegen fül szá-mára hasonló elnevezésű, ezértkönnyen összekeverhető kínaitartományok vagy városok ne-vének megjegyzése sokkal egy-szerűbb, ha tudjuk, mit jelente-nek. Erre a legismertebb példaPeking (Pej-csing) és Nanking(északi és déli főváros). De Taj-van nagyobb városainak nevei iscsupán az égtájakat és a szigetnevét tükrözik (Tajpej ~Taj-észak, Tajnan ~Taj-dél, Tajdong~Taj-kelet).

A kínai magterület 18 tarto-mányának elnevezései is részben ezta logikát követik. He-bei, He-nan:a (Sárga-) folyótól északra/délre.Hu-bei, Hu-nan: a Jangce általtáplált nagy tavaktól északra/délre. San-szi, San-dong: a hegy-től nyugatra/keletre. A többi tar-tománynév is földrajzi objektu-mokhoz való abszolút térbelihelyzetet tükröz (Csöcsiang, Csi-ang-szi – [Jangce]-folyóhoz viszo-nyított, Sen-szi – hágóhoz viszo-nyított helyzet). Hai-nan szigetepedig nem más, mint „tengertőldélre” fekvő sziget, míg e logikamentén Guangdong tartomány aHai-bei, azaz „tengertől/szorostólészakra” lévő régió nevet is viseli.

Dong-menKeleti kapu, Tajpej

Az idegen fül számára hasonlóelnevezésű kínai tartományok vagy

városok nevének megjegyzésesokkal egyszerűbb, ha tudjuk, mit

jelentenek.

Bei-menTajpej egykori északi kapuja. A környék az utóbbi évekbenjelentősen átalakult: a néhaifelüljáró helyén most már rendezettköztér van

# É G TÁ J A K # F O G Ó D Z Ó # K Í N A


Fotók: karácsonyi dávid

A többmilliós – esetenkénttöbb tízmilliós – kínai nagyváro-sokban is viszonylag egyszerűbb atájékozódás, ha tudjuk, hogy azutcahálózat az égtájakat követi. Ígymár az is segítség, ha ismerjük anégy égtáj négy karakterét. Példáulnincs kínai város Renmin lu, azazNép utca nélkül! Így van Renmindong-lu (Nép utca keleti szakasza),Renmin nan-lu (déli szakasza) stb.Az egykori városkapuk elnevezé-sei is az égtájakat követik – pl.Nanmen (déli kapu), Dongmen(keleti kapu) –, amelyek ma a leg-több kínai nagyvárosban egy-egynagyobb teret, esetleg metróállo-mást jelentenek, a vasútállomások-ról már nem is beszélve. Például aPej-csing-nan-zhan – Észak-fővá-ros-dél-állomás – Peking Déli pá-lyaudvara.

# H Á L Ó Z A T # S E G Í T S É G # A N TA R K T I S Z

Legeslegalul2003 első hónapjaiban (a déli-sarkvidéki nyáron) zajlott azelső magyar Antarktisz-expedí-ció. Ennek alkalmából – a vál-lalkozás szervezési, támogatásiés anyagi kereteit elemezve – aHVG címlapot szentelt az ese-ménynek. A földgolyó jegesalján fejjel lefelé pislogó ping-vinek látványa akár a „legesleg-alul” sztereotip megjelenítésekéntis értelmezhető. Ám az általánoshazai földrajzi tájékozatlanságmiatt mégis sokkal inkább tanító szándékú! Hányszor elhangzotta kérdés, hogy: Sokat segítettek-e az eszkimók? – vagy pedig: Nemféltünk-e a jegesmedvéktől?, vagy épp: Mennyit kellett utazni,miután észak felé elindultunk Európából?, esetleg: Ha amúgy issüt a Nap, amikor az Antarktiszon vagyunk, és azért eközben Ma-gyarországon is sütöget, végeredményben hány Nap kering a Földkörül…?! (A szerk., az expedíció kutatásvezetője)

# H I E R A R C H I A # S Z E M L É L E T # K O L O N I A L I Z M U S


Nyilvánvaló, hogy a világ külön-féle kultúrái eltérő módon tájéko-zódnak az őket körbevevő földrajzitérben. Bár a magyar földrajzok-tatás tagadja a térképi „fent” és„lent” létjogosultságát, azért a ma-gyar közbeszédben, sőt a geo-gráfiában is vannak sztereotip,térben relatív fogalmak, ami-ket teljes természetességgelhasználunk. Ilyen köznapimegfogalmazás a főváros–vi-dék közötti elmozdulás ver-tikális (azaz valójában a vélttársadalmi hierarchiábanvaló) mozgásként való értel-mezése: „lementem vidékre”,„felmentem Pestre”. Ez részbenbenne van Ausztrália Down Un-derként való leírásában is, hisz azelső európai telepesek valójában

kitaszítottak, száműzöttek voltak.Másrészt ott a magyarban is gyak-ran használt Távol-Kelet földrajzi

név, ami egy ausztrál számára a„Közel-Észak”, egy kelet-ázsiaiembernek pedig maga a sértés,hisz az ő régiója nem „távoli”, hi-szen ott van, közel hozzá. Több-

ször ki is oktattak, hogy a Távol-Kelet helyett talán a Kelet-Ázsiavagy a Nyugat-Pacifikus-térség el-

nevezés a kínai fül számárakevésbé tükrözné az euró-pai kolonializmus gyászosidőszakát.

Külső-Somogyról, Belső-Mongóliáról, Új-Dél-Wales-ről és a Nyugat-indiai-szigetvilágról pedig majdinkább legközelebb…

Tér, térkép, társadalom összefüggésében a világa sok elemében rugalmatlan, leíró és lexikális hazai földrajzitananyagokból a gondolatébresztés is hiányzik

A köznyelvben a főváros–vidékközötti elmozdulást vertikális

(azaz valójában a vélt társadalmihierarchiában való) mozgásként

értelmezzük: „lementem vidékre”,„felmentem Pestre”.

karácsonyi dávidAz MTA Földrajztu-dományi Intézetönkéntes kutatója, Ausztrália lakója

Fotók: envato

Fotók:karácsonyi dávid

Fotó: Joern ©Shutterstock

Coober PedyKözép-Európaaz ausztrál sivatagban?

Távolsági buszon ülök, útban egy Coober Pedynevű hely felé, ami a világ nemesopál-

bányászatának központja. Isten háta mögöttihely ez a sivatagos Dél-Ausztrália közepén,

amiről életemben először egyetemitermészetföldrajz-professzoromtól hallottam.

Elmesélése szerint a bányásztelepen az emberek saját maguk vájta föld alatti

lyukakban élnek, ahonnan az opál is kikerül.A helyi miliő ottjártakor leginkább

a 19. századi aranyláz hangulatát idézte: még az 1980-as években is szerencsevadászok,törvényen kívüliek gyűjtőhelye volt! A környék

annyira szürreális, hogy több legendás film (pl. Mad Max 3, Pitch Black) forgatási

helyszínéül is szolgált. Coober Pedy azonban a valóságban is maga az antiutópia!

Szöveg: Karácsonyi Dávid

# A U S Z T R Á L I A # O P Á L # B Á N YÁ S Z A T

32 COOBER PEDYA FÖLDGÖMB 2018. október

amar szóba elegyedek a buszon mellettemülő fickóval, aki – mint kiderül – CooberPedyben él. Jeremy meglepetésemre szerbnemzetiségűnek vallja magát. „Számomra a

pravoszláv hit a legfontosabb kulturális kapaszkodó– fejti ki. – Még édesapám vándorolt ki Ausztráliábaa szerbiai muzulmán-ortodox vegyes lakosságú Szan-dzsákból.” Kérdésemre szállásként egy föld alatti(!)hotelt javasol, amelynek tulajdonosa a cseh Radek.

Hamar kiderül, hogy nemcsak ők ketten közép-európaiak CooberPedyben, illetve nemcsak a hotel van földbe vájva, hanem a városka szerbortodox katedrálisa is! „A szerbek mellett sok horvát is lakik a városban– velük nem felhőtlen a légkör, de Laci bácsival, az 56-os magyarral nagyonjóban vagyok” – mondja Jeremy. A már-már Rejtő ponyvaregényeit idézőtörténetek alapján világossá válik, hogy Coober Pedy sokkal érdekesebb,mint amit bármely útikönyv ír róla!

„A városi opálkereskedelmet persze a görögök tartják a kezükben” –mondja új ismerősöm kissé rezignáltan. Ám a megélhetés fő forrása márnem annyira az opál, mint a turizmus. Az évente érkező 150 ezer látogatósokkal biztosabb megélhetési forrást jelent. Coober Pedy azonban nemcsakkonjunktúravárosi miliőjét adja el sikeresen, hanem a környék szolgáltató-központjává is vált (üzletek, bankok, állami hivatalok). E munkalehetőségeksegítették abban, hogy az opál-boom leáldozása után ne váljék azonnalsivatagi szellemvárossá.

Az évente érkező 150 ezer látogató sokkalbiztosabb megélhetési forrást jelent az opálnál. Coober Pedy nemcsak

konjunktúravárosi miliőjét adja el sikeresen,hanem a környék szolgáltató-

központjává is vált.

H

# B Á N YÁ K # Ü Z E M E K # B E VÁ N D O R L Ó K

Gépesítve fúrt vájat a város alattAz 1960-as években tértek át a csákányról és a lapátról házilag barkácsolt, teherautókra szerelt fúró-, és meddőporszívó berendezésekre

Egy kései „aranyláz-város”A 2016-os ausztrál népszámlálás szerint már csu-pán alig kétezren laknak a fogyó népességű Coo-ber Pedyben, a férfiak aránya azonban még min-dig jóval az átlag felett van. A házasok, az egyetemivégzettséggel rendelkezők aránya az ausztrál átlagalatti – tipikus „aranyláz-városka” adatai ezek.

Az ausztrál szlengben csak wognak nevezett,azaz nem a Brit-szigetekről érkezett európaiakaránya 50% feletti, ami jóval magasabb az orszá-gos átlagnál. A teljes lakosság 40%-a nem is Auszt-ráliában született (az országos arány 30%). A gö-rögkeletiek részesedése négyszerese az országosátlagnak, otthon pedig a lakosság negyede nemaz angolt, hanem a görögöt, németet, szerbhor-vátot vagy a magyart használja.

Két lyuk a több ezerbőlAz opálbányászat teljesen átformálta a tájat.Ezek a „fehér ember lyukjai”, avagy a helyibennszülöttek nyelvén kupa piti. Innen kapta a város is a nevét

Fotó: Torsten Pursche ©Shutterstock

Fotó: Fat Jackey ©Shutterstock

# B E VÁ N D O R L Ó K # G É P E K # G A Z D A S Á G


Hogyan kerül egy szerb, egy cseh és Laci bácsi a sivatag közepére?

1901-ben az Ausztrál Államszövetség létrejöttének egyik fő mozgatórugója az egyre növekvő kínai be-vándorlással szembeni közös fellépés volt, akiket a 19. század második felében kitört ausztrál aranylázvonzott a déli kontinensre. Az ázsiai bevándorlás korlátozására még ugyanebben az évben bevezettékaz ún. Fehér-Ausztrália-politikát.

Ami Európából nézve a Távol-Kelet, az Ausztrália számára a „Közel-Észak”, így a 19. század végétőlaz ausztrál politikai diskurzus szerves részévé vált a „sárga veszedelem”, amire csak ráerősített, hogy aII. világháború idején a japánok egészen Új-Guineáig nyomultak előre. Az 1940-es évektől a kiéleződőhidegháború, különösen a kommunista Kína expanziója Délkelet-Ázsiában (a maláj gerillaháború),illetve a szukarnói Indonézia szovjetbarátsága végképp megrémisztette az akkori ausztrál politikai elitet.Hagymázas vízióiban felrémlett, ha nem népesítik be fehérekkel az egész kontinenst, negyed évszázadonbelül elvész majd számukra…

A „benépesül, vagy elpusztul” politika keretében az 1940-es évek végétől évi 1%-kal kívánták növelniAusztrália fehér lakosságát a bevándorlás segítségével. Kizárólag a „pommy”-k, azaz a Brit-szigetekrőlérkező bevándorlók segítségével azonban ez már nem volt megoldható. A geopolitikai megfontolásokmellett a háború utáni gazdasági fellendülés és a kontinens legnagyobb infrastrukturális beruházása, aSnovy-projekt is – Új-Dél-Wales és Victoria államokra kiterjedő, hatalmas vízgazdálkodási projekt erő-művekkel, csatornákkal, folyóeltereléssel (1949–1974) – nagyszámú munkaerőt igényelt. Ezek zömmelolyan fizikai munkák voltak, amelyeket pommyk nem is vállaltak volna. A II. világháború alatt rom-halmazzá vált Európa más lakói számára azonban Ausztrália igen vonzó hely volt.

Egy kiállított noodlinggép A helyileg kifejlesztett, házilag barkácsolt meddőporszívóberendezés idővel a város szimbólumává vált

Fotó: Karácsonyi Dávid

COOBER PEDYXXXVI. ÉVFOLYAM 327. lapszám

35

# M U N K A E R Ő # P O L I T I K A # M I G R Á N S O K

Ők lettek a migránsok új csoportja, a „wog”-ok. A brit angollal szemben az ausztrál angolban kevésbédegradáló az elnevezés, ami nem is a közel-keletiekre, hanem az európai bevándorlókra vonatkozik. Elsőcsoportjaik főként a kommunizmus elől menekülő – a háborúban még a britek mellett harcoló – lengye-lek, illetve baltiak és németek voltak. De nagy számban érkeztek hollandok a függetlenné váló Indoné-ziából, továbbá a polgárháború elől menekülő görögök is. E „reffók” (refugee ~ menekült) csoportjátegészítette ki az 1956 után érkező 15 ezer magyar is.

A reffókat aztán egyre inkább felváltották a gazdasági bevándorlók – főként Dél-Európa országaiból.Az 1960-as évektől 200 ezer fő érkezett az egykori Jugoszláviából is. A dél- és közép-európaiak aztán alegnehezebb munkákat vállalták el, és ők lettek az ausztrál Outback utolsó európai pionírjai, szerencse-vadászai is: olyan helyeken például, mint az akkor felfutó opálbányász-város, Coober Pedy.

Az 1945 és 1985 között érkező mintegy 4,2 millió „újausztrál” között csupán 40% volt a pommykaránya. Az ausztrál kormány idővel pénzügyileg is támogatni kezdte a brit bevándorlást (Bring out aBriton ~ Hozz egy britet!) – ők lettek a „ten pound poms” (tízfontos pommyk, mivelhogy a vízumukmindössze 10 fontba került).

Az európai bevándorlók mellett persze eközben kisebb számban Ázsiából is befogadtak menekül-teket, ami a Fehér-Ausztrália-politika fokozatos feladását, majd 1972-re teljes eltörlését jelentette. A vietnamiháború után befogadott menekültekkel pedig az aranyláz óta nem látott ázsiai érkezőhullám érte elAusztráliát. 1983 óta már az ázsiaiak (a 2000-es évek óta kínaiak) alkotják az új migránsok többségét– ám a bevándorlás és a multikulturalizmus kérdése Ausztráliában is egyre forróbb téma.

Antiutópia Bár ez a világ sokban hasonlít a Mad Max-ben megálmodotthoz,itt nem a „naftáról”, hanem az opálról szól minden


# O P Á L # A U S Z T R Á L I A # É K S Z E R


Az opál jellegzetes fénytörésemár Sok embert megigézett, hogy szerencsét próbáljonCoober Pedyben

Opállánc A helyi ékszerpiacot a görögök tartjákkézben – mesélte Jeremy. A városon belül az omlásveszély miatt ma már tilos az opálbányászat, de a föld alattilakások bővítése megengedett. Nemritkák a hat-nyolc szobás rezidenciáksem! az illusztráción szereplő nyaklánclánci orsolya keze munkáját dicséri

nemcsak délen, de hazánkban is fellelhető a nemesopál, ha nem is olyanmennyiségben és értékben, mint az ausztráliai lelőhelyeken.Ez a példány monokról származik

Fotó: kupi lászló

Fotó: kupi lászló

Fotó: victor wong ©Shutterstock Fotó: susaimages ©Shutterstock


37

Coober Pedy, a világvégeBár az Ausztráliát észak–déli irányban átszelő, a 19. század második felében ki-alakított Stuart-országút Coober Pedy közelében halad, magát a helyet 1915-ig,a nemesopál megtalálásáig európaiak nem lakták. Az 1891-ben átadott, keskeny

nyomtávú középausztrál vasút nyitotta meg az utata régió felfedezése felé, aminek végállomása sokáiga „közeli” Oodnadatta volt. A keskeny nyomtávúvasutat azután normál váltotta fel 1980-ban, de aszilárd burkolatú útra egészen 1987-ig várni kellett.

A vízhiány és a rossz elérhetőség sokáig hátrál-tatta a telep fejlődését, amelyet az 1920-as években,az első opálroham idején is csak pár százan laktak.

Az opálbányászat igazi fénykorát az 1960–70-es években élte, amikor rengetegközép- és dél-európai érkezett Coober Pedybe. A városka ekkor a világ nemeso-pál-bányászatának 90%-át adta, ami dollármilliós üzletté vált. Ennek ellenéreCoober Pedy továbbra is csak egy sivatagi „porfészek” maradt, ahonnan a sze-rencséjüket megtalálók gyorsan elköltöztek a jobb körülményeket kínáló óceán-parti nagyvárosokba. A kevésbé szerencsések azonban ittragadtak, ami csak továbberősítette a helyi közösség marginalizációját.

A városba érkező bányászok 2500 négyzetméteres parcellát kaptak, ahol opálután kutatva az első időkben lapáttal, csákánnyal gödröket-vermeket ástak. Idővel250 ezer ilyen verem szabdalta a környéket, ami a táj szerves részévé vált. Innena város neve is a környék őslakosai nyelvén: „kupa piti – a fehér ember lyukjai”.

Az 1960-as években aztán gépesítették a bányászatot, mégpedig helyilegkifejlesztett, házilag teherautóra barkácsolt, nagy nyomású meddőporszívó-berendezésekkel – ezek volt az ún. noodlinggépek –, amelyek hamar a városjelképeivé váltak.

Lerobbant távolsági buszbólmeddőválogató gép A nehéz bányaberendezésekmobilizálására bármilyenmozgatható eszköz kiváló lehet!

Az opálbányászat igazi fénykorát az 1960–70-esévekben élte, amikor rengeteg közép-

és dél-európai érkezett. Coober Pedy ekkor a világ nemesopál-bányászatának 90%-át

adta, ami dollármilliós üzletté vált.

# K L Í M A # L A K Á S O K # S Z Á L L O D Á K


Élet a föld alattAz emberek hamar rájöttek, hogy a föld alatti lyu-kakban sokkal kellemesebb az élet, ahol egész évben23 °C körüli a hőmérséklet, ráadásul a sivatagi kö-rülmények miatt a dohosodástól sem kell tartani.A nagyobb üregek hamar szobákká, lakásokká ala-kultak. Mivel a rengeteg lyuk miatt a felszín többfelé megsüllyedt, beszakadt,ezért a városka határain belül már tilos az opálbányászat. Csak akkor lehetújabb üregeket kialakítani, ha a cél a lakás bővítése. A törvényi kiskaputkijátszva nem ritkák a hat-nyolc hálószobával rendelkező föld alatti lakásoksem! Nem véletlen, hogy a 2016-os népszámlálás során háromszor annyiháztartás nem vallotta be a hálószobák számát Coober Pedyben, mintAusztrália többi részén.

Újdonsült szerb ismerősöm, Jeremy elmondása szerint Coober Pedysúlyos világvégehely, sőt: This is not a countryside. This is even not aside of anything! (Szabad fordításban: Ez nem a vidék. Ez nem vidékesemminek, ez a világvége!)

A táj már félezer kilométerrel a város előtt is kietlen, száraz mezőség: azAdelaide környéki gyümölcsösöket először gabonaföldek váltják, de már ittis csupán egy-egy tanyát jelentenek a térképen feltüntetett „települések”.Port Augusta után, a Stuart-országútra rákanyarodva aztán a sivatag következik!A busz csak egy-egy földes út betorkollásánál áll meg. Az itt elhelyezett, ha-talmas vasszekrényekbe hol betesz, hol kivesz belőlük egy csomagot a sofőr,néha pedig pár ausztrál őslakos le- vagy felszáll. Hosszabb megállót csak azOlympic Dam – Ausztrália legnagyobb uránbányája – felé vezető elágazásnáltartunk, ahol bevárunk egy másik buszt. Nem csoda, hogy ez a lakatlanvidék (Woomera) volt egykor a brit atombomba-kísérletek fő bázisa is! A mais lezárt, több Magyarország-méretű kísérleti terület határánál fekszik CooberPedy, ahová végül hajnalban, de még sötétben érkezünk meg.

Coober Pedy súlyos világvégehely, sőt: This is not a countryside. This is even not a side of anything! (Szabad fordításban:

Ez nem a vidék. Ez nem vidéke semminek, ez a világvége!)

Élet a föld alattA laza kőzetben könnyenkivájható egy-egy polc, vagyépp a mikró helye

a cseh Radek föld alatti hotelje A hosztelt a Down Under, azaz a „Legalul Kft.” működteti. A DownUnder kifejezés Ausztráliára éppúgy vonatkozik, mint a szálló föld alatti jellegére



39

# B A R L A N G L A K Ó K # A U S Z T R Á L I A

Nemcsak a lakók, de Isten is a föld alá került A föld alatti lakásokban egész évben 23 celsius-fok körüli, kellemes hőmérsékleturalkodik

Fotók: Karácsonyi Dávid

# A N T I - U T Ó P I A # K I N C S VA D Á S Z O K # O P Á L


Radek, a cseh és Laci bácsi, a magyar „reffó”Jeremy közbenjárására kijött elém a buszhoz Radek,a cseh, aki borostás arca, szakadt ruházata, torzon-borz haja, hiányzó fogai, zavarodott tekintete és sá-ros-poros kocsija ellenére is jólelkű lény. Nevén túltalán csak nagy sörhasa emlékeztet arra, hogy csehfelmenői voltak: karaktere sokkal inkább CooberPedy antiutópiáját tükrözi. „Dehogy vagyok én cseh:itt születtem, a város határán túl is alig jártam!” –feleli ingerületen kérdezősködésemre.

Jeremy aztán bemutat Laci bácsinak is, aki ahelyi viszonyok közepette láthatóan a kevésbé sze-rencsés kincsvadászok közé tartozik, ennek ellenéreboldogan meséli élettörténetét. „Az 1980-as évekbenegyszer hazalátogattam Budapestre, ahol olyan olcsóvolt minden, hogy több hetet a Gellért Szállóban tölt-


Fotó: travelling.about ©Shutterstock

A CIKK MEGJELENÉSÉNEK

TÁMOGATÓJA AZ STA TRAVEL STATRAVEL.HU


41

# R O N C S O K # L E H E T Ő S É G E K # A U S Z T R Á L I A

hettem – meséli nevetve. – Coober Pedy, ahol életemnagy részét leéltem – bár egy sivatagi porfészek –,úgy hozzánőtt a szívemhez, hogy semmi másra nemcserélném el! Aki egyszer itt megfordult, újra visszafog térni!”

És valóban: a hely szelleme, a kincsvadászatkalandos romantikája kínál valamit. „Picit elgondolkodtam azon,mi lenne, ha a földtani tudásomat felhasználva én is beállnék opál-bányásznak, és nem térnék haza, a vasfüggöny mögé” – ezt már azegyetemi professzorom mondta, akitől először hallhattam CooberPedyről.

karácsonyi dávidAz MTA Földrajztudományi Intézetregionális földrajz iránt végletekigelkötelezett önkéntes kutatója, jelenleg Ausztrália lakója

Űrhajóroncs Nem ufóleszálló-hely, csupán a Pitch Black forgatásán használtjármű maradt a városban

Roncstemető A városban felhalmozódott hatalmasmennyiségű ócskavasban szinte az opálhozhasonló, eddig kihasználatlan lehetőségekrejlenek!

„Az 1980-as években egyszerhazalátogattam Budapestre, ahol olyan

olcsó volt minden, hogy több hetet a GellértSzállóban tölthettem...”

# L É G I R É G É S Z E T # F O T Ó Z Á S # T E C H N O L Ó G I A

42 LÉGI RÉGÉSZETA FÖLDGÖMB 2018. október

levegőből történő fényképezés a 20. századelső évtizedeiben a térképek pontosításánakmeghatározó szereplőjévé lépett elő. Gyorsanfejlődött a technológia, amely a képeket

pontos, torzításmentes helyzetbe hozva lehetővé tetteaz ábrázolt táj térképezését. A megfigyelt terepazonban nemcsak utakat, folyókat, városokat jelent.Minden, rajtuk látható információ egyben térképezhetőis. Ilyenek például a jól kivehető egykori földvárak,halomsírok, régi utak, sáncok, erődítések is.

Míg a régi térképek kutatása a régészeti kaland-regények főhőseit juttathatja eszünkbe, a histo-rikus légi fotók a háborús felderítők működésétidézik. Bár az első, levegőből készült békés, pol-gári célú felvételek már jóval több mint száz-évesek, a légi fényképes felderítés valójában tűz-ben született. Az első nagy világégés velejárójavolt a technika ugrásszerű fejlődése: négy évalatt a légi fotózás egy megbízhatatlan, kevesethasznált módszerből mindennaposan alkalmazotteszközzé vált

Régészet fekete-fehérben

Szöveg: Bödőcs András–Rupnik László

Fotó: Czajlik Zoltán

A

őrhelymaradvány – 2018római őrtorony helyét rejtőmagaslat a levegőből

LÉGI RÉGÉSZETXXXVI. ÉVFOLYAM 327. lapszám

43

# A R C H E O L Ó G I A # N E O G R Á D Y S Á N D O R

Antoine Poidebard és pilótájarepülőgépük előtt

Neogrády Sándor és kollégái repülőgépük előtt az 1920-as években

Háborús gyökerekA pilóták és fotográfusok igencsak hamar felismertéka légi fényképészetben rejlő régészeti lehetőséget.A két világháború közti évtizedekben AngliábanO. G. S. Crawford, a Közel-Keleten, ill. Közép-Ázsiábana francia Antoine Poidebard (jezsuita pap, régész –egyesek szerint inkább filmbe illő kalandor, kém) vagya magyar Stein Aurél fényképezte és térképezte alevegőből látható emlékeket, pl. a római és bizáncierődöket, vagy éppen az egykori Selyemút állomásait.A felülről szemlélt tájakon sorra rajzolódtak ki a földrőlkorábban nem észlelhető jelenségek, amelyek régikorok embereinek tevékenységéről tanúskodtak.

Az archeológia elsajátította a hadászati gyökerűlégi fotózást, és elkezdte kidolgozni azokat a mód-szereket, amelyekkel azonosítani lehetett a régészetiemlékeket. Nem véletlen, hogy a II. világháborúbana katonai hírszerzési alakulatok már régészeket is al-kalmaztak a képelemzésekhez. Ilyen alakja volt abrit hírszerzésnek Glyn E. Daniel, aki 1942-től aDelhiben állomásozó Központi Fotóértelmező Osztályvezetőjeként szolgált. Az „angol beteg”-ként megismertAlmásy László története pedig a filmvászonról ugyan-csak sokaknak ismert lehet.

Forrás: Alchetron

Hazai profizmusMagyarországon a két világháború közötti időszakhazai légi fényképészetéből csak nagyon kevésmaradt az utókorra. Ez különösen azért fájdalmas,mert Neogrády Sándor repülő ezredes személyébenolyan professzionális légi fotográfus állt a régészetszolgálatába, aki a korszak világszínvonalán végeztemunkáját és a legfoglalkoztatottabb fényképész voltabban az időben. Módszeresen fotózta az álló és jólazonosítható régészeti emlékeket, de jó szemmelvette észre azokat az eltemetődött jelenségeket is,amelyeknek a felszínen már nyoma sem volt. Ahazai régészettudomány akkor sajnos nem élt az újmódszer kínálta lehetőségekkel, csupán egy-kétkutató (pl. Banner János, Szalay Ákos, Radnai Lo-ránd, Radnóti Aladár) próbálkozott a légi fényképezésfelhasználásával. Neogrády fotói a II. világháborúbannagyrészt elpusztultak, a megmaradtakat 1950-benjelentette meg, s elsősorban a térképészeti célokrahasznált, merőleges tengelyű felvételek hasznosságátigyekezett bemutatni.

Vaskor-vallatásAz Interreg DTP 1-1-248-2.2. Iron-Age-Danubeprojektben az Európai Unió négy tagállamának(Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Magyarország)számos egyeteme, múzeuma, turisztikai intézményeés alapítványa vesz részt. Az ELTE BTK Régészet-tudományi Intézete elsősorban a kora vaskori táj re-konstrukciójához szükséges tudományos háttérmun-kát (régi térképek és archív légi fényképek elemzése,légi fényképezés, geofizikai mérések stb.) végzi. Cikk-sorozatunk célja ehhez a nagyszabású programhozkapcsolódóan a legfontosabb, ún. nemromboló ré-gészeti módszerek és technológiák áttekintése, egy-szersmind bepillantást nyújtva az európai vaskor né-hány kiemelkedő jelentőségű települési-temetkezésiegyüttesének kutatásába.

# A R C H Í V U M O K # Ú J D O N S Á G # F E L S Z Í N


A kifejezetten régészeti célú légifotózás a II. világháború angol/ame-rikai vadászpilótáinak katonai fel-derítésben alkalmazott„strafing” módszerét kö-veti. Ez alacsonyabbrólkészült, a függőlegestőltöbbé-kevésbé eltérő fotókkészítését jelenti, amelyeka nagyobb részletgazdag-ságot biztosító növényzetijelek keresése során lényegesen ha-tékonyabbnak bizonyultak.

gyakorlatilag tiltott volt a kifeje-zetten régészeti célú légi fotózás,ami alól csak néhány szerencsés

kivétel akadt. Ezért ér-tékelődnek fel az egyébforrásokból származófényképfelvételek. A szó-ban forgó évtizedek alattaz emberi beavatkozásokmértéke, a régészeti le-lőhelyek eltűnésének üte-

me is megnövekedett, így sokrégi, ám nem régészeti célú, de

Ám a függőleges tengelyű fel-vételek sem veszítették el Jelen-tőségüket, ami két tényezőre ve-

zethető vissza. Itthon a II. világ-háború végétől egészen 1989-ig

Itthon a II. világháború végétől egészen1989-ig gyakorlatilag tiltott volt

a kifejezetten régészeti célú légi fotózás,ami alól csak néhány szerencsés

kivétel akadt.

Talajjelek és növényi jelekA légi régészeti kutatás a még álló emlékek vagy a domborzat tagoltságának köszönhetően kirajzolódójelenségek azonosításán kívül az el- vagy betemetődött objektumok talajra, illetve növényzetre gyakorolthatásának köszönhetően dokumentálja a fentről kirajzolódó formákat. Az egykori feltöltődött árkok,gödrök vagy a már belepett utak, falak más-más jelleggel, a környezetüktől nagyon elütő módon mó-dosítják a talaj vízháztartását vagy éppen befolyásolják a felettük növekedő – elsősorban – haszon-növények fejlődését. Megfelelő időpontokban a különböző víztartó képesség okozta talajelszíneződésekvagy a növények eltérő növekedési, illetve érési fázisából adódó szín- és árnyékhatások élesen kirajzoljáka talajban mélyebben rejlő, „kincset érő” információt.

Ínséges idők, kincsesarchívumok

eltemetett árokvagy gödör

Több tápanyag és nedvesség

a növények számára

eltemetett árok vagy gödör

nedvesebb, lassabbanszárad, hőmérsékleteeltér a környezetétől

eltemetett fal vagy kőépítmény

kevesebb tápanyagés nedvesség

a növények számára

eltemetett fal vagy kőépítmény

gyorsabban szárad,hőmérséklete eltér

a környezetétől

a felszínből napjainkban is kiemelkedő,illetve lemélyülő egykori sánc,

halom vagy árokesetleg pozitív növekedési jel

a légi régészet főbb alapelvei

1. 2. 3.Növekedési jel talajjel árnyékjel

pozitív:magasabbra nő,

árnyékot vet,élénkebb színű

napnak kevésbé kitett rész:

alacsonyabb ésárnyékosabb,

a hó lassabban olvad el

napnak kitett rész: magasabb ésvilágosabb,

a hó gyorsabban olvad el

nedvesebb,sötétebb színű,

felette a hólassabban

olvad el

szárazabb,világosabb színű,törmelékesebb,

felette a hógyorsabban

olvad el

pozitív:alacsonyabbra nő,részben árnyékos,

fakóbb színű

LÉGI RÉGÉSZETXXXVI. ÉVFOLYAM 327. lapszám

45

# E R Ő D Í T É S E K # H A L M O K # D I G I TA L I Z Á L Á S

legalább ma már hozzáférhetőlégi fotó tájrégészeti újdonságok-kal is kecsegtet. Az 1950-es évek-től fekete-fehér technikával rög-zített képeken régészeti szem-pontból igazi kincsek rejtőznek.

A térképészeti célú, az egészországot lefedő felvételeket ere-detileg titkosították, de néha azértlehetőség nyílt régészeti célú fel-használásukra. Visy Zsolt kuta-tásainak eredményeképpen aDuna menti római határvédelmirendszer, a limes, illetve az úthá-lózat elemei váltak ismertté. Amai kutatások eredményességeazonban nemcsak az archívumoktitkosítás alóli feloldása miatt ja-vul, hanem a digitális másola-toknak köszönhetően is, amelye-ken sokkal több részlet felfedésérenyílik lehetőség.

Sétahajóról szemlélveSzázhalombatta az azóta elbontott téglabányával és a lelőhely mára eltűnt(elbányászott) részletével. A vaskori halmok, a mellettük húzódó település,illetve az erődítés sáncai által alkotott helyszín arculatát a Duna eróziója ésaz egykori téglagyárhoz kapcsolódó agyagbányászat egyaránt megváltoztatta.Ilyenkor a régi felvételek – még ha nem is mindig térképészeti célúak – sokatsegítenek az eredeti domborzati viszonyok rekonstruálásában. Emellett a halomsírmező részleges beépítése miatt számos halom ma már teljesenelpusztult vagy olyan telkek és gyümölcsösök alá került, amelyek moderntávérzékelési módszerekkel nem kutathatóak

Fotó: fortepan

Forrás: Hadtörténeti Intézet és Múzeum

HatárhelyzetA magyar–osztrák határon fekvőFelsőcsatár, illetve Schandorf(Csém) térségében találhatóhalomsírok csoportja a 60 évvelezelőtti légi felvételen

# A R C H Í V F O T Ó K # A Z O N O S Í TÁ S # I N F O R M Á C I Ó K


került római őrtornyokat, utat,vagy programunk keretében koravaskori halomsírmezőket azono-sítani. Bár itt jórészt ismert te-metkezésekről van szó, az archívfelvételek alapján – a táj átalakulásamiatt – igen nehezen kutathatóhelyekről is részletes információkatkaphattunk.

Digitális forradalomA ma már nagy mennyiségbenhozzáférhető, jó pár évtizedestérképészetifelvétel-sorozatok(mint amelyeket bárki böngészhetpl. a www.fentrol.hu oldalon)kiválóan alkalmasak az ismertlelőhelyek állagromlásának meg-figyelésére, de akár még régi ása-tási információk pontosítására is.

A térképészeti célú légi fotókazonban magasról, függőleges ten-gellyel készülnek, ami nem kedveza növényi jelek megfigyelésének.E felvételek jellemzően a talaj fel-színén, az elszíneződések vagy avetett árnyék formájában kiraj-zolódó régészeti struktúrák azo-nosításában segíthetnek: így si-

NyomolvasásA légi fotók alapjánmeghatározott halmokhelye modern ortofotóravetítve, terepiazonosítás közben

fotó: Bödőcs András

Fotó: Czajlik Zoltán

TerasztelepülésSüttő: előtérben a rómaiőrtorony, háttérben a koravaskori magaslati telepeka Duna mentén

47

# F E LTÁ R Á S # A D A T F O R R Á S # R É G É S Z E T

A digitalizálóeszközökgyors tempójú fejlődése tettelehetővé, hogy a régi, sérü-lékeny hordozóanyagokrólrendkívül jó digitális máso-latok készülhessenek: a hoz-záférés is egyszerű lett, ezértugrásszerűen megnőtt e lát-ványos források iránt érdek-lődők száma.

A raktárak mélyén ugyan-akkor ma is rengeteg felvételporosodik, amelyek nemhogydigitalizálva nincsenek, deminden bizonnyal régész semlátta őket soha. Mindez ga-rancia arra, hogy a jelen ésjövő „felderítői” újabb ésújabb rejtett értékekre fognaklelni a fényképek böngészésesorán. Ezek némelyike talánma még bizonyosnak véltmegállapításokat ír majd át.Ha ezek a nem régészeti célúfotók kincset érnek a tudo-mány számára, akkor vajonmilyen eredményre vezet, haa légi fényképezést már tu-datosan állítjuk a régészetszolgálatába?

Őrhelymaradvány – 1975Római őrtorony helyszíne Süttőmellett: akkoriban a növényzet mégalig fedte be a területét. a cikkkezdőképén a mai állapot látható

Rupnik LászlóAz ELTE BTK RTI Archeo-metria, RégészetiÖrök-ség- és MódszertanTan-székének tanársegédje

Bödőcs AndrásAz ELTE BTK RTI Archeometria,RégészetiÖrökség- és MódszertanTanszékénektudományos munkatársa

Süttői terepasztalAz 1975-ös, térképészeti célú légi felvételek felhasználásával létrehozott fotómozaik ésfelületmodell, topográfiai térképre illesztve. A térségből már korábban is ismertek voltaka kora vaskori halomsírok, azonban az ELTE Régészettudományi Intézetének újabb, széleskörű, ún. nemromboló eljárásokkal folytatott kutatásának segítségével újabb adatokkalsikerült korábbi tudásunkat bővíteni. Ennek része az archív légi fotók elemzése is: ígynemcsak a mikrodomborzati tulajdonságokat sikerült meghatározni, hanem a 30 évvelezelőtti ásatások szelvényeinek nagyon pontos helyzetét is. A képeken ugyanis még kisebbhalmok is jól látszódnak,ráadásul a fentrol.hudigitális archívumában olyanfotókra sikerült bukkanni,ahol a régi ásatási szelvényekmég nyitott állapotban, azéppen zajló munkálatok idejénlátszódnak

Forrás: fentrol.hu, Rupnik LászlóFo

rrás

: fen

trol

.hu

Himalájai libikóka

Vezető szerepben:

a serpákA serpákról sokaknak ma is a magashegyi

teherhordás jut eszébe: alacsony, jó kedélyű,mongolid arcvonású emberek, akik túlméretezett

hátizsákot cipelnek, extrém magasságokban. Ám a serpa valójában egy népcsoport, akiket avilág a klasszikus Himalája-expedíciók idejénismert meg, nevük ekkor kapcsolódott össze a hegymászással – úgy tűnik, végérvényesen

Szöveg: Biró Dániel– Deminger Péter–Kami Tenzing Sherpa

Fotó: kalifa himalája-expedíció, 2018

# N E P Á L # H I M A L Á J A # T Ú R A

Zajos zűrzavar Az óváros, mint a világ bármelynagyvárosában, Kathmanduban isvonzza a turistákat. a Durbar tér(Palota tér) történelmi épületei közöttsétálva hamar tudatosul: itt mindenrólunk szól

epál már évtizedek óta nyitva áll a Nyugatról érkező turistákelőtt, mégis túl erős a távoli országról bennünk élő kép, ígyszinte letaglóz Kathmandu Thamel városrészének nyüzsgő, nagy-városi tempója. Persze más világ ez, igazi libikóka: óriási tolongás,

imazászlók színes kavalkádja mindenütt, robogófolyam hömpölygése,miközben az emberekből számunkra felfoghatatlan nyugalom árad. Azérzés, hogy ez a kulturális sokkhatás pozitívan csapódik le bennünk,nagyban köszönhető serpa barátainknak, akik már a repülőtéren szélesmosollyal fogadnak.

Thamel a turisták és a hegymászók kedveltfőhadiszállása. Itt még be tudjuk szerezni a leg-szükségesebbeket indulás előtt. A Sisapangma-expedíciót idén egy akklimatizációs túra előzimeg a Mera Peak 6476 méter magas csúcsáig, devárnak minket négyezres hágók is.

N

Az érzés, hogy ez a kulturális sokkhatáspozitívan csapódik le bennünk, nagybanköszönhető serpa barátainknak, akik már a repülőtéren széles mosollyal fogadnak.

# K A T H M A N D U # F O R G A TA G # I N D U L Á S

Színes kavalkád A himalájai régió színes-szimbolikusimazászlói a nyüzsgő városban és a hegyóriások alaptáboraiban egyarántfelhívják magukra a figyelmet

Pusztító földrengés A 7.8-as erősségű, 2015-ös nagy nepáliföldrengés mind a mai napig éreztetihatását a térségben. Közel 8000 embervesztette életét

nagytakarítás – kézi erővelkathmandu thamel negyede a turistákkedvelt célpontja. a szerényinfrastruktúra miatt még fontosabb a rendszeres nagytakarítás!





52 SERPÁKA FÖLDGÖMB 2018. október

Hajmeresztő landolás Kevés pilóta képes végrehajtani a landolást a luklai leszállópályán.Azt mondják, ehhez sajátosszemléletmódra van szükség. no és jó adag vagányságra – tehetjükhozzá –, elnézve az égbeszökőhegyekkel körülvett, szűk, rövid,lejtős leszállópályát

500 méter, 500 évMár a legmagasabb hegyláncok közé utazás iskalandos, hiszen a világ talán legizgalmasabb(sokak szerint legveszélyesebb) repterére érke-zünk. A kelet-nepáli Tenzing-Hillary, másik ne-vén Lukla repülőtér története jócskán összefo-nódik a hegymászással. A mászások és az alaptábori trekkingek tömegesséválásában hatalmas szerepe volt megépítésének, hiszen így a több mintkéthetes utazás, a hegyek megközelítése mindössze 40 perces repülőútrarövidült, végén halálmegvető landolással a szűk és rövid leszállópályára,amely még lejt is... A legutóbbi baleset egy éve történt, és biztató, hogyazért nincs minden évben géptörés.

Lukla már elemi szinten más világ: a 3000 méteres magasság, a ha-talmas hegyek ölelése, a kisgépek mellett „parkoló” nagy testű jakokmesebeli egyveleggé állnak össze.

Itt találkozunk helyi vezetőnkkel, Kami Tenzing Sherpával, akivelaz elkövetkező napokban szimbiózisban fogunk élni. Széles mosoly,őszinte kedvesség és baráti fogadtatás – Kami egyértelműen profi szak-ember, végzi a dolgát: szervez, intéz, egyeztet, hamarosan készen isállunk az indulásra. Mégis, kedvessége nem a szolgáltatás része, nem azügyfélnek szól, hanem a vendégnek. Bár mindkettőnk angoltudásánlenne csiszolnivaló, tudom, hogy nagyon jókat fogunk beszélgetni aMera Peak felé vezető, hosszú úton.

A mászások és hosszú távú túrázás tömegesséválásában hatalmas szerepe volt a Lukla

repülőtér megépítésének, hiszen így a többmint kéthetes utazás, a hegyek megközelítése

mindössze 40 perces repülőútra rövidült.

Fotó: Daniel Prudek ©Shutterstock

SERPÁKXXXVI. ÉVFOLYAM 327. lapszám

53

Első napi célunk Chutang falu: mindössze500 méter szintemelkedést kell teljesítenünk, igaz,sok felszereléssel, de itt van velünk Dhorse Sherpais, aki segít a cipekedésben. Teherhordóként dol-gozik, szemtelenül fiatal, belőle is árad a serpásjókedély, az ismerkedést azonban akadályozza,hogy egyáltalán nem beszél angolul. Kami

mondja el, hogy 16 évesnél fiatalabb fiúkat nem alkalmazhatnak teher-hordónak. Aztán, amikor szóba hozom, hogy nálunk ma is sokan a ma-gashegyi teherhordással azonosítják a serpákat, érezhető határozottsággalfejti ki, hogy a hegyi vezetés és teherhordás két, igencsak különböző munka.A serpa pedig egy népcsoport, amely 500 évvel ezelőtt érkezett ide Tibetből,saját nyelvvel, szokásokkal, kultúrával. Egyértelmű, hogy ezt nem előszörfoglalja (angol) szavakba.

Ma is sokan a magashegyi teherhordással azonosítják a serpákat,

pedig a hegyi vezetés és teherhordás két,igencsak különböző munka. A serpa pedig

egy népcsoport...

„Csak egy kis fizika” – Ugratjuk egymást a leszálláspillanatában. bár mindenki magabiztosnaktűnik, a fizika törvényeinek váratlanmegnyilvánulása felülírhatja mindezt. így hát hatalmas érzés, mikor közel 3000 méter magasan, a földet érés utánkiszállunk a sértetlen gépből

Fotó: Sergey Pashko/wikipedia

# T Ú R A # S E R P Á K # A K K L I M A T I Z Á C I Ó


Chutang egyszerű, kis serpa falu, néhány kőházzal és egy melegedővel,villamos áram és nyugati értelemben vett fűtés, vezetékes víz nélkül.„Namaszté” – köszönünk belépve a melegedőbe, ahol a kályha körülmár ülnek néhányan. Jó látni, hogy másokra is kiült a fáradtság. Iszunkegy forró teát, és eszünk egy adag serpa levest (zöldségleves, nudliszerűtésztával gazdagítva), de nincs igazán étvágyunk, az akklimatizációs tü-netek már éreztetik hatásukat.

Serpa-sapkaEmelkedünk, a táj egyre zordabb, gyérül a növényzet, letisztul a formavilág,belépünk a hó birodalmába. A mai napra tervezett 1500 méteres szint-emelkedés már igazán sok: Kami azt mondja, kb. 7 órás gyaloglásra szá-míthatunk a Zartwa-hágó 4700 méteres magasságáig, de gyanús, hogy ezcsak némi biztató udvariasság.

Egyre határozottabban „befelé fordulok”, minden a következő lépésreszűkül. Kami látja, hogy elkészültem az erőmmel, egyre gyakrabban kér-dezgetem, hogy mennyi van még hátra. 4300 méteren kiveszi hátizsákombóla maradék 1 liter vizemet, és átpakolja magához. Hatalmas könnyebbség,megdöbbentő, hogy most 1 kg mennyit számít! Ahatás azonban nem tart sokáig, így vezetőnk nemestettre szánja el magát: az újabb pihenő során hatá-rozott mozdulatokkal lefejti rólam a hátizsákomat.Bármilyen kellemetlen is nekem a helyzet, hagyom.Aztán, túljutva a hágón, este, lenyugodva elmélke-dem csak azon, mit is jelentett mindez – és egyál-talán a jelenléte. Nyoma sincs benne a rátarti-

Nyoma sincs benne a rátartiságnak, ezért is olyan „könnyű” elfogadni

a segítségét: személyisége egyáltalán nemtáplálja az egyébként bárhol felbukkanó

férfias versengést.

Az utolsó falu Az 5000 méteres magasságban, mesebeli környezetben fekvő Khare az utolsó falu a Mera Peak felé vezetőúton. Végre előkerül a hágóvas és a jégcsákány


Cél: 8027 méter!Klein Dávid ez idáig négy nyolcezrescsúcsot mászott meg. Idei célja a Kalifa Himalája-Expedíció, 2018keretében a Sisapangma 8027 méterescsúcsa volt

# H I M A L Á J A # TA L Á L K O Z Á S

ságnak, ezért is olyan „könnyű” elfogadni a segítségét: személyiségeegyáltalán nem táplálja az egyébként bárhol felbukkanó férfiasversengést. A gondolatokat azonban lassan elhomályosítja a fá-radtság: 110-es nyugalmi pulzus, 4200 méteren vagyunk…

Közeledünk a Mera Peak felé, következő célunk Kote falu,3600 m körül. Ez is fontos része az akklimatizációnak, az ereszkedéshatására kicsit megkönnyebbül a szervezet. Bőség, bimbózó ro-dodendron- és bambuszerdők, a nepáli hegyvidék szépsége teljesgazdagságában nyílik ki. Könnyű szívvel maradok hátra: nagyobbpihenőket tartok, és így lehetőségem van szemlélődni. Kami velemmarad, most különösen jó kedve van, énekel.

A falutól néhány száz méterre egy helybéli „vándor” köszönránk, és megy is tovább, de valamiért utánafordulok, sőt, utána isiramodok. Picit meg is retten, hiszen a saját furcsa és azon belül isnyilvánvalóan kissé artikulálatlan nyelvemen próbálom megállásrabírni. Elkezdek mutogatni a sapkámra, majd az övére, jelezve ahasonlóságot. A Kalifa 2017-ben is támogatott himalájai expedí-ciót, akkor az Everestre. Ennek emlékét őrzi a mára kissé színétvesztett, láthatóan folyamatos használatban lévő sapka. Fotó, el-búcsúzunk. A találkozás azonban hosszú beszélgetést készített elő.

Fotók: kalifa himalája-expedíció, 2018

# S E R P Á K # H E G Y I V E Z E T Ő K # E V E R E S T

színes társaságSir John Hunt, az első sikeres, 1953-as brit Mount Everest-expedíció vezetőjehíres könyvében, A Mount Everest meghódításában sokat ír a serpákról, hiszenfontos részét alkották a Föld legmagasabb csúcsát megcélzó csapatnak. Ma márnem gondolunk bele, de 1953-ban, amikor a The Times hírül adta, hogy az új-zélandi méhész, Edmund Hillary és a híres serpa hegymászó, Tenzing Norgayfelért a csúcsra, a páros serpa tagját már jól ismerte a világ, míg Hillary addig is-meretlen figura volt. Tenzing alig egy évvel a britsiker előtt, az 1952-es svájci expedíción majdnemelérte a tetőt, úgy 300 méter választotta el a csúcs-tól – de már ez is bőven elég volt a világhírhez.

A serpákat azonban akkor még csak alig né-hány éve ismerte a nagyközönség, hiszen Nepálcsupán az 50-es évek elején kezdte – szigorú

Amikor a The Times hírül adta, hogy az új-zélandi méhész, Edmund Hillary és a híres

serpa hegymászó, Tenzing Norgay felért a csúcsra, a páros serpa tagját már jól ismerte

a világ, míg Hillary addig ismeretlen figura volt.

4000-es hágók A Zartwa-hágó csúcsáig vezetőút a tapasztalt túrázókszámára is megterhelő. Alig egyhéttel az átkelésünk után jötta hír: a hatalmas havazásokmiatt járhatatlanná vált az út

# T E H E R H O R D Ó K # S E G Í T S É G # H I M A L Á J A

feltételek mellett – beengedni a külföldről érkező hegymászókat, körülbelül szinkronbanTibet bezárulásával a kínai megszállást követően.

A serpákat ekkor még valóban teherhordóként alkalmazták, de már az első időkben nyil-vánvalóvá vált hihetetlen alkalmazkodóképességük a magashegyi körülményekhez, amiráadásul termetükhöz képest megdöbbentő erővel és kedélyes természetükhöz viszonyítva el-képesztő bátorsággal párosult. Így már az 50-es években is szokás volt mászóserpákat illeszteni

a magasabb régiókba tartó csapatba, ami persze megköveteltea képzésüket. Ez elsősorban a jégmászás technikáinak elsajá-títását és az oxigénpalackok használatának betanítását jelen-tette. Hunt érzékletes leírása a „mókás-színes” társaságról, akikaz előző expedíciók ruházataiból összeállított, felemás kollek-cióban jelennek meg a „seregszemlén”, felkínálja a kérdést:mi változott 65 év alatt, az első sikeres Everest-expedíció óta?

A serpák akkor még elsősorbanvalóban teherhordók voltak, ám

azonnal nyilvánvalóvá vált hihetetlenalkalmazkodóképességük

a magashegyi körülményekhez.

tenzing Norgay és Edmund Hillary a sikeres mászás utáni ünneplések egyikén 1953-ban



Hegyi megélhetésKamin szavaiból érződik, mennyire büszke anépére: ösztönös szerénysége mellett is sokat beszéla Tenzing Norgay megalapozta serpa-hírnévről.Hillary úgyszintén nemzeti hősnek számít, Kamiszerint minden serpa tudja, mennyi mindent kö-szönhetnek neki. Iskolákat, kórházakat, a Lukla repülőteret… Hihetetlen,hogy egy ember ekkora változást indítson el – emléke ma is elevenen él.

Amikor ismét szóba kerül a teherhordó–hegyi vezető tengely, Kamialaposabban belemegy. A serpák hegyi vezetőként és teherhordóként isdolgoznak, bár egyre jellemzőbb, hogy a teherhordással más nepáli nép-csoportokat bíznak meg, és ők csak a komplex tudást igénylő vezetéstvégzik. Kami is olyan családból jön, ahol az apja és nagyapja is hegyi vezetővolt, testvére is ezzel foglalkozik, ő maga pedig már hatszor mászta megaz Everestet, és édesapja is volt már a világ tetején. – „Igaz, csak egyszer” –jegyzi meg elgondolkodtató szófordulattal.

Itt ez a legfontosabb megélhetési forrás: az erős férfiak expedíciókonkeresik a család kenyerét, de az asszonyok is a külföldieknek fenntartott

Kami is olyan családból jön, ahol az apja ésnagyapja is hegyi vezető volt, testvére is ezzel

foglalkozik, ő maga pedig már hatszormászta meg az Everestet, és édesapja is volt

már a világ tetején.

Serpa barátaink Hegyi vezetők és teherhordók segítségenélkül csak kevesek számára lenneelérhető cél egy himalájai csúcs-kaland. Így azonban egy jobbfizikummal, de kevés tapasztalattalrendelkező ember is nekivághat. Ez persze nem minden szempontbólpozitív jelenség

SERPÁKXXXVI. ÉVFOLYAM 327. lapszám

59

szállásokon, éttermekben dolgoznak. Sőt – hang-súlyozza – még a jak is kap munkát, hiszen azalaptábori teherhordás jelentős részét ők végzik.Emellett egyre jellemzőbb, hogy a tapasztalt serpavezetők az Alpokban vállalnak munkát, amikora Himalájában éppen nincs szezon, s hírük (megpersze tudásuk) miatt a távolban is megbíznak

bennük. Ez persze nyilvánvaló hatással van a család életére is: a hegyi veze-téssel kimagasló kereset jár együtt, azonban a férfiak többsége hónapokonát távol van az otthonától.

Hillary egyszer megkérdezte egy serpa mászótársát, hogy mivel segíthetneitt leginkább. Az oktatással – hangzott az egyértelmű válasz. Kíváncsivagyok, mit mond erre – nagyságrendileg 60 évvel később – egy mai serpa-vezető, mi a legnagyobb probléma 2018-ban? Kami rávágja: „Égető szükséglenne egy működő társadalombiztosítási rendszerre.”

„Csak a Mount Everest statisztikáit nézve, a halálesetek 40%-a a minépüket sújtja – majd’ minden serpának van rokona, aki örökre ottmaradtvalamelyik hegyen.” A családjaik anyagi helyzete így valójában instabil, hi-szen a hegymászás veszélyes iparág.

„Csak a Mount Everest statisztikáit nézve, a halálesetek 40%-a a mi népüket sújtja –majd’ minden serpának van rokona, akiörökre ottmaradt valamelyik hegyen.”


FÖLDGÖMB VILÁGLÁTÓ A TRENDFM-ENCSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 16.35-KOR.

A rádióban vendégünk a témáról:BIRÓ DÁNIEL

Korábbi műsoraink meghallgathatók:www.trendfm.hu

A Kalifa Himalája-Expedíció, 2018A program keretén belül idén három expedíciót is indítottunknyolcezres csúcsok felé. Első célunk a Sisapangma 8027 méteresfőcsúcsának elérése volt, hogy a magyar hegymászás még egy lépés-sel közelebb kerüljön a Himalája Koronája küldetés teljesítéséhez,amelynek lényege, hogy a Földnek mind a 14, nyolcezres csúcsánálljon magyar hegymászó. Klein Dávid és a Kalifa Csapat egyiktagja, Deminger Péter március 27-én indult el a Liszt Ferenc repü-lőtérről Nepálba...

Nem fekete-fehér!Mindemellett a környezeti változások is megnehezítik a serpák életét. Kevesebba téli csapadék, erősödik az olvadás, egyre vizesedik a hó. Gyakoribbak a kő- ésjégomlások, a gleccsermeglódulások. Ettől nem lesz könnyebb és hívogatóbb ajövedelmező ágazattá fejlődött magashegyi mászás. És közben maga a mászás ésállami hátterű szabályozása is átalakul, divathullámok söpörnek végig, nagypénzek forognak körülöttük. Számukra a hegyi vezetés a megélhetés: „Ha nemjönnek a külföldi mászók, a gyönyörű hegyek elveszítik az értéküket” – mondjaKami, ismét árulkodó szófordulatot használva. Ígyakár 40–50%-kal is megnövekedhet a munkanélküliekaránya. Egyértelmű, hogy a serpák élete és életfelfogásaa 20. század derekától kibogozhatatlanul összefonódotta hegymászással. Tudom, hogy ő és a többi hegyi vezetőis elvégzi a púdzsa szertartást, mielőtt a hegy megmá-szására indulnának, mivel számukra ma is van vallásijelentősége a hegyeknek. Tartják ősi szokásaikat, és ma

Kami és a többi hegyi vezető is elvégzi a púdzsa szertartást, mielőtt a hegymegmászására indulnának, mivel

számukra ma is van vallási jelentősége a hegyeknek.

# H E G Y M Á S Z Á S # Ü Z L E T # M E G É L H E T É S



kami tenzing sherpatöbb mint 10 éve dolgozikhegyi vezetőként, a Mount Everestet is megmászta

biró dánielaz ELTE Irodalomtudományi DoktoriIskolájának PhD-hallgatója, a Kalifa Himalája-Expedíció, 2018kommunikációs menedzsere

deminger pétera Gilan Trading Kft. informatikai vezetője, a Kalifa Himalája-Expedíció,2018 operatív vezetője

Csúcson Klein Dávid és Kami TenzingSherpa április 7-én, reggel 9 órakor érte el a Mera Peak6476 méteres csúcsát. Gyönyörű, tiszta idejük volt. A Mera Peak csodája, hogycsúcsáról öt nyolcezres islátható, mind közül a legnagyobb, a Mount Everest is

már tudatosan ápolják serpa nyelvüket. Ám nyilvánvaló, hogy a hegymászás tö-megessé válásával, kereskedelmi térhódításával e röpke néhány évtized óriási vál-tozást idézett elő körülöttük és bennük is. Sokan választották (választhatták!) atanulás útját, többen külföldre mentek, New Yorkban például 3000-es serpa kö-zösség él. Aki itt maradt, annak élete a hegyek jelenétől függ. Persze így volt ezkorábban is, csak másképp – nem piaci alapon....

Most már ideje eltenni magunkat holnapra. Semmi sem fekete-fehér! – ezzela gondolattal hajtom álomra a fejemet. Dávid, Kami és Dhorse holnap megy to-vább a Mera Peak felé, én pedig felfedezem magamnak Kote környékét.

# N E P Á L # H I M A L Á J A

Fotó: Anette Andersson | www.anetteanderssonphotography.com

KungsledenKirályi túraösvényenKungsleden: a Királyok útja. 430 kilométer a Skandináv-hegyvidéken keresztül. Távol a civilizációtól, áram, térerő és közutak nélkül,jéghideg patakok mentén, égre törő hegycsúcsok között,ahol nyáron jóformán le sem megy a Nap

Szöveg: Bodó Melinda– gebauer szabolcs–heiling zsolt–nagy balázs

# K E B N E K A I S E # I K E R C S Ú C S # A B I S K O N E M Z E T I P A R K

64 KUNGSLEDENA FÖLDGÖMB 2018. október

királyi panoráma Bár a kungsleden a királyokútja, egyetlen skandinávkirály sem köthető azelnevezéshez. a köznyelvben a páratlan természeti értékeknemesítették királyivá e túraútvonalat. az ösvényrőlkétségkívül legvonzóbb letérő a kebnekaise csúcsához vezet,mely minden nyáron ezreketvonz

szaki kezdőpontja Svédország első nemzetiparkja, az Abisko területén található, a Tor-neträsk-tó partján, a sarkkörtől 200 kilomé-terrel északra, déli vége pedig a Vindelfjällen,

Európa egyik legnagyobb természetvédelmi terüle-tére esik. A négy, nagyjából egy-egy hetes gyaloglástfelölelő szakaszból a legnépszerűbb a legészakibb,Abisko és Nikkaluokta közötti 120 kilométeres rész.

Egy svéd sarkkutató, Adolf Erik Nordenskiöld már 1880-ban javasolta, hogyamerikai mintára hozzanak létre nemzeti parkokat Svédországban is. Aztán közelhárom évtized telt el, mire megalkották azokat a természetvédelmi törvényeket,amik alapot szolgáltattak a nemzeti parkok létesítéséhez. Köztük is legelső volt az1909-ben megalapított Abisko Nemzeti Park. Ebben az időszakban hozták létrepolgári kezdeményezésre a Svéd Turisztikai Egyesületet (Svenska Turistföreningen,STF) is, amely máig komoly szerepet vállal a túraútvonal fenntartásában.

Ha nagyjából egy hét áll rendelkezésünkre, akkor mindenképpen célszerűmegcélozni az ország legmagasabb hegyének tövében épült menedékházat. Aszállás azonban nagyban különbözik az útvonalon megszokottól: itt nyüzsgő for-gatag fogadja a 27 kilométeres szakasz megtétele után érkező túrázót. Étterem,zuhanyzó, konyhák, bolt és utazási iroda található a szálláshelyen, ahová a rövididőre érkező, csak a csúcstámadásban érdekelt „hegymászókat” igény szerint akárhelikopteren is ideszállítják.

A Kebnekaise ikercsúcsának ormait kecses, havas ív választja el egymástól; avalamivel magasabb, 2104 méteres déli csúcstól ugyan csak 100 méteres séta anyolc méterrel alacsonyabb északi orom, de a nyáron is vastag hótakaró és agerinc mindkét oldalán tátongó szakadék a többséget elriasztja a második csúcs-menettől. A déli csúcsot sok éven át 2114 méteren jegyezték, azonban egy tíz

A négy, nagyjából egy-egy hetes gyaloglástfelölelő szakaszból a legnépszerűbb a

legészakibb, Abisko és Nikkaluokta közötti120 kilométeres rész.

É

KUNGSLEDENXXXVI. ÉVFOLYAM 327. lapszám

65

# O LVA D Á S # N I K K A L U O K TA

A tundráról a jégreA jégvilág és az erdővidék között nagykiterjedésű tundra húzódik. Ennek felsőrészén a köves tundra veszi át azuralmat a hidegtűrő növények fölött

évvel ezelőtti mérés kimutatta, hogy a gleccserek meglehetősen gyors olva-dásának hatására a Kebnekaise veszített magasságából. Ha az elkövetkezendőnyarak is hasonlóan melegek lesznek, az északi csúcs hamarosan „túlnövi”déli nagytestvérét.

A túra levezető sétájának számít a Kebnekaise menedékházától Nikka-luoktáig tartó 19 kilométeres útszakasz. Az enyhén ereszkedő gyalogútnyírfaerdők közé vezet, ahol táblák jelzik az egyre fogyó kilométereket. Akiszeretné, elkaphatja a Ladtjojaure-tavon közlekedő kishajót, így 5 kilométertlefaraghat a túra végéből. Nikkaluoktába érkezve választhattunk, hogy avadromantikus – és helyi szinten luxusnak számító – menedékházban al-szunk-e, vagy buszra szállva beutazunk a térség legnagyobb városának szá-mító Kirunába.

Fotó: gebauer szabolcs

Fotó: Andres Ello ©shutterstock

# M E N E D É K H Á Z # V Í Z U TÁ N P Ó T L Á S # R É N S Z A R VA S H Ú S

minikertek A növények megszállottjai csaklassan haladnak előre a terepen.szinte minden lépésnél aprónövénycsoportok, zuzmók, gombákbukkannak fel. Jobbra fekete áfonya, mámorka és hegyékessége. jobbra középen pedig kígyózó korpafű és áfonya

nyáron gyalogosan, télen szánnal az ösvény mellett felbukkanótáblák – piros fekvő kereszt – nemvasúti átjárót jeleznek. A téliidőszakban a vastag felszíni hóborításmiatt motoros szánnal közlekedősofőröknek nyújtanak segítséget

KomfortzónaA Királyok útján sátor nélkül túrázóknak – hacsak nem akarnak aszabad ég alatt éjszakázni – érdemes estig eljutniuk a következő me-nedékházig. Erre minden esélyük megvan, mert az STF gondosko-dott arról, hogy a hegyi szállások egynapos járásra (10–27 kilométer)legyenek egymástól. Az egyesület a menedékházak mindegyikébenágyat, fűtést, pokrócot és kispárnát biztosít, és gyakran még tartósélelmiszert, túrafelszerelést árusító boltot is üzemeltet.

Minden szálláshelyen található fafűtésű szauna is. Utána a már-tózásra a nyáron is csak 7-8 °C-os patakokban vagy a hasonló hő-mérsékletű tavak vizében van lehetőség – hol mi van éppen...

Az ösvényeket keresztező bővizű patakok mindemellett ivóvízkéntis szolgálnak: nem szükséges a vizet napokon át magunkkal hordozni,elég egy füles bögre, amit megmerítve nyugodtan ihatunk a folyóvizek(vagy akár a sűrűn előforduló tavak) bármelyikéből.

Az útvonalak mentén kitett eligazító táblák nagyvadak jelenlétérefigyelmeztetnek. Ezek közül első a térség szimbolikus állata, a rén-szarvas, noha vadon élő példányaik már egyre ritkábbak. A húsukatszinte minden elképzelhető módon feldolgozzák. Kóstolhatunk rén-szarvaskebabot, -hamburgert, -csipszet (szárított rénszarvashús), vagyakár sztéket is – persze csak a kevés vendéglátóhely valamelyikén.

Fotó: Christian Wittig


67

Fotók: heiling zsolt

# G A L D H Ø P I G G E N # G L I T T E R T I N D # C S A P A D É K M E N N Y I S É G


Skandinávia tetejeA Skandináv-hegyvidék bővelkedik 2000 méter-nél magasabb hegycsúcsokban, ahogy például aKárpátok is – sőt a két hosszú vonulat legnagyobbormai is hasonló magasságúak. A legkiemelke-dőbb a norvégiai Galdhøpiggen (2469 m), de aszomszédos Glittertind csak pár méterrel maradel mögötte. A Kárpátok magaslataival összevetve – a nagy korkülönbségmellett – azonban két lényeges eltérés mindenkinek szembeötlik.A sokkal északibb fekvés és kb. kétszeres csapadékmennyiség miatt a

A sokkal északabbi fekvés és kb. kétszerescsapadékmennyiség miatt a legmagasabbhegyek ma is a hóhatár fölé emelkednek,környezetükben gleccserek nyújtóznak

(míg a Kárpátokban ezek úgy 10 ezer évemár hiányoznak).

Fotó: nagy balázs


69

# F J E L L E K # J É G K É P Z Ő D É S # G L I T T E R T I N D

legmagasabb hegyek ma is a hóhatár fölé emelkednek,környezetükben gleccserek nyújtóznak (míg a Kárpátokbanezek úgy 10 ezer éve már hiányoznak). A másik különbséga domborzat egyik nagyon jellemző, magashegységi alko-tóeleme: a fjellek jelenléte. Ezek magasan, 1000 méterfölött húzódó fennsíkok, amelyek az egykori skandinávjégtakaró fő jéggyűjtő/jégképződési helyei voltak. Többközülük (pl. Norvégiában a Jöstedalsbreen) ma is eljege-sedett. Bár a Kárpátokban is vannak ilyen egykor jégborí-totta platók (pl. a Godján-hegységben vagy a Retyezátnyugati szélén), de ezek inkább helyi különlegességek.


A rádióban vendégünk a témáról:GEBAUER SZABOLCS


Kilátás a GaldhøpiggenrőlNorvégia tetején a Skandináv-hegyvidék legjegesebbvidékén járunk. Bár magasságunk épp nem éri el pl. a Retyezát fő ormainak szintjét, a sokkalészakibb fekvés és a több csapadék miatt a hóhatár itt 2000 m alatt húzódik

# F J Ä L L R ÄV E N C L A S S I C # VÁ N D O R T Ú R A # Å K E N O R D I N


A sarki róka útjánNikkaluoktából indulva közel 120 km-es út vezet Abiskóig. Az ösvényenhaladva igen gyakran pillanthatunk meg egy apró sarkiróka-figurát túrázó-társaink ruházatán – nem véletlenül. Az az Åke Nordin is megszállottjavolt e vidéknek, aki 1960-ban, favázas hátizsákját megépítve indította elvállalkozását. Nem sokkal később a sarki rókát (svéd nyelven: Fjällräven )választotta a cég emblémájának. A terület a mai na-pig felszerelés-teszthelyszínnek számít, ráadásul acég legnagyobb rendezvénye, a Fjallaven Classic isitt zajlik. A márka Svédországban a nemzeti kultúrarészévé vált, neve összeforrt a természetszeretettel,de ha élő sarki rókával akarunk találkozni, semmi-képp se a „Classic” 2000 fős csapatával induljunkútnak! Ekkor legfeljebb a rénszarvasjelenlét garantált.

Az az Åke Nordin is megszállottja volt evidéknek, aki 1960-ban, favázas hátizsákjátmegépítve indította el vállalkozását. Nemsokkal később a sarki rókát (svéd nyelven:

Fjällräven ) választotta a cég emblémájának.

minden ember joga... svédországban a természetjáróknakalkotmányban rögzített jogai vannak.Ilyen például az „allemansrätten”,mely biztosítja az egyéni vándornak,hogy akár magánterületen is sátratverhessen – természetesen néhánymegkötéssel



71

# K U N G S L E D E N # V E R S E N Y # B U L I

Classic: teljesítménytúra vagy buli?A Kungsleden utolsó szakaszán (is) napokon keresztül magunknak kell ci-pelni mindent, ami az alváshoz, étkezéshez és a gyalogláshoz kellhet a vég-állomásig. Az időjárás nyáron is kifejezetten változékony: jöhet rekkenőmeleg, gyakori az eső és akár hóra is számíthatunk. Ez utóbbi nem meglepő,hiszen jócsán északra járunk a sarkkörtől.

A 120 km-es út ugyan emberpróbáló, de kellő kitartással kezdőknek issikerülhet. A Classic nem verseny! Korábban a más-más napokon indulótúrázók eltérő színű jelzést kaptak zsákjukra és díjazták a fürgébbeket.A rekorder fél napon(!) belül tette meg az utat. Azért, hogy megszűnjöna versengés, ma már azonos színű jelzést kapnak az indulók. Mindenkitempójához mérten gyalogolhat akár magányosan, vagy szerezhet min-dennap újabb barátokat!

A nemzetközi mezőnyt az ellenőrző pontokon néhány falat és frissítővárja. Szükség esetén orvosi ügyelet és akár heli-kopteres mentés is biztosított. Abiskóban, a célbantapsvihar, élőzene és hajnalig tartó buli fogadja avándorokat.

Annak, aki még soha nem próbált legyalogolni20 kilós hátizsákkal 120 km-t, a túrázás e közösségiformája jó választás. Tapasztalat híján jól jön a többszáz önkéntes gondoskodása, lelkesítése és a precíz

svéd szervezés. A jól bevált modellt már exportálják is: akár Hongkong,Dánia vagy az Egyesült Államok Classicját is végigjárhatjuk, de a magyar-országi Fjällräven Vándortúrához még utaznunk sem kell sokat.

Azért, hogy megszűnjön a versengés, ma már azonos színű a jelzést kapnak

az indulók. Mindenki tempójához mértengyalogolhat akár magányosan, vagy

szerezhet minden nap újabb barátokat!

a cél: abisko a classic résztvevőit tapsvihar, ujjongásés a trekkers inn várja. minden estehajnalig csapolják a sört a pultban és zajlik a buli, csak pénztárcával bírja a magyar vándor a svéd árakat...


# B E R G TA G E N # G L E C C S E R T Ú R A # F E L S Z E R E L É S T E S Z T


heiling zsolta földgömb szerkesztője,

kiadójának vezetője.

a hegyek szerelmese

bodó melindavidékfejlesztő,gyalogtúrák kedvelője

gebauer Szabolcstudósító, túrázó, természetjáró

bergtagenbe öltözveA Fjällräven Abisko, Keb, Singitermékcsaládjaiban e vidék föld-rajzi nevei köszönnek vissza.Idén újabb családtag született:a Bergtagen. A „rókás vándor-túra” mellett egy gleccsertúrakeretében próbáltuk ki az új-donságokat. Az időjárás kiválótesztkönyezetet biztosított hó-fúvás és erős szél formájában.

A Fjällräven palettájáróleddig hiányzott egy kimon-dottan hegyi, technikai ter-mékcsalád – ezt pótolja mosta Bergtagen.

A havas esőben a környe-zetbarát, újrahasznosított, spe-ciális, vízlepergető Bergshell-anyagból készült külső héj-nadrág és dzseki vizsgázott leglátványosabban. Egész napon átteljesen szárazon őrizte meg az alsóbb rétegeket. A Bergtagen tú-ranadrág alighanem a Fjällräven eddigi legkényelmesebb és leg-jobban sikerült nadrágja. De meglepően jól működött az aláöltözetis, amely kevertszálas merinógyapjúból készült. A hálós kialakításúbetétekkel kombinálva nagyszerűen vezeti el az izzadságot, ésmégis melegen tartja a testet. Természetesen a pehelykabátoksem hiányozhatnak a palettáról, melyek a Fjällräventől megszokottminőségben készülnek. Bár az áruk nem épp pénztárcabarát,egy-egy darab akár évtizedekig is végigkísérheti túráinkat.

Hegymániásoknak Bergtagen: a svéd nyelv a hegyekiránti rajongásra önálló szót hasz-nál. A nagy hegyekhez azonban lekell térni a Királyok útjáról, hiszenaz egyetlen hágó kivételével végiga völgyben fut. Mehetünk a Keb-nekaise – nyáron igen sűrűn láto-gatott – csúcsára, de a völgyet sze-gélyező hegyek gleccsereire is. Dúsnövényzet sehol sem akadályozza,hogy ösvényt találjunk magunk-nak, nyugodtan letérhetünk a jártútról. A jutalom: páratlan kilátása vad sziklafalak, rejtett hegyi ta-vak, gleccserek világára. És a télenérkezők sem unatkoznak: a sarki-fény-paradén kívül a sítúrázók, sőt,a helikopteres sízők paradicsomais a vidék.


Szurdok, gömbkő, sárkányPindosz, Vikosz, Guinness

Rakjunk össze gondolatban egy Görögország-térképet úgy,hogy minden rész mérete arányos legyen az ismertségével!

A szigetek megduzzadnak, Athén hatalmasra nő, ésalighanem egész Görögország csak tengerpartból fog állni!

Egyedül a Meteorák sziklás kolostorai töltik ki a szűkrezsugorodott belső részeket. Lám, mennyire eltér ettől a valóstérkép, mely szerint kiterjedt hegységek húzódnak a belső,

kevésbé ismert területeken! Legjelentősebb közülük a Dinári-hegyvidék folytatásában létrejött Pindosz, melyet

„Görögország gerinceként” is szokás emlegetni

Szöveg: Telbisz Tamás

Fotó: Ververidis Vasilis ©shutterstock

76 VIKOSZ-SZURDOKA FÖLDGÖMB 2018. október

Kőhíd, sziklaperem, kavicsmeder A Kokoris híd a Vikosz felső, az évnagy részében kiszáradó részén

Álom-kanyarulatA Mikro Papingo felé vezető szerpentin, ittmár állandó és hideg víz folyik a Vikoszban

# G Ö R Ö G O R S Z Á G # K A R S Z T


Kő kövön Csak helyi építőanyagból. A térkő, a házak fala, de még a palatető is a helyi mészkőből készül, amint azt Dilofo látképéről leolvashatjuk

Háború helyett turizmusNem elég, hogy Epirusz földjét nagyrészt hegységek tarkítják, de azonbelül is jelentős a vízben szegény és gyenge talajú karsztvidékek aránya,ami szinte biztos záloga annak, hogy a földből csak vérrel és verejtékkel le-hessen termést kicsikarni. A nehézségeket továbbtetézik a háborúk, melyekből bőségesen kijutotte régiónak, mely csak alig több mint 100 éve,1913-ban szabadult fel a török uralom alól. DeEpirusz vidéke a II. világháború és a rá következőpolgárháború idején is gyakran került a frontvo-nalba. Ahogy Nikosz Kazantzakisz krétai görögíró egyik hőse mondja: „Évezredek óta műveli és

A nehézségeket tovább tetézik a háborúk,melyekből bőségesen kijutott e régiónak, mely

csak alig több mint 100 éve, 1913-banszabadult fel a török uralom alól.


79

# T U R I Z M U S # P I N D O S Z # V O N Z E R Ő

Mérlegre téve... A régi, hagyományos épületek éseszközök funkciója a turizmussalátalakul. Ez a kétkarú mérleg ishaszontárgyból poénos virágtartóválényegült

teszi termékennyé e területeket a görögök könnye, vére és verejtéke, éppenezért azok hozzánk tartoznak! Senki el nem veheti őket tőlünk, inkább

meghalunk. Pontosan ezért másztuk meg az epi-ruszi hegyeket, hogy folytassuk a harcunkat.” Miazonban nem a harcok miatt tesszük!

A polgárháború után végre békés időszak kö-szöntött erre a vidékre, de igazából ez sem hozottfellendülést a Pindoszban élő emberek számára,hanem – más hegyvidéki térségekhez hasonlóan –a vidéki települések lakosságszáma itt is rohamosfogyatkozásnak indult. A fiatalok beköltöztek a

városokba, sőt sokan meg sem álltak Amerikáig (ennek egy tréfás lenyomatalátható például a „Bazi nagy görög lagzi” című filmben), miközben a fal-vakban szinte csak lézengtek az emberek: nem akadt, aki a sovány földeketmegművelje, és a házak is egyre kopottabbá, düledezőbbé váltak.

Ám ekkor jött egy újabb – részleges – fordulat. Ha nem is mindenhol,de néhány faluban azt látni, hogy újra megindult az élet: a helyi kövekbőlépített házak „kikupálódtak”, a terek újra megteltek a terebélyes „szent

A fiatalok beköltöztek a városokba, sőt sokan meg sem álltak Amerikáig (ennek

egy tréfás lenyomata látható például a „Bazi nagy görög lagzi” című filmben).

fák” árnyékában ücsörgő emberekkel, a patakok felett átívelő szamárhátashidakon pedig ismét vonulnak a karavánok. Persze az üldögélő emberektöbbnyire már nem helyi lakosok, és a vonuló karavánok sem az itteni ke-reskedők öszvérkaravánjai, hanem turisták. A régi világ már nem támadfel, de legalább újra van megélhetési lehetősége a helybélieknek. És mígGörögország többi részén a turizmus évszázados jelenség – amint azt aképzeletbeli mentális térképünk is tükrözi –, addig itt csupán az elmúltegy-másfél évtizedben indult be az idegenforgalom.

A tájba illő, hangulatos és ma már felújított falvak mellett van egysajátos vonzereje is a környéknek, ami azt mutatja, hogy a karszt nemcsakvért és verejtéket szülhet, de a változó társadalmi viszonyok közepette akáráldás is lehet az itt élőknek. Ez a vonzerő pedig a Vikosz-szurdok.

Fotó: Telbisz Tamás

Fotó: Ververidis Vasilis ©shutterstock

# R E K O R D # M É LY S É G # S Z É L E S S É G


Egy Guinness-rekord nyomábanInternetes oldalakon, helyi kiadványokban gyakran találkozhatunk a megfogalmazással,hogy a Vikosz-szurdok a Föld legmélyebb kanyonja! Erre azért joggal felkaphatjuk a fe-jünket: hiszen akkor mi a helyzet a Himalája mély szurdokaival (Yarlung Tsangpo, KaliGandaki), az Andok óriásaival (Colca, Cotahuasi), a Grand Canyonnal vagy éppen aközeli, montenegrói Tara-kanyonnal? Nos, nem könnyű őket összemérni, de tény, hogya Vikosz-szurdokról szóló állítás forrása maga a Guinness-rekordok könyve. Ha ezt fel-lapozzuk, láthatjuk, hogy a görögök (nyilván ők helyezték el itt ezt az információt)még ma is éppoly csavarosan (homályosan?) tudnak fogalmazni, mint ahogy annakidején a delphoi jóslatokat megszülték: „A Vikosz-szurdok mélysége 900 m, a peremekközötti távolsága pedig 1100 m. Bár számos országban van nagyobb mélység/szélességarányú szurdok, de egyik sem ilyen mély.” Ha már többször is elolvastuk ezt a kissé nya-katekert megfogalmazást, láthatjuk, hogy az a célja, hogy a nagyon mély, de viszonylagszéles völgyeket, szurdokokat – mint amilyenek ahimalájai vagy andesi völgyek – kizárják vele a ver-senyből. A viszonylag gyakori kisebb, de izgalmasszurdokok, amelyek például a legideálisabbak a„canyoning” műfajához (ahol az ember szinte kitártkarjával eléri a két oldalt, a falak pedig függőle-gesen nyúlnak fölé), lemaradnak a versenybenaz abszolút értelemben vett mélységük miatt.

„A Vikosz-szurdok mélysége 900 m, a peremek közötti távolsága pedig 1100 m.

Bár számos országban van nagyobbmélység/szélesség arányú szurdok,

de egyik sem ilyen mély.”

A Vikosz-szurdok – ahol a „kis” MegasLakkos siet beléje. A szurdokok mellettmészkőplatókterpeszkednek, a háttérben pedig a Tymphi-hegységmagaslatai tűnnek fel az enyhén páráslevegőben

# M É R É S # F Ü R D Ő Z É S # T Ú R A

Így már nem is olyan könnyű eldönteni, hogy tényleg igaz-e a fenti állítás. Én is egyelőrecsak annyit tettem, hogy elég pontosan utánaszámoltam a Vikosz-szurdokra vonatkozóadatoknak: a völgytalpon lépésről lépésre haladva megmértem a szurdok jobb és balperemének távolságát, valamint a völgytalphoz mért szintkülönbségüket. Eredménykéntadódott, hogy a Guinness-rekordok könyvében egyik szám sem stimmel! A 9 km hosszú,fő szurdokszakasz bejárata és kijárata elég jól kijelölhető, és az derült ki, hogy mind aszélesség, mind pedig a mélység a bejárattól a kijáratig folyamatosan nő. A szélesség720 métertől 2420 méterig változik, míg a mélység 335 métertől 1144 méterig nő. Ugyanakkora legnagyobb mélység/szélesség arány nagyjából a szurdok egyharmadánál van, ahol a mélységa szélesség háromnegyede (76%-a), itt viszont még „csak” 649 méter mély a szurdok.

Mindezeken bőven van idő morfondírozni, miközben a szurdok talpán haladva a for-róságtól szinte felforr az ember agyvize. Nem mintha a számok lényegesek lennének, de afölénk tornyosuló sziklafalak valóban lenyűgözőek. A nyáron magasan járó Nap betűz aszurdok aljára is, ahol viszont nem fúj a szél, így egy idő után inkább a vízen jár az eszünk,mint a sziklák magasságán. Ugyanakkor hűs csobbanásban itt nemigen lehet bízni, mertnyáron a szurdok java része kiszárad, és csak langyos pocsolyák maradnak néhol a mederben.Forrást pedig csupán a szurdok közepe táján remélhetünk, ahol a Megas Lakkos oldalpatakja

betorkollik a fővölgybe, illetve a sikeres végigjárásután jutalomképpen a szurdok alsó végéhez közel,ahol a Voidomatis karsztforrások fakadnak. Ezekneka vize azonban még nyáron is oly hideg, hogy csakaz igazán hidegtűrő túrázóknak esik jól a fürdés avízfolyásban. Annál kellemesebb viszont a megmár-tózás Mikro Papingo falucska természetes „meden-céiben”, ahol a lecsiszolt mészkősziklákon mezítlábjárhatunk be egy rövid, minden rekordtól mentes,de csinosan kinéző oldalszurdokot.

A völgytalpon lépésről lépésre haladvamegmértem a szurdok jobb és bal peremének

távolságát, valamint a völgytalphoz mértszintkülönbségüket. Eredményként adódott, hogy a Guinness-rekordok könyvében egyik

szám sem stimmel!

Fotó: Stepo_1107 ©shutterstock

# P Á S Z T O R O K # G Ö M B K Ő # L E G Y E K


A meglepetés az úton hever...A „márkanév”, amire a helyi turizmus épül, kétségkívül a Vikosz. A szurdokotmagában foglaló hegyvonulat neve viszont már kevésbé ismert, ez a Tymphi.A szurdok alsó szakaszán, ahol állandó a vízfolyás, vadvízi evezésre is van lehetőség.A turisták jelentős része raftingolni érkezik ide, illetve a völgyekben, hegyolda-lakban elszórt, hangulatos falvakban is sokan töl-tenek el néhány napot. Szerencsére egyelőre nincsszó kellemetlen hatásokkal járó tömegturizmusról,de azért eldugottnak már nem igazán nevezhető akörnyék. Ha azonban kevesebb emberrel szeret-nénk találkozni, legjobb, ha felfelé indulunk el, azAstraka menedékház irányába, amit nemrég újí-tottak fel (természetesen EU-s támogatásból).

Nem kihalt terep ez sem, de nem is oly sűrűn járt, mint a Tátra vagy az Alpokösvényei. Az erdőből kiérve egyre kevesebb az árnyék-menedék, forrásokban azon-ban szerencsére nincs hiány. Néhol kecskék, tehenek, lovak legelésznek – látszólaggazdátlanul, míg föl nem fedezzük valahol az őrkutyát vagy a pásztort. A mene-dékház felett már ritkán találkozunk emberekkel, de legelő állatok itt is vannak,és ennek kellemetlen folyományaként hemzsegnek körülöttünk a legyek, mintTisza-parti alkonyatban a szúnyogok. Viszont óriási szerencse, hogy a szúnyogoktóleltérően e legyek nem csípnek. Mégis idegesítőek, így éppen a legyekkel küzdünkkülönféle lerázó hadműveleteket bevetve, mikor egy különös kőre leszek figyelmes,ami előttem hever a csapáson. Kell-e magyarázni, hogy a valós utazás miért jobb,mint a virtuális? Hiszen sok mindenre felkészülhet az ember: ma már könnyű útiinformációhoz jutni, sok helyre elutazhatunk virtuálisan, de a legmaradandóbbélmények mégiscsak azok a meglepetések, amelyek menet közben érik az embert– bár kétségkívül akadhat a meglepetések között kellemetlen is.

Azt látom, hogy az előttem heverő kő gömb alakú, bár nem egészen szabályos,inkább kissé tojásdad formájú. Persze tojásnak kicsit nagy, mivel akkora átmérőjű,mint egy kocsikerék. Az úton továbbhaladva több példány is feltűnik a gömbkö-vekből, bár jellemzően nem egyben, hanem inkább kisebb-nagyobb mértékbenszétesve feküsznek a hegyoldalban. Így viszont még szembeötlőbbek, mert

Vajon a valós utazás miért jobb, mint a virtuális? A legmaradandóbb élmények

azok a meglepetések, amelyek menetközben érik az embert...

Félbevágott gömbkő Mint egy sokszoros matrjoska, úgy ágyazódnak egymásba a tojásformájú egységek. Az 1 eurós pénzérme jelzi a méretet

RovartársaságLegyek „őrzik” a gömbkőhöz vezető utat. Az ott legelészőtehenekről olykor szívesen átpártolnak az emberre is

Fotó: Telbisz TamásFotó: Telbisz Tamás


83

keresztmetszetben jól látszik, hogy szép, egymásbaágyazott ellipszisekből állnak. Méretük és formájuklebilincselő, már csak azt kéne kitalálni, hogy mi-képp kerültek ide. Meglepő módon a helyi földtaniszakirodalom említést sem tesz róluk – pedig mégKrisztussal is fölvettem a kapcsolatot, persze nemteológiai magyarázatot keresve, hanem egy Christosnevű görög geológussal sikerült a téma kapcsán

tárgyalnom. Egy kis darabkából készült vékonycsiszolat elkészítésével és elemzésévelpedig az itthoni egyetemi kollégák járultak hozzá, hogy a Tymphi-beli gömbkövekrejtélyéhez közelebb kerülhessünk.

Gömbkövek a Földön sokfelé léteznek, de azért a nagyobb méretű példányokmár meglehetősen ritkák. A legtermetesebb gömbkövek akár 5-6 méter átmérőjűekis lehetnek: ilyenek találhatók „természetesen” az Egyesült Államokban (Utah, Kansas),vagy épp Új-Zélandon (Moeraki közelében). Kialakulásukra nem adható egységesmagyarázat. „Romantikus” elképzelések szerint lehetnek dinoszaurusztojások vagyősi kultúrák emberei által létrehozott alkotások, ne adj’ isten! földönkívüli objek-tumok. E teóriák azonban távol állnak a valóságtól.

A legtermetesebb gömbkövek akár 5-6 méterátmérőjűek is lehetnek: ilyenek találhatók„természetesen” az Egyesült Államokban,

vagy épp Új-Zélandon.

TélvízA Kokoris híd, ezúttal tél-tavaszi állapotban,amikor folyik alatta a víz.Ebből a szögből a hídjellegzetes szamárhátíveis jól megfigyelhető

Fotó: Lukas Bischoff Photograph ©shutterstock

# G Ö M B K Ő # S Z E R K E Z E T # M É S Z K Ő


A legtöbb gömbkő az ún. konkréciók csoportjába tar-tozik. Képzeljük el egy tenger fenekét, az ott lévő vegyes,iszapos üledékkel! Évmilliókig is eltarthat, amíg ebből szi-lárd kőzet lesz. És amikor már nem teljesen puha azüledék, de még nem is szilárd, akkor lassú anyagátrende-ződés zajlik benne. Egyes magok körül – amik lehetnekpéldául ősmaradványok, vagy kisebb kavicsdarabok –megindul a kicsapódás, és bizonyos ásványok elkezdenekodatapadni a maghoz. Ez egy körkörös szerkezetet eredményez, ami a teljesmegszilárdulásig eltelő hosszú idő alatt meglehetősen nagy méretűre növe-kedhet, és a környezetétől eltérő anyagú lesz. A megszilárdult kőzetben tehátmár bent csücsülnek a konkréciók mindaddig, amíg nem jön az erózió, amia kőzetet elkezdi lebontani és a gömbköveket fokozatosan napvilágra hozni.

Tágabb régiós viszonylatban a Kolozsvár közelében található „feleki gömb-kövek” a legismertebb ilyen formák, ezekből sokat elhordtak eredeti helyükről,és például kertek, oszlopok díszítésére használták. A feleki gömbkövek alap-vetően kovás homokkőben alakultak ki, és a kőzetet átjáró mészanyagbóljöttek létre a konkréciók. Vizsgálataink alapján a Tymphi-hegység gömbköveiviszont éppen fordított keletkezésűek: az alapanyag a 40–50 millió évesmészkő, amit később a kovás oldatok fűszereztek, és ezekből váltak ki a gömb-kövek, de úgy, hogy a kovaanyag és a mészanyag sokszor igen érdekesen keve-redett össze egymással. Majd pedig a magashegységben jelenleg is hatékonyanműködő erózió feltárta számunkra e meglepetés-gömbköveket.

A megszilárdult kőzetben már bentcsücsülnek a konkréciók mindaddig,amíg nem jön az erózió, ami a kőzetetelkezdi lebontani, és a gömbköveket

fokozatosan napvilágra hozni.

1 öl méretű gömbkő De ez esetben az öl nem az átmérőt,hanem a félkerületet jellemzi. A különleges belső szerkezetszépen kirajzolódik



85

# G Ő T E # K A R S Z T # TAVA K

De hol laknak a Tymphi sárkányai?A címben szó esik még holmi sár-kányról is. Mint tudjuk, mindenrendes hegylakó nép benépesíti akörnyezetét tündérekkel és bo-szorkányokkal, manókkal és fé-lelmetes sárkányokkal. A legtöbbmisztikus lényt talán az erdős vi-dékeken szüli az emberek fantá-ziája, de a Tymphi kopár hegy,ezért ez az élettér „kiesik” a sár-kányok számára. Karsztról lévénszó, gondolhatnánk valamifélesárkánybarlangra is, ám a Tymphibarlangjai mind függőlegesen le-felé induló aknák, zsombolyok,ezért ezek sem igazán alkalmasakegy klasszikus sárkány számára.Így a sárkányt itt a tóban kell ke-resni, hiszen a Tymphi legmaga-sabb állóvizét Drakolimninek,azaz Sárkány-tónak nevezik!

Gőték a Drakolimni-tóbanE kétéltűek a szalamandrák rokonai,életük túlnyomó részét a vízben töltik



A rádióban vendégünk a témáról:TELBISZ TAMÁS


Tengerszint feletti magasság

Tengerszint feletti magasság

# K A R S Z T # S Á R K Á N Y -T Ó # H O M O K K Ő


Ehhez viszont újabb magyarázat szükségeltetik, hiszen a karsztokon akőzet repedezettsége miatt általában eltűnik a víz – hogyan lehetnek akkoritt tavak? Nos, ennek két oka is van. Egyrészt: a hegység magasabb térszíneita jégkorszakban gleccserek borították, amelyek több zárt mélyedést is kivésteka felszínen, bár ezzel tulajdonképpen csak ráerősítettek a karsztosodás hasonlójellegű mélyítő hatására. A nagyobb kérdés az, hogy ezekből miért nem tűnikel napjainkban a víz? A helyzet az, hogy általában eltűnik, mivel a legtöbbzárt mélyedés a nyár folyamán teljesen kiszárad, a víz egy része a mélybe szi-várog, másik része pedig elpárolog a tómedrekből. A Sárkány-tó azonbannyáron is megmarad, és ennek geológiai háttere van. A korábbi szerkezetimozgások eredményeként ugyanis a mészkőhegységbe nemcsak kis gömbkövekformájában, de helyenként sok száz méter széles pásztákban is homokkő (flis)került. Márpedig a homokkő nem engedi át a vizet, ezért a homokkőalapúmélyedésekben egész évben megmaradhat a víz, hacsak a párolgás nem extrémerős. A Sárkány-tó állandó vizű, mindazonáltal napjai meg vannak számlálva,mert elég szokatlan helyzetben, a hegygerinc közvetlen közelében fekszik, így

A Drakolimni-tó A kép bal oldalán fut a homokkőből álló gerinc,amelynek pusztulása geológiailagrövid időn belül a tó lecsapolásátfogja okozni. A háttérben viszontmasszív, ellenálló mészkőhegyekmagasodnak


87

# E R Ó Z I Ó # P I N D O S Z # L E C S A P O L Á S

az erózió geológiailag rövid időtávon belül el fogjaérni az oldalát és le fogja csapolni a vizét.

Az emberi időhorizont azonban nem olyan tá-voli, így van időnk, hogy kényelmesen fölmásszunka 2000 méter magasan fekvő kis tóhoz. És itt fényderül a sárkány mibenlétére is – a tóban ugyanishemzsegnek a gőték, ezek a sárkány formájú, deapró kétéltű állatok.

Így jutotunk el a fenséges és monumentálisVikosz-szurdoktól a Sárkány-tó pici élőlényeihez, és ezzel utazásunk végére is értünk,mentális Görögország-térképünket pedig talán sikerült kissé arányosabbá tenni.

A Sárkány-tó állandó vizű, mindazonáltalnapjai meg vannak számlálva, mert elég

szokatlan helyzetben, a hegygerinc közvetlenközelében fekszik, így az erózió geológiailagrövid időtávon belül el fogja érni az oldalát

és le fogja csapolni a vizét.

telbisz tamásgeográfus, az ELTE Természetföldrajzi tanszékének docense,karszt rajongó


rénszarvas és áfonya bergtagen menza

88 PÁRBESZÉDA FÖLDGÖMB 2018. október

e lapszámunk megjelenését támogatták

1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125.Honlap: www.foldrajzitarsasag.huE-mail: [email protected]

Elnök: Dr. csorba péterAlelnökök: Dr. szilassi péterDr. Michalkó GáborFőtitkár: Dr. dávid lórántÜgyvivő: Heiling Zsoltkönyvtáros: kiesz réka

1929–1933, felelős szerkesztő: Dr. Milleker Rezső

1934–1944, szerkesztők: Dr. Baktay Ervin és Dr. Kéz Andor

1999–2005, főszerkesztő: Dr. Nemerkényi Antal

2005–2006, főszerkesztő: Dr. Vojnits András

2006-tól főszerkesztő: Dr. Nagy Balázs

Szakosztályok:Biztonságföldrajzi és Geopolitikai Szakosztály, Expedíciós Szakosztály,Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Szakosztály, Hegymászó-Szakosztály,Oktatás-módszertani Szakosztály,Egészségföldrajzi Szakosztály,Természetföldrajzi Szakosztály,Térképészeti Szakosztály,Turizmusföldrajzi Szakosztály,Földrajztanári Szakosztály

Területi osztályok: Bakony–Balaton-vidéki Osztály (Veszprém)Borsodi Osztály (Miskolc)Debreceni OsztályDél-dunántúli Osztály (Pécs)Duna-völgyi Osztály (Szekszárd)Eger–Bükk-vidéki OsztályGyöngyös–Mátra-vidéki Osztály Kisalföldi Osztály (Győr)Kiskunsági Osztály (Kecskemét)Közép-dunántúli Osztály (Székesfehérvár)Körös-vidéki Osztály (Békéscsaba)Nyírségi Osztály (Nyíregyháza)Nyugat-magyarországi Osztály (Szombathely)Szegedi OsztálySzékelyföldi Osztály (Csíkszereda)Tolna megyei Osztály (Dombovár)Zalai Osztály (Nagykanizsa)

Könyvtár és gyűjteményei:1112 Budapest, Budaörsi út 45.Tel.: (06-1) 309-2600/1443(2015. november 15-től határozatlan ideig zárva tart.)

Az éggömböt tartó Atlasz a Magyar Földrajzi Társaság védjegyként bejegyzett jelképe

Lapalapító (1929): Dr. Milleker Rezső

Az új sorozat újraindítói (1999): Dr. Nemerkényi Antalés Farkas Péter

ALAPÍTVA: 1872

Együttműködő partnereink

védországban a természetjárás profi vendéglátással párosul. A Fjäll-räven „Bergtagen-túráján” – ahol is a legújabb termékcsaládotvehettük górcső alá – a kulináris élményekben sem kellett csalód-nunk. A hegyi patak mellett felállított táborunkban hűtött sör,

meleg áfonyaleves és áfonyaköretes rénszarvaspörkölt várt. Ne csodál-kozzunk hát, ha Magyarországon is – az oly kedvelt svéd bútoráruház-ban – a húsgombócok mellé áfonyaszószt kínálnak! Itt, északon, atúraösvényeken mindenütt e bogyós gyümölcsökön taposunk. A rén-szarvas – no és a lazac – pedig kötelező eledel.

Szöveg: heiling zsolt


s

a megismerés kalandja alapítva: 1929 940 ... · a földgömb magazin rendezvénye a belépés...

Documents