ÁRA: 200 FT

Édes

ÉA

A NYELVEK VILÁGÁBÓL • WWW.ANYANYELVÁPOLÓ.HU

Anyanyelvünk2010. OKTÓBER XXXII. ÉVF. 4. SZÁM

A TARTALOMBÓL:

Titkok titkaA Magyar Nyelv Múzeumának

állandó kiállítása

Balázs Géza:Elcsattant egy csók

Buvári Márta:Tájnyelv és média

Kemény Gábor:Új szavakat tanulok

H. Varga Márta:„Metroszexuális” férfiak

Horváth Péter:„Fájnöl sztéjsön, gudbáj!”

Elekfi László:Érintve vagyunk az ügyben

És: OKTV (magyar nyelv),nyelvi kérdések és válaszok,

nyelvi játékok, új szavak

Banyatank

Ferenczy István:Kölcsey Ferenc ülõ szobra1846.

A Magyar Nyelvtudományi Társaság kötelessé-gének tartja, hogy hallassa szavát, ha nyelvi vonat-kozású tudománytalan nézetek jelentkeznek. Már-pedig szaporodni látszanak a különbözõ helyekenmegjelenõ olyan vélemények, amelyek ellentétbenállnak a tudomány megállapításaival. Sajnálattalolvastuk, hogy olyan vélekedés jelent meg a kultu-rális államtitkár nevéhez kötõdõen is, amely sze-rint a nemzeti tudatot még ma is egy szerencsétlen– mert kizárólagos – finnugrista elmélet dogmáiközé próbálják beszorítani.

Szakmai kötelességünk világosan kimondani,hogy a nyelvi rokonság kérdése sem ideológiai,sem politikai, sem érzelmi alapon nem tárgyalha-tó, mégoly jó szándékú igyekezettel sem, hanem

kizárólag nyelv-tudományi ala-pon válaszolha-tó meg. A nyelv-tudósok már ré-gen minden két-séget kizáróan

igazolták, hogy a magyar nyelv a finnugornak ne-vezett nyelvekkel van rokonságban, mert szabály-szerû eltérések és egyezések sorát mutatták ki ezennyelvek nyelvtani szerkezetében és szavaiban. Afinnugor nyelvrokonság tehát nem dogma, hanemnyelvtudományi körökben és a történeti nyelvtu-domány általánosan alkalmazott módszereit elfo-gadók között mindenütt elismert, tudományosanigazolt tény.

A magyar nyelvtudomány mûvelõi sohasem állí-tották, hogy a magyar nyelv finnugor rokonsága amagyar nemzeti tudat egyetlen, kizárólagos össze-tevõje. Más kérdés, hogy a finnugor nyelveket be-szélõ népek történetük folyamán – más népekhezhasonlóan – számos néppel keveredtek, és külön-bözõ hatások érték õket. A nyelvrokonság másfélemegközelítést kíván, mint például a genetikai vagya kulturális rokonság – a nyelvrokonaitól messzirekerült és körülbelül háromezer éves magyar nyelvesetében is. A nemzeti tudatnak a nyelvrokonságcsak az egyik, s nem is a legfontosabb összetevõje.

Budapest, 2010. július 15.

A Magyar Nyelvtudományi Társaságválasztmánya

ÉDES ANYANYELVÜNK • AZ ANYANYELVÁPOLÓK SZÖVETSÉGÉNEK FOLYÓIRATA

TARTALOM

Nyelvrokonság és nemzeti tudat: állásfoglalás . . . 2

Málnási Ferenc: „Úgy szeretem Rodostót,hogy el nem felejthetem Zágont”.320 éve született Mikes Kelemen. . . . . . . . . . . . 3

Büky László: Kokszagiz és bolonyik a„boldog békeidõkben” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

Balázs Géza: Elcsattant egy csók . . . . . . . . . . . . . . 5

Buvári Márta: Tájnyelv és média. . . . . . . . . . . . . . 6

Kemény Gábor: Új szavakat tanulok: Banyatank . 7

K. G.: Ne tévesszük meg az olvasót! . . . . . . . . . . . 7

Balog Lajos: Iskolákról – röviden . . . . . . . . . . . . . 8

Holczer József: Belterjes mondások . . . . . . . . . . . 8

Sz. Györffy Sarolta: Kívánós lett az ország? . . . . . 9

H. Varga Márta: „Metroszexuális” férfiak . . . . . . 9

Balázs Géza: Titkok titka. Egy kiállítás képei,hangjai, szövegei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

B. G.: A Kazinczy Ferenc emlékhely története. . . 11

Dóra Zoltán: Mit ismer, és mit nem ismera számítógép?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

Horváth Péter: „Fájnöl sztéjsön, gudbáj!” . . . . . . 12

Kelemen Lívia: Vörösberényi séta . . . . . . . . . . . . . 12

Dede Éva: www.manyszi.hu. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Elekfi László: Érintve vagyunk az ügyben. . . . . . . 14

Minya Károly: (I)gazság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Gallasy Magdolna, Szarvas Rita: OKTVmagyar nyelv, 2010/2011. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Komoróczy György: A magyar nyelv napjaiSzékelyudvarhelyen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Vasvári Zoltán: Kettõs tükrök . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Hírek – események . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

Pontozó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

Keresztrejtvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Új szavak, kifejezések (61.). . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Nyelvész-leletek, nyelv-észleletek . . . . . . . . . . . . 20

Nyelvrokonság ésnemzeti tudat:

ÁLLÁSFOGLALÁS

Megjelenik évente ötször – februárban, április-ban, júniusban, októberben és decemberben –a Magyar Tudományos AkadémiaMagyar Nyelvi Bizottságánakés a Magyar Nyelvtudományi Társaságnaka támogatásával.

Kiadja: az Anyanyelvápolók Szövetsége

Felelõs szerkesztõ és kiadó:Grétsy László

A szerkesztõség tagjai:Balázs Géza, Kemény Gábor, Maróti István

A szerkesztõség címe:1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A II. em.Telefon: 411-6500/5353

Postacím: 1364 Budapest, Pf. 107.

Honlap: www.anyanyelvapolo.hu(vagy: www.anyanyelvápoló.hu)

Villámposta: ea@anyanyelvapolo.huElõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt.Hírlap Üzletága (Bp. VIII., Orczy tér 1.).Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõnél.E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu,fax: 303-3440Információ, reklamáció: 06 80 444-444További terjesztõk: Magyar Lapterjesztõ Rt.és Könyvtárellátó Kht.Ára: 200 Ft.Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjaia lapot a tagdíj fejében illetménylapként kapják.Tagdíj: 1500 Ft/év, tanulóknak, nyugdíjasok-nak: 1000 Ft/év.Belépési nyilatkozat kérhetõ:Anyanyelvápolók Szövetsége,1053 Budapest, Károlyi M. u. 16.Tel.: 317-3062, 317-3611/208

Az Édes Anyanyelvünk szerkesztõbizottsága:Balázs Géza, Bencédy József,Deme László (a szerkesztõbizottság elnöke),Grétsy László, Kemény Gábor, Maróti István

Mûszaki szerkesztõ: Kovács Gyula

Lapunk kiadását

a Nemzeti ErõforrásMinisztérium,

valamint

a Nemzeti Kulturális Alap

segíti.

ISSN 0139-0457 (nyomtatott)ISSN 1588-0311 (online)

Nyomdai elõkészítés: OPTICULT Bt.Telefon: 330-7186, 06 20 473-4084

Nyomás: ETO Print Nyomdaipari Kft.

Édes Anyanyelvünk 2010/4. 3

„Úgy szeretem Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont”320 éve született Mikes Kelemen

„Rengeteg havasok alján van egy szép, nagy székely falu:Zágon a neve. Három oldalról erdõs hegyek veszik körül a fa-lut, mely egy háromágú csillaghoz hasonló fennsíkon fekszik.Mint egy gyönyörû kert, olyan Zágon, melynek legszebb pont-ján állott Mikes Kelemen szülõháza, tölgyes erdõ közepén...Ha valaki a hûségnek személyi nevet akarna adni, nevezze Mi-kes Kelemennek. Íme, ez ember, aki megható hûségével tettehalhatatlanná a nevét. Aki ifjú korában került II. Rákóczi Fe-renc udvarába, s többé el nem maradt neve mellõl, követte búsvándorlásaiban, megosztotta vele a számkivetés keserveit, zo-kogott ravatala mellett, s õ maga is, hosszú évek múltán, otthunyta le örök álomra szemét, ahol ura: az idegen földön, ten-ger partja mellett, nagy Törökországban. Hûséges lelkénekörök emléke az a 207 levél, amelyet idegen földön írt, s melyetamellett, hogy becses adatokat szolgáltat Rákóczi életénekutolsó fejezetéhez, jeles íróvá is avatja a derék Mikes Kele-ment” (Benedek Elek: Nagy magyarok élete. Társ Kiadó, Sepsi-szentgyörgy, 2006. 5).

Mikes Kelemen alkotása eredetiben kézzel írott, kötetbennyomtatott prózaszöveg, levél. Fiktív, el nem küldött 207 levélegy képzeletbeli nagynénjéhez: „Groff P...E... irot leveliM...K.” Koherens, összefüggõ szöveg, minden levél szerzõjeazonos, és azonos a címzettje is.

Az a világkép, valóságos és elképzelt világdarab, amely aszövegben kifejezésre jut, egyrészt valóságos: a Rákóczi Fe-renc vezette bujdosók élete, a törökországi szokások, életmód,maga a város, az emberek, a tenger, a szüret, a török biroda-lom diplomáciai erõfeszítései, Mikes diplomáciai útja Jászvá-sárra, bukaresti tartózkodása stb., másrészt pedig olvasmányaialapján elképzelt világkép. Mikes leveleinek középpontjábanII. Rákóczi Ferenc fejedelem áll, az õ emberi nagysága világít-ja be az elsõ 117 levél lapjait, s a halála feletti mélységes fájda-lom árnyékolja be a késõbbi leveleket, míg az utolsó levelek-ben nagyobb teret kapnak az olvasmányélmények.

Mikes levelei mélységes hazaszeretetének tükörképei, Mi-kes magatartását hazája iránti szeretete irányítja, s ez indítja abíráló megjegyzésekre is. Magát és társait bujdosóknak nevezi,és minden levelét az elveszett Tündérország, Erdély iránti ra-gaszkodás pátosza fûti át, élete a megrendítõ hûség és hazasze-retet példája. Leveleiben a jó gazda szemével néz körül, ha va-lami hasznos dolgot lát, nyomban arra gondol, milyen elõnyöslenne mindezt meghonosítani Erdélyben. Pl. gyapotot, se-lyemeresztõ bogarakat. A tenger hullámai, a rodostói szüret, atörök ifjak nevelése, a török ételek, a török asszonyok stb.mind-mind az elveszett szülõföldet juttatja eszébe. A fejede-lem halála után keletkezett egyik levelében olvashatjuk, hogysok év után letette a francia köntöst, és ismét székely ruhát vettfel.

A szövegtípus: magyar nyelvû, régies elemeket tartalmazó,írott szöveg, kapcsolatteremtõ, érzelemkifejezõ, szépirodalmiszöveg, levél, irodalmi napló.

A szöveg stílusa is szépirodalmi, amely a székely emberekmindennapi beszédébõl táplálkozik, könnyed, társalkodó han-gú, a szelíd harag, az öröm és a bánat, a keserûség és a férfiasmegnyugvás színezik a stílusát. A szöveg írásjegyeinek stílus-hatását (az eredeti kézírásban) a régies formájú betûk adják,ezek egyéni betûk. Egyes szavakat a kiejtés szerint, fonetikusformájukban ír le: kéd, bé akarok menni, itt vagyon a mi rakáskenyerünk.

A szöveg szavainak stílusértéke Mikes leveleiben is abbanjelentkezik, hogy a szavak elsõdleges, szótári jelentésére rá-épül a másodlagos, a szövegösszefüggésbõl adódó, az érzel-mi-hangulati többletjelentés. Különösen akkor, amikor Erdélyés Rákóczi iránti ragaszkodását fejezi ki. Találó jelzõk, a jelen-ség lényegére tapintó kifejezések sorakoznak a levelekben: akellemes hír jószagú, csendülõ hír, a barátságtalan levél hide-

gebb téntával vagyon írva, a fejedelemasszonyt kigyomlálták avilágból, az Isten nagy cselédes gazda, a világ nagy vendégfoga-dó, a török dervisek bõrharangok, a szeretet megenyvezi a barát-ságot, az asszony Rodostóban olyan gyümölcs, amelyet nem visz-nek az asztalhoz, Rodostó kedves, megunt város, a szultán ven-dégsége igen szomorú vigasság, az asszonyok bóbitás foglyok,szép tyúkok, a hajók tengeri lovak stb.

Mikes képei, kifejezései igazolják, hogy észjárása a székelynépnyelvhez igazodik. Hasonlatai is népies fogantatásúak: azerdélyi asszonyok szava állandó, mint a brassai havas; egy erdélyiasszony sem ér-é annyit, mint tíz magyarországi?; a rózsa többet éra kórónál, a nap fényesebb a holdnál; Mikor Magyarországon fo-gyatkozás vagyon a napban, csak egy erdélyi asszonyt vigyenekoda, annak szépsége elég fényességet ád. Egy másik levelében pe-dig ez a kívánsága: Édes néném, erdélyi feleséget adjon kéd, mertnem tudok olyan országot, ahol az asszonyok olyan érdemesen vi-seljék az asszony nevet, mint a mi Tündérországunkban. Rákóczifejedelem halála után árvaságukat jellemezve mondja: ... olya-nok vagyunk, mint a nyáj pásztor nélkül.

Az egészséges, jó kedélyû ember, a közvetlen beszélgetéshangját idézik szójátékai: Már egy hete, hogy egymással nem ne-vettünk, és ez az idõ hosszabbnak tûnt nekem, mint a nyúl far-ka...; Hát ez nekem jólessék, hogy a levélben káposztásfazéknakneveznek?, Mert én úgy szeretlek, édes néném, mint a káposztát.De tudja kéd, meddig szeretem kédet? Valameddig dohányozha-tom... Még amikor valamilyen szomorú történetet mesél el, avégén feloldja egy humoros szójátékkal. A 97. levelébenmondja el, hogy a szultán elrendelte a nagyvezír megölését, sMikes a levelét így fejezi be: ...én is alunni megyek, és megparan-csoltam, hogy mihent elalszom, minden bolháimat megöljék,mert már így is elég vagyon... Egy másik levelét így fejezi be: Ma-radok a kéd köteles, láncos, madzagos, spárgás és zsinóros szol-gája.

Mikes mondatszerkesztése is az erdélyi székely népnyelvhatását tükrözi, kijelentõ mondatait váltakoztatja kérdõ és fel-kiáltó mondatokkal, és mindenkor tiszta magyarsággal ír: Mimég itt vagyunk, de nem tudjuk, mire ítéltetünk: hadakozásra-évagy békességre? Gondolom, hogy az utolsóval vetnek itt lábra...;Nagyon biztatnak a hadakozással, de mennél inkább beszél a tö-rök hadakozásról, annál nagyobb kedve vagyon a békességre...;Az volt végezve, hogy mi ide békességre jöjjünk, és ebben az or-szágban töltsük el a bujdosást...; Látja kéd, mely jó az Isten, haegyik kezével eltakarja elõttünk Erdélyt, a másikával táplál.

Mikes majdnem egész életét idegen földön töltötte, mégishamisítatlan tisztaságú maradt a beszéde, nyelve. Leveleibengyakran él közmondásokkal, szólásokkal: Ki-ki a maga kádjá-ról dézsmál. Az ember fogával ás magának vermet. Nyernek rajta,mint Bertók a csíkban. Képeit a mindennapi életbõl meríti, kü-lönösen a természetben dolgozó ember és az évszakok ragad-ják meg a képzeletét: De micsoda szép térségeken, micsoda he-lyeken megyen az ember Bukuresttõl fogva egész Jászig...; ... egymenyasszony gyönyörûséggel járhatott volna velünk..., mindenütta mezõk bé voltanak terítve virágokkal, hogy csak szekfûre és tuli-pánra léptek a lovaink. „Mikes nyelve tõsgyökeres székely-ma-gyar nyelv, fûszerezve az író szeretetre méltó lényének mindenkedvességével” – idézzük újra Benedek Eleket.

Mikes Kelemen magasabb mûvészi szintre emelte a levélmûfaját is, ugyanakkor egy újfajta prózastílus lehetõségeit ismegteremtette, a spontán, a népi szemlélet, a népnyelv ízessé-ge és a rokokó könnyedsége, játékos ellentétezése fonódnakössze levélstílusában. Pais Dezsõ szerint Mikes tollán a nyelv„az értelemnek fényes és hajlékony, a fantáziának színes, az ér-zelemnek finom rezgésû eszköze.” A Mikes teremtette nyelvihagyomány Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Tamási Áron ésSütõ András írásaiban él tovább. Ne feledjük el mi se!

Málnási Ferenc

4Édes Anyanyelvünk 2010/4.

Helyesírás-tanítási segédkönyvrõl ol-vastam nemrég, amely „a boldog béke-idõben íródott, 1962-ben jelent meg […] harmadik kiadá-sa, s olyan didaktikus szöveget tartalmaz, amelybe bele-csempészõdött a korábbi hatalom hurráoptimizmusa, vi-lágnézete. Így például a biológia szakkör tagjainak lelkese-dése, akik arról írtak a füzetükbe, hogy hogyan irtja a gyo-mot az ügyes micsurinista…” Olvashattam a példamonda-tok között „az árubõségért vívott harc élmunkásai”-ról ésmás, egy bizonyos korszakra jellemzõ stílusú kifejezések-rõl.

Máshol is olvastam és hallottam,hogy az 1990 elõtti évtizedeket a béke-beli szóval jellemzik, s valamelyes zavartámad bennem ekkor, hiszen mindigúgy tudtam, hogy „békebeli” csupánolyan dolog lehet, amilyen háború utá-ni viszonyok szempontjából a béke kor-szakára, állapotára jellemzõ. Ekkéntírja le a szó jelentését A magyar nyelvértelmezõ szótára is még 1959-ben. Amagyar szépirodalomból számos példaadódik erre a használatra: „Az utolsóbékebeli vonaton utaztunk – írja KunczAladár –, amely azonban emberekkelteletömött folyosóival s a lépcsõkre ki-csurgó emberfürtjeivel egyben már azelsõ háborús vonatnak is beillett.” Ka-rinthy Frigyes is használta a szót: „Ha-ladó íróhoz erõteljes szavak illenek,nem helyes a boldog és puha békebeliimpresszionisták módján nyavalyák-ban tetszelegni.” Kuncz is, Karinthy isa II. világháború elõtt hunyt el, tehátszámukra természetesen az 1914. évelõttre, az I. világháborút megelõzõidõkre vonatkozott a szó. MikszáthKálmán összes mûveiben viszont nemlelhetõ föl a békebeli melléknév, mint-hogy az 1910-ben meghalt nagy próza-írónak és kortársainak életében nemadódott lehetõség ilyen viszonyításra.De Füst Milán már leírhatta naplójá-ban 1923-ban: „A munkások kis va-gyonkájukat elvesztették, s annyiban isszegényedtek, hogy a legmegfeszítet-tebb munka mellett is békebeli szükség-leteiknek több mint ¾-érõl le kellmondaniok…”

Valamikor, az 1950. év körül édes-anyám még „békebeli” cérnával – nem„mûrostossal” – stoppolta a harisnyái-mat… Az „Elsõ Magyar Cérnagyár R.-T.” címkéjû orsóróllefogyván a „250 yard” – vagy a „225 MÉT.” – hosszúságú„Clark horgonycérna” megkaptam a faorsót, amellyel ésamelybõl játszani és játékot készíteni lehetett. (Két ilyenmárkájú cérnám ma is használatban van, a gyárat 1949utolsó napjaiban államosították.) Ugyancsak ekkortájtédesapám, ha cipõt kellett talpaltatni, elõvette a tartalék„békebeli” talpbõrt, s azzal mentünk a cipészhez, hasonló-képpen volt még néhány méter „békebeli” (angol) szöveteis, amelyikbõl az utolsó térdnadrágos öltönyét varratta.

Az árubõségért harcoló élmunkások-ról tudni lehet – a már említett szótárból

is, vagy a 2003-ban megjelent Magyar értelmezõ kéziszó-tárból is –, hogy a szocializmus építésének egyik különösendicstelen korszakában, 1948-tól 1950-ig hívták így az ipar-ban vagy a mezõgazdaságban azokat a munkásokat, akikaz azonos szakmájúak közül kimagaslóan nagy teljesít-ményt értek el, kevés selejttel vagy selejt nélkül dolgoztak,s ezért kitüntették õket. Az élmunkás fõnév használatanapjainkban csak az említett történeti korszakkal kapcso-

latos.Ugyancsak a kommunista diktatúra

idõszakában virágzott az Ivan V. Micsu-rin orosz kertész és Trofim Gy. Li-szenko nyomdokain terjengõ, nem kismértékben délibábos növénynemesítéserõszakos érvényesítése. Ennek jegyé-ben például hatalmas költséggelkokszagizt igyekeztek termeszteni, epitypang nemzetségbe tartozó növénynedve csekély mennyiségû kaucsukottartalmaz. Magam is voltam iskolás ko-romban kokszagizültetvényt gyomlál-ni. A Tianshan hegységben honos gu-mipitypang (Taraxacum kok-saghyz) –nem törõdve a béketábor gumiipari ne-hézségeivel – csak itt-ott kelt ki, ám agyomirtást sztahanovista módon vég-rehajtottuk, nem maradt utánunknövényke egy árva szál sem… (AlekszejG. Sztahanov vájár 1935-ben egy mû-szakban 1457%-ra teljesítette a mûsza-kot: 102 tonna szenet fejtett. Hazánk-ban 1950-ben az élmunkásjelvényt asztahanovista jelvény és cím váltottaföl, elõzõ 1954-ben, utóbbi 1956-banszûnt meg.) A nyelvjárásgyûjtõk egyéb-ként feljegyezték a Magyar nyelvjárá-sok atlaszában, hogy egy faluban ek-kortájt micsurin-nak nevezték a silány,hitvány bort, a ’lõré’-t. Lehetséges:máshol is, csakhogy az effélét nem volttanácsos sem hangoztatni, sem megír-ni, hiszen 1948 õszétõl már dolgozottaz ÁVH.

A „boldog békeidõkben” a szójegyzé-keket készítõ nyelvészeknek nemegy-szer okozott gondot, hogyan altassák elaz elvtársak éberségét: ugyanis a bo-lond szó és származékai után az ábécé-rendben a bolsevik következik… Igye-keztek hát valamit a két szó közé csem-pészni! Még az 1972-ben kiadott Ma-gyar értelmezõ kéziszótárban is „bo-

lond, bolonyik, bolsevik” a szórend. A régi növénynevekközül kibányászott „bolonyik” a széleslevelû békakorsó(Sium latifolium); e vízinövény nevét az Új magyar tájszó-tárban is hiába keressük, csupán az idestova százeszten-dõs Magyar etymologiai szótárban van meg…

Az újabb nemzedék nyelvhasználatában a békeidõ nemegészen ’olyan idõszak, amelyben nem volt háború’, ha-nem inkább ’régebbi idõszak’, amelyet kevéssé ismerve(esetleg ironikusan?) boldognak titulálnak, s a békebeli jel-zõvel is erre az idõszakra utalnak.

Kokszagiz és bolonyika „boldog békeidõkben”

BÜKY LÁSZLÓ

Édes Anyanyelvünk 2010/4. 5

Ismerõseim azt mondták, ha nyáron tel-jesen ki akarnak kapcsolódni, akkor bulvár-lapokat vesznek, és a strandon azokat olvasgatják. Kipróbál-tam. Megvettem néhány bulvárlapot, de nem tudtam kikap-csolódni, nyelvészkedtem tovább. Rájöttem, hogy szinte mind-egyik bulvárlapban ugyanaz a 8–10 (számomra többnyire aligismert) magyar és külföldi „médiasztár” szerepel, fõként ap-ró-cseprõ semmiségekkel, magánéleti sejtetésekkel. Az elsõbulvárlapot tíz, a másodikat már öt perc alatt olvastam ki.Ennyi is elég volt azonban arra, hogy nyelvészeti búvárkodásbafogjak.

Elcsattant egy csókUgyanis a bulvárlapok egyik kedvenc (ha nem a legkedve-

sebb) témája a csók, leggyakrabban ezekben a szókapcsolatok-ban: elcsattant egy csók, illetve csattan a csók. Az elsõ a világhá-lón 30 600, a második 13 800 találatot jelzett (2010. augusztus15.). Például: „elcsattant egy csók, de puszival váltunk el”, „té-len majdnem ötször kevesebb csók csattan el, mint bármelyikmás évszakban”, „kevesebb csók csattan a kapcsolat elõreha-ladtával”. Létezik Csattan a csók címû operett (1927), illetve aDolly Roll együttes slágere: Elcsattant egy csók. A Style Maga-zin írásából megtudjuk, hogy a csók szorosan összekapcsolódika filmtörténettel, sõt: „a csók filmre született”. Már 1896-banmegtörtént „az elsõ csók, ami a filmvásznon elcsattant”. Egy1926-os filmben „csattant el az elsõ csók a Távol-Keleten”.

Elgondolkodtatott ez a csattanó csók... Antropológiai ta-pasztalataim (filmes és piros hetes buszos) megfigyeléseimszerint ugyanis a csók soha nem csattan. A csattan jelentése:valamihez ütõdve éles, rövid hangot ad... Igaz, az értelmezõkéziszótár tartalmazza ezt a jelentést: csattan a csók (ritka):hangosan cuppan... De itt valami ellentmondás van. A szenve-délyes csók csak a legritkább esetben „cuppan hangosan”,rendszerint halk. Az arcra adott puszi tud cuppanni, fõleg, hamímelik, ha tudatosan cuppantanak vele... A szájra adott(nyelves) csók esetében olykor hallható egy-egy cuppanás,cuppantás, de ez semmiképpen sem csattanás (éles, rövidhang). Egyébként azt sem szoktuk mondani: *elcuppant egycsók/puszi. A különbséget jól jelzi ez a világhálóról vett idézet:„elcsattant egy csók, de puszival váltunk el”. Csattanni, elcsat-tanni a pofon szokott, ami meglehetõsen különbözik a csóktól.(Pl. Kosztolányinál ekképp: „elcsattan egy roppant pofon”.)

Miért mondjuk akkor, hogy csattan a csók? Érdekes mó-don a népéletben korábban valószínûleg nem használták, mertsem O. Nagy Gábor, sem BárdosiVilmos szólásszótárában nem talál-ható meg. A csók így fordul elõ ahagyományos magyar szólásokban,közmondásokban: szabad a csók,Nem esik a csók hiába, Nyomorú csókaz, amelyért fizetni kell (O. NagyGábor); a múzsa csókja, Annyit ér,mint halottnak a csók, csókot rabol,csókra áll a szája, Júdás csókja (Bár-dosi Vilmos) stb.

Mióta csattan?Vajon miért csattan a csók – el-

lentmondva a tapasztalati tények-nek? Elõbb a bulvárlapok folytonostúlzásaira gyanakodtam, de azutánirodalmi utalásokat is találtam, ame-lyek kissé elbizonytalanítottak. Például Petõfi Sándor Forra-dalom címû verse:

„Szaporán, ide kedvesem, ajkaidat,S te fiú, szaporán ide a poharat!

Mire elfogy a bor, mire csattan a csók,Jeladásra emelhetik a lobogót.”

Ha már Petõfinél is csattant a csók,nyilván más költõnél is. Igazam lett.

(A Verstár ’98 CD volt a segítségemre.) Arany János Da-liás idõk címû versében: „Elcsattant az a csók, nem isegyszer pedig, / Mint a földieper csattan, amikor szedik”.(Itt az eper szedésének csattanása is okoz töprengeniva-lót, de erre most nem megyünk tovább.) Vajda JánosKísértetek címû verse: „Üdvözítõ csók, mely elcsat-tan...”. Adynál: Halton Nagyváradon (figyeljünk csak aritmusra): „Májusi éjjel / Összeverõdnek / Égi kacsók, /Rímbe beszélve / Csöppet sem félve / Csattan a csók. /Ritmus az élet, / Ritmusba téved / Durva beszéd / Hogy-ne kiáltnánk, / Ritmuskirálynõ / Üdvöt eléd!” Vagy A migyermekünk címû versében (mintha tényleg a mai bul-várlapokat olvasnánk): „S elcsattan hosszú csoda-csók”.Végül Dsida Jenõ Tavasziujjongásában (itt az allite-rációra is figyeljünk):„Csendül a nóta / Csörgeta csermely / Csattan acsók”. Ha ennyi klassziku-sunknál csattan a csók, ak-kor valamilyen kulturális,nyelvi oka van a jelenség-nek.

Miért csattan?A jelenség neve: hagyomány. De a hagyomány sohasem ön-

célú, mindig kiváltja valami. Oka van. A csattan a csók/elcsat-tan egy csók szókapcsolatban meglátásom szerint a szemanti-kai (jelentésbeli) ellentmondás két nyelvi okkal magyarázható:a ritmussal és az alliterációval. Egészen egyszerûen azt mond-hatjuk: a csattan a csók jól hangzik. De ássunk mélyebbre! Ho-gyan is írja Petõfi: „Mire elfogy a bor, mire csattan a csók” – ezbizony szép, szabályos anapesztus, sõt tökéletes anapesztusossor: ��– ��– / ��– ��–. A világhálón ilyen szabályos „rímet”is találtam (talán Ady nyomán): „Pár buta bók, csattan a csók”.Adynál viszont már a másik dallamos idõmértéket, a daktilustadják tökéletesen: „Összeverõdnek / Égi kacsók, / Rímbe be-szélve / Csöppet se félve / Csattan a csók”: –��–. És ez is szere-pel szép daktilusban: „Ritmus az élet”. Vagyis az élet ritmusáraemlékeztetõ „rímbeszéddel” élnek. (Errõl eszünkbe juthat amai nagyvárosi rap-beszéd, esetleg a slam poetry is, de ezekrõlegy késõbbi Miért?-ben szeretnék értekezni.) A másik ok pe-dig kétségtelenül a tökéletes alliteráció, amely – a sorvégi rím

mellett – örömkiváltó tényezõ. Acsattan a csók önmagában is alliterál,de Dsida verse erre épül: csendül,csörget, csermely, csattan a csók...

A csattan a csók tehát nem erede-ti jelentése, hanem föltehetõleg köl-tõi okok, idõmértékes és alliterációsvolta miatt ragadta meg klasszikusa-inkat, s él tovább a mai bulvársajtó-ban. Éppen ezért szólásnak kell te-kinteni (és nem szabadna hiányozniaa szólástárakból)!

Egyébként fõleg a bulvársajtó-ban/-irodalomban él, mert hétköz-napi társalgásban aligha képzelhetõel, hogy egy fiú így dicsekedjen a ba-rátjának: „Képzeld, és akkor éjfélkor

elcsattant köztünk az elsõ csók”. Inkább valami ilyesmit mond:„Képzeld, éjfélkor már smároltunk/smaciztunk/csókolóz-tunk”. Tehát egy irodalmi jelenség, amely a bulvárba/tömeg-kultúrába szállt alá (nevezhetjük folklorizmusnak is).

EpilógusÍgy pihen egy nyelvész, ha ki akar kapcsolódni.

Elcsattant egy csókBALÁZS GÉZA

A csókprobléma

Ahogy beleástam magam a csattan a csókelõfordulásaiba, magam is megdöbbentem,hogy mekkora problémahalmazba ütköztem.Ma már a világhálón kérnek tanácsot a kama-szok: „Van egy barátnõm, és még nem csóko-lóztam vele soha, hogy kezdjek hozzá”. Vankülön csók-honlap, csók-tanácsadás, csókver-senyek, sõt csók-tipológia: a már emlegetettpuszitól a tahiti orrdörgölõsön át a nyelvesig.(Egyik se csattan!) Július 6-át Vaughn Bryantprofesszor (?) a csók világnapjává nyilvání-totta... A cupp-ra pedig már 737 ezer találatvan. Ennek elemzésébe bele sem kezdtem.

6Édes Anyanyelvünk 2010/4.

Június 21-én az Írók Alapítvá-nya kerekasztal-beszélgetést ésfilmvetítést rendezett az Uránia Film-színházban Tájnyelv és média címen. Akör kissé hiányos volt: a médiát csak aDunaTelevízió és a Katolikus Rádióképviselte, a nyelvész oldalon pedig csak

a nyelvjárásokra szakosodott nyelvészek ültek, a vitát is nyelv-járáskutató, Kiss Jenõ akadémikus vezette. Közlekedési okok-ból végszóra érkezett meg Balázs Géza. Õ ülhetett volna közé-pen, mert õ képviselte a közszolgálati rádiót és a köznyelvet.

A nyelvjárások megítélésében két szélsõséges nézet uralko-dik. A tapasztalat szerint a városi emberek lenézik, mûvelet-lennek tartják azt, aki tájszólásban beszél. Ehhez hozzájárul,hogy a kabarékban a vidéki emberek kifigurázására használjáka nyelvjárást utánzó beszédet. Éppen ezért, aki eljön szülõ-földjérõl, igyekszik gyorsan leszokni anyanyelvjárásáról. Má-sok rajonganak a tájnyelvekért, és mindenáron teljes valójuk-ban megõrzendõknek tartják õket.

Mint el is hangzott a beszélgetésben, a magyar nyelvjárásokközt nincs akkora különbség, mint például a német vagy azolasz nyelvjárások közt, ezek akár külön nyelveknek is számít-hatnának, hiszen a közép-olasz meg sem érti a dél-olaszt, a ba-jor az észak-német tájszólást, nem is beszélve az osztrákról és asvájci németrõl. (Viszont a különbözõ nyelvû szlávok egész jólmegértik egymást.) A „kerekasztalnál” Fodor Katalin a csán-gók nyelvérõl, helyzetérõl beszélt, a filmvetítésben elsõsorbana palócokkal foglalkoztak. Ez a két legszélsõségesebb nyelvjá-rás, de jobbára ezeket is értjük. Juhász Dezsõ meg is jegyezte,hogy a közép-alföldi nyelvjárást kevésbé ismerjük, mint a csán-gót. A csángó nyelvjárás azért különösen érdekes, mert régenelszakadt a tömbmagyarságtól, így esetleg megmaradtak ben-ne régebbi vonások, segíthet értelmezni, helyesen olvasni anyelvemlékeket. Azonban nem kell azt gondolni, hogy a csán-gó nyelvjárás úgy, ahogy van, a régi magyar nyelv. Nyilván az isváltozott, csak külön, másfelé változott, más hatások érték.

A széttagoltság alapjában véve nem elõny. Sõt, például afranciák a forradalom nagy vívmányának tartják, hogy megte-remtették az egységes francia nyelvet. (Magyarán: gondoskod-tak nemzetiségeik beolvasztásáról.) Garibaldi, miután egyesí-tette Olaszországot, azt mondta: most már meg kell teremteniaz olasz nyelvet is. A magyar nyelv, talán Árpád okos letelepí-tési politikájának köszönhetõen – talán a történelmi viharokmiatti gyakori átrendezõdés miatt, vagy mert már régebbenmegszilárdult – elég egységes. Az viszont igaz, amit talán szin-tén Juhász Dezsõ mondott: a nyelvjárások a nyelv aranyfede-zete. A nyelvújítók nagy ötlete volt, hogy a nyelvjárásokból vettszavakkal gazdagították a köznyelvi szókincset. Ez a lehetõségma is fennáll. Továbbá a nyelvjárások õrzik a kiejtésbeli válto-zatosságot, de az eredeti magyar gondolkodásmódot is, mert avárosi, mûvelt embereket sokkal inkább befolyásolják az ide-gen hatások. (Sajnos, a tévén keresztül már a vidékieket is.) Anyelvjárások nagy része õrzi az e és ë hang különbségét, de iga-zi a és á hangot is csak vidéken hallani. Ebbõl a szempontból apalóc rendhagyó, éppen legsajátabb hangunkat, az a-t nem is-meri, ebben nemcsak a köznyelvtõl, hanem az összes többinyelvjárástól is eltér, de az e és ë különbsége ott is megvan. Azö-zés is többlet, hiszen változatosabb. A magyar nyelvnek lé-nyeges vonása a tiszta, egyértelmû hangképzés, nem tartozikbele kettõshangzó, de a hajdúsági, szabolcsi kettõshangzó eny-hébb változatban színesíti a hangzást. Bár Budapest lakosságaés így nyelve is kevert, a tipikusnak mondható pesti nyelv – sor-vadt hangkészletével – semmiképpen sem tekinthetõ mintá-nak. Igazából ez is egy nyelvjárás.

Azonban nem minden érték a tájnyelvekben. Nem tekint-hetõk értéknek például a hangkiejtések, elnagyolások, mint hámész, ement Kovácsékho’, és bármennyire védik is sokan, nemérték a suksükölés, mert elsikkasztja a kijelentõ és felszólítómód közti különbséget.

Vannak a nyelvjárásokbanolyan nyelvtani formák is, ame-

lyek egyenértékûek a köznyelviként elfogadottal, például na-gyobb tõle.

Kiss Jenõ és sokan mások természetes megoldásnak tartják,hogy ki-ki tartsa meg házi használatra anyanyelvjárását, és havárosba költözik, értelmiségi pályára lép, különösen, ha nyilvá-nosság elõtt beszél, váltson át köznyelvre.

Nem hiszem, hogy kívánatos a belsõ kétnyelvûség. Ez leg-feljebb ott indokolt, ahol nagyon eltérnek a nyelvjárások a köz-nyelvtõl. Sokkal inkább kívánatos, hogy átjárás legyen a nyelv-járások és a köznyelv között, mert csak így tudják a tájnyelvekgazdagítani a köznyelvet. Az lenne a célszerû, hogy akik el-hagyják szülõhelyüket, ne hagyják el teljesen anyanyelvjárásu-kat, csak tompítsák annak jellegzetességeit annyira, amennyirea környezethez való természetes alkalmazkodás magával hoz-za. Ez körülbelül megfelel a táji (regionális) köznyelvnek, me-lyet a vidéki városokban lakók, vidéki értelmiségiek beszélnek.Reisz András idõjárás-ismertetõ enyhe palócos ejtése példáulsenkit sem zavar.

A nyelvjárások becsületének helyreállításáért különféle ja-vaslatok hangzottak el részint az elõadóktól, részint a hozzá-szólóktól: hogy a nyelvi mûsorokban – már amennyire vannak– ismertetni kellene a nyelvjárásokat; egy-egy vidékrõl szólómûsorban az ottani tájnyelven kellene beszélni. Elhangzott,hogy külföldi rádiókban, tévékben vannak külön tájnyelvi mû-sorok. Valaki még azt is fölvetette, hogy tanítsák a színinöven-dékeket tájnyelven beszélni. – Más nyelvjárását megtanulnibotorság, nem is lehet hitelesen, abból olyasmi sül ki, mint aRózsa Sándor-film hamis ö-zése, valaki említette is.

Matula Ágnes elmondta, hogy a Duna Televíziónál – ren-deltetésénél fogva – sok a vidéki, határon túli mûsor, és a hely-színi tudósítóik helybéli emberek, az ottani nyelvváltozatot be-szélik. Sõt, belsõ munkatársaik közt is vannak erdélyi, délvidé-ki származásúak, akik megtartották az e és ë hang megkülön-böztetését. Erre ott biztatják is õket.

Balázs Géza ismertette a Magyar Rádió új nyelvi szabályza-tát, amely az enyhe nyelvjárásiasságot már megengedi. Hozzá-fûzte: azért, nehogy ha egy új munkatárs magával hozza kétfé-le e hangját, leszoktassák róla – mert azelõtt ez volt a gyakorlat.Ez már elõrelépés, de kevés.

A mûsorszolgáltatóktól az lenne a helyes magatartás, ha tu-datosan alkalmaznának megfelelõ arányban vidékrõl, határontúlról származó beszélõket, akik még nem felejtettek el min-dent anyanyelvjárásukból. Egyik felszólaló azt mondta: nemlehet tájnyelven beszélõket találni. Nem kell mindenáron szél-sõséget keresni, mert a magyar nyelvjárások jó része nem szél-sõséges. Senkit sem hallottam olyan szép tisztán beszélni, minta Szentegyházi Gyermekfilharmónia bemondóját. Aztán kide-rült, hogy mind úgy beszélnek. Semmi elnagyoltság, sem ének-lõ hanghordozás, ami némelyik székely nyelvjárásra jellemzõ,minden hangsúlyuk a helyén van, és minden hangnak megvana határozott képzési helye. Pesten is találkozni ilyenekkel, csaka piacra kell kimenni. Az Erdélybõl áttelepülõk nem sietnekannyira eltanulni a pesties beszédet, mint például a dunántúli-ak. Szombathelyen, ha az utcán eligazítást kérek, mindenkierõsen nyílt e-vel (és persze zárt ë-vel is) beszél, de ha bete-szem a lábam a fõiskolára, ott már nemcsak mëkëgnek, hanemgeegognak is. Ezt az irányt csak úgy lehet megfordítani, ha atévékben, rádiókban kellõ arányban szerepelnek vidéki szár-mazású bemondók, mûsorvezetõk. Külön vidékieknek kellmeghirdetni bemondói állást, akkor lesz megfelelõ jelentkezõ.Könnyebb eleve szépen beszélõket választani, mint a bent lé-võket megtanítani a szép kiejtésre.

A ma oly divatos jelszó, az esélyegyenlõség megkövetelné,hogy minden magyar magáénak érezhesse a mûsorszolgáltató-kat, s rajtuk keresztül magát anyanyelvével együtt egyenrangú-nak érezhesse a fõvárosi emberrel.

Tájnyelv és médiaBUVÁRI MÁRTA

Édes Anyanyelvünk 2010/4. 7

Új szavakat tanulokBanyatank

2009. decemberi számunk Új szavak rovatában a banyatankszóról ezt olvashattuk: „a gurulós táska tréfás (erdélyi) megne-vezése”. Nem tudom, hogy B. G. és B. M., a rovat összeállítóihonnan tudják, hogy ez a kifejezés erdélyi eredetû, de én márévek óta hallom Budapesten is, mégpedig nemcsak tréfás, ha-nem határozottan pejoratív, gúnyos árnyalattal.

A kerekes bevásárlótáska, illetve -szatyor igen praktikustalálmány: általában idõs asszonyok húzzák maguk után, nagynehezen a villamosra, buszra is felkapaszkodva vele. Eközbenérthetõen útjában vannak a fiatalabb, türelmetlen utasoknak.Ezért kaphatta a gurulós szatyor ezt a humoros, egyben azon-ban bántó elnevezést. Az interneten 123 találat volt rá, maguka mondatok is egytõl egyig ilyen jellegûek (hja, a nyugdíjas nõk,a „banyák” egyelõre nemigen interneteznek, a blogbejegyzé-sek így jobbára a tizen- és huszonéves korosztály véleményéttükrözik):

Szegény kisnyugdíjas, már csak a banyatank hiányzik a kezé-bõl;

A nyugger banyatank, miként a teljes generációja megszokta,hogy dolgozzon: azaz kelés reggel ötkor-hatkor, munkában pedighétkor…;

Az egy dolog, hogy gyorsabban érik el, de amikor már felkerül-tek a botos nénik-bácsik, meg a vénasszonyok a kerekestáskával(alias banyatank), ...;

Ja és igazán nagyon kedves tõled, hogy a „banyatank”-ról énjutok eszedbe… (az a kis kocsi, amit a nénik az utcán keresztül-húznak a lábamon?) …

Stíluskutató énem érdeklõdve gusztálja a szemléletes kife-jezést. A banyatank az ún. körülíró metafora típusába tartozik,vagyis olyan képes értelmû szószerkezet, amelynek alaptagjametaforikus elem, bõvítménye pedig valamely ezt helyesbítõ,kiegészítõ jelzõ. A táska azért tank, mert tank módjára, veszé-lyesen és ellenállhatatlanul tör át szegény fiatalok kiszolgálta-tott tömegein. És azért banya-, mert nem motor hajtja, hanema „banya” csörtet vele árkon-bokron keresztül.

A szlengnek ezek a humoros, összetett szó alakú képei álta-lában gúnyosak, rosszallóak, pl. benzintyúk ’motorkerékpárhátsó ülésén kapaszkodó fiatal nõ’, papírjaguár ’gyengébb mi-nõségû autó, különösen Trabant’. Aránylag ritkábbak a csupánjátékos, tréfás, de nem sértõ jellegû példák, mint a már Radnó-ti Miklós naplójában is elõforduló macskafröccs, azaz ’tej’.

Amennyire tetszik stilisztikával foglalkozó énemnek abanyatank, annyira nem tetszik azonban a nyelvmûvelõ énem-nek. Mert a szóból – és fõként az azt tartalmazó mondatokból,szövegekbõl – szinte süt a lenézés, a megvetés a „nyuggerek-kel” szemben, akik még mindig itt vannak, és útban vannak:

Az izzadt kövér néni elõtted csoszog az állati erõvel vont jármû-vével (népszerûbb nevén banyatank) ...;

„banyatank”!!! Az ilyet a rohamnyugdíjasok használják,ugye?;

én történetesen nem tartozom azok közé a „banyatank”-kalreggel 7 és fél 8 között közlekedõ nyafogós nyugdíjasok közé!...;

Úgy tolakodtam a nagy hasammal […], mint az igazipiacosbanyák a Tecsóbuszon [= Tesco-buszon], amikor akciós abanyatank…

Az ezekben a véleményekben tükrözõdõ udvariatlanság,méltánytalanság ráadásul háromszoros: a nõkkel, az idõsekkelés a szegényekkel szembeni. Mert az anyagilag jól ellátottnyugdíjasok, ha vannak még ilyenek, bizonyára nem igyekez-nek „banyatankjukkal” a vásárcsarnokba reggel hétkor akcióscsirkefarhátat venni, hanem beülnek gépkocsijukba, felkeresika nagy üzletközpontok valamelyikét, majd dugig rakott bevá-sárlókocsijuk tartalmát autójuk csomagtartójába ürítik.

Végül még annyit, hogy nemcsak nõk, hanem férfiak ishasználnak kerekes bevásárlókocsit, úgyhogy ennek nevelehetne akár papatank vagy tatatank is, a nemek közöttiegyenjogúság és az alliteráció jegyében.

Kemény Gábor

Ne tévesszük meg az olvasót!„… az olvasót tilos – csak egy másodpercig is – bizonytalan-

ságban hagynunk.” Hányszor idézzük ezt Kosztolányitól, mégisakadnak tollforgatók, akik ügyet sem vetnek erre az alapelvre.

Évek óta gyûjtöm az olyan mondatokat, amelyek elsõ pillan-tásra valami meghökkentõt állítanak, s csak második olvasásraárulják el valódi tartalmukat. Ennek oka többnyire az, hogy aszórend ügyetlensége miatt némelyik mondatrész, különösen atárgy nem azzal a mondatrésszel áll nyelvtani és értelmi kapcso-latban, amelyikre elsõ pillanatban vonatkoztatjuk, hanem egymásikkal. Az efféle szórend tehát valósággal beugratja az olva-sót.

Lássunk néhány példát is erre a jelenségre! Egy hírben ez amondat hökkentette meg a gyanútlan olvasókat:

„Több éve kezelték pszichiátriai problémákkal a pá-pát a karácsonyi vatikáni misén elsodró nõt” (Vasárnapi Hírek,2009. dec. 27. 1).

Néhány hónappal késõbb ugyanitt erre a szövegrészletrekaphattuk fel a fejünket:

„A szlovákiai kormánykoalíció egyik pártja […] felszólítottaaz illetékes magyar szerveket, hogy következetesen tartsákbe a fasizmus népszerûsítését, a fasiszta jelképek használa-tát, beleértve a Magyar Gárda egyenruháinak hordását is tiltórendelkezéseket” (Vasárnapi Hírek, 2010. máj. 16. 2).

A félrértést mind a két idézetben az okozza, hogy a tárgy (apápát, illetve népszerûsítését) nem az állítmánynak (kezelték, il-letve tartsák be) a tárgya, aminek elsõ pillantásra látszik, hanemegy több tagból álló szerkezetes bõvítménynek a tárgyi eleme: apápát a karácsonyi vatikáni misén elsodró nõ, illetve a fasizmusnépszerûsítését, a fasiszta jelképek használatát, beleértve a Ma-gyar Gárda egyenruháinak hordását is tiltó rendelkezések,amely szószerkezetlánc együttesen, egészében tárgya a mondat-nak.

Az átmeneti félreértést a mondatszerkezet átalakításával ke-rülhette volna el a lap munkatársa, például így: „Több éve kezel-ték pszichiátriai problémákkal azt a nõt, aki a karácsonyi vatiká-ni misén elsodorta a pápát”, illetve „felszólította az illetékes ma-gyar szerveket, hogy következetesen tartsák [pontosabban: tar-tassák] be azokat a rendelkezéseket, amelyek tiltják a fasizmusnépszerûsítését, a fasiszta jelképek használatát, beleértve a Ma-gyar Gárda egyenruháinak hordását [inkább: viselését].”

Elõfordul, ha ritkábban is, hogy nem a tárgy „bújócskázik”,hanem az alany vagy a jelzõ. Az utóbbira ezt a példát idézhetema kerületi lapból:

„Itt ismerheti meg a magyar közönség a Pozsonyban ki-adott Hajnóczy József életét és mûködését bemutató történe-ti munkát” (Várkerület, 2009. ápr. 10. 5).

Természetesen nem szegény Hajnóczyt adták ki Pozsonyban,hanem a róla szóló könyvet. A hír így hangozhatott volna kifo-gástalan egyértelmûséggel: „Itt ismerheti meg a magyar közön-ség a Hajnóczy József életét és mûködését bemutató, Pozsonybankiadott történeti munkát.” Mivel azonban a szerzõ vélhetõennyomatékosítani kívánta a megjelenés helyét, maradhat az ere-deti szórend is, de akkor vesszõt kell tenni a kiadott szó után: „…a Pozsonyban kiadott, Hajnóczy József életét és mûködését be-mutató történeti munkát”.

Mint láthatjuk, ezek az átalakítások semmiféle különösebbstílusérzéket vagy nyelvtani tudást nem kívánnak, csupán egykicsivel több figyelmet a sajtó, illetve a hírügynökségek munka-társaitól. Vagy ami a legcélszerûbb volna: egy olyan szerkesztõ-nek az alkalmazását, akit hajdanában, a „szigorúan ellenõrzöttmondatok” korában úgy hívtak, hogy olvasószerkesztõ.

K. G.

8Édes Anyanyelvünk 2010/4.

Iskolákról – rövidenFigyelem a sajtó gyakorlatát, milyen módot választ egy-egy iskola közkeletû, a hivatalosnál rövidebb megnevezésére: a név-

adó (általában csak a vezetékneve) után kötõjellel kapcsolva az iskolatípus áll.

A rövidítési szándék érthetõ, fõleg ha a teljes név olyan hosszú, mint a jelen esetben (II. Rákóczi Ferenc Mezõgazdasági, Köz-gazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium), s még a kötõjeles írásmód is igazolható a 168. szabályponttal – igaz, ittiskolát nem találunk a példák közt: „Egy- vagy többelemû személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelö-letlen összetételnek tekinthetõ kapcsolatba (pl. Kossuth-szobor). ... Az ilyen összetételszerû alakulatokban a személynév és a köz-név szoros összetartozását kötõjellel érzékeltetjük: Kodály-módszer.”

Ám sokszor erre a kaptafára ráhúznak olyan eseteket is, amikor nem tulajdonnév (személynév) az elõtag:

A fenti példákban semmi nem indokolja a kötõjelet, ám a következõ, felemás megoldás sem tetszik:

Voltaképpen mi is ez most? Tulajdonnév, közelebbrõl intézménynév? Akkor miért nem nagy kezdõbetûs minden szava? Köz-név? Akkor meg nem is kellene nagybetû. Talán ez lenne a legjobb változat: kertvárosi iskola. De a sajtó bizonytalanságát jelzi,hogy máskor meg a tulajdonnévi elõtag után sem áll kötõjel:

S ugyanebben a cikkrészletben még egy probléma felmerül: rövidíthetõ-e a Fazekas Gábor Utcai Általános Iskola Fazekas--iskolának? Talán ha a szabályzat az intézményneveknél külön kitérne e speciális esetekre, kevesebb hibával rövidítenék amédiában az iskolaneveket.

Balog Lajos

Belterjes mondásokJó két évtizede ketten is cikkeztek róla az Édes Anyanyel-

vünkben. Szilágyi Ferenc és Láng Miklós találó elnevezésevolt ez: háztáji szólások. A belterjes mondások, ez a magam ki-ötlötte szakkifejezés ugyanezt jelent(het)i. Mindkét jelzõ ar-ra utal, hogy mikroközegben hangzott el egy mondás, sõt be-mondás. Kevesen hallották, kevesen emlékeznek az elsõ el-hangzására. Ám ugyanezen kevesek körében mégis felidézik,emlegetik. Így akár holta után is él emlékükben a kimondója.Meg aztán: olykor más szituációra is átvihetõ, elsüthetõ azilletõ bölcsessége. Álljon itt két példa!

„Ezt már ti találtátok ki!” Igen, ez is egy belterjes mondás.Eredetét meg kell magyaráznom. Egy gazdálkodó (zöldsé-ges) házaspár az 1930-as években érdekes versenyen vettrészt, sõt meg is nyerte. Magyarnóta-tudásról volt szó, és õkkapásból vagy száz nótakezdést, -címet írtak össze. A megöz-vegyült gazdasszony még idõsen is igen sokukra emlékezett,szívesen dúdolgatta. Amikor aztán egy kisrádióval is meglep-ték, attól fogva duettet énekelt Bojtor Imrével, Boros Jolán-nal és másokkal. Csakhogy idõnként ismeretlen nóták isfel-feltûntek. Ilyenkor mondogatta a néni méltatlankodva:„Ezt már ti találtátok ki!” Persze, hasonló mivelünk, baráti

körünk tagjaival is megesik. Ha tehát bármilyen ismeretlennótát , új sanzont, slágert, egyebet hallunk, akkor ma is szíve-sen citáljuk a néni ezen szavajárását.

A másik belterjes mondás igen rövid: „Tögye rá!” Hiány-pótló frázis: valóban, hiány esetén van rá szükségünk. Eztmeg egy profi módra hantázó hajléktalannak köszönhetem.Sajnos, nincs már köztünk: 15 éve, hogy megfagyott. Nos, egyidõben õ még nem szavazhatott: épp lakás/lakcím híján. Ámúgy mesélte el ennek mégis-megtörténtét, hogy máig hihetõ!Jött ki tehát az urnától, és máris faggatta õt egy SondaIpsos-os: „Kire szavazott?” Barátunk elõször titkolózott,majd bemondta egy jámbor plébános nevét templomostul.„Nincs rajta a listán!” – jegyezte meg a közvélemény-kutató.Õ meg ekkor vágott vissza ezzel: „Tögye rá!” Ugye, milyenegyszerû? Sõt: szerkesztési modell is lett. Mert szinte rímelazzal, amit még végezetül idézek.

Mesélték egy alkalommal, hogy fiatal lány társaságábanlátták az agglegényt, aki köztudottan nem éppen hejde-nõpárti. A közös ismerõs egyáltalán nem lepõdött meg, ha-nem reálisan összegzett, imigyen: „Vögye el!”

Holczer József

Édes Anyanyelvünk 2010/4. 9

Kívánós lett az ország?Ismert szórendi jelenség nyelvünkben, hogy bizonyos

segédigék az igekötõ és a fõnévi igenév közé kerülnek. Pl.az el szeretném mondani igen elterjedt alakulat. Próbá-lom azért is elfogadni, mert Kosztolányiné Harmos Ilonaemlékirataiban is olvastam ilyen érdekes, kissé régiesenhangzó segédige-beszorításokat az igekötõ és az ige közé:el muszáj mondanom, el sikerült adni a házunkat. A me-moár stílusába illõ hangulatuk miatt ezek a kifejezéseknekem nagyon tetszettek. Mégis: a meg kívánom monda-ni, ki kívánom/szeretném nyilvánítani, a ki szeretnénk je-lenteni, ki kívánjuk kísérletezni szerkezeteket fenntar-tással hallgatom, olvasom.

A segédigének az igekötõ és az ige közé helyezéseugyanis idõnként mulatságos helyzeteket teremt. Az ál-talam a rádióban hallott meg kívánom a feleségét nyugtat-ni mondatban a közlés kétharmad részének elhangzásáigegészen más témájú mondandót vélünk kibontakozni. Aszintén nyakatekert rá se kívánok arra gondolni mondathelyett nem lenne egyszerûbb a nem akarok arra gondol-ni mondatindítás? Hiszen a magyar nyelv mondatépíté-sének sajátossága éppen az, hogy a közlés egyik lényegeseleme, az állítás, ill. a tagadás legtöbbször már a mondatelején kiderül, ellentétben a német nyelvvel. De már a né-metben is mutatkozik olyan törekvés, amely ezt a szigorúszórendet feloldani szeretné, pl. a hosszabb, több bõvít-ménybõl álló egyszerû mondatokban a „nicht” tagadószóegy hellyel elõbbre kerülhet.

Az el kívánjuk érni, ki kívánjuk nyilvánítani, ki szeret-nénk kísérletezni, meg kívánom a feleségét nyugtatni típu-

sú mondatokban nem kellene az igekötõs fõnévi igenevetkettévágni a „kívánom” és ritkábban a „szeretném” se-gédigékkel, mivel így a fent említett tárgyas szószerkeze-tek jelentése megbillen, a hallgatót a szószerkezet valódijelentésével kapcsolatban bizonytalanságban hagyjuk. A„szeret” segédige beszorítását (hacsak nem okoz értelmizavart, pl. „meg szeretném a feleségét nyugtatni”) mégelfogadhatónak és megszokhatónak tartom. De a „kíván”segédigés beszorításokat erõltetettnek és mesterkéltnekérzem, és használatukat a „szeretném” és „akarom” se-gédige helyett gyakran indokolatlannak tartom. Tehát: elkívánom mondani helyett szeretném elmondani vagy elakarom mondani.

Nem hiszem, hogy jelen pillanatban azon kellene vi-tatkozni, hogy tudomány-e a nyelvmûvelés. Magas szintûmûvelésére mindig is csak nagy nyelvészeti mûveltséggelrendelkezõ szakemberek, vagy legalábbis írók, költõkvoltak alkalmasak, és mindig is õk gyakorolták. Mindenkorban szükség volt, van és lesz is mintát és mércét adónyelvész nyelvmûvelõkre. Ki más lenne inkább hivatvaarra, hogy eldöntse, mely nyelvi változások nevezhetõk atermészetes és szükséges nyelvi fejlõdés eredményének,ill. hogy melyek azok a torz, elfogadhatatlan vadhajtások,amelyek ellen fel kell emelni a szavunkat.

Mindez pedig nem fogja sérteni a jó értelemben vettdemokráciát és liberalizmust.

Sz. Györffy Sarolta

„Metroszexuális” férfiakA „Változnak az idõk, változnak az ízlések!” már-már köz-

helyszerû megállapítás jutott eszembe az új férfiideálról olvas-va. Hol vannak már az én fiatalságomat idézõ 1970-es, 1980-asévek, amikor igazi pasinak az izmos, mindig magabiztos, hatá-rozott és bátor macsó számított? A mai férfiak narcisz-tikusabbak lettek: sokkal többet törõdnek magukkal, kinéze-tükkel, egészségükkel. Az új férfiideállal kapcsolatban manap-ság egyre gyakrabban találkozunk egy új jelzõvel: metro-szexuális. A szó jelentését kutatom, illetve – mivel a fogalomhallatán legtöbben (a) egyrészt a föld alatti közlekedési esz-közre, a metróra, (b) másrészt valamiféle nemi másságra (-sze-xuális) gondolnak – annak próbálok utánajárni, mi köze van(van-e egyáltalán köze) az elnevezésnek a metróhoz (esetleg aBKV-hoz) vagy a nemi identitáshoz.

A fogalmat elõször állítólag Mark Simpson brit újságíróhasználta a „The Independent” címû lapban még 1994-ben. Ametroszexuális jelzõvel õ azokat az egyedülálló, jól keresõ,nagyvárosi fiatal férfiakat illette, akik újszerû életstílust, sajá-tos testkultuszt valósítanak meg, akik fokozottan törõdnekkülsejükkel. Legjellemzõbb vonásuk, hogy az aktuális divatmegszállottjai: szeretnek vásárolni, és rengeteg pénzt költenekmárkás, divatos ruhákra, ékszereket, feltûnõ kiegészítõketviselnek. Fodrászhoz, kozmetikushoz, szoláriumba, edzõ-terembe járnak, manikûröztetnek, festetik a hajukat, szõrtele-nítenek stb. Sok idõt töltenek a tükör elõtt szépítkezéssel: arc-és szemfestéket, arctisztítót, hidratáló és ránctalanító krémet,körömlakkot, hajzselét használnak. Általában elutasítják a ha-gyományos férfiszerepeket, és tudatosan vállalják azokat a tra-dicionális férfiképhez nemigen kapcsolódó vonásokat és érté-keket, mint pl. az érzékenység, az empátia, a romantikus szép-lelkûség, az odaadás, a figyelmesség. Ez a fajta magatartás aszakértõk szerint nem a lappangó nõi oldal megjelenése, ha-

nem az igényesség, az egészség és a jó közérzetre való törekvésmegnyilvánulása, a jelenség kialakulása pedig minden bi-zonnyal az egyedüllét, azaz a „szingliség” számlájára írható.

Ezt a férfitípust eleinte elsõsorban a tehetõs médiaszakem-berek, a mûvész- és sportvilág sztárjai képviselték (pl. DavidBeckham, Brad Pitt, Tom Cruise), de mára szinte már mindenszférában megtalálhatók. Már a magyar társadalomban is fel-lelhetõk a metroszexualitás jegyei: az utóbbi idõben a macsósfigurák mintha sokat veszítettek volna varázserejükbõl, és állí-tólag a magyar nõk is sokkal jobban buknak a metroszexuálisálomlovagokra…

Az új férfiideálról nemigen tudok mit mondani, de azt tudnivélem, hogy a velük kapcsolatban gyakorta használt metro-szexuális jelzõ nem szerencsés, mert kétszeresen is megtévesztia magyar anyanyelvû beszélõt: (1) a kifejezés elõtagjának(metro-) semmi köze nincs a ’földalatti vasút’ jelentésû nem-zetközi szóhoz. A metro- elõtag a ’nagyváros; a gyarmatosokatkibocsátó anyaváros; a kolónia fõvárosa’ jelentésû görög-latinm#trópolis-ra utal, hiszen az új férfiideál városlakó, azaz a met-ropoliszok fia. A görög m#trópolis pedig a m#t#r (angol: mother,német: Mutter) ’anya, létrehozó, eredet, forrás’ és a polis’város’ összetételeként keletkezett, melynek létrejöttét az mo-tiválta, hogy egy bizonyos városnak a viszonya a többihez azanya és a gyerek kapcsolatára emlékeztetett, (2) a -szexuálisutótag – a hetero-, homo-, bi- és transzszexuális szavakkal ellen-tétben – annyiban újszerû, hogy egyáltalán nem a szexuális ori-entációra, hanem csak az életstílusra, szokásokra, viselkedésrevagy megjelenésre utal. Egy metroszexuális – szexuális irányult-ságától függõen – hetero-, homo-, bi- vagy akár transzszexuális islehet.

H. Varga Márta

10Édes Anyanyelvünk 2010/4.

Jámbor szándék:a múzeum létrejöttének rövid története

Be fog kerülni a magyar mûvelõdés- és nyelvtörténetbe:2010. július 31-én elkészült, és az õsszel hivatalosan is átadják aszéphalmi A Magyar Nyelv Múzeuma új, állandó kiállítását. ATitkok titka címû kiállításhoz vezetõ út nem volt egyenes, de azörömünk teljes lehet: szinte minden korábbi terv (kisebb en-gedményekkel) megvalósult.

A múzeumot még mint nyelvtörténeti múzeumot a halkszavú nyelvész, Pásztor Emil álmodta meg, és ismertette elõbba Kazinczy Társaságban, majd az MTA Magyar Nyelvi Bizott-ságában. A Széphalom 1994. évi kötetében meg is jelent a Ja-vaslat egy széphalmi magyar nyelvtörténeti múzeum létesíté-sérõl szóló írás, a Magyar Nyelvõr 1995. évfolyamában pedigaz Egy magyar nyelvtörténeti múzeum iránt való jámbor szán-dék. Pásztor Emil az Édes Anyanyelvünk 1999. októberi szá-mában már A Magyar Nyelv Múzeumaként említi.

A „jámbor szándék” fõként a Kazinczy Társaság buzgalmá-val és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyûlés támogatá-sával (valamint EU-, NKA- és minisztériumi pályázatokból) 15év alatt megvalósult. A múzeumot – Radványi György ihletetttervei alapján – 2007 tavaszán, éppen amagyar nyelv hete megnyitásakorkezdték el építeni, és 2008. április23-án ünnepélyesen megnyitották, in-nen köszöntve a 42. magyar nyelv he-tét. (Lásd: Megnyílt A Magyar NyelvMúzeuma, ÉA 2008/3. 3.) Még abbanaz évben elkészült Eleöd Ákos rende-zésében A magyar szó világa címû ál-landó kiállítás a földszinten, amelyetkövetett 2009 elején Kováts Dánielrendezésében a Pásztor Emil GalériánA magyar nyelvújítás és a földszinti „oldalpáholyban” A ma-gyar nyelvmûvelõ mozgalom eseményei kiállítás. Közben azemlékkert is gazdagodni kezdett: a kis patak egy tavat táplál,partján felállították a finnugor nyelvek családfáját (a tervekszerint más családfák is követik majd). 2009 õszén elkészült akiállításokra, kisebb konferenciákra alkalmas Akadémiai te-rem berendezése, valamint a Busa Margit Könyvtár, amelyalapja lehet a múzeum további nyelvészeti-nyelvmûvelõ gyûj-tõ- és kutatómunkájának.

És most, az elsõ emeleten elkészült az új állandó kiállítás,amelyért valójában létrejött a múzeum, a magyar nyelv törté-netét, jelenét megjelenítõ és részben jövõjét sejtetõ bemutató.

Út a kiállításhozA kiállítások tématerve már 2002-ben készen állt (Fehér Jó-

zsef, Kováts Dániel, Pásztor Emil és Radványi György mutattabe a Széphalom 2002. évkönyvben). Ódor Ferenc megyei köz-gyûlési elnök és Szamosvölgyi Péter polgármester felkérésére2007 szeptemberében Sátoraljaújhelyen megalakult a múze-um küldetését, állandó kiállításait elõkészítõ, nyelvészekbõl,muzeológusokból álló csapat, a kuratórium (Balázs Géza, Fe-hér József, Kárpáti László, Kováts Dániel, Maróti István,Monok István, Nyirkos István, Radványi György, Sándor Edi-na, Szathmári István, Veres László, Wacha Imre). A kuratóri-um munkáját akkor és azóta is sok jeles nyelvész, képzõmû-vész, muzeológus támogatta. Több összejövetelen formálódotta múzeum programja, kiállításainak gondolatmenete, illetveolyan kérdések, mint a helyiségek névadása vagy a kertben el-helyezendõ szobrok, emlékmûvek. Az állandó kiállítás egyikjól körülhatárolható egysége volt a szavak világa: ez lett ki-bontva és elhelyezve tíz tematikai egységben, „házikóban” aföldszinten.

A magyar szó világaA földszinti kiállítás a „minden szó egy regény” mottóval in-

dul, fõ látványeleme a jó és a rossz szinonimáit bemutató „kö-télháló”. A kiállítást két markáns, kontrasztos tárgy keretezi: abejáratnál egy motorkerékpár egy benzinkútoszloppal, a te-rem végén, a messzeségben pedig egy parasztudvar szekérrel.Két magyar közlekedési eszköz: a komáromi Kocs községrõl

elnevezett kocsi szekér és a Pannónia motorkerékpár. Kétszimbólum: az egyik a távolodó-halványuló múlté, a másik amotorizációval megindult jelené (és jövõé?).

A nyelv szavainak történeti útját tematikus egységekbenmutatja be a kiállítás. A fõ állomások (házikók, udvarok): pa-rasztház (udvar, állatok), a szókincs gazdagsága, rokon értel-mû szavak, a szavak eredete, a legszebb szavak (szavazások),korfestõ szavak (retrószavak), írói-költõi szavak (szótárak),szleng (diákszavak), szólások-közmondások, káromkodások, anyelvújítás szavai, határon túli szavak, töltõállomás és motor-kerékpár (a motorizáció szavai). A házakban és a házak közöttszabadon lehet barangolni, „szemlézgetni” a szavak, állandó-sult szókapcsolatok világából, elcsodálkozni a szekér részeineksok száz népi terminusán, vagy megismerni, újra felfedezni anépélet kifejezéseit az állatok csoportjára, õrzõjére, hangjára,nõstényére, hímjére... Aligha akad valaki, aki ezeket ma hibát-lanul fel tudná sorolni. Különféle szósorok, szórangsorok gon-dolkodtatják el vagy ösztönzik vitára a látogatókat, akik közülsokan hangot is adnak véleményüknek: fölöslegesnek, sõt ká-rosnak tartják például az iszákos szó szinonimáit, a határon tú-li „magyar” szavak felsorolását vagy a leghosszabb (egyébkéntteljesen szalonképes) magyar káromkodást, hiányolják viszont

a szívükhöz legközelebb álló szavakat,szólásokat. A „falra hányt szöveg” úgy

tûnik, nem „borsó”, például gyakranlátni diákokat, akik mobiltelefonjuk-kal fényképeznek le egy-egy falat.

Titkok titkaA magyar nyelv múltja jelene és jövõje

A „nagy” állandó kiállítás az elsõ emeleten kapott helyet.Tárgyi és képi világát a mûvészettörténész Kárpáti László ál-modta meg. (Hogy miért Titkok titka a címe? Megtudjuk: „ABorsod megyei Gelejen született, majd Göncön, Sátoraljaúj-helyen, Sárospatakon végezte tanulmányait Geleji Katona Ist-ván, aki 1645-ben megírta az elsõ magyar nyelvmûvelõ mun-kát: Titkok titka – Magyar Grammatikatska...”)

Már a földszintrõl megragadják a tekintetet az ún. Európatérben az emberi jogok nyilatkozatának ötven nyelven, külön-féle írásmóddal megjelenõ sorai, a körülötte lévõ képernyõkönpedig az emberiség története súlyos pillanatainak felvillanásai.Ha felmegyünk az emeletre (egyébként lift is van), megpillant-juk Bábel tornyát, s itt mélyedhetünk el a világ nyelveinek sok-féleségében (nyelvcsaládok). A magyar nyelv különlegességétegy jó tanáccsal („A magyar nyelvben minden fordítva van”) éspéldamondatokkal szemléltetik: például a Himnusz elsõ mon-datának angol fordításával.

Az emeleti teremben (Hungária terem) három „torony”köré szervezõdik a mondanivaló: az elsõ, amelybe szinte bele-botlunk, egy ómagyar temetõkápolna, amelyhez ha közelebbmegyünk, rájövünk, hogy a Halotti beszéd panoptikuma – megis szólal elsõ összefüggõ magyar nyelvemlékünk. A második„torony” voltaképpen egy nyolcszögû jurta, amelyben a ma-gyar nyelvjárások foglalnak helyet: zenében, szövegben és kép-ben. A kilencedik, a moldvai csángó nyelvjárás a jurtán kívülkapott helyet... A harmadik „torony” dobozokból épült fel: ko-runk nyelvi, illetve a nyelvre hatással levõ technológiáinak vilá-gát mutatja be a gramofontól a számítógépig. Úgy is mondhat-nánk, hogy eljutottunk a Gutenberg-galaxistól a Google-galaxisig. A terem jobb oldalán a magyar nyelv jeles szövegem-lékei, nyelvformáló egyéniségeinek rövid pályaképei láthatók:valamennyien egy-egy jeles tárggyal vagy fényképpel is illuszt-rálva. A terem végében Schola ludus, vagyis játéktér várja agyerekeket, akár egy kisebb csapat is játszhat scrabble-t (vagyisszórakót). Akinek egyedül van kedve nyelvi játékkal múlatniaz idõt, a bal oldali részen válogathat a számítógépes nyelvi já-

EGY KIÁLLÍTÁSHANGJAI,

TITKOK

TITKA

Édes Anyanyelvünk 2010/4. 11

tékok közül. A kiállítás szinte minden egysége meg is szólal.Hogy ne legyen hangzavar, minden látogató kap egy kiállítás-vezetõ távirányítót (egyszerre 30 látogató számára van ilyenkészülék), de a múzeum munkatársai szívesen vállalják a cso-portvezetést is (akárcsak a 150 méterre levõ, csodálatosan fel-újított, Ybl Miklós tervezte Kazinczy-emlékcsarnokban).Mindehhez az akár félnapos, de egyszerre aligha befogadhatónyelvi kalandozáshoz most kedvezményesen 400 (diákoknak200) forintos jegyet kell váltani. Ez a múzeum üzenete az isko-láknak, családoknak: Széphalomba egyszer mindenkinek elkell zarándokolnia, ahogy azt Petõfi is ajánlotta: „szent hely,szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessé-ge volna minden emelkedettebb lelkû magyarnak életében leg-alább egyszer oda zarándokolnia, mint a mohamedánnakMekkába.”

Széphalom már nem csak egy megállóA széphalmi A Magyar Nyelv Múzeuma a sátoraljaújhelyi

Kazinczy Múzeum tagintézménye. A „fõ” intézmény semhagyható ki a programból (itt is van Kazinczy-kiállítás, de agyerekeket különösen megfogó természeti részleg is, valamintlegalább negyedévente képzõmûvészeti és más kiállítások). Asátoraljaújhelyi városházán megtekinthetõ az a levéltár is,amelyben Kazinczy Ferenc dolgozott, máig az õ rendszerével

vannak tárolva az iratok, sõtKazinczy kezeírását is meg-mutatják. A Sátor-hegy gya-logos vagy libegõvel valómeghódítása ugyancsak kü-lönleges élmény, a nemrégmegnyílt bobpályáról nem is

beszélve. Elmondható, hogy a zempléni, Kazinczy által elneve-zett Széphalom ma már nem csupán egy megálló egytörténeti-irodalmi-nyelvi kiránduláson, hanem hosszabb tar-tózkodásra, elmélyülésre való hely.

A Magyar Nyelv Múzeuma „küldetésében” egyébként isbenne van, hogy a múzeum a Kazinczy-emlékek ápolásán és akiállítások rendezésén túl a magyar nyelvi kultúra egyik bázisakíván lenni. Gyûjti a magyar nyelvvel, nyelvmûveléssel kapcso-latos könyveket, kiadványokat (kisnyomtatványokat), de min-denféle nyelvi, nyelvészeti relikviát. Lõrincze Lajos hagyatéká-ból íróasztal, szobor, könyvek kerültek már a múzeumba. Amúzeum két „kiállításvezetõ” füzetet is megjelentetett: A ma-gyar nyelvújítás, A magyar szó világa. A gyûjtõmunka mellett aközmûvelõdési tevékenység is jelentõs: a helyi népszokásokfölelevenítése mellett anyanyelvi és más versenyek, konferen-ciák, találkozók, koncertek helyszíne (különösen a 100 fõs, re-mek technikával fölszerelt színházterem). Kiemelkedõ ese-mény a múzeumok éjszakája, illetve az innen indított családitúraverseny. A tervek szerint 2011 júniusában itt rendezik megaz elsõ Országos anyanyelvi tábort is. Végül nem feledkezhe-tünk meg az egyéb „élvezetekrõl” sem. A múzeumban számoshelyi és országos nyelvészeti kiadvány, illetve a múzeum szelle-miségéhez illõ ajándéktárgy vásárolható meg. Kapható Kazin-czy bora, amely szigorúan ellenõrizve egy egykori Kazinczy-szõlõ helyén termett. Este pedig mindenképpen kóstoljuk megvalamelyik újhelyi pince borát (ez is a tokaji borvidékhez tarto-zik, bora szerintem jobb is, olcsóbb is, mint a külföldiek általellepett tokaji pincesoron).

Csak akkor születtek nagy dolgok...Egy múzeum sohasem lehet kész teljesen. Különösen a fo-

lyamatosan változó nyelv múzeuma. Önmagában csoda, hogyDél-Afrika és Olaszország után (tudomásunk szerint) harma-dikként nálunk született nyelvmúzeum. S az még inkább csoda,hogy ilyen sikertörténetet írhattak az elképzelés kitalálói, ki-harcolói, támogatói. Kár, hogy Pásztor Emil nem élhette megezt a szép napot, de emlékét a pályatársak, a múzeum pedigmost már örökké õrzi. Nemcsak egy sok tekintetben hátrányosrégió gazdagodott egy országos intézménnyel, hanem az egye-temes magyar kultúra, minden magyar, hiszen aligha lehet cso-dálat, megrendülés, szellemi gazdagodás nélkül eljönni Szép-halomból. Hazafelé Ady sorai jutnak eszembe: „Csak akkorszülettek nagy dolgok, / Ha bátrak voltak, akik mertek, / S ha

százszor tudtak bátrak lenni, / Százszor bátrak és viharvertek.”Otthon megnézem az utolsó versszakot is: „S aki mást akar,mint mi most van, / Kényes bõrét gyáván nem óvja: / Mintõs-õsére ütött Isten: / A fölséges Tûz csiholója”. (Kazinczy em-lékkert: A Magyar Nyelv Múzeuma, Kazinczy Emlékcsarnok,Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275. Látogatható:hétfõ kivételével naponta, novembertõl márciusig 8–16, áprilistóloktóberig 9–17 óra között. Honlap: nyelvmuz.hu.)

Balázs Géza

„Fájdalomból és tiszteletbõl épül”A Kazinczy Ferenc emlékhely története

„A magyar Weimarnak” is nevezik. Eredetileg Kisbá-nyácska volt, Kazinczy nevezte el Széphalomnak. Iro-dalmi és nyelvi kultuszhely. Kováts Dániel, a Kazinczy-örökség jeles kutatója emlékekbõl, újságcikkekbõl, ta-nulmányokból illesztette össze Kisbányácska Szép-halommá, kultikus hellyé való válásának útját.

Az eredetileg Kazincbarcikáról származó Kazinczycsalád történetével kezdõdik. Az Érsemjénben születettKazinczy Ferenc „kinézi” magának Széphalmot. Akönyv elsõ fejezete a „honfoglalással”, a ház, a kert, agazdaság kialakításával foglalkozik. Az emlékhely lét-rejötte Kazinczy váratlan halálával kezdõdik. Elõbb asírkert alakul ki, ahol Kazinczy egyéves korában meg-halt gyermekét saját kertjébe, felszentelt földbe temet-tette, s végrendelkezése volt, hogy a kisgyermek mellettnyugodjanak feleségével. Halála után az Akadémia –némi lelkiismeret-furdalással – felkarolja az özvegyet ésaz árvákat, majd pedig az emlékhely kialakítását.1876-ban nyílik meg az Ybl Miklós elképzelései alapjánSzkalnitzky Antal által tervezett emlékcsarnok. A kötetharmadik nagy egysége a kiteljesedõ Kazinczy-kul-tusszal foglalkozik. A Kazinczy-évfordulókhoz egyretöbb kiemelkedõ esemény kapcsolódik: megemlékezé-sek, kiállítások, legutóbb 2009-ben, a 250. születésnap-ra az egész évet a magyar nyelv évének nyilvánították.A kultuszt meghatóan ápolják fiatalok és felnõttek, is-kolák, különösen a Kazinczy nevét viselõk, a KazinczyKör, az újhelyi Kazinczy Múzeum és az 1985-ben alapí-tott Kazinczy Társaság. Csaknem negyven éve, 1971-ben Széphalom szomszédsága miatt lesz Sátoraljaúj-hely a szép magyar beszéd anyanyelvi versenymozga-lom kiindulópontja, és sok ezer középiskolás számárameghatározó élmény az anyanyelvi közösség.

A legapróbb eseményekre, emberi mozzanatokra iskiterjedõ kutatás összefoglalója ez a munka. Olykor sze-münket is elhomályosító részleteket említ. Például Ka-zinczynak elsõ kisgyermekének elvesztésén érzett fáj-dalmát: „A’ Plebánus harang és énekszó nélkül vittevéghez a’ ceremóniát; én sírás nélkül néztem azt; mégeggyszer felbontottam a’ koporsót, ismét megcsókoláma’ gyermek homlokát, ’s ölbe vettem, ’s kiindúltam vele.A sír csak 60 ölnyire van ablakomtól.”

Kazinczy nem sokkal halála elõtt így summázta éle-tét: „Az én sorsom méltó, hogy még a pogány is szánjon,annál inkább a jók, kiknek lelkek iszonyodik az igazság-talanságtól...” Szellemiekben roppant gazdag, ám asokszor lesújtó körülmények miatt mégis szomorú éle-tet élt. Ezért is válhatott a nép ajkán „széphalmi szent-té”. Valószínûleg nem sejtette, hogy halála felrázzamajd a kortársakat, az Akadémiát, és igyekeznek min-dent pótolni, amit életében elmulasztottak. Máig hatólelkiismeret-furdalásból, fájdalomból és persze tiszte-letbõl táplálkozik a kultusz, épül a magyar nyelv, nem-zet, kultúra panteonja. (Kováts Dániel: „Fény s nagyvi-lág énnékem Széphalom”. A Kazinczy Ferenc emlékhelytörténete és hatása. Kazinczy Ferenc Társaság, Sátoral-jaújhely, 2009. 272 oldal.)

B. G.

KÉPEI,SZÖVEGEI

12Édes Anyanyelvünk 2010/4.

Vörösberényi sétaSzeretném meginvitálni az olvasót egy kis földrajzi, egyben

nyelvtörténeti kirándulásra. Az úti cél gyermek- és kamasz-korom színhelye, Vörösberény.

Vörösberény közigazgatásilag Balatonalmádi része, a Bala-ton északi partján, a Fûzfõi-öböl közelében található. Balaton-almádi Vörösberény nevû városrésze több száz éves múltra te-kint vissza, míg a fürdõéletérõl elhíresült Balatonalmádi csu-pán 100–150 éves történelemmel büszkélkedhet. Vörösberénynevét már a Veszprém-völgyi apácák görög nyelvû adomány-levele (1002 elõtt/1109) is említi, Szárberény néven. ASzárberény név mindkét tagja török eredetû szó. A másodiktag, a *B(i)ri�in > Brien török eredetû törzs- vagy népnév, je-lentése ’egyesülés, egyesület’. Az elsõ tag, a sa�ar > zaar > szárvalószínûleg ’sárga; sápadt’ jelentéssel bír. A régészeti kutatá-sok szerint Szárberény már a honfoglalás idején létezett, a kö-zépkor folyamán továbbra is Szárberény néven emlegették.Mai neve, a Vörösberény név utal a városrész földrajzi fekvé-sére, ugyanis a környezõ dombok igen gazdagok vörös homok-kõben, amit az építkezéseken elõszeretettel használnak. Ma

már nem bányásszák a jellegzetes színû, bauxittartalmú követ,de Vörösberényben sétálva szinte bárhol felfedezhetjük a vö-rös színû talajt, amely egyébként nagyon kedvez a szõlõter-mesztésnek. Vörösberény nevezetessége a Balaton-felvidékegyetlen épen maradt, lõréses, támpilléres erõdfallal körülvetterõdtemploma, ami ma református templomként szolgál.

A veszprémi Pannon Egyetem Magyar NyelvtudományiTanszéke 2005-ben elkezdte vizsgálni Veszprém megye regio-nális köznyelviségét. A magyar nyelvjárások atlasza eredetilegnem tartalmazza a kutatópontjai között Balatonalmádit, ám akészülõ új kiadás munkatársai bevonták Vörösberényt is a ku-tatandó területek közé. A nyelvjárásgyûjtés elõre összeállítottkérdõív és szabad beszélgetés alapján történt, az adatok feldol-gozása folyamatban van.

Vörösberény környékén járva érdemes a névtanilag is érde-kes neveket viselõ kirándulóhelyeket felkeresni, többek közöttaz Öreg-hegyet, a Malom-völgyet, a Remete-völgyet vagy ép-pen a Megye-hegyet.

Kelemen Lívia

Mit ismer, és mit nem ismer a számítógép?Több évvel ezelõtt egy nagyon gyenge tanítványom számí-

tógépen készített el valamilyen szorgalmi feladatot. Meglepe-tésemre az írásban szinte alig volt helyesírási hiba. Tanítvá-nyom elmondta, hogy a számítógép helyesírást ellenõrzõ prog-ramja segített ebben a majdnem hibátlan munkában. Én akkormég nagyon keveset tudtam errõl a hasznos masináról, csakévekkel a fenti eset után ismerkedtem meg használatával, ésazóta szinte naponta használom munkám során.

Persze nem a helyesírás, nyelvhelyesség ellenõrzése végett,hanem azért, mert sokkal megbízhatóbb, mint az írógép. Oly-kor-olykor azért rákattintok a program gombjára, hiszen gyak-ran fordulnak elõ írásaimban elütések, és ilyenkor zöld vagypiros hullámos vonal jelzi a hibát. Néha elõfordul, hogy ezt azaláhúzást semmilyen nyelvi vétség nem indokolja. Az ellenõr-zéskor kiderül, hogy ezúttal nem én voltam a bûnös, hanem aszámítógép ismeretei hiányosak.

Most néhány olyan szót, kifejezést mutatok be, amelyet aszámítógépem hibásnak minõsített, és feltüntetem, hogy he-lyette mit javasolt. Íme az elsõ: csendõrpertu. Helyette a tárgy-esetben lévõ csendõrpert szóalak áll. Ennek még van is értelme,mert a per és a pertu szavunk is létezik, csakhogy mindkettõmást jelent. A csendõrpertu abban a mondatban szerepelt,amelyikben az egyoldalú, azaz lefelé való tegezésrõl írtam. En-

nek a helytelen szokásnak a tréfás elnevezése volt a kifogásoltszó. Arra sincs magyarázat, hogy nyelvtörténetünk egyik sza-kaszát, a középmagyar kort miért „javította” a gép közép-agyarra. Érthetetlen az igebár is, amely az igepár helyett jelentmeg a képernyõn. Amikor meg a nem fog sor kerülni kifejezéshelyett a nem fogsor kerülni javaslattal szembesültem, mosoly-ra is fakadtam.

Pár évvel ezelõtt már találkoztam a számítógépnek néhányfurcsa javaslatával, bizonyos szavak elutasításaival. Írtam is ró-la. Akkor például a Szarvaskõ helynevet illetlen szónak minõsí-tette, mivel hihetõleg háromtagú összetételnek vélte. Ám eb-ben az írásomban engedékenyebbnek bizonyult a nyelvi ellen-õrzõ program. Valószínûleg rájött, hogy másról van szó, mintamire õ gondolt.

Az is meglepõ, hogy a -né asszonynévképzõt rendre birtok-jellel helyettesítené a helyesírási program. Így például aKovácsné helyett Kovácsé vagy Kovácsén áll.

Tudom, hogy a számítógépbe nem fér bele a teljes szókész-let. Azt is megértem, hogy a gép nem a szövegösszefüggéstvizsgálja, nem is vizsgálhatja, de azért bizonyos alapvetõ sza-vak jelentésével jó lenne tisztában lenniük a program készítõi-nek.

Dóra Zoltán

„Fájnöl sztéjsön, gudbáj!”A nagykörúti villamosokon 2009 júniusa óta hallható

öt népszerû színész, akik bemondják a megállókat és azátszállási lehetõségeket, sõt a közeli színházakat is meg-nevezik. A mûvészek tagolt beszédén és nyugodt hang-hordozásán kívül külön öröm, hogy pár közleményt ango-lul is elismételnek, méghozzá jó kiejtéssel és nyelvtanilaghelyesen.

De valami elcsúfítja ezt a szép összképet. A „né-gyes-hatos” útvonalának észak-budai végpontján ez hall-ható: „Moszkva tér, végállomás. Viszontlátásra! (kis szü-net) Moszkva tér. Final station. Goodbye.” A gond az,hogy a végállomás angolul vagy terminal, vagy terminus.A final station viszont problémás, mert a final annyi,mint ’végsõ, végleges’, míg a station azt jelenti, hogy ’vas-útállomás’ vagy ’buszpályaudvar’. Ráadásul ez a két szóegyütt legföljebb képletesen, ’végsõ állomás’ értelembenfordulhat elõ. A final station olyan, mint az egyszeri tit-kárnõ munkája, amelyet így dicsért a fõnök: „Bravó, Gizi-ke! Csak hármat hibázott. Máris diktálom a másodikszót.”

Megírtam tehát a BKV-nak, hogy a kifejezés érthetõ,de ettõl még éppoly nevetséges, mintha egy külföldi köz-lekedési vállalat a végsõ állomás leleménnyel kedvesked-ne az ottani magyaroknak. A levelemre válaszoló osztály-vezetõ szerint a final – egy szókapcsolat elsõ tagja lévén –hangsúlyosabb, mint a terminus, ezért a zajban jobbankivehetõ, és amúgy sem csak az angol anyanyelvûekhezakarnak szólni. Ha pedig máshogy fogalmaznának, aztsem értenék meg többen.

Hát jó, de (1) a terminus szintén tõhangsúlyos, ezért azis „kivehetõ” lenne; (2) a nem anyanyelvûek fõleg a stan-dard angolt tanulják, ott viszont nincs *final station (hi-szen a BKV találta ki); (3) azért csak kikértem volna egyarab és egy kínai véleményét a terminus-ról.

Lomb Kató már 1970-ben azt írta, hogy a világ legelterjed-tebb nyelve a tört angol. Ez ma is így van, sõt: a laikus kioktat-ja a szakembert, majd kéri „tájékoztatásunk” (vagyis a hiba)„szíves elfogadását”. Ez aztán a végsõ állomás!

Horváth Péter

Édes Anyanyelvünk 2010/4. 13

Egy a csángók életét bemutató film-ben hallottam az egyik hölgytõl: „Vá-rakozása hiábás volt”. Nagyjából rátudtam jönni, mit jelenthet a ritka szó,de szeretném megkérdezni, hogy szó-tározva van-e valahol, hogy pontosab-bat is megtudhassak jelentésérõl.

A hiábás szót nem tartalmazza semaz Erdélyi magyar szótörténeti tár, sem az Erdélyi nyelvföld-rajzi szótár, sem a Czuczor–Fogarasi nagyszótár. Az MTANyelvtudományi Intézetének korpuszai sem jeleztek egyetlentalálatot sem. Valószínûleg szûkebb használati körû tájszóvagy egyedi alakulat. Elõfordul egy régi könyvben (1911), melyszékelyek mindennapjairól szól: „Minden erõfeszítésem hiábás,ha a kisujjadat sem mozdítod meg.” Másutt meg: „Életem merõhiábásság”. A beküldött mondatokból a ’hiábavaló’, ’hiába-valóság’ jelentés valószínûsíthetõ.

Más találatok szerint a szó ’hibás’ jelentésû, pl. „Gondol-tam, hogy ha gyári hiábás, akkor szívfájdalom nélkül fordul azember a volt márkakereskedõjéhez és az importõrhöz”, illetve „Ajótállás hatálya alá esõ hiábás készüléket...” (egy mobiltelefonhasználati utasításából).

Elképzelhetõ az erdélyi, csángó szövegekben is a szó ’hibás,elhibázott’ jelentése: Várakozása hiábás volt, azaz hiba, téve-dés volt a várakozás.

Mibõl alakultak a Vasért, Közért, Virágért stb. nevek?A KÖZÉRT a Községi Élelmiszer-kereskedelmi Részvény-

társaság (késõbb: Községi Élelmiszer-értékesítõ Vállalat) ne-vébõl alkotott mozaikszó. (Közszóként kisbetûvel írjuk.) AVASÉRT és a VIRÁGÉRT vállalatnevekben az elsõ tag azt je-lenti, hogy milyen terméket forgalmaz az értékesítõ vállalat,mely a szó második elemét, az -ért végzõdést adja. Tehát vas-árut, illetve virágot árusító cégekrõl van szó (Grétsy–Kova-lovszky: Nyelvmûvelõ kézikönyv, Akadémiai, 1980. I. 561, az-ért utótagú mozaikszók szócikk).

Hogyan kell helyesen írni a következõ acéláru nevét: EUROprofil, europrofil vagy EURO-profil, vagy hogyan?

A kérdést csak akkor lehet pontosan megválaszolni, ha tisz-tázzuk, mitõl „euro” az a profil, vagyis milyen az összetevõk vi-szonya. Mivel nem vagyunk építõipari szakemberek, a szak-könyvekben és az interneten való keresgélés nem adott elégsé-ges magyarázatot. Számos írásváltozat lehetséges a jelentéstõlfüggõen.

A profil szó a mûszaki nyelvben ’szelvény’ jelentésû.1. Köznévként az euro- a profil szóval összetételt alkot, ezért

egybeírjuk a két szót (hasonló példa az euroszelvény is). Azeuro- jelentése ilyenkor: ’EU-szabvány szerint készült’, illetve’Európából származó, Európával kapcsolatos’, pl. „melegenalakított europrofil ötvözetlen acélból”. (Az euro szó önmagábannem képes utalni az acélárura, esetleg egy márkanév vált típus-jelölõ szóvá.)

2. Ha az acélárunak az a neve, hogy Euro, és ez az acélárumellesleg egy ún. profil (szelvény), akkor Euro profil.

3. Ha márkanév, és az Euro nem áll meg magában, akkorEuroprofil.

4. A kötõjeles írásmód fölmerülhet abban az esetben, ha azEuro alak önmagában nem képes utalni az acélárura, és vanegy konkrét márkanév, amely úgy hangzik, hogy Euro-profil.

5. A csupa nagybetûs írásmódra (EURO) nem látok okot,hiszen ez a betûszavaknál szokásos, más esetekben csak rek-lámcélból vagy kiemelési szándékkal fordul elõ.

Írhatom-e a lyány szót ly betûvel? Hiszen a lyány szó l hang-ját lágyítja meg az y, így j-vel írni értelmetlen. Ellentmond-e ezannak, hogy egyedül lyuk szavunkat szabad ly-jel kezdeni?

A lány fõnévnépies változata alyány (sõt a jány is). Ha a népies ejtést,változatot szeretné érzékeltetni, hasz-nálja a lyányt, más esetekben a köznyel-vi lány, leány írásmódot javaslom.

Mit jelent a pipec szó?A pipec (pöpec) melléknévként és

néha fõnévként a szlengben használatos szó, jelentése ’jó,nagyszerû, kiváló, csinos, szép, jó minõségû, elsõ osztályú (do-log)’. A köznyelvi szótárakban nem található meg, a szleng-szótárakban viszont igen – ritka használatúnak minõsítve.(Forrás: Kövecses Zoltán: Magyar szlengszótár, AkadémiaiKiadó, Budapest, 1998.) Valószínûleg szóban gyakoribb ahasználata. Újabban egy étterem neveként is felbukkant: PipecPizzéria.

Kis vagy nagy kezdõbetûvel írjuk a nyugat szót, ha aztmondjuk pl., hogy „a nyugat minden bája nélkül”?

A jelentéstõl függõen kétféleképpen írhatjuk „a nyugatminden bája nélkül” kifejezésben a nyugat szót. A ’nyugati or-szágok’ jelentésben a nagybetûs, a ’nyugati égtáj’ jelentésben akisbetûs formát kell alkalmazni.

Milyen hosszan kell kiejteni szabály szerint a magyarhosszú magánhangzókat a rövidekhez képest, ill. a kettõsmássalhangzókat az egyszeresekhez viszonyítva?

A magyar nyelvben a beszédhangok rövidsége és hosszúsá-ga megkülönböztetõ értékû lehet, l. a bor és bór különbsége.Pontos szabály nincs rá, hogy a kétféle beszédhangnak milyenlegyen az idõtartama, mert nagyon sok tényezõtõl függ a meg-valósítás: az adott beszélõtõl, a kérdéses beszédhang képzésisajátosságaitól, illetve attól, hogy milyen hangok környezeté-ben fordul elõ, a hangerõtõl stb. Mérések alapján azt mond-hatjuk, hogy a hosszú beszédhangok idõtartama nagyjából két-szeres a rövidekéhez viszonyítva. (Gósy Mária: Fonetika, a be-széd tudománya, Osiris Kiadó, 2004. 55., 66., 72., 82. alapján)

Egy nagyon egyszerû kérdésem lenne: van-e olyan „szituá-ció” a magyar nyelvben, illetve írásban, amikor az és szó elévesszõt kell írnunk, vagy nem helytelen, ha írunk?

Az és kötõszó elõtti vesszõ kérdésében az a fõ szabály, hogykitesszük a vesszõt, ha az és tagmondatokat köt össze (A ma-gyar helyesírás szabályai, 243. b) pont). Pl. Béla elkészítette areggelit, és sietõsen elmosogatott. Nem teszünk az és elé vesszõt,ha mondatrészeket kapcsol össze (247. d) pont). Pl. Piroska anagymamának bort, kalácsot és gyümölcsöt vitt.

Szükséges-e vesszõt használni az és elõtt, ha ezt mondom:„Minden mellette és ellene volt?”

Az és kötõszó elé akkor kell vesszõ, ha tagmondatokat kötössze. A kérdezett mondatban szókapcsolat tagjai között talál-ható az és, így nem kell elé a vesszõ: minden mellette és ellenevolt.

Indokolt-e a vesszõ az és elõtt az alábbi mondatban: „Szá-momra nem maradt más lehetõség, mint a tévelygés az õserdõ-ben és a barangolás a pusztaságban.”

Az és, s, vagy, meg kötõszók elé csak akkor kell vesszõt ten-nünk, ha tagmondatokat kötnek össze (l. 243/b és 247/c sza-bálypont). A kérdezett mondatban az és halmozott mondatré-szeket köt össze, ezért nem szükséges a vesszõ elõtte.

Szükséges-e vesszõt használni az stb. elõtt, ha a felsoroláselemei nemcsak egy-egy szóból, hanem mondatrészekbõl áll-nak? Pl.: „Egyikük azért nem jött, mert elkésett, a másik azért,mert nem ért rá, stb.”

Ha tagmondatok sorát zárjuk a stb.-vel, akkor vesszõt te-szünk elé: Egyikük azért nem jött, mert elkésett, a másik azért,mert nem ért rá, stb.

Összeállította: Dede Éva

Kérdések és válaszok

14Édes Anyanyelvünk 2010/4.

Érintve vagyunk az ügybenValamikor, több mint száz éve, a Magyar Nyelvõr egyik

olvasója szóvá tette, hogy az el van utazva németes szerkezet,magyarul helyesen: elutazott.

Ez a megjegyzés annyiban helyes, hogy szebb, egyszerûbbegy ragozott igét használni állítmányként, mint egy igenevesszerkezetet. Az azonban már tévedés, hogy ez németes volna.A német er ist verreist igeneve ugyanis elsõsorban melléknéviigenév, és fõleg ebben a befejezett múlt értékû szerkezetbenfelel meg neki az elutazva határozói igenév. Az el van utazvanem is pontosan annyit jelent, mint elutazott, hanem: ’el-utazott, és még nem jött vissza’. Az el van utazva jelen idejûállapotot jelent, az elutazott pedig múlt idejû cselekvést. (Ez akülönbség megvan kissé az ist verreist és a verreiste alakok köztis, de ez a különbség nem érvényesül az egész német nyelvterü-leten.)

Aki a határozói igeneves magyar állapothatározói szerkeze-tet elõször megbélyegezte, még csak kicsit tévedett. Utána egy-re többen kezdtek ódzkodni a -va, -ve toldalékú igenévtõl ak-kor is, amikor tárgyas ige mellett már másképp viszonyul amúlt idejû igéhez: egy cselekvõ ige tárgya helyett annak szen-vedõ alanyára vonatkozik, és a cselekvés következtében létre-jött állapotát jelenti: meg van írva (mert megírták), be van fejez-ve (mert befejeztük), be vagyok csukva (mert valaki becsukott).Ezek igen régi magyar szerkezetek, hasonlókat csak rokonugor nyelvekben (vogul, osztják) találunk. Ilyenekkel tele vanrégi irodalmunk és népköltészetünk is.

A meg van írva, be vagyok zárva szenvedõ szerkezetek néhavalóban fölcserélhetõk a cselekvõ alapigével: megírták, bezár-tak. A két kifejezésmód mégsem azonos értelmû. Cselekvéstjelent az egyik, állapotot a másik. Egy mondalban is megférnekegymással: Meg van írva, mert megírták stb.

Százéves múltra megy vissza a magyar szenvedõ igék meg-bélyegzése is. Annak valóban volt oka, mert a hivatali nyelv túlgyakran (és idegenszerûen is) használta a -tatik, -tetik végûszenvedõ alakot. De ennek visszaszorításában is túlzásba es-tek.

150 évvel ezelõtt még a kitûnõ nyelvész Brassai Sámuel, akinagy ellensége volt a germanizmusoknak minden rosszallómegjegyzés nélkül sorolta fel a szenvedõ mondatszerkesztésmagyar kifejezései közt a be van kötve típusú igenévi szerkeze-teket.

Sokkal nagyobb tévedés volt a határozói igenevet mellékné-vi igenévvel helyettesíteni. Ezzel nem kerülték el a szenvedõszerkezetet. Az érintett vagyok szerkezetben az érintett ugyan-úgy szenvedõ értelmû, mint az érintve vagyok határozói igeneve(cselekvõ szerkezettel: engem érint). A harmadik személybenpedig létige nélkül ez az alak erõsen félreérthetõ; ezért zavarosaz ilyen gyakran hallható fogalmazás: õ is érintett ebben az ügy-ben. Ilyenkor fölmerül bennem a kérdés: Mit érintett? Mert eza -t végû alak elsõsorban igei állítmány. Csak akkor világosanigenév, ha jelzõként használjuk, pl. az ügyben érintett személy.Állítmányként elsõsorban igének értjük. Ha azt mondom: te isérintett vagy, ezzel nem azt fejezem ki, hogy közöd van az ügy-höz (mert ezt a cselekvõ szerkezet jelentené világosan: Téged isérint az ügy), hanem minõsítelek, mert az igenevet melléknév-ként használom. Ha pedig melléknévi jelzõ, helyzeténél fogvaerre a kérdésre felel: Milyen?

Sajnos, erre sokan nem gondolnak. Az érintve és az érintettállítmányként nem úgy viszonyul egymáshoz, mint az el vanutazva és az elutazott, ahol a múlt idõ jelével helyettesíthetõ(mint láttuk, a jelentésnek némi módosulásával) az állapotje-lentõ igenévi szerkezet. Aki a tárgyas igék igenevét is helyte-lennek gondolva a -tt toldalékos alakot vélte helyesebbnek,nem gondolt erre a fontos különbségre. Így jöttek létre a maihivatali nyelvben, rádióban, tévében és tudományos szövegek-ben is az õ is érintett típusú mondatok, melyek se nem világo-sak, se nem magyarosak, hiszen külön alakja van a magyarnakaz állítmányi használatra, a németben pedig ugyanaz az alaklehet jelzõ és állítmányrész: gesperrte Tür = zárt ajtó; die Tür istgesperrt = az ajtó zárva van.

Száz év alatt futótûzként terjedt a -va, -ve képzõ rágalmazá-sa. Ennek hatására szaporodtak el az ilyen mellékmondatok:„ahol bizonyos szakképesítések kiadása nvelvvizsgához kötöttvolt”. A kötött igenévi használata itt merõben idegenszerû;csak akkor volna helyes, ha a melléknévi, azaz milyen? kérdés-re felel. (Milyen volt a szakképesítések kiadása?) Ha nem eztakarta a szerzõ mondani, a világos befejezés így lenne: nyelv-vizsgához volt kötve. Ezzel a szórenddel tudjuk értelemszerûenkiemelni az ige elõtti szót (nyelvvizsgához), mely ennek a mel-lékmondatnak fõ mondanivalója, fókusza.

Elekfi LászlóA SzóVilág nyomán, némileg rövidítve (a szerk.).

Kedvenc olvasmányaim a napilapokban az olvasói levelek,hozzászólások közül azok, amelyek az anyanyelvvel kapcsola-tos véleményt tartalmaznak. Ezek a leggyakrabban az úgyne-vezett népi nyelvészet szemléletét tükrözik, gyakran laikus ál-lásfoglalások. Különösen gyanúsak azok az írások, amelyekszavak eredetével foglalkoznak. Íme az egyik:

„Elveszett az i betû. Kezdem azt hinni, hogy a magyar ábécébõleltûnt ez a szépen csengõ magánhangzó. Keresem az i betût, desajnos nem találom. Pedig szép magyarnyelvünkben van egy csodálatos szó:igazság, amelynek elején ott ékeskedik.Milyen különleges játék ez a betûkkel,szavakkal. Igazság – gazság, vagy éppenfordítva, gazság – igazság? Mindkét szó ugyanabból a tõszóbólered: GAZ.”

Az helytálló, hogy a gaz szóból keletkezett a gazság szókép-zéssel, az azonban nem, hogy az igazság ebbõl ered. A két szó-nak semmi köze egymáshoz. Az Etimológiai szótár tanúságaszerint a gaz szó eredete bizonytalan, elképzelhetõ, hogy szláveredetû, például a bolgár vagy a szlovén gozd kifejezéssel vankapcsolatban, amelynek a jelentése erdõ. Másrészt elképzel-hetõ, hogy oszét jövevényszó a gaz. Az igaz szó viszont belsõfejlemény, alapszava feltehetõen a jog fõnév egy régi nyelvi vál-tozata, a végzõdése a -z névszóképzõ. A jo > i hangváltozásrapélda még az irgalom kifejezésünk többek között. Az igazság1372 óta létezik a nyelvünkben, a gazság pedig 1621 óta.

Minderrõl Márton Lászlónak A nagyratörõ címû drámájajutott eszembe, amely nemcsak tartalmával és a magyar törté-nelmet idézõ izgalmas fordulataival nyeri meg az olvasót, ha-nem nyelvi leleményességével, gazdagságával, stílusosan szól-va „nyelvretörõ” voltával, játékos nyelvhasználatával.

Az egyik szójáték alapjául éppen a gaz fõnév szolgál. A fõ-szereplõ, Zsigmond fejedelem így szól a vendéget kísérõ szol-gához: És ez a szolga? Mire az így válaszol: Az vagyok, uram. S

ekkor Zsigmond így kiált fel: Gaz vagy!Megtoldalak egy g betûvel.

Természetesen ez, mint korábbanbemutattam, korántsem jelenti azt,hogy a gaz-nak az az névmás volna a

szótöve, vagy a kettõ között valamiféle kapcsolat lenne.Egy másik példa ugyanebbõl a mûbõl. Az író szándékosan

kettémetszi a szót. Íme a részlet abból a jelenetbõl, amelybenZsigmond megtudja, hogy a szászok meg akarják tagadni azadót:

Megtagadják? Levágom a tagot a tagadásról, és máris megad-ják.

Ha az újságban cikket megjelentetõ laikus nyelvész gondo-latát kívánnánk érvényesíteni, akkor a tagadják és az adják szóközött összefüggést kellene feltételezni. Csak azt nem tudom,miképpen magyarázhatnám meg azt, hogy a tag szavunknak,mint elõtagnak, az a jelentése, hogy nem.

Minya Károly

(I)gazság

Édes Anyanyelvünk 2010/4. 15

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny,magyar nyelv, 2010/2011.

1. Az eufemizmus és mai tendenciái(például a politikai sajtóban,

az orvosi szóhasználatban, a diáknyelvben)Az eufemizmus terminus a „jót mond”, „jól beszél” fo-

galmával van összefüggésben, s így a jobban mondani,szebben, finomabban szólni szükségességének mindenko-ri gondolatával. Akkor alkalmazunk beszédünkben, írá-sunkban eufemizmusokat, ha jobban, kedvesebben, kevés-bé élesen akarunk valamit mondani, mint ahogy elõször aszánkra jönne, tehát ha enyhíteni akarunk a dolgon. Leg-inkább olyankor élünk eufemisztikus megfogalmazással,amikor – a társadalmi megítélés szerint – bántó, sértõ, vi-tatható hatású, kétes értékû vagy egyszerûen csak „csú-nya” szót akarunk elkerülni. Ilyenkor jobb szóhangulatú,pozitívabban értékelhetõ szót vagy kifejezést keresünk he-lyette, talán más jelentésárnyalatút is. Akár alkalmilag,egyéni leleménnyel is, de többnyire már bevált szokás sze-rint. (Például szépkorúak-at meg õszidõ-t, máskor fogya-tékkal élõ-t mondunk e szavak korábbi szinonimái helyett;az orvos a betegrõl azt közli, hogy elveszítettük õt; mosoly-szünet-et emlegetünk harag helyett; mosdó-t keresünk avécé helyett; diákok az elégtelen jegyre különféle szépítõmegnevezéseket találnak ki, stb.)

Mi a szerepe, hol van gyakori helye napjaink nyelvhasz-nálatában az eufemizmusnak? Milyen eufemizmusokatörököltünk régrõl, milyenek alakultak a közelmúltban, ésalakulnak-e hasonlók ma is? Melyek azok a nyelvhasznála-ti körök, élethelyzetek, fogalmak, ahol a leginkább élünk elehetõséggel? Mi a szerepe az ilyen beszédformálásban abeszélõnek, a hallgatónak, a beszédhelyzetnek? Szok-tunk-e valamilyen módon utalni arra, hogy most éppen eu-femizmust alkalmazunk? (Olykor pl. egy fintorral, egy „fi-noman szólva...” típusú közbeszólással...) A pályázóktólazt várjuk, hogy legyen dolgozatukban összefoglaló bemu-tatás az eufemizmus jelenségérõl, szóljanak a – régi és mai– használati kategóriákról, csoportokról is (a szakirodalomés saját megfigyeléseik alapján), és valamely részterületetalaposabban is kidolgozzanak. Gyûjtés, mai példaanyag isszükséges, de ezúttal nem várható számszerûen sok, ámnéhány jó példa igen. Esetleg felmérés is készülhet az eufe-mizmusokat érintõ attitûdökrõl.

A részterületekhez néhány javaslat: a tabu, a PC (a poli-tikai korrektség), az eufemizmusok mozgása.

Kiinduló irodalomnak Zlinszky Aladár összefoglaló ta-nulmányát (Az eufemizmus. 1931. MTA, Budapest) aján-lom, emellé a használati körök feltérképezéséhez R. W.Holder munkáját (A Dictionary of Euphemisms. 1995. Ox-

Három témakörben írtak ki pályázatot: 1. Azeufemizmus és mai tendenciái (például a politi-kai sajtóban, az orvosi szóhasználatban, a diák-nyelvben), 2. Az igekötõk és a névutók karrierje(Mai nyelvhasználati jelenségek – visszatekintés-sel e szófajok történetére), 3. Kortárs drámaírók.Monológok, dialógusok nyelvi, stiláris jellegze-tességei. A részletes versenykiírás az OktatásiKözlönyben olvasható. A magyar nyelvi dolgoza-tok tartalmi és formai követelményeirõl lásd azÉdes Anyanyelvünk 2003/4. számában KernerAnna írását! Idén az elsõ két témakör kidolgozá-sához nyújtunk segítséget.

ford University Press) is. Egyes résztémákhoz l. még:Bañczerowski Janusz 1995. Az eufemizmusok használatátjelzõ metainformációs operátorokról. Magyar Nyelv69–71; Bíró Ágnes 1985. Szemérmes durvaságok. In: Bí-ró–Tolcsvai Nagy szerk. Nyelvi divatok. Gondolat, Buda-pest; Szili Katalin 2004. Tetté vált szavak. Tinta Könyvki-adó, Budapest; Zlinszky Aladár 1927. A névvarázs. Ma-gyar Nyelv 101–109.

Gallasy Magdolna

F

2. Az igekötõk és a névutók karrierje(Mai nyelvhasználati jelenségek –

visszatekintéssel e szófajok történetére)A részrendszerek mintázatának átalakulása a nyelvi

változások egyike. Az igekötõk és névelõk másodlagos szó-fajok, azaz a magyar nyelv külön fejlõdése során más szó-fajokból alakultak ki. Míg az igekötõk az igék jelentésétmódosítják vagy változtatják meg, a névutók a névszókhozkapcsolódó körülményeket fejezik ki. Folyamatosan kelet-keznek, nyelvi funkciójuk is változik. Pragmatikai ésgrammatikai szempontból egyaránt jól követhetõ a törté-netük.

Aki behatóan szeretne foglalkozni ezzel a nyelvi jelen-séggel, annak a gyûjtõmunka megtervezése az elsõ felada-ta. Érdemes nyelvtörténeti keretbe illeszteni azokat azösszetevõket, amelyeket a pályázó mintául választott. Eb-ben az esetben azonban nem a szavak és kifejezésekmennyisége a mérvadó, hanem sokkal inkább az, hogy cso-portosítsa és minõsítse azokat különbözõ nyelvtani szem-pontok szerint. Mik lehetnek ezek? Érdemes oknyomozástfolytatni, hogy mi hozza létre a mai köznyelvben azt amár-már kínos törekvést, hogy a beszélõk a lehetõ legpon-tosabban határozzanak meg egy-egy cselekedetet, tegye-nek nyilvánvalóvá viszonyokat. Vannak-e egyértelmûenhelytelen, feleslegesnek minõsíthetõ típusai az igekötõ és anévutó használatának? Amikor a gazdaságosságról beszé-lünk a nyelvben, akkor vajon hogyan kezeljük azokat a vál-tozatokat (vállal – bevállal, elvállal, felvállal), amelyek-nek eredeti jelentése ugyanaz, mint igekötõvel. Mennyittesz a tényhez a nyelvi divat, kik használják, terjesztik, ésmilyen csatornákon ezeket az újmódi, felkapott változato-kat? Lehet-e a jelenség egy mélyebb, átfogóbb nyelvszerke-zeti változás kiindulópontja, amely az elõtagokat (prefixu-mokat) helyezi elõtérbe, mint a leggyakrabban tanult éshasznált idegen nyelvekben tapasztaljuk? Természetesenaz egyes pályamûvek nyelvi adatai alapján különbözõ kö-vetkeztetésekre juthatnak a versenyzõk, a vizsgált nyelvianyagot sajátos szempontok szerint is elemezhetik.

Fontos azonban, hogy a pályázók kijelentéseiket és el-méleteiket minden esetben tudományos alapossággal bizo-nyítsák. Ebben nyújtanak segítséget a nyelvészeti kézi-könyvek: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára(TESz). Fõszerk.: Benkõ Loránd I–IV., Bp. 1967–84; Nyelv-mûvelõ kéziszótár. Szerk.: Grétsy László és Kemény Gábor,Tinta Könyvkiadó, Bp. 2005. Általános jellegûek a további-ak: D. Mátai Mária: Nyelvünk élete. Nemzeti Tankönyvki-adó Bp. 1994; és ugyanõ a szerzõje az Igekötõrendszerünktörténetébõl. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadvá-nyai, 187. szám, Bp. tanulmánynak. Hasznos lehet FábiánPál: Nyelvmûvelésünk évszázadai. Gondolat, Bp. 1984.

Szarvas Rita

T U D Ó S Í T Á S O KA magyar nyelv napjai Székelyudvarhelyen

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) éven-te ismétlõdõ legnagyobb rendezvényét, A magyar nyelv napjaitminden évben más-más erdélyi városban tartják. A 2010-bensoros Székelyudvarhelyen május 14-én az ünnepi megnyitón –a Városháza Szent István termében – köszöntõ beszédet mon-dott a város polgármestere, Hargita megye fõtanfelügyelõje,Magyarország csíkszeredai fõkonzulja és az AESZ helyi veze-tõje, majd Péntek János nyelvész akadémikus, az AESZ elnö-ke átadta Katona Ádám udvarhelyi magyartanárnak, mûvelõ-déstörténésznek, szerkesztõnek és politikusnak ünnepélyeskülsõségek mellett a Sütõ András Nyelvõrzés Díjat. Ezt a ki-tüntetést az AESZ elnöksége 2000-ben alapította, és olyan sze-mélynek ítéli oda évente egyszer, aki sokat tesz nyelvünk épsé-gének, helyes használatának megõrzéséért, anyanyelvi ésanyanyelvû kultúránk ápolásáért, az erdélyi/romániai magya-rok nyelvhasználati jogainak érvényesítéséért. A kitüntetettszemélyrõl szóló laudációban elhangzott egyebek mellett,hogy a nyelvben való megmaradásunkat elõsegítõ körülmé-nyek legfontosabbjának, az önrendelkezésnek, más szóval: azautonómiának igényét a ’89-es rendszerváltás után elsõkéntKatona Ádám fogalmazta meg. Õ magyartanárként az anya-nyelvi oktatás mellett nagy gondot fordított a tanulók népzeneinevelésére is, együttmûködött a táncházmozgalom szervezõi-vel. Szerkesztõként és a könyvekhez írt tudományos igényûelõszókkal olyan szerzõk mûveit emelte be az erdélyi magyarközgondolkodásba, mint például Kemény Zsigmond, KodályZoltán, Fülep Lajos vagy Venczel József. Szaktudásának hasz-nát vette a ’70-es, ’80-as években a városi múzeum és a mûvelõ-dési ház is. A diktatúra éveiben kezdeményezte az agyagfalvi1848-as emlékmû felállítását – hallhattuk a méltató beszéd-ben.

A megnyitó után elkezdõdött az iskolások anyanyelvi verse-nyének országos döntõje. Az erdélyi megyék csapatain kívüljelen volt Bukarest fõváros egyetlen magyar tannyelvû iskolá-

jának képviselete is. Korcsoportok szerint három kategóriábasorolták a tanulókat: 1. az általános iskolák 4. osztályosai (ki-sebbek nem versenyeznek), 2. felsõ tagozatosok, 3. középisko-lások. Nyelvi játékokban, fejtörõkben, helyesírásban, szöveg-mondásban, nyelvhelyességi és hasonló kérdésekben való jár-tasságukról adtak számot a versenyzõk. Az elemisták közüla dicsõszentmártoniak voltak a legjobbak, a felsõsök versenyéta kovásznai Kõrösi Csoma Sándor iskola tanulói nyerték, aközépiskolák elsõ helyezettje a sepsiszentgyörgyi SzékelyMikó Kollégium lett.

Határok és normák a magyar nyelvhasználatban címmel tu-dományos értekezlet is volt Udvarhelyen egyetemi tanárok,kutatók, nyelvmûvelõk részvételével. Az eszmecserét PéntekJános egyetemi tanár vezette. Többnyire az ideális nyelvválto-zatnak tartott irodalmi nyelv/standard köznyelv és a táji vagyregionális köznyelv(ek) viszonyáról beszéltek az elõadók, deszó esett a káros román és angol nyelvi hatásokról, a nyelviglobalizáció ártalmairól is. Az egységes irodalmi nyelv és a tájiköznyelvek viszonyát az elõadók (Péntek János, Benõ Attila,Katona Ádám, Komoróczy György) a természetes nyelvi hatá-rok és a mesterséges államhatárok helyzetében, a nyelv idõbelimozgása alapján vizsgálták. Ebbõl egyenesen következik, hogyszó volt a Kárpát-medence anyaországi magyar és kisebbségimagyar nyelvváltozatairól, a kétnyelvûségrõl, társasnyelvészeti(szociolingvisztikai) kérdésekrõl, nyelvjárási térképekrõl, atla-szokról is. Érdekes volt Juhász Tihamér kolozsvári kutatódigitális szótárakról szóló elõadása, valamint Lõrincz Józsefudvarhelyi magyartanárnak a nyílt és zárt e hangunkról tartotteszmefuttatása.

Másnap, május 15-én a Kõrösi Csoma Sándor anyanyelviverseny résztvevõi kiránduláson vettek részt. FarkaslakánTamási Ároné, Székelykeresztúron Petõfi Sándoré volt a fõ-szerep.

Komoróczy György

2009-ben jelent meg Prágában H.Tóth Istvánnak, a prágai Károly Egye-tem docensének és tanítványának,Radek Patlokának Kettõs tükrök. A sti-lisztikáról magyarul – a magyarról stí-lusosan címû kötete. A kötet nyilvánva-

lóan és mindenekelõtt a magyar szakos cseh egyetemisták számá-ra készült, felépítése, szerkezete tehát messzemenõen tekintettelvan a felsõoktatás igényeire. A mû 11 fejezetre tagolódik, a fejeze-teket – szellemesen – A-tól K-ig nagybetûkkel jelzik a szerzõk. Azolvasót tájékoztató bevezetõ fejezet után a szerzõk a stílus és a sti-lisztika körébe tartozó alapfogalmak részletes, számos szemléle-tes példával megvilágított bemutatását adják. Alfejezet mutatjabe a képes (= festõi) kifejezéseket, a névátvitel (= trópusok) fajtá-it és a szó- és mondatalakzatokat (= figurák). Külön fejezetek tár-gyalják a szépirodalom és a nyelviképek kapcsolatát, a stílus, a stilisz-tika és a stílustörténet összefüggé-seit és a társadalmi érintkezés nyel-vi kifejezésmódjait.

A kötet talán legizgalmasabb két fejezete a G: Egyéb tájékozó-dási lehetõségek a szépirodalmi stílus megismeréséhez és a H: Azextralingvális eszközök stilisztikájáról. A rövid, alig negyedfél ol-dalas G fejezet tömör, ám kitûnõ összefoglalását adja a magyarírói szótáraknak, azok felhasználási lehetõségeinek: „Kiváló esz-köz az írói szótár a költõk, az írók stílusának az elemzésére. Mamár nélkülözhetetlenek a stíluselemzésben. Az írói szótár olyancéllal készül, hogy minél teljesebb képet kaphasson az olvasó azadott mûvész nyelvhasználatáról, az egyéni stílusa sajátosságai-ról.” A fejezet második részében pedig a hangtani jelenségek, a ze-neiség, vagyis az akusztikai szint stilisztikai jelentõségérõl éselemzési módszereirõl, többek között a hangstatisztikai vizsgáló-dások lehetõségeirõl kapunk okos, lényegre törõ összefoglalást.Az extralingvális eszközök stilisztikájáról szóló fejezet különösfontosságát és érdekességét az adja, hogy a hagyományosan is-mert eszközök mellett (központozás, íráskép, nagybetûk haszná-

lata, tájnyelvi és idegen szavak, az argó stilisztikája stb.) a számí-tógép, internet, e-mail, sms általánossá válásával új, izgalmasnyelvi jelenségek jelentek meg, és terjednek, különösen az ifjúságkörében, gazdagítva vagy rontva, de mindenképpen változtatva anyelvet.

Az utolsó tartalmi fejezet (I) a mûvészi nyelv és a stilisztikasokrétû kapcsolatrendszerét tárja fel a kommunikációval. „A mû-vészi kommunikáció a bonyolult jelenségek közül is a legbonyolul-tabb, hiszen a mûvészet többdimenziós kommunikáció, mert kap-csolat alakul ki a mûvész és az alkotása, az alkotás és a közönsége,valamint az alkotásban található anyagok, eszközök között is” –állapítják meg a szerzõk. A különbözõ kommunikációk közös sajá-tossága, hogy mindegyik valamely kód, jelrendszer használatánalapul. A szerzõk Szókratész/Platon és Arisztotelész ókori poéti-kájától és retorikájától a XX. századi rendszerekig (Jakobson,

Hymes, Ingarden, Johansen) köve-tik végig az irodalmi mûvek, költõiszövegek kommunikációelméletimegközelítésû stilisztikai vizsgála-tának lehetõségeit. Végsõ konklúzió-

juk az, hogy a mûvészi nyelvnek és a stilisztikának a kapcsolataakkor lesz érzékletesebb, ha egy-egy szépirodalmi alkotást elmé-lyültebben tanulmányozunk, hogy lássuk a mû hangjainak, sza-vainak, mondatainak, nyelvi-lírai képeinek többletjelentését.

És itt megérkeztünk H. Tóth István és Radek Patloka stiliszti-kájának vezérgondolatához: a többletjelentéshez. Jól ismert, hogya stílusérték szó többletismeretet hordoz. A kommunikációban al-kalmazott verbális és nonverbális elemek többletjelentést kap-nak/kaphatnak. A stílus, a jó stílus magában hordozza az árnyaltkifejezésmódot, a többletjelentések lehetõségét. Mindezek átlátá-sához, megértéséhez és alkalmazásához kiváló bevezetõ ez akönyv. (Dr. H. Tóth István–Radek Patloka: Kettõs tükrök. A stilisz-tikáról magyarul – a magyarról stílusosan. Közép-európai tanul-mányok kiskönyvtár 1. Károly Egyetem Filozófiai Fakultása, Prá-ga 2009. 140 oldal.)

Vasvári Zoltán

Kettõs tükrök

OLVASÓ-

LÁMPA

16Édes Anyanyelvünk 2010/4.

Édes Anyanyelvünk 2010/4. 17

Hírek2010. szeptember 1-jén váratlanul

elhunyt az Anyanyelvápolók Szövetsé-gének két évtizeden át elnöke, BánffyGyörgy, augusztus 30-án pedig a szövet-ség elnökségi tagja, Rónaky Edit. Mind-kettõjüktõl decemberi számunkban ve-szünk búcsút.

*Dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton he-

lyettes államtitkár nyitotta meg 2010.szeptember 29-én Széphalomban, A Ma-gyar Nyelv Múzeumában a Titkok titkacímû állandó kiállítást, amelyrõl e szá-munkban részletesen is szólunk.

*Öregharang címmel jelenik meg A

Magyar Nyelv Múzeumának nyomtatottkrónikája. A elsõ szám 2009 decemberé-ben látott napvilágot, a köszöntõ számotKováts Dániel tiszteletére jelentettékmeg.

*Nyelvi hírek a nagyvilágból címmel ké-

szíti egyszemélyes folyóiratát GadosLászló. A februári számban többek kö-zött az eszperantóról, a nyelvi egyenlõ-ségrõl és az anyanyelvek nemzetközinapjáról jelent meg írás. E lapból tudtukmeg, hogy 2010-ben Kuba ad otthont azeszperantó világkongresszusnak.

*Hazai és határon túli anyanyelvi és

pedagógiai szervezetek képviselõi meg-beszélést tartottak a magyar nyelvi verse-nyek és vetélkedõk kérdésérõl 2010. ápri-lis 21-én a Nemzeti Tankönyvkiadóban.Az Anyanyelvápolók Szövetségét BalázsGéza és Kerekes Barnabás képviselte.

*A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócso-

port 2010. évi szakmai kirándulása júni-usban Bács-Kiskun megyébe vezetett. Akutatócsoport tagjai Kalocsán, Kiskun-halason, Soltvadkerten és Kiskõrösönjártak. A kiskunhalasi Bibó István Gim-náziumban különösen nagy szeretettelfogadták õket.

Nyelvészeti könyvekAnyanyelvünkért. Dsida Jenõ nyelv-

mûvelõ rovata a Keleti Újságban. Szerk.:Zsemlyei Borbála. AESZ, Sepsiszent-györgy, 2008.

Családi levelek. Magyar költõk, írók(jeles személyiségek) rokoni levelei a kü-lönbözõ korokban. Készült a Beszélninehéz!-kör szerkesztésében a magyarnyelv hetére. Kiskunmajsa, 2010.

Eperjessy Ernõ: Regionális cseléd-szótár. Somogy Megyei Múzeumok Igaz-gatósága, Kaposvár, 2010.

Herbszt Mária: Tanári beszédmaga-tartás. Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged,2010.

Hoffmann István: A Tihanyi alapító-levél mint helynévtörténeti forrás. Deb-receni Egyetemi Kiadó, 2010.

Honti László fõszerk.: A nyelvrokon-ságról. Az török, sumer és egyéb áfiumellen való orvosság. Tinta Könyvkiadó,Budapest, 2010.

Kováts Dániel: „Fény s nagyvilág én-nékem Széphalom”. A Kazinczy Ferencemlékhely története és hatása. KazinczyFerenc Társaság, Sátoraljaújhely, 2009.

Magyar nyelvjárások XLVII. Debre-cen, 2009.

Nyelvideológiák, attitûdök és sztereo-típiák. 15. élõnyelvi konferencia. Szerk.:Borbély Anna, Vanconé Kremmer Ildi-kó, Hattyár Helga. MTA Nyelvtudomá-nyi Intézet – Gramma Nyelvi Iroda –Konstantin Egyetem, Budapest, Duna-szerdahely, Nyitra, Tinta Könyvkiadó,Budapest, 2009.

Nyelvünk és Kultúránk: Öt esztendõaz Anyanyelvi Konferencia mûhelyében.(2010.)

Oktatás: nyelvek határán. Közelképés helyzetkép a romániai magyar okta-tásról. Szerk.: Bálint Emese és PéntekJános. AESZ, Sepsiszentgyörgy, 2009.

Ördög Ferenc: Válogatott tanulmá-nyok. Czupi Kiadó, Nagykanizsa, 2008.

Patlotka, Radek: Bevezetés a magyarhangtanba és alaktanba nemcsak idegenajkúak számára. Cseh- és MorvaországiMagyarok Egyesülete, Prága, 2009.

Péchy Blanka: Beszélni nehéz! Mun-dus Novus Könyvek, Budapest, 2010.

Pomogáts Béla (összeállította):Nyelvhaza. Százhárom vers a magyarnyelvrõl. A Magyar Nyelv és KultúraNemzetközi Társasága, Budapest, 2010.

TI és MI. Alkalmazott nyelvészet ésinterdiszciplinaritás. Szerk.: Gecsõ Ta-más–Kiss Zoltán–Tóth Szergej. TintaKönyvkiadó, Budapest, 2010.

Tóth Valéria: Településnevek válto-zástipológiája. Debreceni Egyetem Ma-gyar Nyelvtudományi Tanszék, 2008.

Vargha Katalin (összeállította): Ma-gyar találós kérdések. 19. századi szöve-gek antológiája. Tinta Könyvkiadó, Bu-dapest, 2010.

Vasné Tóth Kornélia: Élõ diáknyelv.Két város, húsz év tükrében. NovumPublishing. (Sopron, 2010.)

Vass László: Szemiotikai szövegtanialapismeretek. Szegedi Egyetemi Kiadó,Szeged, 2010.

Események2010. október 1–3. Semiotica

Agriensis 8. Gasztroszemiotika. EKF,Eger

2010. október 7–9. Nyelvstratégia –nyelvmûvelés. 40. Szarvas Gábor nyelv-mûvelõ napok, Vajdaság, Ada

2010. október 27–28. Tegnapi filológi-ánk mai szemmel. Modern FilológiaiTársaság, ELTE

2010. november 5–6. 12. országosKossuth-szónokverseny. ELTE, Buda-pest

2010. november 5–6. Anyanyelvi kul-túraközvetítés. Kaposvári Egyetem Pe-dagógiai Kar

2010. november 20. 18. országos ifjú-sági anyanyelvi parlament

2010. november 23–24. Kultúra ésnyelv, kulturális nyelvészet konferencia.ELTE, Budapest

2010. november 26. Az internet-korszak kommunikációja II. munkameg-beszélés. ELTE

2010. november 30–december 1. Há-lózatkutatások a bölcsészet-, a társada-lom- és a természettudományokban. In-formáció: halozatkutatás@btk.nyme.hu.NymE SEK alkalmazott nyelvészeti tan-szék, Szombathely

2010. december 6. Czuczor–Fogarasiemlékkonferencia, Budapest

2010. december 12. A legjobb cégne-vek. Díjátadás. Magyar VendéglátóipariMúzeum

2011. április 23. A magyar nyelv napja2011. június 16. Jelentés a magyar

nyelvrõl, MTA, Budapest2011. június 17–19. országos anya-

nyelvi tábor (Széphalom)2011. augusztus 22–27. Nyelv és kul-

túra a változó régióban. VII. Nemzetközihungarológiai kongresszus, Kolozsvár

A Hírek, események rovatba szántinformációkat a következõ címre kér-jük eljuttatni: balazsge@due.hu. Lap-zárta mindig a megjelenés elõtti 40.nap.

H Í R E K – E S E M É N Y E K

Országos anyanyelvi tábor

Az Anyanyelvápolók Szövetségetöbb anyanyelvi szervezettel össze-fogva 2011. június 17–19. közöttSzéphalmon megrendezi az elsõ or-szágos anyanyelvi tábort. A táboralapgondolata: az anyanyelvi mûvelt-ség átadása, fejlesztése. Ezért szere-tettel várják a nagyszülõket, szülõketés gyerekeket, lehet családosan, bará-ti társasággal és persze egyedül is ér-kezni. A programban ismeretterjesz-tõ elõadások, megbeszélések, nyelvijátékok, kirándulások és egyéb közös-ségi programok szerepelnek. A rész-leteket az Édes Anyanyelvünk 2011.februári és áprilisi számából lehetmegtudni.

A Brokernet Jövõ Alapítvány2010-ben kiemelten kíván foglalkoznia magyar nyelvvel. Az elsõ félévben500 gyermeket vitt el Széphalomra, AMagyar Nyelv Múzeumába. Az októ-berben Sátoraljaújhelyen megrende-zendõ Édes anyanyelvünk országosnyelvhasználati verseny mindenrésztvevõjének jutalmat adnak, sõtkülöndíjat is létrehoznak számukra.A közeli jövõben dunántúli iskolá-soknak terveznek „anyanyelvi” kirán-dulásokat Tihanyba, Zircre, Veszp-rémbe, Pannonhalmára. (www.bro-kernet-group.com)

18Édes Anyanyelvünk 2010/4.

Grétsy László rovata

Mindenekelõtt a 2010. évi 2. számunkban közzétettrejtvények megfejtését adjuk meg.

I. Hétszer hét. 1. Menedék. 2. Hadnagy. 3. Kozmosz. 4.Piruett. 5. Hóvirág. 6. Cseppkõ. 7. Sóbánya. A két zeneimû neve, amely a bal felsõ kockától a jobb alsó kockáig ter-jedõ átlóból kiolvasható: Mazurka, illetve a sorok átrende-zésével: Keringõ. A 200 éve született zeneszerzõ, aki mind-két zenedarabból jó néhányat írt: Frédéric Chopin.

II. Keresztnévszórejtvények 1. Zsófia. 2. Bálint. 3.Dalma. (E rejtvényünk megfejtését egy apró hiba megne-hezítette, ugyanis a helyes szöveg „Ének a napon” helyettez lett volna: „Ének e napon”. Ketten jelezték is az elírást– köszönjük szépen! –, de szerencsére azt látjuk, hogy meg-fejtõinket nem sikerült „megtévesztenünk”. Persze azértígy is elnézésüket kérjük!) 4. Lóránt. 5. Áron. 6. Dóra. 7.Karméla. (Ezt a nevet, amely a Kármen olaszos változatá-ból alakult, jó néhányan nem találták meg. De létezõ,anyakönyvezhetõ név.) 8. Félix. 9. Borbála. 10. Benõ.

III. Cikcakkban. 1. Halenyv. 2. Rúdelem. 3. Siheder. 4.Óvárosi. 5. Építési. 6. Statika. 7. Ilyféle. Tóth Árpád versé-nek címe, amelyet a kitöltött ábra bal felsõ, majd jobb felsõsarkából cikcakkban lefelé haladva olvashatunk ki: Hús-véti versike.

IV. Szójátékos csattanó. Hát nem épp most mondtadanyunak, hogy lássuk a medvét?

Azok közül a megfejtõink közül, akik megfejtésükkel el-érték a sorsolásban való részvételhez megkívánt 60 pontot– egyébként mindnyájan elérték! –, ezúttal a következõkrészesülnek a Tinta Könyvkiadó által a mindenkori nyer-teseknek felajánlott könyvjutalomban: Jávori István, Ka-zincbarcika, Mátyás király út 2/3. (3700); Mercsek Tímea,Székesfehérvár, Géza u. 92. (8000); Mezei Teréz, Békéscsa-ba, Lencsési út 85. Életfa nyugdíjasház (5600); PakutsAndrea Eszter, Lesenceistvánd, Kossuth u. 137. (8319);Petõcz István, Budapest, Thomán u. 9/b (1124); Sebõk Já-nos, Dunakeszi, Barátság útja 17. X. 61. (2120); SzabónéDarvai Éva, Miskolc, Irinyi u. 25. IV/3. (3534); Tóth Mi-hály, Tura, Park u. 10. (2194); Varga Gáborné, Miskolc-Hejõcsaba, Világ u. 8. (3508); Varsányi Viola, Duna-bogdány, Kossuth u. 134. (2023). Gratulálunk a nyertesek-nek!

A Pontozó új feladataiI. Nyolcszor nyolc. Olvasóink feladata a vízszintes so-

rok megfejtése. Ha megoldásuk helyes, akkor az ábra balfelsõ sarkából kiindulva és a jobb alsó sarokig eljutva egy175 éve született és 100 éve elhunyt jeles festõnk ismertképének címére találnak. Utána a sorok ügyes átrendezé-sével ugyanebben az átlóban a festõ egy másik képének cí-mét olvashatják el. A két kép címéért és alkotójuk nevéértegyaránt 7, összesen tehát 21 pontot lehet szerezni!

1. Rezerva

2. Tünemény

3. Lovak szállása

4. Tisztiszolga

5. Ízletes húsú madár

6. Becézett kisközség

7. Mocsár

8. Sátánt kergetõ

II. Mi az ellentéte? Annak megítélésében, hogy miszámít ellentétnek, s mi nem, a nyelvi játékokban nem sza-bad szigorúnak lennünk. Erre gondolva pl. az áll igéneknemcsak a megy vagy a mozog, hanem, mondjuk, az ül islehetséges ellentéte. Ennek elõrebocsátása után tíz szótteszünk közzé, azt kérve olvasóinktól, hogy mindegyiknekalkossák meg egy lehetséges ellentétét, de úgy – most jön afontos megszorítás! –, hogy a már megadott szónak lénye-gében meg kell maradnia, csupán az elején szabad egyet-len betûnyit változtatni: vagy elhagyni, vagy a meglevõtmás betûre kicserélni, vagy eggyel megfejelni, szigorúan aszó elején! Minden megtalált ellentétért 2 pont jár; a telita-lálatos megfejtés tehát 20 pontot ér. Ugye, feladványunkmegérdemel egy kis fejtörést?

1. Tenyészik – 2. Igazság –

3. Fûtés – 4. Avul –

5. Hajdan – 6. Gyász –

7. Vereség – 8. Fosztogat –

9. Öröm – 10. Tárt –

III. Író és mûve. Olvasóink feladata mindössze az,hogy a meghatározásoknak megfelelõ szót vagy nevet írjákbe a hatszor nyolcas ábra megfelelõ soraiba. Ha megfejté-sük helyes, akkor a páratlan sorokban található szavak-nak elsõ, a páros sorokban levõknek pedig utolsó szótagjátegymás mellé téve egy világhírû regény címét olvashatjákössze. Két kérdésünk: mi a regénycím, és mi a neve idén100 éve elhunyt írójuknak? Mindkét helyes válaszért 8pont jár, összesen tehát 16!

1. Szophoklész hírestragédiájának hõsnõje

2. Forró égövi terület

3. Föld alatti várbörtön

4. Csevegés

5. Francia kicsinyítõképzõs nõi név

6. Táncosnõ

IV. Szójátékos csattanó. Megfejtésül a Védekezés cí-mû, túloldali rejtvény, illetve vicc csattanóját kell bekülde-ni. A helyes megfejtésért 25 pont jár.

Az e számunkban közzétett rejtvények együttes értéke82 pont, de már 60 pont is elég ahhoz, hogy a megfejtés be-küldõje részt vehessen a sorsoláson, és egy értékes könyvnyertese lehessen. Könyvjutalomban tíz szerencsés meg-fejtõnk részesül.

A fejtörõk megoldását 2010. december 1-jéig tessékbeküldeni címünkre (Édes Anyanyelvünk, Pontozó, 1364Pf. 107) vagy a rovat vezetõjének e-mail címére:gretsyl@t-online.hu

Minden rejtvénykedvelõ olvasónknak jó szórakozást éseredményes megfejtést kívánnak a feladványok készítõi:

Grétsy László (II.)Harmati Gizella (I., III.)

Schmidt János (IV.)

Édes Anyanyelvünk 2010/4. 19

Szójátékos csattanó

Védekezés– A jövõ héttõl birkózó-

edzésre fogok járni – mondjaa magában iszogató férj a fe-leségnek.

– Miért?

(A választ az ábra számo-zott soraiban rejtettük el.)

Új szavak, kifejezések(61.)

Nem szótározott szavaktárháza

air game – asztali játék; az asztallap lyukai-ból áramló sûrített levegõ megemel egy ko-rongot, amelyet egy ütõvel az ellenfél kapujá-ba kell juttatni. Másik angol neve: hockeyflash, még nem elterjedt magyarításai: tájfun,légcsúszka�, légkorong�

diákklimax l. kapunyitási pánikdiszlájkol� – nem kedvel. A lájkol mintá-

jára alakult kifejezés; a közösségépítõ honla-pok ezt a lehetõséget (egyelõre) nem adjákmeg, mert elképzelésük szerint sokkal na-gyobb számban fejeznék ki az emberek ellen-szenvüket

fény – szeszes ital; szódásszifonba töltöttvodka málnaszörpre spriccelése. Pl. „Iszunkegy fényt?” Kb. 2 éve terjedt el Magyarorszá-gon. Neve onnan ered, hogy eleinte világítópohárban adták. A közérthetõség kedvéértjobb lenne: fénylé.

Google-galaxis – a Gutenberg-galaxist(McLuhan fogalma) követõ, a könyvnyomta-tást felváltó, informatikai technológiákat al-kalmazó új korszak. A Google az egyik legis-mertebb világhálós tudakozóprogram neve.Másik megnevezése: internet-galaxis.

hockey flash l. air gamekapunyitási pánik� – (különösen a felsõ-

oktatásban tanulóknál) az önálló élet elkez-désétõl való félelem. Másik neve: diákklimax.

képelem, képpont� l. pixellájkol � – kedvel. A Facebook közösség-

építõ portál egyik újdonsága a különféle sze-mélyek, tartalmak „kedvelésének” (lájkolásá-nak) bevezetése. Az angol like (szeret, kedvel)igébõl származik.

légcsúszka l. air gamelégkorong l. air gameparakártya – fogyatékos (fogyatékkal élõ)

parkolási engedélye (Budapest)pixel – a képfelbontást mutató jelzõszám

(pl. digitális fényképezõgépeknél). Pl. 25 pixe-les fényképezõgép. Az angol pixel képelem,képpont magyarítása sikeres lehet.

poszt � – bejegyzés, megjegyzés a közös-ségépítõ honlapokon. Az angol post ’jelzõpóz-na, jelzõoszlop’ szóból; ebbõl származik a kisragasztós jegyzetpapír neve is: post it. Megj.: Aposzt szó a magyarban már másra használatos.

szépségipar� – testápolással, divattal stb.foglalkozó szakterületek összefoglaló meg-nevezése

tájfun l. air gameX generáció – egy felfogás szerint az

1961–1986 között születettek; az 1960-asévekben Angliában végzett tinédzserkutatásalapján elnevezett korosztály. Egy másik véle-mény szerint a baby boom-nemzedék, az1943–1970 között születettek megnevezése.Douglas Coupland X generáció címû 1991-es(posztbeat) regényének címe hozta be a köz-tudatba. Mintájára született meg az Y és a Zgeneráció (l. ott). Forrás: HVG 2009. május 2.

Y generáció – az X generáció után(1980–2000) születettek összefoglaló megne-vezése

Z generáció – az Y generáció után (1995–)születettek összefoglaló megnevezése; fõ jel-lemzõjük a világhálón, virtuális közösségek-ben való szocializáció.

A rovat 1998–2010. között megjelent anya-gát tartalmazza a következõ kötet: Jelentés amagyar nyelvrõl. Új szavak, kifejezések.Szerk.: Balázs Géza. Inter– Magyar Szemioti-kai Társaság, Budapest, 2010. Új idegen sza-vak magyarítását megnézheti vagy ajánlhatjaa www. szomagyarito.hu honlapon.

B. G. és B. M.balazsge@due.hu

20

Lehet egy l-lel kevesebb? (B. G.)

Ebben az áruházban valóban újatlan, azaz használt pólókatárusítanak? A szó, ha szokatlan is, érdekes, mi mégis az ujjatlanpólókra szavazunk! (G. L.)

Biztos Nagyon Finom! (B. G.)

Mert a tiszavirág egyébként hosszú életû?(Petõfi Népe, 2010. febr. 24. Beküldte: HolczerJózsef.)

Az, hogy a képviselõ a tévévitában leégett, vagyis kudarcot vallott, megszé-gyenült, az õ baja. De attól már beájulok, mennyire terjed a be igekötõ, mostmár az írott nyelvben is! (K. G.)

Valóban „fonák”, hogy még mindig bulldogot írnak, huszonöt évvel azután,hogy az akadémiai helyesírási szabályzat elrendelte a magyar kiejtés szerintibuldog írásmódot. (A Nemzeti Sportban „harapott rá” erre az adatra K. G.)

Ha valamit az utóbbi években nem sikerült megoldani, az semmiképp semlehet akut probléma, mert – a halogatás miatt – immár krónikussá vált. (Mégjobb lenne az akut, illetve a krónikus helyett magyar szót, a hevenyt, illetve azidültet használni.) (Béky Zoltán)