a miskolci egyetem ÖnkÖltsÉgszÁmÍtÁsi ......költség, önköltségszámítási alapfogalmak...

A MISKOLCI EGYETEM

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA

Miskolc, 2019.

6.9. sz. Egyetemi Szabályzat

A MISKOLCI EGYETEM

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEM EGYETEMI SZENÁTUSÁNAK 214/2019. SZ. HATÁROZATA

Készült 8 példányban

A2 sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.

Kiadásért felelős: a Miskolci Egyetem rektora Kiadja a Miskolci Egyetem ME Sokszorosító Üzeme Nyomdaszám: Re.200..-…..ME Miskolc - Egyetemváros, 2019 A szabályzat gondozásáért felelős: gazdasági igazgató

MISKOLCI EGYETEM A Miskolci Egyetem Önköltségszámítási Szabályzata

Oldalszám: Változat száma: A2

Szabályzat érvényességi ideje: határozatlan Nyomtatás dátuma: 2019.08.06.

Tartalomjegyzék

Fejezet szám Fejezetcím Oldal-

szám Vált. szám Bevezetés dátuma

I. BEVEZETÉS 7 A2 2019.07.01 II. ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, A

SZABÁLYZAT HATÁLYA 7

Költség, önköltségszámítási alapfogalmak 10 Az önköltségszámítás időhorizontja 10 Az önköltségszámítás tárgya 11

III. A KALKULÁCIÓS KÖLTSÉGTÉNYEZŐK TARTALMA 12

A kalkulációs séma 12 A költségtényező tartalma 12 Közvetlen személyi juttatások költsége 13 Munkaadókat terhelő járulékok közvetlen költsége 14 Előállítási külön költség 14 Egyéb közvetlen költség (kiadás) 14 Üzemi általános költség 14 Igazgatási és egyéb általános költségek 14 Értékcsökkenés 15

IV. KÖZVETETT KIADÁSOK (KÖLTSÉGEK) ELSZÁMOLÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK MÓDJA 15

Az önköltségszámítás módszere 15 Pénzügyi központok 15

V. ALAPTEVÉKENYSÉG ÉS AZ ALAPTEVÉKENYSÉG KÖRÉBEN VÉGZETT KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK, ILLETVE SZOLGÁLTATÁSOK KALKULÁCIÓI

16

Állami feladatként ellátandó alaptevékenységek 16 Költségtérítéses oktatás, továbbképzés 18

Alaptevékenység keretében végzett kutatási és egyéb szerződéses tevékenység 18

Az Egyetem helyiségeinek, területeinek, létesítményeinek bérbeadása 18

Különféle egyéb szolgáltatások 18 Hallgatók részére értékesített nyomtatványok 19

Saját kivitelezésben előállított immateriális javak, eszközök és berendezési tárgyak 19

A közérdekű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költségtérítés összegének megállapítása 19

Közvetített szolgáltatások és továbbértékesítési céllal beszerzett eszközök 20

VI. KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS BIZONYLATOLÁSA 20

Az önköltségszámítás és a pénzügyi- számviteli rendszer közötti egyeztetések 21

VII. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 21


Oldalszám: Változat száma: A2


MELLÉKLETEK 22 1. sz. Kalkulációs egységek 23

2. sz. Kalkulációs lap, helyiség, terület, létesítmény bérleti díj megállapításához 25

3. sz. Kalkulációs lap, különféle szolgáltatások önköltségének megállapításához 26

4. sz. Kalkulációs lap, hallgatók részére értékesített nyomtatványok önköltségének megállapításához 28

5. sz. Kalkulációs lap, saját kivitelezésben előállított immateriális jószág, eszköz és berendezési tárgy önköltségének megállapításához

30

6. sz. Kalkulációs lap, a közérdekű adatszolgáltatás költségtérítéséhez 32

7. sz. Nyilatkozat saját előállítású immateriális jószág létrejöttéről 34


Oldalszám: 7 Változat száma: A2


I. fejezet BEVEZETÉS

1. §

(1) A Miskolci Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Önköltségszámítási szabályzatát a számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.), az államháztartás számviteléről szóló, többször módosított 4/2013. (I.11) Korm. rendeletben (továbbiakban: Áhsz.) foglaltak szerint, valamint a számviteli politikában rögzített alapelvek alapján a következők szerint határozza meg.

(2) A Miskolci Egyetemen az önköltségszámítással kapcsolatos gazdasági folyamatokat az Egységes Intézmény Irányítási Rendszeren (EiiR) belül a Neptun Gazdálkodási Rendszer támogatja.

II. fejezet ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, A SZABÁLYZAT HATÁLYA

2. §

(1) Az Egyetem Önköltségszámítási szabályzata részletesen szabályozza az alap és kiegészítő tevékenység keretében előállított eszközök, elvégzett tevékenységek, nyújtott szolgáltatások tényleges közvetlen és közvetett önköltségének meghatározását, valamint e szabályzat alapján biztosítja az önköltségszámítás belső és külső ellenőrizhetőségét.

(2) Az Önköltségszámítási szabályzat az alábbi témakörökben tartalmaz előírásokat:

a) költség, önköltségszámítási alapfogalmak, b) az önköltségszámítás tárgya, c) a kalkulációs tényezők tartalma, d) az önköltségszámítás módszere, e) a pénzügyi központok, f) az önköltség számításához szükséges adatszolgáltatás, g) költségelszámolás bizonylatolása, h) egyeztetések rendje.

(3) A szabályzat személyi hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi szervezeti egységének foglalkoztatottjára.

(4) A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az Egyetem által végzett összes tevékenységre, a termékértékesítésre, a szolgáltatásnyújtásra és az eszközlétrehozásra egyaránt.




Költség, önköltségszámítási alapfogalmak 3. §

(1) 1A költség: A költség (kiadás) egy meghatározott cél érdekében

a) eszköz előállítása, b) szolgáltatás nyújtása. c) felhasznált élő d) és holtmunka pénzben kifejezett összege.

(2) Holtmunka jellegű költségek:

a) anyagköltség, b) igénybe vett szolgáltatások értéke, c) alvállalkozói teljesítmények, d) értékcsökkenési leírás.

(3) Élőmunka jellegű költségek

a) személyi juttatások, b) munkaadót terhelő járulékok.

(4) Költségnem: A költségnem a költségek meghatározott címek szerinti csoportosítása, a csoportokat az egységes számlakeret 5. számlaosztályának számlacsoportjai jelölik ki.

(5) Költséghely: A költséghely a költségek felmerülésének helye (tanszék, intézet, kar, osztály, üzem, műhely, stb.), általában területileg, fizikailag lehatárolható területi egység.

(6) Az itt felmerült költség felmerülésének időpontjában nem számolható el közvetlenül az egyes eszközökre (termékekre, szolgáltatásokra), így közvetlen költségnek nem minősíthetőek.

(7) Ezen költségek egy része a termelő tevékenységgel (szolgáltatásnyújtással) közvetlen kapcsolatba hozhatók, így – az e szabályzatban foglaltaknak megfelelően – az egyes kalkulációs egységekre elszámolandóak.

(8) Költségviselő: A költségviselő olyan termék, termékcsoport, szolgáltatás, saját előállítású eszköz, amelyre a létrehozásával kapcsolatos költségek felmerülésük alkalmával közvetlenül elszámolhatóak.

(9) A közvetlen önköltség, bekerülési érték: közvetlen önköltség a termék, termékcsoport, szolgáltatás, saját előállítású eszköz meghatározott mennyiségi egységének előállítására fordított, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő élő- és holtmunka pénzben kifejezett összege.

(10) A közvetlen önköltség, bekerülési érték körébe tartoznak azok a ráfordítások, amelyek

a) az eszköz (termék, szolgáltatás) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,

b) az előállítással szoros kapcsolatban voltak, továbbá c) az eszközre (termékre, szolgáltatásra) megfelelő mutatók segítségével elszámolhatók.

(11) Az előállítási költségek között kell elszámolni az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt

1 Számozása módosítva a Miskolci Egyetem szenátusának 214/2019. sz. határozatával, 2019. július 1. napjától hatályos szöveg.




anyag bekerülési értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatás nyújtásakor.

(12) A közvetlen önköltség nem tartalmazhat:

a) értékesítési költségeket, b) az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános

költségeket. (13) A költségek könyvviteli elszámolása: A felmerült költségek elszámolására a számlarendben

meghatározottak szerint az alábbi számlaosztály szolgál:

a) az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerinti csoportosításban tartalmazza, a költségek költségnemek szerinti gyűjtését szolgálja.

(14) A szakfeladatok kiadásai (költségei) közvetlen és közvetett kiadásokból (költségekből) tevődnek össze.

(15) Az önköltségszámítás: adott időszak alatt létrehozott teljesítményekkel (termékekkel, szolgáltatásokkal) kapcsolatban felmerült összes illetve egységköltség (önköltség) meghatározása.

(16) Az önköltség (egységköltség) az önköltségszámítás tárgyának létrehozása során felmerült erőforrás felhasználásoknak az önköltségszámítás tárgyának egy egységére jutó pénzben kifejezett értéke.

(17) Kalkuláció: olyan műszaki-gazdasági tevékenység, gazdasági számítás, amely valamely tevékenység végzésének, termék vagy szolgáltatás létrehozásának tervezett vagy tényleges erőforrásigényét számba veszi, összegzi, esetenként méri annak eredményességét

(18) Az önköltségszámítás kalkuláció formái: Az önköltségszámításnak a következő formái ismertek:

a) előkalkuláció, az előzetes önköltség számítása, b) közbenső kalkuláció, a termelés közbeni önköltség számítása, c) utókalkuláció, az utólagos önköltség számítása.

(19) Az előkalkuláció az a műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a termelés, vagy szolgáltatásnyújtás megkezdése előtt határozza meg az Egyetem valamely termék (szolgáltatás) előállítása során – a műszaki és technológiai előírások betartása mellett – felhasználható élő- és holtmunka mennyiségét, és ebből az érvényben lévő árak, díjtételek alkalmazásával kiszámítják az előállítandó termékek (szolgáltatások) terv szerinti önköltségét. Előkalkulációt kell készíteni minden rendszeresen illetve nem rendszeresen végzett tevékenységre.

(20) A közbenső kalkuláció a termelés (szolgáltatás) folyamatában – annak egyes fázisait követően – informál a költségek alakulásáról.

(21) Az utókalkuláció az a műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a termelés, vagy szolgáltatásnyújtás befejezése után, a ténylegesen felhasznált élő- és holtmunka mennyisége és értéke alapján határozza meg az Egyetem az eszköz, termék, termékcsoport, szolgáltatás, stb. tényleges közvetlen önköltségét, előállítási költségét.

(22) Az utókalkuláció képezi a következő évi termékárak, szolgáltatási díjtételek megállapításának egyik alapját.




Az önköltségszámítás időhorizontja2 4. §

(1) 3Előkalkuláció:

a) Előkalkuláció az a műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a tevékenység, a termelés, a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt meg kell határozni valamely termék (szolgáltatás) előállítása során felhasználható erőforrások mennyiségét és ebből a tervezett vagy tényleges értékadatokkal az előállítandó termék (szolgáltatás) önköltségét.

b) Az elkészített előkalkuláció előre tájékoztatja a döntéshozókat a felhasználandó erőforrások értékéről, az alkalmazandó technológia költségvonzatairól, a gazdasági döntés várható költségkihatásairól, gazdaságosságáról és jövedelmezőségéről. Az előkalkuláció adatainak ismeretében, ha szükséges és lehetséges, akkor változtatni kell az alternatív erőforrásokon, be kell avatkozni a különböző gyártási eljárásokba (pl. oktatás-szervezési kérdésekbe), dönteni kell a termelés, szolgáltatás nyújtás megindítása vagy elvetése mellett.

c) Az előkalkuláció számításának alapja lehet normatív (standard költségszámításon alapuló), azaz az erőforrásigényeket és azok árát az előállítandó termék és szolgáltatás paramétereiből analitikusan levezető, vagy összehasonlító adat, amely a megelőző időszak, vagy hasonló termék, szolgáltatás tényleges kalkulációján alapul és tartalmazza azokat a módosításokat, amelyek az ismert változásokból, különbségekből meghatározhatóak.

d) A felsőoktatásban az előkalkuláció alapjaként értelmezhetjük a képzés operatív tantervét, amelyből az oktatás humán és egyéb infrastrukturális erőforrásigénye meghatározható pl. a standard költségszámítás módszertana alapján. Az előkalkuláció elvégezhető részletes, tételes számításokkal (műveletenként meghatározva a költségek standardok szerinti nagyságát és a felosztásuk módját), illetve összevontan, ún. különbözeti kalkulációval (hasonló vagy rokon termék meglévő kalkulációjához viszonyítva a szerkezeti eltéréseket).

e) Előkalkulációt a termékértékesítési és szolgáltatásnyújtási döntések meghozatala előtt kell elkészíteni, mert a várható önköltség ismeretében alakítható ki a termék vagy a végzett szolgáltatás ára, illetve mérlegelhető, hogy az adottságként kínálkozó ár – képzések esetében a Korm. rendelet szerinti költségkeret – figyelembe vételével a tevékenység gazdaságosan megvalósítható- e.

(2) Az Egyetemen új képzést indítani, kutatási tevékenységet, megbízást vállalni kizárólag előkalkulációval alátámasztva lehetséges, amennyiben a kalkuláció alátámasztja a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit.

(3) Közbenső kalkuláció: Az egyes folyamatok befejezését és a tényleges önköltség meghatározását megelőzően elvégzendő tevékenység. A hosszabb átfutási idejű munkák során szükséges, amelynek keretében egyrészt az előkalkuláció ellenőrzése, valamint az eltérések feltárása és elemzése történik meg, amely vezetői beavatkozások alapjául szolgál.

(4) Utókalkuláció:

a) Az Sztv. és az Áhsz-ben rögzített szabályok alapulvételével az utókalkulációt – a saját teljesítményekre (eszközökre, szolgáltatásokra) – a jelen Szabályzat szerint meghatározott kalkulációs módszerek szerint a mérlegben való értékelés alapjául szolgáló önköltség (mérlegbe beállítható érték = közvetlen önköltség) szintjéig, illetve a teljes önköltségre

2 Módosítva a Miskolci Egyetem szenátusának 214/2019. sz. határozatával, 2019. július 1. napjától hatályos szöveg. 3 Számozása módosítva a Miskolci Egyetem szenátusának 214/2019. sz. határozatával, 2019. július 1. napjától hatályos szöveg.




vonatkozóan egyaránt ki kell dolgozni. b) Az a. pontban meghatározott önköltség adatok mellett, egyéb kalkulált értékek

meghatározása is szükséges lehet, amelyek közül ki kell emelni az ágazati finanszírozási elveket figyelembe vevő kalkulációt, amelynek során a képzések finanszírozásának alapjául szolgáló képzés bekerülési értéket kell meghatározni.

Az önköltségszámítás tárgya4

5/A. §

(1) Az önköltségszámítás tárgya a kalkulációs egység.

(2) Az önköltségszámítás tárgya az a termék, vagy szolgáltatás (teljesítmény), amelynek önköltségét ki kell számítani, amelyről a kalkuláció készül. Az önköltségszámítás mindig az önköltségszámítás tárgyának természetes mértékegységére vonatkozik.

(3) Az önköltségszámítás tárgyához bármely természetes mértékegység választható, pl: fő (hallgató), darab, méter, négyzetméter, munkaóra, gépóra, stb.

(4) Az önköltségszámítás tárgya független attól, hogy az adott tevékenységet az Egyetem alaptevékenységként vagy alaptevékenységgel összefüggő kiegészítő tevékenységként végzi. Egy szakfeladat több tevékenységet is magában foglalhat, így egy adott szakfeladathoz az önköltség számítás tárgyaként több kalkulációs egység is kapcsolódhat.

(5) Az Egyetem kalkulációs egységek meghatározásánál a következő szempontokat veszi figyelembe:

a) a termelési folyamatban előállított egy-egy terméket (körét a jelenleg érvényben lévő Kereskedelmi Vámtarifa /VTSZ/, az Építményjegyzék /ÉJ/ tartalmazza),

b) a termelési folyamatban előállított termékcsoportot, c) egy-egy szolgáltatást.

(6) A kalkulációs egységeket az Sztv. és Áhsz, valamint a hatályos Áfa-törvény előírásainak betartása érdekében VTSZ, ÉJ szerint be kell sorolni.

(7) Az Egyetem az 1. sz. mellékletben felsorolt kalkulációs egységeket alkalmazza.

(8) A termék, mint kalkulációs egység: A termék a termelési folyamatban létrejött olyan tárgy, amely szükséglet kielégítésére alkalmas, vagy alkalmassá tehető. A termék készültségi fok alapján lehet:

a) befejezetlen termék, b) félkész termék, c) késztermék.

(9) A befejezetlen termék, vagy termelés az Egyetem egységein belül további megmunkálásra váró termék, vagy azok összessége. A befejezetlen termék (termelés) kategóriába csak azon termékek sorolhatók, amelyek már legalább egy számottevő munkaműveleten keresztülmentek, de kibocsátásra alkalmas termékekké még nem váltak, befejezésük további élő- és holtmunka ráfordítást igényel.

(10) Félkész termék minden olyan termék, amelyen egy teljes megmunkálási folyamatot elvégeztek, félkész termékként raktárra vették, azonban készterméknek nem minősíthető.

4 „Beiktatva a Miskolci Egyetem szenátusának 214/2019. sz. határozatával, 2019. július 1. napjától hatályos szöveg”




(11) Késztermék az a termék, amely az intézménynél valamennyi – előírás szerinti – megmunkálási folyamaton átment, megfelel a vonatkozó szabványoknak (előírt műszaki feltételeknek), és a raktár minőségi ellenőrzés után ténylegesen átvett és az arról szóló bevételezési jegyet kiállította, a terméket nyilvántartásba vette.

(12) Termékcsoport, mint kalkulációs egység: A termékcsoport egy gyártási ághoz tartozó rokontermékek összessége olyan közös ismérvekkel, amelyek alapján nem lényegesen eltérő költségigényük egyenértékszámokkal, vagy más hasonló kalkulációs módszerekkel kifejezhetők.

(13) Termékcsoportot képző közös ismérv lehet az azonos alapanyag, azonos kiviteli mód, minőség, stb.

(14) Önköltségszámítás szempontjából a termékcsoport olyan egyedi termékek összessége, melyek egyedi költségráfordításait utókalkulációval nem lehet meghatározni.

(15) Szolgáltatás, mint kalkulációs egység: A szolgáltatások közé tartozónak minősíti az Egyetem a következőket:

a) megrendelő részére végzett szolgáltatások, b) társüzemi szolgáltatások (pl. javító, karbantartó tevékenység), c) saját vállalkozásban végzett beruházások.

III. fejezet A KALKULÁCIÓS KÖLTSÉGTÉNYEZŐK TARTALMA

A kalkulációs séma

5. §

(1) A kalkulációs egységek közvetlen költségét az Egyetem5 a következő séma alapján határozza meg:

Kalkulációs egység közvetlen költsége = + közvetlen anyagköltség, + közvetlen bérköltség, + közvetlen bérek járulékai, + előállítási különköltség, + egyéb közvetlen költség.

Szűkített önköltség = közvetlen önköltség + üzemi általános költség. Teljes önköltség = szűkített önköltség +igazgatási, egyéb általános költség.

A költségtényezők tartalma 6. §

(1) Közvetlen anyag és szolgáltatás költsége: A kalkulációs egység előállítása érdekében felhasznált anyagok beszerzési áron számított értéke a közvetlen anyagköltség.

5 Módosítva a Miskolci Egyetem szenátusának 214/2019. sz. határozatával, 2019. július 1. napjától hatályos szöveg.




(2) Anyagköltségek körébe kell sorolni az előállítás során felhasznált:

a) szakmai anyagokat (nyers- és alapanyag, segédanyag, fűtőanyag), b) egy éven belül elhasználódó szakmai eszközöket, c) kommunikációs anyagokat és a kisértékű tárgyi eszközöket, d) üzemanyagot, e) egyéb anyagot (tisztítószerek, vegyszerek, stb.), f) energiát (gáz, villamos energia, távhő és melegvíz).

(3) Az anyagok beszerzési árát az Egyetem6 az Eszközök és források értékelési szabályzatában lefektetett elvek szerint határozza meg.

(4) Anyagköltségként csak a ténylegesen felhasznált készletérték számolható el.

(5) A közvetlen anyagköltség meghatározásához a nyers- és alapanyagokat az anyagféleségek pontos meghatározásával kell az utókalkulációs lapon felsorolni.

(6) A fűtőanyag és energia akkor lehet különálló költségtényező, ha a szolgáltatás nyújtásához, a termék előállításához, a gyártmány előállításához szükséges mennyiség pontosan meghatározható, a fűtőanyag és energia felhasználása méréssel vagy megbízható számításokkal alátámasztható.

(7) A kalkulációs egység közvetlen anyagköltségét csökkenteni kell:

a) fel nem használt és visszavételezett anyagok, b) a termelés, a tevékenység, szolgáltatás során keletkezett és bevételezett hulladékok

értékével. (8) A hulladék olyan anyagmennyiség, amely az utalványozott és kiadott anyagok kiszabása,

méretre vágása, megmunkálása közben keletkezik. (9) Mind az előkalkulációban, mind az utókalkulációban az anyagköltség összege mellett a nyers-

és alapanyagok felhasználásának bruttó és nettó mennyiségi adatait is fel kell tüntetni. (10) A tovább felhasznált saját termelésű készletek értékét tényleges közvetlen önköltségen kell

számításba venni. (11) A szolgáltatások közvetlen költségei: az igénybevett szolgáltatások, alvállalkozói teljesítések

díja, belföldi, külföldi kiküldetés stb.

Közvetlen személyi juttatások költsége 7. §

(1) Közvetlen személyi juttatások költségeként kell kimutatni a kalkulációs egység előállítása érdekében felmerült, kifizetett személyi juttatások összegét.

(2) Közvetlen személyi juttatásként kell elszámolni:

a) a rendszeres személyi juttatásokat, b) a nem rendszeres személyi juttatásokat, c) külső személyi juttatásokat.

(3) Mind az előkalkulációban, mint az utókalkulációban a személyi juttatásokon kívül, a bérek számfejtésének alapjául szolgáló munkaidőt (tanóra, normaidő vagy ténylegesen eltöltött idő)

6 Módosítva a Miskolci Egyetem szenátusának 214/2019. sz. határozatával, 2019. július 1. napjától hatályos szöveg.




is fel kell tüntetni.

Munkaadókat terhelő járulékok közvetlen költsége

8. §

(1) Közvetlen személyi juttatások járulékai között számolandóak a személyi juttatások után a munkaadót terhelő járulékok (szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi juttatások, vagy a foglalkoztatottak száma alapján kell megállapítani, függetlenül azok elnevezésétől). A kalkuláció készítésekor az időszakra érvényes törvényi előírásokat kell figyelembe venni.

Előállítási külön költség

9. §

(1) Az előállítási költségek közé tartoznak az előállításhoz közel álló általános költségek arányos összegei is, amelyek az adott termékre, szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók.

Ilyen költségek:

a) a gépkezelők, és gépkiszolgálók közvetlen személyi juttatásként el nem számolt összege, b) a gépek (termelő berendezések) üzemeltetési költségei, a gépek (termelő berendezések)

energiaköltségei, a termelési célt szolgáló és közvetlen anyagköltségként el nem számolt anyagok (gőz, gáz, sűrített levegő, víz, stb.),

c) a gépek (termelő berendezések) értékcsökkenési leírása, d) a terméket gyártó, szolgáltatást nyújtó üzem általános költsége.

Egyéb közvetlen költség (kiadás)

10. §

(1) Az előzőekben felsorolt költségeken túlmenően egyéb közvetlen költségként (kiadásként) kell kimutatni a kalkulációs egységre utalványozható (elszámolható) közvetlen dologi kiadásokat. (pld. szállítási és rakodási költség, a gépek, termelő berendezések) bérleti díja.

Üzemi általános költség

11. §

(1) Az üzemi általános költségek közé tartoznak a termelésre, a tevékenységre el nem számolható olyan költségek, amelyek egy-egy területileg elhatárolható költséghelyen merültek fel.

Igazgatási és egyéb általános költségek

12. §

(1) Az igazgatási költségek közé elsősorban a központi irányítás (igazgatás) személyi és anyagi jellegű ráfordításai tartoznak, de ide sorolandók az anyag- és árubeszerzés, az anyag- és áruraktározás költsége is.

(2) A teljes önköltség a termék, a tevékenység egysége szűkített önköltségének és a rá jutó, a rá osztott igazgatási, egyéb általános költségnek az együttes összege.




Értékcsökkenés 13. §

(1) Az értékcsökkenést a Számviteli Politikában leírtak szerint kell elszámolni.

IV. fejezet A KÖZVETETT KIADÁSOK (KÖLTSÉGEK) ELSZÁMOLÁSÁNAK ÉS

FELOSZTÁSÁNAK MÓDJA

14. §

(1) Az általános kiadások felosztása a Számlarendben leírtak szerint történik.

Az önköltségszámítás módszere

15. §

(1) Az önköltségszámítás módszere alatt a közvetlen költségek elszámolásának, illetve az általános költségek felosztásának módját értjük.

(2) 7Az Egyetem a pótlékoló kalkuláció módszerét alkalmazza. A módszer keretében a termelést, tevékenységet terhelő:

a) közvetlen költségeket már a felhasználás pillanatában elszámolja az Egyetem a konkrét kalkulációs egységre, a kivételezett anyagok és a ráfordított munkaidő bizonylatai, illetve az azok alapján készített feladások szerint,

b) a közvetett költségeket a felmerülés helyén (költséghely) gyűjti össze az Egyetem és az igénybevételt kifejező mutatók alapján, pótlékolás útján osztja fel az egyes eszközökre, tevékenységekre, szolgáltatásokra.

(3) A költséghelyenként kialakított vetítési alappal osztjuk a költséghelyeken összegyűjtött és a termékekre (szolgáltatásokra) felosztandó költségek összegét, és így kapjuk meg az egyes termékfajtákra (szolgáltatásfajtákra) elszámolható költségek összegét.

Pénzügyi központok

16. §

(1) 8A gazdálkodás szempontjából a pénzügyi központok képezik le az önálló felelősségi területeket (keretgazdákat). A pénzügyi központ kalkulációs egységet is jelöl, amely a főkönyvi könyveléshez való kapcsolódást segíti elő. A pénzügyi központokat és a funkcióterületet kódokkal kell azonosítani és összekapcsolni.

(2) 9A szolgáltatás (termelés) megkezdését minden esetben a kalkulációs egységet egyedileg azonosító pénzügyi központ kiadása előzi meg. A kiadott pénzügyi központokról folyamatos nyilvántartást kell vezetni és az adott kalkulációs egységgel kapcsolatos valamennyi bizonylaton fel kell tüntetni.

7 Módosítva a Miskolci Egyetem szenátusának 214/2019. sz. határozatával, 2019. július 1. napjától hatályos szöveg. 8 Módosítva a Miskolci Egyetem szenátusának 214/2019. sz. határozatával, 2019. július 1. napjától hatályos szöveg. 9 Módosítva a Miskolci Egyetem szenátusának 214/2019. sz. határozatával, 2019. július 1. napjától hatályos szöveg.




(3) 10A pénzügyi központok azonosítására 10 számjegyből álló logikusan felépített kódrendszer szolgál.

(4) A funkcióterületek azonosítására 6 számjegyből álló logikusan felépített kódrendszer szolgál.

(5) A pénzügyi központ és a funkcióterület összetartozását a két kód összekapcsolása biztosítja (pénzügyi központ kódja (10 számjegy) és funkcióterület kódja (6 számjegy).

(6) Minden pénzügyi központhoz tartozhat több funkcióterület, valamint minden funkcióterületen létrehozható több pénzügyi központ, amely összerendelések az alábbi célokat valósítják meg:

a) adott funkcióterületen (szervezeti egységen belül) különböző pénzügyi központok kialakításával a különböző jellegű pénzügyi kereteket lehet elkülöníteni (pl. személyi kiadások keretei, dologi kiadások keretei stb.)

b) adott pénzügyi központhoz több szervezeti egység hozzárendelése biztosítja a projektjellegű elszámolást, amikor adott projekt megvalósításában több szervezeti egység (funkcióterület) vesz részt.

(7) A keretek az Egyetem költségvetésének elfogadása után a gazdálkodási rendszerben a megfelelő pénzügyi központokon megnyitásra kerülnek.

(8) Amennyiben a költségvetés év közben módosításra kerül, akkor a Szenátus általi elfogadást követően a keretek korrigálásra kerülnek a gazdálkodási rendszerben a módosítással érintett pénzügyi központokon.

V. fejezet ALAPTEVÉKENYSÉG ÉS AZ ALAPTEVÉKENYSÉG KÖRÉBEN VÉGZETT

KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK, ILLETVE SZOLGÁLTATÁSOK KALKULÁCIÓI

Állami feladatként ellátandó alaptevékenységek

(ide értve a költségtérítéses képzést) 17. §

(1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. 46. §- a következő költségviselési formákat határozza meg a felsőoktatási képzésekben:

a) magyar állami ösztöndíjjal támogatott, b) magyar állami részösztöndíjjal támogatott, c) önköltséges hallgató.

(2) A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének teljes költségét, a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének a felét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli.

(3) Bármely képzési ciklusban, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgató lehet magyar állami (rész) ösztöndíjjal támogatott, függetlenül annak munkarendjétől.

10 Számozása módosítva a Miskolci Egyetem szenátusának 214/2019. sz. határozatával, 2019. július 1. napjától hatályos szöveg.




(4) Kalkulációs egység: Az önköltségszámítás egy kalkulációs egysége az egy finanszírozási formán (állami ösztöndíjas / állami részösztöndíjas / önköltséges) belüli valamely képzési szinten (felsőoktatási szakképzés, alapképzés, osztatlan képzés, mesterképzés, mester tanár, szakirányú továbbképzés, doktori képzés, stb.) belül beazonosítható szak.

(5) A kalkulációs egységeknek az önköltségét az alábbi költségelemek kalkulációs egységek közti allokációja határozza meg:

a) az oktatók és kutatók bértömegének és járulékainak az oktatási tevékenységre fordított aránya: aa) a személyi költségeket a Neptun tanulmányi rendszerben rögzített tényleges oktatásra

fordított óraszám alapján szükséges a képzésekre elszámolni, ab) a Neptun tanulmányi rendszer szerinti tanóra és a normatív óradíj (elszámolóár)

szorzataként kell meghatározni az adott órateljesítményre jutó személyi jellegű költséget,

ac) normatív óradíjként az oktatói – kutatói, - tanári kategóriánként számított előző évi átlagbér összege veendő figyelembe.

(6) A normatív óradíj és a tényleges órateljesítmény alapján számított személyi költség és a kalkulációs időszakban ténylegesen felmerülő személyi költség különbözetét karonként meg kell határozni, és önálló kalkulációs tételként szükséges a képzésekre felosztani.

a) az oktatást segítő alkalmazottak személyi jellegű költségeit adott karon belül a képzések között 50 % számított hallgatói létszám arányában és a fennmaradó 50% statisztikai állományi létszám alapján kell szétosztani,

b) oktatáshoz közvetlenül hozzárendelhető tevékenységek kiadásainak felosztása számított hallgatói létszám alapján (IOK)

c) oktatáshoz közvetlenül hozzárendelhető dologi kiadások (dologi keret, kari gazdálkodás terhére elszámolt kari, intézeti, tanszéki költségek) felosztás számított hallgatói létszám alapján,

d) oktatáshoz közvetlenül hozzárendelhető eszközök értékcsökkenési leírásának felosztása a számított hallgatói létszám alapján,

e) könyvtári szolgáltatás költségeinek felosztása 50 % számított hallgatói létszám arányában és a fennmaradó 50% oktatói állományi létszám alapján kell szétosztani,

f) számítástechnikai szolgáltatások felosztása 50 % számított hallgatói létszám arányában és a fennmaradó 50% statisztikai állományi létszám alapján kell szétosztani,

g) oktatást támogató adminisztratív személyzet, üzemeltetési, fenntartási, központi költségek felosztása az adott évi gazdálkodási egységenkénti költségvetésben meghatározott vetítési alapok szerint.

(7) A hallgatói létszámra vetített elemeknél a nappali tagozatos hallgatók 1, az esti és levelező képzésekben résztvevő hallgatók 0,5 szorzóval szerepelnek.

(8) Önköltségszámítás évente kétszer készül, a tanév I. félévének kalkulációja augusztus 1.-január 31. időszak tényadatai alapján, valamint a II. félév kalkulációja február 1-július 31. időszakra vonatkozóan.

(9) Az önköltségszámítást a kontroller végzi.




Költségtérítéses oktatás, továbbképzés 18. §

(1) Az önköltséget megállapítani előkalkulációval kell. Az előkalkuláció készítése képzésenként, a képzést meghirdető, lebonyolító szervezeti egység feladata. A költségtérítéses oktatás jóváhagyásánál, engedélyezésénél és lebonyolításánál az Önköltséges képzéseinek szabályzata II-III. fejezetében leírtak szerint kell eljárni.

(2) A képzési félévet, illetve az oktatás befejezését követően a tényleges bevételi és kiadási adatok ismeretében a lebonyolítónak utókalkulációt kell készíteni, azzal, hogy a számításhoz szükséges adatok a Neptun Gazdálkodási rendszerből kell, hogy kinyerhetőek legyenek.

Alaptevékenység keretében végzett kutatási és egyéb szerződéses tevékenység 19. §

(1) A megbízásos/szerződéses munkák az Egyetem és a külső megbízó közötti szerződésen alapulnak.

(2) A kalkulációt a témavezető készíti el, az illetékes szervezeti egységvezető hagyja jóvá. A kalkulációt a szerződés időtartamára, amennyiben az egy évnél hosszabb, akkor évekre bontva kell elkészíteni. A vállalt feladat befejezését követően a tényleges teljesítések ismeretében a gazdálkodó szervezeti egységnek utókalkulációt kell készíteni.

(3) A 18. § és a 19.§-ban felsorolt tevékenységekhez a vonatkozó szabályzatok részét képező kalkulációs sémát kell alkalmazni.

Az Egyetem helyiségeinek, területeinek, létesítményeinek bérbeadása

20. §

(1) Az önköltséget megállapítani előkalkulációs módszerrel kell. A kalkulációt a Kancellária Hivatal vagyongazdálkodási referense készíti el.

(2) Az előkalkulációt a bérbeadást megelőzően kell elkészíteni.

(3) A helyiségbérlethez kapcsolódó közüzemi díjakat, ahol ezek pontos mérése biztosítható villamos energia esetén, hatósági áron továbbá fűtés, gáz, víz és csatornadíjak vonatkozásában a felmerült költségek továbbszámlázása tényleges önköltségen történik.

(4) A bérbeadás esetén a közvetlen önköltség tartalmazza a szolgáltató által számlázott értéket és a felmerült közvetlenül hozzárendelhető költségeket.

A kalkulációs-mintát a 2. számú melléklet tartalmazza.

Különféle egyéb szolgáltatások 21. §

(1) Ide tartoznak a könyvtári szolgáltatások, a szabadidős sporttevékenységek, a kollégiumban lakó hallgatók részére nyújtott szolgáltatások, a parkolási szolgáltatás, a gép-, műszer bérbeadás, kölcsönzés, gépjármű bérbeadás, számítástechnikai szolgáltatás, ügyviteli szolgáltatás stb. Az előkalkulációt szolgáltatásonként kell elkészíteni, a kalkulációt a szolgáltatást nyújtó szervezeti egység vezetője hagyja jóvá.

A kalkulációs-mintát a 3. számú melléklet tartalmazza.




(2) A nyomdai szolgáltatások kalkulációja, a szabályzatban meghatározott kalkuláció formájától eltérően készül el, amit a Kancellár hagy jóvá évente legkésőbb tárgyév március 31-ig.

Hallgatók részére értékesített nyomtatványok

22. §

(1) A hallgatók által, a tanulmányaikkal összefüggésben használt nyomtatványokért fizetendő térítési díjak összegének megállapítása előkalkulációval történik, melyet a Hallgatói Központ készít el - és az oktatásfejlesztési és minőségbiztosítási rektorhelyettes hagy jóvá - a térítési díjak beszedését megelőzően.

(2) Nem kérhető térítési díj azon nyomtatványokért, amit a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény ingyenesnek minősít.

A kalkulációs-mintát a 4. számú melléklet tartalmazza. Saját kivitelezésben előállított immateriális javak, eszközök és berendezési tárgyak

23. §

(1) Az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók által, az Egyetem infrastruktúrájának felhasználásával előállított immateriális javak, berendezési, felszerelési tárgyak, gépek, műszerek előállítási költségét, tényleges önköltségen kell megállapítani. A berendezési, felszerelési tárgy gyártásának megkezdése előtt a pénzügyi központ megnyitását kell kezdeményezni a Gazdasági Igazgatóságon.

(2) A tényleges önköltséget az előállítást követően, az előállítást végző szervezeti egységnek, termékféleségenként, természetes mértékegységre kell elkészítenie.

(3) Az előállított immateriális jószág/ eszköz termék előírások szerinti nyilvántartásba vételéről a terméket előállító szervezeti egység vezetőjének kell gondoskodnia a Pénzügyi és Számviteli Osztálynál.

A tényleges önköltség megállapítási séma mintáját az 5. számú melléklet tartalmazza. Immateriális jószág létrejötte esetén a 7. számú mellékletet is ki kell tölteni.

A közérdekű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költségtérítés összegének megállapítása

24. §

(1) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet 13. § (2) bekezdés h) pontja alapján az államháztartással összefüggő közérdekű adatok kérelemre történő szolgáltatása esetén a kérelemben foglalt adatok közlésével (ideértve a másolást és az adatok meghatározott szempontok szerinti előállítását, illetve csoportosítását is) összefüggésben felmerült költséggel arányos térítést kell megállapítani.

(2) A költségtérítés pontos összegét az adatszolgáltatást megelőzően, az adatszolgáltatást nyújtó szervezeti egységnek kell meghatározni. A tényleges önköltség megállapítási séma mintáját a 6. számú melléklet tartalmazza.




Közvetített szolgáltatások és továbbértékesítési céllal beszerzett eszközök, valamint az állami vagyon engedéllyel történő magáncélú igénybevételéhez kapcsolódó térítések

25. §

(1) Ide tartozik: az Egyetem által vásárolt és harmadik személlyel (megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatások és beszerzett eszközök értéke, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 63. § - ban foglaltaknak megfelelően az állami vagyont engedéllyel magáncélra igénybe vevő számára előírt térítés a felhasználás, az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembe vételével.

(2) Az Egyetem köteles térítést előírni:

a) a vezetékes telefonon történt magáncélú beszélgetés esetén, b) a mobiltelefon magáncélú használata esetén, c) egyetemi gépjárművek engedéllyel történő magáncélú igénybevétele esetén, d) közüzemi szolgáltatások közvetítése esetén.

(3) A kalkulációk általános költségeit a következő képlet alapján kell meghatározni:

(Nettó árbevétel / Közvetlen költségek) x Y

Y: az általános költség típus egyetemi szabályzatban meghatározott mértéke %-ban kifejezve

(4) Az általános költség típusa és mértéke a végzett tevékenységre vonatkozó hatályos szabályzatban kerül meghatározásra.

(5) Az egyetemi gépjárművek engedéllyel történő magáncélú igénybevételéhez kapcsolódó térítés összegét a 3. számú melléklet szerinti kalkulációs lap szerint kell meghatározni.

VI. fejezet KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS BIZONYLATOLÁSA

26. §

(1) A termeléssel és szolgáltatással összefüggő alapvető bizonylatok a következők:

a) készletek állományváltozási bizonylata; b) személyi juttatások ráfordítások bizonylata; c) értékcsökkenési leírás bizonylata; d) egyéb költségek bizonylatai; e) közvetett költségek felosztásának bizonylatai.

(2) A fenti bizonylatokat a Bizonylati szabályzat tartalmazza.

(3) Az önköltségszámítás bizonylatainak kiemelt alaki és tartalmi kellékei a következők:

a) a bizonylat megnevezése, sorszáma, b) a bizonylatot kiállító szervezeti egység megjelölése, c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezeti egység megjelölése,




MELLÉKLETEK

1. számú melléklet Kalkulációs egységek

2. számú melléklet Kalkulációs lap helyiség, terület, létesítmény bérleti díj megállapításához

3. számú melléklet Kalkulációs lap különféle szolgáltatások önköltségének, valamint egyetemi gépjárművek engedéllyel történő magáncélú használatához kapcsolódó térítés megállapításához

4. számú melléklet Kalkulációs lap, hallgatók részére értékesített nyomtatványok önköltségének megállapításához

5. számú melléklet Kalkulációs lap saját kivitelezésben előállított immateriális jószág, eszköz és berendezési tárgy önköltségének megállapításához

6. számú melléklet Kalkulációs lap a közérdekű adatszolgáltatás költségtérítéséhez

7. számú melléklet Nyilatkozat saját előállítású immateriális jószág létrejöttéről


Oldalszám: 23 1. sz. melléklet

Változat száma: A2


KALKULÁCIÓS EGYSÉGEK

(1) Állami támogatás terhére végzett tevékenységek

felsőoktatás (bachelor, master, doktori) Ft/ hallgató

(2) Saját bevétel elérése érdekében végzett tevékenységek

költségtérítéses oktatás, továbbképzés tanulmányi félév/hallgató/Ft tanfolyami képzés Ft/tanfolyami hallgató- kutatási és egyéb szerződéses tevékenység Ft/téma

szakértői tevékenység Ft/ óra tankönyv- jegyzetértékesítés Ft/db doktori bírálat Ft/db ingatlan bérbeadás Ft/m2/időszak gép-, műszer bérbeadás, kölcsönzés Ft/db/óra közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó ajánlattételi dokumentáció értékesítése Ft/db

konferencia, rendezvényszervezés Ft/fő/nap szabadidős sporttevékenység Ft/óra, Ft/fő gépjármű parkolási szolgáltatás Ft/parkolóhely/év/ szálláshely értékesítés Ft/férőhely/vendégnap könyvtári szolgáltatás Ft/fő számítástechnikai szolgáltatás Ft/mérnökóra kollégiumban lakó hallgatók részére nyújtott szolgáltatás Ft/db, Ft/óra

hallgatók részére értékesített nyomtatványok Ft/db- saját kivitelezésben előállított eszközök,

berendezési tárgyak Ft/db közérdekű adatok kérelemre történő közlésével kapcsolatos szolgáltatás Ft/oldal

közvetített szolgáltatás (az Egyetem szellemi és anyag infrastruktúráját magáncélra igénybe vevők számára előírt értékesítés)

Ft/km, Ft/m2/, Ft/lm3, Ft/oldal, Ft/perc





Funkció terület (szervezeti egység): Funkció terület kódja: Pénzügyi központ: Alap kódja: Témavezető: Telefon:

K A L K U L Á C I Ó S L A P

helyiség, terület, létesítmény, eszköz bérleti díjának megállapításához � Előkalkuláció Utókalkuláció (A megfelelő változatot kérem x-el jelölni!)

A bérlemény:

Kollégiumi szálláshely Sportlétesítmény Oktatást szolgáló helyiség

Eszköz Egyéb

Az ingatlan/ eszköz megnevezése:

Időszak, melyre a kalkuláció készült: -tól -ig

SZJ száma:

ÁFA mértéke: %

Árbevétel: Ft

Tervezett / Tényleges kiadások

1. Személyi juttatások kifizetések:

1.1. Közalkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó kifizetések: Ft

1.2. Megbízási díjak: Ft

1.3. Egyéb jogviszonyhoz kapcsolódó kifizetések: Ft

Személyi juttatások kifizetések összesen: Ft

2. Munkaadót terhelő járulékok:

2.1. Közalkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó kifizetések után:

Ft

2.2. Megbízási díjak után: Ft

2.3. Egyéb jogviszonyhoz kapcsolódó kifizetések után: Ft

Munkaadót terhelő járulékok összesen: Ft





3. Közvetlen anyag és szolgáltatás költsége: Ft

4. Értékcsökkenési leírás: Ft

5. Egyéb közvetlen költség: Ft

6. Közvetlen költségek összesen (1+2+3+4+5) Ft

7. Általános költségek: Ft

Az általános költség típusa és mértéke a végzett tevékenységre vonatkozó hatályos szabályzatban kerül meghatározásra.

Általános költségek összesen: Ft

8. Kiadások összesen: Ft

9. Felszámított ÁFA % Ft

10. Szolgáltatás ellenértéke: Ft / (egység) + Ft ÁFA

Miskolc, 20…. év …………….. hó ……..nap

Közvetített szolgáltatások esetén a 7. pont figyelmen kívül hagyásával készítendő a kalkuláció!

Készítette: ………………………………. ………………………………………. aláírás bérleménnyel érintett

szervezeti egység vezetője Jóváhagyom:

Miskolc, 20.… év …………….. hó ……..nap ………………………………………. kancellár






K A L K U L Á C I Ó S L A P

különféle szolgáltatási díjak, valamint egyetemi gépjárművek engedéllyel történő magáncélú használatához kapcsolódó térítés megállapításához

� Előkalkuláció Utókalkuláció (A megfelelő változatot kérem x-el jelölni!)

A szolgáltatás megnevezése:


SZJ száma:

ÁFA mértéke: %

Árbevétel: (ÁFA nélkül) Ft










Ft




3. Közvetlen anyag és szolgáltatás költsége: Ft






5. Közvetlen költségek összesen: Ft





8. Felszámított ÁFA: % Ft

10. Térítési díj: Ft / (egység) + Ft ÁFA

11. Árbevétel nettó összege: Ft Miskolc, 20.… év ………….. hó …….. nap Készítette: …………………………………………. …………………………………. aláírás szervezeti egység vezetője A fenti kalkulációt jóváhagyom: Miskolc, 20.… év ………….. hó …….. nap

………………………………. aláírás






K A L K U L Á C I Ó S L A P hallgatók részére értékesített nyomtatványok önköltségének megállapításhoz

A termékmegnevezése:

SZJ száma:

ÁFA mértéke: %


Értékesítendő mennyiség:









Ft




3. Közvetlen anyagköltség:

3.1. Nyomtatvány költsége: Ft

3.2. Egyéb anyagjellegű költségek: Ft

Anyagköltség összesen: Ft

4. Szolgáltatások közvetlen költsége Ft









7. Felszámított ÁFA: % Ft

8. Térítési díj: Ft /db + Ft ÁFA Miskolc, 201… év ……………….. hó …… nap Készítette: ……………………………………… …………………………………… aláírás szervezeti egység vezetője A fenti kalkulációt jóváhagyom: Miskolc, 20.… év……….….. hó …… nap …………………………….…….. aláírás





Funkció terület (szervezeti egység): Funkció terület kódja: Pénzügyi központja: Alap kódja: Témavezető: Telefon:

K A L K U L Á C I Ó S L A P saját kivitelezésben előállított immateriális jószág, eszköz, berendezési, felszerelési

tárgy önköltségének megállapításához � Előkalkuláció � Utókalkuláció (A megfelelő változatot kérem x-el jelölni!)

A termékmegnevezése:

Gyártandó mennyiség:

SZJ száma:

ÁFA mértéke: %










Ft




3. Közvetlen anyagköltség: Ft





4. Közvetlen anyagjellegű költség és szolgáltatás: Ft


6. Közvetlen költségek összesen: (1+2+3+4+5) Ft



8. Kiadások összesen: (6+7) Ft

9. Tényleges önköltség: (nyilvántartási ár): Ft Miskolc, 20.… év ……………….. hó …… nap Készítette: ……………………………………… …………………………………… aláírás szervezeti egység vezetője A fenti kalkulációt jóváhagyom: Miskolc, 20.… év……….….. hó …… nap …………………………….…….. aláírás





Funkció terület (szervezeti egység): Funkció terület kódja: Pénzügyi központja: Alap kódja: Témavezető: Telefon:

K A L K U L Á C I Ó S L A P a közérdekű adatszolgáltatás költségtérítéséhez

Kérelem benyújtójának neve:

A kért közérdekű adat pontos meghatározása:

Számlázási cím:

SZJ száma:

ÁFA mértéke: %

Árbevétel: (ÁFA nélkül) Ft Az adatok meghatározott szempontok szerinti előállítását, csoportosítását végző személy(ek):

Költségtérítés összege: 1. Az adat előállítására, csoportosítására fordított munkaóra óra 2. Az egy órára eső illetmény Ft 3. Megtérítendő illetmény összege: Ft 4. % Szocho (3. pont után) Ft 5. Összesen (3+4+5) Ft 6. Másolt oldalak száma db 7. Oldalanként fizetendő összeg: Ft/ oldal 8. Másolásért fizetendő összeg: Ft 9. Közvetlen költségek összesen: Ft 10. Általános költség: Ft

Az általános költség típusa és mértéke a végzett tevékenységre vonatkozó hatályos szabályzatban kerül meghatározásra. Ft





11. Közvetett költségek összesen: Ft 12. ÁFA % Ft 13. Költségtérítés: Ft / (egység) + Ft ÁFA Az adatok meghatározott szempontok szerinti előállítását, csoportosítását végző személy(ek) munkaidő ráfordítását igazolom. Miskolc, 201… év …..………… hó …….. nap

…………........................................ aláírás

A költségtérítés kalkulációját összeállította: Miskolc, 20.… év …..………… hó …….. nap

………………………………… aláírás

A költségeltérítés kalkulációját jóváhagyom: Miskolc, 20.… év …..………… hó …….. nap

………………………………… aláírás





NYILATKOZAT saját előállítású immateriális jószág létrejöttéről

Alulírott ………………………………………. (szervezeti egység vezető neve) nyilatkozom, hogy

a ……………………………………………………elnevezésű immaterálisális jószág (szoltver és

egyéb vagyoni jog) létrejöttéről az alábbi tartalommal:

- A Miskolci Egyetem tulajdonát képezi.

- Munkaköri kötelességként ………………………………………… szervezeti

egység dolgozója állította elő.

- A fejlesztésre fordított munkaórák száma:

………………óra, ráfordított munkaóra Ft összege:……………….

o Az elkészítésért …………………………….. pénzügyi központ terhére

……………………… Ft összegű megbízási díj került kifizetésre.

Miskolc, 20.… …………hónap….nap ……………….………………………. Szervezeti egység vezető aláírása

a miskolci egyetem ÖnkÖltsÉgszÁmÍtÁsi ......költség, önköltségszámítási alapfogalmak...

Documents