Tartalom

Tartalom ............................................................................................................................ 0

1. Bevezetés .................................................................................................................... 2

Nyelvi sokszínűség, a többnyelvű Európa .................................................................... 2

2. Az Uniós lakosok nyelvismerete ................................................................................ 5

3. Az Európai Unió idegennyelv-oktatást támogató tevékenysége .............................. 12

3.1. Az Unió nyelvoktatási programjai ...................................................................... 12

3.1.1. A Lingua-program .................................................................................. 13

3.1.2. „Oktatás és képzés 2010”program .......................................................... 14

3.2. A nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség ösztönzése című cselekvési terv (2004-

2006) ................................................................................................................... 16

3.3. Az Európai Bizottság nyelvoktatást támogató tevékenysége ............................. 20

4. Az Európa Tanács nyelvpolitikája ............................................................................ 23

5. Multikulturalizmus .................................................................................................... 26

6. Összegzés .................................................................................................................. 28

7. Irodalomjegyzék ....................................................................................................... 29

8. Melléklet ................................................................................................................... 31

1

"Minden újonnan elsajátított nyelv egy új élettel ajándékoz meg bennünket.

Csak egyszer él, aki csak egy nyelvet beszél."

Cseh mondás1

1 Leonard Orban, Az Európai Unió többnyelvűségért felelős biztosa, Európai Parlament, Találkozó a

Kulturális Bizottsággal, Brüsszel, 2007. február 27.

2

1. Bevezetés

Nyelvi sokszínűség, a többnyelvű Európa

Az idegennyelv-tudás mindig is értéknek számított, az országok közötti kommunikáció

és együttműködés hatékonyságának kulcsa volt, napjainkra pedig még inkább megnőtt

gazdasági, társadalmi és politikai jelentősége. Az idegen nyelvi ismeretek révén az em-

berek nyitottabbak lesznek más emberek és az ő kultúrájuk felé. A nyelvtanulási folya-

mat során a tanuló megismerési képességei és anyanyelvi készségei is fejlődnek. Így

elengedhetetlen a nyelvoktatás és a nyelvtanulás támogatása, illetve egy átfogó nyelvok-

tatási koncepció megléte.

Az idegennyelv-ismeret felértékelődése mellett más tényezők is indokolják a nyelvokta-

tás és az Unió közötti kapcsolat részletes vizsgálatát. Ilyen tényező a nyelvi sokszínű-

ség. Az Európai Unió egyik legfontosabb jellemvonása ez a nyelvi sokszínűség, hiszen

a 2007-ben 27 tagúvá bővült Unió napjainkban 23hivatalos nyelvvel2 rendelkezik, il-

letve ezen hivatalos nyelveken kívül rengeteg regionális és kisebbségi nyelvet használ-

nak kontinensünkön, amelyek nem számítanak hivatalos állami nyelveknek, így az Unió

hivatalos nyelvei sem lehetnek. Jelentős a regionális nyelvet beszélők aránya például

Spanyolországban, ahol a kasztíliai a hivatalos nyelv, azonban számottevő a katalán és

baszk nyelvet beszélők aránya, amely nyelvek nem minősülnek a Spanyol Királyság,

így az Európai Unió hivatalos nyelvének sem. A 27 Uniós tagállamban körülbelül 50

millió lakos beszéli a kulturális örökség részét képező regionális és kisebbségi nyelve-

ket, összességében pedig körülbelül 220 európai nyelv létezik. Ezeken kívül pedig sok

nem európai származású, de itt elő ember használja anyanyelvét. Ez a nyelvi sokszínű-

ség mindenképpen érték, amit meg kell becsülni, ápolni és gondozni kell.

Az Európai Unió alapelve az „Egység a sokféleségben”, ami a nyelvi sokszínűség mel-

lett, illetve abból adódóan kulturális sokszínűséget is jelent. Ezen alapelv szellemében

az Unió 2000-ben elfogadott alapjogi chartájának 22. cikke kimondja, hogy az Unió

2 Az Európai Unió hivatalos nyelvei: angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, len-

gyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén.

3

tiszteletben tartja a nyelvi sokféleséget, valamint tiltja a nyelvi alapon történő diszkri-

minációt. Az elv érvényes a regionális és kisebbségi nyelvekre is.3

Az Európai Unió aktívan ösztönzi polgárait más európai nyelvek elsajátítására. Ennek

egyik fő oka az egységes belső piacon belüli szakmai és személyi mobilitás fokozása,

valamint az interkulturális kapcsolatok kialakításának és a kölcsönös megértés támoga-

tásának elősegítése. A globalizáció és a nagyvállalatok jelenléte miatt az idegen nyelvi

ismeretek mindenképpen szükségesek a hazai munkaerőpiacon is.

„A nyelvi sokszínűség megőrzésére irányuló uniós politika célja olyan környezet meg-

teremtése, amelyben valamennyi nyelv szabadon szólhat, és amelyben nyelvek széles

skálájának oktatására és elsajátítására van lehetőség. Az Unió azt a merész célt tűzte

maga elé, hogy a lehető legtöbb polgára beszéljen anyanyelvén kívül legalább két nyel-

ven.”4

Az Európai Bizottság hosszú ideje elkötelezett tevékenységet folytat a nyelvi sokszínű-

ség megőrzése és támogatása érdekében. Az Unió vezetői nagy hangsúlyt fektetnek a

nyelvi sokszínűség megóvására, azonban ebből a sokféleségből természetesen nehézsé-

gek, problémák is adódnak, hiszen az 500 millió lakos tehát összesen közel 220 féle

európai nyelvet beszél és 23 hivatalos nyelvet ismer el. Ennek következtében a létreho-

zott egységes belső piacon a munkaerő, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áram-

lása nyelvismeret hiányában jelentős akadályokba ütközik. Az idegennyelv-ismeret fon-

tos előfeltétele ugyanis a határok nélküli egységes belső piac által nyújtott szakmai és

egyéni lehetőségeket.

A többnyelvűség fogalom kettős, hiszen egyrészt beszélhetünk társadalmi többnyelvű-

ségről, amikor egy adott földrajzi területen több nyelvet is beszélnek az ott élő emberek,

másrészt beszélhetünk egy több nyelvet is beszélő egyénről. A többnyelvűség mindkét

vetülete az Európai Unió egyik alapvető tulajdonsága. Az a képesség, hogy több nyel-

ven értsen és kommunikálni tudjon, minden európai polgár számára kívánatos, a min-

dennapi életben való boldoguláshoz nélkülözhetetlen készség.5

Az idegen nyelvi ismeretekből rengeteget lehet profitálni. A nyelvek révén módunkban

áll megérteni más embereket, valamint a más kultúrákkal szembeni tolerancia szintje is

3 Európa. Az Európai Unió portálja. http://europa.eu/languages/hu/chapter/30; Letöltve: 2008. 01. 12.

4 Európa. Az Európai Unió portálja. http://europa.eu/languages/hu/chapter/30; Letöltve: 2008. 01. 12.

5 A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak

és a Régiók Bizottságának. Új keretstratégia a többnyelvűség ösztönzésére. Brüsszel, 2005. 11. 22.

4

emelkedik az idegennyelv-ismeret révén, lehetővé téve a sikeres interkulturális kommu-

nikációt. Ezek mellett a nyelvismeret segítségével lehetőségünk nyílik a külföldön való

munkavállalásra és tanulásra.

Dolgozatom célja az Európai Uniós lakosság nyelvismeretének, valamint az Európai

Unió nyelvoktatást ösztönző és támogató tevékenységének bemutatása. A tagállamok

lakosainak nyelvismeretéről szóló helyzetelemzésben többek között kitérek az ismert

nyelvek számára és szintjére, az idegennyelv-tanulást ösztönző tényezőkre, valamint a

leggyakoribb nyelvtanulási módokra. A dolgozat végén azon feltevésemet szeretném

alátámasztani, hogy Európában az idegen nyelvi ismeretek szerepe egyre jelentősebb,

valamint az Európai Unió egyre több és változatosabb programmal kívánja támogatni az

Unió lakosainak nyelvtanulását és ennek lehetőségeit.

A dolgozat elkészítése során minél változatosabb módszertani eszközök alkalmazására

törekedtem. Több Európai Uniós dokumentumot is felhasználtam. Az Unió lakosságá-

nak nyelvismeretéről szóló helyzetelemzést az Eurobarometer angol és német nyelvű

felmérései alapján készítettem el. Emellett a hazai idegennyelv-oktatási szakértők ta-

nulmányait használtam fel a dolgozat készítéséhez.

5

2. Az Uniós lakosok nyelvismerete

Az Európai Unió polgárainak nyelvismeretének bemutatásához az Eurobarometer által

készített, majd 20016-ben, 2005

7-ben és 2006-ban

8 közzétett vizsgálatok eredményeit

használtam fel.

A 2006-ban kiadott Eurobarometer-vizsgálat eredményei alapján az európai lakosság

többségének anyanyelve az adott ország hivatalos nyelveinek egyike. Hazánk és Portu-

gália állampolgárai 100%-ban az államnyelvet tartják anyanyelvüknek. A többi tagál-

lam esetében is az államnyelvet anyanyelvüknek vallók vannak többségben. Az Unió

lakosságának kisebb hányada egy másik Uniós nyelvet, illetve egy nem EU-s állam-

nyelvet tart anyanyelvének. Az egy másik EU-s államnyelvet anyanyelvnek megjelelők

aránya Luxemburgban a legmagasabb (14%), ezt követi Szlovákia 12%-kal, melyből

10%-ot a magyar nyelvet anyanyelvüknek valló lakosság tesz ki. Az említett két államot

Románia és Franciaország 6, majd Belgium és Olaszország követi 5%-kal.

A nem az Unió valamely hivatalos nyelvét anyanyelvüknek tartók aránya Lettországban

(27%) és Észtországban (18%) a legmagasabb, ahol az orosz nyelvet beszélők hányada

kimagasló. Bulgária 11%-os mutatója a török anyanyelvűeknek köszönhető, valamint

Németország 8%-a is a vendégmunkások nagyszámú jelenlétének tudható be.

(Az anyanyelv államnyelv, valamely másik EU-s államnyelv, illetve valamely nem EU-

s államnyelv közötti, tagállamok szerinti megoszlásáról a Mellékletben található 1. sz.

Táblázat nyújt részletes információkat.)

Az anyanyelvek vizsgálata után térjük ki az Uniós polgárok idegen nyelvi ismereteire.

A Közösség lakosságának fele mondta azt magáról 2005-ben, hogy képes legalább egy

idegen nyelven társalgást folytatni. Ez a 2001-es hasonló felmérés eredményeihez ké-

pest 3%-os javulást jelent. Azonban ezen átlagérték tagállamok közötti megoszlása na-

gyon változatos. Sajnos hazánk mutatói a legelkeserítőbbek. A magyar állampolgárok-

nak mindössze 29%-a bír legalább egy idegen nyelvet társalgási szinten. Nem sokkal,

de előttünk áll az Egyesült Királyság, majd Portugália, Olaszország és Spanyolország.

6 Special Eurobarometer survey 54 'Europeans and Languages'; Eurobarometer; Produced by International

Research Associates; 2001. Február. Vizsgált időszak: 2000. november-december

7 Special Note. Europeans and their Languages. Eurobarometer 63.4. 2005. szeptember. Vizsgált időszak:

2005. május-június

8 Special Eurobarometer 243 „Europeans and their Languages”. 2006. február. Vizsgált időszak: 2005.

november-december

6

Az élen azok a viszonylag kicsi államok állnak (Luxemburg, Lettország, Málta, Litvá-

nia), amelyek nem széles körben beszélt nemzeti nyelvekkel rendelkeznek. (Az Uniós

tagállamok polgárainak nyelvismeretét szemlélteti a Mellékletben található 1. sz. Ábra.)

A 2006. februárjában kiadott Eurobarometer-felmérés szerint az Uniós lakosság 56%-a

képes az anyanyelvén kívül legalább egy másik nyelven társalogni, ami a korábbi kuta-

tási eredményekhez képest további hat százalék javulást jelent. Azonban továbbra is

szomorú adat, hogy a lakosság 44%-a egyetlen idegen nyelvet sem ismer. Értelemszerű-

en még kisebb, 28% azon polgárok aránya, akik legalább kettő, és 11% azon lakosok

aránya, akik legalább három idegen nyelvet ismernek.

Uniós viszonylatban az idegen nyelvek közül a leggyakrabban használt és legszélesebb

körben ismert nyelv az angol. A Közösség polgárainak 34%-a tud angolul. Jócskán el-

maradva ettől az értéktől következik a német 12%-kal, illetve a francia nyelv 11%-kal.

16 tagállamban bírják az angolt a legszélesebb körben beszélt idegen nyelvként, és leg-

gyakrabban első idegen nyelvként használják. Egyedül Szlovákiában nem szerepel az

első három idegen nyelv között az angol. Északi szomszédaink körében ugyanis a cseh,

a német és az orosz nyelv elterjedtebb. A német hazánkban és a Cseh Köztársaságban a

legnépszerűbb idegen nyelv, a francia pedig az Egyesült Királyságban és Luxemburg-

ban. (A három legszélesebb körben ismert nyelv tagállamok szerinti részletes lebontását

a Mellékletben található 2. sz. Táblázat foglalja magába.)

A legszélesebb körben ismert nyelvek ismertetése után térjünk ki a leggyakrabban hasz-

nát nyelvekre. Az Unióban leggyakrabban használt nyelvek közül az angol áll az élen

47%-kal. Ebből a 47%-ból az angol anyanyelvűek aránya 13%, vagyis a fennmaradó

34%-ot az angolt idegen nyelvként alkalmazók aránya teszi ki. A második leggyakoribb

a német nyelv, 30%-os gyakorisági mutatóval, ami azt jelenti, hogy az EU-polgárok

30%-a ismeri a német nyelvet. Ebből 18%-ot tesz ki a németet anyanyelvként (az Unió-

ban az anyanyelv szempontjából a német anyanyelvűek vannak a legtöbben), és 12%-ot

a németet idegen nyelvként beszélők aránya. A német nyelv után a francia, az olasz, a

spanyol, a lengyel, a holland, majd az orosz nyelv következik.

A 2001-es vizsgálatban még nem szerepelt a leggyakrabban használt nyelvek listáján a

lengyel és az orosz nyelv, azonban a 2004-es bővítés során csatlakozó országok tovább

gazdagították a Közösség nyelvi, etnikai és kulturális sokszínűségét. (Az Unióban leg-

7

gyakrabban használt nyelvekről a Mellékletben található 3. sz. Ábra ad további infor-

mációkat.)

Érdekes adatokat tudhatunk meg az Eurobarometer felmérésének köszönhetően az ide-

gen nyelvi ismeretek szocio-demográfiai megoszlásáról is. A nemeket vizsgálva azt

állapíthatjuk meg, hogy az anyanyelvükön kívül legalább egy nyelvet társalgási szinten

beszélők 52%-a férfi, 48%-a pedig nő. A kor szerinti megoszlás alapján a 15 és 24 év

közöttiek 69%-a tud legalább egy idegen nyelven társalogni. Ez az arány az életkor nö-

vekedésével egyre csökken, az 55 év felettieknek EU-s átlagban csupán 35%-a beszél

legalább egy idegen nyelven. Végezettség szempontjából a menedzserek és a tanulók

idegennyelv-ismerete a legmagasabb. Az urbanizáció szemszögéből arra a megállapítás-

ra jutottak, hogy a nagy városokban a lakosság 55%-a, míg a rurális környezetben élők-

nek mindössze 47%-a ismer legalább egy nyelvet az anyanyelvén kívül. Társadalmi,

demográfiai szempontból tehát a fiatal, magasan képzett vagy még tanuló polgárok be-

szélnek több nyelvet. Azonban ez a réteg az Unió összlakosságának elég kicsi hányadát

jelenti, így az európai társadalom nagy része nem élvezi a többnyelvűség előnyeit. (A

legalább egy idegen nyelvet társalgási szinten beszélők szocio-demográfiai megoszlását

a Mellékletben található 3. sz. Táblázat szemlélteti.)

A nyelvileg sokszínű Európában a lakosok nyelvismeretének szintjére is szükséges és

érdemes kitérni. Ezért a szakemberek a felmérésben megkérdezettektől igyekeztek meg-

tudni, milyen szinten beszélnek egy adott idegen nyelvet. Idegen nyelvi képességeiket

egy három lépcsős skála segítségével osztályozták. Az EU-ban leggyakrabban beszélt öt

nyelvet (spanyol, angol, német, francia, orosz) nagyon jónak, jónak, illetve alapszintű-

nek értékelhették a résztvevők. A nyelvismereti szintet illetően a következő eredmények

születtek. Legtöbben saját bevallásuk szerint jól beszélnek egy nyelvet. A spanyol, an-

gol és német nyelvet beszélők körében pedig magas volt az említett nyelveket nagyon

jól ismerők aránya. A francia és az orosz esetében az alapszintű nyelvismeret dominál.

(Az Európai Unió lakói által beszélt nyelvek ismereti szintjét a Mellékletben található 4.

sz. Ábra foglalja össze.)

Az idegennyelv-tanulás kapcsán feltétlenül szükségesnek tartom a nyelvtanulásra ösz-

tönző, motiváló tényezők vizsgálatát. A nyelvtanulás iránti motiváció szintje EU-s vi-

szonylatban meglehetősen alacsony. Öt európaiból csupán egy nevezhető aktív nyelvta-

8

nulónak, vagyis vagy nemrégiben fejlesztette nyelvi készségeit, vagy szándékéban áll

ezt tenni a következő 12 hónapban. 18%-ra becsülhető a nagyon aktív nyelvtanulók

száma, akik a felmérés ideje alatt is fejlesztették nyelvi képességeiket.

A három leggyakrabban megnevezett nyelvtanulástól elbátortalanító tényező az időhi-

ány (az esetek 34%-ában), motiváció hiánya (30%) és nyelvtanulás magas költségei

(22%).

Az idegen nyelvet tanulók többségét (32%) az elsajátított tudás munkahelyi alkalmazása

készteti nyelvi készségeik javítására. 27%-uk a külföldi munkavállalás esélyeinek foko-

zása céljából határozza el magát az idegennyelv-tanulás mellett. Vagyis a nyelvtanulás

gyakorlati okai a legjellemzőbbek.

A nyelvtanulási motiváció szempontjából a 2001-ben és a 2005-ben végzett felmérések

eredményei között gyakran különbségek mutatkoznak. 2001-hez képest 2005-re jelentő-

sen csökkent azok aránya, akik külföldi nyaraláson kívánják használni az elsajátított

idegen nyelvi ismereteiket, illetve személyes elégedettségük növelése céljából tanulnak

egy új idegen nyelvet. 2001-hez viszonyítva emelkedés mutatkozik a munkahelyi

nyelvhasználat és a más országban való munkavállalás céljával történő nyelvtanulás

terén. A további leggyakoribb motivációs tényezők között a jobb munkalehetőség, a

más kultúrák képviselőinek megértése, a más országokból származó emberekkel való

találkozás, a külföldön való tanulás, valamint egy széles körben beszélt nyelv ismerete

szerepelt. (A fent említett idegennyelv-tanulási motivációs tényezőkről a Mellékletben

található 5. sz. Ábra nyújt további információkat.)

A nyelvtanulási motivációval szoros kapcsolatban áll, így érdemes kitérni rá, hogy az

Uniós polgárok mit is gondolnak a nyelvtanulásról, mennyire tartják azt szükségesnek,

illetve hasznosnak. Hiszen az Unió hiába folytatja a legjobb nyelvtanulási, illetve –

tanítási politikát és veti be a leghatékonyabb stratégiákat, ha a lakosok maguk nem értik,

érzik, vagy ismerik fel az idegennyelv-tanulás előnyeit, szükségességét.

A 2006-os Eurobarometer-felmérés során megkérdezettek 53%-a nagyon hasznosnak

tartja az idegennyelv-ismereteket, 30%-uk meglehetősen hasznosnak, a fennmaradó

17% azonban vagy nem tartja hasznosnak, vagy nem tudja a választ, vagyis ők nem

ismerik fel a többnyelvűség előnyeit. A többnyelvűség a legnagyobb támogatottságot

Svédországban, Cipruson és Luxemburgban élvezi, itt a lakosság szinte teljes mérték-

ben elismeri a nyelvi készségek előnyét. A 2001-es felméréshez képest előrelépés mu-

tatkozik az idegennyelv-ismeret megítélését illetően, hiszen 2001-ben az Uniós lakos-

9

ságnak a 72%-a vélte úgy, hogy az idegennyelv-tudás hasznos, míg a 2006-ban közzé-

tett, 2005-re vonatkozó adatok szerint már a lakosság 83%-a vélekedett így. Egyébként

a növekedés a nyelvtudásban is visszatükröződik, ahogy ezt már korábban említettem:

2001-ben az EU- polgárok 47, 2005-re pedig 56%-a beszélt legalább egy idegen nyel-

vet.

Azzal az állítással, hogy a nyelvoktatásnak politikai prioritást kell élveznie, az interjú-

alanyok 29%-a teljes mértékben egyetértett, 38%-uk hajlik rá, hogy egyetértsen az állí-

tással, 19%-uk inkább arra hajlik, hogy cáfolja a kijelentést, 9%-uk egyértelműen eluta-

sítja ezt a kinyilatkoztatást, 6%-uk pedig nem tudja, hogy egyetért-e az állítással. Ezek-

ből az eredményekből kitűnik, hogy a többség (67%) fontosnak tartja a nyelvoktatás

politikai prioritássá válását. Ezen ügy mellett a legtöbben Cipruson, illetve Görögor-

szágban állnak ki, meglepő módon Finnországban tartják a legkevésbé fontosnak ezt a

kérdést.

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek 2002. márciusi barcelonai ülésén elsőként

megfogalmazott azon célkitűzését, miszerint a polgároknak anyanyelvük mellett még

két Uniós nyelvet el kell sajátítaniuk, sokkal kevesebben támogatják a tagállamokban

összességében, illetve a tagállamok között is jelentős az eltérés ezen cél támogatottsága

szempontjából. A Közösség lakosságának fele ért egyet ezzel a céllal. A felmérés ide-

jén, 2005 végén pedig az Uniós összlakosság 28%-a mondhatta el magáról, hogy két

idegen nyelven képes beszélgetést folytatni. Az anyanyelv plusz két idegen nyelv törek-

vést leginkább a lengyelek, a görögök és a litvánok, legkevésbé pedig a svédek és az

újonnan csatlakozott bolgárok pártolják. Az Uniós polgárok 84%-a egyetért azzal, hogy

a Közösség lakóinak anyanyelvükön kívül legalább egy nyelvet ismerniük kell.

Összességében tehát a nyelvismeret egy idegen nyelv ismerétéig széles körű támoga-

tottságot élvez, két idegen nyelv esetén ez a támogatás már kisebb mértékű, és a tagál-

lamok állampolgárainak álláspontja megosztottabb, de a lakosság jelentős hányada

(83%) felismeri a többnyelvűség egyéni előnyeit.

A többnyelvűség szempontjából kiemelkedően fontos az iskola nyelvoktatás és az okta-

tási rendszer. A felmérés szerint a nyelvtanulásban központi szerepet játszanak az isko-

lában tartott nyelvórák. A megkérdezettek 65%-a ilyen formában tett, illetve tesz szert

idegen nyelvi ismereteire. Sőt az Uniós polgárok többsége számára a nyelvtanulás

egyetlen módja az iskolai (általános- és középiskolai tanulmányok) keretek között szer-

10

vezett, kötelező nyelvoktatás. A második legkedveltebb idegennyelv-tanulási forma a

nyelvtanár által tartott csoportos nyelvóra. Ezt követi az anyanyelvi partnerrel folytatott

kötetlen beszélgetés, a célnyelvi országba tett látogatások révén való nyelvtanulás, majd

az egyéni tanulás könyvolvasás útján, a filmek eredeti nyelven (azaz célnyelven) való

megtekintése, majd az audio-vizuális eszközökkel történő egyéni tanulás. A tanulási

módok között megjelenik az úgy nevezett „beszélgetés-csere” (conversation exchange)

anyanyelvi partnerrel. Ez azt jelenti, hogy a tanuló és az anyanyelvi partner egy-egy

órás beszélgetést folytat a tanuló nyelvén, majd a tanuló számára idegen nyelven. (Azt,

hogy ki és milyen formában, milyen módon kívánja idegen nyelvtudását bővíteni, a

Mellékletben szereplő 6. sz. Ábra szemlélteti. )

Uniós viszonylatban is meglehetősen széles körű az egyetértés abban, hogy a fiatal kori

nyelvtanulás nagyon fontos. Az Uniós lakosság 73%-a szerint a fiataloknak a jobb

munkalehetőségek miatt kell idegen nyelvet tanulniuk.

Azonban a szakemberek között is gyakran nézeteltérésekhez vezet annak meghatározá-

sa, milyen korban kell elkezdeni az idegennyelv-oktatást, melyik az erre legalkalmasabb

életkor. Az európaiak többsége szerint az első és a második idegen nyelv tanulásának

megkezdésére általános iskoláskorban kell sort keríteni (első nyelv esetén a lakosság 55,

második nyelv esetén 64%-a jelölte meg a hatodik életévet). Az EU-polgárok 39%-a

szerint az első idegen nyelv tanítását már hat éves kor előtt el lehet kezdeni, a második

idegen nyelv ilyen korai oktatását azonban más csak a lakosság 17%-a pártolja.

Arról, hogy melyik legyen az első idegen nyelv, az Uniós polgárok között egészében

véve nagy az egyetértés, a megkérdezettek 77%-a az angol nyelvet preferálja, amit

33%-kal a francia, 28%-kal a német, majd 19%-kal a spanyol követ. Csupán Írország-

ban és Luxemburgban véli úgy a lakosság többsége, hogy első idegen nyelvként nem az

angol nyelvet kellene oktatni. Mindkét tagállamban a francia nyelv élvezett nagyobb

támogatottságot. (Országokra bontva a Mellékletben található 7. sz. Ábra foglalja össze,

hol melyik nyelvet hányadik idegen nyelvként kellene oktatni a kontinens fiataljainak.)

Az Uniós lakosság idegen nyelvi ismereteiről azt a következtetést vonhatjuk le, hogy

sajnálatos módon a teljes Uniós lakosság közel fele nem beszél anyanyelvén kívül más

nyelvet. Az egyes tagállamok polgárainak idegen nyelvi ismeretei között hatalmas elté-

rések mutatkoznak. A fiatal, magasan képzett vagy még tanulmányaikat folytató lako-

sok rendelkeznek hasznos nyelvismeretekkel. Az oktatott nyelvek között kontinensün-

11

kön is megfigyelhető az angol nyelv túlsúlya. Ezen felül azt is érdemes kiemelni, hogy

az idegen nyelv oktatás elsősorban a kötelező iskolai képzés formájában valósul meg.

12

3. Az Európai Unió idegennyelv-oktatást támogató

tevékenysége

Az idegennyelv-tudás mindig is értéknek számított, az országok közötti kommunikáció

és együttműködés hatékonyságának kulcsa volt, napjainkra pedig még inkább megnö-

vekedett gazdasági, társadalmi és politikai jelentősége. Az idegen nyelvi ismeretek ré-

vén az emberek nyitottabbak lesznek más emberek és azok kultúrája iránt. A tanulási

folyamat során a tanuló megismerési képességei és anyanyelvi készségei is fejlődnek.

Így elengedhetetlen a nyelvoktatás és a nyelvtanulás támogatása, illetve egy átfogó

nyelvoktatási koncepció.

Az Unió legfontosabb idegennyelv-oktatással kapcsolatos irányelvei között szerepel a

mindenki számára elérhető nyelvtanulás, ami minden európai állampolgár joga és szük-

séglete. Emellett kiemelik, hogy a nyelvtanulásnak életmóddá kell válnia. Ez azt jelenti,

hogy elsősorban a gyakorlati készségeket kell hatékonyan fejleszteni, mivel ezek a min-

dennapi élethelyzetben történő sikeres kommunikációhoz elengedhetetlenek. Végül pe-

dig irányelvként leszögezik, hogy a tanuló érdekeit, igényeit, érdeklődési körét, képes-

ségeit kell szem előtt tartani.

A nyelvi készségek fejlesztése érdekében az Unió tagállamainak átgondolt stratégia

mentén kell együttműködniük. A stratégiának nem csak az iskolai oktatásra, hanem a

felnőttképzésre, és azon belül a felnőttek idegennyelv-oktatására is hangsúlyt kell fek-

tetnie, hiszen ahogy a helyzetképből is kitűnt, az életkor növekedésével párhuzamosan

csökken az idegen nyelvet beszélők aránya.

3.1. Az Unió nyelvoktatási programjai

Az Unió több nyelvoktatási támogatási programot is működtet. Ezek közül Magyaror-

szág a legjelentősebb támogatást a PHARE, a Leonardo, illetve a Socrates programok

révén élvezi és élvezte.

A Bizottság régóta elkötelezett tevékenységet folytat a nyelvtanulás és a nyelvi sokféle-

ség ösztönzése érdekében. Az első erre irányuló program az 1989-ben elindult Lingua

elnevezésű program volt. A program elindítása óta az idegennyelv-oktatás kiemelt sze-

repet kap az oktatási és képzési programokban.

13

3.1.1. A Lingua-program

A Socrates program Lingua alprogramjának célja elsősorban az, hogy felkeltse az em-

berek nyelvtanulás iránti igényét és javítsa a nyelvoktatás színvonalát. A támogatott

tevékenységek a nyelvi változatosság megteremtését, az idegennyelv-tanulás ösztönzé-

sét és a nyelvi képzés színvonalának emelését szolgálják. Támogatásra jelentkezhetnek

a Socrates-országok oktatási intézményei, illetve olyan szervezetei, amelyek tevékeny-

sége összefügg a nyelvoktatással.9

A Socratesen belül kifejezetten a nyelvoktatásra összpontosító Lingua program öt tevé-

kenységi területet ölel fel. Először is támogatja a nyelvtanárok képzésére irányuló euró-

pai együttműködési programokat (ECP). A program ezen részének célja a már pályán

dolgozó, illetve a leendő nyelvtanárok és az őket (tovább)képző oktatók szakképzettsé-

gének növelése azáltal, hogy javítják nyelvi ismereteiket, erősítik a célnyelv használatá-

ba vetett bizalmukat, fejlesztik kommunikációs képességüket, segítik őket a tanult és

tanítandó nyelv kulturális környezetének megértésében, növelve a nyelvtanárok techni-

kai és módszertani felkészültségét.

Másik fontos eleme a programnak a szakmai továbbképzés az idegennyelv-tanítás terü-

letén. Ide sorolható a nyelvtanárok számára a célnyelvi országba tett látogatás, kinti

kurzusok szervezése. Ezáltal a tanárok sokkal felkészültebbek lesznek, biztosabban tud-

ják átadni idegen nyelvi ismereteiket. Lehetőségük nyílik módszertani repertoárjuk bő-

vítésére, a célnyelvi ország társadalmi, poltitikai, kulturális környezetének megismeré-

sére.

A Lingua-program lehetővé teszi a leendő nyelvtanárok számára a lektori munkát, ami a

leendő tanár számára lehetőséget nyújt a programban részt vevő ország nyelvének, kul-

túrájának és oktatási rendszerének megismerésére, a fogadó intézmény diákjai pedig

egy anyanyelvi oktatótól tanulhatnak idegen nyelvet.

Szintén nagyon fontos eleme a programnak a nyelvtanítás eszközeinek fejlesztése, az

elsajátított nyelvi készségek felmérése. Vagyis az EU támogatja a nyelvoktatási projek-

teket. A Lingua-program ötödik része a fiatalok nyelvtanulását szolgáló közös oktatási

projektek megvalósítása (JEP). Ebben az esetben a tanulók idegen nyelv tanulására való

ösztönzése, valamint az aktív nyelvhasználat lehetőségének megteremtése a cél. A pro-

9 www.tka.hu

14

jekt során a fiatalok egy közös témán dolgoznak, a folyamat révén közvetlen kommuni-

kációra kerül sor az eltérő anyanyelvű diákok között. 10

3.1.2. „Oktatás és képzés 2010”program

Az Unió jelenlegi nyelvoktatás-politikai irányvonalát a lisszaboni stratégia határozza

meg. Az Európai Tanács 2000-ben Lisszabonban tartott ülésén megfogalmazott straté-

gia értelmében az Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás-

alapú gazdasági térsége kíván lenni 2010-re. Ezen cél elérésének egyik legfontosabb

eszköze a fenntartható gazdasági növekedés, amit pedig a több és jobb munkahely te-

remtésével, valamint az élethosszig tartó tanulás révén lehet elérni. Ezért az Európai

Tanács 2000-es lisszaboni ülése óta az európai képzési- és szakképzési politika, ezen

belül pedig a nyelvoktatás-politika ütemes fejlődésnek indult. Ennek eleme az élethosz-

szig tartó tanulás, aminek megvalósítása az oktatók és a tanulók cseréjével, illetve az

európai képzési intézmények projektorientált együttműködésével kivitelezhető.

A versenyképesség növelésének egyik eszköze a valóban szabad munkaerő-áramlás,

ami a nyelvi akadályok leküzdésével, az idegennyelv-ismeret révén segíthető elő, így az

Unió ajánlásai között szerepel, hogy polgárai anyanyelvükön kívül legalább kettő ide-

gen nyelvet beszéljenek. A lisszaboni stratégia oktatással és képzéssel foglalkozó eleme

az „Oktatás és képzés” 2010 program. Ebben a munkaprogramban az idegennyelv-

tanulásának fejlesztése különleges célkitűzésként szerepel. A lisszaboni stratégia a nyílt

koordináció módszere révén a tagállamok között szoros partnerséget eredményezett,

valamint az egyes szakpolitikák számára közös célokat fogalmazott meg. A partnerség

és az integrált célok nyelvpolitikai kooperációkat is életre hívtak.

Az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram keretében a tagállamok közös célkitűzé-

sekben állapodtak meg. Ezen célok elérése érdekében indikátorokat és referenciaértéke-

ket hoznak létre, illetve megosztják egymással a bevált gyakorlatot (best practice), vál-

lalják egymás szakmai ellenőrzését, továbbá prioritásnak tekintik a nyelvi készségek

fejlesztését. 11

10

Bognár Anikó: Az idegen nyelvek oktatásának helye és szerepe az Európai Unióhoz való csatlakozás-

ban

11 A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak

és a Régiók Bizottságának. Új keretstratégia a többnyelvűség ösztönzésére. Brüsszel, 2005. 11. 22.

15

Az Oktatás és képzés munkaprogram során megszülető indikátorok és referenciaértékek

célja, hogy az oktatás és képzés kulcsfontosságú területein elért eredmények egységesen

mérhetők legyenek.

Az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram idegen nyelvek tanításával foglalkozó

munkacsoportját 2002 júliusában hozták létre, tagjai az egyes tagállamok szakértői kö-

zül kerültek ki. Hazánk tagjelölt országként csatlakozott a bizottság tevékenységéhez

nem sokkal a munkabizottság megalakulása után.

2001 volt a nyelvek európai éve. Ettől az évtől kezdve minden év szeptember 26-án

ünnepeljük kontinensünkön a Nyelvek Európai Napját. 2001 óta a Bizottság mellett az

Európai Parlament és az Európai Tanács is aktívabban fellép a nyelvtanulás ösztönzése

érdekében.

2002. márciusában az állam- és kormányfők barcelonai ülésén politikai kötelezettség-

vállalás született az alapkészségek fejlesztéséről, aminek egyik eszköze két idegen

nyelv kora gyermekkortól kezdődő tanulása. A 2002-es barcelonai ülés a nyelvi kompe-

tenciák mutatójának kifejlesztésére is felszólított. Ezen mutató kialakítása meg is kez-

dődött. Az indikátor kialakításának célja az, hogy fel lehessen mérni az alapoktatás be-

fejezésekor a tanulók két idegen nyelv terén megszerzett ismereteit, tudását.

Az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram idegen nyelvi munkacsoportja is foglalko-

zott új értékelő eszközök kidolgozásával. A bizottság négy indikátor kialakításáról foly-

tatott megbeszéléseket. A tanárképzés minőségét mérő eszközt az alap- vagy tovább-

képzésben résztvevő nyelvtanárok százalékos aránya jelentené, a felnőttek nyelvtanulási

tendenciájáról az egész életen át tartó tanulás indikátor számolna be. Ezeken kívül fel-

merült a korai nyelvtanulási indikátor kialakítása is. De a leglényegesebb az „európai

nyelvtudás indikátorának” nevezett mutató létrehozása. Ennek kialakítására az Európai

Tanács kérte fel az Európai Bizottságot. Ezen mutató funkciója az anyanyelv plusz két

idegen nyelv közösségi célkitűzés megvalósulásának mérése. Az indikátor idegen nyel-

vi tesztekkel mérné a tényleges ismereteket, a Közös Európai Referenciakeret szintjei

alapján. Vagyis a nyelvtudás valódi tartalmának mérésére irányul, ami azért nagyon

fontos, mert az eddigi felmérések alapját az önbevallás-jellegű kérdőívek képezték,

amik nem nyújtanak olyan pontos, objektív információt a valódi nyelvismeretekről. A

nyelv indikátor, kifejlesztése után, fontos alapja lesz a nagyszabású európai felmérések-

16

nek, amikre a jövőben konkrét fejlesztési programok épülhetnek, majd ezek hatékonyan

járulhatnak hozzá az idegennyelv-oktatási célok eléréséhez. 12

Az „Oktatás és képzés 2010” program során kidolgozásra kerülő indikátorok és referen-

ciaértékek új keretrendszerébe szervesen illeszkedik az európai nyelvi kompetenciamu-

tató. Ezen mutató kidolgozásával kapcsolatban a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy

egymástól erősen eltérő oktatási rendszerekre kell kialakítani egy egységes mérőesz-

közt. A Bizottság tervei szerint a 2010-ben tartandó első mérés során a halott szöveg

értését, az írott szöveg értését és az íráskészséget mérik. Az első felmérés készítése so-

rán a leggyakrabban oktatott nyelvekre szerkesztenek nyelvi teszteket (angol, francia,

német, spanyol, olasz). Ezen nyelvek ismeretének felmérése mellett a tagállamoknak

módjukban áll a kerettesztek segítségével más idegen nyelvekkel kapcsolatos ismeretek

felmérésére. 13

Az idegen nyelvi munkacsoport az egyes tagállamokban megvalósult, sikeresnek bizo-

nyult nyelvoktatási projekteket is összegyűjti, majd megvizsgálja annak érdekében,

hogy ezeket a jó gyakorlatokat tovább adják, így lehetőség nyílik arra, hogy egyes or-

szágok eredményeit, tapasztalatait más tagállamokban is hasznosítsák. A munkacsoport

körülbelül 170 projektet tartalmazó adatbázist gyűjtött össze 10 témakörben (pl. korai

nyelvtanulás, pedagógusképzés, nyelvtanulás a középfokú oktatásban, IKT a nyelvokta-

tásban, egész életen át tartó nyelvtanulás).14

3.2. A nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség ösztönzése című cselek-

vési terv (2004-2006)

Az Európai Parlament 2003-ban elfogadott egy jelentést, amiben a Bizottságot a

regionális és kisebbségi nyelvekre irányuló figyelem fokozására kérte fel. A Bizottság

ennek eredményeként létrehozta a Nyelvtanulás és nyelvi sokféleség ösztönzése című

cselekvési tervet, amit 2003. júliusában hoztak nyilvánosságra. A cselekvési terv a

2004-2006 közötti időszakra vonatkozó európai és nemzeti szintű nyelvoktatás-

12

Oktatás és képzés 2010. Összefoglaló az „Idegen nyelvek tanítása és „ A matematikában, a természet-

tudományban és a műszaki tudományokban való részvétel növelése” elnevezésű munkacsoportok eddigi

eredményeiről

13 Fischer Márta: A többnyelvűség és a nyelvoktatás támogatása az Európai Unióban

14 Oktatás és képzés 2010. Összefoglaló az „Idegen nyelvek tanítása és „ A matematikában, a természet-

tudományban és a műszaki tudományokban való részvétel növelése” elnevezésű munkacsoportok eddigi

eredményeiről

17

politikával kapcsolatos végrehajtási lépéseket fogalmazza meg. Az akcióterv kidolgozá-

sában részt vett az „Oktatás és képzés 2010” program keretében 2002-ben felállított

nyelvi munkacsoport is.

A cselekvési terv az alábbi három stratégiai területen határozza meg célkitűzéseit: az

egész életen át tartó nyelvtanulás, a hatékonyabb nyelvoktatás, vagyis a nyelvoktatás

minőségének javítása, valamint a nyelvbarát környezet kialakítása. A cselekvési terv 47

konkrét javaslatot foglal magába. Ezeket a bizottságnak 2004-2006 között kellett meg-

valósítania, majd 2007-ben felül kellett vizsgálnia. A Bizottság felkérte a tagállamokat,

hogy tegyenek lépéseket a célok elérése érdekében, valamint azt is elismerte, hogy a

kitűzött célok elérése három esztendő alatt nem könnyű feladat. Az akcióterv tehát az

Európai Unió állásfoglalását és ajánlásait tartalmazza a tagországok nyelvoktatási poli-

tikájára és a megvalósítási gyakorlatra vonatkozólag. A javaslatok a nyelvoktatás teljes

spektrumát felölelik, az óvodától kezdve a felsőoktatáson át, a felnőttképzésig.

A cselekvési terv értékelésében a szakemberek megállapították, hogy mind a Bizottság,

mind a tagállamok jelentős lépéseket tettek a meghatározott célok elérése érdekében, a

kezdeményezéseknek köszönhetően a nyelvtanulás ösztönzése, a nyelvi sokféleség és

maga a többnyelvűség támogatása számottevő politikai jelentőségre tett szert.

A három stratégiai területen az alábbi kisebb rész területekre bontva határoz meg lépé-

seket a cselekvési terv:

1. stratégiai terület: egész életen át tartó nyelvtanulás

1. „Anyanyelv és két idegen nyelv”: korán kell kezdeni

2. Nyelvtanulás a középfokú oktatásban és szakképzésben

3. A tartalomalapú nyelvtanítás (CLIL)15

ösztönzése

4. Nyelvtanulás a felsőoktatásban

5. Felnőttkori nyelvtanulás

6. Speciális igényű nyelvtanulók

7. A nyelvek választéka

2. stratégiai terület: eredményesebb nyelvtanítás

1. A nyelvbarát iskola

2. A nyelvi osztályterem

15

Content and Language Integrated Learning = tartalomalapú nyelvoktatás

18

3. Nyelvtanárképzés

4. A nyelvtanár-utánpótlás

5. A nyelvtudás mérése

3. stratégiai terület: Nyelvbarát környezet kialakítása

1. Befogadó jellegű szemlélet a nyelvi sokféleséghez

2. Nyelvbarát közösségek építése

3. A nyelvtanulási kínálat és a nyelvtanulási lehetőségek igénybevételének

javítása16

A 2000-2002 közötti időszakkal szemben 2004-2006 között a Socrates és a Leonardo

program 66%-kal több pénzt és figyelmet szentelt a speciális nyelvi célkitűzéssel ren-

delkező intézkedésekre. A 2004-2006-os időszakban a korábbi 30 helyett 50 millió eu-

rós támogatást fordítottak a nyelvoktatási programokra. Jelentős mértékben nőtt a Fel-

nőttoktatási tanulási partnerség, az Intenzív nyelvi előkészítő kurzuson részt vett Eras-

mus-hallgató, valamint a Munkahelyi képzési támogatás az idegennyelv-oktatóknak a

szakképzésben elnevezésű programok száma. Új intézkedés ebben az időszakban a

Munkahelyi képzési támogatás idegennyelv-oktatóknak a felnőttoktatásban elnevezésű

program. (A 2004-2006 közötti időszakban támogatott Socrates és Leonardo programok

elemeiről a Mellékletben található 4. sz. Táblázat nyújt részletes információkat.)

A cselekvési tervben megfogalmazott 47 intézkedést kellett végre hajtani a bizottsági

szintű szakpolitikai célkitűzések megvalósításához. Az intézkedések szinte kivétel nél-

kül megvalósultak. A cselekvési terv végrehajtása többek között a következő intézkedé-

sek valóra váltását eredményezte. A nyilvánosság figyelmét a nyelvtanulás előnyeire

felhívandó, az egész életen át tartó tanulás programjának keretében a nyelvekkel kap-

csolatos tájékoztató kampányok számára éves költségvetést határoztak meg; valamint az

Európa-honlap nyelvi oldala átszervezésre került, így a felnőtt korú tanulók és a nyelv-

tanárok számára fontos információkat nyújt a nyelvtanulásról. Összesen 13, nem csak az

Unióra, hanem az egész kontinensre kiterjedő tanulmányt készítettek el a cselekvési terv

keretében, mely vizsgálatok például a speciális nyelvismereti igények felmérésére, az

innovatív módszerek feltérképezésére irányultak, és segítségükkel fontos következteté-

16

A Bizottság munkadokumentuma. Jelentés a nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség ösztönzése című cse-

lekvési terv végrehajtásáról. Brüsszel, 2007. 11. 15.

19

seket lehet levonni a jövőre vonatkozó újítások irányáról, jellegéről.17

2004-2006 között

hat európai konferenciát és szemináriumot tartottak a nyelvekről, melyek elsősorban a

tapasztalatcserére irányultak. A találkozók témája volt például a tartalomalapú nyelvta-

nítás, illetve a kisebbségi és regionális nyelvek oktatási rendszerben betöltött szerepe. A

cselekvési terv alapján 17 programszintű intézkedés megvalósítására került sor, a nyelv-

tanulás európai programokon keresztül történő ösztönzésének előmozdítására. A két

legfontosabb program a Socrates és a Leonardo volt, de ezek mellett a testvérvárosi, az

e-tanulási, a Kultúra, az Ifjúság és a kutatási keretprogram is tartós hatású intézkedé-

seknek ígérkezik.

A szakemberek a cselekvési terv eredményeit sikeresnek minősítették, a Bizottság a

számára kijelölt feladatokat elvégezte, valamint a tagállamok is törekedtek az akció-

tervben kitűzött célok elérésére. A megvalósítás során a legnagyobb problémát az jelen-

tette, hogy az egyes tagállamok kiindulási helyzete és kezdeti szakpolitikai megközelí-

tése eltérő volt, ami nagymértékben befolyásolja a későbbi eredményességet. A Bizott-

ság a jövőben is támogatni kívánja a tagállamokban a nyelvtanítás minőségének javítá-

sát, a tanított nyelvek választékának bővítését és a nyelvbarát iskolák kialakítását. A

jövőben a dokumentum szerint nagyobb hangsúlyt fektetnek a felnőttkori nyelvtanítás-

ra, a felnőttoktatásra, az üzleti szféra bevonására, a folyamatos szakképzésre, illetve az

informális nyelvtanulásra, amit a média és a kulturális tevékenység révén szeretnének

megvalósítani.

A nemzeti szakpolitikák többnyelvűség mellett való elkötelezettsége a 2007-2013 kö-

zötti programidőszakban megerősödött, ami abban is testet ölt, hogy a nyelvtanulás és a

nyelvi sokféleség általános célkitűzéssé vált, illetve a nyelvekkel kapcsolatos intézkedé-

sek költségvetése is növekedett. A dokumentumban megjelölt cselekvési irányok nagy-

mértékben hozzájárulhatnak a nyelvoktatás és a nyelvi sokszínűség népszerűsítéséhez

Európa szerte. 18

17

Legfontosabb tanulmányok: A nyelvtanárképzés európai modelljei; Speciális oktatási igények Európá-

ban- nyelvtanítás és nyelvtanulás; A vállalkozásoknál tapasztalható hiányos idegennyelv-tudás hatásai az

európai gazdaságra; Lingo: 50 módszer a nyelvtanuló motiválására.

Forrás: A Bizottság munkadokumentuma. Jelentés a nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség ösztönzése című

cselekvési terv végrehajtásáról. Brüsszel, 2007. 11. 15.

18 A Bizottság munkadokumentuma. Jelentés a nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség ösztönzése című cse-

lekvési terv végrehajtásáról. Brüsszel, 2007. 11. 15.

20

3.3. Az Európai Bizottság nyelvoktatást támogató tevékenysége

Az Európai Bizottság hosszú ideje elkötelezett tevékenységet folytat a nyelvi sokszínű-

ség megőrzése és támogatása érdekében. A többnyelvűség jelentőségének fokozatos

növekedésének eredményeként 2007. január elsejétől a többnyelvűség ügye önálló eu-

rópai szintű tárca lett, vagyis 2007-től a többnyelvűség önálló, kizárólagos hatásköre lett

egy biztosnak, aki a román Leonard Orban. Korábban Jan Figel európai biztos volt fele-

lős az oktatásért, az ifjúságért, a sportért és a kultúráért, valamint a többnyelvűségért.

A szervezeti változások értelmében a többnyelvűségért felelős biztos feladatkörébe tar-

tozik az intézményi szintű tolmácsolás-fordítás, a nyelvtanulás és általában a nyelvi

sokszínűség. Ezzel párhuzamosan több tartalmi változás is kezdetét vette. 2007-től to-

vábbra is prioritásnak számít a legalább két idegen nyelv ismerete, a korai nyelvtanulás,

a tartalom alapú nyelvoktatás és a nyelvtanárképzés. A korábbi irányelvek mellett meg-

jelenik a nyelvtudás és a többnyelvűség gazdasági és kulturális életben betöltött szere-

pének felértékelődése. A nyelvtudás és a gazdaság kapcsolatának erősítése miatt terve-

zik egy businessfórum, illetve egy kulturális-nyelvi fórum megszervezését, utóbbit a

2008-as interkulturális párbeszéd évének keretében.19

Az Európai Bizottság 2005 novemberében jelentette meg első közleményét a többnyel-

vűség ösztönzésére, valamint a nyelvi és kulturális sokszínűség támogatásának céljával.

A Bizottság ezen, többnyelvűséggel kapcsolatos keretstratégiája három prioritás mentén

határozza meg célkitűzéseit: a többnyelvűséget kívánja megteremteni a társadalomban,

a gazdaságban és az európai polgárokkal való kapcsolattartásban.

A Bizottsági közlemény megjelenése óta tartozik először európai biztos feladatkörébe a

többnyelvűség. „A közlemény kiegészíti az európai polgárok és az őket kiszolgáló in-

tézmények közötti kommunikáció javítására vonatkozó aktuális bizottsági kezdeménye-

zést. Továbbá: megerősíti a Bizottság elkötelezettségét az Európai Unió többnyelvűsége

iránt; meghatározza a Bizottság stratégiáját a többnyelvűségnek az európai társadalom-

ban, a gazdaságban és magán a Bizottságon belül történő ösztönzésére; és számos, ebből

a stratégiai keretből származó egyedi intézkedést javasol.”20

19

Fischer Márta: A többnyelvűség és a nyelvoktatás támogatása az Európai Unióban

20 Forrás: A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Gazdasági és Szociális Bi-

zottságnak és a Régiók Bizottságának. Új keretstratégia a többnyelvűség ösztönzésére. Brüsszel,

2005.11.22.

21

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. decemberi ajánlásában meghatározta az egész

életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákat, melyek hozzájárulhatnak a

sikeres élethez a tudásalapú társadalomban. Kulcskompetenciának azokat a kompeten-

ciákat tekintik, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes önmegvalósítás-

hoz és fejlődéshez, az aktív polgársághoz, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoz-

tatáshoz. A nyolc kulcskompetencia között szerepel az idegen nyelven folytatott kom-

munikáció.

Az idegen nyelven folytatott kommunikációt az Európai Parlament és a Tanács 2006.

december 18-ai, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról

szóló ajánlása a következőképpen definiálja:

„Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció az anyanyelven folytatott kommuniká-

ció túlnyomó részben azonos készségeivel jellemezhető: a koncepciók, a gondolatok,

érzések tények és vélemények megértésének, kifejezésének és értelmezésének szóban és

írásban történő képességén alapul (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg

értése és íráskészség) a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül

– az oktatásban és a képzésben, a munkában, a családi életben és szabadidős tevékeny-

ségek során – az egyén kívánalmainak és szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyel-

veken folytatott kommunikáció továbbá olyan készségeket igényel, mint például a köz-

vetítés és az interkulturális megértés. Az egyén nyelvtudásának szintje változó lehet a

négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskész-

ség), az eltérő nyelvek és az egyén társadalmi és kulturális háttere, környezete és igé-

nyei és/vagy érdeklődése tekintetében.

Az ehhez a kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen ismeret, készségek és attitűd:

Az idegen nyelvek ismerete a szókincs és a funkcionális nyelvtan ismeretét, valamint a

verbális kapcsolat és a nyelv szintjeinek fő típusaira való rálátást követeli meg. Fontos a

társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonzatának és változatossá-

gának ismerete.

Az idegen nyelven folytatott kommunikációhoz elengedhetetlen készségek magukban

foglalják a szóbeli üzenetek megértésének, a beszélgetések kezdeményezésének, folyta-

tásának és lezárásának, valamint az egyén igényeinek megfelelő szövegek olvasásának,

megértésének és előállításának képességét. Az egyénnek továbbá képesnek kell lennie a

segédeszközök megfelelő használatára, és az egész életen át tartó tanulás részeként a

nyelv nem formális keretek között történő tanulására is. A pozitív attitűd magában fog-

22

lalja a kulturális sokféleség tiszteletét, és a nyelvek és az interkulturális kommunikáció

iránti érdeklődést és kíváncsiságot.”21

Tehát az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciaként megjelölt

idegen nyelven folytatott kommunikáció támogatását szintén szorgalmazza a Bizottság.

Az Európai Unió oktatást és képzést támogató programjai 2007-2013 között az egész

életen át tartó tanulás jegyében folytatódnak. Ebben az időszakban a négy szektorális

program a Comenius, ami a közoktatási programokat, a Leonardo, ami a szakképzési, az

Erasmus, ami a felsőoktatási, illetve a Grundtvig, ami felnőttoktatási programokat fog-

lalja magába. Ezekkel párhuzamosan egy transzverzális alprogram („kulcstevékenység:

nyelvek”) keretében is támogatásra kerülhetnek a többoldalú projektek és egyéb tevé-

kenységek. Ezen alprogram nyújt anyagi támogatást a nyelvi tanulmányokhoz, informá-

ciós kampányokhoz, az Európai Nyelvi Díjhoz, illetve a nyelvi kompetenciamutató ki-

alakításához. 22

21

Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompe-

tenciákról. 2006. december 18.

22 Fischer Márta: A többnyelvűség és a nyelvoktatás támogatása az Európai Unióban

23

4. Az Európa Tanács nyelvpolitikája

A 27 tagállamból álló Európai Unió mellett a tőle független, annál több tagot számláló

(47), 1949-ben létrehozott Európa Tanács is aktívan részt vesz az európai nyelvpolitika

irányításában és a nyelvi sokszínűség, a többnyelvűség ápolásában. Az Unió idegen

nyelvi irányelvei megegyeznek az Uniótól függetlenül működő Európa Tanács (ET)

koncepcióival is. A Tanács nyelvoktatási politikáját az Unió is jelentős anyagi hozzájá-

rulással támogatja. A Tanács is évtizedeken óta minden erejével igyekszik megfeleli az

újabb és újabb tagállamok egyéni igényeinek, közben járt a kelet-közép-európai orszá-

gok nyelvoktatásának megújításában, fejlesztésében, a továbbképzések megszervezésé-

ben. 23

Az Európa Tanácson belül működő Kulturális Együttműködési Tanács a tagállamok

részvételével olyan oktatásfejlesztési tevékenység mellett kötelezte el magát, ami a je-

lenlegi és jövőbeli kihívásokra hatékony választ kíván adni. Éppen ezért választották az

egyik legfontosabb területnek a modern nyelvek oktatását. A Kulturális Együttműködési

Tanács a tagországok közötti kölcsönös megértést, a személyes mobilitást, a könnyebb

eligazodást kívánja elősegíteni a nyelvoktatással kapcsolatos pedagógiai és módszertani

vizsgálatokkal, szakmai ajánlásokkal, rendezvényekkel.

A Tanács kiemeli, hogy a nyelvtanítás keretein belül a kontinensen fekvő országok kul-

túrájának, népi művészetének, irodalmának, földrajzi adottságainak, történelmének

megismertetésére nagy hangsúlyt kell fektetni. A Tanács ezen kívül előtérbe helyezi,

hogy az idegen nyelvek szerepében, valamint a nyelvtanításban, a tanítás céljaiban és

módszereiben alapvető változások mentek végbe. Mára a grammatika tanítása helyett a

beszéd, kommunikációs készségek fejlesztése került a középpontba, új eszközök hasz-

nálatával gazdagodott az idegennyelv-tanítás technikai repertoárja, melyek hatékonyab-

bá tehetik az idegennyelv-oktatást.

Az Európa Tanács Kulturális Együttműködési Tanácsa már 1962 óta kiáll az

idegennyelv-oktatás ügye mellett, ekkor indították el az első tanuló-centrikus nyelvokta-

tási programot. Az ezt követő programok mindig valamilyen újítást hoztak magukkal, új

tanítási módszerek, tananyagok, multimédiás eszközök jelentek meg az akciókban, il-

23

Bognár Anikó: Az idegen nyelvek oktatásának helye és szerepe az Európai Unióhoz való csatlakozás-

ban.

24

letve az értékelés-önértékelés, a tanulói autonómia és a nyelvtanárképzés problémájával

is foglalkozott a Tanács.

A Kulturális Együttműködési Tanács hatékonyságra törekvő konkrét cselekvési prog-

ramjai a legsürgősebb feladatokként a tananyag- és vizsgareformot, a nemzetközi

együttműködés erősítését, a tanárképzés kapacitásának növelését, továbbá a szakmai

publikálás fórumainak megsokszorozását nevezte meg.

A Kulturális Együttműködési Tanács szakemberei rendezvények és publikációk révén

kívánják eljuttatni kutatási eredményeiket, pedagógiai javaslataikat a szakmai köztudat-

ba. A Tanács nyelvoktatási szakembereinek körében is vitát vált ki, mikor kell elkezde-

ni az első, majd a második idegen nyelv oktatását, illetve melyek is legyenek ezek a

nyelvek, végül pedig az is vitatott, mennyi ideig kell egy idegen nyelvet tanítani ahhoz,

a tanulóktól elvárható legyen a nyelvi alapkompetenciák birtokbavétele.

Az oktatandó nyelvekkel kapcsolatban a Tanács is a nyelvi választék bővítése, a nyelvi

kínálat diverzifikálása mellett érvel, elsősorban a szomszédos népek és országok jobb

megismerése, a nemzeti sztereotípiák és előítéletek felszámolása érdekében.24

Az Európa Tanács kezdeményezésére 2001-ben került megrendezésre a Nyelvek Euró-

pai Éve, ami nagy sikernek örvendett, így azóta minden évben szeptember 26-án ünne-

peljük a Nyelvek Európai Napját. Az esemény célja az, hogy felhívja a figyelmet az

egész életen át tartó nyelvtanulás fontosságára, valamint az iskolai nyelvtanulás jelentő-

ségére. Ezen a napon színes programokat szerveznek az érdeklődők számára az egész

kontinensen, a nyelvi sokszínűség és a nyelvtanulás támogatása érdekében. Az Európa

Tanács a Nyelvek Európai Napjáról szóló honlapja a nyelvtanulást előmozdító, nyelvi

és kulturális sokszínűséget ünneplő kezdeményezéseket is bemutatja. A Nyelvek Euró-

pai Napjának további funkciója, hogy felhívjak a nyilvánosság figyelmét a nyelvtanulás

jelentőségére; hogy minden európai nyelvet jobban értékeljenek a kontinens lakói; és az

élethosszig tartó nyelvtanulást ösztönözzék.

Szintén az Európa Tanács hozta létre az Élő Nyelvek Európai Központját25

, grazi szék-

hellyel. A központ aktívan részt vesz a Nyelvek Európai Napja kezdeményezés céljai-

24

Mihályi Ildikó: Idegennyelv-oktatás a ma iskolájában – a jövő Európájáért

25A Központ hivatalos honlapja: http://www.ecml.at/; A központ Magyarországi Kontaktpontjának hon-

lapja: http://ecml.opkm.hu/?lap=hir/egyhir&hir_id=20

25

nak elérésében. A központ közreműködik rendezvények szervezésében és népszerűsíté-

sében; más országok, kultúrák és nyelvek polgárainak megismerésében; egy nyelvi kin-

cseket összegyűjtő tárház kialakításában; valamint az érdeklődők dokumentumtárában

releváns nyelvi információkhoz juthatnak.

Az Európa Tanács kormányközi nyelvi együttműködési programjait 1957 óta a stras-

bourgi székhelyű Nyelvpolitikai Főosztály, valamint 1994-es alapítása óta a Grazban

székelő Modern Nyelvek Európai Központja hajtja végre.

A Nyelvpolitikai Főosztály a nyelvoktatás-politikai célokkal kapcsolatos kezdeménye-

zések tervezéséért és végrehajtásáért felelős. Ezen célok a nyelvi sokszínűség és a több-

nyelvűség megőrzésére és támogatására irányulnak. A részleg elsősorban olyan eszkö-

zök és minták kifejlesztéséről ismert, amelyek a tagállamoknak nyújtanak segítséget az

átlátható és koherens nyelvpolitika kialakításában. Ezeket az eszközöket egyébként

szerte a világon alkalmazzák, valamint az Európai Unióban is, és nagyban hozzájárultak

a modern nyelvek európai oktatási térségének létrehozásához. A részleg programjai

minden nyelvre vonatkoznak.

Mint látjuk, mind az Európai Unió, mind az Európa Tanács évtizedek óta aktív szerepet

vállal a többnyelvű Európában élő emberek idegen nyelvi ismereteinek bővítésében.

Meghatározott irányelvek mentén, változatos programokkal törekednek a kitűzött

nyelvoktatási célok elérésére. Hatékonyan szorgalmazzák a különböző tagállamok és

különböző nemzetiségű, anyanyelvű lakosok közötti kommunikáció elősegítését, a

nyelvi akadályok leküzdését. Emellett a kultúrák közötti közvetítésnek is kitüntetett

figyelmet szentelnek.

26

5. Multikulturalizmus

A nyelv nemcsak kommunikációs eszköz, hanem kultúraközvetítő szerepe is kiemelke-

dő jelentőségű, főleg az olyan kulturális szempontból is sokszínű térségben, mint konti-

nensünk. Ezért is szorgalmazza az Európai Unió az anyanyelv mellett minél több nyelv

elsajátítását. Az idegennyelv-ismeret lehetővé teszi más kultúrák megértését, valamint

elősegíti a közös európai identitás kialakítását.

A multikulturális nevelés keretében az idegen nyelv tanításán kívül jelentős hangsúlyt

kell fektetni a kulturális sokszínűség megismertetésére, közvetítésre. „A multikulturális

fogalom kölcsönös együttélést és megértést jelent egyazon társadalomban élő különbö-

ző kultúrák között.” 26

Ezzel szemben az interkulturális kifejezés a kultúrák közötti in-

terakció megnevezésére használatos. Az Európai Unió viszonylatában a

multikulturalitás alatt nem csupán az egyes kultúrák passzív egymás mellett élését kell

érteni, hanem ezen kultúrák aktív együttműködését, egymás segítését, valamint a ta-

pasztalatok kölcsönös cseréjét.

A multikulturalizmus programja 1971-ben Kanadában látott napvilágot. Ekkor a kultu-

rális sokféleséget politikai prioritásként az állam kötelező feladatai között hirdették

meg. A szemléletmód később átterjedt Ausztráliára, az Egyesült Államokra és Nyugat-

Európára.27

A multikulturális nevelés szerepe Európában először a migráció kapcsán

merült fel, majd az Európai Unió fokozatos bővítése után jelentősége folyamatosan nö-

vekedett.

A multikulturalizmus mára rendkívül széles rétegeket érint szerte a világban. „A

multikulturalitás nem akadály a népek közti közeledésben, hanem lehetőség az új meg-

ismerésére, befogadására, elsajátítására. Lehetőség a tanulásra, a fejlődésre, újszerű

kapcsolatok kialakítására.”28

Európa és a világ lakóinak törekedni kel a multikultura-

lizmus nyújtotta lehetőségek kihasználására.

A multikulturális nevelés és oktatás két vagy több kultúrát magába foglaló oktatást je-

lent. Elsődleges célja abban áll, hogy a diákoknak megtanítsa kezelni a nemzetközi kö-

zösségben felmerülő sokszínűséget és különbözőséget, továbbá olyan kognitív, verbális

26

Mihály Ildikó: A multikulturális nevelésről – a világban

27 Mihály Ildikó: A multikulturális nevelésről – a világban

28 Tusa Cecília: A multikulturális nevelés létjogosultsága és szükségessége az Európai Unióban

27

és non-verbális készségek fejlesztésére törekszik, melyek a különböző kultúrákkal és

kulturális csoportokkal való kooperáció megalapozására hivatottak. „A multikulturális

nevelés során tanítani kell a kulturális különbségek és a társadalomban lévő emberi vi-

szonyok jellegzetességeit, illetve alkalmat kell teremteni a kulturális pluralizmusra és a

tolerancia képességének kialakítására.”29

A multikulturális nevelés nagymértékben hozzájárulhat különböző embercsoportok

marganizálódásának, valamint az előítéletek és több kultúra közvetlen találkozása ese-

tén a csoportközi konfliktus kialakulásának megakadályozásához. Emellett a különböző

kultúrákról közvetített ismeretek átadása révén a diákok közelebbről megismerkednek a

számukra idegen kultúrákkal, és elfogadják azokat.

Egy kultúra megismerésének alapját az adott kultúrához kapcsolódó idegen nyelvi isme-

retek alkotják, hiszen a nyelv az egyik leghatékonyabb kultúraközvetítő közeg. Így a

multikulturális nevelés alapját az idegen nyelvi oktatás adja. Ezzel összefüggésben a

mennyiségi és a minőségi kérdéssel kapcsolatban a szakemberek gyakran nem egységes

álláspontot képviselnek. A mennyiségi kérdés a nyelvek számát, míg a minőség a nyelvi

kompetenciát és a kulturális tudásszintet jelöli. Ezek viszonya azonban erősen vitatott:

egy idegen nyelvet tudjunk, de azt magas szinten, vagy minél több nyelvet ismerjük

közepes szinten.30

Az Európa kulturális sokszínűségében rejlő egyedülálló lehetőségeket felismerve az

Európai Unióban 2008 a kultúrák közötti párbeszéd európai éve. Ennek keretében az

európai polgárokat gazdag kulturális örökségünk előnyeinek felismerésére és a külön-

böző kulturális hagyományok megismerésére ösztönzik. A program során nagy hang-

súlyt fektetnek a civil társadalom aktív bevonására az interkulturális párbeszéd során

felmerülő igények, szükségletek azonosítása érdekében.31

29

Tusa Cecília: A multikulturális nevelés létjogosultsága és szükségessége az Európai Unióban

30 Tusa Cecília: A multikulturális nevelés létjogosultsága és szükségessége az Európai Unióban

31 http://www.interculturaldialogue2008.eu/406.0.html?&L=0&redirect_url=my-startpage-eyid.html

28

6. Összegzés

Az európai kontinens rendkívül gazdag nyelvekben. Több mint 200 európai nyelv léte-

zik, illetve a más kontinensekről származó emberek anyanyelve is tovább gazdagítja

Európa nyelvi készletét. Ez mindenképpen értéknek számít, és ezt az értéket el kell is-

merni, meg kell őrizni és gondozni kell. A nyelvtanulás minden korban előnynek szá-

mít. Más népek nyelvének ismerete egymás jobb kölcsönös megismerésének és a kultu-

rális különbségek áthidalásának eszköze.

Az Európai Unió polgárainak idegen nyelvi ismereteinek szintje, illetve az idegen nyel-

vi ismeretek gazdasági és kulturális életben való fokozatos felértékelődése, valamint az

Unió nyelvismeretekkel kapcsolatos kezdeményezései azt tükrözik, hogy a többnyelvű-

ség és a nyelvoktatás támogatása a korábbiaknál koncentráltabban jelenik meg a Közös-

ségi elképzelésekben és programokban. Ezen felül megfigyelhető az a tendencia, amely

szerint az oktatáson kívüli, elsősorban gazdasági és kulturális területen is megnőtt az

idegen nyelvi ismeretek jelentősége.32

A multikulturális nevelés során nemcsak a nyelvi ismeretek átadására, hanem a kultúrák

közötti közvetítésre is sor kerül, ami lehetővé teszi a soknyelvű és többkultúrájú Európa

megismerését és elfogadását. Az Európai Unióhoz csatlakozó államok polgárainak el

kell fogadni az emberek, kultúrák és országok közötti másságot, az idegen kultúrákat,

valamint azt a tényt is, hogy az idegen nyelvek tanulása az emberek közötti kommuni-

káció elengedhetetlen eszköze.

Az Európai Unió bővítése, a foglalkoztatási szabályozások és a globalizáció a Közösség

multikulturális jellegét erősíti a nyelvi, vallási, etnikai és kulturális szempontból sokszí-

nű kontinensen. Ennek eredményeként az interkulturális párbeszéd jelentős szerepet

játszik az európai identitás és az európai polgárság kialakulásának előmozdításában.

32

Fischer Márta: A többnyelvűség és a nyelvoktatás támogatása az Európai Unióban

29

7. Irodalomjegyzék

- Bognár Anikó: Az idegen nyelvek oktatásának helye és szerepe az Európai Uni-

óhoz való csatlakozásban; In: Új Pedagógiai Szemle1997/10

- Éger Istvánné: Szabad-e kötelezően angolt tanulni? Az Európai Unió ajánlása a

nyelvtudásról. In: Új Pedagógiai Szemle 2003/03

- Fischer Márta: A többnyelvűség és a nyelvoktatás támogatása az Európai Unió-

ban; In: Új Pedagógiai Szemle 2007/07

- Mihály Ildikó: A multikulturális nevelésről – a világban; In: Új Pedagógiai

Szemle. 2001/04

- Mihály Ildikó: Idegennyelv-oktatás a ma iskolájában – a jövő Európájáért; In: Új

Pedagógiai Szemle 2000/07

- Oktatás és képzés 2010. Összefoglaló az „Idegen nyelvek tanítása és „ A mate-

matikában, a természettudományban és a műszaki tudományokban való részvé-

tel növelése” elnevezésű munkacsoportok eddigi eredményeiről; In: Új Pedagó-

giai Szemle 2005/06

- Torgyik Judit: Multikulturális társadalom, multikulturális nevelés; In: Új Peda-

gógiai Szemle. 2004/04-05

- Tusa Cecília: A multikulturális nevelés létjogosultsága és szükségessége az Eu-

rópai Unióban; In: Új Pedagógiai Szemle; 2003/11

- A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Gazdasági és

Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Új keretstratégia a többnyel-

vűség ösztönzésére. Brüsszel, 2005. 11. 22.

- Special Eurobarometer survey 54 'Europeans and Languages'; Eurobarometer;

Produced by International Research Associates; 2001. Február. Vizsgált időszak:

2000. november-december

- Special Note. Europeans and their Languages. Eurobarometer 63.4. 2005. szept-

ember. Vizsgált időszak: 2005. május-június

- Special Eurobarometer 243 „Europeans and their Languages” Summary. 2006.

február. Vizsgált időszak: 2005. november-december

30

- A Bizottság munkadokumentuma. Jelentés a nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség

ösztönzése című cselekvési terv végrehajtásáról. Brüsszel, 2007. 11. 15.

- Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz

szükséges kulcskompetenciákról. 2006. december 18. (2006/962/EK) In: Az Eu-

rópai Unió Hivatalos Lapja. 2006. 12. 30.

31

8. Melléklet

1. Táblázat: Mi az anyanyelve? ...................................................................................... 31

2. Táblázat: A három legszélesebb körben ismert nyelv (%) ......................................... 32

3. Táblázat: A legalább egy idegen nyelvet társalgási szinten beszélők szocio-

demográfiai megoszlása ................................................................................ 33

4. Táblázat: 2004-2006-os időszakban támogatott Socrates és Leonardo programok

elemei ............................................................................................................ 33

1. Táblázat: Mi az anyanyelve?

Államnyelv Más hivatalos

EU-nyelv

Más

nyelvek

Ausztria 96% 3% 2%

Belgium Holland 56%, francia

38%, német 0,4% 5% 3%

Bulgária 90% 0,4% 11%

Ciprus 98% 2 1%

Cseh Köztársaság 98% 2% 0,7%

Dánia 97% 2% 2%

Egyesült Királyság 92% 3% 5%

Észtország 82% 1% 18%

Finnország Finn 94%, svéd 5% 0,8% 0,4%

Franciaország 93% 6% 3%

Görögország 99% 0,2% 0,7%

Hollandia 96% 3% 3%

Írország Angol 94%, ír 11% 2% 0,2%

Lengyelország 98% 1% 1%

Lettország 88% 5% 7%

Litvánia 73% 1% 27%

Luxemburg Luxemburgi 77%, francia

6%, német 4% 14% 0,8%

Magyarország 100% 0,8% 0,6%

Málta Máltai 97% ,angol 2% 0,6% -

Németország 90% 3% 8%

Olaszország 95% 5% 1%

Portugália 100% 0,6% 0,1%

Románia 95% 6% 0,7%

Spanyolország

Spanyol 89%, katalán

9%, galician 5%, baszk

1%

1% 2%

Svédország 95% 5% 2%

Szlovákia 88% 12% 2%

Szlovénia 95% 1% 5%

Forrás: Special Eurobarometer 243 „Europeans and their Languages”. 2006. február.

32

2. Táblázat: A három legszélesebb körben ismert nyelv (%)

Forrás: Special Note. Europeans and their Languages. Eurobarometer 63.4. September 2005.

33

3. Táblázat: A legalább egy idegen nyelvet társalgási szinten beszélők szocio-demográfiai megoszlá-

sa

EU25 50%

NEM

Férfi 52%

Nő 48%

KOR

15-24 69%

25-39 58%

40-54 47%

55+ 35%

OKTATÁS

15 20%

16-19 46%

20+ 73%

Még tanul 79%

EU25 50%

KÉPZETTSÉG

Egyéni vállalkozó 52%

Menedzser 73%

Egyéb szellemi mun-

kát végző

54%

Fizikai munkát végző 46%

Háztartásbeli 36%

Munkanélküli 47%

Nyugdíjas 33%

Tanuló 79%

LAKÓHELY

Falu 47%

Kis/közepes méretű

város

49%

Nagy város 55%

Forrás: Special Note. Europeans and their Languages. Eurobarometer 63.4. September 2005.

4. Táblázat: 2004-2006-os időszakban támogatott Socrates és Leonardo programok elemei

Program Mennyiség Növekedés

Iskolai nyelvi projekt 2951 84%

Nyelvi asszisztens 3957 62%

Intenzív nyelvi előkészítő kurzuson részt vett Erasmus-

hallgató 9434 160%

Felnőttoktatási tanulási partnerség 300 689%

Munkahelyi képzési támogatás idegennyelv-oktatóknak a

felnőttoktatásban Új intézkedés

Munkahelyi képzési támogatás az idegennyelv-oktatóknak a

szakképzésben 1820 143%

Lingua projekt új nyelvtanulási vagy vizsgáztatási eszközök

kialakítására 41 24%

Lingua projekt a nyelvtanulás előnyeinek tudatosítására és

annak céljából, hogy a polgárok számára elérhetőbbé váljanak

a nyelvtanulási lehetőségek

39 160%

Forrás: A Bizottság munkadokumentuma. Jelentés a nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség ösztönzése

című cselekvési terv végrehajtásáról. Brüsszel, 2007. 11. 15.

34

1. ábra: Legalább egy idegen nyelvet társalgási szinten ismerő polgárok aránya a

tagállamokban ..................................................................................................... 34

2. ábra: Az EU-ban leggyakrabban használt nyelvek (%) .............................................. 35

3. ábra: A beszélt nyelvek ismereti szintje .................................................................... 35

4. ábra: Egy új idegen nyelv elsajátításának ösztönzője ................................................. 36

5. ábra: Nyelvtanulási módok ......................................................................................... 36

6. ábra: Melyik két nyelvet kellene tanulni a gyermekeknek az anyanyelvükön kívül? 37

1. ábra: Legalább egy idegen nyelvet társalgási szinten ismerő polgárok aránya a tagállamokban

Forrás: Special Note. Europeans and their Languages. Eurobarometer 63.4. September 2005.

35

2. ábra: Az EU-ban leggyakrabban használt nyelvek (%)

Forrás: Special Note. Europeans and their Languages. Eurobarometer 63.4. September 2005.

3. ábra: A beszélt nyelvek ismereti szintje

Forrás: Special Note. Europeans and their Languages. Eurobarometer 63.4. September 2005.

36

4. ábra: Egy új idegen nyelv elsajátításának ösztönzője

Forrás: Special Eurobarometer 243 „Europeans and their Languages” Summary, February 2006.

5. ábra: Nyelvtanulási módok

Forrás: Special Eurobarometer 243 „Europeans and their Languages” Summary, February 2006.

37

6. ábra: Melyik két nyelvet kellene tanulni a gyermekeknek az anyanyelvükön kívül?

Forrás: Special Eurobarometer 243 „Europeans and their Languages” Summary, February 2006.