az alapjogok védelme az európai unióban

Szalayné Sándor Erzsébet 1

Az alapjogok védelme az Európai Unióban

Az alapjogok íratlan és írott forrásai


Az alapjogok kialakulásának története


Az alapjogok története I.

Az alapító szerződésekben a tagállamok nem rendelkeztek az alapjogok védelméről

1977-ben a Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozatot tett az alapvető jogokról, védelmük szükségességéről

1986: Egységes Európai Okmány is hivatkozik rájuk


Az alapjogok története II.

Az Európai Bíróság szerepe- Eleinte elutasította az alapjogi tárgyú kérelmeket

azzal, hogy nincs hatásköre a tagállami alkotmányjogokban foglalt elvek megsértésére alapozott panasz vizsgálatára

- 1970-től, a közösségi jogban „íratlanul benne rejlő” alapvető jogok elméletének megfogalmazásával a Bíróság közvetetten foglalkozni kezdett alapjog-értelmezéssel is


Az alapjogok története III.

Az EU-ról szóló Szerződés (MSz/ASz) kifejezetten szól a tárgykörről

(EUSz F2.cikk/6. cikk (2)bek):

„ Az Unió tiszteletben tartja az alapvető jogokat, mint a közösségi jog általános alapelveit, ahogyan azokat … az Emberi Jogok … Európai Egyezménye garantálja, és ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek”.


Az alapjogok története IV.

1. Amszterdami Szerződés (1999):Az Unió és a tagállamai közös alapelveit (ide értendő az alapjogok köre is!) súlyosan és tartósan megsértő tagállam szavazati joga akár fel is függeszthető

2. Alapjogi Charta (2000)Ünnepélyes nyilatkozat formáját öltő alapjog-katalógus

3. Alkotmány-szerződés (2004)II. Részét képezi az Alapjogi Charta


Az alapjogok története V.

Lisszaboni Szerződés szerinti állapot:(Az Európai Unióról szóló Szerződés

és az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés – 2007. december 12.)

új EUSz 6 .cikk

„(1)Az Unió elismeri az EU Alapjogi Chartájának 2000. december 7-i, Strasbourgban 2007. december 12-én kiigazított szövegében foglalt jogokat, szabadságokat és elveket; e Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések.[…]

(2)Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. […]

(3)Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei.”


Az alapjogok története VI.

Az alapjogok általános jogelvekként az íratlan primer közösségi jog részének voltak tekintendők.

Ma már az írott primer uniós jog részét képezik.

Az ASz óta az alapjogok védelme a csatlakozás előfeltételének is tekintendő.


Az alapjogok tartalma

1. Az Európai Bíróság gyakorlata

2. Az EU Alapjogi Chartája


A Bíróság gyakorlata I.

A kezdeti elutasítás után a Bíróság a közösségi jogba beemelt, és annak részét képező alapvető jogok gondolatát erősítette tovább ítéleteiben – finomítva és pontosítva azokat


A Bíróság gyakorlata II.

A közösségi alapjogok „felismerésének” forrásai:

1. A tagállamok alkotmányos hagyományaiból leszűrhető általános elvek

2. A tagállamok által ratifikált Emberi Jogok Európai Egyezménye, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata


A Bíróság gyakorlata III.

A Bíróság által végzett alapjog-kontroll a tagállamok alapjogvédelmet érintő

tevékenységére is kiterjed

DE

csak abban az esetben, ha az a közösségi jog alkalmazási körében történik


A Bíróság joggyakorlatának főbb elemei

1. A közösségi alapjogok genezise

2. A védelem szintje és korlátai

3. A tagállamok kötelezettsége a közösségi alapjogok védelmére

4. Jogállami garanciák a közösségi jogban


A közösségi alapjogok genezise I.

29/69 Stauder – alapjogok léte, mint általános jogelv

4/73 Nold – tagállamok alkotmányos hagyományai és az EJEE

T-54/99 max.mobil – Alapjogi Charta

11/70 Internationale Handelsgesellschaft – a közösségi alapjogok elsőbbséget élveznek a tagállami alkotmányjogokkal is


A közösségi alapjogok genezise II.

149/77 Defrenne III – EKSz 141. cikk az egyetlen írott, közvetlenul hatályos alapjog

C-285/98 Tanja Kreil – az egyenlő bánásmód elve alóli kimentési okok esetén a tagállamok kötelesek az arányosság elvét tiszteletben tartani


A védelem szintje és korlátai

44/79 Hauer – közérdek, arányosság, érdemi jelleg – mint a korlátozás jogszerűségének előfeltétele

46/87 Hoechst – EJEE-vel való egyező v. eltérő értelmezés


A tagállamok kötelezettsége

5/88 Wachauf – a tagállami mérlegelési jog gyakorlása során tekintettel kell lenni az alapjogokra

C-260/89 ERT – az alapjogok védelmének kötelezettsége a közösségi jogrendszer minden tárgykörére kiterjed

C-159/90 Grogan – hiányzó közösségi jogi relevancia esetén nincs helye a közösségi alapjogok alkalmazásának

C-60/00 Carpenter – igen tág határok között mozoghat adott esetben annak megítélése, hogy adott tényállás közösségi jog-releváns-e.


Jogállami garanciák a közösségi jogban

222/84 Johnston – hatékony jogorvoslathoz való jog (ld. még: C-213/89 Factortame)

85/76 Hoffmann-La Roche – az igazgatási aktusok egyértelműségének elve és a meghallgatáshoz való jog

63/83 – Regina/Kirk – a visszaható hatály tilalma222/86 Unectef/ Heylens – indokolási

kötelezettség egy közösségi jog korlátozása esetén


Az Alapjogi Charta tartalma EUHL 2007/C 303/01 – 2007.12.14.

1. Emberi méltósághoz való jog

2. Szabadságjogok

3. Egyenlőségi jogok

4. Szolidaritási jogok

5. Polgárjogok

6. Igazságszolgáltatással kapcsolatos jogok

7. Általános Rendelkezések


Az emberi méltóság

1. Az emberi méltóság

2. Az élethez való jog

3. A személy sérthetetlenségéhez való jog

4. A kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalma

5. A rabszolgaság és kényszermunka tilalma


Szabadságjogok 1.

1. A szabadsághoz és biztonsághoz való jog

2. A magán-és családi élet tiszteletben tartása

3. A személyes adatok védelme

4. A házasságkötéshez és családalapításhoz való jog

5. A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság

6. A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága


Szabadságjogok 2.

1. A gyülekezés és az egyesülés szabadság2. A művészet és a tudomány szabadsága3. Az oktatáshoz való jog4. A foglalkozás megválasztásának szabadsága és a

munkavállaláshoz való jog5. A vállalkozás szabadsága6. A tulajdonhoz való jog7. A menedékjog8. Védelem a kitoloncolással, a kiutasítással és a

kiadatással szemben


Egyenlőségi jogok

1. A törvény előtti egyenlőség

2. A megkülönböztetés tilalma

3. A kulturális, vallási és nyelvi sokféleség

4. A nők és férfiak közötti egyenlőség

5. A gyermekek jogai

6. Az idősek jogai

7. A fogyatékkal élő személyek beilleszkedése


Szolidaritási jogok 1.

1. A munkavállalók joga a vállalkozásnál a tájékoztatáshoz és konzultációhoz

2. A kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jog

3. A munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez való jog

4. Az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem

5. Tisztességes és igazságos munkafeltételek6. A gyermekmunka tilalma és a fiatalok

munkahelyi védelme


Szolidaritási jogok 2.

1. A család és a munka

2. A szociális biztonság és a szociális segítségnyújtás

3. Egészségvédelem

4. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférés

5. Környezetvédelem

6. A fogyasztók védelme


A polgárok jogai

1. Aktív és passzív választójog az európai parlamenti választásokon

2. Aktív és passzív választójog a helyhatósági választásokon

3. A megfelelő ügyintézéshez való jog

4. A dokumentumokhoz való hozzáférés joga

5. Az európai ombudsman

6. A petíciós jog

7. A mozgás és a tartózkodás szabadsága

8. A diplomáciai és konzuli védelem


Igazságszolgáltatással kapcsolatos jogok

1. A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog

2. Az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog

3. A bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elvei

4. A kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma


Általános rendelkezések

1. Alkalmazási kör

2. A jogok és elvek hatálya és értelmezése

3. A védelem szintje

4. A joggal való visszaélés tilalma


Az Alapjogi Charta jogi természete

- Az LSz-el módosított alapító szerződések hatályba lépésével az uniós jog részévé vált

- Most már van jogi kötőereje- A Bíróságok hivatkozhatnak rá- Az Unió legitimációs bázisának tekintik- Nincs saját végrehajtási mechanizmusa- Az Unió csatlakozása az Egyezményhez (+)

az alapjogok védelme az európai unióban

Documents