ÁRA: 250 FT

ÉdesÉdes

A NYELVEK VILÁGÁBÓL • WWW.ANYANYELVÁPOLÓ.HU

2019. JÚNIUS2019. JÚNIUS

AnyanyelvünkAnyanyelvünk

6. nyelvésztáborII. Rákóczi Ferencemlékkonferencia

Sátoraljaújhely–Széphalom,2019. június 19–23.

Háry Gyula: Calle Rampani,Venezia

41. ÉVF. 3. SZÁM41. ÉVF. 3. SZÁM

ÉA

A TARTALOMBÓL:

Korzenszky Richárd:Otthon, haza, anyanyelv

Balázs Géza:A Húsvét-sziget titkai

Büky László:Tyúkhúsleves

Kemény Gábor:Szép magyar vers

Horváth László:Az elõtt és után

H. Varga Márta:

Grétsy László:Megjelent

a Nagy magyar tájszótár!

És:új szavak, keresztrejtvény,

nyelvész-leleletek

érettségi

Tényekes?

TARTALOM

Korzenszky Richárd: Otthon, haza, anyanyelv . . . . 3

Balogh Judit: Van valami jó ötleted? . . . . . . . . . . . . 4

Balázs Géza: Miért érdekes?A Húsvét-sziget titkai (3). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Büky László: Tyúkhúsleves . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

Kemény Gábor: Szép magyar vers. Szakács Eszter:A tenger gótikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

„A szavak bûvöletében élek…”Szilvási Csabát kérdezi Balázs Géza . . . . . . . . . . 8

„75 éves fiatal vagyok”. Szikszainé Nagy Irmaválaszol Balázs Géza kérdéseire . . . . . . . . . . . . . . 9

Horváth László: Az érettségi elõtt és után . . . . . . . 10

Buvári Márta: Betûkihagyások. . . . . . . . . . . . . . . . 11

Elek Lenke: Nyelvújító zöldségesek . . . . . . . . . . . . 11

H. Varga Márta: Tényekes? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

Blankó Miklós: Szó szót követ.A változó (?) gyermeknyelv. . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Schirm Anita: Beszélt nyelvi jelenségekBalassi korából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Dóra Zoltán: Program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Gerstner Károly: Nyelvészeti konferenciaa vizsolyi bibliáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Ferenczi Zsanett: Jogi szövegek automatikusfordítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Kemény Gábor: Tárt kapukhoz fényösvény viszen.Tanulmánykötet Dsida Jenõ költészetérõlés mûfordításairól. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

Grétsy László: Megjelent a Nagy magyar tájszótár! . 18

Minya Károly: www.manyszi.hu . . . . . . . . . . . . . . . 19

Hírek, tudósítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20–21

Pontozó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

Keresztrejtvény. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

Új szavak, kifejezések (105.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

K. G.: Nyelvész-leletek, nyelv-észleletek . . . . . . . . 24

A több mint 50 éve alapított s ráadásul a közelbenlévõ tokaji írótábor mintájára szerveztük meg az elsõnyelvésztábort 2014-ben a magyar nyelvi kultúraszimbolikus helyén: Sátoraljaújhelyen és Széphalom-ban. A cél: a nyelvészek és a nyelvészet barátainak ta-lálkozása. Idén már a 6. rendezvényre kerül sor. A tá-bor programjában tudományos, elméleti elõadásokmellett a nyelvészeti gyakorlat témái, valamint kultu-rális programok szerepelnek. Az idei tudományos té-

ma elõadója Bóna Juditegyetemi docens, aki Gyer-meknyelv 0–10 címmel tartelõadást a gyermeknyelv-kutatás idõszerû kérdései-rõl. A nyelvésztábor jel-

lemzõje, hogy egy-egy téma bemutatására, megtár-gyalására bõven jut idõ, hiszen nincs különösebb idõ-kényszer, az elõadókkal kötetlenül is lehet beszélget-ni. (A nyelvésztábor korábbi plenáris elõadói voltak:Kugler Nóra, Ladányi Mária, Veszelszki Ágnes,Nádasdy Ádám, Prószéky Gábor.) A nyelvésztáborutolsó két napját II. Rákóczi Ferenc emlékének szen-telik: lesz esszékonferencia, valamint kirándulás Rá-kóczi szülõhelyére, Borsiba. A tábor teljes programjalapunk Hírek – tudósítások rovatában, valamint aze-nyelv.hu honlapon ismerhetõ meg. (Manyszi.hu)

Háry Gyula (Zalaegerszeg, 1864. szeptember 20. – Bu-dapest, 1946. június 3.) festõ.

Középiskoláit Kõszegen és Budapesten végezte. 1881 és1886 között a budapesti Mintarajziskolában Greguss Jánostanítványa, késõbb Lotz Károly mesteriskolájának növen-déke volt. Tanulmányutakat tett Olaszországban és Hol-landiában. Már az 1880-as években feltûnt tollrajz-illuszt-rációival. Részletezõ, jellegzetes rajzai révén az egyik leg-keresettebb illusztrátor lett. Képeinek fõ témáját régi bu-dai házak, terek és itáliai tájak képezték, melyeket igénye-sen aprólékos részletezéssel mutatott be.

Az 1890-es évektõl rendszeresen szerepelt a Mûcsarnokkiállításain, mûveivel több díjat is nyert. 1911-ben a Nem-zeti Szalon tájrajzra kitûzött díját, 1922-ben az állami rajz-díjat, 1923-ban az Erzsébetvárosi Kaszinó diját nyerte el.Sikeres iparmûvészeti terveinek egyikével a párizsi világki-állításon nyert díjat. 1900 és 1920 között a Mûegyetemenvolt a rajztanszék adjunktusa és az alakrajz elõadója.

Mûvei a Magyar Nemzeti Galériában és a BudapestiTörténeti Múzeumban is megtalálhatók, számos rajzát aSzépmûvészeti Múzeum õrzi.

ÉDES ANYANYELVÜNK • AZ ANYANYELVÁPOLÓK SZÖVETSÉGÉNEK FOLYÓIRATA

Megjelenik évente ötször – februárban, április-ban, júniusban, szeptemberben és novemberben.Szakmai támogatók:Magyar Nyelvtudományi Társaság,MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Bizottság,Magyar Nyelvstratégiai KutatócsoportKiadja: az Anyanyelvápolók SzövetségeFelelõs kiadó: Juhász JuditFelelõs szerkesztõ: Grétsy LászlóSzerkesztõség:Balázs Géza balazs.geza@gmail.com,Kemény Gábor kemeny.gabor2@yahoo.com,Kovács Zsuzsanna (titkár)kovacs.zsuzsanna@anyanyelvapolo.hu,ea.szerkesztoseg@gmail.comSzerkesztõbizottság:Balázs Géza, Grétsy László, HeltainéNagy Erzsébet, Juhász Judit, Kemény GáborA szerkesztõség címe:1053 Budapest, Károlyi u. 16.

Honlap: www.anyanyelvapolo.hu(vagy: www.anyanyelvápoló.hu)

A szerkesztõség csak a megrendelt írásokértfizet honoráriumot. Meg nem rendelt kéziratotnem õrzünk meg, nem küldünk vissza.

Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt.Hírlap Üzletága (Bp. VIII., Orczy tér 1.).Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõnél.E-mail: hirlapelofizetes@posta.huFax: 303-3440Információ, reklamáció: 06 80 444-444További terjesztõ: Könyvtárellátó Kht.

Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjaia lapot a tagdíj fejében illetménylapként kapják.Tagdíj: 2000 Ft/év, tanulóknak, nyugdíjasok-nak: 1500 Ft/év.

Belépési nyilatkozat kérhetõ:Anyanyelvápolók Szövetsége,1053 Budapest, Károlyi u. 16.Tel.: 317-3062, 317-3611/208

Mûszaki szerkesztõ: Kovács Gyula

Lapunk kiadását

az Emberi ErõforrásokMinisztériuma,

a Nemzeti KulturálisAlap,

a Magyar MûvészetiAkadémia

segíti.

ISSN 0139-0457 (nyomtatott)ISSN 1588-0311 (online)Nyomdai elõkészítés: Opticult Bt.Nyomás: mondAT Kft.

Gyermeknyelv,II. Rákóczi Ferenc,

nyelvésztábor

Édes Anyanyelvünk 2019/3. 3

Van egy álmom... Van egy vágyam. Egy olyan hely, ahol min-den arról beszél, hogy mi, különbözõ emberek együvé tartozunk.Álmodom egy ligetrõl, ahol az ember csendben járkál, látja a csil-logó víz tükrét, amely egybeér a végtelen éggel. A Balaton partján.Tihanyban. ahol az elsõ magyar szavak felbukkannak az Alapító-levél latin szövegében. A mi szavaink. Amelyekkel néven nevez-zük a mogyoróbokrot, a körtvélyfát, a fehérvárra vezetõ hadiutat...

Számtalan turista, különbözõ nyelvû, megfordul ezen a helyen,rácsodálkozik az ember alkotta mûvészetre, és nem tud szabadulnia végtelenség vágyától, látva a nem-ember teremtette világ csodá-it.

Kezdetben volt az Ige. In principio erat Verbum. En arché én hoLogosz.

Mindenek kezdetén ott volt a teremtõ Szó, amelyben – akiben –kimondja magát maga a Teremtõ. S vajon megértjük-e? Szót ér-tünk-e?

A bábeli nyelvzavar szimbolikus képe a Bibliának. Az eddigegymást értõ emberek gõgjének, beképzeltségének következmé-nye – nem akarják elfogadni a fölöttük álló isteni hatalmat. Párhu-zamos a paradicsomi elbeszéléssel, ahol az Isten teremtette rendetelfogadni nem akaró ember kiûzetik a Paradicsomból, és otthonta-lanná, hazátlanná válik.

Egymás elfogadása, megértése hozzátartozik ember mivoltunklényegéhez.

Labirintussá válik a világ, amikor nem értjük egymást. És ott-honná, igazi hazává, ahol a különbözõségek mintegy megszûnnek.Nem úgy, hogy feladjuk önmagunkat, hanem úgy, hogy elfogadjukegymást. A bibliai vízió Izaiás könyvében így hangzik:

Akkor együtt lakik majd farkas a báránnyal, párduc a gödölyé-vel... (Iz 11,6–7)

Pünkösdi csodára van szükségünk. Amikor pártusok, médek,elamiták, mezopotámiaiak és a többiek mind saját nyelvükön hall-ják Isten csodálatos tetteit. A megértés, az egymás elfogadásánakcsodája ez. (ApCsel 2,1–11) Amikor otthon érzi magát mindenember.

Nietzsche írja a Vereinsamt (Elhagyatva) címû versében,amelynek pontosabban ez lehetne a magyar címe: Otthontalanul.Vagy: Hazátlanul.

A varjúrajVáros felé surrog tova:Hó lesz hamar –Jaj, akinek nincs otthona!

(Képes Géza ford.)A záró versszakban azonban arról szól, hogy „boldog, akinek

van otthona”.Mi a haza? Mi az otthon? Vannak nem kevesen, akik, ha ezzel a

kérdéssel találkoznak, azonnal a nemzetállam politikai probléma-körébe bonyolódnak.

A haza, az otthon fogalmának mély dimenziója van, amely azembert létezésében érinti. Létezésében, s egyúttal érzelmi töltéseis van. Nietzsche versének kijelentései ma is idõszerûek. Jaj an-nak, aki hazátlan, s boldog, aki nem otthontalan.

Mennyien vannak, akik kényszerûségbõl vagy kalandvágy-ból elhagyják az otthont, a földrajzi környezetet! S magukkalvisznek valamit. A kivándorló és az emigráns magával viszi aszellemi és kulturális örökséget, magával viszi az anyanyelvet,és ezáltal megment maga számára egy darabot az otthonból.

Így az anyanyelv és a haza egyre inkább összefonódik.„Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is?” (Rad-

nóti)„Dörmögj, pajtás, egy sor Petõfit, / s köréd varázskör teremtõ-

dik…” (Illyés)Van egy álmom, álom egy ligetrõl, ahol az ember eltûnõdik a

sorsán, és rádöbben arra, hogy mit jelent számára az anyanyelv. Je-lenti az otthont. Jelenti a hazát.

Van egy álmom egy ligetrõl, amely megjeleníti ennek a világ-nak labirintus voltát, amely felszólít, hogy különbözõségeink elle-nére igenis lehetséges egymás elfogadása. A bábeli zûrzavar elle-nére van lehetõség arra, hogy megértsük egymást, különbözõanyanyelvûek. Lehetséges a pünkösdi csoda.

Lehetséges, ha egyrészt nem adjuk föl önmagunkat, s ugyanak-kor elfogadjuk a másikat. Azt a másikat, aki ugyanúgy a magaanyanyelvén vette birtokba ezt a világot. S ha nem uralkodni aka-runk a világon és egymáson, hanem kertészei akarunk lenni sok-színû és különbözõ kultúránkkal. S ha végül – s ez mindennek akezdete egyúttal – elfogadjuk, hogy „Kezdetben volt az Ige.” Inprincipio erat Verbum. En Arché én ho Logosz.

S hogy minden általa lett. Nem mi teremtettük ezt a sokszínûvilágot. De felelõsek vagyunk érte mindannyian. Felelõsek a sok-színû világnak minden virágáért. S felelõsek vagyunk népünkért.Hazánkért.

Ferenc pápa szavai: „Nem létezik teljes önazonosság egy nép-hez tartozás nélkül.” (Gaudete et exsultate – Örüljetek és ujjongja-tok – apostoli buzdítás)

S hogy nem csak mi, magyarok gondolkodunk így anyanyel-vünkrõl, álljon itt egy sor a környezõ népektõl, határaink mentérõlés tágabb kulturális otthonunkból, Európából.

„Nekünk egyetlen hazánk van, ez a magyar nyelv.” (KányádiSándor)

„Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századokS azt meg kell védened.” (Füst Milán: A magyarokhoz)

„Magyar nyelv! Vándorutakon kísérõm, örökzöld földem ésegész egem…” (Faludy György: Óda a magyar nyelvhez)

„És hazám volt a szó, s hazám volt a nép, mely magyarul be-szél…” (Szabó Lõrinc: A sokféle hazáról)

„te mondd magadban, behunyt szemmel, / csak mondd a szó-kat, miktõl egyszer / futó homokok, népek, házak / Magyarország-gá összeálltak.” (Illyés Gyula: Haza, a magasban)

„Meine Heimat sei die deutsche Sprache, und mein Vaterlandsei die in derselben verfertigte schöne Literatur.” – Otthonom a né-met nyelv, és az ezen a nyelven készült szépirodalom az én hazám.(Rolf Schneider német író 1932–)

„Ma patrie, c’est la langue française” – Az én hazám: a francianyelv. (Albert Camus francia író 1913–1960)

„Ìîâà – öå íàøà íàö³îíàëüíà îçíàêà, â ìîâ³ – íàøàêóëüòóðà, ñóòí³ñòü íàøî¿ ñâ³äîìîñò³.” – A nyelv: a mi nemzetijellegzetességünk. A nyelvben van a kultúránk, öntudatunk.(²larion Ohienko ukrán ortodox fõpap, tudós, író 1882–1972)

„Ìîÿ Ðîäèíà – âåëèêàÿ ðóññêàÿ ëèòåðàòóðà.” – Az én hazám:a nagy orosz irodalom. (Vlagyimir Korolenko orosz író1853–1921)

„Âî äíè ñîìíåíèé, âî äíè òÿãîñòíûõ ðàçäóìèé î ñóäüáàõìîåé ðîäèíû, – òû îäèí ìíå ïîääåðæêà è îïîðà, î âåëèêèé,ìîãó÷èé, ïðàâäèâûé è ñâîáîäíûé ðóññêèé ÿçûê!” – A kétségeknapjaiban, nyomasztó töprenkedések idején, amikor hazám sorsá-ra gondolok – te vagy az egyetlen támogatóm és megtartóm, tenagy és hatalmas, igaz és szabad orosz nyelv! (I. Sz. Turgenyevorosz író1818–1883)

„De taal is ons vaderland, waaruit we nooit kunnen emigreren.”– A nyelv a mi hazánk, ahonnan lehetetlen kivándorolnunk. (IrinaGrivnina orosz-holland író 1945–)

„Materinski jezik je èovjekovu duhu domovina, gdje godèovjek �ivio, na domaæem tlu ili u tuðini ” – Az anyanyelv az em-ber lelke számára haza, akárhol is éljen, az otthon földjén vagy ide-genben. (Dalibor Brozoviæ horvát nyelvész, politikus 1927–2009)

„Jêzyk jako ojczyzna.” – A nyelv a mi egyetlen hazánk.(Czes³aw Mi³osz lengyel költõ 1911–2004)

„Symbol spojenia nášho je reè naša národná, heslo našej vôle�ivota.” – Nemzeti nyelvünk jelképe közösségünknek és élni aka-rásunknak. (¼udovít Štúr szlovák költõ, politikus 1815–1856)

„Thi dog Sproget først giør Folk til Folk.” – Fõként a nyelv te-szi a népet néppé. (Adam Oehlenschläger dán költõ 1779–1850)

„Limba românã este patria mea.” – A román nyelv az én hazám.(Nichita Stãnescu román költõ 1933–1983)

„£åçèê ¼å äóøà íàðîäà, òåìåš œåãîâå êóëòóðå è Áîæ¼åã Äóõàó œåìó.” – A nyelv: a nép lelke, kultúrájának alapja, és benne vanaz Isten Lelke. (Alekszandar Polovinkin)

Elhangzott az anyanyelvek napján rendezett, A magyar nyelvszimbolizációja címû emlékülésen a Petõfi Irodalmi Múzeumban, 2019.február 21-én. (A szerk.)

Korzenszky Richárd

Otthon, haza, anyanyelv

Édes Anyanyelvünk 2019/3.4

1. Gyakran felmerül a fentihez hasonló kérdés, ha valamiremegoldást keresünk, és ehhez segítséget kérünk. A segítõ gon-dolatot a beszédpartnertõl várjuk, amit az ötlet-ed fõnévenmegjelenõ 2. személyû -ed birtokos személyjel jelez a szá-munkra. A fõnév birtokviszonyra utal, így ha több ötletet sze-retnénk kapni a társunktól, akkor a többséget csak az ún. bir-toktöbbesítõ jellel tudjuk kifejezni: ötlet-ei-d. (A -k általánostöbbesjel csak akkor használható, ha a fõnéven nem utal sem-mi birtokos viszonyra: ötlet-ek.)

2. A birtokos szerkezetek az összetartozás különbözõ esete-it mutatják. Leggyakrabban birtokos jelzõs szintagmával szo-kás kifejezni az ilyen kapcsolatot. A szerkezet utalhat tulajdo-nos-tulajdon viszonyra: a kislány babája, a férfi autója;rész-egész kapcsolatra: az alma fele, a kocsi hátulja; társadalmi,családi összetartozásra: a magyarok hazája, a gyerek apja;ok-okozati (elõzmény-következmény) viszonyra: a mozgásöröme, az író regénye; helyviszonyra: a város lakói, a szállodavendégei; a cselekvés tárgyára és végzõjére: a könyv olvasója, adolgozat írója; azonosító kapcsolatra: Budapest városa, Szent-endre települése; stb.

A birtokos jelzõs szerkezet tagjai állhatnak szoros kapcso-latban egymással, ilyenkor nincs ragja a jelzõnek, ezért kötött aszórend. A fenti példák ezt mutatták: elöl állt a birtokos jelzõ, sezt követte a birtokszó (a jelzett szó). Ezekben az esetekbenmás szórend nem képzelhetõ el. A birtokszón kötelezõen jelenvan a birtokos személyjel, ami egyértelmûen utal a birtokosszerkezetre (a kislány babá-ja stb.).

Lazább a kapcsolat a birtokos és a birtok között akkor, hamegjelenik a -nak/-nek rag a jelzõn: a kislány-nak a babája, aférfi-nek az autója. Ilyenkor a két tag akár helyet is cserélhetegymással: a babája a kislánynak, az autója a férfinek, így is egy-értelmû marad, hogy ki a birtokos, és mi a birtok.

3. A birtokos személyjel önmagában, birtokos jelzõ nélkül istudja jelölni (a birtokszón) a birtokviszonyt, elsõsorban 1. és 2.személyû birtokos esetén (egyes és többes számban is):kert-em, kert-ed, kert-ünk, kert-etek. A birtokos jelzõt csak kü-lön hangsúlyozás esetén szokás megemlíteni: Ez az én/mikertem/kertünk, nem a te/ti kerted/kertetek. Az egyes szám 1.személy (én) a beszédhelyzetben mindig a beszélõt jelöli (töb-bes számban pedig a beszélõt és azt a személyt, aki hozzá tarto-zik: mi), a második személy a beszédpartnert/beszédpartnere-ket (te és ti). A beszélõt és a megszólított személyt nem is lehetmásképp megnevezni az adott kommunikációs helyzetben,csak személyes névmással, hiszen ha esetükben bármilyen fõ-névre váltunk (a lány megszólítja a fiút), 3. személyre váltunk,ami már nem tükrözi az adott szituáció konkrét szerepeit, hi-szen a 3. személy mindig azt nevezi meg, akirõl/amirõl szó van(õ/õk). Érdekessége a nyelvünknek, hogy míg 1. és 2. személy-ben mindig teljes egyezés, egyeztetés van a birtokos jelzõs szer-kezetben, vagyis: az én kertem, a te kerted stb. (a jelzõ egyesszám 1. személyû [én], a birtokos személyjel is egyes szám 1.személyre utal [kert-em], ugyanígy E/2. a te kert-ed, T/1. a mikert-ünk, T/2. a ti kert-etek, sõt E/3. az õ kert-je), addig többesszám 3. személyben nincs teljes egyezés: az õ kertjük (egyeztet-ve õk kertjük lenne, a birtokos jelzõ E/3. személyû [õ], és csak akert-jük birtokos személyjele mutatja, hogy T/3. birtokosról[õk] van szó), illetve a szomszédok kertje (egyeztetve szom-szédok kertjük lenne, itt a birtokos jelzõ T/3. személyû, a bir-tokszón azonban E/3. személyjel van: kert-je).

4. A birtokos szerkezet két tagja (a birtokos és a birtok) jó-val lazább viszonyba is kerülhet egymással. Ilyen eset például acímben szereplõ Van valami jó ötleted? kérdés is, ahol ha szük-

ségesnek tartjuk a birtokost kitenni, akkor az így lehetséges:Neked van valami jó ötleted? A birtokos és a birtokszó távo-labb kerültek egymástól, közöttük más szavak is állnak, így azige, a mondat állítmánya (is). A betoldott személyes névmás(neked) 2. személyre utal. Ebben az alakban azonban a te név-más inkább részeshatározói szerepben szokott megjelenni:Mutatok/adok neked valamit. A Kinek adok? kérdésre válaszol,ahogyan a címbeli mondatra is az ige segítségével lehet rákér-dezni: Kinek van (egy jó ötlete)? Igének azonban nem lehet jel-zõje, csak határozói bõvítménye, hasonlóan az A fiúnak van egykutyája, A fiúnak új kutyája van mondatokhoz (Kinek van [ku-tyája]?). Ezekben a mondatokban a -nak/-nek ragos szó részes-határozó, ami szintén birtoklásra, birtokosra utal, ez azonbannem jelzõ, hanem birtoklást kifejezõ részeshatározó. Az ehhezhasonló (Valakinek van valamije) típusú mondatot szokás bir-toklásmondatnak is nevezni.

5. A birtoklás kifejezésére az ún. birtokjel is szolgálhat a fõ-néven: A kutya a fiúé. A birtokjeles szó gyakorlatilag az egészbirtokos szerkezetet magában foglalja: A kutya a fiúé = a fiúkutyája.

6. A birtokos névmások is a birtokos kapcsolat meglététmutatják. Az Ez a könyv az enyém/tied/övé/mienk/tietek/övékmondat birtokos névmásai teljes birtokos jelzõs szerkezetekhelyett állhatnak: a könyv az enyém = az én könyvem, tiéd = a tekönyved, övé = az õ könyve stb. A fenti példa, a fiú kutyája = afiúé alapján világossá válhat, hogy a birtokos névmás a szemé-lyes névmás (rendhagyó módon alakult) birtokjeles alakjánakfelel meg. Ezért szokás a birtokos névmást is a személyes név-mások közé sorolni. A személyes névmások minden szempont-ból rendhagyó toldalékolású szavak, azaz nem a szokásos mó-don ragozódnak (mivel nagyon régi keletkezésûek): Én beszé-lek, Hallgass meg engem, Gyere velem kirándulni, Hozz nekemvalami finomat, Mesélj neki rólam stb. Te olvasol, Látunk té-ged, Elmehetünk veled a boltba, Adok neked valamit, Róladszól a történet stb. Õ oldotta meg a kérdést, Látjuk õt, Vele me-gyünk moziba, Neki írjuk a levelet, Róla beszélgetünk stb. Mizártuk be az ajtót, Minket kerestek, Gyertek velünk, Nekünk si-kerülni fog, Rólunk ne beszélgessetek stb. Ti kerestetek?, Tite-ket kerestek, Jó volt veletek beszélgetni, Nektek küldtük az üze-netet, Rólatok még semmit nem hallottunk stb. Õk csöngettek,Õket keresik, Velük barátkoztunk, Nekik sikerült a feladat, Ró-luk terjed a hír stb.

7. A fentieken kívül más módon is utalhatunk arra, hogy va-lamihez/valakihez valami/valaki hozzátartozik, azaz hogy bir-tokviszony állhat fenn.

A férj-es asszony szókapcsolat azt fejezi ki, hogy az asszony-nak van férje; a nõ-s férfinek van neje (nõje), felesége; acsalád-os embernek van családja, pontosabban vannak gyere-kei; a kert-es háznak van kertje; az esernyõ-s lánynak van eser-nyõje; a kalap-os nõnek van kalapja; a pulóver-es fiúnak van pu-lóvere. Ezekben a képzett szavakban, melléknevekben a szótõ-höz járuló -s képzõ utal a tulajdoni kapcsolatra.

Az orvos-i javaslat az orvos javaslata; a tanár-i kérdés a tanáráltal feltett kérdés, vagyis a tanár kérdése; az igazgató-i beszédaz igazgató beszéde; a fõnök-i bejelentés a fõnök bejelentése. Akifejezésekben szereplõ -i melléknévképzõ is a valakihez valótartozás kifejezésére szolgál.

A hosszú haj-ú lánynak hosszú haja van; a rövid láb-ú kutyá-nak rövid lába; a zöld szem-û gyereknek zöld szeme; a tyúk-mell-û embernek tyúkmelle; a galambszív-û-nek galambszíve; atyúkesz-û-nek tyúkesze stb. Ezekben az összetett szavakban aszókapcsolathoz (pl. hosszú haj, rövid láb) járuló -ú/-û képzõteremti meg a birtokos kapcsolat lehetõségét.

8. A fentiekben arra hoztunk néhány példát, milyen sokfélemódon utalhatunk nyelvünkben két dolog összetartozására.

Balogh Judit

Kis magyar grammatikaaz iskolában

Van valami jó ötleted?

Édes Anyanyelvünk 2019/3. 5

A mágikus szigetHa a monolitikus szobrok nem lennének, a kutya sem láto-

gatna a Húsvét-szigetre. De most sokan utaznak. Csak Chilénkeresztül, Santiagóból lehet megközelíteni. S bár a Buda-pest–Húsvét-sziget távolság légvonalban 15 049 km, repülõvelIsztambulon, Bogotán át oda, majd Panamán, Isztambulon átvissza összesen 40 345 km-t repültünk. Napi egy, esetleg kétgép repül Santiagóból a Húsvét-szigetre (oda 5, visszafelé 4óra, talán így fúj a szél, bár én úgy tudtam, keletrõl), némelyikgép továbbmegy Tahitira. A repülõ-téren várnak már a vendégházak tu-lajdonosai: virágfüzért akasztanaka nyakunkba, búcsúzáskor kagyló-láncot. A szigeten van taxi és vanszervezett utazási lehetõség is, de aszobrok szétszórtsága miatt gyakor-latilag csak bérelt autóval érdemesmegközelíteni a helyszíneket. Ezértmi is béreltünk egy kis Suzuki te-repjárót. (Egy benzinkút van, abenzinár 800 peso – 400 Ft –, 20 li-tert vettem, 200 km-t mentem, mégmaradt is egy kicsi a tankban.) Azutak rosszak, mindenhol gödrök,buckák, talán csak egy, a szigetetkeresztben átszelõ út jobb. A repülõtéren kell megváltani anemzeti park belépõjét (54 000 peso, kb. 25 000 forint).

2018 szeptemberében léptek életbe szigorítások a belépte-téssel kapcsolatban. A santiagói repülõtéren (bár a Húsvét-szi-get belföldnek számít) külön ellenõrzést vezettek be, megné-zik a szállásfoglalást, és „beléptetnek” a szigetre (holott Chilerésze, és oda még több ezer kilométerre van). A szeptember„tél-tavasz” határán van, nem számít csúcsszezonnak. Reggelkésõn kel a nap, este késõn nyugszik. Kellemes meleg volt, né-ha szemerkélt az esõ, és fújt a szél. A turisták teljesen szétosz-lottak, sehol sem volt tömeg, sõt többnyire teljesen egyedülvoltunk. A jelentõsebb emlékeknél kis õrbódé, ahol ellenõrzikés pecsételik a jegyet. Elvben minden hely csak egyszer láto-gatható, de mi a legérdekesebb helyekre visszamentünk, meg-engedték. A szigeten néhány út van csak, szórványházak ésHanga Roa település. 6000 lakos és kb. 2000 autó. A vendég-házban többnyire egyedül voltunk. Reggelinél a vajat egy moaiszobor alakjára formázták. A mûemlékeknél szinte sehol semlehet üdítõt, egyebet kapni. Csak Hanga Roán vannak boltokés éttermek. Mi egy szendvicsbárban vacsoráztunk: fõleg helyi-ek jártak oda, az adagok óriásiak voltak. A csapolt sör: 5000peso (2500 Ft). Nem rendeltem. Ugyancsak itt lehet autókat,biciklit bérelni.

A Húsvét-szigetet féltve õrzik, a chileiek „mágikus sziget-nek” is nevezik. Ma a világ legnagyobb szabadtéri múzeuma(nemzeti park). Kb. 6000-en laknak a szigeten. Korábban talán20 000 lakosa is volt, de persze ezt sem tudjuk biztosan. Szeret-nék elkerülni azt, hogy a turistatömeg tönkretegye a szigetet.A turizmusból élnek, vendégszeretõek. A szobrok hivatalosancsak estig látogathatók. A szigeten körbejárva mindenhol ta-lálhatók magányos, eldõlt szobrok. Ajándékárusok akadnak,de a szobroknál egyéb boltok nincsenek. Aki nem szerelkezikfel üdítõvel, vízzel, az szomjan marad. Nagy a tisztaság, nincsszemét. A levegõ nagyon friss, a hõmérséklet kellemes (szep-temberben 16–20 fok körül volt).

Rapanui nyelven

Rapanui jelenlegi „kormányzója” õslakosnak vallja magát,s õ kérte a chilei kormánytól a beutazások korlátozását. Bárnagyon nehéz megítélni, de azért mintha ma is kivehetõ lenneegy ázsiai-polinéz és egy dél-amerikai típusú arc. És bár a szi-geten alapvetõen spanyolul beszélnek, két udvariassági formu-la rapanui nyelven hangzik: maururu (köszönöm), ’iorana (jónapot). A templomban, a vasárnapi misén a dalok végig

rapanuiul szóltak (a szöveg ki volt vetítve), máig fülembe csenga Maria Rapanui.

Mit jelent a 2018 szeptemberétõl érvényes beutazási szigo-rítás? Már csak 30 napig lehet ott tartózkodni. A santiagói be-szállásnál elkérik a szállás visszaigazolását. Úgy hallottam, ko-rábban az volt a probléma, hogy nagyobb számban mentek aszigetre kempingezõk.

A sziget látnivalóinak megtekintése gyors ütemben két napalatt is lehetséges, de én azért a 4-5 napot mindenképpen ja-vaslom, ha többször akarunk körbejárni, mindenhol le aka-runk ülni és merengeni a titkokon. Mert van miért. A chileiektehát most féltik a szigetet, állítólag évente 100 000 turista ér-kezik. Amikor én voltam ott, egyáltalán nem volt tumultus, azegy repülõgépnyi tömeg (kb. 200 ember) úgy eloszlott, hogy alegtöbb helyen csak néhány ember lézengett… Éjszaka mély

csönd uralkodott, és nagyon sok ka-kas kukorékolt.

A chilei állam nem volt mindigilyen gondoskodó. 1937-ben majd-nem „eladták” a sokat szenvedettszigetet a németeknek, amerikaiak-nak, briteknek vagy japánoknak,hogy fegyverkezni tudjanak. Állító-lag ma sem a sziget antropológiai,történelmi értéke a legnagyobb, ha-nem az, hogy 3500 km-re van Chilé-tõl, így az addig húzódó tenger isChiléhez tartozik. Ne legyenek illú-zióink se a történelemmel, se a je-lennel kapcsolatban. Mindkettõtemberek és érdekek mozgatják.

Miért Húsvét-sziget?A Húsvét-sziget a Földön minden más lakóterülettõl a leg-

távolibb hely, ahol éltek, élnek emberek. Valóban a világ végénvan. Klímája nem rossz, az átlaghõmérséklet 16 fok körül van,a fagy ismeretlen. Szeptemberben például „tél” van, hûvösebbidõ, de mindvégig kellemesnek tûnt, éjjel sem volt hideg. Sõt,még fürödni is lehetett a Csendes-óceánban (a visszaállítottkõszobrok tövében) az egyetlen fürdõhelyen (persze a víz eléghideg volt, fõleg a helyiek fürödtek). A Húsvét-szigetet a kutyanem látogatná (a rapanuiaknak sem volt kutyájuk, de disznó-juk sem), ha azok a kõszobrok nem lennének. De vannak, ezérta sziget turizmusa óriási.

Tehát a Húsvét-sziget kizárólag a szobrainak köszönheti,hogy oda bárki elutazik. Nem tudom, hogy hányan ásnak mé-lyebbre. Mert a Húsvét-sziget egy metafora, a civilizáció általelpusztítható Föld jelképe: „A Húsvét-sziget és a mai Földbolygó közötti párhuzam hátborzongatóan magától értetõ-dik… Az õ hazájuk éppúgy magában áll a Csendes-óceánban,mint a mi Földünk a világûrben. Mikor helyileg megoldhatat-lan nehézségeik támadtak, nem volt hova menekülniük…,akárcsak ma nekünk… (A)mi velük történt…, egy tanmese,amely bemutatja jövõnk lehetõségei közül a lehetõ legrosszab-bat” (Diamond 2009: 127). A Húsvét-sziget a környezetét túl-használó, pusztító ember jelképe. Mi mindannyian a Hús-vét-szigeten vagyunk.

Irodalom: Balázs Géza – Takács Róbert: Körbejárt Föld.Kulturális utazások a napsütötte sávban. ASZ, MNYKNT,Inter, Budapest, 2017. Carson, Rachel: Silent Spring, Hough-ton Mifflin, 1962. Carson, Rachel: Néma tavasz. Katalizátor,Páty, 2007. Diamond, Jared: Összeomlás. Tanulságok a társa-dalmak továbbéléséhez. Typotex, Budapest, 2009. Flenley,John – Bahn, Paul: A Húsvét-sziget rejtélye. General Press – azOxford University Press, 2003 engedélyével. Heyerdahl, Thor:Aku-aku. A Húsvét-sziget titka. Fordította: Neményi Ödön.Gondolat, Budapest, 1960. (Világjárók sorozat) Heyerdahl,Thor: Tutajjal a Csendes-óceánon. Kon-Tiki expedíció. Fordí-totta: Istványi Ernõ. Mûvelt Nép, Budapest, 1956. (Világjáróksorozat) Várkonyi Nándor: Sziriat oszlopai. Magvetõ, Buda-pest, 1972.

Kép és szöveg: Balázs Géza

További képek a szerzõ Facebook-oldalán. Az írás elsõ része az ÉAfebruári, második része az áprilisi számban jelent meg.

Miért érdekes?A Húsvét-sziget titkai (3)

kép: Saját archívum

Édes Anyanyelvünk 2019/3.6

Nagykanizsán a Sugár úti házak egy részéhez nagyobbacskakert tartozott, ezeket a házakat hajdan módos polgárok építet-ték, amikor még a város vasútja és élete nem volt elvágva a dél-nyugati kereskedelemtõl. Szüleim Sugár úti házának egyik ko-rábbi tulajdonosa az akkor már Los Angelesben élõ Diskay Jó-zsef operaénekes volt, aki egyébként Hollywoodban a hangos-film korának elsõ énekes sztárjaként is dolgozott. (Mellesleg aSugár útból Vörös Hadsereg útja lett évtizedekre.)

A kert elsõ részében virítottak arózsaágyások, azután jött a tyúkud-var, a disznóól, majd a veteményes-kert diófákkal, fehér és piros cseresz-nyével, málnával, ribiszkével, hogycsak a fontosabbakat mondjam. Akakaskukorékolás, a malacka röfögé-se azt hirdette, hogy a korabeli álla-potok ellenére lesz, ami az asztalrakerül. Ámbár disznóölés után teljesí-teni kellett a kötelezõ beadást zsírbólés egyebekbõl. A beadás és a padlás-söprés volt ezekben az években akínzó élelmiszerhiány leküzdésénekhivatalosan alkalmazott eszköze.Apámnak és társának – ahogy cégjegyes levélfejlécük hirdette– „épület- és bútorasztalosok géperõre berendezett üzem”-ét1952-ben államosították. Apám még az államosítás elõtt haza-mentett egy gyalupadot, kézi szerszámokat, hogy alkalomad-tán tudjon dolgozni: fönntartani a családot. Egy fából készítettkócerájban volt ez az „üzem”. Itt azután minden egyéb is el-fért. Egy nagy fáskosár szénaágyában kotlóstyúk melengetetthuszonegy tojáskát. Reggelente a tyúkanyó ki volt engedve azudvarra; evett-ivott, és sietett vissza a fészekbe. Nagymamámválasztotta ki a kotlósnak leginkább megfelelõ tyúkot, a többi-ek aztán fészek nélkül tengõdtek költési lázban. Tudtul is adtáka sanyarú helyzetet az ilyenkor szokásos kot-kot-kot hangozta-tásával (innen vannak kotlik és kotlós szavaink).

A tyúk szó köznyelvünkben egyedülálló: nincs több ty-velkezdõdõ szó a hangutánzó, érzelemkifejezõ tyuhaj és tyû kivé-telével. A nyelvjárásokban sok helyen nem is tyúk, hanem tikkapargál és kotkodácsol az udvaron. Bõ száz éve GomboczZoltán mutatta ki e szavunk ótörök eredetét, ugyanis a jakutkivételével minden török nyelvben megvan a szó megfelelõje.A magyar nyelvjárásokban a tik alakon kívül más változatok isvannak. Moldvában csuk, Balatonendréden csuk, az Alsó-Drá-va vidékén tilk hangalakú szó jelenti e házi szárnyast. Az Erdé-lyi magyar szótörténeti tárban rengeteg összetétel és képzésesforma található, így például tyúkász, tyúkászné, tyúkborító,tyúkfi(ú), tyúkhaszon ’tojás’, tyúkháj, tyúkhús, tyúkmony ’tojás’,tyúkmonyfejér, tyúkmonyrántotta, tyúkól, tyúkszar, tyúkszó’kotkodácslás’ és a többi. A különféle szólásmondások sokasá-ga is idézhetõ volna a népnyelvbõl, néhány példa: Mëgëttik atyukok a kënyerét; Nagyobbat tojik a tiktya, mint másnak a luggya(dicsekvõ, nagyot mondó emberre mondják); Aki a más tiktyátmëgëszi, a magájjét kötve tarcsa.

A tyúk mint háziállat a magyar paraszti gazdálkodásnakmintegy alapjószága volt. Nem véletlenül írta Petõfi Sándor ró-

la: „Ej mi a kõ! tyúkanyó, kend /A szobában lakik itt bent? /Lám, csak jó az isten, jót ád, / Hogy fölvitte a kend dolgát!”(Anyám tyúkja). A valamiképp hasonló szárnyasokat a tyúknevével alakított kifejezésekkel nevezték meg. Csokonai VitézMihály egyik darabjában Szászlaki Nemzetes Gavallér emígyrázza a rongyot: „Én udvaromban mindent, mindent külsõ or-szágivá teszek. Cselédim mind idegen nemzetüek, annál fogvapallérozottak. Anglus lovat […] Alexandriai Katsát, Nigritiaityukot ’s’a’t. szerzek udvaromba […]” Itt bizonyára páváról vanszó, ezek hímje különösen színpompás madár, Indiában és Ne-pálban honos. Ugyancsak a tyúk szóval alakult magyarossá a

dél-amerikai hoacin madár neve: ci-gánytyúk vagy búbostyúk. Egy külhonimadárfajtát Karinthy Frigyes is említVillamos címû írásában: talla-galla-tyúk, ez az ásótyúkfélék (Megapo-diidae) családjába tartozó madár. –Szeged környékén a tatártyúk szóbana tatár azt jelzi, hogy ez a madár ná-lunk idegen. Hasonló a bosnyáktyúkvagy bosnyáknyakú (tyúk), amely faj-tát töröktyúknak is, erdélyi kopasznya-kúnak vagy Szeremley-tyúknak nevez-nek. Ezt a tyúkot Szeremley Lajostanfelügyelõ mutatta be, aki az 1840-es években kezdett Erzsébetváros-

ban foglalkozni tenyésztésével; az 1925-ös bécsi kiállításonmár erdélyi kendermagos (Siebenbürger Sperbe) néven szere-pelt „Frau von Szeremley” állományából az érdeklõdést keltõaprójószág, amelynek sokfelé azért volt bosnyáktyúk a neve,mert Erdélyen kívül a szerb és bosnyák hegyvidékeken is elõ-fordult. A tyúkocska nagy sikert aratott Bécsben, Németor-szágban a XIX. század vége táján még egyesületet is alakítot-tak a tenyésztõi. A mai Magyarországon sokáig idegenkedtek abosnyáktyúktól, amely azonban rendkívül jó tojónak és kiválókotlósnak bizonyult. Még a rántani való nagyobb csirkéket isvigyázza, összetartja.

A mai vidéki élet szépségeirõl olvasok egy napilapban. Egyfiatal család vidékre költözött, a maguk erejébõl teremtetteklakást, gazdálkodnak: állatot tartanak, kertészkednek. A ven-dég újságírót, aki a beszámolót írta, délidõben megkínálták„kotlósból fõzött híg étel”-lel, gondolom én: tyúkhúslevessel.A cikkíró fõvárosi ember, élõ tyúkot-kakast közelrõl jószerrelnem látott. A tyúk és a kotlós nyelvi megítélés szerint rokon ér-telmû szavak, ám nem minden tyúk kotlós, viszont minden kot-lós tyúk. A baromfik hormonális mûködése testhõmérsékletü-ket megemeli néhány tucat tojás lerakása után, ezért tudjákmelengetni a tojásokat. A kotlási lázban lévõ, forró testû tyú-kot nem szokás levágni. Amint nem ehetjük meg ma a holnap-ra aranytojást tojó tyúkot sem, amint ezt a népünk nagy tanító-jának is titulált Rákosi Mátyás tanácsolta az akkori sanyarúidõkben, ezzel (is) indokolva a föntebb említett beszolgáltatásirendszert.

Nálunk, otthon a tojásból kibújt pelyhesekbõl idõvel rántottcsirke lett a tányéron (a kertben növõ salátával). Az utcánk ne-ve mára visszaváltozott. Amikor legutóbb ott jártam, láttam,hogy Sugár úti valahai kertünk nagyobb részét beépítették,csak én kapirgálok itt róla az emlékeimben.

Büky László

Tyúkhúsleves

Tájékoztató az Édes Anyanyelvünk terjesztésérõlLapunkat a postán lehet elõfizetni. Az Anyanyelvápolók Szövetségének (ASZ) tagjai a lapot a tagdíjuk rendezését köve-

tõ második hónaptól kezdve a megadott címükön fóliázott formában megkapják a megjelenés napján. A szerkesztõségvisszamenõlegesen nem tudja biztosítani a lapot. Az ASZ-tagdíjat átutalással kérjük rendezni az OTP-nél vezetett11705008-20132015 sz. bankszámlán. A tagdíj 2000, illetve 1500 Ft/év (tanuló, nyugdíjas). A tagsággal, tagdíjfizetéssel, lap-terjesztéssel kapcsolatos ügyekben az ASZ irodavezetõje és az ÉA szerkesztõségi titkára illetékes: kovacs.zsuzsanna@anyanyelvapolo.hu. Cím: 1053 Bp., Károlyi u. 16.

Édes Anyanyelvünk 2019/3. 7

A vers a költõ elsõ kötetének Kelta zenére címû ciklusában ka-pott helyet. A kelta jelzõ arra utal, hogy ezek a versek egy háromhónapos skóciai tartózkodás élményébõl táplálkoznak. Önéletrajzivázlatában (Holmi, 2009. 5. sz.) a költõ így vallott ennek az él-ménynek a jelentõségérõl: „Fejlõdésemben, azt hiszem, forduló-pontnak bizonyult egy hosszabb, skóciai tartózkodás. Amás kultú-ra, más táj, más mentalitás három hosszú, esõvel és hallgatással te-li hónap után egyszer csak elkezdett tükörként funkcionálni […]Amikor Skóciában egy halászfalucska feletti szerpentin leállósáv-jából elõször pillantottam meg a tengert, a sirályok vad rikoltozásaközepette valami olyan zabolátlan sza-badságérzet és szabadságvágy öntött el,hogy pillanatokig lélegzetet venni setudtam, csak szívem õrült kalapálásavisszhangzott a koponyámban. A felet-tem körözõ madarakhoz hasonlóan leg-szívesebben én is rádobtam volna ma-gam a kristálytiszta levegõre, s csak sik-lottam volna a végtelen, zöldesszürkevíz felett. Ez a szabadságérzet, ez a pul-zálás az, amit jó esetben versírás és vers-olvasás közben ma is érzek.”

A vers kulcsszavai, motívumai, képeiebbõl az elementáris tájélménybõl fa-kadnak (tenger, sziklapadok, homokszi-get, bazaltszirt, szélzúgás, tengerfény,moha). Mindez azonban nem csupánegy ridegségében is felemelõ természetikörnyezetnek a megörökítése, hanem –mint minden igazi költészetben – az aztszemlélõ szubjektumnak az önkifejezé-se is. Várady Szabolcs egy késõbbi Sza-kács Eszter-kötet méltatásában ezt írtaerrõl: a költõ „figyelmét a nézés köti le:a dolgok, amiket lát és amiket beléjük lát(de talán pontosabb lenne úgy mondani:amit kilát belõlük)”. Amit a költõ (és általa a vers olvasója) lát, azmár egy „lelki táj”, hogy Rónay Györgynek egykor Krúdyra vo-natkozó kifejezésével éljünk.

Ezen a kettõsségen alapulnak a vers nyelvi képei is. Már magá-ban A tenger gótikája címben is megnyilvánul természeti és embe-ri, objektív és szubjektív egymásra vetülése. A természeti jelensé-gek, a bazaltszirt, a sziklapadok egy emberi alkotás, mûalkotás ké-pét idézik fel, egy gótikus katedrálisét. Ez ún. körülíró metafora,amelyben a képi elem, a gótika olyan jelzõt kap, amely úgyszólvánhelyesbíti a metaforikus azonosítást: gótika, de nem az emberé,hanem a tengeré, a természeté.

A vers két olyan metaforával indul, amely nincs közvetlen kap-csolatban ezzel az alapképpel: Az esõ áttetszõ vérere / lekúszik ke-zemen; hajam hadd / tapadjon vizesen: // bõrgyûrû fogja sugárbaezt / a sötét iszapot. De hangulatuk elõkészíti azt a képzettársítást,amely a vers centrumában, a második és a harmadik versszak for-dulóján jelenik meg, ekkor még csak hasonlat alakjában: Medrük-bõl rézsút kiállnak a / bénult sziklapadok, // mint egy ledõlt lépcsõfokai. A folytatásban egy újabb metafora bontja ki a sziklák, szir-tek � romba dõlt régi építmény asszociációt. A záró versszak elsõszavában pedig – az olvasói várakozást beteljesítve – végre megje-lenik a vers kulcsképe, a katedrális. A költõ nagy tudatossággal ésfegyelemmel készítette elõ ezt a metaforát: hasonlat (sziklapadok,// mint egy ledõlt lépcsõ fokai) – explicit metafora (magányos ba-zaltszirt kapuja) – implicit metafora (katedrális). Miközben azon-

ban ez a képrendszer kiépül, fokozatosan végbemegy a látványszubjektivizálódása is. Ezt szolgálják a kézzel fogható látványele-mekhez kapcsolódó hangulatfestõ jelzõk: bénult sziklapadok, ma-gányos bazaltszirt, gyötrõ, zöld moha. Ezt már a lírai én látja bele,érzi bele a természeti környezetbe, amely ezáltal egy lelkiállapot-nak a kifejezõjévé is válik.

Foglalkozzunk ezután röviden a költemény külsõ formájával:verselésével, rímelésével, mondattani felépítésével is. Említettkritikájában Várady Szabolcs „darabos”-nak minõsíti SzakácsEszter verselését. Ennek a versnek a vonatkozásában én inkábbkötetlenségrõl beszélnék. Az egészében véve nem metrikus szöve-get idõmértékes ritmusemlékek szövik át, leginkább jambusok: le-kúszik kezemen, a sötét iszapot, a homokszigeten (talán nem vélet-lenül, ha nem is tudatosan mindig a versszak második sorában).

Ami a rímelést illeti, a vers ún. félrímes strófákból tevõdikössze, vagyis a versszakok második és negyedik sora rímel egy-mással, mindegyik szakasz új rímeket hozva: x / a / x / a // x / b / x /b // x / c / x / c // x / d / x / d. Ezek a rímek egytõl egyig asszonáncok,vagyis a magánhangzók azonosságán alapulnak, a mássalhangzó-kat nem csendítik össze. (Ez talán nem is illenék az ábrázolt táj ko-morságához.)

Igen érdekes (és minden bizonnyaltudatos) a költemény versmondattanifelépítése is. Ez a rövidebbtõl ahosszabb, az egyszerûbbtõl a bonyolul-tabb felé halad. Az elsõ két versszakban2-2 sor alkot egy versmondatot. A har-madik versszak elsõ sora a másodikversszak utolsó sorához csatlakozik, aztfolytatja (a hasonlított után a hasonlókövetkezik: bénult sziklapadok, // mintegy ledõlt lépcsõ fokai). Ezzel kizökke-nünk az addigi egyenletes, a tenger hul-lámverésére emlékeztetõ ritmusból, aversmondatok egyre hosszabbak, bo-nyolultabbak lesznek. A harmadik vers-szak a hasonlatot lezáró sor után egy há-romsoros mondattal folytatódik, a ne-gyedik versszak egyetlen, immár négy-soros mondatot tartalmaz.

Itt kell foglalkoznunk a sorok közöttiáthajlás, az ún. enjambement jelenségé-vel is. Egy kritikusa, a költõt Pilinsz-kyhez hasonlító Kemsei István (Kor-társ, 2003. 4. sz.) úgy látja, hogy Sza-kács Eszter „egész sorokban, lezártversszakokkal építkezik. Enjambe-

ment-ja szinte nincs is, másik versszakba – másik tématartomány-ba – áthajló mondata is alig”. Mint láthattuk, ebben a most elem-zett versben ez nem így van. Sõt, éppen ellenkezõleg van: mind-egyik versmondat tagjai, sorai áthajlással fûzõdnek egymáshoz.Ráadásul az elsõ két versszak áthajlásai egyre élesebbek: vérere /lekúszik – hadd / tapadjon – ezt / a sötét iszapot, a / bénult szikla-padok. A harmadik versszak 1–2. sora közt csak azért nincs áthaj-lás, mert az 1. sor egyben a mondat vége is. Avers második felébenugyanígy kapcsolódnak egymáshoz a sorok: homokszigeten / ma-gányos bazaltszirt – kapuja / nyílik – szélzúgás / épített – gyötrõ, /zöld mohája. A sorok és a nyelvtani szerkezetek vége soha nemesik egybe. A vers fordulópontján pedig a hasonlat második fele újversszakba kerül. Mindez fokozza a költemény feszültségét.

Ebben a formával fegyelmezett nyugtalanságban valóban em-lékeztet Szakács Eszternek ez a verse és egész eddigi költészete akritikusok által emlegetett Pilinszkyre és Nemes Nagyra. A világ-irodalomból pedig Emily Dickinsonra és Borgesre, akiket a költõnevezett meg önvallomásában elõdeiként és példaképeiként. Ez aszûkszavúságában is gazdag, tematikai zártságában is sokfelé mu-tató költészet méltó a folytatásra. Mindenekelõtt magától SzakácsEsztertõl, aki reményeim szerint fog még verseket is írni, nem csu-pán mesekönyveket és ifjúsági regényeket, mint az utóbbi évek-ben. Nagy szükség lenne rá ebben a mostani líraiatlan korszakban.

Kemény Gábor

SZÉP MAGYAR VERSSzakács Eszter:

A tenger gótikája

A tenger gótikájaAz esõ áttetszõ vérerelekúszik kezemen.Csuklyám hátradobom, hajam haddtapadjon vizesen:bõrgyûrû fogja sugárba ezta sötét iszapot.Medrükbõl rézsút kiállnak abénult sziklapadok,mint egy ledõlt lépcsõ fokai.A homokszigetenmagányos bazaltszirt kapujanyílik szembe velem.Katedrálisba látok, hol szélzúgásépített falakatfelvetõdõ tengerfény gyötrõ,zöld mohája alatt.

(Halak kertje, 1993)

Édes Anyanyelvünk 2019/3.8

Derûs gyermekversek, irodalmi és nyel-vi esszék jellemzik munkásságodat, szerttettél költõi babérokra, többször voltálnyertese anyanyelvi pályázatoknak. Hon-nan a nyelv iránti lankadatlan érdeklõdé-sed?

Gyermekkoromtól kezdve a szavak bû-völetében élek. Mindig az élõszót lesem.Eleinte csak ösztönösen, késõbb már „irá-nyított érdeklõdéssel”, egyre tudatosab-ban és következetesebben – cédulázgatva,jegyzetelgetve – kerékpáron és gyalogosanbejártam Fehérgyarmatot és a környezõtelepüléseket, bekószáltam a „nagy ha-tárt”, az erdõket, a mezõket, a réteket és aszántóföldeket. Hogy „név szerint” is na-gyon jól megismerjem a környéket, márkisiskolás koromtól kezdve beszélgettem atémáról nagyszüleimmel, szüleimmel, rokonaimmal, késõbbtanítványaimmal, ismerõs és ismeretlen földijeimmel. Gyûjtöt-tem tõlük, amit lehetett, és a velük kapcsolatos, esetenként„délibábos” magyarázatokat, feltételezéseket is, hogy majd atudományos magyarázatokkal és saját „szivárványos” elképze-léseimmel összevessem õket.

Szülõfölded tehát Szatmár…

Gyermekkoromban és felnõttkorom egy jelentõs, összesenmintegy három évtizedet felölelõ szakaszában Szatmárban él-tem. Azon a vidéken, ahol Petõfi A Tisza és a Falu végén kurtakocsma címû verseit írta, ahol Móricz Zsigmond született, sahonnan nem messze ringott Arany János és Ady bölcsõje. Egyévig laktam Tiszabecsen, ahol Szabó Lõrinc is gyakorta „vaká-ciózott”, és egy esztendeig Csekében is, ahol nemzeti énekünk,a Himnusz létrejött, és ahol a költõ a többi nagy mûve között aParainesist is írta, amelynek gyönyörû részletét irányadónaktartom: „Igyekezned kell nemcsak arra, hogy a beszéd hibátla-nul zengjen ajkaidról: hanem arra is, hogy kedves hajlékony-sággal, gazdag változékonysággal, tisztán kinyomva, s szívre éslélekre erõben munkálva, okaidnak s érzelmeidnek akaratod-tól függõ tolmácsa lehessen. Meleg szeretettel függj a honnyelvén! mert haza, nemzet és nyelv három egymástól válha-tatlan dolog: s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsõért áldoza-tokra kész lenni nehezen fog.” Büszke vagyok rá, hogy azon atájon születtem és nõttem fel, amelyrõl a Hét krajcárt köszön-tõ Ady a következõket írta: „Bölcs világ ez, legmagyarabb vilá-ga a világnak. Itt az emberek nem hazudnak akarattal, ha kese-rû a szájuk, köpnek, ha viszket a tenyerük, ütnek” (Nyugat,1909). Amikor Szatmárra, „lelkem részére” gondolok, azt ér-zem, hogy az Isten (a Sors?, a Természet?) mindnyájunknakadott egy parányi lángocskát abból, aki õ maga. Ha ezt a lángothagyjuk magunkban égni, és másokban is fel tudjuk lobbanta-ni, már nem éltünk hiába. Minél több arc süt, ragyog ránk, a miarcunk is annál jobban fénylik. Az ember élete attól erõs, hogymás emberéletek, lelkek vannak beleszõve. A lélek, ha kell,olyan kicsi, hogy át tud bújni a tû fokán, de, ha kell, olyan nagy,hogy beborítja az egész világmindenséget. Az én lelkem alap-vetõen Szatmár megyei emberek, szüleim, testvérem, baráta-im, tanítványaim lelke által formálódott. Tatabányán, aholmost élek, már csak gazdagodott. Jól érzem magam ebbenaz „emberarcú bányászvárosban”, de azért mindig hazahúz Fe-hérgyarmatnak, a meleg lelkületû szülõhelynek és Szabolcs-Szatmár-Bereg vidékének, Kóródnak, Csécsének, Csekénekaz „édes gravitációja”. Az a vidék az én számomra a legfõbb„egyetem” volt, és oda – elsõsorban édesrokonságom és bará-taim miatt – ma is gyakran visszajárok. Ott csendültek az elsõ

dalok és mesék a fülembe. Ott ma is mélyebb visszhangot verbennem a környezõ világ szépsége és vonzása. Szatmárban ésBeregben mindig egyesülni tudok a természettel, mint az el-szálló pitypangpihe, a susogó szellõ, a szélkiáltó madár. A ma-gyar nyelv ott, ahol én születtem, és éltem hosszú évekenkeresztül, csupa friss zöldet, pompás szõlõvirágot és nemesfürtöket termõ tõkérõl származik. A szatmári nép nagyon„szerszavas”. Még ma is lehet tanulni az ott élõ emberektõlfriss, õsi szavakat, eleven nyelvi fordulatokat.

De elszakadtál Szatmártól.Nemcsak Felsõgalla, ahol feleségemmel

élek, hanem Tatabánya egésze, a régi bá-nyatelepek hatajtós házaival, kimerült, el-hagyott aknáival, aknatornyaival, magas-állványaival, meddõhányóival is tarkított,hajdan a Napkelet fiainak robogó paripáitiporta, vér és verejték áztatta föld márrégóta az én földem is. „Itt küzdtenekhonért a hõs Árpádnak hadai”, itt vertékmeg õseink Szvatopluk seregét. Itt lépdelta hét vezér, és talán még Attila koporsójátis itt õrzi a föld valahol. De szülõföldem or-gonaillatú temetõi, eget cirógató jegenyéima is a lelkemben élnek.

Hogy indult irodalmi pályád?A Ludas Matyiban megjelent humoros

versikékkel kezdõdött. A hetvenes-nyolc-vanas években versekkel, novellákkal jelentkeztem a Népsza-badságban, az Ország-Világban, a Képes Újságban, az IfjúságiMagazinban és a Magyar Ifjúságban. Többször nyertem regio-nális és országos irodalmi és nyelvészeti jellegû pályázatokon.Elsõ gyermekverskötetem, a Terefere-telefon 1991-ben jelentmeg. A kötet egyik darabja, A vöcsök és a tücsök megzenésítveszerepel Esztergályos Cecília Ha nagy leszek címû nagyleme-zén és kazettáján. Versikéimbõl több részlet szerepel az általá-nos iskolai anyanyelvi tankönyvekben is. 2002-ben a MinervaKiadó megbízásából lefordítottam Gyerekgyár címmel a XX.századi német irodalom egyik sikerkönyvét, Will BertholdLebensborn címû regényét. 1999-ben az Együtt TatabányáértEgyesület adta ki Kurrenty Köbölönc, 2002-ben pedigPongpingvinek címû gyermekverskötetemet. Könyveim még:Tiszavirágzás után (tárcanovellák), Szatmári helynevek igéze-tében, Ikerszó-vásár (játékos versikék Grétsy tanár úr ajánlá-sával), Google és Magoogle fiai, Barangolás a labdarúgás szó-kincstárában, Akin az Úr saját dallamait játssza (Vers az ezer-arcú emberrõl), Illatos, mint esõ után a televény (a szatmárinyelv hang-, szó- és mondattana), Élõbb életet élünk általuk(Arcok és képek Tatabányáról) és Lóperencia (versek kisgyer-mek-embereknek és nagyember-gyermekeknek).

Minden sorodból kitûnik: különleges viszony fûz az anya-nyelvhez.

A magyar nyelv számomra erkölcsi kategória, Ady szavaival„élet és szentség, sõt istenség”. A magyar nyelv népünk tükre,lényege, önkifejezése. A szó, a megfontolva vagy lázasan ki-mondott magyar szó, rokontalan hangzású nyelvünk szava alegszebb „szonetteket” bizsergeti az én lelkem húrjain is, völ-gyek, legelõk, folyóparti lapályok hangjává, hangulatává vál-toztatja bennem magán- és mássalhangzóit. Fényes, nagy, nép-költészeti tisztaságú képeit mintha hajnali harmat fürdetné,táltos vágy feszítené, egy sajátos, õsi mitológia fényesítené.

„A szavakbûvöletében élek”Szilvási Csabát kérdezi Balázs Géza

Névjegy

Szilvási Csaba (Nagyszõllõs, 1943. nov. 21.) a nyíregyháziVasvári Pál Gimnáziumban érettségizett, a KLTE-n ma-gyar–orosz szakos középiskolai tanári diplomát szerzett(1966), doktorált (1979). Tanított a tatabányai Péch Antal Bá-nyaipari Aknászképzõ Technikumban, a fehérgyarmati IpariSzakmunkásképzõ Intézetben, majd a Zalka Máté Gimnázium-ban. Szakmódszertani órát vezetett a PPKE-n és az ELTE-n.Egy fia, három unokája van. A munka és a család mellett hobbi-ja az olvasás, írás, zene, sport és természetjárás.

kép: Linn M.

Édes Anyanyelvünk 2019/3. 9

A beszélgetésre készülve levettem a polcról monográfiáit,ezek szinte felbillentik az asztalt: monográfiát írt az ikerítés-rõl, a szövegtanról, a kérdésalakzatokról, általában a stiliszti-káról, a nyelvi játékosságról..., hogy csak a nagyobbakat sorol-jam. Honnan az érdeklõdés, és honnan a szorgalom?

Szóval kilóra méri a tudományomat, Gé-za? Ez a legújabb mértékegysége a könyvekértékének? No hisz! Egyetemistaként eszem-be sem jutott kutatónak lenni. A magyar–latinszakommal középiskolai tanárnak készültem.Amikor az akkor még csak udvarló férjem aztkérdezte: Ugye nem akarsz doktorálni? Teljesõszinteséggel válaszoltam: Nem. Az életmégis úgy hozta, hogy négyféle minõsítéstszereztem meg: egyetemi doktorit, kandidátu-sit, habilitációt és akadémiai doktorit. Nyil-ván a lemaradásomat akartam behozni ezek-kel, mert én 14 évig a közoktatásban mûköd-tem. Az egyetemi doktorit illett megcsinál-nom a fõiskolára kerülésemet követõen. Ettõlkezdve – megérezve a kutatás, az alkotás ízét– újabb és újabb kérdéskörök kidolgozásáhozkezdtem. Közvetve nyilván szerepe van an-nak is, hogy értelmiségi családba születtem.Édesapám magyar–latin szakos és zenetanáridiplomával sokirányú érdeklõdésû emberként nyelvészetbõl dok-torált, könyveket írt, többek között stilisztikai tárgyút is Szép ma-gyar szó címmel. Érdekelt az ikerítés fogalma, ezért hozzáfogtama kandidátusim megírásához, és megszületett az ikerszókról írottmonográfiám (1992). Erre a kandidátusi bizottság elnökétõl, B.Lõrinczy Évától (a Nyelvtudományi Intézet munkatársától, az ún.akadémiai nyelvtan egyik szerzõjétõl) életem legnagyobb dicsére-tét kaptam: El vagyok ragadtatva – írta. Ezt a dokumentumot ma isnagy becsben tartom, mert a nyelvészek nem szokták egymástilyen szavakkal dicsérni, legfeljebb annyit mondanak: jó, logikusstb. A Leíró magyar szövegtan címû kötetem megjelenése alkal-mas volt a habilitációra (2000). Az akadémiai doktorim (2006) té-májára, a kérdésalakzatokra pedig a Szathmári István professzorvezette stíluskutató csoportban találtam rá. Nyugdíjazásomat kö-vetõen a magyar költészetben a nyelvi játékok stíluslehetõségeifoglalkoztattak, és így jött létre a Költészet és játék címû kötetem.Még csak 75 éves fiatal vagyok, és még mindig izgatnak felfede-zésre váró tárgykörök.

Kik voltak a mesterei, kik a legkedvesebb tanítványai?Leghálásabb Szathmári István professzor úrnak vagyok. Õ hí-

vott meg a stíluskutató csoportjába, ahol nemcsak magas szintûszakmai munka folyt, és sokat tanulhattunk egymástól, hanem ez ajó szellemû csoport együttgondolkodásra késztetett bennünketegymás szakmai bírálatával. Sok kedves tanítványom közül mostcsak kettõt emelek ki: Domonkosi Ágnest, akibõl kiváló nyelvészlett, illetve Kazamér Évát, aki a közelmúltban summa cum laudeminõsítéssel szerezte meg témavezetésemmel a PhD-t.

Szövegtani összefoglalója (Leíró magyar szövegtan) az el-sõk között jelent meg. Mi irányította figyelmét a szövegtanra?

Elsõsorban a kíváncsiságom, egy új tudományterület felfede-zése. Én még nem tanultam szövegtant, sõt a közoktatásban sem

tanítottam. Csak amikor a tanítóképzõ fõiskolára kerültem, akkorszembesültem vele. Ezért nagyon sok szövegtani tanulmányt ol-vastam el. Az egyik barátnõm azt ajánlotta: állítsak össze szöveg-gyûjteményt a szövegtannal kapcsolatos írásokból, én viszont ma-gam számára kívántam tisztázni: Mi szöveg? Mi egy szöveg? Mi aszöveg? És ezen a nyomon elindulva született meg a könyvem.Szerencsém volt, mert a legjobb szakmai kiadó: az Osiris jelentet-te meg.

Valamennyi nagyobb monográfiája tankönyvként is hasz-nálható: vannak benne összefoglalások, fogalomtár, kérdések.Ezek szerint mindig fontosnak érzi, hogy ne csak szakmai kö-rökben forogjanak ezek a munkák?

Köszönöm, hogy monográfiának tekinti a szövegtanom és a sti-lisztikám, mert ezek alapvetõen felsõoktatásitankönyvnek készültek, azaz egy-egy tudo-mányág összefoglalásának. A szakma külön-bözõ tudományos irányokban gondolkodik:van, aki hagyományos elkötelezettségû, van,aki generatív vagy strukturalista nézetek val-lója, és van, aki kognitív nézõpontú. Szerin-tem viszont az egyetemi tankönyvnek irány-zatok fölött álló szintézist kell alkotnia. Ezszolgálja a hallgatók érdekét és az oktatásravaló felkészülésüket is. Igyekeztem végig-gondolni, egy egyetemistának mi a jó tanulá-si segédeszköz: nyilván egy-egy fejezet éléntisztázni érdemes, hogy az milyen lényegeskérdéseket ölel fel; ezt követõen apróbb ré-szekre tagolva kell adagolni a tudnivalókat;az összefoglalásnak az anyag sûrítésével abevésést kell szolgálnia; a fejezetek végén ál-ló egyetlen szempontú szövegelemzésnek azelméletnek a gyakorlatba való átültetését kell

eredményeznie; és végül az alapfogalmak újbóli ismétlésével egy-részt a rögzítést, másrészt a diák önellenõrzését szükséges segíte-ni. Az egyik kollégám, látva ezt a fejezet-építést, azt jegyezte meg:Ez olyan, mint egy amerikai tankönyv. Sajnálatos módon, énegyetlen amerikai tankönyvet sem ismerek.

Az ikerítésrõl és a játékosság stíluslehetõségeirõl szólókönyvei azt bizonyítják, hogy a magyar nyelvben ezek a jelen-ségek különösen érvényesülnek, s folklórunk, irodalmunkemiatt is tudott annyira kivirágozni.

Más nyelvekhez viszonyítva a magyarban gyakoribb az ikerí-tés, amely jellegzetesen játékos szóteremtési mód. Az ikerszók ke-letkezése nyelvünkben többnyire nyelvréteghez (tájnyelv, gyer-mekeknek szóló irodalmi nyelv) és mûfajhoz (gyermekvers, mon-dóka) van kötve. De az a tény, hogy a magyar irodalmi és köznyelvszókincsének törzsállományát felölelõ A magyar nyelv értelmezõszótára sok táj-, nép- vagy gyermeknyelvi ikerszót felvett anyagá-ba, jelzi, hogy ezek a köznyelvben is ismertté váltak.

Vajon az ikerítés és a játékosság nem egyfajta nyelvkeletke-zési eljárás?

Kétségtelen, hogy magyarban a belsõ keletkezésû szavak létre-jöttének egyik módja az ikerítés. Sõt ma is belsõ szóteremtésünkviszonylag termékeny módja. Az ikerszók létrejöttének pedigpszichikai indítéka a játékosság a módosított ismétlés változatai-val: a hangrendi oppozíciókkal (gizgaz, limlom), a hangcserékkel(cserebere, gügye-mügye), a hangbetoldásokkal (ugrik-bugrik, Is-ti-Pisti). A magyar nyelv hihetetlen variálhatósága, csodálatosnyelvi játékossága az ikerítésben különösen nyilvánvaló.

Melyik a legkedvesebb témája, könyve?Mindig az, amivel éppen foglalkozom, ami még befejezetlen,

aminek a megoldása izgat: jelenleg ilyen az összehasonlító stilisz-tikai elemzés.

Jelmondata: Nulla dies sine linea. Ezek szerint most is na-ponta dolgozik. Éppen min?

Az én koromban mi más, mint az agytorna: az állandó olvasásmellett az írás. A mostani témám, az összehasonlító stilisztikaazért izgalmas számomra, mert azt kívánom láttatni az elemzése-immel: nyelvünk-stílusunk felõl kell közelíteni a szöveghez, hi-szen a jelentés a nyelvvel bomlik ki, és mindenféle elemzésnek ak-kor van értelme, ha segít a szöveg jelentésének értelmezésében.

„75 éves fiatal vagyok”

Szikszainé Nagy Irma válaszolBalázs Géza kérdéseire

NévjegySzikszainé Nagy Irma. A Kossuth Lajos Tudományegye-

temen végzett (1967). Hajdúszoboszlói és debreceni tanár-ság után 1981-tõl a debreceni Tanítóképzõ Fõiskola, majd1994-tõl a KLTE Magyar Nyelvtudományi Tanszékének ta-nára.

kép: Saját archívum

Édes Anyanyelvünk 2019/3.10

Az érettségi elég sok szóval társulhat. Ezeknek a kap-csolatoknak az értelmezõ szótári ábrázolásmódjával ésérvényben lévõ helyesírásával csak részben értek egyet,ezért szeretném felhívni a figyelmet azokra a részletekre,amelyek véleményem szerint tévesek.

Az elemzést az olyan kapcsolatokkal kezdem, amelyek-ben a partner – összetételi elõtagként vagy szerkezetbelibõvítményként – az érettségi elõtt áll. Ilyenkor nincs vi-tám sem a helyesírási szabályokkal, sem a legfontosabb ér-telmezõ szótárak megoldásaival.

Az írásbeli érettségi, szóbeli érettségi minõségjelzõsszerkezetekben a tagok különírása egészen természetes;ugyanezt mondhatjuk a szakérettségi és a pótérettségiösszetett szóként kezelésérõl és egybeírásáról.

Elvileg nincs baj akkor sem, ha egy tantárgy neve kerülaz érettségi elé. A magyar helyesírás szabályainak 12. ki-adásában (2015) és az ennek alapján készült Magyar he-lyesírási szótárban (2017) erre az összetételfajtára atörténelemérettségi a példa. Az Osiris Kiadó helyesírási ké-zikönyvében ugyanez és a matematikaérettségi szerepel. –Az ilyen összetett szavakban mindkét tag fõnév, viszonyukpedig jelöletlen határozói vagy még inkább jelentéssûrítõjellegû. Ezeket azért érdemes hangsúlyozni, mert az egy-beírás mellett szólnak, figyelmen kívül hagyásuk viszonttéves különírást eredményezhet. Aki ezt írja: történelemérettségi, az nyilván (akár ösztönösen, akár tudatosan) mi-nõségjelzõinek tartja a tagok viszonyát. Ezt a csapdát csaka tagok szófajára figyelve és viszonyuk átgondolt mérlege-lésével lehet elkerülni. – A magyar nyelv nagyszótáránakkészítéséhez felhasználható CD-k tanúsága szerint a gya-korlatban a történelemérettségi típusú szavak írásmódjahol helyes, hol nem; a sajtónyelvben például elég sok példaakad a szabályszegésre.

Azokban az esetekben, amelyekben nem értek egyet ahelyesírási szabállyal és az értelmezõ szótári kezelésmód-dal, a partnerként szereplõ szó mindig az érettségi utánáll. Hogy mit is kifogásolok, azt a Magyar értelmezõ kézi-szótár 2003-as, átdolgozott kiadásának (= ÉKsz.2) érettsé-gi szócikkébõl kiindulva igyekszem megmagyarázni. – Eza szócikk a mostani témánk szempontjából nem különbö-zik lényegesen sem a kéziszótár régebbi kiadásáétól(1972), sem pedig a hétkötetes értelmezõ szótárétól(1960).

Az ÉKsz.2 az érettségi címszót két szófajjal veszi fel:melléknévként és fõnévként. A melléknévi szófaj az iskolaiéletben való használatra utaló minõsítéssel jelenik meg.Az 1. melléknévi jelentés az érettségi vizsga kapcsolat ér-telmezése: ’a középiskolát lezáró és egyetemi, fõiskolai to-vábbtanulásra képesítõ vizsga’. A 2. pedig ez: ’ezzel kap-csolatos’; két értelmezett szókapcsolat világítja meg: azérettségi találkozó és az érettségi tárgy. A fõnévi jelentés pe-dig (nyelvhasználati rétegre utalás nélkül) természetesenez: ’érettségi vizsga’. – A szótárban megtalálható az érett-ségi bizonyítvány, az érettségi tabló, az érettségi tétel és azérettségi vizsgálat szókapcsolat is, de nem az érettségi szó-cikkében, hanem a partnerekéiben.

Az érettségi szócikkének bemutatott jelentésszerkeze-tét nem tartom jónak. A baj gyökerét abban látom, hogyhiányzik az a jelentés, amely az érettségi melléknév lénye-gét, eredetét és felépítését képviselné. Ezt röviden így le-hetne meghatározni: ’az érettséggel kapcsolatos’. Ezt aszükséges jelentést – persze közvetve – a túlérett szócik-

kében találhatjuk meg: ’a megfelelõ érettségi fokon túllevõ’.

Az érettségi szócikkében található 1. melléknévi jelen-tés olyan szószerkezetet képvisel, amely fõnévi értékû, hi-szen az érettségi vizsga ugyanazt jelöli, mint az érettségi fõ-név. Ez a fõnév éppen az érettségi vizsga (másként, régie-sebben, hivatalibban mondva: érettségi vizsgálat) szókap-csolatból keletkezett jelentéstapadással. Ha belegondo-lunk, a szócikkbeli 2. „melléknévi” jelentés téves csavarás-sal „vissza-melléknevesíti” a már fõnevesült érettségi-t,magának a fõnévnek tulajdonít melléknévi értéket. Vi-gyázzunk tehát: az érettségi melléknév nem azt jelenti,hogy ’érettségivel kapcsolatos’, hanem azt, hogy ’érett-séggel kapcsolatos’. Ezzel vissza is jutunk az elsõ jelentés-hez. Az érettségi vizsga szerintem nem a jelentés helyérevaló, hanem külön, értelmezett szókapcsolatként kellenefeltüntetni.

Az érettségi vizsga különírása rendben van, hiszen ezminõségjelzõs szerkezet. Eredetileg, szó szerint, a tagokkapcsolatát szem elõtt tartva azt jelenti: ’az érettséggelkapcsolatos (azt mérlegre tevõ, illetve tanúsító) vizsga’.

Nem értek egyet viszont az érettségi találkozó, az érett-ségi tárgy és társaik jelenleg érvényes szótári kezelésévelés írásmódjával. Érdekes volna annak a boncolgatása,hogy az értelmezõ szótárak a helyesírási szokástól befolyá-solva veszik-e fel õket szókapcsolatként, vagy éppen fordít-va áll a dolog, azaz a különírási szabály az értelmezõ szótá-ri jelentésszerkezet tükrözõje. De bármelyik is az ok vagyaz okozat, a különírás szerintem nem jó, mivel azt sugallja,hogy ezek minõségjelzõs szerkezetek. Az értelmezõ szótárszócikkére vonatkozó jelentés-felülvizsgálat alapján vi-szont nem azok. Bennük az érettségi nem melléknév, hi-szen ’érettségivel kapcsolatos’ jelentésû érettségi mellék-név nincsen. A különírt érettségi találkozó és érettségitárgy csupán azt jelenthetné, hogy ’az érettséggel kapcso-latos találkozó’ és ’az érettséggel kapcsolatos tárgy’, csak-hogy nem ezt a tartalmat akarjuk velük kifejezni. Az ilyentársulások szerintem nem szószerkezetek, az érettséginem minõségjelzõje a partnerének. Az érettségi ezekben azegyüttesekben fõnév. Olyan viszonyban van a társával,amely grammatikailag pontosan nem elemezhetõ, jelen-téssûrítõ természetû. Szószerkezet helyett tehát ezekbenaz esetekben összetett szóval, egybeírást kívánó egységgelvan dolgunk.

Az érvényes helyesírási szabályozás és szótárírási gya-korlat ellenére tehát összetett szavaknak tartom, egybe-írásra javaslom például a következõket: érettségibankett,érettségidolgozat, érettségielnök, érettségiszünet, érettségi-tabló, érettségitalálkozó, érettségitárgy, érettségitétel, to-vábbá persze az ilyeneket is: érettségibotrány, érettségi-pánik.

Ebbe a sorba tartozik természetesen az érettségi-jegyzõ-könyv is, hiszen a kötõjelezés az egybeírás alesete, csupána szótagszám miatt van rá szükség.

Vitathatónak gondolom az érettségi + bizonyítvány kap-csolat megítélését. Mondhatjuk azt is, hogy ez valódi minõ-ségjelzõs szerkezet ’az érettséget tanúsító bizonyítvány’jelentéssel, ezért a két tagot külön kell írni. Mivel azonbanez az okirat közvetlenül mégsem az érettséget, hanem in-kább az érettségit igazolja, inkább az egybeírásra szava-zok: érettségibizonyítvány.

Magától értetõdik, hogy a helyesírási változtatással szó-tárírásinak is együtt kellene járnia. Javaslom tehát azérettségitalálkozó, az érettségitárgy és társaik elõléptetésétértelmezett szókapcsolatból önálló címszóvá. Erre már aNagyszótár következõ kötetében sor kerülhetne.

Horváth László

Az érettségi elõtt

és után

Édes Anyanyelvünk 2019/3. 11

„Már csak 1-el elõzünk meg benneteket.” – írta egy is-merõsöm. Nem elõször találkoztam ezzel az írásmóddal.

Mi is az eszköz- és társhatározó ragja? Úgy tanultuk,hogy -val/-vel. Mássalhangzóra végzõdó szó után a v haso-nul a szóvégi mássalhangzóhoz, vagyis ez utóbbi hosszúváválik – írásban kettõzõdik –, a v pedig eltûnik. A szám-jeggyel leírt szám után úgy kell kiírni a toldalékot, ahogykimondjuk. Az egy gy-je hosszan hangzik, bár csak egysze-rû gy-vel írjuk, ha viszont hozzátesszük a -vel ragot, akkoreggyel. Ebbõl azonban csak az egyik gy tartozik a számhoz,a másik a raghoz, tehát számjeggyel írva: 1-gyel.

Az olyan idegen szavakhoz, amelyek néma betûre vég-zõdnek, kötõjellel kapcsoljuk a toldalékot, mégpedig olyanalakban, ahogyan az utolsó kimondott hanghoz csatlakoz-na. Valahol ezt láttam leírva: Benoist-al. A Benoist francianév így hangzik: bönoá. Ennek megfelelõen így kell ragoz-ni: Benoist-val.

Egy környezetvédelmi szövegben ezt olvastam: „rontjaa város levegõének minõségét”. Ha egy szóban két magán-hangzó egymás mellé kerül, általában becsúszik közéjükegy j-szerû félhang, pl. fiú, rádió. Aki a fenti mondatot leír-ta, azt hitte, hogy itt is ez a helyzet, és nem írta le a birto-kos személyjel j-jét. Helyesen így lett volna: levegõjének.

Miközben ezt fejtegetem, rájövök, hogy a hiba nem isolyan fölháborító, hiszen a rendszer nem egészen követke-zetes. A birtokos személyjelben nincs mindig j: könyve, há-za, széke, bõre, haja, szája – itt csak -a, -e a birtokos sze-mélyjel. Ezzel szemben: búja, sója, levegõje, de kalapja,botja, rúdja, karja is.

A fenti példák közül érdekes a szája és a sója. A száj ere-detileg csak szá volt, ez látszik a többi ragozott alakból:szám, szád. A j éppen a birtokos ragból tapadt hozzá.Ugyanez a helyzet a fejjel: fõ – feje. (A tõvéghang toldalékelõtti nyíltabbá válása gyakori, pl. a Koltóról származó em-ber koltai, a Somlón termelt bor somlai.) A j csak hézagtöl-tõ (hiátustöltõ) volt eredetileg a két egymás mellé kerültmagánhangzó (szá-a, fe-e) közt. Õseink ugyanis következe-tesebben ragaszkodtak a magán- és mássalhangzók sza-bályszerû váltakozásához: nemcsak a mássalhangzó-torló-dásokat, hanem a magánhangzó-torlódásokat is kerülték.Hézagtöltõ lehetett a h is: a Tihanyi alapítólevélbenAszófõ „Azah fehe” (’aszó feje’). Máshol a v tölti be ezt aszerepet: fû – füve. A sója eredetileg sava volt. Eleinkugyanis a sós és a savanyú ízt egynek vették, a sava-borsakifejezés a só fontosságára utal, nem az ecetére. A savaalakból önállósult késõbb a sav szó.

Ennek tükrében az sem biztos, hogy a -val/-vel ragnakannyira szerves része a v. A többi ragnak bármilyen hangután megmarad a kezdõ mássalhangzója: egyben, egyre,egyhez, egynek. Talán nem a v hasonult, hanem mással-hangzóra végzõdõ szavaknál sosem volt ott, csak a sóal >sóval, hóal > hóval, léel > lével stb. alakokból vonatkoz-tattuk el a -val, -vel ragot. A Halotti beszédben szümtükhel(más olvasatban: szümtükkel) és kegyilméhel szerepel.

Hasonlóképpen kérdéses a felszólító mód jele – az is holj, hol hasonul, hol egészen más: írj, menj, olvass, hozz, láss,tégy, végy stb.

Mindez nem változtat azon, hogy jelenleg -al/-el ragunknincs: vagy v, vagy a mássalhangzó kettõzése szükségeshozzá; a birtokos személyjel pedig magánhangzóra végzõ-dõ szó után mindenképpen tartalmazza a j-t.

Buvári Márta

Betûkihagyások

A hétköznapi magyar nyelv újabban becézõre, gügyögõ-re váltott. Ezt tudjuk, írtunk már errõl a jelenségrõl eze-ken a hasábokon is. Különösen jellemzõ ez a piacokra.Mintha a zöldségesek lusták lennének kiírni az áru teljesnevét – vagy nem fér ki a táblára? A paradicsomból így lettpari, nari a narancsból, mandi a mandarinból, padli a pad-lizsánból, kápi a kápiából, bár ott csak egy plusz betût kel-lene levésni, kimondani. De lehet, hogy káposztáról vanszó? Akkor savanyúkápi lenne? A kovi ubinak nyári za-mata, hangulata van, összefut a nyál a szánkban, amikor ekét szót olvassuk…

A nasi nem csak az édességeket takarja, de a naspolyátis újabban. Kissé pikánsabb a kuki, ami csöves kukoricátjelöl. A gesztenye helyett a geszti jópofa, a tökökkel nemtudnak azonban mit kezdeni a becézõ kedvû zöldségesek.A bogyisz csak rövidítése a bogyiszlóinak.

A zöldfûszereket még nem érte el ez a trend. A korian-der maradt koriander, akárcsak a bazsalikom, a zsálya, akapor vagy a rozmaring, a petrus vagy petruska viszont ré-gi, közismert becézése a petrezselyemnek, fõleg az idõsebbkorosztály körében.

A külföldi eredetû zöldségek – és ilyen nagyon sok van –hamar beépülnek a nyelvbe. Láttam már kiírva azt, hogyédesburgi, ami az amerikai batáta megfelelõje, és kezd el-érhetõ árú lenni. Az évtizedek folyamán ugyanis számos újzöldséggel és gyümölccsel ismerkedtünk meg. Ötven évemég sehol nem volt a kaliforniai paprika, vagy akoktélpari, akarom mondani koktélparadicsom, tojás para-

dicsomnak vagy kápiának se híre, se hamva, viszont abefõzõparadicsom jó idõre eltûnt. Ez a fajta újabban kezdvisszatérni, akárcsak a befõzés szokása – az ökörszív para-dicsommal együtt, fõleg a magán biogazdaságok révén,termelõi piacokon. Akárcsak a kiflikrumpli, akarom mon-dani a salátának kiváló kifliburgi. Ritkaság volt a cukkini,a padlizsán is, ismeretlen a kígyóuborka. Alig vásároltunkbrokkolit, piacnyelven brokit. Külföldön sem ismeretlen ajelenség: láttam már a tomatót tommynak becézni nyugatiországok piacain.

Az avokádó vagy grapefruit úri huncutságnak számí-tott, mint manapság az ínyenc körökben közkedveltMeyer-citrom. A mutatós sötétlila burgonyával, a sárgacéklával, a gömbcukkinival vagy a fekete répával viszontmég csak most ismerkedünk egy-két ínyencboltban. Kér-dés, hány év múlva lesznek részei az átlag magyar háztar-tásnak – egyáltalán lesznek-e valaha –, ami persze az áruk-tól is függ. A kivit hamar megszoktuk, a kaktuszgyümölcsvagy hurma, illetve a sárkánygyümölcs még igazi csemege.Az articsókával egyelõre nem tudunk mit kezdeni, a kó-kuszdió vagy az ananász is inkább csak gyümölcstálak dí-sze, bár konzervben fogy jócskán,

Magyarországon a kereskedõk e tekintetben tehát je-lentõsen befolyásolják a köznyelvet, persze szó sincs itt ko-moly nyelvrontásról – inkább csak egy jelenségrõl, szokás-ról. Egyes piacok vezetõi is játékos kedvûek: õsszel a szil-vaszezonban jókora vásznon hirdették a Szilva – puszilva!akciót a Lehelen. Itt gyakori, hogy például amikor az epervagy a málna érik, nagy plakátokon hívják fel a vásárlók fi-gyelmét a dömpingárura, egyes gyümölcsök csúcsszezon-jára.

Elek Lenke

Nyelvújító zöldségesek

Édes Anyanyelvünk 2019/3.12

A TV2 egyik új mûsoráról írtinternetes véleménynyilvánítás-ban olvastam a következõ so-rokat: Ugyanazok az emberekugyanazon a pályán kúsznak vé-gig, miközben a tényekes XY férjemajdnem szívrohamot kap. Valaki azért mondhatta volnaa mûsorvezetõnek, hogy ez alapvetõen egy kereskedelmicsatorna szórakoztató realityje, és nem az M4 élõ közvetíté-se. (2019. 01. 03. 11:06)

A szövegben félkövérrel szedett tényekes melléknév-nek többször is nekifutottam, mire képes voltam megér-teni ezt a meglehetõsen furcsa szóalakot. Hogy sikerültjelentést tulajdonítanom neki, az elsõsorban annak aháttértudásnak köszönhetõ, hogy a szövegben szereplõtulajdonnevet viselõ hölgy (itt: XY) a TV2 esténként je-lentkezõ „Tények” címû hírmûsorának egyik mûsorve-zetõje.

A továbbiakban azt vizsgálom, vajon miért nehézkesennek a szóalaknak a megértése, dekódolása. A hírszol-gáltató mûsor címe tulajdonnévként csak többes szám-ban használt fõnév (Tények). Van ugyan egyes száma is(tény ’a valóság egy mozzanata, az, ami van, megtörtént,amit megtettek’), csakhogy a kétféle alak eltérõ jelentésthordoz, tehát jelentésmegoszlás lép fel. A tulajdonnévijelentésû Tények plurale tantum (lat. pluralis ’több-szörös’, tantum ’csak’), tehát olyan fõnév, amelynek aszámrendszere hiányos (Tény tulajdonnév nincs).Plurale tantumok egyébként a világ számos nyelvébenvannak, de számuk és szerepük nyelvenként eltérõ. Ateljes szókincsnek általában csak töredékét alkotják, éslegtöbbször meglehetõsen ritkán is fordulnak elõ: a ku-tatások szerint az ezer leggyakoribb szóból a franciábanés a svédben 4-4 (fr. gens ’emberek’, vacances ’szünidõ’,parents ’szülõk’, Pâques ’húsvét’; sv. förälder ’szülõk’,myndigheter ’hivatalos szervek’, pengar ’pénz’, resurser’anyagi eszközök’), az angolban 3 (clothes ’ruházat’,heavens ’mennybolt’, news ’hírek’), a németben és azoroszban pedig csak 2-2 (ném. Leute ’emberek’, Kosten’költségek’; or. ëþäè ’emberek’, ÷àñû ’óra’) adat sorol-ható ide. A plurale tantumok a magyarban különösenperiférikus helyzetben vannak, annál is inkább, mert amagyar szókincsben relatíve kevés ilyen elemet találunk(az ÉrtSz.-ban „tbsz-ú fn” megjelöléssel 20-nál is keve-sebbet, valójában ennél azért jóval többet), szemben pl.az indoeurópai nyelvekkel, amelyekben általában né-hány száz plurale tantum létezik (pl. az oroszban kb.600, az angolban százegynehány).

A plurale tantumok szeman-tikai csoportjai között tartjukszámon (egyebek között) azokata tulajdonneveket, amelyek töb-bes számú fõnevek:

– földrajzi nevek, pl. Alpok(Alpesek), Dardanellák, Fülöp-szigetek, Gyergyói-hava-sok, Karácsony-szigetek, Kárpátok, Pireneusok, trópusok,

– országnevek, pl. Amerikai Egyesült Államok, Beneluxállamok, Fülöp-szigetek,

– intézménynevek, pl. Fõvárosi Csatornázási Mûvek,Gázmûvek, Budapesti Filharmonikusok, Ózdi KohászatiMûvek,

– sportegyesületek, pl. Bácskai Sasok,– szépirodalmi mûvek, tévé- és rádiómûsorok címe,

pl. A Karamazov testvérek (Dosztojevszkij regénye), APál utcai fiúk (Molnár Ferenc regénye), A nagyidai cigá-nyok (Arany János elbeszélõ költeménye), Színek és évek(Kaffka Margit regénye), Évgyûrûk, Életképek (televí-zió-mûsor), Vasárnapi Hírek (újság).

Ha ezekbõl a plurale tantumokból -s képzõs szárma-zékokat próbálunk létrehozni, a következõ alakulatok-hoz jutunk: a Karamazov testvérek-es Aljosa, A Pál utcaifiúk-os Nemecsek, A nagyidai cigányok-os Csóri vajda, azÉvgyûrûk-ös riporter, a Vasárnapi Hírek-es újságíró, az Óz-di Kohászati Mûvek-es vezérigazgató, a Bácskai Sasok-ossportoló stb. Ezek azért meglehetõsen furcsa formák,mert képzésük nem a megszokott (többségi) formát kö-veti: a nagyon produktív és nagyon gyakori -s képzõ álta-lában egyes számú fõnévi alapszavakból hoz létre rend-kívül változatos jelentésárnyalatokkal rendelkezõ mel-lékneveket, a fenti példákban azonban a képzõ nemegyes, hanem többes számban álló fõnevekhez járul,megbontva a toldalékmorfémák kapcsolódásának szo-kásos sorrendjét: [tõ + képzõ(k) + jel(ek) + rag] � [tõ+ jel + képzõ].

Az így létrejött melléknevek egyébként jól beleilleszt-hetõk az ún. konnektív viszonyt (’valamilyen kapcsolat-ban levõséget’) kifejezõ -s képzõs melléknevek szeman-tikai csoportjába. Ilyen esetben a képzés alapszavát (bá-zisát) gyakran az ’intézmény, csoport, szervezet, prog-ram, mûsor’ jelentésû fõnevek alkotják, pl. Fidesz-es po-litikus, szerzet-es barát, óvodá-s kislány, (fõ)iskolá-s diák.Ebbe a szemantikai csoportba sorolható a tények-es mû-sorvezetõ kifejezés is (’a Tények címû hírmûsor alkalma-zásában álló, vele munkakapcsolatban levõ mûsorveze-tõ’).

H. Varga Márta

Tényekes?

Magyar Nyelvészeti DiákakadémiaA Magyar Nyelvészeti Diákakadémia (MNYD) 2011 óta a 13–19 éves középiskolás diákok közötti országos vetélkedõ. A

feladatok nem ismeretanyagra épülnek, hanem a logikára. Az MNYD a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpia (IOL) ma-gyar szekciója. A magyar csapat 2012-ben csatlakozott elõször, akkor Ljubljanába utazott a válogatott. 2013-ban 26 ország35 csapatának részvételével Manchesterben rendezték a döntõt. 2014-ben Pekingben volt a diákolimpia világdöntõje, ezenkét magyar csapat is indult (összesen 28 országból 39 csapat vetélkedett). 2015-ben a bulgáriai Blagoevgradba utazhattak azországos verseny legjobbjai. 2016-ban az indiai Májszúrban rendezték a világdöntõt, ahol szintén két magyar csapat indult,2017-ben pedig az írországi Dublinban értek el szép sikereket a magyar diákok. Az eddigi legjobb eredményeket 2018-banPrágában értük el, ahonnan egy ezüst- és két bronzérmet hoztunk haza. 2019-ben Dél-Koreában rendezik meg a nemzetkö-zi döntõt. A Magyar Nyelvészeti Diákolimpia 2019. április 12-én lezajlott utolsó fordulóján összeállt a Dél-Koreába utazócsapat: Alexy Milán, Árvay-Vass Iván, Blaskovics Ákos, Dobák Dániel, Egyházi Hanna, Kövér Blanka, Urszuly Csenge Bo-ri, Vári-Kakas Andor. Tartalék csapattagok: Kovács Bertold Barabás és Telbisz Csanád. A diákolimpia honlapja: http://ioling.ppke.hu/. (Manyszi.hu)

Édes Anyanyelvünk 2019/3. 13

Az emberi fejlõdés egyik legszebb megnyilvánulása a gyer-meknyelv. A beszédtanulással párhuzamosan válik a gyermekönállóan gondolkozó, saját érzelmeit-gondolatait szavakkal iskifejezni tudó és másokat megérteni képes lénnyé. A kisgyer-mek és felnõtt közötti kommunikációt karikírozza KarinthyFrigyes: „– Mariska néni: Jaj, te mingyárt megeszlek! Méjszejeti Bübüte a Majiszta nénit? Ude azéj, mej az ad nekicutojtát. – Bübüke: Igen. – Mariska néni: Hallod! Azt mondta,igen. Hallottad, hogy mondta?” (Gõgicse címû humoreszk).

Kérdésünk ezúttal a következõ volt:Hogyan változik napjainkban a gyer-

meknyelv? Mi figyelhetõ meg az óvodába ésiskolába frissen bekerülõ gyermekek anya-nyelvi tudásával kapcsolatban? Miben vál-toztat(hat) ezen az óvoda vagy az iskola?

PLÉH CSABA akadémikus • MagyarTudományos Akadémia; egyetemi tanár •Közép-európai Egyetem (Budapest)

Maga a gyermeknyelv nem változik lé-nyegesen. A szabályalakítás sokrétû, sok-szor mosolyogtató lépései, a többszintespárhuzamos tanulás ugyanúgy igazak. Tu-dásunk kicsit változott a korai gyermek-nyelvrõl. Ma egyre többet tudunk arról,hogy a még nem beszélõ gyermek is for-málni kezdi saját nyelvi rendszerét. A nyomonkövetõ vizsgála-tok kimutatták újabban, hogy a 2-3 éves kori bõbeszédûség éssok kezdeményezés egy évtized múlva erõs hatással van a gon-dolkodás fejlõdésére. Ez újra kiemeli a gondozó környezet fe-lelõsségét.

LENGYEL ZSOLT professzor emeritus • Pannon Egyetem(Veszprém)

A gyermek nyelvi fejlõdését a belsõ kognitív erõk és a kör-nyezeti hatások határozzák meg. Az utóbbiak megváltoztak:sok vizuális hatás éri a gyermekeket. A gyerekek bizonyos írottnyelvi ismeretekkel érkeznek az iskolába. Emellett növekszik averbálisan elhanyagolt gyerekek aránya. Az óvoda és az iskolaúgy kezeli a gyerekeket, hogy a nulláról indulnak, „majd mimegtanítjuk õket írni, olvasni”. Holott e készségekbõl külön-bözõ fragmentumokat a gyerekek már birtokolnak. A közne-velés nem lesz képes változtatni ezen, ha a megfelelõ szaktudo-mányok nem szolgáltatnak „anyagot”. A gyermek nyelvi fejlõ-désének vizsgálata soha nem tekinthetõ befejezettnek, mert atárgyi-szociális környezet állandóan változik. A magyar gyer-mek nyelvi fejlõdésének kutatása (az 1980–2000-es idõszakhozképest) lemaradást mutat, pedig ezt senki nem fogja helyet-tünk elvégezni.

BÓNA JUDIT habilitált egyetemi docens • Eötvös Loránd Tu-dományegyetem (Budapest)

A gyermekek nyelvi fejlõdéséhez a legfontosabb, hogy acsaládban minél többet kommunikáljanak velük. Valódi pár-beszédek legyenek, olvassanak mesét, hallgassák meg egymást– a gyermekek szókincse, gondolkodása, erkölcse így fejlõdheta legjobban. A felgyorsult világ, a túl sok inger hat a gyerme-kekre is, egyre többen vannak közöttük, akiknek segítség kellaz anyanyelv-elsajátításban. Az óvodai szûrések lehetõvé te-szik a nyelvi hátránnyal érkezõ gyermekek felismerését, ígyszerencsés esetben az óvodapedagógusok figyelnek arra, hogyjobban bevonják õket a mesélõs játékokba, nyelvi fejlesztésbe.Nagyon fontos az éneklés, ritmizálás is. Az iskola már olyantempót diktál (pl. az olvasás-írás tanulásakor), amelyet a hát-ránnyal érkezõ gyermekek még segítséggel sem biztos, hogytudnak tartani.

KAS BENCE tudományos munkatárs, osztályvezetõ • MagyarTudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet; egyetemi do-cens • Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest)

Bár a gyerekek többsége néhány év alatt könnyedén elsajá-títja anyanyelvét, kb. 7–10%-uknál e folyamat nehézségekbeütközik. A nyelvfejlõdési zavart – mely fõképp szókincselmara-dásban, a szóbeli kifejezés nehézségeiben, beszédértési gon-dokban jelentkezik – nehéz felismerni, ugyanakkor hosszantartó problémákat okoz a beilleszkedésben, tanulásban. Mind-ez megelõzhetõ vagy enyhíthetõ a korai logopédiai szûrés és aráépülõ preventív anyanyelvi fejlesztés útján. E téren tehátnagy felelõssége van a szülõk mellett a pedagógusoknak is.

BARTHA KRISZTINA adjunktus • Partiumi Keresztény Egye-tem (Nagyvárad, Románia)

A gyermeknyelv és az anyanyelv-elsa-játítás számos változáson ment keresztülaz elmúlt évtizedekben. A felgyorsult be-szédtempó pl. megnehezíti, hogy a gyer-mek pontosan észlelje az elhangzó beszé-det, így nehezebbé válik a beszédindulás,a nyelvi tudatosság fejlõdése, a nyelvikészségek kialakulása is. Ugyanakkor atechnikai eszközök elterjedése miatt agyermek egyre kevesebb élõbeszédethall. Az óvó- és tanítónõk az életkori sa-játosságoknak megfelelõ beszédmódhasználatával, jó példát mutatva tehet-nek a legtöbbet a gyermek fejlõdéséért,sokszor korrigálniuk is kell a hiányosvagy nem megfelelõ szülõi mintát.

DARÓCZI GABRIELLA adjunktus • Eötvös Loránd Tudo-mányegyetem (Budapest)

A köznevelésbe érkezõ gyermekek nyelvi gyakorlatáról apedagógusoknak nagyjából homogén képük van. Sajnos egy-behangzó a szakma véleménye: napjainkban a szóbeliség leg-szûkebb közegét képviselõ mindennapi családi élet sok eset-ben már nem (vagy csak részben) biztosítja a gyermekek szá-mára a kereteket ahhoz, hogy anyanyelvi tudásuk megfelelõenfejlõdjön. A mindennapi élet pedig adhatná az anyanyel-vi-kommunikációs „leckéknek” azt a sorát, mely a kisgyerme-kek számára egyben a jelenlét legközvetlenebb és legélmény-szerûbb helyzete is. A gondolkodás eszközéül szolgáló nyel-vi-kommunikációs gyakorlat elmaradása mellett a mai peda-gógusok a fokozatosan emelkedõ számú beszédhibás gyermekmiatt kongatnak vészharangot. E helyzetek megoldásában apedagógusok és a családok összefogása hozhatna maradandóeredményt.

SZÜCS MÁRTA ZITA óraadó oktató • Szegedi Tudományegye-tem (Szeged)

A digitális hatások a legmarkánsabban a gyermekek kogni-tív sémáiban mutatkoznak meg, vagyis abban, ahogyan a körü-löttük lévõ világot megismerik, felfedezik. Ennek figyelembe-vétele már az óvodai nevelésben sem kerülhetõ el. Látványo-san különbözik a mai gyerekek szókincse a korábbi generáció-kétól. Ez kérdéseket vet fel az óvodai és iskolai szövegek kivá-lasztásának tekintetében: lehet-e, szabad-e ugyanazokat a me-séket, tankönyvi szövegeket, kötelezõ olvasmányokat adnunka mai gyermekeknek, vagy figyelembe kellene vennünk a márszakadéknyinak látszó különbségeket. Így nagyon égetõneklátszik ennek a kérdésnek az érdemi tárgyalása, megoldása.

Az nem kérdés, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni a gyerme-kek anyanyelvi fejlesztésére. Ennek módszereiben a szakem-berek tudnak segíteni, de azzal nem hibázik a szülõ és a peda-gógus, ha a kisgyermekeket beszélgetésre ösztönzi, életszerûkommunikációs helyzeteket gyakoroltat velük, és mesél nekik!

Blankó Miklós

Szó szót követ

A változó (?) gyermeknyelv

Blankó Eszter rajza

Édes Anyanyelvünk 2019/3.14

Szótárat lapozgatni izgalmas dolog. Nemcsak a szavakjelentését, használati körét, gyakoriságát ismerhetjükmeg a szótárakból, hanem egy-egy korszak nyelvi képe isföltárul elõttünk, hiszen a szótár mindig egy korszak le-nyomata is egyben. A szavakon keresztül pedig megtud-hatjuk azt is, hogyan használták a nyelvet a beszélõk, ho-gyan gondolkodtak a világról, és hogyan vélekedtek bizo-nyos nyelvi jelenségekrõl. A szótárak között az írói szótá-rak sajátos csoportot képviselnek: általában egy személymûvére vagy mûveire korlátozódik a bennük feldolgozottanyag, vagyis személyhez kötött, korpuszból vett jelensé-gek képezik az írói szótárak alapját. Az írói szótárak aszépirodalmi szövegek értelmezésében segítenek, a szavakpontos értelmét ugyanis az irodalmi mû szövegösszefüggé-seiben határozzák meg. Olvasgatásukkal azonban nemcsupán az írók és költõk mûveinek a nyelvhasználatát is-merhetjük meg alaposabban, hanem meglepõ felfedezése-ket is tehetünk. Kiderül például, hogy számos, mainakgondolt beszélt nyelvi jelenség már régtõl fogva része anyelvünknek, sõt, szépirodalmi adatok is vannak rá. A ma-gyar szótárirodalom írói szótárai közül a legrégebbi nyelv-állapotot Jakab László és Bölcskei András Balassi-szótára(Debrecen, 2000) tárja elénk, amely Balassi verseinek ésSzép magyar komédiájának a szóanyagát tartalmazza.Lássunk néhány érdekességet ebbõl a szótárból!

A Balassi-szótárban egy szócikken belül szerepelnek amedgyek, medgyen, medgyünk szavak. A szócikkbõl meg-tudhatjuk, hogy ezek a mit tegyek? mit tegyen? mit te-gyünk? kifejezések rövidült változatai. E formák azt mu-tatják, hogy már Balassi korában is összerántódtak a gyorsbeszédben bizonyos, sokszor egymás után használt sza-vak, vagyis már ebben a korszakban is hadarhattak az em-berek. A mit tegyek? medgyek-ként való rövidülése olyanlehetett a 16. században, mint napjainkban a szóval-nakszal-ként vagy az azt hiszem-nek asszem-ként való ejtése.A különbség a Balassi-korabeli és napjaink jelenségei köztcsupán annyi, hogy a szal és az asszem formák – egyelõremég – nincsenek szótározva. További érdekesség, hogy vi-szonylag sok adat van Balassitól az idézett formákra, amedgyek ugyanis 14-szer, a medgyen 3-szor, a medgyünkpedig 1-szer fordult elõ nála. A medgyek megjelent példáula Kiben az szeretõje háladatlansága és keménsége felõlpanaszolkodik címû versben is: Szeretnem penig azt, ki fá-raszt sok búval, mi hasznom? Hát medgyek? ellene vétsek?

Ó, azt sem lehet, mert szánom. Az idézett verssorban amedgyek-en kívül még egy, a beszélt nyelvre jellemzõ szófigyelhetõ meg, ez pedig a hát. A szótárból kiderül, hogyBalassi Bálint 53-szor írta le mûveiben a hát-ot. A költõ azelemet egyrészt kérdések szónokivá tételére használta,ahogy azt a Hát hol az én hatalmom?, illetve az Ó, hova le-gyek hát? példák is mutatják, másrészt kérdésre adott vá-laszban is szerepeltette a szót. Például: Kivel mit gondo-lok? Hát ha szegény vagyok is, hadd éljek kedvemre. Megje-lent nála továbbá felszólítás és biztatás nyomósítására is:Terjeszd ki hát fényes orcád világát! De kötõszóként,’tehát’ jelentésben is elõfordult Balassinál a szó: Látjukminden szivet mely igazán talál, Kit célul arányoz lûnimérges nyíllal, Hát nem vak, sõt jól lát szeme világával. Vé-gül pedig egy sajátos mondatkonstrukcióban, feltételesmellékmondatot követõ fõmondat viszonyító szavaként isszerepelt a költeményekben a hát: Mert ha tenger búsulparancsolatjára, Hát rám is õ ereszt bút, bûnös fiára. Ez asokféle használati kör mutatja, hogy Balassinál nem jelen-tés nélküli töltelékszóként, hanem változatos szerepkö-rökben fordult elõ a hát.

A Balassi-szótár szócikkeit és példáit nézegetve feltû-nik, hogy nem csupán a ma gyakran kárhoztatott hát voltrésze Balassi lírájának, hanem a szófölöslegnek tartott deviszont is. Balassinál még különírva szerepelt a szerkezet,2013-ban viszont A magyar nyelv nagyszótárának ötödikkötetébe már egybeírva, összetett kötõszóként, deviszont-ként került be a szó. A Balassi-szótár de szócikkében olvas-ható, hogy a költõ a de kötõszót a viszont kötõszóval együttellentét nyomósítására használta. Például: Én szívemet isígy, mikor énhozzám víg, õ nevelten neveli De viszont, mintkánya, õ kegyetlen kínja rágja, szaggatja, eszi. A két ellen-tétes kötõszóval Balassi az ellentétet erõsítette föl, tehátnem fölösleges szószaporításként, hanem stíluseszköz-ként használta a de viszont-ot.

Az említett három beszélt nyelvi jelenségen kívül mégszámos mai nyelvhasználati forma elõdjét megtalálhatjukBalassinál. Medgyünk, azaz mit tegyünk, hogy jobbanmegismerjük ezeket? Hát lapozgassuk bátran a szótárat!Még akkor is, ha ez nem a legmegszokottabb, deviszont an-nál izgalmasabb idõtöltés.

Schirm Anita

A cikk az Emberi Erõforrások Minisztériuma UNKP-18-4kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásávalkészült.

Beszélt nyelvi jelenségekBalassi korából

Nem kis meglepetést okozott nekem az a felirat, amelyetegy intézmény mosdójának ajtaján pillantottam meg: A prog-ram befejezése után szíveskedjenek eloltani a villanyt! No, nem azudvarias felszólításra lettem figyelmes, a takarékosságra valójó szándékú figyelmeztetést is teljesen helyénvalónak találtam,ám a program szó, megvallom, meghökkentett. Bár a programjelentését nagyjából mindenki ismeri, érdemes azért idézni aMagyar értelmezõ kéziszótárból. Itt a szónak négy jelentéséttaláljuk meg: 1. (Cselekvési) terv. | Szabad idõ eltöltésére, szó-rakozásra vonatkozó terv. 2. Pol | Politikai irányzat, párt, szer-vezet céljainak összessége. | Közéleti kérdések megoldásáravonatkozó terv, javaslat. | Tárgysorozat, napirend. 3. Mûsor.4. Inf (Számítógép) mûveleteinek típusát és sorrendjét meg-határozó utasítások sorozata.

Ezek közül a jelentések közül egyik sem felel meg a mosdó-ban végzett tevékenységnek. Ebben a helyiségben ugyanis ter-mészetes szükségleteinket végezzük el, illetve kezet mosunk.

Ezek valamelyike lenne a program? Nekem a programról elsõ-sorban az elsõ, illetve a harmadik jelentés jut eszembe, hiszennaponta hallunk, olvasunk hétvégi programról. Természetesena családok is szoktak szervezni programokat; ilyenkor színház-ba, moziba mennek, esetleg kirándulnak. A második jelentésinkább a választási kampány idején szokott szerepelni. Ilyen-kor plakátok, a sajtó cikkei hirdetik az egyes pártok elképzelé-seit, ígéreteit. Egy-egy kulturális rendezvénynek is van prog-ramja, amelyet a programfüzetbõl ismerünk meg.

Újabban a kívánatosnál jobban terjed a projekt szó is. A Ba-kos-féle Idegen szavak szótárában ’hosszú távú (tudományos)tervezet’ jelentésben szerepel. Mostanában azonban az isko-lákban például az intézmény éves munkatervében szereplõrendezvényt is annak nevezik. Merem remélni, hogy az nem juteszébe valamelyik hivataloskodó személynek, hogy legköze-lebb a mosdó használatát esetleg projektnek nevezze.

Én most is inkább ezt írnám ki az említett helyiség ajtajára:A mosdó használata után szíveskedjenek eloltani a villanyt!

Dóra Zoltán

Édes Anyanyelvünk 2019/3. 15

Az egyetemek kétféle módon járulnak hozzá egy-egy népmûveltségének vagy az egyetemes tudásnak a megõrzéséhez ésgyarapításához. Egyrészt a korábbi idõkben felhalmozott ésfolyamatosan frissülõ ismeretek továbbadásával, másrészt a vi-lág különféle jelenségeinek újabb és újabb szempontok szerin-ti kutatásával. Az ily módon elért eredmények természetesencsak akkor épülnek be egy-egy szûkebb vagy tágabb szakterü-let ismeretanyagába, ha azok eljutnak a szak-emberekhez, akik adott esetben kritikai véle-ményükkel járulhatnak hozzá az eredmé-nyek pontosításához, kiegészítéséhez.

Az újabb kutatási eredmények megismer-tetésének egyik fórumát a különféle konfe-renciák alkotják: itt ismertetik meg a kutatóka közönséggel a kutatás tárgyát, módszereités az elért eredményeket. A konferenciákonvagy egyéb ilyen jellegû rendezvényeken arésztvevõk száma nyilván korlátozott, ezértaz elhangzott elõadásokat vagy az azokbólkészült válogatást általában nyomtatott, il-letve ma már gyakran elektronikus formábanis közzé szokták tenni, ezáltal nagy nyilvá-nosságot adva a feldolgozott témáknak.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem(PPKE) Elméleti Nyelvészeti Tanszéke ésMagyar Nyelvészeti Tanszéke hagyományte-remtõ szándékkal 2008 novemberében rendezte meg Nyelvel-mélet és dialektológia címû konferenciáját. Ezt követte egy évrerá a Nyelvelmélet és kontaktológia, majd újabb egy évvel késõbba Nyelvelmélet és diakrónia címû rendezvény. Az indulás óta el-telt tíz évben három-három éves váltásokban számos elõadáshangzott el (majd jelent meg írásban) az egyes területi és társa-dalmi nyelvváltozatok (dialektológia), a különféle nyelvek köl-csönhatása (kontaktológia), valamint a nyelv(ek) történetisé-ge (diakrónia) körében. A konferenciák célja kezdettõl fogvaaz, hogy kölcsönösen hasznosíthatóvá tegyék a konkrét adatokgyûjtésére, dokumentálásra épülõ, illetve az általánosabb elve-ket érvényesítõ, szerkezeti elemzésre irányuló kutatások ered-ményeit.

A 4. Nyelvelmélet és dialektológia konferenciát 2017 novem-berében rendezte meg a fent említett két tanszék. A szervezõk– a korábbiaktól eltérõen – ezúttal meghatározták azt a témát,amelyhez az elõadóknak igazodniuk kellett. Ez pedig nem voltmás, mint a Károli-biblia nyelve. Ennek a speciális témának amegadását az indokolta, hogy 2017-ben volt a reformáció kez-detének 500. évfordulója. Köztudott, hogy az 1590-ben megje-lent elsõ teljes magyar nyelvû bibliafordítás, a vizsolyi biblia je-lentõs mértékben hatott a magyar nyelv írásbeli használatá-nak, ezen keresztül pedig a szóbeliség különféle rétegeinekalakulására általában is, de különösen a református felekezet-hez tartozók körében. A Károli Gáspár vezetésével készültfordítás a múltban is számos kutatás tárgya volt, de a 2017-eskonferencia tanúsága szerint lehetett még újat mondani a ma-gyar mûveltségnek errõl a kiemelkedõ alkotásáról. Az elõadá-sokból összeállított, nyolc kiváló tanulmányt tartalmazó válo-gatás 2018-ban jelent meg a PPKE kiadásában. Nincs módunkitt ezek részletes bemutatására, de a tanulmányok címénekmegadásával és egy-két megjegyzéssel is talán kellõ tájékozta-tást kaphatnak az ÉA olvasói a kötet tartalmáról.

A. Molnár Ferenc (Miskolci Egyetem, Debreceni Egyetem)írásának címe: A revideált Károlyi-fordítás (1908) archaizmu-sairól. A nyelvek folyamatos változásából következik, hogy akorábbi idõkben keletkezett, nagy tekintélynek és tiszteletnekörvendõ szakrális szövegeket is idõrõl idõre fel kell frissíteni,

hogy a mindenkori jelen nyelvállapotában élõ olvasó értenitudja a szövegek üzenetét. Ez a sors a vizsolyi bibliát sem ke-rülte el: az 1800-as évek végére kiderült, hogy a korábbi ap-róbb javítgatások, finomítások helyett alapos, átfogó „revízió-ra”, átdolgozásra van szükség. Ez a nagy munka 1908-ra ké-szült el. A régi szövegek kiváló kutatójaként ismert szerzõ töb-bek között a 12. század végén keletkezett Halotti beszédbenelõször elõforduló halálnak halálával halsz szerkezetet, a bib-liafordításokban is megtalálható, de leginkább az Apostoli hit-vallásból ismert halottaiból (feltámada) szót helyettesítõ meg-oldásokat, valamint az ó (óh, oh) indulatszó sajátos funkciójátmutatja be.

A Hagyomány és újítás a Két könyv… és avizsolyi biblia nyelvében: vonatkozó névmásiváltakozás címû tanulmányban DömötörAdrienne (MTA Nyelvtudományi Intézet) arendelkezésére álló nagyszámú adat alapjánazt vizsgálja meg, hogy a vonatkozó névmásiszerepû mi, mely, ki és egyéb névmások ho-gyan alakultak át ami, amely, aki stb. alakú, amai magyar nyelvben már szinte kizárólagoshasználatú formákká.

Gugán Katalin (MTA NyelvtudományiIntézet) írásának címe Hagyomány és inno-váció középmagyar kori bibliafordításokmondattanában: a tagadás változatai. Ebbena szerzõ azt vizsgálja, hogy a régebbi nyelv-ben gyakran elõforduló megszakított szó-rend (pl. be nem fogadtatok) hogyan alakul áta mára általánossá vált fordított szórenddé(pl. nem fogadtatok be).

Kalcsó Gyula (Eszterházy Károly Egyetem) a Nyelvjárásokkonvergenciája a korai nyomtatványokban és a Károlyi-bibliá-ban címû tanulmányában az egységesülés kezdeteit mutatómagyar írott (irodalmi) nyelv egyes jelenségeivel foglalkozik.Ennek során arra a következtetésre jut, hogy a vizsolyi bibliá-ban nem tapasztalhatók Károli Gáspár nyelvjárásának jelleg-zetességei, hanem sokkal inkább az a nyelvi norma, amely a 16.századi nyomtatványokban megfigyelhetõ nyelvjárási kiegyen-lítõdést mutatja.

A vizsolyi biblia magyar nyelvének részben a héber, részbenpedig a latin alapszöveghez való viszonyával, illetve KároliGáspár fordítási elveivel és gyakorlatával két tanulmány fog-lalkozik. Kiss Sándor (Debreceni Egyetem) az Igeneves szer-kezetek és mondattagolás Máté evangéliuma Károli-féle szö-vegében és a forrásszövegekben címû írásában, Koltai Korné-lia (ELTE) pedig a Milyen fordítási elv szerint jött létre aKároli-biblia? Az Ótestamentum nyelvének vizsgálata a for-rásszöveg(ek) fényében címû cikkében foglalkozik a fordítás-technikai szempontból is érdekes kérdéssel.

Az Ószövetség egyik legismertebb része a Jónás történetéttartalmazó könyv. A konferenciakötetben két kiváló tanul-mány is foglalkozik ezzel a könyvvel: Korompay Kláráé(ELTE): A Jónás könyve a Károli-bibliában: szókészlettani ésjelentéstani vizsgálatok a megtér ige körül és Szikszainé NagyIrmáé (Debreceni Egyetem): Jónás könyvének stiláris jellem-zõi néhány korai magyar bibliafordításban. Mindkét tanul-mány igen értékes adalékokkal járul hozzá a vizsolyi biblia, il-letve az adott korszak nyelvének megértéséhez.

Bízom abban, hogy e rövid áttekintés is jól mutatja, milyenértékeket tartalmaz a (nyelv)tudomány számára is a magyarmûveltség egyik nagy alkotása, a vizsolyi biblia. (A konferen-ciakötet, illetve a korábbi konferenciák anyaga a következõcímen érhetõ el: https://btk.ppke.hu/karunkrol/intezetek-tanszekek/angol-amerikai-intezet/elmeleti-nyelveszet-tanszek/tanszeki-kiadvanyok.)

Gerstner Károly

Nyelvészeti konferencia

a vizsolyi bibliáról

Édes Anyanyelvünk 2019/3.16

Bármilyen többnyelvû közösség beszélõi szembesülhet-nek azzal a nyelv okozta akadállyal, hogy nem minden do-kumentumhoz, online szolgáltatáshoz férnek hozzá az ál-taluk beszélt nyelvek valamelyikén. Az Európai Unióbanis így van ez, a hivatalos nyelvek száma jelenleg 24, azon-ban nem minden dokumentum, szolgáltatás kerül lefordí-tásra mind a 24 hivatalos nyelvre, a kisebbségi nyelvekrõlmár nem is beszélve. Ahhoz, hogy minden állampolgár sa-ját nyelvén olvashassa az új jogszabályokat, fordítókra vanszükség, akik lefordítják ezeket a folyamatosan létrejövõtartalmakat. Ez azonban nem terjed ki az összes lehetsé-ges anyagra: sokszor nem szükséges és nem is praktikusminden dokumentumnak mind a 24 nyelvre történõ lefor-dítása, legalábbis nem emberi erõforrásokat felhasználva.2010 óta a hatékonyság és a költségek minimalizálása ér-dekében újabb módszereket bevetve próbálják megkönnyí-teni a fordítók munkáját: kezdetben MT@EC, majd2017-tõl eTranslation néven mûködõ gépi fordító szolgál-tatást hoztak létre, mellyel az európai uniós szövegek for-dítása hatékonyabbá vált.

Már léteznek tehát olyan számítógépes technológiák,melyek emberi segítség nélkül fordítanak le szövegeket.Az ilyen rendszereket hívjuk gépi fordítóknak. Ez többfélemódon történhet: léteznek szabályalapú módszerek, me-lyek mûködéséhez beépített szótárra és nyelvtani szabá-lyokra van szükség; van statisztikai gépi fordítás, mely ál-talában egy- vagy kétnyelvû korpuszokat (nagy mennyisé-gû szövegeket) elemezve gyakorisági tényezõk alapján tudfordításokat létrehozni; illetve a 2010-es években megje-lent egy újfajta irányzat, a neurális gépi fordítás, mely aszavakból – kontextusuk alapján – vektorokat készít, majdezeket összehasonlítja a másik nyelv szavainak vektorai-val. Sokszor ez a rendszer adja a legjobb eredményeket. AzeTranslation ezzel az új technológiával készült.

Többféle problémával szembesülhetünk a gépi fordítássorán. Ha például egy fordítandó szöveg doménje (tárgya)eltér azon szövegekétõl, amelyeken a fordítórendszert be-tanítottuk, rosszabb minõségû fordítást kapunk, mint ak-kor, amikor a szöveg doménje azonos a rendszer által is-mert korpusz tárgyával. Ezenkívül felmerülhetnek olyannyelvtani problémák, melyekkel a gépi fordítóknak is meg-gyûlik a bajuk, akármennyi adattal rendelkeznek is. Elsõ-sorban a mondatok, szószerkezetek többértelmûsége az,ami megnehezíti a gép dolgát. Másrészt az automatikusfordítási rendszerek nem minden esetben tudják helyesenelemezni és lefordítani az idiomatikus kifejezéseket, átvittértelmû tartalmakat. Akkor is bajban van ez a technológia,ha valami kultúraspecifikus dologgal találkozik, melyetalig-alig lehet a célnyelven körülírás nélkül megfogalmaz-ni.

Az automatikus gépi fordítás ezen nehézségek ellenéremár széles körben elterjedt technológia, mely az élet szinteminden területén megjelenik. Találkozhatunk vele a kö-zösségi médiában, léteznek automatikusan lefordított idõ-járás-elõrejelzések, filmfeliratok, sõt egy kattintással akárteljes weboldalak szövegét is lefordíthatjuk az általunkpreferált nyelvre. Igaz, a gépi fordítórendszerek minõségemég nem közelíti meg az ember által készített fordításo-két, fontos azonban megemlíteni, hogy gyorsasága és meg-fizethetõ volta az, ami megadja létjogosultságát, és aminekköszönhetõen egyre több kutatás tárgyát képezi.

Az automatizált fordítások tökéletlensége adja egymost futó projekt motivációját, ugyanis az Európai Uniógépi fordítórendszere még nem éri el a kívánt minõséget ajogi doménen, ezt azonban a megfelelõ tárgyú szövegekkelkiegészítve könnyen tovább lehet fejleszteni. Ezen 2018októbere óta futó projekt címe Multilingual Resources forCEF.AT in the legal domain. A CEF.AT (ConnectingEurope Facility Automated Translation) olyan szolgáltatá-sok összessége, mely lehetõvé teszi az európai digitálisszolgáltatások számára, hogy többnyelvû környezetbenmûködhessenek. A projektet a CEF Telecom támogatja, ésaz MTA Nyelvtudományi Intézetén kívül még hat másikország nyelvtechnológiai központja hoz létre jogi szövege-ket tartalmazó korpuszokat: Bulgária, Horvátország, Len-gyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia.

A projekt célja, hogy olyan erõforrásokat hozzon létre éstegyen elérhetõvé, melyek segítségével javul a jogi szöve-gek automatikus fordításának minõsége, ezen hét országnyelvei esetén. Jelen pillanatban a nemzeti törvényalkotásszövegei nem elérhetõk a CEF.AT számára, amennyibenazonban adott témájú, nagy mennyiségû szöveggel (és le-hetõleg egymásnak megfeleltetett fordításokkal) látnánkel, javulna a fordítások minõsége. A projekt eredménye atervek szerint hét egynyelvû, nemzeti törvényalkotási do-kumentumokból álló korpusz lesz. A korpuszokban talál-ható egyes dokumentumokat besoroljuk az EuroVoc 21 fel-sõ osztályába. Az EuroVoc egy többnyelvû tezaurusz, melykulcsszavakat tartalmaz 21 kategóriába és 127 alkategóri-ába rendezve. Ezekbe lehet a jogi dokumentumokat tár-gyuk alapján besorolni, és ezek alapján fogunk összevethe-tõ korpuszokat létrehozni az említett hét nyelvre. Össze-vethetõ korpuszokról akkor beszélünk, ha két (vagy több)szöveg azonos témával rendelkezik, de nem pontos fordítá-sai egymásnak.

A projekt elsõ fázisában a nemzeti törvények, jogsza-bályok nyers szövegeinek összegyûjtése után a dokumen-tumok elõfeldolgozása történik meg. Ez a megfelelõ formá-tumra hozásból, valamint a szöveg különféle szintû nyelv-tani információkkal való ellátásából áll. Ehhez a szövege-ket az e-magyar szövegfeldolgozó rendszerrel elemezzük,aminek a kimenete egy szavakra és mondatokra bontott,morfológiai és kétféle szintaktikai elemzéssel ellátott, gaz-dagon annotált szövegváltozat lesz. Ezenkívül ahhoz, hogya hét ország egynyelvû korpuszaiból még pontosabb fordí-tási párokat nyerhessünk ki, szükséges ezen szövegek sze-mantikai párhuzamosítása, kisebb szövegrészletek jelen-tés alapján történõ megfeleltetése.

Ahogy láttuk, a nyelv sokszor akadályozója lehet az in-formációáramlásnak, mai technológiákat bevetve azonbanmár egyre könnyebb a tartalmak bármely nyelven valómegjelenítése. A fordítási munkák automatizálása lehetõ-vé teszi, hogy egy szöveget jóval gyorsabban fordítsunk leegyik nyelvrõl a másikra, mint ahogy azt az ember (a szá-mítógép segítsége nélkül) tenné. Egyik legnagyobb hátrá-nya viszont az, hogy a gépi fordítók eredményének minõ-sége még nem éri el az ember által készült fordításokét.Ennek legtöbbször az az oka, hogy a lefordítandó szövegtémájában eltér az addig látott tartalmaktól. Amennyibenmegfelelõ doménû szövegekkel bõvítjük a rendszert, eze-ket is nagyobb pontossággal tudja majd lefordítani. A je-lenleg is folyó projekt célja éppen ez: az Európai Unió auto-matikus fordítórendszerének minõségi javítása azáltal,hogy eddig ismeretlen nemzeti törvénykezési szövegeketés azok párba állításával készült összevethetõ korpuszokatkínál a gépi fordító számára.

Ferenczi Zsanett

A szerzõ a Nyelvtechnológiai Osztály tudományos segéd-munkatársa és a PPKE Nyelvtudományi Doktori Iskolájánakelsõéves doktorandusza. (A szerk.)

A Nyelvtudományi Intézetmûhelyeibõl

Jogi szövegekautomatikus fordítása

Édes Anyanyelvünk 2019/3. 17

Bizonytalankodva írom le a tanulmánykötet megjelölést,mert az a közel 400 oldalas könyv, amelyet a két szerzõ, KabánAnnamária és Mózes Huba most kezünkbe adott, nyilvánvaló-an több ennél: egy minden eddiginél teljesebb Dsida-mono-gráfia körvonalait sejteti.

Életrajzi adatok, filológiai és textológiai megállapítások,legfõképpen pedig ragyogó mûelemzések füzérét nyújtja a kö-tet. A tanulmányok sorát függelékként a költõnek és özvegyé-nek levelesládájából válogatott dokumentumok zárják le. Azösszesen 65 kisebb-nagyobb tanulmányból 40-nek Mózes Hu-ba, 20-nak Kabán Annamária a szerzõje, ötöt pedig együttesenjegyeznek. De végeredményben az egész kötet egy évtizedekóta zajló közös mûhelymunkának a gyümölcse. A két szerzõ(akik a magánéletben is társak) az 1990-es évek eleje óta fog-lalkozik Dsida Jenõvel. Jó filológusként elõször a legfontosabbDsida-mûvek hiteles szövegét tették közzé (Psalmus Hun-garicus, 1992; Égi mezõkön, 2001; Tükör elõtt, 2009; Nyárestiáhítat, 2013), majd szinte évrõl évre újabb kötetekben tárgyal-ták a nagy erdélyi költõ életmûvét (Vers és lélek, 2007; Textus ésintertextus, 2009; Ó, múzsa, tedd, mi istened parancsa. Dsida-versek és -fordítások szövegépítése, 2011; Reflexió és önreflexióDsida Jenõ költészetében, 2014), végül pedig a mostani könyvközvetlen elõzményeként közreadták a költõ emlékét idézõmiskolci konferencia anyagát (Egész világhoz lángbeszédül,2017).

A könyv címe idézet a Tükör elõtt harmadik, A pántos kapu-kon túl címû részébõl, amelyben a nagybeteg költõ, a 31 évesenaz elmúlással szembenézõ Dsida erre az alapvetõ kérdésre ke-res választ: „mi vár az élet pántos kapuin túl, / mikor a léleklendül és elindul?”. A „holtak falujában” ott várják õt a nagypályatársak, barátok, elõdök: „Az állomáson, mely meszelt,parányi, / Kuncz Aladár fogad és Kosztolányi”; az egyik kisházban Arany borozgat Shakespeare-rel, „s a borzasbajszúszittya / a morcos ánglust magyarul tanítja.” És ekkor követke-zik az a sor, amely a könyv címét adja: „A tárt kapukhoz fény-ösvény viszen, / a végtelennek nincsen messzesége.”

Dsida-verssorok adják a címét a kötet nyolc fejezetének,szerkezeti egységének is. Az elsõ rész a költõi pálya állomásait,a költõ mestereit és rövid életének fõbb színtereit (Szatmárné-meti, Marosvásárhely, Marosvécs, Debrecen, Kolozsvár) mu-tatja be. A következõ rész a költõ zsengéibõl, a korai versekbõlés verskísérletekbõl ad szemelvényeket. A Lelkem sugarábancímû harmadik fejezet a kiforrott Dsida pályaívét rajzolja mega három kötet (Leselkedõ magány, 1928; Nagycsütörtök, 1933 ésa már posztumusz Angyalok citeráján, 1938) alapján. Ennek arésznek kiemelkedõ darabjai azok az ikertanulmányok, ame-lyekben az irodalomtörténész Mózes Huba a mûvek filológi-ai-textológiai kérdéseit tárgyalja, a stíluskutató Kabán Anna-mária pedig ugyanezeknek a mûveknek az értõ elemzését vég-zi el (Nagycsütörtök, Kóborló délután kedves kutyámmal, Miértborultak le az angyalok Viola elõtt). A tanulmányok sorát azutolsó, már a halálos ágyon befejezett mûnek, a Tükör elõtt cí-mû verses „regénynek” az elemzése zárja. Kabán Annamáriá-nak ez a sokrétû (stilisztikai, poétikai és szövegtani) elemzéseaz egész kötet egyik csúcspontja.

Ettõl kezdve a könyv már nem idõrendben halad, hanem te-matikus szempontokat követ. A negyedik rész a három verses-kötetbõl kimaradt, kihagyott verseket tárgyalja, köztük anagyívû „magyar zsoltárt”, a Psalmus Hungaricust. Ennek a so-káig háttérbe szorított, sõt elhallgatott nagy mûnek a szöveg-rendezési stratégiáját Kabán Annamária a kognitív stilisztikamódszerével tárja fel. Ennek a módszernek a lényegét maga aszerzõ így határozza meg a tanulmány bevezetésében: „a szö-

veg koherenciáját és kohézióját megvalósító forgatókönyv egyszöveg esetében nem eleve adott, hanem azt az olvasó teremtimeg a szövegfeldolgozás folyamatában enciklopédikus tudásá-nak sémáit felhasználva” (197). A fejezet másik kiemelkedõdarabja Mózes Huba tanulmánya „az álarcos Chevy Chase-periódus” magyar hangzásszerkezetérõl. Ez a jambikus lejté-sû, egymást váltogató 8 és 6 szótagos sorokból álló strófa egyhajdani vitéz skót útonállóról, a skótok Robin Hoodjáról kaptaa nevét. Ebben a „betyáros-skótos” versformában írta (hittükvolna-e?) Vörösmarty a Szózatot, és ez jelenik meg „álarco-san” (a verssorokat folyamatosan tördelve) olyan nagy fontos-ságú magyar versekben, mint Babitstól a Szíttál-e lassú mérge-ket? vagy Máraitól a Halotti beszéd. Ezekkel méri össze a tanul-mány szerzõje a Vidáman folynak napjaim… kezdetû Dsida-szöveget. Az elemzés kiváló példája a funkcionális verstaniszemléletnek: nemcsak a kutatóknak, hanem a gyakorló ma-gyartanároknak is figyelmükbe ajánlom.

A következõ rész két írása a bibliai ihletettség nyomait tárjafel Dsida költészetében. A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóverseket Mózes Huba, az Énekek énekét Kabán Annamáriaelemzi. Ezek után Dsida mûfordításainak áttekintése követke-zik olyan részletességgel és érzékenységgel, amilyenre az eddi-gi szakirodalomban nem volt példa. A fejezet két kiemelkedõtanulmányát ezúttal Mózes Huba jegyzi: az egyik a 42. (azújabb számozás szerint 43.) zsoltár fordításait és átdolgozásaittárgyalja, a másik Assisi Szent Ferenc Naphimnuszával és an-nak fordításaival foglalkozik. Ezek a mikroszkopikus finomsá-gú elemzések a mûvek egész magyar fordítási hagyományát vé-gigkísérik, és ezzel vetik egybe Dsida zsoltárparafrázisát éshimnuszfordítását. Ezután nyelvek és költõk szerint haladvatekinthetjük át Dsida Jenõ mûfordítói tevékenységét: a latintCatullus és Propertius, az oroszt Puskin, a németet GeorgTrakl, Ernst Toller és az erdélyi szász költõ, Adolf Meschen-dörfer, végül a románt Eminescu és Tudor Arghezi képviseli. Arövid hetedik rész az egyetemes irodalom szerzõinek, mûvei-nek, hõseinek elõfordulását regisztrálja Dsida Jenõ verseiben,majd Dsida „költõi kibontakozásának városáról”, Kolozsvár-ról szól. A zárófejezet az életmû recepcióját (befogadás-történetét) ismerteti, és ízelítõt nyújt a Dsida-filológia nehéz-ségeibõl. Ennek a résznek az írásai közül kiemelést érdemel azaz elismerõ, egyben azonban kritikus recenzió, melyet MózesHuba Dsida összegyûjtött verseinek Láng Gusztáv és UrbánLászló gondozta kiadásáról írt.

Dsida Jenõ 1945 után különféle (elsõsorban politikai, „ide-ológiai”) okokból nem részesült abban a figyelemben, amelyetmegérdemelt volna, és néhány kiemelkedõ mûve, köztük aPsalmus Hungaricus a cenzúra áldozatává vált. Csak az ezred-forduló évei hoztak döntõ változást a költõ megítélésében:1998-ban az In memoriam sorozat Dsida-kötete (Tükör elõtt,Pomogáts Béla szerkesztésében), 2000-ben Láng Gusztáv mo-nográfiája (Dsida Jenõ költészete) jelzi a költõ megítélésénekkedvezõbbre fordulását. Ennek a „Dsida-reneszánsznak”újabb sikere és ünnepe Kabán Annamária és Mózes Hubakönyvének megjelenése. De ezzel, azt hiszem, még nem mond-ták ki a szerzõk az utolsó szót a legnagyobb erdélyi magyar köl-tõ ügyében. Ha „az égi és ninivei hatalmak” is úgy akarják, be-látható idõn belül megalkothatják azt a Dsida-monográfiát,amelyhez ez a most ismertetett kötet a legjobb alapokat szol-gáltatja. (Tárt kapukhoz fényösvény viszen. Dsida Jenõ költészeteés mûfordításai. Guttenberg Pál Népfõiskola – Orpheusz Kiadó,Budapest, 2018, 371 lap.)

Kemény Gábor

Tárt kapukhoz fényösvény viszenTanulmánykötet Dsida Jenõ költészetérõl és mûfordításairól

Olvasólámpa

Édes Anyanyelvünk 2019/3.18

Akik az egynyelvû szótárak elismert szaktekintélyének,a Tinta Könyvkiadónak meghívója nyomán részt vettek amárcius 19-i sajtótájékoztatón, csodálkozhattak. Meg-szokhatták ugyanis, hogy a kiadó egyszerre négy-öt vagymég több könyvével lép a nyilvánosság elé, s felkéréséreegy-egy referens rövid, szellemes kiselõadásban be is mu-tatja a neki jutó mûvet. Ez esetben csupán egyetlen könyvszerepelt a bemutatandó mûvek listáján, ám azt az egyetnégyen is megvizsgálták s értékelték kü-lönféle szempontból. Az est „szónokai”:Paládi-Kovács Attila néprajztudós, akadé-mikus, továbbá Cs. Nagy Lajos, N. CsásziIldikó, Parapatics Andrea s nem utolsósor-ban a kötet fõszerkesztõje s egyúttal a Tin-ta Könyvkiadó igazgatója, Kiss Gábor.

Hogy egy jelentõs, nagy munkával vandolgunk, azt már a könyv címe is elárulja,hiszen ott szerepel benne a nagy jelzõ. Afõszerkesztõ, Kiss Gábor meg is magyaráz-ta választásukat. Elmondta, hogy Magyartájszótár címû munka már megjelent, ket-tõ is. Az egyik 1838-ban, Döbrentei Gáborés klasszikus költõnk, Vörösmarty Mihályszerkesztésében, a második pedig két kö-tetben (1893., 1901.), Szinnyei József szer-kesztésében. A harmadik nagy, átfogómunka Új magyar tájszótár címmel látott napvilágot öt kö-tetben (1979–2010.), B. Lõrinczy Éva fõszerkesztésével, il-letve az utolsó kötet a fõszerkesztõ halálát követõenHosszú Ferenc szerkesztésében. A most bemutatott szótárcíméül szinte tálcán kínálkozott a nagy jelzõ, hiszen ez amû a maga bõ ezer oldalnyi terjedelmével erre mindenkép-

pen rászolgált.Nekem azonban e szó-

tárnak elsõsorban nem améreteivel célszerû foglal-koznom, hanem tartalmá-

val, rendeltetésével s egyebek közt még azzal is, hogy amár említett legutóbbi szótár utolsó kötetének megjelené-se után alig egy évtizeddel szükség volt-e már egy újabbtájszótárra, s ez a munka ad-e elegendõ újat, elégségestöbbletet a korábbiakhoz, legfõképpen az utóbbihoz ké-pest.

A válaszom e magam által, magamnak föltett kérdések-re egyértelmû igen. A tájszótárakra megjelenésük idejétõlfüggetlenül mindig szükség van, hiszen a tájszavak teljesszókészletünk részei, s nyomtatott formában való közzété-telük nagy segítség számunkra – minden kutató és mindennyelvhasználó számára – e szókincs megõrzésében, meg-kedveltetésében, népszerûsítésében. Nem véletlen, hogy amár említett két jelzõ nélküli Magyar tájszótár is megje-lent immár a harmadik évezredben is, az 1838-i 2015-ben,éppen a Tinta Könyvkiadó gondozásában, az 1893–1901között megjelent Szinnyei-féle pedig pótlékokkal kiegé-szítve és egy kötetbe foglalva 2003-ban a Nap Kiadónál.Tévedés azt gondolni, hogy ez a mostani szótár, ha csak pa-rányit is, de árt az Új magyar tájszótárnak. Ezek a szótá-rak egymásnak nem vetélytársai, riválisai, hanem szövet-ségesei. Mindegyiküket érdemes ma is akár tanulmányoz-ni, akár csak olvasgatni, mert bár ugyanabból merítenek,de más célokat szem elõtt tartva, másképpen. ALõrinczy-féle ötkötetes szótár például az olyan névmásnakegy oldalnál is terjedelmesebb szócikkében több tucatolyan kiejtési és alakváltozatát is közli, mindegyik adatá-hoz a pontos lelõhelyet is megadva, amelyeknek fonetikusleírása nemegyszer csak mellékjeles írásmóddal lehetsé-

ges: ajan, oan, o™n, oã, óan, oja, ójan, ojen, ojjen, olyen,olyën, ollyen stb. A most megjelent Nagy magyar tájszótár-nak történetesen nincs is olyan címszava, csupán a szinténnévmási rokon változatok közül szerepelnek a követke-zõk: olyanosmi, olyas, olyaski, olyik, olyki-olyki. Szótá-runk fõszerkesztõje az elõszóban világosan kimondja,hogy tudatosan mellõzték a fonetikus leírásban használtmellékjeles írásmódot – így nem jelölték a kettõshangzó-

kat, diftongusokat sem –, a j–ly hang jelö-lésében tapasztalt következetlenségeketpedig úgy küszöbölték ki, hogy azokat acímszavakat, amelyeknek adataiban j-velés ly-nal írott egyaránt van, két címszónaktekintették, s mindkettõt fölvették. Az elõ-szó tartalmazza is ezt a 26 szópárból állólistát: ámbojog – ámbolyog, aszaj – aszaly,bojgatagos – bolygatagos stb. (Mint e szó-tárnak nem csupán méltatója, hanemegyúttal viszonylag figyelmes olvasója isitt zárójelben megjegyzem, hogy e listábóla csobojó – csobolyó és a pisojog – pisolyogtörlendõ, mert a szótárban végül is mind-kettõ csak ly-os írásmóddal szerepel.Ugyanakkor fölvehetõ helyettük a jány ésa lyány szópár, amelynek mindkét tagjaönálló címszó.)

Természetesen több más lényeges különbség is van akét összevetett szótár között – például az is, hogy aLõrinczy-féle szótár a szócikkeiben rendszeresen közöl ál-landósult szókapcsolatokat, szólásokat, akár példamonda-tokat is, míg az NMTsz. mindig csak a címszót, annak szó-faját és jelentését, illetve jelentéseit adja meg –, de éppenez az eltérõ szerkesztésforma mutatja meg mindkét szó-tártípusnak a lényegét. Az ÚMTsz. a múlt század közepénkidolgozott elvei szerint a legfõbb feladatának azt tekin-tette és tekinti, hogy Szinnyei József említett Magyar táj-szótárának méltó folytatása legyen, vagyis az 1890 és 1960közé esõ idõszak különbözõ nyomtatott és kéziratos forrá-sokban megbúvó tájszóanyagát adja közre, mégpedig a korszínvonalának megfelelõ tudományos igényességgel. Az ál-talam ismertetett tájszótár munkatársai ellenben két fon-tos feladatot is tûztek maguk elé, s mindkettõt teljesítet-ték is. Egyrészt feldolgoztak 20 regionális tájszótárt, fele-részben már a 21. században megjelenteket, ami átmene-tet, hidat jelent az ÚMTsz. forrásanyagának felsõ határa,1960 és a jelen között, másrészt pedig szemelgetõ módszer-rel számos szóadatot gyûjtöttek ki az eddig megjelent táj-szótárakból és értelmezõ szótárakból, aminek eredménye-ként e szótár adatai csaknem két évszázadot ölelnek fel, sminden eddiginél nagyobb rálátást tesznek lehetõvé a ma-gyar tájszókincs egészére.

Mindent összevetve teljes meggyõzõdéssel állíthatom,hogy a Nagy magyar tájszótár egy gondosan elõkészített,az érdeklõdõk széles rétegei számára készült olyan mun-ka, amely több mint 55 000 jól megválasztott címszavával,értelmezéseinek tömör, de mindig világos, jól érthetõ vol-tával csakugyan alkalmas arra, hogy fölkeltse az olvasókérdeklõdését. Még az sem lehetetlen, hogy némelyik olvasóa szótár egy-egy szavát – pl. darancs ’göröngy, gally’, édesel’megcsókol’, fürünkél ’fürdik’ – megkedveli, s beépíti be-szédébe. Ez lenne az igazi siker! (Nagy magyar tájszótár –55 000 népies, tájnyelvi és archaikus szó magyarázata. Fõ-szerkesztõ Kiss Gábor. Tinta Könyvkiadó, 2019, 1008 ol-dal.)

Grétsy László

Megjelent a Nagy magyar tájszótár!

„55 ezer népies,tájnyelvi

és archaikus szó”

Édes Anyanyelvünk 2019/3. 19

Hogyan írjuk: Bolyai-ösztöndíj + fo-lyósítás?

Ha egy személynévbõl és egy köz-névbõl álló, kötõjeles írásmódú össze-tétel újabb taggal bõvül, ezt a tagot kö-tõjellel fûzzük a személynevet tartal-mazó összetételhez, például: Achilles-ín-szakadás, Munkácsy-kép-restaurálás,Oscar-díj-átadás (AkH. 166. szabály-pont). A helyes írásmód: Bolyai-ösz-töndíj-folyósítás.

Az eszerint helyesírása érdekelne. Külön vagy egybe helyes?A következõ mondatról lenne szó: Eszerint két olyan községkate-gória van, ahol…

Az eszerint szót ’tehát’ jelentésben egybeírjuk, de: e szerint ahír szerint. A helyes írásmód: Eszerint (tehát) két olyan község-kategória van, ahol…

A következõ szavak -s képzõs, valamint tárgyragos alakjáthogyan írjuk: Yahoo, Gmail?

Vannak olyan többjegyû idegen betûk, amelyekhez a tolda-lék közvetlenül kapcsolódik. Ezek közé tartozik az -oo is(Osiris Helyesírás, 276). A helyes írásmód: Yahoot, yahoos, il-letve Gmailt, gmailes.

A tejbegríz + fesztivált egy szóba kell-e írni?Az AkH. 139. szabálypontja alapján a kettõnél több szóból

alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket hat szótagigkötõjel nélkül egybeírjuk: tejbegrízfesztivál.

Kisbetû vagy nagybetû: szófia beszéd?A szófia beszéd szóbeszédet, mendemondát, pletykát, hasz-

talan, üres beszédet jelent. Egy melléknév és egy fõnév kapcso-latáról van szó ebben az esetben, ezért a kis kezdõbetûs írás ahelyes (Osiris, 1332). A szófia szónak nincs köze a Szófia város-névhez (ez utóbbit természetesen nagy kezdõbetûvel írjuk).

Az akadémiai helyesírási szótárban (AkH.) található kom-petenciaalapú, ill. négyzet alapú szószerkezetekkel kapcsolat-ban kérdezném, hogy mi indokolja az eltérõ írásmódot.

A kompetencia szó csak fõnév, így a kompetenciaalapú szóraa szótagszámlálás szabálya vonatkozik, amely kimondja, hogya kéttagú szóösszetételeket egybe kell írni (Osiris, 128). Anégyzet kettõs szófajú: fõnév és melléknév, a négyzet alapú (pél-dául oszlop) szószerkezetben melléknév, így nem szóösszeté-tel, hanem minõségjelzõs szószerkezet, ezért különírjuk a jel-zett szótól (AkH. 125. szabálypont).

A youtuber helyesírásáról érdeklõdnék: youtuber vagyYouTuber a helyes alak?

Ebben az esetben egy képzõ kapcsolódik a tulajdonnévhez,szótárban még nem szerepel, köznévi értelme: ’olyan személy,aki a YouTube nyilvános videómegosztó webhelyen video-klipeket, videókat oszt meg, és ezzel nagy népszerûséget sze-

rez; közösségimédia-celeb, YouTube-sztár, YouTube-média-személyiség’. A javasolt írásmód: youtuber.

A bonyhádi cipõgyárban volt egy mûhelyrész, melynek a ne-ve tûzõde volt. Hogyan kell helyesen írni a tûzõde szót? Rövidvagy hosszú magánhangzókkal, netán vegyesen?

Az óv igébõl alkotott óvoda szó mintájára a tûz igébõl atûzöde szót képezzük (tûzéssel foglal-kozó mûhely).

Javasolt-e a tulajdonnevek nagybe-tûs írásmódja azokban az esetekben,ha azokat absztrakt értelemben hasz-náljuk: a turisták Mekkája, a KárpátokMaradonája, a gyógynövények Bibliájastb.?

A nagy kezdõbetûs írásmódot java-soljuk: a turisták Mekkája, a KárpátokMaradonája, a gyógynövények Bibliája.

Az utóbbi esetben a gyógynövények bibliája írásmód is elfogad-ható, ha a bibliát köznévnek tekintjük. Vannak még hasonlószerkezetek: Nekem a Balaton a Riviéra, Eino Leino, a finnekPetõfije. Tulajdonképpen összehasonlításon alapuló azonosítástörténik, az egyik tulajdonnév, a nagyobb, az ismertebb, példá-ul a Riviéra segít értelmezni, elképzelni a kisebbnek, esetünk-ben a Balatonnak a fontosságát, jelentõségét.

Hogyan ragozzuk helyesen az akol szót? Pl. aklában, aklát,akla stb., vagy akoljába, akoljához stb.? Melyik a helyes, és mi amagyarázata?

Az akol többalakú névszótõ, tehát hangzóhiányos változatais van. Ilyen például a bokor, bokrot, bokrai is. Ennek alapján azakolból aklok stb. lesz (Magyar grammatika, 51–54).

Honnan ered az atyagatya kifejezés, és hogyan írjuk?Vannak a nyelvben játékos, tréfás szóalkotások, ikerszavak,

pl. nyulam-bulam, Isti-Pisti. A helyesírási szabályzat 104. a)pontja ezt írja: „Vannak olyan ikerszók is, amelyek nem vagycsak kivételesen toldalékolhatók. Az ilyen ikerszók tagjait kö-tõjellel kapcsoljuk egymáshoz, például: csihi-puhi, piff-puff,csinn-bumm stb.” Ezt alkalmazva az atya-gatya írásmódotajánljuk. Feltehetõen az Atyám! Atyaúristen! felkiáltásnak a já-tékos változata.

Mi a tudam szavunk jelentése? „Az isteni szeretet kegyelmialakban hat az emberre ’s ezáltal önmagát kijelentvén, okalesz az eszmének, melyhez az emberi tudam saját erejûleg so-ha föl nem emelõdhetett volna.”

Nyelvújítási szó lehet (az -am képzõs futam szó is a nyelvújí-tás idejébõl származik). A tudat szó elsõ adata 1792-bõl való,lehet, hogy egymás mellett élt a két alak, de a tudam kevésbéismert lehetett, és a szótárakba nem került be. Lehetséges,hogy csak egy meghatározott témakörben vagy egy rövid idõ-szakban használták, esetleg egyetlen szerzõ szóhasználata. Apéldamondat alapján a jelentése a tudat szóéval azonos.

Mi a jelentése a türemedik szónak?A türemedik szó jelentése: lábadozik, javul, gyógyul (Régi

szavak szótára, 434).Mit jelent: musztikás?Ványolós Miklós írja, hogy a 19. században a méhészet ál-

landó élõsdije volt a musztikás, aki „lován átvetett kettõs ta-risznyájával bejárta az erdélyi falvak méheseit, és csekély érté-kû fûszerrel összevásárolta a kasokból kibarkácsolt lépet ésmézet, ami aztán a musztikástól vagy egyenesen Moldvába ke-rült, vagy városi méz- és viaszkereskedõkhöz” (Halász Péter:Hagyományos méhészet a moldvai magyaroknál). Musztikaalakban a következõ jelentései vannak: apró lom (alsófalvi táj-szó); a székelyeknél sajtolt lépsalak (Czuczor–Fogarasi: A ma-gyar nyelv szótára, Kriza János gyûjtése nyomán).

Melyik a helyes alak: tömegestül vagy tömegestõl?Mindkettõ helyes: tömegestül, tömegestõl. Az eredeti -stul,

-stül ragos alak helyett mind gyakrabban tûnik fel a -stól, -stõlváltozat. Ez bizonyára a -tól, -tõl rag – egyébként téves – analó-giájának tulajdonítható. Bátran használható a tömegestül alak(Nyelvmûvelõ kéziszótár, 497).

Összeállította: Minya Károly

www.manyszi.huKérdések és válaszok

A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda ingyenes tanácsadá-sa folyamatosan elérhetõ a nap 24 órájában. A www.e-nyelv.hu honlapon lehet a kérdést (e-mail-üzenetben) fel-tenni. Erre a munkatársak gyorsan, de mindenképpen 24órán belül válaszolnak. A honlapon több mint 23 000 koráb-bi kérdés-válasz tekinthetõ meg. Jelenlegi tanácsadók: Ba-lázs Géza, Blankó Miklós, Deák-Takács Szilvia, Dede Éva,Mayer Péter, Minya Károly, Minya Károlyné, Pölcz Ádám,Tomori Tímea. Munkájukat további nyelvész szakemberek,idegen nyelvi és szaknyelvi segítõk támogatják. Ha azonnalisegítségre, dolgozat, cikk, sajtótermék vagy on-line felületnyelvi áttekintésére, javítására (korrektúrázására) vanszükség, a kérést itt lehet jelezni: iroda@e-nyelv.hu, tele-fon: 30-318-9666.

Édes Anyanyelvünk 2019/3.20

Szabó T. Attila-díjat (SzTAD) alapítot-tak a nyelvész Szabó T. Attila (1906–1987)emlékére a Szabó-Törpényi és a Borhidi-Thury nagycsaládok olyan 45 év alattiszakemberek támogatására, akik fontosnaktartják a magyar nyelv és a tudományokmûvelését. „A magyar nyelv és a tudomá-nyok – Szabó T. Attila-díj” (SzTAD) ünne-pélyes átadására 2019. április 15-én kerültsor. A díjat Kuna Ágnes, a különdíjat N.Fodor János kapta. (2018-ban Bárth M.János és Tamás Dóra Mária részesült azelismerésben.) A díjakat Kiss Jenõ akadé-mikus, a Magyar Nyelvtudományi Társa-ság elnöke, Péntek János akadémikus, aSzTAD-kuratórium elnöke, a Termini Egye-sület társelnöke és Szoták Szilvia, a Ter-mini Egyesület elnöke adták át.

F

Az MTA Nyelvtudományi Intézete május30-án „…nekem nincs saját nyelvtanom,csak nyelvtani elgondolásaim” címmel em-lékkonferenciát rendezett a múlt év decem-berében elhunyt Elekfi László tiszteletére.A konferencián elhangzott elõadásokatszeptemberi számunkban ismertetjük.

„Boldogan ringbe szálloka jövõ évi versenyen is”

A korrektorszakmáról, az igényes sajtó-nyelv fontosságáról és a nemrég tartott ver-senyünkrõl beszélgettünk az I. Kárpát-me-dencei korrektorverseny arany-, ezüst- ésbronzérmeseivel: Fábián Györggyel,Helfrich Judittal és Póla Gergellyel.

Mióta tevékenykedik korrektorként? Holtanulta a szakmához kapcsolódó ismerete-ket? Hol dolgozik most?

Fábián György: Nem dolgoztam sosemkorrektori munkakörben, de közelrõl isme-rem a szakmát. Magyar szakos tanári éskommunikáció szakos végzettséget szerez-tem Nyíregyházán. Ez elõtt középiskolás-ként elsõ helyezett lettem az Implom Józsefhelyesírási verseny országos döntõjében.Immár 17 éve Debrecenben, a Hajdú-bihariNapló szerkesztõségében dolgozom újság-íróként és szerkesztõként.

Helfrich Judit: 2006 óta dolgozom akönyvszakmában, leginkább (olvasó)szer-kesztõként. A Szegedi Tudományegyete-men szereztem magyar szakos középiskolaitanári diplomát, majd pár évvel késõbb aPázmány Péter Katolikus Egyetem poszt-graduális kiadói szerkesztõ szakán. Kettõséletet élek: egyrészt magyar nyelvet és iro-dalmat tanítok egy törökbálinti iskolában,másrészt pedig különbözõkönyvkiadóknak könyveketszerkesztek.

Póla Gergely: 2005-ben új-ságíró-gyakornokként kezd-tem dolgozni egy magazinnál.2012-tõl az MNO hírportálnáldolgoztam korrektorként, majdolvasószerkesztõként, 2018elejétõl a lap megszûnéséig pe-dig a nyomtatott Magyar Nem-zetnél. Formai keretek közöttcsak az iskolában szereztemhelyesírási ismereteket: köz-gazdászként végeztem. Jelen-

leg szabadúszóként tevékenykedem, a kor-rektori, olvasószerkesztõi, angol–magyarfordítói szolgáltatásaimat összefogó Korr-lektor márkanév felépítésén dolgozom.

Mit tart a korrektori szakmában a leg-fontosabbnak?

F. Gy.: A mesterszintû helyesírási kész-ség nem feltétlenül azt jelenti, hogy mindenproblémára meg tudom mondani azonnal a„tutit”, hanem a helyesírás forrásaival ki-alakított dinamikus, kifinomult viszonyformájában létezik, de a szabályok ismeretenélkül nincs minõségi korrektori munka.

H. J.: Hogy egyáltalán létezik. Lelom-boz, ha egy szöveg helyesírásilag igényte-len. Minden elütés, helyesírási és nyelvhe-lyességi tévedés, stilisztikai hiba, de még atipográfiai konvenció megsértése is azadott szöveg alkotóiról állít ki rossz bizo-nyítványt.

P. G.: A jó korrektor munkáját a pontos-ság, az alaposság és a lelkiismeretesség jel-lemzi, emellett fontos, hogy az illetõ tudja,melyik szabályt mikor és miért kell alkal-mazni. Jó, ha a szöveggondozó törekszik amagyar megfelelõk használatára a felesle-ges idegen kifejezések helyett.

Mit vitt magával haza az I. Kárpát-me-dencei korrektorversenyrõl?

F. Gy.: Felemelõ, otthonos érzés volt új-ra olyanok között lenni, akiknek ennyirefontos az anyanyelv. Elismeréssel nyugtá-zom a találkozó igen magas színvonalát is.Igazi erõpróba volt a teszt, méltó a megmé-rettetés. Csak bátorítani tudom a szervezõ-bizottság tagjait, hogy ragaszkodjanak eh-hez a színvonalhoz.

H. J.: Régóta szerettem volna részt ven-ni egy ilyen megmérettetésen. Nagyon jóötlet, hogy hagyományt teremtenek egyolyan versennyel, amelynek a sajtónyelvihelyesírás minõségének javítása is a nyil-vánvaló célja. Örülök az eredményemnek,amelyet egy nehéz versenyen, nagy presztí-zsû, tudós zsûri elõtt, komoly küzdelemmelérdemeltem ki. Boldogan „ringbe szállok”a jövõ évi versenyen is a 2020-as címért.

P. G.: Úgy vélem, a korrektoroknak ma-napság sokkal fontosabb (volna) a munká-juk, mint néhány évtizeddel ezelõtt, hiszena sajtótermékekben és a könyvekben is egy-re jellemzõbb a nyelvi igénytelenség. Ez averseny – amellett, hogy remek alkalmatkínált arra, hogy összemérjük a tudásunkat– ráirányította a figyelmet a szakmára. Averseny emellett a korrektorok megbecsült-ségét is növelheti, hiszen õk olyanok, mint

a focibírók: csak akkor veszik észre õket,ha hibáznak… (Blankó Miklós)

A teljes interjú az E-nyelv Magazinbanolvasható. (A szerk.)

Az 54. Szép magyar beszéd versenyKárpát-medencei döntõjének díjasai

(Kazinczy Gimnázium,Gyõr, 2019. április 26–28.)

Kazinczy-díjat kapott a szép magyar be-széd népszerûsítéséért és az anyanyelv ápo-lásáért Konrád Antal színmûvész, LázárCsaba színmûvész, a Magyar Katolikus Rá-dió vezetõ bemondója, Szlotta Judit, a Kos-suth rádió hírolvasója, valamint DuhonyiTiborné, a váci Árpád Fejedelem ÁltalánosIskola magyartanára. A Péchy Blanka-díjatEngelberth Katalin, a balassagyarmati Mik-száth Kálmán Mûvelõdési Központ munka-társa és Hörcsikné Balla Katalin, a sátoral-jaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium általá-nos igazgatóhelyettese vehette át.

Kazinczy-érmet nyert tanulók a gimná-zium I. kategóriában: Förgeteg Soma(Szent István Gimn., Bp., tanára: SzecsõdiTamás, Bóka Gábor), Kertvéllesy Dóra(Kazinczy Ferenc Gimn., Gyõr, tanára:Grábics Júlia), Kókai Laura (Kossuth LajosGimn., Cegléd, tanára: Tóth-Rácz Renáta),Kovács Barna (Szent Angéla FerencesGimnázium, Bp., tanára: dr. Kárpáti Tün-de), Lipics Franciska (Leõwey KláraGimn., Pécs, tanára: Varga Judit), LókiHanna (Petõfi Sándor Ev. Gimn., Bonyhád,tanára: Kutnyánszkyné Bacskai Eszter),Pap Gergõ (ELTE Bolyai János Gimn.,Szombathely, tanára: Szauer Ágoston),Szabó Dániel (Várday Kata Ref. Gimn.,Kisvárda, tanára: Virguláné Hercku Orso-lya), Zelei Zsuzsanna (Madách Imre Gimn.,Bp., tanára: Hadikné dr. Végh Katalin),Zsebi Emma (III. Béla Gimn., Baja, tanára:László Erika). Gimnázium II. kategória:Baranyi Liána (Berzsenyi Dániel Gimn.,Marcali, tanára: Borosné Gyarmati Cecí-lia), Güttler Emma (Budai Ciszterci SzentImre Gimn., tanára: Mihályi Anikó), Gyu-rik Zita (Radnóti Miklós Kísérleti Gimn.,Szeged, tanára: Gortva Tamás), HulényiLaura (Herman Ottó Gimn., Miskolc, taná-ra: Orliczki Ágnes Katalin), Kiss Nikolett(Katona József Gimn., Kecskemét, tanára:Földváriné Csuti Orsolya), Kocsis Maja(Kölcsey Ferenc Gimn., Zalaegerszeg, ta-nára: Gyimesi Katalin), Novák Henrietta(ELTE Bolyai János Gimn., Szombathely,tanára: Takács Marietta), Réti Gergely(Lovassy László Gimn., Veszprém, tanára:Asztalos István), Szirányi Péter (Garay Já-nos Gimn., Szekszárd, tanára: Báló Marian-

HÍREK – TUDÓSÍTÁSOK

Életképek a 2019. évi Kazinczy-versenyrõl (kép: dr. Reiser György Lukács/ASZ)

na), Tarján Lõrinc Hovhannesz (Arany Já-nos Gimn., Bp., tanára: Ferenczy Emese).

Kazinczy-érmet nyert szakképzõ iskolaitanulók: Árvai Pál (Ceglédi SZC Közg. ésInf. Szakgimn., tanára: Soósné Molnár Hel-ga), Baji Krisztina Edit (Padányi Biró Már-ton Római Kat. Gimn., Veszprém, tanára:Baradits-Stummer Márta), Balogh Ale-xandra (Szegedi SZC Gábor Dénes Szak-gimn., tanára: Némethné dr. Balázs Kata-lin), Cseh Mercédesz (DSZC MechwartAndrás Gépip. és Inf. Szakgimn., Debre-cen, tanára: dr. Máté József), Forstner Lász-ló Zoltán (BMSZC Puskás Tivadar Táv-közl. Techn. Infokomm. Szakgimn., Bp.,tanára: Szabó Miklós), Hovanecz Lili(Gyõri Mûszaki SZC Bercsényi MiklósKözl. és Sportisk. Szakgimn., tanára:Dóczy Antónia), Jegenyés Bence (PécsiMûv. Szakgimn., tanára: Rigóné Hódi Haj-nalka), Kapornaki Júlia (SzombathelyiMûv. Szakgimn., tanára: Tóthné VangerLívia), László Dániel (SSZC Táncsics Mi-hály Szakgimn., Salgótarján, tanára: KissLászlóné), Molnár Blanka (KecskemétiSzC Gróf Károlyi Sándor Szakgimn., taná-ra: Szentgyörgyi Tünde), Pardavi Ábel(Gyõri Mûszaki SZC Pattantyús ÁbrahámGéza Ip. Szakgimn., tanára: Varga Andrea),Ponta Petra Panna (Békéscsabai SzéchenyiIstván Két Tan. Nyelvû Közg. Szki., tanára:Szilágyi László), Rozmis Liliána (NemesNagy Ágnes Mûv. Szakgimn., Bp., tanára:Varga Katalin), Szabó Csenge (TópartiGimn. és Mûv. Szakgimn., Székesfehérvár,tanára: dr. Romsits Mária), SzedlacsekKinga Aletta (Karcagi SzC Teleki BlankaGimn., Mezõtúr, tanára: Kugyela Anna).

Az Anyanyelvápolók Szövetségének ju-talmát kapta: Francia Flavie (KosztolányiDezsõ Tehetséggondozó Gimn., Szabad-ka), Hegedûs Anna Eszter (Gárdonyi GézaCiszterci Gimn., Eger), Kürti Benedek(Eötvös József Gimn., Tata), László Rebe-ka (Pécsi Janus Pannonius Gimn.), MatusLaura (Balassagyarmati Balassi BálintGimn.), Mátyás Boglárka (Mikes KelemenElm. Líceum, Sepsiszentgyörgy), NagyAnikó (Magyar Tannyelvû Gimn., Po-zsony), Nagy Barnabás (Siófoki PerczelMór Gimn.), Oroszi József Álmos (Sáros-pataki Ref. Koll. Gimn.), Pivnyeva Nikolett(Bátyúi Középisk.), Presits Petra (Budapes-ti Fazekas Mihály Gyak. Gimn.), Stift KataTerézia (Czuczor Gergely Bencés Gimn.,Gyõr), Szabó Zsuzsanna (Óbecsei Gimn.),Szladik Míra (Eötvös József Gimn.,Tata),Tóth Kristóf (Ciszterci Szent István Gimn.,Székesfehérvár), Veres Kata Mária (Karoli-

na Gimn., Szeged), Csongrádi Anikó Bog-lárka (SZSZC Sátoraljaújhelyi Kossuth La-jos Gimn., Sátoraljaújhely), Elek BettinaDominika (Kaposvári SZC Rudnay GyulaSzakgimn.), Enzsöl Bernadett Rózsa (VIKKözépiskola, Bp.), Filep Fanni (Nyíregyhá-zi SZC Széchenyi István Szakgimn.), KubaDóra Anna (Szegedi SzC Kossuth Zsuzsan-na Szakképzõ Isk.), Nagy Gábor (MSZCKandó Kálmán Informatikai Szakgimn.,Miskolc), Nagy Noémi Tünde (Ev. Gimná-zium, Békéscsaba), Radics Péter (Kiskun-félegyházi Mezõgazd. és Élelmiszerip.Szakgimn.), Szedlák Fanni (Szolnoki Szol-gáltatási SZC Vásárhelyi Pál SzakképzõIsk.), Szentmártoni Mercédesz (BGSZCBudai Középisk.).

6. nyelvésztábor, 2019. június 19–23.Sátoraljaújhely – Széphalom

A programból: Elõadások a nyelvi ter-vezésrõl, nyelvstratégiáról, nyelvmûvelés-rõl (Balázs Géza, Blankó Miklós, MinyaKároly, H. Varga Gyula); Gyermeknyelv0–10 (Bóna Judit), Innovatív módszerek anyelvoktatásban (Illésné Kovács Mária,Kecskés Judit), Kulturális nyelvészet (KissGábor, Temesi Viola). Kirándulás Kar-csára, Pácinba és Cigándra (Fehér József,Viga Gyula), valamint Borsiba. II. RákócziFerenc esszékonferencia (Fráter Zoltán,Halász Csilla). Információ helyszínekrõl,szállásról, étkezésrõl, kirándulásról: iro-da@e-nyelv.hu, 30-318-9666.

Rendezvények2019. június 1. Az „Édes anyanyel-

vünk” verseny délvidéki döntõje. Óbecse2019. június 16–22. Az általános iskolá-

sok Péchy Blanka tábora, Balatonboglár2019. június 17–21. Kárpát-medencei

diákok olvasótábora, Aranyosapáti2019. június 19–23. 6. nyelvésztábor,

Sátoraljaújhely2019. június 21–22. II. Rákóczi Ferenc

emlékkonferencia, Széphalom2019. július 6–11. „Beszélni nehéz!”

körvezetõk 33. körvezetõi tábora,Balatonboglár

2019. július 14–20. Aranka György ifjú-sági tábor, Zsobok

2019. július 22–27. 4. partiumi szabad-egyetem, Berettyóújfalu

2019. augusztus 9–18. Ifjúsági tábor,Széphalom

2019. augusztus 21–25. 38. Kazinczyanyanyelvi tábor, Gyõr

2019. szeptember 28–30. A gyermekszemiotikája (konferencia), Eger

2019. október 18–20. Édesanyanyelvünk verseny, Sátor-aljaújhely

2019. október 25. Nyelv ésetika. Szarvas Gábor nyelvmû-velõ napok, Ada

2019. november 8–9. 20.Kossuth-szónokverseny, Bu-dapest

2019. november 13. 9. ma-gyar nyelv napja, gála, Buda-pest

KönyvekAdamikné Jászó Anna: Sti-

lisztikai kisszótár. Szóképek,alakzatok és egyéb stíluseszkö-

zök szótára. IKU, Budapest, 2019.(IKU-Tár 7–8.)

Az Arany-család mesegyûjteménye.Szerk.: Domokos Mariann és Gulyás Judit.MTA BTK, Universitas, MTA Könyvtár ésInformációs Központ, Budapest, 2018.

Hitet átható humor. Holczer Józsefemlékezéseibõl, írásaiból összeállította:Bereznai Zsuzsanna. A Kecskeméti KatonaJózsef Múzeum Közleményei 4. Kecske-mét, 2019.

Kiss Róbert Richard: Így látják a ma-gyarokat a világban. Magyar Nyelvõr Ala-pítvány, Budapest (é. n.)

Komoróczy György: Könnyû Katáttáncba vinni. Anyanyelvi ismeretterjesztõírások. Europrint, Nagyvárad, 2018.

Kováts Dániel: Úton a szép magyar be-szédhez. Írások a Kazinczy-versenyek ta-pasztalatairól. Kazinczy Ferenc Gimnázi-um, Gyõr, 2019.

Pátrovics Péter – Pátrovics-Egri Éva:Lengyelek és magyarok közös utakon. Héttanulmány. GlobeEdit, 2018.

Pelczéder Katalin: Gyümölcsnevek szó-tára. 450 Kárpát-medencei gyümölcs nevé-nek története és eredete. Tinta, Budapest,2018.

Rácz János: Kutyaszótár. 410 kutyafajtanevének eredete és a fajták bemutatása.Tinta, Budapest, 2018.

Székely Gábor szerk.: A színek és aszínnevek világa. Fizikai, kultúr- és mûvé-szettörténeti, illetve nyelvtudományi témá-jú értekezések színekrõl és színelnevezé-sekrõl – 12 idegen nyelv színelnevezései-nek egybevetése a magyar nyelv színnevei-vel. Tinta, Budapest, 2018.

Szûts Zoltán: Az internetes kommuniká-ció és média története, elmélete és jelensé-gei. Wolters Kluwer Hungary, Budapest,2018.

A Hírek – tudósítások rovatba szántinformációkat a megjelenés elõtti 40.napig várjuk a balazs.geza@gmail.comcímen. Két szám között, folyamatosanaz ASZ honlapján találnak írott és ké-pes beszámolókat szövetségünk életé-rõl: www.anyanyelvápoló.hu. Elektro-nikus formában itt olvashatók az ÉAkorábbi számai is.

Édes Anyanyelvünk 2019/3. 21

Életképek a 2019. évi Kazinczy-versenyrõl (kép: dr. Reiser György Lukács/ASZ)

Édes Anyanyelvünk 2019/3.22

PONTOZÓGrétsy László rovata

Mindenekelõtt a 2019. évi 1. számunk rejtvényeinek helyesmegoldását adjuk meg.

I. Kitöltõsdi. 1. Apia (Szamoa fõvárosa) – bolhapiac. 2. Bern(Svájc) – lebernyeg. 3. Lima (Peru) – palimadár. 4. Riga (Lett-ország) – origamizó. Néhány olvasónk nem jelezte, hogy ameglelt városnevek mely országnak a fõvárosai. Ezeket nemfogadtuk el.

II. Neves személyiségek. 1. A/ Edda B/ Nyer – Ady Endre. 2.A/ Vonz B/ Aura – Aznavour. 3. A/ Ered B/ Ragu – Daguerre.4. A/ Ford B/ Naná! – Fa Nándor. 5. A/ Mona B/ Arad –Maradona. 6. A/ Aram B/ Tahi – Mata Hari. 7. A/ Duma B/Hamm – Muhammad. 8. A/ Spar B/ Izom – Priamosz. 9. A/Stan B/ Kefe – Stefanek. 10. A/ Idéz B/ Nyes – Zsédenyi.

III. Tisztasági kellékek. 1. Pianínó. 2. Kanalas. 3. Hervadt. 4.Esztike. 5. Szenved. 6. Ocsúdik. 7. Vitrázs. A két keresett tisz-tasági kellék partvis és – 2-7-4-3-1-6-5 átcsoportosítás után –szivacs.

IV. Szójátékos csattanó. … azt mondta, hogy ne nézzük õtmadárnak, és mindenkinek adott egy fát.

A sorsolásban való részvételhez 60 pont volt szükséges. Anyeremény ezúttal „A magyar nyelvrõl – Klasszikus íróink ésköltõink” címû, Grétsy László és Kiss Gábor válogatásában, il-letve szerkesztésében megjelent könyv. A nyertesek: AngyalJenõné, Gyömrõ (2230); Bodó Marcell, Sárrétudvari (4171);Gulyás Piroska, Jászapáti (5130); Huszár Beáta, Csákberény(8073); Laczkóné Kiss Beatrix, Eger, (3300); Pátkai Andrásné,Vác (2600); Tanka Ágnes, Nógrádmarcal (2675); Taschner Ka-talin, Bátonyterenye (3078); Valánszki-Váradi Ilona, Budapest(1188); Vaskó Eszter, Dunaújváros (2400).

A Pontozó új feladványaiI. Megszöktek a magánhangzók! Olvasóinknak az itt kö-

zölt meghatározások mindegyikére egy-egy olyan szóval kellválaszolniuk, amelyben három mássalhangzó van; mind a tíz-ben ugyanaz a három, és ugyanabban a sorrendben. A megszö-kött magánhangzók közül akárhányat felhasználhatnak, be-szúrhatnak a mássalhangzók közé, vagy akár magánhangzóvalkezdõdhet vagy fejezõdhet be a szó. Hogy melyik három más-salhangzónk kap szerepet ebben a fejtörõben, azt olvasóink-nak kell kideríteniük, de ha két-három kérdésre helyesen vála-szolnak, már nyert ügyük van. Minden megtalált szóért 2 pontjár, a telitalálatos megfejtés tehát 20 pontot ér.

1. A földszintnél magasabban levõ

2. Ami megtörtént, lefolyt

3. Bár, szórakozóhely

4. Csíráztatott, aszalt gabona

5. Csodálkozás, elképedés

6. Északi helység Beregszászhoz közel

7. Európai állam

8. Megérdemelt, jogos

9. Szóba hoz

10. Vitamin, kultúra és milliomos elõtagja lehet

II. Rokon gyümölcsök. Ha olvasóink helyesen válaszoltakmeghatározásainkra, akkor a bal felsõ négyzettõl a jobb alsóigmegtalálják az egyik gyümölcsöt. Ha a célnak megfelelõenrendezik át a sorokat, akkor a jobb felsõ négyzettõl a bal alsóigolvashatóvá válik a másik gyümölcs is. Az ábrába beírandó sza-vakért meghatározásonként 1, a gyümölcsök nevéért pedig 5-5pont jár, együttesen tehát 17!

1. Tisztítjaaz edényeket

2. Egy házastársú

3. Pocsolya, tocsogó

4. Viseltes,agyonkoptatott

5. Lokomotív

6. Fösvény

7. Kihagyó,meg-megszakadó

III. Anagrammapárok – hét betûbõl. Megfejtõinkre ezúttala sorszámozás szerint egyszerre mindig két szó megtalálásavár. Csakhogy a meghatározásokra adott válaszaiknak ugyan-azokból a betûkbõl, illetve betûjegyekbõl kell állniuk, azaz úgy,hogy a megtalálandó szavak egymás anagrammái legyenek!Minden szópár megleléséért 1 + 1 pont jár, vagyis a telitalála-tos megfejtés 20 pontot ér. Könnyítésül annyit elárulunk, hogyrejtvényünk meghatározáspárjait a megtalálandó szavak elsõtagjainak betûrendjében nyújtjuk át olvasóinknak. Jó megfej-tést!1. A/ Megtévesztõ: . . . . . . . . . . .

B/ Kis kutrica: . . . . . . . . . .

2. A/ Szemfüles: . . . . . . . . .B/ Ecsetel: . . . . . . . . .

3. A/ Felfogást meghatározó alap: . . . . . . . . .B/ Abortál: . . . . . . . . .

4. A/ Majszol: . . . . . . . . .B/ Puzdrás: . . . . . . . . . .

5. A/ Krucifix: . . . . . . . . .B/ Borzong: . . . . . . . . .

6. A/ Mórikálás: . . . . . . . . . .B/ Sokat érõ: . . . . . . . . .

7. A/ (Szemet) tágra nyit: . . . . . . . . . . .B/ Meleg égövi rágcsáló rovar: . . . . . . . . .

8. A/ Zajos mulatozás: . . . . . . . . . . .B/ Latin eredetû férfinév: . . . . . . . . .

9. A/ Földgolyó(nk): . . . . . . . . .B/ Anyagi kárt okozó cselekmény: . . . . . . . .

10. A/ Egyházi ének: . . . . . . . . . .B/ Valakit népszerûsít: . . . . . . . . .

IV. Szójátékos csattanó. Olvasóinknak megfejtésül a „Mégrosszabb” címû, túloldali rejtvény csattanóját kell beküldeni-ük. Értéke 25 pont.

A közölt rejtvények együttes értéke 82 pont, a nyeremény-könyvért való sorsolásban való részvételhez azonban már 65pont megszerzése is elég. A feladványok megfejtését 2019. au-gusztus 1-jéig várjuk címünkre: Édes Anyanyelvünk, Pontozó,Budapest, Károlyi u. 16. (1053), vagy a rovat vezetõjénekímélcímére: gretsyl@t-online.hu

Minden olvasónak kellemes nyári pihenést és sikeres meg-fejtést kívánnak a feladványok szerzõi:

Grétsy László (I., II.), Láng Miklós (III.),Schmidt János (IV.)

Édes Anyanyelvünk 2019/3. 23

Szójátékos csattanó

MÉG ROSSZABB– Te, én olyan feszült va-

gyok, hogy mindjárt felrob-banok! – mondja Magashe-gyi Mélyvölgyinek.

(A reagálást az ábrábanrejtettük el.)

Új szavak, kifejezések(105.)

Nem szótározott szavaktárháza

angolos távozás – búcsúzás nélküli távozás(2019-ig); távozás nélküli búcsúzás (2019-tõl)

bérkommentelõ – az interneten egyes fórumokonpénzért megadott témában és irányultsággal véle-ményeket megfogalmazó személy

blogger l. influenszerceleb l. influenszeregoszörf, egoszörfölés – olyan tevékenység,

amelynek során valaki az interneten saját nevérevagy a saját weboldalára mutató linkekre keres. Azangol egosurf szó magyarosítása. Igei változata:egoszörföl. Magy.: 2017-ben az évnek a Manyszi általkiválasztott (ifjúsági) szava volt.

egoszörföl l. egoszörffake news – koholmány, álhírillatol – bor-, pálinka- vagy parfümszakértõ, eset-

leg szakács (kellemes) illatot érzékel, vizsgálgat. Pl.A borász nem szagolja, hanem illatolja a bort.

influenszer – olyan ember, aki véleményével, vi-selkedésével hatással van embertársaira. Magy.: Ko-rábban a véleményvezér szóval nevezték meg õket.Influenszer lehet a celeb, sztár, blogger, vlogger és akülönbözõ közösségi hálók híres személyiségei. Kö-zös tulajdonságuk, hogy sajátos látásmódjukkal,egyedi hangjukkal tömegek véleményét, gondolko-dásmódját tudják alakítani. Az angol influencer szómagyarosítása.

konteó – összeesküvés-elmélet (az angol con-spiracy theory kifejezésbõl)

marketingpárt – nem egy ideológiát követõ, ha-nem a kereslettõl, a piactól függõen eszmét keresõvagy váltó politikai tömörülés. (Pejoratív, ironikusmegnevezés.) Pl. „… modem párt, marketingpárt,tehát a piactól, azaz a kereslettõl teszi függõvé azt azeszmerendszert is, melyet képvisel.” (index.hu)

összeesküvés-elmélet l. konteópolitikai termék – „eladható”, manipulációval

felfuttatott személyiség. (Pejoratív megnevezés.)szivárványkoalíció – több, eszmerendszerükben

akár élesen elütõ pártból összeálló tömörülés. Pl. „Aszivárványkoalícióban tömörült ellenzék elsöprõgyõzelmét jelzik elõre a legelsõ, nem hivatalos rész-eredmények a Daniel Arap Moi elnök 24 éves ural-mának véget vetõ kenyai választásokon.” (index.hu)

testkamera – (védelmi célból) testre (alapvetõenfejre) elhelyezett kamera. Pl. A kalauzok testkamerátkapnak.

vlog – mozgóképes tartalom a világhálón (avideóblog szó rövidülésébõl). L. még: influenszer,vlogger

vlogger – videóblogot (vlogot, mozgóképes tartal-mat, naplót) készítõ személy. Magy.: Ide sorolhatóbármilyen személyes, tematikus, szakmai videó for-mátumú tartalommegosztás. Tipikus mûfajai: (aszerzõrõl szóló) énvlog, élményvlog, utazási vlog,szakmai (technika, film, irodalom, smink) téma körészervezõdõ videós tartalom.

A rovat 1998–2015. közötti teljes anyaga megje-lent az Új magyar szavak szótára címû kiadványban(IKU-tár). Kapható: www.e-nyelv.hu/könyvesbolt.

B. G.balazs.geza@gmail.com

24

9 7 7 0 1 3 9 0 4 5 0 0 5 30091

ELV•ÉSZLELETEK

NYELVÉSZ • LELETEK

Tavaly novemberi számunkban közöltünk két „leletet” a hely(i)ség helytelen használatáról (üzlethelység, kerthely-ség). De elõfordul ennek fordítottja is: helyiség a helység helyett. S nem is akárhol, hanem egy nagyon hivatalos nyom-tatványon, a Fõvárosi Vízmûvek „Mellékvízmérõ csere dokumentum”-ában. Egyébként ezt meg így kellene írni:Mellékvízmérõcsere-dokumentum. Sajnos.

A fõváros egyik kerületi lapja szerint Kosztolányinak van Papírsárkánycímû regénye is. Ez azonban tévedés, mert a regény címe: Aranysárkány.Biztosra veszem, hogy ezt a cikkíró is tudja, csak figyelmetlenségbõl írta el.Mindenesetre nem létezõ regényt nem lehet megfilmesíteni.

A nemzetközi hírcsatorna szerkesztõinek valóban sikerült „újmegvilágításba” helyezniük Pompeii (helyesen így kell írni!) tragédiáját, leg-alábbis ami az idõpontot illeti. A Vezúv kitörése és a város pusztulása ugyanisnem idõszámításunk elõtt (Krisztus elõtt) 79-ben, hanem idõszámításunkszerint (Krisztus után) 79-ben volt.

Az egyik országos napilap szép cikkbenszámol be Simone Veil temetésérõl, hamvainaka Panthéonban való elhelyezésérõl. Kínos azon-ban, hogy a magát „honosított francia”-kéntmeghatározó szerzõ nem tudja helyesen leírni afrancia himnusz nevét, a Marseillaise-t. Ezugyanis feltehetõleg nem sajtóhiba, hanem szer-zõi pontatlanság. Nem lehet mindent a sze-dõszekrény ördögére kenni!

A lingua franca újlatin alapú keveréknyelv, közvetítõ nyelv volt aFöldközi-tenger medencéjében. Úgy látszik, mégis korrigálják a lapokat: aszerzõ nyilván jól írta le a franca szót, de ezt a túlbuzgó korrektor kijavítottafranciára. Persze, nem zárható ki, hogy már a kéziratban is benne volt a hiba.

A példákat gyûjtötte és kommentálta:K. G.

A szerelemgyer(m)ek a házasságon kívülszületett gyermek szépítõ (ma már egybenválasztékos és egy kissé régies) megjelölése. Acikk írója alighanem szerelembõl született gyer-mekekre gondolt. Hiszen szerelem házasság-ban is lehetséges, szerencsére. Ez azonban nemmenti a szótévesztést.