a mÁriaremete hidegkÚti Ökumenikus ÁltalÁnos … tanterv 20140331.pdfa magyar nyelvtan és...

Ökumenikus Iskola Helyi tanterve

- 1 -

A MÁRIAREMETE-HIDEGKÚTI

ÖKUMENIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

HELYI TANTERVE

Budapest, 2014.


- 2 -

TARTALOM

1. ÓRATERV ................................................................................................................................................. 4

2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei .................................................................................... 5

3. Az iskolai értékelés, a beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének követelményei, formái ...... 6

4. Az iskola írásbeli beszámoltatási rendszere és a félévenkénti nyelvi vizsgák .................................... 10

5. A tanuló magatartás- és szorgalomértékelésének, minősítésének követelményei és formái ............ 11

6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei..................... 13

7. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .......... 14

8. A tanulók fizikai állapotának mérése .................................................................................................... 14

9. Tantárgyi tantervek (1-4. évfolyam) ...................................................................................................... 16 9.1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ................................................................................................................. 16 9.2 MATEMATIKA .................................................................................................................................................. 69 9.3 IDEGEN NYELV .............................................................................................................................................. 119 9.4 KÖRNYEZETISMERET .................................................................................................................................. 140 9.5 Vizuális kultúra ................................................................................................................................................. 166 9.6 ÉNEK-ZENE ..................................................................................................................................................... 212 9.7 Technika, életvitel és gyakorlat ......................................................................................................................... 240 9.8 TESTNEVELÉS ................................................................................................................................................ 265 9.9 Erkölcstan .......................................................................................................................................................... 293

10. Tantárgyi tantervek (5-8. évfolyam) .................................................................................................. 320 10.01 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ........................................................................................................... 320 10.02 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek ........................................................................................ 371 10.03 HON-ÉS NÉPISMERET ............................................................................................................................... 396 10.04 MATEMATIKA ............................................................................................................................................ 407 10.05 Informatika .................................................................................................................................................... 445 10.06 IDEGEN NYELV .......................................................................................................................................... 545 10.07 FIZIKA .......................................................................................................................................................... 614 10.08 TERMÉSZETISMERET ............................................................................................................................... 655 10.09 BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN....................................................................................................................... 685 10.10 FÖLDRAJZ ................................................................................................................................................... 702 10.11 VIZUÁLIS KULTÚRA ................................................................................................................................. 716 10.12 Ének-zene ...................................................................................................................................................... 762 10.13 Technika, életvitel és gyakorlat ..................................................................................................................... 782 10.14 Testnevelés és sport ....................................................................................................................................... 818 10.15 Erkölcstan ...................................................................................................................................................... 911 10.16 KÉMIA .......................................................................................................................................................... 944 10.17 OSZTÁLYFŐNÖKI ...................................................................................................................................... 966


- 3 -

A Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola helyi tantervét az 51/2012. (XII. 21.) számú

EMMI rendelet 1.és 2. számú melléklete – mint választott kerettanterv – alapján készítette el.

A helyi tanterv 2013. szeptember 1-től hatályos. Kivéve az 1., 9. és 10. fejezet, mert az felmenő

rendszerben, azaz az 1. és 5. évfolyamtól kezdve. Az 1., 9. és 10. fejezet, azaz az óraterv, az alsó

tagozat tantárgyainak leírása, valamint a felső tagozat tantárgyainak leírása tárgyában a 2008-ban

elfogadott helyi tanterv megfelelő része marad érvényben 2016. augusztus 31-ig, a 2013. szeptember

1-jén 2., 3. 4., 6., 7., 8. évfolyamok számára.

A helyi tanterv tartalmazza az áldozattá válás elkerülésének, a bűnmegelőzés, a fogyasztóvédelem, a

konfliktuskezelés valamint a közlekedési ismereteinek és készségeinek rendszerét, illetve

követelményeit a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével.


- 4 -

1. ÓRATERV 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai.

Tantárgyak I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7 4 4,5 4 4

Idegen nyelv - - - 4 4 4 4 4

Matematika 4 5 5 4 4 4,5 4 4

Történelem - - - - 2 2 2 2

Hittan vagy erkölcstan 2 2 2 2 2 2 2 2

Környezetismeret 1 1 2 2 - - - -

Természetismeret - - - - 2 3 - -

Fizika - - - - - - 2 1,5

Kémia - - - - - - 1,5 1,5

Biológia-egészségtan - - - - - - 2 1,5

Földrajz - - - - - - 1,5 1,5

Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1

Vizuális kultúra 2 2 2 2 1 1 1 1

Hon- és népismeret - - - - 1 - - -

Informatika - - - - 1 1 1 1

Technika, életvitel és

gyakorlat 2 2 1 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki - - - - 2 1 1 1

kötelező órák száma 26 27 27 29 30 30 33 32

Választható matematika - - - - - - 1 1

Választható idegen nyelv - - - - - - 1 1

maximum óraszám 26 27 27 29 30 30 35 34

Egyéb foglalkozások 25 25 25 26 20 20 21 21

csoportbontás - - - 4 6 6 7 7

napközi / tanulószoba 21 20 20 18 15 10

szakkör / sport 30

korrepetálás 10

egyéni foglalkozás 8

fejlesztés 15

Felhasznált órák száma 27 26 26 28 29 24 16 19


- 5 -

A magyar nyelvtan és irodalom tantárgy követelményeinek való megfelelés értékelése, illetve

minősítése külön történik magyar irodalomból és magyar nyelvtanból.

A választott, választható tanórákon, illetve a tanórán kívüli foglalkozásokon történő részvételről a

beiratkozott tanuló szülője, gondviselője a tantárgy, illetve foglalkozás óratervi indulása előtt írásbeli

nyilatkozatot tesz. Az iskola a választható órák indítását csoportonként minimum 5 tanulói igény

esetén biztosítja.

Amennyiben az iskola csoportbontást alkalmaz, úgy a csoport legmagasabb létszáma az

engedélyezett osztálylétszám felfelé kerekített fele lehet.

A kötelező kerettantervi óratervekben szereplő tantárgyakhoz kapcsolódó, azok óraszámát megemelő

választható tanórákon a törzsanyag ismeret- és készségrendszerének jártasság, illetve alkalmazási

szintre történő elmélyítése a cél.

2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt az osztályozó értekezleten.

Magasabb évfolyamba léphet az a tanuló, aki a helyi tanterv minimális követelményeit teljesítette (2-

8. évfolyamon), vagyis az adott tantárgyi követelményeket a tanév végén vagy osztályozó, vagy

pótló, vagy különbözeti, vagy javítóvizsgán legalább elégséges (2) szinten teljesítette. Az 1.

évfolyamon a tanuló abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha „felzárkózatásra szorul”

minősítést kap, és az őt tanító pedagógusok az évfolyamismétlést tartják a további fejlődése

szempontjából előnyösebbnek. Egyéb esetben az az 1. évfolyamos tanuló, aki a tanév végén

„felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, osztálytársaival együtt felsőbb évfolyamba léphet, viszont

részére az iskola személyre szabott felzárkóztató foglalkozásokat biztosít.

Ha a tanuló 2-8. évfolyamon tanév végén legfeljebb három tantárgyból szerez „elégtelen” minősítést,

javító vizsgát tehet.


- 6 -

3. Az iskolai értékelés, a beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének követelményei, formái

Az értékelés és beszámoltatás célja:

A tanuló személyiségfejlődésének elősegítése, valós énképének kibontakoztatása a tanári

értékelés pozitív vagy negatív megerősítési mechanizmusain keresztül.

A részcélok:

visszajelzés biztosítása a diák, a szülő és a tanár számára a pedagógiai cél – tevékenység -

teljesítmény – aktuális viszonyrendszeréről;

segítség a tanuló reális önismeretének és önértékelésének kialakításához;

a tanulói tudás - teljesítmény minősítése.

Az értékeléssel szemben támasztott követelmények:

legyen személyre szóló, pozitív és serkentő hatású;

legyen folyamatos, a tanulókat nevelje rendszeres munkára;

segítse a hibák rendszeres feltárását és kijavítását, legyen tárgyszerű és segítse a tanulói

igényesség kialakulását;

legyen összhangban a Pedagógiai programban meghatározottakkal.

Az értékelés feladata

a tanulócsoport eredményének viszonyítása az országosan elfogadott értékekhez

következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára;

a követelmények teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak

kijelölése;

a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz;

a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése

érdemjegyekkel.


- 7 -

Értékelés típusai

Szummatív értékelés – megerősítő visszacsatolás jellegű: egy tanítási-tanulási egység végén

regisztrálja az eredményeket, a követelmények elsajátításának szintjét; minősít; informálja a

tanulót, szülőt és pedagógust.

Formatív értékelés – fejlesztő, szabályozó jellegű: a tanuló tanulási folyamatához, annak

korrekciójához nyújt segítséget a tanuló, a szülő és egyéb, a tanuló fejlesztésében résztvevők

számára.

Diagnosztikus értékelés – prognosztikai, korrekciós jellegű: fontos információkat ad a

pedagógusnak a helyzetelemzéshez, a tanulócsoport és az egyes tanuló egyéni tanulási

folyamatának tervezéséhez.

Az értékelés beszámoltatás és számonkérés helye a tanítás-tanulás folyamatában

Rendszeres visszajelzés a tanítási órán.

Rendszeres szóbeli feleltetés az előző órák anyagából.

Írásbeli ellenőrzés olyan tananyagrészek feldolgozása után, amelyekkel kapcsolatosan

alapvető követelmény a számítási, illetve megértési feladatok megoldása, reprodukálása.

Témazáró feladatlapok megoldása témakörönként, a tananyag feldolgozása és rendszerezése

után.

Az értékelés módja

Szóbeli értékelés: a tanórai nevelés egyik legértékesebb mozzanata a tanítás-tanulási

folyamatában az állandó formatív (szóbeli) értékelés, amely nem minősítés, hanem a tanuló

egyéni előmenetelének segítő biztatása, illetve a hiányosságok feltárása, amely segíti az

önértékelés kialakulását és fejleszti az önismeretet.

Írásbeli értékelés: a tanuló írásbeli produktumainak értékelésekor alkalmazott formatív és

szummatív elemek, akár rövid írásos megjegyzések a pontosabb tájékoztatás érdekében,

valamint meghatározott problémák megoldására és fejlesztési irányokra vonatkozó

javaslatok.

Osztályozás érdemjeggyel: szummatív jellegű értékelés, amikor a tantervi követelmények

elsajátításának szintje, a tanuló teljesítménye alapján kategóriákba (1-5 érdemjegyek

segítségével) lesz sorolva.


- 8 -

Az értékelés, beszámoltatás és a számonkérés követelményei

A számonkérés és az azt követő értékelés fókuszában

a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések,

törvények ismerete, értelmezése;

az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzése;

az oktatás eredményeként kialakult készségek ellenőrzése áll.

A tanulói teljesítmény értékelésének alapja a különböző számonkérési formákban elért

eredmény.

Az írásbeli számonkérés mellett kiemelt szerepe van a tanulói szóbeli feleleteknek.

A teljesítmények rendszeres szóbeli értékelése minden pedagógus oktató-nevelő munkájába

folyamatosan beépül.

A tanuló tantárgyi teljesítményét és előmenetelét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi,

értékeli, illetve osztályozza teljes jogkörrel és felelősséggel.

Tanév közben a tanuló teljesítményét a 2. évfolyam II. félévétől a 8. évfolyam végéig minden

tantárgy esetében (a szabadon választott tantárgyak esetében is) a pedagógus rendszeresen

érdemjeggyel (1-5) értékeli. Az 1. évfolyamtól a 2. évfolyam félévéig a tanulói teljesítmény

értékelése szöveges értékeléssel, az írásbeli munkáinak százalékos értékelésével vagy jeggyel

történik.

Érdemjegyet szóbeli feleletre, írásbeli (témazárók, felmérők, írásbeli feleletek) vagy

gyakorlati munkára, projekt tevékenységre, önálló kiselőadásra, órai munkára, versenyen

történő részvételért, tanulói alkotásokért, füzetekért, szakköri részvételért, vizsgákért lehet

adni. Törekedni kell arra, hogy az érdemjegyek adása időarányosan történjék a félév során.


- 9 -

Az érdemjegyek száma egy félében legalább:

heti 1 órás tárgynál 3 jegy

heti 2 órás tárgynál 3-4 jegy

heti 3 órás tárgynál 4-5 jegy

heti 4 vagy ennél több órás tárgynál 5 jegy

A tanulók tantárgyankénti előmenetelét, teljesítményét félévkor és tanév végén a tantestület a

tanító-szaktanár javaslatára a tantestület minősíti.

A minősítés:

1. évfolyam és 2. évfolyam félévkor az alábbi szöveges

minősítések egyikével történik: kiválóan teljesített vagy jól

teljesített vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra

szorul.

2. évfolyam évvégétől a 8. évfolyam végéig az alábbi

osztályzatok egyikével történik: jeles (5), jó (4), közepes (3),

elégséges (2), elégtelen (1).

A minősítést a szaktanár az évközi jegyek alapján végzi.

Az 1-4. évfolyamon tanító pedagógusok a tanulókat szövegesen is értékelik legalább

félévente.

Tantárgyi dicséretet kaphat az a tanuló, akinek a feladatokhoz való viszonyulása példaértékű

és motiváló az egész osztály számára, amit a szaktanár állapít meg. A tantárgyi dicséretet az

adott szaktárgyban illetékes szakmai munkaközösség tantárgyi tanulmányi átlag eléréséhez is

kötheti.


- 10 -

4. Az iskola írásbeli beszámoltatási rendszere és a félévenkénti nyelvi vizsgák

Az írásbeli számonkérés, beszámoltatás célja az, hogy a tanuló, a szülő és a pedagógus

információhoz jusson az iskolai követelményrendszernek való tanulói megfelelés pillanatnyi

állapotáról.

A beszámoltatáson alapuló tanári értékelés pozitív vagy negatív megerősítési mechanizmusain

keresztül kitüntetett módon segíti a tanulót reális önismerete és önértékelése

kibontakoztatásában.

Az írásbeli beszámoltatás iskolai formái és jellemzői:

Forma Tananyag Előzetes jelzés

Írásbeli felelet (röpdolgozat) Előző óra/órák anyaga Nincs előzetes jelzés

Felmérő jellegű témazáró (nem

osztályozott)

Tanmenetben egy tartalmi

egység

Egy héttel előtte

Témazáró Tanmenetben egy tartalmi

egység

Egy héttel előtte

Év elejei és év végi felmérés Kijelölt anyag (egész évi) Kettő héttel előtte

Gyűjtőmunka, házi dolgozat Megbeszélés, kijelölés

szerint

Az írásbeli számonkéréssel kapcsolatos egyéb jellemzők:

Egyazon tanítási napon lehetőleg egy, kivételes esetben maximum kettő témazáró

íratható.

Témazáró dolgozat megírása után javítási lehetőség adható, azonban az eredeti

dolgozatjegy is beírásra kerül a naplóba.

A témazáró érdemjegye súlyozható maximálisan kétszeresen, ha a dolgozat megírása előtt

(minimum annak bejelentésekor) a tanár azt jelzi a tanulónak.


- 11 -

A témazáró dolgozatot osztályzás után haza kell küldeni a szülő részletesebb

tájékoztatása céljából. Az azt a következő szakórára a tanuló visszahozza, és a tanár a

tanév végéig megőriz.

A félévenkénti nyelvi vizsgák rendszere

A 4. évfolyam kivételével az iskola félévenként nyelvi vizsgát szervez. A vizsga célja a

tanulók tudásának felmérése, az előrehaladás mérése, a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése,

tapasztalatszerzés a szóbeli vizsgaformával kapcsolatban, mely által javul a stresszkezelés,

így elősegíti a felkészülést az élethosszig tartó tanulásra.

A vizsga egy kihúzott téma felkészülés utáni ismertetéséből, a témával kapcsolatos kérdések

megválaszolásából, valamint képleírásból áll.

A vizsga témáit legkésőbb a vizsga előtt két héttel ki kell hirdetni, a vizsgajegy kétszeres

értékű.

A vizsgán az iskola pedagógusain kívül külső szakértő is felkérhető a szakmai

munkaközösséggel egyeztetve, de az értékelést a pedagógus adja, és a törvényben előírt

titoktartási kötelezettség a felkért szakértőre is vonatkozik.

5. A tanuló magatartás- és szorgalomértékelésének, minősítésének követelményei és formái

A tanuló magatartásának és szorgalmának évközi értékelésénél valamint a félévi és év végi

minősítésekor a példás (5); jó (4); változó (3); és magatartás esetében rossz (2), szorgalom

esetében hanyag (2) szöveges értékelést (2-8. évfolyamon évközi érdemjegyet) valamint

minősítést alkalmaz az iskola.

A tanuló évközi magatartását és szorgalmát az osztályban tanító valamennyi pedagógus

véleményének figyelembevételével, havi rendszerességgel az osztályfőnök értékeli.

A tanulók félévi és év végi magatartásának és szorgalmának minősítését az

osztályozóértekezleten az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. Vitás esetekben

az adott osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt a minősítésről.

Ezt az értékelést szóban vagy írásban kiegészítheti egyéb magatartás- és szorgalomértékelés is.


- 12 -

Iskolánkban a tanulási magatartás és szorgalom értékelésének és minősítéseinek követelményei:

Az az iskola elvárása a tanuló magatartásával kapcsolatban, hogy korának megfelelően:

tisztelje és ismerje el mások személyét, értékeit ;

vállaljon felelősséget tetteiért ;

jóindulattal segítse társait; tudásával és a közösségben elért helyzetével ne éljen vissza ;

kerülje a durva, trágár kifejezéseket ;

kulturáltan juttassa kifejezésre a közössége és saját igényeit;

szívlelje meg nevelői kéréseit, javaslatait;

aktívan vegyen részt az osztály és iskola közösségi programjain;

ügyeljen a környezete rendjére, tisztaságára, szándékosan nem okozzon kárt ;

tartsa be az iskola házirendjét ;

ne legyen írásbeli osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói figyelmeztetése, intője vagy megrovása

.

Amennyiben maradéktalanul megfelel a fenti elvárásoknak, úgy a magatartása példás (5).

Amennyiben általában megfelel a fenti elvárásoknak, úgy a magatartása jó (4), ha nincs

osztályfőnöki vagy szaktanári intésnél súlyosabb írásbeli büntetése.

Amennyiben váltakozóan felel meg a fenti elvárásoknak, úgy a magatartása változó (3), ha nincs

igazgatói írásbeli büntetése.

Amennyiben gyakran nem felel meg a fenti elvárásoknak, vagy van igazgatói írásbeli büntetése úgy

a magatartása rossz (2).

Az az iskola elvárása a tanuló szorgalmával kapcsolatban, hogy korának megfelelően:

nyújtson a képességeinek megfelelő, egyenletes teljesítményt ;

végezze el tanulmányi feladatait minden tantárgyból, rendszeresen ;

a tanórákon legyen aktív, vállaljon legalább érdeklődésének megfelelően többlet feladatokat

is ;

munkavégzése legyen pontos, megbízható;

a tanórán kívüli foglalkozáson (pl. verseny, szakkör) vagy fejlesztésen (pl. egyéni

foglalkozás, korrepetálás) szükség és érdeklődés szerint vegyen részt ;

taneszközei legyenek tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra hozza el.


- 13 -

Amennyiben maradéktalanul megfelel a fenti elvárásoknak, úgy a szorgalma példás (5).

Amennyiben általában megfelel a fenti elvárásoknak, úgy a szorgalma jó (4).

Amennyiben váltakozóan felel meg a fenti elvárásoknak, úgy a szorgalma változó (3).

Amennyiben gyakran nem felel meg a fenti elvárásoknak, vagy félévi értékelése vagy év végi

minősítése legalább egy tárgyból elégtelen, úgy szorgalma hanyag (2).

6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei

Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok mennyiségének és formájának meghatározása

elsődlegesen a konkrét helyzetet és a pedagógiai folyamat egészét átlátó tanár kompetenciája.

A pedagógus a feladatok meghatározásakor figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait.

A házi feladat mind szóbeli, mind írásbeli formája adható az osztály (tanulócsoport) egészének és

differenciáltan, akár egyénre szabottan is.

Az otthoni feladatok előírásakor a pedagógus – a lehetőségekhez mérten – figyelembe veszi a

többi tantárgyra általában jellemző, illetve szokásos otthoni feladatok mennyiségét is. A házi

feladat meghatározásánál ugyancsak figyelembe vehető tényező a két tanítási óra közötti

időtartam, viszont a közbeeső hétvégét nem illeti semmilyen külön korlátozás.

A tanítási szünetekre adott – akár szorgalmi jellegű – otthoni felkészülést igénylő feladatok a

tanulók elsődleges szüneti tevékenységéhez illeszkednek, így az írásbeliség helyett inkább

megfigyelés, olvasás jellegűek.

Az esetlegesen előforduló házi feladatok hiányának elbírálása szaktanári kompetencia.


- 14 -

7. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

A tankönyv, taneszköz kiválasztása - az iskola helyi tantervének függvényében - a szakmai

munkaközösség és a szaktanár kompetenciája és felelőssége.

A tankönyv kiválasztásánál a helyi tanterv kompatibilitáson kívül figyelembe vett szempontok:

tankönyvcsaládhoz, komplex eszközrendszerhez tartozás előnyben részesítése;

költségek csökkentése, (a többször használhatóság előnyeinek kihasználása)

eszközesztétikum

A kiválasztott tankönyvek listájáról, az alkalmazásra kerülő tanévet megelőző tanév végén az

iskola a szülőket tájékoztatja.

8. A tanulók fizikai állapotának mérése

Minden évfolyamon évente kétszer fizikai állapotfelmérést végzünk tanulóink körében. A

felmérés színhelye az iskola nagy tornaterme.

Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének célja:

a tanulók testi-fizikai fejlődésének nyomon követése 1-8. osztályig;

a pillanatnyi fizikai állapot rögzítése, a korábbi állapottal történő, valamint az adott életkori

sztenderdekkel történő összehasonlítás lehetőségének biztosítása.

Az adatok nyilvántartása

A mérést végző tanár a tanulókról nyilvántartást vezet a fejlődés nyomon követése, az esetleges

hiányosságok feltárása, valamint a célirányos fejlesztési tanácsadás érdekében.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Alsó tagozaton

1. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérése: 5 perc futás, illetve kocogás.

2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás.

3. A hasizmok erő- és állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés

maximum 4 percig.


- 15 -

Felső tagozaton

1-3. Az alsó tagozaton alkalmazott mérési gyakorlatok

4. A váll és törzsizmok dinamikus erejének mérése: tömöttlabda-dobás két kézzel fej fölött

hátra, 5-6. osztályban 2 kg, 7-8. osztályban 3 kg-os labdával.

5. A kar, a törzs, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: lökés kézzel

dobóterpeszből az ügyesebb kézzel, 2, illetve 3 kg-os tömött labdával.

A mérés és az adatok értékelése

1. feladatnál a 8 perc alatt megtett távolságot mérjük méterben. Az adatértékelés a Cooper

teszt ponttáblázata alapján történik.

2. 4. és 5. feladatoknál az ugrások, illetve dobások távolságát centiméterben mérjük.

3. feladatnál a 4 perc alatt végrehajtott gyakorlatok darabszámát regisztráljuk.

2-5. feladatok adatainak értékelése a Dr. Mérey Ildikó féle táblázatok segítségével történik.


- 16 -

9. Tantárgyi tantervek (1-4. évfolyam)

9.1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1–4. évfolyam

Célok és feladatok

A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegű. A családi és az óvodai anyanyelvi

nevelés eredményeiből kiindulva intenzíven fejleszti a beszéd és a beszédértés képességét. Új nyelvhasználati

tevékenységeket (olvasás, írás, írásbeli szövegalkotás) ismertet meg és gyakoroltat a gyermekkel, és ösztönös

nyelvhasználatát a tudatosodás irányába fejleszti tovább. Mindezt annak érdekében teszi, hogy feltételt

teremtsen a szóbeli és írásbeli kommunikáció igényes eszközzé fejlesztéséhez.

Mind a befogadó, mind pedig az alkotó, kifejező nyelvi tevékenységek gyakorlása gazdag nevelési

lehetőségeket kínál a személyiség értelmi, érzelmi, akarati összetevőinek fejlesztéséhez, társadalmi

tapasztalatok szerzéséhez, erkölcsi és esztétikai értékek befogadásához, valamint a gyermek társas

kapcsolatainak, közösségbe való beilleszkedésének elősegítéséhez.

Az 1-4. évfolyam feladata az integrált szemléletű, változatos tevékenységrendszer szervezésével

olyan tanulási helyzet teremtése, amelyben a gyermek aktív résztvevője a kommunikációs

folyamatoknak. Gyakorolja a kommunikációs helyzetek értelmezését, a társas kommunikációt.

Folyamatosan fejlődik szövegelemző és szövegértő képessége, kifejti a szövegtartalommal

kapcsolatos álláspontját. Megismeri a kommunikáció különféle (verbális, nem verbális, képi,

hangzó) módjait, lehetősége van az önkifejezés többféle formájának kipróbálására, így egyre

pontosabbá válik gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése. Megtapasztalja az

információk szűrésének, válogatásának, csoportosításának szükségességét. A tevékenységrendszer

fontos területe az önálló tanulás készségeinek fejlesztése, helyes szokásainak alakítása. Ilymódon a

magyar nyelvi és irodalmi nevelés kitüntetetten kapcsolódik az ember és társadalom, a könyv-és

könyvtárhasználat, valamint az informatika műveltségterületéhez.

Az anyanyelvi kultúra alapozásával, az olvasás-szövegértés fejlesztésével szorosan összefonódik a gyerekek

irodalmi nevelése. Ennek középpontjában a művek aktív, élményt jelentő befogadása áll. Az

olvasmányélmények megbeszélése alkalmat teremt a többféle értelmezés lehetőségének felismeréséhez és

gyakorlásához, a saját olvasat vállalásához, a képteremtő képesség fejlesztéséhez, a beleéléshez. A

kisiskolások irodalmi nevelési céljainak megvalósításában kitüntetett szerepe van a drámapedagógiai eljárások

alkalmazásának.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy olvasmányanyaga nevelési megfontolásokból többféle szöveget

tartalmaz. A szépirodalmi és az ismeretterjesztő szövegek mellett fontos, hogy nem irodalmi szövegformákkal

is foglalkozzanak a tanulók. Az olvasott szövegek segítik a környezetben való eligazodást, ismereteket

közvetítenek a társadalomról és a természetről, a hazáról, a családról és más alapvető emberi kapcsolatokról.

Népünk múltjának történetei és kiemelkedő személyiségeinek példája, a nemzetiségek és etnikai népcsoportok

kultúrájával való ismerkedés erősíti a gyerekek nemzeti azonosságtudatát. A szereplők magatartásának

elemzése, jellemvonásaik és tetteik motívumainak vizsgálata erkölcsi értékrendet alakít, a másik ember

tiszteletére, szociális érzékenységre, a környezetért érzett felelősségre nevel. A drámajátékok elősegítik a

kapcsolatteremtést és az együttműködést, fejlesztik a mozgáskultúrát, természetes helyzeteket kínálnak a

szövegalkotáshoz, a kreativitás fejlesztéséhez, a beszéd és a testbeszéd (nem verbális kifejezőeszközök)

gyakorlásához, összhangjának alakításához.


- 17 -

Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése

Az integrálásban a sérült gyerekek (látás, beszéd, viselkedés és magatartásbeli zavarokkal küzdő)

esetében terápiás jellegű képességfejlesztést kell alkalmazni az összetett sérültségi képből adódóan

kialakult hátrányok kompenzálására. Ezen gyermekek fejlesztési programját egyéni fejlesztési

tervekben meghatározott feladatok szerint kell összeállítani.

A megfelelő eljárások kiválasztásában, az egyénre szabott fejlesztési terv kidolgozásában segítséget

nyújthatnak más, speciálisan képzett szakemberek terepauták (pl. gyógytornász, logopédus). Tanórai

foglalkozások keretében egyéni differenciálással, plusz feladatok adásával, kiselőadások

készíttetésével segít. Szükség szerint az órai munkában vegyen részt a pedagógiai asszisztens. A

tananyag ismereteinek elsajátításához egyéni ütemtervet kell kidolgozni és biztosítani.

A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztése

Az olvasás-írás alapjainak kialakítása, megszilárdítása történjen az első évfolyamon, a hangoztató-

elemző, illetve a diszlexia-prevenciós módszer alkalmazásával. Az olvasás-írás alapjainak

készségszintre való emelése, alkalmazása folytatódjon a negyedik évfolyam végéig. Mindehhez szem

előtt tartva a tanuló egyéni képességeit, sérültségét. Beszédfejlesztés, beszédmegértés fejlesztése

rigmusok, mondókák memoriterek sokszori hangoztatásával, hangszerekkel kísérve történjen. A

hangképzési feladatok alkalmazása a logopédus és a fejlesztő pedagógus bevonásával történjen. Az

olvasás-írás tanítása során számítógépes programok alkalmazása (nagyító programok, akusztikus

formában közvetített tananyag alkalmazása,speciális szövegszerkesztés, audiovizuális eszközök,

varázsdoboz-játékos beszédoktató program,hangos könyvek használata)elengedhetetlen. Az

olvasmányok elmesélése, tartalommondás rövidebb terjedelmű szövegek kiválasztásával. A

szövegértéshez, az egyes tantárgyak szövegeinek megértéséhez, értelmezéséhez szükség van az

olvasás elfogadhatóan jó szintjére. Gyakori hangos olvasás,különböző olvasástechnikai gyakorlatok

alkalmazására sor kerüljön. Memoriterek, szóbeli-írásbeli felelések helyes arányára kell törekedni a

tanítási-tanulási folyamatban. Memoriterek számonkérését előzze meg hosszabb felkészülési idő. A

fogalmazás vagy olvasónapló elkészítésére legalább 2-3 hét adott legyen. Kevesebb lexikális ismeret

elsajátítása, számonkérése történjen meg az alsó évfolyamon. Elvárt/tervezett követelményszintet

kell kidolgozni. Önként vállalkozhat kiselőadások megtartására, mely akár dolgozatként is

értékelhető.(Ne hozzuk kényszerítő helyzetbe). Az írás alapjainak elsajátításakor az írás

artikulációval történő kísérése történjen meg. Finommotorikus tevékenységek biztosítása

(gyurmázás, színezés,gyöngyfűzés). A helyesírási ismeretek, szabályok megfogalmazása, kialakítása

első évfolyamon. Alakuljon ki a helyesírási ismeretek, szabályok készségszintű alkalmazása

negyedik évfolyam végére.

A látássérült tanulók iskolai fejlesztése

Az olvasás-írás alapjainak tanításakor nagyobb képek, betűméret alkalmazása történjen meg.

Külön nagyított formában, előre fénymásolt papíron kapja a feladatokat. Táblánál történő felelés

alól fel kell menteni. Az egyéni munkaforma mellett csoportos/páros munkában dolgozzon, társai

segítségével. Gyakori verbális és finommotorikus helyzetek megteremtése, minél több érzékszerv

bevonásával. Többszöri szóbeli, mint írásbeli felelés legyen számon kérhető.

Nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók fejlesztése

Az olvasás-írás alapjainak kialakítása, készségszintre történő emelése az alsó évfolyamon.

Az íráskészség fejlesztése, a helyesírási ismeretek alkalmazása játékos, változatos feladatokkal

történjen meg. Az olvasmányok feldolgozása, elmesélése eljátszása többszöri alkalommal.


- 18 -

(drámapedagógiában alkalmazott módszerek esetleges alkalmazására, az érzelmi intelligencia

területén jól bevált játékok alkalmazására kerüljön sor.)

Csoportos/páros munkaforma gyakori alkalmazása javasolt. Kiselőadásokkal készülhet az órákra.

Értékelés(mindhárom sérült területen):

a tanuló személyiségjegyei, önmagához mért fejlődése, osztályban elfoglalt helye, viselkedése

órákon, társaihoz való viszonya, felelősségtudata, kezdeményezőkészsége, önbizalma,

együttműködés tanáraival, tanulásra való belső motiváltsága, témakörök utáni felmérések,

dolgozatok alapján, szöveges értékelés

Fejlesztési követelmények

Az 1-4. évfolyam magyar nyelv és irodalom tanításának alapfeladata a beszéd és a megértés folyamatos

fejlesztése, az olvasás és a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás

elemi szintű gondolkodási és nyelvi műveleteinek elsajátíttatása és gyakoroltatása, ehhez pedig alapvető

ismeretek nyújtása a magyar nyelv rendszeréről, valamint a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználat egyszerűbb

szabályairól.

A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése folyamatos feladat. Ennek különös

jelentőségét részint az adja, hogy e képességcsoport képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan

megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek, részint pedig az, hogy fejlettsége döntően meghatározza a

gyermek kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a

kulturált nyelvi magatartás megalapozása szabálytanulással, élethelyzetekben páros és csoportos

gyakoroltatással, szokásalakító tréningekkel. A szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal, a narráció

ösztönzése, gyakoroltatása

Olvasás, az írott szöveg megértése fejlesztési terület magában foglalja az olvasás jelrendszerének eszközszintű

elsajátítását és használatát. Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással

kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért a tanulók egyedi sajátosságaira

tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját az első

osztályokban a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának

megelőzése érdekében. Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. A

fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a

feladatok utasításainak lényegét. A szövegekből pontosan emelje ki az információkat, s használja fel azokat

új feladathelyzet megoldásához. Az olvasási képesség fejlesztésének további feladata az 1–4. évfolyamon az

értelmező (interpretáló), a kritikai és kreatív olvasás megalapozása, valamint az olvasástechnika fejlesztése, a

kifejező felolvasás gyakoroltatása is.

A kisiskolások nevelésében az olvasástanulással szorosan összekapcsolódva valósul meg az irodalmi

ismeretek alapozása. Ennek lényege az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felébresztése, a képzelet

mozgósításával a képteremtő képesség fejlesztése, tapasztalatszerzés, pl. művek formai jellemzőiről, a költői

nyelv néhány sajátosságáról, művek témájáról, szereplőiről, élethelyzetekről, esztétikai fogalmakról. A

szövegfeldolgozás folyamatában már kisiskolás korban megkezdődhet az irodalom és az olvasó kapcsolatának

alakítása, az irodalmi művek erkölcsi, érzelmi, esztétikai értékei iránti fogékonyság megalapozása, az

ízlésfejlesztés, valamint a társművészetek bekapcsolásával a komplex esztétikai nevelés.

Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok

feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, nyitnak utat a későbbi

kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt,

gazdag szókincs kialakításának forrásai is, hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és

képességének fejlődéséhez. A gyerekhez közeli, érdeklődésére számot tartó, képzeletét, kreativitását ösztönző

témaválasztás és a szövegalkotás előkészítése döntően meghatározza az önálló alkotás sikerét.

Az íráskép egyénivé, az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és -

kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a

tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényeket. Feladat a tetszetős külalakú íráskép, a gazdaságos és


- 19 -

esztétikus szövegelrendezés, a szabályoshoz közel álló betűtípus használat, amely nem zárja ki az egyéni

vonásokat, betűtévesztés, -csere, -kihagyás nélküli olvasható, írás rendezett füzetvezetés elsajátítása. Ezt segíti

a képi közlés (vizuális információk), a szövegtagoltság, a tipográfiai eszközök, ábrák, jelek szerepének

figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében.

Az Ismeretek az anyanyelvről témakör a tudatos nyelvszemlélet, az emeltebb igényű anyanyelvhasználat

alakításának az eszköze. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szereznek

a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási

szabályismeret és a folyamatos gyakoroltatás eredményeképpen a helyesírási készség elemi szintjének

kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és

hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése.

A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák tanítása már az alsó tagozat bevezető

szakaszában megkezdődik. A fejlesztés fontos mozzanata az ismeretszerzés írásbeli forrásainak,

lehetőségeinek megismerése, a könyv- és könyvtárhasználat, a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák

tanulmányozása, az ismeretfeldolgozási technikák közül a gyűjtött adatok célszerű elrendezésének; a vázlat

készítésének gyakorlása. Változatos feladathelyzetekben szereznek tapasztalatokat a tanulók az információk

felhasználásának módjairól, a tanult ismeretek tömörítésének, összefoglalásának, rendezésének célszerű

eljárásairól. A memoriterek tanulása közben kipróbálják a különféle szövegtanulási technikákat, emlékezetük

megtartó képességének határait, egyéni tanulási stílust alakítanak ki.

A könyvtárhasználat részint az információforrások megismerésével, részint a könyvtár használatának

gyakorlásával, a könyvtárban végzett önálló ismeretszerző tevékenységek megismerésével és alkalmazásával

alapozza az önálló tanulás képességét.


- 20 -

1. évfolyam

Éves és heti óraszámok, éves órakeret felosztás

Éves óraszám: 288 óra

Heti óraszám: 8 óra

Éves órakeret felosztás témakörönként

Témakörök

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 12 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 1. - az olvasástanulás előkészítése 22 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 2. - az olvasás jelrendszerének

elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása

45 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 3. - a szövegértő olvasás

előkészítése

42 óra

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 17 óra

Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának technikai

alapozása

22 óra

Az írott betűalakok tanítása - írástechnikát fejlesztő gyakorlatok 52 óra

Az írástechnika fejlesztése - az eszközszintű írás előkészítése 22 óra

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása:

mondat, szó, hang, betű; szótagolás

22 óra

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása 15 óra

A tanulási képesség fejlesztése 12 óra

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék

fejlesztése

5 óra

Összesen: 288 óra


- 21 -

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése

és alkotása

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a

kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi

kapcsolattartás biztonságának elősegítése.

Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések,

vélemények pontosabb kifejeztetése.

Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok

A helyes beszédlégzés. A hangok

tiszta artikulációja, az időtartam

és a hangkapcsolatok helyes

kiejtése. Mondatok, szövegek

olvasásakor, memoriterek

elmondásakor a hanglejtés, a

hangsúly helyes alkalmazása.

Az aktív szókincs bővítése,

pontosítása szövegkörnyezetben

történő értelmezéssel és képek,

képzetek, képi kompozíciók

fogalmi megfeleltetésével.

Mondatok összekapcsolása.

Összefüggő mondatok alkotása

képek, képsorok alapján, adott

vagy választott témáról. Szöveghez kapcsolódó kérdések

megválaszolása.

Feladatok utasításának értelmezése.

Páros és csoportos beszélgetés.

Szituációs játékokban a felnőttek

és a kortársak udvarias

megszólítása és a szituációnak

megfelelő nyelvhasználat

alkalmazása.

Nem verbális jelzések tartalmának

felismerése, használata beszéd

közben.

Önismereti gyakorlatok,

szerepjátékok.

A tanuló

érthetően beszél;

megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat

és társai közléseit. A

kérdésekre értelmesen

válaszol;

használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak

megszólításának és

köszöntésének illendő nyelvi

formáit;

bekapcsolódik a közös tevékenységekbe.

Alkalmazkodik azok

szabályaihoz;

eligazodik szűkebb környezete társas

kapcsolatrendszerében;

közösségi feladatot vállal;

felismeri, értékeli és segíti társai ilyen irányú

tevékenységét.

Ének-zene; testnevelés

és sport: helyes

légzéstechnika.

Vizuális kultúra:

képek, képzetek, képi

kompozíciók; egyszerű

(pl. kitalált vagy átélt)

cselekmény

megjelenítése

képekkel (pl. rajzzal,

képsorozattal, fotóval)

megfelelő

hanghatásokkal (pl.

zörejjel, énekhanggal)

kiegészítve.

Dráma és tánc:

szituációs játékok.

Erkölcstan: én és

környezetem,

bemutatkozás,

önismeret.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly,bemutatkozás, bemutatás,

köszönés, megszólítás, kérés.


- 22 -

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése 1. - az olvasástanulás

előkészítése

Órakeret

22 óra


A tematikai egység


céljai

Az olvasástanulás előkészítése.


Motiváció kialakítása, fejlesztése,

szorongásmentes olvasási

környezet megteremtése.

Az olvasáshoz szükséges

képességek és részképességek

fejlesztése (fonémahallás,

megkülönböztető képesség,

figyelem, tempó, ritmus,

szókincs, nyelvhasználati

szabályok, kommunikációs

képességek, irányok felismerése,

relációs szókincs, nyelvi

tudatosság). A beszéd, a beszédészlelés és -értés

fejlesztése. A mondat felbontása

szavakra, a szavak szótagokra, a

szótagok hangokra. A mondat, a szó,

a szótag, a hang fogalmának

tapasztalati alapozása. A jelfunkció.

A hangok sorrendisége a szavakban.

Tájékozódás a testsémán, térben,

síkban; a relációs szókincs

tartalmának pontosítása. Az

alakfelismerés. A szem és a kéz

mozgásának összehangolása.

Finommozgások fejlesztése. Az olvasáshoz, íráshoz szükséges

helyes testtartás gyakorlása, a helyes

írásszokások alapozását segítő

gyakorlatok. Az írástevékenység

megkezdése, betűelemek

alakításával, kapcsolásával.

A tanuló

nyitott, motivált, érdeklődő az olvasás tanulásában;

rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és szókinccsel

az olvasást, írásbeliséget

illetően;

részképességei elérték a szükséges szintet.

Vizuális kultúra: ábra,

illusztráció,

reprodukció.

Ének-zene: ritmus,

tempó, dallam.

Matematika: irányok.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Betű, hang, beszédhang


- 23 -

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése 2. - az olvasás

jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség

kialakítása

Órakeret

45 óra


A tematikai

egység nevelési-

fejlesztési céljai

Az olvasás jelrendszerének elsajátíttatása, a dekódolási képesség

kialakítása.


Betűfelismerés, betű-hang,

fonéma-graféma azonosítási

szabályok, automatizált képesség.

Biztonságos betű-összevonási

képesség. Az olvasás jelrendszerének

elsajátítása és felhasználása szavak,

szószerkezetek, mondatok, rövid

szövegek hangos és néma

olvasásához. Olvasástechnikai hibák

felismerése, javítása. Nyelvtani fogalmak tapasztalati úton

való megismertetése: a mondat, a

szó, a magánhangzó, a

mássalhangzó, rövid és hosszú

hangok, egy-, két-, háromjegyű betű,

az ábécé. A nagybetűk, a

mondatzáró írásjelek használatának

megfigyeltetése.

A tanuló

olvasási tevékenysége motivált, érdeklődő;

ismeri a magyar ábécé nyomtatott kis és nagybetűit;

ismeri a betű-hang, fonéma-graféma megfeleltetési

szabályait;

biztos betű felismerési, összevonási képességgel

rendelkezik;

ismeri olvasással kapcsolatos erősségeit, hibáit;

rendelkezik az olvasásra, annak folyamatára vonatkozó

szókinccsel, ismeretei az

életkornak megfelelőek;

biztonsággal, pontosan olvas szavakat, szószerkezeteket,

mondatokat életkori

sajátosságának megfelelő

egyszerű, rövid szövegeket.

Vizuális kultúra:

betűtípus, betűforma.

Kulcsfogalmak/

fogalmak


Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése 3. - a szövegértő

olvasás előkészítése

Órakeret

42 óra


A tematikai egység


céljai

A szövegértő olvasás előkészítése.

HELYI TANTERV

24


Népköltészeti és műköltészeti

alkotások: mesék, mondókák,

sorolók, rövid gyermekjátékok. A

mindennapi életből, a természeti

környezetből vett témájú rövid

szépirodalmi szövegek, versek és

prózai alkotások, ismeretterjesztő

és hétköznapi szövegek. Az

olvasottak tartalmának és

címének összefüggése. A próza és

a vers különbsége.

A szereplők, a helyszín, az események megfigyelése.

Kapcsolat keresése az

olvasott szöveg és a tanuló

saját élményei, tapasztalatai

között. A vers hangulatának

fölismerése, ritmizálása

tanítói segítséggel. Az

olvasott szöveg megértésének

bizonyítása elmondással és

feladatmegoldással.

Illusztráció készítése.

Matematika;

környezetismeret:

szóbeli és írásbeli

szövegértés.

Vizuális kultúra:

Mesék,

gyermekirodalmi

alkotások és azok

animációs, filmes

adaptációinak

összehasonlítása,

feldolgozása. Az

olvasott/felolvasott

szöveghez és a

levetített adaptációhoz

kapcsolódó élmények

megjelenítése és

feldolgozása (pl.

rajzzal,

montázskészítéssel).

Médiaélmények (pl.

tetszés, kíváncsiság,

rossz élmény)

felidézése, kifejezése

és megjelenítése

szóban, vizuálisan (pl.

rajzolás, bábkészítés) .

Kulcsfogalmak/

fogalmak


Tematikai egység/

Fejlesztési cél Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Órakeret

17 óra


A tematikai egység


céljai

Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása.

A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a

ritmus és a zene révén.

Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése.

A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása.

Elemi irodalmi ismeretek elsajátíttatása tapasztalati úton (pl. vers,

mondóka, mese, szereplő).

HELYI TANTERV

25


Magyar nép- és műköltészeti

alkotások megismertetése, a

népköltészetben megtestesülő

értékek, hagyományok

közvetítése. Ismerkedés hazai

kisebbségek és más népek

irodalmának alkotásaival.

A mese és a valóságleírás

különbségének tudatosítása.

Az olvasmány címének,

hangulatának megfigyelése (pl.

Arany László, Benedek Elek,

Wass Albert, Illyés Gyula meséi,

mesefeldolgozásai).

A szereplők cselekedeteinek

megítélése, tulajdonságaik

megfigyelése. Egyszerű oksági

összefüggések felismerése.

A cím és a tartalom

kapcsolatának felismerése.

A verses forma megfigyelése, a

ritmus, a rím

Rövid mesék, történetek

dramatikus, bábos megjelenítése.

Az olvasmány tartalmához

kapcsolódó improvizációs és

beleélő játékok.

A tanuló

hallgat, olvas verset, mesét,

néhány verset, mondókát elmond fejből;

dramatikus játékokban együttműködik a társakkal.

Dráma és tánc:

dramatikus és

improvizációs játékok.

Ének-zene: ritmus,

ismétlődések.

Vizuális kultúra:

Jelmez, kellék, díszlet,

színpadi tér és lépték.

Különböző

médiaszövegek (pl.

animációs mesék)

cselekménye kezdő- és

végpontjának

megfigyelése

közvetlen példák

alapján. Címadás.

Saját megélt élmények

és tapasztalatok

összevetése a média

által közvetített,

megjelenített

világokkal (pl.

gyermekműsorok,

életkornak megfelelő

rajzfilmek alapján). A

hang és kép szerepe a

mesevilágban.


szűkebb közösségeim.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Népköltészet, műköltészet; mese, vers, ritmus

HELYI TANTERV

26

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának

technikai alapozása

Órakeret

22 óra


A tematikai egység


céljai

A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismertetése,

gyakorlása, elemi tanulási szokások kialakítása. Fonématudatosság,

hallás fejlesztése.

Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető

képességek célirányos fejlesztése (pl. a figyelem tudatossága, tartóssága;

feladattudat; a kivárás képessége; differenciált látási és hallási

megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások).


Hangok helyének, időtartamának

megfigyelése szavakban.

Analizáló, szintetizáló feladatok

végzése.

Tájékozódás térben, síkban.

A füzet és az írószerek

használata. Finommozgások,

mozgáskoordináció fejlesztése.

Vonalvezetési gyakorlatok,

betűelemek vázolása, írása.

Helyes írásszokások kialakítása

(testtartás, írószerfogás,

kézcsúsztatás). Kis- és nagybetűk írásának

elsajátítása. A szabályos betűalakítás

és -kapcsolás: betűk, szavak,

szószerkezetek, rövid mondatok

írása.

A tanuló

nyitott, motivált, érdeklődő az írás tanulásában;

előzetes képességei és ismeretei megfelelőek az

írástanulás megkezdéséhez;

finommotorikája, szem-kéz koordinációja megfelelő

szintű;

tisztában van az írás alapvető funkcióival a mindennapi

életben.

Technika, életvitel és

gyakorlat: a

finommozgások

fejlesztése (pl.

gyurmázással).

Vizuális kultúra: a

finommozgások

fejlesztése rajzolással,

festéssel, mintázással.

Erkölcstan: az írott

nyelvi kommunikációs

viselkedés szabályai.

Ének-zene:

hallásfejlesztés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Betűelem.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Az írott betűalakok tanítása - írástechnikát fejlesztő

gyakorlatok

Órakeret

52 óra


A tematikai egység


céljai

Az írás jelrendszerének differenciált elsajátíttatása.

A helyes írásszokások kialakítása az egyéni képességkülönbségek

figyelembevételével.

Az írástechnika és a rendezett kézírás megalapozása.


HELYI TANTERV

27

Az írott kis- és nagybetűk

szabályos alakítása, kapcsolása.

Betűkapcsolatok, rövid szavak

írása.

A hangok időtartamának jelölése.

Másolás írott, majd nyomtatott

mintáról: szavak, szókapcsolatok,

rövid mondatok írása.

Hat betűnél nem hosszabb szavak

látó-halló tollbamondásra írása.

Rövid szavak írása emlékezetből.

Rövid mondatok írása

tollbamondásra és emlékezetből.

A tanuló

ismeri és használja a magyar ábécé betűinek írott alakjait;

írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és

kapcsolja egymáshoz.

Vizuális kultúra:

irányváltásokat segítő

vonalkombinációk

(vonalkötegek,

vonalgombolyagok

stb.) használata.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nyomtatott betű, írott betű, írásjegy, egyjegyű betű, kétjegyű betű,

háromjegyű betű, kisbetű, nagybetű

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Az írástechnika fejlesztése - az eszközszintű írás

előkészítése

Órakeret

22 óra

Előzetes tudás Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás.

A tematikai egység


céljai

Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése:

az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes

szokásoknak a megerősítése.


Szabályos betűalakítás és

betűkapcsolás a szavak,

szókapcsolatok, mondatok és

rövid szövegek írásakor.

Az íráshasználat normáinak

megtartása.

Elvárható tempójú írás.

Helyes írásszokások alkalmazása


kézcsúsztatás).

Kis- és nagybetűk írásának

elsajátítása. A szabályos betűalakítás

és -kapcsolás: betűk, szavak,

szószerkezetek, rövid mondatok

írása.

Szavak, szószerkezetek, mondatok írása

másolással, írott majd nyomtatott

mintáról. Kezdetben rövid, majd egyre

hosszabb szavak írása látó/halló

előkészítés után tollbamondásra és

írásminta nélkül, emlékezetből.

Vizuális kultúra:

térérzékelés,

finommotorika,

esztétikai igényesség;

különféle vonaltípusok

készségfejlesztő

alkalmazása.

Testnevelés és sport:

harmonikus mozgás.

Ének-zene: tempó,

ritmus.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kisbetű, nagybetű; margó.

HELYI TANTERV

28

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és

alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő

és toldalék; mondatfajták

Órakeret

22 óra


A tematikai egység


céljai

Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás

biztonságának megalapozása.


A mondat, a szó, a hang, a betű

felismerése és megnevezése. A helyesírás alapozása a szavak

hang- és betűsorának egyeztetésével.

Az ábécé hangjainak felsorolása.

A hangok csoportosítása fajtájuk

és időtartamuk szerint.

A szavak jelentést hordozó

szerepének ismerete.

A tanuló

- felismeri a tanult nyelvtani szabályokat.

Környezetismeret:

állatok

kommunikációja, jel,

jelzés, információ;

lakóhely, közlekedés;

természeti ritmusok.

Vizuális kultúra:

hangfelvételek és

képfelvételek készítése;

a helyes kiejtés

vizsgálata a felvétel

segítségével.

Ének-zene:

ritmusjátékok

ütőhangszereken.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű;

magánhangzó, mássalhangzó; szó

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása Órakeret

15 óra

Előzetes tudás A helyesírási szabályok megértéséhez, alkalmazásához szükséges

nyelvtani fogalmak.

A tematikai

egység nevelési-

fejlesztési céljai

A helyesírási készség fejlesztése.


Szabályszerűségek felismerése

írásbeli feladatokban.

A korosztálynak megfelelő

lexikonok, szótárak használata.

A tanuló

szükség szerint felidézi az egyszerű szavakat.

Ének-zene: egy adott

dallamhoz szöveg

alkotása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Ábécé

HELYI TANTERV

29

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A tanulási képesség fejlesztése Órakeret

12 óra


A tematikai egység


céljai

A tanulási képesség mint az életkori sajátosságoknak megfelelő

megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás

képességének támogatása, fejlesztése.


Az önálló feladatvégzés egyes

lépéseinek megalapozása és

gyakorlása (könyvtárlátogatás,

könyvkölcsönzés;

gyermeklexikon használata)

Egyszerű ok-okozati összefüggés

felismerése; következtetések

levonása.

Tanulás több tevékenység és

érzékszerv segítségével: ritmus-,

mozgás- és beszédgyakorlatokkal

kombinált memória-gyakorlatok,

szövegtanulási technikák.

A kép és a szöveg kapcsolata.

Illusztrált szövegekben a kép és a

szöveg kiegészítő hatása.

A könyvtárhasználat alapvető

szabályai.

A tanuló

a tanító irányításával motiváltan tanul;

a tanulási folyamat során változatos tevékenységeket és

több érzékszervet is használ;

-- Szabadon választható versek,

népköltészeti mondókák, sorolók,

nyelvtörők elmondása fejből.

Matematika;

környezetismeret:

önálló tanulás.

Vizuális kultúra: A

szöveget alkotó

betűformák és a

közlési tartalmak

kapcsolatának

felismerése. Kép és

szöveg kompozíciós

kapcsolatának

elemzése.

Mesék,

gyermekirodalmi

alkotások és azok

animációs, filmes

adaptációinak

összehasonlítása,

feldolgozása. Az

olvasott/felolvasott

szöveghez és a

levetített adaptációhoz

kapcsolódó élmények

megjelenítése és

feldolgozása (pl.

rajzzal,

montázskészítéssel).

Az életkori

sajátosságokhoz

igazodó

internethasználat

kockázatainak és

lehetőségeinek

felismerése (pl.

gyermekbarát

HELYI TANTERV

30

honlapok böngészése).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti

érzék fejlesztése

Órakeret

5 óra


A tematikai egység


céljai

Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű

szituációban, szépirodalmi művek alapján.

Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A gyermek környezetében élők

cselekedeteinek megfigyelése.

Beszámoló saját életének

eseményeiről.

Egyszerű ítéletek alkotása a mesék,

versek, olvasott, hallott irodalmi

művek szereplőiről. Alapvető

erkölcsi, esztétikai fogalmak,

kategóriák kialakítása (szép, csúnya,

jó, rossz, igaz, hamis).

A tanuló

ismeri, megérti rövid, egy szálon futó művek

segítségével a történeteket

bemutató művek felépítését,

az ok-okozati viszonyt;

képes beleélésre, azonosulásra az életkori sajátosságainak

megfelelő művek befogadása

során;

dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni

mindennapi konfliktusokat,

azokat életkori szintjén

kezelni.

Dráma és tánc:

részvétel dramatikus

játékban.

Vizuális kultúra: átélt,

elképzelt vagy olvasott

esemény vizuális

kifejezése.

Erkölcstan:

családtagjaim, szeretet,

barátkozás

(konfliktushelyzetek

megélése játékokon

keresztül).

Környezetismeret: az

ember megismerése

(magatartásformák,

szabályok, viselkedési

normák); környezet és

fenntarthatóság.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Tanulság, konfliktus

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció

alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű

magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen

válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban.

HELYI TANTERV

31

Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és

köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő

mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről,

olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket.

Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő számú

szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra

törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak

lényegét. Írása legyen rendezett, pontos.

Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint

idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt

szókészlet szavaiban. Jelölje helyesen a j hangot 30–40 begyakorolt

szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat.

Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi,

esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak

megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek

fejlesztése területén.

HELYI TANTERV

32

1. évfolyam

Éves és heti óraszámok, éves órakeret felosztás

Éves óraszám: 288 óra

Heti óraszám: 8 óra

Éves órakeret felosztás témakörönként

Témakörök

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 30 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 117 óra

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 20 óra

Írás, írástechnikai gyakorlatok, eszközszintű írás 40 óra

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása:

mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták

35 óra

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása 28 óra

A tanulási képesség fejlesztése 10 óra

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

8 óra

Összesen: 288 óra

HELYI TANTERV

33

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése

és alkotása

Órakeret

30 óra

Előzetes tudás 1. évfolyam fejlesztési eredménye

A tematikai egység


céljai

A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a

kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi

kapcsolattartás biztonságának elősegítése.

Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések,

vélemények pontosabb kifejeztetése.


Mondatok, szövegek olvasásakor,

memoriterek elmondásakor a

hanglejtés, a hangsúly helyes

alkalmazása.

Az aktív szókincs bővítése,

pontosítása szövegkörnyezetben

történő értelmezéssel és képek,

képzetek, képi kompozíciók

fogalmi megfeleltetésével.

Rokon értelmű és ellentétes

jelentésű szavak megfigyelése és

értelmezése. szövegkörnyezetben. A

vizsgált/gyűjtött szavakkal

mondatalkotás, hiányos szöveg

kiegészítése.

Mondatok összekapcsolása. Feladatadások, szóbeli üzenetek

megértése. Összefüggő mondatok alkotása

képek, képsorok alapján, adott

vagy választott témáról.

Páros és csoportos beszélgetés.

Szituációs játékokban a felnőttek

és a kortársak udvarias

megszólítása és a szituációnak

megfelelő nyelvhasználat

alkalmazása.

Nem verbális jelzések tartalmának

felismerése, használata beszéd

közben.

Önismereti gyakorlatok,

szerepjátékok.

A tanuló

érthetően beszél;

megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat

és társai közléseit. A

kérdésekre értelmesen

válaszol;

használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak

megszólításának és

köszöntésének illendő nyelvi

formáit;

bekapcsolódik a közös tevékenységekbe.

Alkalmazkodik azok

szabályaihoz;

eligazodik szűkebb környezete társas

kapcsolatrendszerében;

közösségi feladatot vállal;

felismeri, értékeli és segíti társai ilyen irányú

tevékenységét.

Ének-zene; testnevelés

és sport: helyes

légzéstechnika.

Vizuális kultúra:

képek, képzetek, képi

kompozíciók; egyszerű

(pl. kitalált vagy átélt)

cselekmény

megjelenítése

képekkel (pl. rajzzal,

képsorozattal, fotóval)

megfelelő

hanghatásokkal (pl.

zörejjel, énekhanggal)

kiegészítve.

Dráma és tánc:

szituációs játékok.


környezetem,

bemutatkozás,

önismeret.

HELYI TANTERV

34

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás,

bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés,

köszönetnyilvánítás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése Órakeret

117 óra


A tematikai egység


céljai

A szövegértő olvasás


Az olvasásra vonatkozó szókincs,

pl. szerző, író, olvasó, cím,

szöveg, mondat, írásjel, bekezdés.

Az olvasás funkciójáról,

folyamatáról alkotott ismeret,

meggyőződés kialakítása,

fejlesztése.

Olvasástechnikai hibák

felismerése, javítása.

Magabiztos néma és hangos

olvasás

Olvasási stratégiák előkészítése:

érzékszervi képek alkotása,

grafikus szervezők, összefoglalás,

előzetes áttekintés.

Az explicit információk, állítások

megértése, értelmezése,

értékelése, egyszerű

következtetések levonása.

Mesék, narratív történetek értő

hallgatása, felidézése.

A szövegértés szövegtípusnak

megfelelő funkciójáról,

folyamatáról alkotott ismeret,

meggyőződés kialakítása,

fejlesztése. Népköltészeti és műköltészeti

alkotások a klasszikus és kortárs

hazai és határon túli magyar

irodalomból. Mesék, népdalok,

találós kérdések, népi játékok a

nemzetiségek és etnikumok

kultúrájából is. Történetek a

A tanuló

használja az előzetes áttekintés, egyszerű

összefoglalás, az érzékszervi

képek alkotásának stratégiáit

a megértés érdekében;

képes a tankönyvi egyszerűbb grafikus szervezőket

felhasználni a megértés

ellenőrzése érdekében;

tapasztalattal rendelkezik a folyamatos, nem folyamatos,

kevert, egyéni, csoportos és

iskolai célú szövegekkel

kapcsolatban;

a szöveg megértését bizonyítja a következő

tevékenységekkel:

következtetés,

lényegkiemelés,

vázlatkészítés,

tartalommondás, események

összefoglalása, egyszerű

értékelése az életkornak

megfelelő szinten.

A verses forma fölismerése, a szöveg ritmusának jelzése

tapssal. -Szavak, szószerkezetek,

mondatok helyes

hangsúlyozása. Toldalékos

szavak pontos kiolvasása.

Szünettartás a mondaton belül

Vizuális kultúra: ábra,

illusztráció,

reprodukció.

Ének-zene: ritmus,

tempó, dallam.

Matematika: irányok.

HELYI TANTERV

35

gyerekek természeti és társadalmi

környezetéről. Nem irodalmi

szövegek. A cím és tartalom

viszonya. A versben: a ritmus, a rím,

az ismétlődések.

és a mondatok között.

- Helyes hanglejtés gyakorlása

kijelentő és kérdő mondatok

olvasásával. A folyamatos és pontos

olvasás gyakorlása mondatok és

szövegek hangos olvasásával.

Felolvasás előzetes felkészülés

után. A kiejtéstől eltérő

hangkapcsolatok és a

mondatzárások helyes olvasása. A

sorvégi átmenetek megszakítás

nélküli olvasása. A természetes

beszéd tempójához és

hanglejtéséhez közelítő hangos

olvasás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szó, szótag, szószerkezet, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés,

összefoglalás, előzetes áttekintés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Órakeret

20 óra


A tematikai egység


céljai

Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása.

A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a

ritmus és a zene révén.

Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése.

A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása.

Elemi irodalmi ismeretek elsajátíttatása tapasztalati úton (pl. vers,

mondóka, mese, szereplő).


Magyar nép- és műköltészeti

alkotások megismertetése, a

népköltészetben megtestesülő

értékek, hagyományok

közvetítése. Ismerkedés hazai

kisebbségek és más népek

irodalmának alkotásaival.

A mese és a valóságleírás

különbségének tudatosítása.

Tapasztalatszerzés a verses és a

prózai szövegek formájának

különbségeiről.

Az olvasmány címének,

hangulatának megfigyelése;

A tanuló

hallgat, olvas verset, mesét, életkori sajátosságának

megfelelő irodalmi műveket;

képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji

jellemzőinek alapján (pl.

mese, költemény, mondóka);

néhány verset, mondókát elmond fejből;

dramatikus játékokban együttműködik a társakkal.

Dráma és tánc:

dramatikus és

improvizációs játékok.

Ének-zene: ritmus,

ismétlődések.

Vizuális kultúra:

Jelmez, kellék, díszlet,

színpadi tér és lépték.

Különböző

médiaszövegek (pl.

animációs mesék)

cselekménye kezdő- és

HELYI TANTERV

36

témájának, szereplőinek, főbb

eseményeinek megnevezése (pl.

Arany László, Benedek Elek,

Wass Albert, Illyés Gyula meséi,

mesefeldolgozásai).

A szereplők cselekedeteinek

megítélése, tulajdonságaik

megfigyelése. Egyszerű oksági

összefüggések felismerése.

A cím és a tartalom

kapcsolatának felismerése.

A verses forma megfigyelése, a

ritmus, a rím, az ismétlődések

felfedezése, megtapasztalása.

Olvasmányok szerzőjének

megnevezése.

Rövid mesék, történetek

dramatikus, bábos megjelenítése.

Az olvasmány tartalmához

kapcsolódó improvizációs és

beleélő játékok.

végpontjának, a

cselekményelemek

sorrendjének

megfigyelése

közvetlen példák

alapján. Címadás.

Saját megélt élmények

és tapasztalatok

összevetése a média

által közvetített,

megjelenített

világokkal (pl.

gyermekműsorok,

gyermekújságok,

képregények,

életkornak megfelelő

rajzfilmek,

gyermekeknek készülő

internetes honlapok

alapján). A hang és

kép szerepe a

mesevilágban.


szűkebb közösségeim.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Népköltészet, műköltészet; mese, mesekezdés, mesebefejezés; főszerelő,

mellékszereplő; vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus, ismétlődés,

rím.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Írás: 1. írástechnikai gyakorlatok, 2. eszközszintű írás

Órakeret

40 óra

Előzetes tudás 1.évfolyam fejlesztési eredménye

Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás.

A tematikai egység


céljai

Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető

képességek célirányos fejlesztése (pl. a figyelem tudatossága, tartóssága;

feladattudat; a kivárás képessége; differenciált látási és hallási

megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások).

Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése:

az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes

szokásoknak a megerősítése.


Hangok helyének, időtartamának

megfigyelése szavakban.

Analizáló, szintetizáló feladatok

A tanuló

tisztában van az írás alapvető

Vizuális kultúra: a

finommozgások

HELYI TANTERV

37

végzése.

Tájékozódás térben, síkban.

A füzet és az írószerek

használata. Finommozgások,

mozgáskoordináció fejlesztése.

Helyes írásszokások kialakítása


kézcsúsztatás).

Az írott kis- és nagybetűk

szabályos alakítása, kapcsolása.

Betűkapcsolatok, rövid szavak

írása.

A hangok időtartamának jelölése.

Másolás írott, majd nyomtatott

mintáról: szavak, szókapcsolatok,

rövid mondatok írása.

Hat betűnél nem hosszabb szavak

látó-halló tollbamondásra írása.

Rövid szavak írása emlékezetből.

Rövid mondatok írása

tollbamondásra és emlékezetből

Szabályos betűalakítás és

Az íráshasználat normáinak

megtartása.

Elvárható tempójú írás.

Két-három összefüggő mondat

leírása másolással, tollbamondás

után vagy emlékezetből.

Önállóan alkotott mondatok

leírása.

Helyes írásszokások alkalmazása


kézcsúsztatás).

funkcióival a mindennapi

életben.

A tanuló

írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és

a mÁriaremete hidegkÚti Ökumenikus ÁltalÁnos … tanterv 20140331.pdfa magyar nyelvtan és...

Documents