a megismerÉs kalandja 2013 a napfolt- …a messier-objektumok egy részét – pl. a híres...

A MEGISMERÉS KALANDJA

2013 . J ANUÁR—FEBRUÁR WWW.AFOLDGOMB.HU

A Magyar Földrajzi Társaság folyóirata

895

FT

ALAP

ÍTVA

: 192

9

CAMBRIDGEHAGYOMÁNY ÉS MINÔSÉG

ONSENA MEGTISZTULÁS JAPÁN ÚTJA

KISSZÁLLÁSGYÁR A KASTÉLYKERTBEN

TOROMIROHÚSVÉT, SZIGET, FELTÁMADÁS

A VIHAROK FÖLDJE PATAGÓNIA FÜGGÔLEGES BIRODALMA

KÉKSAPKÁSOK A ZÓNÁBAN CIPRUSI JÁRÔRÖZÉS

2013 A NAPFOLT-MAXIMUM ÉVE

JubileumZ ITT A 100. LAPSZÁMUNK. (ILLETVE A 270.) Azutóbbi szám magyarázata: A Földgömb – ugyanegy igen hosszú szünettel – már 31. éve olvashatómagazin, s az 1929-es, Milleker Rezsőnek kö-

szönhető alapítás óta ez a 270. lapszám. És a 100? Az 55 éves szünetet követő, 1999-es újraindu-

lás óta számítva a 100. számot tarthatjuk kezünkben. A Nemerkényi Antal nevével fémjelzett indítástól a „modernkori” lapszámainkból pedig összességében már jóval többmint egymillió magazin talált gazdára!

A 14 évvel ezelőtti újrakezdés évi 6 lapszámot jelentett, ám2013-ra ez 10 megjelenésre bővült (egy téli és egy nyári ösz-szevont számot tartalmazva). És a további változások: új ro-vatok indítását tervezzük – ezek közül a hazai asztrofotókraépülő sorozat első darabja már e számunkban is látható – na-gyobb teret szentelünk szerzőink bemutatásának, bővebbelőzetest és Földgömb-történeti összefoglalót is készítünk, ésa havi megjelenés lehetőséget ad egy-egy, kifejezetten aktuá-lis témához történő kapcsolódásra is. Most – a hazai felső-oktatási élet-halál küzdelmek idején – Európa leggazdagabbegyeteme, a Cambridge University kerül nagyítónk alá.

A feltáró-elemző szemlélet marad a régi. Ezúttal is nagy tá-volságot járunk be: az Androméda-ködtől a japán hévforrá -sokon át a patagóniai gránitfalak mászásra csábító repedé sei -ig – bennfentes információkkal, magyar szakértők által.

Dr. Nagy Balázs főszerkesztő

E

A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG ISMERETTERJESZTÔ MAGAZINJAAlapítva: 1929

XXXI. évfolyam, 270. lapszám2013. január—február

Fôszerkesztô: Dr. Nagy BalázsHelyettes fôszerkesztôk:

Farkas Péter, Dr. Nemerkényi ZsomborMunkatársak:

Dr. Mari László, Barabás AmbrusÁllandó szerzôink:

Bugya Éva, Gianone Péter, Dr. KarácsonyiDávid, Kerekes István, Kirschner Péter, Méhész Zsuzsa, Süveg Áron, Szirmai Gábor,Dr. Tamáska Máté, Dr. Telbisz Tamás, Wachsler Tamás

Térképek: Dr. Nemerkényi Zsombor

Tervezôszerkesztô: Heiling ZsoltTördelôszerkesztô: Máté GáborKorrektor: Márton Béla

Nyomás: Pethô Nyomda Kft.

Kiadó: Heiling Média Kft. 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125. Tel.: (1) 231-4040. Fax: (1) 231-4045 E-mail: [email protected]

A kiadásért felel: a kiadó igazgatója

Értékesítési és marketingigazgató:Sekoulopoulu Márta. Tel.: (30) 650-6801 E-mail: [email protected]

Megjelenik minden hónap elsô hetében, évente 10 alkalommal (két összevont lapszámmal).

Terjeszti a Lapker Rt. és alternatív terjesztôkElôfizetés 1 évre: 7200 FtElôfizethetô a kiadóban Zimay Viktóriánál

Tel.: (1) 231-4040 E-mail: [email protected] webáruházunkban: EBOLT.AFOLDGOMB.HU

Régebbi lapszámaink megvásárolhatók a kiadóban,vagy az EBOLT.AFOLDGOMB.HU webáruházban

Minden jog fenntartva! A magazinban megjelent képe-ket, ábrákat és szövegeket a kiadó engedélye nélkültilos közzétenni, reprodukálni, számítás tech nikai rendszerben tárolni és továbbadni! Meg nem rendeltfényképeket és kéziratokat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapban megjelent hirdetésektartalmáért a kiadó nem vállal felelôsséget.

HU ISSN 1215-8690

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelôje, az

PILLANTÁS AZ ÉGREFrancsics László–Sánta Gábor: A NAGY ANDROMÉDA-KÖD 4

PILLANTÁS A MÚLTBACzajlik Zoltán: A SZALACSKAI SZŐLŐ-HEGY 8

Bottlik Zsolt:KULTÚRÁK METSZÉSPONTJÁBAN A KAUKÁZUS-VIDÉK KONFLIKTUSHÁTTERE 10

Solymári Dániel:A VIHAROK FÖLDJE – PATAGÓNIA FÜGGŐLEGES BIRODALMA 16

Trupka Zoltán:2013 – A NAPFOLTMAXIMUM ÉVE 32

Wagner Péter:KÉKSAPKÁSOK A ZÓNÁBAN – CIPRUSI JÁRŐRÖZÉS 42

Irimiás Balázs:ONSEN – A MEGTISZTULÁS JAPÁN ÚTJA 52

Sobrado Boaz:CAMBRIDGE – HAGYOMÁNY ÉS MINŐSÉG 64

Molnár Attila Dávid:HÚSVÉT, SZIGET, FELTÁMADÁS – TOROMIRO: KIPUSZTÍTOTTÁK 1960-BAN 74

Tamáska Máté:GYÁR A KASTÉLYKERTBEN – KISSZÁLLÁS URADALMI MŰEMLÉKEI 84

ÚTI TIPPHeiling Zsolt:QR-KÓDDAL A KÖZÉPKORBAN – GDAŃSKI SIKEREK ÉS TRAGÉDIÁK 92

PILLANTÁS A KULISSZÁK MÖGÉFrancsics László:AZ EXPOZÍCIÓ ELLENŐRZÉSE 94

A Tűzföldtől északra a Dél-patagóniai-jégmező jórészt befedi aDéli-Andok hegyvilágát, azonban a mérsékelt övezet legnagyobbjégborításának peremén meglepően merész formájú sziklacsúcsokemelkednek a magasba. A jégvájta tavak és a gleccservölgyek fö-

lött, a hegyi tundra és a füves pampa találkozásánál kétmeseszerű sziklavilág is magasodik. Az egyik El Chaltenjégbe zárt világa a Fitz Royjal és a Cerro Torréval

Címlapkép:NASA:NAPKITÖRÉS

„Ésszel járom be a Földet!” Vámbéry Ármin

16

A viharok földje

A Nap legismertebb jelenségei a napfoltok, melyek száma átla-gosan 11 évenként éri el a maximumot. Ilyenkor azonban a ki-törések és a naptevékenység más megnyilvánulásai is gyakrabbanjelentkeznek, sőt jelentős hatással lehetnek Földünkre. Az előre-

jelzések szerint 2013 a napfoltmaximum éve lesz, ezértkülönösképp érdemes megismerkedni központi csil-lagunk működésével, jelenségeivel és azok hatásaival

2013 – a napfoltmaximum éve

Tényleg nem lehet tetovált bőrrel Japánban fürdőbe menni?Ugyanabban a kád vízben fürdik le az egész család és még a vendégeik is? Igaz-e az, hogy a hagyományos japán fürdőmeztelen, ugyanakkor koedukált? Miért hívják vízkereskede-

lemnek a japán prostitúciót? Néhány eldugott he-gyi fürdőben valóban lehet majmokkal együtt für-deni?...

A megtisztulás japán útja

Különleges figyelem irányul ma a hazai felsőoktatási rend-szerre – elsősorban a diáktüntetéseket kiváltó reformtörekvésekokán. Ilyen helyzetben igencsak érdemes megnézni, hogyanműködnek a több száz éves múltú, magas színvonalú, világhírű

egyetemek. Most a már 800 évet megélt Cambridge-iEgyetemet vesszük górcső alá – nem utolsósorban azott tanuló magyarok szemszögéből

Cambridge

Egy különleges kultúra enyészett el abban a hatalmas tűzben,amit űr- és időutazásunk során láthattunk, és vele együtt eltűn-tek azok az erdők is, amik a Húsvét-szigetet évezredeken át bo-rították. A sziget bennszülött, azaz máshol elő nem forduló fá-

inak egyike a toromiro volt, történetünk főszereplője.A pillangósvirágúakhoz tartozó fa nem nőtt magasra,de szinte mindenütt elterjedt a földdarabon

Húsvét, sziget, feltámadás

32

52

64

74

Pulitzer-emlékdíj (2008)Gárdi Balázs szerzônk, lapunkban megjelent anyagai elismeréseként

Szociográfia-különdíj (2012)Társadalmi témájú riportjaink, képsorozataink elismeréseként

A NAGY ANDROMÉDA-KÖD

Z ŐSZ TISZTA ÉJSZAKÁIN AZ ÉSZAKI FÉL-TEKE EGÉN MAGASAN LÁTHATÓ AZ AND-ROMÉDA CSILLAGKÉP. A figyelmes szem-lélő a fényszennyezésmentes, derült

égbolton a csillagkép „köldökénél”, azaz középső,fényesebb csillagától északra halvány, ködös fény-foltot pillanthat meg – akár szabad szemmel is. Ki-sebb távcsőbe tekintve ez a távoli derengés – mely-nek centrumában fényes mag ül – egyértelműenelnyúlt alakot ölt, és az igazán tiszta, sötét égboltona Hold átmérőjének a többszörösét teszi ki hosz-szúsága.

A furcsa „köd” mibenléte évszázadokon át iz-gatta a csillagászokat és a természetfilozófusokat, atudománytörténeti jelentőségű válasz azonban csaka 20. század elején született meg.

964-ben Abd al-Rahman al-Sufi perzsa csilla-gász írt róla először szabad szemes megfigyeléseitkövetően, távcsővel pedig elsőként Simon Mariusnémet csillagász vizsgálta, 1612-ben. Charles Mes-sier francia üstökösvadász 1764-ben 31. sorszám-

mal (M31-ként) jegyezte be híres katalógusába. Ahalvány ködösségek jegyzékbe foglalásával az volta célja, hogy az üstökösökre emlékeztető, de égimozgást nem mutató ködök, csillaghalmazok ne té-veszthessenek meg másokat a kométák keresésekor.

Köd előttemMessier 1784-ben tette közzé katalógusát véglegesformájában, hatására csillagászok serege fordult azégbolt mélységeiben a csillagok között rejtőzőfénylő ködösségek, modern szóhasználatunkban amélyég-objektumok felé. (A Messier-katalógust azeltelt bő kétszáz esztendő alatt többször is kibőví-tették, így jelenleg 110 égitestet tartalmaz.) Az el-következő évszázadban a távcsövek fejlődésénekköszönhetően hasonló égitestek (csillaghalmazok,ködök) ezreit fedezték fel, a munkában oroszlánrészjutott a német katonazenészből lett angol királyicsillagásznak, William Herschelnek, testvérének,Caroline-nak és fiának, Johnnak.

A

AZ M31, AZ ANDROMÉDA-GALAXIS180 ezer fényév átmérôjû korongja 1000 milliárd csillagot tartal-maz. Fényképezte: Francsics László Ágasvárról, 20 cm tükörátmé-rôjû Newton-asztrográffal, 13 órányi expozíciós idôvel

ANDROMÉDA-KÖD 54 A FÖLDGÖMB 2013. JANUÁR—FEBRUÁR

A Messier-objektumok egy részét – pl. a híresÖrvény-ködöt – 1845 körül William Parsons, azazLord Rosse spirális szerkezetűnek írta le, majd a fo-tográfia csillagászati alkalmazásának elterjedéseután, a 19. század végén az M31-ben is felismertéka spirális szerkezet jegyeit.

A csillagászok és asztrofizikusok egy csoportja aTejút részét képező olyan közeli gázködnek tartottaaz Androméda-ködöt és többezernyi, hasonló tí-pusú, halványabb társát, melyben csillagok és aNaprendszerhez hasonlatos bolygórendszerek szü-lethetnek meg. Mivel az égbolton nagyon nagy ki-terjedésűnek látszottak, kézenfekvő volt a követ-keztetés, hogy ezek a spirálködök igen közeliek, sőt,mind közül a legközelebbi maga az Androméda-

köd, hisz ez mutatkozott a legnagyobbnak. Ám ez-zel az elképzeléssel párhuzamosan egy olyan új te-ória is szárnyra kapott, ami később megváltoztattaaz emberiség univerzumról alkotott képét. Az új el-mélet igazolásában az Androméda-ködnek csilla-gászattörténeti jelentőségű szerep jutott.

Csillagvárosok a távolban1750-ben Thomas Wright angol csillagász, épí-tész, matematikus és kerttervező megsejtette – és leis írta –, hogy a Tejút nem lehet más, mint egy la-pos, csillagokból álló korong, melynek része a Nap-rendszer és a látható csillagok mindegyike. A táv-csőben feltűnő, csillagokra a legjobb távcsövekkel

sem bontható ködös fényléseket azonban távoli,Tejúthoz hasonló „csillagvárosoknak” tartotta. Ezekmegjelölésére Immanuel Kant öt évvel később a„Sziget-Univerzum” fogalmát vezette be. Szerintea Tejút (görögül galaxis) pusztán egyetlen csillag-város az univerzum végtelenjében megbújó távoligalaxisok közül.

Az elmélet természetesen csak a kérdéses ob-jektumok távolságának megmérésével nyerhetettbizonyítást, amire azonban a 20. század első feléigvárni kellett. A Naprendszer és a Tejútrendszerméreteit ekkor már ismerték: úgy találták, hogy agalaxis átmérője hozzávetőleg néhány tízezer, eset-leg százezer fényév. Ha a ködfoltok ennél közelebbvannak, akkor a Sziget-Univerzum elmélet rombadől, ha azonban távolságuk nagyobbnak adódik, azmindent megváltoztathat.

Több komoly vita és bizonytalan távolságmérésikísérlet után 1923-ban Edwin Powell Hubble ame-rikai csillagász (nevét a Hubble-űrtávcső is őrzi)több cefeida típusú változócsillagot fedezett fel azAndroméda-ködben. E csillagoknak a típuspéldá-nya a Delta Cephei nevű fényes csillag, és jellegze-tességük, hogy fényváltozásuk periódusa és abszo-lút fényességük (azaz egy bizonyos távolságraredukált, átlagos fényteljesítményük) között kap-csolat áll fenn. Ha ismerjük a csillag fényváltozásiperiódusát, akkor egy egyszerű függvényből adódikaz abszolút fényessége: ilyen fényes lenne 36 fényév(azaz 10 parszek) távolságból. Mivel a fény inten-zitása a távolsággal fordítottan arányos, a csillagmért intenzitásából megállapítható a távolsága.Ennek alapján Hubble az Androméda-köd távol-ságát 900 ezer fényévre becsülte, mely messze túl-mutatott a Tejút akkoriban mért kiterjedésén, előre -vetítve a nagy messzeségben rejtőző csillagvárosokatmagában foglaló kozmikus tér minden emberi kép-zeletet felülmúló nagyságát.

Galaxisok mozgásbanAz Androméda-köd tehát egy spirális szerkezetű ga-laxis, amelyet „közelsége” miatt igen alapos kuta-tásoknak vetettek alá, s ma is szívesen tanulmá-nyoznak. Az egyre pontosabb távolságméréseknekköszönhetően ma úgy gondoljuk, hogy ez a káp-rázatos égitest megközelítően 2,5 millió fényévnyi

távolságra helyezkedik el. Világossá vált, hogy azAndroméda-galaxis spirális szerkezete „kozmikusjelenünk” évmilliói során gyűrűvé rendeződik, aho-gyan M32 jelű kísérőgalaxisa – a nagy galaxis gra-vitációjának fogságában – szinte „átzuhan” a csil-lagok százmilliárdjai és a kozmikus porfelhők laposkorongján. Kinyomozták, hogy az Androméda 2-4 milliárd évvel ezelőtt igen szoros közelségbe ke-rült egy másik galaxisszomszédjával, a Triangu-lum-galaxissal (M33). Ekkor hatalmas ütemű csil-lagkeletkezés zajlott le, melynek eredményekéntma az Androméda-köd peremén csillaghalmaz-óri-ások egész füzére látszódik.

Napjainkra pedig bizonyossá vált, hogy az And-roméda-köd azon kevés galaxis egyike a táguló világegyetemben, ami közeledik hozzánk. Másod-percenként 100-150 km-t megtéve, 4,5 millárd évelteltével ér ide, és a két galaxis összeolvadásával át-rendeződik a megszokott csillagos égbolt. Ekkor aTejút és az Androméda-galaxis egyetlen hatalmas,por- és gázfelhőket nem tartalmazó, csillagszületéstnem mutató, elliptikus galaxissá olvad majd össze.

Az égre tekintve…A csillagos ég csodái iránt csak kedvtelésből ér-deklődők is meglehetősen sok részletet élvezhetnekmindebből. Késő nyári, őszi vagy téli éjszakát kellválasztani a megfigyeléshez, s tudnunk kell, épp mi-lyen irányban látható az Androméda csillagkép. AzAndroméda-galaxis – mint minden, kiterjedésselbíró, ködös objektum – megfigyeléséhez kellően tá-vol kell kerülnünk a városok fényszennyezésétől. Ek-kor – a pontos hely ismeretében, vagy egy jó térkép,kellő égboltismeret birtokában – szabad szemmelis észrevesszük hosszúkás, ezüstszínű derengését. Egybinokulár (kétszemes távcső) a ködöt kb. hat hold-tányérnyi hosszú, fénylő középpontú derengésnekmutatja. Egy kisebb, 10-15 cm-es lencse- vagy tü-körátmérőjű csillagászati távcső a ködös derengés kül-ső részében több porsávot és fénylő foltot is meg-mutat. Ha szemünk helyett fotómasinát használunk,akkor kellően hosszú expozíciós idő alatt a spirál-galaxisban számtalan gázköd, porfelhő, csillaghal-maz és fénylő csillagtömörülés rajzolódik ki.

Ha sikerül megtalálnunk, álljunk meg egy pil-lanatra, s gondoljunk arra a korai hominidaősünkre, aki épp akkor tekintett körbe az afrikaiszavannákon, amikor a most szemünkbe jutó fényaz Androméda-galaxisból elindult – 2,5 millió esztendeje!

FRANCSICS LÁSZLÓ – WWW.PTES.HUSÁNTA GÁBOR – MAGYAR CSILLAGÁSZATI

EGYESÜLET (WWW.MCSE.HU)

ÍGY MUTAT AZ M31 ÉS KÉT KÍSÉRÔJE,a kicsiny, elliptikus M32 és a nagyobb M110 galaxis távcsôbe tekintve. A rajzot Sánta Gábor készítette 8 cm lencseátmérôjûtávcsôvel, 15x-ös nagyítással, Szeged mellôl

ANDROMÉDA-KÖD 76 A FÖLDGÖMB 2013. JANUÁR—FEBRUÁR

LÉGIRÉGÉSZET 98 A FÖLDGÖMB 2013. JANUÁR —FEBRUÁR

PILLANTÁS A MÚLTBA

A SZALACSKAISZŐLŐ-HEGY

19. SZÁZAD ÓTA ISMERT SZALACSKAI KORAvaskori halomsírmező és a hozzá kapcso-lódó – ma szőlőkkel, présházakkal és pin-

cékkel ékesített – egykori település légirégészetikutatását 2005-ben kezdtük meg.

A Kapos egyik mellékvölgyének feldaraboló-dott löszplatóján az i. e. 10–9. században létreho-zott magaslatot a kora vaskorban is lakták, majd akéső kelta időszakban – hasonlóan a lapunk májusiszámában bemutatott regölyi sánchoz – a Dél-Du-nántúl egyik oppidumává vált. Ezek a nemmedi-terrán Európa késő kelta korának városias telepü-lései voltak: városi jellegüket – méretük ésszervezettségük mellett – az itt űzött ipari és ke-reskedelmi tevékenység is bizonyítja.

Szalacskán Darnay Kálmán és Honti Szilviakorábbi kutatásai a pénzverés és vasművesség nyo-mait azonosították, a 20 hektáros település belső felépítéséről és kapcsolatrendszeréről azonban egyelőre keveset tudunk.

A 2005 nyarán, tiszta időben készült fénykép jólmutatja az egész platót, ám a hegytetőre vezető utaknem rajzolódnak ki tisztán. A hóba és párába bur-kolódzó szalacskai Szőlő-hegyet először 2010 feb-ruárjában sikerült téli körülmények között lefény-képeznünk. A ferde napfényben a lombmentesplatóoldalakon követhetővé váltak a mai és a ré-gebben használt, jobban bevágódott utak, ame-lyeken a halomsírmező irányából egykoron meg-közelíthették a vaskori települést.

SZÖVEG ÉS KÉP: CZAJLIK ZOLTÁN

A

A MAGASLATI TELEPÜLÉS ÉSZAKI RÉSZEa felvezetô lösz-mélyutakkal — 2010. február 8. (fent)

A SZALACSKAI SZÔLÔ-HEGY — 2005. június 19. (balra)

KAUKÁZUS 1110 A FÖLDGÖMB 2013. JANUÁR —FEBRUÁR

Ha azt halljuk, Kaukázus, két dolog is eszünkbe juthat: egyrészt egy lát-

ványos hegyvidék Ázsia peremén, melynek néhol 5000 méternél ma-

gasabb vonulatai a Fekete- és Kaszpi-tenger között húzódnak, más-

részt pedig egy manapság geopolitikailag egyre inkább felértékelődő

régió, amelynek határai nem teljesen egyeznek meg a hegyvidéki ha-

tárokkal. A történelem során a keresztény és iszlám kultúra pufferzó-

nájaként e térség mindig is nagyhatalmi törekvések kereszttüzében állt,

a mai érdeklődés fókuszába pedig a Szovjetunió felbomlása miatti ha-

talmi vákuum kitöltése, az éppen emiatt stratégiailag fontos szénhid-

rogén-szállítási útvonalak ellenőrzése, a sajátos kulturális, etnikai tö-

résvonalak, illetve a térségből induló népességkiáramlás okán került

Történelmi előzmények

A terület konfliktusait már a késő antik korban isa nagyhatalmi törekvések határozták meg, amikora Keletrómai Birodalom végvidékeinek biztosításamiatt Perzsiával szövetkezik a sztyeppei népek be-törései ellen. A Keletrómai Birodalom (későbbinevén Bizánc) és az előretörő arab kalifák vetélke-dése következtében került ide az iszlám kultúra, mi-közben a keresztény világ peremén az ókeresztényegyházak befolyása is mindvégig megmaradt.

Az Oszmán Birodalom hódításai sem kerülik ela vidéket, jóllehet az oszmán adminisztráció mégfénykorában sem tud igazán gyökeret verni az egészKaukázus-vidéken. Annál is inkább nem, mert a 18. század végén megjelenik egy új tényező, a tér-ségben is gyarmatosítani igyekvő Oroszország. Elő-ször a perzsákat, majd később az oszmánokat szo-

rítják vissza, többé-kevésbé kialakítva ezzel a mai ha-tárvonalakat. A 20. század első felében a világpoli-tika gyújtópontjai máshol voltak, a hidegháborúsidőszakban pedig a Szovjetunió katonai súlya, Tö-rökország NATO-tagsága, illetve – főleg az 1979-esiszlám forradalom győzelme után – Irán speciálishelyzete következtében létrejött hatalmi egyensúlyjellemezte a térség geopolitikai viszonyait.

Konfliktusokok

A közigazgatási rendszer sajátosságaiA tágabban értelmezett Kaukázus-vidék – melynekmaga a Kaukázus áll a tengelyében – két részre, aCiszkaukázus (a hegységen „inneni” [észak-kauká-zusi]) és Transzkaukázus (a hegységen „túli” [dél-kaukázusi]) területeire különül. A politikai tagoltság

PILLANTÁS A MÚLTBA

A KAUKÁZUS-VIDÉKKONFLIKTUSHÁTTERE

KULTÚRÁK METSZÉSPONTJÁBAN

igen erős, mivel a hegység északi előterében jelenlegOroszország, pontosabban az Orosz Föderáció 7 ki-sebb autonóm köztársasága (Adigeföld, Karacsáj-és Cserkeszföld, Kabard-Balkárföld, Észak-Oszétia–Alánia, Ingusföld, Csecsenföld, valamint Dagesz-tán), illetve két ún. határterület (kraj) déli részei(Krasznodar, Sztavropol) található. A nagyjából avízválasztón futó orosz határtól délre eső területekenTörökország, Irán, valamint – a Szovjetunió megszű-nésével önállóvá vált – három ország: Azerbajdzsán,Grúzia és Örményország osztozik.

A konfliktus szempontjából nem mellékes té-nyező a szovjetidőkből örökölt, igen sajátos, orszá-gokon belüli közigazgatási beosztás sem. Az egykorirendszer, melynek csúcsán a tagköztársaságok álltak,bennük pedig autonóm körzetek és kevesebb jog-körrel rendelkező autonóm területek működtek, lé-nyegében ma is megfigyelhető. A főként etnikai ala-pon kialakított területek határai, szintjei azonban az„oszd meg, és uralkodj!” stratégia jegyében születtek.

A rendszer ellentmondásai leginkább az oszétekesetében szembetűnőek: egy részük az Orosz Föde-

TELEPÜLÉSEK HATÁROK1 000 000 lakos fölött

500 000–1 000 000

100 000–500 000

országhatár

autonóm köztársasághatára

autonóm területhatára

KAUKÁZUS 1312 A FÖLDGÖMB 2013. JANUÁR —FEBRUÁR

KAUKÁZUSI NÉPEKDéli kaukázusi népek

Északnyugati kaukázusi népek

Északkeleti kaukázusi népek

Indoiráni népek

Újlatin népek

Örmények

Görögök

URALI NÉPEKFinnugor népek

Kipcsak népek

Oguz népek

Mongol népek

Szláv népek Türk népek

INDOEURÓPAI NÉPEK ALTÁJI NÉPEK TELEPÜLÉSEK

BUDDHISTÁK KERESZTÉNY FELEKEZETEK MUSZLIMOK

HATÁROK

TELEPÜLÉSEK HATÁROK

ráció egyik elemének tekinthető kis köztársaság (aszovjetidőkben autonóm terület), Észak-Oszétia–Alánia lakója, míg másik csoportjuk államalkotónakszámít a de jure Grúziához tartozó régió (korábbanautonóm körzet), Dél-Oszétia területén. Érdekestény az is, hogy a türk nyelvű, muszlim karacsájokés balkárok nem egymással, hanem a kaukázusinyelvet beszélő, bár ugyancsak muszlim cserkeszek-kel, illetve kabardokkal alkotnak köztársaságot.

Nagyhatalmi törekvések

Az évszázadokra visszanyúló, véres, fegyveres konf-liktusok legfőbb gyökereit részben a térséget aktu-álisan uralma alá hajtani akaró nagyhatalmak ag-resszív politikájában, részben pedig a helyi kisközösségek ezekre adott szintén agresszív védekező -mechanizmusaiban kereshetjük. E törésvonalaktompítására az 1920-as években kialakuló bolsevik

1 000 000 lakos fölött

500 000–1 000 000

100 000–500 000

1 000 000 lakos fölött

500 000–1 000 000

100 000–500 000

országhatár



országhatár



14 A FÖLDGÖMB 2013. JANUÁR —FEBRUÁR

hatalomnak sem volt érdemi válasza, később pedig,a sztálini terror során zajló, sokszor egész népeketérintő megtorlások, deportálások is továbbéleztéka már meglévő ellentéteket.

A II. világháború, illetve Sztálin halála után a pe-rifériákon, így a Kaukázus-vidéken is a központiszovjethatalom nemzetiségi stratégiája elsősorbanarra irányult, hogy lazítsák a helyi lakosság tradicio-nális etnikai identitását, illetve területi homogenitá-sátát és közelítsék kultúráját a politikai hatalmatmegtestesítő oroszokéhoz, ezzel párhuzamosan pediga szocialista szovjet embereszménynek megfelelő, azetnikai különbségeket nem ismerő társadalmat ala-kítsanak ki. Ennek határozott megnyilvánulásai azorosz etnikum dinamikus bevándorlása, az orosz is-kolarendszer kiépítése, valamint ezzel párhuzamosana kétnyelvűség kialakulása voltak.

E folyamatok természetesen eltérő módon ha-tottak a Kaukázus-vidék különböző területein. Azoroszok beáramlása az északnyugati részek falusias tér-ségeibe, illetve az 1950-es évek iparosításának kö-vetkezményeként a nagyobb városokba volt a legin-tenzívebb. Így az orosz népesség száma és aránya azészak-kaukázusi köztársaságokban nyugatról keletfelé csökkent: ezzel együtt – ugyanilyen irányban –az iszlám befolyása és a helyi politikai elit elszakadásitörekvései növekedtek. Ez a tény a konfliktusok ki-éleződésének valószínűségét is növelte.

A dél-kaukázusi régióban más helyzet állt elő: itta szovjetidőkben leginkább a helyi többségi nemzetekhomogenizációja növekedett, és csupán a városokbannőtt az oroszok száma (ez leginkább az akkori tag-köztársaságok – korábban multikulturálisnak számí-tó – fővárosaiban szembetűnő). A Szovjetunió fel-bomlásának időpontjában ezek az országok voltak et-nikailag a legegyveretűbbek. Ekkor Örményországbanaz örmények aránya 93%, Azerbajdzsánban az azeri-ek 83% , Grúziában pedig a grúzoké 70% (utóbbi-ak a legkoncentráltabbak az akkori államalakulatban,mivel a grúzok 96%-a volt Grúzia lakója).

Az 1990-es években a helyzet megváltozott: 15háború, illetve fegyveres konfliktus robbant ki, ezpedig nemcsak az orosz lakosság, hanem a többi ki-sebb etnikum önkéntes elvándorlását, kényszer-migrációját, ezzel együtt az etnikai térszerkezetmegváltozását eredményezte.

A nyelvi, etnikai és kulturális törésvonalakA több tucat kisebb-nagyobb etnikai csoportbólálló lakosságot nyelvi alapon három nagyobb cso-portra oszthatjuk. Az indoeurópai nyelvet beszélőklegtöbbje keleti szláv (főként orosz), illetve vala-milyen iráni nyelvet (kurd, oszét, lezg) beszél, de je-

lentős az örmények, valamint a görögök száma is.A türk nyelvűek főleg a Dél-Kaukázusban alkotjáka lakosság többségét, de megtalálhatjuk őket azészak-kaukázusi kis köztársaságokban is. A kauká-zusi nyelveket beszélők viszont nem állnak geneti-kai kapcsolatban egymással, csupán a földrajzi el-helyezkedésük alapján oszthatjuk őket nyelvialapon három (északnyugati, északkeleti és déli)csoportba.

Sajátos tény, hogy a nyelvi különbségek sokesetben nem tükrözik hordozóik európai értelem-ben vett identitását, emellett pedig a különböző kiscsoportok területét sokszor szabdalja közigazgatásiés/vagy államhatár, ami társadalmi struktúrájukatés csoportképző folyamataikat is meghatározza.Sok esetben pedig legalább ilyen fontosak a kultu-rális (vallási), illetve társadalmi különbségek (kü-lönböző klánokhoz való tartozás), valamint a föld-rajzi környezetükből (hegyvidék–síkság) fakadóéletmód is.

A nyelvek mellett a vallási sokszínűségről semfeledkezhetünk meg. A keresztény egyházak közülészakon uralkodó az orosz ortodox egyház, míg dé-len az ókeresztény örmény és grúz egyház. Ellen-pontjuk az egész térség kultúráját átszövő iszlám. Amuszlimok jelentősebb része síita (főként azeriek),más csoportok szunniták, de egyéb kisebb iszlámirányzatok is megtalálhatóak a térségben.

Megváltozott geopolitikai helyzetA Szovjetunió összeomlása és politikai erejénektérségbeli csökkenése alapvetően átrendezte azamúgy is konfliktusforrásnak számító terület hely-zetét. Ma – e térség korábbi történetében is nagy-hatalmi szerepre törekvő – Törökország és Iránmellett az Egyesült Államok és az Európai Unió isfokozott érdeklődést mutat a Kaukázus-vidékkeltörténő szorosabb együttműködésre. Ugyanakkora 2001. szeptember 11-i események hatásaként amoszkvai vezetés is agresszívabb politikát folytat amuszlim szakadárokkal szemben.

Az 1990-es években a rendkívül változatosetnikai képű területen újra előtérbe kerültek a he-lyi népek sajátos – az európai értelmezésektőlerősen eltérő – identitásmeghatározásai. A nyelvikülönállás helyett/mellett megerősödnek a törzsi,területi és vallási különbségeken nyugvó cso-porttudatok, amelyek sok esetben a társadalmitörésvonalakat is átformálták. A korábbi gazda-sági és politikai rendszer megrogyása pedig a gaz-dasági, szociális és egzisztenciális különbségeketis felerősíti.

SZÖVEG: BOTTLIK ZSOLT

ZELL AM SEE-KAPRUN RÉGIÓ NYÚJTOTTAtéli kínálat a 3000 méternél is magasabban ta-lálható Kitzsteinhorn-gleccser havas kaland-

jaitól a befagyott Zelli-tó jegén történő korcsolyá-zásig terjed. Az egyedülálló alpesi kulisszánakköszönhetően a vendégek a télisportok teljes tár-házából válogathatnak. A régió három változatossíterepén a profik és a haladók, a családok és a kez-dők egyaránt megtalálhatják a számukra legmeg-felelőbb sípályákat. Emellett a sípályán kívül isszámtalan aktív kikapcsolódási lehetőség várja azüdülővendégeket: a kínálat a hóborította tájon áttett sífutástól, túrázástól és hótalpas kirándulástólkezdve a vidám szánkózásig, valamint a Zelli-tó jegén űzött különféle jeges sportágakig terjed.

Az ambiciózus snowboardosoknak és síelőknek agleccser három hóparkja ígér izgalmas kalandokat.Salzburg tartomány egyetlen gleccsere Ausztria leg-magasabb hegyeinek ölelésében kínál 138 kilomé-ternyi, tökéletesen karbantartott sípályát. Az üdülő-vendégek a tökéletesen kiépített hóágyú rendszernekköszönhetően 100 százalékban hóbiztos sípályákonsportolhatnak és adhatják át magukat a 3000 méterfeletti magasságban történő síelés felszabadító érzé-sének. A Kitzsteinhorn mély hóval borított szaka-szainak köszönhetően a freeride szerelmeseinek isegyedülálló élményekben lehet része.

A „Gipfelwelt 3000” élményvilág a Hohe Tauern Nemzeti Park háromezres hegycsúcsainaklenyűgöző világába enged egyedülálló bepillantást.Két új kilátópont – köztük a „Top of Salzburg”, a tartomány legmagasabb kilátója – lélegzetelállítókörpanorámát kínál a környező hegyekre. A kíná-latot a többszörösen kitüntetett „Cinema 3000”, az új hegycsúcsétterem, valamint a „Nemzeti ParkGaléria” és a hozzá kapcsolódó különleges infor-mációs pontok teszik teljessé. Az aktív kikapcsoló-dást követően a vendégek a TAUERN SPA 20 000négyzetméteres élményfürdőjében és szaunaoázisá-ban töltődhetnek fel új energiával.

GLECCSER, HEGYEK ÉS TÓ: ALPESI TÉL 100% HÓGARANCIÁVAL

ÚTICÉL

HIRD

ETÉS

További információk: ZELL AM SEE-KAPRUN TOURISMUSBrucker Bundesstraße 1a | A-5700 Zell am See |Tel.: +43 (0) 6542 [email protected] | www.zellamsee-kaprun.com

A

A Tűzföldtől északra a Dél-patagóniai-jégmező jórésztbefedi a Déli-Andok hegyvilágát, azonban a mérsékelt

övezet legnagyobb jégborításának peremén meglepően merész formájú sziklacsúcsok

emelkednek a magasba. A jégvájta tavak és a gleccservölgyek fölött, a hegyi tundra és a füvespampa találkozásánál két meseszerű sziklavilág is

magasodik. Az egyik El Chalten jégbe zárt világa, hí-res-hírhedt tornyaival: a Fitz Royjal és a Cerro Torréval.

A másik megjelenésében eltérő, de ugyanúgy lenyűgöző: a Paine-csoport. Kis területű sziklabiroda-lom, rendkívüli gránitfalakkal-taréjokkal – és igencsakmostoha időjárással. Hegymászószempontból ez azextrém sziklamászás hazája. Hősies küzdelem, vagyemberi hasztalanság? Hegymászók a világ végén…

PATAGÓNIA FÜGGŐLEGES

BIRODALMA

A VIHAROKFÖLDJE

SZÖVEG: SOLYMÁRI DÁNIEL

FOTÓ: KOVÁCS ATTILA

Patagónia

DÉLI-ANDOK DÉLI RÉSZÉN JÁRUNK. A patagóniai pampáktól nyugatra, a vul-kánjait „vesztett” Andok különös világot

rejt: a kontinens e részén Földünk legvalószínűtle-nebb csúcsai törnek az ég felé. A világ vége – aho-gyan a horizonton vágtázó gauchók, Dél-Amerikacowboyai nevezik.

Az időjárás errefelé kifejezetten rapszodikus: afrontok gyorsan mozognak, az óceán felől érkező,majd a jégmezőről a sziklatornyok közé csapó nyu-gati szelek igen erősek, óráról órára változtatva ez-zel az időképet. Így a pontos, helyi előrejelzés szintelehetetlen. A Dél-patagóniai-jégmező uralta táj – mostoha időjárása ellenére – mágnesként vonzzaa kalandra vágyó alpinistákat, akik a füves mező-ségek hatalmas legelőterületei felől közelítenek anyugati horizonton mesésen tornyosuló szikla-csipkék felé. A rinocérosznyi argentin szarvasmar-hák legelőire évente mindössze 400 mm-nyi csa-padék hullik, hiszen a nedves légtömegek a hegyektúloldaláról, a Csendes-óceán felől indulnak út-jukra. A felhőfogó, éghajlatválasztó, alpinistavonzójég- és sziklavilág 1500 mm-nyi, az óceánparti

fjordvidék viszont 3000-4000 mm csapadékot kapminden évben, de még beszédesebb adat, hogyvan olyan partközeli térség is, ahol 350 nap esős azévből! A felhők mélyen ülnek, az áhított szirtekmegpillantására az igazán sziklatűs keleti és délke-leti, szárazabb oldalakon is gyakran napokat-hete-ket kell várni…

Ám a terep vadsága – a kemény gránit mellett– jelentős részben pont a csapadékbőség számlá-jára írható. A mélyből felnyomuló, de a felszínalatt megrekedt és megszilárdult gránittömegekazért kerültek napvilágra, mert a sok csapadéktólvastagra hízott jégtakaró az elmúlt évszázezre-dekben kifejezetten hatékonyan koptathatta a te-repet. Így jórészt lepusztította a gránitot takaróüledékes fedőrétegeket, mire azok felszínre ke-rülve, helyenként repedezetten, máshol pedigmasszív, tömött, összefüggő tömegekként dacol-tak tovább az elemekkel. Elsődlegesen a jéggel: amég ma is 2-3 magyar megyényi jégmező szegé-lyének jégnyelvei, túlcsorduló gleccserei faragtákelképesztően me redekre, hegyesre-élesre a hegy-vidékeket.

A

A Dél-patagóniai-jégmezôkörnyéke a Déli-Andokban

SZIKLASZIRTEK A HORIZONTONA Torres del Paine környéke a pampa felôl, tavasszal. Elôtérben a Monte Almirante Nieto, háttérben a három Paine-torony keleti falai

FOTÓ: EXTERRA

PATAGÓNIA 1918 A FÖLDGÖMB 2013. JANUÁR —FEBRUÁR

Argentino-tó

Upsala-gleccserMoreno-gleccser

Sarmiento de Gambóa-tóToro-tó

El Chalten

Cerro Norte (3950 m)

Cordon Mariano Moreno (3490 m)

CERRO TORRE—FITZ ROY

TORRES DEL PAINE

Viedma-tó

San Martin-tó

É

Magashegyi versenyfutásokA patagóniai gránittorony-vidékek közül az argen-tin oldalon emelkedő El Chalten-csoport a híre-sebbik, a 3000 méter fölé emelkedő Cerro Torrévalés Fitz Royjal. Bár e csúcsok tengerszint feletti ma-gassága közel sem tekinthető rendkívülinek, meg-hökkentő formájuk és mászhatatlannak tűnő falaikmiatt a modern hegymászók vágyott célpontjaiváváltak; e hegyek a mai napig több ellenállást tanú-sítanak, mint a legtöbb himalájai hegyóriás!

A Cerro Torre megmászásának története 1959-renyúlik vissza: Cesare Maestri, a ,,Dolomitok pókja”,korának egyik kiemelkedő sziklamászója két társával,Cesarino Favával és az osztrák hegyivezetővel, ToniEggerrel egy álló hónapig tartó küzdelmet folytatotta még meghódítatlan csúcsért. Hegymászókörökben

A FITZ ROY ÉS SZIKLATORONY-SZOMSZÉDAIAz elôtér calafate nevû bokrának bogyós gyümölcsébôl a helyiek fôként lekvárt készítenek. A legenda szerint, aki megkóstolta a gyümölcsöt, visszatér Patagóniába

A CERRO TORRE—FITZ ROY SZIKLAVILÁG a Dél-Patagóniai-jégmezô irányából, nyugat felôl (balra)

A TORRES DEL PAINE-VIDÉK

FOTÓ: SZENDRÔ SZABOLCS

FOTÓ: EXTERRA

PATAGÓNIA 21

Cerro Torre (3128 m)

Dél-patagóniai-jégmezô

Torre-gleccser

Piedras Blancas-gleccser

Sucia-tó

Viedma-tó

Torre-tó

Fitz Roy (3405 m)

El Chalten


kedők népes táborát – bár akkor még senki sem járta Cerro Torrén.

Maestri a kritikák hatására 1970-ben visszatértegykori drámai küzdelmei helyszínére, és az alpi-nizmus összes akkori kellékét bevetve elsőként értfel a csúcsra, és vissza az alaptáborba. Ám a híressziklamászó az immár biztos sikert követően semnyugodhatott meg: a több száz fúrt sziklaszeg, il-letve a felhasznált és – bizonyítékul, vagy kime-rültségből – a falban hátrahagyott kompresszormiatt áldatlan támadások kereszttüzébe került. A Kompresszor-út néven elhíresült sziklautat azótagenerációk ismételték meg, de a teljesítmény értékemáig sem csökkent.

A Paine-tornyok a Cerro Torrétól messze délre,Chilében emelkednek, ám ugyanúgy a nagy jég-mező peremi sziklakibukkanásai. A Torres del Paine

mindmáig vita tárgya, hogy elérték-e a csúcsot! A regénybe illő napokról nincsenek bizonyítékok,ugyanis fényképezőgépük mászás közben leesett. A heroikus küzdelem során a végletekig kimerültFava menet közben visszafordult, Maestri és Eggerviszont folytatta a csúcs támadását. Hat nappal ké-sőbb Fava a fal alján talált rá a hóban fekvő, félholtMaestrire. Későbbi elmondása szerint elérte a csú-csot, azonban Egger ereszkedés közben lezuhant ésszörnyethalt. E tragikus kimenetelű pionírexpedíciótkövetően a legjobb mászók próbálták Maestri telje-sítményét megismételni, eredménytelenül. Így az a kétely merült fel, hogy az útvonal túlságosan ne-héz ahhoz, hogy az olasz mászózseni azt a maga ko-rában és eszközeivel leküzdhette volna. Maestri út-leírása és a falban hátrahagyott eszközök sem voltakkellően bizonyítóerejűek, nem győzték meg a két-

A TORRES DEL PAINE-VIDÉK

FELHÔPAPLAN ÉS SZIKLAVILÁG A jégmezôrôl az Argentino-tóbaérkezô Upsala-gleccser föléemelkedô, jégfaragta csúcsok

FOTÓ: EXTERRA

Cerro Paine Grande (3050 m)Cuernos del Paine (Paine-szarvak)

Torres del Paine (Paine-tornyok)Cerro Escudo(2230 m) Monte Almirante Nieto

Dél-patagóniai-jégmezô

Nordenskjöld-tó

Pehoe-tó

Grey-tó

Dickson-tó Paine-tóGrey-gleccser


néven ismert terület csúcsmászásai is bővelkednekdrámai eseményekben. E vidék talán legimpozán-sabb része a mintegy 2600 méteres, névadó gránit-torony-hármas, közülük a legnagyobbik első meg-mászását is elkeseredett emberi küzdelem kísérte. (A patagóniai csúcsok esetében nem azok abszolútmagassága jelenti a kihívást, hanem a hatalmas szik-latornyok gyakran 1000 métert is meghaladó, tago-latlan falai és a zord időjárás.) 1962-ben két nemzetképviselői tartózkodtak egy időben a tornyok alap-táborában – azonos céllal. Az angol és olasz mászókváratlan találkozásából valódi versenyfutás született:ki ér fel hamarabb a legmagasabb torony csúcsára?

A hegység, az óceáni légtömegek természetes szél-csatornája – s a páratlanul mostoha időjárás – sorrameghiúsította a próbálkozásokat: a mászók előre be-szerelt köteleit és stratégiailag felépített sátrait rendreszéttépte a szél. A hegyi csatában az angolok bizo-nyultak leleményesebbnek: a torony tövébe fábólkunyhót építettek, és innen kiindulva sikeresen

támadhatták a csúcsot. A feszültséggel teli és az angol szalonok légkörétől jócskán idegen vitákkalkísért együttlétből végül a brit Chris Bonington éstársai több hónapos küzdelme vezetett sikerre.

Nagy falak, kis emberekA nagyfalmászás a hegymászás egyik speciális ága:az óriásfalak megmászása a mászó minden tudásátés a felszerelések legszélesebb választékát követeli ahegyi kalandoroktól. A feljutás egy ilyen falonhosszú és kitartó munka eredménye, amelyet asziklamászók – napjaink sportos mászóetikáját kö-vetve – nem szakítanak meg. Ez adott esetben többhét folyamatos falban tartózkodást is jelenthet: azsákokba csomagolt élelmet, mázsányi felszereléstés a sok száz literes vízkészletet a falon maguk utánhúzva haladnak ötven-hatvan méteres szakaszok-ban, egyre följebb a kezdetben végtelennek tűnősziklafalon.

MAGYAR HEGYMÁSZÓK A KÖZPONTI-TORONY BONINGTON-ÚTJÁBAN Elöl a szerzô, Fucskó László biztosít, utána Kovács Attila mászik a fix kötélen. A sziklamászók két-vagy háromfôs, ún. kötélpartikbanmozognak. A mászás során az elômászó mindig egykötélnyi(50-60 m) szakaszt mászik a sziklán, miközben a kötelet és a különféle technikai eszközöketmozgásának biztosítására, így a visszaesés mértékénekcsökkentésére használja. Társa egy fix, ún. biztosító álláshelyen (standban) biztosítjatársát, erre a célra kifejlesztetteszközzel adagolva a kötelet

A PAINE-CSOPORT NÉVADÓ TORNYAIAz Északi- (Torre Norte, középen) és a Nagy, más néven Központi Paine-torony (Torre Central). Az általunk is kí-sérelt Bonington-út a Központi-torony (Nagy-torony) bal oldalán vezet. Ami a Chalten-csoportban a Fitz Roy ésa Cerro Torre, az a Paine-csoportban a Paine-tornyok: közülük is a legnagyobb a Központi-torony

FOTÓ

: SOL

YMÁR

I DÁN

IEL

FOTÓ: SOLYMÁRI DÁNIEL ARCHÍVUM


Az első néhány száz méter megtétele után anagyfalmászók azzal a tudattal hagyják maguk alatta biztos talajt, hogy ezt követően lejutni csak na-pok, nemritkán hetek múltán, de mindenképpennagy fáradság árán lehetséges. E függőleges biro-dalomban néhány négyzetméteres, hordozható füg-gőágyakban töltik éjszakájukat ég és föld között,sziklaszegeken és egyéb speciális eszközökön lógva.

2006. Társaimmal azzal a céllal érkeztünk a chi-lei Puerto Natalesbe, hogy a Paine-tornyok szom-szédságában magasodó Cerro Escudo 1000 métertmeghaladó falán másszunk fel egy új útvonalon.Budapesti indulásunk után alig egy héttel már ahegy lábánál porcióztuk a sok száz kilónyi felsze-relést; a himalájai viszonyoktól eltérően itt magas-hegyi teherhordók csak mérsékelten segítik a má-zsák mozgatását…

Natalestől néhány órányi buszútra valószerűtlenvilágba csöppentünk. A távolban úgy ringatózik afüves-fás pampa dombos háta, mintha egy köpenytfújna a szél. Oly merészen törnek elő a Cuernos(Szarvak) ikertornyai, és szakadnak le 1000 métertis elérő, függőleges falaikkal a déli bükkerdők és atükörsima tavak horizontjába, mint egy óriás csa-tahajó. Az itteni, égbe szökő gránittornyokat is aDél-patagóniai-jégmezőről lenyúló gleccserek csi-szolták tükörsimaságúvá, így a feljutás a hegymászáslegnehezebb feladatai közé tartozik.

Az alaptáborba indulás előtt felkeresem a civi-lizáció utolsó helyi nyomát, a dollármilliókból épí-tett, ötcsillagos szálloda mosdóját, és meleg vízzeldörzsölöm arcomat a díszes porcelán kézmosó fe-lett. Több mint egy hónapig nem lesz részem ilyen,,élvezetben”. Elnézem a hotel apartmanjai előttnyugágyon pihenő üdülőket, akik a távolba me-redve nyújtóznak, és feledik mindennapjaikat.Csak sajnos a panorámában nem gyönyörködhet-nek, mert ágyaik fekvése miatt most pont háttalvannak a hegyeknek, így csupán a buszokról le-szálló turistákat szemlélhetik…

A kellemesen emelkedő dombos kaptatót Not-hofagus-erdő (déli bükk) váltja fel. Titkon hiszem,hogy manók és erdei szörnyek nézik, hogyan gör-nyedem kétrét a hátizsákomra szerelt üres, fehérhordóval, mely kellően megtévesztő a mellettem el-haladó túrázók számára, hogy rendre megkérdez-zék, hány kilót cipelek; a válaszomat váltogatom:valakinek 100-at, míg a másiknak 150-et lódítok.Egyetlen szórakozásom ez a kisded játék a felfelétartó, hosszú úton. A nap végére elérem alaptábo-runkat, ahol már népes nemzetközi csapat fogad.Kollégáim hetek óta várják a jó időt; itt a legfon-tosabb erény a türelem. Társaim is megérkeznek,néhány óra elteltével az alaptábor részeivé válunk.

Másnap munkához látunk, elkezdődik a felsze-relés kb. egy hétig tartó mozgatása a fal lábához. Las-san magam mögött hagyom az erős vonalú erdő-

FUCSKÓ LÁSZLÓ A CERRO ESCUDO KELETI FALÁBAN A nagyfalmászók az éjszakákat erre a célra kifejlesztett, speciális függôágyakban töltik. A táborhelyek mozgatásakor az ágyakat sátor-szerûen összecsomagolják, majd minden felsze re-lést és élelmet hatalmas zsákokba rendezve maguk után húzzák, egyre feljebb, a csúcs irá-nyába. E manôver komoly technikai és fizikai igénybevételt jelent, hiszen a függôleges sziklafalon lógva több száz kilót kell ilyen módon 50-60 méterenként egyre feljebb és feljebb húzni

FOTÓ: SOLYMÁRI DÁNIEL


határt, és beérek az Ascencio (Csend)-völgybe. Gi-gászi csúcsok ölelnek körül, amelyek látszólag az égigérnek a kilométer magas, függőleges, olykor áthaj-ló sziklafalaikkal. Lenyűgöző a környezet. Leülök,és egy óráig csak csodálom. Arra gondolok, hogy va-jon mi másra való a táj, ha nem arra, hogy valakimeglássa, és beleálmodja magát? Így születhet mega táj és az ember misztikus kapcsolata, hogy meg-álmodhassam benne különös, varázslatos, szerelmesés bozótosfejű álmaimat, melyek itt maguktól szü-letnek, egyszerűen, szinte automatikusan, hogy az-tán a legnagyobb energiámmal próbáljam felidéz-ni majd őket odahaza.

Hetek teltek el a hegyekbe érkezésünk óta. Tíznapja mászunk az Escudón. Több mint 1000 mé-teres függőleges, áthajló, tükörsima leszakadás. A gyomrom összeszorul a látványtól, a szívem a tor-komban ver. Kötéltársam, Fucskó László bravúrtbravúrra halmoz, hatalmas technikai tudással ren-delkezik.

Egyik reggel hatalmas zajra ébredek, és már ér-zem is a testemen átrobogó vonatot. Azonnal vilá-gossá válik, mibe kerültünk. Laci kiáltásai vissz-hangzanak a semmiben. Visszakiáltok, mást nemtehetek. Minden olyan gyorsan történik, de vala-hogy mégis lassan. Talán vége. Elcsendesül minden.

Laci kiabál, hol vagyok? Mi lehet vele? Kimá-szom az ágyból. Társamat keresem, ő az ágyonfekve a falhoz szorul. A kétszemélyes ágy külső ré-szét emberméretű kövek tépték szét, és robogtak áta kereten. Ronggyá szakadt az ágy egy része. Gyorsan kimászunk, és elhagyjuk párkányon ki-alakított táborunkat. Várjuk a hó-kő lavina újabbhullámát.

Órák telnek el szótlanul, csak ülünk egymásmellett, és nézünk a semmibe. Mikor egyikünkvisszamerészkedik, látjuk, hogy a párkány televan hóval, kővel, friss nyomokkal. Semmi kétség:a csúcs közelében húzódó egyik, falon túllógó, át-fújt hónyúlvány leszakadt. Közvetlenül fölöttünk

csapódott a falba, és az instabil köveket lesza-kítva robogott át rajtunk. A kétszemélyes ágysátra szitává lyukadt, külső részén hatalmas résektátongnak a függőlegesen átzúduló kövektől. Félnap pótcselekvésszerű pakolgatás és várakozásután, ötven méterrel balra költöztetjük az egész tá-bort. Várjuk az estét, még jobban az ébredést.Három napot töltünk el így, a felfelé vagy lefeléörök kérdésével. Visszafordulunk. Lacival kettes-ben éljük át e nehéz periódust, az el nem felejt-hető beszélgetéseket, vitákat, majd a tábor és a kö-télhosszak felszámolását.

Az előretolt táborunk sátrában fekszem, ésgondolataim olyan hevesen cikáznak, hogy kö-vetni se tudom őket. Egy hétbe telik, míg vissza-szállítjuk a rengeteg felszerelést az alaptáborba.Rövid pihenő után úgy döntünk, hogy egy újabbpróbálkozást teszünk, ám más stílusban, más-hová. A legérdekesebb célnak a legmagasabb Paine-torony történelmi, Bonington-útja tűnik.Hegyi restségemet hamar legyőzöm, és nagy kedv-vel gondolkodom a stratégián, amit az út meg-mászása kíván.

Nehéz itt bármilyen gyors, alpesi stílusú pró-bálkozást tervezni; az időjárás rapszodikus változásaiellehetetlenítik a mászást. Sokat néztem korábbanidegen mászótársaimat, akik a legkülönbözőbb al-

TECHNIKAI SEGÉDLETA tagolatlan, tükörsimaságú gránit falrészeket csak mesterséges technikával lehet leküzdeni. A szabad mászással ellentétben itt az eszközöket a tovább-haladáshoz közvetlenül isigénybe veszik a mászók (Cerro Escudo, keleti fal)(jobbra fent)

A NAGYFALMÁSZÁSa hegymászás speciális ága.

Az észak-amerikai Yosemite-völgybôl eredô meghatározás

szerint: „A sziklamászók általában 500 méternél

magasabb, jelentôs hosszú-ságú, csak mesterségesenmászható kötélhosszakat tartalmazó mászóutakat küzdenek le. A sziklaút

teljesítése több napot vehetigénybe, mialatt a mászók

éjszakájukat a falban töltik,gyakran függôágyakban, felszereléseiket maguk

után húzva.” (Cerro Escudo, keleti fal)

A SZERZÔ A KÖZPONTI PAINE-TORONY Bonington-útjának mászása közben. Háttérben a Cerro

Escudo keleti fala. Alattunk a Valle del Silencio: a Csend-völgye

FOTÓ: KOVÁCS ATTILA FOTÓ: KOVÁCS ATTILA

FOTÓ: FUCSKÓ LÁSZLÓ


pesi célokra igyekeztek: miként indulnak vagy tu-catszorra útnak, hogy aztán ismét lekergesse őket avihar? Vajon lenne-e nekem türelmem mindehhez?Napokkal később a Központi-torony aljában ké-szülünk a másnapi mászórohamra.

Huszonnégy órája mászunk felfelé. Már nemszámolom a kötélhosszakat, egy végeláthatatlan re-pedésrendszer mentén haladunk. A hideg a csont-jaimig hatol, ennyire talán még életemben nem fáz-tam. A csúcs zárótömbjéhez érve már sötétbenkeressük a továbbvezető utat, majd mindent latbavetve a visszaereszkedés mellett döntünk, elkerülvea falban éjszakázást – amely errefelé könnyen vég-zetes kimenetelű lehet. Néhány óra elteltével elered

az eső – kevesebb, mint egyetlen csapadékmentesnapot adott nekünk az időjárás.

Harminc óra elteltével ismét a fal tövében pi-henünk.

E rendkívüli hegyekből való távozás előtt mégegy utolsó pillantást vetek a körülölelő csúcsokra. Apatagóniai sziklatornyok még a függőlegeshez szo-kott szem számára is valószínűtlenül törnek az égbe.Mint Pompeji örök álomba merült lakói, úgy sugá-rozzák e tornyok falai kiáltásukat. Nem jajszó vagysegélykérés, hanem jégbe és „kőbe zárt sikoly”.

Az alaptábor idő közben kiürült. A tucatnyimászóból talán ha páran érhettek el vajmi sikert. Eza megszokott forgatókönyv Patagóniában.

MESTERSÉGES MÁSZÁSA beszerelt pontok, amelyek elhelyezéséhez a mászók minden tudására és a technikai eszközök teljes arzenáljára is szükség van — sok esetben csak a mászó testsúlyát bírják el,nagyobb terhelést már nem. Így egy esetleges esés jelentôs kockázattal járhat(Cerro Escudo, keleti fal)

FOTÓ

: SZE

NDRÔ

SZA

BOLC

S

FOTÓ: KOVÁCS ATTILA

A Nap legismertebb jelenségei a nap-foltok, melyek száma átlagosan 11évenként éri el a maximumot. Ilyen-kor azonban a kitörések és a napte-vékenység más megnyilvánulásai isgyakrabban jelentkeznek, sőt jelen-tős hatással lehetnek Földünk lég-körére, magnetoszférájára, s ezenkeresztül civilizációnkra is. Az előre-jelzések szerint 2013 a napfoltmaxi-mum éve lesz, ezért különösképp ér-demes megismerkedni központicsillagunk működésével, jelensé -geivel és azok hatásaival

A NAPFOLT-MAXIMUM

ÉVE

2013

SZÖVEG: TRUPKA ZOLTÁN

Már a régi kínaiak is…

A Nap fontosságával szinte minden természeti néptisztában volt. Tudták – vagy legalábbis érezték –,hogy nélküle nem lenne élet, így nem csoda, hogy is-tenként tisztelték. (Gondoljunk csak Egyiptomra,Közép-Amerika lakóira vagy Japánra, melyet nem vé-letlenül neveztek a felkelő nap országának! Nem csakpiramisokat, templomokat és kőköröket építettek aNap-kultusz jegyében, hanem sok nép – köztük arégi magyarok is – sírjaikat az égtájak szerint tájolták.)

A Nap legismertebb jelenségei a napfoltok, me-lyekről a kínaiak már az i. e. 12. században is emlí-tést tesznek. Európában sokáig úgy vélték, hogy csak-is légköri jelenségek lehetnek, mivel a Napnak, mintistenségnek, tisztának, makulátlannak kell lennie.

Galileo Galilei (1564–1642) már távcsövethasznált az észleléshez, s rájött, hogy a foltok a Napfelszínen vannak. A napfoltciklust HeinrichSchwabe (1789–1875) német amatőr csillagász fe-dezte fel, bár ő elsősorban a Merkúron belüli boly-gót kereste. A napfoltokat azonban csak akkor

kezdték el komolyabban vizsgálni, amikor rájöttek,hogy összefüggés van a földmágneses zavarok és anapfoltok megjelenése között.

Rudolf Wolf (1816–1893) svájci csillagász egészéletét a napfoltok kutatásának szentelte. Róla ne-vezték el az ún. napfolt-relatív számot, mely a fol-tok és foltcsoportok számát jellemzi. Zürichbenalapított egy csillagvizsgálót, ahol mindennap föl-jegyezték a foltok számát. A korábbi megfigyelésekadatai alapján a relatív számokat az 1700-as évekigvisszamenőleg meg tudták határozni, és megálla-pították, hogy – átlagban – 11,1 éves ciklussal vál-toznak. A napfoltciklusokat be is számozták, az el-sőnek azt tekintik, amelyikben minden napra meglehetett határozni a relatív számot, így az 1. számú -nak az 1755–1766 közötti időszak adódott.

A ciklus hossza azonban csak átlagosan 11 év, tar-tama 9 és 13 esztendő között változhat! Jó példa amostani, 24. ciklus, amely csak nehezen akart bein-dulni, több mint két évet késett az átlaghoz képest.

NAPKITÖRÉSEK EXTRÉM ULTRAIBOLYA-TARTOMÁNYBANa Solar Dynamics Observatory felvételén, a Föld méretarányos ábrájával. A Solar DynamicsObservatory a NASA mûholdja

AMIKOR EGY NAPKITÖRÉS ELÉRI A FÖLDET... (elôzô oldalpár)

FORRÁS: SDO.GSFC.NASA.GOV

34 A FÖLDGÖMB 2013. JANUÁR—FEBRUÁR

A FÖLD HOZZÁVETÔLEGES MÉRETEA NAPFOLTOK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSAIaz elôzô ciklusban és várható számuk a következô években

200

150

100

50

01995 2000 2005 2010 2015 2020

EGY NAPFOLTCSOPORT FEJLÔDÉSE AZ SDO FELVÉTELEIN (fent)

NAPKITÖRÉSEK 3736 A FÖLDGÖMB 2013. JANUÁR—FEBRUÁR

2012. JANUÁR 6-I FELVÉTEL 2012. JANUÁR 8-I FELVÉTEL

TELJES NAPFOGYATKOZÁS 2006. március 29. Törökország, Side

A Nap tulajdonságai

A Nap a legközelebbi csillag, anyaga ionizált gáz,vagyis plazma. Átlagos csillagnak mondható, a csil-lagászok sárga törpeként határozzák meg. Törpeségeellenére tömege 330 ezerszer, átmérője 110-szer nagyobb, mint a Földé. Egy csillagközi gáz- és por-felhőből jött létre kb. 5 milliárd évvel ezelőtt, és „életéből” legalább ennyi van még hátra. Energia-termelését a magban zajló termonukleáris fúzió biztosítja. Másodpercenként 600 millió tonna hid-rogén alakul át héliummá 14 millió Celsius-fokoshő mérsékleten.

A foltokat a Nap felszínén látjuk, amit azonbanne úgy képzeljünk el, mint a szilárd talajt a lábunkalatt! A fotoszféra nevű rétegről van szó, ami alig500 km vastag, és azért nevezik így, mivel innen ér-kezik a legtöbb látható fény. Átlagos hőmérséklete6000 ˚C körüli, a napfoltok terültén azonban„csak” 4500–5000 ˚C uralkodik – ezért látszanaksötétebbnek környezetüknél.

A Nap nem merev testként forog. Az Egyenlítőkörnyéki területek 25, a pólusok 35 nap alatt for-dulnak körbe. E jelenség alaposan összekuszálja aNap felszínén és belsejében található, egyébként isbonyolult mágneses térrendszereket. Ezek csomó-sodása okozza a napfoltokat.

A napfoltok két, viszonylag keskeny zónában je-lennek meg a fotoszférában. Egy új ciklus első folt-jai mindkét féltekén a 35 fokos naprajzi szélességkörnyékén tűnnek föl, kifejlődnek, aztán szép lassanszétoszlanak. Nagyjából egy hónap az élettartamuk.A következő foltok – ahogy haladunk előre a ciklusidejében – az Egyenlítőhöz egyre közelebb bukkan-nak föl, de kevés kivétellel nem érik el azt.

Mégis, miért játszódik le e ciklikusság, és miértolyan a hosszúságuk, mint amilyennek tapasztal-juk? Ennek megválaszolása a legnehezebb napfizi-kai kérdések közé tartozik. Elméletek és modellekszép számmal születtek már, egyes részletek jól is-mertek, mások azonban még finomításra szorul-nak, de éppen ettől izgalmas és érdekes a Nap ku-tatása... A legvalószínűbb, összetett megoldás úgyszól, hogy a dinamóhatással létrejött mágneses te-rek, az elektromosságot is jól vezető plazma, to-vábbá a különleges forgási sajátosság kölcsönhatásaegyüttesen határozzák meg a napfoltok és nap ak-tivitás más formáinak tulajdonságait is. Ez a márnyelvtanilag is bonyolult mondat jelzi, hogy nemegyszerű folyamatokról van szó, és még nagyonsok munka vár a „nappali” csillagászokra, ha min-den részletet tisztázni szeretnének.

Jelentősen színesíti a képet, hogy a Nap fel-színe fölött további rétegek helyezkednek el. Ezekközül a napkorona neve a legismertebb. Milliószorhalványabb, mint a napkorong, ezért természeteskörülmények között csak olyan különleges alkal-makkor láthatjuk, mint a teljes napfogyatkozás. Anapkoronában bonyolult fűtési folyamatok révéntöbb tízmillió °C-fokra is megnőhet a hőmérséklet.Ez azonban csak azt jelenti, hogy a részecskék hő-mozgása révén ennyi jön ki, de akár szabad kézzelis „belenyúlhatnánk”: olyan ritka ott az anyag,hogy semmi bajunk sem lenne!

A napkorona rendkívül kiterjedt, elér a Neptu-nuszon túlra is, ami 30-szor távolabb van a Nap-tól, mint a Föld. Lényegében tehát bolygónk is aNap légkörében kering!

A Nap hatásai

A töltött részecskék folyamatosan áramlanak ki aNapból: ezt nevezzük napszélnek. Időnként na-gyobb plazmacsomagok is előfordulnak benne,melyek létrejöttéért megint csak a mágneses tér afelelős. Ilyenkor rendkívüli energia szabadulhatfel, aminek közvetlen hatása lehet bolygónkra is,sőt némi veszélyt is jelenthet. Szerencsére a kitöré-sek töredéke áramlik csak felénk, és alapesetben aFöld mágneses tere megvéd bennünket. Ha azon-ban a felénk tartó részecskefelhő mágneses terénekpolarizáltsága ellentétes a földi magnetoszféráéval,akkor anyaga a Föld pólusainál be tud hatolni a

felső légkörbe. Ennek legszebb következménye asarki fény, ami nem csak a sarkvidékek sajátossága!Ha elég nagy plazmacsomagot kapunk a Naptól,akár a mi szélességünkön is megfigyelhetők e fény-jelenségek. 2003-ban még Budapest magasabbanfekvő helyeiről is látható volt az aurora.

Kevésbé kellemes következmény azonban,hogy a pólusok környékén a felső légköri zavarokmiatt megromlik a rádiózási lehetőség. Azokkal arepülőgépekkel, amelyek menetrend szerint a sar-kok fölött haladnak el, nem lehetne tartani a kap-csolatot. Ilyenkor más, hosszabb útvonalra terelik

őket, s ez nem kevés többletköltséget okoz. Az ala-csony pályán keringő műholdak elektronikájá-ban elég súlyos károkat okozhat egy-egy részecs-kezápor. Ilyenek a GPS-holdak is, melyek nekműködésére a nagy légi- és hajótársaságok is épí-tenek.

Észak-Kanadában és az USA északi részén né-hány éve komoly problémákat, hosszabb áramszü-netet okoztak a napkitörésekre visszavezethetőmágneses viharok. A hosszú távvezetékek, illetve atranszformátorok nem bírták a több ezer amperesterhelést. Jó hír viszont, hogy azóta kifejlesztették,

hogyan lehet megelőzni a bajt, így ma már auto-matikusan leoldanak az eszközök.

Nyilvánvaló, hogy a Nap megfigyelése nem csaktudományos kérdés, gyakorlati jelentősége is van,hiszen mind több, egyre érzékenyebb technikaieszközzel vesszük körül magunkat, lassan minden-napi életünk is ezekre épül.

Hazánkban két helyen is foglalkoznak a Napkutatásával. Debrecenben az MTA Napfizikai Ob-szervatóriumában közvetlen észleléseket is végez-nek, az ELTE Csillagászati Tanszékén pedig elmé-leti kutatások folynak.

A NAP SZERKEZETE

A SZABAD SZEMMEL IS LÁTHATÓ NAPFOLTOK és a Föld méretaránya

NAPFOLTOK ÉS MÉRETARÁNYOK2000. szeptember 23.

EGY NAPFOLTCSOPORTSZERKEZETE A STEREOMÛHOLD ÁBRÁJÁN

KONVEKTÍV ZÓNA

SUGÁRZÁSI ZÓNA (10 000 °K)

MAG (14 000 000 °K)

KORONA

FOTOSZFÉRA (6000 °K)

FELSZÍN ALATTI ÁRAMLÁSOK

KROMOSZFÉRA

NAPKITÖRÉSEK 3938 A FÖLDGÖMB 2013. JANUÁR—FEBRUÁR

A FÖLD HOZZÁVETÔLEGES MÉRETE

Mi várható a mostani maximumtól?

A napfoltmaximum idejét és mértékét csak utólaglehet megállapítani. Sokszor csupán egy-két évvelkésőbb, mivel a napfolt-relatív számok – általában13 hónapos – átlagos értékét veszik figyelembe. Alegújabb kutatások szerint a maximum időszakánaktöbb púpja is lehet, de úgy tűnik, minden időkegyik leggyengébb maximuma elé nézünk.

A kitöréseket – a rémhírekben szereplő állításokellenére – nem igazán lehet előre jelezni. A rövidtávú előrejelzéseknél – ami egy-két napot jelent –vannak biztató eredmények. Ha a napkorong ke-leti peremén megjelenik egy bonyolult mágnesesszerkezetű, nagy napfoltcsoport, abban valószínű-leg kitörés lesz. Ám az, hogy mekkora és merre irá-nyul, az már bizonytalan. A fény alig több mint 8perc alatt ideér, a részecskezápornak azonban többnapba is telhet a 150 millió km-es utazás. Ennyiidő alatt meg lehet tenni a megfelelő óvintézkedé-

HUROKSZERÛ NAPKITÖRÉSEK A KORONÁBANextrém UV-tartományban az SDO felvételén

SARKI FÉNY KANADA FÖLÖTTa nemzetközi ûrállomás fedélzetérôl

seket. Ehhez viszont biztosan tudnunk kell, hogyvalóban felénk irányul-e a kitörés!

A Napot különböző hullámhossztartományok-ban vizsgálják, így más és más jellemzőjét tudják ki-emelni, megismerni. (A sok helyen látható kék,zöld, piros színű napképek erre utalnak.) A szín-képek vonalainak széthasadásából állapítható mega mágneses erősség, amiből a kitörés erősségére éshatására is lehet következtetni. Nagyon finom mé-résekről van szó, melyek elvégzésére leginkábbűreszközök alkalmasak.

Ma már a SOHO, az SDO és a Stereo holdakadatai révén a Nap teljes felületét egyszerre láthat-juk. Óriási mennyiségű információt szolgáltatnak,melynek nagy része szinte azonnal felkerül az in-ternetre, szabadon letölthető és tanulmányozható.A Nap tehát közkincs.

NAPKITÖRÉSEK 41

Turisták milliói látgatnak elminden évben a Földközi-tenger

közepén fekvő Ciprusra, ám kevesen látják nyo-mát, hogy néhány évtizeddel korábban az ittélő görög többség és török kisebbség között mi-csoda ellentétek feszültek. Az 1960-as évekbenezek véres erőszakká fajultak. A két oldal félka-tonai szereplői a civil lakosságot terrorizálták: e helyzet kezelésére jött létre 1963-ban az ENSZciprusi békefenntartó missziója (UNFICYP),amely azóta is megszakítás nélkül működik.Magyar katonák 1993 óta vesznek részt a kék-sapkások munkájában

CIPRUSI JÁRŐRÖZÉS

KÉKSAPKÁSOKA ZÓNÁBAN

SZÖVEG ÉS KÉP: WAGNER PÉTERCiprus

CIPRUS 45

A magyar (és más NATO)-katonák tevékenységé-ről évek óta leginkább az afganisztáni háború kap-csán hallunk: ott távoli tartományokban, a felkelőkrobbantásai által veszélyeztetve kell biztonságot te-remteni, harcolni vagy épp az ország újjáépítésébenrészt venni. A ciprusi békefenntartó misszió telje-sen másról szól, más logika alapján működik. Itt akatonák feladata nem a fegyveres harc, hanem a bi-zalomerősítés és a szembenállók közötti közvetítés.Járőrözés közben a katonáknál nincs fegyver, sisa-kot sem kell viselniük, így rájuk inkább igaz a kék-sapkás, mint a kéksisakos jelző.

Egy misszió fontosságát nem csak a veszélyességehatározza meg. Itt épp a Ciprusi Köztársaság és a vi-lágon egyedül Törökország által elismert Észak-cip-rusi Török Köztársaság között fekvő ütközőzónábantevékenykednek a békefenntartók. A Zóna két ol-

dalán ma is katonák tízezrei állomásoznak egymás-sal szemben. Jelentősebb összecsapásra évtizedek ótanem került sor, sőt a két fél kapcsolata az évek soránolyannyira normalizálódott, hogy ma már határát-kelőhelyek működnek, és folyamatosan növekszik azáruforgalom is. A stabilitásról sokat elárul, hogy azENSZ-erők létszáma az elmúlt két évtizedben fo-kozatosan csökkent, és a 180 km-es Zóna ellenőr-zésére ma már 860 kéksapkás is elég.

De akkor mégis miért van szükség az idegenegységek ittlétére?

Az ENSZ-erők alapfeladata az ellenségeskedé-sek kiújulásának megakadályozása, a Zónán belülitörvényesség fenntartása és az élet normális kerék-vágásban tartása. Ráadásul rajtuk keresztül zajlik aciprusi görög és török hadsereg egységei közötti hi-vatalos kapcsolattartás, információáramlás is.

KÉKSAPKÁSOK CIPRUSONA békefenntartók 1963-as telepítésük és a sziget1974-es kettéosztása között nem a mai formájuk-ban tevékenykedtek. Először az akkori CiprusiKöztársaság görög többségű területein fekvő törökenklávékat védték az etnikai villongások során. Azeredetileg mintegy 7000 fős kontingens akkor semrendelkezett nehézfegyverekkel, egyszerűen fizikaijelenlétükkel és diplomáciai fellépésükkel igyekez-tek elejét venni a konfliktusoknak. A helyzet el-mérgesedése és az 1974-es török partraszállás utána szigetet kettéválasztó ütközőzóna lett a kéksap-kások működési területe, ahol több mint száz, kü-lönböző méretű megfigyelőhelyet alakítottak ki.

A magyar katonák a rendszerváltást követően je-lentek meg a helyszínen, összhangban azzal a szán-dékkal, miszerint az új, demokratikus Magyaror-szág a világ egyik kicsi, de felelős szereplőjekéntszerepet vállal az ENSZ békefenntartó tevékenysé-gében is. A kezdeti négyfős csapat 1997-re egy szá-zadra (107 fő) nőtt. 2005-ben az ENSZ 30 száza-lékkal csökkentette a kéksapkások létszámát, ígyjelenleg magyar katonából is összesen 77 fő állo-másozik a szigeten.

Ez nem Afganisztán, itt nem harcolni kell…

MEZÔGAZDASÁGI MÛVELÉS A ZÓNÁBAN Az egykor törökök lakta, félig lerombolt Petrofani falu ma egy hatalmas istálló, ahol a környékbeli görög gazdálkodók tartják állataikat

A ZÓNA EREDETILEG NÉGY SZEKTORBÓL ÁLLT, Kanada 1993-as kivonulása után azonban a 3. szektort megszüntették, és felosztották a szomszédos 2. és 4. szektorközött. Ezekben 2005 óta egy-egy század látja el a feladatokat.A szektorokon belül három felelôsségi terület van, egy-egy szakasszal. A magyar katonák zöme kezdetektôl fogva a keleti,4. szektorban tevékenykedik, így itt található egy magyar szakasz által felügyelt felelôsségi terület is (a kontingens másik fele Famagustában és Nicosiában tölt be feladatokat)

CIPRUS 4746 A FÖLDGÖMB 2013. JANUÁR —FEBRUÁR

ZónaeseményekBár jelentősebb katonai összecsapás az elmúlt évti-zedekben nem történt, ez nem jelenti azt, hogymegállt volna az élet az ütközőzónában. Éventeátlagosan ezer kisebb-nagyobb incidens történik,melyek 90 százalékát a civil lakosság okozza.

Mivel a Zóna túlnyomó része viszonylag kes-keny sávként lakatlan területeken kanyarog, a he-lyiek tevékenysége csak olyan helyeken okoz prob-lémát, mint a magyar felelősségi terület… Itt

Egyensúlyozás

Vajon mi védi a békefenntartókat, s mi köti meg aszemben álló felek kezét? Mindössze úgynevezettstatus quo-szabályok. Alapelv, hogy a Zónába egyikhadsereg sem léphet be, és a tűzszüneti határon állóciprusi görög és török megfigyelőpontokon csakkézifegyverzetű katonák lehetnek, minden komo-lyabb harceszköznek legalább 3 kilométerrel hát-rébb kell elhelyezkednie. Ennek ellenére mindkétfélnek vannak olyan állásai, amelyek mégis bentvannak a Zónában…

Külön rendelkezések szabályozzák a szemben-állók megfigyelőhelyeinek működését: pl. azt, hogyegyszerre hány katona és terepjáró tartózkodhataz adott helyen. Ha a békefenntartók ehhez képestbármi növekedést észlelnek, azonnal megy a je-lentés és kezdődik a kivizsgálás.

A Larnaka–Nicosia-autópálya keresztülhalad azütközőzóna magyar szakaszán. Arra az alig 1 km-es szakaszra (világos, látható határjelzés itt sincs!)külön status quo vonatkozik: a ciprusi görög had-sereg például ezen a részen minden fegyvert csak le-takarva szállíthat és nem szabad kiszállni a jármű-vekből. A kéksapkások helyi felkészülésének nemcsak a terepen láthatatlan határok, hanem a több-tucatnyi status quo memorizálása is része.

nemcsak hogy több ezer ember él a Zónán belül,de még a Ciprusi Köztársaság és az Észak-ciprusiTörök Köztársaság területéről is sokan bejárnakide földet művelni. Jellemző, mindennapos prob-lémaforrás a tiltott fakivágás, vagy épp a színes-fémgyűjtés-célzatú bontás az elhagyott ipari léte-sítményekben. Ám a Zóna sokkal jelentősebbillegális tevékenység terepe is: mióta 2004-ben aCiprusi Köztársaság csatlakozott az Európai Uni-óhoz, érezhetően megnőtt a csempészet és az em-berkereskedelem szerepe. Az ütközőzóna két olda-lán élő görög és török csempészek ebben az esetben(hasonlóan például a koszovói–szerb határhelyzet-hez) az etnikai ellentéteket félretéve közösen húz-nak hasznot az emberszállítmányokból.

Sajátos kéksapkás zónabeli kihívás kapcsolódika civilek engedélyezett fegyverhasználatához: a cip-rusi görög lakosság körében igen népszerű tevé-kenység a vadászat, és a környékről gyakran pontezért járnak be sokan a Zónába. Ám évente mind-össze két napot lehet hivatalosan vadászni: az egyikilyen alkalommal csak a magyar területre 170 fegy-veres érkezett, 120 kutyával, mintegy 100 autón. Ésa lövöldözés ilyenkor nincs tekintettel sem a béke-fenntartókra, sem a szemben álló hadseregekre… A BEZÁRT 191-ES JÁRÔRBÁZIS,

mellette helipad, magyar címerrel. A PB-191-es egyike volt a magyar körzet azon bázisainak, melyeket az ENSZ-erôk 2005-ös létszámcsökkentése során bezártak

A 91-ES JÁRÔRBÁZIS BEJÁRATAA bázis az úgynevezett Lurukina-zsebnél, gyakorlatilag a semmi közepén található — jó rálátással a görög és török megfigyelôállásokra. Két lakókonténer, rádiószóba és étkezô, egy kis házi veteményes és Lecsó kutya jelenti az otthontaz egy éven át itt élô, önellátó életmódra berendezkedett nyolc magyar katonának

FOTÓ: MOLNÁR ISTVÁN


Határok a fejbenA magyar békefenntartók működési területe né-hány szempontból igencsak különleges hely. A maga75 km2-ével ez az egyik legnagyobb önálló körzet, ésitt nyílik a legszélesebbre a Zóna: 7 km a távolság agörög és török tűzszüneti vonalak között.

És talán a legmeglepőbb, hogy az ütközőzónaegyáltalán nem hasonlít az ilyen területekről meg-levő sztereotípiákra. Nincsenek fizikai határok, szö-gesdrót kerítés, a pontos határt nem jelzi semmi.Csak a görög és török bunkerek meg az égnek me-redő őrtornyok sora mutatja, hogy merre haladhata tűzszüneti vonal: a határ valahol előttük húzódik.A katonai jelleg, a határzár hiányát tetézi, hogy aZóna magyar kezelésű része többnyire mezőgazda-sági terület, ahol napi gyakorisággal folyik a műve-lés. Állig felfegyverzett katonák és világos határokhelyett leginkább traktorokkal, farmerekkel és sze-mélyautókkal találkozunk.

A határsértések megelőzése és jelentése a béke-fenntartók alapfeladata, ehhez azonban szinte fárólfára, dombról dombra kell ismerni a jelzetlen ha-tárt. Amikor egy kéksapkás kiérkezik Ciprusra, azotthoni felkészítés után még 6 hét tanulás vár rá,hogy a saját járőrözési területén memorizálja a gö-rög és török tűzszüneti vonalakat.

A magyar katonákkal útnak indulva ilyenekethallok: „Ha a gyógyszertári hordót összekötöd a bo-korsortól számított második villanyoszloppal, ottmegy a határ, majd balra fordul, és a török megfi-gyelőpont alatti második dombnál folytatódik.”Közben mereven bámulom az egyszínű, barnás,dimbes-dombos novemberi tájat, keresve az emlí-tett támpontokat.

A kéksapkások jelenléte folyamatos: nappal két,éjszaka egy terepjáróval vannak kint az ütközőzó-nában, és járják a földutak valamelyikét. A jármű-vek szinte állandóan mennek, a kétfős járőrök pedig négyóránként váltják egymást, évente akár 150 ezer km-t is beletesznek az autókba. A föld-úton történő járőrözés meglehetősen monoton, amaximum sebesség elvileg 20 km/h lehet. A min-dennapos feladat természetesen a Zóna ellenőr-zése: a szemben álló hadseregek állásainak távcsö-ves megfigyelése és az ütközőzónában illegálisantartózkodó civilek figyelmeztetése.

„ÚTJELZÔ TÁBLA” A ZÓNÁBANA járôrútvonalakon az ENSZ a nap 24 órájában fenntartja jelenlétét (lent)

KILÁTÁS A Ciprusi Köztársaság felé nézve a Zóna egyikmegfigyelôpontjáról. A tûzszüneti vonal határára semmi sem utal (fent)


Az utolsó jelentősebb, halálos áldozattal is járó in-cindensre 1996-ban került sor a Ciprusi Köztársa-ság keleti részén fekvő Dheryniánál. Itt a görög cip-rióták minden év augusztusában megemlékezésttartanak abból az alkalomból, hogy a török partraszálló erők 1974-ben ekkor űzték ki a szomszédosFamaguszta város Varosha negyedéből az ott élő gö-rög kisebbséget. Varosha a mai napig szellemváros,ahonnan minden görög elmenekült, viszont a tö-rökök sem települtek be oda.

Dyrenia a Zóna görög oldalán van, és remek rá-látást kínál az elnéptelenedett negyedre. A korábbiévekhez hasonlóan 1996-ban is tüntetéssé fajult amegemlékezés, ám ekkor a tiltakozók behatoltak azENSZ által felügyelt, itt mindössze 100 méter szé-les elválasztó sávba, és provokálni, dobálni kezdtéka török állások katonáit. A törökök már készültekaz eseményre, és azonnal „civilek” (valójában civil ru-

hába öltöztetett török katonák) érkeztek az ütköző-zónába. A kéksapkások – köztük magyarok is – a kéttömeg közé sorakoztak fel.

Ám mikor két görög ciprióta néhány méterrebehatolt a török Észak-ciprusi Köztársaság terüle-tére, és ott görög zászlót tűzött le, elszabadult a po-kol. A török rendőrség tüzet nyitott a görög tün-tetőkre és a békefenntartókra, majd a török„civilek” botokkal felfegyverkezve rárontottak agörög demonstrálókra. A görög zászlót letűző kétférfit megpróbálták meglincselni: egyiküket sikerültkimenteniük a kéksapkásoknak, ám a másik férfi – Anastasios Isaak – helyben belehalt sérüléseibe.Egy szemtanú szerint estére olyan véresen tértekhaza a kéksapkások, mint a hentesek. A magyarENSZ-misszió történetének egyetlen olyan sérültje,aki békefenntartás közben szerzett sebesülést, TakácsZoltán, akit egy kő talált el az összecsapás során.

A dheryniai összecsapás – az egyetlen magyar sérült

AZ ELMÚLT ÉVEK KONTINGENSEI ÉS A MÁR BEZÁRT MAGYAR BÁZISOK EMLÉKTÁBLÁI A SZT. ISTVÁN-BÁZISON (balra)

AZ ATHIENUBAN ÁLLÓ CAMP SZT. ISTVÁN BEJÁRATAA magyar békefenntartók nagyobbik bázisa, mely az afganisztániakhoz képest szerény méretû, ám otthonos laktanya. A legénységen kívül itt a török és görög katonai parancsnokokkal való kapcsolattartásért felelôs magyar, szerb és horvát tisztek is dolgoznak. A békefenntartók terepjárói szinte folymatosan úton vannak

MEGFIGYELÔ POZÍCIÓBAN A nagy teljesítményû távcsôa 91-es járôbázis egyik fon-

tos felszerelése

FOTÓ: MOLNÁR ISTVÁN

Tényleg nem lehet tetovált bőrrel Japánban fürdőbe menni?Ugyanabban a kád vízben fürdik le az egész család és még a vendégeik is? Igaz-e az, hogy a hagyományos japán fürdőmeztelen, ugyanakkor koedukált? Miért hívják vízkereskede-lemnek a japáni prostitúciót? Néhány eldugott hegyi fürdő-ben valóban lehet majmokkal együtt fürdeni?

Az ehhez hasonló közhelyek mutatják, hogy a japán für-dőkultúra sikeresen kivívta magának a nemzetközi figyelmet,ami a japán kultúra iránti általános érdeklődés J-popba ágya-zott reneszánszának farvizén még hazánkba is elevickélt.Most, hogy – a bor- és a gasztrokultúra után – az újjáéledőmagyar fürdőkultúra lassan, de határozottan elkezdett sajátconnoisseur-réteget kitermelő, gyakran enyhe sznobizmus-sal is átitatott territóriummá válni, talán érdemes egy rövideteveznünk a világ egyik vitathatatlan fürdő-nagyhatalmánakvizein is. (Annak ellenére, hogy a hazai gyógyfürdőket egye-lőre nem fenyegeti a japán konkurencia.)

A MEGTISZTULÁSJAPÁN ÚTJA

ONSENSZÖVEG: IRIMIÁS BALÁZS

Japán

FOTÓ: IRIMIÁS BALÁZS

KOEDUKÁLT ONSEN-RYOKAN NAGANO TARTOMÁNYBANA téli fürdôzés hagyományos japán kelléke a bambusz-kalap, amit hóeséskor adnak a japán vendégfogadókban(elôzô oldalpár)

TÖRTÉNELMI HANGULATÚ TELEFONFÜLKEKyushu-sziget és egyben Japán legautentikusabb, hagyományos fürdôvárosa, ahol a betonszállodáknak és a buszos csoportoknak nyomát sem találni (Kurokawa onsen, Kyushu-sziget)

Az eredet

Ahogy a magyar hévízkultúra születésénél a római ka-tonák, majd később a török hóditók bábáskodtak,úgy Japán is importálta kiváló geológiai adottságai-nak kihasználásához a know-how-t. Akit azelőtt va-lahogy elkerült ez az információ, Fukushima óta eztis tudja, hogy Japánban meglehetősen nagy a szeiz-mikus aktivitás. Ez rövid távon földrengéssel és cu-namival jár, hosszú távon azonban vannak ennél kel-lemesebb hatásai is, például a vulkáni kísérőjelenségeknyomán feltörő termálvíz. Ez szükséges, de nemelégséges feltétele volt annak, hogy a mai különleges,kifinomult fürdőkultúra kialakulhatott a felkelő napországában. Akik szakrális vonalon keresik a magya-rázatot, jó helyen tapogatóznak.

Az ázsiai népek minden bizonnyal a buddhiz-mus születése előtt is fürödtek, hiszen Mohenjo-daro (Indus-völgyi civilizáció) már az i. e. 26. szá-zadban nyilvános fürdővel büszkélkedhetett.Mindez Európában csak bő kétezer évvel később,az ógörögöknél jelent meg.

A közfürdő intézménye Ázsiában mégsem azIndus-völgyi civilizáció, hanem a buddhizmus tér-

hódításához köthető, a rituális tisztálkodást szol-gáló medence fokozatos elterjedésével és deszak-ralizálódásával. A buddhizmus Indiából, Kína ésKorea érintésével érkezett meg Japánba, és a Nara-korszakban (i. sz. 710–794) császári segítséggelerősödött meg. Vele együtt jött a rituális tisztál-kodás is, ami a templomban olyan nagy jelentő-séggel bírt, hogy a hét ideális ottani épület egyikeis általában a rituális fürdő (yuya – szó szerini for-dításban: meleg vízbolt) volt. Ezek azonban jóideig csak a szerzeteseknek biztosítottak lehetősé-get a megmártózásra. A klérus után először a be-teg embereknek, később, a Kamakura-korszakban(1185–1333) már a köznépnek is megengedték afürdőházak tisztálkodási célú használatát (bármindez még nem vált általánosan elterjedtté).

Meglepő módon a gőzfürdőnek is volt japánmegfelelője, a mushiburo, amit Kōbō-Daishi(774–835) messze földön híres ezoterikus budd-hista szerzetes nevéhez kötnek, aki talán kínaiútja során leste el a technikát. Ezek hagyomá-nyosan barlangokban működtek, ahol tenger-

vízbe áztatott nádszövetet helyeztek forró szénrevagy felforrósított kövekre. Először csak a Kansai-régióban (Kyōto és Ōsaka környéke), későbbegész Japánban elterjedtek, különösen nagy nép-szerűségnek örvendtek a köznép körében. A ne-messég szintén ebben az időben kezdett el sajátkedvtelésére magánfürdőket építeni, amiből azEdo-korra (1603–1867) kialakultak a tömegekszámára alkalmas közfürdők. Ekkor ugyanis a fő-város Kyōtóból Edóba (a mai Tōkyōba) költö-zött, és a nagy építkezéseken dolgozó tömegeknekszüksége volt hatékony, közösségi tisztálkodásra.Ezért Edóban és környékén inkább meleg vizűfürdők voltak, míg Kyōto környékén főként a re-laxációt szolgáló gőzfürdők terjedtek el.

Fürdőfajták

Manapság a közfürdőkre a sentō és az onsen kifeje-zéseket használják. Előbbi általában városi környe-zetben található, és melegített csapvízzel üzemel, több-nyire beltéri, fehér csempés, kevés medencés, szűk,olcsó és funkcionális intézmény. Az onsen azonbanegy magasabb kategória, az itthoni termálvíznek és azarra épített intézménynek megfeleltethető fogalom.

Az onsen-vízzel üzemelő fürdők nem csupán atisztálkodást, hanem a belföldi turizmusban japánban,a soha meg nem álló, zakatoló világból visszavonuló,időutazó, relaxáló kikapcsolódást is szolgálják. Azolyan, 25 Celsius-foknál melegebb, természetes ás-ványvíz számít onsennek, ami 19 meghatározott ás-ványi anyag legalább egyikét tartalmazza. Japánbane követelménynek több mint 25 ezer(!) forrás felelmeg. (Hazánkban két külön besorolást alkalmaznak:a termálvíznek legalább 30 Celsius-fokosnak kelllenni, és ha megfelelő koncentrációban ásványi anya-gokat is tartalmaz, azt már gyógyvíznek nevezik.)Összehasonlításként: Magyarország mintegy 1300regisztrált termálvízkúttal rendelkezik, miközben azország területe Japán negyedének felel meg.

FORRÓ TERMÁLFOLYÓ Az onsen-connoisseur különleges fürdôhelye az egyik legnagyobb vízhozamú japán onsen forrásvidékén: percenként 10 ezer liter fölötti vízhozam (Fukushima tartomány)

ONSEN 5554 A FÖLDGÖMB 2013. JANUÁR —FEBRUÁR

FOTÓ: IRIMIÁS BALÁZS FOTÓ: IRIMIÁS BALÁZS

Amíg nálunk a kereszténységet megelőző magyar kultúrából kevés felis-merhető hatás maradt fenn, addig Japán őshonos, szakrális hagyománya, a sintōnemcsak a japán kultúrát meghatározó tényező, de jelentősen hozzájárul a maifürdőélet színesítéséhez is. A sintō egyik fontos rítusa a szakrális tisztálkodás (misogi), amit a mai napig sokan gyakorolnak Japánban. A misogit természe-tes vizekben, vízesések alatt, szent folyókban vagy a tengerben végzik, ágyék-kötőben és fejpántban. Ennek leegyszerűsített változata minden sintō-szentélyelőtt elvégezhető, a belépés előtti tisztálkodást szolgáló kút és a megfelelő öntőedények jelzik a tisztálkodás helyét.

Jakuzák a vízbenVajon mennyi esélyünk van művészi módon tetovált jakuzákat látni japán für-dőben és igaz-e, hogy kitiltották őket? A kérdést övező városi legendák való-ságrésze, hogy a jakuzákat, a japán szervezett bűnözés képviselőit valóban ki akar-ták tiltani a japán fürdőkből, hogy ne okozzanak kényelmetlenséget a többivendégnek. Az egyedüli levetkőzhetetlen ismertetőjegyük, a tetoválásaik alap-ján hozták meg a diszkriminatív intézkedést, mely valóban a mai napig több für-dőben is érvényben van.

Az már inkább meseelem, hogy ha a jakuzák olyan fürdőt akarnak, ahovanyugodtan járhatnak, megvásárolnak egyet. Ha ez igaz lenne, akkor Tōkyō bel-városának azon részén, ahol én is éltem, mindkét közfürdő az övék lenne…Mindegyikben rendszeresen felbukkantak ugyanis csoportban mozgó, tele-varrt klántagok – a még befejezetlen rajzolatú fiataloktól a már kissé megnyúltbőrű, idősebb nagypapákig. Minderre a japán fürdőzők azzal a mérhetetlenüláltalános közönnyel reagálnak, mint amikor a helyi metróra felszáll egy buggyosfehér térdzoknis gimnazista lány, aki az iskolai egyenszoknyáját miniszoknyáváalakította (a lázadás gyakori jele).

FAMEDENCE EGY KOEDUKÁLT, HAGYOMÁNYOS FÜRDÔBEN (Kiyashiki ryokan, Kurokawa onsen, Kyushu-sziget) (balra fent)

SZÁLLODA PRIVÁT FÜRDÔJE, A SZÁLLÓVENDÉGEK RÉSZÉREA hölgyek takarásként kifejezetten erre a célra biztosítottfürdôtörülközôt használnak, amit — ha nincsenek férfiak —általában a fejükre tesznek (fent)



Valójában nem csak a jakuzák tulajdonában lévő fürdőkben láthatunk szer-vezett bűnözőket, viszont az a fürdő, amelyiket valamikor ért már kellemetlenséga jelenlétükből fakadóan, lehet, hogy kiteszi a tiltó táblát. Ám ez minden teto-vált embert bűnözővé degradálhat. Ráadásul a jakuzákra Japánban egyáltalánnem jellemző a kötözködő viselkedés, inkább azért kezelik őket távolságtartóan,mert a mai napig élő japán kasztrendszer alapján – törvényben tiltott volta el-lenére – többségük az érinthetetlen alsórendűek közé tartozik. Egy 2006-os adatszerint a jakuzáknak mindössze 10%-a nem származik az érinthetetlen, bura-kumin kasztból.

Családi fürdésA közfürdők az Edo-korban a köztisztálkodást voltak hivatva biztosítani, mert an-nak ellenére, hogy a főváros fejlett csatornarendszerrel rendelkezett, keveseknektelt saját fürdőszobára. Manapság már minden japán lakás része a fürdőhelyiség– mindig elválasztva a WC-től –, a közfürdők mégis nagy kihasználtságnak ör-vendenek. A nagy népsűrűség miatt a házi fürdőnek igencsak szűkre szabott te-rek jutottak, a kádak is inkább kocka alakúak, nem lehet bennük elfeküdni, ezértsok japán család a hétköznapokban is a közfürdőzést választja.

A közös fürdés elengedhetetlen higiéniai feltétele, a medencébe lépés előttialapos tisztálkodás átöröklődött a házi fürdőszobákba is. A japánok egy kis sám-lin ülve alapos szappanos tisztálkodáson esnek át, mielőtt a kádba ülnének,ugyanúgy, mint a közfürdők medencéibe való beülés előtt. A kád csak a pihe-nést, átmelegedést szolgálja, ezért kézenfekvő volt az a víztakarékos megoldás,hogy a család egymás utáni közös fürdővízben fürödjön. És bármilyen meglepő,a huzamosabb ideig japán családnál lakó külföldi vendégnek is gyakran fel-ajánlják e fürdésmódot – udvariasságból általában elsőként –, majd a vizet újrafelhasználva a család is felmelegszik benne.

Sok onsen rendelkezik családi fürdővel, amit ki lehet bérelni, abban viszontaz egész család egyszerre elfér, ezért az sem szokatlan, ha a család apraja-nagyjamegosztja egymással a fürdőzés élményét.

TERMÉSZETES MELEGVÍZ-FORRÁS egy hokkaidoi tó szegélyén (lent)

MEDVEFÜRDÔ — SZÓ SZERINTI FORDÍTÁSBANTermészetes onsen Hokkaido mai napig vadon élômedvék lakta félszigetének közelében (Kuma no yu onsen, Shiretoko-félsziget) (jobbra lent)


A cikk támogatója az STA TRAVEL



ONSEN 61

A fürdőruha tabu

Talán a fürdőzés szakrális eredetére utal az is, hogy avíz tisztaságára kínosan ügyelve abba semmilyen ru-hadarabot nem illik beletenni, kivéve a frissen mo-sott, kifejezetten erre a célra szánt fürdőtörülközőt,amit főleg a koedukált fürdőben tartózkodó höl-gyek használnak. (A korábbi miniszoknyás jelenségáltal illusztrált általános japán közöny ellenére is!)

A sentōban klórozott víz van, ám az onsenben fo-lyamatos vízátfolyással biztosítják a higiéniai feltétele-ket, így itt valóban fontos a tisztaság kínos megőrzése.

Az Edo-korban a fürdők többsége még koedu-kált volt. A városi sentōkban a meleg és a párabenntartása érdekében nem voltak ablakok a me-dencetérben. A teljes sötétség megkönnyítette akoedukált használatot, ugyanakkor az ütközések el-kerülésére a fürdőzők torokköszörüléses hangjele-ket adtak ki, amit elvétve még ma is hallani az idő-sebb fürdőzők között. Szerencsére ez meg semközelíti egy átlagos kínai éjszakai vonat mosdófül-kéjének reggeli torokköszörülés-kánonját…

Az onsenek többsége mára – a Meiji-kor(1868–1912) Európából és Amerikából importáltprüdériájának következtében – szeparált nemű, de atermészetes környezetben fekvő, városoktól távo-labbi onsenek között számos megmaradt koedu-káltnak, amit nem az ismerkedni vágyó szinglik éskukkolók, hanem a párok és családok látogatnak leg-gyakrabban.

A fürdőruha mellőzése mellett van egy másik,erősen higiéniapárti rögződés is, melynek hazai el-terjedését sok magyar fürdőjáró látná örömmel.Japánban a legkisebb, eldugott közfürdőben isaranyszabály, hogy a mezítláb vagy papucsban hasz-nált terekbe tilos cipővel belépni! Közvetlenül a be-járat után van egy utcaszintre süllyesztett előtér,ahol az utcai cipőtől meg kell szabadulni, tároló-szekrénybe kell rakni, és a fürdő megemelt terébemár csak mezítláb léphetünk be. E zsilipmódszervitathatatlan érdeme, hogy az utcai kosz nem jut-hat az öltözőbe és onnan a medencetérbe.

A fürdőzési gyakorlat gyors és széles körű elter-jedését természetesen más tényezők is elősegítették.

A fürdőnőkAz Edo-kor nagyobbik felében a fürdőbe egyedülérkező vendégek fürdőnőket (yunákat) tudtak bé-relni, akik ledörzsölést, fürdetést és esetleg masz-százst vállaltak külön díjért cserébe. Korabeli be-számolók szerint a fürdők délután 4 óráigszok ványos fürdőként üzemeltek, a fürdőnők isszokásos szolgáltatásokat nyújtották, ám utána csakazokat a vendégeket engedték be, akik a kényeztetőkülönszolgáltatások borsosabb árát is hajlandóak

voltak megfizetni. Ezt a Tokugawa-sogunátus az er-kölcsi értékek pusztulásjeleként értelmezte, nemnézte jó szemmel. Ezért először fürdőnként há-rom főben maximálta a fürdőlányok számát, ám eztnem sikerült betartatni. Végül 1841-ben teljesen beis tiltották jelenlétüket, és az alkalmazásban lévő ju-nákat a piroslámpás negyedbe száműzték.

Ugyanebben az időszakban a közös fürdést ismegpróbálták törvényileg betiltani, de nem volt tel-jes a siker. A rettegett amerikai Perry admirális – akia kereskedelmi nyitást jött kikényszeríteni – úgyszámolt be 1853–54-es látogatásairól, hogy a koe-dukált fürdőzés az erkölcsi fertő terjedésének me-legágya. Végül a felvilágosult Meiji császárnak1890-ben sikerült, ami a Tokugawa-sógunoknaknem: olyan törvényt hozott, hogy a 7 évnél idősebbgyerekek nem mehettek be ellenkező nemű szülő-jükkel a fürdőbe. A fürdőket vagy szeparálták, vagykülönnapokat-napszakokat jelöltek ki a nők és aférfiak számára, az új városi fürdőket pedig eleve el-különített fürdőtérrel építették.

Ahogy a koedukált fürdőzést, úgy a junákatsem sikerült teljesen száműzni, a nagyobb fürdő-komplexumokban a mai napig előfordulnak. Egy,a medencetértől elkülönített, de szabadon bejár-ható, többágyas, egylégterű helyiségben általábannők vállalnak ledörzsölést (aka-surit – szó szerint:koszledörzsölést) és masszázst. Ám ennek Edo-ko-rabeli szexuális válfaja az egy légtér és a szabad be-járhatóság miatt nehezen kivitelezhető. Viszontvalószínűleg innen eredeztethető a prostitúció ja-pán elnevezése virágnyelven: mizu shōbai, azaz víz-kereskedelem.

egyetlen fatörzsbôl kivágott, különleges onsenben


Télen fürdőző makákók

A Japánban honos makákók a legészakibb, nememberszabású majom-előfordulásnak számítanak avilágon. Az 1960-as évek elején jegyezték fel előszöra különleges jelenséget egy eldugott onsen-völgy-ben, a Nagano tartomány északi részén található Ji-gokudaniban: a hosszú és havas tél átvészelésére amajmok elkezdték a közeli fürdőbe járó embereketutánozni. Naphosszat időztek a meleg vizű fürdőegyik természetes, kültéri medencéjében. Bár sokfotón emberrel közös medencében láthatjuk őket,a fürdő tulajdonosai – egészségügyi okokból, illetvekiszámíthatatlan agresszív reakcióik miatt – senki-nek sem ajánlják a majmokkal közös lábáztatást.

Azóta máshol, még északabbra is elterjedt amajomszokássá vált téli fürdőzés, ám igazán azelső felbukkanás helyszíne vált turisztikai attrak-cióvá. Itt az emberi fürdésre használt medencemögött, attól tisztes távolságra van a majmok ál-tal használt fürdő, ahova inkább fényképezőgép-pel, mint ágyékkötővel járnak a látogatók, lencse-végre kapni az ember módra merengő, relaxálófőemlősöket. És mivel fürdőruha és tetoválás nél-kül, családi körben, egymást bolhászva, fürdetve,minden szabályt betartva végzik szertartásos tisz-tálkodásukat, ők is joggal tekinthetők az állatvilágfürdő-connoisseurjeinek.

JAPÁN MAKÁKÓK (Macaca fuscata) Távoli emberi rokonságukat „erôsítik” a szertartásszerû, rendszeres fürdôzéssel, ahol még az arckifejezésük is emberi élvezetrôl tanúskodik. (Jigokudani majompark, Nagano tartomány)

MAJOMFÜRDÔA majmok — a közhiedelemmel ellentétben — nem az emberekkel közös medencét használják, mert a territóriumukat foggal-körömmel is védô állatok veszélyesek lennének a fürdôvendégekre (Jigokudani majompark, Nagano tartomány)


Ha a cikk felkeltette érdeklôdését, az STA Travelnél kedvezô árú repülôjegyeket talál, megbízható és olcsó szállásokat foglalhat, számos kaland- és felfedezôtúra közül választhat — és a CareMed biztosítást se felejtse el!

A CIKK MEGJELENÉSÉNEK TÁMOGATÓJA AZ STA TRAVEL — STATRAVEL.HU

Különleges figyelem irányul ma a hazai felső-

oktatási rendszerre – elsősorban a diáktünteté-

seket kiváltó reformtörekvések okán. Ilyen hely-

zetben igencsak érdemes megnézni, hogyan

működnek a több száz éves múltú, magas szín-

vonalú, világhírű egyetemek. Most a már 800

évet megélt Cambridge-i Egyetemet vesszük

górcső alá – nem utolsósorban az ott tanuló

magyarok szemszögéből

HAGYOMÁNYÉS MINŐSÉG

CAMBRIDGESZÖVEG: SOBRADO BOAZ

FOTÓ: VARGA ÁDÁM

Cambridge

CAMBRIDGE 6766 A FÖLDGÖMB 2013. JANUÁR —FEBRUÁR

Mélyen gyökerező hagyományokMár legendás annak a diáknak a története, aki egyvizsgájára páncélöltözetben jelent meg, mert azegyetemi szabályzatban talált egy olyan, még ér-vényben lévő rendelkezést, ami szerint mindenvizsgázó lovagnak biztosítani kell a sört és a ke-nyeret. A vizsgáztatók – miután meggyőződtekarról, hogy valóban ezt írja elő a sok száz éves sza-bályzat – a közeli McDonald’s-ból hoztak kólát éssült krumplit, amit a sör és a kenyér modern meg-felelőjének tartottak. Ám pár héttel később várat-lanul ráterhelték a diákra a gyorséttermi bevásárlásárát, mert a vizsgára kard nélkül jelent meg. Mintközben kiderült, az egyetemi szabályzat e közép-kori passzusa ezt szintén előírta.

A hagyományoknak is köszönhető, hogyCambridge oly sok mindenben különbözik a leg-több egyetemtől, nemcsak a világon, hanem Ang-liában is. Az alapítás dátuma 1209, és Oxfordbólmenekülő tudósokhoz kapcsolódik. Ám az akkoriintézmény nehezen hasonlítható össze a maival. Adiákok 14-15 évesek voltak, és főképp vallási ta-nulmányokat folytattak, tantárgyaik a nyelvtan,retorika, logika, zene és az asztrológia voltak. Az ok-tatás latin nyelven folyt, és annak idején nem city-beli befektetési bankok és stratégiai tanácsadó cé-gek igyekeztek elcsábítani a legtehetségesebbeket,hanem komoly vallási vagy közhivatalnoki karriervárt a legjobbakra. Fontos körülmény, hogy a ta-nítás akkoriban egymástól többnyire független college-okban zajlott, melyek együttműködésébőlkeletkezett az egyetem.

Az évszázados hagyományok a mai napig alap-vető részei a cambridge-i életnek: ezért tartanak la-tinul imát a vacsorák előtt, rendezik a vizsgák utánimájusi bálokat júniusban és hordanak talárt a di-ákok a vacsoránál. Történelmi múltba nyúló érde-kesség, hogy Cambridge-ben és Oxfordban is a

Mi jut eszünkbe Cambridge-ről? A tudományosság mindenképp, és az is köztu-dott, hogy egy nagy múltú egyetemről van szó. Nem véletlen, hisz a Times 2011-es felsőoktatási ranglistáján a Cambridge University volt a világ harmadiklegértékesebb egyetemi márkája.

Ha visszaemlékszünk középiskolai éveinkre, eszünkbe juthat, hogy IsaacNewton Cambridge-ben írta a Principia Mathematicát, amivel megalkotta a klasz-szikus mechanika alapjait. Talán az is ismerős, hogy Charles Darwin Cambridge-ben kezdett el érdeklődni a természettudományok iránt (amúgy orvosnak tanult).És egy közgazdásznak illik tudni, hogy John Maynard Keynes is Cambridge-ben tevékenykedett (a Kings College vagyonát is ő felügyelte, amit majdnem sikerült is lenulláznia a tőzsdén...). Ám itthon igen kevesen ismerik az egyetemsajátos fejlődését, hagyományait, amelyek a mai napig meghatározzák a cambridge-i életet és oktatási rendszert.

ákokat, négy pedig 21 évesnél idősebb hallgatókatfogad. A gyakorlatban a rendszer úgy működik,hogy a college intézi a felvételiket (legalábbis azalapképzés esetében), biztosítja a szállást, az étke-zési lehetőséget, az oktatási és sportolási felszere-lést (könyvtár, konditerem vagy evezősklub), deanyagi és lelki támogatást is nyújt.

Az, hogy ki melyik college-ba kerül, nem attólfügg, hogy mit tanul, hanem attól, hogy a felvételielején melyik college-ot választja. Bár a hallgatókekkor még keveset tudnak az itteni életről, a col lege-ok tagjai hamar aktív közösségeket alkot-nak, és maguk a college-ok egymással is versenyeznek.

MASTERS LODGE, ST. JOHN’S COLLEGE A college Masterének nem épp szerény szállása és irodahelyeNEW COURT, ST. JOHN’S COLLEGE DIÁKSZÁLLÁS

(elôzô oldalpár)

mesterdiploma eredetileg a szenioritás jele volt,ezért egy alapképzésen átesett (bachelor-diplomá-val rendelkező) diák 9 harmadévvel a diplomaosz-tója után igényelheti az MA Cantab titulust, anél-kül, hogy részt vett volna külön mesterképzésen is.Támadja is ezért az angol baloldal: szerintük az „eli-tista” intézmény öregdiákjai jogosulatlan előnybekerülnek az állásversenyben, mivel a munkaadóknincsenek tisztában e titulus tartalmával. Maga abachelor-diploma is eltér a megszokottól, hiszennem tartalmaz semmilyen információt a tanultszakról (amit triposnak hívnak, mert a múltban adiákok háromlábú széken ülve vizsgáztak), hanemcsak annyit ír, hogy Cambridge-ben elérte a ba che-lor-rangot.

A college-rendszerA hagyományok az egyetem felépítésében is mélynyomot hagytak, hiszen az egyik fő különbségCambridge (és Oxford), valamint a világ legtöbbegyeteme között az OxBridge Collegiate-rendszer.Az egymástól független college-ok a mai napigmegmaradtak, jelenleg 31 van belőlük, ebbőlhárom csak lányokat, kettő csak posztgraduális di-

FOTÓ: VARGA ÁDÁM


MAGYAROK CAMBRIDGE-BENAz oktatókkal együtt ma mintegy 50-60 magyarintézménye a Cambridge-i Egyetem, túlnyomó ré-szük az alapképzésben tanuló diák. Többnyire reáltantárgyas, azaz matematikus, fizikus vagy mér-nök szakos hallgatók, de találunk köztük törté-nészt, pszichológust és közgazdászt is.

Cambridge-i múltunk viszonylag hosszú, töb-bek között Szent-Györgyi Albert is itt tanult. Tör-ténelmi érdekesség, hogy a Kings College-ban úgyemlékeznek meg Békássy Ferencről, az I. világhá-borúban elesett cambridge-i magyar diákról, hogyazzal a fallal szemben helyezték el a nevét, ahol azangol hősi halottakat jegyezték fel – így jelképezve,hogy a másik oldalon hunyt el.

A jelenlegi magyar gazdaság is kapcsolódikCambridge-hez, hiszen ma több, fontos gazdaságiszereplőnk cambridge-es öregdiák: többek között aBudapest Bank vezérigazgatója, Zolnai György, Dietz Miklós, a magyarországi McKinsey vezetője ésMártha Imre, volt MVM-vezérigazgató is.

A Cambridge-i Egyetem Magyar Diáktársaságaegyik fő célja, hogy kapcsolatokat építsen az otthontevékenykedő cégek felé. Segítségként, hogy ezáltal adiákok megfelelő magyarországi munkalehetőségre ta-láljanak, és a hazai cégeknek is legyen esélye a camb-ridge-i jelenlétre (ezt szolgálta az igényes és tudatos fo-gyasztókat megcélzó, közelmúltbeli magyar borestis). A másik fő cél a cambridge-i tanulmányok hazainépszerűsítése: jelentkezésre bátorítani olyan magyardiákokat, akik bele sem gondolnak, hogy ők is képe-sek lehetnek Cam bridge-ben megállni a helyüket.Lehetőséget teremteni tehetséges magyar fiataloknak,hogy a világ egyik legjobb egyetemén tanulhassanak.

Noha az egyetem a felvételi jelentkezésnél hangsúlyozza, hogy nincs lényeges különbség acollege-ok között, mégis szinte mindegyiknek meg-van a maga specialitása. A Kings College például vi-lágszerte ismert kórusáról és meglehetősen baloldaliirányvonaláról. Ám a felszereltség és anyagi támo-gatás szempontjából is lényegesek a különbségek.A Trinity College külön ösztöndíjakat kínál a ke-let-európaiaknak, sőt Gonville and Caius College(ami többek között Stephen Hawking otthona is)kizárólag magyar diákoknak adható ösztöndíjat isfenntart. Mivel a támogatások nagy része az elmúlt

évszázadok öregdiákjaitól származik, léteznek el-avultak is (például a Coventryben született mosó-nők gyermekei számára fenntartott támogatás),vagy egész bizarr utazási ösztöndíjak (a St. John’sCollege akár 1000 fontos támogatást is nyújthat di-ákjainak, hogy a Föld vad és veszélyes helyeire lá-togassanak).

A kisebb, szegényebb college-ok tagjai gyakranirigykedve nézik a gazdagabbakban élőket. A na-gyobbak tényleg tehetősek. A leggazdagabbnak, aTrinity College-nak csak az ingatlanportfóliója 800millió font értékű (kb. 280 milliárd forint), ami

több mint kétszerese a magyar felsőoktatás 2012-es költségvetési támogatásának! Ennek része – töb-bek között – az O2 Arena (Anglia második legna-gyobb stadionja) és egy 440 millió font értékűTesco-portfólió is. Érdekes, hogy a college-ok be-fektetési stratégiájában az ingatlanokon és érték-papírokon kívül jelentős szerepet játszanak a régi-ségek és a borok is. A Trinity College borospincéjepéldául 1,7 millió fontra becsült befektetés (s ez amagyar borászok számára is lehetőséget jelent).

A college-ok egyik legfontosabb feladata az alap-képzésben részt vevő diákok oktatásának felügyelése

és szervezése. Minden diákhoz két minősített oktatótrendelnek: a tanulmányi vezető (Director Of Studies)aktívan figyeli az egyetemi teljesítményt, a tutor pe-dig a személyes „jólétért”, lelki biztonságért felel. A tu-tor-tevékenységre ma különleges figyelem irányul,ugyanis 2010-ben rövid idő alatt több diák is ön-gyilkosságot követett el, feltehetőleg az oktatás in-tenzitása miatt. A diákok könnyen elbizonytalanod-hatnak, hiszen meglehetősen nagy nyomás nehezedikrájuk: a legtöbb diák megszokta, hogy a középiskolá-ban a legjobban teljesítők közé tartozik, ám Cambridge-ben gyakran nehezen tudják tartani a tempót.

OLD COMBINATION ROOM, TRINITY COLLEGE A magyar diáktársaság elsôéves taggyûlése. Kapuvári András és Török Lajos közgazdászok küzdenek a kincstárnoki pozícióért

FOTÓ: VARGA ÁDÁM


fontos alapítványával – a leggazdagabb oktatási in-tézmény Európában (ebből 1,6 milliárd az egye-temé és 2,7 a college-oké).

Bár az adományok nem tervezhetők előre, akorábbi évek (évszázadok!) adományainak és be-fektetéseinek kamataiból igen nagy összeg folyik be.A közelmúltban kötvénykibocsátásba is kezdett azegyetem. Mindezeken túl jól jövedelmező üzlet aCambridge University Press és a Cambridge Nyelv-vizsgarendszer tevékenysége, a college-ok fontosbevételi forrása pedig a – college-díjon túl – a kon-ferenciaszervezés.

Kreatív kihívásokA cambridge-i tanév rövid, ám intenzív, 8 hetesharmadévekből áll (talán azért, hogy az oktatók-nak több ideje legyen kutatni és kevesebbet kelljena diákokkal foglalkozni…). Az első két harmadévalatt a diákok előadásokra és gyakorlati órákra jár-nak, mindezt az egyetem a tanszéken keresztülszervezi. Ezenkívül kötelezően részt kell venniük acollege által szervezett, leginkább kreatív referálás-

nak nevezhető beszámolókon (supervisionökön).Ez is az OxBridge-rendszer sajátossága: a diákokkicsi csoportban (akár egyedül, de általában 2-3fős csapatokban) egy oktató-vezetővel (vagy dok-torandusszal, aki kapcsolódó témában kutat) olyankérdéseket vitatnak meg, amiket az előadásokontanulnak. E beszámolókat önálló munka előzimeg, melyről a vezető és a diáktársak is kritikai ész-revételeket tesznek. Mindez egyedülálló lehetőséga hallgatók számára, hogy nemzetközileg elismertoktatókkal, tudósokkal vitázzanak.

PénzügyekA cambridge-i tanulás tandíjköteles. Ez mostanáig3250 font volt, jelenleg évente már 9000 (voltak isaz emelés miatt tüntetések). Szinte mindenki hitel-ből fizeti, ám a hitelkonstrukciók igen kedvezőek:végzés után egy bizonyos fizetésszint alatt nem kelltörleszteni, de nagyon magas fizetésnél is csupánhavi 75 font a maximális részletnagyság. A tandíjontúl college-díj is van, ami 3000 font körüli összeg,de ezt első diploma esetében átvállalja az angolállam. A diákokat ráadásul számos ösztöndíj segíti.A magyar hallgatók többsége például – rászorultságialapon – a jelentős (esetenként a teljes tandíjjal megegyező) anyagi támogatást kap, mert úgy ítélikmeg, hogy az átlagos magyarországi fizetés nem elégahhoz, hogy fedezzék a tanulás költségeit. (E támo-gatást valójában a megélhetési költségek fedezéséreadják, hiszen tandíjat úgysem kell fizetni – csakmajd a hiteltörlesztést.) Ha valaki jól tanul, és kö-rültekintően használja fel az ösztöndíj-támogatáso-kat, akár ingyenes oktatásban is részesülhet. Azegyetem mindenesetre erősen odafigyel, hogy ha

már fölvettek valakit, ne legyenek anyagi problémáia tanulmányok során.

Összességében Cambridge-ért nem kell többetfizetni, mint akármelyik másik brit egyetemért. Azaz– egy-két kivételtől eltekintve – minden brit egyete-men, szaktól függetlenül minden képzés ugyanany-nyiba kerül. Cambridge nem drágább pl. Sussexnél,sőt, a megélhetési költségek akár kisebbek is lehetnek.

De miből él maga az egyetem? Éves költségve-tése több mint 1 milliárd font. Ennek ellenére, azéves bevétel közel harmada brit állami kutatásipénzekből valósul meg, bár itt is minden évbencsökken az állam szerepvállalása.

A számlák jelentős részét állják a college-ok, deszámos gazdag cég támogatja az egyetemi kutatá-sokat, így innen is jön komoly bevétel. Nyilván atandíjak is fontos pénzügyi alapot jelentenek, rá-adásul rendre érkeznek jelentős adományok is: csakez utóbbiból 2005 és 2010 között sikerült 1 milli-árd fontot összegyűjteni – az első nem amerikaiegyetemként a világon! Cambridge – 4,3 milliárd

Az egyetemen összességében 11-12 diák jut egyoktatóra (a teljes, foglalkoztatott oktatói létszámotés az összdiáklétszámot tekintve), akadnak többszáz főnek szóló előadások is, de a hangsúly a kis-csoportos munkán van, ennek minden hallgató ré-szese. A diákok heti több supervisionön is résztvesznek, ami igen sok felkészülést igényel, ám azegyetem komoly hangsúlyt fektet az önálló mun-kára és a kreatív gondolkodásra. Gyakoriságuk mi-att az oktató hamar észreveszi, ha egy diák nem bírjaa tempót vagy nem foglalkozik eleget a tanulmá-nyaival. Ekkor nyomban szólni tud a személyes ta-nulmányi vezetőnek, aki azonnal lép. Így nehezenfordulhat elő, hogy a hallgató akkor jöjjön rá, hogynem tud semmit, amikor közelednek a vizsgák (me-lyek a harmadik harmadév végén zajlanak, egészenaddig nincs semmilyen hivatalos számonkérés).

Cambridge – a karrierlehetőségA cambridge-i évek során nem kizárólag egy „szak-mát” kap a diák, hanem olyan rendszerezett gon-dolkodási, kutatási és munkaképességeket sajátít el,

A CAM FOLYÓSokak szerint Anglia legromantikusabb randihelyszíne

A ST. JOHN’S COLLEGE A CHAPEL TOWERRÔL NÉZVEA toronyba tilos vizsgaidôszakban felmenni — mint ahogy a legtöbb magas épület tetejére is —, mivel félô, hogy leugorhatnak a diákok…

FOTÓ: VARGA ÁDÁMFOTÓ: VARGA ÁDÁM


és Sasha Baron Cohen. Ám az egyetemi lét egyik régiés erős alapja a diáktársasági élet. A legnagyobb csoport, a Cambridge Union saját épülettel rendel-kezik, és itt tartott előadásokat az elmúlt évekbenDominique Strauss-Kahn, Julian Assange, Muam-mar al-Gaddafi és Sir Ian McKellen. Az Assasins Guild nevű diáktársaság ezzel szemben minden év-ben tart egy tömegeket megmozgató gyilkosos játé-kot, ahol a vállalkozóknak három, szintén részt vevő,de számukra ismeretlen embert kell levadászniuk – vízipisztollyal, hógolyóval vagy játék karddal. A Jailbreak pedig egy jótékonysági rendezvény, mely-

melyek például az üzleti élet során rendkívül hasz-nosnak bizonyulnak. Ezért törekszenek arra a nagybefektetési bankok, tanácsadói cégek és ügyvédiirodák, hogy ne csupán közgazdászokat és jogá-szokat hívjanak a karrierrendezvényeikre, hanemtörténészeket, politológusokat, nyelvészeket ésegyéb, más szakon tanuló diákokat is próbálnakmagukhoz vonzani, mondván, hogy azt, ami majda munkához kell, úgyis a cégnél tanulják meg. Azilyen eseményeken gyakran a cégnél dolgozó camb-ridge-i öregdiákok bukkannak fel, és a hallgatókatingyenebédekkel, -vacsorákkal és -italokkal pró-bálják a céghez csábítani – még a mostani recessziósidőszakban is. De szokatlanabb módszerek is lé-teznek a tehetségesdiák-fogásban: az egyik magyarmatematikushallgató a postaládájában egy cégesbögrét talált, benne 10 fontot, névjegykártyát és egymeghívót egy szoftvercég karrierrendezvényére…Egy londoni befektetési banknál a nyári gyakornokifizetés meghaladhatja a heti 1000 fontot (386 ezerforint) – igaz, ehhez szinte a hét minden napján 12 óránál is többet kell dolgozni, és a londoni lak-hatási árakkal is meg kell küzdeni…

Mindehhez képest Magyarországon a munka-adók még nagyon szigorúan és jobbára szűken értel-mezik, hogy mire jó az egyetemi oktatás. Gyakrannem értik, hogy egy nem kifejezetten gazdasági ta-nulmányokat folytató diák mégis hogyan lenne ké-pes gazdasági területen munkát végezni. Számos,Cambridge-ben tanuló magyar diáknak volt márilyen negatív tapasztalata a hazai cégek rugalmatlan-ságáról. E jelenség arra is rámutat, hogy nem csupána magasabb fizetések okán döntenek inkább lon-doni munkavégzés mellett a magyar tehetségek.

Élet a tanulmányokon túlA cambridge-i élet nem csupán tanulásból, vizs-gákból és nagyvállalati karrierrendezvényekből áll.A college-ok jellegzetessége a formális vacsora, ahola diákok – akár heti rendszerességgel – öltönyben-talárban étkeznek a hosszú, történelmi asztaloknál,sokszor gyertyafénynél. Három vagy több fogás,előtte portóit szolgálnak fel. De a college-ok nemcsak e vacsorák alkalmával fordítanak nagy figyel-met az ételminőségre: az a vezérelv, hogy ha a diá-kok minőségi, egészséges ételt fogyasztanak, akkorjobb a tanulmányi teljesítményük is. A St. John’sCollege konyhavezetője például előzőleg egy Michelin-csillagos étterem séfje volt, és gyakranrendez bor- és sajtkostolókat és egyéb gasztronó-miai alkalmakat.

Cambridge-ben persze az egyetemen kívül is bő-ven van program. Különösen híres a Footlights nevűszínházi társulat: itt kezdte karrierjét többek közötta Monty Python-csapat, Hugh Laurie (Dr. House)

nek során a diákok 36 óra alatt úgy próbálnak minél messzebb kerülni Cambridge-től, hogy a sa-ját pénzükből egyetlen fillért sem költenek. Sikerültígy már egyeseknek Hongkongba, Buenos Airesbe ésMiamiba is eljutniuk.

A sport közismerten fontos része a cambridge-iegyetemi életnek: a hagyományos evezésen, rögbinés kriketten kívül akár „real tennis” is lehet a hob-bink, ami a mai tenisz történelmi változata, és csu-pán két cég készít hozzá ütőt. A meccsek általábancollege-ok között zajlanak, és magasabb szinten azegyetemi ligákban is részt lehet venni. Azok a diá-kok, akik Oxford ellen játszanak, elnyerik a „blue”titulust, hordhatnak kék blézert, és tagjai lehetneka Hawks-klubnak. Egyébként a komoly, Oxford el-leni rivalizálás ellenére sok szál köti össze a kétegyetemet, évente még közös sítábor is zajlik, többmint háromezer résztvevővel.

A cambridge-i diákélet tetőpontja kétségkívül a

vizsgák utáni May Week, ami a hagyományok mi-att júniusban van, és a Suicide Sundayjel kezdődik,ahol a diákok azt ünneplik, hogy nem lettek ön-gyilkosok a vizsgaidőszak alatt... Az ünneplés kar-tondobozokból épített hajók versenyével kezdő-dik, és az egyetemi „ivótársaságok” nyilvánosversenyeivel ér véget. Tavaly nagy visszhangot kel-tett, hogy az egyik csapat improvizált tógákkal,valamint egy botra nyársalt disznófejjel jelent meg,amit a helyiek kevésbé tartottak viccesnek.

A legtöbb college nagyszabású bált tart, általá-ban fekete szmoking és fekete csokornyakkendővagy épp frakk a kötelező férfiviselet. A jegyek áramagas (kb. 150 font darabja), de ez általában mégismegfizethető, mert a diákok a vizsgaidőszak alattúgysem költenek semmire. A college-ok melleslegmég így is ráfizetnek a rendezéssel: igaz, főleg azért,mert presztízskérdés lett, hogy melyik college löviki a legtöbb tüzijátékot…

PUNTOLÓ (GONDOLÁZÓ) TURISTÁK ÉS DIÁKOKA puntolást nem könnyû elsajátítani, a folyó mellettvizsgákra készülô hallgatók általában roppant szóra-koztatónak találják a látogatók vízbe fordulását

FOTÓ: ©ISTOCKPHOTO

Képzeletben ugorjunk vissza az 1600-as évek legelejére, és a vi-

lágûr távolából tekintsünk Földünkre! Ha ekkor egy csendes-

óceáni éjszakát szemlélünk, egyszer csak azt látjuk, hogy egy ap-

rócska fény gyúl. Egy vörösen izzó folt, ami egyre erôsebben

világít. Pár óra múlva kivilágosodik, és az óceán kékjében egy fe-

kete füstcsíkot pillantunk meg, ami egy pontból szétterülve,

több kilométer hosszan húzódik. Semmi kétség, tûz van! Rapa

Nui ég. Napokon át lángol az a földdarabka, aminek a tenger

szintje fölé emelkedô része alig 163 négyzetkilométer kiterje-

désû — vagyis majd' harmadakkora, mint a mai Budapest. A tüzet

az ott élô bennszülöttek gyújtották, hogy egy hosszú ideje hú-

zódó háborúskodás drámai befejezéseként véget vessenek múlt-

nak, kultúrájuknak és saját jövôjüknek, ezzel cáfolva meg a ter-

mészettel ôsi harmóniában élô népekrôl alkotott illúziókat

HÚSVÉT, SZIGET,FELTÁMADÁSTOROMIRO:KIPUSZTÍTOTTÁK 1960-BAN

SZÖVEG: MOLNÁR ATTILA DÁVID

Húsvét-sziget

HÚSVÉT-SZIGET 7776 A FÖLDGÖMB 2013. JANUÁR —FEBRUÁR

FA ÉS KÔ — FARAGVAKlasszikus, húsvét-szigeti evezôk és egy moai-szobor. Mind a fás szárúnövényzet, mint a jól faragható bazalt bôségesen rendelkezésre állt a korai kultúrák számára

A TOROMIRO (SOPHORA TOROMIRO)Eredeti élôhelyérôl ugyan — emberi hatásra — 1960-ban eltûnt az utolsó példány, ám a Húsvét-sziget eme endemikus növénye mégis túlélte a megpróbáltatásokat — az ember jóvoltából. Visszatelepítése nem reménytelen vállalkozás

Tündöklés és végzetIsmeretlennek viszont egyáltalán nem lehetett ne-vezni. Polinézia felől az első hajósok i. sz. 400-banszálltak itt partra. Vitorlával felszerelt, fatörzsből ki-vájt kenukból összeállított, óceánjáró katamará-nokon érkeztek, és azt, hogy pontosan miként ne-vezték ők a szigetet, mára csak sejteni lehet –egyesek szerint Rapa volt a neve, vagyis a Világ Köl-döke polinéz nyelven. Hamarosan virágzó kultúraalakult ki, amelynek számtalan emléke maradtfenn: a hatalmas, vulkáni sziklákból kifaragott, ro-busztus moaiktól a finoman megmunkált, csodá-latra méltó fafaragványokig.

Kozmikus idôutazásunkat folytatva, induljunk vissza a Föld felé, és áll-junk meg 291 évvel ezelôtt! Azt látjuk, hogy Rapa Nui mellett megáll egyeurópai hajó, amelynek holland kapitánya, Jacob Roggeveen azt írja a ha-jónaplóba, hogy mivel pont húsvétvasárnap talált rá erre az

”ismeretlen”

földre, azt Húsvét-szigetnek nevezi el. 1722-ben tehát átkeresztelték a szi-getet, ami nemcsak távoli volt, de kopár és elhagyatott is.

Egy különleges kultúra enyészett el abban a ha-talmas tűzben, amit űr- és időutazásunk során lát-hattunk, és vele együtt eltűntek azok az erdők is,amik a Húsvét-szigetet évezredeken át borították.A sziget bennszülött, azaz máshol elő nem fordulófáinak egyike a toromiro volt, történetünk fősze-replője. A pillangósvirágúakhoz tartozó fa nemnőtt magasra, de szinte mindenütt megélt, és el-terjedt a földdarabon. Kemény fájából a szigetlakókelőszeretettel készítettek faragványokat.

Az erdők pusztulásával a húsvét-szigeti civilizá-ció összeomlott. Néhány toromirofa átvészelteugyan a tűzvészt, és akár újra beerdősíthette volnaa szigetet, csakhogy Polinéziából a hajósok egykorpatkányokat is hoztak magukkal. Ezek pedig olyszorgalmasan rágcsálták a megmaradt fák magvait,hogy a toromiro egyre ritkább lett, a belőle készültfaragványok pedig a feledés homályába vesztek.

A toromiro útra kel…

Folytassuk az űrutazást, és ugorjunk még 52 évet!1774. Cook kapitány második földkerülő expedíci-ója során, március 14-én köt ki a Húsvét-szigetnél.Nem érzi jól magát, nem száll partra, és naplójábasem jegyez le semmi érdemlegeset. Utazik azonbana hajón két német, Johann Forster és a fia, Georg,akik az expedíció megbízott természettudósaikéntgyorsan gyűjteni kezdik a szigeten található növé-

1722Jacob Roggeveen Húsvét-szigetre kereszteli Rapa Nuit

1774. március 14.Cook kapitány expedíciója

1600-as évek elejeRapa Nui lángokban

1600 1700 1800 1900 2000


nyeket. Így kerül Cook hajójára egy toromirofa pél-dánya, amit gondosan kiszárítva és lepréselve azótais a londoni Natural History Museum (Természet-tudományi Múzeum) her báriumában őriznek.

De nem ez volt az egyetlen toromirodarab, amiakkor elhagyta a szigetet! Amikor Cook felvonta ahorgonyt, ott volt a hajón több különleges szoboris. Ezeket egy Mahine nevű, Tahitiről származóifjú gyűjtötte, aki még a nagy felfedező előző ex-pedícióján csatlakozott Cookhoz. A tolmácsnak aHúsvét-szigeten nagy hasznát vették: a szigetlakók80%-ban ugyanazt a nyelvet beszélték, mint Ma-hine. A fiú tudta, hogy nemsokára Tahitin lesznek,és a rokonai bizonyára sok ajándékra számítanakmajd. A szigetlakók által felajánlott szuvenírek kö-zül a szobrok tetszettek neki leginkább, és több da-rabot meg is vásárolt belőlük. Az európaiakat nemérdekelték a primitív alkotások, és csak JohannForster és fia precizitásának köszönhetjük, hogyútleírásukban szót ejtettek a „jól csiszolt, sűrűnerezett, sötétbarna színű fából készült” tárgyakról,amiket Mahine magához vett. Miután a Húsvét-szigetről Tahitire kerültek, a toromirofa szobroknem mozdultak. Egy ideig…

Thor Heyerdahl — életbevágó

toromiro-kaland

Még 46 év, és időutazásunk során már az 1820-asTahitit látjuk. Épp megérkezik a szigetre az oroszBellingshausen admirális. A helyi uralkodó, Pomarerajongott az európai ruhákért, és a nagyra értékeltszövetért cserébe sok értékes műtárgyat ajánlott fela tengerészeknek, köztük a húsvét-szigeti figurákközül is néhányat, amelyek ezután a Cári OroszAdmiralitás Múzeumába, Szentpétervárra kerültek.A szoborra ráfestettek egy számot: 736. Ugyanez az„azonosító” került Bellingshausen összes többigyűjtésére, és ezzel a Húsvét-szigetről származó, to-romirofából készült figura eltűnt a fiókok mélyén.

Időközben egy másik, férfit ábrázoló faragványÉszak-Amerikába jutott – nagyon valószínű, hogyaz akkoriban Tahitin gyakran megforduló bálna-vadászhajók egyikén. Már régen az Egyesült Álla-mokban volt, amikor Thor Heyerdahl norvég fel-fedező, természetbúvár feleségével, Yvonne-nal amézesheteit töltötte a Sziklás-hegységben.

A házaspár nemcsak a magánéletben, de a mun-kában is szorosan összetartott: így eshetett meg,hogy 1955-ben együtt vágtak neki a Húsvét-szi-getnek. Thor Heyerdahl a Kon-Tiki expedíció ré-vén akkor már világhíres volt, de nézeteivel szem-ben tudományos berkekben még mindig nem törtmeg az ellenállás. Talán ez is szerepet játszott, hogybizonyítani akart, és erre a Húsvét-sziget alkalmas

1816 — a Rurik nevû orosz hajó érkezése (jobbra lent)

1775 — a Húsvét-sziget William Hodges korabeli festményén (lent)

MOAI-K A Húsvét-szigetet világhírûvé tevô szoboróriások

HÚSVÉT-SZIGET

1600 1700 1800 1900 2000

Terevaka-vulkán (507 m) Puakatike-vulkán (370 m)

Tuutapu (270 m)

Rano Kau-kráter

Maunga O’Tu’u (300 m)

Puhi (302 m)

Rano Raraku-kráter

Hanga Roa

Csendes-óceán1888Chile annektálja a szigetet

1820Bellingshausen Tahitin szobrokat vásárol a CáriOrosz AdmiralitásMúzeumának

1877a korábbi járványok, tengeri támadások és a kivándorlás miatt csak 111 lakos él a szigeten

FOTÓ: ©ISTOCKPHOTO


terepnek tűnt. Heyerdahl rendkívüli alapossággaldolgozott, s nemcsak arra törekedett, hogy meg-fejtse a Húsvét-sziget szobrainak rejtélyét, hanemfeltárta azokat a talajrétegeket is, amik máig őrzika nagy erdőtűz során keletkezett égéstermékeket,behatárolva ezzel a történelmi esemény dátumát.Virágpormintákat vett a tavak üledékéből, és nemutolsósorban – történetünk legfontosabb mozza-nataként – toromiromagvakat gyűjtött.

A fa, ami a magvakat hullajtotta, a Rano Kau-vulkán kráterének belső oldalán, egy sziklakiszö-gellés mögött élt. Ez volt az utolsó toromirofa aHúsvét-szigeten, és magvaihoz nem fértek hozzá anövényevők. A szigetlakóknak azonban a sziklaki-szögellés sem jelentett akadályt, és a fát, az utolsótoromirót 1960-ban egyszerűen kivágták. Miért?Kellett tűzifának.

Óriási szerencse, hogy amikor Thor Heyerdahlhajója búcsút mondott a Húsvét-szigetnek, a fe-

délzetén ott voltak az értékes magok. A göteborgiBotanikus Kert gondjaira bízva aztán azok ott ki ishajtottak. A fa tehát eredeti élőhelyéről kipusz-tult, de halottaiból feltámadt. Igazi húsvéti törté-net, amelynek azonban még koránt sincs vége!

David Attenborough — a szálak

összeérnek, a toromiro él és virul Vajon mi lett a toromiroszobrok további sorsa? A szentpétervári szál: a múzeum – amit ekkoribanmár leningrádi Antropológiai Múzeumnak hívtak– a gyűjteményéről több katalógust adott ki, ezekegyike tartalmazta a Bellingshausen begyűjtötteszoborról készült reprodukciót. Az amerikai szál: ekatalógus eljutott Sir David Attenborough kezébeis. A neves angol természetfilmes 1985-ben, egyNew York-i aukción vásárolt egy különös, kultikus

1960kivágták az utolsó toromirofát

1955Heyerdahl expedícója a Húsvét-szigetre

THOR HEYERDAHL (1914—2002)Feltárómunkásságának korai idôszakakötôdik a Húsvét-szigethez

SIR DAVID ATTENBOROUGHA világutazó toromirofaragványokkal

A RANO KAU-KRÁTERA kráter meredek belsô lejtôinek egyik sziklakibukkanásán élt a toromiro utolsó helyi példánya

1600 1700 1800 1900 2000

1953-iga sziget túlnyomó részét birkafarmnak használják

1966-iga szigetet a chilei haditengerészet irányítja

FOTÓ: TAHITINUITRAVEL

1800 1900 2000

HÚSVÉT-SZIGET 83

fafigurát, majd próbálta felfedni – az általa Angli-ába került – szobor eredetét. A leningrádi faragványnagyon hasonlított e szoborra, de a nagy gonddalrápingált 736-os szám alapján csak annyit tudtakneki mondani, hogy az valahonnan a Csendes-óceán térségéből származik, 1830 előttről.

Ha a szovjet-orosz muzeológusokon múlik, adolog talán ennyiben is maradt volna. Ám 1985-ben nemcsak a nevezetes aukcióra került sor, ha-nem a Cook kapitány második expedícióján készültösszes rajz és festmény könyvként történő megje-lentetésére is. Ez is Sir David kezei között kötött ki,és ebben rábukkant azokra a rajzokra, amiket az ex-pedíció egyik tagja saját kedvtelésből, mégis nagyalapossággal készített a figurákról. Sir David At-tenborough ekkor már forró nyomon volt, és hogylezárja az ügyet, szobrát egy táskába rakta, és el-baktatott a kew-i Királyi Botanikus Kertbe. Az ot-tani laboreredmények kétséget kizáróan igazolták:a szobor toromirofából készült! Egy olyan fából,ami csak a Húsvét-szigeten nőtt, és azóta onnanmár kipusztult.

A kör tehát bezárult. Sir David egy olyan szo-bor birtokosa, amit húsvét-szigeti bennszülöttek fa-ragtak, Cook hajóján Tahitibe, majd rejtélyes útonaz Egyesült Államokba, és onnan az aukció révénhozzá került. Attenborough a történetet meg isfilmesítette. A Lost Gods of Easter Island (A Hús-vét-sziget eltűnt istenei) forgatása során a szobor-ral beutazta a történet összes állomását, így a hús-vét-szigeti figura a leginkább világlátott mű al kotásokversenyében valószínűleg az élmezőnyben végezne.

De a történetnek ezzel még sincs vége. Honnantudták Kew-ben, hogy milyen a toromirofa?

Onnan, hogy amikor Sir David belépett a bota-nikus kert kapuján, tőle nem messze ott nőtt pár élőpéldány is. A kew-i Királyi Botanikus Kert ugyanisélen jár a veszélyeztetett növényfajok és -fajták meg-óvásában. Millenium Seed Bank néven hatalmasföld alatti fagyasztókamrákat hoztak létre, ahol

–40 °C-on magok tízezreit őrzik a jövő számára.Eközben a botanikusok termesztéssel is foglalkoz-nak, és a – Göteborgban megmentett – toromiróvalolyan sikeres a munka, hogy megkezdődhetett a fajvisszatelepítése is. Ráadásul időközben kiderült,hogy Heyerdahlon kívül mások is hoztak toromi-romagokat a Húsvét-szigetről! Mindez azért fontos, mert az újraélesztett populáció így nemegyetlen egyedtől, hanem több példánytól származ-hat, ami nagyban növeli a túlélés esélyeit.

Menedékhelyek

2003. Időutazásunk a végéhez közeledik, és PápuaÚj-Guinea felé fordítjuk képzeletbeli távcsövünket.A Bismarck-tenger Witu szigetcsoportjánál egyFebrina nevű hajót látunk ringatózni. DombováriTibor búvárfotós és jómagam szállunk éppenpartra. Azért jöttünk Witura, hogy filmen örökít-sük meg egy olyan törzs tagjainak életét, akik sajátkészítésű szigonypuskákkal vadásznak a tenger mé-lyén. Mindent szerettünk volna felvenni: hogyankészítik a fegyvert, és miként szerzik meg vele a vízalatt a napi betevőt? Közvetlen közelről láttam és leis filmeztem, ahogy egy ráját ejt el a bennszülött az-zal a szigonnyal, amelynek anyaga nemrég csakegy megmunkálatlan fadarabként hevert a parton.Mikor megkérdeztem, milyen fából van, azt mond-ták: malas. Kértem, mutassanak egyet. Egy élőmalasfát. Mondták, nem lehet. Kérdésemre, hogymiért, ez volt a felelet: innen már kipusztult.

Witu a fehér ember ültetvénye lett, bármerrenézünk, kókuszpálma és kakaó nő. A malasfaeltűnt. Akkor hogyan maradnak életben a benn-szülöttek? A válasz: többórás hajózásra innen vanolyan sziget, ahol még élnek ilyen fák.

Európa is egy ilyen sziget a húsvét-szigetiek szá-mára. Egy olyan hely, ahol valami csoda folytán túl-élt a toromiro.

FOTÓ: DOMBOVÁRI TIBOR

1982a Húsvét-szigetnek1936 lakosa van

20023800 lakos, 60%-ukbennszülött (rapanui)

2007a szigetet Chilén belüli„különleges területté”minôsítik

1985Sir David Attenboroughszínre lép

Végre együtt vannak, itt, az iskola falán, kiterítve a

jövô elôtt. Amíg éltek, a társadalmi távolság lehetet-

lenné tette a találkozásukat. Rég elsüllyedt pusztai vi-

lág szélsô pontjai voltak ôk, a grófkisasszony és az ura-

dalmi cselédlány. Elôbbi kecses, egyenes tartású.

Bizonyára tanult franciául, szeretett lovagolni és teni-

szezni, valamint tudott tejeskávé fölött ábrándozni re-

gényes kalandok után. Utóbbi mindeközben tehenet

fejt vagy hagymát vágott. Igyekezett hamar férjhez

menni, és az uradalmat is, férjét is szolgálva néhány fo-

kot fennebb kapaszkodni a puszta ranglétráján

KISSZÁLLÁS URADALMI

MÛEMLÉKEI

GYÁR A KASTÉLY-

KERTBEN

SZÖVEG ÉS KÉP: TAMÁSKA MÁTÉ Puszták népe

Nincs még egy sarka a magyar világnak, amely annyira mélyen összekapcsolódottvolna egyetlen könyvvel, mint az uradalmi falu. Illyés Gyula a Puszták népével (1936)szellemi ítéletet mondott egy településforma felett, amely jó fél évszázaddal ezelőtt aDunántúl és az Alföld legjobb fekete földjeit művelte.

1945-ben kártyavárként omlott össze a nagy-birtokrendszer. Az uradalmi cselédek – megintcsak Illyést idézve –„… csizmasarokkal húzogat-ták jövendő falujuk térképét”. Intézői lakások,magtárak, szeszfőzdék, malmok, istállók és cse-lédházak százai téglabányaként élték utolsó évei-ket, mígnem helyüket be nem szántotta egy téesz-traktor. A sorra felépülő családi házakban eleintemég szívesen látták az urak szétzilált holmijait,egy-egy fésülködőasztalt, tükröt, szekrényt vagytálalót. Végül a hetvenes évek NDK-elemes bú-torai szorították ki a múltnak e furcsa csökevé-nyeit a sufniba, de még inkább a kazánba.

Az uradalmak együtt pusztultak a népművészettel. Csakhogy addig, míg utóbbisorsa felett ott húzta a vészharangot a korabeli értelmiség, megteremtve skanzent,tájházat, sőt tulipános panelházat, addig a régi grófokkal senki sem törődött.

A megbélyegzett nagybirtok hagyatékának eltűnése az akkori politikai elit szá-mára ugyancsak kívánatos volt. A majorságok létükkel olyan eretnek gondolatokrabírták az írástudókat, mintha a szocialista nagyüzem voltaképpen a nagybirtok egye-nes ági leszármazottja lett volna.

Az uradalmak együtt pusztultak a népművészettel. Csakhogy

addig, míg utóbbi sorsa felett ott húzta a vészharangot a korabeli értelmiség,

megteremtve skanzent, tájházat, sőt tulipános panelházat, addig

a régi grófokkal senki sem törődött.

KISASSZONY, MADÁRTOLLAS KALAPBAN — ÉS CSELÉDKÖNYVAz uradalmi falu a végletekig fokozott ellentétek világa volt. Miközben a nagybirtokos család kedvéért az expresszvonatok is megálltak Kisszálláson, addig a cselédek még legszemélyesebb ügyeikben sem voltak a maguk urai

KISSZÁLLÁS 85

Gyár a szántó közepén

Bőven van időm elmerengeni elmúlt rendszerek felett, amíg Kisszállás vasútállo-mástól begyalogolok a négy kilométerre fekvő központba. Feltünedezik egy-egy tanya is, de épp csak a rend kedvéért, ha már az Alföldön járunk. Utazás előtt fellapoztam a műemléki jegyzéket is, amelybenKisszállás egyetlen épülettel szerepel. A nyomo-zati irathoz hasonlítható leírás első sora így hang-zik: „A kastély szabadon álló, téglalap alaprajzú,egyemeletes, nyeregtetős épület.” Ha ténylegennyi az egész, aligha éri meg a gyaloglás, amelyráadásul korántsem veszélytelen. A száguldó au-tók között jó reflexek kellenek, és ha sikerül fél-reugrani, még mindig akadhat kellemetlen meg-lepetés a kaszálatlan útpadkán. Talán célszerűbblett volna megvárni a járatos buszt. Még jobb lettvolna kisvasutazni, de ahhoz jó 50 évvel hama-rabb kellett volna születni.

A háború előtt a környék furcsa nevű urai, a Boncompagniak, illetve bérlőikugyancsak komoly világot építettek fel a pusztán. Kisszállás akkoriban alig maradt

Utazás előtt fellapoztam a műemlékijegyzéket is, amelyben Kisszállásegyetlen épülettel szerepel. A nyomo-zati irathoz hasonlítható leírás elsősora így hangzik: „A kastély szaba-don álló, téglalap alaprajzú, egyeme-letes, nyeregtetős épület.”

el az állami mintagazdaságok, Mezőhegyes és Bábolna nagy-vonalú léptékétől. Kilométerekre világított a szárító hatalmastornya, mellette a nagyraktár tömbjének tekintélyt parancsolókontúrjai sötételltek. Mintha nem is falu, hanem egy világ-tól elzárt gyár lett volna.

Manapság a 80–90-es évek családi házai tűnnek fel elsőkénta horizonton. Ám mintha ez a gyenge kezdés is csak azértlenne, hogy a főtér látványának ne legyen konkurenciája. Apark fakoronái fölé emelkedő épületek egy alföldi mezővárosurbanitását idézik. Közelebb lépve azonban látszik, különös fő-tér ez: régi üzemekből és magtárakból áll, éppolyan erőteljestéglaarchitektúrával, mint amilyet Budapest századfordulósgyárnegyedeiben látni.

Csakhogy a valódi ipari nagyüzemmel ellentétben a pusz-tai gyár maga volt a vidéki idill. A kastélyból sétautak raj-zottak szét minden irányba. A levegőt friss tehéntrágya illatajárta át, a gőzgépek épp csak annyira színezték az eget, hogyutána kellemesebb legyen a szántók felől érkező szellő.

AZ ISKOLAKÉNT HASZNÁLT KASTÉLY inkább emlékeztet egy vidéki indóházra, semmint Fertôdre vagy Nagycenkre. Ez persze nem véletlen, hiszen Kisszállás nem fôúri rezidencia, hanem 19. századi kapitalista nagyüzem volt, ahol a pénzügyi megfontolás felülírta a reprezentációt

A MÛVELÔDÉSI HÁZ EGYKOR IGAZGATÓI LAKÁS VOLT Az 50-es évek szocialista realizmusa — amely a klasszicizmust tekintette mintaképének — alig változtatott valamit az épület formáján

KISSZÁLLÁS 8786 A FÖLDGÖMB 2013. JANUÁR —FEBRUÁR

A cikksorozat megjelenésének támogatója a


Emlékhordozók

„Érdekes világ volt. A grófné sétálgatott, járt a báróhoz hintóval. Ezeket szerettékcsinálni” – meséli egy kilencvenes éveit taposó bácsika. Hangjában nincsen semmiirónia. Kijelentő módban beszél, mintha valamitávoli földrész idegenjeiről szólna, akik merő vé-letlenségből az ő műhelye előtt kocsikáztak és sé-tálgattak.

Pedig a ház, ahol ülünk, valódi forradalmiépület. Tégláit a grófok lebontott cselédlakásai-ból hordták ide. Az utca másik oldalán a kol-hozszervezés első hullámából való kopott csar-nokok terpeszkednek. Az 50-es évekbenfel állított kisszállási gépállomás – száznyi társá-val együtt – a szovjet hadsereg gyors mozgásátbiztosította volna háború esetén. Ma békés el-hagyatottság üli az utcát, rég elfeledve az ijesztőjelszavakat.

A könyvtár persze nem felejt, az a dolga, hogy ne felejtsen. Vaskos helytörténetikéziratot lapozgatok, benne grófok, majorok, barakkok és fűrésztelepek sorjáznak.Aztán egy újabb fejezet: „Tanyás gazdálkodás az uradalom peremén”. Átfutom azévszámokat és a kataszteri holdakat. Végre megérkezik Mihály bácsi, a többit márő mesélte. A grófi időkben szülei negyvenholdas középbirtokot vásároltak össze, amimiatt 1950-re kuláklistán találták magukat. Az egész családot kitelepítették. Há-

roméves hortobágyi rabmunka következett, de hazatérni a szabadulás után sem le-hetett. Majd’ tíz év távollét után, technikumi végzettséggel a zsebében vették fel azegyik kisszállási téeszbe könyvelőnek. A tanyasi ház még állt, de már csak a bon-tócsákányokra várt. Javában folyt a tanyarendszer felszámolása, építkezni csak a fa-luban szabadott. Mihály bácsi nyaranta építőkalákákban dolgozott. Amit a sze-génység a 60-as évekig fenntartott a régi cselédvilágból, azt sorra elbontották.

„Érdekes világ volt. A grófné sétálgatott, járt a báróhoz hintóval. Ezeket szerették csinálni” – meséli egy kilencvenes éveit taposó bácsika.Hangjában nincsen semmi irónia. Kijelentő módban beszél, mintha egytávoli földrész idegenjeiről szólna...

IGAZI PARASZTNAKCSAK A TANYASIAKSZÁMÍTOTTAKAz idôsebbek ma isszámon tartják, kihonnan jött, kineka szülei, nagyszü-lei voltak cselédek

KISSZÁLLÁS NEMCSAK GYÁR VOLT,DE NYARALÓ- ÉSVADÁSZKASTÉLY ISKertésznek az ura-dalom rendszerintkülföldi szakembe-reket fogadott fel(jobbra fent)

SZOCIÁLIS SZÜKSÉGLAKÁS-KÉNT ÜZEMELÔ,egykori cselédház(jobbra)


Puszták népe mûemlékeA focipálya melletti soron mégis megmaradt egy cselédház. Illyés Gyulát igazolja,mai állapotában legalábbis. A szociális bérlakások nyomorúsága árad a falakból. A szobák alig megkülönböztethetőek a konyhától, a vécé és a fürdőszoba innennézve úri luxusnak tűnik. Pedig az ajtók felett csekélyke díszek is kivehetők, és egy-általán, egy gyors meszelés valósággal felszabadítaná a nyomort, elfedné annak sa-játos szín- és szagvilágát.

Aligha valószínû, hogy Kisszállásból Szántódpusztához hasonló skanzent lehetne csinálni. Ehhez túl-ságosan messze fekszik a turisták országútjaitól. Szorgalmazzuk hát az úri világ újjáéledését? Tölt-sék meg a falakat kényelmes szállodai szobákkal, ahonnan hajnalonként ügetô vadászatokra indul azigényes turista, oldalán egy-egy modern kori hotelcseléddel? Vagy maradjon meg inkább az egészúgy, ahogy most van? Csipkerózsika-fátyollal bevont múltdarabnak, ahol lassan pereg az idô, és velenéhány vakolatdarab? Megint csak bôven van idôm eljátszani a lehetôségekkel, miközben a fenyô-fákkal szegélyezett fôutcán várom a tetemes késést maga elôtt görgetô sárga buszt.

A LÉPTÉKEK KISVÁ-ROST IDÉZNEK, dea legtöbb épületeredetileg üzemnekkészült. Balra agyártelep képe1865-ben

A TEMPLOM MELLETTI ÚJ HARANGLÁBA zárt toronytest il-leszkedik a gyárfalutörténeti épületeinekmértani racionalitá-sához

A cselédlak úgy, ahogy most kinéz, antitézisea parkosított főtérnek. Míg a cselédséget a falu-siak feledni igyekeznek, az uradalmi múlt csi-nosabb darabjaira inkább büszkeséggel tekinte-nek. Például a bagolyvárra, ahol annak idején anőtlen iparosok kaptak szállást. A padlásszobaablakából messzire kalandozhatott a szem egy-egy csinosabb csípőt követve.

A mai fiataloknak nem kell leskelődniük.Lenn gyülekeznek a kocsmaasztaloknál, vidá-

man száll körülöttük a bentről száműzött füst. A világért el nem tudják képzelni,miért hoz fényképezőgépet valaki éppen az ő falujukba. A cselédekről hallva lám-palázasan vihognak. Leckeszagú nekik a kérdés. Aztán az egyik bejáró srác felvilá-gosít, hogy a cselédek, az: „… olyan mentalitásféle, hogy mindent meg kell nekikmondani, irányítás kell nekik”.

Kisszállás most kezd múltjára ébredni. Jobban mondva, nem is saját múltját fe-dezi fel, hanem az uradalomét. A nagybirtok évtizedeken át hordozta a történetimegbélyegzettséget, ami miatt a magyar műemlékvédelem is hallgatni kényszerülta puszták világáról. A nagy áttörést a Balaton melletti Szántódpuszta felújítása hoztameg, amely 1994-ben Europa Nostra-díjat nyert. Néhány évvel később felmerültaz épületek elbontásának az ötlete is, mondván, nincs elég turista, viszont lenneigény egy új lakóparkra...

Kisszálláson sosem kellett hasonló izgalmakat átélni. A dollárra éhes befektetőkmessze elkerülik a környéket. A helyzet azonban ettől még nem oldódott meg. A téesz szétesése után a szebb napokat megélt raktárak és műhelyek java része üre-sen tátong, máshol kisebb-nagyobb kereskedelmi lerakatok telepedtek meg.

A cselédlak úgy, ahogy most kinéz,antitézise a parkosított főtérnek.

Míg a cselédséget a falusiak feledniigyekeznek, az uradalmi múlt csinosabb darabjaira inkább

büszkeséggel tekintenek.

GDAŃSK 9392 A FÖLDGÖMB 2013. JANUÁR —FEBRUÁR

ÚTI TIPP

Óvatosan kerülgetem a tócsákat a pislákoló kandeláberek fényénél. Az időjárás nem ked-vez a sétának, az 1000 éves város téglaépületei mégis hívogatóak! Szolidaritás Szak-szervezet, Hajógyár, hatalmas kikötő. Gdańsk nevének hallatán leginkább ezek juthatnakeszünkbe, hiszen a volt szocialista Lengyelország egyik ipari fellegvárában járunk. Nemvéletlen, hogy Lech Wałęsa későbbi köztársasági elnök e városban állt élére annak a moz-galomnak, amely elindította a kommunista rendszer felbomlását. Az már talán kevésbéismert, hogy a város fejlődését még a templomos lovagok indították el, majd a Hanza Szö-vetség tagjaként élte igazi aranykorát

Lassan elérem a történelmi belváros utcáit. A hom-lokzatokra feltekintve akár a Németalföldön is érez-hetném magam. Egy vízimalomhoz érkezem: falánkis plexitábla, rajta egy QR-kód. Elő az okostele-font! No de mit ér az egész internetkapcsolat nél-kül!… Lássunk csodát! Gdansk belvárosában in-

máció. Most épp Nagy Malomnál vagyok, amely a14. század közepén épült. A II. világháborúban po-rig rombolták, majd teljesen újjáépítették.

Gyerünk tovább! Újabb QR-kód, klikk. Ma ri-acka utca: egyik oldalán a Szent Mária-templom 30 méteres gótikus tornyai, másikon a Mariacka-kapu határolja. Az információk szerint egy másikvilágba csöppen az erre látogató. Ez persze nyil-vánvaló, ha körülnézünk: élettől kicsattanó utcánvagyunk, az egykori gazdag aranykereskedők ésaranyművesek házai ma éttermek, kávézók. Festőiteraszok, homlokzatok és mai ékszerárusok, ámGdansk már a középkorban nagy hírnévre tett szertborostyánkő-feldolgozó műhelyei révén.

Irány a Motława folyó partja! Kis kitérő a par-ton, klikk a kódra: Gdanski-daru, a város jelképe.A 14. században épült, különleges ipari műemlék:két kör alakú, téglából épült bástya fogja közre a fá-ból készült darutornyot. A szerkezet taposómalmaisegítségével akár 2 tonnát is fel tudtak emelni 27 méter magasságba – amíg 1945-ben le nemégett. De ma már ez is újjáépítve magasodik a fo-lyó felett. A túlparton téglaépületek, hajdani rak-tárak. A háború mementójaként néhányat a rom-bolástól megkímélt falmaradványokat kidom borítvaépítettek újjá. Mindenhol belebotlok a háború ir-tózatos pusztításába.

GDAŃSKI SIKEREK ÉS TRAGÉDIÁK

QR-KÓDDAL A KÖZÉPKORBAN

gyenes WiFi-szolgáltatás segít, hogy használhassuka modern kor szülte kütyüket. A tábla elhelyezése –mondjuk – nem túl felhasználóbarát, mivel fejma-gasság fölé csavarozták a téglafalakhoz, mégis egy kislábujjhegyen állás, egy kattintás a Gdansk4U al-kalmazáson, és útikönyv nélkül is nálam az infor-

Kanyar vissza a belvárosba. Hatalmas boltívek, né-met motorosok, középkori falak, túl a Zöld-kapun pe-dig a sétálóutca, két oldalán tiszteletet parancsoló, régipolgári házak sorakoznak. A város legtöbb műemlék -épülete itt áll. Az évszázadok koptatta utakból ma nyu-galom árad, ám egykoron nyilvános kivégzéseknekhelyszíne, a 15. századtól pedig a királyi látogatáso-kat kísérő ceremóniák terepe volt. Ma a galambok afő urak! Le-lecsapnak a sétálók közé, a „légitámadás”célpontja most egy idős bácsi, aki kenyérdarabkákatszór a madarak közé. Fotótéma: észrevesz, odajön hoz-zám, és kérdezni kezd. Sétálunk közben, kiválóan be-szél németül: honnan jöttem, mit csinálok? AzArany-kapunál a város bombázása után készült ko-rabeli fényképeket nézzük. A napszítta fotókrólelénk táruló látvány minden képzeletet felülmúló pusz-títást mutat. 1945-re szinte semmi sem maradt a múlt-ból. A bácsi mesél: a bombázások borzalmai és az új-jáépítés is hátborzongatóan szűrődnek át mondata-in. Mégis vidám és jó kedélyű. Jó utat kíván.

Lassan vége a gdanski bemelegítő sétának. A múlt emlékeit még csak futólag ízlelhettem, ám megcsapott annak a hihetetlen élni akarásnakés nyitottságnak a szele, ami az ezeréves várost a 21. századi látogatók célpontjává teszi, ahol egy-besimul a középkor és a QR-kód.

SZÖVEG ÉS KÉP: HEILING ZSOLT

TURISTACSALOGATÓ A Motława partján pénztárcánktól

és ízlésünktôl függôen válogathatunk a hajók és az éttermek között

A DLUGI TARG ÉS A VÁROSHÁZA A legtöbb étterem itallapján fellelhetô a Goldwasser. A Gdanskban megalkotott likôrben 22 karátos aranypelyhek úszkálnak


Bottlik Zsolt (1966) geográfus, az ELTEFöldrajz- és Föld tu do má nyi Intézeténekmunkatársa. Kutatási területe az etnikaiföldrajz, valamint Kö zép- és Délkelet-Európa or szá gainak re gio nális földrajza

Czajlik Zoltán (1965) régész, az ELTE-BTK Régészettudományi Intézete Térin-formatikai Kutatólaboratóriumánakvezetője, tudományos főmunkatárs. Európa i. e. 1. évezredének kutatásávalfoglalkozik, szakterülete az őskori fém-nyersanyag-forgalom kutatása és arégészeti lelőhelykutatás. Ehhez kap-csolódóan az utóbbi 15 évben közel 650 órát (kb. 35 000 felvétel) légi fény ké -pezett Magyarországon, Romá niában ésSzerbiában

Francsics László (1984) bár építészkéntdolgozik, rendszeresen foglalkozik a fotográfia egy-egy területével. A csillagoség megörökítésének lehetőségével 2003-ban találkozott, munkái jelentős részét az amatőr csillagásztársai segítségével2009-ben épített fotótávcsővel készíti

Irimiás Balázs (1975) először közgazdász,majd építész lett, amit egy japán államiösztöndíjjal kísért doktori képzésseltoldott meg a tōkyōi Waseda Egyetemen.Itt a kambodzsai Angkor romterületénekműemléki helyreállításával foglalkozott,de közben párjával közös szenvedé-lyüknek, a japán fürdők látogatásánakszentelte szinte minden Japánban töltöttszabadidejét – közel 5 éven át. 2007 ótaaz Indiai-Himalájában található, KőrösiCsoma Sándor által lakott palotaépületfelújítását szervezi és irányítja a CsomaSzobája Alapítvány kuratóriumi el-nökeként. Nagy álma egy olyan magyarfürdő felépítése, amelyik építészeti szín-vonalában és szolgáltatásai minőségébenfelveszi a versenyt a török kori fürdőinkkelvagy a világ jelentős kor társ fürdőivel

Molnár Attila Dávid (1977) biológus,a Természetfilm.hu egyik alapítója, sza-badúszó forgatókönyvíró, tudományosfilmrendező, producer. Karrierje húszévvel ezelőtt, búvár-operatőrként indult,majd több víz alatti film és filmsorozat el-készítése után a szárazföldi természeti értékek felé fordította figyelmét. A Ter-mészetfilm.hu Tudományos Filmműhelyaktív alkotója

FRANCSICS LÁSZLÓ

Az égi ködösségek, például az Androméda-ködmegörökítéséhez – azoknak halványsága miatt –tiszta, fényszennyezéstől mentes hegyvidéki ég-boltra van szüksége az amatőr asztrofotósnak. AMátra városi fényektől távoli hegyvonulata ilyenhely. A Nyugati-Mátrában az Ágasvár tövében la-puló turistaház melletti rétet gyakran látogatjuk mi,műkedvelő csillagászok.

Télen a hideggel, nyáron a szúnyogokkal és a hegyvidéki párával dacolva (sosem tudjuk el-dönteni, melyik a rosszabb), gyakran éjszakákat tölünk kint a szabad ég alatt, van, ki sátorban,más a távcsöve mellett hálózsákban.

A fotótávcső, az asztrográf az órákig tartó fel-építés és beállítás után automatikusan működik, lehet mellette egy keveset szundikálni, de igényli afelügyletet. (No meg a gazdája sem szereti sokáigmagára hagyni...)

PILLANTÁS A KULISSZÁK MÖGÉ

AZ EXPOZÍCIÓ ELLENŐRZÉSE

Sobrado Boaz (1993) a Cambridge-iEgyetemen politika, pszichológia és szociológia szakon tanul 2011 óta. A Camb ridge-i Egyetem Magyar Diák-társaság társalapítójaként igyekszik üzletiés kulturális kapcsolatokat kiépíteniMagyarország és Cambridge között,valamint az itthoni diákok körébennépszerűsíteni a cambridge-i tanuláslehetőségét. Komolyan érdeklődik avállalkozási lehetőségek iránt, amire bi-zonyíték, hogy Cambridge UniversityEntrepreneurship-díjat nyert

Solymári Dániel (1982) teológiai tanul-mányait Esztergomban és a PázmányPéter Katolikus Egyetemen folytatta. Ismert magashegyi sziklamászó, alpinista;korábban három alkalommal díjaztákmint az ,,Év hegymászóját”. Publicista. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat afrikaihumanitárius fejlesztéssel is foglalkozómunkatársa

Tamáska Máté (1976) főiskolai ad-junktus (Vác), szociológus, műemlékvédő.Kutatási területei a hagyo mányos vidé-ki tér modernizációja, a településképivédelem szociológiája, a műemlékvédel-mi gondolat és a környezeti kihívásátfedései, valamint az emlékezethelyekkérdésköre

Trupka Zoltán (1966) tudományosújságíró, a Magyar Asztronautikai Társaságés a Tudományos Újságírók Klubjának el-nökségi tagja. 1996 és 2012 között aMagyar Csillagászati Egyesület elnöksé-gi tagja is volt. Tudományos újságíróitevékenységéért 2008-ban Hevesi Endre-díjat kapott

Varga Ádám (1992) másodéves mate -matika szakos hallgató a Cambridge-iEgyetemen. Az alkalmazott matem-atikán kívül a fizika is foglalkoztatja, hob-bija az utazás és a fényképezés. Később szeretné kipróbálni magát a tudományoskutatási és vállalkozási területeken is

Wagner Péter (1974) a Magyar Kül ügyiInté zet munkatársa. Szakterületei anem zet közi terrorizmus, a Közel-Keletés Közép-Ázsia politikai rendszerei és ama gyar biz tonságpolitika. „Biztonság-politika és terro rizmus” címû blogja ittkö vethetô: wagnerpeter.blogspot.com

KÖSZÖNJÜK PARTNEREINK TÁMOGATÁSÁT!

1112 Budapest, Budaörsi út 45.Telefon: (1) 231-4040. Fax: (1) 231-4045Honlap: www.foldrajzitarsasag.huE-mail: [email protected]

Elnök: Dr. Szabó JózsefAlelnökök: Dr. Dusek László, Dr. Kovács Zoltán, Dr. Gábris Gyula, Dr. Schweitzer FerencFõtitkár: Dr. Michalkó GáborÜgyvivô: Heiling ZsoltTitkár: Erôss ÁgnesKönyv- és térképtáros: Pétervári László

1929—1933, felelôsszerkesztô:Dr. Milleker Rezsô

1934—1944, szerkesztôk:Dr. Baktay Ervin és Dr. Kéz Andor

1999—2005, fôszerkesztô: Dr. Nemerkényi Antal

2005—2006, fôszerkesztô: Dr. Vojnits András

2006—tól fôszerkesztô: Dr. Nagy Balázs

Szakosztályok:Biztonságföldrajzi és Geopolitikai Szakosztály Expedíciós SzakosztályTársadalom- és Gazdaságföldrajzi Szakosztály Hegymászó SzakosztályOktatás-módszertani SzakosztályEgészségföldrajzi SzakosztályTermészetföldrajzi SzakosztályTérképészeti SzakosztályTurizmusföldrajzi Szakosztály

Területi osztályok: Bakony–Balaton-vidéki Osztály (Veszprém)Békéscsabai OsztályBorsodi Osztály (Miskolc)Debreceni OsztályDél-dunántúli Osztály (Pécs)Duna-völgyi Osztály (Szekszárd)Eger–Bükk-vidéki OsztályGyöngyös–Mátra-vidéki Osztály Kisalföldi Osztály (Gyõr)Kiskunsági Osztály (Kecskemét)Közép-dunántúli Osztály (Székesfehérvár)Körös-vidéki Osztály (Békéscsaba)Nyírségi Osztály (Nyíregyháza)Nyugat-magyarországi Osztály (Szombathely)Szegedi OsztálySzékelyföldi Osztály (Csíkszereda)Tolna megyei Osztály (Dombovár)Zalai Osztály (Nagykanizsa)

Az éggömböt tartó Atlasz a Magyar Földrajzi Társaság védjegyként bejegyzett jelképe

ALAPÍTVA: 1872

MÁRCIUSI LAPSZÁMUNK TARTALMÁBÓL

Kőrösi Csoma Sándor a mai napig azegyik legszerényebb, legkevésbé megosztó,legkevesebb indulattal, ugyanakkor a leg-nagyobb megszállottsággal kutatott és ra-jongott figurája lenne a „Világraszóló Ma-gyarok Klubjának” – ha lenne ilyentársaság. Százszámra akad jól képzett, fel-készült, de pályát tévesztett önjelölt köve-tője is, akik egy sokszínű, rendezetlen ka-valkádban próbálnak finomítani a magukmódján a róla kialakult képen. A CsomaSzobája Alapítvány nagy feladatot tűzött kimagának ebben az illusztris társaságban.

Amellett, hogy tudományos igénnyel próbálja feltárni életének himalájai nyomait,az egyik legnagyobb fába is belevágta a fejszéjét. Az elmúlt öt évben Csoma zang-lai lakhelyének műemléki helyreállítására szervezett mentőakciója nyomán folya-matosan újul a Zanglai Királyi Palota, amelyikben feltételezett szobácskája található.Kövessük végig évről évre a munkálatokat – az egyik legnagyobb tabu ajtaját is meg-döngetve: vajon tényleg Csoma szobáját jelölte-e meg 1928-ban a maláriásanZanglába érkezett Baktay Ervin?

IRIMIÁS BALÁZS:

CSOMA SZOBÁJA, VAGY NEM, FEL VAN ÚJÍTVA, VAGY NEM?

A Fővárosi Állat- és Növénykert száz-éves Nagysziklája új látványosságot rejta belsejében kialakított 3000 m2-es kiállítótérben. Az erdélyi Egyeskő sziklacsúcsát mintázó, műemléki épít-mény barlangja az „Élet” köré szőtt tematikus tárlatot mutatja be a látoga-tóknak egy nem mindennapi építészetitérben.

BUGYA BRIGITTA:

A SZÁZ ÉVES NAGYSZIKLA ÚJ ÉLETE

Hódmezővásárhely-Nagytatársáncegyike az első, légi fényképes esz kö-zökkel kutatott magyarországi erő -dítéseknek. Az 1939. augusztusifény képezést azonban majd’ 50 éveskény szer szünet követte, amikor – re-pülések hiányában – csak a felszínenis azonosítható erődítések voltak ku-tathatók. Vajon hol tartunk ma, mi-lyen új eredményekhez vezetett a többmint 20 éve szabad légtér az eltűnőőskori erődítések kutatásában?

CZAJLIK ZOLTÁN:

ELTŰNŐ ERŐDÍTÉSEK NYOMÁBAN

FOTÓ

: CZA

JLIK

ZOLT

ÁNFO

TÓ: S

ZESZ

TAY C

SANÁ

D

TELEKI SÁMUEL FELFEDEZÔ KLUB AZ ÉSZAKI- ÉS SARKKÖRI UTAZÁSOK SZAKÉRTÔJE www.telekiutak.hu

SPITZBERGÁK — a jégvilágUtazás a jegesmedvék birodalmában — az Arktisz-expedíciók nyomán

2013. április 12—20. Létszám: 7 fô + 1 fô kísérô Utazás: menetrend szerinti repülôjárattal Oslóba, majd onnan LongyearbyenbeHelyszíni közlekedés: motoros- illetve kutya szánonSzállás: komfortos 2 ágyas szobákban Ellátás: reggeli és 4 alkalommal expedíciós ebédFélpanzió és teljes ellátás igényelhetô

Bolygónk legészakibb, egyedi expedíciós szerve-zés nélkül is elérhetô szigetvilágának bejárása aszikrázó éjféli nap idôszakában.

22 560,- NOK (879 000,-Ft) / fô + repülôjegy + biztosítások

ALASZKA — az óriások vadonjaTájkép és „nagyvadvadászat fényképezôgéppel” — Széchenyi Zsigmond nyomán

2013. július 27. — agusztus 9.Létszám: 9 fô + 1 fô kísérô Utazás: menetrend szerinti repülôjárattal Anchorageba

Helyszíni közlekedés: 12 személyes különbusszalSzállás: színvonalas szállodák, lodge-ok 2 ágyas szobáibanEllátás: önellátás(Másnaponkénti élelembeszerzés bevásárlóközpontokban,

reggeli- és vacsoralehetôség a szállodákban)

A rövid sarki nyár világának bemutatása és megörökítése, Széchenyi Zsigmond (1898—1967) vadász-expedíciós útvonalának „újrajárása” közben.

2890,- USD (664 000,- Ft) / fô + repülôjegy + biztosítások

Mindenre kiterjedô elôzetes öltözködési tanácsadás Magyar nyelvû szakvezetés Budapesttôl —, Budapestig

Vegyen részt az élô természetfilmekben!

Jelentkezés, információ: Gôgös Norbert / Telefon: +36 30 250 2765Licence: U-000086 Reg. no.: 01-09-694682

FOTÓ: EXTERRA

Lapalapító (1929):Dr. Milleker Rezsô

Az új sorozat újraindítói (1999):Dr. Nemerkényi Antalés Farkas Péter

Webáruházunkban 3590 Ft helyett

1795Ft

A teljes kárpáti hegységív gerinctúráinak, hosszú távú túraútvonalainak összefoglaló kalauza.Gyakorlati tanácsok, praktikus útmutató a Kárpátok nyári és téli Trekking túráihoz a Magas-Tátrától az Al-Dunáig.

28 hegység több mint 50 útvonala33, terepen is könnyen használható térkép a gerinctúrák mellett a leglátványosabb szurdoktúrák kalauzaa hegyvidékek természetföldrajzi bemutatásafelkészítés a hegyi veszélyekremegközelítés, szálláslehetôségek, élelembeszerzésa hegyvidéki fogalmak magyarázata5 nyelvû turista-kisszótár

-50% TEREPJÁRÓKÖNYVEK

Az ajánlat a készlet erejéig, de legkésőbb 2013. február 28-ig érvényes!

M e g r e n d e l h e t ô : e b o l t . a f o l d g o m b . h u , e l o f i z e t e s @ a f o l d g o m b . h u

a megismerÉs kalandja 2013 a napfolt- …a messier-objektumok egy részét – pl. a híres...

Documents