A MÁKVIRÁG ÓVODA

ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

Budapest

2008.

I. Fejezet 1. Bevezetés Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) egyebek mellett a közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 89. §-a a társadalmi különbségek csökkentését különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni a minőségi oktatáshoz az egyenlő hozzáférés biztosításával. Ennek érvényesítése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és a sajátos nevelési igényű gyermekek helyzetére. Az intézkedési terv elkészítéséhez nélkülözhetetlen, az intézmény nevelésszervezési gyakorlatának, illetve a gyermekek összetételének áttekintése, annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat. Az intézkedési terv összehangolt a Budapest Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési tervében foglaltakkal, és az intézmény működését, valamint pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal, különös tekintettel az intézmény nevelési programjára és intézményi minőségirányítási programjára. Az Intézmény a gyermekek esélyegyenlősége, valamint a gyermekekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód érdekében figyelembe vette az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt mely rögzíti, hogy minden embernek joga van ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen. A Mákvirág Óvoda a következők szerint határozza meg az e területen megvalósítandó programját.

2. Intézményi helyzetelemzés

Nyolc csoportos óvodánk Budapest XVII. kerületében, Rákoskeresztúron helyezkedik el. Gyermekeink az Újlak utcai lakótelepről, a Madárdombról, a „Színes házakból”, valamint családi házas környezetből érkeznek az óvodánkba.

Az intézménynek megnyitása óta (1984. március 01.) sokat változott a vonzáskörzete, az ide járó gyermekek családjainak összetétele, a családok óvodaválasztási motivációja, a családok szociális helyzete, és morális értékrendje.

Kezdetben egy túlzsúfolt lakótelep, túlzsúfolt óvodájaként fogadtuk az ideköltözött családok gyerekeit. Magas csoportlétszámok, sűrűn változó dolgozói gárda lelkes munkája jellemezte ezt az időszakot. Később kezdett alábbhagyni a fluktuáció mind a lakótelep, mint az óvoda kollektívája tekintetében, s kialakult a már lakótelepre született, ide gyökeret vert családok, és a mai igazi „Mákvirágok” teljes odaadással dolgozó alkalmazotti közössége.

A szürke, sivár lakótelepi környezetben óvodánk „zöld sziget” – ként igyekszik megfelelő életteret kialakítani kis lakói számára. Az egész óvoda berendezésénél és az udvar kialakításánál is törekedtünk arra, hogy esztétikus, változatos és mozgásra inspiráló körülményeket teremtsünk a gyermekeknek.

Nevelésünkben a figyelem középpontjában az egyes gyermek áll, így egyénre szabott nevelést alkalmazunk, változatos, és többféle érzékszervet megmozgató tevékenységi formák biztosításával. Hangsúlyt fektetünk az érzelmekben gazdag, szeretetteljes, biztonságos óvodai légkör megteremtésére, hogy gyermekeink derűs, kiegyensúlyozott körülmények között töltsék napjaikat.

2

OM azonosító: 034644

Intézmény neve, címe: Mákvirág Óvoda, 1173. Budapest, Újlak u. 108.

Fenntartó neve, címe: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselőtestülete 1173. Budapest, Pesti út 165.

Főállású pedagógusok száma: 17

Az intézménybe járó óvodás gyermekek száma 198 fő

Sajátos nevelési igényű (SNI) óvodás gyermekek száma 13

Integráltan 13

ebbő

l

gyógypedagógiai csoportban 0

Hátrányos helyzetű (HH) /Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)* óvodás gyermekek száma:

HH: 22 fő HHH: 0 fő

Valamennyi HH, HHH és SNI gyermek intézményes nevelésben részesül: igen

A HH gyermekek aránya 11,11%

A HHH gyermekek aránya 0%

A SNI gyermekek aránya 6,6%

Az integráltan foglalkoztatott HHH gyermekek aránya (az összes HHH gyermekek számához viszonyítva): 0

gyermeklétszám az évfolyamon a csoportszervezés módja szerint

Integrált nevelési terv Óvodai

csoport foka

gyermek létszám az

évfolyamon

Összesen HH HHH SNI

Nyuszi 25 25 3 - Katica 26 26 2 2 Csiga 21 21 1 3 Kis vakond 26 26 1 2 Mókus 21 21 5 2 Maci 26 26 5 - Halacska 27 27 1 2 Tücsök 26 26 4 2

3

2.1. A bejáró gyermekek száma utazási feltételek

A gyermekek beírt létszáma Összesen: SNI

Óvodába jár 198 13 más településről bejáró 7 1

tömegközlekedéssel 30 5 ebbő

l

ebbő

l

ebbő

l

egyéni (szülők szgk.-val) 161 7

Férőhelyek kihasználtsága Óvodai férőhelyek száma az Alapító Okirat szerint 200 fő Statisztikai létszám: 198 fő Számított létszám: 210 fő Óvodai férőhelyek kihasználtsága 99 % A beiratkozott HH, HHH és SNI gyermek elhelyezése biztosított 100 %

2.2. A nevelés eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata Az Alapító okirat értelmében az intézmény alaptevékenysége: - 851020 Óvodai nevelés Az alaptevékenység területei: - 80111-5 Óvodai nevelés, iskolai életre való felkészítés Az óvodai nevelés sajátossága: Táplálékallergiás gyermekek integrált nevelése; Sajátos nevelési igényű Testi fogyatékos, Érzékszervi fogyatékos, Beszédfogyatékos, Autista, Értelmi fogyatékos, A megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra vissza, illetve vissza

nem vezethető tartós, és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek integrált nevelése. 55231-2 Óvodai intézményi étkeztetés 2.3. Humán-erőforrás az intézményben Az intézményben biztosított a megfelelő, szakképzett óvodapedagógus ellátottság.

2.4. Módszertani képzettség az intézményben

Módszertani terület Résztvevő főállású pedagógusok Anyanyelv-és beszédfejlesztő óvodapedagógus 1 Fejlesztőpedagógus 1 Szakvizsgázott gyógytestnevelő 1 Gyermektánc-oktató óvodapedagógus 1 Inklúzív pedagógia (120 órás akredtált képzés) 1 Drámapedagógia 1

Az intézmény óvodapedagógusi létszámához viszonyítva (17 fő) viszonylag kevés a sajátos módszertani továbbképzéseken a részvételi arány. Feladat: - Az óvodapedagógusok továbbképzésének célirányos meghatározása az éves beiskolázási tervben, priorizálva a differenciálás, és az integrált óvodai nevelés területét.

4

2.5. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének feltételei

Főállású gyógypedagógusok létszáma összesen: 0

oligofrén pedagógus

tanulásban akadályozottak pedagógiája

értelmileg akadályozottak pedagógiája 1

logopédus 1 pszichopedagógus szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája

szomatopedagógus Uta

zó g

yógy

peda

gógu

sok

tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája

SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen: 13

Enyhe fokban értelmi fogyatékos 5 Beszédfogyatékos 5 Pervazív fejlődési zavar (autisztikus) 1 SNI B (Organikus okra vissza nem vezethető) 2

Nem SNI-s, de a csoport kialakításánál kettő főnek számít, mert „nehézsége” van, Nev. Tan látja el

1

A Szakértői Bizottság Vizsgálatára vár 2

ebbő

l

A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban

13

2.5.1. Egyéb feltételek:

igény ellátást kapott ellátatlan gyermek

Logopédiai szolgáltatás 23 23 - Nevelési tanácsadó előszűrő vizsgálata 78 78 -

Gyógytestnevelés 13 13 - Pszichológus szolgáltatása Folyamatosan

bővül

Gyermekjóléti Szolgálat Alapellátásában részesülő gyermek 7 7 -

SNI gyermekek folyamatosan bővülő létszámához, és a sérülés specifikumuknak megfelelő, bizottság által előírt óraszámukhoz viszonyítva már nem elegendő a két fő utazó gyógypedagógus óraszáma. További speciális végzettségű pedagógusok (logopédus, pszichológus) alkalmazása, esetleges átképzések szorgalmazása. Gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása. A szülők számára családterápia, több esetmegbeszélés, felnőtt pszichológussal való konzultációs lehetőség, és szülői fórum lehetőségének megteremtése.

5

2.5.2.Egyéb kiegészítő speciális szolgáltatások az intézményben:

Térítés nélküli Térítéses - Hitélettel történő ismerkedés(15) - vízhez szoktatás (29-4HH)

- gyógytestnevelés (12-5HH-12SNI) - néptánc (26) - anyanyelvi foglalkozások (15-3HH) - angol (29-3HH)

- fejlesztő foglalkozások (10-5HH-3SNI) - korcsolya (23) - ovi-foci (39-5HH-1SNI)

A HH gyermekek aránya a gyógytestnevelésen 41% A HH gyermekek aránya az anyanyelvi foglalkozásokon 20% A HH gyermekek aránya a fejlesztő foglalkozásokon 50 % A HH gyermekek aránya a vízhez szoktatáshoz 14% A HH gyermekek aránya az angol foglalkozásokon 10% A HH gyermekek aránya az ovi-focin 13% Az SNI gyermekek aránya a gyógytestnevelésen 100% Az SNI gyermekek aránya az anyanyelvi foglalkozásokon - Az SNI gyermekek aránya a fejlesztő foglalkozásokon 30% Az SNI gyermekek aránya a vízhez szoktatáshoz - Az SNI gyermekek aránya az angol foglalkozásokon - Az SNI gyermekek aránya az ovi-focin 3% Feladat: A HH/HHH, valamint az SNI gyermekek elősegítése, hogy minél nagyobb arányban vegyenek részt a számukra kínált programokon.

2.6. Infrastruktúra az egyes feladat ellátási helyeken

Feladatellátási hely

(megnevezése)

építés vagy

legutóbbi felújítás

éve

logopédiai foglalkoz-

tató, gyógypeda

gógiai szoba

számítógép (min. P4 szintű)

tornaelőtér

vízöblítéses WC étkező vagy ebédlő

Mákvirág Óvoda

1984. 03. 01. 2 2 4 24 -

6

2.7. A helyzetelemzés alapján SWOT analízis

Erősségek

A jelentkező gyermekek 95 %-os felvételt nyernek.

Biztosított az integráció a HH/HHH, SNI gyermekek részére.

Szakképzett humánerőforrás (óvodapedagógusi végzettség).

Szakirányú speciális ellátás biztosítása a HH/HHH, SNI gyermekeknek (utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus).

Az alkalmazotti kör elfogadó, példamutató magatartása.

Egyéni, differenciált fejlesztés (felzárkóztatás, tehetségfejlesztés).

Gyermekközpontú óvodai nevelés biztosítása. Egységes mérési-értékelési rendszer a csoport

és a gyermekek fejlődésének nyomon követésére. Kirándulások, külön foglalkozások, egyéni

beszélgetések szervezése. Ingyenes, illetve kedvezményes étkezés

biztosítása. Speciális szolgáltatások biztosítása.

Gyengeségek

A speciális nevelést igénylő gyermekek fejlesztéséhez hiányos a nevelők felkészültsége.

A HH/HHH családok gyakran nem partnerek az együttnevelésben.

Az utazó gyógypedagógus csak az SNI gyermekekkel foglalkozik, óraszámuk kevés, így nincs konzultációra lehetőség.

A HH/HHH gyermekek gyakori hiányzása. Egységes szemléletű gyermekvédelmi rendszer

működtetése. Naprakész, segítő kapcsolat a Nevelési

Tanácsadó, Gyermekjóléti szolgálattal.

Lehetőségek (Fejlesztendő területek)

A gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítő-, a

Nevelési Tanácsadó-, és gyógypedagógus segítségének minél szélesebb körben történő igénybe vétele.

Rétegszülői értekezletek szervezése az azonos problémával küszködők számára.

Másság elfogadása a szülők és a gyermekek részéről.

Ruhagyűjtéssel, adományozással a rászorulók támogatása.

Gyógypedagógiai asszisztensek alkalmazása. Többszöri családlátogatás, életvitellel, nevelési

tanácsokkal kapcsolatos beszélgetések. Pályázati lehetőségek kihasználása a speciális

szolgáltatások igénybevételének támogatására. Speciális továbbképzési lehetőségek

kihasználása az óvónők részéről. Szülő, gyermek, óvodapedagógus

kapcsolattartásának továbbfejlesztése (közös rendezvények, kirándulások).

Menedzserek felkutatása, akik esetleg anyagi támogatást nyújthatnának.

Veszélyek

Szociális körülmény, ingerszegény környezet, szülők iskolázatlansága, kulturálatlansága miatti elkallódás veszélye.

Gyakori hiányzások miatt nem kellő felkészítés az iskolára.

A gyakori tehetetlenség miatt a pedagógus közömbössége.

Szülői rossz példa a hátrányos családok megítélésében.

Emelkedik a hátrányos helyzetű gyermekek száma.

Emelkedő csoportlétszámok (kevesebb idő jut a felzárkóztatásra).

Családonként eltérő „értékrend” a gyermekek szokás- és szabályrendszerében.

7

3. Általános szabályok 3.1. A szabályzat hatálya A szabályzat területi hatálya kiterjed az intézményre, valamint az intézmény által szervezett programok esetében az intézményen kívülre is. - Az egyenlő bánásmód követelményét a közoktatási intézmény valamint, - a közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában

közreműködők a gyermekkel kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor kötelesek megtartani.

3. 2. Az intézkedési terv célja - Az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesítése. - Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása. - Az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a hátrányos helyzetű

gyerekek hátrányainak kompenzálása, és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: a beiratkozásnál, felvételnél, ismeretközvetítésben, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, az alkalmazott módszerek kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, az iskolaválasztás segítésében, a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és

társadalmi környezettel. - Hogy meghatározza:

az óvoda hátteréből, a családi háttérből adódó feladatokat, az óvodával való együttműködés módjait, a pedagógus és a gyermek jogait, kötelezettségeit.

3.3. Specifikus célok - A HH/HHH és az SNI gyermekek teljes körű beóvodáztatása. - A HH/HHH és SNI gyermekek egyenlő intézményi- és csoportos elosztása. - A speciális nevelést igénylő gyermekek fejlesztéséhez a nevelők továbbképzése. - A pedagógus közömbösségének, kiégésének kezelése. - A HH/HHH és SNI családok partneri együttműködése az együttnevelésben, a szülők

érdektelenségének kezelése. - A HH/HHH gyermekek gyakori, indokolatlan hiányzásának megszűntetése, a hiányzások

megszűntetésével az iskolára alkalmassá tétel biztosítása. - Speciális végzettségű pedagógusok alkalmazása (gyógypedagógus, logopédus,

pszichológus), illetve gyógypedagógiai asszisztensek alkalmazása.

8

4. Kötelezettségek és felelősség

Kötelezettségek és felelősség Felelős Az intézmény minden dolgozója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen az Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat.

Óvodavezető

Az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. Óvodavezető

Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben a szükséges lépések megtétele. Óvodavezető Az intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításának koordinálása, az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása.

Gyermekvédelmi felelős

Az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírások ismerete, a diszkriminációmentes nevelés-, a befogadó és toleráns légkör biztosítása, és minden alkalom megragadása, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen, továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.

A nevelőtestület összes tagja

Az intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terve ismerete és magára nézve is kötelezőként követése.

Minden, az intézménnyel szerződéses

viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó

fél

5. Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében folytatott intézményi tevékenység Az intézménynek az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében a következő feladatai vannak, melyeket a program további fejezetei tartalmazzák: - az óvodai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód

követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása,

- a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása,

- az óvoda azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segítik az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását,

- a szülők jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése,

- a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése,

- a gyermekek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása,

- a gyermekek fejlődésének értékelése.

9

10

II. Fejezet

1. Az óvodai háttérből adódó feladatok Az óvodai háttérből fakadó esélyegyenlőség és egyelő bánásmód biztosításával kapcsolatos feladatok: - az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódás, - a követelmények teljesítése, - a mulasztások, - a csoport vagy személy jogellenes elkülönítése, - az iskolába lépésre való felkészítés, valamint - az óvodai neveléshez kapcsolódó szolgáltatások, és a neveléssel kapcsolatos jutalmazások

témaköréhez csoportosíthatóak.

2. Az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódáshoz tartozó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 2.1. A területre vonatkozó szabályozás A területre vonatkozó szabályokat: - a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény, valamint - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény határozza meg. A közoktatásról szóló törvény több helyen is utal az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódáshoz köthető szabályokra, így: - az alapelveknél kinyilvánítja, hogy a gyermekekkel kapcsolatos döntések, intézkedések

meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani, - az óvodai felvételre vonatkozó részben meghatározza, hogy a gyermek jogviszonya

felvétel, vagy átvétel útján keletkezik, melyről az óvoda vezetője dönt. Az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódásra vonatkozó főbb előírások: a) Beiratkozás - az óvodába a gyermekeket a kerületi, - a beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. b) Gyermek felvétele, átvétele - az óvoda - beleértve a kijelölt óvodát is - köteles felvenni, átvenni azt az óvodai nevelésre

jogosult gyermeket, akinek: lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található.

- ha az óvoda a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles előnyben részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az óvoda székhelye, telephelye található.

11

- ha az óvoda a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos, vagy sajátos nevelési igényű gyermek, továbbá az a gyermek, akinek sajátos helyzete indokolja.

c) Az óvodai nevelésre vonatkozó kötelezettség elmulasztása - Az óvoda állandó kapcsolatot tart a védőnővel, - ha a gyermeket az óvodába nem íratták be az óvoda vezetője jelzi ezt a jegyzőnek. 2.2. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok - a beiratkozás időpontját ki kell függeszteni az óvoda bejáratánál jól látható helyen, - tájékoztatót kell készíteni a beiratkozással, gyermekek felvételével, átvétellel kapcsolatos

szülői kötelezettségekről, valamint az eljárás alapvető szabályairól, a tájékoztatót ki kell függeszteni az intézmény bejáratánál,

- a beiratkozáskor tájékoztatni kell az érintetteket az önkormányzati, illetve munkáltatói támogatások igénylésének lehetőségéről,

- beiratkozáskor át kell adni az intézményi Házirend egy példányát, - a beiratkozások időtartama alatt ellenőrizni kell, hogy gyermekek felvételének

megtagadása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e, - gyermek átvételre vonatkozó kérelem esetén ellenőrizni kell, hogy az átvétel elutasítása

történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e, - értesíteni kell a jegyzőt az óvodai nevelésre köteles gyermek beíratásának elmulasztásáról. 2.3. A feladatellátás célja Az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosítása az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódás során. 2.3.1. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az 2.2. pontban leírt feladatok ellátása nyomon követhetősége érdekében: - a beiratkozási, és az egyes tájékoztató hirdetmények egy-egy példányát meg kell őrizni, - meg kell őrizni a jegyzőnek írt dokumentumokat a más településről az intézménybe járó

gyermekek beiratkozásáról, illetve a körzetes beíratások elmulasztásáról.

12

3. A követelmények teljesítéséhez tartozó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 3.1. A területre vonatkozó szabályozás Az óvodai háttérből adódó, a követelmények teljesítésével kapcsolatos esélyegyenlőségi kérdések megközelíthetőek: - a gyermekek óvodai teljesítésének intézményi háttér oldaláról, valamint - szakmai hozzáállás, - és az óvoda által rendelkezésre álló tárgyiasult eszközök vonatkozásában is. A gyermekek óvodai követelmények teljesítésének intézményi háttere: A vonatkozó előírásokat: - a közoktatási törvény 67. §-a, valamint - a 11/1994. (VI. 8.) Korm. rendelet 23. §-a határozza meg. A fentiek alapján az óvoda vezetője a gyermeket kérelemre felmentheti a kötelező óvodai nevelési foglalkozásokon való részvétel alól. A felmentés feltételei közé tartozik a gyermek: - családi körülménye, - képességeinek kibontakozása, valamint - sajátos helyzete. Az óvoda szakmai hozzáállása: Az óvoda nevelési követelmények teljesítésére vonatkozó előírásokat: - Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, - a Helyi Nevelési Program határozza meg. 3.2. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok a) A kötelező foglalkozások alól történő felmentéssel kapcsolatos feladatok:

a gyermek kérelmének elbírálása, elbírálás előtt a gyermekjóléti szolgálat véleményének beszerzése.

b) Az óvoda szakmai hozzáállása: a pedagógus továbbképzés tudatos irányítása, Az óvodai gyermeki kudarcok leküzdésének, az esélyegyenlőség megteremtésének

egyik meghatározó feltétele, hogy szakmailag felkészült nevelők már az óvodáskor kezdeti szakaszán felismerjék azokat a hátrányokat, akadályokat, amelyek a gyermekek előmenetelét nehezítik. Ezért fontos feladat az olyan tudatos továbbképzési rendszer kialakítása, elfogadtatása a nevelőtestülettel, mely kiemelt figyelemmel kezeli az előbbi hátrányokat, akadályokat.

Az adott pedagógus által készített és alkalmazott foglalkozási terven keresztül – az óvoda – jelentősen befolyásolni tudja az egyes követelmények teljesítésével kapcsolatos esélyegyenlőséget.

13

A pedagógus feladata, hogy olyan foglalkozási tervet állítson össze és azt úgy alkalmazza, hogy ne sértse a gyermekek, illetve egyes gyermekcsoportok esélyegyenlőségét.

A pedagógus további feladata, hogy az egyes pedagógiai módszereket úgy alkalmazza, hogy azzal ne sértse az esélyegyenlőség követelményét.

c) Az óvoda által rendelkezésre álló nevelőeszköz és felszerelések: a rendelkezésre álló eszközök és a jogszabályi követelmények összevetése, több évre szóló eszközpótlási, fejlesztési program összeállítása, eszközfejlesztés pályázatok útján.

3.3. A feladatellátás célja A feladatellátás célja, hogy - a kötelező foglalkozások alól történő felmentés a gyermek érdekének megfelelően

történjen, - az óvoda biztosítson megfelelő szakmai, és intézményi hátteret az intézménnyel

jogviszonyban lévő gyermekek számára. 3.4. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása Az egyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód biztosításában is szerepet játszó – 2.2. pontban meghatározott - feladatok nyomon követése a következők szerint történik: a) A kötelező foglalkozások alól történő felmentéssel kapcsolatos dokumentálási feladatok:

a beérkezett kérelmek ügyiratait meg kell őrizni, az érintettek felkészítésével kapcsolatos iratokat szintén meg kell őrizni, a nevelő-testület által meghatározott követelményekre vonatkozó dokumentációt a

számonkérésre vonatkozó adatokat együtt kell tárolni. b) Az óvoda szakmai hozzáállásával összefüggő mérési, dokumentálási feladatok:

feljegyzést kell készíteni az egyes továbbképzések esélyegyenlőség biztosításában alkalmazható tapasztalatairól,

a pedagógusok által alkalmazott foglalkozási tervek követelményei, a fejlesztésre szoruló gyermekek, valamint a nem megfelelő iskolaérettségi tesztek számának összehasonlító elemzése.

c) Az óvoda által rendelkezésre álló eszközökkel, felszerelésekkel kapcsolatos ellenőrzési, mérési feladatok:

a több évre szóló eszközpótlási, fejlesztési program betartásának ellenőrzése, feljegyzést kell készíteni, illetve meg kell őrizni a költségvetési egyeztetések

dokumentumait, melyekben az intézmény eszközfejlesztést kezdeményezett, értékelni kell az elért eredményeket,

eszközfejlesztésre benyújtott pályázatok és azok eredményeinek összevetése.

14

4. Mulasztásokkal kapcsolatos esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 4.1. A területre vonatkozó szabályozás A mulasztásokkal kapcsolatos szabályokat: - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, - a 11/1994. (VI. 8.) Korm. rendelet, valamint - az intézményi Házirend határozza meg. 4.2 Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok A mulasztásokkal kapcsolatos szabályok: - az óvoda egyes esetekben engedélyezheti a gyermek távolmaradását, - tájékoztatási kötelezettsége merül fel:

az intézménynek a szülő, és gyermek felé, a pedagógusnak az intézmény vezetője felé, valamint az intézménynek az illetékes jegyző felé,

- ellenőrzési kötelezettsége van a pedagógusnak a hiányzások igazolása hitelessége megállapításában.

A pedagógus feladata az, hogy adott mulasztásról megítélje, hogy a mulasztást: - igazolt, vagy - igazolatlan mulasztásnak kell-e tekinteni. A mulasztásokkal kapcsolatos szabályokat, valamint a mulasztás igazolásának konkrét formáit, módját, határidejét a Házirend szabályozza. Az igazolatlan mulasztással kapcsolatos feladatok: - Az óvoda köteles a szülőt - az igazolatlan mulasztás következményeire való figyelmeztetés

mellett - értesíteni a tanköteles gyermek első igazolatlan mulasztásakor. - Ha a szülő értesítése ellenére a tanköteles gyermek ismételten igazolatlanul kötelező

foglalkozást mulaszt, az óvoda a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve keresi meg a gyermek szülőjét.

- Az iskolaköteles korban lévő (betöltött 5 éves) nagycsoportosok óvodába járása kötelező a Közoktatási törvény 24.§-a alapján. (Az óvodába járás alól az óvodavezető csak indokolt esetben adhat felmentést.) Ezen gyermekek igazolatlan hiányzása hatósági eljárást von maga után.

- Ha a nagycsoportos – tanköteles korú - gyermek az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról egy nevelési évben folyamatosan 7 napot igazolatlanul van távol és a szülő kétszeri, írásbeli felszólításra sem járatja gyermekét megfelelő rendszerességgel az óvodába, az óvoda vezetőjének kötelessége az önkormányzat jegyzőjét értesíteni további intézkedések miatt.

- A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 28.§-a értelmében megszűnik az óvodai elhelyezése azon gyermekeknek, akik igazolatlanul 10-nél több napot vannak távol az óvodából, és a szülő kétszeri, írásbeli felszólításra sem járatja gyermekét megfelelő rendszerességgel az óvodába.

15

Az igazolt mulasztással kapcsolatos feladatok: - Lehetőség szerint kapcsolattartás a gyermekkel, gyermek szülőjével az óvodai

foglalkozásokon a fejlesztő felkészítésben való előrehaladásról (tájékoztatás a foglalkozás anyagáról, a foglalkozásokon végzett munkáról).

Az igazolt és igazolatlan mulasztással kapcsolatos közös pedagógiai feladat: - a hiányzó gyermek fejlesztése szükség szerint. 4.3. A feladatellátás célja - az igazolatlan mulasztások számának minél kisebbre történő szorítása, - a hiányzások miatti hátrány leküzdésének segítése a foglalkozásokon, illetve kötelező

foglalkozásokon kívüli foglalkozások segítségével. (Bővebben lásd a fejlesztés résznél.) 4.4. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása A dokumentálás, mérés módja, eszközei: - Az óvónőnek, óvodavezetőnek feljegyzést kell készíteniük:

a gyermekek igazolatlan hiányzásáról, a szülő értesítéséről, szülővel folytatott megbeszélés eredményéről.

- Az óvodában külön nyilvántartást kell vezetni az igazolatlanul hiányzó gyermekekről. A nyilvántartásba be kell írni: - a megtett intézkedéseket (gyermekjóléti szolgálat értesítését, jegyző értesítését), - az intézkedések eredményeit, hatását stb.

5. Csoport vagy személy jogellenes elkülönítéséhez kapcsolódó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 5.1. A területre vonatkozó szabályozás - az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. törvény tartalmazza. A törvény 10. § (2) bekezdése értelmében „jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely… egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól – tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül – elkülönít”. A jogellenes elkülönítés az, ha valakire vagy valakikre sajátos szabályokat alkalmaznak, őket a többiekhez képest eltérően, valamilyen társadalmi értelemben vett hátrányt okozóan kezelik. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt: - neme, - faji hovatartozása, - bőrszíne, - nemzetisége, - nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása,

16

- anyanyelve, - fogyatékossága, - egészségi állapota, - vallási vagy világnézeti meggyőződése, - politikai vagy más véleménye, - családi állapota, - anyasága (terhessége) vagy apasága, - szexuális irányultsága, - nemi identitása, - életkora, - társadalmi származása, - vagyoni helyzete, - foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának

részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, - érdekképviselethez való tartozása, - egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül más, összehasonlítható

helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. 5.2. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok Az intézményben ügyelni kell arra, hogy az egyenlő bánásmód követelmény ne sérüljön valamely személy, vagy csoport: - intézménybe való felvétele, átvétele során, - elkülönítése során az intézményen belül, illetve az azon belül létrehozott csoportban, - intézmény által szervezett kötelező foglalkozásokon kívüli foglalkozásokon, rendezvényen

való részvételének lehetőségében, - a követelmények tejesítésének értékelésekor, - a mulasztások kezelésénél (igazolt, vagy igazolatlan), - a gyermekek balesetet követő ellátásakor, illetve a gyermekbalesetek kivizsgálásakor, - méltóságát sértő bánásmód során, - nevelésre való korlátozása, olyan nevelési rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása

során. Azaz, ne legyen olyan elkülönítés, melynek során a nevelés valamely vonatkozásában meghatározott színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja az óvodai nevelés, illetve a tanulmányok folytatásához szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. Az intézményben folyamatosan ellenőrizni kell, hogy nem működnek-e olyan egyéb szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.

17

5.3. Feladatellátás célja A feladatellátás célja, hogy - az intézményben a jogellenes elkülönítés valamennyi formájának kialakulását, fenntartását

megakadályozza, - megakadályozza a gyermek, illetve a szülői közösségekben a jogellenes elkülönítés

kialakulását, pozitívan befolyásolja a másság elfogadását. 5.4. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása A feladat ellátásának mérése, nyomon követése a következő módon történik: - vizsgálni kell a beíratási, átvételi kérelmek elutasítását a jogellenes elkülönítés

szempontjából, - ellenőrizni kell az csoportkialakítások eredményének szempontjait, azok nem esnek-e a

jogellenes elkülönítés fogalmi körébe, - az intézményen belül az egyes személyek, illetve csoportok elkülönítésére tett javaslatot az

elkülönítés szempontjaival és indoklásaival kell megadni, ahol a szempontok csak pedagógiailag alátámasztott, szakmai érvek lehetnek,

- feljegyzést kell készíteni a csoport, vagy személy jogellenes elkülönítésével kapcsolatos információkról.

6. Felkészítés az iskolai oktatásra 6.1. A területre vonatkozó szabályozás Az iskolai oktatásra történő felkészítés témakörére vonatkozó szabályokat a közoktatásról szóló törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg. Az iskolai oktatásra felkészítés feladatait tartalmazza a helyi nevelési-foglalkozási terv is. 6.2.Az intézmény nevelési programjának, nevelési gyakorlatának vizsgálata Az intézmény általános nevelési céljai és feladatai egységesen biztosítják a SNI és a HH/HHH gyermekek eredményes nevelését. 6.2.1. Nevelési céljaink: - Pozitív személyiségjegyek alakítása. - Az egészséges életmód megalapozása. - Mozgásos (speciális, sokmozgásos) tevékenységek megismertetése, megszerettetése. - A művészeti értékek, szépségek felfedeztetése, ápolása. - A „másság” tolerálása, elfogadtatása. - A sajátos nevelési igényű gyermekek alkalmazkodó képességének, önállóságának,

együttműködési képességének fejlesztése integrált neveléssel.

18

6.2.2. Célokból adódó nevelési feladatok: - Az egészséges életmód korszerű értelmezésével a gyermekek testi- lelki és értelmi

képességeinek fejlesztése. A fejlesztéshez esztétikus, rendezett, balesetmentes és célirányos környezet kialakítása, amely a gyermek számára impulzusokat ad a tevékenykedésre.

- A mentális és pszichés fejlesztés érdekében az érzelmi biztonság megteremtése. - A gyermekek érdeklődésére-, aktivizálására-, egyéni sajátosságaira-, fejlődési ütemére

épülő ismeretnyújtás. - Az iskolai élet kezdésére megfelelő biológiai, szociális és pszichikus érettség kialakítása:

biológiai érettség: nagy- és finommotoros mozgás-, egyensúlyérzék-, térirány-, vizuális észlelés fejlesztése, auditív információk feldolgozása, keresztcsatornák fejlesztése (vizuális – tapintásos, vizuális – auditív, vizuális – kinesztétikus, auditív – taktilis, interperszonális működés, szem – kéz, szem –láb koordináció),

szociális érettség: érzelmi, akarati élet formálása, magatartás-, viselkedéskultúra, társas kapcsolatok fejlesztése, felnőttekhez és a tanuláshoz való pozitív viszony alakítása, teljesítményen keresztül történő „én érvényesítés”, önállóság fejlesztése, a feladattudat-, feladattatás-, önálló helyzetmegoldásokra való képesség kialakítása,

pszichikus érettség: beszédkészség, figyelem, emlékezet, gondolkodás, kreatív képzelet életkornak megfelelő fejlesztése.

A differenciáló módszertan alkalmazását segíti az intézmény sajátos mérési és értékelési rendszere, amelyet a csoport előrehaladásának nyomon követése, valamint az egyes gyermek fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése biztosít. 6.2.3. A csoport előrehaladásának értékelése Cél: A nevelés folyamatát nyomon követve a csoportok szokás- és szabályrendjének megfigyelése, mérése, elemzése, értékelése, a kapott eredmények alapján továbbfejlesztés. A csoport előrehaladásának figyelemmel kísérésével az óvodapedagógusok munkájának - „hozzáadott értékének” meghatározása. 6.2.4. Méréseink - szociális helyzet mérése (a törvényi előírásoknak megfelelően), - készség- és képességszint mérés csoport- és egyéni szinten, tanköteles korú gyermekek

szűrése minden év októberében az IMIP-ben meghatározott módon és időben, - az óvodapedagógusok hozzáadott értékét jelzi a gyermekek folyamatos fejlődése, amely az

óvodába lépéstől az iskolába lépésig tart. A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési - fejlesztési eljárások írásban rögzített dokumentumai jelentik a mérés, értékelés alapjait. A terv rugalmasan kezelhető, nem megmásíthatatlan.

Év végén az óvodapedagógusok összegző értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének és egyéni fejlődésünknek alakulásáról.

19

6.2.5. A gyermekek értékelése Cél: A nevelőtestület meghatározza az értékelés egységes követelményrendszerét. A reális és szakmailag megalapozott értékelés a problémák időben történő felismerését, és az azok megoldására való törekvés szolgálja. A szülők folyamatos, egyéni tájékoztatást kapnak a gyermekek előmeneteléről. Az egyéni fejlődést tartalmazó intézményi szintű dokumentumai: - egyéni fejlettségmérő lapok,

A konkrét mérés elvégzéséhez kilenc mérési terület kijelölésére került sor, melyeket az intézmény nevelőtestülete határozott meg. Az egyes mérés területeihez hat-hat szempont tartozik, melyeknek a jellemzőire kíváncsiak vagyunk, a szempontok mellé 0-tól 5-ig tartó becslési skála tartozik, amely által a megfigyelésre épülő mérés regisztrálható. Ennek lényege, hogy a megfigyelés során nemcsak magát az eredményt írjuk le, hanem értékítéletet mondunk a megfigyelt jelenségről, az előzetesen elfogadott skálán történő elhelyezés útján. Az elkészített táblázatokban évente egyszer, kiscsoportban kétszer (májusban) kerül sor a számjegyekkel történő rögzítésre. A gyermek fejlődésének nyomon követése érdekében az óvodába lépést követően két hónapon belül történik az első diagnosztikus mérés rögzítése, valamint az iskolába lépőknek februárban kerül eredmény a lapjára. A számok felhasználásával tudunk csoportátlagot-, százalékot, szóródást, stb. számítani, valamint nyomon tudjuk követni a gyermekek önmagukhoz képesti fejlődését a különböző nevelési területeken. A rendelkezésre álló adatok további elemzés céljára és ok-feltárásra is hasznosíthatók.

- csoportnapló heti terve. 6.3. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok Az iskolai oktatásra való felkészítés során az óvoda a gyermeki esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében iskolai oktatásra felkészítő feladatokat lát el. Az iskolai oktatásra való felkészítési feladatok: A gyermekeket és a szülőket tájékoztatni kell az iskolai oktatással kapcsolatos feladatokról, a más intézmény által elvárt eredményekről, tudásszintről. Az óvoda a megfelelő időben és tartalommal végzett tájékoztató tevékenysége nagyban hozzájárulhat a gyermek sikeres felkészüléséhez, mivel - teret enged a felkészülést segítő kötelező foglalkozásokon kívüli foglalkozások

kezdeményezésének, - lehetővé teszi az ilyen foglalkozásokon való részvételi igény jelzését, illetve - lehetőséget teremt a foglalkozásokon való részvételre.

20

Az óvoda az iskolai oktatásra történő felkészítési feladatai során: - megszervezheti a felkészítő foglalkozásokat, - a hátrányos helyzetű, de tehetséges, szorgalmas gyermekek számára megteremti a nyugodt

felkészülés lehetőségét a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások igénybevételi lehetőségével.

6.4. Feladatellátás célja Az iskolai oktatásra való felkészítéssel kapcsolatos esélyegyenlőség biztosítási feladatok célja: - az iskolai oktatásra történő felkészítés a gyermekek fejlesztésével, a kötelező és a kötelező

foglalkozásokon kívüli foglalkozásokkal.

7. A neveléshez kapcsolódó szolgáltatások, és a neveléssel kapcsolatos jutalmazások témaköréhez tartozó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 7.1. A területre vonatkozó szabályozás A területre vonatkozó szabályokat: - a közoktatási törvény, - az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint - az intézmény Házirendje tartalmazza.

7.2. Az ellátandó konkrét feladatok A feladatok a következők: - Minden gyermeknek egyenlő feltételek mellett kell biztosítani az óvodai neveléshez

kapcsolódó szolgáltatásokat, a szolgáltatások igénybevételének módjáról, lehetőségéről, feltételeiről minden gyermeket, szülőt tájékoztatni kell: a kötelező foglalkozásokon kívüli foglalkozások vonatkozásában (délutáni ellátás,

szakkörök, foglalkozások), az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető foglalkozások, szakkörök vonatkozásában, az óvoda helyiségeinek használata tekintetében,

- a gyermekeknek és a szülőknek lehetőséget kell adni arra, hogy az intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban javaslatot tegyenek, véleményüket elmondhassák,

- az óvodai neveléssel, foglalkozásokkal kapcsolatos jutalmazások során a pedagógusoknak, az óvónőnek, illetve az óvodavezetőnek a helyi szabályokat úgy kell érvényre juttatniuk, hogy az a gyermekekkel való egyenlő bánásmód elvét ne sértse.

21

7.3. A feladatellátás célja A feladatellátás célja, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítása az intézményi szolgáltatások és jutalmazások terén. 7.4. A feladatok ellátásnak nyomon követése Feljegyzést kell készíteni az intézményt az intézményi szolgáltatások igénybevétele, illetve a jutalmazások rendjével kapcsolatban ért kritikákról. Vizsgálni kell azok esélyegyenlőséget, vagy egyenlő bánásmód követelményt sértő voltát.

III. Fejezet

1. Családi háttérből adódó feladatok A családi háttérből fakadó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával kapcsolatos feladatok a következő témakörök mellé csoportosíthatóak: - így a családi háttér iskolai végzettsége, - az egyszülős család okozta problémák, feladatok, - a család szociális, anyagi helyzete. A családi háttérből adódó, az egyes témaköröknél azonosításra kerülő problémák, valamint az intézmény által ellátandó feladatok és alkalmazható eszközök sokszor egymással szoros kapcsolatban vannak, valamely helyzet adott gyermeknél halmozódva jelenhet meg. Ez külön odafigyelést igényel az intézmény részéről. 1.1. A családi háttér iskolai végzettségéhez kapcsolható esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 1.1.1 A területre vonatkozó szabályozás A területre vonatkozó közvetlen szabályozás nincs, de a közoktatási törvény és a végrehajtási rendeletei, valamint egyes intézményi dokumentumok érintik a gyermekeket a családi háttérben tapasztalható iskolai végzettség miatti egyenlőtlenségét.

22

1.1.2. Az iskolai végzettséggel kapcsolatban felmerülő, a gyermekek esélyegyenlőségét befolyásoló helyzetek, problémák A családi háttér iskolai végzettség szempontjából: - adott gyermek esetén lehet ösztönző, illetve - a gyermek tehetségének kibontakozását, illetve fejlődését hátrányosan befolyásoló. A családi háttér iskolai végzettsége pozitívan hat általában a gyermekre akkor, ha - a szülők, illetve az egyik szülő diplomás, mivel elvárásként fogalmazódik meg a

gyermekkel szemben is az, hogy ügyes, korához képest megfelelő fejlettségű legyen, - a szülők alacsony, vagy közepes iskolázottságúak, és a gyermekük elé hosszabb távon a

magasabb iskolai végzettséget, és az általa remélt jobb munkalehetőség reményét vetítik, ezért kiemelt figyelmet fordítanak a gyerek fejlesztésére.

A családi háttér iskolai végzettsége ugyanakkor negatívan is hathat a gyermekre akkor, ha - a szülők alacsony, vagy közepes iskolázottságúak, a gyermekük fejlődésére nem fordítanak

különösebb figyelmet, nem bíztatják, támogatják törekvéseit, - a szülők diplomásak, és gyermeküket – a gyermek tehetségének, szándékának, érdeklődési

körének figyelembe vétele nélkül - irányítják.

1.1.3. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok A pedagógus feladata az, hogy - felmérje, megítélje valamely gyermek képességét, erősségeit és gyengeségeit, - felismerje a családi háttér iskolai végzettségből eredő támogatás hiányát (egyik oldalról

„ezt neked tudnod kell”, a másik oldalról „nem tudok foglalkozni veled”), - a személyes találkozások során felmérje a gyermekekkel szemben megfogalmazott szülői

elvárásokat, - munkája során felismerje a gyermekre nehezedő – indokolatlannak tűnő – szülői elvárást,

és azt a szülővel való kommunikáció, együttműködés keretében kezelje (lásd együttműködés az óvodával rész),

- tehetséges gyermekeknél kezdeményezze a tehetséggondozást, - gyengébb képességű gyermekeknél javasolja a plusz-fejlesztő, felzárkóztató

foglalkozásokon való részvételt, - teremtse meg foglalkozáson a differenciáló nevelés kereteit, és alkalmazza azokat a

többféle gyermeki igény kielégítésére. Az óvoda feladata továbbá az, hogy segítse a család iskolai végzettségéből fakadó egyes hátrányokat, pl.: alacsony iskolázottságú családoknál a fejlesztő eszközök, játékok, egyéb kulturális programokon való részvétel hiánya. A fenti hátrányok leküzdését segítik: - az óvoda által szervezett kulturális programok (mozi, színház, kiállítás stb…) látogatás.

23

1.1.4. A feladatellátás célja A családi háttér iskolai végzettségből fakadó esélyegyenlőség biztosítási feladatának legfőbb célja, az esélyegyenlőtlenségek megszüntetése a pedagógus, a gyermek, a szülő együttműködésével, valamint az intézmény által biztosított egyéb eszközökkel. 1.1 5. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása A családi háttér iskolai végzettségéből fakadó intézményi feladatellátás nyomon követése, ellenőrzése a következő számadatok, és információk szerint történik: - az óvoda által szervezett programok száma, valamint a résztvevők létszáma, - a pedagógusok jelzése a szülőknek a gyermek nem megfelelő fejlettségi szintjéről, a

kezdeményezett beszélgetések eredményéről, a kezdeményezett intézkedésekről.

2. Egyszülős családdal kapcsolatos esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 2.1. A területre vonatkozó szabályozás A csonka családdal kapcsolatos jogszabályi háttérként közvetlenül csak az esélyegyenlőségi törvény vehető figyelembe, mely szerint nem szabad hátrányosan megkülönböztetni az ilyen családban nevelkedő gyermekeket. 2.2. Az egyszülős családdal kapcsolatban felmerülő, a gyermekek esélyegyenlőségét befolyásoló helyzetek, problémák Az egyszülős családban nevelkedő gyermekek esetében a gyermek esélyegyenlőségét hátrányosan befolyásolja: - elvált szülők esetében a két szülő közötti konfliktus, esetenként az eltérő nevelési

módszerek, eszközök használata, - az egyszülős családban:

gyakran kevesebb figyelem jut a gyermekre, előfordul csak a gyermekre koncentrálás, ami már gátolhatja a gyermek egyéniségének,

saját világképének kialakulását, közösségekbe való beilleszkedését, - a gyermek érzelmileg bizonytalanná, egyes esetekben kiszolgáltatottá válhat, - anyagi problémák is jelentkeznek. 2.3. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok Az óvoda feladta az, hogy - az egyszülős családban élő gyermekek személyiségfejlődését az óvónő segítségével

fokozottan figyelemmel kísérje, - Az óvodapedagógus beszélgetést kezdeményezzen a gyermekkel, segítse a problémáinak

megoldását, - törekedni kell arra, hogy a gyermekkel legalább egy pedagógus mély, bizalmi kapcsolatot

építsen ki, s problémáit feltárja, hogy azon segíteni lehessen,

24

- a gyermek viselkedésében, fejlődésében észlelt változások miatt a pedagógusnak beszélgetést kell kezdeményezi a szülővel, szülőkkel,

- a foglalkozásokon nem az elvárható teljesítményt mutató gyermek számára biztosítani kell a kötelező foglalkozásokon a differenciált nevelést, valamint gondoskodni kell a felzárkóztatásáról, fejlesztéséről,

- ha a gyermeknél a szülőkkel történő megbeszélés után nem kezdődik meg pozitív változás, az óvónő, óvodavezető kezdeményezi, hogy a szülők a gyermeket szakemberhez (pszichológushoz, nevelési tanácsadóhoz) vigyék.

2.4. Feladatellátás célja A feladatellátás célja, hogy a csonka család miatt a gyermekre nehezedő terheket felismerje és segítse a családot a problémák megoldásában. 2.5. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása Az egyszülős családokkal kapcsolatos feladatellátás közvetlenül nem mérhető. A feladatok dokumentálása a pedagógusi, óvodavezetői feljegyzésekkel történhet, melyekben leírják az egyszülős családban nevelkedő gyermekek személyiségével, fejlődésével, illetve a szülőkkel, a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel folytatott megbeszélések tapasztalatait. 3. A család szociális, anyagi helyzetéből fakadó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 3.1. A területre vonatkozó szabályozás A család szociális, anyagi helyzetével kapcsolatban a következő szabályozásokat kell figyelembe venni: - az esélyegyenlőségi törvényt, - a közoktatásról szóló 1993. évi törvényt, - 11/1994. (VI. 8.) Kormányrendelet, - az intézményi Házirendet, valamint - a Szervezeti és Működési Szabályzatot. - Az előzőeken túl figyelembe kell venni még a helyi önkormányzat gyermekvédelmi és

szociális rendeletét. 3.2. A család szociális, anyagi helyzetéből fakadó a gyermekek esélyegyenlőségét befolyásoló helyzetek, problémák A család szociális helyzetéből fakadó problémák a következők lehetnek: - a gyermek szociális viselkedése nem megfelelő, - a nem megfelelő életvitelű családban, a rendezetlen családi viszonyok között, a

rendszertelen életmód mellett a gyermekek otthoni nyugodt légköre nem biztosított, - a családnak a szociális helyzetéből fakadóan nincsen meg a gyermek harmonikus otthoni

fejlődését elősegítő körülmények, eszközök, a gyermek ingerszegény környezetben él.

25

A család anyagi helyzetéből adódó problémák jellemzően a következők: - a család nem, vagy nehezen tudja biztosítani a gyermek megfelelő fizikai és szellemi

fejlődéséhez szükséges szükségleteket biztosítani, így: egyes esetekben még az étel biztosítása is gondot jelent, a ruházat minősége, mennyisége nem megfelelő, otthon nincsen a gyermekeknek az ismeretei bővítéséhez szükséges eszköz háttér

(mesekönyvek, fejlesztő játékok, stb.); - az anyagi helyzet miatt nem kísérik kellő figyelemmel a gyermek fejlődését, - a szülők plusz munkát vállalnak az anyagi helyzetük növelésére, így a gyermekre

nehezebben tudnak figyelni, - egyes családok a látszat fenntartása érdekében sok mindent anyagi lehetőségeiken felül

vállalnak.

3.3. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok A szociális és anyagi helyzet miatt ellátandó intézményi feladatok: - a pedagógusnak, óvodavezetőnek törekednie kell arra, hogy megismerjék a gyermek

életkörülményeit, tapintatosan, a titoktartási kötelezettséget betartva, betekintést nyerjenek a család anyagi és szociális viszonyaiba azért, hogy az esetleges hátrányok leküzdésében segítsék a családot és a gyermeket,

- a pedagógusnak: a fogadóórák, a szülő, illetve a pedagógus által kezdeményezett beszélgetések és a családlátogatás tapasztalatai alapján segítenie kell feltárni, azonosítani a gyermeket

hátrányosan befolyásoló körülményeket. - A gyermek szociális viszonyainak figyelemmel kísérése: - az óvónő feladata, hogy figyelemmel kísérje adott gyermek szociális viselkedését, szociális

viszonyait, - a pedagógus indokolt esetben kezdeményezheti a szakmai tanácsadó intézmények

segítségét. - A nem megfelelő anyagi és szociális helyzet javítása, kompenzálása: - ha az óvónő a gyermek nem megfelelő szociális és anyagi helyzetét tapasztalja köteles

tájékoztatni erről az óvodavezetőt, - az óvodavezető értesíti a szülőt arról, hogy a helyi önkormányzathoz segítségéért

fordulhat, - a rászoruló gyermekek részére támogatási eszközöket, forrásokat keres (pl.: Alapítvány, az

óvoda által szervezett program bevétele), - a kötelező eszközök körét úgy határozza meg, hogy figyelembe veszi a rászoruló családok

számát és arányát.

26

3.4. Feladatellátás célja A feladatellátás célja, hogy a gyermeknek a családok anyagi és szociális helyzetéből fakadó különbségeit: - saját eszközökkel, - a család és más szakintézmények bevonásával, - a fenntartó közreműködésével a lehető legkisebbre csökkentse. 3.5. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása A feladatok mérése az alábbiak szerint mérhető: - a gyermekek anyagi-szociális helyzete miatti családlátogatások száma, - a pedagógusok jelzéseinek száma a gyermekek nem megfelelő anyagi és szociális helyzet

miatt, - az óvodavezetőnek a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyző felé tett észrevétele,

szociális ellátás kezdeményezéseinek száma, - az intézménynek a gyermekek anyagi-szociális kiadásait csökkentő tevékenysége, és annak

pénzügyi eredménye.

IV. Fejezet

1. Együttműködés az óvodával Az óvodával kapcsolatos együttműködés területén, külön feladatcsoportot képeznek: - a megfelelői óvodai légkörrel, az intézményi lehetőséggel kapcsolatos feladatok, - a gyermek védelmével összefüggő együttműködési feladatok, valamint - az óvoda a szülőkkel, a gyermekközösséggel való együttműködési tevékenysége. 1.1. A megfelelő óvodai légkörhöz, az intézményi lehetőséghez kapcsolódó esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 1.1 1. A területre vonatkozó szabályozás A területre vonatkozó központi szabályozás csak érintőleges, a tényleges szabályokat az intézményi: - Minőségirányítási Program, - a Házirend, valamint - a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

1.2. A megfelelő óvodai légkörrel, intézményi lehetőséggel kapcsolatos sajátos helyzetek, problémák A gyermeki esélyegyenlőség, és egyenlő bánásmód követelményének biztosításával kapcsolatban a következő sajátos helyzetek, problémák merülhetnek fel: - Az intézmény a saját minőségirányítási programját a fenntartó közoktatási intézményekre

vonatkozó minőségirányítási programja alapján köteles meghatározni, így egyes

27

törekvései, célja csak alárendelten jelenhetnek meg egyes intézményi lehetőséggel kapcsolatban is.

28

- A megfelelő óvoda az intézmény és egyes kiemelt partnerei véleményével mérhető. Ilyen

kiemelt partnercsoportok a gyermekek, a pedagógusok és a szülők. - Az óvoda légkörére pozitívan hatnak olyan körülmények, melyeknek anyagi vonzata van

(pl. rendezett, esztétikus környezet, a gyermekek szabadidős tevékenységét segítő eszközök), s ezt a plusz anyagi terhet az óvoda a fenntartó tudatos támogatási tevékenysége nélkül nehezen gazdálkodja ki,

- Az intézmény által nyújtott lehetőséget befolyásolják: a szokások, a korábbi években biztosított lehetőségek (melyeket az intézmény

figyelembe vesz a költségvetésében, a pedagógusok feladatmegosztásánál), a gyermekek és pedagógusok érdeklődési köre, és az érdekérvényesítésük erőssége

(megteszik-e a belső szabályozásban meghatározott kezdeményezést vagy sem), az intézmény anyagi lehetőségei, (hiába jelenik meg igény, ha annak teljesítése nem

megvalósítható), az intézményi eszközöknek, és felszereléseknek a lehetőségei.

- Az intézménynek az intézményi légkör javításának lehetnek olyan problémái, melyek saját intézményi háttérrel nem megoldhatóak (pl.: egészségügyi, beilleszkedési, higiéniai problémák).

1.3. Az ellátandó konkrét feladatok - egyeztetés az óvoda és fenntartó között a minőségirányítási programban meghatározott

célokkal kapcsolatban, - az intézmény költségvetési javaslata, és annak módosítása vonatkozásában, - az intézményi lehetőségek szélesítésével kapcsolatban (felszerelések, anyagi eszközök), - a szülők folyamatos tájékoztatása, és a szülői igények, elképzelések figyelembe vétele, - a pedagógusok és az intézményvezető közötti folyamatos párbeszéd a megfelelő

intézményi légkör kialakítására és fenntartására, valamint az intézményi lehetőségek növelésére és kihasználására,

- az intézménynek az intézményi légkör javítása érdekében szükség szerint közre kell működnie a gyermekjóléti szolgálattal, illetve más szakintézménnyel (védőnő, orvos).

1.4. A feladatellátás célja A feladatellátás célja, a gyermekek számára kellemes, biztonságot nyújtó intézményi légkör biztosítása, az intézményi lehetőségek minél jobb kihasználása, bővítése az intézménnyel együttműködő partnerek közreműködésével.

1.5. A feladatellátás nyomon követése A feladatellátás nyomon követése során feljegyzést kell készíteni: - az intézmény partnereinek intézményi légkörre vonatkozó jelzéseiről, - az intézmény fenntartóval folytatott egyeztetéseiről, - az intézmény által nyújtott lehetőségekről, és az intézmény felé beérkező igényekről, - az intézmény által igénybe vett olyan eszközökről, melyek az óvodai légkör javítását

célozzák.

29

2. A gyermekek védelmével kapcsolatos esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok A területre megfogalmazott feladatokat a család szociális és anyagi helyzetével kapcsolatos feladatoknál leírtak figyelembe vételével kell ellátni, mivel a feladatok jellegük miatt összekapcsolódnak, illetve átfedik egymást. 2.1. A területre vonatkozó szabályozás A gyermekek védelmével kapcsolatos szabályokat érinti: - a közoktatásról szóló törvény, - a közoktatási törvény végrehajtási rendelete, továbbá - az 1997.évi XXXI. törvény és végrehajtási rendeletei, valamint - a helyi önkormányzat szociális és gyámügyi rendeletei. Az ellátandó feladatok körére előírásokat határozhatnak meg a pedagógusok, - különösen a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó személy - munkaköri leírásai. A gyermek védelmével kapcsolatban előírásokat fogalmaz meg továbbá: - az intézmény SZMSZ-e, valamint - a Házirend. A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. 2.2. A gyermekek védelmével kapcsolatos sajátos helyzetek, problémák A gyermekek védelmével kapcsolatos sajátos helyzetek, problémák a következők lehetnek: a) a gyermek a család anyagi helyzete miatti problémák, b) a gyermek szociális helyzete miatti problémák, c) a gyermek egészségügyi helyzete miatti problémák, d) az intézményi baleset-megelőzési, védő, óvó intézkedésekkel kapcsolatos problémák, e) a gyermekek általános egészségügyi helyzetével kapcsolatos problémák. A fenti problémák külön-külön és együttesen is a gyermekek különböző szintű veszélyeztetettségét jelzi. 2.3. Az ellátandó konkrét feladatok Az intézménynek a gyermekek anyagi helyzetével kapcsolatos együttműködési feladatai: - az intézménynek a szülőkkel közösen keresnie kell azokat a lehetőségeket, melyek segítik

a nem megfelelő anyagi körülmények közötti gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását.

30

Az intézménynek a gyermek szociális helyzetével kapcsolatos együttműködési feladatai: - megegyeznek a családi háttérből fakadó anyagi és szociális helyzetből adódó feladatoknál

leírtakkal, ezért itt külön nem kerül kifejtésre. Az intézménynek a gyermek egészségügyi helyzetével kapcsolatos együttműködési feladatai: - a gyermekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését a testnevelési foglalkozások és a

szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységek (változatos udvari játékok, sokféle és sokirányú mozgásos szabályjátékok, népi dalos játékok, körjátékok) szolgálják, melyeket részben a gyerekek szabadon választanak, részben az óvónők kezdeményeznek, szerveznek.

Az intézménynek a baleset-megelőzési és védő, óvó intézkedésekkel kapcsolatos együttműködési feladatai: - a gyermekeket tájékoztassák az intézményi balesetvédelmi előírásokról, a védő, óvó

intézkedésekről, - az intézmény tájékoztassa a fenntartót az intézményben található balesetveszélyről, tegyen

javaslatot a balesetveszély elhárítására, - minden esetben jegyzőkönyvet vegyen fel az intézményben előforduló balesetekről, - minden esetben gondoskodjon a balesetek kivizsgálásáról. Az intézménynek a gyermekek általános egészségügyi helyzetével kapcsolatos együttműködési feladatai: - az intézmény feladata, hogy az egészségnevelési programját minden gyermekre

kiterjesztve hajtsa végre, - gondoskodjon arról, hogy az orvosi, védőnői, és a fogászati ellátáson minden gyermek

részt vegyen. Az intézmény a gyermek védelme érdekében: a) Ellát tájékoztatási feladatokat is, így az óvodában a szülők által jól látható helyen közzéteszi:

az intézményben gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó személy (gyermek és ifjúságvédelmi felelős) nevét, elérhetőségét,

a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát (ilyen intézmények: gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, ifjúsági lelki-segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.),

az intézményvezető köteles havonta ellenőrizni a hirdetmények meglétét, szükség esetén gondoskodnia kell a pótlásról,

a gyermek és ifjúságvédelmi felelős az csoportokat felkeresve tájékoztatja a gyermekeket arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá.

b) Kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálttal: segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól akkor, ha a gyermeket veszélyeztető okokat

pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, gyermekbántalmazás vélelme esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot, részt vesz a gyermekjóléti szolgálat felkérésére a szolgálat által kezdeményezett

esetmegbeszéléseken.

31

2.4. A feladatellátás célja A feladatellátás célja a gyermek veszélyeztetettségének felismerése, a felismerést követően a veszélyeztetettség megszüntetése az intézmény által rendelkezésre álló eszközökkel, valamint az intézményen kívüli együttműködő partnerekkel. 2.5. A feladatellátás nyomon követése A feladatellátás nyomon követése: - a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy, - a pedagógus, valamint - az óvodavezető feljegyzéseivel, beszámolójával történik.

3. Az óvoda a szülőkkel, a gyermekközösséggel való együttműködési tevékenységével összefüggő esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával kapcsolatos feladatai 3.1. A területre vonatkozó szabályozás A gyermekek védelmével kapcsolatos szabályokat érinti: - a közoktatásról szóló törvény, (különösen a 2. § (2) bekezdés) - a közoktatási törvény végrehajtási rendelete, továbbá - az intézmény SZMSZ-e, valamint - a Házirend. 3.2. Az óvoda kapcsolata, együttműködése a szülőkkel, gyermekközösséggel A közoktatási törvény az alapelvek között rögzíti, hogy az óvoda a Közoktatási törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között - felelős a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermekközösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében: - a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában

együttműködik a szülővel, - a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve

végzi nevelő munkáját. Az állam és a helyi önkormányzat a nevelés terén vállalt feladatainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülőknek, illetve a gyámnak azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő nevelésben részesülhessenek gyermekeik. A szülő ezt a jogát gyermeke érdekeinek megfelelően gyakorolja, oly módon, hogy tiszteletben tartja annak gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, továbbá véleményét - korától és érettségétől függően - figyelembe veszi.

32

3.3. Az ellátandó konkrét feladatok - Az intézményben legalább nevelési év-kezdés előtt át kell tekinteni az intézmény és a

gyermekek, gyermekközösségek, valamint a szülőkkel való együttműködés és kapcsolattartás belső szabályozását.

- Gondoskodni kell arról, hogy a szülők megkapják év elején, illetve változást követően a Házirend egy-egy példányát.

- Támogatni kell a szülői szervezet működtetését. 3.4. A feladatellátás célja A feladatellátás célja, a gyermekekkel, gyermekközösségekkel, illetve a szülőkkel való együttműködés kereteinek megfelelő szabályozása, és az együttműködés folyamatos biztosítása. 3.5. A feladatellátás nyomon követése - a szülői szervezet működésének figyelemmel kísérésével.

V. Fejezet

1 A szülő jogai és kötelezettségei

A szülő jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos intézményi feladatok több korábban tárgyalt témakörhöz is kapcsolódik, így itt csak az egyes feladatok összefoglalva jelennek meg. 1.1. A területre vonatkozó szabályozás A szülő jogaival és kötelezettségeire vonatkozóan szabályokat állapít meg: - a közoktatásról szóló törvény 14. § - a, valamint - az 1997. évi XXXI. tv. 12. § - a. A területre vonatkozó szabályokat meghatározhat még az intézmény Házirendje is. Az általános szülői jogokat és kötelességeket az 1997. évi XXXI. törvény határozza meg a következők szerint: - A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje

és a gyermeke: testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket - különösen a

lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa.

- A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon.

- A gyermek szülője - ha törvény másként nem rendelkezik - jogosult és köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni.

- A gyermek szülője köteles: gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát tiszteletben tartani, gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni,

33

gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni,

34

gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a

hatóságokkal együttműködni. A szülő közoktatási törvény szerinti kötelessége, hogy - gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges

feltételekről, - biztosítsa gyermeke tankötelezettségének vagy fejlesztő felkészítésben való részvételi

kötelezettségének teljesítését, - figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse

kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, - rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a

szükséges tájékoztatást megadja, - elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda rendjének, a

közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, - megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében, - tiszteletben tartsa az óvoda vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és

jogait. A szülő közoktatási törvény szerinti joga, hogy - megismerje az óvoda nevelési programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban

foglaltakról, - gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást,

neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, - írásbeli javaslatát az intézmény vezetője, a nevelőtestület, a szülői szervezet, a pedagógus

megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon, - a intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező

foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze, - részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint választó, és mint megválasztható

személy, - kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását, és közreműködjön annak

tevékenységében, - személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen

az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési intézmény irányításában az oktatási jogok biztosához forduljon.

1.2. A szülők kötelezettségeivel, jogaival kapcsolatos sajátos helyzetek, problémák A szülők kötelezettségeivel, jogaival kapcsolatos sajátos helyzetek, problémák a következők lehetnek: - A különböző szülői csoportok eltérő mértékben élnek jogaikkal, így az iskolázottabb,

tehetősebb szülők aktívabban, határozottabban lépnek fel az óvodával kapcsolatos együttműködés során, s érdekeik is jobban érvényesülnek. Így előállhat olyan helyzet, hogy a szülők képviselői olyan javaslatokat hagynak jóvá, olyan döntéseket hoznak, mely nem veszi figyelembe a kevésbé iskolázott, és rosszabb anyagi körülmények között élő családok helyzetét.

35

- A szociális és anyagi nehézségekkel küzdő családok nehezen tudják teljesíteni valamennyi kötelezettségeiket, mivel beállítottságuk, illetve az anyagi problémák leküzdésére irányuló tevékenységük akadályozza őket ebben.

- A legtöbb esetben a hátrányos helyzetű gyermekek esetében a szülő nem tart kapcsolatot az óvodával, csak az óvoda igyekszik kapcsolattartásra a szülővel, így az elvileg kétoldalú folyamat egyoldalúra redukálódik. Ennek oka, hogy az érintett gyermekek szülei óvodai ügyekben nem keresik a kapcsolatot a pedagógussal. Jellemző, hogy a magatartási problémákkal, esetenként hiányos felszereléssel rendelkező gyermekek szülei a fogadónapokra, szülői értekezletekre sem mennek el.

1.3. Az ellátandó konkrét feladatok Az intézmény által ellátandó feladatok: - tájékoztatási tevékenységgel segíteni kell a szülőket abban, hogy megismerjék

kötelezettségeiket és jogaikat, - a pedagógusnak ellenőriznie kell, hogy tájékozódott-e a szülő az óvoda értesítéseiről:

a gyermekek fejlődésével tisztában van-e, a pedagógus által kezdeményezett megbeszéléséken részt vett-e, látogatja-e a fogadóórákat, illetve a szülői értekezleteket stb.,

- ha bebizonyosodik, hogy adott gyermeknél a kudarcok fő oka a szülői háttér és az odafigyelés teljes hiánya, akkor az óvodának minden nevelési partner segítségét igénybe kell venni,

- a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége által törekedni kell a gyermek veszélyeztetettségének felfedezésére, és kezelésére (lásd a gyermek védelmére vonatkozó részt),

- a szülői közösségek képviselő választása során az pedagógusnak segítenie, támogatnia kell azt, hogy a képviselők valóban a teljes szülői kör érdekeit, lehetőségeit figyelembe véve hozzanak döntéseket,

- a szülők részére biztosítsa a kötelezettségük teljesítéséhez szükséges információs, tájékoztatási hátteret,

- a szülőkkel együttműködjön a gyermek érdekében, - a szülők számára megadja azokat az ismereteket, melyek a jogaik érvényesítéséhez

szükségesek. 1.4. A feladatellátás célja A feladatellátás célja, hogy az intézmény segítse és figyelemmel kísérje a szülők kötelezettségének teljesítését, valamint a jogaik érvényesítésére vonatkozó tevékenységüket. 1.5. A feladatellátás nyomon követése - a pedagógusok beszámolnak, illetve írásbeli feljegyzést készítenek a szülők

tájékoztatásáról a szülői kötelezettségek és jogok vonatkozásában, a tájékoztatás módjáról, ha egyes szülők esetében a szülői kötelezettségek megszegését tapasztalják, s ezzel a

gyermek számára érdeksérelmet okoznak, illetve a gyermek veszélyeztetettségét idézik elő,

- az óvodavezető tájékoztatja a nevelőtestületet a szülői kötelezettség megszegéséből származó intézkedéseiről, azok eredményeiről.

36

(Bővebben lásd a gyermekek védelme, illetve a családi háttérből fakadó intézményi feladatoknál.)

VI. Fejezet

1. A pedagógus jogai és kötelezettségei 1.1. A területre vonatkozó szabályozás A pedagógus jogaival és kötelezettségeire vonatkozóan szabályokat állapít meg: - a közoktatásról szóló törvény, valamint a végrehajtási rendelete, - az intézmény Házirendje és - a pedagógus munkaköri leírása. 1.2. A pedagógus jogai A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy - személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és

személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői tevékenységét értékeljék és elismerjék, - a nevelési program alapján az ismereteket, a nevelés módszereit megválassza, - a helyi foglalkozási terv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével

megválassza az alkalmazott tanulmányi segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket,

- saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket,

- irányítsa és értékelje a gyermekek munkáját, - hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, - a nevelőtestület tagjaként részt vegyen az intézmény nevelési programjának tervezésében

és értékelésében, és gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, - szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa,

részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, - szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális

és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában, - az oktatási jogok biztosához forduljon. 1.3. A pedagógus alapvető feladata, kötelessége A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: - nevelő tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek testi épségének megóvásáról,

erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse,

- nevelő tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkózását társaihoz,

37

- a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye,

- közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében,

- a gyermek életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására.

- a szülőket gyermekük nevelésével, fejlődésével kapcsolatosan, továbbá a szülőket és a gyermekeket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,

- a szülő és a gyermek javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon, - a gyermekek és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, - a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja, - ellássa a gyermeki jogokkal kapcsolatos legfontosabb tájékoztatási feladatokat, - közreműködjön a gyermekek felkészítésében, - a kötelező foglalkozásokon és a kötelező foglalkozásokon kívüli foglalkozások során

irányítsa a gyermek személyiségfejlődését. 2. Az ellátandó konkrét feladatok A pedagógus feladata, hogy - a jogait úgy gyakorolja, hogy figyelembe veszi a gyermeki esélyegyenlőség, és egyenlő

bánásmód követelményét, így pl.: a foglalkozás anyagát, a nevelés módszereit az adott csoport igényének megfelelően

határozza meg, alkalmazza a differenciált nevelést, a hátrányos megkülönböztetés nélkül, objektíven értékeli a gyermekek teljesítményét, támogatást és biztatást ad a nem megfelelő családi háttér miatt kudarcokkal küzdő

gyermekek számára, - a kötelezettségeit úgy teljesítse, hogy

a gyermek veszélyeztetettségére utaló jeleket észlelni tudja, ellássa a gyermeki jogokkal kapcsolatos tájékoztatási feladatokat, segítse a gyermek felkészítését az iskolába lépésre, a gyermek személyisége megfelelő irányban fejlődjön,

- mindent elkövessen azért, hogy a nem megfelelő családi háttérrel rendelkező gyermek személyiségfejlődése kielégítő legyen, ehhez javasolhatja szakintézmények igénybevételét.

A pedagógusoknak tudatosan fel kell használniuk azt a tényt, hogy a gyermekek adottságait, hajlamait a környezet kultúrája, szokásai, normái, és a gyermekekkel szemben támasztott elvárások befolyásolják, vagyis ezektől a körülményektől és hatásoktól függ, hogy a fiatal személyisége milyenné formálódik. Fejlődési szempontból fontos a jó családi légkör, támogató szülői magatartás, a tágabb környezet elfogadó attitűdje, a kortársközösség pozitív hatása.

38

A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy lehetőségekhez mérten erősítse a fentieket: - a pedagógusnak szükség esetén javasolnia kell a gyermek megfelelő személyiségfejlődése

elősegítése céljából a szakintézmények bevonását, - a szabadidős tevékenységeket a személyiségfejlődés eszközeként tekintse, annak

megfelelően irányítsa, szervezze meg, célirányosan használja fel. (Közös sportolás, kirándulás, mozi, játék mind – mind a nevelés, szocializáció színterei.)

3. A feladatellátás célja A feladatellátás célja, hogy a pedagógusok a jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során maximálisan figyelembe vegyék a gyermeki esélyegyenlőség, illetve egyenlő bánásmód biztosításának követelményét. 4. A feladatellátás nyomon követése A feladatellátás nyomon követése az intézménybe beérkezett, a pedagógusok tevékenységével kapcsolatba hozható érdeksérelmekről készített bejelentések számával, tartalmával, és a kivizsgálás eredményével történik.

VII. Fejezet

1.A gyermekek jogai és kötelezettségei 1.1. A területre vonatkozó szabályozás A gyermekek jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan szabályokat állapít meg: - a közoktatásról szóló törvény, valamint a végrehajtási rendelete, - az intézmény Házirendje. 1.2. Gyermeki jogok a közoktatási törvény szerint A Közoktatási törvény 10. § (1) bekezdése szerint a gyermeknek joga, hogy a nevelési intézményben biztonságban, és egészséges környezetben neveljék, óvodai életrendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A gyermeknek joga, hogy - képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben részesüljön, általános

iskolában tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében;

- nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben részesüljön; - részére az állami és helyi önkormányzati óvoda egész nevelési programjában és

tevékenységében a nevelés során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék;

39

- nem állami, nem önkormányzati nevelési intézményben vegye igénybe az óvodai ellátást, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési intézményben hit- és vallásoktatásban vegyen részt;

- személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását;

- állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért;

- az oktatási jogok biztosához forduljon.

1.3. A gyermekek kötelezettségei a közoktatási törvény szerint A gyermek kötelessége, hogy - részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon; - életkorához és fejlettségéhez igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása

mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában;

- óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az óvoda alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi - ha megsérült;

- megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy a foglalkozások során használt eszközöket, óvja az óvoda létesítményeit, felszereléseit;

- az óvoda vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, csoporttársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa;

- megtartsa az óvodai szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat.

2. Az ellátandó konkrét feladatok Az intézmény feladata, hogy - biztosítsa a gyermeki jogokat valamennyi gyermek számára, a jogok biztosítása terén

érvényesüljön az esélyegyenlőség, és az egyenlő bánásmód követelménye, - a tankötelezettség teljesítését minden gyermektől megkövetelje, illetve feltárja a

kötelezettség nem teljesítés okát, a feltárt okokat orvosolja az intézmény által alkalmazható eszközökkel, illetve más szerv, intézmény segítségét, közreműködését kérje.

3. A feladatellátás nyomon követése A feladatellátás nyomon követése az intézménybe beérkezett, a gyermeki jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésbe hozható – az esélyegyenlőség, és az egyenlő bánásmód követelményét sértő – bejelentések számával, tartalmával, valamint a kivizsgálás eredményével történik.

40

VIII. Fejezet

1. A gyermek fejlődésének értékelése A gyermek fejlődésének értékelése témaköre kiterjed: - a gyermekek fejlődése értékelésének, minősítésének módjára, - a felzárkóztatásra, fejlesztésére, - az középső, illetve a nagycsoport ismétlésre. 1. 1. A területre vonatkozó szabályozás A gyermekek teljesítményének értékelésére vonatkozó szabályokat: - a közoktatásról szóló törvény, valamint - a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és - a nevelési program határozza meg. 1. 2. Az ellátandó konkrét feladatok A gyermekek értékelésével, minősítésével kapcsolatos feladatok: - a pedagógus feladata, hogy

a gyermek fejlődéséről a szülőt rendszeresen tájékoztassa, indokolt esetben keresse meg a szülőt a gyermek nem megfelelő előrehaladása miatt,

az értékelést kellő objektivitással adja, lehetőséget nyújtva arra, hogy a szülő érdeklődhessen a gyermek fejlődéséről,

amennyiben a gyermek a felzárkóztatásra, fejlesztésre szorul, kezdeményezze a szülővel való párbeszédet, illetve adjon javaslatot a gyermek haladásának előmozdítása érdekében.

A gyermek felzárkóztatásával kapcsolatos feladatok: - pedagógus legfontosabb feladata, hogy

adott gyermek esetében minél korábban felismerje a felzárkóztatásra szorulás tényét, azonosítsa a gyermek lemaradásának okait, valamint azt, hogy a lemaradásból fakadó hiányosságokat hogyan lehet pótolni és melyik az a terület, ami leginkább fejleszthető. A tapasztalatok szerint külön figyelmet kell szentelni az enyhén fogyatékos, az állami gondozásban élt gyermekek, a nem megfelelő anyagi körülmények között élő családok gyermekei, illetve a jó módban, de elhanyagoló környezetben nevelkedő gyermekek fejlesztésére, illetve a roma származású gyermekekre.

bármilyen komoly is a lemaradás, elérje azt, hogy a gyermek nyitott legyen az élményekre, kialakuljon a gyerek szellemi autonómiája - függetlenedjen a kedvezőtlen külső adottságoktól, a stressztől, tragédiáktól, tiszteletlenségtől, megalázásoktól, stb.

tartalmassá tudja tenni a gyermek az életét akkor is, ha az egy akadályozott élet, - a pedagógus feladata, hogy a gyermekkel és a szülővel való kapcsolattartás során:

kezdeményezze a gyerek felzárkóztatásban való részvételét, tájékoztassa a szülőt arról, hogy a felzárkóztatásnak milyen eredményét tapasztalja,

41

- a pedagógusnak tájékoztatnia kell a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyekkel az óvoda segítséget tud nyújtani a gyermek eredményes fejlődéséhez,

- az óvoda feladata, hogy biztosítsa a fejlesztés tárgyi és személyi feltételeit. A gyermek továbbhaladásával kapcsolatos feladatok - Az óvodavezető feladata, hogy

a gyermek számára az egyéni továbbhaladást az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód követelmények betartásával engedélyezze,

a közoktatási törvényben meghatározott, gyermekek továbbhaladásának engedélyezésével kapcsolatos jogkörét a gyermek érdekének megfelelően, az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevételével végezze,

- az intézménynek gondoskodnia kell az előkészítő foglalkozáson részt vevő gyermekek esélyegyenlőségének biztosításáról.

A középső, illetve nagycsoport ismétlésével kapcsolatos feladatok: - Az óvoda a gyermek részére engedélyezheti az óvoda középső, illetve nagycsoportjának

megismétlését abban az esetben, ha egyébként felsőbb csoportba léphetne. - Az engedély megadásáról a szülő kérésére az óvoda vezetője – a gyermek érdekét és az

esélyegyenlőség biztosításának követelményét szem előtt tartva - dönt. - A szülő kérésére a középső és a nagycsoportban engedélyezni kell a csoport

megismétlését. A szülővel fel kell venni a kapcsolatot a gyermek csoportismétlésének indokoltsága miatt.

3. A feladatellátás célja A feladatellátás célja, hogy a gyermek teljesítésével, előrehaladásával kapcsolatos intézményben meghozott döntéseknél érvényre jussanak az esélyegyenlőségi, valamint az egyenlő bánásmód követelményei, s összességében a gyermek érdekét szolgálják. 4. A feladatellátás nyomon követése Az intézményben a gyermekek fejlődésével, előrehaladásával kapcsolatos olyan bejelentések, melyek összefüggésben vannak a gyermek esélyegyenlőségével, illetve az egyenlő bánásmód követelményével. A feladatellátásnál figyelemmel kell kísérni a bejelentések számát, tartalmát, a kivizsgálás eredményét.

42

IX. Fejezet

Záró rendelkezések 1. Éves terv kidolgozása és beszámoló az elvégzett feladatokról Az intézmény adott nevelési évre vonatkoztatva elkészíti a gyermeki esélyegyenlőség, és egyenlő bánásmód követelményei érvényesülését biztosító helyi tervét, programját. A nevelési év végén összegzi az elvégzett feladatokat, értékeli a tevékenységét. A beszámolóban az éves tervben meghatározott feladatokat, valamint a programban meghatározott nyomon követési, ellenőrzési eszközöket kell figyelembe venni, és felhasználni az értékelés során. 2. Megvalósítás és felelősségi szabályok

Intézményi feladatok Felelős - stratégiai dokumentumokba (HNP, IMIP) az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések beépítése

Támogató szervezet vezetője

- pedagógusok felkészítése, folyamatos továbbképzésük megszervezése Óvodavezető Működés és a pedagógiai

munka megvalósítása - az integrált óvodai nevelés intézményi teljes körű alkalmazásával,a differenciálás, az óvoda – iskola átmenet zavartalan kapcsolatának érvényesítése.

Óvodapedagógusok

3. Konzultáció és visszacsatolás

Konzultáció és véleményformálás

Információ-gyűjtés Vélemények beépítése Korrekció

Fenntartó

Partneri igény-, elégedettség- és elégedetlenség mérés eredményeiből

Éves intézkedési tervbe

Éves intézkedési tervbe

Óvodapedagógus

Eredményességet mérő indikátorok adataiból, amely megtalálható a csoportnaplókban. Jelenléti ívekből

Éves intézkedési tervbe

Éves munkatervbe

Éves intézkedési tervbe

Éves munkatervbe

Szülő

Partneri igény-, elégedettség- és elégedetlenség mérés eredményeiből

Éves intézkedési tervbe

Éves intézkedési tervbe

Szakmai partnerek

Partneri igény-, elégedettség- és

Éves intézkedési tervbe

Éves intézkedési tervbe

43

képviselői (Nevelési

Tanácsadó, Gyermekjóléti

szolgálat)

elégedetlenség mérés eredményeiből

4. Szankcionálás Az intézkedési tervben foglaltak érvényesülésének garanciái: - Szakképzett humánerőforrás (óvodapedagógusi végzettség), - Szakirányú speciális ellátás biztosítása a HH/HHH, SNI gyermekeknek (utazó

gyógypedagógusok), - Másság elfogadása a szülők és a gyerekek részéről, - Az alkalmazotti kör elfogadó, példamutató magatartása, - Egyéni, differenciált fejlesztés (felzárkóztatás, tehetségfejlesztés), - Gyermekközpontú óvodai nevelés, - Egységes mérési-értékelési rendszer a csoport és a gyermekek fejlődésének nyomon

követésére, - Rétegszülői értekezletek szervezése az azonos problémával élők számára, - Kirándulások, külön foglalkozások, egyéni beszélgetések szervezése, - Ingyenes, illetve kedvezményes étkezés biztosítása a rászorulóknak, - Egységes szemléletű gyermekvédelmi rendszer működtetése, - Naprakész, segítő kapcsolat a Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálattal, Az intézkedési terv be nem tartásának következményei: - Szóbeli figyelmeztetés az óvodavezető részéről, - A teljesítményértékelési pontozás során pontlevonás, - A minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megvonása, oda nem ítélése.

44

Érvényességi nyilatkozat

Az Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv módosításának lehetséges indokai:

- szervezeti átalakítás,

- a nevelőtestület döntése,

- törvényi előírások módosulása,

- egyéb érdekegyeztető fórum módosítási javaslata.

Előírás a módosítás előterjesztésére:

- írásbeli előterjesztés az intézmény nevelőtestületének,

- részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten.

Az Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv érvényessége: visszavonásig.

Hatálybalépésének ideje: 2008. december 01.

A Fenntartóhoz történő benyújtás dátuma: 2008. november 15.

A jóváhagyott Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv az óvoda gazdasági irodáján, illetve a honlapunkon tekinthető meg.

A véleményekben felmerülő problémákra a nevelőtestület akciótervet dolgozott ki.

45

Legitimációs záradék

Véleményezte 1. A Mákvirág Óvoda Szülői Szervezete 2. A Mákvirág Óvoda nevelőtestülete Elfogadta 1. A Mákvirág Óvoda Szülői Szervezete 2. A Mákvirág Óvoda nevelőtestülete Budapest, 2008. november 06. Horváth Mária Óvodavezető

46

A MÁKVIRÁG ÓVODA

ESÉLYEGYENLŐSÉG, ÉS EGYENLŐ BÁNÁSMÓD BIZTOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSI TERVE

A feladatellátás, intézkedések Feladat

megnevezése Tervezett

intézkedések ellátója ellenőrzés gyakorisága

ellenőrzést végző személy(ek)

I. A nevelési háttérből fakadó esélyegyenlőséget biztosító feladatok 1. Nevelésbe történő bekapcsolódás

Hirdetmények kifüggesztése a beiratkozásról, és a beíratással kapcsolatos tájékoztató

Felelősségi mátrixban

megjelölt felelős folyamatos Tám. Szerv. Vez.

Házirend átadása óvodavezető beíratáskor óvodavezető Jegyző értesítése

beíratás elmaradásáról

óvodavezető beíratáskor -

Elutasítások áttekintése óvodavezető beíratáskor -

2. Követelmények teljesítse

Felmentéssel kapcsolatos intézkedések áttekintése

nevelőtestület nevelési év elején -

Pályázatkészítés nevelőtestület alkalomszerű óvodavezető 3. Mulasztások Az igazolatlan

mulasztások esetén gyors intézkedések

óvodapedagógusok alkalomszerű óvodavezető

4. Jogellenes megkülönböztetés

Jogellenes megkülönböztetés ellenőrzése a belső szabályozásban és gyakorlatban

óvodavezető szabályzatok éves felül-

vizsgálatakor -

47

A feladatellátás, intézkedések Feladat megnevezése

Tervezett intézkedések ellátója ellenőrzés

gyakorisága ellenőrzést végző

személy(ek) 5. Iskolába lépésre való felkészülés

Tervezett mérések elvégzése

óvodapedagógusok folyamatos óvodavezető

6. A szolgáltatások és jutalmazások

A beérkező észrevételek kivizsgálása

nevelőtestület esetenként óvodavezető

II. A családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget biztosító feladatok 1. Családi háttér iskolai végzettsége

Fogadóórák, szülői értekezlet óvodapedagógus alkalomszerű óvodavezető

Családlátogatás óvodapedagógus alkalomszerű óvodavezető Differenciálás óvodapedagógus folyamatos óvodavezető Felzárkóztatás óvodapedagógus folyamatos óvodavezető Kapcsolattartás a

gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel

óvodapedagógus folyamatos óvodavezető

2. Csonka család Kapcsolattartás a

gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel

óvodapedagógus folyamatos óvodavezető

Kapcsolattartás a szülővel óvodapedagógus folyamatos óvodavezető

Differenciált nevelés óvodapedagógus folyamatos óvodavezető

Szakemberekkel való kapcsolattartás (pszichológus, nevelési tanácsadó stb.)

óvodavezető, óvodapedagógus folyamatos óvodavezető

3. A család szociális, anyagi helyzete

Rétegszülői értekezletek, szülői fórumok szervezése

óvodavezető alkalomszerű

Kapcsolattartás a óvodapedagógus folyamatos óvodavezető

48

szülőkkel

49

A feladatellátás, intézkedések Feladat megnevezése

Tervezett intézkedések ellátója ellenőrzés

gyakorisága ellenőrzést végző

személy(ek) Szülők

tájékoztatása a lehetséges támogatásokról (étkeztetés stb.)

óvodavezető, óvodapedagógus folyamatos -

Kapcsolattartás a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetésében részt vevő szervekkel

óvodavezető folyamatos -

III. Együttműködés az óvodával 1. A megfelelő óvodai légkör, az intézményi lehetőségek

Egyeztetés az óvoda és a fenntartó között

óvodavezető alkalomszerű -

Szülők tájékoztatása

óvodavezető, pedagógus folyamatos -

Kapcsolattartás az intézmény és a szülők között

óvodavezető folyamatos -

2. A gyermek védelmével összefüggő együttműködési feladatok

Kapcsolattartás a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetésében részt vevő szervekkel

Gyermekvédelmi felelős folyamatos -

Kapcsolattartás a jegyzővel óvodavezető folyamatos -

50

A feladatellátás, intézkedések Feladat megnevezése

Tervezett intézkedések ellátója ellenőrzés

gyakorisága ellenőrzést végző

személy(ek) Egészségügyi

helyzettel kapcsolatos feladatok (testnevelés, orvos látogatás, stb.)

óvodapedagógus folyamatos óvodavezető

Tájékoztatás a baleset-megelőzési és védő, óvó intézkedésekkel kapcsolatban

Óvodavezető, óvodapedagógus folyamatos óvodavezető

3. Az óvodának a szülőkkel, a gyermekközösséggel való együttműködése

A szülőkkel, gyermekközösséggel kapcsolatos együttműködési szabályozás áttekintése

nevelőtestület alkalomszerű -

Házirend kiadása óvodavezető beíratáskor óvodavezető

Kapcsolattartás a szülői szervezettel

óvodavezető folyamatos -

IV. A szülő jogai és kötelezettségei 1. Szülői jogok és kötelezettségek

A szülők tájékoztatása a kötelezettségeikről és jogaikról

óvodapedagógusok alkalomszerű -

A szülői tájékozottság ellenőrzése (szülői értekezleten részt vett stb.)

óvodapedagógus folyamatos -

51

A feladatellátás, intézkedések Feladat megnevezése

Tervezett intézkedések ellátója ellenőrzés

gyakorisága ellenőrzést végző

személy(ek) Kapcsolattartás a

veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetésében részt vevő szervekkel

Gyermekvédelmi felelős,

óvodavezető folyamatos óvodavezető

V. A pedagógus jogai és kötelezettségei 1. A pedagógusi jogok és kötelezettségek

A foglalkozás anyaga és alkalmazott módszerei a gyermek egyéni, és életkori sajátosságaiknak megfelelő

óvodapedagógus folyamatos óvodavezető

Alkalmazza a differenciált nevelést

óvodapedagógus folyamatos óvodavezető

Objektíven értékeli a gyermekek teljesítményét

óvodapedagógus folyamatos óvodavezető

Felkészít az iskolába lépésre óvodapedagógus folyamatos óvodavezető

Kapcsolattartás a megfelelő szakemberekkel (pszichológus, nevelési tanácsadó stb.)

óvodavezető, óvodapedagógus folyamatos -

VI. A gyermek jogai és kötelezettségei 1. A gyermeki jogok és kötelezettségek

A gyermeki jogok biztosítása, érvényesül az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelménye

Óvodavezető, óvodapedagógus folyamatos -

52

A feladatellátás, intézkedések Feladat megnevezése

Tervezett intézkedések ellátója ellenőrzés

gyakorisága ellenőrzést végző

személy(ek) A gyermeki

kötelezettség teljesítésének megkövetelése

óvodavezető óvodapedagógus folyamatos -

Kapcsolattartás a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetésében részt vevő szervekkel

Óvodavezető, gyermekvédelmi

felelős folyamatos -

VII. A gyermek fejlődésének értékelése 1. A gyermekek fejlődésének mérése, értékelésnek módja

A fejlődés objektív mérése, értékelése

óvodapedagógus folyamatos óvodavezető

A mérésről, és értékelésről a szülők tájékoztatása

óvodapedagógus folyamatos óvodavezető

2. Felzárkóztatás Minél korábbi

felismerés a gyermek felzárkóztatásra szorulása esetén

óvodapedagógus

Szülő tájékoztatása a fejlesztés eredményességéről

óvodapedagógus folyamatos -

Szülő tájékoztatása az eredményes fejlesztés lehetőségeiről

óvodapedagógus folyamatos -

Tárgyi és személyi feltételek biztosítása

óvodavezető folyamatos

3. Továbbhaladás

Az Óvodavezető, folyamatos óvodavezető

53

esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód követelményeinek betartása

óvodapedagógus

54

A feladatellátás, intézkedések Feladat megnevezése

Tervezett intézkedések ellátója ellenőrzés

gyakorisága ellenőrzést végző

személy(ek) 4. Az iskolaérettségi teszt nem teljesítése

Szülők tájékoztatása a fejlesztéssel kapcsolatban

óvodapedagógus folyamatos

A gyermekek egyéni foglalkozásokon való részvételének biztosítása

óvodapedagógus folyamatos óvodavezető

5. Csoportismétlés

Szülők tájékoztatása az csoportismétlés feltételeiről, lehetőségeiről

Óvodavezető, óvodapedagógus

nevelési év végén óvodavezető

55

Mákvirág Óvoda

1173 Budapest, Újlak u. 108.

Tel: 256-6882 E-mail: movoda@enternet.hu

Jegyzőkönyv Helye: Mákvirág Óvoda hivatalos helyiségében, Nevelőtestületi

értekezlet Ideje: 2008. november 4. Jegyzőkönyvet vezeti: Verebélyi Lászlóné óvodatitkár Jelen vannak: Jelenléti ív szerint A Mákvirág Óvoda nevelő közössége Távollévők: 1 fő Távol maradásuk oka: betegállomány Témája: A Mákvirág Óvoda Esélyegyenlőségi Intézkedési tervének

elfogadása Az ügyre vonatkozó lényeges megállapítások:

1. A dokumentumot a nevelők közösség időben megismerte, áttanulmányozta, véleményét az elfogadás előtt ismertethette.

2. A nevelőközösség határozatképes. 3. Horváth Mária köszönti a nevelő közösséget. Elmondja az összejövetel célját, majd az

elfogadása szavazás alapján történik. Határozatok:

1. Az intézkedési terv elfogadása szavazásos, kézfeltartásos határozathozatallal történik. o Jelen van: 16 fő o Igen szavazat: 16 fő o Nem szavazat: - o Tartózkodik: -

2. A nevelőközösség a dokumentum elfogadásánál véleményezési jogát gyakorolta, az abban foglaltakat megismerte, azokkal egyetértett, és azt egyhangúlag elfogadta.

A jegyzőkönyvet hitelesítette: ....................................................... ........................................................

56

Klemm Ervinné óvodapedagógus Hurbánné Csúcs Andrea (szakszervezet)

jegyzőkönyv hitelesítő jegyzőkönyv hitelesítő

Jelenléti ív

2008. november 4.

1. Horváth Mária …………………………………… 2. Klemm Ervinné …………………………………… 3. Andóné Kelemen Marianna …………………………………… 4. Ficzere Zoltánné …………………………………… 5. Láng Károly Péterné …………………………………… 6. Bakajsza Mihályné …………………………………… 7. Kovács Viktória …………………………………… 8. Hurbánné Csúcs Andrea …………………………………… 9. Majerné Rábai Mária …………………………………… 10. Baranyi Lászlóné …………………………………… 11. Koroknai Hajnalka …………………………………… 12. Boros Lászlóné …………………………………… 13. Pál Kázmérné …………………………………… 14. Varga Adrienn …………………………………… 15. Hegedűs Andrásné …………………………………… 16. Kosztyó Jánosné ……………………………………

57

58

Akcióterv

Az intézkedés Az intézkedés eredményességét mérő indikátor Probléma Cél Intézkedés Felelős megvalósításának

határideje 1 év 3 év 6 év 1. Nem teljes körű a HH/HHH és az sni

gyermekek beóvodázása

1. A HH/HHH és az sni gyermekek teljes

körű beóvodázása

A 3-5 éves korú gyermekek feltérképezése

védőnők segítségével

Gyermekvédelmi felelős

Minden naptári év áprilisáig

2. Egyenlőtlen a HH/HHH és az sni

gyermekek intézményi- és

csoportos elosztása

2. A HH/HHH és sni gyermekek egyenlő

intézményi- és csoportos elosztása

A felvételt nyert gyermekek

csoportonkénti beosztása, figyelembe véve a HH/HHH és az sni gyermekek egyenlő

arányát, és a csoportok összetételét

óvodavezető Minden naptári évjúnius

Az egyes csoportokon belül a HH/HHH és az sni gyermekek

száma nem haladja meg a 20

%-ot

A hiányzások okának kiderítése.

Vezető-helyettes Hiányzást követő második hét

A hiányzó gyermekek szüleinek személyes

felkeresése és tájékoztatás egyedi problémáik

kezelésének lehetőségeiről.

csoportos óvodapedagógus

Hiányzást követő második hét

Az indokolatlan hiányzások

száma 10 %-kal csökken

3. A gyakori hiányzások miatt nem

kellő felkészítés az iskolára

3. A HH/HHH és az sni gyermekek

gyakori, indokolatlan hiányzásának

megszűntetése. A hiányzások

megszűntetésével az iskolára alkalmassá

tétel biztosítása A hiányzásból visszaérkező gyermekek

hátrányainak kompenzálása, fokozott egyéni felzárkóztatásuk

csoportos óvodapedagógus

Hiányzásból visszatérést

követően azonnal

Az egyéni fejlesztés mérési

eredménye a csoport átlagtól

15 %-nál nagyobb

mértékben nem marad el

Az egyéni fejlesztés

mérési eredménye a

csoport átlagtól 10 %-nál nagyobb mértékben

nem marad el

Az intézkedés Az intézkedés eredményességét mérő indikátor Probléma Cél Intézkedés Felelős megvalósításának

határideje 1 év 3 év 6 év Felméréskészítés az óvodapedagógusi

speciális továbbképzési igényekről

óvodavezető Minden év november végéig

Az óvodapedagóguso

k 100%-a nyilatkozik

Szolgáltatóktól program és árajánlat beszerzése

Vezető-helyettes Minden év január közepéig

Kihelyezett továbbképzések

szervezése

Vezető-helyettes Minden év február 15-től

A dolgozók 25 %-a vesz részt

speciális képzésen

A dolgozók 60 %-a vesz részt

speciális képzésen

A dolgozók 100 %-a vesz részt

speciális képzésen

4. A speciális nevelést igénylő gyermekek

fejlesztéséhez hiányos az óvodapedagógusok

felkészültsége

4. A speciális nevelést igénylő – HH/HHH, és sni -

gyermekek fejlesztéséhez a

nevelők speciális továbbképzésének

szorgalmazása

Egymástól való tanulás érvényesítése. A

továbbképzéseken tanultak átadása a

dolgozóinak

Vezető-helyettes Továbbképzésen való részvételt

követő egy hónapon belül

A belső képzésen a dolgozók

100%-a rész vesz

Szakmai szolgáltatás keretében hangulatjavító továbbképzés szervezése

Vezető-helyettes 2009. május vége A dolgozók 25%-a vesz részt

A dolgozók 60 %-a vesz részt

A dolgozók 100 %-a vesz részt

5. A gyakori tehetetlenség miatt a

pedagógus közömbössége

5. A pedagógus közömbösségének, kiégésének kezelése

Közös kirándulások szervezése, csapatépítő tréningek szervezése

óvodavezető 2009. június vége A dolgozók 80%-a vesz részt

A dolgozók 90 %-a vesz részt

A dolgozók 100 %-a vesz részt

Réteg szülői találkozók szervezése

Vezető-helyettes Minden év május vége

Az érintett szülők 20%-a jelen van

Az érintett szülők 30%-a

jelen van

Az érintett szülők 40%-a

jelen van

6. A szülők érdektelensége

6. A HH/HHH és az sni családok partneri együttműködése az együttnevelésben, a szülők érdektelen-ségének kezelése

Többszöri családlátogatás,

életvitellel, nevelési tanácsokkal kapcsolatos

beszélgetések

Vezető-helyettes alkalomszerű Az érdektelen szülők száma

10%-kal csökken

Az érdektelen szülők száma

15%-kal csökken

Az érdektelen szülők száma

20%-kal csökken

Szülő, gyermek, óvodapedagógus

kapcsolattartása (közös rendezvények, kirándulások)

Csoportos óvodapedagógusok

Az éves munkatervben meghatározott időpontokban

Az egyes rendezvényeken

az érintett családok 20 %-a

részt vesz

Az egyes rendezvényeke

n az érintett családok 30 %-

a részt vesz

Az egyes rendezvényeken

az érintett családok 40 %-a

részt vesz

Az in tézkedés Az intézkedés eredményességét mérő indikátor Probléma Cél Intézkedés Felelős megvalósításának

határideje 1 év 3 év 6 év 7. A gyógypedagógus

csak az SNI gyermekekkel

foglalkozik

7. Speciális végzettségű

pedagógusok alkalmazása

(gyógypedagógus, logopédus,

pszichológus)

Óvodapedagógusok beiskolázása

másoddiplomás képzésekre

óvodavezető Minden év február 15-ig

Az intézmény óvodapedagógusai közül speciális

végzettséget szerez 2 fő.