A nyugati kultúra kialakulása

Jobb? Agresszívabb? Nyert a kultúrák versenyében? Miért?

Jared DiamondJared Diamond

Háborúk, járványok, technikákA társadalmak fátumai

(Typotex, 2001)

A nagy kérdésA nagy kérdés

„Miért van az, hogy ti fehérek olyan sok árut termeltetek és hoztatok Új-Guineába, míg nekünk feketéknek, oly kevés saját árunk van?”

(Yali)

• Mi a magyarázata annak, hogy az emberiség fejlődése Mi a magyarázata annak, hogy az emberiség fejlődése ennyire eltérő sebességgel zajlott le a kontinenseken?ennyire eltérő sebességgel zajlott le a kontinenseken?

ProblémákProblémák

• Európacentrikusság?Európacentrikusság?• „„civilizáció” <=> vadászó-gyűjtögetőcivilizáció” <=> vadászó-gyűjtögető• „„fehér uralom” ?fehér uralom” ?• A kezdetleges válaszA kezdetleges válasz

– „A történelem az egyes népek környezetének különbségeiből adódóan alakult eltérő módon, és nem az egyes népek biológiai különbségei miatt.”

A Nagy Kiugrás (kb. 50e éve)

• Egységes kőszerszámok ékszerek

• Házak, varrott ruhák, rendes temetkezés, barlangfestmények

• További terjeszkedés: megafauna kihalása!

Egy „természetes” kísérlet

moriorik <=> maorikKözös (polinéz) eredet, de ellentétes fejlődésHasonlóan: egész Polinéziában nagymértékű életmódbeli különbségek, változó népsűrűség,

politikailag eltérő szerveződés.A környezet rövid idő alatt befolyásolja a A környezet rövid idő alatt befolyásolja a

gazdaságot, technikát, politikai szervezettséget, gazdaságot, technikát, politikai szervezettséget, haditudományt.haditudományt.

Cajamarca (1532)

• Pizarro kontra Atahualpa inka császár

• Az óriási számbeli inka- fölény ellenére spanyol győzelem.

• Okok: felszerelés, járványok, írásbeliség

Tápanyagban szegény kukorica

Változatos mezőgazdaság

Nagytestű háziállatok hiánya

„Nagy ötös”

Potenciális áldozatok

„szövetséges baktériumok”

2 nagy birodalom: Inka, Azték

fejlett, szervezett államok sokasága

kezdetleges technika

fejlett technológia

írás hiánya írás elterjedése

földrajzi akadályok: elszigeteltség

államok közötti interakciók

Eurázsia vs. Amerika

• Miért nem fordítva történt?• Jelentős különbségek, melyek Eurázsiának

kedveztek.• Hódítási kísérletek: skandinávok (948-1410) sikertelen spanyolok (1492) sikeres• Az őslakosság szinte teljes kiirtása.

Diamond kutatásainak lényeges újdonsága:

A kezdeti adottságok döntően meghatározták a fejlődési esélyeket.

Az eltérő fejlődést meghatározó tényezők:

növénytermesztés állattenyésztés járványok technikák kontinensek főtengelyeinek iránya

Földrészek tengelyiránya

„A földrészek tengelyiránya determinálja a termesztett növények

és háziállatok terjedésének sebességét.”

Miért került előtérbe az élelmiszertermelés?

• vadon termő élelem • nemesíthető vadnövények • begyűjtéshez, feldolgozáshoz, tároláshoz

szükséges eszközök • az emberi népesség és az élelmiszertermelés

kapcsolata: öngerjesztő folyamat• létszámfölény

Növénytermesztés

A Termékeny Félhold• A legelső élelmiszertermelő

központ• mediterrán éghajlat sok egynyári

növénnyel• változatos felszín és növényvilág• alaptermények korai nemesítése• nagytestű, háziasítható emlősök

jelenléte

Állattenyésztés I.

„Nagy ötös”

„és a kis 9”

„Az ősi 14”:

Állattenyésztés II.

A háziasítás alapvető feltételei:

étrend (növényevő ill. ragadozó)

növekedési sebesség fogságban történő szaporodásra való hajlam az állat természete (agresszió kiszámíthatósága)

szociális szerkezet (csoportos vagy magányos)

Élelmiszertermelés

• A földművelés kiszorítja a vadászó-gyűjtögető életmódot

• Háziasítás, növénytermesztés, állandó lakóhely => sűrűbb emberi populáció

• A földművelés általi hatalom határozta meg a gazdagságot / szegénységet

Önálló kialakítás: Közel-Kelet, Kína, Mezoamerika, dél-amerikai Andok, mai USA

Előázsiai alaptermények után: Ny-Európa, Indus völgye, Egyiptom

Idegen nép (és terményeik) felbukkanásával:Kalifornia, argentin pampák, Ausztrália, Szibéria

A háziasítás

• Befolyásoló tényezőkBefolyásoló tényezők: étrend növekedési sebesség fogságban való szaporodás rossz természet pánikra való hajlam szociális szerkezet

• (folyt. köv.)

A baktériumok

Miért nem az európaiak fertőződtek meg az Újvilág

betegségeivel?

A mikrobákról általában

• „számukra” is a hatékony szaporodás a cél – nem a hordozó halála, hanem a terjedés

• passzív stratégiák– elfogyasztás által (férgek, szalmonella, kuru)– rovarcsípés útján (malária, pestis, tífusz)– szülőről gyerekre (szifilisz, rubeola, AIDS)

• aktív stratégiák– cseppfertőzés útján (influenza, szamárköhögés)– hasmenés (kolera)– harapás (veszettség)– nyílt sebek (himlő, lepra)

Védekezésünk

• a betegségek tünetei– néha az aktív stratégiák következménye– néha az ellenreakcióé (pl. láz)

• immunválasz – antigén-változtatás

• evolúciós védelem: lassú, de a populáció szintjén alapvető (népek sajátsága is akár)

Villámháború...

• Járványok– gyorsan terjed– akut lefolyás: halál vagy felépülés– a túlélők védettek– kizárólag embert támadnak

• Felbukkanás hullámokban– kellően nagy populáció kell, a kanyaróvírus pl.

félmilliós létszám alatt kipusztul– kis populációkból teljesen eltűnik

• Néha „lassít” (pl. a szifilisz)

...vagy gerillaharc?

• Kis csoportok, vadászó-gyűjtögető népek– az embercsoport általában túléli a járványokat, a

kórokozó nem• rengeteg „történelmi” betegség feltehetően így tűnt el

(„angol izzadókór”, „Picardy-verejték”)

– csak olyan marad meg hosszú távon, amelyik megél a talajban, illetve bizonyos állatokban

• sárgaláz – afrikai vadmajmok

– vagy a nagyon lassú lefolyásúak• pl. lepra

• bizonyára ezek az emberiség legrégebbi betegségei

A tömegbetegség

• a tömegbetegség „modern” jelenség– himlő i.e. 1600, mumpsz i.e. 400, lepra i.e 200,

gyermekbénulás 1840, AIDS 1959

• a mezőgazdasággal együtt kezdődött– letelepedés (halottak, ürülék, szenny)– földművelés (trágyázás, rágcsálók, szúnyogok)– állattenyésztés (a társas állatok háziasításával)

Végzetes ajándékok

• Emberi betegség A kórokozót hordozó állat

kanyaró (marhavész) szarvasmarha

tuberkulózis szarvasmarha

himlő szarvasmarha

influenza disznó, kacsa

szamárköhögés disznó, kutya

malária madarak (csirke, kacsa)

SARS madárinfluenza (vírus-hamarosan?)

háziszárnyasok

A helyzet fokozódik

• A népsűrűség növekedése egyre jobb táptalaj• A fellendülő kereskedelem távoli populációkat is

összeköt– Róma és a himlő i.sz. 180 körül– Bizánc és a pestis 543 körül– Európa és a bubópestis 1346 körül

• A város: aranybánya– csak a 20. sz. elejére vált önfenntartóvá...

• A bezáruló útvonalak helyett újak nyílnak– tífusz: bolhák – patkányok – tetvek – repülő mókusok

Az ember „szövetségesei” más emberek ellen?

• 1519 – Cortes eljut Tenochtitlánba– nyomában kitört a himlő, megfelezve a lakosságot, belehalt a

császár is – ezek után jóval könnyebb győzni...– száz év alatt tizedére esett az őslakosok száma

• 1531 – mire Pizzaro eljut Peruba, a himlő már pusztított– a nagy császár halála utáni trónviszály közepén érkezett...

• Észak-Amerika első felfedezői népes, nemrég kiürült településeket találtak

• A kórokozók az európai seregek előtt jártak– az Újvilág eredeti őslakosságának (kb. 20 millió) durván a 95%-

áldozatul esett, elsősorban a járványoknak: a rekorderek a himlő, a kanyaró, az influenza és a tífusz (és még hat másik)

A viszontválasz elmaradt

• Amerikából talán egyedül a szifilisz érkezett• Okai:

– nem volt elég sűrűn lakott– a kereskedelmi kapcsolatok is jóval ritkábbak– csak öt háziasított állat!

• Ennek okait pedig– a földrajzi sajátságokban– és a betelepülés (feltételezett) történetében találtuk!

• A kórokozók támogatása nem annyira a „győzelem” tényét, mint inkább a nagyságrendjét magyarázza