a művek közvetítői 1x45’mesél arról, hogy kik találták ki a figurát. milyen volt az...

Foglalkozási terv 6. évfolyamos tanulók számára

A művek közvetítői Szerzői jogok

1x45’időtartam

jogok

A művek közvetítői 2jogok

A FOGLALKOZÁS CÉLJAAz óra a művek és a közönség közötti találkozás létrejöttének alaphelyzetei felé nyitja meg a tanulók gondolkodását. Esettanulmány jelleggel vázolja fel egy világszerte ismert kitalált figura születésének és máig tartó utóéletének történetét – érzékeltetve, hogy milyen sokféle módja lehet az eredeti alkotá-sok közönséghez való eljuttatásának. Egyben ráirányítja a figyelmet arra, hogy a közvetítőknek mindig engedélyt kell kérniük a szerzőktől, s többnyire fizetniük is kell a felhasználás jogáért.

KERETTANTERVI KAPCSOLÓDÁSOKA modul – az osztályfőnöki órán való felhasználás mellett –, beilleszthető az informatika, illetve a vizuális kultúra tananyagába, az alábbi tematikai egységekhez kapcsolódóan:

5-6. évfolyam – Informatika • Infokommunikáció (Órakeret: 4 óra)• Információkeresés, információközlési rendszerek (4.1.)• Médiainformatika (4.3)

5-6. évfolyam – Vizuális kultúra • Vizuális kommunikáció – Jelértelmezés, jelalkotás (Órakeret: 5 óra)• Vizuális kommunikáció – Kép és szöveg (Órakeret: 8 óra)

ELŐKÉSZÍTÉS• A melléklet felhasználásával el kell készíteni a kártyákat a csoportalkotáshoz.• A tanulói segédletek megfelelő mennyiségben való kinyomtatása.

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖKSzámítógép, projektor. Cédulák, írószerek. Ragasztógyurma.A/4-es lapok és papírragasztó –a csoportok számának megfelelő mennyiségben.

SEGÉDLETEK1. Csoportalkotó kártyák különféle műtípusok megnevezésével – a tanulók létszámának

megfelelő mennyiségben. 2. Minta a táblán felrajzolandó mátrixhoz – tanári segédlet.3. Superman figuráját bemutató, kivetíthető kép - letölthető a megadott linken.4. Superman alakját bemutató leírás – tanári segédlet.5. A Superman figura történetét feldolgozó fő alkotásokat megnevező papírcsíkok –

annyi sorozatban, ahány csoportot alkotnak a tanulók.6. Kivetíthető kép a Supermant kitaláló szerzőkről.7. Szerzők és jogok – háttér információk a tanár számára.8. Superman eredeti és későbbi alakját bemutató, kivetíthető rajz - letölthető a megadott linken.9. Néhány címlapkép az Action Comics képregény újságról, valamint az önálló Superman

füzetekről - letölthető a megadott linken.10. A tanárnak szóló szakmai segédlet a témakörhöz kapcsolódóan.


A FOGLALKOZÁS FELÉPÍTÉSE

I. RáhangolásAlkotások és felhasználókMinden tanuló húz egyet a különböző műtípusokat megnevező kártyák közül, s akikhez azonos lap került, azok 3-4 fős kis csoportokat alkotnak. Ezután ötleteket gyűjtenek arra vonatkozóan, hogy mi-lyen módon lehet felhasználni az adott típusú alkotást. Milyen formában, milyen eszközzel lehet azt szűkebb vagy tágabb közönséghez eljuttatni? Minden ötletet egy-egy kis cédulára írnak, majd a szóvi-vők felolvassák a csoport céduláinak tartalmát az osztálynak. Amíg a gyerekek dolgoznak, a tanár egy négy mezőből álló mátrixot rajzol fel a táblára, a következő kategóriákkal: • a) kevés ember / kis közönség, • b) sok ember / nagy közönség, • c) közvetlen személyes befogadás, • d) technikai eszközzel közvetített befogadás.

MegjegyzésA kártyákra bármilyen más műtípus neve is felkerülhet, ha ez helyben indokoltnak látszik. Ugyancsak helyben érdemes eldönteni – az osztálylétszám függvényében –, hogy párok, illetve kisebb vagy na-gyobb csoportok dolgozzanak együtt az óra folyamán.

Közönség és közvetítőkA csoporttagok szétosztják egymás között az előző gyakorlat során született cédulákat, majd ragasztó-gyurma segítségével sorban mindenki elhelyezi a maga lapjait a mátrix valamelyik mezőjében. Közben el is mondják, mi van ráírva az adott cédulára. Ha valamilyen felhasználási formát nem tudnak beil-leszteni a rendszerbe, közösen keresnek helyet neki. Végül a tanár összefoglalja a felhasználás e négy típusának jellemzőit, illetve alapeseteit. Elmondja, hogy a művek magánjellegű és közvetlen felhasználása nincs engedélyhez kötve. A nagy közönség előtti bemutatás, illetve az adathordozón való rögzítés és a technikai eszközökkel való közvetítés vi-szont általában igen. Hozzáteszi, hogy az engedélyhez kötött felhasználás rendszerint professzionális szereplőkhöz kötődik. Olyan személyekhez vagy vállalatokhoz, amelyek erre szakosodtak, és bevéte-lük származik e tevékenységükből. Példákat is mond az ilyen közvetítőkre (kiadók, koncertszervezők, színházak, filmstúdiók, hanglemezgyártók stb.)

II. Új ismeretek és fejlesztő gyakorlatokEgy világhódító képregényhős: Superman A tanár elmondja, hogy számos olyan alkotás van, amely egy adott ország adott pontján születik meg, de később eljut a világ minden szegletébe. Ezek közé tartozik az a kitalált figura is, amelyiknek a képét kivetíti (Superman). Először arra kéri a gyerekeket, hogy kézfeltartással jelezze, aki tudja, kit lát a ké-pen, majd közösen összefoglalják mindazt, amit tudnak róla. A tanár a melléklet leírása alapján szük-ség szerint kiegészíti a gyerekek információit. Közösen elgondolkodnak arról, vajon mi lehet az oka annak, hogy erről a figuráról olyan sokan tudnak sok mindent.

Superman minden változatbanA tanár megerősíti, hogy a figura azáltal vált széles körben ismertté, hogy számos különféle módon ke-rült a közönség elé. Minden csoport kap egy sorozat összekevert papírcsíkot, amelyek a Superman figura történeteit megörökítő művek legfontosabb darabjait rögzítik – az elsőktől egészen a legutóbbi filmig. A tanulók időrendbe állítják a csíkokat, majd felragasztják azokat egy-egy lapra. Az osztály közösen sorra veszi, hányféle formában kerültek a közönség elé Superman történetei, s ezeket összekapcsolják az óra elején felrajzolt mátrix megfelelő mezőivel. Megállapítják, hogy a közvetítés minden esetben technikai eszközökre épült, és sok embert ért el – bár a képregények olvasói és a tévénézők sokasága, ellentétben a mozifilmek befogadóival, nem közös élményként élte meg a művekkel való találkozást.


Szerzők és jogok: a Superman tulajdonosai A tanár megkérdezi a gyerekeket, hogy tudják-e, kinek a fejében született meg Superman. A világ me-lyik részén, milyen formában? A szerzők fényképének kivetítése mellett – a melléklet leírása alapján – mesél arról, hogy kik találták ki a figurát. Milyen volt az először és hogyan nyerte el ma ismert alakját? Mikor és milyen formában került először közönség elé? Közben kivetíti a figura eredeti rajzát a későbbi alakkal együtt, valamint az Action Comics nevű amerikai képregény újság, illetve az önálló Superman képregény füzetek néhány címlapját a megadott webhelyekről. Elmondja, hogy a szerzők 1938-ban 130 dollárért adták el a figura felhasználásának jogát a DC Comics nevű kiadónak, amely a filmeket készítő Warner Bros Stúdióhoz tartozott. Ezzel megnyílt az út a Superman figura képregényekben, televízióban és mozivásznon való szerepeltetéséhez, amivel a vállalkozás több milliárdos bevételhez jutott. Ebből azonban csak nagyon kevés jutott a szerzőknek.

MegjegyzésekHa van rá idő, és a gyerekeket érdekli a dilemma, megvitathatják a következők kérdéseket:• Vajon miért nem kértek többet a jogok átadásáért 1938-ban?• Vajon akkor is világhírűvé vált volna a Superman, ha a szerzők nem adják el jogaikat a

filmstúdiónak?

Ha szóba kerül, hogy Superman alakjával számos egyéb változatban (kabala bábu, jelmez, polókat és edényeket díszítő minta stb.) is lehet találkozni, elmondható a gyerekeknek, hogy Superman nem csak komplett alkotásként élvez szerzői jogi védelmet, hanem úgynevezett védjegyoltalom alatt is áll. Ez azt jelenti, hogy maga a szereplő és a hozzá kapcsolódó jelképek is védettek. Felhasználásukért fizetni kell – s ezt mintegy 300 cég (játékgyárak, ruházati termékek készítői és az olyan üzleti partnerek, mint aBurger King, a Pepsi Co. vagy a KFC) meg is teszik napjainkban.

III. LezárásSuperman az interneten Az óra lezárásaként a tanár egy kivetítő segítségével bemutatja a gyerekeknek a Superman figura an-gol nyelvű internetes portálját (http://www.supermanhomepage.com/news.php). Egy-egy menüpontra rákattintva, közösen benyomásokat szereznek arról, hogy milyen típusú információk találhatók az oldalon. Ha kedvük van hozzá, a gyerekek kisebb csoportokat alkotva, önálló munka keretében átte-kintést készíthetnek róla, hogy jelenleg hányféle jogszerű formában használják fel az eredeti képre-gény-figurát.

KIEGÉSZÍTŐ MEGJEGYZÉSEK A TANÁR SZÁMÁRA

A kivetítésre javasolt képek forrásai:

3. Superman figurájahttp://szabadalom.blog.hu/2014/10/09/szabadalom_blog_hu_superman-birosagon-nyero-szerzoijog (A letöltés időpontja: 2016. 03. 03.)

7. Superman alkotói: Jerry Sieger és Joel Shuster (Fotó: 20th Century Danny Boy) http://mno.hu/grund/100-eve-szuletett-superman-megalmodoja-1253516 (A letöltés időpontja: 2016. 03. 01.)

8. Superman átváltozása. Az eredeti figura alakja és a végleges változat. http://www.metropolisplus.com/superman (A letöltés időpontja: 2016. 03. 03.)

9. A képregény címlapok mappájában lévő képek http://www.metropolisplus.com/superman (A letöltés időpontja: 2016. 03. 03.)


vers regény

film fénykép

dal színdarab

festmény rajz

szobor zene


Közönség és közvetítésMinta a táblai mátrix felrajzolásához

közvetlen, személyes befogadás

technikai eszközzel közvetített befogadás

kevés ember, kis közönség

sok ember, nagy közönség


Kicsoda Superman? Tanári segédlet

Superman képregények és filmek kitalált szereplője, aki Kal-El néven született a Földtől távoli Krypton bolygón, amelyet akkoriban már a pusztulás fenyegetett. Apja ezért egy űrhajóval kilőtte a világűrbe az újszülött gyermeket. A bolygó nem sokkal ezt követően felrobbant. A mentőűrhajó a Földön, az ame-rikai Kansas területén zuhant le, ahol egy farmer házaspár talált rá a kis jövevényre. Magukhoz vették, a Clark Kent nevet adták neki és saját gyermekükként nevelték őt.

A fiú különleges képességekkel rendelkezik. Gyorsabb egy puskagolyónál és több ereje van, mint egy mozdonynak. Egyetlen elrugaszkodással képes hatalmas épületeket átugrani. Erejét a Napból nyeri. Bőrét egyfajta vékony erőtér védi, amely áthatolhatatlan – ennek köszönheti, hogy szinte sebezhetet-len. Fénysebességgel képes repülni. Röntgenlátással és a hőlátás képességével is rendelkezik, aminek köszönhetően pillantásával még az acélt is meg tudja olvasztani. Egy szemvillanás alatt képes eltűnni mások elől. Ha kell, elkapja a zuhanó repülőgépet vagy megállítja a száguldó vonatot.

Mindezt azonban ő és a családja is eltitkolja a környezet elől. Clark soha nem él vissza óriási erejével és szuperképességeivel. Felnőttként újságírónak áll és a Metropolis nevű városba költözik. Különleges adottságait még kedvese (Lois Lane) előtt sem fedi fel.

A felnőtt Superman az igazság és az emberiség védelmezőjévé válik.

Egyetlen dolog tud ártani neki: a kryptonit nevű kő. Ha ennek közelében kerül, legyengül és sebezhetővé válik.

Fő ellensége pedig egykori barátja, a világuralomra törő Lex Luthor, a Luthorcorp nevű vállalat tulajdonosa.


Superman sokféle változatbanSegédlet a csoportmunkához

1932 A figura születése. Elkészült az első rajz, amelyen azonban Super-man még egyáltalán nem hasonlított ma ismert alakjához.

1938 Az első rövid történet. Superman először jelent meg a nyilvánosság előtt az Action Comics nevű képregény-újság lapjain.

1939 Önálló füzetek. Egymás után adták ki Superman történeteit önálló képregény-füzetek formájában.

1941Superman sorozat – animációs rövidfilmek (Rendező: Dave Fleischer). Az epizódonként 10 perces sorozatot 1942-ben Oscar-díjra jelölték.

1948Superman – mozisorozat. Az első filmfeldolgozás – 15 részre bontott történet formájában. Főszereplők: Superman – Kirk Alyn, Lois Lane – Noel Neill.

1950Atom Man Superman ellen – Az előző film újabb 15 részes folytatá-sa. A szereplőgárda új színésszel egészült ki: Lex Luthor – Lyle Tal-bot.

1951-1958 Superman – 104 részes televíziós sorozat. Főszereplő: George Reeves.

1961 Superboy kalandjai – 13 részes televíziós sorozat, amely Superman fiatal korának történeteit dolgozta fel.

1978

Superman – mozifilm. Főszereplője: Christopher Reeve. (Rendező: Richard Donner). A történet új szereplőkkel bővült. A film hatalmas siker aratott. Három Oscar-díjra jelölték és sok más rangos díjat va-lóban meg is kapott.

1980Superman II. – mozifilm. Változtak a szereplők, mert módosultak a producer elképzelései. A filmet aztán televíziós változatban is elké-szítették.


1983 Superman III. – mozifilm. A producerek elképzeléseinek megfelelő-en több komikus elemmel egészítették ki a történetet.

1987 Superman IV: A sötétség hatalma – mozifilm. Új produceri csapat készítette a filmet, amely visszatért az eredeti szereplőgárdához.

1988-1992

Az ifjú Superman kalandjai (The Adventures of Superboy) – televízi-ós sorozat. A főiskolás Superman kalandjait mutatja be.

1993-1997 Lois és Clark: Superman legújabb kalandjai – televíziós sorozat.

2001-2011

Smallville – televíziós sorozat. Clark Kent kamaszkori életét mutat-ja be. Azt, hogy miként vált a szuperképességekkel rendelkező far-merfiú a világ megmentőjévé. A film több Emmy-díjat is nyert.

2006

Superman visszatér. Az I-II. mozifilmet tekintette a történet alap-jának. A III-IV. film eseményeit viszont figyelmen kívül hagyta. A film a közben 2004-ben elhunyt Christopher Reeve-nek is emléket kívánt állítani.

2013Acélember (Man of Steel) – mozifilm, amely nem folytatása a koráb-biaknak, hanem újra meg akarta filmesíteni Superman eredeti tört-netét.


Siegel és Schuster


Szerzők és jogok – A figura születése és értéke Tanári segédlet

Supermant – első változatban – 1932-ben alkotta meg egy kanadai rajzoló, Joe Schuster és egy amerikai író, Jerry Siegel.

Az alkotók eredetileg távolba látó képességgel rendelkező, gonosz kopasz tudósként, világhódító bű-nözőként álmodták meg alakjukat, amelynek története 1933-ban meg is jelent nyomtatásban. De még ugyanebben az évben változtattak a figurán, s az új hős már alig emlékeztetett korábbi névrokonára. 1934-ben aztán tovább formálták, s a figura egyre inkább olyan mitológiai hősökre kezdett hasonlítani, mint a görög Hercules vagy a bibliai Sámson. Ekkor született meg Superman máig jellegzetes kosztüm-je is. Köpenye megkülönböztette őt a korbeli városi öltözetű emberektől. Mellkasát feltűnő S betű díszí-tette (amely kezdetben még különbözött attól, amit ma ismerünk). A nadrág felett viselt alsónadrág pe-dig számos későbbi szuperhős jellegzetes viselete lett. Superman karaktere ekkor már éles ellentétben állt a bűnözőnek tervezett első változatéval.

A figura iránt azonban jó ideig senki nem érdeklődött. A szerzőknek hat évre volt szükségük ahhoz, hogy a Superman számára kiadót találjanak. A hős először 1938 júniusában jelent meg a nyilvánosság előtt az Action Comics című amerikai képregény-újság lapjain. Az újság kiadója a DC Comics (Detective Comics) nevű vállalat volt, amely 130 dollárért vette meg a kiadás és terjesztés jogát a szerzőktől. A közöttük létrejött szerződés értelmében a szerzők ezután még tíz évik kötelesek voltak folyamatosan szállítani a Superman történeteket a DC Comics-nak.

A vállalkozás bombasiker lett. A Superman történetek 1939-ben már önálló képregény-füzetekként je-lentek meg, óriási példányszámban. Az első számok főleg az Action Comics történeteinek újranyomásai voltak, de ennek ellenére hatalmas sikert értek el, s utána jöttek az újabb és újabb történetek. Akkori-ban Siegel és Schuster még saját maga készített el minden egyes részt. Siegel írta a szövegeket és Schu-ster rajzolta le a képeket. Ahogy azonban figurájuk mind népszerűbbé vált, egyre több történetre volt igény, ami mind nagyobb megterhelést jelentett a számukra.

Schuster szeme közben erősen romlani kezdett. Ezért létrehoztak egy stúdiót, ahol ő maga már csak rajzolói asszisztensként dolgozott. De ahhoz még ekkor is ragaszkodott, hogy a stúdióban elkészült minden egyes Superman figurának ő rajzolja meg az arcát. S ugyanígy, 1939-ben már a történetek létre-hozásán is egész csapat író dolgozott.

Mivel a CD Comics a Warner Bros filmstúdió leányvállalata volt, a képregények sikerét könnyen kö-vette az animációs kisfilmek, a televíziós sorozatok és a nagy mozifilmek megszületése is. A Superman üzlet így néhány évtized alatt sok milliárd dolláros hasznot hozott a gyártóknak – ebből azonban az eredeti alkotók csak nagyon keveset láttak.

A CD Comics csak akkor engedett a közvélemény nyomásának, amikor 1976-ban a Superman filmjogai-nak és a televíziós sorozatoknak az eladása révén több száz millió dollárt keresett. A cég ekkor hozzájá-rult ahhoz, hogy attól kezdve a Superman minden megjelenésekor feltüntetik az eredeti alkotók nevét, és évi 20 ezer (majd később 30 ezer) dollárt fizetnek ki a számukra.

Siegel halála után özvegye és lánya beperelte a Superman-filmeket gyártó Warner Bros stúdiót, de hosszas jogi huzavona után vesztettek. Így be kell érniük azzal a négymillió dollárral, amelyet a stúdió a milliárdos bevételből fizetett nekik.


4. A felhasználás

A szerzői jog által védett műveket számtalan módon lehet a közönséghez eljuttatni. Egy ze-neszámot például elő lehet adni élő koncerten, fel lehet venni lemezre (hangfelvételre), be lehet építeni egy filmbe filmzeneként, ki lehet adni egy válogatás-albumon, lehet belőle csengőhangot készíteni telefonra, le lehet játszani egy szóra-kozóhelyen háttérzeneként, játszhatja egy DJ a házibuliban, a rádió, meg lehet osztani az inter-neten. Egy regényt például ki lehet adni könyv-ben, lehet belőle rövidebb kivonatot csinálni, meg lehet filmesíteni, színpadra lehet állítani, le lehet fénymásolni. Egy filmet lehet vetíteni a moziban, ki lehet adni DVD-n, lehet sugározni fizetős televíziós szolgáltatásban, vagy ingyenes TV-csatornán, fel lehet használni színházi előa-dás háttereként, vagy vetíteni a háttérben egy szórakozóhelyen.

A szerzői jog alapvetően azt biztosítja, hogy a szerző tudja kontrollálni azt, hogy a művei hol, mikor, milyen feltételekkel kerülnek felhaszná-lásra. A felhasználás pedig nem más, mint a mű-veknek a közönségükhöz való eljuttatása, legyen az akár a széles közönség (pl. egy koncert közön-sége, egy étteremben a vendégek, egy kiállítás látogatói), akár egyetlen személy (pl. a regény ol-vasója, a zene hallgatója, vagy az, aki a kiállítást megnézi).

A felhasználást a legtöbb esetben valamilyen pro-fesszionális szereplő végzi, aki ezt nem hobbiból, hanem kereső tevékenységként folytatja, pl. egy koncertszervező, kiadó, galéria, tervezőiroda. Vagyis a szerzői művek felhasználásából ezek a professzi-onális szereplők bevételre, nyereségre szeretnének szert tenni, emiatt (vagy legalább részben emiatt) folytatják ezt a tevékenységüket. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, a szerzőtől engedélyt kell kérniük a mű felhasználásához, mivel ezt kizárólag ő enge-délyezheti. Az, hogy egy ilyen közvetítő nem azzal a céllal juttatja el a közönséghez a művet, hogy azért bevételhez jusson, önmagában még nem ok arra, hogy a szerzőtől ne kelljen engedélyt kérnie ehhez.

Annak ellenére, hogy a fent említett példák ese-tében egyértelmű, hogy felhasználásról van szó, gyakran Igen nehéz azt meghatározni, hogy mi minősül egyáltalán felhasználásnak. A szabályo-zás tartalmaz útmutatót erre nézve, de gyakran fordul az elő, hogy a művet valamely olyan, új módon tudják eljuttatni a közönséghez, amit a jog még nem is nevesít. Ennek ellenére ehhez szüksé-ges a szerző engedélye. Ilyen volt sokáig az inter-neten való megosztás, vagy korábban a televíziós sugárzás. A jog azonban egy idő után rendszerint egyértelműsíti, hogy az adott cselekmény tényleg felhasználás-e, addig ez a feladat a bíróságokra, szakértőkre hárul.

a művek közvetítői 1x45’mesél arról, hogy kik találták ki a figurát. milyen volt az...

Documents