ÁRA: 200 FT

Édes

ÉA

A NYELVEK VILÁGÁBÓL • WWW.ANYANYELVÁPOLÓ.HU

Anyanyelvünk2009. JÚNIUS XXXI. ÉVF. 3. SZÁM

A TARTALOMBÓL:

Minya Károly:Futballzsargon

Balázs Géza:Kazinczy üzenete

Boksay Zoltán:A mesebeli tõla számrendszerekig

Szabó Tamás Péter:Tanulóktól tanulni

Kemény Gábor:Örökzöldségek a pálya szélérõl

H. Varga Márta:Lelkes Emese

és a magyar nyelv

Huszár Ágnes:

Büky László:Hátra van még a

És: nyelvi játékok,keresztrejtvény, új szavak

hetedhét

Sose volt még ennyire durva

fekete levesNagy István: Katonafej, 1917

KAZINCZY ÜZENETE

A futball az a sport, amely egyértelmûen meg-osztja az embereket: van, aki imádja, és van, aki el-utasítja. Közömbösen kevesen viszonyulnak hozzá.Aki elutasítja, joggal bosszankodik a futball-huliganizmus és az indokolatlan erõszak miatt,ugyanakkor ez a sport nagyon látványos, és a leg-nagyobb tömegeket érinti mind játékosként, mindnézõként. A futball, vagyis a labdarúgás a legnép-szerûbb labdajáték. Több más nyelvben is van arratörekvés, hogy önálló hazai szóval fejezzék ki. Ahorvátban nogomet, vagyis lábbal rúgás, a csehbenkopana, rúgásos játék, a lengyelben pilka nozna,lábilabda a megfelelõje. Az angol futball szó azon-ban minden próbálkozás ellenére nemzetközi lett.A focizsargon, a futballal kapcsolatos sajátos kife-jezések legfrissebb forrása az egyik számítógépesjáték, amelynek sportriporterei gyakran élnek az-

zal a lehetõséggel, hogymintegy eposzi kellék-kel, állandó jelzõkkel il-letik a játékosokat. Ímenéhány példa:

az aranylábú Cristiano Ronaldo vagy CristianoRonaldo, a bûvész

a táncos lábú Toni

Adebayor, a kecses gazella

az ördöngös brazil, Kaká

a spanyol ágyús, Fabregas

Kanouté, a két lábon járó gólgép

a gólszimatú David Villa

a dupla tüdejû Gerrard

Ronaldinho, a fogorvosok kedvence vagy a csábosmosolyú Ronaldinho

Essiennek vélhetõleg kõfal volt a jele az óvodában

Kenyeres pajtásunk, Hleb

Rooney, a pukkancs

a smirgliember, Frings

Daniel Alves, a brazil gyalogkakukk

Csavaros Xavi (Csavi)

A szösszenetet írta Minya Károly,„állandó jelzõ” nélkül

Megjelenik évente ötször – februárban, április-ban, júniusban, októberben és decemberben –a Magyar Tudományos AkadémiaMagyar Nyelvi Bizottságánakés a Magyar Nyelvtudományi Társaságnaka támogatásával.

Kiadja: az Anyanyelvápolók Szövetsége

Felelõs szerkesztõ és kiadó:Grétsy László

A szerkesztõség tagjai:Balázs Géza, Kemény Gábor, Maróti István

A szerkesztõség címe:1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A II. em.Telefon: 411-6500/5353

Postacím: 1364 Budapest, Pf. 107.

Honlap: www.anyanyelvapolo.hu(vagy: www.anyanyelvápoló.hu)

Villámposta: ea@anyanyelvapolo.hu

Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt.Hírlap Üzletága (Bp. VIII., Orczy tér 1.).Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõnél.E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu,fax: 303-3440Információ, reklamáció: 06 80 444-444További terjesztõk: Magyar Lapterjesztõ Rt.és Könyvtárellátó Kht.

Ára: 200 Ft.

Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjaia lapot a tagdíj fejében illetménylapkéntkapják.

Belépési nyilatkozat kérhetõ:Anyanyelvápolók Szövetsége,1053 Budapest, Károlyi M. u. 16.Tel.: 317-3062, 317-3611/208

Az Édes Anyanyelvünk szerkesztõbizottsága:Balázs Géza, Bencédy József,Deme László (a szerkesztõbizottság elnöke),Grétsy László, Kemény Gábor, Maróti István

Mûszaki szerkesztõ: Kovács Gyula

Lapunk kiadását

az Oktatási ésKulturális Minisztérium,

valamint

a Nemzeti Kulturális Alap

segíti.

ISSN 0139-0457 (nyomtatott)ISSN 1588-0311 (online)

Nyomdai elõkészítés: OPTICULT Bt.Telefon: 330-7186, 06 20 473-4084

Nyomás: ETO Print Nyomdaipari Kft.

ÉDES ANYANYELVÜNK • AZ ANYANYELVÁPOLÓK SZÖVETSÉGÉNEK FOLYÓIRATA

TARTALOM

Minya Károly: Futballzsargon . . . . . . . . . . . . . . . . 2

Balázs Géza: Kazinczy üzenete . . . . . . . . . . . . . . . 3

Boksay Zoltán: A mesebeli hetedhéttõla számrendszerekig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

Balázs Géza: Miért érdekes? Buddha és joghurt. . 5

Szabó Tamás Péter: Tanulóktól tanulni. . . . . . . . . 6

Kemény Gábor: Örökzöldségek a pálya szélérõl . 7

Minya Károly: Bevállalós bulvár . . . . . . . . . . . . . . 8

Borbély László: Egy nyelv sohasem pusztul elönmagától. Beszélgetés Tóth Évával . . . . . . . . . 9

H. Varga Márta: Lelkes Emese és a magyar nyelv 11

Huszár Ágnes: Sose volt még ennyire durva . . . . . . 11

Büky László: Hátra van még a fekete leves . . . . . . 12

Kemény Gábor: „Lejáratódott a nyelvmûvelés”? . 12

Komoróczy György: Kösztöntõ könyvPéntek János tiszteletére. . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Balog Lajos: Ugyanaz – és az ellenkezõje . . . . . . . 13

Pintér Karolina: A mese bûvölete . . . . . . . . . . . . . 14

Büky László: Mi és hol torlódik? . . . . . . . . . . . . . . 15

Holczer József hozzászólása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Szepesi Hajnal hozzászólása . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Zimányi Árpád: A XIX. Magyar AlkalmazottNyelvészeti Kongresszus Egerben . . . . . . . . . . . 15

Juhász Péter: www.manyszi.hu. . . . . . . . . . . . . . . . 16

Hírek, események . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

Benke Ildikó: Újabb ifjú szónokok. . . . . . . . . . . . . 17

Pontozó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

Keresztrejtvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Új szavak, kifejezések (55.). . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Nyelvész-leletek, nyelv-észleletek . . . . . . . . . . . . 20

FUTBALL-

ZSARGON

„Szellem vala õ, mely a tespedõ egé-szet oly sokáig csaknem egyedül eleveníté; s lép-csõ, melyen egykorúi magasbra hághassanak sa szerencsésebb maradék tetõre juthasson.”

(Kölcsey Ferenc)

Életremekmû

Kosztolányi Dezsõ ragadta meg legjobban Kazinczy Ferencszemélyiségének legfõbb jellemzõjét, értékét: Kazinczynaknem voltak remekmûvei, az élete volt remekmû (Fried István:Kazinczy Ferenc Európája – Európa Kazinczy Ference.Széphalom, 16. kötet, 2006. 19). Ennek az „életremekmûnek”a következménye az, hogy Kazinczy ma gyakori hivatkozásialap, egykori lakóhelye (Kisbányácska ~ Széphalom) az egyikleglátogatottabb nemzeti mûvelõdési emlékhely, versenyek,mozgalmak, társaságok, iskolák õrzik nevét és szellemét.Nincs olyan irodalomtankönyv, amely kihagyná, igaz egyikbensem irodalmi (legföljebb epigrammaszerzõi), sokkal inkábbirodalom-, mûvelõdésszervezõi tevékenységét emelik ki. Ka-zinczy szervezõ tevékenységének néhány mozzanata: lapszer-kesztés, fordítás, tudatos irodalmi élet, kritika, levelezés, mû-velõdési (tudományos) társaságok alapítása, szervezése. Vanegy mondás, hogy a tudomány folyamatosan elavul, a mûvé-szet nem. Kazinczy tevékenysége azt mutatja, hogy a tudo-mány mellett a mûvészeti tevékenység is elavulhat, de a ki-emelkedõ, példamutató közösségi cselekvés (mûvelõdés-, kö-zösségszervezés) is egy nemzeti közösség panteonjába emelhetvalakit. Kazinczy egyik metaforikus megnevezése a „széphalmiremete” (és a „nagy hibbantó”) mellett „a széphalmi szent”(Fried i. m. 18). Ez utóbbi jól mutatja, hogy mennyire mélyen aszívébe zárta a magyarság.

Kazinczy „életremekmûvének” üzenete az, hogy szeré-nyebb irodalmi-mûvészeti tevékenység ellenére a közösségértvégzett példamutató, hasznos cselekvéssel is lehet a „nemzetipanteonba” emelkedni.

Emberiség és Pest-Buda

Közhely, ami Kazinczy kapcsán is elmondható: európai ésnemzeti. Mint írja: számára „az emberiség és Pest-Buda tája”egyként hazája (Fried i. m. 20). Ez a mondat a reformkorbanmár így fogalmazódik meg: „Legszentebb vallás: haza és em-beriség”. Kazinczy azonban nemcsak szavakban volt európaiés magyar. A legegészségesebb hazaszeretet lakozott benne, ahazai táj, beszéd (tájnyelv), irodalmi nyelv, kultúra tisztelete,szeretete, a más (akár Kárpát-medencei) kultúrák támogatása,az európai nagy kultúrák, klasszikus kultúrák föltétlen elisme-rése, mintaként állítása. Azon nagy magyar szellemek közé tar-tozik, akik Európára példaként, irigyelt mintaként tekintenek,és Európát szüntelenül Magyarországra akarják hozni.

Ez a tevékenység megragadható fordítói ars poeticájában: alegjobb mûveket le kell fordítani, ha a fordítás során „nyelvi hi-ánnyal” („nyelvi szûkséggel”) találkozunk, akkor szabadon újí-tani kell (pl. magyarítani); a fordításból következett tehát anyelvújítás magyarítás-magyarosítás programjához való kap-csolódása. A nyelvújítás kezdeti fõ célja a Sprachanschluss, az-az az „európai nyelvi standardhoz” való csatlakozás (Fried i.m. 21). Kazinczy gondolatvilágában (modern szóval) azinterkulturalizmus (a kultúrák közötti termékeny kapcsolat,párbeszéd) és a patriotizmus egymásra reflektáló, egymást ki-egészítõ fogalmak.

Kazinczy fordítói és nyelvújítói tevékenységének üzenete:nem lehet elzárkózni, figyelni kell más kultúrákra, Európára,de mindezt a hazai kultúra fejlesztése érdekében.

A magyar nyelv fejlesztéseKazinczy legfõbb (legmaradandóbb) tevékenysége, ame-

lyet minden iskolás tud: nyelvújító. Voltaképpen a nyelvújításfolyamatába csak bekapcsolódott, de jó érzékkel meglátva aproblémákat csakhamar „a nyelvújítás vezére” lett. A felvilá-gosodás és a korai reformkor legnagyobb nyelvi élménye: anyelvi hiányra való rádöbbenés. Ezt a nyelvi hiányt kellettnyelvbõvítéssel pótolni. Kazinczynál az újítás a haladás szino-nimája lett: „Egy nemzet sem vitte elõ literatúráját anélkül,hogy azon nemzetektõl, melyeknél a tudomány és mesterségmár virágzott, ízlést, szólást ne kölcsenzett volna... Mi szeret-nénk haladni, de helyeinkbõl kimozdulni nem merünk...”(Pándi Pál szerk.: A magyar irodalom története. III. Akadémi-ai, 1965. 278–9).

A nyelvújítás beavatkozás a nyelv „természetes” fejlõdésé-be. Kazinczy ezt értette, ezért viszolygott a túlzásoktól, ésnyelvújítói tevékenysége fõként támogató-ösztönzõ volt,amelybe belefért az idegen szavak magyarítása-magyarosítása,a tájszavak, régi szavak felélesztése csakúgy, mint a magyarnyelv törvényszerûségeinek megfelelõ új formák kitalálása ésterjesztése. Máig vannak, akik úgy ítélik meg, hogy a Kazinczyvezette nyelvújítás „tönkretette” a nyelvet, mert beleavatko-zott annak természetes fejlõdésébe. Még Ady is hasonló elítélõvéleményt fogalmazott meg (bár amit kifogásolt, azt éppen õmaga is gyakorolta). De sokkal nagyobb azoknak a száma, akikúgy vélik, hogy a nyelvújítás tette a magyar nyelvet modern,fejlõdõképes nyelvvé, s ha nem lett volna, akkor ma jó eséllyelnémetül beszélnénk a Kárpát-medencében. A nyelvújítás ül-tette el mélyen a magyar közgondolkodásban azt, hogy a nyelv-használattal törõdni kell. Ez a szinte kultikus magyar nyelvmû-velés kiindulópontja.

A Kazinczy vezette nyelvújítás legfõbb eredménye az, hogya magyar nyelven beszélõk számára ma nincsenek objektív ki-fejezési nehézségek, a beszélõk tudatában vannak annak, hogymagyar nyelven bármirõl meg lehet nyilvánulni, a (magyar)nyelv fejleszthetõ, tudatosan alakítható, mûvelhetõ.

Ráadásul ezt a gondolatot más népek is átvették és sikere-sen alkalmazták, pl. az észtek, a törökök, az izraeliek...

Nyelvközpontú nemzetfogalom,kultúraközpontú nyelvmûvelés, nyelvújítás

A nyelvújítás eredménye az is, hogy a magyar nemzetfoga-lom elég határozottan nyelvközpontú (pl. „Nyelvében él anemzet”). Ezért a nyelvi kérdések a legtöbb mûvelõdési moz-galomban szerepet kapnak. Ma már négy (!) nyelvújításról isszokás beszélni. A Kazinczyék mûvelte klasszikus nyelvújítás(kb. 1772–1872) után beszélhetünk a Nyugat stílusújításáról(ez is egyfajta nyelvújítás pl. Szathmári István szerint), Koszto-lányi nyelvmûvelõ mozgalmáról s az annak áramába kapcsoló-dó sportnyelvújításról, valamint korunk „digitális vagy infor-matikai nyelvújításáról”. Természetesen a nyelvújítások szá-mának növelése helyett elegendõ lenne arról beszélni, hogyegy modern, modernizálódó társadalom folyamatos nyelvte-remtésben, nyelvgazdagításban – ha úgy tetszik, nyelvújításban– érdekelt, s ez hol spontán, hol tudatosan tervezett módon fo-lyik. (Fábián Pál is folyamatos nyelvújításról beszélt.) Vagyis anyelvújítás folyamatos tevékenység, egyszersmind a nyelvikul-túra-ápolás egyik kitüntetett területe.

Kazinczyék korának köszönhetõ a magyar kultúra nyelv-központúságának hangsúlyozása és mélyen a „néplélekben”való rögzülése.

Édes Anyanyelvünk 2009/3. 3

KAZINCZY ÜZENETEGondolatok a magyar nyelv évéhez

Balázs Géza

(Folytatása a 10. oldalon)

4Édes Anyanyelvünk 2009/3.

A mesebeli hetedhéttõl a számrendszerekigNépmeséink egy részében – Benedek Elek meséinek csak-

nem a kétharmadában – az események valahol messze, heted-hét országon (is) túl történnek meg. Ez az írás arra a kérdésrekeres választ, milyen szám az a hetedhét; hol a helye a számokvilágában, és a nevében miért szerepel kétszer is a hét mint szó-elem (morféma). A hét maga olyan szám, amely szakrális ésmisztikus kifejezésekben gyakran fordul elõ (hét szentség, azegyiptomi hét csapás, hétfejû sárkány, „hetumoger” stb.). Hétnapból áll az a ciklus, melyhez idõbeosztásunkat és életritmu-sunkat igazítjuk. Egyes nyelvekben a hét napjainak a neve rész-ben asztrológiai eredetû (pl. angol Saturday, Sunday, Monday).

A hetedhét összetett számnévnek, egy részleteiben ismeret-len hetes számrendszer tagjának tûnik. Többféle számrend-szert ismerünk, a gerincét mindegyiknek egy alapszám és an-nak egész számú kitevõjû hatványai alkotják (a tízes számrend-szerben 100 = 1, 101 = 10, 102 = 100, 103 = 1000 és így tovább).

A számrendszer elõnye, hogy kevés szóelembõl (15-25-bõl)megfelelõ szóösszetétellel bármilyen sok és bármekkora szám-nak meg tudjuk szerkeszteni a nevét. Talán nem mindig va-gyunk tudatában, hogy a kimondott név mögött számok éskimondatlan matematikai mûveletek rejtõznek. Például akétezer-hatszázharminchat mint szám a következõknek aszummája: kétszer ezer, hatszor száz, háromszor tíz és végül(egyszer) hat. Ha ezt a számot számjegyekkel írjuk le, ahelyiértékes írásnak megfelelõen a hatványoknak (103, 102, 101

= 10 és 100 = 1) csak a szorzóját jegyezzük le (példánkban: a2-t, a 6-ot, a 3-at és a 6-ot) a megfelelõ sorrendben: 2636. Aszorzó esetenként zérus is lehet, például a 2009-ben.

A tízes számrendszeren kívül,melynek ismerete és használatakorunkban általános, más rend-szerek is voltak és vannak. Azadott keretek között csak néhá-nyat tudunk áttekinteni. A kínai-ak a tízes mellett egy százasrendszert is kidolgoztak. Alap-

száma a száz, négyzete a tízezer. A babiloniak számrendsze-rének a hatvan az alapszáma. Szerepe szögmérésünkben, idõ-mérésünkben máig megmaradt. A digitális órák kijelzõjén lát-ható számhármas, például a 14:25:12, hatvanas rendszerbenhelyiértékes írásmóddal azt tudatja, hogy hány másodperc teltel éjfél óta. Kiszámolva: 14 × 602 + 25 × 60 + 12 = 51 912. Aszámhármasnak van egy inkább közérthetõ olvasata is: a pon-tos idõ 14 óra, 25 perc és 12 másodperc. (Ennek a változatnak„szépséghibája”, hogy három különbözõ mértékegységet hasz-nál.) A kettes számrendszerrõl közismert, hogy a gépi számo-lásnak és általában az informatikának a matematikai alapja.Helyiértékes írásmódban csupán két számjegyre van szüksége,a 0-ra és az 1-re. Például a 13 a kettes számrendszerben 1101alakú, mivel (1 × 8) + (1 × 4) + (0 × 2) + (1 × 1) = 13. A ti-zenhatos (hexadecimális) rendszer számára viszont ki kellettbõvíteni a hagyományos számjegykészletet. A kiegészítõ A, B,C, D, E és F betû jelentése rendre 10, 11, 12, 13, 14, illetve 15.Alkalmazására álljon itt két példa! A tizenhatos rendszerben a13-at egyetlen, számjeggyé átminõsített betû, a D fogja jelente-ni. A hexadecimális A3E pedig a tízes rendszerre átszámítva2622-vel lesz egyenlõ.

A letûnt számrendszerek közül megemlíthetjük a tizenket-test, melyre ma már csak néhány számnév (angol eleven, twelve;német elf, zwölf) és régi pénz- és mértékegység-táblázatok em-lékeztetnek.

Az egykori magyar hetes számrendszernek egyetlen, deigen értékes nyoma õrzõdött meg a hetedhét szóban. (Az Értel-mezõ Szótár szerint tõszámnév.) Ennek a szónak az elemzésé-vel kíséreljük meg rekonstruálni a valamikori rendszert –amennyire lehet. Elõtagja, a heted véleményem szerint nem te-kinthetõ tört- vagy sorszámnévnek, mint ahogy a század sem azaz „egy század katona” kifejezésben. Annak a tisztázására,hogy a hetedben és a században elõforduló -d képzõnek mi a je-lentése, más területekrõl származó szavakat is bevonunk vizs-gálatunkba. Közös jellemzõik megismerésétõl azt reméljük,

hogy a heted kifejezést helyesen tudjuk majd értelmezni. A szá-zad (eredeti, névleges értelemben véve) nem egyszerûen százkatona, hanem egy felsõbb kategória, olyan csapat, mely száz,a csapathoz beosztott, együttmûködõ katonát foglal magába.A Szózatban az „egy ezredév” sok esztendõ történetét tömörítiegy monolitikus képbe. A katolikus vallásgyakorlásban a tizedelnevezésen tíz Ave Maria (Üdvözlégy) imádság foglalatát ér-tik. A tized ebben a példában magasabb szintû egysége tíz egy-más után elmondott imádságnak. Összefoglalva: vannak olyan-d képzõre végzõdõ számnevek, melyek magasabb szintû fo-galmakként azt fejezik ki, hogy hány, egymással viszonyban ál-ló egyedet foglalnak egységbe.

Ezek után az a kérdés, hogy a heted, a hetedhétnek az elõtag-ja minek is lehet az egységbe foglalója. A válaszhoz a legõsibbmatematikai mûveletnek, a számlálásnak a gyakorlatát kell fel-idéznünk. Akármit számlálunk, igyekszünk a megszámlálandósokaságának valamit megfeleltetni. Például ujjainkat, botravésett rovásokat vagy papírra írt vonásokat (strigulákat). Azutóbbi esetekben célszerû a jeleket azonos nagyságú csopor-tokba rendezni, hogy könnyebb legyen a végsõ összeszámlálás.Például így: ||||||| ||||||| ||||||| ||||||| |||||||||||||| |||||||. Nincs jelentõsége annak, hogy elõdeink mi-lyen technikát alkalmaztak – vagy inkább képzeltek el –, úgylátszik, hogy hetes csoportokat képeztek, és a csoportot egy-szerûen hétnek mondták. Hét ilyen (jel)csoportnak az egység-be foglalója lehet a heted. Minthogy minden csoport hét egye-det foglal magába, az egyedek száma a hetedhétben hétszer hét(7 × 7), másképpen hét a négyzeten (72), azaz negyvenkilenc(49). A hetedhét mint a hét négyzete a második legfontosabbszám a hetes számrendszerben. Szerepe (de nem az értéke) atízes rendszerbeli százéhoz hasonlatos. Ha a hetedhét ma élõkifejezés lenne nyelvünkben, a 98-at akár két-hetedhétnekmondhatnánk. Sajnos, hetes számrendszerünkrõl további rész-leteket megismerni elég reménytelen feladatnak látszik. Nemtudjuk, és talán sohasem tudhatjuk meg, hogy hogyan neveztéka régiek például a nyolcat, a tizennégyet, a harmincat és többmás, a megismerés érdekében kritikus számot. A hetes szám-rendszer különlegességét, a tízestõl való eltérését azonban va-lamennyire érzékeltetni lehet azzal, ha a fenti számokra ahelyiértékes számírást alkalmazzuk. Számjegyekkel (0, 1, 2, 3,4, 5 és 6) írva a nyolc 11 lenne, a tizennégy 20, a harminc42, vagyis szóban: egy-egy, kettõ-nulla, illetve négy-kettõ.Kétezerkilencnek hetes számrendszerben 5600 lenne az írás-képe.

Felkészült szakemberek feladata lehetne annak a felderíté-se, hogy a hetes számrendszer mennyire volt elterjedve az eu-rópai és az ázsiai kontinensen. Az is a tisztázandó kérdések kö-zé tartozik, hogy a 72 (a hetedhét) szakrális szám volt-e, mintmaga a hét. Vajon véletlen-e, hogy húsvét vasárnapja után ép-pen a negyvenkilencedik napra esik pünkösd vasárnapja? Elõ-deink valamikor egy nehezen meghatározható korban tértekát a hetes számrendszerrõl a tízesre. Megalkották, illetõlegmás nyelvekbõl átvették a hiányzó számneveket (nyolc, kilenc,tíz, száz, ezer). Ilyen szám például a tömény is, mely eredetilegtízezret jelentett, ugyanúgy, mint a török tümen és a mongoltumen. A tízes rendszer térhódítása csaknem totális volt; egye-dül talán az idõszámítást nem tudta teljesen átformálni, a szí-nes mesevilágot pedig nem is érintette. A mesékben változat-lanul találkozhatunk három-, hét- és tizenkét fejû sárkánnyal,tízfejûvel azonban nem.

Az egykori mesemondók jól tudhatták, hogy a hetedhét pon-tosan hétszer héttel egyenlõ, és ezzel a számmal az igen na-gyot, igen távolit tudták jellemezni. Az alapszám négyzeténekmás rendszerben is van ilyen jellegû jelentése. Például AranyJános ezt mondatja Toldi Miklóssal: „száz mérföld a világ erreis, arra is” (tehát nagyok a távolságok). A kínai százas szám-rendszerben az alapszám négyzete a tízezer. Így érthetõ a kínaidiplomáciának az a szlogenje, mely ünnepélyes alkalmakkorszokott elhangzani: „Tízezer évig éljen népeink barátsága”(értelemszerûen: nagyon-nagyon sokáig).

Boksay Zoltán

„Az egykori magyarhetes számrendszer-nek egyetlen, de igen

értékes nyomaõrzõdött meg ...”

Édes Anyanyelvünk 2009/3. 5

Buddha, buddhizmusA magyar köznyelvben Budd-

ha nevének kiejtése: „buttha”, ajoghurt kiejtése pedig: „jokhurt”.A lényeg, hogy a nevet, szót betû-híven kiolvassa a magyar. A jog-hurt esetében már korábban felfi-gyeltek a h-s ejtésre, foglalkozottvele 1964-ben Ferenczy Géza,majd 1968-ban az Élet és Tudo-mány nyelvi rovata is. Buddhaesetében nem találtam erre vo-natkozó adatot.

Pedig Buddha nevének és ajoghurt szónak h-s kiejtése erede-tileg helytelen, hiszen mindkétesetben idegen szóról és abbanszereplõ néma h-ról van szó. Ah-s kiejtés tehát az írásmód hatására terjedt el a magyar-ban, és ezért hiperkorrekciónak (túlhelyesbítésnek,túlszabályosításnak) tarthatjuk. De ma hogyan értékel-hetjük ezt a nyelvi szokást?

Elõször is nézzük meg, hogy mit mondanak a magyarkiejtési szótárak. Magay Tamás Idegen nevek kiejtésiszótára (1974) nem ad eligazítást, de Tótfalusi Istvánlegújabb Kiejtési szótárában (Idegen nevek, szavak, ki-fejezések és szólások helyes kiejtése) (2006) sincs útba-igazítás. Fekete László Magyar kiejtési szótára (1992)azonban tanácsot ad a buddhista forma kiejtésére, így(ahogy valóban a közszokás is tartja): „buthista”.

Buddha a buddhizmus vallásalapítója, aki Kr. e. kb.560–480 között élt Észak-Indiában. Nevének jelentéseszanszkritul: ’megvilágosodott’. A buddhizmus szót 1856óta tudjuk adatolni a magyar nyelvben. 1951 óta Buda-pesten is mûködik Buddhista Misszió.

A buddhizmus nemzetközi szó, vö. angol Buddhism,német Buddhismus, Buddhaismus, francia bouddhisme.A szó – az Etimológiai szótár szerint – az angolban kelet-kezett a Buddha tulajdonnévbõl. Közelebbrõl nem tud-juk meghatározni, hogy a magyarba mely nyelvbõl kerültát.

Azonban az angolban a Buddha, Buddhism szavakat hnélkül ejtik. A magyarban viszont mindvégig h-val ejtet-ték – a már említett hiperkorrekció (túlhelyesbítés)eredményeként.

JoghurtUgyanez a jelenség figyelhetõ meg a joghurt szóval

kapcsolatban is. Ezzel már foglalkozik a Nyelvmûvelõkézikönyv (1980, 1/1095) vonatkozó címszava is. Esze-rint a joghurt török eredetû szó. Német közvetítéssel ke-rült a magyarba. A gh-s írásmód a németbõl származik,csakhogy a németben ez a h néma, a magyarban viszonttévesen kiolvasták: jokhurt. Helyesírási kézikönyveink anémet közvetítés és a magyar ejtésmód miatt a joghurtformát ajánlják, holott a török eredetinek jobban meg-

felelõ a jogurt lenne. Tehát a jog-hurt esetében is ejtenek egynéma h-t a magyar nyelv-ben.

Persze nem mindenki. Afelvidéki (szlovákiai) ma-gyarok ugyanis a mai napigjogurtnak ejtik a joghurtot.(Az én családomban mégBudapesten is a jogurt for-ma járja.) Mi lehet ennek azoka? Talán a felvidéki ma-gyarok természetes több-nyelvûsége, amelynek az isa következménye, hogy job-ban ismerték a német ejtésiformát: jogurt. Õk helyesen,néma h-nak értelmezték a

h-t, míg más magyarok kiolvasták.

ÉrtékelésMegállapítható tehát, hogy a magyar köznyelvben a

Buddha és a joghurt név, illetve szó ejtése téves, hibás.Egy néma h-t kiolvastak a magyarok (a felvidéki magya-rok kivételével). A jelenség az íráskép hatása a beszéltnyelvre, egyfajta túlhelyesbítés.

Ezek szerint akkor helytelenítsük a „buttha”,„buthizmus”, „jokhurt” kiejtési formákat? Szó sincs ró-la! A nyelvmûvelésnek van egy olyan bevett elve, hogynem szólal fel, nem küzd meggyökeresedett nyelvi jelen-ségek, a már bevésõdött nyelvszokás ellen. Vagyis a ma-gyar kiejtésben ma már „buttha” és „jokhurt” a helyes,bár a h nélküli forma sem tekinthetõ helytelennek. Sõt!

Még egy tanulságA joghurt köznyelvi „jokhurt” és felvidéki „jogurt”

kiejtésének különbsége rávilágít a magyar nyelv területirétegzõdésére is. A Felvidéken tökéletesen helyes a„jogurt” kiejtés, sõt a többi magyar beszélõnek is fel-hívják a figyelmét a nyelvi tudatosságra. De a közösköznyelvben ma már a „helytelen” forma a helyes:„jokhurt”.

A nyelvmûvelésnek nemcsak a helyes-helytelen meg-állapítása a feladata, hanem a nyelvi tudatosítás is –ahogy azt most itt megtettük.

BUDDHA ÉS JOGHURTA hiperkorrekció egyik kiejtési jelensége

BALÁZS GÉZA

Túlhelyesbítés: A hiperkorrekciónak vagy hiper-urbanizmusnak nevezett jelenség magyarítása: túl-helyesbítés, túlszabályosítás. Az a jelenség, amikoregy alacsonyabb presztízsû nyelvváltozatot beszélõka magasabb presztízsû nyelvváltozatot nem eléggéismerve, annak egyes formáit eltúlozva, lényegébenszabálytalanul használják. (Balázs Géza és ZimányiÁrpád szerk.: Magyar nyelvhasználati szótár.Pauz-Westermann, Celldömölk, 2006. 232.)

Tanulóktól tanulniTanulni és tanítani kétféleképpen lehet. Közös munka

során tanítva-tanulva az a fontos, hogy egy közös mû jöjjönlétre, s közben mindenki tudására szükség van. A munka-társak egymástól tanulnak, és partnerként egymástól istanulni akarnak. Ilyenkor együttmûködõ tanulásról vanszó. Tanítani ezzel szemben úgy is lehet, hogy tekintélyesszemélyek általuk hasznosnak tartott ismereteket közve-títenek másoknak, s eközben jutalmaznak vagy büntet-nek. A tanulás sikerét a büntetések csökkenõ száma vagyhiánya, illetve a jutalmak számának növekedése jelzi. Ezesetben inkább idomításról beszélhetünk.

Az iskolai oktatás alapvetõen az idomításra épül. Ha va-laki teljesíti a követelményeket, jó jegyet – tehát jutalmat –kap, ha nem, rossz jegyet – tehát büntetést – adnak neki.Ha valaki azért teljesít rosszul, mert nem érdekli az anyag,és ezért nem tanulja meg, az iskola valójában azt bünteti arossz jeggyel, hogy a tananyag számára nem kínál olyankérdést, amivel érdemesnek tartja foglalkozni. Ha a tanulójó elõmenetelt szeretne, idõvel meg kell tanulnia, hogy aziskola által felkínált témákkal foglalkoznia kell.

A fenti megállapítások a nyelvhelyességi szabályok el-sajátítására is alkalmazhatók.

Az utóbbi idõszakban leginkább az foglalkoztat, hogy abeszélõk mivel magyarázzák azt, hogy különbözõ szituáci-

ókban – pl. iskolai feleletben ésbaráti beszélgetésben – másmódon fejezik ki magukat.Hogy erre választ kapjak,anyanyelv-pedagógiai vizsgá-

latot kezdtem alsó tagozatosok, 7. és 11. osztályosok köré-ben. Vizsgálatomhoz kérdõívek és személyes beszélgeté-sek segítségével gyûjtöm az adatokat. Idén januárban azegyik interjú során két hetedikes diákkal beszélgettem egybudapesti külvárosi általános iskolában. Egyikük eztmondta: „Nekem apukám szokott nagyon sûrûn rám szól-ni, mert van, amikor eltévesztek szavakat” (az E/1. szemé-lyû csinálnák, a ’füvet’ jelentésû fût és a ’jégen’ jelentésûjegen alakokat hozza példának). Megkérdeztem tõle, hogymost már úgy beszél-e, ahogy arra édesapja kérte. „Persze.Muszáj megtanulni” – volt a válasz. Késõbb rákérdeztemarra, miért gondolja, hogy muszáj változtatnia a beszédén.„Hát én azért gondolom így, mert ha más emberrel beszé-lek, szerintem õ is ki fog javítani, vagy aki ránk szólna,hogy hogy mondjam, s akkor, ha ezt megtanulom, legköze-lebb nem fog rám szólni. Mondjuk ezért is. Meg a magyarnyelvben ezt muszáj megtanulni”. A muszáj szó utal arra,hogy beszédpartnerei általában nem magyarázzák, miértjavítják õt, ezért csupán a büntetés elkerülése érdekébenváltoztat a beszédén. Másik hetedikes beszélgetõtársam isígy tanul: „nekem sem lehet úgy a legkellemesebb, gondo-lom, hogy beszélek, és akkor mindenki elkezd röhögni,vagy valami ilyesmi”.

Amikor a magyartanár vagy a nyelvmûvelõ tanítaniszeretne valamit, célszerû részletesen megkérdeznie a té-máról azokat, akikhez beszél. Lehet, hogy óratartás vagyelõadás közben enélkül is úgy tûnik számára, hogy tanulói,hallgatói megértették a magyarázatát, azonban sokukbancsak annyi marad meg, hogy tekintélyes embertõl szárma-zik az adott nézet, akinek lehetõsége van büntetni azokat,akik nem értenek vele egyet. Ez a veszély leginkább (ma-gyar)tanároknál jelenik meg, akik igen gyakran büntetés-sel próbálják meg diákjaik nyelvhasználatát megváltoztat-ni. A diákokkal, hallgatókkal való érdemi párbeszéd azért

is hasznos lehet, mert ez a tanárnak, a nyelvmûvelõnek issegíthet abban, hogy átgondolja a saját elképzeléseit a ta-nítandó anyagról. Könnyen elõfordulhat ugyanis, hogy õ iscsak egy olyan hagyományt készül terjeszteni, amit iskoláskorában részletesebb megvizsgálás nélkül vett át.

Ez utóbbi esetre egy korábban (2002–2004-ben) végzettvizsgálatom szolgáltat példát. Ebben a vizsgálatban elsõ-sorban arra kerestem a választ, hogy fiatalok (budapesti,pécsi és szegedi gimnazisták és fõiskolások, egyetemisták,összesen 480 fõ) találkoznak-e a nyelvmûvelõ tevékeny-séggel, és hogyan ítélik azt meg. Kérdõíves gyûjtést és in-terjúzást végeztem. Egy budapesti egyetemista válaszadó-mat arról kérdeztem, hogy ha nem dolgoznának nyelvmû-velõk, és nem javítanánk egymás beszédét, fellépnének-ekommunikációs zavarok. Így felelt: „Igen, hát szerintembiztos.” Majd így folytatta: „Igazából az a baj, hogy nemvagyok egészen tisztában azzal, hogy mely hatások kö-szönhetõk nyelvmûvelõk tevékenységének […]. Tudod, habedobsz a tóba egy kavicsot, és az gyûrûzik… és el tudomképzelni, hogy a nyelvmûvelõk is ilyen hatással bírnak,hogy írnak valamirõl, és akkor az úgy jó utána”. Kíváncsivoltam, hogy a harmadéves hallgató tapasztalt-e ilyen ha-tást. Válasza ez volt: „Konkrétan még nem tapasztaltamilyet, hogy valaki mesélte volna, hogy nyelvmûvelõ írást ol-vasott, és akkor abból utána profitált, de hát szerintembiztos, hogy van ilyen”.

Az idézett válasz tanulsága elsõsorban nem az, hogy amegkérdezett mit gondol a nyelvmûvelésrõl, hanem az,hogy mi alapján gondolja. Elõször határozottan válaszol akérdésre, majd a beszélgetés késõbbi pontján derül ki,hogy a válasza alapját képezõ nézetet valaki mástól készenvette át, nem maga alakította ki, hiszen nem tudta tapasz-talatokkal alátámasztani. Több interjúalanyom számoltbe arról, hogy a nyelvmûvelésrõl és a nyelvi tervezésrõléletében elõször velem beszélgetett úgy, hogy a saját életétátgondolva kellett megfogalmaznia a választ. Ez azt jelen-ti, hogy az általam megkérdezett diákok a közoktatásbaneltöltött legalább tíz évük alatt nem találkoztak azzal,hogy egyes nyelvhasználati kérdéseket mint összetettproblémákat kellett volna kezelniük.

A kérdésben megoldást jelenthet, ha a nyelvhasználatiés a viselkedési szabályok tanítását-tanulását az önisme-reti csoportokéhoz hasonló rendszerben valósítjuk meg,ahol a csoporttagok saját életük kommunikációs tapaszta-latainak megbeszélésén keresztül értik meg jobban a tár-sas nyelvhasználat mûködését, s emellett saját kommuni-kációs gyakorlatukat, személyiségüket is felfedezik. A ta-nulási folyamat itt nemcsak a személyes érintettségbõleredõen hatékonyabb, hanem azért is, mert a büntetés, ahibajavítás – mivel nincsen – nem kelt feszültséget a részt-vevõkben. Ez azt eredményezi, hogy a tanulók nem a bün-tetés elkerülésére, hanem a tananyagra összpontosítanak.További elõny, hogy a tananyag – mivel tartalma a megbe-szélés során formálódik – a résztvevõk életének valós kér-déseire válaszol.

Én egy éve veszek részt egy önismereti csoport munká-jában, és sokat tanulok belõle. Kérem azokat a kedves Ol-vasókat, akik kipróbálták ezt a tanulási formát, osszákmeg velem tapasztalataikat.

Szabó Tamás Pétersztp@nytud.hu

„... ha bedobsz a tóbaegy kavicsot,

és az gyûrûzik…”

6Édes Anyanyelvünk 2009/3.

ÖRÖKZÖLDSÉGEK A PÁLYA SZÉLÉRÕLKemény Gábor

Az idegen szavak használatát a nyelvmûvelés örökzöldtémájának szokták nevezni. Most tehát örökzöldek követ-keznek, pontosabban örökzöldségek, mert csupa félreér-tett, rosszul használt, jelentésébõl kiforgatott idegen szótmutatok be. Ezek a példák egytõl egyig futballmérkõzésektudósítóitól származnak (rádió, tévé, nyomtatott sajtó).Hogy miért éppen õk járnak az élen az idegen szavak kifor-gatásában, azt csak találgatni tudom. Talán mert annyife-lé kell figyelniük egyszerre, talán mert mûveltségelemek-kel, stilisztikai fogásokkal próbálják élénkíteni a mérkõzé-sek olykori egyhangúságát. Ez a törekvésük azonban sok-szor visszájára fordul: amit mulatságosnak szántak, azcsupán nevetséges lesz.

Az idegen szavak félreértésének egyik típusa abbólered, hogy a tudósító nem ismeri pontosan az idegen(szak)szót, ezért elemeinek köznyelvi értelmébõl próbál ajelentésére következtetni. Így járt el például egy országosnapilap munkatársa, amikor ezt írta egy olasz bajnokimérkõzésrõl: „[…] a Lazio–AS Roma mérkõzést azért kel-lett félbeszakítani, mert az Olimpiai stadionban elterjedtaz a rémhír, miszerint a rendõrök halálra gázoltak egy kis-korú szurkolót. A pszichodrámába és tömegverekedésbetorkollott meccset eredetileg április 14-én pótolnák, ám edátum a héten kérdésessé vált” (Népszabadság, 2004). Aköznyelvben a dráma fõnév valóban jelent izgalmas, meg-rázó, váratlan eseményt is (Bakos-szótár), de a pszicho-dráma ettõl még nem olyasmi, mint a pszichothriller, ha-nem megmarad idegorvosi szakszónak: gyógyító célú szín-játszás, melynek során a beteg olyan szerep(ek)et játszik,amely(ek)ben saját problémáira talál(hat) megoldást (aBakos-szótár nyomán). Ami az említett meccsen lezajlott,az nem „pszichodráma”, hanem drámai, idegtépõ, esetleghorrorba illõ esemény(sor) volt.

A szótévesztés hátterében néha az áll, hogy a használnikívánt idegen szót egy vele azonos eredetû, illetõleg hason-ló hangzású másik idegen szóval keverik össze. Egy tévé-riporter a Chelsea csapatának új edzõjét a következõkép-pen jellemezte: „a kissé professzionális külsejû edzõ” (m1,2007). Kérdés, mennyire látszik valakinek a külsején,hogy hivatásos, szakmailag hozzáértõ. Talán inkább pro-fesszoros külsõre gondolt a tudósító a szemüveges, egy kis-sé szigorú arcvonású edzõt vizsgálgatva.

Némelyik riporter a közvetítés hevében valósággalösszekeveri az allegóriát a filagóriával (hogy én is valamieredetit mondjak). Ne feszegessük, hogy ebben mekkora aszerepe a figyelmetlenségnek, és mekkora a félmûveltség-nek. Vegyünk inkább szemügyre néhány jellegzetes pél-dát!

A múlt év õszén játszott északír–magyar mérkõzéskommentátora azt fejtegette, hogy „a magyar nézõknekérdemes volt kijönni Belfastba, amirõl a gól elõtt polemi-záltam” (Sport2, 2008). Ugyan kivel polemizált, azaz vitat-kozott errõl a riporter? Legfeljebb filozofált, esetleg mor-fondírozott, vagy egyszerûen: beszélt.

„Frings fájdalmát tolerálja a játékvezetõ egy szabad-rúgással” (m1, 2008). Még szép, hogy (el)tûri a bíró a felrú-gott német futballista fájdalmát! Valójában nyilván hono-rálja a szabálytalanság okozta fájdalmat a németek javáramegítélt szabadrúgással.

A Monaco csapatából kimaradt „két gólveszélyes, att-raktív csatár” (Viasat3, 2004). Hogy milyen az attraktív,azaz vonzó csatár, azt bízzuk inkább a nõi nézõkre! A kétjátékos bizonyára azért fog hiányozni csapatából, mert

aktívak, kreatívak, esetleg agilisak. Magyarul: gólveszé-lyesek.

„A török válogatott meglehetõsen konzervatív összeállí-tásban lépett pályára Norvégia ellen” (Eurosport1, 2007).Feltehetõen nem a konzervatív meggyõzõdésû, pártállásúlabdarúgók voltak többségben Törökország válogatottjá-ban (például a liberálisokkal vagy a szocdemekkel szem-ben), hanem a védekezõ felfogású játékosok. Ennek foly-tán a csapat csak defenzív, azaz védekezõ játékmódra voltalkalmas.

„Voltak olyan lakonikus vélemények, hogy ezen a mér-kõzésen nem lesz nagy küzdelem, mert a döntetlen mind akét csapatnak jó” (Eurosport, 2004). E vélemények éppúgylehettek lakonikusak (velõsek, tömörek), mint bõbeszédû-ek, a lényeg az, hogy szkeptikusak voltak: kételkedtek amérkõzés „éles” voltában. (Nem zárható ki, hogy ebben aszótévesztésben a lakonikus és a laikus hasonlósága isközrejátszott.)

„Bábeli zûrzavar a Costa Rica-i 16-oson belül” – jelentia tudósító egy Kolumbia–Costa Rica meccsrõl (Sport1,2004). A bábeli zûrzavar kifejezés a Bakos-szótár szerintmár jelenthet általában nagy összevisszaságot, teljes za-vart, de a bábeli jelzõrõl elsõsorban mégis a bibliai Bábeltornyánál kitört nyelvzavar jut a hallgató eszébe. Márpe-dig két spanyol ajkú ország válogatottjának mérkõzésénerrõl aligha lehetett szó. Stílusosabb lett volna tehát mind-össze ennyit mondani: nagy vagy óriási zûrzavar…

Az idegen szó elvétése olykor keveredésnek is tulajdo-nítható: „Beckhamet a Chelsea-vel összeparentálták márnéhányan” (Viasat3, 2004). A latin eredetû, de már ma-gyar igekötõjû elparentál ige mellett egyaránt állhat élõ(emberi) és élettelen (elvont) tárgy. Aki elparentál valakit,az vagy elbúcsúztatja (temetésen), vagy már életében úgybeszél róla, mintha meghalt volna. Amikor elparentálunkvalamit, például valamilyen ügyet, vállalkozást, akkoréletképtelennek, reménytelennek minõsítjük. Beckhamesetében szó sem volt ilyesmirõl: õt csupán összeboronál-ták az angol labdarúgóklubbal, vagyis azt híresztelték,hogy annak lesz a játékosa. Ebbõl a kettõbõl, a magyarbólés az idegenbõl keverték ki a valójában nem is létezõ össze-parentál igét.

Nem szeretném elparentálni a tisztes múltú és a nyelv-helyesség ügye iránt több évtizedes elkötelezettséget tanú-sító magyar sportújságírást, de ideje lenne egy kissé a kör-mükre (nyelvükre) nézni a riportereknek, nehogy a ma-gyar labdarúgó-közvetítések minõsége a magyar labdarú-gó-mérkõzések színvonalára süllyedjen.

Nagy Sándor, a purista„[Nagy Sándor] Tarszisz bevétele után el-

foglalta a szomszédos városokat, amelyeknagyrészt harc nélkül megadták magukat,és emberségesen viselkedett velük szem-ben; csupán a Szolam nevû rhodoszi telepetbüntette meg 200 ezüst talentumra, mivellakosai olyan rossz – barbarizmusokkal teli– görögséggel beszéltek, hogy Sándort egé-szen kihozták a sodrából.” (Vojtech Zama-rovský: A görög csoda. Madách Könyvkiadó,Bratislava 1980. 282.)

Édes Anyanyelvünk 2009/3. 7

A bulvársajtóban elõforduló sajátos kifejezéseket, amelyekegyúttal e mûfaj jellegzetes stílusát hozzák létre, két szempont-ból lehet megközelíteni. Egyrészt az idõ szempontjából. En-nek alapján megkülönböztetünk archaizmusokat és neologiz-musokat. Nyilvánvaló, hogy a sajtóban elsõsorban újszerû, al-kalmi szavak, azaz neologizmusok találhatók, amelyek a figye-lemfelkeltést szolgálják, az úgynevezett blikkfang eszközei.

A bulvársajtóban található szavak másrészt megközelíthe-tõk a szókészlet társadalmi rétegzõdését tekintve. Az ebbenelõforduló jellegzetes kifejezések elsõsorban az ifjúsági nyelvszókincsébe tartoznak, stiláris megközelítés alapján pedig a bi-zalmas, familiáris, szleng minõsítést kaphatják. A szleng egyiklegfrissebb szakirodalmának tekinthetõ Parapatics AndreaSzlengszótára (Tinta Könyvkiadó, 2008, Budapest). Ebben aszerzõ a következõképpen jellemzi ezt a szócsoportot: „Külö-nösen gyakran formálódik újra és újra a szleng. Ennek oka,hogy használatát egyszerre jellemzi az egyéniség kifejezésénekvágya és a nyelvi divattá válás, a másoktól való elkülönülésiszándék és a csoporton belüli összetartozás kifejezése. [...] Anyelvi divattá válás ellentétes a szleng alapvetõ fogalmával,ezért rövid idõ alatt újabb és újabb elemek jönnek létre, továbbbõvítve ezzel a szlengszókincset. [...] A szlenges kifejezésmód-nak ma már csak a nyelvhasználati helyénvalóság szabhat kor-látokat, vagyis tudnunk kell, mikor, milyen kommunikációsközegben választhatjuk a szlenget. A szlenghasználat megfele-lõ közege az informális, bizalmas társalgás” (7–8). Ez utóbbiokvetlenül kiegészítendõ azzal, hogy a szleng használata erõ-sen jellemzõ a bulvársajtóra, ami köztudottan írott, és nemtekinthetõ informális kommunikációnak.

A vizsgálódásaim kezdetén abból a feltételezésbõl indul-tam ki, hogy bõségesen találok a fent említett rétegnyelvi sza-vakra példákat a bulvárnapilapokban, pl. Blikk, Napi Ász,Bors, azonban meglepõdéssel tapasztaltam, hogy ezekben aligfordulnak elõ szlengnek minõsíthetõ kifejezések, így nyelvilegigen korrektnek nevezhetõk. (A tartalmukról ezúttal ne ejt-sünk szót!) Ezután találtam rá a fiataloknak szóló havilapokra.Ezek közül a Bravo magazin 2008. október 9–21-i számát vet-tem górcsõ alá, s vizsgáltam meg bennük a bizalmas stílushatá-sú szavakat a szóalkotási-szókincsbõvülési módok szempontjá-ból. Az alábbiakban példamondatokban s némi grammatikaimagyarázattal mutatom be a jellemzõ kifejezéseket.

Igen gyakori a szórövidülés -i kicsinyítõ-becézõ képzõvel el-látva:

Nemrég egy fotósnak sikerült lencsevégre kapnia egy igazismacit az utcán.

Úgy látszik, a Jonas bratyók világéletükben cowboyok szerettekvolna lenni. Most valaki vagy adjon alájuk egy lovat, vagy szóljonnekik, hogy gázok ezek a csizmik.

Húsz olyan progit találsz benne, amelyeket egyetlen közös felü-letrõl indíthatsz el.

Oké, a pophercegnõ tényleg összekapta magát, de azért az öl-tözködésén még van mit csiszolni. Fõleg a mintás, szakadt rövid-naci súlyos!

A smaci, a csizmi, a rövidnaci talán még érthetõ is az olvasószámára, azonban a progi (program) „rekonstruálása” a szö-vegkörnyezetben is nehézséget okozhat.

A legutolsó példamondat súlyos szava átvezet egy újabbszókincsbõvülési módhoz, a jelentésbõvüléshez. Viszonylagegyértelmû a jelentés is: nagyon „ciki”, „égõ”, azaz rossz ízlés-re utal a rövidnaci. Az alábbi példákban azonban a jelentésbõ-vülés meglehetõsen tág jelentéstartományokat ölel fel, úgy isfogalmazhatunk, hogy némileg homályos; nem mindig helyet-tesíthetõ egyetlen melléknévvel, illetve fõnévvel a durva, brutá-lis, cucc, nyom.

Nagyon durva, de ezek a srácok elkezdtek hívogatni, amikorbefutottam.

A zenecsatornán csak a brutálisan félbevágott változat fut...

Ez a korong nem hoz brutális stí-lusváltást, de a rajongók tutira kajál-ni fogják.

Azt akarom, hogy most minden-ki vegye elõ a mobilját vagy a ka-meráját. Exkluzív cuccot fogok nyom-ni.

Napjaink egyik leggyakoribb szó-alkotási módja – mint közismert – aszóösszetétel (alárendelõ, ritkábbanmellérendelõ). A bulvársajtóban is bõséggel találunkrá példát mind a magyar, mind az idegen eredetû kifejezésekkörébõl. Az elsõ négy példában az összetételi utótag, a mogul,a guru, a király és a császár jellegzetes ebben a stílusrétegben.Valakinek az „óriás voltát”, elismertségét hivatott jelezni.

A leggazdagabb médiaszemélyiség cím immár hosszú évek ótaFriderikusz Sándoré. A hajdani rádióriporter, aki vonattal járt azinterjúkra, médiamogullá nõtte ki magát.

Jennifer Lopez szülés után drasztikus diétába kezdett, ezenkí-vül hipnózisra jár egy fogyiguruhoz.

Pákó didikirályból cumikirály lett.Eljátszom nektek az új albumom elsõ dalát – mondta a mikro-

fonba a rapper-császár.Ezenkívül egyéb összetételekkel is találkozhatunk.A fülmonitort magamnak vettem, és rettentõen büszke vagyok

rá.Katy és Mika a partypár.Egyszerre hozták ki a lemezeiket,

és mivel amúgy sem kedvelték egy-mást túlzottan, üzengetni kezdtek, mert hát ugye a rapbizniszbenki kell derülnie, ki a jobb.

Emo vagy punk? (Öltöztesd fel a két csajszit, cserélgesd a felsõ-ket, a kiegészítõket, csinálj belõlük imópánkot :)

Ez utóbbi, szóösszetétellel létrejött (emós + punk) neolo-gizmus esetében a humor játssza a fõszerepet, amit az újságíróa fonetikus átírással és a mosolykóddal erõsített meg.

Nagyon jellemzõ napjaink szlenghasználatára a be igekötõsigék megszaporodása. Egy kis túlzással azt mondhatjuk, hogynaponta keletkezik, fõként a spontán, bizalmas beszélt nyelv-ben. A Szlengszótár 90 ilyen igét tartalmaz, például: beájul’meglepõdik’, bealáz, beburkol, bebüntet ’megeszik’, becsomiz’becsomagol’, bedurran ’megizzad’, beéget ’kellemetlen hely-zetbe hoz’, befigyel ’kilátszik’, befordul ’elszomorodik’, beküáz’erõs gólt lõ asztali fociban’, benéz ’téved’, besír ’megsértõdik’,betol ’megeszik’ stb. Az egyik leggyakoribb ilyen típusú ige abevállal, amelynek már képzett alakja is létezik: bevállalós,jelentése: ’belevaló’, ’bátor’.

Igazi bevállalós klippel támadnak a punk-rock arcok.Az eredeti, vágatlan, bevállalósabb verziót csak a neten nézhe-

titek meg.Beköltözés elõtt: hárman a bevállalós csajok közül.Összegzésképpen a bulvársajtó stílusáról a szókincset ala-

pul véve a következõket mondhatjuk el. A sajátos bulvárstílustmegteremtõ szavak szóösszetétellel és szóképzéssel jönneklétre, ez utóbbi gyakran együtt jár a szórövidüléssel, ugyanak-kor elõfordulnak idegen szavak is. Mivel a bulvárszókincsegyik legfontosabb jellemzõje a változás, a neologizmusokmeghatározóan fontos szerepet játszanak benne. Az itt alkal-mazott neologizmusok csak a szövegkörnyezetben érthetõk. Abulvárstílus a neologizmus–szleng–divatszó hármasában ra-gadható meg leginkább, s jellemzõiket is ezekhez a kategóriák-hoz köthetjük. A szleng, bizalmas, familiáris szavak használa-tával hasonlít az élõszóhoz, így e stílus az írott beszélt-nyelviséghez közelít, igaz, nem olyan mértékben, mint az smsvagy a cset nyelvhasználata.

Minya Károly

„Húsz olyan progittalálsz benne”

8Édes Anyanyelvünk 2009/3.

Bevállalós bulvár

Édes Anyanyelvünk 2009/3. 9

Egy nyelv sohasem pusztul el önmagátólBeszélgetés Tóth Évával a költõk és mûfordítók felelõsségérõl

A Táguló körök egyik fejezetében (A Nyelvi Jogok Egye-temes Nyilatkozata és a nyelvi genocídium) csalódottanszámol be arról, hogy az UNESCO a Nyelvek Napja helyettaz Anyanyelv Napját alkotta meg. Mi a különbség?

A többi íróhoz és mûfordítóhoz hasonlóan én is becsü-löm és nagyra tartom más népek nyelvét, támogatom anemzeti kisebbségek anyanyelvének korlátlan használa-tát, felelõsnek érzem magam fennmaradásukért. Amikorazt javasoltam, hogy június 6-a, a Nyelvi Jogok EgyetemesNyilatkozata aláírásának idõpontja legyen a Nyelvek Nap-ja, szerettem volna felhívni a figyelmet arra, hogy minden-kinek a nyelvét tiszteletben kell tartani. Az AnyanyelvNapja azonban csupán annyit tesz, hogy a saját anyanyel-vünket becsüljük, ami magától értetõdõ.

Elõadásaiban és tanulmányaiban többször foglalkozotta nyelvi genocídium problémakörével. Hogyan értelmezzükezt a kifejezést?

2000-ben jelent meg Tove Skutnabb-Kangas finnorszá-gi svéd születésû, Dániában élõ nyelvésznek, a szocio-lingvisztika nemzetközi tekintélyének majdnem nyolcszázoldalas könyve Linguistic Genocide in Education – orWorldwide Diversity and Human Rights?, azaz Nyelvi ge-nocídium az oktatásban, avagy az egész világra kiterjedõdiverzitás és emberi jogok? címmel. Ebben rámutat, hogynemcsak az élõlények közt vannak kiveszõfélben levõ, ve-szélyeztetett és nem veszélyeztetett fajok, hanem ugyan-így osztályozhatók a nyelvek is. Márpedig, ha egy nyelv ki-hal, akkor valószínûleg kihal a nép is, amely létrehozta, ésrövidesen feledésbe merül nemcsak egy hang a nyelveksokszólamú kórusából, hanem a világ megragadásánakegyik lehetséges módja is. Ez a kifejezés, hogy nyelvi geno-cídium, nem túlzó, hiszen egy nyelv sohasem pusztul el ön-magától, hanem romlásba taszítják. Vannak, akik nemszeretik az ilyen erõs szókapcsolatokat, ugyanakkor el-fogadják a nyelvhalál kitételt, de mint azt Tove Skut-nabb-Kangas is hangsúlyozza, a kettõ nem ugyanaz, mertaz utóbbi nem utal az elkövetõ(k)re. Erre a tragédiára fel-figyelt Hubay Miklós is, akinek néhány évvel ezelõtt írt El-némulás címû drámáját friuli nyelven elõbb mutatták be,mint magyarul, nem véletlenül. A dráma fõhõse egy fiatalnõ, egy nyelv – egy nép – utolsó túlélõje, akit a börtönbenfelkeres egy pap, hogy mielõtt kivégzik, még tanulmányoz-hassa a nyelvét. Amikor megtudja, hogy a nõ terhes – a né-pét és nyelvét megtagadó börtönõr erõszakolta meg –, anemzetközi közvéleményhez fordul, hogy a római jog alap-ján semmisítsék meg a várandós anya halálos ítéletét. Ak-ciójával azonban csak azt éri el, hogy a nõn mûvi abortuszthajtanak végre, így aztán már nincs jogi akadálya a kivég-zésnek.

Milyen veszélyek fenyegetik a magyar nyelvet?A határainkon túli magyarság esetében a fenyegetett-

ség egyértelmû, hiszen közismert, hogy az elsõ világhábo-rú után Magyarországtól elcsatolt területeken, már évtize-dek óta, tudatosan akadályozzák az anyanyelv használatátaz oktatásban vagy a hivatali ügyintézésben. Nálunk

azonban a magyar nyelvet nem az idegen nyelvek ellené-ben kell védeni, hanem a magyar nyelvet helytelenül hasz-nálók ellen, akik a médián keresztül – sajnos – egyre na-gyobb hatást gyakorolnak. A magyar nyelvet hallatlanulnagy veszély fenyegeti a tömegkultúra feltartóztathatat-lan térhódítása miatt. A reklámokon és a televíziós soroza-tokon felnõtt generációk már egyre nehezebben képesekkifejezni magukat, nincs szókincsük, idegen szavakkaligyekeznek megértetni magukat, anélkül, hogy a nyelvta-ni szerkezetekkel vagy a mondattannal tisztában lenné-nek. Nem ismerjük eléggé és nem úgy használjuk az anya-nyelvünket, ahogy az kötelességünk lenne. Rengeteg ide-gen kifejezést erõltetnek ránk, elsõsorban a fiatalokra. Énkártékonynak tartom azt is, amikor a számítógépekennem használnak ékezeteket. Sokkal nagyobb hangsúlytkellene fektetni a nyelvi, kulturális nevelésre, már óvodáskortól kezdve több verset, népdalt kellene fejbõl megtanul-niuk a kicsiknek, hogy a szép szavak és a mélyebb emberiüzenetek természetessé váljanak számukra, mire általá-nos iskolába mennek.

Szép és felemelõ volt az ünnepség, melyet hetvenedik szü-letésnapja alkalmából rendeztek a Magyar Írószövetség-ben. Készített-e valamilyen alkotói mérleget e jeles jubileumalkalmából? Milyen érzésekkel tekint vissza az elmúlt évti-zedekre?

Hálát érzek a szüleim iránt, akiktõl a tehetséget és a ki-tartást örököltem. Édesapám rendkívül szegény családbólszármazott, Csokonai Vitéz Mihállyal egy napon született,mindössze négy gimnáziumi osztályt végzett el. Fiatalonkezdett verset írni, elõször debreceni, majd országos folyó-iratokban jelentek meg költeményei. Egyik irodalmi párt-fogója Móricz Zsigmond volt. Egy másik támogatója állástszerzett neki a levéltárban. Édesanyám varrónõ volt, õ isírt verseket, de azok soha nem jelentek meg. 1977-ben je-lent meg elsõ kötetem, az Egyetlen értelem. 2000-ben ad-ták ki Az eltaposott pillanat címmel válogatott és új versei-met. Mûfordítóként sok szellemi találkozás boldog részeselehettem, ezekbõl rengeteg erõt merítettem. Így dolgoz-hattam többek között hét évig a spanyol nyelvû magyar lí-rai antológián, mely 1981-ben jelent meg az UNESCO rep-rezentatív sorozatában és az Ómagyar Mária-siralomtólCsoóri Sándorig terjed. Az Emlékvers címû költeménye-met, amelyet a II. világháborúban és 1956 õszén átélt él-mények ihlettek, tizenhat nyelvre fordították le, többekközött hindire is. A Kass János által tervezett könyv díjatnyert a Frankfurti Könyvvásáron és itthon is. Valahány-szor be kell mutatkoznom külföldön, mindig hozzáteszem,hogy a Kámfor Benedek címû kötetem a legszebb, mert aztSchéner Mihály illusztrálta. Akkor kezdtem el verseket ír-ni gyermekeknek, amikor a fiam kicsi volt. Napjainkbanmár az unokáimnak írok. Szeretném kötetbe rendeznimajd azokat is. Azt vallom, hogy egy gyerek nem nõhet felköltészet nélkül.

Borbély László

Tóth Éva József Attila-díjas költõ, mûfordító, a Magyar Pen Club alelnöke, a Magyar Írószövetség vá-lasztmányának tagja legutóbbi tanulmánykötetében (Táguló körök, Kráter Mûhely Egyesület, 2005) is-mét foglalkozik a kisebbségek nyelvi jogaival. Írásaiban felidézi a Nemzetközi Pen Club által 1996-banelfogadott Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, melynek létrejöttérõl az Édes Anyanyelvünk is hírtadott. Az anyanyelv megõrzése ne legyen hõstett címmel 1999 februárjában beszélgetést olvashattakTóth Évával, aki Maróti István kérdéseire válaszolva akkor még azt remélte, hogy az UNESCO elfogad-ja a Nemzetközi Pen Club javaslatát a Nyelvek Napja megalkotásáról.

10Édes Anyanyelvünk 2009/3.

Harc tollalKazinczynak életeleme volt a kritika, a „mûítészet”, az esz-

tétikai bírálat. A Tövisek és virágok esztétikai epigrammáknaktekinthetõk (Fried István: Kazinczy Ferenc „grammaticai ésaestheticai epigrammá”-i. Széphalom, 15. kötet, 2005. 15),amelyek azóta sok utódot megihlettek. (Pl. Szilágyi Ferenc:Csalánok és ibolyák. Epigrammák. Sátoraljaújhely, 1990. Averseskötet fülszövegébõl: „A szerzõ Kazinczy Ferenc emléké-nek ajánlja verseit, s ebben nemcsak a széphalmi mester irántitisztelete nyilatkozik meg, hanem az örökség tudatos vállalásais. A »Tövisek és virágok« epigrammái 1811-ben a nyelv és azízlés megújításáért folyó harcot indították meg, a »Csalánok ésibolyák« darabjai jelenünk irodalmi, mûvészeti és társadalmiéletérõl közvetítenek üzeneteket Kazinczy céltudatosságávalés hevével.” Hasonló kritikai élû epigrammákat ír még PusztayJános nyelvész is, pl. közéLett, Szombathely, 2006.) Kazinczybizonyította, hogy az ország bármely szegletében, távol a köz-pontoktól lehet értelmes, szervezõ életet élni. Levelezéssel és,persze a korabeli lehetõségek függvényében, utazással, látoga-tással szervezte az irodalmi életet. Köztudott, hogy a korszak-nak két irodalmi központja volt: Kazinczy Széphalomja és aRádayak (Ráday Gedeon) Pécelje, amely két irodalmi köz-pont kapcsolatban volt egymással (Kazinczy élvezte Ráday ba-rátságát, kastélyában is meglátogatta) (Berecz Ágnes–Lángi

József: Aranyidõk a péceliRáday-kastélyban. Mûemlé-kek Állami Gondnoksága,Budapest, 2003).

Kazinczy korának legnagyobb közép-európai levelezõjevolt. A nyelvújítás gyakran szélsõséges, egymást becsmérlõ vi-táiban õ is sokszor sértett és lett megsértve, nem mindig voltegészen körültekintõ. A magyar közéletet mindig jellemeztéka viták, a nyelvújítás korának küzdelmei voltaképpen az elsõ„vérig” menõ vitákat váltották ki, amelyek azóta is föl-föllángolnak.

Szállóigéi

Kazinczy két szállóigévé vált gondolata a „Jót s jól...” és a„Jól s szépen az ír...” a célok és a módszerek körültekintõ meg-határozására és megfontoltságra figyelmeztetnek:

Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted,Szánts és vess; s hagyjad másnak az áldozatot.

(A nagy titok)

Kazinczy a nyelvújítás klasszikus vitáit (Mondolat-vita)összegzõ mûvében, az Orthológus és neológus nálunk és másnemzeteknél (1819) címûben máig hatóan, békéltetõen, „ellen-kezésben az egyességben”, vagyis dialektikus módon fogal-mazta meg a kor két szélsõséges álláspontját képviselõiknekközös igazát:

„Jól s szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológusegyszersmind, s egyességben és ellenkezésben van önmagá-val... S mi szabad az írónak ezen iskola értelme szerint? A fen-tebb nemben mindaz, amit a minden nyelvek ideálja megkí-ván, a magyar nyelv természete (örök szokása s törvénye) vilá-gosan nem tilt, a régi és újabb klasszikusok által nevelt ízlésmég javasol is, s szükség múlhatatlanul parancsol.”

Különbséget tesz a „fentebb nem”, a vájtfülûekhez szóló ésa „mindenhez szóló” irodalom között, s az írásmódot a nyelvi,anyanyelvi szokásoktól, törvényektõl, ízlésbeli hagyománytólteszi függõvé. Véleményében fokozott minõség-elv nyilvánulmeg: „Az aesthesist inkább a nagy példányokból kell meríteni,mint didactikus könyvekbõl” (Pándi Pál szerk.: A magyar iro-dalom története. III. Akadémiai, 1965. 270).

Az élet értelme, öröme: a munkálkodás

Kazinczynak nehéz, sokszor gyötrelmes megpróbáltatáso-kon (börtön), újrakezdéseken átmenõ, (kisebb, nagyobb)anyagi nehézséggel küszködõ, „leszorított”, lehetõségekbensokszor visszavetett élete volt. Ennyi megpróbáltatás föltehe-tõleg sok más embert tüskéssé, kiábrándulttá, hitehagyottá tettvolna. Kazinczy mindezek ellenére egész életében cselekvõéletet élt: folyton munkálkodott, tervezett, irányított. Leírjákróla, hogy milyen szeretettel gondozta kertjét (még a börtön-bõl is adott tanácsokat a növények gondozásához).

Mivel nemesi származása bizonyos értékek, életmód irántelkötelezetté tette, a rendelkezésére álló és a vágyott életvitelközött a mûvészetet találta meg közvetítõ tényezõnek. A mû-vészetet ráadásul „összmédiumnak” tekintette: az irodalommellett különösen a képzõmûvészet, de a mindennapi világesztétikai minõségét is nagyra tartotta. Fontos, életörömet je-lentõ program a remekmûvek olvasása, szemlélése, a hétköz-napok „átesztétizálása”, a remekmûvekkel folytatott folytonosdialógus.

Kazinczy „mûvészetkedvelõ” életének az az üzenete, hogynincs az a tragikus, visszahúzó helyzet, környezet, amelyben azember ne találhatná meg a kibontakozást, a cselekvést. A teljesélet nem az élvezetek vagy az anyagiak szüntelen hajszolásá-ban, egyfajta örökös mennyiségkényszerben, hanem a vágya-kat „visszanyesve” egy lelki-szellemi szférában található meg.Kazinczy válasza erre az élethelyzetre a folyamatos, aprólékosmindennapi munkálkodás, a kis örömök megbecsülése, a mû-vészetnek, mûvelõdésnek mint önállóan életmódgazdagító,örömet szerzõ tevékenységnek a gyakorlása, tisztelete.

Mint a korban és késõbb, a 20. században sokan mások,gyakran fordul a klasszikus értékek felé. A napi gondok elõlmenekülve írja: „Én most Sallustban élek”. A klasszikusoktóltanult minták alapján Kazinczy életét is jellemzi a mértékletes-ség, a visszafogottság (aurea mediocritas = arany középút),a nem bigott vallásosság (lásd: Imádságok Kazinczy Ferencszavaival. Sátoraljaújhely, 2004).

Patriotizmus, cselekvõ hazaszeretet

Kazinczy egyszerre volt európai és magyar. A külföldi pél-dákért való (mai szemmel sokszor oktalan) rajongása csakmély, cselekvõ hazaszeretete felõl érthetõ meg. A cselekvõ ha-zaszeretet pedagógiai, didaktikai okból így fogalmazódik meg:„Szép és dicsõ dolog a haza jövendõ boldogságán dolgozni, ki-lesni a rejtekben levõ talentumot és azt mívelésbe hozni...” Amagyar nyelv (és kultúra) iránti mély elkötelezettségét tükrözipéldául A mi nyelvünk címû epigrammája, amely a magyarnyelv „sajátosságainak”, „egyediségének” túlzó, de éppenezért érzelmeinek mély voltát mutató megfogalmazása (nemvéletlen, hogy a magyar nyelvrõl szóló versek gyûjteményénekis ez lett a címe: Grétsy László szerk.: A mi nyelvünk. Íróink ésköltõink a magyar nyelvrõl. Tinta Könyvkiadó, Budapest,2000. 243):

Isteni bája szép Hellásznak, Római nagyság,Francia csín, és német erõ, a heve Heszperiának,És Lengyel lágyság, titeket szép nyelvem irigyel.S tí neki semmit nem irigyeltek? Nyelve HomérnakS Virgílnek, ha találtok-e mást Európa’ határin,Melly szent lantotokat illy híven zengve követné?Dörg õ s nem csikorog, fut ha kell, mint férfi fut a cél’Nem tört pályáján: de szaladva, szökelve, sikamlva,Lángol keble, ajakán mély bánat’ kedve sohajtoz,S mint te, Olasz, s a szláv, hévvel nyögdelli szerelmét. –Hull a lánc, közelít az idõ, s mi közöttetek állunk! (1819)A magyarság számára az életmû örök, hiszen születésének

250. évfordulóján is érvényes üzeneteket hordoz.Balázs Géza

KAZINCZY ÜZENETEGondolatok a magyar nyelv évéhez

(Folytatás a 3. oldalról)

„A magyarság számáraaz életmû örök”

Édes Anyanyelvünk 2009/3. 11

Lelkes Emeseés a magyar nyelv

Vajh van-e olyan kedves olvasó, aki ne ismerné LelkesEmesét, az egyik bankunk reklámkampányában szerep-lõ hebrencs marketinges lányt, aki – noha már túlélt jónéhány metamorfózist – mindig újabb és újabb szerep-körben lép elénk, hogy gyermetegnél gyermetegebb öt-letekkel hirdesse a bank szolgáltatásait. Találkozhattunkvele már önjelölt banki alkalmazottként, aztán gyakor-nokként, majd bõrszerkós motoros rockernek álcázva,sõt álruhát és álszakállat viselõ amerikai üzletember-ként is.

Az utóbbi szerepkörben kvázi-magyarul beszél, s egyolyan új banki szolgáltatást reklámoz, amely óriásplaká-tokon a következõ megfogalmazásban jelent meg:

HITEL LENNI ÜZLET ÖNNEKIgényeljen kisvállalkozói vagy lakossági hitel expresszt,

és visszafizetjük a felvett hitelösszeg 1%-át.

A Hitel lenni üzlet önnek szlogen gondolkodóba ejtett.Nem, nem a hitelfelvétel lehetõségei hoztak izgalomba,hanem a nyelvhelyességi kérdések, közelebbrõl az a kér-dés, hibás-e, és ha igen, miért hibás ez a mondat, miértállítható egy sorba a Te beszélni jó magyar, Én nem lenniszép, Mond enyém apuka stb.-féle megfogalmazásokkal?

A névszót és segédigenevet tartalmazó, úgynevezettmorfológiai természetû szókapcsolatok (elsõ ránézésreilyen a hitel lenni szókapcsolat is) értelmezhetõk egyet-len összetett mondatrészként (összetett alanyként vagytárgyként). A összetett alanyt (pl. Tanár lenni jó, Becsüle-tes lenni fontos, Magányos lenni szomorú) ugyanaz az ér-tékelõ-minõsítõ állítmányi tartalom hívja elõ, amely afõnévi igenévi alanyt is elõhívja (vö. pl. Gyalogolni jó).

Az összetett alany általában könnyen átalakítható (1)állapothatározói szintagmává (ilyenkor a névszó -nak,-nek ragot kap), pl. Tanárnak lenni jó, Becsületesnek lennifontos, Magányosnak lenni szomorú vagy (2) esetleg egy-szerû alannyá (ilyenkor a névszót valamilyen képzõvellátjuk el), pl. Tanárkodni jó, A becsületesség fontos, A ma-gányosság szomorú.

Ugyanez az átalakítás azonban aligha végezhetõ el aHitel lenni üzlet Önnek mondattal, mert az átalakítottmondatok egyike sem azonos a kiinduló mondat jelenté-sével (*Hitelnek lenni üzlet Önnek, *A hitelesség üzlet Ön-nek). Bár ennek a mondatnak az (összetett) állítmánya isértékelést fejez ki (üzlet = ’jó üzlet’), ez a minõsítõ állít-mány nem „kér” maga mellé összetett alanyt, ahogy Azolvasás hasznos tevékenység, A sas ragadozó madár, A piaca vásárlás igazi élménye mondatok állítmányai sem (vö.*Piac lenni a vásárlás igazi élménye, *Sas lenni ragadozómadár, *Olvasás lenni hasznos tevékenység).

A *-gal jelölt (hibás) mondatokban szereplõ összetettalanyok (piac lenni, sas lenni, olvasás lenni) redundánsnyelvi mûvelet eredményei, mivel a bennük levõ fõnevek(piac, sas, olvasás) természetüknél fogva (segédigenévnélkül) alkalmasak alanyi szerepre. A szlogen megalko-

tói az összetett állítmány jelen idõben zéró fokú (azaz kinem teendõ) segédigéjének fõnévi igenevével próbáltáktudatosan jelezni az idegenszerûséget, vagyis a helyes[A] v. [Ez a] Hitel [jó] üzlet Önnek mondat helyett mon-datják az álbankár Emesével a hibás formát.

Hogy a „kreatív”-nak hitt „lelkesemesés” kampány-filmekrõl mi lehet a nagyérdemû véleménye, arra néz-vést csak találgatni tudok: nem zárom ki, hogy akadnakolyanok is, akiket szórakoztatnak a (túlságosan) lelkesreklámfigura (túlságosan) lelkes alakításai, a többségazonban minden bizonnyal sokat bosszankodik a furcsafigura õrült ötletein. Hogy az Emese-kampány segít-e abanknak, annak megítélése – szerencsére – nem az éndolgom.

H. Varga Márta

Sose volt mégennyire durva

Így kezdõdik az Üllõi Úti F*** zenekar Eskü-võ címû dalának refrénje. A durva szó a szöveg-összefüggésbõl megfejthetõen a „lírai én”-nek azesküvõvel, illetve a házassággal kapcsolatosrossz érzéseit hivatott jellemezni.

A durva melléknév elsõdleges jelentése ’egye-netlen felületû’ (bõr), ’nagy szemcséjû’ (cukor),’elnagyoltan kidolgozott’ (vászon). Ezekbõl akonkrét anyagokra vonatkozó jelzõkbõl alakultki metaforikusan az emberre, annak modoráraalkalmazott ’kíméletlen, goromba’ jelentés. Kü-lönös módon ez megint visszahatott az elsõd-leges jelentésre: ilyen értelemben beszélnekgorombára vágott dióról.

A durva melléknév az utóbbi idõben egyregyakrabban hangzik el, fõleg a fiatalok szóhasz-nálatában. Hát ez durva – halljuk gyakran, ami-kor valami szokatlanul nagyról, furcsáról, meg-lepõrõl beszélnek. Elterjedésében bizonyára sze-repet játszik, hogy jól rímel a fokozó értelembenszintén gyakran használt kurva jelzõre. Hasz-nálhatták tehát illedelmes nyelvhasználatbanhelyette is.

Mostanában meglehetõsen különös szöveg-környezetben is találkozhat az ember a durvajelzõvel. A fiatal lányok által kedvelt Cosmo-politan magazin szépségápolási rovatában lehetolvasni: „Ne aggódj, mindenki utál valamit ma-gán. Ha a legdurvább szupermodelleket megkér-dezik, õk is egész listát sorolnak fel magukról.” Aszupermodellekkel kapcsolatban aligha a ’go-romba’ jelentést kívánták aktiválni. Csak mivela kivételességre utaló szuper jelzõt már egybe-építették a foglalkozásra utaló modell-lel, adurvá-ból alkotott felsõfokú jelzõ látszott alkal-masnak a fokozás fokozására.

Mit mondjak, eléggé durva.Huszár Ágnes

12Édes Anyanyelvünk 2009/3.

Hátra van még a fekete levesA közelmúltban az egyik napilapban olvastam: „Drágább

lesz a feketeleves. Miután az utóbbi négy évben duplájáraemelkedett a kávé világpiaci ára, a közeljövõben további drá-gulás várható – véli a Nemzetközi Kávészervezet”. Azonban akávét a magyar nyelvhasználat sem napjainkban, sem hajda-nán nem nevezte feketelevesnek. A kávét (és a dohányt is) a ré-giségben az elõkelõbb társadalmi csoportok élvezték, az árutkeletrõl szerezték be, így érthetõ, hogy az oszmán-török kahveszó is bekerült a magyar nyelvbe. Legelsõ írásos emléke ZrínyiMiklós tollából maradt ránk 1651-bõl: „Szkender, ha akarod,ketten együtt hállyunk, / Meleg kávé mellet ag szótkováchollyunk” (Szigeti veszedelem, I: 46).

A régi magyar konyha egyik jellemzõje volt a mártások, le-vek nagy változatossága. Radvánszky Béla könyvében (Régimagyar szakácskönyvek, 1893) például effélékkel találkozhat-ni: fokhagymás kaszáslével tehénhús, hagymalével tehénhús,borjúhús éles lével, disznó álla, sódara gyümölcsös lével; disz-nónak édes húsa fekete lével, mazsolalével kappan.

És volt fekete leves is, ezt az 1600 körüli években az étkezésvégén tálalták, neve a leves színére utal. A lé színét a beletörtfõtt vértõl kapta. Vér híján pirított kenyeret vagy szitán áttört,fõtt szilvát tettek a levesbe, amely ezektõl szintén sötét, feketelett. (A lé és a leves ekkortájt azonos értelmû szavak voltak.) A(sûrû) lébe szívesen mártogatták eleink a kenyeret, vagy elevekenyérre öntve tálalták. Ezért tulajdonképpen valami jó dologbekövetkeztét jelentette, ha azt mondták: „Hátra van még a fe-kete leves”. Idõvel azonban éppen ellenkezõ lett a kifejezés ér-telme, ami nem ritka dolog, hiszen sok rosszalló kifejezés voltelõször kedvezõ értelmû. A „jó pipa”, a „szép kis mákvirág” isdicsérõ értelmû volt, azután bizonyos helyzetekben a hanglej-tés, a kiejtés módja megfordította a jelentést. Ez ma is így van.„Ez szép dolog!” – mondható olyasmire, amit valójában rossz-nak, elítélendõnek tartunk. Ekként lett a „hátra van még a fe-kete leves” is valami rossz, kellemetlen dolog bekövetkezésétjelentõ szólás. Az 1804-ben és 1807-ben Szirmay Antal által ki-adott és korában nagyon népszerû történeti anekdota- és szó-lásmondás-gyûjtemény rögzítette azt a történetet, amelyben atörök fogságba ejt egy magyar nagyurat. A magyar úr már el-menne a török ebédjérõl, ám azzal hízelegnek neki, hogy hátravan még a fekete leves, amely helyett török katonák teremnekelõ, se fekete levest, se mást nem szolgálnak fel, hanem fogság-ba vetik a magyart. A történetet Majláth István erdélyi vajdaelfogásához, Thököly Imre Nagyváradon történt elfogásához –ezt mondja Dugonics András is –, valamint Török Bálint fog-ságba eséséhez is kötik. Minthogy a XIX. század elején a neve-zetes étekfogás már nem volt mindennapos, és étkezés végénnemritkán kávé gõzölgött az asztalon, erre az italra értették a’fekete leves’ jelentést.

Arany Jánosnak Török Bálintról írott elbeszélõ versében isígy történik az ebéd lefolyása, Arany is fekete kávét ír, nemfeketelevest, és dõlõ betûvel jelzi a kifejezés átvitt értelmét:

Hosszas ebéd a török szultáné,Hátra van még a fekete kávé;Török Bálint tétova tekinget…„Körülfogott a jancsár bennünket!”

Így tehát az ételnevet, a fekete levest lassan ’kávé(ital)’ értel-mûnek gondolták, és – amint az újsághír mutatja – a tévedésmáig tartja magát. A jelentés elhomályosulásához bizonyára azis hozzájárult, hogy a húsok, koncok többnyire elõbb elfogytak,mint a velük tálalt még oly ízletes levek, mártások. Ezt példá-nak használva int némely régi közmondásunk arra, hogy a ke-vésbé jó dolgokat is kötelességünk megcselekedni, különösenakkor, ha a kívánatosakat már megtettük: „Ki koncát megette,levét is hörpölje”. Elítélendõ, aki nem ekként viselkedik, ésmindig csak a maga érdekét nézi: „Föladta a levét, megette akoncát”.

A fekete levest feledésbe borította az életvitelnek és az ét-kezési szokásoknak a változása. A fekete leves eredeti jelentésehelyett ’kávé’-t vagy ’valaminek rossz, kellemetlen részé’-t jelö-li, gyakran feketelevesként írva. Erre is tudok példát mutatni:„Egyben arról is gondoskodni kell, hogy az IMF [= Nemzetkö-zi Valutaalap] is visszakapja a pénzét. Nos, itt jön a feketeleves[ti. a kölcsön visszafizetésekor]”.

Büky László

„Lejáratódotta nyelvmûvelés”?

A Népszabadság május 11-i számának Kultúra rovatá-ban tudósítást olvashattunk a Kazinczy-évforduló kapcsána Petõfi Irodalmi Múzeumban zajló szakmai beszélgetésso-rozat elsõ összejövetelérõl, amelyen nyelvészek és gyakorlópedagógusok cseréltek eszmét „A nyelv Kazinczy korábanés ma” címmel.

A tudósító (minden bizonnyal az ott elhangzottak alap-ján) tényként közli, hogy „az utóbbi évtizedekben lejárató-dott, kompromittálódott a nyelvmûvelés, fõként az egyreszaporodó harcos, ám annál dilettánsabb nyelvmûvelõk mi-att”.

Bár az eseményen nem tudtam részt venni, így nem lehe-tek bizonyos abban, mi hangzott el ott, és mi nem, a fentimondathoz van némi hozzáfûznivalóm.

A nyelvmûvelés szerintem nem „lejáratódott, kompro-mittálódott”, hanem vannak olyanok (szakmabeliek is, lai-kusok is), akik folyamatosan próbálják lejáratni, kompro-mittálni. A kettõ nem ugyanaz!

Pontatlanság (esetleg csúsztatás) a laikus nyelvvédõket„nyelvmûvelõ”-nek nevezni, összemosva ezzel a nyelvi ta-nácsadást, ismeretterjesztést szakmai képzettségük alapjánés szakmai tevékenységük részeként végzõ nyelvészeketazokkal a dilettánsokkal, akiket Zolnai Béla „mûkedvelõpurista”-ként leckéztetett meg vagy hetven évvel ezelõtt (apuristát most a szó legtágabb értelmében véve).

Persze a „fõként” szó finoman (?) utal arra, hogy nem-csak a dilettánsok járultak hozzá a nyelvmûvelés „lejárató-dásához”, hanem mások is, netán maguk a nyelvmûvelõk.Minthogy azonban a cikk írója nem nevezi meg konkrétan,ki(k)re gondol, ezzel felment a reagálás kötelezettsége alól.

Végül hadd jegyezzem meg, hogy mindezek ellenére atudósítás azt a benyomást kelti, hogy maguk a kerekasz-tal-beszélgetés résztvevõi sem vonták kétségbe a nyelvmû-velõ tevékenység (akárhogyan nevezik is) szükségességét,létjogosultságát. A beszélgetés egyik közremûködõje ezzela találó példával világította meg a nyelvi helyesség és a sti-lisztikai helyesség közötti különbséget: „Nem az a baj, havalaki csávónak mondja Mózest az Ószövetségbõl, hanemaz, ha nem tudja, hogy ez mikor megfelelõ: […] Akkor já-runk a helyes úton, ha a nyelvhasználatot az öltözködésírott és íratlan szabályaihoz idomítjuk, és nem veszünk felaz Operába foltos trikót szakadt farmerrel.”

Mi egyéb ez, ha nem a „hagyományos” nyelvmûvelésévtizedek óta hangoztatott véleménye a stílusbeli oda-illõség követelményérõl? Arról, hogy a nyelv kínáltaeszközöket lehetõség szerint a közlési helyzethez, körül-ményekhez stb. illõen kell alkalmazni. Úgy látszik, hogy azellentétes (?) táborokban levõk bizonyos dolgokról igenhasonlóan vélekednek.

De hiszen az alagutat is kétfelõl kell fúrni.Kemény Gábor

Édes Anyanyelvünk 2009/3. 13

Köszöntõ könyvPéntek János tiszteletére

Nyelvek és nyelvváltozatok címmel kétrészes tanul-mánykötetet jelentetett meg 2007-ben a Szabó T. AttilaNyelvi Intézet Péntek János kolozsvári nyelvész, egyete-mi tanár tiszteletére hatvanötödik születésnapja alkal-mából. A becses munka szerzõi közt az erdélyi egyetemioktatók és tudományos kutatók mellett szép számmalvannak magyarországiak, és tisztelegtek a jeles tudós, ta-nár és közéleti ember elõtt írásaikkal felvidéki, vajdasá-gi, kárpátaljai és nyugat-európai pályatársak is. A szer-kesztõk, akik egyben szerzõk is: Benõ Attila, FazakasEmese és Szilágyi N. Sándor oly módon állították össze akötetet, hogy az átfogó képet nyújtson az ünnepelt tudósmunkásságáról és a nyelvtudomány mai helyzetérõl. Eza munka elsõsorban szakembereknek szól, mégis talá-lunk jó néhány másokat is érdeklõ tanulmányt is. Jócs-kán akad ilyen írás például a kétnyelvûség, nyelvpolitika,néprajz, szociolingvisztika, nyelvjárástan, névtan, nyelv-történet területérõl (nyelvcsere, bukovinai székelyek,Bolyai Akadémia Csíkszeredában, helynevek/földrajzinevek stb.).

Az ünnepelt professzor tudta nélkül készülõ, megle-petésnek szánt munka Simoncsics Péter köszöntõjévelkezdõdik. Szó esik ebben egyebek mellett Kalotaszeg-rõl, Körösfõrõl (Péntek János szülõhelyérõl), iskolá-ról, egyetemrõl. Ez utóbbi az egykori hallgató munka-helyévé vált. Néhány fontos mondat a köszöntõbõl:„Péntek János is részt vett a nyelvészeti oktatás megújí-tásában, amikor 1992-ben feladatául kapta, hogy álta-lános nyelvészetet tanítson az egyetemen [...] PéntekJános személyében kapcsolódik össze Erdély és Magyar-ország nyelvi kultúrája, tájnyelv és köznyelv, kisebbségiés többségi nyelvhasználat, regionalitás és univerzaliz-mus. És van abban is valami jelképes, hogy éppen õ,Kalotaszeg szülötte hozta létre újra és erõsítette megezeket a kapcsolatokat, mert éppen Kalotaszeg az akultúrtáj, amely Erdélyben a magyarországiaknak leg-közelebbi rokona [...] Több mint másfél évtizedes tan-székvezetõi mûködése gyarapodást, gazdagodást, diffe-renciálódást jelentett a nyelvészet, az irodalom és a nép-rajz egyetemi oktatásában [...] E három tanszék mostaniprofesszorai és munkatársai mind Péntek János tanítvá-nyai voltak [...] Alapvetõ szerepet játszott a mesteri ésdoktori iskolák létrehozásában, sõt ezeknek máig õ ahivatott vezetõje és fõ mozgatója Kolozsváron: az õirányításával a doktori fokozatot elért tanítványainakszáma meghaladja a húszat.”

Publikációinak számbavételére magától értetõdõennem vállalkozhatunk ezúttal. Megjelent könyveinek szá-ma húsznál több, és csak a fontosabb tanulmányainak,dolgozatainak száma is túl van a százötvenen. Több tu-dományos és civil szervezetnek tagja, ezúttal csupán kéttisztségét említem meg: az Anyanyelvápolók ErdélyiSzövetségének elnöke és a Magyar Tudományos Akadé-mia Kolozsvári Bizottságának elnöke.

A kötet szerzõi mellett legyen szabad e sorok írójánakis köszönteni Péntek tanár urat: Isten éltesse sokáig erõ-ben, egészségben, jó munkabírással!

Komoróczy György

Ugyanaz – és az ellenkezõjeA sajtó nyelvét figyelve – és a hibákat gyûjtögetve – tettem

szert arra a tapasztalatra, hogy igen gyakori – azt kell monda-nom, gyakoribb annál, hogysem véletlen lehessen –, hogy egyhiba és a fordítottja szinte egyforma mértékben jelentkezik.

Mire gondolok? Lássuk a példákat! Itt vannak elõször is aszóösszetételek – illetve más esetben az annak hitt szókapcso-latok. A téves alakok között egyaránt található egybeírás kü-lönírás vagy kötõjel helyett, különírás egybeírás vagy kötõjelhelyett – és így tovább. Ugyanezt elmondhatjuk a mondattago-lásról is: a vesszõhiány éppannyira jellemzõ a sajtónyelvre,mint a fölöslegesen kitett vesszõk. Jól bizonyítja ezt a jelensé-get, hogy néha egy bekezdésen belül mindkettõt megfigyelhet-jük (Rtv Részletes):

Vagy hogy a mint elé vesszõt tesznek, amikor nem kellene(mert nem hasonlítást fejez ki), viszont nem kerül oda a vesszõ,amikor szükséges lenne:

Hirtelenjében még egy dolog jut eszembe: a végett és a miattkeverése. A végett használata a miatt helyett a népnyelvbenelég gyakori, írásban már ritkább – de azért erre is van példám:

Az iskolázottabb „írástudók” már hallottak e gyakorlat hi-bás voltáról, ám épp ezért tévesztenek: már akkor is félnek avégett névutótól, amikor célhatározót akarnak kifejezni:

„A rendõrség iránti bizalom helyreállítása miatt személyiváltozásokra is szükség van.” (2007. V. 19., m1 Híradó)

Az, hogy több hibának az ellenkezõje is elõfordul, minden-képpen a bizonytalanság jele. Sok hivatásos tollforgatóról nemaz mondható el, hogy ezzel vagy azzal nincs tisztában, hanemhogy általában bizonytalan nyelvhelyességi kérdésekben.

Balog Lajos

14Édes Anyanyelvünk 2009/3.

V I S S Z H A N G

A mese bûvöleteKötelességemnek érzem, hogy Mesék világa, mesék nyelve-

zete címû cikkükhöz (ÉA 2009/2.) hozzászóljak.A gyermekekhez valóban hozzátartoznak a mesék. De vol-

taképpen miért is? Mert a kisgyermekben igen nagy vágy él,hogy a környezetét megértse, és kommunikálni tudjon. E mo-tiváció nélkül soha nem tanulna meg beszélni az adott szintenaz alig két-három éves gyermek. Igen ám, de a világ meglehe-tõsen bonyolult tákolmány, elég nehéz kiigazodni benne. Afelnõttek fogalmi szintjén a gyermek számára lehetetlen. Ezt agordiuszi csomót vágja át a mese. Szimbólumokban beszélegyenesen a gyermek tudatalattijához.

A világ a gyermek számára még végletes, tehát jó és rossz,de így érthetõ. A mese azt üzeni, nem kell félni, mert a jó, haügyes, legyõzi a rosszat. A rossz szimbólumai: boszorkány, sár-kány, gonosz óriás elpusztulnak, vagyis végérvényesen eltûn-nek, nem jöhetnek vissza többé, nem fenyegetik a gyermeket.A pusztulás szimbolikus, tévedés tehát azt gondolni, hogy ag-resszióra buzdít. Fõként, ha maga a kisgyermek hozza létre aképeket a fejében, mert mondjuk egy-egy meghitt estén, azédesanyjától, annak melengetõ, biztonságos közelében hall-gatja a mesét, nem pedig készen kapja az idõnként horrorfil-

mek effektjeit felhasználó rajzfil-mektõl, melyeket egyedül néz.

A másik vád a mesékkelszemben, hogy bennük mindig

gyõz a jó. Nem nevelnek az életre. Most már csak az a kérdés,mi az életre nevelés. Szerintem a legpozitívabb életszemléletetközvetíti a mese. Azt üzeni a gyermeknek, hogy ha kitartó ésleleményes, minden akadályt legyõzhet. S ha hisz magában,mindenre képes, gyõzni tud. Vagy inkább azt szeretnénk bele-nevelni gyermekünkbe, hogy ebben a csúnya, igazságtalan vi-lágban élni sem érdemes? Mert ha idejekorán megtapasztaljaa valóságot, könnyen juthat erre a következtetésre.

A gyermek kettõs világképpel bír, ez a pszichológiában jólismert fogalom. Ennek folyománya a csinált valóság, afikcionalitás, vagyis a film és a történetek, mesék, regények vi-lágának megértése és a helyén kezelése. Egészséges, érett lel-kû gyermek és felnõtt tisztában van vele, hogy ez nem a teljesvalóság, annak csak allegorikus, szimbolikus leképezése, mégisképes átélni, beleélni magát, azonosulni és katarzist átélni,melynek segítségével értékrendje tisztább, átláthatóbb lesz, ssok egyéb élményt és ismeretet gyûjthet.

Visszatérve a meséhez, részlet következik egyik legtöbbetadó olvasmányélményembõl: „Ma is, akárcsak régen, a gyer-meknevelés legfontosabb és egyben legnehezebb feladata a se-gítségnyújtás, hogy a gyermek megtalálja az élet értelmét. Eh-hez sok tapasztalatra van szüksége... A mese minden szituációtleegyszerûsít. Alakjait határozott vonalakkal rajzolja meg, arészletek közül csak a legfontosabbakkal foglalkozik... Az azo-nosulást a gyermek kezdeményezi, és a hõs külsõ és belsõ har-cai vésik bele az erkölcsi törvényeket... Az ember úgy nõ fel,úgy találja meg élete értelmét és belsõ biztonságát, hogy sze-mélyes problémáit megérti, és a maga erejébõl oldja meg, ésnem úgy, hogy mások magyarázzák meg neki.”

És erre mindig képes az adott életkor szintjén, teszem hoz-zá. A felnõtt nem egy gyurmát kap, mikor megszületik a gyer-meke, amit a saját kénye-kedve szerint gyömöszölhet, hanemegy új személyiséget, akit segítenie kell abban, hogy megta-pasztalhassa az életet, és kialakíthassa a saját viszonyrendsze-rét, és ezáltal önmagát.

Egyébként Bruno Bettelheim A mese bûvölete és a bontako-zó gyermeki lélek címû zseniális könyvébõl idéztem. Mindenki-nek szívbõl ajánlom!

A másik probléma, amelyet a cikk fejteget: túl sok bonyo-lult és ismeretlen kifejezés van a mesékben. Példaként említi:cseperedett, daliás királyfi, álomba zuhant, díszvendég. Nem ér-tem. Amit Jancsika megtanul, János sem felejti, sõt amit Jan-csika nem tanul meg, azt János már csak véres verejtékkel sze-rezheti meg, gondoljunk éppen az idegen nyelv tanulására.

Õszintén szólva nagyon vissza kell fognom magam. Könyör-gök, amikor az OECD-országokban elvégzett PISA 2003 fel-mérésbõl kiderült, hogy minden negyedik magyar gyermekelégséges mértékben sem érti azt, amit olvas? Amikor az újtípusú érettségi bevezeti a szövegértés feladatlapot emiatt?Amikor a kompetencia alapú oktatásban kiemelt terület aszövegértés?

S mi a szövegértés alapja? Hogy a hangalakokhoz jelentéstvagyunk képesek társítani. Ez az elsõ szint, tovább nem is me-gyek a szövegértés fázisaiban.

Hogyan lehet minél magasabb szintre jutni a szókincsfej-lesztésben? Egyszerûen úgy, mint mondjuk többszintes házatépíteni. Vagyis erõs fundamentumra van szükség. S itt igennagy a szülõ felelõssége!

Manapság sokat cikkeznek arról, mit hall, érez, mit jegyezmeg a magzat az anyaméhben. De ha nem is megyünk ilyenmesszire, az elsõ szemkontaktus, mosoly és hanglejtés döntõlehet a gyermek kommunikációs készségeit illetõen, sõt azegészséges személyiségfejlõdése szempontjából is.

Aztán jönnek a mondókák és a mesék!A gyermek agya, mint a szivacs, elképesztõ mennyiségben

szívja be az információt!A közös mesélés, az együtt megfejtett szavak izgalmas talá-

nya megalapozza a gyermek kötõdési rendszerét, tanuláshozvaló viszonyát, kreativitását, önkifejezési képességét. S minéltöbb nyelvi regiszteren tud majdan megszólalni a gyermek,tudása, képességei annál konvertibilisebbek.

Hatékony és flexibilis, korszerû tudásra van szükség ahhoz,hogy a leendõ munkavállaló a saját boldogulásához és anemzetgazdaság fejlõdéséhez hozzájárulhasson. Mondja azOECD. Sõt Long life learning! – adja ki a jelszót. Mindehhez aszövegértési kompetenciák minél magasabb foka elengedhe-tetlen.

Idegen nyelvet tanító kollégáim gyakran panaszkodnak,hogy esetenként azért nem tud válaszolni a gyermek, mert ma-gyarul sincs gondolata. S valahol azt olvastam, minél többmin-denre van szavunk, minél inkább birtokoljuk a világot verbáli-san, annál tágabb a látókörünk, annál nagyobb szegmenséttudjuk magunkévá tenni a körülöttünk lévõ mikro- és makro-univerzumnak.

Ha úgy döntenek, hogy szeretnék stabilan átörökíteni gyer-mekükbe a civilizációs neurózist, és szókincsét fixen a kom-mersz popularizmus közelében tartani, ha biztos akadályokatakarnak gördíteni a verbális önkifejezés és a világ szövegekenkeresztüli megértése elé, eszükbe se jusson mesét olvasni neki!De bábszínházba, gyerekkoncertre se vigyék, mert hátha élve-zi, és még az is lehet, hogy tanul belõle valamit!

Pintér Karolinaközépiskolai tanár

(Nagyatád)

„A mese azt üzeni,nem kell félni…”

Édes Anyanyelvünk 2009/3. 15

V I S S Z H A N G

Mi és hol torlódik?Az Édes Anyanyelvünk 2009. februári számában Balog La-

jos elmondja, hogy újabban a Lidl üzletnevet, a Google keresõnevét úgy hallja kimondani, mint például a különbözõ németjövevényszavakat. Vagyis guglit, lidlit, hasonlóan a régen anyelvünkbe került szavakhoz: kifli, nokedli, nudli, stampedlistb. Tudvalevõ: a li hangcsoport a magyarban a szótagképzõ(bajor-osztrák) l helyettesítõje. Balog Lajos elmondja, hogy amagyar nyelv nem szereti a mássalhangzó-torlódást sem a szóelején, sem a szó végén; s úgy véli, ilyenkor is a torlódás felol-dása történik. A sport, a start – mint késõbbiek – már változat-lanok maradtak. Persze sok más változatlan alak is van, régeb-bi is, újabb is.

A jelenség többé-kevésbé így is van. Balog Lajos példái köztszerepel a stampedli, és más olyan szavak, amelyekben a szóelején megmaradt a torlódás. Számos ilyen szavunk ismeretes:cvekedli, frász, gladiátor, kvarc, plakát stb. Ugyanis lehet a ma-gyarban két- vagy háromelemû mássalhangzó-kapcsolat a sza-vak elején, de nem akármilyen mássalhangzók állhatnak egy-más után. Lehet például a kvarc, de nem lehet vk- kezdet; lehetkrákog, krém, de nem lehet rk- kezdet és így tovább. Efféle sza-bályok érvényesülnek a szóvégeken is, bizonyos mássalhang-zó-kapcsolatok ott sem fordulhatnak elõ, például -fl kapcsolatnincs magyar szó végén (szó elején igen: flórharisnya, flótás). Amássalhangzó-kapcsolódásokban ehhez hasonló más szabá-lyosságok is vannak, ezeket a fonológusok alaposan megvizs-gálták, például a Strukturális nyelvtannak a Fonológia fejeze-tében (1994). Ezekre a kutatási eredményekre tekintettel ahelyzet némileg bonyolultabb, a mássalhangzó-torlódásokszerkezetét is (a fonotaktikai szabályszerûséget, azt, hogy mi-lyen mássalhangzók és hol állhatnak egymás mellett) figyelem-be kell vennünk, ha a mássalhangzó-torlódások nyelvünkbelialakulását vizsgáljuk.

Hogy a szerzõ az Ybl (Miklós) névnek ibli hangalakú ejtéséthelyteleníti-e vagy sem, nem tudtam megállapítani. Bizonyosföldrajzi körzetekben (ahogy egyes nyelvészek szeretik: régi-ókban) csak így ejtik az efféle neveket, bizonyos mûveltségi fo-kú rétegek nyelvében nem. Egyébként az ilyenfajta fõneveknem is alkalmasak általános jelenségek megállapítására.

Büky László

Út vagy utca?Balázs Géza Út vagy utca? címû írásához (2009/2.) annyit te-

szek hozzá: arra is van adalék(om), hogy egyazon közterület isátmegy olyan változ(tat)áson, hogy a történelem folyamán en-nek is, annak is nevezik, mégpedig közigazgatásilag, hivatalo-san. Ilyen például Kecskeméten az a közterület, amely lénye-gében még a Belvárosban található. Nos, 1850-ben Csongrádinagy utca, késõbb sokáig – még az én gyermekkoromban is –Csongrádi utca volt. 1991-ben utcából úttá neveztetett át. (El-lenõriztem a következõ kiadványban: Erdélyi Erzsébet: Kecs-keméti utcanevek története. Kecskemét, Kecskeméti Mono-gráfia szerkesztõsége, 2004, 212.) A lakosság még ma is inkábba régibb nevét használja. Magam inkább már kevergetem, sok-szor nem is gondolva az imént említett változtatásra. Havontaegyszer (az elsõ hétfõn) szoktam misézni a fogyatékosok ott ta-lálható napközi otthonában, és többnyire így jelentem be távo-zásomat a portánkon: Megyek a Csongrádi utcába.

Holczer József

BesízésA 2009/2. szám utolsó oldalán kifogásolták egy kecskeméti

utazási iroda kínálatában a besízés szót. Közlöm, hogy ez egyáltalánosan használt kifejezés: a síszezon elsõ útja, amikor amég töretlen hóban alakítják ki a sízõk a nyomvonalakat, ezértezek az utak olcsóbbak a késõbbieknél. Vö. bejáratás.

Szepesi Hajnal

A XIX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus EgerbenA Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egye-

sülete április 16. és 18. között az Eszterházy Károly Fõiskolánrendezte meg a XIX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kong-resszust. Hazai és külföldi felsõoktatási intézményekbõl, kuta-tóintézetekbõl, középiskolákból és nyelviskolákból több mint250 résztvevõ érkezett a nagyszabású szakmai programra. Azelsõ plenáris elõadást a nemzetközi hírû kutató, Pléh Csabaprofesszor tartotta Hogyan használja a nyelv az agyat? címmel.

A kongresszuson 170 elõadás hangzott el 13 szekcióban. Havégignézünk a kínálaton, színes kép bontakozik ki elõttünk: azalkalmazott nyelvészet különféle részterületei szerencsés mó-don képviseltették magukat. Szép számú elõadás foglalkozotta nyelvpedagógia és az anyanyelvi nevelés kérdéskörével, amódszertan megújításával, ezen belül a tankönyvi szövegekjellemzõivel, a tanulhatóság feltételeivel. Többen szóltak ar-ról, hogyan segítik a korszerû infokommunikációs eszközök azanyanyelv és az idegen nyelvek tanítását.

Népszerûnek bizonyult a szaknyelvekkel foglalkozó kétszekció. Az adott tudományággal együtt óriási fejlõdésen megyát az egyes területek szókészlete is, ezt bizonyította például azorvosi nyelv kapcsán több elõadás. Érdekes jelenség, hogy aközépkortól egészen a 20. századig latin alapú orvosi nyelv má-ra egyre jobban elangolosodik. Ennek következményeirõl,nyelvi tanulságairól és a szaknyelv egységesítésének nehézsé-geirõl élénk vita bontakozott ki. Nagy érdeklõdés mellett zaj-lott a fordítástudományi, a lexikológiai, a szociolingvisztikai ésa nyelvpolitikai szekciók munkája. A tanácskozás idõszerûsé-gét jelzi, hogy az utóbbiban például szó esett a munkaadóknyelvi szükségleteinek változásáról, az iskolabezárások hatása-

iról, a nyelvi jogok érvényesítésérõl és az Európai Unió nyelv-politikájáról.

A szûkebb szakma részére bizonyult hasznosnak a kont-rasztív nyelvészet és a gendernyelvészet szekciója. Az utóbbi –a társadalmi nem kérdéskörét elemzõ szakterület – elõszörszerepelt az alkalmazott nyelvészeti kongresszusokon olyantémákkal, mint a férfi és a nõi beszélõk kulcsszókeresési straté-giája vagy a nõi írás stilisztikája és pszichológiája.

A plenáris és a szekció-elõadásokon kívül tartalmas kísérõ-programok is színesítették a kínálatot: a résztvevõk kerekasz-tal-beszélgetéseken vitatták meg a tankönyvek nyelvezetét,szótárkiadásunk helyzetét, a magyar tudományos nyelv állapo-tát, és meglátogatták az egri fõiskola korszerû kutatókönyvtá-rát. Megtartották az alkalmazott nyelvészeti tanszékvezetõkországos értekezletét és a MANYE közgyûlését. A kong-resszuson két kitüntetést is átadtak: a Brassai-díjat Bakonyi Ist-ván professzor kapta, az egyesület tiszteletbeli tagságról szólóelismerõ oklevelét pedig a nyelvpedagógiai munkásságáról is-mert Budai László professzornak ítélték.

A kongresszus munkáját értékelõ beszédében Klaudy Kin-ga, a MANYE elnöke többek között azért is nagyon hasznos-nak tartotta a kongresszust, mert a fiatalok, a doktoranduszhallgatók együtt adhattak elõ a tapasztalt kollégákkal, így a jö-võ tudományos utánpótlását szerencsésen támogatta ez a ren-dezvény. Szöllõsy-Sebestyén András fõtitkár bejelentette, hogya következõ kongresszus helyszíne a Debreceni Egyetem. Amostani elõadásokat tartalmazó kötetet és CD-t akkor adjákát a résztvevõknek.

Zimányi Árpád

16Édes Anyanyelvünk 2009/3.

Balszokás, balszenvedély

? Szeretném megtudni, mi a jelentésük a balszokás és a bal-szenvedély szavaknak.

! A fönti összetett szavak nem találhatók egyik szótárbansem, így érdemes az összetétel elemeibõl külön-külön kiindul-nunk, és a tagokat más összetételekben is megvizsgálnunk.

A bal szó jelentése: „mn 1. Azon az oldalon v. azzal az oldal-lal azonos irányban levõ, ahol a szívdobogást érezzük. 2. Sze-rencsétlen, kedvezõtlen. 3. rég irod Téves, helytelen.” (Magyarértelmezõ kéziszótár, Akadémiai Kiadó, 2003. 85.)

Megjegyezhetõ, hogy a kialakult írásgyakorlat alapján a jel-zett szótól különírva többnyire csak az elsõ jelentésében szere-pel (bal kéz, bal part, bal irány stb.), míg a második és harmadikjelentésében általában egybeírjuk az õt követõ szóval (balcsil-lagzat, baleset, balítélet, balsejtelem, balsiker, balszerencse stb.).

Ezek fényében a balszokás ’helytelen, rossz, (esetleg) sze-rencsétlen, kedvezõtlen szokás’-t, a balszenvedély ugyanilyenszenvedélyt jelenthet. A szövegkörnyezet és a beszélõ szándé-ka teszi azonban teljesen egyértelmûvé egy szó jelentését, ígyaz is elõfordulhat, hogy – politikai témájú szövegben – esetlega balszokás olyan szokást vagy a balszenvedély olyan szenve-délyt jelent, amelyet a baloldalhoz tartozó vagy baloldali néze-teket valló emberekre ért a nyelvhasználó.

Szóvégi h az összetételekben

? Ejtjük-e a h-t a méhösszehúzódás szóösszetételben?! A méhösszehúzódás szóban nem ejtünk h-t: [méössze-

húzódás]. A magyar helyesírás szabályainak 75. pontja szerintugyanis „A céh, cseh, düh, juh, méh, pléh, rüh stb. névszóban ah-t csak akkor ejtjük, ha a toldalék magánhangzóval kezdõdik,vagy magánhangzóval járul a tõhöz.” A szabály logikus folyta-tása tehát, hogy minden egyéb esetben néma marad a szóvégi hhang, vagyis ha mássalhangzóval kezdõdõ toldalékok elõtt ésbármilyen összetétel elõtagjaként szerepel (függetlenül attól,hogy magánhangzóval vagy mássalhangzóval kezdõdik az utó-tag). Hasonló példák erre az esetre: juhakol [juakol], csehüveg[cseüveg].

Tönkremegy, a tönk szélére kerül

? Abban kérem a véleményüket, hogy vajon a tönkremegy és atönk szélére kerül kifejezésekben hogyan értendõ a tönk szó. Mi le-hetett az eredeti jelentés?

! Lehetséges, hogy a jelentés a hajózás szókincsébõl ered.„Alapja az lehetett, hogy a folyammederben a hajók olykor rá-futottak a vízbe sodródott fatönkökre, s így keletkezett sérülé-sük következtében elsüllyedtek, elpusztultak. E magyarázatnehézsége, hogy a hajózással kapcsolatban csak igen késõiadatot tudunk kimutatni; vö. 1897: ha tönkre viszi a hajót, le-csapják a tisztségébõl (Tömörkény I.: Jegenyék 108: NSz. [...]Lehetséges azonban az is, hogy a tönkre- elõtag tönk alapszavaeredetileg azt a favágó tõkét jelölte, amelyen faluhelyen a ki-dobásra ítélt háztartási eszközöket, bútorokat felhasogatták.”(Benkõ Loránd [fõszerk.], A magyar nyelv történeti-etimoló-giai szótára. III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976.)

Talán nem zárható ki az sem, hogy nemcsak hajó, hanem pl.szekér, kocsi is mehetett tönkre, tõkére.

Csonka-Magyarország, Kis-Magyarország,Nagy-Magyarország

? Szeretném megkérdezni, hogy kell szabályszerûen leírnunk aNagy-Magyarország (’a történelmi Magyarország’ értelemben),Csonka-Magyarország és Kis-Magyarország szavakat (az utóbbikettõn a trianoni határokon belüli területet értve): egybe vagy kö-tõjellel?

! A fönti esetekben mindenképpen a kötõjeles írásmódotjavasoljuk. A magyar helyesírás szabályainak 177. pontjábanugyanis ez olvasható: „Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemûvagy egybeírt többelemû) tulajdonnév, elõtagja pedig (egyele-

mû vagy egybeírt több-elemû) közszó vagy tulajdonnév, az alkotótagokat kötõjellel kapcsoljuk össze.” A sza-bálypont végén többek között ezek a példák olvashatók:Holt-Tisza, Dél-Kína, Öreg-Cselõte, Új-Zéland. A kötõjelesírásmódra bõven találunk példát az Osiris-féle helyesírási kézi-könyv szótári részében is: Kis-Antillák, Kis-Ázsia, Kis-Balaton,Kis-Fátra, Kis-Jugoszlávia, Nagy-Britannia, Nagy-Budapest,Nagy-Lengyelország, Nagy-New York stb. (Csak a kis, illetve anagy szót mint elõtagot vizsgálva.) A javasolt írásmód tehát:Csonka-Magyarország, Kis-Magyarország, Nagy-Magyarország.

Fontos megjegyezni, hogy a fönti példák általánosan hasz-nált és önálló jelentéssel bíró megnevezések. Ha egy földrajzinévhez alkalmi jelzõ társul, az különírandó. Pl.: nagy Oroszor-szág, szép Magyarország, vén Európa.

Szóvégi vagy szó végi?

? Azt kérdezem, hogy a szóvégi miért egybeírandó.

! Az egybeírt forma azért indokolt, mert a szóvég összetettszóhoz járul egy -i melléknévképzõ, így a képzett szó is össze-tett marad. Ugyanígy egybeírandók a szóvégek, szóvéget, szóvé-gen, szóvégmutató szótár stb. szavak. (OH. 1337.)

Ha viszont a szó vége szerkezetet vesszük alapul, akkor az -iképzõs számazék is két szóba írandó: szó végi. (Az OH. szótárirészében egyébként ez az alak található meg.)

A javasolt forma azonban az egybeírt változat, már csakazért is, mert A magyar helyesírás szabályaiban is ez a követen-dõ alak (l. 29., 41., 216., 226. szabálypont).

Illeszkedésbeli kivételek

? Miért mély hangrendûek a derék szó toldalékai (derékon, de-reka, derékban stb.), mikor az alapszó csak magas hangrendûmagánhangzókat tartalmaz . A szabály szerint magas hangrendû-eknek kellene lenniük a toldalékoknak is.

! Fontos tudni, hogy a magánhangzó-harmónia csak erõstendencia, nem pedig kizárólagos szabály. Számos szó ésvégzõdés kivonja magát hatása alól. Pl. a híd, nyíl, cél és derékszavak magas hangrendûek, mégis mély hangrendû toldalékokjárulnak hozzájuk: hidak, nyilas, céllal, derékhoz.

Megjegyzendõ, hogy több megfigyelés szerint is létezik aderéktõl, derékhez alak, de csak a beszédben. (Pl. Kálmán Lász-ló – Nádasdy Ádám, Hárompercesek a nyelvrõl. Osiris Kiadó,Budapest, 1999. 206.) Itt tetten érhetõ, ahogy a nyelv a régrõlõrzött rendhagyóságot (vagyis a diszharmonikusságot) igyek-szik analógiásan kiküszöbölni.

Tûz elem, víz elem, föld elem, levegõ elem

? Az ezoterikus témákkal foglalkozó irodalomban használtnéhány kifejezés helyes írásmódjával kapcsolatban kérek taná-csot: mi a helyes írásmódja a tûz elem/tûzelem, víz elem/vízelem,föld elem/földelem, levegõ elem/levegõelem szavaknak?

! A kérdezett példák nem összetételek, hanem egyfajta ma-gyarázó kapcsolatban lévõ, egymástól elkülöníthetõ szavak. Aföldrajzi nevek esetében ez a Balaton tó, Tisza folyó stb. esete,amikor a tulajdonnevek utáni földrajzi köznév gyakorlatilagcsak magyarázza a tulajdonnév jelentését, azzal szoros nyelv-tani-jelentéstani viszonyban nem áll (hiszen minden magyarnyelvhasználó számára egyértelmû, hogy mire vonatkozik ön-magában a Balaton és a Tisza tulajdonnév). Ugyanez a helyzetaz (õs)elemekkel kapcsolatban. Mindenki elõtt ismeretes,hogy mind a tûz, mind a víz, mind a föld, mind pedig a levegõ:elem. Emiatt a fönti kifejezéseket különírjuk, hiszen az elemszó ezekben az esetekben csupán egyértelmûsíti, pontosítja azelõtte álló szó jelentését, azon nem módosít, nem változtat: tûzelem, víz elem, föld elem, levegõ elem.

Juhász Péter

Kérdések és válaszok

HírekSzületésének 170. évfor-

dulóján, 2008. december 4-énemlékülést tartottak és köte-tet jelentettek meg Szily Kál-mán tiszteletére a Szily Kál-

mán Kéttannyelvû Mûszaki Középiskolá-ban. Az emlékülésen Szála Erzsébet, Gaz-da István, Staar Gyula és Juhász Dezsõtartott elõadást.

*A 41. Kazinczy Anyanyelvi Napokat

2009. április 1–18. között rendezték megKassán és Széphalomban.

*A kommunikáció oktatása címmel konfe-

renciát rendezett az Eszterházy Károly Fõis-kola Kommunikáció Tanszéke 2009. április4-én. A konferencia részeként hozzászólá-sok hangoztak el a kommunikációtanár-képzés dilemmáiról. A konferencia anyagavárhatóan kötetben is megjelenik.

*Az Anyanyelvápolók Szövetségének 2009.

április 10-i elnökségi ülésén tájékoztatáshangzott el a szövetség 2009. évi programja-iról, a magyar nyelv hetérõl, az alakulómunkacsoportok programjáról, valamint azúj együttmûködési megállapodásokról.

*Nagy érdeklõdés kísérte Fercsik Erzsé-

bet és Raátz Judit Keresztnevek enciklopédiá-ja címû könyvének bemutatóját 2009. ápri-lis 15-én a Pilinszky János Irodalmi Kávé-házban. A szerzõkön kívül Jankovics Mar-cell és Hajdú Mihály válaszolt Kiss Gáborkérdéseire.

*A szép magyar beszéd versenye 37. orszá-

gos döntõjét a Kecskeméti Fõiskola Tanító-képzõ Fõiskolai Karán rendezték meg 2009.április 17–18-án. A tíztagú zsûri Gósy Má-ria vezetésével a következõ versenyzõknekítélte oda a Kazinczy-érmet: Uracs Miklós(SZTE BTK), Bogár László (KJF), VargaNóra (SZTE JGYPK), Katona Ágnes(ELTE BTK), Nagy Edina (ZSKF), PintérNoémi (Újvidéki Egyetem), Pozsgai Zsófia

(SZTE JGYPK), Rigó Balázs (ELTE BTK),Soós Enikõ (SZTE BTK), Bors Anikó(ELTE BTK), Túri Ágnes (KF), SchefferMónika (ELTE TÓFK), Kovács Vivien(PTE IGYFK), Lejtényi Emanuel (PPKEEHK), Orsós Brigitta (NYME BEPK). Kü-löndíjat kapott: Benedek Zalán (PannonEgyetem).

Nyelvészeti kiadványokA Nyugat stiláris sokszínûsége. A Nyu-

gat születésének 100. évfordulója alkalmá-ból 2008. május 28-án Debrecenben tartotttudományos emlékülés anyaga. Debrecen,2008.

Balázs Géza és Dede Éva szerk.: Európaihelyesírások. Az európai helyesírások múlt-ja, jelene és jövõje. Inter Kht.–PRAE.HU,Budapest, 2009.

Balázs Géza és Takács Szilvia: Bevezetésaz antropológiai nyelvészetbe. Pauz-Wester-mann–Inter–PRAE.HU, Celldömölk–Bu-dapest, 2008.

Keszler Borbála és Tátrai Szilárd szerk.:Diskurzus a grammatikában – grammatika adiskurzusban. Diagram 2008. Tinta Könyv-kiadó, Budapest, 2009.

Kukorelli Katalin és Tóth Andrea szerk.:A nyelvi, a szaknyelvi és a szakmai kommu-nikáció jövõje Európában. DunaújvárosiFõiskola, Dunaújváros, 2008.

Nemesi Attila László: Az alakzatok kér-dése a pragmatikában. Loisir, Budapest,2009.

Tóth Valéria: Településnevek változás-tipológiája. A Magyar Névarchívum Kiad-ványai 14. Debrecen, 2008.

Voigt Vilmos: Bevezetés a szemiotikába.Loisir, Budapest, 2009. (Második, jelentõ-sen bõvített kiadás.)

Wiik, Kalevi: Az európai népek eredete.Nap Kiadó, Budapest, 2008.

Események2009. június 18. 16.00 Jelentés a magyar

nyelvrõl. Szarvas Gábor Nap, MTA, Buda-pest

Hódi Sándor: Nemzetstratégia és nyelv-stratégia – Könyvbemutatók: Magyar

Nyelvstratégiai Kutatócsoport, TintaKönyvkiadó, Prae.hu.

2009. június 24–25. Világkép a nyelvbenés a nyelvhasználatban. Modern FilológiaiTársaság, ELTE (Budapest)

2009. szeptember 3–5. II. Magyar inter-diszciplináris humorkonferencia, Siófok

2009. október 2–4. Az utazás szemioti-kája. Hetedik Semiotica Agriensis, EKF,Magyar Szemiotikai Társaság (Eger)

2009. október 8–10. Szarvas Gábornyelvmûvelõ napok, Ada (Szerbia)

2009. október 16. A magyar nyelv hely-zete a világban. A Magyar Nyelv és KultúraNemzetközi Társasága és az Anyanyelvápo-lók Szövetsége konferenciája (Széphalom)

2009. október 16–17. Az Édes anyanyel-vünk nyelvhasználati verseny országos dön-tõje, Kossuth Lajos Gimnázium, Sátoralja-újhely

2009. október A magyar nyelv múltja,jelene és jövõje állandó kiállítás megnyitá-sa, A Magyar Nyelv Múzeuma, Széphalom

2009. november 13–14. Kossuth-szó-nokverseny, ELTE, Budapest

2009. november 11. 11 óra A magyarirodalmi névadás 75 éve. Tudományos ülés-szak. Petõfi Irodalmi Múzeum, Budapest

2009. november 17–18. Nyelvelmélet éskontaktológia konferencia, PPKE, Pilis-csaba

Figyelem!A Hírek – események – könyvek rovatot

folyamatosan bõvítjük a szerkesztõségbe be-érkezõ információk alapján. Ha szeretneegy-egy eseményrõl hírt adni, közvetlenül isfordulhat a rovat szerkesztõjéhez: balazsge@due hu.

Anyanyelvi táborBalatonfenyves, 2009. július 3–12., vala-

mint egyéni foglalkozások ettõl eltérõ idõ-pontban a Balatonnál és Budapesten.

Jelentkezés, érdeklõdés: Nagy Levente(Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda), nagy.le-vente@e-nyelv.hu és www.manyszi.hu,tel.: +36-30/318-96-66.

Édes Anyanyelvünk 2009/3. 17

2009. március 28-án Ónodon a Lorántffy Zsuzsanna általá-nos iskola adott helyet a 3. Mercurius Veridicus országosközépiskolai szónokversenynek.

Az elõzetes válogatás eredményeképpen nyolc versenyzõmérhette össze szónoki képességeit. Az elsõként bemutatottfeladat „Jót, s jól” mottóval, Kazinczy beszéde az ezredfordulómagyarjaihoz címmel hangzott el. Ezt követte másfél órában aversenyzõk írásbeli felkészülése a máso-dik fordulóra, melyhez a téma elõzetes is-merete mellett a pontos címet ekkor is-merhették meg a diákok. E szerint igazol-ni vagy cáfolni kellett, hogy az ifjúsági ré-tegnyelv, diáknyelv sajátos nyelvi lelemé-nyei nyelvújításnak tekinthetõk, segítik a nyelvnek a valóság-hoz való alkalmazkodását.

Az eredményhirdetést a helyi Napsugár Népdalkör mûsoravezette be, majd Balázs Géza, a zsûri elnöke értékelte a diákokteljesítményét. A díjakat Márkus Gábor, a Református Peda-gógiai Intézet igazgatója adta át. Minden versenyzõ kapottkönyvjutalmat, Kondás Vilmos, a Geniusz Könyvesház vezetõ-je, illetve a Református Pedagógiai Intézet jóvoltából.

A verseny gyõztese: Lobmayer Lili (Békéscsabai Evangéli-kus Gimnázium; felkészítõ tanára: Kutyejné Ablonczy Kata-

lin), II. helyezett: Melles Marcell (Református KollégiumGimnáziuma, Sárospatak; felkészítõ tanára: Sinkóné TóthZsuzsanna), III. helyezett: Kiséri Norbert (Ferenczi SándorEgészségügyi Szakközépiskola, Miskolc; felkészítõ tanára:Szabó Katalin). A zsûri Stílus különdíját Pálinkás Máté (Re-formátus Kollégium Gimnáziuma, Sárospatak; felkészítõ ta-nára: Szabó Viktória), a közönségdíjat pedig Zérczi László

(Református Kollégium Gimnáziuma, Sá-rospatak; felkészítõ tanára: Sinkóné TóthZsuzsanna) nyerte el.

A rendezvényt szép számú közönség kí-sérte figyelemmel. Jó volt fiatalok szájábólhallani azokat a gondolatokat, melyek

szép magyar nyelvünk féltõ szeretetére hívják fel mindannyi-unk figyelmét. A verseny nem jöhetett volna létre Bacsó János,Ónod polgármestere, dr. Üveges István, Ónod jegyzõje ésHideg Imre, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei ÖnkormányzatOktatási és Kulturális Fõosztályának vezetõje támogatósegítsége nélkül.

2010 tavaszán Széphalomban lesz a 4. Mercurius Veridicusszónokverseny.

Benke Ildikó(Református Pedagógiai Intézet)

Újabb ifjú szónokokA 3. Mercurius Veridicus

szónokverseny

HírekEsemé-nyek

18Édes Anyanyelvünk 2009/3.

Grétsy László rovata

Mindenekelõtt a 2009. évi 1. számunkban közzétett rejtvé-nyek megfejtését adjuk meg.

I. Párosan! 1. Pókaszepetk. 2. Fertõszéplak. 3. Iborfia. 4.Pusztaegres. 5. Kispirit. 6. Dubicsány. 7. Dunakiliti. 8.Fülöpjakab. A megfejtés tehát: Petõfi: Respublika.

II. Elsõ tagom ... 1. Kényszervágás, 2. Marhasült.III. Intarziakvíz. 1. Pite. 2. Mese. 3. Lámpa. 4. Láda. 5. Latin.

6. Átszól. (Ez a kérdés többmegfejtésûnek bizonyult, ugyanis amegadotton kívül kiolvasható belõle az igekötõ nélküli szól,valamint a zajt szóalak is, amely szintén válasz lehet a kérdés-re. El is fogadtuk. Néhány megfejtõnk a rí és az ír igével is pró-bálkozott, ez azonban csak rövid i-s formában olvasható ki akérdésbõl, tehát nem jó.) 7. Arab. 8. Akad. 9. Drága. 10. Pinty.

IV. Író és mûve. 1. Iszalag. 2. Pergola. 3. Melódia. 4. Fallada.5. Kanyaró. 6. Koravén. 7. Cinkota. 8. Aszalás. 9. Ballada. 10.Antilop. 11. Sasfiók. 12. Alkalom. A keresett regénycím: Agólyakalifa, szerzõje Babits Mihály.

V. Szójátékos csattanó. Mert megtalálta a számítását.Azok közül a megfejtõink közül, akik beküldött megoldása-

ikkal megszerezték a sorsolásban való részvételhez szükséges75 pontot, ezúttal a következõk részesülnek a Tinta Könyvki-adó által a mindenkori nyerteseknek juttatott könyvjutalom-ban, amely ezúttal Forgács Róbert Anya-nyelv-csavar címûkönyve: III. András Általános Iskola 8. osztálya, Domoszló,Deák tér 5. (3262); Bónéné Barcza Andrea, Diósd, Erzsébet u.34. (2049); Dörnyei László, Celldömölk, Szentháromság tér 2.I/2. (9500); Mihályovszky Márta, Nyíregyháza, Korányi út 22.II/11. (4400); Némethy Gyõri Ágnes, Budapest, Batthyány tér4. (1011); Parti Csaba, Jászberény, Benepuszta u. 3. (5100);Pásztor Örs, 410028 Oradea/Nagyvárad, str. Nicolae Jiga 33.Románia; Pojtner László, Kaposvár, Dr. Kovács-S. Gy. u. 8/A(7400); Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola Ol-vasóköre, Szolnok, Tiszaparti sétány 4. (5000); VohmannPéterné, Budapest, Nagybányai út 15. (1025). A nyerteseknekszívbõl gratulálunk!

A Pontozó új feladataiI. Befejezetlen mondat. A nagy itáliai festõ, szobrász és poli-

hisztor, Leonardo da Vinci (1452–1519) egyik rövid megállapí-tása az, amely így kezdõdik: „Aki keveset gondolkodik...” Ha ol-vasóink kíváncsiak a mondás befejezésére is, mindössze tízmeghatározásra kell válaszolniuk. A meghatározásokra vála-szul írt szavaik betûi – egyetlen szó elsõ betûje kivételével –egytõl egyig csak a befejezetlen mondat már megadott betûi-bõl választhatók ki, de akár az ott elõfordulónál nagyobbszámban is. A helyes válaszok betûinek számát zárójelbenmindenütt megjelöljük. Leonardo da Vinci mondatának befe-jezését a tíz válasz kezdõbetûinek összeolvasása adja meg. Be-küldendõ a tíz megtalált szó és a belõlük összeolvasható mon-datbefejezés. Megfejtése 20 pont.1. Lopakodik (11)2. Naiv, együgyû (7)3. Semmiség, nem nagy baj! (kisfiúk vigasztalására) (14)4. Dúsan zsinórozott férfi kiskabát (6)5. Akarat nélküli ember jelzõje (14)6. Nem szabad! (5)7. Érzéki élvezeteket hajhászó (7)8. Föld alatt élõ rovarevõ állat (8)9. Könyörög (7)

10. Tízpróba (8)

II. Nyolcszor nyolc. Ha olvasóink helyesen töltik ki az ábrát,akkor a bal felsõ sarokból kiindulva és a jobb alsóig haladvaegy 200 éve elhunyt osztrák zeneszerzõ egyik szimfóniájánakcímét olvashatják el. Ezután a sorok ügyes átrendezésévelugyanebben az átlóban rátalálhatnak a zeneszerzõnek egy má-sik szimfóniájára is. Mi a két zenemû címe, és ki az alkotójuk?A két címért és a zeneszerzõ nevéért egyenként 6, összesen te-hát 18 pont jár.

III. Elsõ tagom... Ahogy már korábban is nemegyszer tet-tük, ezúttal is verses talányokkal igyekszünk megmozgatni ol-vasóink fantáziáját. Most négy, egyenként hatsoros verses ta-lányt teszünk közzé. A helyes megfejtésért egyenként 5, össze-sen 20 pontot lehet szerezni!

1. Elsõ tagom kutyavérben s 2. Családtag az elsõ felem,Tengervízben leledzik. Apját hívja így a nejem.A második: kõbõl rakott, Akár nap süt, akár esik,Hol a vitézt megedzik. Jó apósom eszik, eszik...Együtt: mohón vágyakozó, Összerántod a két felet,Epekedõ, áhítozó. Akár vasipar is lehet.

3. Elsõ tagom igekötõ, 4. Mondatrész a kétharmadom,Úgyszintén a másik. Fele-fele arányban.Utolsó tag: a levegõ Egyharmadom istállóbanFutóversenyt játszik. Zabot zabál magában.Egybefogva ez a három: Összefogva: olyan ember,Elpletykál és víz alá nyom. Ki másokért beszélni mer.

IV. Szójátékos csattanó. Megfejtésül a túloldalon mellékeltrejtvény csattanóját kell beküldeni. Megfejtése 25 pont.

Az e számunkban közzétett rejtvények együttes értéke 77pont, de már 60 pont is elég ahhoz, hogy valaki részt vehessen asorsolásban, és egy értékes könyv nyertese lehessen. Könyvju-talomban tíz szerencsés megfejtõnk részesül. A fejtörõk meg-oldását 2009. szeptember 15-éig tessék elküldeni címünkre:Édes Anyanyelvünk, Pontozó. 1364 Pf. 107.

Minden rejtvénykedvelõ olvasónknak jó szórakozást éssikeres megfejtést kívánnak a feladványok készítõi:

Bencze Imre (III.),Grétsy László (I.),

Harmati Gizella (II.),Schmidt János (IV.)

1. Nagyon sok

2. A gonosz szellemekfejedelme

3. Fosztogató katona

4. Tájékoztató

5. Híres a mosodája!

6. Magános kolostor

7. Világegyetemünkrõlalkotott elképzelés

8. Régi szalonnaromlása

Édes Anyanyelvünk 2009/3. 19

Szójátékos csattanóÚj szavak, kifejezések

(55.)A nem szótározott szavak tárháza

arcfrissítés – új, ismeretlen „arc”(személy) bevezetése a nyilvánosságba

fényevõ – egészségi tisztítókúra szél-sõséges formája (gyakorlatilag nemevés, éhezés)

forró áru – olyan lopott áru, amelysenkinek nem adható el (pl. világhírûfestmény)

neofóbia – evési zavar, az új, az isme-retlen étel látványának elutasítása (külö-nösen 2–6 éves gyerekeknél); pszichikaitünet. Magyarítási javaslat: újétekundor.

ortorexia – a fóbiák közé sorolt lelkizavar; az egészséges ételektõl való füg-gõség. Magyarítási javaslat: egészségmá-nia, étkényszeresség.

pendi – a pendrive (tükörfordítással:tolltár, tollmeghajtó) rövidített neve. Ta-lálóbb javaslatok: kulcstár (Bõsze Péter),(adat)szipacs (Czakó Gábor).

prezentáció – valamilyen alkotásnak,eredménynek szemléltetõ bemutatása.Újabban számítógépes, pl. PowerPoint –PP vagy PPT – programmal készített,projektorral kivetített, vetített képes be-mutató. Egyszerûen: bemutató. Rövidít-ve: prezi.

Prezi – a PP prezentációkészítõ ma-gyar konkurensének neve (Népszabad-ság, 2009. márc. 30.)

síkideg – (melléknév) nagyon ideges,azaz csupa ideg

stresszspirál – a személyiségen el-uralkodó, fokozódó stressz (egy reklám-mondatból). A két mássalhangzó-torló-dás miatt javasolható a helyettesítése:fölpörgés.

szociális bolt – önkormányzat általtámogatott/fenntartott vagy szövetkeze-ti bolt, amelyben a kedvezményezettek(helyi lakók, nyugdíjasok, nagycsaládo-sok) olcsóbban vásárolhatnak, és a ke-reskedelmi árrések kikapcsolása révén atermelõnek is több jut az áru értékébõl

testképzavar – lelki tünet, az egyénnincs megelégedve a testalkatával. Má-sik megnevezése: testvázlatzavar. A meg-nevezések nem tükrözik a magyar nyelviszemléletet. Javaslat: alkatbékétlenség,alkatmeghasonlás.

UV-mellény – az ibolyántúli sugarak-tól védõ mellény

zakat – az iszlám elõírásai szerint azarab országokban a szegényadó megne-vezése; többnyire a jövedelem tíz száza-léka (Magyar Nemzet, 2009. márc. 28.)

A rovat 1998–2005. között megjelentanyagát teljes egészében tartalmazza akövetkezõ kötet: Jelentés a magyarnyelvrõl (2000–2005). Szerk.: Balázs Gé-za. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005.További gyûjtés: Minya Károly: Új sza-vak I. Tinta Könyvkiadó, Budapest,2007.

B. G. és B. M.balazsge@due.hu

Derûs évzáró

– A családlátogatás ótabiztos vagyok benne, hogy ki-tûnõ lesz a bizonyítványom –mondja a barátjának Pistike.

– Mibõl gondolod?

(A választ az ábra számo-zott soraiban rejtettük el.)

20

A bór barnás vagy sötétszürke nemfémes elem. Köszö-nöm, nem kostólnék (!) bele! (B. G.)

Minden jó, ha jó a vége! A Futár címû nyír-egyházi lapból kivágott cikkrészlet beküldõjeSomogyi Józsefné olvasónk.

A könyvvizsgáló néha tényleg könnyvizsgáló!(Népszabadság, 2008. december 23.) (B. G.)

Szenzációs felfedezés a klasszikus filológiában: Homérosz tudott írni! (Vagy csupán a Népszabadságutazási mellékletének munkatársa nem tud címet adni?) (K. G.)

Biztos, ami biztos! (K. G.) Lombfûrésszel aligha fognak fát, ágat vágni! (Balog Lajos lelete.)

Persze, tudjuk: kétszer kettõ néha öt.Itt is! (Radnóti Adél pécsi olvasónk ta-lált rá a példára a Dunántúli Naplóban.)

Ez aztán nagyon finom lehet!(A CBA üzletlánc szórólapjánbukkant rá Somogyi Erzsébetnyíregyházi olvasónk.)