A pénzügyi és gazdasági válságra adott

jegybanki válaszokKirály Júlia

alelnök, Magyar Nemzeti Bank Az előadás összeállításában a Magyar Nemzeti Bank stábja működött közre

XVII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia, Balatonalmádi

2009. szeptember 3.

A világ 2007 nyaráig (a Kánaán)

• Gyors és stabil gazdasági növekedés, alacsony és kevéssé változékony infláció

• Világméretű likviditásbőség, azaz pénzbőség – mind éhesebbek lettünk a kockázatra – növekvő tőkeáttételek

A tornádó és oldalszele: 2008. őszéig

• Az amerikai jelzálogpiacokról kiinduló, a „mérgezett” értékpapírok révén gyorsan terjedő pénzügyi válság

• Az „oldalszél”: kockázatosnak ítélt országok finanszírozási költségeinek emelkedése, de! „decoupling” – mindenesetre lassítani kellett volna…

A cunami: a pénzügyi válság a Lehman bukása (2008. 09.15) után

• a pénzügyi közvetítőrendszer iránti teljes bizalomvesztés - a kockázatosnak és „biztonságos kikötőnek” ítélt piacok (termékek, országok) radikális szétszakadása

• a súlyos recesszió rémképe • széleskörű, országhatárokon átnyúló, kormányokat,

nemzeti bankokat átfogó együttműködés kell

2008. október 9. Magyarország

Megáll a bankközi devizapiac – elkezd leértékelődni a forint. Zuhan a tőzsde. Több lejáraton nincs árjegyzés az állampapírpiacon.

Miért éppen mi kerültünk a lavina útjába ?

Fejlett és a nyugat-európaival integrált bankrendszer

„Fiskális alkoholizmus”

Magas infláció

Magas államadósság

Devizahitelezés

Liberalizált tőkemérleg

KÜ

LS

Ő A

DÓ

SS

ÁG

Magas forinthozamok

2. A bankszektor kockázata

1. Az állam kockázata

150% hitel/betét arány

I. Válság két hullámban

Válság két hullámban

• 2008. október: – Kiváltó okok: rövid lejáratú külső kötelezettségek

meghaladják a devizatartalékot, piacok likviditásának kiszáradása, félelem, hogy az anyabankok nem újítják meg a hazai leányoknak nyújtott hiteleket

– A hazai folyamatok elválnak a régiótól– Következmény: árfolyamgyengülés (jelentős short-

pozíciók), hozamemelkedés, külföldiek állampapír-eladásai

• 2009. február-március: – Kiváltó okok: bizalmi válság, az árfolyamgyengülés és a

recesszió megrengetheti a a régió országainak bankszektorát

– Hazai folyamatok a régióval összhangban– Következmény: árfolyamgyengülés, hozamemelkedés, de

nincsen tőkekiáramlás (anyabanki elköteleződés)

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

2008

.máj

.30.

jún.

20.

júl.1

1.

aug.

1.

aug.

22.

szep

t.12.

okt.3

.

okt.2

4.

nov.

14.

dec.

5.

dec.

26.

2009

.jan.

16.

febr

.6.

febr

.27.

már

c.20

.

ápr.1

0.

máj

.1.

máj

.22.

jún.

12.

júl.3

.

júl.2

4.

aug.

14. 0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

Magyarország Lengyelország CsehországRománia Lettország Észtország

Lettország CDS felára március 10-én tetőzött 1193 báziponton.

CDS felárak országonként

Forrás: Datastream

CDS felárak CEE

Forrás: Datastream

0

200

400

600

800

1000

2008

.06.

01

2008

.07.

01

2008

.08.

01

2008

.09.

01

2008

.10.

01

2008

.11.

01

2008

.12.

01

2009

.01.

01

2009

.02.

01

2009

.03.

01

2009

.04.

01

2009

.05.

01

bázispont

Közép-Európa (13) Latin-Amerika (5) Ázsia(9) Fejlett országok (19)

A forráshozjutás költsége: ismét CDS felárak

Forrás: Datastream

0

100

200

300

400

500

600

70020

07.0

1.01

2007

.02.

0120

07.0

3.01

2007

.04.

0120

07.0

5.01

2007

.06.

0120

07.0

7.01

2007

.08.

01

2007

.09.

0120

07.1

0.01

2007

.11.

0120

07.1

2.01

2008

.01.

01

2008

.02.

0120

08.0

3.01

2008

.04.

0120

08.0

5.01

2008

.06.

0120

08.0

7.01

2008

.08.

01

2008

.09.

0120

08.1

0.01

2008

.11.

0120

08.1

2.01

2009

.01.

01

2009

.02.

0120

09.0

3.01

2009

.04.

0120

09.0

5.01

2009

.06.

0120

09.0

7.01

2009

.08.

01

bázispont

0

100

200

300

400

500

600

700bázispont

Magyarország 5 éves CDS feláraHazai bankok anyabankjainak 5 éves CDS felára (medián)

Devizaárfolyamok

Forrás: Datastream

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

2008

.jan.

2.

jan.

23.

febr

.13.

már

c.5.

már

c.26

.

ápr.1

6.

máj

.7.

máj

.28.

jún.

18.

júl.9

.

júl.3

0.

aug.

20.

szep

t.10.

okt.1

.

okt.2

2.

nov.

12.

dec.

3.

dec.

24.

2009

.jan.

14.

febr

.4.

febr

.25.

már

c.18

.

ápr.8

.

ápr.2

9.

máj

.20.

jún.

10.

júl.1

.

júl.2

2.

aug.

12.

%

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20%

forint/ euro zloty/ euro cseh korona/ eurodél-afrikai rand/ dollár török líra/ dollár román lej/ euro

II. Helyzet és kilátások – 2009. nyárvég

Reálgazdaság: külső alkalmazkodás, de súlyos recesszió árán

(Jelentés az infláció alakulásáról, 2009. augusztus)• Az infláció a monetáris politika számára releváns

horizonton a cél alatt marad– az inflációs prognózis annak ellenére nem változott jelentősen,

hogy a meghatározó tényezők érdemben elmozdultak• 2010-ig recesszió, 2011-ben határozott növekedés

– rövidtávon erősebben esik a belföldi felhasználás, de jobban javul a külső egyensúly

• Erőteljes munkapiaci alkalmazkodás, de valamivel lassabb, mint korábban feltételeztük

• Erőteljesen javuló külső egyensúly– a külső egyensúlyban reálgazdasági oldalról némileg erőteljesebb a

javulás mint májusban, a jövedelemegyenleg is kedvezőbb lehet• A költségvetési hiánypálya 2009-re a tartalékok

zárolásával tartható, 2010-es cél is elérhető feszes kiadás kontroll mellett– a 2011-re az adócsökkentésnek nincs fedezete– 2010-től a felfelé mutató kockázatok jelentősek

Az ÁFA emelés nagyon kis részben épült be a júliusi indexbe, 2010 végére újra a cél alatt

lehet az infláció

-2-1012345678910

2006

.I.n.

év

2006

.II.n

.év

2006

.III.n

.év

2006

.IV.n

.év

2007

.I.n.

év

2007

.II.n

.év

2007

.III.n

.év

2007

.IV.n

.év

2008

.I.n.

év

2008

.II.n

.év

2008

.III.n

.év

2008

.IV.n

.év

2009

.I.n.

év

2009

.II.n

.év

2009

.III.n

.év

2009

.IV.n

.év

2010

.I.n.

év

2010

.II.n

.év

2010

.III.n

.év

2010

.IV.n

.év

2011

.I.n.

év

2011

.II.n

.év

2011

.III.n

.év

2011

.IV.n

.év

%

-2-10123456789

10%

(Az infláció legyezőábrája)

Forrás: MNB

Nemzetközi konjunktúra: folytatódó javuló trend, de messze még az

egyértelmű bővülési fázis,…

-4.0

-3.5

-3.0

-2.5

-2.0

-1.5

-1.0

-0.5

0.0

0.5

1.0

1.5

2.0

2001

. jan

.20

01. á

pr.

2001

. júl

.20

01. o

kt.

2002

. jan

.20

02. á

pr.

2002

. júl

.20

02. o

kt.

2003

. jan

.20

03. á

pr.

2003

. júl

.20

03. o

kt.

2004

. jan

.20

04. á

pr.

2004

. júl

.20

04. o

kt.

2005

. jan

.20

05. á

pr.

2005

. júl

.20

05. o

kt.

2006

. jan

.20

06. á

pr.

2006

. júl

.20

06. o

kt.

2007

. jan

.20

07. á

pr.

2007

. júl

.20

07. o

kt.

2008

. jan

.20

08. á

pr.

2008

. júl

.20

08. o

kt.

2009

. jan

.20

09. á

pr.

2009

. júl

.

szór

áspo

nt

-72

-63

-54

-45

-36

-27

-18

-9

0

9

18

27

36

százalék

EABCI (bal tengely) IFO klímaIFO jelenlegi IFO várakozások

Forrás: MNB

(A legfontosabb üzleti bizalmi indexek alakulása)

…ennek megfelelően az ipari termelés csökkenése megállt

70

75

80

85

90

95

100

105

20

08

.jan

.

20

08

.feb

r.

20

08

.márc

.

20

08

.áp

r.

20

08

.máj.

20

08

.jú

n.

20

08

.jú

l.

20

08

.au

g.

20

08

.sze

pt.

20

08

.okt.

20

08

.nov.

20

08

.dec.

20

09

.jan

.

20

09

.feb

r.

20

09

.márc

.

20

09

.áp

r.

20

09

.máj.

20

09

.jú

n.

20

08

. ja

n. =

10

0

70

75

80

85

90

95

100

105

20

08

. jan

. = 1

00

Euroövezet* Németország CsehországMagyarország (KSH)Lengyelország Szlovákia

(Az ipari termelés alakulása a különböző országokban)

Forrás: MNB

(A GDP-előrejelzés legyezőábrája)

A hazai reálgazdaság komoly visszaesésével kell számolnunk…

Forrás: MNB

-9-8-7-6-5-4-3-2-101234567

2006

.I.n.

év

2006

.II.n

.év

2006

.III.n

.év

2006

.IV.n

.év

2007

.I.n.

év

2007

.II.n

.év

2007

.III.n

.év

2007

.IV.n

.év

2008

.I.n.

év

2008

.II.n

.év

2008

.III.n

.év

2008

.IV.n

.év

2009

.I.n.

év

2009

.II.n

.év

2009

.III.n

.év

2009

.IV.n

.év

2010

.I.n.

év

2010

.II.n

.év

2010

.III.n

.év

2010

.IV.n

.év

2011

.I.n.

év

2011

.II.n

.év

2011

.III.n

.év

2011

.IV.n

.év

%

-9-8-7-6-5-4-3-2-101234567

%

…mivel ez az ára a külső egyensúly javulásának

Forrás: MNB

(A külső finanszírozási igény szerkezete a GDP arányában, szez. ig. értékek)

-12

-10

-8

-6

-4

-2

0

2

4

6

8

2001

.I.n.

év

2001

.III.n

.év

2002

.I.n.

év

2002

.III.n

.év

2003

.I.n.

év

2003

.III.n

.év

2004

.I.n.

év

2004

.III.n

.év

2005

.I.n.

év

2005

.III.n

.év

2006

.I.n.

év

2006

.III.n

.év

2007

.I.n.

év

2007

.III.n

.év

2008

.I.n.

év

2008

.III.n

.év

2009

.I.n.

év

2009

.III.n

.év

2010

.I.n.

év

2010

.III.n

.év

%

-12

-10

-8

-6

-4

-2

0

2

4

6

8%

Reálgazdasági egyenleg* JövedelemegyenlegFolyó- és tőketranszferek egyenlege Külső finanszírozási képesség*

Mnb-előrejelzés(külső fin. képesség)

Helyzetkép a pénzügyi szektorról

• A költségvetés és a háztartások pozíciója javul, ez érvényesül a külső egyensúly javulásában is

• A háztartási szektorban a hitelezés stagnál, a betételhelyezés növekszik, a vállalatoknál a hitelállomány csökken

• Ez a típusú alkalmazkodás a banki hitel/betéti mutatók mérséklődéséhez és a külső forrásokra való ráutaltság csökkenéséhez vezet

• Az alkalmazkodással járó recesszió másik következménye a jelentősen romló portfolióminőség, növekvő hitelezési veszteségek

• Ugyanakkor mérsékelten csökkenő banki jövedelmezőség– jelentős lehet az egyszeri tételi javító hatása

• Stabil tőkemegfelelés

A kiigazodás hatására a vállalati hitelek csökkennek, a háztartási hitelek stagnálnak

Forrás: MNB

(A bankszektor által nyújtott hitelek havi nettó állományváltozása, árfolyamszűrt értékek)

-200

-150

-100

-50

0

50

100

150

20020

06.d

ec.

2007

.jan.

2007

.febr

.20

07.m

árc.

2007

.ápr

.20

07.m

áj.

2007

.jún.

2007

.júl.

2007

.aug

.20

07.sze

pt.

2007

.okt

.20

07.n

ov.

2007

.dec

.20

08.ja

n.20

08.fe

br.

2008

.már

c.20

08.ápr

.20

08.m

áj.

2008

.jún.

2008

.júl.

2008

.aug

.20

08.sze

pt.

2008

.okt

.20

08.n

ov.

2008

.dec

.20

09.ja

n.20

09.fe

br.

2009

.már

c.20

09.ápr

.20

09.m

áj.

2009

.jún.

2009

.júl.

Mrd Ft

Vállalati szektor Háztartási szektor

Közben a nem-teljesítő adósok száma jelentősen, de az MNB várakozásaival

összhangban növekszik

Forrás: MNB

(A 90 napot meghaladó késedelemmel rendelkező hitelek aránya a bankszektorban)

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

2007

.már

c.

2007

.jún.

2007

.sze

pt.

2007

.dec

.

2008

.már

c.

2008

.jún.

2008

.sze

pt.

2008

.dec

.

2009

.már

c.

2009

.jún.

%

Háztartási hitelek Vállalati hitelek

III. Válságkezelés – konvencionális és nem

konvencionális monetáris eszközök

Jegybanki lépések 2008 október – 2009 augusztus

az állampapír piacon:• megállapodás az elsődleges forgalmazókkal• állampapír vásárlási aukciók

a devizalikviditás fenntartásáért:

• kétoldalú devizaswap tenderek bevezetése

• devizaswap rendelkezésre állás és tenderek

– 1 napos EUR/HUF– 1 hetes CHF/EUR– 3 hónapos EUR/HUF– 6 hónapos EUR/HUF(6 hónaposnál feltétel:

vállalati hitelezés, külföldi forrásbevonás)

a forintlikviditás bővítése érdekében:

• kéthetes futamidejű, fix kamatú és hathónapos futamidejű, változó kamatozású fedezett hiteltender

• tartalékráta-csökkentés• fedezeti kör bővítése

(jelzáloglevelek, önkormányzati kötvények)

az árfolyam érdekében:• 300 bázispontos kamatemelés októberben, majd fokozatos

csökkentés• (regionális) verbális intervenció februárban (MT

elköteleződés)• EU-források piacra vezetése

A 300 bp emelést követően fokozatos – a pénzügyi stabilitást nem veszélyeztető -

kamatcsökkentés(Az MNB alapkamatának alakulása)

6

7

8

9

10

11

12%

Forrás: MNB

IV. Egy kiemelt kérdés: a vállalati hitelcsökkenés – okok és kezelési

lehetőségek

A vállalati hitelállomány – a fejlett országokhoz hasonlóan – folyamatosan

csökken(A bankszektor vállalati hiteleinek éves, árfolyamhatástól tisztított állománynövekedési üteme, a hazai adat 2009-2010-

re MNB-előrejelzés)

Forrás: MNB, EKB, Fed

Megjegyzés: A 2009-2010-re vonatkozó adat előrejelzés a makrogazdasági alappálya mentén.

-10

-5

0

5

10

15

20

25

30

2004

.I. II.

III.

IV.

2005

.I. II.

III.

IV.

2006

.I. II.

III.

IV.

2007

.I. II.

III.

IV.

2008

.I. II.

III.

IV.

2009

.I. II.

III.

IV.

2010

. I.

II.

III.

IV.

%

-10

-5

0

5

10

15

20

25

30%

Magyar bankrendszer - előrejelzés Magyar bankrendszer - tény Euró zóna USA

28

• Mennyiségi korlátok:

– A vállalatok hitelhez jutása nehezebbé válik,

mivel a bankok szigorítanak a hitelezési

feltételeken (hiteladagolás?)

• Árjellegű korlátok:

– Az ország kockázati prémiuma miatt magas

kamatszint

– A bankok finanszírozásának kockázati és

likviditási felára magas

– A növekvő kockázatok miatt emelkedik a

hitelkockázati felár

– A bankok kockázatvállalási hajlandósága

csökken

A vállalati hitelezés lehetséges korlátai

29

A jegybanki alapkamat és a hitelkockázati prémium miatt magasak forinthitelkamatok

(A hazai bankok által kínált vállalati hitelek kamatai, 3 havi mozgóátlag)

0123456789

1011121314

2006

. dec

embe

r

2007

. jan

uár

2007

. feb

ruár

2007

. már

cius

2007

. ápr

ilis

2007

. máj

us

2007

. jún

ius

2007

. júl

ius

2007

. aug

uszt

us

2007

. sze

ptem

ber

2007

. okt

óber

2007

. nov

embe

r

2007

. dec

embe

r

2008

. jan

uár

2008

. feb

ruár

2008

. már

cius

2008

. ápr

ilis

2008

. máj

us

2008

. jún

ius

2008

. júl

ius

2008

. aug

uszt

us

2008

. sze

ptem

ber

2008

. okt

óber

2008

. nov

embe

r

2008

. dec

embe

r

2009

. jan

uár

2009

. feb

ruár

2009

. már

cius

2009

. ápr

ilis

2009

. máj

us

2009

. jún

ius

2009

. júl

ius

1 millió euro alatti eurohitelek kamata 1 millió euro alatti forinthitelek kamata

% %

450 bp 840 bp

Forrás: MNB

-100%

-75%

-50%

-25%

0%

25%

50%

75%

100%

A banktőkehelyzetének

jelenlegi szintje, vagy aközeljövőben várható

változása

A bank likviditásihelyzetének, forráselérhetőségeinek és

feltételeinek jelenlegi,vagy

a közeljövőben várható változása

Gazdasági kilátások Iparág specifikusproblémák

Más bankok, vagynem banki hitelezők

(más pénzügyiközvetítők, vagy

tőkepiacok)versenyhelyzetének

megváltozása

Kockázati toleranciamegváltozása

Piaci részesedésicélok

2008.II. 2009.1. n.év 2009.2.n.év 2009.3-4.n. év (előrejelzés)

Szig

orítá

shoz

járu

lt ho

zzá

Eny

híté

shez

járu

lt ho

zzá

A vállalati hitelezés csökkenésében egyre kisebb szerepe van a likviditási korlátoknak

(MNB SLO felmérés: A hitelezési sztenderdek/feltételek változásának okai)

Forrás: MNB

31

Értékelés• Minden közvetlen beavatkozásnak fiskális

költsége van– Különbség: a költségvetés vagy a jegybank

mérlegét használja (explicit vagy implicit), a költség azonnal megjelenik vagy csak később

• A garanciavállalás a legkevésbé rossz megoldás!

• A jelenlegi garanciarendszer problémái– csak új hitelekre, hitelkiváltásra nem, rossz

helyzetbe lévő vállalat esetén nem adható, bizonyos ágazatoknak nem elérhető

– Max. 90%-os garancia adható, mely nem lehet nagyobb a vállalat éves bérköltségénél

– aki kapott egyszer támogatást még egyszer nem veheti igénybe

• Ezek lebontása mellett a következőkre lenne szükség:– Jobb minőségű „garantor” (pl. EBRD) ->

Alacsonyabb garanciadíj– Veszteségmaximalizálási megoldások– Nagyobb rugalmasság