mérlegen

SZABÓISTVÁN

A patkány és a nyúl BARTÓKIMRE:ANYÚLÉVE

EgyévvelApatkányévemegjelenéseésmegosztókritikaifo‐gadtatásautánaLibrijóvoltábólmostkézbevehetjükafoly‐

tatást, Bartók Imre trilógiájának középső darabját, A nyúlévét. Ez a sorozat – talán írhatom, hogy vitán felül – bátorvállalkozásakortársmagyarprózában,ezmárazelsőkötet

megjelenésekornyilvánvalóvávált.Amásodikrészamellett,

hogyráerősíterre,mindenolyanismertetőjeggyelrendelke‐

zik,amimiattakritika„gumicsontjává”válhat.

Anyúlévének eseményei sejthetőenháromévvelApat‐kány évében történtek után játszódnak (a kínai horoszkópkétjegyeközöttugyanisekkoraazidőbelitávolság),ahárom

gondolkodóáltalelőidézettapokalipszisutániNewYorkel‐

néptelenedett, romos utcáin és épületeiben. A kibernetikus

beültetéseiktől megfosztott filozófusok (ritkán íródik le a

szavak efféle permutációja) céltalanul bolyonganak a kísér‐

tetvárosban, az élet végigélésén kívül semmifélemotiváció‐

juk nincs. Ez a regény alaphelyzete és az innen kiinduló, a

szövegelsőhányadátalkotóeseményekegymássalfelcserél‐

hető,amesékepizodikusságátmegidézőtörténetekbőlépül‐

nek fel.ANyúl szóban forgórésze feszes,deaPatkány cse‐lekményszövéséhez viszonyítva ötletszerűbb, a később ki‐

bontakozó történethez lazábban ízesülő jelenetek sorozata,

melynek funkciója a hangulatmegteremtésemellett a világ

újállapotánakbemutatása.

Apatkányévekaleidoszkópszerűenvonultattafelapop‐kultúra regisztereiben számon tartott legkülönbözőbb zsá‐

nerek jellegzetességeitabiopunktólkezdveahorrorkülön‐

bözőszubzsánereinkeresztülegészenakrimiig.Afolytatás–

bármászsánerekbőlépítkezik–megmaradennélagyakor‐

latnál.Akrimihelyétugyanátvesziaposztapokaliptikussci‐

fieszköztáraésacyberpunkzsáner jellegzetességei isátad‐

ják a helyüket a genohorrornak, a műfajok alkalmazásával

kapcsolatosmintázatalapvetőenhasonlómarad.

MindezekellenéreaNyúléppannyiranemzsánerregény,amennyireaPatkánynemvoltaz.Többfunkciójaisvanan‐

LibriKönyvkiadóBudapest,2014

502oldal,3990Ft

104 tiszatáj „ nak,hogymindkét regény tudatosanhasználjaakülönbözőműfajok jellegzetességeit.Ezek

közüla legkézenfekvőbbazéppenkívántatmoszféramegteremtésének igénye.Abeatnem‐

zedékútiregényeireemlékeztetőeszközök–amelyeketgyakranalkalmaznakaposztapoka‐

liptikusvilágbanjátszódószövegek–példáulakarakterekotthontalanságát,gyökértelensé‐

géthivatottakérzékeltetni,ámmígabeatregényekbentapadtehhezegyfajtaartikulálatlan

szabadságérzés, ittezapozitívkonnotáció–egy‐egy felvillanástóleltekintve–szinteteljes

egészébenhiányzik.

Azsánerregényekreszintekivételnélküljellemző,hogynemvetnekszámotönnönszabá‐

lyaikkal, keretrendszerükkel, kliséikkel, azaz voltaképpen hiányzik belőlük az önreflexió

gesztusa. Bartók Imre két regénye nem csak azért nem zsánerregény,mert nincs egyetlen

olyan műfaj sem, amihez problémamentesen le lehetne kötni – habár ez a műfaji cross‐

overekről is elmondható–hanemamiatt sem,mert rendkívül reflektáltanhasználja a zsá‐

nerelemeketésmódszeresenfeszítifelazokhatárait.Emellettanyugatifilozófiamértékadó

szövegeinekparafrazeálása,agyakorivendégszövegekhasználata–melyAnyúlévébenmárjóvalritkábbanfordulelőazelsőkötetburjánzóutalásrendszerévelösszevetve–azolvasha‐

tóságolyanhorizontjátnyitjameg,olyankulturáliskódokatműködtet,amelyekteljesenide‐

genekazsánerszövegekeljárásmódjától.Ezekazelhelyezettjelekaműfajiregényekkeretein

belülnemérthetőek.ÍgyaztánBartókszövegeinemazsánerheztesznekhozzávalamit(ab‐

banazérelemben,hogynövelnékaműfaji regényekegyébként isnépes táborát),hanema

zsánerelemekhasználatávalaztaperspektívátbővítikki,aminbelülezekaszövegekláttatni

akarnak.Természetesennemidegenazirodalomtólaszövegszerkesztésittfelvázoltmódja,

elégcsakThomasPynchonvagyMichelHouellebecqbizonyosszövegeiregondolnunk.Ezeka

szövegekegyolyanolvasásipozíciótvárnakelideálisolvasójuktól,amelynemcsupána„ma‐

gas”irodalomnévvelellátottkulturálisalakzatvonatkozásrendszeréttartjaszemelőtt,dea

populárisirodalomtermékeivelisképesszámotvetni(mindazonáltalmegkelljegyezni,hogy

azirodalomeffajtafelosztásadurvaéserőszakos,ígysokesetbenvakmaradbizonyosjelen‐

ségekre).

Azelsőkötetbenmegtalált,rendkívüleredetiésegyedinyelvamásodikkötetbenisstabi‐

lanmegmarad.Ahelyenkénterősenátlirizáltprózanyelvazonbantakarékosabbanvanjelen

aszövegben,aPatkánysűrű,már‐márkábítóantöményképgazdagságáhozképest.Anyelvileleményességekalkalmazásának ritkításaelőnyérevált aNyúlnak, ami ígykövethetőbbéstempósabbszöveglett.

Amásodikkötetnemcsupánanyelvimegoldásoktakarékosságamiattgyorsabb,mintaz

elsőésnemiscsakamiatt,hogyjószázoldallalrövidebblett,hanematörténetvezetéslinea‐

ritásamiatt is.Anyúlévében két cselekményszálvan,melyakötetegyharmadakörnyékénösszeisfonódik,ígykevésbéindaszerű,mintApatkányéve.

Aszövegbelivilágmegváltozotthelyzetemegiskívánjaatörténetvezetésegyszerűsödé‐

sét,hiszen felkell vázolni azapokalipszisutániNewYorkúj szabályait, abenneélőkmin‐

dennapjaivalegyütt.Ezújfeladatazelsőkötetismerősvilágaután,melycsakazolvasástésa

tájékozódástmegzavaróelemekbeemelésévellehetnemegvalósítaniaPatkányszerkesztésielvétkövetve.

Aposztapokaliptikusvilágbanfelbukkanóújtársadalmirendteokratikusjellegetölt,mi‐

közbenújélőlényekhadaijelennekmegazelsőrészzárlatábantörténtekgyümölcseként.A

genetika,amutációésazevolúciófogalmaimenténépülfelamásodikkötetúgyaszövegmű‐

2014. november 105 „ködés,mint a szövegvilág tekintetében.Hagymázas rémálmok szülteúj életformák seregét

vonultatjafel,azabolátlanulműködőfantáziaeredményeként.Atestképekéstesttapasztala‐

tokmegjelenítésénekburjánzóformagazdagságateszidinamikussáaszöveget,azegyébként

természetébőladódóangyorsankimerülő,repetitívvéválóposztapokaliptikuszsánerelemek

jelenlétemellett.

AmegsemmisültvilágbemutatásaamáremlítettmódszereksegítségévelMcCarthyAzútcíműírásávalrokonítjaBartókregényét.Apárhuzamottovábbmélyítiazelsőolyanjelenet,

melybenagondolkodókkaltalálkozunk.EbbenazepizódbanKarljónéhánydobozkóláttalál

(márazelsőkötetbőltudjuk,hogyezakedvencitala),melyeketegymásutánmagábaisdönt.

McCarthyrendkívülsötéttónusútörténetébenapaésfiaisegydobozkóláttalálnak,miköz‐

benbevásárlókocsijukkalamegsemmisültAmerikátjárják.Mindkétjelenetegytermészeté‐

bőlfakadóannyugtalanítóparadoxonnalszembesítiazolvasót.Könnyebbelképzelniavilág

végét,mintakapitalizmusvégét.Akiégett,megsemmisültvilágbevásárlókocsikkal,bevásár‐

lóközpontokkal,kondicionálótermekkelvantele,melyektovábbraiseredeti funkciójukhoz

hasonlóan(hanemisazonosan)működnek,miközbenazárucseremódosultmódszereibon‐

takoznakki.

Anyúléve tehátorganikus folytatása az első résznek.Nemcsakazért,mert annak cse‐lekményétszövitovább,deazértis,mertabennemegjelenőszövegtémákésszövegműködé‐

sekamásodikkötetbenevolválódtak, így tematikusan is továbbgondolása, nempedigújra

felmondásaApatkányévének.

106 tiszatáj „ SZABÓISTVÁN

A világ sárkányhátról GEORGER.R.MARTIN:SÁRKÁNYOKTÁNCA

AJégésTűzDalasorozatötödikköteténekmegjelenésétóri‐ási izgalommalvegyesvárakozáselőztemegésnemérdem‐

telenül.GeorgeR.R.Martinepikusfantasyregénysorozata–

azelsőkötet1996‐osmegjelenéseóta–azegyik legkiemel‐

kedőbb vállalkozássá vált a zsáner történetében.Martin új‐

szerűmegközelítései frissességet vittek amegcsontosodott,

elöregedett, jobbára a megszokott eszközöket felvonultató,

ugyanazokat a történeteket újramondó fantasyirodalomba,

melynek kliséi Tolkien óta gyakorlatilag kőbe vésett törvé‐

nyekkéntműködnek.ATrónokharcanyitókötetmindazol‐vasók,mind a kritika részéről egyöntetűen pozitív fogadta‐

tásratalált,hiszenazunalomigismert,ugyanakkorafantasyt

kedvelők számára kedves motívumokat egészen szokatlan

módonhasználtafel,ígylehelvebeléjükújéletet.Tettemind‐

ezt olyan irodalmi igényességgel, amelykétségkívül rendkí‐

vülritkaazegyiklegtöbbepigontfelvonultatópopulárisiro‐

dalmiágazatban.

Mivel a sorozatot vizsgáló tanulmányokés egyéb írások

jórészeéppenaztfejtegeti,hogymilyenirodalmieszközök‐

kel,prózai sajátosságokkal ellátott roppant szövegtest a JégésTűzDala,ezértjelenírásettőleltekint–márcsakazértis,mertekritikaegyedülazötödikkötetethívatottáttekinteni.

KezdjükakötetekvégénelhelyezettKöszönetnyilvánítá‐

sokkal.Aszerzőaharmadikregény–aKardokvihara–utol‐sóoldalánaztírja:„Haatéglákatrosszulkészítjükel,leomlik

afal.Énmostegyrettenetesennagyfalatépítek,ezértrenge‐

teg téglára van szükségem.” Az idézett rész szerint Martin

falként gondol a művére. Talán egy vár, egy erődítmény,

esetlegegytemplomvagycsupánegyház falaként–ez,bár

érdekesgondolatkísérletlenneafelvetődőlehetőségeketvé‐

gignézve mindannyiszor kibontani a metaforát, most nem

számít.Martinmasszív,jókorafalatépítésezolyanvállalko‐

zás,amelyreméltánlehetbüszke,akihozzákezd.AVarjakla‐komája és a Sárkányok tánca köszönetnyilvánításában vi‐szontmárezolvasható:„Szívósegyszajhavolt.”Vagyisane‐

AlexandraKiadóBudapest,2012

1152oldal,3999Ft

2014. november 107 „gyedikésötödikkötetrőlmárkorántsemnyilatkozikpozitívanaszövegekefontoshelyein.

Valamiteháttörténtaharmadikrészután,amelymegváltoztattaaszerzőviszonyulásáta

sorozathoz.Eddigapontigolyanműkénthivatkozottrá,melyet felkellépítenie,bekell fe‐

jeznie,bártisztábanvananehézségekkel.Azutolsókétrészremármintlegyőzendőakadály‐

ratekint,nehézségre,melyentúlkellesni.Eznemfeltétlenül tesz jótegy ilyenheroikusés

műfajtörténetijelentőségűvállalkozásnak.

Miokozhattaeztaváltozást?Anegyedikésötödikkötetmegjelenésekörülvoltakazed‐

digi legnagyobbproblémák.Amegjelenés ideje folyamatosancsúszott,mígnemMartinésa

kiadójabejelentették,hogyakészülőrésztúlhosszúleszahhoz,hogyegykötetbenmegjelen‐

jen,ezértalogikailagegycímalátartozószövegetkettékellettválasztani.AVarjaklakomájacím alatt jelentmeg az a rész,mely a királyvári történéseketmutatja be,míg aSárkányoktáncába került átmindenmás, azaz a szerző nem az időrendi eseményeknekmegfelelőenszerkesztetteaköteteket,hanemacselekményhelyszínealapján.Anegyedikrészmegjele‐

néséreötévvelaVarjaklakomájautánkerültsor,2005‐ben.Arákövetkezőkötetetkétévvelkésőbbre,2007‐reígérteaszerzőésakiadó.2011‐benjelentvégülmeg.Hatévvelazelőző

részután.Ebbenazidőbennemvoltolyanhét–talánolyannapsem–,hogyazolvasókne

követeltékvolnaaszöveget,ráadásularegénysorozatbólkészülőfilmsorozatmunkálatai is

ez idő tájt kezdődtek. Ezeknek a körülményeknekminden bizonnyal szerepük volt abban,

hogyMartinmásmegvilágításbankezdtelátnimunkáját.

Az említett bonyodalmaknemcsak adalékok a szöveg keletkezési körülményeihez, ha‐

nemolyanmomentumok,melyekkelsokolvasóaszövegminőségiromlásátmagyarázza.Pe‐

digminőségiromlásrólebbenazesetbennembeszélhetünk.Minőségiváltozásvan,eztelkell

ismerni.Ám,hogyezaváltozásnegatívelőjelűlenne,ezlegalábbisvitatható.

LeggyakrabbanolyankritikákérikaSárkányoktáncát,melyekszerintterjedelméhezké‐pestrendkívülkismértékbenhaladelőreatörténet,illetvehogyazelsőkötetvégéreszétfutó

szálakmégmindignemkezdenekújraegymásfeléközelíteni.Azeffajtamegjegyzéseképpen

akötet irodalmiminőségéthagyják figyelmenkívül.Azelsőkétkötet feszesszerkezetéhez

viszonyítvaazutolsókettőévalóbanjóvalszertelenebb,ámeznemjelentszerkesztetlensé‐

get.Amegteremtett,atmoszférikusvilágsokkalkevésbészorultkeretekközéazutóbbikét

kötetben,delegkevésbéaSárkányoktáncában.Hosszú,atörténetfősodráhoznemkapcsoló‐dóbetétektarkítják,melyekbenfelszínrebukkanMartinóriásimesélőikedve.Azelsőköte‐

tekbenjólbehatároltéskövethetőtörténetlátszólagsokkalkevésbészabályozott,szerteága‐

zótörténetfolyammáterebélyesedett,melyalegjobbtáptalajtbiztosítjaaszereplőkpszicho‐

lógiájánakmegrajzolásáhozésezzelegyüttazélőkarakterekéskörnyezetükmegteremtésé‐

hez.Esokszínűvilágésabenneélőszereplőkhitelesmegalkotásánakaz„ára”éppenake‐

vésbé feszes történetközpontú narratíva volt. AMartin által az első kötet óta alkalmazott

narratívtechnika–miszerintafejezetekbenmindigmáskarakternézőpontjábólismerhetjük

megazeseményeket–szinténsokkalinkábbkedvezakarakter‐ésvilágközpontúprózának,

mint egy cselekményorientáltnak. A történet fősodrához nem kapcsolódómellékszereplők

mind gyakoribb szerepeltetése és a fentebb említett sajátosságok együttesen a világépítés

tünetei.Avilágé,melyben–mintegy „mellékesen”–azelbeszélteseményekvégbemennek.

Martinvállalkozásatúlnőttatörténetelmesélésén,ésezzelegyüttazeredetilegtervezetthá‐

romköteten(ajelenlegiállásszerinthétkötetreszámíthatunk)ésavilágmegteremtésének

tervezetévéfejlődött.

108 tiszatáj „ JÉG

Mindemellettakötettörténetszövésesemvesztettazerejébőlazelőzőrészekhezviszonyít‐

va, jóllehet–mivelazötödikrészaVarjak lakomájávalegyidőbenjátszódik,csaképpmáshelyszínekentörténőeseményeketbeszélel–valóbankevesethalad időbenelőreazelőző

kötethezképest.AFalnáljátszódócselekményszáljópéldaarra,hogyMartinmódszereinem

puhultakazeddigiekhezképest,hiszenújabbheroikusanküzdő,nehézdöntéseketmeghozni

kénytelenfőszereplőlelihalálát(vagylegalábbisúgytűnik,hogyhalálátleli),ahogyanazaz

előzőkötetekbenmárvédjegyévévált.Északakülönösszövetségekhelyszíne leszebbena

kötetbenazÉjjeliŐrség,aVadakésStannisBaratheonpaktumánakkövetkezményeként.Az

eddigegymásellenküzdőerőkegymásrautaltsága,kényszerűszövetségük,egymásbaágya‐

zódásukpáratlanulszínesésbonyolultszituációteredményez,melynekszálaitmagabiztosan

tartjakézbenaszerzőésazsánertőlszokatlanmélységgeléshitelességgelábrázoljaakiala‐

kulthelyzetet.

AfentebbmáremlítettpszichológiaiérzékenységreCerseialakjaalegkiválóbbpélda.

AkirálynőfigurájaaSárkányoktáncaegyiklegkiemelkedőbbteljesítménye.Afogságbanel‐töltött idő lassan formálja át, lépésről‐lépésre,mígnem a felsőbbrendűmagabiztosságának

nyoma semmarad benne. A nyilvánosmegaláztatás pedig végül teljesen összetöri, eddigi

személyiségedarabokrahullik.Ezazepizódaszövegegyik legfelkavaróbbrésze,pedig fel‐

kavarójelenetekbőlnincshiányazötödikkötetben.Habárezasorozatsohanemvolthíján

értékvesztésnekvagymegrendítőeseményeknek,aSárkányoktáncaevonatkozásbantalánazösszeseddigiköteten túltesz.Éppeza tulajdonsága teszi a sorozateddigi legkomorabb

darabjává.Tulajdonképpmindenszereplősorsaegyöntetűennegatívanalakulakötetbenés

ez adrámai fogás talán egy fordulópontot jelöl a történetben, ami a végjátékotkészíti elő.

(Ámaziselképzelhető,hogyMartinvalóbanmindenalkalommalmegöl/megalázegyszerep‐

lőt,amikormegkérdeziktőle,hogymikorérkezikakövetkezőkötet.)

Érdemes megemlíteni azokat a Falon túli epizódokat is, melyeknek a középpontjában

Brandon Stark áll. Több szempontból is fontos szöveghelyek ezek, hiszen egyfelől nyelvi,

prózapoétikai szempontbólkiemelkedően lirizált,mégsem túldíszített, takarékos fejezetek‐

ről van szó, másrészt a klasszikus fantasyhez közelítő, elemeiben, eszközeiben egyenesen

nosztalgikusnak mondható történetszála ez a regénynek. A világ régmúltjának felépítése

csaknemteljesegészébenaBran‐fejezetekbenmegyvégbe.Azeddignemlátszókapcsolódási

pontokamítosz, a vallás ésmotívumrendszerekközöttmost artikuláltabbáválnak, ezáltal

egyrendkívülleleményesenfelépítettőstörténet,őskultúraképekörvonalazódik,amiazon‐

banmégmindigmegmaradkellőenhiányosnak,hogyezáltalamélységéstávolságélményét

keltseazolvasóban.

TŰZ

Avilágmásikfelénegybukottkirályidinasztiaörököse,DaenerysTargeryen–aSárkányok

Anyja –, megpróbálja fenntartani a törékeny békét meghódított városában. A nyilvánvaló,

külsőellenséglegyőzéseutánmostasokkalnehezebbenlokalizálhatóbelsőellenséggelkell

szembenéznie.AKirályokcsatájaésaKardokviharaazötkirályháborújánaktörténete,avé‐resharcokkönyveivoltak.ASárkányoktáncábanezena téren ishangsúlyeltolódástapasz‐talható:a történetbenmindig fontosszerepet játszóhatalmiharcok–azelsőköteteredeti

2014. november 109 „címe (Game of Thrones) is ezekre utal –, még hangsúlyosabb elemekké válnak. Nem csakmennyiségileg,deminőségilegisváltozikazintrikaszerepe,hiszen–főlegaDaeneryskörüli

események tekintetében–gyakrannemfelfejthető,hogyazellenséges frakciókatpontosan

kikisalkotják.Nemazárulástényétvagyazárulószemélyétvégletekigelrejtőíróitaktikáról

vanebbenazesetbenszó,amiremárazelsőkötetbenisláthattunkpéldát,sokkalinkábbegy

terrorisztikusműködésről,melybenolyan irregulárisszabadcsapatok játsszáka főszerepet,

melyeknektámogatói,pártolóiazonosíthatatlanokésamelyeketnézőponttólfüggőennevez‐

hetünkfelkelőknekvagyszabadságharcosoknakis.Ahogyamoralitástjátékbahozókategó‐

riákáltalában,Martinnálezekaszerepeksemítélhetőkmegegyértelműenésproblémamen‐

tesen.

Azárnyékháború,amaszkokmögérejtőzésmásszálakon iserősen jelenlévőmotívum,

csakúgy, mint a fenyegető, ám ismeretlensége folytán legyőzhetetlen, lappangó ellenség.

Mindazonáltalazálnevekviselése iskülönbözőfunkciókatlátel.MígTheonesetébenteljes

identitásvesztésrőlvanszó,addigTyrionnál–akitöbbálnevetishasználaszövegben–arej‐

tőzés és az elveszett hatalomkövetkeztébenkialakult identitásválság áll okként a jelenség

mögött.Ezzelazonbannincsvégesemazokoknak,semazálnevekmögébújószereplőknek:

Aryaszinténelkell,hogyfelejtse,honnanjött,ezértújnevetkap;GriffésIfjúGriffatörténet

újabbszereplői,akikolyantettekvéghezvitelébenérdekeltek,melyekhatásárafelfedhetikki‐

létüket,vállalhatjákeredetiszemélyüket.

Ahalálosbetegségek,mintamilyenaszürkehám,illetveaharcokkövetkeztébenkialaku‐

lójárványokszinténalappangó,arctalanellenségegyikfajtájakéntjelennekmegatörténet‐

ben.Alokalizálhatatlanfenyegetés,ahagyományosmódonnemmegvívhatóharcésakiszol‐

gáltatottságátütőerővelésállandóanjelenlévőmotívumok.

Összefoglalvatehátatörténetgördültovább,ámolyanhangsúlyeltolódásokkalésújeszkö‐

zökkel,melyekmegváltoztatják a szöveg hangulatát és ritmusát is. A küzdelmekmár nem

trónokért,hanemsokkalinkábbapusztatúlélésértfolynak,sokszorazonosíthatatlanellen‐

ségekkelszemben.Többmellékszálazeddigiekhezképestnagyobbhangsúlytkap,amisegíti

avilágépítésmunkáját.Martinprózastílusaviszontváltozatlanmaradt.Amondatokugyan‐

olyan jólszólnak,mintazeddigikötetekben,habára fordításbanbizonyoseddigmármeg‐

szokottkifejezésekmegváltoztak,köszönhetőenannak,hogyazíróisfolyamatosanalakítja,

értelmezi saját világát. Csak egy példát hozva: az eddig Kaszter‐hegynek fordítottCasterlyRockebbenakötetbenmárCasterly‐hegy,köszönhetőenegyfélmondatosmegjegyzésnekakönyvutolsónegyedében,melybőlkiderül,hogyaCasterlyősicsaládnév.

Nemhaladolyansodrólendülettelacselekmény,mintazelsőkét(éstalánmégharma‐

dik)kötetben,ámettőlnemlettrosszabbaszöveg.Továbbraisfelkínáljaalegváltozatosabb

olvasásmódokat a regény az újraolvasások alkalmával. A Jég ésTűzDala egész szerkezeteminthaahagyományosolvasásmódokszétzilálásáttámogatná.Alineárisolvasáshozhason‐

lóanrelevánsegy‐egynézőpontkarakterkiválasztásaésazőneveáltaljelzettfejezetekelol‐

vasása,ígyazadottkaraktertörténetealkotegykompakt,egészszöveget–egészenmásol‐

vasásélménytésértelmezésilehetőségeketeredményezve.Érdemestehátkísérletezgetniez‐

zelamonumentálisszövegtesttel,amígaDalnemfolytatódik.Leszráidőnk.

110 tiszatáj „ FÖRKÖLIGÁBOR

Az átjárhatóság könyve LANCZKORGÁBOR:FOLYAMISTEN

Lanczkor Gábor könyve „regényes ördöglakatként” hirdeti

magáta fülszövegben.Eza regénynégy, látszólagkülönálló

történetetbeszélel,amelybőlháromnapjainkban,egypedig

egy meghatározhatatlan, mesebeli időben játszódik. Időn‐

kéntaprózátversesbetétektarkítják,amelyekutalásszerű‐

enelevenítikfelésmerevítikkiaregényegy‐egymozzanatát.

Ilyen laza, helyenként csupánmetonimikus,metaforikus és

imaginárius kapcsolatok kötik össze egymással – híven az

„ördöglakat”ígéretéhez–aregénycselekményétalkotóese‐

ményeket is. A négy történetszál egy‐egy folyóhoz kötődik.

AzelsőGelleiJánosról,afiatalpaprólszól,akinek–időselöl‐

járójának betegségemiatt – az egész plébánia igazgatása a

nyakábaszakad;apap,miközbenmegszállottjaleszegyszel‐

lemifogyatékosfiúnak,ésafeketemisékhangulatátfelidéző

idéző álmok gyötrik, zarándoklatot szervez híveinekRómá‐

ba, ahol megfürdik a Teverében, és még egy transznemű

prostituálttal isdolgaakad,majdhazatérvemegőrül.Amá‐

sodik történet helyszíne London, ahol az alternatív zenével

foglalkozóEsthertegyparkbanhazafelémegerőszakoljaegy

ismeretlen;miután úgy dönt, hogymegtartja az erőszakból

fogantgyereket, elutazik Indiába,aholegyrejtélyes találko‐

zásutánkórházbakerül,majdmeghal.(AzEstherzenekará‐

nak tulajdonított zenei albumot Lanczkor Anarchitecture

nevű együttese egyébként el is készítette, az anarchitec‐

ture.bandcamp.com oldalon meghallgatható.) A harmadik

történetszinténaTemze‐parthozkapcsolódik,SágváriLász‐

lóafőszereplője,akiLondonbaemigráltmagyarkéntkeresia

boldogulást. Furcsa álmok tartják megszállva, amelyekben

állatokkalbeszélget,ésfejébeveszi,hogyvallástalapít.Ane‐

gyedik történetaz indiai Jamuna folyópartján játszódik, fő‐

hőse Mira, a fiatal özvegy, akit az ismert kegyetlen hagyo‐

mányszerinthalott férjévelegyüttmáglyánégetnénekmeg,

ámazutolsópillanatbanmegmenekül,éstitokzatosutazásra

indulegyfiatalmuszlimköltőtársaságában.Atöbbi,amiko‐

runkbanjátszódótörténeteketaMirakalandjaiegyfajtaszim‐

LibriKönyvkiadóBudapest,2014

324oldal,3490Ft

2014. november 111 „bolikus,metaforikuspárhuzamkéntkísérik,miközbenamásikháromtörténetszálközöttla‐

zaösszefüggéseketisfelfedezhetünk:SágváripéldáulegyalkalommaltalálkozikEstherrel,és

álmábanpontosanúgyerőszakoljamegalányt,ahogyazténylegesenmegtörténik;valamint

aztisfeltételezhetjük,hogyaCsongrádmegyeifiú,akiegypontonakeresztényhitválságáról

értekezik,akárGelleiJánosatyaTiszamentiparókiájárólisszármazhat.

Az ördöglakat tehát kibogozásra vár, azonban a történetek olyan szépen egymásba ol‐

dódnak,hogyarejtvényfejtésnehézségeiellenéreLanczkorGáborregényeegybenazátjár‐

hatóság könyve is: gondosan elhelyezett párhuzamok, összecsengő motívumok révén de‐

monstráljaköltészetéspróza,álomésvalóság,mítoszésjelen,sőtakönyvapropójánkom‐

ponált, az interneten ténylegesen létező zenei album és a fikció átjárhatóságát. A szerző a

könyvetátszövőutaláshálófelfejtésébenésértelmezésébensokatbízazolvasóra,mindazon‐

által abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az elbeszélő egy korántsemérdektelen

epilógusbanmagyarázza el szándékát.Természetesen az ebben javasolt értelmezéssel, írói

programmalmindenkiaztkezd,amitakar.Egyelőreazonbanvegyükkomolyanaszövegáltal

kínált fogódzókat.Ezapárköltői tömörséggelmegírt, sűrűés ihletettoldalugyannehezen

kimeríthetőaszükségképpenredukcionistaértelmezésszámára,detalánkéttámpontraér‐

demesfelfigyelni.Előszörisarraazigényre,hogyavilágbanmintegyrekuszábbésátlátha‐

tatlanabbtérbentájékozódásipontokatjelöljönkiaszöveg,akárbizonyoskitüntetetthelyek

szakralizálásaárán,mintamilyenaregénybenLondon,aTemzevagyaTevere;ezekamiti‐

kusterek,aholtalánaregénycímébenbejelentettfolyamistenislakozik,képeznékahétköz‐

napiracionalitástmeghaladvaatörténetekcsomópontjait,amennyibenvalamifajtanehezen

tettenérhetőbűverőahősöketezekreahelyszínekrevonzza.SágváriLászlópéldáulLondon

úgynevezettelveszettfolyóit,vagyisazokatamellékfolyókatéspatakokatkutatjamegszállot‐

tan, amelyeket a terjeszkedő városmaga alá temetett, és amelyek ametropolisz alattmár

láthatatlan csatornákként folytatjákútjukat: így a kitüntetett hely istenei és védőszellemei

kapcsánaregényatermészetésacivilizációellentététismegfogalmazza,atermészetiésa

transzcendens utáni vágy előtérbehelyezésével. Persze ez a vágy a narrátor számáranem

problémamentes,sőtcsakiskétnarratíva–haúgytetszik,amitikusésarealistavilágnézet–

konfliktusábanértelmezhető.Amásikfontostámpontazálomnaktulajdonítottszerep,amely

azelbeszélőszerintazirodalomszámáralegalábbannyiravalós,avagyfiktív,mintazúgyne‐

vezettvalóságmintkonstrukció,amelycsupánegyazírószámáralehetségesszámoslátás‐

módközül;azelbeszélőszámáraazálomésazébrenlétátjárhatóságaazirodalmirealizmus

kritikájárateremtlehetőséget,azennekkapcsánmegfogalmazottszavailegalábbisnehezen

érthetőkmásként,mintelbeszéléstechnikai,prózapoétikaiállásfoglaláskéntegyjólmeghatá‐

rozhatóhagyománnyalszemben: „Azálomkollázsmegmintázásasorán– írjaLanczkor–az

merültfölbennem,ugyanmiértnetekinthetnémamindenkoritársadalmatpusztafikciónak,

sőt,koholmánynak,amitgyávaírókötöltekki,valahogyúgy,mintakultúrafogalmátagörö‐

göketfeltételnélkülcsodálólatinok.”Amikortehátahősöklátszólagelhagyjákarealitástala‐

ját,ésegymásikvalóságsíkjánfolytatjákútjukat,netánegymáséletétiskeresztezikegyálom

erejéig,akkoregyolyanirodalmikódváltásnakvagyunkatanúi,amelynekcéljaahősöketegy

olyantapasztalatformábanmegmeríteni,amellyelajólfésültcivilizációkereteiközöttnemta‐

lálkoznának.

Azepilógusfelőlolvasvaaregénybenbizonyosprogramszerűségérhetőtetten:aFolyam‐isten a realizmus eszközkészletét folyamatosankiaknázva ráirányítja az olvasó figyelmét a

112 tiszatáj „ realistakódésokozatiságlehetőségeireéskorlátaira,miközbenazálomnarratívákésaköl‐

tői‐motivikusösszecsengésekarealisztikuslogikánakújraésújrakontrasztotállítanak.Nem

elhanyagolható tematikai gócpont a regényben az az aktuális társadalmi jelenség, amelyet

Lanczkorhitelesen és szépirodalmi eszközökkel elsőként ír le: a nyugat‐európai országok‐

ban,azonbelülisLondonbanélő,frissenletelepülthonfitársainkélete,útkereséseésboldo‐

gulása.Aglobálistérmegnyílásaagazdaságiemigrációntúlamáskultúrávalvalótalálkozás

lehetőségétismagávalhozzaakönyvben,ésKrasznahorkaimellettnapjainkmagyarirodal‐

mánakegymásik fontosKelet‐élménye talán éppenLanczkor regényének Indiátmegidéző

lapjain keresendő. Ezenkívül értékes és pontos társművészeti, elsősorban zenei utalásokat

olvashatunkazalternatívművészetvilágávalkapcsolatban.Hitelesésnagyonisaktuálisnak

tűnőoldalakat találunk a könyvben arról is, hogymilyen lehet katolikuspapnak lenni egy

olyan világban, ahol a laikus hívő is problematikus viszonyban van saját hitével. A regény

mindenpontjánföldrajzi,kulturálisrészleteksietnekazolvasósegítségére,hogysikerüljön

lehorgonyozniaazegyébkéntmágikusésmetaforikusérintkezésekmenténszerveződőtör‐

ténetet napjaink valóságában. Ez a felfokozott realizmus persze ott csúcsosodik ki, ahol

Lanczkorkönyveazamúgyisavégletekigfeszítettmegfigyelőképességreapellálóműfajból,a

bűnügyiregénybőlalegtöbbetmerít:azegyikfejezetbenugyanisazEsthermegerőszakolá‐

sárólfolyónyomozásbapillanthatunkbe,ésamodernkriminológiaszélestechnikaiappará‐

tusának felvillantásával azt is érzékelhetjük, hogy a rejtvényfejtés realista kódjamennyire

nemtudmitkezdeniavalódirejtélyekkel.Ebbőlaszempontbólaműfaji sémamegidézése

kiválófogásLanczkorrészéről,ésaszövegnekahitelesítőrészletekbenvalótobzódásasem

véletlen.ÉppenezérthaazegyikszereplőafontosbizonyítékottartalmazóDVD‐tbeteszia

számítógépbe, akkor azolvasó az aprólékos történetmesélésnekköszönhetően garantáltan

értesülarrólis,hogyazilletőa„lejátszóprogramot”semmulasztjaelmegnyitni,sőtszeren‐

csénkre megtudhatjuk: a „lemez” bizony fel is „zümmög”. Az epikus részletezőkedv tehát

egyenesfolyományaazepilógusbólrekonstruálhatóíróiprogramnak,azonbanazígyszülető

passzusokat nem feltétlenül említenénk a regény legélvezetesebb részei között. Lanczkor

ilyenkoregytúlságosanisbejáratott,kiismertésotthonosanbelakottprózanyelvetműköd‐

tet,mintamikorfogalmazásóránmegtanuljaazegyszeridiák,hogyajelzőkésamellékmon‐

datok folyamatosadagolásávalnemcsakelkerülhetiaszóismétlést,hanemmégaz informá‐

cióközléstisviszonylagelegánsanoldhatjameg:„ApostaelőttipiroslámpánálvárakozvaapapiciviltviselőGelleiarraeszmélt,hogy…”„Nemavégén,deamajdnemháromóráskoncertvégeelőtttalánegyfélórávalérezhetőenföllélegzettaközönségpuhábbrésze.”„Amikorhá‐romévvelkorábbanaszegediVárkertpultjánálmegszólította,magasemsejtette,honnanju‐

totteszébepontezanév,mindenesetreKacifántfelügyelőkéntmutatkozottbe.Apiros,ujjat‐lanpólótviselőlánynemjöttzavarba,őaztmondta,Kalimpánakhívják.”(Kiemelésektőlem.)Perszeazokonaszöveghelyeken,amelyekazolvasótegy,amindennapivalósággalkevésbé

azonosíthatótérbekalauzolják–mintazálomleírásokvagyameseszerűtörténetszálak–,a

szerző jóvaloldottabban,könnyedebbenír,ámnéhánykörülményesmegfogalmazást ilyen‐

koristalálunkLanczkorkönyvében.

Arealistaésazálomszerűelbeszélőiformanyelvtalálkozásakoranyelvimegformáltság

problémájamellettaz semelhanyagolhatókérdés,hogymi indokoljaahősökpokoljárását,

vagyiskilépését,átjárásátegyirracionálisközegbe.EzJánosatyaesetébenérthetőleginkább,

hiszenahitétmegkérdőjelezőélményekérik,aplébániájátvezetőkanonoköntudatlanulfek‐

2014. november 113 „szik a kórházban,miközben a lelkileg ismagára hagyatott pap furcsa kalandba keveredik

Rómábanegyférfiprostituálttal,otthonpedigmegfejthetetlenlelkiéstestivonzalomtámad

benneegy fogyatékos fiú iránt;perszeugyanakkoraz is igaz,hogy Jánosatya történetéhez

lehetalegkönnyebbföldhözragadtmagyarázatotkeríteni,hiszenapapkörnyezeteaztveszi

észreegyikpillanatrólamásikra,hogyazatyaszabályosanmegőrül–vagyisakáraztisgon‐

dolhatnánk,hogyazőt érő sokkokváltjákkibenneavíziókatmintpszichiátriai tüneteket.

Ezt a lélektanilag ismegalapozott fordulatot tetten érhetjük amegerőszakolt és támadója

gyermekétaszívealatthordóEstherkalandjaibanis,ámalányazindiaiutazáshirtelenjött

ötlete révénegyikpillanatrólamásikraegyolyanvalóságban találjamagát, aholahasonló

pszichologizálómagyarázatokaHimalájaegyreinkábbelvonttáésarchetipikusabbáválóte‐

rében érvényüket vesztik. Bár János atyához hasonlóan pszichikai állapotamiatt a lány is

kórházbakerül,végülnemebbehalbele,hanemegyvégzetszerűtűzesetokoztafüstmérge‐

zésbe.AvíziókésazálmokmeghatározószerepeleginkábbSágváriLászlóesetébentűnikadhoc‐jellegűnek.Afiúlátszólagakülföldönszerencsétpróbálómagyarvendégmunkásokmeg‐szokottéletétéli,bárannyibanazértkilógasorstársaiközül,hogymunkamellettőmúzeu‐

mokbaisjár,ésatörténelmiLondonfelfedezéséreisszánidőt;azsemelhanyagolhatóaző

esetében,hogyegy rejtélyes szerelmikalandemlékevonzzaőtLondonba,deez talánmég

mindigkevésahhoz,hogylátomásaihatásárahirtelenvallásalapításraadjaafejét.

Ígyarealistakódésafantasztikumkódjaközöttikontrasztnemcsupánstilisztikaiprob‐

lémaaregényben,hiszenaziskérdéses,hogymennyireeredményezgazdagprózátabanális

ésazonirikusrétegekváltogatása,mennyireképesezakétszféraegymást támogatni,ma‐

gyarázni, jelentésekkel telíteniaFolyamisten lapjain.Gondoljunkcsakbele,hogy–elnézéstaz igazságtalan és talánmeglepő összehasonlításért – Beckettmilyen remekül tudja azt a

Molloyban,hogyankellazolvasóvalahétköznapi,esetlegeséskisszerűcselekedetekleírásarévén–ahogypéldáulafőhősfölülabiciklire,ésmerevlábávalhajtjamagát–azéletabszur‐

ditásánakrémületétéreztetni,mégpedigúgy,hogyközbennemcsakasárbarántjaleabefo‐

gadót,hanemmítosztisteremt–víziók,látomások,fantasztikuselemeknélkül.Ehhezképest

Lanczkornálnemérezzükeztamindentátható intenzitást:aFolyamistenbenoldalakonke‐resztülolvashatunkhitelesnek tűnő,dekülönösebbenmélyértelműneksemmiképpensem

nevezhetőpárbeszédeketvagyhosszadalmasleírásokatarról,hogyaszereplőkmibőlélnek,

mitesznek,milyenivászatokonvesznekrészt,hogyazenélésselfoglalkozóLanczkorszámá‐

ramindenbizonnyalfontoshangszerekéstechnikaikiegészítőkrészletesbemutatásárólne

isbeszéljünk.Arealistaprózakódjáhozképestszakítástjelentőszakaszokésnarratívelemek

azonban mintha csak toldalékként nőnének ki a regény szövetéből. Más szóval Lanczkor

elbeszéléstechnikakéntaztamegoldástválasztja,hogyaköltőilegtelítettéskevésbésűrűré‐

szeketváltogatja,ésaszövegnekezaritmikushullámzásaakétszélsőségközöttnemislen‐

ne probléma, ha az elbeszélés realista‐referenciális rétege epikailag legalább olyan gazdag

lenne,mint amennyire költői értékekben gazdag amágikus‐mitikus réteg, és ha így a két

szféraabennükelbeszélttörténethasonlósúlyarévénvalóbanátjárhatónakbizonyulna.Az

epikusanyagnakezazérdekessége, izgalmassága,amelyazálmokvilágának lidércesélmé‐

nyeire adekvátmódon képes felelni, szerintem egyedülGellei János atya történetében van

meg, ahol a papnak a rejtélyes értelmi fogyatékos fiúval, Péterrel való kapcsolata amaga

megmagyarázhatatlanságávalkellőenelbizonytalanítjaavalószerűésavalószerűtlenségkö‐

zötti határt, és ahol az álombéli Eucharisztia‐paródia vagy a hét főbűntmegtestesítő alak

114 tiszatáj „ színrelépésevalóditelitalálat:KeföbuIhatolu,aképzeletbelijapánnagykövet,akineknevea

hittanóránmnemotechnikaieszközkéntszolgálakevélység,afösvénység,abujaságéstársa‐

ikkönnyebbmegjegyzéséhez, Jánosatyaálmaiban–aDonnieDarkoc. filmetidézőbaknyúltársaságában–a sátán inkarnációja lesz.AGelleiről szóló terjedelmeselső fejezetvalame‐

lyestkiislógaregényből,hiszenveleellentétbenatöbbihasonlóterjedelműrészmárLon‐

donbanjátszódik,éskétolyanszereplőrőlszól,akikegypontonmégtalálkoznakisegymás‐

sal.Viszontalondonitörténetszálak,valamintEstherindiaiutazása,amelyekbenegyébkénta

jólértesültolvasóönéletrajzielemeketisazonosíthat,márinkábbazírópontoshelyismere‐

téről,mintsemmesélőifantáziájáróltanúskodnak,ésezértjólkiütközikbennük,hogyszerző‐

jükmennyirerávanszorulvaafantasztikumramintafigyelemfelkeltésésafeszültségterem‐

téseszközére.Jánosatyatörténetévelellentétbenazonbanéppenazálomésazébrenlétát‐

járhatóságaleszviszonylagnehezenvédhetőelbeszélőitechnika.

Aminduntalankísértőhiányérzetazonbanszerencsérenemképeselrontaniarejtélyek

fölött érzett örömöt, aminek köszönhetően a Folyamisten hangulatos könyv lett. Számosmegoldatlanpontotérzekbenne,amelyeknemfeltétlenülazértelmezőhiányosságaittükrö‐

zik,ugyanakkorrengetegolyanfogástiskínálmégmagánaregény,amelyeketezakritikabi‐

zonyáraelmulasztott.Amagamrészérőlszívesenolvasnékolyanértelmezést,amelyaművé‐

sziszerepjátszásfogalmafelőlértelmeziazeneszerzésterületérekirándulóLanczkorköny‐

vét.Kitudja,talánkiderül,hogyaregényegysokkalkomplexebbrendszerben–azene,alíra

ésafikcióháromszögében–sokkalgazdagabbésteljesebbértelmetnyer.Aszerzőegyütte‐

seit,aMédeiaFiaitvagyazAnarchitecture‐thallgatvatalánindokoltabbnaktűnhetnekare‐

gényspirituális,pszichedelikusvonatkozásai,amelyekelőttadramaturgiaiésnarratológiai

szűkkeblűség sokszor értetlenül áll. Ettőlmég persze nem lesz tökéletes szöveg Lanczkor

Gáborregénye,devanannyipotenciálaszövegben,hogyegypróbátmindenképpenmegér‐

jenegyilyentípusúmegközelítésis.

2014. november 115 „BARTÓKIMRE

Ezernyi ektópia JEAN‐LUCNANCY:CORPUS

„Acorpusnembeszéd,éseznemegyelbeszélés.Egycorpusnakkellenetehát itt lennie.”(39.)– írjaegypontonaszerző.Már‐

pedig Nancy körkörös elbeszéléstechnikája, nem‐szillogiszti‐

kusérveléseokánellentmondásokrengetegénkellkeresztül‐

hatolniaannak,akielakarérniamegígértcorpushoz.Ahhozacorpushoz,amelyegyesszámelsőésharmadikszemélybenbe‐szél,egyszerrekiszolgáltatvaéselrejtvetitkait.

Jean‐Luc Nancy magyarulmegjelent könyvei az életmű

centrumától valamelyest távolabb eső, rövidebb esszék, ami‐

nekelőnyeisvan,hiszenmindkétkönyvecskegazdagkereszt‐

metszetétismegmutatjaNancygondolkodásának,ugyanakkor

lépten‐nyomon szembesülnünk kell azzal, hogy homályban

kényszerülünk tapogatózni azt illetően, Nancy pontosan mi‐

lyen saját filozófiai előfeltevések, fogalmi rendszerekmentén

fejtikigondolatait.Ebbőlkövetkezik,hogyaCorpusigennehézolvasmány:stílusábóladódóanélvezetes is,dehamegkísére‐

lünkmindenbekezdés„mélyérelátni”,komolyerőfeszítéseket

vártőlünk.Nemsokatoldezenanehézségen,harámutatunk

arra,hogyarendkívülsűrű,asszociatív,burjánzószövegkeze‐

lésjelenesetbenmagábólatárgybólfakad.

Bacsó Béla emeli ki a legújabb francia gondolkodási ten‐

denciák tárgyalása során,hogyazoka filozófiaegyfajta „fele‐

dése”ellenébendolgoznak,ésolyanproblémákatigyekszenek

a felszínre hozni, illetve rekontextualizálni, amelyek az idők

soránvagyháttérbeszorultak,vagyafelismerhetetlenségigel‐

torzultak.(ld.ÉletésIrodalom,LVIIévfolyam,44.szám,2013.október 31.) (Az elgondolás természetesen rokonítható Hei‐

deggernek „ametafizika destrukciójára” vonatkozó, bizonyos

megközelítések szerint az egész dekonstrukciót ihlető prog‐

ramjával.)Devajonállíthatjuk‐e,hogy ilyenelfeledett témaa

test?Miértnembeszélünk, illetvemiértnemlehetbeszélnia

testről?BárNancyelsősorbannemfektetakkorasúlytatéma

nyelvireflexiójára, fejtegetéseisoránmégis jelenvanegyfajta

fogalmiszkepszis:„Talánatestaparexcellencehasználhatat‐lan szó. Talán minden nyelvben csak egy túlzás.” (18.). Ami

Fordította:SeregiTamásKijáratKiadó

Budapest,2013130oldal,2700Ft

116 tiszatáj „ azonbanennél is fontosabb,hogya testrőlvalóbeszéddeficienseimagábana testben,annak

létmódjábanésműködésébenvannaklehorgonyozva.

Anyugatikultúraegyiklegsúlyosabbszellemtörténetiközhelye,hogyanyagésszellem,test

éslélekdichotómiájábanmindigisazutóbbivoltameghatározó,ésennyibenazegészNyugat

sajátos „testfeledésben” él(t). Súlyos ez a megállapítás egyrészt azért, mert igazságtartalma

okánmesszemenőkövetkezménnyelbírtésbír,deazértis,mert,mintmindenleegyszerűsítő

modell,elfediaztatényt,hogyatest,bármilyenpozícióbanisvoltalélekvagyalétezésegészé‐

nekviszonylatában, valójában sosemvolt teljességgel elfe(le)dve.És,mintmárisutaltunk rá,

„elfeledettsége”sajátmagábaíródik,önnöneseményeésszükségszerűsége,valahogyúgy,aho‐

gyanaheideggeri„létfeledés”sem„mulasztás”,hanemmagánakalétnekabelsőműködése.

Nancykönyvefelütésévelegyellentmondásoshagyományraemlékeztetbennünket,amikor

isatestrőlvalóbeszédetazeucharisztiábólszármazómondattalvezetibe:Hocestenimcorpusmeum.Aszerzőtehátannakérdekében,hogyrögtönatest‐lélekdichotómiántúl(illetveinnen)pozícionáljamagát,egymarkánskultúrtörténetikontextusbaágyazzamondandóját.Arraem‐

lékeztet,hogyakereszténységkorántsemelfeledte,hanem–főkéntagörögfilozófiávalszem‐

ben–éppenhogyfelfedezteatestet;ezolvashatóleazeucharisztiából,ésatestifeltámadásta‐

nából is. Igaz,a testhierarchizálásaés leértékelése is inkábbcsakaplatonikushagyományra

jellemző,hiszenArisztotelészAlélekrőlcíműértekezésébenvalójábanmindvégigatestrőlbe‐szél.Azzal,hogyArisztotelésznél„alélekatestformája”,lehetőségnyílikarra,hogymagátalel‐

ketistestkéntgondoljukel.InnenegybakugrássalelisérkezünkFreudhozésaNancyszámára

meghatározó–egyébkéntposzthumusz jegyzetben fennmaradt–mondatához: „A lélekkiter‐

jedt–nemtudrólasemmit.”(19.)Ahisztéria jelenségepontosanazértválikfontossá,merta

hisztérikus–akimelleslegnő,ésa„sokektópiánakhelyetadó”mellhordozója(61.)–egyfajta

„túlzottkoncentrációt”valósítmeg,önmagábatömörül,elvesztikívüliségét,hiszenminden(ki)

számára,akirajtakívülvan,alátványosságaellenérevalójábanabszolútjelentésnélkülivélesz.

Ahisztérikusmegszüntetimagakörül,mintegymagábaomlasztjaateret,ésezértvan,hogya

hisztérikustesteésmástestekközöttnincsésnemislehetkapcsolattöbbé.Ahisztérikus(test)

csakpusztalátványként,színházkéntlehetadott.

Azeucharisztikusalaptétel,ezittazéntestem,amellyel„kényszeresenfelmutatunkegyitt‐et”(7.),rögtönaheideggerifogalmirendszeralapkövét,azittlétetiseszünkbeidézi.Vanazon‐

banNancyszerteágazógondolatmeneténekegymásik,kifejezettenfilozófiatörténetiaspektusa,

amelyetérdemesfolyamatosanszemelőtttartanunkaműolvasásakor.Descartes‐rólvanszó,

akitszokásazemlítetttest‐lélekdualizmusazegészújkorszámáramértékadómegteremtésé‐

vel,illetveújbólibebetonozásávalvádolni.AzegyikproblémaDescartesmetafizikájában,hogy

nemtalálniatestésalélekközöttikapcsot–atobozmiriggyelkapcsolatoshomályossegédhi‐

potézismárakortársaknaksemvoltmeggyőző.Eztazonbanméglehettechnikaijellegűnehéz‐

ségnektekinteni.Amégsúlyosabbproblémaaz,hogyDescartes‐nálakésőbbi,anémetidealiz‐

musésa fenomenológiafelőlmegfogalmazottkritikákszerintaszubjektivitásegyfajta„világ‐

vesztést” szenved el, amikor radikális határvonalat húz önmagamint gondolkodódolog (res

cogitans),ésatesti‐tárgyilétezésmintkiterjedtdolog(resextensa),illetvedolgokközé.Nancy

alapos revízióra szólít fel bennünket: valójábanDescartes „a lelkemélyén nagyon jól tudja”,

hogyarescogitansegytest.„Descarteshibája[csupán]azvolt,hogyazextrátüresnekéstago‐latlannakgondolta,miközbenazéppenakülönbségekképződésénekhelye,a»korporáció«he‐

lye,anehézkedéseseménye,következésképpenavilágiközös).”(70.)EzzelegyüttDescartes‐

nál „agondolkodásérez, smintérzőérintiakiterjedtdolgot”(98.)– legalábbis ígyértelmezi

2014. november 117 „NancyaMásodikelmélkedéshíresviaszhasonlatát,ésehhezkapcsolhatóahocestenim„kény‐szeressége”is,vagyisatestnekmegtestesülésként,hússálettlogoszkénttörténőértelmezése.

Nancyegysor,atémávalkapcsolatoselőítéletünkfelülvizsgálatárainvitál,egyúttalújszerű

kísérletetteszáltalábana„kiterjedés”újragondolására.Atestmint„resextensa”kiterjedésétnem

csupánanyagiadottságkéntszemléli,hanem–aleginkábbezenapontonkapcsolódikerőtelje‐

senaheideggeriszóhasználathoz–,azex‐isztálás,afolyamatoskivetülésmozzanatátlátjaben‐

ne.Ezagondolatmenet,nohafogalmilaganémetgondolkodóhoz,tartalmilaginkábbaSartreés

Merleau‐Pontyáltalfémjelzetthagyományhozkapcsolódik,melynektematikusközéppontjában

alátásproblematikájaáll.Sartremélyenkarteziánusfilozófiájábanalátásfolyamatosobjekti‐

váció,atesteklátásapedigatestektárgyiasítása.Aproblémaaz,hogyebbenafelfogásbanatest

felületként van elgondolva, bőrként, vászonként, és éppen ezértnincs valódi átjárás a testek

között.AtestekSartre‐nál látjákésezzelnyombanmeg issemmisítikegymástmint testeket.

Merleau‐Pontytestfenomenológiájábantovábblépazemberikapcsolatokegzisztencialistadrá‐

májátelőtérbehelyezősartre‐ielgondolásnál.Nálaatestönkonstrukciója,„intimitása”feltéte‐

lezegykívüliséget,vagyisazt,hogyatestmintegykívülrőlisszemlélhessemagát–amikoraz

emberönmagátérinti,akkorszószerintazérinthetetlent,vagyismagátazérintéstérintimeg.

EhhezafelfogáshozkapcsolódikNancy,ésezenkeresztülnyíliklehetőségarra,hogyjobban

megértsükatestkultúrtörténetileértékelését.Ezahierarchizálásugyanisolyanmozgás,ame‐

lyetmagaatestvalósítmegönmagaészlelésében,önnöntranszcendációjábanésspecializáció‐jában, „arealitásában”, a „kívülre helyezés struktúrájában” (103.) A testmaga kényszeríti ki,hogyamikorrólaszólunk,mindigvalamimásrólbeszéljünk.Atestnehézkedik,gravitál,elszö‐kik,beteggé lesz– „a testegybenönmagaelnyelése, elpusztítása is, egészenabűzösgennyig

vagyaparalízisigterjedően.”(75.)Miközbenperszeacorpus,akiterjedés–ezernyiektópia!–folyamatosanútonvanmagához,és,amiNancyfilozófiájánakegészeszempontjábólkülönösen

fontos:amásikhoz.Nancyfilozófiájánakkulcsfogalma,a„szinguláristöbbes”[singulierpluriel]

éppenegyolyansokaságotkívánmegnevezni,amelynemegyedilétezőknumerikusösszessé‐

géből,hanem„szingularitások”egymáshozvalóviszonyaibólszerveződik.

Nancyebből fejtikiegysajátosművészetfilozófiaalapjait is.Először is,Nancy„művészet”

alattnemahegelifogalmat,a„Művészetnek”valamizártésvéglegeseszméjétérti,denemisaz

egyesművészetiágakösszességét,hanemegyolyan„eseményt”,amiazegyesművészetek(és

persze:testek)közöttjönlétre,pontosabban,amiottíródik.„Hajlamosaklehetnénkaztmonda‐ni,hogyhaa filozófiábansohanemvolttest(csakaszellemé),az irodalomban(cserében)vi‐szontcsaktestekvannak(amitazegészművészetrőlisállíthatnánk.”(51.)Ennekfényébenkü‐

lönösenizgalmas,amikorNancyelutasítjaKafkát:„UtálomAfegyencgyarmatonkafkaitörténe‐tét,azelejétőlavégéighamis,leegyszerűsítőésfellengzős.”(12.)Miért?Azért,mertvalójában

„nincssemmiátmenet”,mertmagaavilága testek teresüléséből jön létre,nincs „köztesség”,

pontosabban,csakaköztességvanmint ezen teresülés,aholmárnincshelyakafkaigépezetszámára.Azírásnaknemkell„eljutnia”hozzám,belémvésődnie,mertmindenírás–„azérte‐

lemre irányuló gesztus” – már eredendően érint. Nancy egyenesen úgy fogalmaz: „tudom

ugyan,hogymiakülönbégazírásésacsöpögősstílusközött,mégsemismerekegyetlenolyanírástsem,amelyneérintenemeg.”(12.)Atestekmindenmozdulataírás,atestírása,agenitivussubjectivusésobjectivusértelmébenegyaránt–atestekegyszerrebeszélnekelsőésharmadik

személyben.Havanegyáltalánemberiközösség,azebbőlakakofóniábólszerveződik,éshavan

egyáltalánművészet,azcsakisatestekvilágábanjöhetlétre.

118 tiszatáj „ SZERBHORVÁTHGYÖRGY

A kor gyermekei avagy az (ön)gyilkos identitások SZÉKELYCSABA:BÁNYAVIDÉK

Többtekintetbenfigyelemreméltóköralakultkiatavalyiév

végén,amikorakritikusokazévirodalmitermésérőlszavaz‐

takaNépszabadságban.Azelsőötműbőlháromnakahely‐színe, témája is Erdély: amásodikhelyezettTompaAndreaFejtőlslábtólcíműregényének,aharmadikGyörgyPéterÁl‐latkert Kolozsváron – Képzelt Erdély című kötetének, vala‐mintanegyedik‐ötödikhelyenvégzettBányavidékcíműdrá‐matrilógiánakSzékelyCsabától (ahelyetKunÁrpádBoldogÉszakcíműregényévelosztotta).Továbbáazt látjuk,azelsőhelyezett Borbély Szilárd Nincstelenekje ugyanúgy egy le‐pusztultfalubanjátszódik,mintSzékelydrámatrilógiája,ahol

azagresszió,aszegénység,akilátástalanság,ahatalmiharc,

amély szociális konfliktus azúr.És az alkohol –deTompa

Andrearegényébenistalálunkegyragyogófejezetetetémára.

Azegybeesésekbőlmégsemmikülönösnemkövetkezik,

lehetmindez a véletlen eredménye.Ahogyanazon semkell

sokat okoskodni, hogy az egyre (el)ismertebb Székely drá‐

makötete e szavazáson megelőzte a Magyarországon kulti‐

kusszínháziszerzőnekszámítóPintérBélaDrámákcíműkö‐tetét,hacsakegyponttalis.Amiőketösszeköti,azszinténa

magyar rögvalóság – de a felszabadító, katarzist nyújtó hu‐

moris.Akérdéspedigugyanörök,hogyadrámákkönyvben

valómegjelentetésénekvajonvan‐eértelme,deértelmenem

sokvan, hiszen természetes, hogya rendezőés a színészek

hozzátesznekaszöveghez.ÁmSzékelyésPintérdrámáiszö‐

vegkéntisműködnek,többekéskevesebbekis,minteljátsz‐

va. Az biztos, hogy bizonyos poénok csak eljátszvaműköd‐

nek,ésezSzékelyCsabánáltaláninkábbérvényes.

Mégis, leginkábbapárhuzamvonásGyörgyPéterköteté‐

vel adódik,báraz tanulmánykötet,nemszépirodalom.Pon‐

tosabban nempárhuzamot lehet vonni a tanulmányok és a

Bányavidék közt,mertSzékelyminthaéppGyörgyötegészí‐tené ki. Utóbbi Budapestről nézve igyekezett feltérképezni,

MagvetőKiadóBudapest,2013

208oldal,2556Ft

2014. november 119 „miértváltaz itteniekszemébenErdélyazőshazává,egyelképzeltvilággá,amireferenciául

szolgálazértékektekintetében,deakötettöbbkritikusszerintisinkábbszólarról,hogyan

képzelielErdélytmagaGyörgyPéter.Ezzelszemben(vagymellett?)Székelyleleplezia„pes‐

tiek”Erdély‐képét,miközbenszinteazabszurditásigadrámaeszközeivelmutatjabeazerdé‐

lyifalu–nemfeltétlenül–mindennapiéletét.ABányavirágésaBányavakságugyanabbanafaluban játszódik, az utolsó, a harmadikBányavíz egymásikban, bármintha ugyanott jár‐nánk:iszákosság,öngyilkosság,kilátástalanságmindenütt,aholélninem,csakelvágyódnile‐

het.Természetesentudjukjól,hogynemmindenerdélyifaluilyen,sőt,nemkevéséppenarra

játszikrá,ahogyanamagyarországiakelképzelikazt,ésakiturizmussalfoglalkozik,azakár

kiválóangyarapodhatis,seszeri,seszámaaskanzenoknak.Egyestelepülésekvalóságosza‐

rándokhellyéváltak,ahovánemcsaküdülnijárnakamagyarok,hanemúgymondlelkilegés

szellemileg feltöltődni is, azáltal, hogy igazi erdélyimagyarokkal, székelyekkel találkozhat‐

nakCsaba királyfi földjén, és hitükbenmegerősödve térnek vissza a kapitalizmus idegőrlő

mindennapjaiba,agyaurEurópaiUnióba(minthaaSzékelyföldmamárnemlenneazEU

része).

Nomenestomen,SzékelyCsabaeztamítosztaprítjaszétfejszéjével,amiazerdélyihe‐

gyekbenamúgyisnélkülözhetetlenszerszám(vagysem,gondoljukmégmimaitt).Véglete‐

kigfeszítiasztorikat,ésittaztánsemmijónincs,ésreménysem.Afőhősökmindegyszálig

alkoholisták,elvágyódnak,akárCsehovháromnővéreMoszkvába,avárosba(jellemző,hogy

Székelynél is a nőkben erősebb amenekülésvágy), de nincstelenek is, akár Borbélynincs‐telenekjei:innenkitörninemlehet,vagycsaknagyáldozatrévén.Maradazöngyilkosság,egy‐más verése, szexuális zaklatása. Székely alakjai tipikusnak mondhatók: alkoholista orvos,

perverz pap, korrupt polgármester, elvágyódó, szerelmes leányka, megbolondult öreg‐

asszony.Amintatermészetesenismerős,atörténetekjátszódhatnánakegytönkrementírfa‐

luban (Székely egyik ihletadója Martin McDonagh), vajdasági vagy csongrádi faluban, de

akadhasonlóalapszituációjúregény,illetveszínműahorvátAnteTomićtollábólis;aCsodaPoskokovoDragábanfőhősearészegespap,akibeegyfiatallányleszszerelmes.Hasonlóma‐gyarországimagyardarabértsekellmessziremennünk–lásdéppenPintérBélaParasztope‐ráját.Utóbbiszinténrészbenarraépít,mintSzékelynélazelsődarabkezdőmotívuma:hogyel kell játszani anépviseletbenhagyományait ápoló, szegény,de igaz, autentikus életet élő

erdélyit,akinekéleteemberhezméltó.Elkelljátszaniaszerepet,mertjönabudapestitévé.

Amásik oldalról a sztereotípiák jelennekmeg: a nagyvárosi emberúgyhiszi, a falusi csak

iszik,népdalokaténekel,denépviseletbenverekszikis,azideköltözőviszontúgysemtudbe‐

illeszkedni,afalunemfogadjabe,ahogyanavárossemfogadjabeafalusit,akiépphogyelvá‐

gyódikazistenítettotthonból.

Mintahogyazahollywoodiszuperprodukcióknálistörténik,amikorasikerenfelbuzdul‐

valegyártanakmégpárfolytatást,Székelynélisazelsődarabalegeredetibb.Meglehet,azért,

mertkésőbbmindenolyismerős,megszokottmár.ABányavirágahaldoklóapakörülforog,akiugyanmegsemjelenikaszínen,degyerekeiarravárnak,meghaljon,hogyazörökséghez

jutvaotthagyhassákazegykoribányászfalut–ámazapavégülazegyházraakarjahagynikis

vagyonát,mertannyitvétkezettéletében,halálbakergettefeleségétésannoabányászokatis

kizsigerelte.Azalkoholistaorvossaléppazabaj,hogynemkezelifélreazapát,illetvefogal‐

masincs,meddigélmégazöreg.Afiú,Ivánnemmásba,mintféltestvérébe,Ilonkábaszerel‐

mes,aminekazértazisazoka,hogyalepusztultfalubannemigenvanválaszték,afiatalokel‐

120 tiszatáj „ tűntek.Illetvelenne,aszomszédasszony,Irén,akiIvántszeretné,ezértfolytonkompótothoz

átabetegapának.

Ilonkaamúgyvárosialbérletétadtafel,hogyapjukatápolhassa,őazorvossalincselked‐

ne,deőmegnős,háromgyerekkel.Mindenkiboldogtalan,ígyaszomszédasszonyférje,Illés

is–akitnemtartanaknormálisnak,mertabsztinens–,ővégülszinténöngyilkoslesz, felál‐

dozzamagát,hogyIrmaésIvánesetlegegypárlehessen.Afalusiakéletérőlannyittudunk,

hogyapapnakszeretőjevanésméga temetésen isrészeg,ahola falusikórusössze‐vissza

énekel,avallásiénekeketamuskátlizenévelkeverikössze.Pénzsemmi,ésamunkanélküli‐

ségcsakidiótákatgyárt,hiszazivászatbamenekülnek:„Azegyetlenhagyomány,amitőrizünkitten,az,hogybékaszarrá isszukmagunkat,egymás torkánakugrunk, saztánkimegyünkazerdőre fát lopni.Ezamikurvanagyhagyományunk.”Atermészetszépségeibőlsemmitsemlátnak;hakimennekazerdőbealopásonkívül,hátcsakazért,hogyfelkössékmagukat.Ater‐

mészeteshalálittigenritka–pedigazisannakszámít,havalakitfejszévelütnekagyon.Iván

végülatévéneknyilatkozik,úgy,hogyazmégWassAlbertnekisbizonyáratetszene,hátmég

maihíveinek:„Jóittélni,mertvannakezekagyönyörűhegyek,safenyvesek,sazakicsiszarcsermelyisolyanszépencsobog,mintegypatak.”

ABányavidékenazérződik,hogyaszerzőminthacsuklóból,együltébenírtavolna:egy‐szerű,tipikus(dekidolgozott)alakok,falusialapszituációk,zsigerbőljövőhumorjellemzi.

ABányavakságtörténetemárbonyolultabb:apolgármesteraközelgőválasztáselőttrománrendőrthív,hogyleleplezzeamásikjelöltet,devégülazőkorrupciósügyérederülfény.Ittis

arat ahalál – Ince, apolgármesterbúsongóalkoholista, felesége és fia autóbalesetbenhalt

meg,mostmegújabbkorrupciósügyletentöriafejét,mertteljesentönkrement,örökségétis

kénytelenvolteladnihúgának,Iringónak.Akinekaférjeöngyilkoslett,sIringóterveszintén

az,hogyavárosbaköltözik,haeladjaaházat.Inceegyedülireménységealánya,Izabella,aki

avárosbanegyetemista,taníttatásárakellapénz.Váratlanulbetoppan,kiderül,márrégnem

járegyetemre,afűmiattmostmegmenekülniekellabíróságelől,Olaszbamennedolgozni.

A másik polgármesterjelölt, Izsák, aki az erdők visszaszármaztatásakor gazdagodott meg,

nagymagyar, akimégazűrlapokat is rovásírással tölti ki, és akinekmégaTurulZászlóalj

Harcosai is túl liberálisak. Heves történelmi és egyéb vitába keveredik Florinnal, a román

rendőrrel,akitöriamagyart.AhelyzetetIzabella„oldjameg”:lefekszikIzsákkal,akipénztad

nekiazolaszországiútra,demegígéri,hogyapjátbékénfogjahagynikorrumpáltságaellené‐

reis.Székelyhappyend.

Aharmadikdarab,aBányavíz isegy lepukkant faluban játszódik, itt legfeljebbazolyanprovokatívelemekjelentikazújdonságot,minthogyapappedofil,illetvesajátfogadottfiát,a

templomgondnokát,Mártontdugjamégaszószékenis.Aztperszeeltudomképzelni,hogy

ha ezt egy székely kisvárosban adják elő, vagy akár a provokatív színházat megvető „új”

NemzetiSzínházban,sokakatfelháborít–ahogyanazelőzőkétdarabalapszituációiésalakjai

is,hiszrészbensajátközegéreismervemindenki felhorkanhat,hogy„nodeami falunkban

azértmégsincsmindenígy,lehetittazértélniis”–,deazönismétlésekkeltarkítvaaBányavízmárelégfárasztóolvasmány,hiszújraazttudjukmeg,hogyazemberekfeleöngyilkoslett,

másik felebeköltözött avárosba,páranugyanmaradtak, a legszerencsétlenebbek, akiknek

mégkötélresemtelik. Itt ismegya részegeskedés,apolgármesterugyannemszegény,de

nemrégjöttkiabörtönből.Asztorifőmotívuma,hogyatanítóházaleégett,benneafelesé‐

gével.Ígylányávalideiglenesenapaplakbaköltöznek,deapapmeglopjaőket.Aházvezetőnő

2014. november 121 „viszontazAmerikábaemigráltlányátvárjahaza,deszegénymármeghibbant,lányarégha‐

lott.Imola,atanítótizenhatéveslányaszinteazegyedülilányafaluban,mindenkiráhajtana,

Mártonszeretneveleelszökni,deezsemjönössze.Őamúgytitokbanverseketír,apaplelep‐

lezi,dehogyennekadrámábanmiaszerepe,nemtúlvilágos.Végülkapunkegykisvereke‐

dést, éshogyazesetlegesen fáradóközönség feléledjék, jöna reformátusok legecizése,mi‐

képpenazelőződarabbanisvoltrománozás,bozgorozásadarabvégén.Akiviszontelsőként

edarabotnézimegvagyolvassael,arrabiztosanazújdonságerejévelhatmajdaműésalig‐

hanemcsalódnisemfog.

Denepanaszkodjunk,abányatrilógiaszerzőjeigenfiatalmégmindig,hangjafriss,akár

azerdélyihavasoklevegője,poétikájaisegyedi.Ésfelébreszthetiazokat,akikafalvakbana

nyomort, a súlyos, nem etnikai alapú konfliktusokat nem akarják látni. Csak hagymázas

vágyálmaikat a nemzeti identitásukat oly büszkén ápoló, hagyományos életmódot élő „pa‐

rasztokról”.Székelyhumorral,dekegyetlenülábrázolja,hogyegykisközösségbenatúlélés

egyedülieszközeamásikátverése,meglopása,afolyamatosharc,ahatalompedigmindenütt

korrupt, hátmég ott, aholmásra lehetőség sincs.Az egyházpedignemmegtartó erő a ki‐

sebbségiekkörében(sem),éshanyilvánvalótúlzásis,hogyapapokmindegyszáligszeretőt

tartanának, homoszexuálisokvagypedofilok lennének, sebészipontossággal vágja fel azt a

sebet,hogymígazegészvilágotmegráztákakeresztényegyházembereiáltalelkövetettsze‐

xuális zaklatások, addig amagyar világban, legyen az katolikus vagy protestáns,mindegy,

gyakorlatilagegyetlenegyesetresemderültfény,ahogyanpénzügyivisszásságokrasem(a

politikaiakatmosthagyjukis).Perszeazértnehangsúlyozzukezttúl,aproblémánakezcsak

az egyik gyökere, és természetesen rengeteg ellenpélda is akad– vannakmég tisztességes

emberek(valahol).

Amit ki kell hangsúlyozni, hogymindez elementáris, bőhumorral, szellemesen íródott.

Ebbőlaziskövetkezik,hogyakibármitszószerintvesz,aznemérti,miazirodalom,aszín‐

ház.Atársadalomkritikaráadásulazérthiteles,mertSzékelyesztétikailag,dramaturgiailagis

hiteles. De próbáljukmeg nem érteni egy pillanatig, azaz látleletként olvasni a darabokat,szociográfiai jellegű színművekként,mertSzékelyCsabanemcsak szórakoztatni akar, egy‐

két gügye poén ellenére (ennek kigyomlálása amúgy is a szerkesztő vagy a rendező dolga

lenne)mindháromdarabnakmegvanamélysége,valamirőlszólniakar.

A trilógiakapcsánArminMaaloufvilághírű,magyarul (persze)nemolvasható,1998‐as

esszékötetejutotteszembe,aGyilkosidentitások(afranciaeredeticíme:LesIdentitésmeurtriè‐res,énszerbülolvastam),amelytöbbekköztarrólszól,hogyatöbbségelvárja,hogyazem‐bernek egy identitása legyen, vagy legalábbis identitása jól lehatárolható részekből álljon

össze – ezMaalouf esetébenazt jelenti, hogy félig francia, félig libanonikell legyen, illetve

esetlegdönteniekellarról,hamegkérdiktőle,ezvagyaz‐e.Ámezazelváráshamisésigaz‐

ságtalan,mertmindenbonyolultabbidentitástmarginalizálniakar.Székelykiválóanábrázol‐

ja azt, hogy ez az elvárásmennyirenemműködik, semmi értelmenincs egy‐egy adott kis,

kompaktközösségben.Hiszenegylepusztultfaluban–bárnemcsakott–mindenmásképp

működik,mintahogyanaztkívülrőlanagytöbbségelképzeli.PerszeSzékelykezére játszik

az,ahogyanErdélytmaelképzelikés forszírozzák,de jól ragadjamegakínálkozóalkalmat

(nemvéletlenekaszakmaidíjak,deaközönségáltalielismertségsem),hogyaztábrázolja,

van ugyan némi románozás vagy egymás közti vallási alapú gonoszkodás, de alapjáraton

mindenkitvalamimásérdekel:sajátmaga,azazsajátnyomorúsorsa.Ugyanazerdélyi falu

122 tiszatáj „ lakója el tudja játszani a tévéseknek,meg tud felelni a külső elvárásoknak, hogyő erdélyi,

magyar,falusi,hagyományaitápoló,akinemváltoztatőseiéletmódján,deezamimikristra‐

tégiaminimumazóta ismert,hogyagyarmatosítók fővárosaikbaszállítottákameghódított

országokegzotikusnakszámítóőslakosait, indiánokat,eszkimókat stb.Nemrégazegyikvi‐

lághírűtévériportjátlepleztékle,hogyegyolyanázsiaitörzsetmutatottbeemberevőkként,

sakikavilágrólsemmitsemtudtak,akikeljátszottákejövedelmezőszerepet,deahogytávo‐

zottastáb,illetveaturisták,visszaöltözteknyugatiasgönceikbeéselőszedtékatévétis.

Afalusierdélyimagyarhozmostugyanígyházhozjönnek,hogyeljátszhassaazelvártsze‐

repet,devalójábansenkisemúgygondolkodikottnemzetről,vallásról,nyelvről,életmódról,

kultúráról(amitaszerzőjólszemléltetaszlenghasználatávalésarégiszékelyhumorralvaló

keverésével),ahogyanazt„Budapesten”elgondolják.HogyaMagyarországrólérkezőmind‐

eztelhiszi,arraasajátidentitásamiattvanszükség.Akadugyanhelybenolyan,akimegfelel

azelvárásoknak,mintazultranacionalistaősmagyarráválóIzsák(anévtalánnemvéletlen,a

BibliábanIzsákazengedelmességpéldaképeis),deatrilógiahőseinemazősökgyermekei

(szintemindenszereplőszembenáll felmenőjével, lázadellene,megveti,halálátkívánja,ki‐

használja).MaaloufMark Blochot idézi helyeslőleg: „Az emberek sokkal inkább sajátkorukgyermekei,semmintapáiké.”–ésezmahatványozottanigaz,atrilógiapedigeztkiválóanmu‐tatjameg.Hiábaakívülrőlérkezőerősködés,hogyazelődöktiszteletemindenekfelettáll,az

ősi földmegőrzése erkölcsi parancs, akárcsak a hagyományok ápolása, ha fölbomlanak az

egykoriviszonyok–ezesetbenbezárabánya,azazmegszűnikamunkahely–,azemberakor

gyermekekéntmegpróbálboldogulni.Hamásutt,akkormásutt,éseznemerkölcsikérdés.Eda‐

rabokbansenkinemisfilozofálarról,hogyakielhagyjaafalut,azhibát,sőtbűntkövetneel,

közösségétcserbenhagyná,elárulná(bezzegavalóságbanazértezahozzáállásmégsokhe‐

lyütt megtalálható, főleg azok részéről, akik az adott társadalmi‐politikai‐gazdasági‐kultu‐

rálisközegeturalják, vagyakikmeg tudnakélni valamiből,például éppena skanzen‐turiz‐

musból).Vagyisesziafeneaföldet,amezőt,azerdőt,anyelvet,avallást,azéletmódot,aha‐

gyományokat, ha pénz csak abból van, ha az ember a városi szupermarketben árufeltöltő,

mintIzabella,akivégülOlaszországmellettdönt.

Vagyis adrámákazokelé tartanak tükröt, akikmégmindigazthiszik, hogynemakor

gyermekeivagyunk,hanemazősöké,ésezvalamire–sőt,sokmindenre–kötelezisbennün‐

ket... Hogy tarthatatlanok azok a klisék,melyek nagy részeMagyarországról érkezik, hogy

miképpeniskellgondolkodni.Vagyisinkábbnemgondolkodni,merteldöntődött,mirőlho‐

gyankellvélekedni,mimódonkellélni.Áméppenezazidentitásmeggyilkolása.Mégjó,hogy

azeffajtatrilógiáksegítenekbennünketabban,hogymimásidentitástépítsünkmagunknak.

2014. november 123 „DERESKORNÉLIA

Színház: tágas tudomány SZÍNHÁZ–JELENTÉS–EMLÉKEZET

ASzínház–Jelentés–Emlékezetcíműkötetegy2012‐essze‐gedi konferencia emlékét eleveníti fel, az ott elhangzott tu‐

dományoselőadásokat,illetveegy,akonferenciaprogramhoz

tartozóbeszélgetést isrögzít.Agyűjteményekképpentágas

szövegtérre nyit ablakot, amelyben kedvére bolyonghat a

színháztudománytpreferálóolvasóitekintet.Ennekatágas‐

ságnakacímadófogalmiháromszögágyazottmeg,utatnyit‐

vaaszínháziemlékezet‐hagyományokkutatásátólegészena

drámaszövegek és színházi gyakorlatok összefüggéseinek

elemzéséig.Ígyateatralitásésperformativitáskülönbözőré‐

tegei, smagának a színháznak a történeti, kulturális, intéz‐

ményes, esztétikai, fogalmi rétegzettsége egymással párhu‐

zamosanés–szerencsésesetben–egymástükrébenválhat‐

nakavizsgálattárgyává.Ennekkövetkezményeazis,hogya

kötet írásai tematikailag széttartók: kényelmesen megfér

egymás mellett a reneszánsz angol és 17. századi francia

színházigyakorlat;ZsótérésNovarina;azifjúságiszínházés

a tudattragédia; a kognitív, pszichoanalitikus, vagy épp fe‐

nomenológiaialapvetésűelméletek.Akönyvbenhelyetkapó

húsz tanulmány négy formálisabb csomópontba (Elmélet;

Miseenscène;Dráma;Történet)rendeződvekutatjatöbbek

közöttadramatikusszöveg,azelőadás,aszínházikonvenci‐

ók,ateatralitásjelentés‐rétegeit,akoramoderntőlegészena

kortársmagyaréseurópaikontextusig.

Azelső,összességébenleginspiratívabbblokkbanvegye‐

sen kapnak helyet a színházi intézményrendszerre, a jelen‐

létreésreprezentációra,illetvepercepciórafókuszálószöve‐

gek,melyekugyanakkormindaszínházésvalóságviszonyá‐

nak bizonyos aspektusait elemzik. Imre Zoltán kötetkezdő

tanulmánya többféle hiányt tematizál és vizsgál a kortársmagyarszínháziközegben:ígyahazaiszínházivitákatörté‐

neti‐kulturálisemlékezet,valamintakonklúzióésprogram‐

kidolgozás,arendszerváltozásótaregnálókormányoka tu‐

datoskultúrpolitika,aszínházszakmapedigazátfogó,struk‐

turáliskérdéseketérintődiskurzusokhiányánaklenyomata‐

JATEPressSzeged,2013

220oldal,3465Ft

124 tiszatáj „ iként jelennek meg. A programadó írás felhívja a figyelmet a Kádár‐rendszer társadalmi‐

színházimechanizmusainakkövetkezménynélküli–kapcsolatokéskiváltságokfenntartásá‐

ban ismegnyilvánuló – továbbélésére, valamint ennek hatásaira, továbbgyűrűzésére. Imre

olyan,aszínházszakmajelenbeliönértelmezéseésönértékeléseszempontjábólmegkerülhe‐

tetlen,amúltraemlékezőpárbeszédlétrejöttétsürgeti,amelytalánkiutatmutathatnaama‐

gyarszínház’49ótatartó,(párt)politikaijátszótérrévalódegradálódásából.SmígImreírá‐

sátahiányfeltérképezéseszervezi,SándorZitatanulmányaajelenlétre,atestjelenvalóságá‐

ra összpontosít: Valère Novarina szövegeit és az ezekből készülő előadásokat az Erika Fi‐

scher‐Lichtenevévelfémjelzettperformatívesztétika,valamintHans‐ThiesLehmannposzt‐

dramatikusmodelljefelőlértelmezi.Azírásfókuszábanadrámaszöveg,anyelvmegváltozott

funkciójaáll,melynekkövetkeztébenaszínészitestelsődlegesenahangzószövegmédiuma‐

ként–semmintegydramatikusuniverzumépítőkockájaként–jelenikmegaszínpadon.Ér‐

demes lenneugyanakkora logoszezen lehmanniértelembenvettdekonstrukciójáthirdető

nyelvfelfogással kapcsolatbanmegvizsgálni azt is, hogymindez egy olyan kortárs észlelési

módkéntválikolvashatóvá,amelyiknemszervezitöbbéegységes,lezárt,saformálislogika

szerintkövethetőrendszerréavalóságot,inkábbakülönbözőérzékszervek(Novarinaeseté‐

benleginkábbafül)benyomásaibólösszeállóhálókénttekintrá.

Ebben a fejezetben szerepelMatuska Ágnes tanulmánya is, amely a „theatrummundi”

angolreneszánszszínpadhozkötődőértelmezésénekhagyományainkeresztülvizsgáljaszín‐

ház és valóság kapcsolatát. Matuska szerint egy hármas tradíció együttes feltételezése és

elemzésenyithatutatametafora,sezáltalaszínháznézőiszerepkörökkorabeliösszetettsé‐

génekmegértéséhez: a színháznakmint illuzórikus téridőnek (a valóság távolléte),mint a

kozmikus világrendmanifesztációjának (a valóság jelenléte), illetvemint a valóság perfor‐

matívkonstrukciójának(ajátékhelye)gondolata.Valóságésfikciókapcsolataegészenmás

iránybólválikfontossáSeressÁkosírásában,amelyakognitívszínháztudománylehetséges

irányaitmutatjabe, ahangsúlyt anézőiperceptuáliskeretezésre, azazarrahelyezve,hogy

„mitörténikanézővelaszínházieseménytapasztalásasorán,illetvemilyen(kognitív)felté‐

telekszükségesekateatralitásértelmezéséhez,vagyis:mitjelentszínházatlátni?”(27).Ezenazizgalmaskutatásihorizontonbelülkerülnekelőolyanproblémák,mintazelőadássorána

nézői tekintetbengenerálódómentális terek; illetveaszínészésszerepészlelésétszervező

sémák,példáulazötvözötttér(ablend)elmélete.Adramatikuselőadásokbanablendolyan

(előfeltételezett)mentális térként értelmeződik, ahol a szerepet és a színészt is sokkal in‐

kábbvalamihelyettállókéntészleljük,semmintamagavalóságában–ebbőlaperspektívából

értelmeziSeressisateátrálisreprezentációésaszínháziötvözetkapcsolatát.

Amásodik(Miseenscène)ésharmadik(Dráma)blokktöbbtanulmányátatér,atérbeli‐

ségkérdéseiszervezik,legyenszódrámai,avagyszínházitérről.LiktorEszterírásapéldáula

17.századiAlexandreHardydrámainakésakorabelifranciadíszletezésigyakorlatnak,afül‐

késszínpadnakazösszefüggéseitvizsgálvamutatráadialógusbaékelődőszínpadiutasítá‐

sokszerepére,sígyaszövegekinherensperformatívdimenziójára.VarróGabriellaegyShe‐

pard‐darabbemutatójakapcsánelemziaklausztrofóbésmediatizáltdrámai terekszínházi

lehetőségeit;SzabóAttilaatérfelőliszínházolvasatlehetőségeibőlkiindulvavizsgáljaaHo‐

lokauszthoz kötődő emlékezethagyomány változásait kortárs lengyel darabokban; Jászay

TamáspedigaKrétakörhelyspecifikuselőadásainakkapcsánkutatja többekközöttanézői

szerepkörmódosulásait.EzzelszembenazelmeelvontabbterébekalauzolKissAttilatanul‐

2014. november 125 „mánya,amelyaMacbethtudatdrámakéntvalóértelmezésekapcsánolyanelőadás‐központú

szemiotikaimegközelítéstalkalmaz,amelyakoramoderndrámákjelentésszintjeinekfeltér‐

képezésekoralapvetőenakorabeli színházi gyakorlat (hipotetikusan rekonstruált)kontex‐

tusáraépít.Kissennekkeretébenrészletesenelemezhatolyan’89utánimagyarrendezést,

melyek valamiképpen rezonáltak a koramodern emblematikus színház térszerkezetére és

reprezentációslogikájára.Ezutóbbieredetilegarraépült,hogy„aközönségbirtokábanvolt

azoknakaszimbolikus, ikonográfiaikódoknak,amelyekalapjánakisszámúszínpadielem‐

heztöbbjelentésszintenrendelhettekhozzáasszociációshálózatokat”(70).Adolgozatpro‐

duktívértelmezésihorizontotnyitamagyarMacbeth‐előadásokkutatásában, s ígyegymás

fényében válik olvashatóvápéldául aMarton‐féle zöld világ groteszk tere, a Zsámbéki‐féle

emblematikusképrendszerek,vagyaKálloyMolnár‐félefüggőlegestérszerkezet.

A kötet tanulmányai között kapnak helyet a teatralitás különféle lehetőségeit vizsgáló

írásokis:KérchyVeraatársadalminemszerepételemziamelankóliahorizontjábólCronen‐

bergM.Butterflycíműfilmjekapcsán;LukovszkiJuditAszékekcíműIonesco‐darabbanafényteátrális hatásairól ír; Ótott Márta pedig McNally egyik drámájában, s annak egy magyar

színháziadaptációjábankutatjaasebfeltárásaspektusait.Anegyedik(Történet)blokktanul‐

ságos írásaEgyedEmese tanulmányaadramatikus játékot tanítási gyakorlatába isbevonó

19.századiCzinkeFerencről.AmárekkorszabadversfelétendálóCzinkeSzatíracíműversétésannakKazinczyvagySzemereoldalárólmegfogalmazottheveskritikájátolyanszínháztör‐

téneti‐esztétikaiemlékkéntértelmeziEgyed,amelyamainapigújraésújraelőkerülőkérdé‐

sekettematizál,mintpéldául„Hogyankellaszínházieseményeketészlelni,hátazokrólérte‐

kezni?Elválasztható‐eahangzásalátványtól,aművészetaművészekésközönségükművelt‐

ségétől?Elévül‐eakritika(…)?”(185).Ugyanakkorazutolsóblokkonbelültöbbírásisrámu‐

tategy „Szeged”címszóalattkirajzolódóötödik fejezet látenshiányára:aVargaMátyásról,

JuhászGyulárólszólóírások,illetveaműfajilag‐tematikailagnémiképpeldönthetetlen,sfeje‐

zetalánemsoroltMalgotIstvánhozkötődőmonológ, illetvebeszélgetésisotthonosabbhe‐

lyetkaphatottvolnaegyilyenblokkonbelül.Mindazonáltalezagazdaggyűjteményszámos

olyan izgalmasutat,problematikát, réteget rajzolki ahazai színháztudományonbelül,me‐

lyekérdemesekafigyelemre,támogatásra.

(Szerkesztette:KérchyVera)

126 tiszatáj „ DANYIZOLTÁN

Kődarab vagy jég, nagyjából akkora, amekkora a szív NAGYJÓZSEF‒ANNE‐SOPHIELANCELIN:MEGNEVEZHETETLEN

Haelkellenemondanom,hogymirőlszól,feltehetőenmárazelejénbelebuknék.Pedigtiszta,

világos,követhető, és ahelyénvanminden.A színtér egy feketedoboz,mindösszenéhány

méter széles és néhány méter hosszú: ebben a „sötétkamrában” játszódik az előadás. A

mennyezetrőlgyertyatartólóg,azegyiksarokbanegydurvaseprűáll,ennyicsupánadíszlet.

Azelsőjelenetbenegyfeketezakós,fejnélküliférfitlátunk,akiaközönségnekháttaláll,a

karjáttöbbszörszéttárja,éslassankimegy.Aszínpadelülsőszélén,féligtakarásbanegynő

hever,testhezálló,sötétszürkeruhában,észsinegettekeregyorsóra;ezazsineglassanegy

bőrszíjatfeszítkiaszínpadkétfalaközé.Szépjelenet,tisztábbésvilágosabbmárnemisle‐

hetne.Mégis,máritt,alegelejénérezhető,hogynemcsak„szép”,„tiszta”és„világos”,hanem

éppenellenkezőleg–komor,súlyosésletaglózóittminden.Példáulafejnélküliember,eza

régijelkép,amelyakülönállást,akettéválasztottállapototjelentiazalkímiában:asötétséget,

amelybenazösszetartozóelemeknemtaláljákegymást.EzzelkezdődikaMegnevezhetetlen,aférfiésanőkönyörtelenülszétvannakválasztva.Lehet,hogyörökrekülönkellmaradniuk?

Úgy tűnik, igen.Azelőadásugyanis, túlazon,hogy letaglózóanszép,komoranmegkapó,és

mintegy rabul ejtően „csupasz”, mindezen túl tehát ez az előadás a legfőképpen: időtlen.Minthaatérésazidőszabályaifelfüggesztődtekvolna,vagylegalábbismáskéntérvényesek.

Akövetkezőjelenetbenaférfiegykeskenyablakonkeresztülhajolbe,háttal,asötétkam‐

rába,mellkasalassananézőkfeléfeszül.Afejemárahelyénvan,mostviszontalábahiány‐

zik,jobbanmondvatakarásbanvan.Akezébenegyhosszú,vastagszögettart.Anőmágikus

jeleketrajzolalevegőbe,azutánsepregetnikezd.Újabbszögekkerülnekelőaszínpadsarká‐

ból,anőháromszögalakbasöpriőketösszeaszínpadközepén.Lehet,hogyboszorkányeza

nő?Aférfimostfelegyenesedikakisablakban,ésaszöggeljeleketír,rovátkákatrajzolafal‐

ra:avászontapétafelszakad,afalraróttjelekvilágítanak.

Minthamágikushelyrekerültünkvolna.Dürer is eszünkbe juthat:Melankólia – aperc,amikoravakoklátnikezdenek.Anőmozgásakísérteties,talánmertidőnkívüli.Aszellemek

lebegnekígy,vagyaboszorkányok.Ésahangok,asüvítőzörejek,amelyekajelenetetkísérik,

ugyancsakkísértetiesek.Anőráfekszika„sötétkamra”falaiközékifeszítettbőrövre,elnyúj‐

tózikrajta,teljesenkiegyenesedikakeskenyövön,ésmostúgytűnik,minthaaszínpadfelett

lebegne:minthacsakugyanmágia,színtisztamágiavolna,amitlátunk–ésahosszúideigki‐

tartottjelenetaztsugallja,hogyezamágiavalahogyörökidőktőlfogvatart.

Anőaztánfelmászikakamrafalán,egyláthatatlanajtótkinyit,éskimegy.Aférfiazabla‐

konkeresztülbecsúszik,éskövetkezikaszólótánca.Anőközben„átvedlik”aszínfalakmö‐

gött.Amikorújrabejön,feketeruhátvisel,amozgásais lágyabb.Ajelenetetkísérőzörejek,

2014. november 127 „hangok szintén megváltoznak, most csörgőket, dobokat, gyerekhangokat hallunk. És az

„örökre”szétválasztottelemekebbenapillanatbanmégisegymásra találnaka férfiésanő

lassú, elégikusduójában. –Az alkímiaimenyegzőpillanataez, akirályésa királynőnásza.

Nemazizgalmak,nemaszerelmimutatványok,nematündöklőbájaz,amirőlezatáncszól;

miközben aligha lehetne elképzelni izgatóbb, szerelmesebb, tündöklőbb táncot. Mégis, itt

márnemaférfi,nemanő,nematáncaz,amirőlszóvan,mertebbenatáncbananövények

énekelnekésakövekmozognak.PaulCelanírja:„Idejemár,hogyakőkiviruljon.”Azalkímiai

nászéppenerrőlszól,akövekvirágzásáról.

A férfia falmellőlegyhosszú,vékonyrudat,egyacéllándzsátveszelő,ésamennyezet

közepénfüggőgyertyatartóraakasztja.Ezaz„órainga”talánazidőtjelenítimeg;nemamin‐

dennapi tapasztalás idejét, nem isNewtonabsztrakt,matematikai idejét,hanem inkábbaz

„eszkatologikus”,vagyméginkábbaz„okkult”időt,amelybenalegszemélyesebbsorsbetel‐

jesedhet: amelyben tehát az említett kő kivirulhat. – Newton az abszolút időt kereste, az

absztrakt időt, amelymindenkörülményekközött egyenletesenmúlik. Kérdés, hogy van‐e

ilyenelvont,matematikaiidő,vagyinkábbcsakasorsotalakítóokkultidőlétezik;akárhogy

vanis,ezalándzsaegyfelőlhűvösenegzaktéshúsbavágóanpontos,másfelőlajéghideghe‐gyévelmagáraasorsfordítóidőremutat:arraazidőretehát,amelybenaszületésésahalál,a

kiteljesedésésabukásbekövetkezik,ésamelyBeckettszerintéppenezértnemmás,mint„a

kárhozatésamegváltáskétfejű szörnyetege”.A jelenetalatthullámok lüktetéséthalljuk,a

tenger,azóceánlélegzését.Anőazacélingaaláhelyezegytálcát,ésegykődarabnaklátszó,

ökölnyi tárgyaterősítazacélrúdhoz.Kődarabvagy jég,nagyjábólakkora,amekkoraa szív.

Lehetneakára lapisphilosophorum is.A férfiegy lángothelyezalá,majdanővelegyüttki‐mennekaszínpadról.Mialattebbenaszemünkelőttösszeállóalkímiaiműhelybenalángaz

ökölnyijég‐vagykődarabothevíti,olvasztja,edzi(újracsakasorsotformálóidőtmegjelenít‐

ve,amely,miközbenalakít,formálésváltoztat,ezalattegyrecsakfogy,múlikésapad),addig

afalonegyablaknyílikazelmúlt,vagytaláninkábbazeljövendősivatagra,középenegyho‐

mokbanheverőoroszlánnal.–Ésezenapontonmáregyreinkábbúgytűnik,hogyegyalkí‐

miaifolyamatotkísérvégigazelőadás.Akirályésakirálynőkémiaimenyegzőjelétrehoztaa

filozófusokkövét,amelybőlmostezzelazégetéssel,ezzelahevítésselavégsőegyesítésreal‐

kalmasfémet,azaranyatelőállítják.Azoroszlánennekazaranynaklehetajelképe,ésegyben

utolsóvédelmezője.

Azalkimistaműveletekfontos,haneméppalegfontosabbkellékeahigany,amercurius.

Azelsőjelenetbenanőeztafolyékonyfémet,ezta„híganyagot”,ahiganytalakítja–ezért

lehetettolyankísérteties,„cseppfolyós”amozgása.Ahiganytöbbféleszerepetjátszikazal‐

kímiában:részbenakiinduláselőmozdítója,részbenazemlítettlapisphilosophorumkészíté‐sének„katalizátora”;ezutóbbirévéntehátafolyamatvégcélját,azaranyatismagábanhor‐

dozza.

Azaranymegjelenésévelperszemégnincsvégeazátalakulásnak.Amikövetkezik:ahús

megkínzása,megszaggatása,hogyvéglegmegtisztuljonaszenvedésben.Mert,ahogyazalki‐

mistákmondják,azaranyatatűzbenedzikmeg.

Anőmostkrémszínűruhábanjelenikmegaszínpadon.Ezaszínváltásisfeltehetőenaz

újabbalkímiaistációtjelzi.Aférfiezúttalegyközépkorilovagpáncélsisakátviseli,éslassan,

kíméletlenüllassan,kitartóan,már‐máraszketikuselszántsággalegyvastagszelethústütö‐

get, klopfolóval. Mintha egy végsőkig elszánt, könyörtelen szertartást látnánk, a húsmeg‐

128 tiszatáj „ szaggatását,ahúsmegkínzását,ahúsmegpróbálását.Esetlegahúsmegsemmisítését?Nem,

errőlnincsenszó,azalkímianemmegsemmisíteni,nemeltüntetniakar,hanemátszellemíte‐

niésmegemelni.Azaranyatatűz,ahústaszenvedésedzimeg–ígyválikalkalmassáavégső

egyesítésre,azalkímiaikonjunkcióra.

Anőlassú,szívbemarkolószólótáncábanavirágokismétmegszólalnak,ésakövekújra

kivirágoznak.Aztánanőhanyattfekszik,alábaitfelrakjaafalra,ésegyszöggelmegérintia

lábfejét.Sebekfakadnakahúsán,afalonvékony,sötétkiserecskékcsorognakvégig.

Alovagegyreüti,gyötri,klopfoljaahúst,lassan,következetesen,ésúgytűnik,megállítha‐

tatlanul.Csakakkorhagyjaabba,amikoranőodamegyhozzá,ésmegfogjaakezét.Alovagle‐

tesziaklopfolót,ésanővelegyüttaszínpadjobboldaláramegy.Afalbólegy‐egymadártollat

vesznekelő,ésvégiglebegtetik,végigtáncoltatjákőketakamraegyikfalátólamásikig.Atol‐

lak ide‐odakanyarognak, könnyedénhurkokat vetnek, jeleket rajzolnaka levegőbe– talán

mertazaranyatmármegedzették,aszenvedéskönnyűvévált,ésazalkímiaifolyamatközel

járabefejezéshez.Alovagvisszamegyakiklopfolthúshoz,éslassan,nagyonlassan,néhány‐

szormegütögetimégököllel.Anőhátranyúlegyszöggeldöfködimagát,hátul,alapockájánál

‒kékstigmákjelennekmeg,nagyjábólaszárnyakhelyén.

Alovagvégüllevesziapáncélsisakot,ésaföldreteszi.Felegyenesedik,kezébevesziaki‐

klopfolt,kinyújtott,megedzetthúst,eztaz„agyonvertcsipkét”(TolnaiOttótidézve,akineka

költészeteugyancsakkihagyhatatlanihletőjeNagyJózsefművészetének),ésráhelyeziazar‐

cára.Aműkészenvan,akonjunkciómegvalósult.Aférfiésanőegymásmelléállnak,kezeik‐

kel jeleket rajzolnaka levegőbe,és lassanhátrálvaelhagyjáka színjáték terét.Minthacsak

PaulCelanversétlátnánkszínpadimegjelenítésben:„elmennekfélénken/sötétjeleketmu‐

tatvafelénk”.